SZAKDOLGOZAT
SÁFIÁN FANNI 2009
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET KÖRNYEZET- ÉS TÁJFÖLDRAJZI TANSZÉK
A FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS BEMUTATÁSA DÁN ENERGIASTRATÉGIÁK PÉLDÁJÁN
KÉSZÍTETTE: SÁFIÁN FANNI FÖLDRAJZ BSC SZAKOS HALLGATÓ TÉMAVEZETİ: DR. MUNKÁCSY BÉLA EGYETEMI ADJUNKTUS
BUDAPEST 2009 2
TARTALOMJEGYZÉK
1.
BEVEZETÉS.......................................................................................................4
2.
A FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS FİBB JELLEMZİI......6 2.1. AZ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA ....................................................................7 2.1.1. Atomenergia....................................................................................................................7 2.1.2. A biomassza energetikai hasznosítása..............................................................................8 2.1.3. Szélenergia ....................................................................................................................10 2.2. AZ ENERGIAFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE .................................................................11
3.
AZ EURÓPAI UNIÓ ........................................................................................ 12 3.1. 3.2.
4.
DÁNIA RÖVID BEMUTATÁSA ÉS ENERGETIKAI HELYZETE............. 15 4.1. 4.2. 4.3.
5.
AZ EU ENERGETIKAI HELYZETE ................................................................................13 AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAPOLITIKÁJA...................................................................14 ÁLTALÁNOS JELLEMZİK ..............................................................................................15 TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK ENERGETIKAI SZEMPONTBÓL ..................15 A DÁN ENERGIAGAZDÁLKODÁS JELLEMZİI .............................................................18
ENERGIASTRATÉGIÁK .................................................................................23 5.1. INFORSE: VISION 2050 ..............................................................................................24 5.1.1. Energiatermelés .............................................................................................................25 5.1.2. Energiahatékonyság.......................................................................................................26 5.1.3. Közlekedés ....................................................................................................................27 5.1.4. Az idıszakos energiatermelés szabályozása....................................................................27 5.2. A DÁN MÉRNÖKÖK TÁRSASÁGÁNAK ENERGIASTRATÉGIÁJA ...............................28 5.2.1. Energiatermelés .............................................................................................................28 5.2.2. Épületek, lakossági felhasználás....................................................................................30 5.2.3. Közlekedés ....................................................................................................................30 5.2.4. Gazdasági potenciál, költségek és finanszírozás..............................................................31 5.2.5. Intézkedési javaslatok....................................................................................................32 5.3. A CEESA PROJEKT .......................................................................................................34 5.3.1. Energiatermelés – forgatókönyvek ..................................................................................35 5.3.2. Közlekedés ....................................................................................................................38 5.3.3. Szabályozás – egyéni szénkibocsátási kvóták.................................................................40
6.
MAGYARORSZÁG ÉS A FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 41 6.1.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON ..............42
7.
ÖSSZEFOGLALÁS............................................................................................45
8.
IRODALOMJEGYZÉK.....................................................................................47 8.1. 8.2.
INTERNETEN ELÉRHETİ FORRÁSOK ..........................................................................49 ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK ......................................................................................54
3
1. Bevezetés A világ országainak döntı többsége a társadalom és a gazdaság számára szükséges energiát túlnyomórészt fosszilis energiahordozók elégetésébıl nyeri. Ez a gyakorlat azonban számos problémát vet fel és nem tekinthetı végleges megoldásnak. Egyrészt mert véges mennyiségő energiaforrásokról van szó, másrészt mert kitermelésük, feldolgozásuk és égéstermékeik káros hatással vannak a földi ökoszisztémára. Ennek következtében a hı- és villamosenergia-termelés valamint a mára szintén jelentıs energiafogyasztó közlekedés a természeti környezetet és az emberi egészséget, civilizációt veszélyeztetı globális környezeti problémák – mint az éghajlatváltozás és a levegıszennyezés – legfıbb kiváltó oka. A fenti problémákra adott válaszok, vagyis az egyes országok energia- és környezetpolitikája igen változatos képet mutat. Az energiatermeléshez felhasznált forrásokat tekintve elmondható, hogy a fosszilis energiaforrások – mint főtı- vagy üzemanyagok – a kiépített infrastruktúra, a látszólagos alacsony áruk (állami támogatások és az externális költségek figyelmen kívül hagyása), a gazdasági érdekek és a gyenge politikai akarat miatt csak lassan adják át a helyüket az alternatív erıforrásoknak. Utóbbiak aránya azért is növekszik lassan1, mert az újonnan kiépített kapacitások a megújuló források mellett fosszilis forrásokra is alapoznak. Így továbbra is nagy teljesítményő, alacsony hatásfokú, a környezetet súlyosan szennyezı fosszilis tüzelıanyaggal mőködı hıerımővek állítják elı a villamos energia zömét. A szénféleségek és a szénhidrogének koncentrált és egyenlıtlen eloszlása a Földön az országok egy részét importfüggıvé és kiszolgáltatottá teszi az exportáló országokkal szemben, nemzetközi konfliktusokat idézve elı közöttük. A fentiek alapján belátható, hogy jelenlegi energiagazdálkodásunk nem fenntartható. Ahhoz, hogy a környezetünkben és az energiaellátásunkban hamarosan jelentkezı problémákat megoldhassuk, szabályozási, technológiai és életmódbeli változtatások szükségesek. Olyan modellek kell hogy kialakuljanak, melyek mind
Ám az Európai Unióban és az Egyesült Államokban már a szélenergia aránya volt a legmagasabb a 2008-ban üzembe helyezett kapacitások közül (GWEC 2009a). 1
4
a gyorsan növekvı gazdaságú országok, mind a nyugat-európai térség számára új fejlıdési utak követését teszik lehetıvé. Dánia kedvezı természeti adottságai, az észak-európai országokra jellemzı környezetvédelmi hagyományai és tudományos eredményei mellıl a politikai akarat sem hiányzik. Így kormányzati céllá vált, hogy Dánia példát nyújtson a többi ország számára fenntartható energiagazdálkodási megoldásokhoz (DÁN KM 2008). Hosszú távon pedig egy 100%-ban megújuló energiarendszer kialakítása a cél a dán Klíma- és Energiaügyi miniszter nyilatkozata alapján (SAFARKHANLOUM S. 2009). A témaválasztást az energiagazdaság súlyos, ám jelentısen csökkenthetı környezeti hatásai, az elkövetkezendı évtizedek energiaellátási problémáira való felkészülés és a fenntartható emberi életvitel szükségessége indokolja. Dánia ezeket a problémákat felismerve egy egészen egyéni fejlıdési úton indult el, melynek néhány részlete a különbözı elképzelések (stratégiák) szerint ugyan változik, de a végsı cél – nagyjából 2050-re – mindenképpen a fenntartható energiagazdálkodás elérése. A dán szemlélet, az általuk kifejlesztett megoldások és módszerek minden ország számára követendı példát nyújtanak, meghonosításukat pedig elısegítheti egy magyar nyelvő áttekintés. A szakdolgozat elsı fejezeteiben a fenntartható energiagazdálkodás fogalmát és fıbb elemeit mutatom be röviden. Ezután a nemzetközi összehasonlítás és a jelenlegi helyzet ismertetése céljából az Európai Unió energetikai helyzetének és energiapolitikájának áttekintése következik, majd Dánia esetében is ismertetem ezeket az ország rövid általános jellemzése után. Mivel a legfrissebb statisztikai és egyéb hivatalos kiadványokat legtöbbször csak dán nyelven adják közre nyomtatásban, így a helyzetfeltárás során döntıen az angol nyelvő, interneten elérhetı forrásokból dolgoztam. A dolgozat fı részében a dán tudományos közösségek illetve nemzetközi civil szervezetek szakemberei által kidolgozott energiastratégiák közül mutatok be hármat. Angol nyelvő változatuk alapján, keletkezésük szerint idıbeli sorrendben ismertetem általuk a fenntartható energiagazdálkodás megvalósításának lehetıségeit. Végül a fentiek fényében a hazai energetikai helyzet problémafelvetı bemutatása következik, majd a legfontosabb megállapítások összegzésével zárom a dolgozatot. 5
2. A fenntartható energiagazdálkodás fıbb jellemzıi A fenntarthatóság fogalma a fenntartható fejlıdésbıl ered, melyet elıször az ENSZ által életre hívott ún. Brundtland Bizottság definiált 1987-ben elfogadott jelentésében: „A fenntartható fejlıdés1 olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı generáció esélyeit arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket.” (LÁNG I. 2008). A fenntartható energiagazdálkodás alapelvei tehát – az általános energiapolitikai célokon túl – a „tartamos” gazdálkodás, a társadalmi igazságosság és ökológiai szempontok – mint az eltartóképesség – figyelembe vétele is. A fenntartható energiagazdálkodás tehát a fogyasztói igényeket hosszú távon is elfogadható környezeti hatások mellett elégíti ki, a jövı generációk számára is. Az energiatermelés decentralizáltan, magas hatásfokkal történik, fıleg a háztartások vagy települések szintjén, helyi erıforrások felhasználásával. A termelés, a szállítás és a
fogyasztók
megnövelt
hatékonysága,
valamint
a
racionalizált
igények
következtében az energiaszükséglet a mainál alacsonyabb, így teljes mértékben
fedezhetı
energiatermelésen
alapuló
megújuló gazdaság
energiaforrásokból.
A
importfüggıség
nélkül
fenntartható szolgáltat
ellátásbiztonságot, egészséges környezetet és magas fokú jólétet a társadalom számára. Ilyen rendszerek megvalósítása folyamatban van vagy már sikeresen mőködik egyes nyugat- és észak-európai településeken. Például a magyar határ közelében fekvı 27 ezer fıs osztrák település, Güssing energiaigényét (hı-, villamos energia, üzemanyag) teljes egészében a környék megújuló forrásaiból fedezi, sıt exportra is termel (BMVIT 2007). A Dánia északi részén fekvı kikötıváros, Frederikshavn három elıvárosával (összesen 25 ezer fı) pedig 2015-re tervezi feltornázni a helyi megújuló
energiaforrások
arányát
25-rıl
100%-ra
a
település
teljes
energiafelhasználását tekintve (LUND, H. – ØSTERGAARD, P. A. 2008). Egy ilyen rendszer megteremtéséhez a szükséges technológiák és ismeretek már több éve rendelkezésünkre állnak (WEIZSÄCKER, E. U. et al.
1
Eredeti fordításban: harmonikus fejlıdés
6
1995). Döntı fontosságú, hogy az állam egy széleskörő energiastratégia és a megfelelı jogi környezet kidolgozásával ösztönözze a lakosság és a gazdasági szereplık szerepvállalását valamint szabályozott keretben tartsa a változásokat. Ehhez a problémákat átlátó és a valódi megoldások iránt elkötelezett, erıs politikai akarat szükséges, amely kiáll a társadalmi és környezeti igények, a fenntartható jövıkép mellett – akár a szők lobbicsoportok gazdasági érdekeinek rovására is.
2.1. Az energiaforrások felhasználása Az energiatermelés során felhasznált energiaforrások lehetnek fogyó és megújuló források. Elıbbiek a fosszilis energiahordozók és az uránérc, az utóbbiak pedig az emberi idıléptékkel is újratermelıdı természeti folyamatok (szél, árapály, napsugárzás stb.), melyek energiája hı- vagy villamos energiává alakítható át, vagy kapcsolt energiatermeléssel mindkettıvé. Az
egyes
energiaforrások
felhasználása
illetve
ezek
aránya
az
energiatermelésben az adott ország természeti adottságaitól (energiahordozók, földrajzi szélesség, klíma, talajviszonyok stb.), technológiai színvonalától és a politikai
preferenciáktól
(gazdaságosság,
környezetvédelem,
külgazdasági
kapcsolatok stb.) függ. Minél diverzebb forrásokból érkezik az energia, annál nagyobb az ellátás biztonsága, azonban fenntarthatósági szempontból a fosszilis energiaforrások felhasználása kerülendı. A szintén fogyó uránércre alapozott atomenergia felhasználását mégis ellentétes tendenciák jellemzik és nagy viták középpontjában áll. A megújuló energiaforrások és az azokat hasznosító sokféle technológia számtalan alternatívát kínál fenntartható energia termeléséhez. Mivel az összes lehetıség bemutatása nagy terjedelmet venne igénybe, itt most csak a sokat vitatott atomenergia és Dánia két legnagyobb szerepő megújuló energiaforrása, a szél és a biomassza energetikai hasznosításának jellemzıi következnek.
2.1.1. Atomenergia Míg egyes országokban további atomerımővek építését tervezik, máshol a társadalmi nyomás és a (fıleg nagy) radioaktivitású hulladékok elhelyezésének problémája miatt sorra zárják be ıket. Az atomenergia felhasználását sokan az
7
egyetlen átmeneti megoldásnak tekintik a fosszilis alapú rendszerek kiváltására, minimális széndioxid-kibocsátására hivatkozva. A teljes életciklus vizsgálatával azonban kiderül, hogy az egyes részfolyamatok (uránbányászat,
főtıelemgyártás,
szállítás
stb.)
radioaktív
szennyezése
és
üvegházgáz-emissziója nem elhanyagolható. A számítások szerint a teljes életciklust tekintve egy atomerımő közvetett kibocsátása egy kWh energiatermelésre lebontva 66 g széndioxid-ekvivalens (CO2e); összehasonlításul a szőrı nélküli szénerımő kibocsátása
1050 gCO2e/kWh,
a
napelemé
32 gCO2e/kWh,
egy
2,5 MW
teljesítményő offshore szélerımő közvetett emissziója pedig 9 gCO2e/kWh (SOVACOOL, B. K. 2008). További probléma, hogy az atomenergia felhasználásához szükséges drága rendszerek (pl. biztonságtechnika) tisztább és megújuló technológiáktól vonnak el erıforrásokat. Látszólag olcsó termelési költségei1 és a reaktor mőködésének rugalmatlansága folytán pedig akadályozza a megújuló energiaforrások elterjedését. Dániában 1985-ben, hosszú viták után a Parlament végül az atomenergia felhasználását gyakorlatilag megtiltó döntést hozott (NØRGÅRD, J.S. 2008).
2.1.2. A biomassza energetikai hasznosítása A biomassza biológiai eredető szervesanyagtömeg, vagyis ide tartozik az élı és nemrég elhalt szervezetek testtömege és az ipar összes biológiai eredető terméke, hulladéka és mellékterméke (LÁNG I. 1993). A növényi eredető biomassza égetése elvileg széndioxid-semleges, hiszen a folyamat során annyi CO2 szabadul fel, amennyit a növény élete során megkötött, azonban a feldolgozási folyamatok és a szállítás további kibocsátást okoznak. Így a helyben termelt és felhasznált biomassza feltételesen megújuló energiaforrásnak tekinthetı, amely rövid távon és a teljes életciklust nézve nem széndioxid-semleges, de ha fosszilis energiahordozókat helyettesítünk velük, általában kevesebb üvegházgáz-kibocsátással járnak.
