DUNAHARASZTI. Készítette: Laczi Klaudia

DUNAHARASZTI

Készítette: Laczi Klaudia

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET, A VÁROSI TÁRSADALOM HELYZETE, A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 1.1. A város történeti kialakulása Testvérvárosi kapcsolat 1.2. Jelenlegi településszerkezet és területfelhasználás 1.3. Alapfokú ellátás a településen 1.4. Értékvédelem 1.5. Demográfia 1.6. Idegenforgalom és turizmus 1.7. Gazdaság 2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA 2.1. Közúti közlekedés 2.2. Tömegközlekedés 2.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés 2.4. Vízi közlekedés 3. KÖZMŰELLÁTÁS 3.1. Vízellátás 3.2. Csatornázás 3.3. Energiaellátás 3.4. Villamosenergia-ellátás 3.5. Hőellátás 3.6. Gázellátás 3.7. Távközlés 4. ZÖLDFELÜLETEK, KÖRNYEZETÁLLAPOT 4.1. Belterületi zöldfelületek 4.2. Táji, külterületi zöldfelület, természeti adottságok 4.3. Környezeti adottságok, környezetvédelem 4.4. SWOT analízis


1.1. A város történeti kialakulása A település Budapest tőszomszédságában, az 510. sz. közlekedési út mellett helyezkedik el. A Pesti-síkságtól délre, a Duna-völgy mellett, a folyó hatalmas teraszán fekszik. Első okleveles említése 1270-ből ismert, de legelső történeti emlékei az időszámítás előtti időkből származnak. Területén késő bronzkori urnatemetőt és késő szarmata temetkezési hely maradványait tárták fel a régészek. Dunaharaszti történelme hosszú múltra tekint vissza, területe már a bronzkorban is lakott volt. A rómaiak idején kereskedelmi út vezetett át a Dunán e térségben. (Ez az út egykor majdnem ugyanott vezetett, ahol ma az M0-s körgyűrű.) Védelmére erődöket emeltek. A honfoglalást követően a térség a fejedelmi törzs szállásterülete volt. Már az Árpádkorban lakott terület, erről XI. századi régészeti leletek tanúskodnak. Oklevélben a tatárjárás előtt - 1229-ben - említik először a nevét. Mátyás időszakában a térség legnagyobb, iskolával is rendelkező települése volt. A török időszakban szinte teljesen elpusztult. Újratelepítése Buda visszafoglalása után német telepesekkel történt, rövidesen ismét területközponttá vált. Plébániájához kezdetben hat környékbeli település tartozott. Növekedése száz évig csak átlagos ütemben zajlott. Marsiglius térképe a XVII. századból Római romok Dunaharasztinál és Nagytétény határában Köztük ugyanott vezetett a kereskedelmi út, ahol ma az M0-s körgyűrű.

Fellendülése a HÉV-vonalak megépítésével - a XIX. század végén - kezdődött. Üdülőhellyé vált, polgárosodott. Kaszinók, klubok, üdülőszanatórium, polgári és sportegyesületek alakultak, például a Nemzeti Kaszinó, Szépítészeti Egylet, Polgári Dalkör, Vívóklub, stb. Óriási parcellázások kezdődtek. Ez a polgárosodás a két világháború között is folytatódott. Ebben az időszakban fél tucat kisebb gyár létesült. A település lakosságszáma 1930-ban már felülmúlta mind Ráckevéét, mind Szigetszentmiklósét. Polgári és tanonciskolája révén a térség iskolaközpontjává vált. A második világháború idején területén megállt a front. Ez és az 1956-os földrengés rendkívül nagy károkat okozott. Fejlődése szempontjából nagyon kedvezőtlen volt, hogy az 50es évektől a 80-as évekig állami támogatást a térségben szinte kizárólagosan csak a közigazgatási központ, Ráckeve és a nehézipari üzemei miatt kiemelt Szigetszentmiklós kapott, a polgári településként számon tartott Dunaharaszti alig valamit. Dunaharasztival kizárólag csak, mint az ipari központok munkaerőbázisával számoltak. 1945-90 között komolyabb ipari üzem nem épült. Dunaharaszti lakosságszáma ezek ellenére is nőtt. Nagysága és fekvése miatt az agglomeráció alközpontjává fejlődött. Az 1971-es agglomerációs kormányhatározat a budapesti agglomeráció VIII. számú alközpontjává nyilvánította. Így öt kisebb település Taksony, Alsónémedi, Majosháza, Délegyháza, Dunavarsány - vezető településévé vált. 1990től, az önkormányzati önállósulással, valamint az M0-s és az új 51-es út megépítésével Készítette: Laczi Klaudia

megkezdődött nagy ívű fejlődése. Közlekedés-stratégiai fontosságát a Magyarországon befektető világcégek azonnal felismerték. Letelepedésüket elsősorban Dunaharaszti vezetése segítette elő azzal, hogy elsőként a leendő iparterületen épített ki 100%-os infrastruktúrát. A XIX. század végén Dunaharaszti a pesti polgárság által kedvelt nyaraló- és fürdőhellyé vált. A fejlődés jelentős állomása az 1883-ban átadott Pest - Szabadka vasútvonal, majd az öt évvel később megnyitott HÉV-vonal volt. Ekkoriban terjedt el a település fürdőjellegére utaló névhasználata: Dunaharaszti. A rövid idő alatt lezajló, jelentős változások hatására az egykori kis mezőgazdasági falu egyre jelentősebb Pest közeli településnek számít, ahová a pestiek, de az ország más településeiről érkezők is mind többen a letelepedés szándékával érkeztek. Az idetelepülők a Haraszti északi részén újonnan parcellázott földeken kezdtek építkezni. A birtokok parcellázásával további új településrészek keletkeztek (Rákóczi-liget, Petőfi-telep, Szelényi-telep). Testvérvárosi kapcsolat Dunaharaszti 1993 szeptemberében a németországi Altdorf b.Nürnberg várossal együttműködési megállapodást kötött a testvérvárosi kapcsolat létrehozása érdekében. A partneri együttműködés keretében kulturális, idegenforgalmi, sport és nyelvismereti kapcsolatok épülnek ki.


1.2. Jelenlegi településszerkezet és területfelhasználás Dunaharaszti településrészei

Óváros Itt található Dunaharaszti műemlékekben és régészeti emlékekben leggazdagabb területe, a templompark és környéke, a Granárium, azaz a Laffert-kúria, valamint a városháza, azaz a hajdani Laffert-kastély. Az Óváros legnagyobb része sík területen fekszik, egyedüli kivétel a Temető utcától délebbre eső terület. Dunaharaszti Óvárosa két területi egységre osztható. Egyik a régebben keletkezett Alsóváros, másik az újabb Felsőváros. A lakóterület legnagyobb része kertvárosias lakóterület. A legrégebben beépített területeken általában földszintes, oldalhatáron álló beépítés jellemző, az újabb beépítésű területeken oldalhatáron és szabadon álló, sok helyen F+T, F+1 szintes épületekkel. A Fő út egyes szakaszai mentén kiemelkedően sok az intézményi funkció lakóépületben. A Fő út mellett épült ki Dunaharaszti külső HÉV-állomáshoz kapcsolódóan a Budapest - Ráckeve vonal működését biztosító járműtároló telep. Az Óváros zöldfelületekben szegény, az egyes zöldfelületi egységek szigetszerűen, elszórva helyezkednek el. A városrész központi elhelyezkedésű – és egyetlen – közparkja a Hősök tere.


