S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM

STUDIA CAROLIENSIA

2005. 4 .

SZÁM

55–74.

BUBNÓ HEDVIG FERNÁN PÉREZ DE GUZMÁN ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET HIMNUSZA A madridi Nemzeti Könyvtárban (Biblioteca Nacional) található gyűjteményes kéziratban (Ms 2882.) maradt fenn a spanyol moralista költő és történész, Fernán Pérez de Guzmán himnusza A Santa Elisabet de Ungría címmel. Ez a 15–16. századi gyűjtemény – Cancionero de Juan Fernandez de Híjar I. – a szerzőnek több költeményét is tartalmazza (Composiciones poeticas), melyek között a Szent Erzsébet himnusz a 71v–72v oldalakon található. A himnusz kiadása: Foulché-Delbosc, Cancionero Castellano del siglo XV. Tomo I. Madrid, 1912. Árpád-házi Szent Erzsébet, mint királyi sarj, a keresztényi erények gyakorlója, továbbá, mint az önként vállalt szegénység, a feltétel nélküli Krisztus-követés és a lelki nemesség példaképe kora társadalmi és vallási szükségleteinek tökéletes alakja. Ezt a tökéletességet Pérez de Guzmán saját korában, a 15. században is aktuálisnak érzi, és az irodalmat (is) a szenttisztelet szolgálatába állítja. A himnusz, mint irodalmi és egyházi műfaj – a korszellemnek leginkább megfelelően – a keresztény univerzalizmus talajáról a példaadás szándékával közvetítette az egyes emberhez a szentekben megtestesülő eszméket. Pérez de Guzmán költeményében az egyetemes jellemzők megjelenítésén túl, egyértelmű utalásokat találunk Erzsébet magyar királylányi származására is. Ez a kettősség teszi számunkra igazán érdekessé a művet. I. A szerző Pérez de Guzmán (1378/1380–1460) mind irodalmi, mind társadalmi tekintetben rangos helyet foglalt el a korabeli közéletben. A család irodalmi életben betöltött szerepét mutatja, hogy Pérez de Guzmán López de Ayala kancellár unokaöccse és Marqués de Santillana nagybátyja volt. Pero López de Ayala, udvari ember, követ, költő és krónikaíró, a 14. század talán legelső humanistája és az újítást jelentő egyéni hangvétel kezdeményezője. 1 Saját stílusa tekintetében még a középkori szerzőkhöz sorolható, ám jól 1

Pero López de Ayala (1332–1407) III. Henrik idején (1398-tól) Kasztília főkancellárja. Az avignoni pápai udvarban és a francia királyi udvarban teljesített követi szolgálatai révén megismerkedett Juan Fernandez de Herediaval, az aragón humanizmus első nagy alakjával, a kor kiemelkedő francia szerzőivel (Christine de Pisan, Jean Gerson), és kapcsolatba lépett a híres könyvbarát herceggel, Jean de Berryvel. Vö: Carlos Alvar – José-Carlos Mainer – Rosa Navarro: A spanyol irodalom rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 109.

56

BUBNÓ HEDVIG

ismeri és fordítja – vagy fordíttatja – mind a klasszikusokat, mind pedig az itáliai vagy francia kortársakat. Szerzőnk is megemlékezik róla Generaciones y semblanzas című munkájában, ahol túl azon, hogy igazi humanista jelzőkkel illeti, azt is megjegyzi, hogy könyvgyűjtő és műfordítói tevékenysége nyomán sok fontos könyv kifejezetten neki köszönhetően vált ismertté Hispániában. 2 Az unokaöcs, Santillana márki pedig – eredeti nevén Iñigo López de Mendoza –, a 15. századi allegorikus költészet ünnepelt nagy alakja, társadalmi rangjának és családi hagyományainak is köszönhetően 1430-tól szinte az irodalmi ízlés diktálója. 3 Pérez de Guzmán – nagy vonzalmat érezve az irodalom iránt – ifjú korától részt vett azokban az eszmefuttatásokban és vetélkedésekben, amelyeket akkoriban Kasztília legnevesebb trubadúrjai tartottak. Két tekintélyes irodalmi példakép elődje Alvarez de Villasandino, a provanszál iskola és Micer Francisco Imperial, az allegorikus, azaz itáliai mintájú költői iskola követője volt; harmadikként pedig Dantét, a nagy firenzeit is mesterének tartotta. Költészete nem tekinthető kiemelkedőnek, bár leghíresebb műve alapján – Loores de los claros varones de España – a Santillana márki és Juan de Mena előtti generáció legrangosabb költőjeként tartja számon az irodalomtörténet. Igazi nagyságát mégis a történelmi próza tárgykörébe tartozó műveivel szerezte. Ezek között legfontosabbak a Mar de historias, valamint a Generaciones y semblanzas, amely a bontakozóban lévő történelmi életrajz-irodalom első és kimagasló alkotása. 4 Egy prológusból, valamint III. Henrik (1379–1406) és II. János (1406–1454) korának 34 neves udvari személyiségét bemutató életrajz sorozatból áll. 5 Társadalmi helyzetéből adódó politikai pályafutását még III. Henrik uralkodása alatt kezdte aragóniai követként, ám ígéretes helyzetét hamarosan viszszavetette Alvaro de Lunával 6 szembeni nyíltan ellenséges magatartása. Intrikák és személyi ellentétek tették egyre nehezebbé helyzetét az udvarnál, ahol jellem2