1 Az ötféle villamosenergia-termelési technológiát összehasonlító számítás szerint a fajlagos költségek a szén (5,36 cent/kWh), a szél (5,85 cent/kWh) és a földgáz (7,07 cent/kWh) esetében is olcsóbbak az atomenergia (9,55 cent/kWh) alapú termelésnél, melynél csak a (koncentrált rendszerő – CSP) naperımő (10,08 cent/kWh) bizonyult drágábbnak (FLAVIN, CH. 2008)
8
A biomassza – az alapanyag jellegétıl függıen – sokféle formában, sokféle céllal és technológiával felhasználható. Az 1. ábrán látható forrásokból közvetlenül, illetve fizikai átalakítással (faapríték, brikett, pellet stb.) tüzelhetık el az alacsony nedvességtartalmú, magas főtıértékő növényi anyagok. A biogáz szinte bármilyen, megfelelı arányban összekevert szerves anyagból nyerhetı. A biodízelhez olajtartalmú magvakat és hulladékokat, a bioetanolhoz pedig szénhidrát- (cukor, keményítı, cellulóz) tartalmú növényi termékeket használnak fel (BAI A. et al. 2002).
A biomassza forrása IPAR élelmiszer-, fa- és rostfeldolgozás maradékai MEZİGAZDASÁG energiaültetvények, növényi és állati hulladékok ERDİGAZDASÁG erdıbetakarítás és logisztikai hulladákai HULLADÉKOK depónia- és egyéb biogáz, háztartási hulladékok, TSZH TRADICIONÁLIS tőzifa, faszén, állati trágya és mezıgazdasági hulladékok
A biomassza felhasználása ENERGIAELLÁTÁS (centralizált) • hı- vagy villamosenergiatermelés • kogenerációs hı- és villamosenergia-termelés KÖZLEKEDÉS • folyékony üzemanyagok (bioetanol, biodízel) • gáz halmazállapotú üzemanyagok (biogáz) HÁZTARTÁSOK ÉS IPAR ENERGIAELLÁTÁSA (decentralizált) • villamosenergia-termelés • főtés • fızés IPARI ALAPANYAG • bioüzemanyagok finomítása • bioalapanyagok • biokemikáliák • faszén
1. ábra: A biomassza forrásai és felhasználási lehetıségei. (TSZH= települési szilárd hulladék.) Saját szerkesztés a NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG (2007) ábrájának felhasználásával.
A biomassza a világ elsıdleges energiaellátásából 10%-kal részesedik, és mint tradicionális energiaforrás, fıleg a fejlıdı országokban van nagy jelentısége (IEA 2007). A kıolajválság óta azonban – különösen a nyugat- és észak-európai országokban – újra növekvı tendenciát mutat a felhasználása, hiszen az energiagazdálkodásban betöltött szerepe és környezeti elınyei mellett egyben hulladékkezelési problémákra is megoldást nyújthat. A dán parlament 1997-ben határozott a biomassza energetikai felhasználásának növelésérıl, különösen a kapcsolt hı- és villamosenergia-termelésben (SKØTT, T. 2000a). Dániában 9
energiatermelési célokra az erdıgazdaság, a mezıgazdaság és az élelmiszeripar hulladékait, fıleg faaprítékot és szalmát használnak fel nagy mennyiségben (SKØTT, T. 2000b). 196 hı- és kogenerációs erımő fı alapanyagai ezek (DEA 2008a), így a Dániában kimagasló jelentıségő távhırendszer 40%-ban biomassza felhasználásával mőködik. A világon egyedülálló, hogy a dán épületek negyedét biomassza alapú távhı főti; a kapcsolódó berendezések és szolgáltatások pedig fontos exportcikknek számítanak (ODGAARD, O. 2009).
2.1.3. Szélenergia A szélerımővek telepítésének lehetısége a politikai szándékon túl elsısorban a természeti adottságoktól, azaz a szélviszonyoktól függ; a gazdaságos mőködéshez 50 m magasságban 6,6 m/s évi átlagos szélsebesség szükséges (FISKUS O. – DUHAY G. – CSİSZI M. 2005). Kedvezı adottságok megléte esetén a telepítés lehetısége döntıen a szabályozáson – engedélyeztetési eljárás, támogatási rendszer stb. – és a szükséges pénzügyi háttéren múlik. Megfelelı szabályozás esetén minimálisra csökkenthetı a tájkép esetleges károsítása, a védett területek és a vonuló madarak veszélyeztetése valamint az érintett lakosság zavarása. Az utóbbi években a szélerımővek kapacitásának növekedése igen látványos volt, 2008-ra pedig már az Európai Unió leggyorsabban növekvı energiaforrásává lépett elı: ebben az évben az összesen 23 851 MW újonnan kiépített kapacitásból 36%-kal részesedett (EWEA 2009). A legtöbb ország még közel sem használta ki lehetıségeit, a tengerrel rendelkezık pedig offshore turbinák üzembe állításával juthatnak további megújuló energiához. Így az elırejelzések szerint a dinamikus növekedés tovább folytatódik – mely fıleg az Európai Uniónak, a ma legnagyobb kapacitásokkal rendelkezı Amerikai Egyesült Államoknak, valamint Kínának köszönhetı – és a jelenlegi globálisan mőködı 2008. év végi 120 GW beépített teljesítmény 2013-ig közel megháromszorozódhat (GWEC 2009b). A szélenergia felhasználásának hagyományai ma kiemelkedı jelentıséggel bírnak Dániában, hiszen az egy fıre jutó szélenergia-termelés mellett a szélturbinák exportjában is a világ élmezınyébe tartozik. A dán Vestas cég 20%-os világpiaci részesedésének és 38 000 világszerte üzembe állított szélerımővének köszönhetıen a világ vezetı szélturbina-gyártója (VESTAS.COM 2007).
10
2.2. Az energiafogyasztás csökkentése A fenntartható energiagazdálkodás eléréséhez a legfontosabb feladat – és egyben a legnagyobb kihívás – az energiafogyasztás csökkentése. Ez azért lényeges, mert az energiaigényeket egy bizonyos szint fölött már nem lehet fenntartható módon kielégíteni, illetve mert valamekkora környezeti hatással még a megújuló forrásokkal történı energiatermelés is jár. A Római Klub jelentése szerint lehetséges – és az ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében szükséges is – a felhasznált erıforrásokat negyedére csökkenteni (WEIZSÄCKER, E. U. et al. 1998). A Factor 10 Institute további kutatásai alapján pedig a „nyugati országok” dematerializációja tízszeres kell legyen a fenntarthatóság eléréséhez (SCHMIDT-BLEEK, F. 2008). A világ energiafogyasztása az elmúlt 30 évben folyamatosan nıtt. Az OECD országok fogyasztása lassú, de folyamatos növekedés után az utóbbi években kb. 64 PWh/év körül stagnál (IEA 2008b). A nem OECD országok ma már többet fogyasztanak (2006-ban kb. 70 PWh) az elıbb tárgyalt országoknál az utóbbi tíz év rendkívül dinamikus növekedésnek köszönhetıen, és ez a tendencia tovább folytatódik (IEA 2008c). Az egy fıre esı energiafogyasztás ugyanis az OECD országokban a világátlag háromszorosa, Kínában és Indiában viszont még csak a fele és ötöde volt 2000-ben (WILHITE, H. – NØRGÅRD, J.S. 2008). Vagyis ebben a két országban nem csak a robbanásszerően növekvı gazdaság és a nagy abszolút népességnövekedés, hanem a lakosság igényeinek növekedése is fokozottan generálja az energiafelhasználást; és érthetı, hogy ezen országok nem tartják etikusnak növekedésük visszafogását. Így az a következtetés vonható le, hogy elsısorban egyelıre a gazdag és már magas életszínvonalon élı országoknak kell csökkenteniük energiafogyasztásukat és segíteniük a fejlıdı országokat, hogy fenntartható irányba mozduljanak el. Az energiafogyasztás csökkenését többféle úton is el lehet érni, ám a valóban jelentıs és hosszan tartó változáshoz mindenképpen a lakosság szemléletváltására, életmódjának megváltoztatására van szükség. A dán energiaigény legnagyobb volumenő visszaesése a lakosság megváltozott fogyasztási szokásainak volt köszönhetı, így a lakossági szemléletformálás különösen kiemelt jelentıséget kell kapjon a jövıben. 11
A másik fontos lehetıség az energiahatékonyság növelése. Ezen a téren még a fejlett technológiákat alkalmazó államokban, így Dániában is nagy lehetıségek vannak. Azzal azonban számolni kell, hogy egy adott technológia hatékonyabbá válását gyakran nem követi az energiafelhasználás csökkenése, az adott technológia felhasználásának mennyiségi növekedése miatt. Így tehát az energiahatékonyság nem tekinthetı egyedüli megoldásnak, ám szükséges és fontos szerepe van az energiaigények csökkentésében, a termelıi, szállítói és felhasználói oldalon egyaránt. Az energiafelhasználás szabályozása szinte csak a politikai szemléleten és akaraton múlik, hatása pedig rövid idı alatt jelentıs lehet. A háztartásokra alkalmazható ilyen szabályozási eszközök a progresszív energiatarifák és a kvóták. Az elıbbi a társadalmi igazságosságot figyelembe véve, egy átlagos fogyasztási szint felett progresszívan növekvı egységárakkal bünteti a túlfogyasztást, ez alatt viszont mérsékelt
árakon
lehet
energiához
jutni.
A
kvóták
egy
meghatározott
energiamennyiséget jelentenek, amelyet ha meghalad a fogyasztó, a költségek radikálisan emelkednek. A szabványok a mőszaki szabályozásban kellene, hogy fontosabb szerepet kapjanak, hiszen az épületek, az elektromos eszközök, vagy a jármővek mőködési élettartamának energiafelhasználása csökkenthetı segítségükkel. A háztartási berendezések és épületek energiacímkézése tovább fejleszthetı és javítható, hogy segítse a fogyasztók tudatos vásárlását és ezáltal támogassa az energiahatékony és alacsony fogyasztású termékek gyártóit (WILHITE, H. – NØRGÅRD, J.S. 2008).
3. Az Európai Unió Dánia az Európai Unió közösségének tagja. A hasonló társadalmi-gazdasági helyzető tagországok jó alapot adnak Dánia energetikai helyzetének nemzetközi összehasonlításához.
Emellett
az
uniós
elvárások,
célkitőzések
a
dán
(energia)politikát is részben meghatározzák, keretbe foglalják.
12
3.1. Az EU energetikai helyzete Az EU-27 végsı energiafelhasználása 2006-ban 13 677 TWh volt, az átalakítási veszteségekkel és az energiaipar saját felhasználásával együtt 21 225 TWh1 (EB MOE 2008). Ez a mennyiség az elmúlt két évtizedet tekintve lassan nıtt, azonban 2004-2006-ban már inkább stagnált. Az elsıdleges energiaforrások között a fosszilis energiahordozók dominálnak (kıolaj 37%, földgáz 24%, szénféleségek 18%), a nukleáris energia 14%-kal, a megújulók pedig 7%-kal részesednek. A közlekedési szektor energiafelhasználása 1996 és 2006 között 19%-kal nıtt, így ma az összes végsı energiafelhasználásból 31%-kal részesedik, megelızve az ipart (28%), a lakossági
felhasználást
és
a
szolgáltatást,
amely
együtt
41%-ot
ad
ki
(EUROSTAT 2008). A villamosenergia-termelı kapacitás 1995-ben 532 GW, 2007-ben már 775 GW volt. A két idıpont között és a jövıben is jellemzı tendenciák a megújulókra (fıleg szélenergiára) és a földgázra épülı kapacitások bıvítése a fosszilis és nukleáris alapúak rovására (1. ábra). 2% 1% 21%
10%
2%
kıszén
30%
atomenergia
31%
13%
szél 2007
1995
nagy vízerımő kıolaj
7%
földgáz 20%
biomassza 24% 17%
15%
egyéb
7%
2. ábra. Az EU villamosenergia-termelésének megoszlása forrás szerint 1995-ben és 2007-ben.
Adatok forrása: EWEA 2008.
Az Európai Unió nettó energiaimportır, a tagországokat tekintve pedig csak Dánia önellátó. A fosszilis energiahordozók magas aránya az energiafelhasználásban, a közlekedés dinamikusan növekvı energiaigénye és a fosszilis készletekbıl való
1
Saját számítás, eredeti adatok: 1 176 mtoe ill. 1 825 mtoe.
13
alacsony részesedés miatt az Unió az egyre fokozódó importfüggıség problémájával kell hogy szembenézzen. Az átlagos importfüggıség 2006-ban 53,8%, a kıolaj tekintetében viszont 83,6% volt (EUROSTAT 2008). A számítások szerint, ha komoly lépések nem történnek, 20-30 éven belül az EU átlagos energiafüggısége elérheti a 70%-ot (EB 2006). A problémát fokozza, hogy az import rendkívül koncentrált – pl. négy országból érkezik az import földgáz 89%-a (EB 2008) –, a források diverzifikálása viszont csak lassan történik. A növekvı energiaárak és a tranzitországokkal
kapcsolatos
problémák
veszélyeztetik
a
megfizethetı
energiaárakat és az ellátásbiztonságot. Az Európai Unió a világ élvonalába kíván tartozni a klímavédelem területén, ezért a Kiotói Jegyzıkönyvben az 1990-es kibocsátási szinthez képest az átlagos vállalásoknál nagyobb, 8%-os csökkentést vállalt az üvegházgázok tekintetében a 2008-2012-es idıszakra. Azonban ezek a kibocsátások azóta szinte folyamatosan nıttek, így csak radikális lépésekkel és egy ehhez igazodó energiapolitikával lehet elérni a vállalt kötelezettségeket (EB 2001).
3.2. Az Európai Unió energiapolitikája A fenti problémákat figyelembe véve az Európai Unió energiapolitikájának három fı célkitőzése a következı: • az ellátás biztonságának fokozása; • az európai gazdaságok versenyképességének és a megfizethetı energia rendelkezésre állásának biztosítása; • a környezeti fenntarthatóság elısegítése és az éghajlatváltozással szembeni küzdelem (EEA 2009). A 2007-ben elfogadott Európai Energiapolitika a problémák és kihívások áttekintése után egy integrált klímavédelmi és energiaügyi csomagot mutat be, melynek alapja az ún. 3x20-as stratégiai célkitőzés. Eszerint 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az Unió elsıdleges energiafogyasztását1, valamint 20%-kal kell csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest (EB 2008). Az
1
A Zöld Könyv az Energiahatékonyságról 2020-as referencia-fogyasztásához képest
14
Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2007-2012) elfogadásával ezeken túl cél még az energiahatékonyság 20%-os növelése (EP 2008). Ehhez a tagállamoknak meg kell alkotniuk és el kell fogadniuk egy három évre szóló cselekvési tervet mind az energiastratégia, mind az energiahatékonyság területén (EB 2007).