Ligetváros A birtokosi földek parcellázása révén keletkezett új településrészek tudatosan tervezett, szabályos utcahálózattal rendelkező területek. Ez a településszerkezet adja a fő karakterét ma is a Ligetvárosnak. A vasút és az Alsónémedi út megépülésével két olyan tengely alakult ki, amely mentén Haraszti négy területi egységre osztható. Ekkor alakult ki Ligetváros sajátos, kertvárosias karaktere. A XIX. században Dunaharaszti közkedvelt üdülőterületté vált. Az üdülőterületek megnövekedésével párhuzamosan egyre többen költöztek a városba egész évre. Az idetelepülők a Haraszti északi részén újonnan parcellázott földeken kezdtek építkezni. A birtokok parcellázásával további új településrészek keletkeztek, például Rákóczi-liget, Petőfi-telep, illetve Szelényi-telep. Jelenleg Ligetváros két fő területét a Rákóczi-liget és a Petőfi-liget (régi nevén Petőfi-telep) alkotja. Ligetváros területének döntő többsége kertvárosias lakóterület, zömmel oldalhatáron álló beépítéssel. Az újabb épületek többnyire F+T, F+1 szintesek. A területen csak helyenként található intézményi funkció. A Ligetvárosra is igaz, hogy viszonylag szegény zöldfelületekben. A Rákóczi-liget területén lévő Tulipán téren található a településrész szinte egyetlen köztere, ez az egyetlen közcélú zöldfelület. Kertváros A lakóterületek bővítéseként kialakított, újonnan parcellázott általában vegyes, oldalhatáron és szabadon álló beépítés látható, mindenütt előkerttel. Az új épületek F és F+T szintesek. Ugyanez vonatkozik az egykori kiskertekből alakult, ill. alakuló lakóterületekre. A Zágoni utcától délre húzódó belterületi kiskertes területen történtek telekalakítások, helyenként közterület szabályozás is, sok új, többnyire F+T szintes lakóház épült itt az utóbbi években. A telkek az egykori hosszú, keskeny szalagtelkek megosztása, újraosztása eredményeképp igen változó méretűek (400-1500 m2). Kertvárosban található a város egyetlen működő temetője, mely települési viszonylatban is jelentős zöldfelületi értéket képvisel. Rekreációs célú zöldterület a Horgásztavak környezete, amelyet a továbbiakban is sporthorgászat céljára célszerű hasznosítani. Újhegyi-dűlő Az M0-s autópályától északra a közigazgatási határig húzódó terület. Dunaharaszti Budapesthez legközelebb eső településrésze. Közvetlenül határos Budapest XXIII. kerületének Millenniumtelepével. Bár közutakkal határolt terület, térben mégis elkülönül a többi településrésztől. Jelenlegi területfelhasználását tekintve közvetlenül a Duna mentén üdülőterület, hozzá csatlakozva kertvárosias lakóterület húzódik a Ráckevei-Duna mentén, amelyhez kertes és általános mezőgazdasági területek kapcsolódnak az autópálya és a közigazgatási határ között. Szigetek A XIX. század végén Dunaharaszti a pesti polgárság által kedvelt nyaraló- és fürdőhellyé vált. A szigetek természeti környezete és a dunai strandok vonzó üdülőhellyé tették ezt a területet. A fejlődés jelentős állomása az 1883-ban átadott Pest-Szabadka vasútvonal, majd az öt évvel később megnyitott HÉV-vonal volt. Ekkoriban terjedt el a település fürdőjellegére utaló névhasználata: Dunaharaszti. Hétvégi házas üdülőterület található a Paradicsom-szigeten, a Haraszti-sziget és a Sport-sziget part menti részén, üdülőházas terület a Sport-szigeten üzemelő kempingek területe. Szigetek városrész településszerkezeti kapcsolatait, valamint utcaszerkezetét vizsgálva fontos kiemelni, hogy a városi szövetbe integrálása nem megoldott. Ez elsősorban annak következménye, hogy a településtől elvágja a HÉV vonala, valamint a Fő út és a szigetek közötti szintkülönbség is okozza. A HÉV-vonal a Fő utat és a Hubay utcát egy-egy szintbeli átjáróban keresztezi, míg a Sziget utcát külön szintben (3,8 m magassági korlátozás).


Tavak A Tavak városrész karakterének meghatározói az egykori kavicsbányatavak. A földtani adottságok következtében nyersanyagként hasznosítható kavics kitermelése során több bányató keletkezett, amelyek részben újrahasznosítottak (Univerzum üdülőközpont, Kék-horgásztó), részben jelenleg is bányászat alatt állnak. Az 51-es úttól keletre, a volt kavicsbánya területén vízisport-központ alakult ki - a Kavicsos-tó környezete -, amely rekreációs célú zöldterület. A kiszolgáló infrastruktúra minőségi fejlesztést igényel. Az Alsónémedi közigazgatási területéig húzódó településrészen hétvégiházas üdülőterület, mezőgazdasági és erdőterületek, továbbá bányaterület, bányatavak találhatók. Tájsebként is minősíthetőek a művelés alól felhagyott, de még nem rekultivált kavicsbányatavak és a még nem beerdősült rekultivált hulladék- és törmeléklerakók. A Dunaharaszti keleti határában található Turjánvidék az Alsónémedi turjános folytatás. A terület növény- és állatvilága fontos védendő értéket képvisel. Iparterületek Az ipartelep létrehozását az M0-s és az új 51-es út megépítése segítette elő, ami Dunaharasztit a budapesti agglomeráció egyik legfontosabb közúti csomópontjává tette. Az Északi Iparterület kiépítése 1992 óta folyamatosan történik. Először az utak, a telkek kialakítása, majd a közművek kiépítése következett. Az iparterületeken a vállalkozások fele egészben vagy részben külföldi tulajdonnal működik. A gazdálkodó cégek nagy része kis- és nagykereskedés vagy forgalmazás, illetve gyártás. Az igen jelentős szereppel bíró iparterületek beépítése szabadon álló, a „csarnok jellegű” épületek lapostetővel vagy kishajlású magastetővel épültek. Általában F+1, F+2 szintes beépítés jellemző a Duna-Tisza-csatorna mentén, az M0-s környezetében található telephelyeken. Az épületek jó állagúak, sok helyen új építésűek. Kereskedelmi, szolgáltató területek elsősorban az 51-es út mentén kialakított Északi Iparterületen találhatók, a Déli Iparterületnek csak a kezdeménye látható. A szennyvíztisztító és a komposztáló terület is része a Déli Iparterületnek. 1.3. Alapfokú ellátás a településen Önkormányzati feladatkörben: Oktatási létesítmények Óvodák  Hétszínvirág óvoda Knézich utca 21. Tagintézménye: Százszorszép óvoda Táncsics Mihály utca 33.  Mese óvoda Temető utca 26. Tagintézménye: Napsugár óvoda Dózsa György út 55. Általános iskolák  Hunyadi János Általános iskola 25 tanterem Fő út 152. és Fő út 71.  II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 30 tanterem + tornaterem Rákóczi utca 28.  Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 30 tanterem + tornaterem+ tornacsarnok Eötvös utca 52. Középiskola Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola 33 tanterem + tornaterem Baktay tér 1. Egyéb oktatási létesítmények  Dunaharaszti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Zeneiskola 14 tanszak) Rákóczi utca 28.  Nevelési Tanácsadó Rákóczi utca 3. Kulturális és művelődési intézmények  József Attila Művelődési Ház és Könyvtár Táncsics Mihály utca 2. Készítette: Laczi Klaudia

 

Városi Könyvtár Dózsa György út 12/b. Helytörténeti Emléktár Fő út 152.