„Por causa de él son conocidos algunos libros en Castilla que antes no lo eran: ansí como el Tito Livio, que es la más notable historia romana; los Casos de los Príncipes; los Morales de San Gregorio; Isidro, De summo bono; el Boecio; la Historia de Troya.” In: Angel del Río, Historia de la literatura española Vol. 1. Bruguera, Barcelona, 1981. 200. 3 Marqués de Santillana (1398–1458) közvetlen felmenői is – nagyapja, Pedro Gonzáles de Mendoza és apja, Diego Hurtado de Mendoza – költők és krónikaírók voltak. Az adatokat ld.: Alvar – Mainer – Navarro: A spanyol irodalom rövid története. 2002. 115. 4 Értékelését ld.: Angel del Río, Vol. 1. 250. 5 „Generaciones, semblanzas e obras de los excelentes reyes de España don Enrique III y don Juan II, y de los venerables prelados e notables caballeros que en los tiempos destos nobles reyes fueron.” In: Enciclopedia Universal Ilustrada. Espasa-Calpe S. A. Madrid. Vol. 43. 682. 6 Alvaro de Luna (1390–1453) III. Henrik főpohárnokának törvénytelen gyermeke. Nagybátyja, Pedro de Luna, toledói érsek – majd XIII. Benedek néven ellenpápa – pártfogásának köszönhetően bekerült a királyi udvarba, ahol II. János idejében komoly katonai pozícióra tett szert. A gyapjúkivitel kapcsán fellépő kereskedelmi érdekellentétek miatt szembe került a spanyol oligarchákkal és az aragón hercegekkel. Valladolidban lefejezték.

F ERNÁN P ÉREZ DE G UZMÁN Á RPÁD - HÁZI S ZENT E RZSÉBET HIMNUSZA

57

zése szerint „szerzés- és nyereségvágy, csalás, gonoszság, rosszindulat, valótlanság, ravaszság, hamis esküvések, álszerződések, valamint számos más fortély és álnok mesterkedés honolt”. 7 Így vált végleg kegyvesztetté II. János király udvarában, mert ezt az álságos, megbélyegzésre alkalmas közeget érzékeny alkata nem tudta elviselni: 56 évesen visszavonult a Toledo közeli Batres nevű birtokára. Menéndez y Pelayo 8 értékelése szerint ez jót tett neki, mert lírai és prózai, erkölcsi és történeti munkák egész sora látott ezután napvilágot, nem is beszélve a fordításokról. Minden bizonnyal erre az időszakra tehető a Szent Erzsébet himnusz megszületése is. Források hiányában pusztán hipotézis, de elképzelhető, hogy a himnusz témaválasztását befolyásolhatta egy estleges találkozás Zsigmond magyar királlyal, vagy a kíséretében utazó magyar előkelőkkel 1415 augusztusa és novembere között. Zsigmond német-római császárként a skizma 9 megszüntetése ügyében tárgyalt az aragóniai udvarban, ahol ekkoriban még feltehetőleg követi szolgálatot teljesített Fernán Pérez de Guzmán. Vagy találkozhatott a küldöttség néhány tagjával a kasztíliai udvarban is, ahol II. János ugyancsak szívélyesen fogadta az urakat. 10 Műveiben előbb az emberi és filozófiai morál, majd pedig a devóció és a transzcendenciára való hajlam jelenik meg. Ebben a lelki fejlődési folyamatban Burgos zsidónak született, majd kereszténnyé lett tudós püspöke, Alonso de Cartagena volt a vezetője, aki kifejezetten az ő számára állította össze híressé vált értekezését Oracional de Fernand Peres címmel, hogy az igaz és ájtatos imára vonatkozó kérdéseit megválaszolja. Alonso de Cartagena (1384–1456) a spanyol humanizmus kiemelkedő és meghatározó egyénisége, akiről Menéndez y Pelayo azt mondja, hogy neve minden II. János korabeli irodalmi vállalkozásban feltűnik. 11 A püspök Seneca iránti, és Pérez de Guzmán Cartagena iránti csodálata eredményezte, hogy Pérez de Guzmán – aki humanista szokást követve Cartagenát Senecának nevezte, ő maga pedig Lucilo szerepét játszotta – lefordítsa a nagy cordobai klasszikus leveleinek jó részét. Nem éppen latinból, mert abból nem rendelkezett elegendő ismerettel, hanem egy toszkán verzióból. Mindenesetre ezzel is hozzájárult az antikvitás kultúrájának célul kitűzött terjesztéséhez. 7 „…cobdicia de alcanzar e ganar, engaños, malicias, poca verdad, cautelas, falsos sacramentos e contratos, e otras muchas e diversas astucias e malas artes.” In: Enciclopedia Universal Ilustrada. Vol. 43. 681. 8 Menéndez y Pelayo, Marcelino (1856–1912) a spanyol irodalom professzora, történész, kritikus, 1898-tól a spanyol Nemzeti Könyvtár igazgatója. 9 XIII. Benedek néven Pedro de Luna, aragóniai kardinális ült ekkor ellenpápaként Szent Péter trónján. 10 Áldásy Antal, Zsigmond király és Spanyolország. Budapest, 1927. Idézi: Asztrik L. Gábriel, Hungría y la Peninsula Ibérica en la Edad Media. Madrid. Revista Oriente. 1958. 306. 11 Angel del Río, Vol. 1. 219.