4. Dánia rövid bemutatása és energetikai helyzete 4.1. Általános jellemzık A Dán Királyság Észak-Európában fekszik a Balti- és az Északi-tenger közötti Jylland-félszigeten valamint a környezı 407 szigeten. Területe 43 098 km2, de az országhoz tartozik még Grönland és a Feröer-szigetek (ANDERSEN, V. 2007). Népessége 5,5 millió fı, a városlakók aránya 85% (DENMARK.DK 2009). A 10. század végén létrejött királyság egyike Európa legrégebbi államainak, jelenlegi államformája alkotmányos monarchia. 1973 óta az Európai Unió tagállama, de az eurózónához még nem csatlakozott, 2011-ben népszavazás dönt majd a dán koronát esetlegesen leváltó euró bevezetésérıl (EURAKTIV 2008). Iparosodott állam, magas egy fıre jutó GDP (38 900 $/fı 2008-ban), kimagasló életszínvonal és alacsony jövedelmi különbségek jellemzik (CIA 2009). A jólét, az oktatás, az egészségi állapot mutatói és a lakosság szubjektív véleményére alapozott nemzetközi felmérések szerint Dániában élnek a legboldogabb emberek a világon (VEENHOVEN, R. 2007, WHITE, A. 2007). A humán fejlettségi index értéke alapján (HDI =0,949) is az elıkelı 14. helyen szerepel a világranglista 177 országából (UNDP 2008).
4.2. Természetföldrajzi adottságok energetikai szempontból A Jylland-félsziget és a környezı szigetek alkotják a Dán-síkság glaciális akkumulációs síkságát, mely alacsony átlagmagasságú, csak néhol emelkedik 100 m fölé (GÁBRIS GY. – PROBÁLD F. – SZABÓ P. 2007). Partvonalának hossza összesen 7 314 km, melytıl Dánia egy pontja sincs 50 km-nél távolabb (ANDERSEN, V. 2007). A tenger által szigetekre és félszigetre tagolt Dániában két villamosenergia-hálózat
15
mőködik. A nyugati hálózat a Jylland-félszigeten és Fyn szigetén, a keleti hálózat pedig Sjælland, Lolland és Falster szigeteken szolgáltat villamos energiát.
3. ábra: Dánia széltérképe. Közepes szélsebesség 45
m-es magasságban. Színkulcs: piros – >7,5 m/s; sárga – 7,1-7,4 m/s; zöld – 6,5-7 m/s; világoskék – 6,1-6,4 m/s; sötétkék – <6 m/s. Forrás: RISØ DTU 1999.
4. ábra: Átlagos szárazföldi és offshore szélsebesség Dániában 50 m-en. Színkulcs: piros – 8-9 m/s; narancs és sárga – 7-8 m/s; zöld – 6-7 m/s; kék – <6m/s. Forrás: DÁN ENERGIA HATÓSÁG 2005.
A szárazföldön egész éven át uralkodó, felszínközelben1 átlagosan 4,9-5,6 m/s sebességő szél közepes erısségőnek mondható, 50 m-es magasságban általában 6,5 m/s érték körül mozog. A legnagyobb átlagos szélsebesség itt 7,5 m/s körüli, mely fıleg az ország nyugati felében és a szigetek déli vagy nyugati partvonalán jellemzı (3. ábra). A legkedvezıbb szélviszonyok azonban, ahogy a 4. ábrán is kitőnik, Dánia hatalmas tengeri (offshore) területeire jellemzık. Itt a kivitelezés szempontjából szóba jöhetı 5-15 m-es vízmélységő selfterület felett 50 m-es magasságban 8,5-9 m/s az átlagos szélsebesség, amely hatalmas szélenergiapotenciált jelent (KROHN, S. 2005). A napsütéses órák száma 30 éves idısor2 alapján átlagosan évi 1 495 óra/év, de pl. 2007-ben 1 709 óra/év volt (DÁN STAT. 2008). A magas földrajzi
1 2
10 m-es magasságban mért adat (KROHN, S. 2005) 1961-1990. A 2007-es adattól való eltérés a mérési metodika változásából is adódik.
16
szélességeken való elhelyezkedés (é. sz. 54-58°) miatt az egységnyi területre érkezı napenergia európai összehasonlításban (5. ábra) alacsonynak számít (évi 1 0001 200 kWh/m2), mégis jelentıs a napenergia felhasználása, különösen a hıenergia elıállításában (DEA 2008b).
5. ábra: A globális besugárzás évi összege vízszintes felületen, tíz éves átlag (1981-1990) alapján.
ŠÚRI M. et al. (2007) ábrája nyomán.
Enyhe és csapadékos óceáni éghajlata valamint domborzati adottságai lehetıvé teszik, hogy az ország 66%-a mezıgazdasági mővelés alatt álljon (DENMARK.DK 2009). Dánia mezıgazdasága hagyományosan nagy jelentıséggel bír1, jellemzıje a magas fokú és technológiai színvonalú gépesítettség, belterjesség és a szövetkezetek eredményes és hatékony szereplése. A termelékeny mezıgazdaságnak jelentıs szerep jut az ország energiagazdálkodásában is, hiszen a biomasszából nyert energia a legjelentısebb primer megújuló energiaforrás (6. ábra).
1 Dánia az 1930-as évekig elsısorban agrárország volt. Jelenleg a foglalkoztatottak csak 3,7%-a (DENMARK.DK 2009) dolgozik a mezıgazdaságban a GDP 1,4%-t állítva elı (CIA 2009), az exportból való részesedése azonban még 16%-ot tesz ki az élelmiszeriparral együtt (DÁN STAT. 2008).
17
Dánia energiahordozókban szegény, azonban az északi-tengeri selfterületein jelentékeny szénhidrogénmezıket birtokol; földgázkészletét 2002-ben 141 milliárd m3-re becsülték, kıolajkészletét pedig 313 millió m3-re (DENMARK.DK 2008), melybıl 2000 és 2007 között nagyjából évi 20 millió m3-t hoztak felszínre (DEA 2007). Kitermelésük az utóbbi években csökkent, de még mindig a nemzeti felhasználás csaknem kétszerese; az önellátás foka 191% volt 2008-ban (DEA 2009a). Így a szénhidrogének máig fontos szerepet töltenek be az energiaellátásban, de különösen az exportban, ahol a kıolaj és termékei a legnagyobb értékő kiviteli cikkek (STAT. 2008).
4.3. A dán energiagazdálkodás jellemzıi A dán energiatermelés, illetve az energiafogyasztás szerkezete és mennyiségi változása jól tükrözi a dán természeti adottságok adta lehetıségeket, a világpiacon történı (ár)változásokat illetve a dán (és az Uniós) energiapolitika célkitőzéseit. Az 1970-es évek elején Dánia energiafelhasználása 97%-ban import kıolajtól függött (DENMARK.DK 2008). A kıolaj-árrobbanás következtében radikális változtatások voltak szükségesek; ez a más energiahordozókra való átállás mellett az energiatakarékosság és a hatékonyság növelését is jelentette, mely a késıbbi „sikertörténet” kulcsa lett. A kıolajválság okozta ellátási gondok és magas energiaárak következtében megváltoztak a dán fogyasztói szokások (pl. használaton kívüli helyiségek főtésének visszaszabályozásával),
ennek
következtében
csökkent
a
háztartások
energiafogyasztása. Késıbb bevezették az ökoadó-rendszert, vagyis az energia adóját folyamatosan növelték, a munkaerıt terhelı adók csökkentése mellett. A kormány emellett információs kampányokat szervezett, valamint energiahatékonysági szabványokat, címkéket vezettek be pl. az épületekre. Nagyon sikeres volt a hıtakarékossági csomag és a Villamosáram-takarékossági Hitelalap bevezetése is, ahol többek között vissza nem térítendı támogatásokkal ösztönözték az épületek hıszigetelését valamint a kogenerációs hı, a biomassza és a földgáz hasznosítását. A Hitelalapot egy erre a célra bevezetett 0,1 cent/kWh adóból fedezték, eredménye pedig évi 50 millió kWh megtakarítása lett (WILHITE, H. – NØRGÅRD, J.S. 2008). A
18
dán
energiapolitika
nagy
sikere,
hogy
míg
1950
és
1975
között
megháromszorozódott az elsıdleges energiafogyasztás, azóta inkább stagnál, sıt az egy m2 főtött alapterületre jutó energiafogyasztás 50%-kal csökkent. Igaz, a villamosenergia-fogyasztás duplájára nıtt ezalatt, de ez a növekedés alulmúlta a kormányzati elırejelzéseket (NØRGÅRD, J.S. 2008). A kıolaj-árrobbanás után a szén lett a preferált energiahordozó. A kıolaj aránya néhány százalékra csökkent, majd a földgázmezık felfedezése és a szükséges infrastruktúra kiépítése után (1970-80-as évek) a földgáz egyre nagyobb szerepet kapott az energiafogyasztásból, melybıl 2002-ben már 23%-kal részesedett. És bár hajóval a szenet olcsón tudták Dániába importálni, valamint tiszta széntüzelési technológiát használtak és a legmagasabb hatásfokú erımőveket mőködtették, magas CO2-kibocsátása miatt mégsem tekintették véglegesnek ezt a megoldást. A kıolajválság után megindult szélenergia-hasznosítási kutatások során kifejlesztett szélerımőveket illetve a biomassza felhasználását támogatták inkább, így az 1980-as évek óta az energiatermelés egyre inkább decentralizálttá válik, a megújuló energiaforrások aránya pedig dinamikusan nı. Különösen a villamosenergiatermelésben, ahol aránya 1980 és 2000 között 3%-ról 11%-ra nıtt (DENMARK.DK 2008), 2007-ben pedig már – ahogy a 5. ábrán is látható – 38% volt.
6. ábra: A villamosenergia-termelés megoszlása energiaforrások szerint az Európai Unióban (2006,
bal oldal) és Dániában (2007, jobb oldal). Saját szerkesztés a DÁN ENERGIA HIVATAL (2008) és a FORATOM (2008) adatai alapján.
Az elırelátó energiapolitikának köszönhetıen Dánia 1997-ben önellátó lett az ország energiaszükségletének ellátása tekintetében (DENMARK.DK 2008). Így az Európai Unión belül az egyetlen önellátó, nettó energiaexportır ország.
19
A hivatalos dán energiastratégiai célok a sikeres hagyományokat folytatva: 1. az energiahatékonyság további növelése – noha ebben a tekintetben már elsı az EU-ban (EUROSTAT 2009a); 2. a
megújuló
energiaforrások
részarányának
2011-ig
20%-ra
(DÁN KM 2008), az uniós vállalásoknak megfelelıen pedig 2020-ig 30%-ra növelése a teljes energiafelhasználáson belül (ENERGY.EU 2009); 3. és az energiatakarékosság. A dán energiapolitika a világon elsıként célozta meg az ország bruttó energiafelhasználásának átfogó csökkentését. Ezt jelenleg két lépcsıben tervezik megvalósítani: elıször 2011-ig 2%-os, majd 2020-ig 4%-os csökkentéssel a 2006-os teljes energiafelhasználáshoz képest (DÁN KM 2008). 2005 óta a következetes energiapolitikának köszönhetıen minden évben néhány százalékkal csökken az elsıdleges energiafelhasználás. Ezzel együtt, ahogy az a 7. ábrán is látható, a szénhidrogének kitermelése és így közvetve a káros anyagok, pl. a CO2 kibocsátása is csökken. A 2007. évi dán elsıdleges energiatermelés volumene a 2001. évivel mérhetı össze, az energiaforrások megoszlása azonban változott; nıtt a források diverzitása és a megújulók részaránya a földgáz és a kıolaj rovására. 1 400 000
TJ
egyéb megújulók 1 200 000
nem megújuló hulladék és fáradt olaj 1 000 000
szélenergia 800 000
megújuló hulladék 600 000
biomassza 400 000
földgáz 200 000
nyers olaj
19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07
19 87
-
7. ábra: Primer energiatermelés és kitermelés Dániában energiaforrás szerint (1987-2007). Egyéb megújulók – napenergia, vízenergia, geotermikus energia, hıszivattyú; biomassza – tőzifa, faapríték, -hulladék, -pellet, szalma, biogáz (depóniából, szennyvíziszapból, egyéb), biodízel, halolaj. Saját szerkesztés a DÁN ENERGIA HIVATAL (2008) átdolgozott adatai alapján.
20
2008-ban az elsıdleges energiafelhasználás 837 PJ volt, ami 3%-kal kevesebb 2007-hez képest, fıleg a szén csökkenı felhasználása miatt. Érdekesség, hogy a 2008-as rossz szélviszonyok miatt a szélenergia-termelés is csökkent (3,4%-kal), a megújulók
együttes
részaránya
azonban
így
is
17,3%-ra
nıtt
a
teljes
energiafogyasztáson belül (DEA 2009b). Ugyanekkor a CO2-kibocsátás 5,9%-kal, az üvegházgázok kibocsátása 4,7%-kal múlta alul a megelızı évit. A közlekedési szektor – különösen az áruszállítás – azonban dinamikus bıvülése miatt egyre több energiát használ fel, így ez akadályozni látszik az energiafogyasztás további gyors ütemő csökkentését. A 2004-es üzemanyag-felhasználás 200 PJ volt, és az akkori technológiákat használva a következı évtizedekben ez akár 280 PJ-ra nıhet, 15-rıl 21 millió tonnára növelve a CO2-kibocsátást (NIELSEN, M. P. et al. 2008). 2007-ben a közlekedés energiafelhasználása 4,1%-kal nıtt, leginkább a közúti közlekedés bıvülése miatt (DEA 2008d), így ma már ez a szektor fogyasztja a legtöbb energiát: a végsı energiafelhasználásból 34%-kal részesedik, ez az uniós átlag (32%) feletti érték (EUROSTAT 2009b). TJ
vízenergia
120 000
napenergia geotermikus energia
100 000
halolaj fa pellet
80 000
biodízel biogáz
60 000
hıszivattyú fahulladék
40 000
faapríték szalma
20 000
tőzifa szélenergia -
elsıdleges energiatermelés
villamosenergia-termelés
megújuló hulladék
8. ábra: A megújuló energiaforrások hozzájárulása az elsıdleges energia és a villamosenergia-
termeléshez Dániában (2007). Adatok forrása: DÁN ENERGIA HIVATAL 2008.