Szociális intézmények  Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat  Területi Gondozási Központ  Nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja Az egészségügyi ellátás intézményei  Háziorvosi rendelők: Damjanich utca 23. és Damjanich utca 32.  Gyermekorvosi rendelő: Fő út 35.  Védőnők Dózsa Gy. út 24. Bölcsőde 60 férőhely Kossuth Lajos utca 4. Igazgatási intézmények Polgármesteri Hivatal Fő út 152. Okmányiroda Német Kisebbségi Önkormányzat Fő út 61. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Fő út 85. Bolgár Kisebbségi Önkormányzat Dózsa György út 26. Dunaharaszti Humán Szolgáltató Intézmény Baktay tér 1. Dunaharaszti Regionális Városüzemeltetési Kft. Fő út 46. Dunaharaszti Vagyongazdálkodási kft. Fő út 152. Nem önkormányzati szociális intézmények  Bárka Alapítvány Lakóotthonok és Bárka Kézműves Műhely, valamint Támogató Szolgálat Arany J. u. 45. , Akácfa u. 2/a, Mindszenty u. 3.  EPK Hajnalcsillag Rehabilitációs Otthon Vörösmarty u. 17-19.  Orchidea Szeretetotthon Fő út 52. Nem önkormányzati egészségügyi intézmények Gyógyszertárak:  Dózsa György út 27.  Damjanich utca 23.  Fő út 35.  Golgota tér 2. Nem önkormányzati oktatási intézmény Manófalva Magánóvoda Toldi M. u. 1.4. Értékvédelem A városban három, országosan védett műemlék található.  Fő út 69. (volt Bajcsy-Zsilinszky u. 10., hrsz.: 5287,) Nepomuki Szent János-szobor  Fő út 152.,hrsz.: 1, Városháza (volt Laffert-, majd Földváry-kastély)  Fő út 172., hrsz.: 35, (volt Laffert-kastély lakóház)


Nepomuki Szent János szobor Nepomuki Szent János a csehországi Nepomukban született 1340 körül. Csehország védőszentje volt, de a középkorban az utazók (vízen utazók) védőszentjeként is tisztelték, nevéhez csodákat fűztek. Különösen kedvelték Nepokumi Szent Jánost a Laffertok, akik az új, Nepomuki Szent János tiszteletére emelt templom építésének mindjárt a kezdetén, 1716-ban elkészíttették a szobrát is.

Katolikus templom Laffert-kastély (ma Városháza) A kastélyt 1830 körül építtette Báró Laffert Vince táblabíró. Hosszú ideig hatalmas parkkal urasági kastélyként funkcionált. A birtok 1864-ben Földváry Móric tulajdona lett, 1900-ban eladta a Tamássy-családnak, akik gyógyszanatóriumot működtettek az épületben. A Tanácsköztársaság idején a községi elöljáróság és a polgári iskola költözött ide, majd 1926-ban a község megvásárolta a kúriát, napjainkban a Polgármesteri Hivatal működik itt. Eredeti kovácsoltvas kapuja, kovácsoltvas kandeláberei és ablakai ma is láthatók.

Lakóház, Fő út 172. A XVIII. század elején Haraszti földesurai a Laffertek voltak. Első kastélyuk az egykori középkori templom helyén épült. 1718 körül Laffert Ferdinánd építtette a szabadon álló, földszintes, barokk épületet. Az 1800-as években tulajdonosai magtárrá, granáriummá alakították át. Egy időben lakás és műterem volt az épületben. 2011.május 6-án adták át Dunaharasztiban a restaurált Laffertkúriát, amely a helyreállítás után könyvtárnak, kiállítótereknek ad otthont és alkalmassá vált helyi események megrendezésére is. Az épületben egy hangulatos kávézó is található, ahol kávékülönlegességekkel várják a látogatókat. A kúria megismerését tárlatvezetéssel segítjük.


Ilyen volt

ilyen lett:


Az 1/2007.(I.29).Ök.sz. rendelettel módosított Dunaharaszti helyi építési szabályzatáról szóló 2/2004.(I.27.) Dunaharaszti Önkormányzati rendelet 66.§-a szerint az alábbi épületek helyi védettségűek:  Római katolikus templom  Kálvária kápolna  MÁV vasútállomás épülete  Lakóház, Móra Ferenc u. 9.  Lakóház, Petőfi Sándor u. 23., 21.  Általános iskola, Rákóczi Ferenc u. 28. Helyi védettségű terület:  Kálvária-domb Régészeti területek a hatályos HÉSZ szerint 1. számú függelék Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Dunaharaszti területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2006. évi adatai szerint: 1. Határi-dülő: római kori (szarmata) sír KÖH nyilvántartási azonosítószám: 27010 2. Laffert-kúria: barokk kúria, a középkori templom helye KÖH nyilvántartási azonosítószám. 37509 (Fő út 172., hrsz.: 35) 3. Baktay tér: bronzkori telep, Árpád-kori település, templom és temető KÖH nyilvántartási azonosítószám. 39855 (Egykori Piac tér) 4. Kenderföld: szarmata temető KÖH nyilvántartási azonosítószám: 44142 5. Répaföldek. Őskori, szarmata és Árpád-kori telepnyom KÖH nyilvántartási azonosítószám. 45821 2. számú függelék Régészeti érdekű területek Dunaharaszti területén a Ráckevei Árpád Múzeum 2003. áprilisi adatai szerint 1. Dunaharaszti, Dózsa György út – Fő út – Mindszenty J. utca. – Móra Ferenc u. által határolt terület: itt helyezkedik el az Árpád-kori Haraszt falu - Dunaharaszti, Erzsébet utca – Arany János utca – Dózsa György út – Ady Endre utca – Hoitsy P. utca által határolt terület: Itt található Haraszt falu temploma és temetője. Erről a két területről bronzkori településről is vannak adatok. - Dunaharaszti, Fő út 104. : bronzkori urnatemető - Dunaharaszti, Hoitsy P. út: bronzkori urnasír - Dunaharaszti, Ady Endre utca. Bronzkori urnasír - Dunaharaszti, Deák Ferenc utca 28., 35.: bronzkori urnasírok (ez utóbbi három lelőhely esetleg egyetlen, nagy kiterjedésű bronzkori urnatemető része lehet) 2. Dunaharaszti, Szilágyi Erzsébet utca: középkori falmaradványok 3. Dunaharaszti, Duna-Tisza-csatorna két partján a Haraszti-sziget előtt (Dunaharaszti felé): szarmata temető 4. Dunaharaszti, 51. számú út és a Duna-Tisza-csatorna kereszteződése déli oldalán. Szarmata telep 5. Dunaharaszti, Duna-part: római erőd (a lelőhely pontos helye ismeretlen, térképen nem jelölhető) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dunaharaszti területén az 5 azonosított régészeti lelőhelyen kívül 4 azonosítatlan lelőhelyet tart nyilván, amelyek pontos lelőhelye nem ismert. Az azonosítatlan régészeti lelőhelyek: 1. Mező Imre u. 13.: bronzkori temetkezés (58283) 2. Dunaharaszti (pontos helymegjelölés nélkül): vegyes korú éremlelet (58284) 3. Bajcsy-Zsilinszky út 104.: bronzkori temető (58776) 4. Szilágyi Sándor utca 1/B.: középkori téglafal (58883) Készítette: Laczi Klaudia

1.5. Demográfia Dunaharaszti történelme hosszú múltra tekint vissza, már a bronzkorban lakott hely volt. A rómaiak idején az újabb kutatások szerint a IV. században a határok védelmét biztosító légiók táborhelye, mely Diocletiánus császár 293-ban kiadott rendeletére épült, Contra-Aquincumnak is nevezték. A török időkben a budai szandzsák tulajdona. 1590-ben 17 családfőt regisztráltak a községben. Buda visszafoglalását és a szatmári békekötést követően a németajkú népesség folyamatos betelepítése következtében az 1760-as összeírás 75 családfőről számolt be. A XIX. század második felében Galgóczy Károly bemutatása alapján Dunaharaszti rendezett, szabályos utcákkal és szalagtelkekkel rendelkezett. Fellendülését a vasút és HÉV-vonalak megépítése is segítette. A községben az 1800-as évek végétől megindultak a nyaralóépítések. Lakosságszáma 1930-ban már meghaladta Ráckeve és Szigetszentmiklós népességszámát. Dunaharaszti az elmúlt 130 évben dinamikusan fejlődött. Az 1870-es népszámlálás 1748 főt regisztrált. Az itt élők száma a századfordulóig 1,4szeresére, azt követően napjainkig 7,2-szeresére gyarapodott.