58

BUBNÓ HEDVIG

Pérez de Guzmán fentebb említett korabeli költői rangját, valamint irodalmi termékenységét és népszerűségét mutatja, hogy költeményei szinte minden 15. századi cancioneroban megtalálhatók. 12 A cancionero tulajdonképpen költészeti antológia, a 14–16. század folyamán igen népszerű gyűjteményes forma. Az 1360 és 1546 közötti időszakból közel 200 kézírásos daloskönyv (antológia) maradt fenn. Az új humanista áramlat a cancionerok révén juttatja kifejezésre alkotásait. A kor elsődleges jellemzője a zene és szöveg kettéválása, az olvasásra szánt költészeti alkotások (dezires) megszületése, illetőleg az egész Nyugat-Európában elterjedő új költészeti műfajok (canciónok, villancikók, canzonék, ballaták, sonetók, stb.) megjelenése, 13 nagy általánosságban pedig az itáliai minta követése. Európa többi részéhez hasonlóan a költők az Ibériai félszigeten is jó ideje már a helyi nyelveken fejezik ki magukat. A mi esetünkben ezt a folyamatot tarkítja még egy belső váltás is, miszerint 1350-től az addig kedvelt és általánosan használt gallego-portugált felváltja a spanyol fokozatos alkalmazása. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a himnuszt és létrejöttének körülményeit, érdemes röviden áttekintenünk, hogy mit tudhattak Magyarországról az Ibériai félszigeten. II. Hogyan formálódhatott a magyar királylány kultusza? A dinasztikus kapcsolatok a magyar és az aragóniai királyság között a 12–13. század fordulójától jelentősekké váltak. Ennek első tanújelét Imre magyar király (1174–1204) és Aragóniai Constanza 14 1195-ben kötött házassága adta. Ebből a házasságból született III. László magyar király. Ekkortájt Peire Vidal (1175–1210 k.), híres trubadúr, Imre király udvarában tett rövid látogatása után hírét vitte a magyar uralkodó nagylelkűségének és vendégszeretetének. Ugyanis a trubadúr addigi ura, V. Toulouse-i Raymund elvesztése után a magyar királyi udvarba érkezett, amit a következőképpen énekelt meg: „per ma vida gandir M’en anei en Ongria Al bon rei N’Aimeric On trobei bon abric.” Az aragóniai udvarban az ilyen meleg szavak hallatán talán meg is nyugodhattak azok, akik esetleg aggódtak a messzire szakadt Constanzáért. 15 12

Enciclopedia Universal Ilustrada. Vol. 43. 683. Alvar – Mainer – Navarro, A spanyol irodalom rövid története. 112. 14 II. Péter aragóniai uralkodó nővére. Férje, Imre halála után el kellett hagynia Magyarországot, majd II. Frigyes német-római császár felesége lett. 15 „Para salvar mi vida fui a Hungría, junto al buen rey Emerico, donde encontré buen asilo.” (Hogy életem megmentsem, a jó Imre királyhoz Magyarországra mentem, ahol igazi oltalomra leltem.) In: Asztrik L. Gábriel, Hungría y la Peninsula Ibérica en la Edad Media. 300. 13


59

A következő kapocs II. András második házasságából (Courtenay Jolán) született lányának, Jolántának (Violante) megérkezése volt az Ibériai-félszigetre. Házassága I. Jakabbal (1213–1276) már nemcsak a királyi udvar, hanem a kíséretében utazó, és ott megtelepedő, sőt Valencia bevételében is résztvevő arisztokrácia révén szélesebb körben eredményezett kapcsolatokat. Jolántának is köszönhetően, Árpád-házi Szent Erzsébetnek, a féltestvérnek kultusza igen gyorsan terjedt. Tiszteletének kisugárzása olyan erős lett a félszigeten, hogy Jolánta unokája, Portugáliai Szent Erzsébet (megh.: 1336) – aki már a nevét is a nagyanyai nagynéni után kapta – a karitatív szellem, az apostoli lelkület és általában a hagiográfiai jellemzők mellé megörökölte szent elődje legjellegzetesebb ikonográfiai szimbólumát is, a rózsákat. 16 Éppen emiatt nagyon nehéz a spanyol szerzők Erzsébet ábrázolásainak identifikációja. 17 Három ismert ábrázolás példáján szeretném érzékeltetni a jelenséget. 1. kép: Francisco Zurbarán: Santa Isabel de Portugal. (1630/35)

Zurbarán feltehetőleg Portugáliai Szent Erzsébetet ábrázoló alakját azonosították már Árpád-házi Szent Erzsébettel, sőt Szent Casildával is, aki egy XI. századi toledói mór uralkodónak volt a lánya (szűz), és aki titokban kenyeret vitt az apja által fogva tartott keresztényeknek. A kenyerek ugyanolyan csoda folytán rózsákká változtak, mint ahogyan ezt a mi Erzsébetünknél, illetve Portugáliai Szent Erzsébetnél ismerjük. 2. kép: Murillo: Santa Isabel curando a los tiñosos (1672)

Murillo „Szent Erzsébet ótvarosokat kezel” című képe, ami a spanyolországiak közül talán a legismertebb Erzsébet-ábrázolás, egyesek szerint szintén vitatott, tudniillik, hogy nem magyarországi, hanem portugáliai Erzsébetet ábrázolná. 18 Ez az álláspont azonban az eddig ismert és ennek ellentmondó ikonográfiai szakirodalom miatt elszigeteltnek tekinthető. 3. kép: Rubens: Szent Ildefons triptichonja (1630–32)