21
A megújuló energiaforrások közül az elsıdleges energiatermelést tekintve a biomassza a legjelentısebb 69,5%-os részesedéssel (a megújuló hulladékokat1 is beleszámítva), a második a szélenergia 19,8%-kal (8. ábra). Ez a 2007-ben termelt 130,1 PJ megújuló energiából 90,5 PJ biomassza és 25,8 PJ szél alapú energiatermelést jelent (DEA 2008b). Dánia ezen felül importál is megújuló energiaforrásokat (fıleg biomasszát), így az összes megújuló energia felhasználása 145 PJ, melybıl 59,0 PJ-t elektromos áramként, 31,8 PJ-t pedig a távfőtésen2 keresztül hasznosítanak. A villamosenergia-termelésben a szélenergia hasznosítása dominál (a megújulókon belül 44%-kal), de a biomassza is jelentıs, fıleg a megújuló hulladékok miatt (DEA 2008c). A mintegy 3100 MW összteljesítményő, közel 5200 db szélerımő a villamosenergia-termelés 21%-át állítja elı, ami kimagasló arány. Ezt igazolja, hogy az EU-n belüli rangsorban az elsı helyen álló Dániát a többi ország feleekkora értékkel követi (SAFARKHANLOUM S. 2009). A két részbıl álló dán villamosenergia-rendszer nyugati és keleti hálózatának áramtermelésbıl való részesedése 63% és 37%. Mivel Dánia nyugati térsége szelesebb, a szélerımővekkel termelt villamos energia több mint háromnegyedét itt állítják elı – a keleti rendszerben viszont nagyobb a biomassza szerepe (ENERGINET.DK 2008). 4000
MWh/
3500 3000 2500 2000 1500 1000
szélenergia-termelés
500
energiafogyasztás
0 2009. 1. 11. 0:00
2009. 1. 11. 12:00
2009. 1. 12. 0:00
2009. 1. 12. 12:00
2009. 1. 13. 0:00
9. ábra: Villamosenergia-fogyasztás és szélenergia-termelés Dánia nyugati villamosenergiarendszerében (2009. 01. 11-13., óránkénti felbontás). Adatok forrása: ENERGINET.DK 2009.
háztartási szerves hulladék, papír, bútorok faanyaga stb. 2002-ben a dán háztartások közel 60%-át az igen hatékony távfőtéses rendszerekkel főtötték (DENMARK.DK 2008). Ma ezeknek a rendszereknek közel harmada megújuló alapú (DEA 2008). 1 2
22
A szélenergia aránya a szélviszonyoknak megfelelıen azonban folyamatosan változik a villamosenergia-termelésen belül. Így a nyugati hálózati rendszerben termelt szélenergia a villamosenergia-szükséglet több mint 100%-a is lehet az energiafogyasztás völgyidıszakában (9. ábra). A kiemelkedı energiahatékonyság a dán energiapolitika egyik legnagyobb sikere. Ez nagyrészt annak a kapcsolt energiatermelésnek köszönhetı, melynek térhódításában az ország világelsı, és amelynek segítségével a felhasznált villamos energia 53%-át, a távhı 80%-át állítják elı (DEA 2008c). 1990 és 2007 között a GDP 44%-kal, míg a bruttó energiafogyasztás csak 7%-kal nıtt, vagyis az energiaintenzitás 74%-ra csökkent – a 2008-as elızetes adat pedig már 73% (DEA 2009a).
5. Energiastratégiák Az elızı fejezetek áttekintésébıl kiderült, hogy Dánia kivételesen kedvezı helyzetben van energetikai jellemzıit tekintve, sıt több szempontból a világ élvonalába tartozik. Mégis folyamatosan zajlanak a kutatások és a konferenciák arról, hogyan lehetne a mutatókon tovább javítani, vagyis közelebb jutni a fenntartható energiagazdálkodáshoz. Így a témával foglalkozó szakemberek továbbra is keresik a lehetséges megoldásokat például a technológia vagy a piaci szabályozás területén. A hivatalos dán energiapolitikához képest a következı fejezetekben vizsgált stratégiák gyorsabb ütemő és radikálisabb lépéseket terveznek a fenntartható energiagazdálkodás
elérése
érdekében.
Közös
jellemzıjük,
hogy
az
energiatakarékosság és a hatékonyság jelentıs növelése mellett már néhány évtizeden belül a dán energiafogyasztás közel felét, 2050-ig pedig 100%-át fedeznék megújuló forrásokból. Ezen célokat, valamint a fenntartható energiagazdálkodás eléréséhez szükséges módszereket és eszközöket mutatom be a következı energiastratégiák vizsgálatán keresztül.
23
5.1. INFORSE: Vision 2050 Az INFORSE (Nemzetközi Hálózat A Fenntartható Energiagazdálkodásért) egy 1992-ben, a Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlıdés Világkonferencián alapított független nemzetközi hálózat. Ennek része a 32 európai állam 75 civil szervezetét tömörítı INFORSE-Europe, amely nemzetközileg elismert energiagazdálkodási szakembereinek segítségével számos európai országnak készített már fenntartható energiagazdálkodásról szóló hosszú távú stratégiát. Ezek a Vision 2050 forgatókönyvek, melyek közös jellemzıje, hogy 2050-ig felhagynak a fosszilis és nukleáris energia használatával. Dánia stratégiája 2005-ben, az OVE (Dán Szervezetek a Megújuló Energiáért) és más dán civil szervezetek közremőködésével készült1, és 2050-re 100%-ban megújuló forrásokra támaszkodik (INFORSE-EUROPE 2009a). A forgatókönyv elsıdleges feladata tehát, hogy 2030-ig átmenetet teremtsen ahhoz, hogy Dániában egy fenntartható energiaforrásokon alapuló energiarendszer mőködhessen 2050-ben. Dánia a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területén már jelentıs eredményeket könyvelhet el, azonban a technológiák alkalmazásán túl még sok tennivaló áll elıtte. Szüksége van a tervek mellett kiálló politikai döntésekre, melyek segítségével elérhetık a kívánt célok. Ehhez az is kell, hogy átértékeljenek és megszüntessenek olyan kiváltságokat, mint például a földgáz elınyhöz juttatása a megújuló energiaforrásokkal szemben vagy a személyautókra vonatkozó enyhe szabályozók. A stratégia a megújuló energia termelését és az energia tárolását kutató tanulmányokon alapul, valamint egy INFORSE által kifejlesztett modellen, melyet Európa fenntartható energiagazdálkodásának megvalósításához fejlesztettek ki. Így a Vision 2050 egy dinamikusan változó modell, melyet fokozatosan frissítenek és fejlesztenek az elérhetı információk függvényében (OLESEN, G. B. – INFORSEEUROPE 2009b).
1
Az angol fordítást 2006-ban készítette OLESEN, G. B., így a hivatkozásoknál ez a dátum szerepel.
24
5.1.1. Energiatermelés A megújuló energiaforrások arányának gyors növelése – elsı lépcsıben 2030ig (10. ábra) – fontos eleme a stratégiának, ezért ez a terület folyamatos fejlesztést igényel, hogy 2050-ben elérhessék a 100% megújuló energia-részarányt.
10. ábra: Elsıdleges energiatermelés megújuló energiaforrásokból Dániában a Vision 2050 forgatókönyve alapján. Forrás: OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE (2006) ábrája nyomán.
A szélerımő-kapacitást intenzív fejlesztéssel, 2006 és 2030 között 3000 MWról – a dán Elkraft szélenergetikai vállalat tanulmánya alapján – a lehetséges 8500 MW-ra növelnék. Ehhez új szélerımővek létesítése mellett a meglévı, kisebb turbinákat nagyobb teljesítményőekre cserélik, illetve erıteljesen növelik az offshore kapacitásokat, 500 MW-ról 3500 MW-ra. Így a villamosenergia-termelés majdnem 2/3-át szélenergiából fedezhetik majd (11. ábra).
11. ábra: A villamosenergia-termelés megoszlása energiaforrás szerint Dániában (2000-2050).
A fehér vonal feletti energiamennyiség a növekvı hatékonyság miatt exportálható. Forrás: OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE (2006, 2007) ábráinak felhasználásával.
25
A napenergia hasznosítása egy fıre lebontva 8 m2-nyi felületen történne, melybıl 5 m2 napelem, 3 m2 pedig napkollektor (mely részben a távhıtermelésben is szerepet kapna). Egy ilyen rendszer egy energiatudatos család igényeit komolyabb fogyasztói megszorítások nélkül is képes ellátni. Ehhez meg kell még említeni, hogy a napcellák ma viszonylag drágának tekinthetık, így a fotovillamos beruházások 2006-os árakkal számolva összesen 3 000 €-t tesznek majd ki fejenként. Azonban a csökkenı napelem-árak és a 25 évre lebontott összeg miatt ez kevésbé jelent terhet. A jelenlegi biomassza alapú energiatermelés volumenét nem növeli tovább a forgatókönyv. Kivételt jelent azonban a biogáz, melynek termelését folyamatosan fokoznák, így akár a 2006-os érték 7,5-szeresére is nıhet az elıállított biogáz mennyisége. Ezzel együtt az energiaültetvények területét is kiterjesztenék, mely a mezıgazdasági területekbıl végül 14%-kal részesedne. A geotermikus energia és a hullámenergia felhasználását csak kis mértékben növelnék, utóbbit a szélenergia kiegészítésére használnák (OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE 2009b).
5.1.2. Energiahatékonyság A stratégia számol azzal, hogy a villamosenergia-felhasználás, az ipari termelés és a közlekedés fogyasztó oldali hatékonysága a mai szint négyszeresére növelhetı a már létezı legjobb technológiákkal (WEIZSÄCKER, E. U. et al. 1998).
12. ábra: Dánia nettó primer energiaellátása. Forrás: OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE (2007) ábrája nyomán.
26
A hatékonyság ilyen mértékő növelése lassú folyamat, ezért 2030-ig „csak” duplázásával lehet számolni – valamint ezzel párhuzamosan az érintett ágazatok energiafelhasználásának jelentıs visszaesésével (12. ábra). 2030 után tovább növekedhet a hatékonyság, aminek szintén számos pozitív hatása lesz mind az energiaigényt, mind a környezeti hatásokat és a gazdaságot tekintve. Például az így felszabaduló biomassza más területeken is helyettesíthet fosszilis anyagokat, és akár vegyipari alapanyaggá válhat, melybıl mőanyagot és kenıanyagokat készíthetnek (OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE 2009b).
5.1.3. Közlekedés A szakértık az ágazat technológiáján kívül a közlekedés felfogásán is jelentıs változtatásokat terveznek. Ehhez meg kell változtatni a jelenlegi trendeket és azt az álláspontot, miszerint a nagy távolságra történı ingázás és az áruszállítás növekvı volumene kedvezı fejlıdési irányt jelentenek. Ennek megfelelıen a személyautóval történı közlekedést 40%-kal, a teherautóforgalmat 55%-kal csökkentenék a jövıben. A közlekedési igényeket a háromszorosára növelt vasúti és a 40%-kal bıvített buszforgalom elégítené majd ki. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, a közlekedés energiafelhasználásának csökkenése mellett ritkábbá válnak a forgalmi dugók, mérséklıdik a városok levegıés zajszennyezése, és további más módokon is javulnak az életkörülmények (OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE 2009b).
5.1.4. Az idıszakos energiatermelés szabályozása A megújuló energiaforrások dominanciája miatt a jövıben az energiatermelés nagy része szakaszosan rendelkezésre álló forrásokból fog történni. A folyamatosan változó energiaigény ellátása energiaforrástól függıen többféle módszerrel is biztosítható. A napkollektorok meleg vize a távhı 15%-t fogja megtermelni, ehhez hıtárolók növekvı használata szükséges, így olyanok alkalmazása is, melyek akár egy hónapig is megırzik a hıt. Ezek a tárolók kogenerációs energiatermelés során is felhasználhatók. A stratégiában leírtaknak megfelelıen 2030-ban a villamosenergia-ellátás akár 80%-ban szél-, hullám- és napenergiából történik majd, de emellett – egy igen
27
rugalmas – villamosenergia-rendszer követelményeinek is meg kell felelni. Az idıszakos áramtermelés majdnem felét rugalmasan használható technológiákkal alakítanák át – például hidrogént vagy hıszivattyúval hıenergiát termelnének vele – , a másik fele az általános igényeket elégítené ki. Ehhez – a mai gyakorlatnak is megfelelıen – szükség van a szomszédos országokkal történı villamosenergiakereskedelemre, vagy akár a fejlıdés egy további szakaszában kémiai alapú energiatárolók használatára (OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE 2009b).
5.2. A Dán Mérnökök Társaságának Energiastratégiája Az „Energia év 2006” keretében, a Dán Mérnökök Társasága – több mint 1600 mérnök és más szakember – 40 konferencia és találkozó során alkotta meg Dánia 2030-ig szóló energiastratégiáját. Fı céljaik 2030-ig: • az üvegházgáz-kibocsátások felére csökkentése az 1990-es szinthez képest; • Dánia energetikai önellátásának megırzése; • az energiaszektor exportjának megnégyszerezése, mellyel a kapcsolódó munkahelyek is megduplázódnak (IDA 2009). Mindezt az energiaszektor három ágának (villamosenergia-, hıtermelés és közlekedés) komplex kezelésével, a megújuló energiaforrások arányának megfelelı ösztönzıkkel, szabályozással való növelésével érik el. A terv 2030-ig szól, a benne foglaltakat
viszont
már
egy
100%-ban
megújuló
alapú
energiarendszer
elızményének tekintik a szerzık.
5.2.1. Energiatermelés A stratégia alapja, hogy az épületek mőködtetése, valamint az ipar és a közlekedés területén jelentıs energiamegtakarítást érjenek el, hogy ennek következtében Dánia teljes energiaigénye kb. 30%-kal, a 2005. évi 845 PJ-ról 2030-ra 580 PJ-ra csökkenjen (IDA 2006). Ezzel elérhetı, hogy 2030-ig az energiaellátás csaknem felét képesek legyenek megújuló energiaforrásokból fedezni; a hosszú távú cél 2050-re pedig a 100% megújuló-részarány elérése (13. ábra).
28
13. ábra: Az elsıdleges energiaellátás lehetséges alakulása Dániában (2004-2030).
Forrás: a DÁN MÉRNÖKÖK TÁRSASÁGÁNAK (2006) ábrája nyomán.
Az elsıdleges energiaszükséglet mintegy harmadát fedezhetik 2030-ban biomasszával, ennek 20%-át a közlekedésben használt bioüzemanyag tenné ki. A biomassza felhasználását energiaültetvényekkel és szerves hulladékokból történı biogáz-termeléssel kívánják tovább növelni, illetve az újabb technológiák révén a hasznosítás hatékonyságát is tovább fokoznák. A megújuló energiaforrások növekvı szerepével a fosszilis energiahordozók felhasználása
60%-kal
csökkenthetı
2030-ig.
