SZAKDOLGOZAT
Juhász Klaudia R6HUON MISKOLC 2014 1
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK
ÜGYFÉLI JOGOK GARANCIÁI
SZERZŐ: JUHÁSZ KLAUDIA TAGOZAT: LEVELEZŐ KONZULENS: DR TURKOVICS ISTVÁN EGYETEMI TANÁRSEGÉD
MISKOLC 2014 2
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW
GUARANTEES OF CLIENTS RIGHTS
AUTHOR: JUHÁSZ KLAUDIA R6HUON CONSULTANT: DR TURKOVICS ISTVÁN INSTRUCTOR
MISKOLC 2014 3
Bevezetés ......................……………………………………….…………………………5 1.A közigazgatási eljárás és közigazgatási eljárásjog fogalma, kialakulása ..................... 6 1.1 A közigazgatási eljárás és a közigazgatási eljárásjog fogalma ............................... 6 1.2 A közigazgatási eljárásjog kialakulása ................................................................... 7 2. Ügyféli jogok biztosítása .............................................................................................. 9 2.1 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tagozódása, felépítése ................................................................................................... 9 2.2 A Ket. célja ........................................................................................................... 11 2.3 Az eljárási törvény alapelvei ................................................................................. 12 2.4 A törvény hatálya .................................................................................................. 16 2.5 Joghatóság, hatáskör, illetékesség......................................................................... 19 3.Garanciák az elsőfokú eljárásban................................................................................. 22 3.1 Értesítés az eljárás megindításáról ........................................................................ 22 3.2 A kérelem benyújtása ............................................................................................ 22 3.3 Képviselet az eljárás során .................................................................................... 23 3.4 Hatósági közvetítő ............................................................................................... 25 3.5 Közigazgatási szerv hallgatásának megakadályozása .......................................... 26 3.6 Kizárási szabályok ................................................................................................ 28 3.7 Szakértő kirendelése ............................................................................................. 30 3.8 A jogsegély ........................................................................................................... 32 3.9 A jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés ................... 33 3.10 A tényállás tisztázása .......................................................................................... 35 4. Jogorvoslati eljárás…………………………………………………………………...40 5. A végrehajtási szakasz ................................................................................................ 43 Összegzés ………............................................................................................................45 Hivatkozott irodalom…………………………………………………………………...47 Felhasznált irodalom……………………………………………………………………49
4
Bevezetés Jelen dolgozat témája az ügyféli jogok érvényre juttatása, vagyis az ügyféli jogok egyes garanciái a közigazgatási hatósági eljárás során. De vajon ki is lehet ügyfél egy eljárásban? Mit jelent ügyfélnek lenni, mik az ügyfeleket érintő legfontosabb jogok, illetve kötelezettségek? Egy általános jogelvre visszavezetve a törvény nem ismerte ugyanis nem mentesít a felelősségre vonás alól. Az ügyféli jogok érvényre juttatása az eljárás során a közigazgatási hatóság kötelezettsége. Ennek érdekében a hatóság tájékoztatja az ügyfelet. Szakdolgozatomban igyekszem utána járni az ügyfeleket érintő garanciarendszernek, melynek alapjául szolgál a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. Az ügyféli jogok megsértése komoly hatással lehet az eljárásra, befolyásolhatja annak eredményességét vagy végkimenetelét. Az ügyfél jogai abban az esetben lehetnek csak másodlagosak, ha az érintettet élet; vagy balesetveszély, esetleg mindkettő fenyegeti. Más esetekben az ügyfél jogait mindenképpen érvényre kell juttatni. Dolgozatomban kifejtem az egyes jogok eredetét, melyeket a közigazgatási törvényekben találhatjuk meg. Megvizsgálom a jelenleg hatályos közigazgatási törvényt, megemlítem az ezelőtti közigazgatási hatósági törvényeket és főbb jellemzőit. Tisztázom a hatósági eljárás és hatósági eljárásjog fogalmát. Az eljárás szakaszait is jellemzem, és minden szakaszában megpróbálok választ kapni arra a kérdésre, hogy mennyire valósulnak meg az egyes ügyféli garanciák, kiemelten foglalkozok az elsőfokú eljárásban az ügyfeleket megillető jogokról. Bízom benne,hogy szakdolgozatom végén, egy átfogóbb képet sikerül kapni az ügyféli jogokról.
5
1.A közigazgatási eljárás és közigazgatási eljárásjog fogalma, kialakulása
1.1 A közigazgatási eljárás és a közigazgatási eljárásjog fogalma
A mindennapjaink velejárója, hogy valamit kérünk, igazoltatunk, vagy elismertetünk közigazgatási szerveknél, vagy ennek az ellenkezője a hatóságok várnak el tőlünk valamit. Elvárnak bizonyos cselekvéseket, ellenőriznek valamilyen tevékenységet. Az ilyen ügyekben, nem a polgári jogviszonyokból ismert egyenrangúság a jellemző, hanem a hierarchia, vagyis ügyfélként alá vagyunk rendelve az államigazgatási hatóság akaratának. Fontos szempont az ilyen jogviszonyokban, hogy a hatóságnak legyen korlátja, ne éljen vissza a hatalmával. Megfelelő garanciarendszer álljon rendelkezésre, annak érdekében, hogy az ügyfél jogai ne sérüljenek. 1 A jogállamiság követelményének eleget téve a közigazgatásban csak az tehető, amit a jogszabályok lehetővé tesznek, és amit a jogszabályok előírnak. Éppen ezért a hatósági munka szigorúan megszervezett rendszert képez. Meghatározott, hogy melyik szerv, milyen határidőn belül milyen jellegű döntéseket hozhat, a hibás aktusok szűrésére különböző felülvizsgálati eszközök állnak rendelkezésre. 2 A közigazgatási szervek tevékenységének egyik jellemzője, hogy közhatalommal rendelkeznek, vagyis ezen szervek által hozott döntések végrehajtása mindenkire nézve kötelező. Be nem tartása esetén állami eszközökkel kikényszeríthető. A tevékenységeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy közfeladatot lát el, esetleg jogvitát dönt el.
A
közigazgatási jogalkalmazás egy speciálisabb formája a hatósági jogalkalmazói tevékenység.3 Az eljárás fogalma alatt Magyary Zoltán a következőket érti: „Valamely cél elérésére alkalmas cselekedetek megállapított sorrendje.” Eljárási jog szerinte: „A
Munkaadó lapja 66. szám Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatási eljárásjog. Budapest, HVG Orac, 2005. 5. p.
1 2
3
Közigazgatási alapvizsga
6
közigazgatás
és
az
emberek együttműködésének alaki szempontból
való
jogi
szabályozása”4 A hatósági eljárásnak 3 csoportját különíthetjük el: jogot vagy kötelezettséget realizál szankcionáló jogvitát eldöntő „Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás – a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, – jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely – egyedi ügy intézése során, – hatósági jogalkalmazás keretében, – az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, – közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.”5 „A hatósági eljárás és eljárásjog nem azonos fogalmak. Az eljárás a fentiekben említett, egymást követő cselekmények láncolata, míg a közigazgatási eljárásjog az ezekre vonatkozó jogi normák rendszere.”6 1.2 A közigazgatási eljárásjog kialakulása A XIX. század hatalmas előrelépést mutatott a kodifikáció terén, ugyanis egyre inkább elterjedt az a nézet, miszerint szükség van egy mindent átfogó, könnyen áttekinthető kódexre egy-egy jogág területén. Nagy segítség lenne mind az ügyfelek, mind a jogalkalmazók számára. Azonban ez az igény nem minden jogágban jelent meg. Leginkább a polgári és a büntető anyagi és eljárásjogra volt jellemző. A közigazgatási jog ebben a tekintetben súlyos lemaradásban volt, még a XX.század elején is azt a nézetet vallották, hogy ez a jogág olyannyira szerteágazó, hogy szinte lehetetlen egyetlen kódexbe foglalni mind az
4
Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1942. 592. p.
Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialog Kampus Kiadó, 2009, 21. p Szamel Lajos: Az államigazgatási eljárás, In.: Berényi Sándor – Szamel Lajos – Baraczka Róbertné – Ivancsics Imre: Magyar államigazgatási jog. Általános rész. Budapest, BM Könyvkiadó, 1984. 654. p. 5 6
7
anyagi és eljárásjogi szabályokat.7 Majd 1957-ben elfogadták az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.évi IV. törvényt.8 Hatályba lépése előtt a jogszabályok leginkább különös, egyedi kérdésekkel foglalkoztak és ezeket próbálták meg rendezni.9 Hatalmas előrelépést jelentett a törvény megalkotása, a közigazgatási eljárás minden szakaszát, részét általános jelleggel szabályozta. Azonban 1981-ben sor került a törvény átvizsgálására és ennek eredményeképpen módosításra került, annak érdekében, hogy az eljárást felgyorsítsák, leegyszerűsítsék.10 Majd a módosított törvényt hatályon kívül helyezték, új jogszabályt alkottak meg, ezt az Európai Uniós csatlakozással indokolták. Egy olyan ügyfélbarát törvényt alkottak, amely az uniós rendelkezésekkel összhangban áll. 2005-ben elfogadásra került a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény. Ám ez sem bizonyult a legjobb megoldásnak, a Ket. elfogadása óta néhányszor már módosításra került sor: 2008.évi CXI. törvény 2010.évi CXXVI. törvény 2011.évi CLXXIV. törvény11
Kilényi Géza az MTA Közigazgatás-tudományi Szakbizottságának elnöke professor emeritus (PPKe jÁK) Visszatekintés a közigazgatási eljárásjog hányattatásaira, Közjogi szemle 2011/1,14. o 8 : Patyi (szerk.), 2009. i. m. 28-48. p. 7
9
Toldi Ferenc – Pákay Barnabás: Az államigazgatási eljárás általános szabályai. Budapest, KJK, 1959. 3. p.