2006 végén 18566 fő élt a 2000. július 1.-től városi rangot kapott településen. Dunaharaszti népessége a ’90-es évek óta töretlen növekedést mutat. Alapvetően a századforduló óta folyamatos a növekedés, mely összhangban van a XX. század városiasodási folyamataival. A rendszerváltásnál bekövetkezett törés is az országos tendenciákat követi. Az elmúlt 20 év népességnövekedésének tendenciája azonban kiemeli Dunaharasztit az átlagos európai városok sorából, melyek inkább a csökkenő népesség tendenciáját mutatják. Ez elsősorban a szuburbanizáció folyamatának köszönhető, ahol a Budapestről kiköltöző népesség célpontja a közvetlen agglomeráció. Mivel Dunaharaszti Budapest közvetlen közigazgatási határánál kialakult Készítette: Laczi Klaudia

település, ezért megvan az az előnye, hogy egyszerre ad nyugodt kisvárosi hangulatot, ugyanakkor Budapest belvárosa is egy órán belüli távolságban fekszik. Az állandó népesség száma tehát növekszik, amire Dunaharasztinak fel kell készülnie, és megfelelő ellátottságot és szolgáltatásokat kell biztosítania lakosai számára. A népesség kor szerinti megoszlása az országos tendenciáknak megfelel, ami azért is figyelemre méltó, mert hasonló adatokat leginkább a nagyvárosoknál találunk, míg a falvakat, kisvárosokat többnyire az elöregedés jellemzi.

Dunaharaszti népességének növekedése elsősorban a településbe irányuló bevándorlásoknak köszönhető, nem a természetes népességszaporulatnak. Ez alátámasztja a szuburbanizáció tendenciáját. A bevándorlások és az elvándorlások között az elmúlt tíz év alatt egyre nagyobb lett a különbség a befelé irányuló költözés javára, ami a település fejlődésére mindenképpen pozitív hatással van.

Mindezek mellett pozitívumként említhető, hogy Dunaharaszti természetes népességszaporulata egyre kiegyenlítettebbé válik, ami szintén a népesség növekedését segíti. Dunaharaszti elsősorban a tőle délre fekvő települések számára kínál olyan szolgáltatásokat, melyek például Taksony vagy Alsónémedi, Dunavarsány területén nem találhatóak meg. Elsősorban a dunaharaszti iskolák, a szakközépiskola és gimnázium jelenlétének köszönhető a szomszédos, elsősorban délebbre fekvő településekről érkező gyermekek száma.


Dunaharaszti fejlődése szempontjából az egyik legkiemelkedőbb eredmény, hogy alvóvárosból napközben is élő, dolgozó várossá vált. Az ideköltözöttek fele továbbra is eljáró, legnagyobb részt Budapest irányába, ám ez a szám évtizedenként tíz-tíz százalékkal csökken.

A munkavállalási lehetőségek száma olyan mértékben megugrott, hogy egyszerre tudta a helyi lakosság és a környező települések igényét ellátni, ami mindenképpen kiemelkedő teljesítmény. A munkáltatók legnagyobbrészt az M0-s autópálya nyomán letelepülő multinacionális cégek munkaerőigényét elégítik ki, ugyanakkor a szolgáltatások bővülése révén a tercier szektorban munkát vállalók száma is növekszik.

A bejáró ingázásra vonatkozó felmérés szerint a legtöbben Budapestről járnak a városba dolgozni, ami pontosabb adatok hiányában feltehetően a XXIII. kerületet takarja, mellyel Dunaharaszti közvetlenül határos. Szintén figyelemre méltó a távolabbról érkezők száma, ami arra enged következtetni, hogy Dunaharaszti kistérségi, térségi vonzereje messzebbre nyúlik.


1.6. Idegenforgalom és turizmus Dunaharaszti már a századforduló idején is sűrűn látogatott üdülőhely volt, vonzotta a pihenni vágyó városi, elsősorban fővárosi embereket. Akkoriban a Kossuth Lajos - Petőfi Sándor – Erzsébet utcákban épültek polgári villák, nyaralók. Ott béreltek szobákat a tehetősebb városi családok. A Duna akkoriban fürdésre alkalmas folyóként elsősorban a HUE- strandon (Haraszti Úszó Egyesület), a mostani Sport- sziget területén fogadta a fürödni vágyókat. Kaszinó, teniszpálya és a Mindszenty utcai korzó szolgáltatásai valódi üdülő településsé tették Dunaharasztit. Az északi Duna-part, a Sport-sziget, a Hókony-sziget és a Paradicsom-sziget alkotja Dunaharaszti négy, rekreációs és természeti karakterekkel rendelkező üdülőterületét. A természeti környezetben elhelyezkedő üdülőterületek mellett a hajdani kavicsbánya tavak ma már üdülési célokat szolgálnak. A területen található Universum Üdülőcentrumban egyedülálló szolgáltatás a kábeles vízisí, valamint kemping és üdülőházak kerültek kialakításra. Dunaharasztiban a vendéglátóhelyek száma ez elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett. Ezek elsősorban a városközpontban, a Sport-szigeten, valamint a Tavak területén találhatóak.

1.7. Gazdaság Gazdasági szervezetek Dunaharaszti gazdasági fejlődése a rendszerváltással indult. A település kedvező földrajzi elhelyezkedése, a főváros közelsége már régebben is lehetővé tette a korábban nagyüzemi, később egyéni gazdálkodású mezőgazdaság fejlődését. A közlekedés fejlesztése, a közúti struktúra megváltozása, az M0-s autóút, az 51-es út megépülése a települést a térség egyik legfontosabb csomópontjává tette. Az új főút mentén fejlődött ki a település „iparterülete”. A közlekedésben érdekelt, jelentős külföldi tőkével alapított gazdasági társaságok (MAN Kft, P&O Kft, Schwarzmüller Kft, Coca-Cola Beverages Kft) stratégiai jelentőségét hamar felismerve, magyarországi központi ipari bázisaikat Dunaharasztin építették fel. A multinacionális cégek betelepüléséhez hozzájárult, hogy a települési önkormányzat, kedvező helyzetét korán felismerve, a 90-es évek elején rövid idő alatt kiépített az 51-es út mellett egy teljes infrastruktúrával ellátott 100 hektáros ipari területet.


A vállalkozások száma az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett úgy, hogy a társas vállalkozások részaránya növekedett. Míg 1997-ben 1713, addig 2006-ban már 2422 regisztrált vállalkozás működött.

A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 2002 elején 97 volt, 6-tal több, mint a megye városaiban átlagosan, és 17-tel több a megyei átlagnál. A mutató alapján a megye városai közötti rangsorban Dunaharaszti a tizedik volt. A városban regisztrált vállalkozások száma évről évre nő. A működő összes vállalkozás több mint 90%-a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat.

A városban működő vállalkozások legnagyobb hányada kereskedelmi tevékenységet folytat. Jelentős az ipar (ipar és építőipar együtt) nemzetgazdasági ágban tevékenykedő és az ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégek aránya.


A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva kiugrik az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások száma, mely az utóbbi három évben nőtt duplájára. Ez a beáramló népességnek, a lakásépítések növekedésének és vélhetően országos szociális támogatási rendszereknek köszönhető. Másodsorban említhető a kereskedelem, mely megerősödött a városban, egyre több embert foglalkoztat, illetve az építőipar, mely a megnövekedett lakásigényekre válaszul nő folyamatosan. A bányászat, mely a folyami hordalékra települt, fokozatosan csökkenő termelést mutat.


2. Közlekedési infrastruktúra Dunaharaszti fejlődését a várost érintő sokszínű közlekedési rendszer jelentősen befolyásolta a múltban, és jelentősen befolyásolja majd a jövőben is. 2.1. Közúti közlekedés Az országos közlekedési hálózat főútját a legutóbbi évtizedekig az 510. számú főút jelentette. A sugárirányú útvonal biztosította északra a főváros, délre a Duna menti települések felé a közúti kapcsolatot. Az országos közlekedési hálózat fejlődésében gyökeres fordulatot hozott a múlt század végén megvalósult M0-s gyűrű (déli szektorának) kiépítése a Duna-híddal. A történelemben először jelentős gyűrű-irányú kapcsolat valósult meg a város közigazgatási területén. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése kapcsán került sor az 510. számú főút várost elkerülő szakaszának – az 51. számú főútnak – a megépítésére. Az M0-s gyűrű mára túlterheltté vált, bővítése megkezdődött. Az 51. számú és az 510. számú főutak telítettek, az előbbi kapacitásnövelő fejlesztése indokolt. Az országos mellékúthálózat egyetlen elemét az alsónémedi út jelenti, forgalmi szempontból megfelelő tartalékokkal rendelkezik. A települési úthálózat – gyűjtő és kiszolgáló úthálózat – kiépítése az elmúlt évtizedben felgyorsult, a mai állapot:  Burkolt úthossz: 66 km (54 %  Burkolatlan úthossz: 56 km (46 %) 2.2. Tömegközlekedés A várost kettészelő Budapest-Kelebia vasútvonal jelentős elválasztó hatást fejt ki. A vasúton való átközlekedést a szintbeni keresztezések mellett csak egy külön szintű kapcsolat szolgálja. A város közlekedési igényeit egy vasútállomás és egy megállóhely biztosítja, a vasúti közlekedést elsősorban a fővárosi irányultságú utazásoknál veszik igénybe. A város észak-nyugati részét érinti a Budapest-Ráckeve HÉV-vonal, mely a városban járműteleppel is rendelkezik. A HÉV elsősorban a fővárosi irányultságú utazásokban játszik szerepet. A város főútjait és országos mellékútjait a VOLÁN autóbusz-hálózata is igénybe veszi. A városon belüli tömegközlekedést saját buszjáratok szolgálják.