Hasonló bizonytalansággal állunk szemben a Rubens Szent Ildefons triptichonján ábrázolt Erzsébet-képpel, amely II. Fülöp lánya, Isabel Clara Eugenia számára készült. A képet férje, Habsburg Albert elhunyta után készítették. Albert Szent Ildefonsszal, Toledó érsekével, Isabel Clara Eugenia pedig az egyik Erzsébettel szerepel a képen. Carmona Muela, az idézett ikonográfus ezt egyértel16

Vö: Rákóczi István: Párhuzamos életrajzok. Filológiai észrevételek Árpád-házi és Aragóniai Szent Erzsébet rózsacsodáihoz. In: A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk.: Klaniczay Gábor – Nagy Balázs. ELTE BTK Közép- és Koraújkori Egyetemes Történeti Tanszék, Bp., 1999. 377., 379. 17 Carmona Muela, Juan. Iconografía de los santos. Madrid, Istmo, 2003. Isabel de Hungría. 210. Vö: Lábán, Antal: Az Árpád-házi Szent Erzsébet-legendák irodalmunkban. Budapest, 1907. 101. 18 Carmona Muela, Juan: Iconografía de los santos. Madrid, Istmo, 2003. Isabel de Hungría. p. 210.

60

BUBNÓ HEDVIG

műen portugáliai Szent Erzsébet javára írja, mert – indoklása szerint – Albert 1583 és 1596 között portugál alkirály is volt. 19 Az átfedéseket érzékeltető ikonográfiai kitekintés után térjünk vissza Árpád-házi Szent Erzsébet kultuszához, amely tehát a félszigeten elsősorban udvari környezetből kiindulva terjedt. Ugyanakkor már a 13. sz. közepén a Poblet-i ciszter breviáriumban, majd a tarragonai kalendáriumban is feltűnik Elisabeth continens neve. Sőt, a párizsi Bibliotheque Nationale 868. sz. kézirata egy a 14– 15. század fordulóján írt zsolozsmáskönyv. Ez feltehetőleg spanyol beginák számára készült, mert latin-spanyol kétnyelvű, és sok miniatúrát tartalmaz. Ékes bizonysága ez annak, hogy az udvari környezet és az egyházi liturgikus gyakorlat mellett a kultusz a laikus nők körében is terjedt. Hogyan jelenítették meg, vagy ábrázolták az említett források a szentet? Általános jellemzőként elmondható, hogy a spanyol breviáriumok és kalendáriumok kifejezetten hangsúlyozzák Erzsébet magyar királylány voltát. Gábriel Asztrik kutatásaiból tudjuk, hogy amíg a német egyházban gyakrabban Thüringiai Erzsébetről énekelnek, hogy a „Laetare Germania” himnusz nem szól Erzsébet származásáról, a csodákat pedig mind német földön történtekként tartják számon, addig a spanyol források kifejezetten hangsúlyozzák magyar királyi származását, és a félszigeten a himnuszok közül is az erre utaló „Gaude felix Hungaria” kezdetű hangzik fel a zsolozsmában. 20 Még Portugáliai Szent Erzsébet hivatalos életrajzában is helyet kap az a genealógiai momentum, miszerint apjának édesanyja a magyar király lánya volt, nagyanyai nagynénje pedig Szent Erzsébet, akitől nevét is kapta. „Nata autem fuit haec Elisabeth Regina, quando currebat annus Aerae Caesareae millesimus trecentesimus nonus, quia vero mater Regis Petri fuerat filia Regis Hungariae, et fuerat soror sanctae Elisabethae, huic reginae Portugalliae fuit impositum nomen Elisabethae.” 21 Ezek az adatok egytől-egyig azt erősítik, hogy kultuszának terjedésében mennyire fontos szerepet játszott származása. Ez főleg azokon a területeken bírt különös jelentőséggel, ahol a királyok iránti tisztelet elég erős volt, így például a francia, vagy a kasztíliai és aragóniai királyságban. Sz. Jónás Ilona munkájából egyértelműen kitűnik, hogy sem a származás és kultusz kapcsolata, sem a szentség átörökítése nem véletlen. 22 19

Carmona Muela, Isabel de Portugal. 211–212. Gábriel Asztrik: Szent Erzsébet tisztelete a középkori Spanyolországban. Pécs, 1940. 7. 21 Acta Sanctorum, ed. Parisiis et Romae, 1867, Julii, tom. II, pag. 173, b. Vita cap. I. Idézi: Asztrik L. Gabriel: Hungría y la Peninsula Ibérica en la Edad Media. 304. 15. sz. jegyzet. 22 Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet. Életek és korok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986. 46–53. Genealógia és kultusz összefüggéseire lásd még: Csűrös Klára: Árpád-házi Szent Erzsébet mint exemplum Pierre Matthieu francia történetíró tollából. In: A középkor szeretete. 315., 319. A szent minta továbbörökítésére lásd: Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Balassi. Budapest, 2000. 188–189. 20