7 Kilényi Géza: A közigazgatási eljárásjog átfogó tudományos elemzése. In.: Magyar Közigazgatás. 2000/3:131.p. 11 Boros Anita: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. január 1-jétől módosuló (legfontosabb) rendelkezései. In.: UMK, 2011/3:3-5.p. 10
8
2. Ügyféli jogok biztosítása
2.1 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tagozódása, felépítése
Alapeljárás/I. fokú eljárás
Jogorvoslati eljárás
Végrehajtási eljárás
A közigazgatási hatósági ügyben mindig legalább két résztvevőt különböztetünk meg, az egyik az ügyfél, a másik oldalon pedig egy közigazgatási szerv áll. Alany lehet továbbá a tolmács, szakértő, tanú, képviselő (…). A közigazgatási hatósági eljárás jogforrása
a
Ket.
melyben
3
eljárási
szakaszt
különíthetünk
el:
alapeljárás: Állandó szakasza az eljárásnak, minden esetben lefolyik. Ha az eljárás
megkezdődik az esetek többségében le is zajlik, kivéve, amikor visszavonja az ügyfél a kérelmét. Az alapeljárás szabályaival jó, ha tisztában vagyunk, ugyanis az eljárás mindegyik szakaszában alkalmazni tudjuk. Az elsőfokú döntés meghozataláig tart, a hatóságnak mindenképpen döntést kell hoznia és közölni kell az érintettekkel.
jogorvoslati eljárás: Eshető leges szakasz, vagyis nem minden esetben kerül rá sor,
csak ha a döntést az érintett rá nézve sérelmesnek tartja. A jogorvoslat benyújtásától a jogorvoslat elbírálásáig tart. Ilyen lehet a fellebbezés, döntés bírósági felülvizsgálata. Ezek tipikusan a kérelemre történő jogorvoslat, de történhet hivatalból is, mint például a döntés bírósági
felülvizsgálata.
végrehajtási eljárás: Ez is csak egy lehetséges szakasza az eljárásnak. Csak akkor
kerül rá sor, ha a határozat kötelezettséget állapít meg, és ha a kötelezett ennek önként nem tesz eleget. Célja, hogy a határozatban foglaltakat a hatóság kikényszerítse állami eszközökkel.12
12
Boros, 2011. i. m. 19. p
9
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény.(továbbiakban: Ket.) ezt a felosztást követi, bár vannak, olyan szakaszok a törvényben melyek nem egy bizonyos szakaszra vonatkoznak. A Ket. felosztása a következőképpen
alakul:
I. fejezet Alapelvek és alapvető rendelkezések
II. fejezet Joghatóság, hatáskör, illetékesség
II/A. fejezet A kapcsolattartás általános szabályai
III. fejezet Az első fokú eljárás
IV. fejezet A hatóság döntései
V. fejezet Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás
VI. fejezet Hatósági ellenőrzés
VI/A. Fejezet A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai
VII. fejezet Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat
VIII. fejezet Végrehajtás 10
IX. fejezet Eljárási költség és az eljárási költség viselése
X. fejezet Elektronikus ügyintézés
XI. fejezet Záró rendelkezések 13
2.2 A Ket. célja A Ket. preambuluma (A preambulum tulajdonképpen a jogszabály előszava, amely röviden, tömören meghatározza a szabályozás jogpolitikai célját és tartalmazza a szabályozás legfontosabb általános elveit.) szabályozza. 5 irányban határozza meg a törvény
célját:
a közigazgatás szolgáltató funkciójának megerősítése: vagyis az ügyfélért legyen, a közigazgatás semmiféleképpen sem fordítva történjen. az átlátható jogi szabályozás megteremtése az ügyféli jogok érvényre juttatása: például érvényesüljön az irat-betekintési jog, a jogorvoslathoz való jog, tájékoztatáshoz való jog (…) az általános eljárási szabályok elsődlegességének biztosítása: A különös/ speciális eljárási szabályok csak feltétlenül indokolt esetben és csak ott térjenek el a Ket.-től, ahol az a Ket. megengedi. A különös szabályok minél szűkebb körre korlátozódjanak. az összehangolt szabályozás megteremtése az Európai Unió rendelkezéseivel.14
13 14
2011.évi CLXXIV. törvény Közigazgatási eljárásjog, órai jegyzet
11
2.3 Az eljárási törvény alapelvei Az alapelvek funkciója kettős: Egyrészt iránymutatást adnak a jogalkotó számára, mivel az alapelveket stabilitás jellemzi, másrészt elősegíti a jogszabályok helyes értelmezését. 3 csoportba sorolhatjuk őket: általános alapelvek: A jogrendszer egészében érvényesülnek, ilyenek például: törvény előtti egyenlőség, diszkrimináció tilalma, anyanyelv használatának elve más eljárási jogokban is érvényesülő alapelvek: jogorvoslathoz való jog, irat betekintési jog, valósághű tényállásra alapozott döntés elve kifejezetten csak a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó elvek: egyszerűség
elve,
együttműködés
officialitás
elve,
hatóság
és
ügyfelek
közötti elve15
Alapelvek: a. törvényesség, és joghoz kötöttség alapelve: Fontos alapelv a hatósságok által kiadott aktusok joghoz kötöttsége, vagyis meg kell felelniük az eljárásjogi, illetve anyagi jogi előírásoknak. A közigazgatási hatóság feladata a jogszabályok betartása és betartatása másokkal szemben is. Figyelemmel kell lennie eközben a magyar, nemzetközi és az uniós előírásokra is.16 A törvényesség elve alkotmányos alapelv az eljárás során mindenkire kiterjed. Ezt az alapelvet korlátozhatja az államigazgatási szervmérlegelési képessége, valamint a méltányosság lehetősége.17 b. tájékoztatáshoz való jog: Az eljárás során a hatóság vállalja, hogy az ügyfelek és egyéb résztvevők számára felvilágosítást ad az őket érintő jogokról és kötelezettségekről, hogy az ügyfél jogai ne sérüljenek, még akkor sem, ha az adott jogszabályokról nincs tudomásuk. Ezzel előmozdítva az ügyféli jogok gyakorlását. A tájékoztatási kötelezettség kapcsán a Ket. külön választja a jogi képviselővel
15 16
17
Közigazgatási eljárásjog, órai jegyzet Patyi (szerk.), 2009. i. m. 89. p. 1 Boros, 2011. i. m. 21. p.
12
rendelkező és nem rendelkező ügyfelek között:18” (2) A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.”19
c. Nyelvhasználat: Minden eljárás folyamán előfordulhat, hogy az érintett személy nem beszéli a magyar nyelvet, nincs ez másként a közigazgatási eljárásban sem. Mindenkit megillet a jog, hogy saját anyanyelvén értesüljön a jogairól, illetve kötelezettségeiről. A Ket. erre utaló rendelkezéseiben világossá válik, hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar, ellenben lehetnek ez alól kivételek is: i)
A külpolitikáért felelős miniszter eljárása során, valamint nemzetközi jogsegély folytán más nyelv is alkalmazható
ii)
települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzat képviselő testület határozhat úgy, hogy más hivatalos nyelvet is megjelöl a magyar mellett. „„(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.” 20
iii)
A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, és az a természetes személy, aki a nemzetiségi törvény hatálya alá tartozik.
Senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés, aki nem beszéli a magyar nyelvet, az ügyfél saját költségére tolmácsot alkalmazhat, vagy kérheti a hatóságot, hogy 18
Patyi (szerk.), 2009. i. m. 107. p. Ket.5. § (2) 20 Az Alaptörvény XXIX. cikke 19
13
valamilyen közvetítő nyelven bírálják el a kérelmét. Ha jeltolmácsra van szükség, akkor a közigazgatási hatóság viseli a költségeket.21 d. törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma: Az ügyfeleket megilleti a megkülönböztetés nélküli egyenlő bánásmód joga a hatósági eljárásban. Nem csak a Ket.-ben találunk rá vonatkozó rendelkezéseket, hanem az Alaptörvényben is. „(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 22 A diszkrimináció tilalma arra vonatkozik, hogy tilos mindenféle hátrányos megkülönböztetés az államigazgatási eljárásban résztvevők között. Ne lehessen különbséget tenni közöttük vallási, nemi, faji, vallási meggyőződés,(…) alapján. Egyenlő méltóságú emberként kell tekinteni mindenkire.23 24 e. A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve: A szakszerűség és egyszerűség olyan alapelvek, melyek a hatóságon múlnak, pontosan tisztában kell lenniük az adott eljáráshoz kapcsolódó eljárásjogi és anyagi jogi szabályokat. Ugyanez az ügyféltől már nem várható el, a hatóságnak kell ismernie a jogszabályokat a problémamentes ügyintézés érdekében. Az együttműködési eljárás a hatóság ügyfél, vagy más közreműködő hatóságok között is érvényes. Tájékoztatást, értesítést, adatközlést foglal magában.25
21
Patyi (szerk.), 2009. i. m. 49. p. Az Alaptörvény XV. cikke alapján 23 9/1990. (IV. 25.) AB határozat 22
2 90/B/1990/9. AB határozat. Ld. még a 4/1993. (II.12.), a 61/1992. (XI. 20.) illetve a 35/1994. (VI. 24.) AB határozatot. 25 Boros, 2011. i. m. 23. p. 24
14
f. Hivatalbóliság elve (ex officio): A közigazgatási hatósági eljárás során a hatóságé a legfőbb szerep, úgy is nevezhetjük, hogy többletjogosultsága van az ügyfélhez képest. Ez nagyobb felelősséggel és több kötelezettséggel jár együtt. Például hivatalból eljárást indíthat, meghatározza a bizonyítás módját és terjedelmét, döntés felülvizsgálati joga van. Az eljárás minden szakaszára jellemző ez az alapelv, csak akkor nem valósul meg, ha valamilyen eljárás kérelemre történik.26 g. Költséghatékonyság és gyorsaság alapelve: A hatóság úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy a lehető legköltséghatékonyabb legyen mind a hatóság, mind az ügyfél számára. Úgy lesz a legköltséghatékonyabb, ha a lehető leggyorsabban lezárja az eljárást.27 Ez viszont nem jelenti azt, hogy megsértheti az ex officio elvét. Összhangban vannak a rendelkezések egymással.28
26 27
28
Boros Anita: Bizonyítás a közigazgatási eljárásjogban II. Budapest, Közlöny Kiadó, 2010. 11–61. p. Patyi (szerk.), 2009. i. m. 107. p. Boros, 2011. i. m. 29. p.