vasúti (HÉV) híd


2.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A város közterületein – a kiszolgáló úthálózati elemekhez hasonlóan – a gyalogosjárda-hálózat lényegében teljesen kiépült. A kerékpáros közlekedés infrastruktúráját jelentő kerékpárutak és kerékpársávok összefüggő hálózatot még nem alkotnak, csak néhány elem létezik. 2.4. Vízi közlekedés Dunaharaszti rendszeres (menetrendszerű) hajóforgalommal nem rendelkezik. A vízi közlekedést turisztikai célú hajózás jelenti. 3. Közműellátás A település közműellátása folyamatosan fejlődik. A vezetékes ivóvízellátás és villamosenergiaellátás már régebben kiépült és 100%-osnak tekinthető, a gázellátás kiépítése az elmúlt tíz év eredménye, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is teljesnek tekinthető, a szennyvíztisztítás megoldott, a távközlés hálózatfejlesztése is befejeződött, melynek során az előfizetők föld alatti rendszerről kapják az ellátást. Közművek vonatkozásában a településen legkevésbé megoldott közmű-infrastruktúra a csapadékvízelvezetés. Jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvízgyűjtés. 3.1. Vízellátás A vízellátó rendszer üzemeltetését az Önkormányzat tulajdonában lévő Dunaharaszti Regionális Városüzemeltetési Kft. végzi, a Fővárosi Vízművek Zrt.-től átvett, a Fővárosi Vízművek Zrt. csepeli víztermelő telepén nyert ivóvízzel. Az ivóvízellátás számítógéppel vezérelt nyomásszabályozó és távműködtetési rendszerrel, alapnyomáson, 3- 4 bar hálózati nyomással üzemel. A város beépített területeinek ivóvízellátása teljesnek mondható. Az Ipartelepek kialakítása kapcsán jelentős hálózatfejlesztés történt. DN 200-as gerincvezetékek üzemelnek a település különböző városrészeinek súlyvonalán, amelyek táplálják a fogyasztók közvetlen ellátását szolgáló elosztóhálózatot. 3.2. Csatornázás Dunaharaszti csatornázása elválasztott rendszerű, a csapadékvíz befogadója a Ráckevei (Soroksári) –Duna és a Duna-Tisza-csatorna, a szennyvíz befogadója az 51. sz. főút és a Duna-Tisza-csatorna keresztezésénél lévő szennyvíztisztító telep. Szennyvízcsatornázás A tisztítótelep korszerű folyamatirányítással biológiai tisztítást végez, 1996 óta üzemel.

A telep kapacitása a város területfejlesztéseinek megvalósulásával jelentkező fogyasztói igények figyelembevételével bővül, védőtávolsága 500 m, amelyen belül csak ipari tevékenység telepíthető. A beépített területeken Dunaharaszti szennyvízcsatornázása csaknem teljesnek tekinthető. A környezetvédelem érdekében az Önkormányzat helyi rendeletet alkotott az ingatlantulajdonosok szennyvízhálózatra történő rákötésének szabályozására. Az előirányzott területfejlesztések szennyvízelvezetésére a gravitációs hálózat fejlesztésén túl további szennyvízátemelők és szennyvíznyomócsövek építése szükséges.


Felszíni vízelvezetés A város belterületére vízrendezési tanulmány készült, amely meghatározta a felszíni vízelvezetés koncepcióját. Ennek alapján történt és folytatódik az egyes vízgyűjtőterületek vízelvezető hálózatainak kiépítése. A fejlesztési területek felszíni vízelvezetését a meglévő hálózatokhoz, illetve a vízjogi engedélyezés alatt álló tervezett hálózathoz illesztve kell megoldani. Dunaharaszti felszíni vízrendezésével kapcsolatban egyeztettünk a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési Osztályán. Az egyeztetés eredményét emlékeztetőben foglaltuk össze, melynek kivonata az alábbi: "A város területén  A Vízügyi Igazgatóság kezelésében van a Ráckevei (Soroksári) -Duna és a Duna-Tiszacsatorna  A Duna-völgyi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van az Alsónémedi-csatorna és a Dunaharaszti A3-as csatorna  Az RSD üzemi vízszintje

  

  

A Duna-Tisza-csatorna torkolata az RSD 43+800 szelvényében van, a torkolatnál a számított üzemi vízszint öntözési idényben 96.32 m Bf. A Duna-Tisza-csatorna tengelyétől 70-70 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el, a kavicsbányászat tilos. Az A3 csatorna 51. sz. út mentén létesített szakasza a Dunaharaszti ide tartozó vízgyűjtő területén keletkező csapadék elvezetésére alkalmas módon, 2,8 m3/s vízszállító képességgel épült ki. A befogadó Duna-Tisza-csatorna kötöttségei (az öntözésben betöltött szerepe) miatt az A3 csatorna nem mélyíthető. A társulati csatornákon tervezett beavatkozást a Duna-völgyi Vízgazdálkodási Társulattal (Dabas, Vonal u. 1.), a Dunaharaszti A3 csatorna belterületi szakaszán tervezett beavatkozást az Önkormányzattal is egyeztetni kell. – tervezett beavatkozást az Önkormányzattal is egyeztetni kell. Az Alsónémedi-csatorna mellett védett területek találhatók, ezért a csatorna esetleges felújítását a Természetvédelmi Hatósággal is egyeztetni kell. – Az A3 csatorna mentén tervezett beépítéshez talajmechanikai vizsgálat, illetve a vízrendezés egyidejű megoldása szükséges."

3.3. Energiaellátás Energiaforrások és adottságok szempontjából a város kedvező helyzetben van. A területén keresztül nagykapacitású villamosenergia- és gázhálózatok épültek ki. Az M0-s körgyűrű, az 51-es számú főközlekedési út mellett, ill. az Alsónémedi közigazgatási határa mellett 120 kV-os távvezeték, valamint az M0-s körgyűrűtől északra nagynyomású gázvezetékek épültek ki. Ezek a hálózatok a közelben olyan létesítményeket táplálnak meg, amelyek a város ellátása szempontjából meghatározó hálózatok kiindulópontjai. 3.4. Villamosenergia-ellátás Nagyfeszültségű hálózat A térség középfeszültségű elosztását 20 kV-os hálózat végzi. A hálózat táppontjai a XXIII. kerületben az Ócsai út mellett lévő Soroksár és Százhalombatta 220/120/20 kV-os, Szigethalom, Ráckeve és Felsőbabád 120/20 kV-os alállomások. Az alállomások a tápenergiát a Martfű - Százhalombatta - Soroksár – Zugló alállomásokat összekötő 220 kV-os távvezetékről, Készítette: Laczi Klaudia