Egy
hatékonyan
mőködı
energiarendszerrel kiegészülve így Dánia CO2-kibocsátása az 1990-es érték harmadára szorítható vissza. Ehhez leginkább az ipar és a szolgáltatói szektor energiafelhasználásának 30%-os csökkentése és villamosenergia-felhasználásuk stabilizálása járulna hozzá. Az energiamegtakarítási lehetıségek különösen az iparban jelentısek a beruházások rövid megtérülési ideje miatt. Ez egyéni vállalkozóknál kb. 6-7 évet jelenthet; fontos tehát támogatni a vállalkozói szféra energiahatékonysági és -takarékossági beruházásait. Dánia a villamos energia nagyobb részét nap-, szél- és hullámenergiával állítaná elı. A szélenergia – a maihoz képest teljesítményének megduplázásával – 55-60%-át, az épületekbe integrált napelemek 2%-át biztosítják majd a jövıbeli dán villamosenergia-fogyasztásnak, a nagy lehetıségek elıtt álló hullámerımővek pedig – a technológia fejlesztése és terjesztése nyomán – a kutatók számítása szerint további 5%-ot tudnak majd biztosítani. 29
5.2.2. Épületek, lakossági felhasználás Fontos feladat az épületek – mint a közlekedés utáni legnagyobb energiafogyasztók – energiaszükségletének csökkentése, ezért az ezt célzó lakossági beruházások is fontos szerepet kaptak a forgatókönyvben. A célok között szerepel többek között a házak főtésére fordított energiafelhasználás felére csökkentése 2030-ig. A meglévı épületállományt az éppen esedékes felújításkor alakítanák át a céloknak megfelelıen, 2020-tól pedig energiasemleges passzív házak1 építésével számolnak. A megújuló energiaforrásokon alapuló főtési megoldásokra támaszkodnának, így például mintegy 15%-ban a napenergiára. Emellett a hatékonyság fokozásával a villamosenergia-felhasználásnak is 40%-kal kell csökkennie. Kulcskérdés a lakosság támogató hozzáállása, így egy erre a célra létrehozott pénzügyi alapból nem csak a beruházásokat
ösztönöznék
(pl.
társfinanszírozással),
hanem
a
lakossági
tájékoztatást, kampányokat, illetve a kisebb vállalkozások ilyen irányú beruházásait is.
5.2.3. Közlekedés A
döntıen
kıolaj-alapú
közlekedési
szektor
energiaigénye
egyelıre
folyamatosan nı, ezzel fokozva a CO2 és egyéb szennyezık kibocsátását, valamint veszélyeztetve az energiaellátás biztonságát. Kijelenthetjük tehát, hogy a közlekedés energiafelhasználásának – és egyben CO2-kibocsátásának – csökkentése és fenntartható energiaforrásokkal való fedezése jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Az energiastratégia alapján 2030-ban a közlekedés energiaszükséglete a maihoz képest 20%-kal kisebb lesz, ezt a személyszállítás 2005-ös szinten tartásával és a jármőpark hatékonyságának növelésével érik el. A felhasznált üzemanyagok 20%-át bioüzemanyag helyettesíti majd, a jármővek 20%-a pedig elektromos kell legyen. A fentiek megvalósulásához természetesen szabályozási lépésekre is szükség van, így például a regisztrációs adót egy kilométer alapú adó váltaná fel, amely a
1 A passzív ház olyan épület, amely egy évben négyzetméterenként kevesebb mint 15 kWh főtési energiát használ fel. Összehasonlításképpen: a magyar házak fogyasztása kb. 200 kWh/m2/év, Dániában 50 kWh/m2/év. Két éven belül ezt 25 kWh-ra tervezik csökkenteni, a távlati cél pedig az, hogy tíz éven belül el csak passzív ház kaphasson építési engedélyt (CSONGRÁDI Z. 2009).
30
futásteljesítménnyel arányos adózás révén az energiahatékony autók elterjedését segítené elı. A
vasúthálózaton
számos
fejlesztı
beruházást
végeznének,
aminek
következtében a jelenlegi közúti személy- és áruszállítás egyre nagyobb hányadát bonyolítaná a környezetkímélı vasút, amelynek Dániában nagy szerepet szánnak a jövıben. A személyszállítás volumenének mai szinten tartását a közösségi közlekedés fejlesztése mellett a megfelelı településtervezés is elısegítené – például lakóhelyközeli üzletekkel vagy a városi és agglomerációban történı kerékpározás feltételeinek további javításával.
5.2.4. Gazdasági potenciál, költségek és finanszírozás Ahogy az a 14. ábrán is látható, a stratégia bevezetése jelentıs gazdasági haszonnal járna, hiszen csökkennének az energiaszektor fenntartási, mőködtetési és a CO2-kibocsátás költségei, de fıleg az üzemanyagokra kell majd kevesebbet költeni. A számítások szerint évente több mint 15 milliárd koronát spórolhat meg a dán állam, ha a tervben foglalt változtatások és javaslatok életbe lépnek.
14. ábra: Dánia energiatermeléssel és -felhasználással kapcsolatos költségei.
Forrás: a DÁN MÉRNÖKÖK TÁRSASÁGÁNAK (2006) ábrája nyomán.
Dánia piacvezetı a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos technológiák területén. Az utóbbi években dinamikusan nıtt, pl. 1996 és 2004 között megduplázódott ezen technológiák exportja, de további növekedéssel számolnak 2030-ig. Az eddig túlnyomórészt szélenergiával kapcsolatos
31
berendezések és szolgáltatások piacon való megjelenése mellett hatalmas mértékben bıvülne a kínálat, és a kiviteli érték a jelenlegi 30 milliárdról 160 milliárd dán koronára
emelkedne
a
tervek
szerint.
Fıleg
az
üzemanyagcellákkal,
a
bioüzemanyagokkal, a nap-, hullám-, szélenergiával és hıszivattyúkkal kapcsolatos technológiák, a méréssel és irányítással kapcsolatos ismeretek és az energiahatékony felújítás módszerei növelnék az export volumenét. Az energiamegtakarítások ösztönzéséhez, az új megújuló technológiák kifejlesztéséhez és a következı fejezetben bemutatásra kerülı javaslatok teljesítéséhez évi 2,7 milliárd korona szükséges. Ezen felül a következı 30 évben 200 milliárd koronát terveznek befektetni a vasút fejlesztésébe. Ezzel a beruházással megelızhetık a forgalmi torlódásokból adódó veszteségek és egyúttal csökken a közlekedés energiafelhasználása. A stratégia javaslatait az északi-tengeri olajeladások profitjából fedeznék. Ez a bevétel évente több mint 30 milliárd koronát jelent az állam számára, aminek kevesebb, mint a harmada elég lenne az energiatakarékossági támogatásokhoz, a technológiafejlesztéshez és a vasúti beruházások kifizetéséhez. Emellett az EU kibocsátás-kereskedelmi
rendszerében
eladott
CO2-kvóták
bevételei
is
hozzájárulhatnak ezen költségek fedezéséhez.
5.2.5. Intézkedési javaslatok Hogy a fent említett környezeti, társadalmi, gazdasági, pénzügyi és az ellátás biztonságában jelentkezı elınyök realizálódni tudjanak, a Dán Mérnökök Társasága 11 kulcsfontosságú javaslatot sorol fel, amelyek a jövıben ösztönzik és szabályozzák majd a kívánt változásokat. 1. Mivel a stratégia alapját képezi, létfontosságú az energiaigény csökkentése. Az elsı javaslat az évi 1,7%-os energiamegtakarítást elıirányzó, 2013-ig érvényes energiatakarékossági egyezmény kiterjesztését ajánlja 2030-ig. Továbbá minden energiafogyasztó szektorra kibıvítené hatályát, beleértve a közlekedést, az ipart és az Északi-tengeren zajló kıolaj- és földgázkitermelést is. 2. Az
egyéni
vállalkozók
és
a
termelıüzemek
igényeinek
megfelelı
energiacsökkentési támogatásokkal külön foglalkozik a stratégia. Javasolják egy évi 800 millió koronából gazdálkodó ipari megtakarítási alap létrehozását, mely
32
elısegítené az energiacímkézés és az energiahatékony megoldási lehetıségek terjedését és a termelı cégek energiatakarékosságának mérését. 3. A meglévı épületállomány nagy energiamegtakarítási lehetıségeket kínál, ezt
segítene kiaknázni egy, a Villamosáram-takarékossági Hitelalaphoz hasonló, a főtés energiafelhasználását csökkentı alap. Célja információszolgáltatás, kampányok és társfinanszírozás segítségével az energiatakarékosság ösztönzése, felújításoknál pedig a gazdasági és környezeti szempontból elınyös megoldások elıtérbe helyezése. Ez az alap évi 1 milliárd koronából gazdálkodna, a Villamosáram-takarékossági Hitelalap pedig a jelenlegi 90 millió helyett évi 300 millió koronából. 4. A következı 30 évben 200 milliárd koronát invesztálnának a vasúti
közlekedésbe.
Ezzel
fejlesztenék
a
meglévı
hálózatot
(villamos-
és
nagysebességő vasútpályákká), az áruszállítást, a nagyvárosok villamosait és a koppenhágai metrót is bıvítenék. 5. A kutatás-fejlesztés és a tájékoztatás legalább évi 1 milliárd koronát kapna, hogy kihasználhassák a meglévı gazdasági potenciálokat. Az energiatakarékosság és a megújuló technológiák témakörében kiemelt kutatási területek lennének az alacsony energiafelhasználású épületek, a második generációs bioüzemanyagok, az üzemanyagcellák, a hullámenergiát hasznosító berendezések és a második valamint harmadik generációs napcellák. 6. Az újonnan kifejlesztett technológiák piacra kerülését és sikeres elterjedését támogatná az innovációs piacok létrehozása, melyek a már mőködı, de az adott piaci
körülmények
között
még
nem
életképes
technológiák
számára
teremtenének megfelelı feltételeket termelési kvóták vagy fix árak bevezetésével. Ilyen innovációs piacokat javasolnak minél hamarabb létrehozni az offshore szélerımővek és a még kutatott (5. pontban említett) technológiák számára. 7. A „szennyezı fizet” elve alapján az extrernális költségek energiaárakba való beépítését indítványozzák, így a megújuló energiaforrások elınyös helyzetbe kerülnének a fosszilis energiahordozókkal szemben. A megújulókra alkalmazott fix árak pedig kevésbé kockázatossá tennék a beruházásokat, így segítve ezen technológiák terjedését.
33
8. Mivel az energiatakarékossági fejlesztések egy része a háztartásokban kell, hogy megtörténjen, a helyi lakossági kezdeményezések is politikai támogatást kell hogy kapjanak. Az eddigi sikeres tapasztalatok alapján olyan szervezeti és tulajdonosi formákat hoznának létre, melyekben egy átlagember is társtulajdonos lehet egy olyan dán megújuló energiára épülı beruházásnál, mint például egy szélerımő. 9. A CO2-kvóták ingyenes kiosztása helyett (mely a fosszilis energiatermelés
indirekt támogatásának is tekinthetı) azok 10%-át aukción értékesítenék. Ezt a gyakorlatot az EU-ban is szorgalmaznák, a kvótarendszer hajózásra és légiközlekedésre való kiterjesztése mellett. 10. Az energetika területének teljes adó- és tarifarendszerét átalakítanák, ugyanis
helyenként már elavult (pl. aránytalanul támogatja a földgáz erımővi felhasználását). A személyautók adója is megváltozna, hogy elınyben részesítse a biztonságos és energiahatékony jármőveket. A légiközekedés kvótarendszerbe való illesztését a belföldi légiközlekedéssel kezdenék. 11. Egy 25 000 lakosságú város 100%-ban megújuló energiákkal való ellátása – mint egy dán technológiai kiállítás – példát állíthat a többi ország elé. Ezt a javaslatot, úgy tőnik, a dán kormány azóta megfogadta, és megkezdték Frederikshavn kizárólag megújuló energiaforrásokra való átállítását.
5.3. A CEESA projekt A Coherent Energy and Environmental System Analysis (Egységes Energetikai és Környezeti Rendszer Elemzés) elnevezéső program 2007 januárjában kezdıdött és 2010 decemberében ér majd véget1. A kutatási téma jelentıs kormányzati támogatást kap; a projekt teljes költsége 21 millió dán korona, melybıl 15 milliót a Dán Stratégiai Kutatások Tanácsa szolgáltat (CEESA.DK 2009a). A programban résztvevı szakemberek öt dán egyetem, a Risø Nemzeti Kutatóintézet és a DONG energetikai nagyvállalat munkatársai, valamint egy külföldi szakértıkbıl álló testület is segíti munkájukat (CEESA.DK 2009b). A CEESA projekt célja egy 100%-ban megújuló alapú energiarendszer létrehozása, melynek kidolgozása során egységesen figyelembe vesznek környezeti,
1
A részeredményeket a projektben résztvevı Dr. Munkácsy Béla bocsátotta rendelkezésemre.
34
energetikai és gazdasági szempontokat is (15. ábra). Így multidiszciplináris kutatásaik során együttesen alkalmaznak energetikai és környezeti elemzési módszereket – mint a teljes életciklus elemzés, az energiarendszer és a piaci viszonyok vizsgálata – hogy megoldást találjanak a három legfıbb kihívásra, melyek: 1. a közlekedés szektorának integrálása a fenntartható energiagazdálkodásba; 2. a jövıbeli villamosenergia-rendszerek fejlesztése, hogy azok befogadhassák a megújuló energiaforrásokkal termelt áramot; 3. a szabályozások nemzetközi piaci környezetben való átalakítása.
15. ábra: A CEESA projekt multidiszciplináris kutatási módszere.
Forrás: LUND, H. et al. (2008) ábrája alapján.
A szakemberek öt munkacsomagra (work package, WP) osztották a program egyes részterületeit (CEESA.DK 2009a): WP1: a legújabb szcenáriók alapján a CEESA forgatókönyvek kidolgozása; WP2: megújuló energia a közlekedésben; WP3: jövıbeli villamosenergia-rendszerek; WP4: piacfejlesztés és állami szabályozás; WP5: a forgatókönyvek környezeti hatásbecslése.
5.3.1. Energiatermelés – forgatókönyvek A CEESA projekt keretében három forgatókönyvet dolgoztak ki, mindhárom 100%-ban megújuló alapú energiarendszert valósít meg, energiatermeléshez és -felhasználáshoz köthetı CO2-kibocsátás nélkül. A forgatókönyvek közül a biomassza és a szél szcenárió a Dán Mérnökök Társaságának 100% megújuló forgatókönyvén alapul (ám annál radikálisabb), a harmadik egy nagyobb energiaigényeket kielégítı rendszer, a 2004-es energiaszükségletre alapozva.
35
Mindhármat az Aalborgi Egyetem által kifejlesztett – az INFORSE-Europe és a Dán Mérnökök Társasága által is használt – EnergyPLAN nevő számítógépes modellel vizsgálták (ENERGY.PLAN.AAU.DK 2009). A modell a közlekedéssel együtt, óránkénti felbontásban vizsgálja a teljes energiarendszert, ezen belül hangsúlyosan az energiafogyasztás és -termelés összehangolását (LUND, H. et al. 2008). Ezen kívül a 100%-ban megújuló alapú energiarendszereket a centralizáció foka és a különbözı energiaforrások aránya alapján is vizsgálják (1. táblázat). A szélenergia magas aránya például az elektromos jármővek elterjedését teszi lehetıvé, míg a bioüzemanyagok csak kisebb jelentıséget kapnak. Azonban ha a biomassza felhasználását tervezik növelni, az többek között meghatározza az erımővek alapanyagát és a közlekedés hajtóanyagait is. Idıszakos forrásokból termelt villamos energia magas aránya Centralizált energiarendszer
• elektromos közlekedési eszközök • nagy szélerımő-parkok • kevés hıerımő
Decentralizált energiarendszer
• elektromos közlekedési eszközök • sok különálló szélerımő • sok kis kogenerációs erımő
Bioüzemanyagok magas aránya • bioüzemanyaggal mőködı közlekedési eszközök • nagy bioüzemanyag-finomítók • sok bioüzemanyag-alapú centralizált erımő • bioüzemanyaggal mőködı közlekedési eszközök • bioüzemanyag-finomítók • különálló szélerımővek • kis kogenerációs erımővek
1. táblázat: 100% megújuló energián alapuló energiarendszer lehetséges típusai Dániában.