15
2.4 A törvény hatálya A Ket. a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait határozza meg, vagyis csak a hatósági eljárásokban lehet alkalmazni. Alkalmazása során közigazgatási hatósági jogviszony alakul ki. Ez a jogviszony tipikusan alaki jogi jogviszony, mely minden esetben megelőzi az anyagi jogi jogviszony létrejöttét.29 A jogszabály hatálya megmutatja, hogy egy adott jogszabály mely szervekre, illetve személyekre állapít meg jogokat és kötelezettségeket, milyen életviszonyokat szabályoz, milyen időben és milyen helyen érvényesek a rendelkezések.30 Fajtái: személyi, szervi tárgyi területi időbeli a) személyi, szervi hatály: Közigazgatási hatósági jogviszony csak akkor jön létre, ha legalább két szereplője van az eljárásnak, az ügyfél és a hatóság mellett megjelenhetnek más résztvevők is, ilyen például a tolmács, vagy a szakértő.31Szervi hatály alatt a hatóságok rendszerét, személyi hatály alatt az ügyfelet értjük. Eléggé összetett
rendszert
hagyományos
képez,
melyet
megközelítésben két
többféleképpen
csoportosíthatunk.
alrendszerből épül
fel
az
A
egyik az
államigazgatási, a másik az önkormányzati hatóságok.32 Az eljárás másik”főszereplője” az ügyfél, legtöbb esetben csak egy ügyfél van jelen, de előfordulhat olyan eset is, amikor több ügyfél van jelen az eljárásban. De ki is számít ügyfélnek? A Ket.ben pontos ügyfélfogalmat találhatunk, mely szerint:” A közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát, jogait és 29 30
31
Patyi (szerk.), 2009. i. m. 49. p. Boros, 2011. i. m. 43. p. Patyi (szerk.), 2009. i. m. 52. p.
Kalas-Torma-Nyitrai-Kovács-ifj. Kalas-Paulovics-Vajda: Közigazgatási Jog, Általános rész II.Bíbor Kiadó 1997.72. 32
16
vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat állapíthat meg.33 Az ügyféllé válás nem automatikus folyamat, csak az lehet ügyfél egy eljárásban, ha a természetes személynek van eljárási képessége, vagyis cselekvőképes. Korlátozottan cselekvőképes személyt is megilleti az eljárási képesség, helyette törvényes képviselője, vagy ügygondnok jár el. „A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik.
Jogszabályban
meghatározott
esetekben
a
korlátozott
cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri. „34 Ezzel szemben az ügyfélképesség arra irányul, hogy valaki lehet e ügyfele egy adott eljárásnak, ezt a hatóság állandóan vizsgálja. Az is előfordulhat, hogy az eljárás valamelyik szereplője „kiesik”, ekkor másik szereplő lép a helyébe, ezt jogutódlásnak nevezzük. A korábbi jogelőd helyére jogutód kerül.35 b)Területi hatály: Azt mutatja meg, hogy a szabályokat hol kell alkalmazni, alapesetben a Magyarországon történő eljárásokat értjük ezalatt, de lehetnek kivételek is. Például, amikor a konzul egy másik országban hazai szabályoknak megfelelően bocsájt ki okiratokat. c) Időbeli hatály: Azt mutatja mely, hogy mely időponttól alkalmazzák a Ket.-et. 2005.november 1- én lépett hatályba, a 2005 előtti eljárásokban az Áe-t alkalmazták.
33
(Ket. 15.) Ket.15.§. 35 Közigazgatási eljárásjog, órai jegyzet 34
17
Általános
és
speciális
szabályok
egymáshoz
való
viszonya:
A közigazgatási hatósági eljárásban az általános mellett találunk különös, vagyis konkrét ügytípushoz kapcsolódó szakigazgatási eljárásjogi rendelkezéseket. Főszabály szerint a Ket. rendelkezéseitől csak meghatározott és egyedi esetben lehetséges, ha a Ket. kifejezetten megengedi. Ekkor a Ket. csak másodlagosan használható fel.36 37 Megnevezés 1. Kivett eljárások köre o szabálysértési eljárás o állampolgársági ügyek (kivéve az állampolgári bizonyítvány kiadása) o választási ügyek o népszavazás o területszervezési eljárás o helyi önkormányzat által támogatások elosztására irányuló eljárásban a rendelkezésre álló támogatási keretösszegen felül benyújtott támogatási igények vonatkozásában 2. Privilegizált eljárások köre o iparjogvédelmi ügyek o adóügyek o idegenrendészet o piacfelügyelet o szerzői jogi eljárások o versenyfelügyeleti eljárások 3. AU jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés szabályoz valamilyen kérdést. 4. Egyéb eljárási cselekmények vonatkozásában törvény eltérő rendelkezéseket állapíthat meg: o társadalombiztosítási ügyek, o atomenergia o veszélyes létesítményekkel kapcsolatos ügyek 5. Egyes eljárási cselekményeknél tv. vagy kormányrendelet állapíthat meg eltérő szabályt: o haditechnikai eszközök külkereskedelme (azok tartoznak ide, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások) 6. Szubszidiárius rendelkezések „Ha jogszabály másként nem rendelkezik” o illetékesség 7. Egyéb
Elsődleges
Másodlagos
Speciális szabályok
-
Speciális szabályok
KET
Speciális szabályok
-
Speciális szabályok
KET
Speciális szabályok
KET
Speciális szabályok
KET
KET
38
353/B/2007. AB határozatot. Közigazgatási eljárásjog, órai jegyzet 38 Jegyzet alapján 36 37
18
2.5 Joghatóság, hatáskör, illetékesség A joghatóság azt határozza meg, hogy az adott hatósági ügyben mely ország hatósága fog eljárni. A Ket. alapján általános és különös joghatóságot különböztetünk meg. Az általános joghatóságon értünk minden magyar állampolgárt, akit Magyarországon nyilvántartásba vettek, jogi személyt, vagy más szervezet hatósági ügyét, mely Magyarország területén magyar hatóság jár el. A különös joghatóságnak 4 típusát különíthetjük
el:
kizárólagos: Egy adott közigazgatási hatóság ügyében csak egy hatóság járhat el. kikötéses: Az ügyfelek állapodnak meg, hogy az adott ügyben mely hatóság járjon el. kizárt: Az ügyfelek megállapodnak, hogy az adott ügyben mely állam hatósága nem járhat el. vagylagos: Ha jogszabály, vagy az ügyfelek megállapodása alapján eldönthető mely hatóság járjon el az adott ügyben. A joghatósággal nem rendelkező hatósághoz érkezett kérelmeket a hatóság elutasíthatja. Ha a hatóság úgy hoz döntést, hogy nem rendelkezik joghatósággal, akkor azt semmisnek kell tekinteni. A hatáskör azt mutatja meg, hogy egy adott szervnek egy konkrét esetben van e döntési jogosultsága, vagyis rendelkezik e jogokkal és kötelezettségekkel. Egy szerv feladatkörén a társadalmi rendeltetését értjük, másképpen fogalmazva, amiért a szervet egyáltalán létrehozták. Hatáskör birtokában tudja ellátni a feladatkörét egy szerv. A feladatkör
a
cél,
az
eszköz
pedig
a
hatáskör,
amivel
ezt
el
lehet
érni.
Hatáskörelvonás tilalma: „A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.”39 Kétféle típusát különböztetjük meg. pozitív hatáskörelvonás: Az eljárásra jogosult szerv helyett a felettes szerv hoz döntést. negatív hatáskörelvonás: Ha a döntési jog formálisan a hatáskörrel rendelkező szervnél marad, de a döntést a felettes szerv hozza meg. A hatáskörelvonás tilos, ha mégis bekövetkezne, semmisséget von maga után.
39
Ket. 19. § (4) bek.)