ill. Százhalombatta - Soroksár és Kőbánya közötti kétrendszerű és a Dunaújváros - Soroksár Pestlőrinc közötti egyrendszerű 120 kV-os távvezetékről kapják. Ezek közül a rendszerek közül a Százhalombatta - Soroksár közötti távvezeték az 51-es számú főútvonal mentén halad keresztül Dunaharasztin. A Csepeli Hőerőműben elhelyezett gázturbinák által megtermelt villamos energia elszállítására az M0-s körgyűrű mentén távvezeték épült ki a csepeli külterület és a Soroksár alállomás között. Középfeszültségű hálózat Dunaharaszti üzemszerű ellátását a Soroksár 220/120/20 kV-os alállomásból kiinduló 20 kV-os szabadvezeték-hálózat biztosítja. A szabadvezetékek közül az egyik a HÉV-pálya mellett, kettő a vasúti pályatest mellett, és még egy az M0-s és az 51-es út csomópontja mellett éri el a város külterületét. Ezek a vezetékek a Fő út - Jókai Mór utca mellett lévő 304-es számú 20 kV-os kapcsolóállomásban kapcsolódnak egymáshoz. A város tartalék-ellátását a Dunavarsány mellett lévő 382-es számú kapcsolóállomásból kiinduló 20 kV-os szabadvezeték-hálózat biztosítja. Ez a kapcsoló állomás Szigethalom, Ráckeve és Felsőbabád felől egy-egy betáplálást kap. Ebből a kapcsolóállomásból két 20 kV-os szabadvezeték érkezik Dunaharasztira. A gerincirányról rövidebb-hosszabb leágazó vezetékek látják el a terhelési súlypontokban elhelyezett 20/0,4 kVos transzformátorokat villamos energiával. A város területén az ELMŰ Rt. nyilvántartása szerint összesen 88 db transzformátor található. Kisfeszültségű hálózat A város területén a kisfeszültségű hálózat vegyes képet mutat. Az Északi Ipartelepen kívül kisfeszültségű kábel található az M0-s főúton, illetve a Duna utcában. Az Elektromos Művek Zrt. a régi, korszerűtlen csupasz légvezetéket folyamatosan cseréli, és korszerű, szigetelt szabadvezetéket épít ki helyette, így ma már a hálózat nagy része szigetelt szabadvezeték, csak kisebb területeken üzemel korszerűtlen csupasz légvezeték: A városban lévő fogyasztók részére ez a rendszer 2006-ban 25467 MWh villamos energiát szolgáltatott összességében 8102 fogyasztó részére, amelyből 7796 volt a háztartások száma. 3.5. Hőellátás A város belterületén a vezetékes gázellátás kiépülése óta a szilárd tüzelőanyagok, a tüzelőolaj és a PB-gáz forgalma jelentősen visszaesett, ezek felhasználása a külterületen lévő létesítményekre korlátozódik ma. Ezek a tüzelőanyagok a Tüzép-telepeken , ill. a benzinkutakon szerezhetők be. 3.6. Gázellátás Nagynyomású hálózat A város gázellátását a Bp. XXIII. kerületben az Ócsai út és az M0-s csomópont mellett lévő Soroksár Gázátadó állomás végzi. Az átadóállomás a gázenergiát az ún. fővárosi I. számú nagynyomású gázkörvezeték Vecsés - Kereszthegy közötti DN 400 mm méretű nagynyomású gázvezetékről kapja. Ez a gázvezeték Dunaharaszti területét az M0-s főközlekedési úttól északra érinti. A vezeték biztonsági övezete 23-23 méter, ahol tilos minden építési tevékenység. A gázvezeték biztonsági övezetében helyezték el a Csepeli Erőművet megtápláló DN 400 mm méretű nagynyomású gázvezetéket, a MOL hírközlő kábelt, valamint a Dunaharaszti ellátására létesített DN 200 mm méretű nagyközépnyomású gázvezetéket. Nagyközépnyomású hálózat A Soroksár Gázátadó állomásból kiinduló nagyközépnyomású gázvezeték a MÁV kelebiai vasútvonala előtt elválik a többi vezetéktől, és déli irányban folytatódik tovább. Erről a vezetékről történik vasúti átvezetéssel a Kőrösi Csoma utca és Eötvös köz mellett lévő körzeti gáznyomás-szabályozónak, illetve az ipari létesítmények nyomásszabályozóinak az ellátása. Készítette: Laczi Klaudia

Középnyomású hálózat A nyomásszabályozókból kiinduló középnyomású hálózat gerincvezetékei DN 200, DN 160, DN 110, és DN 90 mm-es mérettel, az elosztó hálózat pedig DN 63-as, DN 32-es mérettel épültek ki. Ez a középnyomású hálózat a város minden utcájában kiépült. 3.7. Távközlés Vezetékes ellátás A település távközlési és adatátviteli hálózata az Invitel Távközlési Zrt. és a PR Telecom Zrt tulajdonában, illetve üzemeltetésében van. Az itt található Invitel távközlési hálózatot a Szigetszentmiklóson lévő EWSD típusú távbeszélőközpontból táplált , Dunaharasztin lévő 2 db kihelyezett távbeszélőközpont látja el. A Coca-Cola üzemet tápláló 2 db optikai kábel külön-külön nyomvonalon épült ki, az egyik az 1es, a másik a 2-es számú kihelyezett fokozattól. 4. Zöldfelületek, környezetállapot 4.1. Belterületi zöldfelületek Dunaharaszti belterületi zöldfelületekben szegény. Tervezett vagy kialakult zöldfelületi rendszert a zöldfelületi elemek nem képeznek, az egyes zöldfelületi egységek szigetszerűen, elszórva helyezkednek el. A város központi elhelyezkedésű – és egyetlen – közparkja a Hősök tere. Az itt található faállomány értékes. A magánkertek vegyes használatú kertjeiben lévő növényzet összessége jelentős településökológiai értéket képvisel. Különösen értékes növényegyed a belterületen nem található. A képen a Dózsa György út a Hősök terével


A városi zöldfelületek közül a legjelentősebb értéket a fasorok, a fasori sávokba telepített növényzet alkotja. A lakóutcák többsége széles szabályozási szélességű, ezért mód nyílt közterületi zöldsávok kialakítására. A tervszerűen telepített, egységes fasor azonban kevés a településen. A közterületre telepített növényzet így nem mutat egységes képet, de ökológiai szempontból a felületnek jelentős hatása van, és esztétikai szempontból is kedvezőbben alakul az utcakép. A közlekedési hulladékterületeken spontán felnövekedett vegetációval fedett területek (pl. HÉV és a vasút vonalán) használati szempontból nem javítják a zöldfelületi ellátottságot. Az intézménykertek közül értékes zöldfelület a római katolikus templom kertje, amelyben idős hársak találhatók. A Mindszenty utcában lévő önálló szabadtéri sportpálya területén értékes faegyed nem található. Az iskolaudvarok részeként több kisebb sportpálya-együttes is található a városban. Az intézménykertek közül az iskolák, óvodák kertjeinek nagy része burkolt, csak az előkerti részen található díszítő céllal növényzet. Jelentős zöldfelületi értéket képvisel a működő temető, valamint a két felhagyott és egy felszámolt temető területén létrehozott kegyeleti park. A Temető utcában, a vasút mellett lévő működő temető faállománya ritka, a növényzet 50%-át az örökzöldek teszik ki. A temető a közeljövőben bővítésre szorul. Lezárt zsidótemető van a Hősök tere mellett, a Baktay téren. A terület emlékhelyként megőrzendő. 4.2. Táji, külterületi zöldfelület, természeti adottságok A „Pesti hordalékkúp-síkság” kistájhoz tartozó, a Duna-völgy mellett elterülő település tájkarakterét a művelési ágak, azok megoszlása és a földtörténeti korokban kialakult domborzat határozza meg. Az Ős-Duna kavicshordalékából képzett teraszán változatossá teszik az enyhén hullámzó alföldi tájat az észak-nyugat – dél-kelet irányban húzódó homokdombok, hátak, amelyeket eróziós és deráziós völgyek szabdalnak. A tájkarakter meghatározásában a művelési ágak, tájhasználati típusok megoszlása, elhelyezkedése és egymáshoz viszonyított aránya jelentős szerepet játszik. A legnagyobb aránya a szántóknak van (43%). A táblaméretek változatosak, a keskeny szalagparcellák mellett a nagyobb egybefüggő táblák is megtalálhatók. A táblák határain sok helyen hiányzik a mezővédő erdősáv, tájfásítás, így azok nem alkotnak összefüggő rendszert. Dunaharaszti erdősültsége alacsony (8%). A területre eredetileg két típusú erdőtársulás volt jellemző. A Soroksári-Duna-ág, valamint annak mellék- és holtágai mentén puhafás ártéri ligeterdők alakultak ki. Az állomány nagy része ma már másodlagosnak tekinthető. A jelenlegi erdők telepítettek, főként akácosok, nemes nyárasok. A hókonyok (úszólápok) térségében lévő part menti erdők és részben az Alsónémedicsatorna partján található erdőfoltok természetvédelmi oltalom alatt állnak. A tájhasználati típusok területéből és biológiai aktív felületarányából kiszámítható a település átlagos biológiai aktív felületaránya. Mivel a közigazgatási terület 60%-át 50%-os biológiai aktivitású területek foglalják el, ezért az átlagérték is ehhez hasonlóan alakul, 55%-ra adódik. A magasabb arány főként a nagy biológiai aktivitású vízfelületeknek, nádasoknak, vízparti növénysávoknak köszönhető. Az erdőterületek szintén jelentősnek mondható aktív felületaránya tovább javít az átlagértéken. Sziluettérzékenység szempontjából a Soroksári-Duna menti területek vizsgálhatók. A Czuczor-szigettel szemben lévő parti telepítésű ipari-gazdasági telephelyek ökológiai és településképi szempontból is nagyon kedvezőtlenek. A Soroksári-Duna partja ezen a szakaszon gyalogosan nem közelíthető meg, a vízfelülettel látványkapcsolat sincs. A Paradicsom-sziget esetében kedvező, hogy a part gyalogosan mindenhol megközelíthető, az építmények és telkeik nem közvetlenül a parton állnak, így a vízparti növényzet az épületsziluetteket Készítette: Laczi Klaudia