Forrás: a CEESA (2007) táblázata alapján.
A biomassza forgatókönyv 30-50%-os energiamegtakarítással számol a főtést, villamosenergia-felhasználást és az ipari felhasználást tekintve a 2030-as BAU1 szcenárióhoz képest. A közlekedés energiaigényét a 2004-es szinten stabilizálnák. Növelnék a kogenerációs erımővek számát, valamint a tüzelıanyag-cellás erımővek és a hıszivattyúk hatékonyságát. Az elsıdleges energiatermelés 460 PJ/év, melynek nagy része a biomasszán alapulna, de a hıenergia-igény 15%-át napkollektorok fedeznék (16. ábra). A szélenergia jelentısége megmaradna, bár a kapacitások nem lennének sokkal
1
Business As Usual; a jelenlegi trendek folytatódása esetén bekövetkezı forgatókönyv.
36
nagyobbak, hiszen a jelenlegi kevesebb mint kétszeresére, 6000 MW-ra növelnék azt. Ezen kívül a fotovillamos napenergia 700 MW-tal, a hullámenergia 500 MW kapacitással járul majd hozzá a tervek szerint a villamosenergia-termeléshez (LUND, H. et al. 2008). A biomassza szcenárión belül kétféle lehetıséggel számolnak: az egyikben a felhasznált biomassza több mint felét az energiaültetvények termelik, a másikban ennek felét kiváltja a trágya rosttartalmának hasznosítása. A fennmaradó kb. 40%-ot mindkét esetben a szalma, a fa, a trágyából termelt biogáz és az éghetı szerves hulladékok adják (ASTRUP, T. – JENSEN, K. H. 2008). 700
PJ/év egyéb 81
600 500 egyéb 62 szél 67
400 300 200
egyéb 66 szél 194
ipar 94 villamos áram 106
biomassza 201
villamos áram 128 ipar 149
főtés 117
biomassza 331
100
szél 194
közlekedés 126
biomassza 368 főtés 204
közlekedés 126
0
termelés, biomassza
termelés, szél
fogyasztás
alacsony energiagényő forgatókönyvek
termelés
fogyasztás
magas energiaigényő forgatókönyv
16. ábra: Energiatermelés és -fogyasztás a CEESA projekt három forgatókönyve szerint.
Adatok forrása: LUND, H. et al. (2008).
A szél forgatókönyv paramétereinek nagy része megegyezik a biomassza forgatókönyvvel. A szélenergia domináns a villamosenergia-termelésben, kapacitását pedig a jelenlegi csaknem ötszörösére, 15 000 MW-ra tervezik növelni, az offshore szélerımőpark teljesítményének kb négyszeresére, 12 000 MW-ra emelésével (ASTRUP, T. – JENSEN, K. H. 2008).
Az
ingadozó
villamosenergia-termelés
kiegyenlítéséhez 10 000 MW teljesítményő elektrolizáló készüléket helyeznének üzembe és 3000 GWh-nak megfelelı hidrogén tárolót létesítenének (LUND, H. et al. 2008).
37
A magas energiaigényő forgatókönyv szerint az energiaszükséglet a 2004. évi 607 PJ körüli értéknek felel meg, amely 37%-kal több, mint az elızı szcenáriókban. Így az energiatermelés is nagyobb, 643 PJ/év, melynek eléréséhez a biomassza, a szélenergia és az egyéb megújulók használatának együttes növelése szükséges. Ehhez a szél forgatókönyvben tervezett 10 000 MW vízbontó készüléket még 2500 MW-tal kiegészítenék, hogy a megtermelt hidrogént üzemanyagcellás, kogenerációs mikroerımővekben használják fel, például egyedi főtési rendszerek energiaellátására (LUND, H. et al. 2008).
5.3.2. Közlekedés A közlekedés energiafelhasználásának1 vizsgálatához is az elıbb bemutatott három forgatókönyvet használják a CEESA kutatói. Az áruszállítás volumene mindhárom változatban egy magas érték. A személyszállítás nagysága a biomassza és szél forgatókönyvben a 2004-es igényekkel egyezik meg, a magas energiaigényő forgatókönyvben azonban a közlekedés volumene is nagyobb, így ehhez a 2050-re várható BAU forgatókönyvnek megfelelı szükséglettel számolnak.
17. ábra: A személyszállítás technológiáinak hatékonysága (elsı megközelítés).
Forrás: NIELSEN, M. P. et al. (2008) ábrája nyomán.
1 A közlekedés energiaigénye a Dánia határain belül tankolt vagy energiával ellátott közlekedési eszközöket – beleértve a kamionokat, hajókat, repülıket stb. – jelenti, a szállított személyek vagy áruk nemzetiségétıl függetlenül; a Dánián kívüli tankolások viszont nem számítanak bele.
38
A különbözı hajtóanyagok vizsgálata után a szakértık arra jutottak, hogy az elektromos meghajtást részesítik elınyben, hiszen a 17. ábrán is látható, hogy ez a leghatékonyabb személyszállítási mód1. A kutatók az energiatermelés területigényét is megvizsgálták a különbözı technológiák esetében. Számításaik szerint a legkedvezıbb megoldás a tisztán elektromos meghajtású autók alkalmazása, ugyanis az ehhez szükséges villamos áram állítható elı a leghatékonyabban: szélturbinák területigénye 10 ha/PJ, a napelemeké 200 ha/PJ. A belsıégéső motorokban használható üzemanyagok esetében ennél lényegesen rosszabb eredmények születtek: a biogáz 6000 ha, a biometanol 9000 ha, a bioetanol 18 000 ha, a biodízel 25 000 ha területet igényel 1 PJ energia elıállításához (NIELSEN, M. P. et al. 2008). A technológiák prioritási sorrendjében tehát az elektromos hajtás az elsı, utána pedig a bioüzemanyagok következnek: a biogáz, a biometanol, a bioetanol, végül a biodízel. Az elektromos autók már ma is elérhetık, paramétereik és a bennük használt akkumulátorok pedig egyre jobbak2, így a szakemberek a stratégiákban joggal számolnak ezen jármővek széles körő elterjedésével. A közlekedési technológiák lehetséges jövıbeli alakulása alapján a kutatók öt alternatívát alkottak, melybıl egy kivételével mindegyik 100%-ban megújuló forrásokra támaszkodik, és mindegyik esetén más alkalmazott technológiákat és szakpolitikai hozzáállást feltételeznek. A szakemberek által ajánlott forgatókönyv kizárólag megújuló alapú, de – reális megközelítéssel – nem számolnak minden lehetséges létezı vagy jövıbeli technológiával, hiszen politikai vagy pénzügyi okok miatt nem biztos, hogy mindegyik elérhetı lesz majd. Az elektromos autók térnyerésére és a hatékonyság növekedésére viszont számítanak, valamint egy olyan szakpolitikára is, amely elısegíti a legkisebb energiafelhasználású megoldások kutatását és a közlekedési módok közötti váltást. Így például a személyszállítás energiaigényének növekedéséért felelıs légiközlekedést részben kiváltaná a vasút és a busz, a teherszállításban domináns teherautókkal szemben pedig a vasúti és a hajóval történı szállítás lenne jelentısebb (NIELSEN, M. P. et al. 2008).
1 Az automata jármőveket figyelembe véve, hiszen a leghatékonyabb közlekedési eszköz a kerékpár (DE CEUSTER, G. et al. 2007). 2 Például a Tesla S Modellje egy töltéssel akár 480 km megételére képes (TESLAMOTORS.COM 2009).
39
18. ábra: A közlekedés üzemanyag- és villamosenergia-igénye a CEESA projekt alternatívái szerint.
Forrás: NIELSEN, M. P. et al. (2008) ábrája alapján.
A vizsgálat 18. ábrán látható eredménye szerint a 100% megújuló alapú („Aktuális”-on kívüli) rendszerek esetén csökkenhetne a közlekedés energiaigénye. Ez egyrészt a hatékony elektromos autók térnyerésére, másrészt a különbözı közlekedési eszközök használatának átrendezıdésére és a közösségi közlekedés növekvı arányára vezethetı vissza. Ahogy a jelenlegi (2004-2010) technológiák helyett a jövıbeliek (2050-ig) is helyet kapnak az alternatívákban, illetve megjelenik a politikai támogatás és a lehetséges megoldások kutatása, egyre csökken a különbözı alternatívák
energiaszükséglete.
A
légi
közlekedés
növekedése
miatt
az
üzemanyagként használt bioetanol felhasználása – és így az elıállításához igénybe vett földterület is – igen jelentıs lehet, fıleg a magas igényő alternatívákban.
5.3.3. Szabályozás – egyéni szénkibocsátási kvóták A piacfejlesztést és szabályozást kutató szakemberek többek között az uniós célkitőzésekhez való illeszkedést, a jövıbeli stratégiák gazdasági kereteit és feltételeit valamint egy egészen új típusú szabályozási eszközt vizsgálnak, az egyéni szénkibocsátási kvótákat (Personal Carbon Allowances – PCAs). Az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (ETS) a széndioxidkibocsátások csak 40%-át fedi le, ugyanis csak néhány gazdasági ágazat nagyobb kibocsátóira érvényes. Az ipari országokban a fennmaradó kibocsátások 25-40%-ért – Dániában 30%-ért – a háztartások felelısek. Az egyéni kibocsátási kvótákkal ezt a 40
kibocsátást lehetne csökkenteni, az ETS-hez hasonló módon, azzal a különbséggel, hogy itt magánszemélyek kapnák ezeket (HVELPLUND, F. – MEYER, N. I. 2008). Minden 18 év feletti személynek megegyezı számú kvóta járna (18 év alatt kevesebb) – akár egy elektronikus kártyára töltve – , mely meghatározná az évi hıés
villamosenergia-felhasználásuk
valamint
közlekedésük
által
kibocsátható
széndioxid-mennyiséget. Ezzel kellene gazdálkodniuk, de a kvótakereskedelem is megengedett, így a kiszabott mennyiségnél nagyobb kibocsátásra lenne lehetıség, de csak többletköltséggel (FAWCETT, T. 2005). Az emisszió csökkenését nem csak a tudatosabb energiafelhasználás segítené elı, hanem az is, hogy minden évben kevesebb kvótát osztana ki a hatóság. Ehhez természetesen szükség van a szakpolitika által a kibocsátás-csökkentési megoldások támogatására és a megfelelı tájékoztatásra, hogy a lakosság a rendszerhez problémamentesen tudjon alkalmazkodni. Az egyéni kibocsátási kvóták rendszere még nem teljesen kidolgozott, jópár problémára kell még a kutatóknak megoldást találni (pl. elszámolás kogeneráció esetében, megújuló villamos energiára való váltás lehetısége, legszegényebb társadalmi rétegek kedvezménye stb.), de a rendszer alacsony mőködési költsége, társadalmi igazságossága és hatékonysága miatt igen ígéretesnek tőnik (HVELPLUND, F. – MEYER, N. I. 2008).
6. Magyarország és a fenntartható energiagazdálkodás Magyarország energiagazdálkodása sajnálatos módon igen messze áll a fenntarthatóság kívánalmaitól, és a valódi elırelépést számos tényezı akadályozza. Így a lehetıségekhez képest igen lassú a fenntartható megoldások térnyerése. A fenntarthatóságot célzó programok, mint a lakosság tájékoztatása, az energiatakarékosság ösztönzése, a hatékonyság növelése vagy a fenntartható életmód elısegítése csekély figyelmet és pénzügyi támogatást kapnak – utóbbi kettı a 2007-2013-ra szóló Környezet és Energia Operatív Program költségvetésébıl 3-3%-kal részesedik (DIÓSSY L. 2008).
41
Az utóbbi években az energiahatékonyság és -takarékosság terén nem történt jelentıs változás, így lehet, hogy a hazai energiaintenzitás még mindig az uniós átlag háromszorosa (DIÓSSY L. 2008). Fontos felismerni azonban, hogy elırelépések nem csak költséges beruházásokkal érhetık el; a szabványok, elıírások, a megfelelı szabályozási és (öko)adórendszer bevezetése, a „káros támogatások” csökkentése vagy megvonása akár még bevételt is jelenthet az állam számára. Emellett azonban az energiatermelés szerkezetén is fontos változtatások szükségesek. Hazánk teljes elsıdleges energiafelhasználása 2007-ben 314 TWh volt, melybıl a végsı felhasználás 197 TWh. A felhasznált források 82%-a fosszilis energiahordozó, fıleg ennek köszönhetıen az átlagos importfüggıség 63% volt – a kıolaj és a földgáz esetében 80% körül alakult – 2007-ben, és ez az érték az utóbbi években növekvı tendenciát mutatott (EUROSTAT 2009b). A
villamosenergia-termelésbıl
(2007-ben
39 880
GWh)
a
fosszilis
energiahordozók 58%-kal, a paksi atomerımő 37%-kal részesedik. Így az energiatermelés döntıen centralizált, átlagosan 27%-os hatásfokkal mőködı hıerımővekben (KAMARÁS B. – KAMARÁS Z. 2007) és a paksi atomerımőben történik. A megújuló energiaforrások részaránya 4,3% volt 2007-ben1, melynek nagy része a biomassza-tüzelésre átállított, szintén alacsony hatékonyságú hıerımővek által elégetett tőzifa, a többi megújuló energiaforrás részesedése 1% alatti (MVM – MAVIR 2009).
6.1. Megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon A fent említett alacsony megújulóenergia-arányt azonban nem indokolják természetföldrajzi adottságok. Bár Dániával összehasonlítva a hazai szélviszonyok nem tőnnek olyan kedvezınek, a szélenergia-potenciál meglehetısen magas, a hazai villamosenergia-termelés akár 15-25%-át adhatná (MUNKÁCSY B. et al 2007). A mezıgazdasági adottságoknak is köszönhetı, hogy a biomassza-potenciál is igen kedvezı Magyarországon. Az alacsonyabb földrajzi szélességeken való fekvésnek és a medencehatásnak köszönhetıen a beérkezı napsugárzás pedig több energiát
A kommunális hulladék fele az MVM szerint megújulónak tekinthetı, ezzel együtt a megújulók aránya 4,7% volt 2007-ben (MVM – MAVIR 2009). 1
42
szolgáltat, mint Dániában. És bár a hazai vízenergia-potenciál nem túl jelentıs, ezt mintegy ellensúlyozzák a világviszonylatban is kiemelkedı geotermikus adottságok.
19. ábra: Potenciálbecslések a magyarországi megújuló energia felhasználására.