19
„Illetékesség: Azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül mely jogosult eljárni, területi munkamegosztás alapján. Az illetékesség alapjai: illetékességi terület: Területi, igazgatási egység, amelyben a szerv működik. illetékességi ok: Körülmény, helyzet, amely alapján meghatározzák mely hatóság jár el a kettő közötti kapcsolat”40 „(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén o
a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van,
o
b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik,
o
c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy
o
d) a jogellenes magatartást elkövették.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet hatósági ügyben több hatóságot jogosít fel valamely hatáskör gyakorlására, jogszabálya hatóságok illetékességére csak azonos okot állapíthat meg. (4) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye illetve székhelye, telephelye, fióktelepe alapján alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. „41 Illetékességi okok fajtái: általános illetékességi okok: Ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, utolsó lakóhelye különös illetékességi okok: ahol az ingatlana található, engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenységének helye, esetleg ahol a jogellenes cselekményt elkövették sajátos illetékességi okok:
40 41
Közigazgatási eljárásjog órai jegyzet alapján Ket. szerinti megfogalmazása 21. §:
20
o megelőzési illetékesség: több hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél indult az eljárás, az a szerv járhat el, ahol hamarabb megindult. o kizárólagos illetékesség: Több szerv közül csak egy jogosult eljárni az adott ügyben o kijelölési illetékesség: Illetékességi összeütközés során a felettes szerv jelöli ki az eljáró szervet.42
42
Kalas-Torma-Nyitra_Kovács-ifj Kalas-Paulovics-Vajda:Közigazgatási Jog, Általános Rész II.
21
3. Garanciák az elsőfokú eljárásban
3.1 Értesítés az eljárás megindításáról
A közigazgatási hatósági eljárás legelső és egyben a legfontosabb szakasza az alapeljárás. Az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indulhat meg. Túlnyomó többségben az eljárás első fokon lezárul, jogorvoslati vagy végrehajtási eljárásra már nem kerül sor. Leggyakrabban az ügyfél fordul a hatósághoz, hogy saját hatáskörében és illetékességi területén járjon el. Egyes esetekben kizárólag az ügyfél kérelmére indul meg az eljárás, ilyen például a házasságkötés. A Ket. felsorolja, hogy hivatalból mely esetekben indulhat eljárás:” A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha ezt jogszabály előírja, erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást.”43 Minden esetben értesíteni kell az érintettet az eljárás megindításáról, ez az ügyféli jogok fontos garanciája. Ha kérelemre indul az eljárás a kérelmezőnek joga van a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül különböző információk megszerzésére, mint például az ügyiratszám, ügyintéző megnevezése, őt érintő jogok és kötelezettségek megismerésére. „Kérelem
esetén az ügyfél kérheti, hogy a hatóság 8 napon belül igazolja vissza kérelme
beérkezését, melyben közli az indítás napját, az ügyintézési határidőt, az ügy intézőjének elérhetőségét, kapcsolattartási lehetőséget.”44
3.2 A kérelem benyújtása A kérelem benyújtása történhet: írásban, esetleg szóban lehet előterjeszteni személyes előterjesztést is előírhat a törvény (pl.: házasságkötés) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben akár telefonon is
43 44
Ket. 29. § (2) bek. Ket. 29. § 9) bek.
22
formanyomtatványon,
vagy
elektronikus
űrlapon45
Kérelem benyújtásának helye: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság lakcíme, munkahelye szerinti székhelyű azonos hatáskörű hatóság lakcíme,
munkahelye
szerinti
székhelyű
azonos
illetékességű
jegyzőnél
Törvényben, illetve kormányrendeletben megjelölt esetekben közreműködő hatóságnál is benyújtható a kérelem. De ide sorolható a kormányablak is. A kérelem legfontosabb tartalmi elemei: ügyfélnek és képviselőjének neve, lakcíme, székhelye ügyfélnek a döntésre irányuló kifejezett kérelme elektronikus cím, telefonszám, telefax ügyfél azonosító
3.3 Képviselet az eljárás során A hatósági eljárás során is előfordulhat olyan eset, amikor az érintett személy nem tud eljárni különböző okok miatt, vagy el tud éppen járni, de azt akarja, hogy a jogai jobban érvényesülni tudjanak, ekkor helyette a képviselője jár el. A képviselő a képviselt személy nevében szerezhet jogokat, vagy vállalhat kötelezettséget. Három típusát különböztetjük meg o törvényes képviselet: Nem szükséges hozzá meghatalmazás, vagy bármilyen más nyilatkozat egyik résztvevőtől sem. Külön szabályozva van a törvényes képviselet mind a természetes, mind a nem természetes személyek körében. Kiskorúak esetében képviselő lehet a szülő, esetleg a gyám. Nagykorú személy esetében, ha átmenetileg, vagy huzamosabb ideig hiányzik a belátási képessége. Gazdasági társaságok, például egy Kft. esetében a törvényes képviselő az ügyvezető igazgató.
45
Ket.38/A (2)
23
Folyamatosan fenn áll a viszony, mindaddig, amíg az adott jogi helyzet fenn áll, tartalma pedig korlátlan. A törvényes képviselő igénybe vehet meghatalmazottat is. o meghatalmazotti képviselet: Az ügyfél és a meghatalmazott között megbízással jön létre ez a jogviszony, mely lehet általános vagy részleges. A meghatalmazást mindenképpen írásba kell foglalni, vagy jegyzőkönyve kell mondani. A Ket. szerint két formája lehetséges. Az egyik a közokiratba foglalt írásbeli meghatalmazás, a másik a teljes bizonyító erejű magánokirat, melyet ügyvédi ellenjegyzés tesz érvényessé, ekkor az ügyvédi saját kezű aláírás elegendő és nem szükséges hozzá tanú jelenléte. Az általános meghatalmazotti viszony jellemzője, hogy a törvényes képviselettel szemben nem folyamatos és nem korlátlan. A meghatalmazott engedélyt kap a meghatalmazótól, hogy az adott ügy kapcsán minden egyes eljárási cselekményben helyette járjon el. A részleges jogviszony jellemzője, hogy a meghatalmazott csak egy bizonyos eljárási cselekménnyel kapcsolatosan kap engedélyt a meghatalmazótól, nem az egész
ügy
folyamán
végzi
helyette
az
eljárási
cselekményeket.
o ügygondnoki képviselet: A képviseleti formák közül a legritkábban alkalmazott típus. Lényege, hogy az ügygondnok tulajdonképpen az ügyfél helyébe lép, nem csak képviseli őt. Csak természetes személy esetében állható az ügyfél helyébe, de csakis akkor, ha ismeretlen helyen tartózkodik az ügyfél, vagy nem tud eljárni az ügyében, esetleg nincs képviselője vagy meghatalmazottja, ebben az esetben ügygondnokot rendel ki a gyámhatóság. Jogviszony a gyámhatóság és az ügygondnok között áll fenn, felügyeletét is a gyámhatóság látja el. Csak olyan jognyilatkozatokat tehet, melyre van felhatalmazása a gyámhatóság által. 46 47 o támogató:” 2014. március 15-ei hatállyal a Ket. kiegészül a támogató fogalmával.„Az új Ptk. bevezeti a támogatott döntéshozatal jogintézményét, mely arra hivatott, hogy azok a személyek, akik nem szorulnak gondnokság alá helyezésre, döntéseiket egy számukra biztonságot, támogatást nyújtó személy
46 47
Boros, 2011. i. m. 103. p. 2004. évi CXL. törvény alapján
24
társaságában, a kérdéseket vele megvitatva hozhassák meg és tehessenek jognyilatkozatokat”48 3.4 Hatósági közvetítő Hatósági közvetítőre leginkább akkor lehet szükség, ha jelentős számú ügyfél vesz részt egy eljárásban. Feladatai: gondoskodik a felek pontos tájékoztatásáról az eljárással kapcsolatosan (célja, menete, hatása, végkifejlete) tájékoztatja a feleket az eljárást érintő anyagi jogi, eljárásjogi szabályokról vitarendező szerepe van az ügyfél és hatóság, illetve két ellenérdekű ügyfél között. észrevételek összegyűjtése a hatóság részére. Jogai és kötelezettségei: irat betekintési joga van díjazásban részesül titoktartási kötelezettsége van adatai nyilvántartásban szerepel ha nem látja el feladatát bírsággal sújtható Nem lehet hatósági közvetítő az, aki: a)”az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy, b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, c) az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben, d) akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés.”49
Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény indokolása 49 Ket. 41. § (2) 48
25
3.5 Közigazgatási szerv hallgatásának megakadályozása Súlyos jogsérelemnek minősül, ha az államigazgatási szerv eljárási kötelezettségét megszegi. Ezt nevezhetjük a közigazgatási szerv hallgatásának. Ilyenkor az ügyféli jogok sérülnek a leginkább azzal, hogy az illetékes hatóság egy bizonyos határidőn belül nem hozza
meg
a
döntését,
így
elveszíti
döntési
jogosultságát.