61

A származás hangsúlyát jelzi továbbá az is, hogy az említett területeken mind az irodalmi, mind pedig az ikonográfiai megjelenítésben kiemelt szerepet kap az elegancia, a szépség. A belülről fakadó erényeket, a lelki gazdagságot ezzel a küllembeli párhuzammal igyekeznek megerősíteni. Erzsébet ragyogó eleganciája Pérez de Guzmán értelmezésében például az erények és szentségek végtelen nagy bőségét takarja. „Qual discreçion e elegançia ay tan florida… tanta copiosa abundançia de virtud e santidat” 23 Mivel a szépség pedig leginkább az ifjúsággal társítható, feltehetőleg az sem véletlen, hogy Sevillában teljes üdeségében és fiatalságában jelenítik meg a szentet. Ez végül azt eredményezi, hogy a 15. századi valenciai breviárium szerint már egyenesen szűzként tisztelik. Az eddigi rövid válogatás adatai azt mutatják, hogy Szent Erzsébet kultusza kiemelt jelentőségre tett szert ebben a magyar királyságtól meglehetősen távol eső térségben. A témára vonatkozó bibliográfia korántsem teljes, hiszen kimerítené a terjedelmi kereteket. III. A himnusz Pérez de Guzmán himnusza elsődlegesen Erzsébet királylányi, királynői mivoltát hangsúlyozza. Jól példázza tehát azt a törekvést, amely igyekezett az arisztokrácia leány tagjai számára illő példát mutatni. Ezt a szándékot esetünkben a szerző saját személye révén is megtámogatja, hiszen az életrajzi részből tudjuk, hogy himnuszunk egy társadalmi és irodalmi tekintetben egyaránt előkelő helyet elfoglaló költő tollából származik. A himnusz hét strófából áll. A Magyarországon napvilágot látott magyar nyelvű szakirodalomban eddig csak egy, a spanyol nyelvűben pedig három versszakát idézte Gábriel Asztrik. 24 Most a kiadott teljes szöveg, vagyis a hét strófa ismeretében a bőséges bevezető után megkísérlem a vers rövid elemzését. 25 4. kép: A kézirat. 23

A továbbiakban az eredeti nyelvű versrészletek vagy zárójelben megadott szövegek a himnusz kiadott változatából származnak, az ott szereplő írásmódban. Lásd: Foulché-Delbosc, Cancionero Castellano del siglo XV. Tomo I. Madrid, 1912. 696. 24 Gábriel Asztrik: Szent Erzsébet tisztelete a középkori Spanyolországban. 11.; Gábriel Asztrik, Hungría y la Península Ibérica en la Edad Media. 305. 25 1993-ban államközi ösztöndíjjal Spanyolországban, Salamancában jártam, akkor nagyon röviden alkalmam nyílt a madridi Biblioteca Nacionalba is ellátogatni. A szakkatalógusban érdekességképpen Szent Erzsébet neve alatt is keresgéltem, akkor találtam rá erre a kéziratra, amiről fotokópiát készíttettem. Gyakorlatlan kutató lévén, nem jutott eszembe, hogy rögtön utána kellene nézni a lehetséges kiadásnak is. Itthon döbbentem rá arra, hogy a himnusz említése már megtörtént Gábriel Asztrik cikkében, publikálása azonban még nem.

62

BUBNÓ HEDVIG

A vers örvendezéssel kezdődik, amiért Szűz Mária közbenjárásának köszönhetően az Úr elküldte szolgáinak mindennapos kívánalmára, ájtatosságára, elmélyült szemlélődésére Magyarország szent királynőjét. A kezdő és a záró sorok jelentőségére szeretném ráirányítani a figyelmet. „Gracias a Santa María”– Erzsébet alakja a középkor folyamán fokozatosan összekapcsolódik Máriáéval, ennek jelét láthatjuk mi is a himnusz kezdő fohászában. A jó példa követésére buzdító alábbi pápai levélben – ami ugyancsak figyelemfelkeltő a családi relációk miatt is – kifejező jelét láthatjuk ennek a „két királynő” közötti bensőséges viszonynak. IX. Gergely pápa (1227–1241) Kasztíliai Beatrixhez 26 intézett levelében, melyben Erzsébetet a figyelmébe ajánlja, kifejti, hogy a Szűz, Isten anyja, bevezette Erzsébetet az égi hitves ágyába, mert magából a bujaságot gyökeresen kiirtotta, szenvedélyeit féken tartotta azért, hogy megtalálja az igazi szerelmet. Ezért áldott ő a nők között, aki elnyerte a kimondhatatlan dicsőség koronáját. 27 A szöveg emellett természetesen kitűnő példája a témánkat most kevésbé érintő13. századi sponsa Christi misztikának is. 28 A záró sorban pedig – „O santa reyna de Ungría” – tömören benne van mindaz, ami fémjelzi a vers kijelölt irányvonalát, egyben pedig a hispániai kultusz ezzel megegyező három fő vezérlő elvét: szent, királynő, és magyar. Ez utóbbinak – mint láthattuk – főleg a magyar királyi ház dinasztikus kapcsolatai révén megalapozott rangja és az ettől sajátossá váló kultusz ad jelentőséget, de nem elhanyagolható a Spanyolországban máig tartóan meghonosodott elnevezés miatt sem: „Isabel de Hungría”. Királynő és szent: a két fogalom és a költői eszközök segítségével bennük megjelenített tartalom alkotja a vers magvát. Az alábbi kép, ahol ugyancsak Szűz Mária támogató jelenlétében tesz Jézus égi koronát Erzsébet fejére a letett földi királyság koronája helyett, úgy vélem, jól szimbolizálja ezt a kettősséget vagy a közbenjáró okán inkább hármasságot. 5. kép: Tobias Pock: Szent Erzsébet mennyei jutalma. (1664)

A 2. és 3. versszak is még ezt a kiváltságos Erzsébet-Mária kapcsolatot tárja elénk, hiszen arról értesülünk, hogy Erzsébet a legszentebb, legerényesebb, legillatozóbb rózsa a Nagy Úrnő csodálatosan beültetett kertjének virágai között. „mas santa, mas virtuosa; muy odorífica rosa entre las flores de aquella huerta que la grant donçella planto tan marauilloso.” 26

(Svábföldi) Kasztíliai Beatrix (1205–1235), III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai uralkodó felesége, Aragóniai Jolánta férjének, X. Bölcs Alfonznak anyja. 27 „Por eso la Virgen, Madre de Dios, la ha introducido en el lecho del celestial Esposo; por eso es bendita entre las mujeres y está ceñida de corona de inefable gloria;” In: 750 aniversario de Santa Isabel de Hungría 1207–1957. Madrid. Revista Oriente, 1958. 294. 28 Vö: Klaniczay, 314.