Forrás: az ENERGIA KLUB (2009) ábrájának felhasználásával.
Magyarország kedvezı földrajzi helyzete és természeti adottságai tehát lehetıvé teszik a megújuló energiaforrások nagy arányú felhasználását. Sıt, a 19. ábrán
látható
különbözı
potenciálbecslések
alapján
hazánk
elsıdleges
energiaigényének akár 250%-a fedezhetı lenne megújuló energiaforrásokból (ENERGIA KLUB 2007). A megújuló energiaforrások alacsony, és a lehetıségekhez képest lassan növekvı aránya fıleg két tényezıre vezethetı vissza: 1. a politikai akarat hiányára, melyet nagymértékben befolyásolnak a hagyományos energiahordozók lobbicsoportjai; 2. egy megújulóenergia-törvény hiányára, amely felváltaná a jelenlegi, nehezen áttekinthetı és kiszámíthatatlanul változó szabályozási rendszert, mely ebben a formában inkább gátolja, mintsem segíti a megújuló energiaforrások elterjedését. A döntéshozók 2001-ben az Európai Uniónak tett vállalásokat a lehetı legkisebb mértékőre harcolták ki a megújuló energiaforrások arányának növelését illetıen: így 2010-ig 3,6%-ra tervezték arányukat a villamosenergia-termelésben,
43
melyet már 2005-ben elértünk (NÉS 2008). A teljes energiafelhasználáson belül pedig 13%-os részarány elérése a cél 2020-ig, mellyel szintén sereghajtók vagyunk az európai országok között. Az alacsony vállalás indoklása a szőkös hazai megújuló források és a magas költségek voltak – az akkori kormány a megújuló energiaforrások arányának 1%-os növelését 30 milliárd Ft-ra becsülte; ez kevesebb, mint a 2008. évi gázártámogatás harmada (ENERGIA KLUB 2008). Ezzel szemben sajnálatos, hogy a döntéshozók az energetikai problémák megoldását a paksi atomerımő kibıvítésében látják, amely egy 1500-2000 milliárd Ft-os beruházást jelentene (INDEX.HU 2009), ami mellett esetlegessé válna a megújuló energiaforrások támogatása, és még rugalmatlanabbá válna a magyar villamosenergia-rendszer. A
megújuló
energiatermelés
ösztönzése
technológiától
függetlenül
meghatározott kötelezı átvételi árakkal történik, melyek azonban inflációkövetık. A megújuló energiaforrásokkal való hıenergia-termelésre azonban nincsenek ilyen ösztönzık, a lakosság és az ipar pedig csak 15%-os állami támogatást kaphat megújulóenergia-beruházáshoz. A megfelelı tájékoztatás hiányában és az alacsony támogatási arány miatt azonban kicsi az érdeklıdés. A szélenergia-beruházásokra viszont lenne kereslet, ám az Energia Hivatal rendszerszabályozási okokra hivatkozva 330 MW-ban határozta meg a villamosenergia-hálózatra köthetı szélturbinák kapacitását (VARGA K. 2008) – melybıl ma már 127 MW mőködik (MSZT 2008) –, az engedélykérések viszont 1500 MW teljesítménynek felelnek meg. Az Energia Hivatal egy 600 MW teljesítményő szivattyús-tározós erımő létrehozása esetén oldaná fel a korlátozást (NUKINFO 2009) – ennek szükségességérıl azóta szakmai viták szólnak, ám tény, hogy Dániában egy ilyen beruházás nélkül is sikerült megoldani ezt a problémát.
44
7. Összefoglalás A szakdolgozatban bemutatott fenntartható energiastratégiák fıbb célkitőzései a dán Klíma- és Energiaügyi miniszter legfrissebb, 2009 márciusi tájékoztatójában is megjelennek. Elgondolkodtató, hogy a fenntartható megoldások legtöbb területén már így is világelsı ország folytatja az útkeresést, és akár 2030-ig megszünteti a fosszilis energiahordozók felhasználását, létrehozva a világ elsı fenntartható társadalmát. Szükség van radikális változtatásokra, és a dánok ennek megfelelıen terveznek is: 2025-re a megújuló energiaforrások arányát megduplázzák, a villamosenergia-termelés
50%-át
pedig
szélerımővek
állítják
majd
elı
(SAFARKHANLOUM S. 2009) – ez szinte hihetetlen a mai magyar, 0,3%-os értékhez képest (MVM – MAVIR 2009). Dánia tehát vállalja a kihívásokat, és a kívülálló számára
úgy
tőnik,
kompromisszumok
nélkül
halad
a
fenntartható
energiagazdálkodás megvalósítása felé (SAFARKHANLOUM S. 2009). Dánia példájából és a dán energiastratégiákból számos tanulság levonható hazánk számára. Az egyik legfontosabb, hogy a döntéshozók megfelelı szemlélete és elhivatottsága kulcsfontosságú; az energiapolitikai döntések ugyanis hosszú távra szólnak, így akár évtizedekig konzerválhatnak egy rosszul mőködı rendszert. Egy fenntartható energiastratégia tervezésekor holisztikus szemléletmód szükséges, amely az energiagazdaság megreformálása mellett környezeti, társadalmi, gazdasági és szabályozásbeli változtatásokat is jelent, az ökoadórendszer bevezetésétıl a fenntarthatóság oktatásáig. Ez különösen a CEESA projektben kapott jelentıs szerepet, ahol az energetikai és gazdasági szempontok mellett a környezeti tényezıket is egyenlı súllyal vették figyelembe. Mindezek mellett azonban a lakossággal (a fogyasztókkal) való megfelelı kommunikáció és a tájékoztatás
fontosságát
nem
lehet
eléggé
hangsúlyozni,
hiszen
minden
energiafelhasználás közvetlenül vagy közvetetten a lakosság szükségleteire, valós vagy vélt igényeire vezethetı vissza. Mindhárom
stratégia
talán
legfontosabb
tanulsága,
hogy
az
energiafelhasználás csökkentése nélkül nem lehet megoldani a jövıbeli
45
energiaproblémákat. A felhasznált energiamennyiség a fosszilis energiaforrások kimerülésével mindenképpen csökkenni fog. De hogy ez – egy radikális változással – egész gazdaságok vagy akár a világgazdaság összeomlását okozza majd; vagy egy elıre átgondolt energiapolitikának köszönhetıen az adott ország alig érez változást, mert már önként lemondott a fosszilis energiahordozók felhasználásáról – ez a napjainkban
készülı
energiapolitikákon,
a
döntéshozók
és
az
lakosság
érdekérvényesítı képességén múlik. De ha nem is emiatt, akkor az éghajlatváltozás egyre súlyosbodó hatásainak megelızése érdekében is búcsút kell venni ezektıl a szennyezı energiahordozóktól és meg kell tenni az elsı komolyabb lépéseket a fenntartható energiagazdálkodás felé, hiszen ez az átalakítás egy hosszú folyamat, az idı viszont kevés. A végeredmény viszont nem középkori életszínvonalat és nélkülözést fog magával hozni. A természet folyamataihoz jobban kell majd alkalmazkodnunk, ám már ma rendelkezésre állnak azok a technológiák, melyekkel akár a mainál is magasabb életszínvonalat érhetünk el a mai energiafelhasználás töredékével, tisztán megújuló energiaforrásokkal. Nagyon fontos üzenet ez hazánknak is, hiszen az ilyen irányú, ma még drágának gondolt beruházások az ország legjelentısebb hosszú távú befektetéseit jelentenék. A stratégiákból azonban az is kitőnt, hogy még a pénzhiány – mely Magyarországon gyakorta „kifogás” – sem jelenthet akadályt; a szabályozás átszervezésével, az ökoadórendszer és új szabványok, címkék bevezetésével még plusz bevételekhez is juthat az állam, melyeket hasonló célokra visszaforgathat. A Dán Mérnökök Társaságának energiastratégiájában erre számos példa található. A kutatók elképzeléseikben nagyon jelentıs állami megtakarításokkal és bevételnövekedéssel számolnak, melyek a csökkenı kiadások mellett a megújuló technológiák hatalmas gazdasági potenciáljának is köszönhetık. Hazánkban is nagy lehetıségek lennének ezen a téren, sıt a gazdasági válság ellenére is prosperáló ágazattá nıhetné ki magát a „zöldipar”. Magyarország jelenlegi energiagazdálkodása sokban hasonlít az évtizedekkel ezelıtti dán helyzetre. Eltérı adottságai miatt fejlıdésének útja más lesz, ám remélem, hogy a bemutatott stratégiák gondolatai hamarosan hazánkban is teret nyernek és jelentıs változások indulnak meg a fenntartható energiagazdálkodás megvalósítása felé. 46
8. Irodalomjegyzék 1) ANDERSEN, V. 2007: Dänemark – ein Überblick. – Dänische Themen, 2007. március. Dán Külügyminisztérium, Koppenhága. p. 2. 2) ASTRUP, T. – JENSEN, K. H. 2008: CEESA WP1/WP5: LCA Screening. – A CEESA projekt keretében elhangzott prezentáció. 29 dia. 3) BAI A. et al. 2002: A biomassza felhasználása. – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 4) BMVIT 2007: Model Region Güssing. Self-sufficient energy supply based on regionally available renewable resources and sustainable regional development. – In: Forschungsforum 2007/1. Kiadó az Osztrák Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Bécs. 6 p. 5) CSONGRÁDI Z. 2009: Az emberi hı is főti a passzív házat. – In: Gazdasági Tükörkép Magazin, 2009/3. március. 6) ENERGINET.DK 2008: Environmental Report 2008. – Kiadó az Energinet.dk (a dán gáz- és villamosenergia-rendszer operátora), Fredericia. 40 p. 7) EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZLEKEDÉSI ÉS ENERGIA FİIGAZGATÓSÁGA (EB MOE 2008): Market Observatory for Energy Report 2008. Europe’s energy position. – Európai Unió Kiadóhivatala, Belgium. p. 5. 8) FISKUS O. – DUHAY G. – CSİSZI M. 2005: Szélenergia és természetvédelem. – Kiadó a Természetvédelmi Hivatal, Budapest. p. 4. 9) FLAVIN, CH. 2008: Low-Carbon Energy: A Roadmap (Worldwatch Report 178). Kiadó a Worldwatch Institute, Washington, DC. 52 p. 10) GÁBRIS GY. – PROBÁLD F. – SZABÓ P. (szerk.) 2007: Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz. – Elte Eötvös Kiadó, Budapest. p. 120. 11) HVELPLUND, F. – MEYER, N. I. 2008: Summary concerning the use of Personal Carbon Allowances (PCAs). – In: MUNKSGAARD, J. et al. (2008): WP4: Market Development and Public Regulation. Kézirat. 18 p. 12) LÁNG I. (fıszerk.) 2002: Környezetvédelmi Lexikon. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 13) LÁNG I. 2008: A Brundtland Bizottság és a fenntartható fejlıdés. – Egyenlítı, 6. évf. 2008. 11.sz. p. 23-25. 14) LUND, H. et al. 2008: CEESA – Status for the scenario framework WP1 to the Consortium meeting 2nd-4th June 2008 at Gl. Avernæs castle. – Kézirat. 7 p.
15) MUNKÁCSY B. – KOVÁCS G.−TÓTH J. 2007: Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon. − In: Települési Környezet Konferencia (szerk.: Orosz Z. – Fazekas I.), Debrecen. pp. 254-259. 16) MVM – MAVIR 2009: A magyar villamosenergiarendszer 2007. évi statisztikai adatai. Kiadó a Magyar Villamos Mővek Zrt., Budapest. 52 p. 17) NIELSEN, M. P. et al. 2008: Status of WP2. – Kézirat. 38 p. 18) NØRGÅRD, J.S. 2008: Tapasztalatok és kilátások az energiatakarékosságban. In: Az energiagazdálkodás és az emberi tényezı (szerk.: MUNKÁCSY B.). – Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, Szigetszentmiklós. pp. 34-57. 19) SAFARKHANLOUM S. (szerk.) 2009: Wind power to combat climate change. How to integrate wind energy into the power system. – Green Thinking in Denmark magazin, kiadó az Energinet.dk. 55 p. 20) SCHMIDT-BLEEK, F. 2008: Factor 10: The future of stuff. – In: Sustainability: Science, Practice, & Policy, 4 évf. 1.sz. pp. 1-4. 21) SKØTT, T. 2000a: 25 years of Danish energy policy. – In: Danish Bioenergy Solutions - reliable and efficiency. Kiadó a Dán Környezet- és Energiaügyi Minisztérium. p. 6-7. 22) SKØTT, T. 2000b: Danish biomass for energy purposes. In: Danish Bioenergy Solutions - reliable and efficiency. Kiadó a Dán Környezet- és Energiaügyi Minisztérium. p. 8-9. 23) SOVACOOL, B. K. 2008: Valuing the greenhouse gas emissions from nuclear power: A critical survey. – In: Energy Policy 2008/36, pp. 2940-2953. 24) VARGA K. 2008: A megújulók jogi szabályozása. – In: 230 ( Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület lapja), 4. évf. 10. sz. 15 p. 25) WEIZSÄCKER, E. U. – LOVINS, A. B. – LOVINS, L. H. 1998: Factor Four. Doubling Wealth, Halving Resource Use. A Report to the Club of Rome. – Earthscan, London, 322 p. 26) WHITE, A. 2007: A Global Projection of Subjective Well-being. A Challenge To Positive Psychology? – Psychtalk 56., pp. 17 – 20. 27) WILHITE, H. – NØRGÅRD, J.S. 2008: Egyenlıségjelet tenni a hatékonyság növelés és a fogyasztáscsökkentés közé: avagy az energiapolitika önámítása. – In: Az energiagazdálkodás és az emberi tényezı (szerk.: MUNKÁCSY B.). – Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, Szigetszentmiklós. pp. 83-110.
48
8.1. Interneten elérhetı források 1) CEESA hivatalos honlapja (ceesa.dk 2009a): About CEESA. http://www.ceesa.dk/about.php 2009. 04. 21.
2) CEESA hivatalos honlapja (ceesa.dk 2009b): The CEESA Consortium. http://www.ceesa.dk/partners.php 2009. 04. 21.
3) CIA: A világ ténykönyve (CIA 2009) https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/da.html#Econ
2009. 03. 30. 4) DÁN ENERGIA HIVATAL (DEA 2007): Oil and gas production in the North Sea contributes to future prosperity. http://www.ens.dk/sw51656.asp 2009. 05. 01.
5) DÁN ENERGIA HIVATAL (DEA 2008a): Large and small scale district heating plants. http://www.ens.dk/sw14615.asp 2009. 05. 04.
6) DÁN ENERGIA HIVATAL (DEA 2008b): Annual Energy Statistics. http://www.ens.dk/graphics/UK_Facts_Figures/Statistics/yearly_statistics/2007/Table s2007.xls 2009. 04. 08.
7) DÁN ENERGIA HIVATAL (DEA 2008c): Energy Statistics 2007. http://www.ens.dk/graphics/UK_Facts_Figures/Statistics/yearly_statistics/2007/ener gy%20statistics%202007%20uk.pdf 2009. 04. 08.