50
Ennek megoldására négyféle lehetőség van. Nincs felettes szerve a mulasztónak: Az ügyfél keresetlevéllel fordulhat a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz, mely kötelezi a szervet, hogy járjon el. Önkormányzati hatósági ügyek esetén: A Kormány területi államigazgatási szerve felhívja a mulasztó képviselő testületet, hogy a következő testületi ülésen, vagy legfeljebb 22 napon belül hozzon döntést. Ha eredménytelenül teszi, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz lehet fordulni. Adóigazolással, hatósági nyilvántartással kapcsolatos ügyekben: A felügyeleti szerv kérelemre, vagy hivatalból kötelezi a mulasztó szervet, hogy 10 napon belül járjon el, ha nem teljesíti, akkor a szerv vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. Van felettes szerve a mulasztó hatóságnak: A felügyeleti szerv 5 napon belül kivizsgálja a mulasztás okát és kötelezi a mulasztó szervet, hogy járjon el, erről az ügyfelet is értesíti. Az új határidő kitűzésénél több szempontot is figyelembe kell venni, például az ügy jellegét, az eddigi cselekményeket. A felügyeleti szerv ellenőrzi a mulasztót, ha ekkor sincs döntés, akkor kijelöl egy másik szervet, hogy hozzon döntést az adott ügyben. Ha ennek sem lesz eredménye, fegyelmi eljárást kezdeményez a szerv vezetőjével szemben.51 52
KILÉNYI (G.) (szerk.): A közigazgatási eljárási törvény kommentárja (Budapest: Complex Kiadó, 2006.) 97-98. 50
Ket. 20. § (1)-(9) Közigazgatási Jog 2. Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész II. (Szerk.: Kalas Tibor) Egyetemi jegyzet Virtuóz Kiadó Budapest, 2006. 51 52
26
Van felügyeleti szerv Altalános közig. i ügyek
fe.sz. ke. re vagy hiv.ból kivizsgálja az okokat 5 napon belül
\ Adatig. -sal, hatósági nyilv.t. vezetéssel, hat.i ell.-sel kapcs.-os ügyek fe.sz. ke. re vagy hiv.ból kivizsgálja az okokat 5 napon belül
Nincs felügyeleti szerv
Általános közig.i ügyek
Önko.i hatósági ügyek
üf. a főv.i vagy megyei bírósághoz fordulhat
regionális vagy főv.i államigazgatási hivatal kérelemre vagy hiv. ból felhívja mul.ó sz.-t a döntés meghozatalára
további 3 napon belül utasítja mul.ó sz.-t a pótlásra+erre határidőt állapít meg, figyyelembe véve a mul.ó sz. addigi cselekvéseit az üggyel kapcs.ban
további 3 napon belül utasítja mul.ó sz.-t a pótlásra+erre határidőt állapít meg, figyelembe véve a mul.ó sz. addigi cselekvéseit az üggyel kapcs.ban
soron kívül, III. legközelebbi ülésén, de max 30 napon belül kell döntenie mul.ó sz.-nek
fe.sz. 3 napon belül értsíti üf.-t utasítása tartalmával kapcs.ban fe.sz. ellenőrzi, h. határidőre végrehajtották -e utasítását HA NEM: fe.sz. intézkedése: a)azonos hatáskörű másik hatóság kijelölése ÉS b)fegyelmi élj. megindítása mul.ó sz. vezetőjével szemben
fe.sz. 3 napon belül értsíti üf.-t utasítása tartalmával kapcs.ban fe.sz. ellenőrzi, h. határidőre végrehajtották -e utasítását
a döntésre jogosult szerv a felhívástól számított 5 napon belül értesíti üf-t a döntés várható időpontjáról HA NEM SZÜL.IK MEG HATÁRIDŐRE A DÖNTÉS: közig.i hiv. vagy üf.-> megyei vagy főv.i bírósághoz fordulhat~> bv. szabályai szerint folytatódik
HA NEM: fe.sz. intézkedése: a) fegyelmi élj. megindítása mul.ó sz. vezetőjével szemben ÉS b) a mul.ó sz. 15 napon belüli pótlásra való kötelezése
fe.sz. 3 napon belül értesíti erről az ügyfelet kijelölt hatóság dönt rendes határidő szerint ezt is ellenőrzi a fe.sz. 53
fe.sz;=felettes szerv ké.= kérelem hiv.= hivatal mul.ó sz.=mulasztó szerv üf.=ügyfél
53
Órai jegyzet alapján
27
3.6 Kizárási szabályok A közigazgatási hatósági eljárás során is találkozhatunk összeférhetetlenségi helyzetekkel, de a Ket.-ben csak kizárási szabályokat találunk.. Ezen szabályok célja a pártatlanság biztosítása az eljárás során. A kizárásnak két lépcsőfoka van, Az egyik a hatósággal szemben áll fenn, a másik, amikor a hatóság valamely képviselőjével áll kapcsolatban.
A
kizárási
okokat
két
csoportba
sorolhatjuk:
abszolút okok: Esetében ki lehet zárni az adott személyt. Meg kell vizsgálni, hogy a hatósággal, valamelyik ügyintézőjével vagy egyéb résztvevők vonatkozásában állnak fenn kizárási szabályok.
A
Ket.
felsorolja
ezen
okokat:
o „Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a támogató. o
Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
o Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. o
Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
o
A jegyző, mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal
az
illetékességi
területének
az
önkormányzata,
az
önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté
28
válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.”54 relatív okok: Nem vehet részt az ügyben az a személy, akitől nem várható el a tárgyilagos megítélés. Befolyásolhatja ezt, például a házastársi viszony, barátság, ellenfél. Kizárás menete: A kizárási okot mindenképpen be kell jelenteni, vagy ügyféli, vagy hatósági oldalról. 1) Az ügyintéző a hatóság vezetőjének a tudomásszerzéstől 5 napon belül be kell jelenteni a kizárás okát. Ha az ügyfél saját érdekében alaptalanul próbálja kizáratni az ügyintézőt az ügyből és megállapítást nyer ennek helytelensége, akkor eljárási bírsággal sújtható az ügyfél. 2) A kizárásról mindig a vezető dönt: o másik ügyintézőt jelöl ki o ügyszakasz megismétlése, amelyben a kizárt ügyintéző részt vett A kizárásról végzést hoz a hatóság, amelyről az ügyfelet kötelesek értesíteni 3)
A
hatóság
kizárása:
„Ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a felügyeleti szerv vezetőjének kell bejelenteni. Ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel, az ügyben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el. Ha nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság, az a hatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn. Ebben az esetben a hatóság az ügyfelet haladéktalanul, de legkésőbb a kizárási ok felmerülésétől számított nyolc napon belül értesíti a kizárás fennállásáról, és tájékoztatja az irányadó eljárási rendről.”55
54 55
Ket. 42. § (1)-(5) Ket.42. § (4)- (5)-(6)
29
3.7
Szakértő kirendelése A közigazgatási hatósági eljárások során széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az
ügyintézőnek. Lehetnek olyan esetek is, amikor nem rendelkezik kellő szaktudással, ekkor szakértőt vonnak be az adott ügybe. Másik eset, amikor jogszabály írja elő a szakértő bevonását. „Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja
elő.”56
„
A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az ügyfél kérelmére az ezzel
járó költségek megelőlegezése esetén a hatóság a kirendelt szakértőn kívül indokolt esetben - akár a szakértői vélemény előterjesztése előtt, akár az után - igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult más szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság nem rendeli ki.”57 Nem járhat el szakértőként, akire az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok fennáll, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomását megtagadhatja.58 A szakértőnek joga van az ügyhöz kapcsolódó összes irat betekintésébe, részt vehet a tanú kihallgatásán, tárgyaláson és szemlén jelen lehet, kérdéseket tehet fel. A szakértő a hatóságnak véleményt tehet, a hatóságon múlik, hogy elfogadja-e, vagy sem. Előfordulhat, hogy az adott szakvélemény nem egyértelmű, esetleg hiányos,ebben az esetben a szakértő köteles a hatóság részére felvilágosítást adni. Előfordulhat, hogy a szakvélemények között olyan mértékű ellentét fedezhető fel, hogy a hatóság új szakértő kirendelése
mellett
dönthet.
Azonban különbséget kell tennünk hatósági szakértő és szakhatóság kirendelése között: szakértő igénybe vétele: A hatóság mérlegelheti, hogy bevonja-e az adott közigazgatási hatósági ügybe, tehát nem kötelező az igénybe vétele. Véleményezési joga van, amely nem köti a szervet.
Ket. 58. § Ket. 58. § (5) 58 Ket 58. § 56 57
30
szakhatósági
közreműködés:
A
hatóság
döntésének
meghozatalához
elengedhetetlen az igénybe vétele. A szakhatóság állásfoglalása a hatóságra nézve kötelező jellegű. Szakhatósági együttműködés során, például a jegyző folytatja le az eljárást, de szakhatóságok állásfoglalását írja elő törvény vagy kormányrendelet. Ekkor a szakhatóság csak az általa képviselt terület jogszabályi rendelkezéseire van tekintettel. Véleményüket hatósági állásfoglalásban közlik. Tartalmazza, hogy az ügyfél kérelmének megvalósíthatóságát, ennek feltételeit, megválaszolja a megkeresésben feltett kérdéseket.” A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését és a szakhatóság ügyintézőjének nevét is, b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását, c) nem tartalmazza az eljárási költségek viseléséről szóló döntést.”59 Előzetes szakhatósági állásfoglalásra is lehetőség van, ez azt jelenti, hogy amikor több szakhatóságot vonnak be az ügybe a gyorsabb ügyintézés érdekében maga az ügyfél kérheti az előzetes állásfoglalást. Erre csak akkor van lehetőség, ha törvény vagy kormányrendelet
kifejezetten
megengedi.