63

Tudjuk, hogy a rózsa Erzsébet kultuszában többszörösen is jelen van. Egyszerű hasonlat, vagy hagiográfiai párhuzam, de leginkább ikonográfiai motívum formájában, mígnem – ahogy a mi példánk is mutatja – Erzsébet maga is rózsává válik. A rózsáról pedig köztudott, hogy a középkor egyik leggazdagabb szimbóluma volt. Falvay Dávid doktori disszertációjában 29 az itáliai Mária-revelációk kapcsán kutatja Mária és Erzsébet „szoros” kapcsolatát. 14. századi példák alapján hangsúlyozza a kor Mária-tiszteletének kifejeződését és annak egyre szélesebb körű terjedését. Himnuszunk ugyanezt reprezentálja egy másik helyszínen, ahová természetesen mind az itáliai, mind pedig a franciaországi hatások begyűrűztek. A kétirányú hatás jelenlétéhez és a költeménybe történő beépítéséhez hozzájárultak egyrészt a szerző életrajzából adódó sajátosságok – diplomáciai tevékenység –, másrészt pedig, a kor általános irodalmi jellegzetességeként, az Itáliából és Franciaországból érkező korai reneszánsz hatások. A kiváltságos kapcsolatnak megfelelően Erzsébet mind a szentek nagy családjában, mind a szentté avatott királynők szűkebb körében kitüntetett helyet foglal el a hierarchián belül. Páratlan és példanélküli alakjával (syn par e enxenplo) mindkét kategóriában zászlóvivőnek számít (tu lievas el estandarte), és csak ketten előzhetik őt meg: Szent Anna, mint Mária anyja (dexando a santa Ana aparte), és Szent Ilona, mint a Szent Kereszt feltalálója (Elena ouo grant gloria de las reliquias falladas). Nem véletlenül tűnik fel tehát Szent Ilona alakja a mennyei korona elnyerését ábrázoló Tobias Pock képen, 30 és ugyancsak nem véletlenül helyezi Ambrogio Lorenzetti Trónoló Madonna című képén Erzsébetet Mária jobb oldalára, a legelőkelőbb helyre. Szintén Falvay Dávid említi Banfi Florio leírását egy Cristoforo Sacco di Verona képről (Museo Campano, Capua), ahol középpontban Mária látható gyermekével és szüleivel, jobbra felettük pedig Szent Erzsébet. 31 6. kép: Lorenzetti: Trónoló Madonna. (1335–40)

A negyedik vers Erzsébet legszebb erényeinek taglalása. Kezdve megint a kifejezetten királynői erényekkel: „Qual discreçion e elegançia”. A folytatásban ezek kibővülnek azokkal, amelyek a szentséget biztosítják, és amelyekről Erzsébet már gyerekkorában tanúságot tett: ártatlanság, tisztaság, alázat, állhatatosság (inoçençia e castidat, omilldat, con grant costançia). A gyerekkorhoz kötött erények és „szentségek” toposza egybecseng a magyarországi legendák hasonló motívumaival. Pérez de Guzmán Erzsébet korai és zsenge ifjúságától (en tu 29

Falvay Dávid: A Szent Erzsébetnek tulajdonított Mária-revelációk és itáliai kontextusuk. Doktori disszertáció. ELTE BTK Történelemtudomány Doktori Iskola, Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Program, 2005. Kézirat. 30 Vö. Árpád-házi Szent Erzsébet. Golarits István–Dr. Prokopp Mária. Tertia. Budapest, 2003. 34. kép és 178. p. 31 Falvay Dávid i.m.: 2.4, 49. p.