kedvezően takarja. Tájsebként minősíthetők a művelés alól felhagyott, de még nem rekultivált kavicsbányatavak. Táj- és természetvédelem A közigazgatási területen több, Duna-Ipoly Nemzeti Park által nyilvántartott természeti terület és országos jelentőségű (ex lege) védett láp található. Természetvédelmi oltalom alatt állnak a Ráckevei (Soroksári) - Duna hókonyai és a Turjánvidék. Természeti terület az északkeleti részen található Nagy-mocsár, az Alsónémedi-csatorna menti terület, valamint a DunaTisza-csatorna Tűsgáttól vasútvonalig terjedő része. A Ráckevei (Soroksári) -Duna-ág főágtól történt lefűződése folyamán hókonyok, láprétek alakultak ki, amelyek természetes vegetációja kiemelten védett növényfajokat rejt magában, ezenkívül átvonuló és költő madárfajok élőhelye. A Dunaharaszti keleti határában található Turjánvidék az alsónémedi turjános folytatása. A részben üde, részben kiszáradó láprét természetes, ritka fajokból álló vegetációja (mocsári kosbor, kisvirágú pacsirtafű, mocsári tőzegpáfrány) mellett ritka madárfajok is élnek itt. A terület növény- és állatvilága fontos védendő értéket képviselnek. A település természeti területei, a Nagy-mocsár, az Alsónémedi-csatorna és a Duna-Tiszacsatorna melletti ligeterdő természetközeli állapotúak, és ezért megtartásra és helyi védelemre érdemesek. A természetközeli állapotnak köszönhetően számos, a területen honos növény- és állatfaj található itt. Helyi védettség alatt áll a település déli határa közelében található Kálvária-domb. Természeti jelentősége az itt kialakult természetes növénycsoportosulásokon alapszik. Egyedi tájértéknek minősül a Taksony határában, az út mentén az erdősült domboldalon található kápolnakálvária és a belterületen több, közterületen álló kőkereszt, kőemlék, harangláb. Helyi védelemre érdemes egyedi tájértékek a külterületen található kultúrtörténeti-természeti emléknek számító öntözőgödrök. Kálvária dombon található védett növények: Homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria),

Csikófark (Ephedra Distachya),


Pusztai meténg (Vinca herbacea)

4.3. Környezeti adottságok, környezetvédelem A település közigazgatási területének mintegy 5 %-át foglalják az üzemi területek. Ezek nagyobb része a település ipari zónájában, az 51 sz. főút mentén helyezkedik el. A kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó, valamint ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jelentős hányada 10 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztat. Környezetterhelés szempontjából mégis a nagyobb telephelyek számítanak, melyek néhány kivételtől eltekintve az Iparterületen találhatók. A gazdálkodó szervezetek nagyságrendi kategóriája mellett, környezetterhelés tekintetében, a folytatott tevékenység meghatározó. Ebből a szempontból lényeges tevékenységek a járműkarosszéria- és pótkocsigyártás, a gépjárműjavítás, fémipari termékek gyártása,szállítmányozás, építőipari vállalkozások. Környezetterhelő hatásuk főként légszennyezés, zajterhelés és veszélyeshulladék-termelés terén nyilvánul meg. Ezenkívül az üzemi területeken a biológiailag aktív felületek aránya alacsony, ami ökológiai szempontból kedvezőtlenebb. Határérték-túllépésről nincs tudomásunk. Geológiai adottságok, talajtípusok, talajvízviszonyok A térség geológiai felépítésére jellemző, hogy az északnyugat―délkelet irányú törésvonalrendszer mentén tömbökre tagolódó pannon-kori kőzetlisztes agyagra, agyagos kőzetlisztre, homokos agyagra, agyagos homokra, az Ős-Duna kavicshordaléka települt és teraszos völgyek alakultak ki. A kavicsréteg vastagsága 5- 20 méter között változik. A térség mai arculatának formálásában a Duna mellett a szél játszott szerepet. A jégkorszak folyamán és az ó-holocén ideje alatt a folyó menti lerakott homokból buckákat alakított ki a szél. Az északnyugati―délkeleti uralkodó szélirány megmutatkozik a homokbuckák elhelyezkedésében is. A buckasorok között szintén hasonló irányú magas vízállású területek jöttek létre. A táj legjellemzőbb talajtípusai a rozsdabarna erdőtalajok, humuszosodott homoktalajok, amelyek egy része homokos talajképző kőzeten kialakult, gyenge termékenységű (VII.) talaj. Jellemzők ezenkívül a csernozjom talajok, különböző réti és öntéstalajok.