A szakhatósági eljárás során is vizsgálni kell a szakhatóság illetékességét, hatáskörét. Ha a hatóság megállapítja, hatáskörének hiányát 8 napon belül értesítenie kell a hatóságot. Illetékesség hiányában a hatóság 8 napon belül átteszi az összes ügyirattal együtt egy másik, illetékességgel rendelkező hatósághoz az ügyet. Érdekesen alakul az eljárás során a hiánypótlás. Ha a szakhatóságnál derül ki, hogy hiányzik az ügyfél valamilyen adata, vagy irata, a szakhatóság felhívja az ügyfelet hiánypótlásra, és erről a hatóságot is értesíti. Ha a hiánypótlásnak nem tesz eleget, erről értesíteni fogja a hatóságot és az lesz a következménye, hogy az eljárást megszünteti.60
59 60
Ket. 44.§ (6) Ket. 44.§
31
3.8 A jogsegély Mi is az a jogsegély? Úgy lehetne körül írni leginkább, hogy ha egy hatóságnak van hatásköre és illetékessége egy ügy kapcsán, de ahhoz, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel tudjon eljárni, igénybe vesz más hatóságok segítségét is, amit lényegéből megkeres.
Két
típusát
különböztethetünk
meg:
belföldi jogsegély: A megkeresés más szerv felkérése az eljárásban való közreműködésre. A megkeresés teljesítése tulajdonképpen a jogsegély. Belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni, ha a. Olyan cselekményt kell elvégeznie a hatóságnak, amely illetékességi területén túl nyúlik b. költségtakarékosság indokolja vagy az ügyfél jogos érdeke c. Olyan adatra van szüksége a hatóságnak, melyet más hatóság nyilvántartása tartalmaz. „a”és „b” esetben 15 napon belül köteles a megkeresett szerv a megkeresésnek eleget tenni, „c”esetben 8 nap áll a rendelkezésére. A megkeresett szervnek csak akkor áll jogában visszautasítani/ megtagadni a megkeresést, ha az jogszabályba ütközik. Előfordulhat olyan eset is, amikor rossz hatóságot keresnek meg, ekkor 5 nap áll a szerv rendelkezésére, hogy továbbítsa. nemzetközi jogsegély: Amikor a magyar hatóság egy külföldi hatóság segítségét kéri egy közigazgatási hatósági ügyben, de köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélyt is. Az erre irányuló felhatalmazás származhat: o közigazgatási jogsegélyegyezményből o viszonosságból o többoldalú nemzetközi szerződésből Ha kormányrendelet, vagy törvény másként nem rendelkezik a hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással. Ha Magyarországi hatóság fordul jogsegélyért valamelyik államhoz és nem tudja, kinél kell pontosan benyújtania a kérelmét, akkor segítségért fordulhat a külügyért felelős miniszterhez, aki továbbítja a kérelmet az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szervhez. nem teljesíthető az a külföldi jogsegély, amely: o sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot, 32
o sértené az ügyben érintett személy alapvető jogát, vagy o jogszabályba ütközne.”61 „A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról és annak okáról a megkereső felet tájékoztatni kell.”62
3.9 A jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés A közigazgatási hatóság fő jellemzője, hogy az eljárás és a jogorvoslati szakasz egyaránt okiratokra épül. Majdnem minden cselekményt dokumentálni kell. Ennek egyik formája a jegyzőkönyv, vagyis szóbeli nyilatkozatok és ténymegállapítások hiteles írásba foglalt formája. Kettős célt szolgál az elkészítése: egyrészt az eljárási cselekmény újra felállítható, másrészt később ellenőrizhetővé válik.63 Kötelező készíteni jegyzőkönyvet: tárgyalásról lefoglalásról szemle lefolytatásán közmeghallgatásról jogszabályban meghatározott egyéb eljárási cselekményről biztosítási intézkedésről64 Lehet készíteni jegyzőkönyvet: „szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság nem alkalmaz hatósági tanút, minden más bizonyítási cselekményről.”65
61 62
Ket. 28. § (1) Ket.. 28. § (2)
órai jegyzet alapján Ket.39.§ 65 39.§ (2) 63 64
33
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
„a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,
az alkalmazott hatósági tanú nevét,
az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is,
a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint
az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.”66
Lehetőség van egyszerűsített jegyzőkönyv elkészítésére is, ha az ügyfél, vagy az ügyben részt vevő személy kéri, vagy valami okból kifolyólag jegyzőkönyv nem készíthető. Az egyszerűsített jegyzőkönyv tartalmazza: felvételének helyét és időpontját, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljárási cselekményben érintett nevét és eljárásjogi helyzetét, a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét, az eljárási cselekmény megnevezését és rövid összefoglalását, az eljáró ügyintéző nevét és aláírását, valamint az eljárási cselekményben érintett személy aláírását. A szóbeli kérelemről készült egyszerűsített jegyzőkönyv ezen kívül tartalmazza az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, valamint a kérelem tartalmát. Emellett készíthető közös jegyzőkönyv is, több hatóság részvételével.
66
Ket.39.§(3)
34
A hivatalos feljegyzés tulajdonképpen a jegyzőkönyvet helyettesítő irat. Eltérő tulajdonságokkal is rendelkezik. Ezt csak akkor kell készíteni az eljárási cselekményről, ha jegyzőkönyv nem készül. Habár ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a jegyzőkönyv, csak egyszerűbb és rövidebb formában. Tartalmazza az eljárási cselekmény összefoglalását, a készítés dátumát, az ügyintéző nevét és aláírását. Elektronikus kapcsolattartás során összegyűjtött információk írásba foglalására is alkalmas
3.10 A tényállás tisztázása
Az eljárás legfontosabb részeként tartjuk számon. Fontos, hogy az érdemi döntés meghozatala előtt minden az üggyel, kapcsolatos információval, cselekvéssel tisztában legyünk. Az érdemi rész csak akkor kezdődhet, ha előzetesen megvizsgálták a hatáskört, illetékességet, a kérelem jogosságát és megalapozottságát. Valamint az ügyfél által jelentett bizonyítékok bizonyító erejéről.67 A bizonyítás nem más, mint az ügyfél, a részt vevő másik fél, jellemzően a hatóság eljárási cselekményeinek az összessége. Ami azt a célt szolgálja, hogy a valóságnak megfelelően rekonstruálja a cselekvéseket. Két típusát különíthetjük el: az egyik a törvényi tényállás, a másik a történeti tényállás. A bizonyítási eljárás célja a tényállás tisztázása. Három fő fázisa lehet: a jogilag fontos tények kiválasztása, amik az adott ügyhöz szorosan kapcsolódnak ezeknek a tényeknek az összevetése az ügyhöz tartozó joganyaggal
megállapítása annak, hogy a kiválasztott tényekhez kapcsolódó jogszabályok
mennyire felelnek meg.68
67 68
Boros, 2011. i. m. 107. p Boros, 2010. i. m. 11–61. p.
35
Bizonyítási rendszerek típusai: kötött bizonyítási rendszer: o törvény sorolja fel taxatív módon, hogy mi használható fel bizonyítékként o meghatározza a bizonyítási eszközök bizonyító erejét o a bizonyítékok súlyát nem mérlegelheti. szabad bizonyítási rendszer: o bármi felhasználható bizonyítékként, ami alkalmas erre a célra, nincs felsorolva taxatív módon o a
bizonyító
erejükről
sem
rendelkezik
törvényben,
vagy
egyéb
jogszabályban A Ket. ezek közül a szabad bizonyítási rendszert követi, ami azt jelenti, hogy a törvény felsorolja, de csak példálózó jelleggel a bizonyítási eszközöket a „különösen” szó használatával.” A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.” 69 Másrészt érvényesül a biztosítékok szabad mérlegelésének az elve. 70 Bizonyítási teher: hivatalból indult eljárás esetén: az eljáró hatóságot terheli, vagyis ellenbizonyítási joga az ügyfélnek van kérelemre indult eljárás esetén: a kérelmező ügyfelet érinti, tehát ellenbizonyítási joga a hatóságnak van.71
Ket.50.§ (4) Ket.50.§(5) 71 Közigazgatási eljárásjog jegyzet 69 70
36
Bizonyítási eszközök:
Az ügyfél nyilatkozata: az ügyfélnek joga van nyilatkozatot tenni, de akár meg is
tagadhatja a nyilatkozattételt. Ha mégis tesz nyilatkozatot, köteles a valóságnak megfelelő adatokat közölni. A hatóságnak kötelező tudatnia az ügyféllel a jogait, illetve a kötelezettségeit. Adatszolgáltatási kötelezettség: törvény vagy kormányrendelet az ügyfelek részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Akkor teszi lehetővé a Ket.,ha hivatalból indult az eljárás, vagy kérelemre indult eljárásnál, ha van ellenérdekű fél. „A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha a) nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól, b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy c) az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.”72
Irat: Mint ahogyan utaltam már rá a közigazgatási hatósági ügy folytán kiemelt
fontosságú szerephez jutnak a különböző iratok. A pontos fogalom meghatározásokkal a Polgári perrendtartásról szóló törvényben találkozhatunk. Az iratok fajtái: o okirat:
közokirat:” olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. A törvény meghatározza továbbá, hogy a közokiratnak milyen másolati példánya, arról készült felvétel minősül még közokiratnak.”73
72 73
Ket.51.§ (4) 1952. évi III. törvény (Pp.) (1)
37
teljes bizonyító erejű magánokirat: „A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a. az illető saját kezűleg írta, majd alá is írta azt b. két tanú jelenlétében tette mindezt c. az aláírást bíróság, vagy közjegyző hitelesíti d. cégszerűen aláírták”74 e. o egyéb irat: Ide sorolhatjuk például a naplót is, vagy egy személyes levelet.