64

BUBNÓ HEDVIG

nueva y tierna ynfançia) meglévőkként tartja számon ezeket a csak kevesekre jellemző tulajdonságokat. Hadd utaljak arra, hogy a már említett 868. sz. párizsi kézirat is a magyar udvarba helyezi Erzsébet karitatív tevékenységének kezdetét. „Como Sancta Helisabeth era fija del rei de Hungaria et como seyendo pequenna que era llena de misericordia et como quanto podie aver todo lo dava a pobres…” 32 Mondja a szöveg, rögtön utána pedig illusztrációként ott látható az a miniatúra, ahogyan Erzsébet a magyar királyi palota ajtajában alamizsnát oszt – „ante januam domus regis”. 33 A magyarországi példák sorában Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát, vagy az első magyar nyelvű életrajzban a Karthauzi névtelen is – feltehetőleg itáliai ferences mintára – a rózsacsodát az óbudai várba helyezik, és a köpenycsoda is kiegészül magyarországi elemekkel. 34 Megjegyzendő, hogy a szociális érzékenység gyerekkorba helyezett motívumát megtaláljuk már a négy szolgáló vallomásában is, ahol Guda elmondása szerint „a gyűrűs és más játékok nyereségének tizedrészét szegényebb játszótársnőinek adta, akiknek különféle apróbb ajándékokat is juttatott.” 35 Egy másik példa a vallomásokból már átvezet minket a következő versszak lemondásnak szentelt légkörébe: „minden nap megvont magától valamit, hogy akaratát megtörje valamilyen tekintetben Isten kedvéért. Ezért, amikor a legnagyobb sikere volt valamelyik játékban, így szólt: .” Továbbá: „Elég nekem egy körtánc is a világ kedvéért, a többiről Isten kedvéért lemondok” 36 Az ötödik verset tehát szerzőnk a lemondásnak szenteli. Mert az erényeknek ezt a végtelen nagy bőségét (tanta copiosa abundançia de virtud e santidat) lemondással lehetett elérni, és az így elnyert gazdagság az, amiről ellenben már nem kell lemondani. Ezzel a bibliai tanítást magában rejtő fordulattal vezeti be azt a szakaszt, ahonnan kezdődően verstanilag az ellentétek gyakori alkalmazásával teszi kifejezővé mondanivalóját. Jelentősége van annak, hogy a földi javak megvetését ezen a ponton tárgyalja, hiszen az eddigiekből egyaránt megismerhettük az isteni adományként kapott (külső), és a példaértékű életnek köszönhetően az évek során megszerzett (belső) erényeket (lo poseydo e ganado). Annak a lemondása, aki mindezeket megtapasztalhatta, magáénak tudhatta, természetszerűleg sokkal nagyszerűbb, 32

Gábriel Asztrik, Hungría y la Península Ibérica en la Edad Media. 304.; Gábriel Asztrik: Szent Erzsébet tisztelete a középkori Spanyolországban. 7. 33 Lásd: u.o.: 304., ill. 8. 34 Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet. Életek és korok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986. 179. 35 A négy szolgáló vallomása. In: Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről. Szent István Társulat. Budapest, 2001. 148. 36 U.o.: 148.


65

sokkal értékesebb cselekedet, mint azé, akinek valójában nincs is miről lemondania. (mas preçio es de dexar, renunciar…) Ugyanezt fejezik ki Erzsébet szavai akkor, amikor – legendája szerint apja küldötteinek, akik értesülve szomorú helyzetéről meglátogatják Marburgban így válaszol: „Én a megvetett életmód mellett sokkal jobban érzem magam, mint királyi pompák között érezhetném.” 37 Ahogyan az idézett legendarészletben is érezzük Erzsébet életének fordulópontját, ugyanúgy a vers is ebben a szakaszban csúcspontjára ér, a fokozások révén. Ettől kezdve már csak a választott úton lehet járni, ami pedig gyökeres váltást jelent, tettekben kifejezett, jelképes ruhacserét. Ezen a ponton következhetne Erzsébet kapcsolatba hozatala a ferences harmadrenddel. Ám látszik, hogy nem a 13. században járunk, más a kor recepciója. Az eredetileg a ferences lelkülethez kapcsolt erények ugyan megmaradnak, interpretációjuk azonban több humanista jellemvonást mutat, itt már a hangsúly sokkal inkább a világi elemeken van. A hatodik vers ugyanis összefoglalja a jó királyi sarj, a jó feleség erényeit. „En la dignidat real / ofiçio seruil usaste, / la continençia guardaste / en el matrimonial” (A királyi méltóságban szolgai alázattal viseltettél a házasságéban a megtartóztatást óvtad.) Ezekkel a cselekedetekkel – lemondásokkal – bizonyságát adta Istenszeretetének (asy al Señor amaste), melynek jutalmát a szentséget bizonyító különleges képességekben nyerte el. A példaértékű életet élő és az Urat jól szerető Erzsébet megkapta 12 halott feltámasztásának kegyelmét (doze muertos …a vida resuçitaste). A személytelenebb megfogalmazásból azonban – se leen,… e se creen – (olvassák és hiszik) ezen a ponton is kitűnik, hogy a csodatettek értékelésénél egy megváltozott korfelfogással állunk szemben. Már nem a csodák részletezése, nem is a minél meghökkentőbb elemek sorolása a fontos – azt inkább költői eszközökkel, esetünkben ellentétpárok alkalmazásával éri el a szerző –, hanem az igaz élet bizonyságául elnyert jutalom, és a példamutatás szándéka. Ez a mintaszerű élet válik a királyi hercegnők követendő útjává, hiszen Erzsébet hozzájuk hasonló, de erényekben őket felülmúló. Ezért kell rá csodálattal nézniük (a ti miren las princesas reales), és tőle támogatást remélniük mindazoknak, akik mohóságtól égnek, és e világ foglyai, ha gyógyulni, vagy bűneiktől szabadulni vágynak (…e en ti reguarden / las que con cobdiçia arden, / e deste mundo son presas; / sy quieren sanas ser esas, / e de penas escapar). Egy utolsó nagy fohász keretében megrajzolja tehát a hercegnők okulására szolgáló ideált, figyelmeztetésképpen pedig összekapcsolja a kapzsiság, mohóság bűnével, ami társadalmilag inkább a gazdagok környezetének jellegzetessége. Hogy mennyire hamar példaképpé vált Erzsébet a királynők számára, annak talán egyik legkorábbi példáját nyújtja IX. Gergely pápa már idézett leve37

Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet. Vigilia, 2000/2, 124.