8) DÁN ENERGIA HIVATAL (DEA 2008d): Large Increase in Consumption of Renewable Energy in 2007. http://www.energistyrelsen.dk/sw77182.asp 2009. 05. 01.
9) DÁN ENERGIA HIVATAL (DEA 2009a): Main figures from the Danish Energy Agency preliminary energy statistics for 2008. http://www.ens.dk/graphics/Energi_i_tal_og_kort/statistik/aarsstatistik/DEA_prelimin ary_energy_statistics_2008.pdf 2009. 04. 03.
10) DÁN ENERGIA HIVATAL (DEA 2009b): Large drop in energy consumption and CO2 emissions in 2008. http://www.ens.dk/sw80769.asp 2009. 04. 08.
11) DÁN KÜLÜGYMINISZTÉRIUM (DÁN K.M. 2008): Denmark commint to overall energy reduction. http://en.cop15.dk/files/Docs/Profile_Sheets/FactSheet-Energy-Policy-2008-2011.pdf
2009. 04. 05. 12) DÁN MÉRNÖKÖK TÁRSASÁGA (IDA 2006): Danish Society of Engineers' Energy Plan 2030. ida.dk/sites/climate/introduction/Documents/Energyplan2030.pdf 2009. 04. 10.
13) DÁN MÉRNÖKÖK TÁRSASÁGÁNAK honlapja (IDA 2009): Energy year 2006. http://ida.dk/english/idaenergyyear/Sider/IDAEnergyYear2006.aspx 2009. 04. 11.
14) DÁN STATISZTIKAI HIVATAL (DÁN STAT. 2008): Statistical Yearbook 2008. 631 p. http://www.dst.dk/pubpdf/12429/sy2008 2009. 04. 02.
15) DÁNIA HIVATALOS HONLAPJA (DENMARK.DK 2008): About Denmark. Energy. http://www.denmark.dk/en/menu/About-Denmark/Environment-EnergyClimate/Energy/ 2009. 04. 03.
16) DÁNIA HIVATALOS HONLAPJA (DENMARK.DK 2009): Denmark in brief. http://www.denmark.dk/en/menu/About-Denmark/Denmark-In-Brief/ 2009. 03. 30.
17) DE CEUSTER, G. ET AL.(2007): Newsletter 2007. october. – Hírlevél a Transport & Mobility Leuven honlapján. http://www.tmleuven.be/newsletter/200710newsletter.htm 2009. 04. 24.
18) DIÓSSY L. (2008): A kormányzat felelıssége a megújuló energia források hasznosításában. A Farmer – Expo konferenciára (2008. aug. 27.) készült elıadás. http://www.bitesz.hu/dokumentumtar/konferenciak/dr-diossy-laszloeloadas20080827/download.html 2009. 05. 03.
19) ENERGIA KLUB (2007): Fenntartható Energia Stratégia. A készülı energiapolitikai stratégia kapcsán. 4 p. http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/Energia_Klub_memorandum_FES.pdf
2009. 05. 03. 20) ENERGIA KLUB (2008): Mire elég a 13%? http://energiaklub.hu/hu/hirek/?news=536 2009. 05. 03.
21) ENERGY.EU (2009): Európai Energia Portál http://www.energy.eu/ 2009. 05. 02.
22) ENERGYPLAN (2009) honlapja: References: The EnergyPLAN model in practise. http://energy.plan.aau.dk/references.php 2009. 04. 23.
23) ENSZ Fejlesztési Program (UNDP 2008): 2007/2008 Human Development Report. http://hdrstats.undp.org/countries/country_fact_sheets/cty_fs_DNK.html 2009. 04.
06. 24) EURAKTIV weboldal (2008): Dánia 2011-ben újra szavazhat az euró bevezetésérıl. http://www.euractiv.hu/gazdasag/hirek/dania-2011-ben-ujra-szavazhat-az-eurobevezeteserol 2009. 03. 30.
25) EURÓPAI BIZOTTSÁG (2001): Towards a European strategy for the security of energy supply (Green Paper, COM(2000) 769 final) 2009. 03. 29.
50
ec.europa.eu/energy/green-paper-energysupply/doc/green_paper_energy_supply_en.pdf
26) EURÓPAI BIZOTTSÁG (2006): A European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy (Green Paper, COM(2006) 105 final) ec.europa.eu/energy/green-paper-energy/doc/2006_03_08_gp_document_en.pdf 2009.
03. 27. 27) EURÓPAI BIZOTTSÁG (2007): Európai Energiapolitika. (COM(2007) 1 végleges) http://www.biomasszaeromuvek.hu/letoltesek/energiapolitika.doc
28) EURÓPAI BIZOTTSÁG (2008): Second Strategic Energy Review. An EU energy security and solidarity Action Plan. (SEC(2008) 2871) ec.europa.eu/energy/strategies/2008/doc/2008_11_ser2/strategic_energy_review_wd_f uture_position2.pdf 2009. 03. 27.
29) EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG (EEA, 2009) honlapja: Energetikai szakpolitikai összefüggések http://www.eea.europa.eu/hu/themes/energy/energy-policy-context 2009. 03. 27
30) EURÓPAI PARLAMENT hivatalos honlapja (EP 2008): http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-20080003&language=HU 2009. 03. 29.
31) EURÓPAI SZÉLENERGIA SZÖVETSÉG (EWEA 2009): www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/press_releases/2009/02_Februa ry_2009_Wind_now_leads_EU_power_sector.pdf 2009. 03. 23.
32) EUROSTAT (2008): Energy, transport and environment indicators Edition 2008. epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-PC-07-001/EN/KS-PC-07-001EN.PDF 2009. 03. 27.
33) EUROSTAT (2009a): Az Európai Unió hivatalos statisztikai oldala. http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2009. 04. 04. 34) EUROSTAT (2009b): Panorama of energy Edition 2009. Energy statistics to support EU policies and solutions. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-GH-09-001/EN/KS-GH-09001-EN.PDF 2009. 05. 02.
35) FAWCETT, T. (2005): Personal Carbon Allowances. Background document L for the 40% House report. http://www.eci.ox.ac.uk/research/energy/downloads/40house/background_doc_l.pdf
2009. 04. 25. 36) GLOBÁLIS SZÉLENERGIA TANÁCS (GWEC 2009a): Global Wind 2008 Report. http://www.gwec.net/fileadmin/documents/Global%20Wind%202008%20Report.pdf
2009. 05. 04.
51
37) GLOBÁLIS SZÉLENERGIA TANÁCS (GWEC 2009b) honlapja: Global wind energy markets will continue to boom. www.gwec.net/index.php?id=30&no_cache=1&tx_ttnews[tt_news]=189&tx_ttnew s[backPid]=4&cHash=acbd5fcd72 2009. 03. 23. 38) IEA (2007): IEA Energy Technology Essentials. Biomass for Power Generation and CHP. http://www.iea.org/textbase/techno/essentials3.pdf 2009. 05. 04.
39) INDEX.HU (2009): Drága lehet az új paksi áram. http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/27/draga_lenne_az_uj_paksi_aram/
2009. 05. 03. 40) INFORSE-EUROPE (2009a) honlapja: általános ismertetı. http://www.inforse.org/europe/descript.htm 2009. 04. 17.
41) KAMARÁS B. – KAMARÁS Z. (2007): A kapcsolt energiatermelésben növeljük a villamos energia részarányát! http://www.energiamedia.hu/menu/enhat/enhat009.html 2009. 05. 03.
42) KROHN, S. (2005): The Wind Turbine Market in Denmark. (A Dán Szélipari Társaság honlapján.) http://www.windpower.org/media(487,1033)/the_wind_turbine_market_in_denmark.pdf
2009. 04. 02. 43) LUND, H. – ØSTERGAARD, P. A. (2008): Sustainable Towns: the case of Frederikshavn aiming at 100 Per cent Renewable Energy www.energycity.dk/fundanemt/files/Chapter_Sustainable_Towns_v5.pdf 2009. 04. 02.
44) MAGYAR SZÉLENERGIA TÁRSASÁG (MSZT 2008) honlapja http://www.mszet.hu/index.php 2009. 05. 03.
45) NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG (IEA 2008a): Key World Energy Statistics 2008 www.iea.org/textbase/nppdf/free/2008/key_stats_2008.pdf 2009. 03. 23.
46) NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG (IEA 2008b) honlapja: Az OECD államok elsıdleges energiafogyasztása 1971-2006 http://www.iea.org/textbase/stats/pdf_graphs/28TPES.pdf 2009. 04. 13.
47) NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG (IEA 2008c) honlapja: A nem OECD államok elsıdleges energiafogyasztása 1971-2006 http://www.iea.org/textbase/stats/pdf_graphs/24TPES.pdf 2009. 04. 13.
48) NÉS (2008): NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA 2008-2025. 114 p. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/nes080214.pdf 2009. 05. 03.
52
49) NUKINFO (2009): Van jelentkezı szivattyús tározós erımő építésére. http://nukinfo.reak.bme.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=1 316&mode=thread&order=0&thold=0 2009. 05. 03.
50) ODGAARD, O. (2009): District Heating and Combined Heat and Power in Denmark. – Prezentáció, 34 dia. http://www.ambbudapest.um.dk/NR/rdonlyres/425B1345-8AE8-417D-BFE9CD2F937D0331/0/DanishEnergyAgencyOleOdgaard.ppt 2009. 05. 04.
51) OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE (2009b): Vision 2050 for Denmark. http://www.inforse.org/europe/VisionDK.htm 2009. 04. 17.
52) TESLA MOTORS honlapja (teslamotors.com 2009): Model S. http://www.teslamotors.com/models/index.php 2009. 04. 24.
53) VEENHOVEN, R. (2007): Trend Average Happiness in Nations 1946-2006: How much people like the life they live World Database of Happiness, Trend Report 2007-1 http://www.worlddatabaseofhappiness.eur.nl/hap_nat/nat_fp.htm 2009. 03. 30.
54) VESTAS WIND SYSTEMS (VESTAS.COM 2007) honlapja http://www.vestas.com/ 2009. 05. 01.
53
8.2. Ábra- és táblázatjegyzék 1. ábra: felhasznált ábra forrása: NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG (IEA 2007): Bioenergy Project Development and Biomass Supply. – IEA Publications, Paris. p. 11. (http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/2007/biomass.pdf 2009. 04. 16.) 2. ábra: adatok forrása: EURÓPAI SZÉLENERGIA SZÖVETSÉG (EWEA 2008): The EU energy mix http://www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/statistics/energy_mix.pdf
2009. 03. 27. 3. ábra: RISØ NEMZETI LABORATÓRIUM (1999): Wind Resource Atlas for Denmark http://www.windatlas.dk/World/DenmarkWRA.html 2009. 04. 09.
4. ábra: DÁN ENERGIA ÜGYNÖKSÉG (2005): Offshore Wind Power - Danish Experiences and Solutions http://www.offshore-wind.de/page/fileadmin/offshore/documents/OffshoreProjekte/Offshore_Windpower-_Danish_Experiences_and_Solutions.pdf 2009. 04. 02.
5. ábra: eredeti ábra forrása: ŠÚRI M. et al. 2007: Potential of solar electricity generation in the European Union member states and candidate countries. – In: Solar Energy, 81, pp. 1295-1305 (http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/) 6. ábra: adatok forrása: DÁN ENERGIA HIVATAL (2008): Annual Energy Statistics http://www.energistyrelsen.dk/graphics/UK_Facts_Figures/Statistics/yearly_statistics/ 2007/BasicData2007.xls 2009. 04. 02.
FORATOM (2008): Nuclear Energy and Greenhouse Gas Emissions Avoidance in the European Union. Cikk az Európai Nukleáris Társaság honlapján. http://www.euronuclear.org/e-news/e-news-21/greenhouse-gas-emissions.htm 2009.
05. 02. 7. ábra: adatok forrása: DÁN ENERGIA HIVATAL (2008): Annual Energy Statistics http://www.ens.dk/graphics/UK_Facts_Figures/Statistics/yearly_statistics/2007/Table s2007.xls 2009. 04. 02.
8. ábra: adatok forrása: DÁN ENERGIA HIVATAL (2008): Annual Energy Statistics http://www.ens.dk/graphics/UK_Facts_Figures/Statistics/yearly_statistics/20 07/Tables2007.xls 2009. 04. 08. 9. ábra: adatok forrása: ENERGINET.DK (2009) honlapja http://www.energinet.dk/en/menu/Market/Download+of+Market+Data.htm 2009. 04.
09.
54
10. ábra: felhasznált ábra forrása: OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE (2006): Vision 2050 for Denmark http://www.inforse.org/europe/VisionDK.htm 2009. 04. 17.
11. ábra: felhasznált ábrák: OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE (2006): Vision 2050 for Denmark http://www.inforse.org/europe/VisionDK.htm 2009. 04. 17.
OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE (2007): Vision 2050 for Denmark (poszter) http://www.inforse.org/europe/pdfs/Vision_DK_INFORSE_Poster.pdf 2009. 04. 17.
12. eredeti ábra forrása: OLESEN, G. B. – INFORSE-EUROPE (2007): Vision 2050 for Denmark (poszter) http://www.inforse.org/europe/pdfs/Vision_DK_INFORSE_Poster.pdf 2009. 04. 17.
13. ábra: eredeti ábra forrása: DANISH SOCIETY OF ENGINEERS' ENERGY PLAN 2030 (2006) ida.dk/sites/climate/introduction/Documents/Energyplan2030.pdf 2009. 04. 10.
14. ábra: eredeti ábra forrása: DANISH SOCIETY OF ENGINEERS' ENERGY PLAN 2030 (2006) ida.dk/sites/climate/introduction/Documents/Energyplan2030.pdf 2009. 04. 10.
15. ábra: ábra: eredeti ábra forrása: LUND, H. et al. (2008): CEESA – Status for the scenario framework WP1 to the Consortium meeting 2nd-4th June 2008 at Gl. Avernæs castle. – Kézirat. 7 p. 16. ábra: adatok forrása: LUND, H. et al. (2008): CEESA – Status for the scenario framework WP1 to the Consortium meeting 2nd-4th June 2008 at Gl. Avernæs castle. – Kézirat. 7 p. 17. ábra: eredeti ábra forrása: NIELSEN, M. P. et al. (2008): Status of WP2. – Kézirat. 38 p. 18. ábra: eredeti ábra forrása: NIELSEN, M. P. et al. (2008): Status of WP2. – Kézirat. 38 p. 19. ábra: eredeti ábra forrása: ENERGIA KLUB (2007): Fenntartható Energia Stratégia. A készülı energiapolitikai stratégia kapcsán. 4 p. http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/Energia_Klub_memorandum_FES.pdf
2009. 05. 03.
1. táblázat: Coherent Energy and Environmental System Analysis Application for The Danish Council for Strategic Research Programme Commission on Energy and Environment (2007). – Kézirat, a CEESA projekt pályázata. 8 p.
55