szemle: Olyan eljárás is előfordulhat, amely során a hatóság képviselőjének meg kell
tekintenie egy dolgot, vagy egy bizonyos helyszínt. Ezt nevezzük az eljárás során szemlének. Bizonyítási módszer, amely keretében a szakértő, vagy a hatóság képviselője az eljárási cselekmény érdekében szemletárgyat megvizsgáljon.75 A szemle fajtái: o szemletárgy bemutatása: A szemletárgy birtokosa beviszi a hatósághoz a szemletárgyat.( ingó esetében) A szemléről a szemletárgy birtokosát értesíteni kell, abban a helyzetben nem kell, ha veszélyeztetné a szemle eredményességét. Ilyenkor hatósági tanú vesz részt rajta és videó felvételt is készíthetnek. o helyszíni szemle: ebben az esetben mindenképpen a hatóság képviselőjének kell kimenni a helyszínre (például egy ingatlan esetében) o személy megtekintése o személy megfigyelése A szemle során sor kerülhet lefoglalásra, ha a szemletárgyat a birtokosa a hatóság felszólítása ellenére nem mutatja be, vagy a helyszíni átvizsgálását gátolja. A lefoglalás során-hasonlóan a szemléhez- először felszólítják a tulajdonost a dolog átadására, ha megakadályozza, ezt a rendőrség közreműködésével elszállítják a dolgot, a birtokost 74 75
1952. évi III. törvény 196. § (1) Boros, 2011 i. m. 118. p
38
pedig eljárási bírsággal sújtják. Minderről részletes jegyzőkönyv készül. A hatóság a dolgot elszállíttatja, kivéve, ha nagyon költséges lenne a számára. Ebben az esetben a birtokosnál marad, azzal a feltétellel, hogy nem adhatja el. Ingó esetében köteles a hatóság megőrizni változatlan formában, de úgy, hogy beazonosítható legyen. Vagyis ne lehessen kicserélni más ingóval. „A lefoglalást a hatóság megszünteti, ha a) az elrendelésének oka megszűnt, b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy c) az ügy érdemében döntést hozott.”76 A lefoglalásról végzésben dönt a hatóság, mely ellen fellebbezésnek van helye.77
76 77
Ket. 50/C § (1) Kalas – Torma – ifj. Kalas – Paulovics: Közigazgatási hatósági eljárás. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012.
39
4. Jogorvoslati eljárás Mint
ahogyan
egy
korábbi
fejezetben
említettem,
esetleges
eleme
a
közigazgatásnak a jogorvoslati szakasz, ugyanis csak akkor kerül rá sor, ha az ügyfelet valamilyen sérelem éri. Az eljárási törvényünk megkülönbözteti a jogorvoslatot a döntés felülvizsgálati eljárástól. A különbség alapja, az, hogy míg a jogorvoslat kérelem alapján történik az ügyfelek részéről -biztosítva ezzel ügyféli jogaikat-, addig a döntés felülvizsgálat hivatalból indul. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: Amikor az ügyfél nem ért egyet a hozott döntéssel, vagy rá nézve sérelmesnek tartja azt. fellebbezési eljárás bírósági felülvizsgálat újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján Hivatalból indult eljárás: Amikor a felettes szerv kezdeményezi döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárása felügyeleti eljárás ügyészi felhívás során A jogorvoslathoz való jog alkotmányos jogunk” mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”78 „A jogorvoslathoz való jog akkor érvényesül, ha a szabályozás a sérelem orvoslására valódi lehetőséget biztosít. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a jogorvoslathoz való jog – főszabály szerint – csak a rendes jogorvoslatokra vonatkozik, a rendkívüli jogorvoslati lehetőségek nem vonhatók ezen alapjog alá.”79 A jogorvosat alanya az a személy, aki jogosult a sérelmesnek tartott aktus megtámadására Tárgya:a sérelmesnek tartott aktus 78 79
Alaptörvény XVIII. cikk (7) bekezdése 5/1992. (I. 30.) AB határozat
40
Jogorvoslat alapja: a megtámadásra jogosultnak a véleménye, miszerint az adott aktus sérelmes Célja: az orvoslás Eredménye: az aktust elbíráló szerv döntése A Ket.-ben kötött jogorvoslati rendszer van meghatározva : o csak az arra jogosultak a jogszabályoknak megfelelően a meghatározott jogorvoslatokkal élhetnek o az is megvan, határozva mely szervekhez milyen jogorvoslatokat lehet benyújtani o kötött a jogorvoslatok sorrendje is80
A jogorvoslati rendszer: Forma
Kezdem é-nyező
Alanya
Tárgya
Alapja
Elbíráló Devolutí Halasztó v hatály hatály
Fellebbezés (eredménye :másodfokú határozat)
Kérelem
Ügyfél +
I. fokú hat.
jogsz. s.
felügy. sz.
Van
Van
Bírósági fv (fellebbezés után fordulhatun k ide).
Kérelem
Ügyfél +
II. fokú hat
jogsz. s.
Bíróság
Van
Nincs, lehet kérni
Újrafelv. Elj. (a fellebbezést már igénybe vették, vagy a f.határideje lejárt)
Kérelem
Ügyfél +
Jogerős hat.
Új tény
I. fokú szerv
Nincs
Lehet kérni
Hat. hozó szerv
Saját hat.
Jogsz. sérés
Hat. hozó szerv.
Nincs
Nincs
Jogsz. sértés
Felügyeleti szerv
Van
Nincs
Jogsz. s.
I, II. fokú hatóság
Attól f: egyetért v. n.
Lehet
Hatóság Hivatalból saját hatáskörben
Felügyeleti Hivatalból Felügy. sz. Alárendelt elj.sz. döntése felettes szerv jogorvoslata Ügyész (külső kontroll) 80
Hivatalból
Ügyész
Jogerős hat.
Kalas – Torma – ifj. Kalas – Paulovics: Közigazgatási hatósági eljárás. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012.
41
Forma
Kezdem é-nyező
Alanya
Tárgya
Alapja
Elbíráló Devolutí Halasztó v hatály hatály
AB hat.
81
Devolutív hatály: Másképpen átszármaztatható hatály. nincs devolutív hatály: Ha egy jogorvoslati kérelmet ugyanaz bírálja el, mint az előző döntést van devolutív hatálya: Ha egy jogorvoslati kérelmet más bírálja el, nem az, aki az előzőt hozta. Halasztó hatály: A végrehajtásra nézve van halasztó hatálya, a döntésig nem hajtható végre Jogerős határozat: Egy döntés akkor jogerős egy döntés, ha rendes jogorvoslattal már nem támadható meg.
81
órai jegyzet alapján, közigazgatási eljárásjog
42
5. A végrehajtási szakasz A hatósági eljárás harmadik szakasza a végrehajtási szakasz. Az előző szakaszhoz hasonlóan ez is csak eshetőleges, vagyis nem minden esetben kerül rá sor. Csak akkor, ha a kötelességet megállapító döntés után az önkéntes teljesítés elmarad, ilyenkor állami eszközökkel kikényszeríthetővé válik. A döntéseket kétféle csoportba sorolhatjuk: egyrészt a jogot megállapító döntések, melyeknél a végrehajtás kizárt, másrészt a kötelességet megállapító döntés, ahol sor kerülhet végrehajtásra. A végrehajtás előfeltételei: önkéntesség hiánya kötelezettséget megállapító döntés igény el nem évülése A végrehajtás elrendelése: Az elrendelés annak a hatóságnak a feladata, aki az elsőfokú döntést meghozta. Az elrendelés történhet hivatalból, vagy az ügyfél kérelme alapján. A végrehajtás foganatosítása az elsőfokú szerv feladata, de Kormányrendeletben kijelölhető másik szerv is. Ha a teljesítés nem állapítható meg, akkor a hatóság a teljesítési idő leteltét, kérelemre indult eljárás esetén a kérelem beérkezését követő 8 napon belül köteles a hatóság egy ellenőrzést tartani. Ekkor indul el a végrehajtás. A következő végrehajtási módokat találjuk meg a Ket. rendelkezései között: pénzfizetési kötelezettség meghatározott cselekmény végrehajtása külföldi határozat végrehajtása magyar közigazgatási döntések külföldi végrehajtására vonatkozó szabályok Ezek történhetnek: pénzfizetési kötelezettség munkabérből történő levonás közmunka kiszabása vagyontárgy lefoglalása
ingatlan végrehajtás formájában.