A talajvíz szintje -2,1-6,7 méter között változik, mennyisége jelentős. Kémiai jellegét tekintve nátrium-, illetve kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A települések alatt a szulfáttartalom 300 mg/l fölé emelkedik, ezért azokon a részeken agresszívnek minősül. Mivel a nyílt víztükrű talajvíz viszonylag közel helyezkedik el a felszínhez, a felszíni szennyeződések hatása majdnem mindenhol kimutatható. Mivel jelenleg csak a település belterületén kiépített a csatornahálózat, a szigetek és a külterületi beépítések csatornázatlanok, ezért ez rontja a talajvíz minőségét. Felszíni vizek A Duna vízgyűjtőrendszeréhez tartozó település közigazgatási területén található legmeghatározóbb felszíni vízfolyás a Ráckevei (Soroksári) -Duna-ág. A dunai jégtorlaszok kialakulásának megakadályozása végett a kiegyezés utáni időkben zsilippel zárták le a Dunaágat, majd az 1900-as évek elején hajózhatóságát biztosították. Az ezredfordulón kezdődött meg a Duna-ág rehabilitációja, a Nagy-Dunából frissítővízzel együtt betáplált hordalék kitisztítása. A Ráckevei (Soroksári)() -Duna-ág mellett jelentős felszíni vízfolyás a Duna-Tiszacsatorna, amely az Országos Területrendezési Terv szerint az ökológiai hálózat része. A csatorna megépítésének terve szintén az 1900-as évek elején került elő először, a Duna és Tisza víziút-rendszerének összekötése, hajózható csatorna kialakítása céljából. Később, a 30-as években az alföldi gazdálkodás öntözéses mezőgazdasággá történő átalakítása miatt merült fel újra a csatorna kiépítésének gondolata. A század második felében indultak a munkálatok, az eredeti terv meghiúsult, és a csatorna nem a Tiszába köt, hanem Baja fölött a Dunába. Tápcsatorna-feladatokat látott el, de már öntözésre nem használják. A csatorna a Dunaharaszti szennyvíztisztító szennyvizeinek befogadója, ezért a vízminőség állandó ellenőrzés alatt áll. A Dunától távolodva általában romlik a csatorna vízminősége. Egyéb felszíni vízfolyás ezen kívül az Alsónémedi-csatorna. Partját a külterület jelentős részén puhafaligetek és nádasok kísérik, amelyek természetvédelmi területeket foglalnak magukba. A földtani adottságok következtében nyersanyagként hasznosítható kavics kitermelése során több bányató keletkezett, amelyek részben újrahasznosítottak (Univerzum üdülőközpont, Kék-horgásztó), részben jelenleg is bányászat alatt állnak. Levegőminőség A mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj településének levegőminőségét a térségi légszennyezettségi viszonyok határozzák meg. A Duna mint légcsatorna kiemelkedő szerepet játszik a levegőminőség alakításában: a légszennyező anyagok hígulását segíti elő, de más területekről szennyeződést hozhat. A légcsatorna-hatás következtében a százhalombattai olajfinomítómű szennyező hatása érvényesül. A településen belül az üzemi területeken keletkezhet lokális légszennyezés, főként a nagyobb, ipari tevékenységet folyatató gazdálkodó szervezetek jelentenek környezeti terhelést. További légszennyező források a lakossági fűtés, a közlekedés és a burkolatlan utak (ezek aránya folyamatosan csökken). A közlekedési eredetű légszennyezés leginkább a forgalmas utak (510 sz. főút, 5201 sz. összekötőút, M0-s) mentén jelent terhelést, azoktól távolodva szennyezés koncentrációja fokozatosan csökken. Zajviszonyok A település zajviszonyait a közlekedési eredetű zajterhelés határozza meg. A fontosabb főés mellékutak mellett, a HÉV és a Budapest – Kelebia vasútvonal is áthalad a településen. A település beépített magján keresztülvezető 510 sz. II. rendű főút és 5201 sz. összekötőút zajszintje túllépi a vonatkozó határértéket. A Budapest – Kelebia vasútvonal személy- és teherforgalma eléri a napi 30 vonatpárt. A zajszint a szerelvények elhaladásakor jelentősen megnövekszik (egy-egy szerelvény elhaladása hozzávetőleg 65-70 dB zajterhelést jelent).


Hulladékgazdálkodás A település kommunális hulladékait heti gyakorisággal a gyáli regionális hulladéklerakóra szállítják. A korábbi 9 ha nagyságú hulladéklerakót az önkormányzat rekultiválta. A gyáli hulladéklerakóval kötött szerződés értelmében a következő tíz évben a település kommunális hulladéka ott kerül elhelyezésre. Az üzemi létesítmények, telephelyek tevékenysége során különböző minőségű és mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik (fémhulladék, olajos rongy, fáradtolaj). A hulladékok elhelyezése megoldott. A települési folyékonyhulladék elhelyezése a helyi szennyvíztisztító telepen történik. Az 1995-ben épített tisztító tisztított szennyvizének befogadója a Duna-Tisza-csatorna. Az elfolyó szennyvíz minőségét rendszeresen ellenőrzik. A települési szennyvíz magas ammóniatartalma miatt a nitrogénszennyezés eltávolítása szükséges. A foszforszennyezők kémiai kicsapáson alapuló eltávolítása is egyre több vegyszert igényel. A tisztítandó szennyvíz három forrásból származik: a települési csatornahálózatból, a szippantott szennyvizekből és ipari szennyvízből.


4.4. Dunaharaszti város SWOT analízise (A Corex Consulting Kft. dokumentációja alapján) Erősségek Gyengeségek Középfokú oktatási intézmények Helytörténeti, kulturális és építészeti értékek Jól pozícionált, jó infrastruktúrával rendelkező ipari övezet Speciális, egyedi szolgáltatások kialakításának lehetősége, lovaglás, tanösvények

Budapest közelsége, egyoldalú fővárosi függés Elhanyagolt állapotú műemlékek, műemléképületek, kulturális emlékek Kevés szálláshely Kevés, nem kielégítő színvonalú vendéglátó egység Természeti értékek, védett területek, lápok Sport és rekreációs intézményi struktúra hiánya Különleges tájképi elemek Városias jelleg hiánya Természeti adottságokra építő rekreációs Városmag, főtér hiánya tevékenységek Valódi városközpont, alközpontok hiánya Védett tanösvények, oktatóközpontok, Városrészek identitásának gyengesége botanikai kutatások lehetősége Város arculatának hiánya Fürdésre alkalmas vízfelületek Lovas turizmus fejlesztésének, kiépítésének Duna, holtágak, lápok kedvezőtlen vízminősége lehetősége Rehabilitációt igénylő holtlápok, mellékágak Szelektív hulladékgyűjtés Soroksári-Duna-ág pusztuló tájkaraktere, területfelhasználás rendezetlensége Duna mint vízi út Kavicsbányászat során kialakult tavak megfelelő M0-s autópálya, 51-es főút közelsége utóhasznosításának, infrastruktúrájának hiánya Tököli reptér közelsége Zöldfelületek csökkenése Kelebiai vasútvonal közelsége HÉV jelenléte Nyugati irányban elszigetelt, igényeknek megfelelő hidakhiánya Jó közmű- és helyi közlekedési infrastrukturális A városon átmenő 510-es főút településhez ellátottság nem illeszkedő kialakítása Sokszínű kulturális jelenlét (német, szerb, HÉV, vasútvonal, 51. számú főút elválasztó roma kisebbségek), hagyományok hatása a Speciális, egyedi termékek, keresztezési lehetőségek korlátozott száma szolgáltatások, lehetőség kutatásfejlesztésre miatt. Növekvő népességszám Kiépített, működő szociális Korszerűtlen, körülményes adatnyilvántartás rendszerek,szolgáltatások Elégtelen turisztikai marketing Működő térségi kapcsolatok, együttműködés a Városi identitás gyengesége kifelé, befelé szomszédos településekkel Helyben foglalkoztatottság nem kielégítő Működő kapcsolatok a XXIII. kerülettel mértéke Jól kialakult rendszerben működő kistérségi kapcsolatok Fiatal lakosság Jól képzett, magasan kvalifikált lakosság megjelenése Nincs szegregáció Specializáció lehetősége, turisztikai-rekreációs ágazat kialakítása Hiánypótló szakképzés, felnőttképzés fejlesztésének lehetősége


Lehetőségek Veszélyek Budapest közelsége: Budapest mint felvevőpiac; Budapest közelsége, Dunaharaszti a főváros szolgáltatások a főváros számára elővárosaként funkcionáló településsé válása Dunaharaszti identitásának agglomerációs Duna-ág és holtágak vízminőségének javítása zónához való közelítése, elsilányítása Rekreációs turizmusra növekvő igény Tranzitváros kialakulásának veszélye Agglomerációs szerep erősödése, kistérségi Elővárosi vasúti közlekedés bevezetése szerep gyengülése a HÉV-vonalból az Észak-déli regionális gyorsvasút kialakítása (Szentendrei, Csepeli, Ráckevei M0-s autópálya által okozott káros környezeti HÉVvonalak hatások növekedése összekötése) Integrált szállítási rendszerek okozta környezeti terhelés növekedése Budapestről kiköltöző lakosság, növekvő Nagyfokú fővárosi szennyvízterhelés (RSD) dunaharaszti népesség Százhalombatta légszennyezése Igényeknek megfelelő, célzott A tököli repülőtér megnövekedő forgalmának lakosságnövekedés zavaró Külföldi tőke beáramlása, védett területek hatása gondozásának, fenntartási támogatásának növekedése Igényeknek nem megfelelő dunai átkelési Növekvő EU-s pályázati források vidékfejlesztésre lehetőségek (svájci támogatások, norvég alap) BKV-területek és létesítmények rossz, elhanyagolt állapota, a szükséges, városképi szempontból elengedhetetlen felújítások elmaradása. Logisztikai és ipari befektetések minőségi kontrolálatlansága


DUNAHARASZTI. Készítette: Laczi Klaudia

Recommend Documents