43
„Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el.”82 A végrehajtást fel kell függeszteni, ha: „a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében korábban lefoglalta, feltéve, hogy más lefoglalható vagyontárgy nincs, b) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, c) a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, d) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni ügyészi felhívásban indítványozza, e) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, vagy az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, f) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését jogszabály kizárja, valamint g) azt jogszabály elrendeli.”83 Azonban előfordulnak olyan esetek is, amikor nem csak az eljárás felfüggesztését kell elrendelni, hanem annak megszüntetését. a döntést megsemmisítették, hatályon kívül helyezték nincs jogutód, így nem folytatható az eljárás a végrehajtás megszüntetését kéri a kérelmező további fejlemény nem várható akkor sem, ha az eljárást folytatják teljesítési határidő meghosszabbítása a foganatosító szerv felszámolási eljárást kezdeményezett torvény, vagy kormányrendelet megengedi az eljárás megszüntetését.84
Ket. 143. §(1) Ket. 140. § (2) 84 Ket. 141. § (1) 82 83
44
Összegzés A bevezetésemhez híven igyekeztem kellő alapossággal kidolgozni az egyes fejezeteket. A szakdolgozatomat öt nagy fejezeti egységre bontottam. Kitértem az eljárásjog fogalmától kiindulva az eljárásjog egyes szakaszaira, mindeközben az ügyféli jogokat vizsgáltam vagyis, hogy az eljárás során melyek azok a jogok, amik megilletik az ügyfeleket. Az első fejezetben meghatároztam a közigazgatási eljárásjog fogalmát, valamint a kialakulását. A mindennapjainkban is megjelenhet, hogy valamit kérünk, igazoltatunk közigazgatási szerveknél, vagy valamely hatóság kér tőlünk valamit. Ilyenkor hierarchia figyelhető meg az ügyfél és a hatóság között, nem egyenrangú félként tekintenek egymásra. Fontos ebben a tekintetben, hogy a hatóságnak legyen valamilyen szintű korlátja, annak érdekében, hogy ne tudjon visszaélni a hatalmával, ezáltal ne sérüljenek az ügyféli jogok. Bemutattam lépcsőről lépcsőre a ma hatályos közigazgatási törvény elődeit, hogy hogyan alakult ki ez, a már jó néhány változáson átesett törvényünk. A második fejezet az ügyféli jogok biztosításáról szól. Bővebben kifejtettem, amit általánosan tudni lehet a Ket.-ről, értve ez alatt a felépítését, hatályát, megalkotásának célját, illetékességét, hatáskörét. Utána jártam az egyes eljárási alapelveknek, csak néhányat megemlítve: törvényesség, joghoz kötöttség elve, tájékoztatáshoz való jog, nyelvhasználat kérdése, törvény előtti egyenlőség, diszkrimináció tilalma, szakszerűség, egyszerűség, együttműködés elve (…). Számba vettem az általános és különös szabályok egymáshoz való viszonyát. A harmadik fejezetbe sűrítettem azt a témát, amiről tulajdonképpen a szakdolgozatom szól. A bevezetésemben is említett kérdésekre ebben a fejezetben próbáltam meg választ kapni. Kifejtettem az elsőfokú eljárás során felmerülő ügyféli jogokat, például: értesítés joga az eljárás megindításáról, kérelem benyújtásához való jog, képviselet az eljárás során (törvényes, meghatalmazotti, ügygondnoki, támogató), hatósági közvetítő
igénybevételéhez
való
jog,
közigazgatási
szerv
hallgatásának
a
megakadályozása, kizárási szabályok, szakértő kirendelése, jogsegély intézménye. Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés, valamint nem utolsó sorban kifejtettem a tényállás tisztázásához szükséges teendőket, a bizonyítási eljárás célját, bizonyítási rendszerek típusait, eszközeit (irat, szemle, lefoglalás). Az utolsó két fejezetben leírt jogorvoslati eljárás és végrehajtási eljárás, mint a dolgozatomban is kifejtettem csak eshetőleges szakaszai az eljárásnak, vagyis nem minden 45
esetben kerül rá sor. De ugyanazok a jogok illetik meg az ügyfeleket e két eljárásszakasz során is. Véleményem szerint sikerült az egyes témákat kellő alapossággal kidolgoznom, és csak remélni tudom, hogy sikerült elérnem azt a célt, hogy átfogóbb képet kapjunk a jogainkról, ha egy közigazgatási hatósági eljárás részesei leszünk.
46
Hivatkozott irodalom Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1942. 592. p. Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialog Kampus Kiadó, 2009, 21. p Szamel Lajos: Az államigazgatási eljárás, In.: Berényi Sándor – Szamel Lajos – Baraczka Róbertné – Ivancsics Imre: Magyar államigazgatási jog. Általános rész. Budapest, BM Könyvkiadó, 1984. 654. p. Patyi (szerk.), 2009. i. m. 107. p Ket.5. § (2) Az Alaptörvény XXIX. cikke Patyi (szerk.), 2009. i. m. 49. Ket.15.§. Jegyzet alapján Ket. 19. § (4) bek.) Közigazgatási eljárásjog órai jegyzet alapján Ket. szerinti megfogalmazása 21. §: Ket. 29. § (2) bek Ket. 29. § 9) bek. Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény indokolása Ket. 41. § (2) Órai jegyzet alapján Ket. 42. § (1)-(5) Ket.42. § (4)- (5)-(6) Ket. 58. § Ket. 58. § (5) Ket. 44.§ (6) Ket. 28. § (1) Ket.. 28. § (2) 47
Ket.39.§(3) Ket.51.§ (4) 1952. évi III. törvény (Pp.) (1) 1952. évi III. törvény 196. § (1) Ket. 50/C § (1) Alaptörvény XVIII. cikk (7) bekezdése 5/1992. (I. 30.) AB határozat órai jegyzet alapján, közigazgatási eljárásjog Ket. 143. §(1) Ket. 140. § (2) Ket. 141. § (1)
48
Felhasznált irodalom Munkaadó lapja 66. szám Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatási eljárásjog. Budapest, HVG Orac, 2005. 5. p. közigazgatási alapvizsga Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1942. 592. p. Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialog Kampus Kiadó, 2009, 21. p Szamel Lajos: Az államigazgatási eljárás, In.: Berényi Sándor – Szamel Lajos – Baraczka Róbertné – Ivancsics Imre: Magyar államigazgatási jog. Általános rész. Budapest, BM Könyvkiadó, 1984. 654. p. Boros, 2011. i. m. 19. p 2011.évi CLXXIV. törvény Közigazgatási eljárásjog, órai jegyzet Közigazgatási eljárásjog, órai jegyzet
Patyi (szerk.), 2009. i. m. 89. p.
Boros, 2011. i. m. 21. p.
Patyi (szerk.), 2009. i. m. 107. p.
Ket.5. § (2)
Az Alaptörvény XXIX. cikke Patyi (szerk.), 2009. i. m. 49. p.
Az Alaptörvény XV. cikke alapján
9/1990. (IV. 25.) AB határozat
90/B/1990/9. AB határozat. Ld. még a 4/1993. (II.12.), a 61/1992. (XI. 20.) illetve a 35/1994. (VI. 24.) AB határozatot
Boros, 2011. i. m. 23. p.
Boros Anita: Bizonyítás a közigazgatási eljárásjogban II. Budapest, Közlöny Kiadó, 2010. 11–61. p. Patyi (szerk.), 2009. i. m. 107. p.
Boros, 2011. i. m. 29. p. 49
Patyi (szerk.), 2009. i. m. 49. p.
Boros, 2011. i. m. 43. p.
Patyi (szerk.), 2009. i. m. 52. p.
Kalas-Torma-Nyitrai-Kovács-ifj.
Kalas-Paulovics-Vajda:
Közigazgatási
Jog,
Közigazgatási
Jog,
Általános rész II.Bíbor Kiadó 1997.72. (Ket. 15.)
Ket.15.§.
Közigazgatási eljárásjog, órai jegyzet 353/B/2007. AB határozatot. Közigazgatási eljárásjog, órai jegyzet Jegyzet alapján Ket. 19. § (4) bek.) Közigazgatási eljárásjog órai jegyzet alapján Ket. szerinti megfogalmazása
Kalas-Torma-Nyitra_Kovács-ifj
Kalas-Paulovics-Vajda:
Általános Rész II. Ket. 29. § (2) bek. Ket. 29. § 9) bek. Ket.38/A (2) Boros, 2011. i. m. 103. p. 2004. évi CXL. törvény alapján Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény indokolása Ket. 41. § (2) KILÉNYI (G.) (szerk.): A közigazgatási eljárási törvény kommentárja (Budapest: Complex Kiadó, 2006.) 97-98.
Ket. 20. § (1)-(9)
Közigazgatási Jog 2. Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész II. (Szerk.: Kalas Tibor) Egyetemi jegyzet Virtuóz Kiadó Budapest, 2006. Órai jegyzet alapján
Ket. 42. § (1)-(5)
Ket.42. § (4)- (5)-(6)
50
Ket. 58. § Ket. 58. § (5) Ket 58. § Ket. 44.§ (6) Ket. 44.§ Ket. 28. § (1) Ket.. 28. § (2) órai jegyzet alapján Ket.39.§ 39.§ (2) Ket.39.§(3) Boros, 2011. i. m. 107. p Boros, 2010. i. m. 11–61. p. Ket.50.§ (4) Ket.50.§(5) Közigazgatási eljárásjog jegyzet Ket.51.§ (4) 1952. évi III. törvény (Pp.) (1) 1952. évi III. törvény 196. § (1) Boros, 2011 i. m. 118. p Ket. 50/C § (1) Kalas – Torma – ifj. Kalas – Paulovics: Közigazgatási hatósági eljárás. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012. Alaptörvény XVIII. cikk (7) bekezdése 5/1992. (I. 30.) AB határozat Kalas – Torma – ifj. Kalas – Paulovics: Közigazgatási hatósági eljárás. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012. órai jegyzet alapján, közigazgatási eljárásjog Ket. 143. §(1) Ket. 140. § (2)
51