66

BUBNÓ HEDVIG

le Kasztíliai Beatrixhez. Számunkra jelentőséggel bír a genealógiai háttér is, ám még fontosabb a szöveg. „Krisztusban Kedves Leányom, figyelmedbe szeretném ajánlani Szent Erzsébetnek, mint a legcsodálatosabb gyöngynek példáját, mégpedig két okból: egyrészt azért, hogyha gyakorta belenézel ebbe a tükörbe, megláthasd, hogy van-e valami olyan a gondolataidban, amely sértheti az isteni méltóságot, másrészt, hogy semmiben se legyen majd hiányod, amikor égi hitvesként az Oltalmazó elé kell járulnod, ennek köszönhetően minden jósággal és erénnyel fölékesítve állhass ott.” 38 Végezetül szeretném kiemelni, hogy bár Erzsébet letette a földi koronát, erényeit mégis hangsúlyozottan királylányi minőségében és uralkodókhoz méltó jellemével, nagyvonalúságával szerezte. Az elemzés során érzékelhettük, hogy a királyi származásra és jellemre vonatkozó elemek verstanilag is, tehát tudatosan szerkesztetten, minden strófában megjelennek. Talán csak egyetlen versszak számít kivételnek – feltehetőleg szintén szándékosan –, ahol a lemondás gondolatával találkozunk. Burkoltan azonban itt is viszontláthatjuk az említetteket, hiszen ebben a részletben tudjuk meg azt, hogy miről mondott le: birtokolt javakról, gazdagságról és mindenről, ami egyébként elérhető lett volna számára. Egyértelmű tehát, hogy egyik legfontosabb attribútuma az ikonográfiában csakis a korona lehet, mint a dinasztikus szentség legkifejezőbb motívuma. A másik fő attribútum pedig a hamvas fiatalságot, a külső-belső szépséget egyaránt reprezentáló, az illatát, virágját bőségesen hintő, e világról talán ezért is oly gyorsan elillanó rózsa. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy Pérez de Guzmán jól ismerhette mind Erzsébet legendáját, mind pedig kultuszát. Ez a tény mindvégig megmutatkozik a himnuszban, ahol a nagyon is közismert hagiografikus toposzok, vagy ikonográfiai motívumok költői nyelvre transzponált megfogalmazásával találkozunk, nem pedig új legendai elemek beépítésével, vagy meglepő fordulatokkal. A szerző tehát nem hozzátenni akart, hanem dicsérni és a hagyományt a szenteknek kijáró legmagasztosabb műfaj, a himnusz segítségével életben tartani. Tette pedig mindezt a kor igényeinek és elvárásainak megfelelően, egyértelműen humanista inspirációból. A költeményben ugyanis nem kapnak helyet a csodás elemek, viszont kiemelten érvényesül az emberi, a morális tartalom.

38

„Carisima hija en Jesucristo, he querido presentar a tu vista el ejemplo de Santa Isabel como la perla más preciosa, y esto por dos razones: la primera, para que, mirándote a menudo en este espejo, veas si hay en los repliegues de tu conciencia alguna cosa que pueda ofender a la Majestad divina; la segunda, para que nada te falte de cuanto exige el adorno y aderezo de una esposa celestial, y puedas de esta suerte, cuando seas llamada a la presencia del divino Asuero, hallarte adornada de todas las virtudes y revestida de buenas obras.” IX. Gergely levele Kasztíliai Beatrixhez. In: 750 aniversario de Santa Isabel de Hungría. 294.


67

Az Ibériai-félsziget és Magyarország kapcsolódási pontjainak egyik legsajátosabb, századokon átívelő példája Árpád-házi Szent Erzsébet kultuszának elterjedése Európa legnyugatibb határáig. A kultusz jelentőségét és népszerűségét támasztja alá forrásunk is, egyrészt a szerző személye, az irodalmi és közéletben elfoglalt kitüntetett helye, másrészt pedig a tisztelet tartós fennmaradása és az elénk táruló kikristályosodott Erzsébet-kép révén. A santa Elisabel de Ungria 39 Gracias a santa Maria por cuyas suplicaçiones, meritos e interçesiones, el nuestro Señor enbia en sus sieruos cada dia deseos e deuoçiones, deuotas contenplaçiones, o santa reyna de Ungria! Elizabet muy preçiosa, la qual syn par e enxenplo entre las reynas contenplo, mas santa, mas virtuosa; muy odorifica rosa entre las flores de aquella huerta que la grant donçella planto tan marauilloso. De las santas conjugadas, dexando a santa Ana aparte, tu lieuas el estandarte, e de las canonizadas reynas bien auenturadas, dignas de clara memoria, aunque Elena ouo grant gloria de las reliquias falladas. Qual discreçion e elegançia ay tan florida que baste a contar como juntaste en tu nueua y tierna ynfançia 39

Foulché-Delbosc, Cancionero Castellano del siglo XV. Tomo I. Madrid, 1912. 696.

tanta copiosa abundançia de virtud e santidat, innoçençia e castidat, omilldat, con grant costançia. Si yo non soy engañado mas preçio es de dexar, renunciar, desanparar lo poseydo e ganado; que el que non es alcançado, aunque se pueda alcançar, menospreciar, desdeñar, pero es abto asaz loado. En la dignidat real ofiçio seruil usaste, la continençia guardaste en el matrimonial; asy al Señor amaste que, por tu gracia se leen, doze muertos, e se creen, que a vida resuçitaste. A ti miren las princesas reales, e en ti reguarden las que con cobdiçia arden, e deste mundo son presas; sy quieren sanas ser esas, e de penas escapar, cunpleles seguir e amar las tus deuotas

enpresas

Fernán Pérez de Guzmán Árpád-házi Szent Erzsébet himnusza

1. kép Francisco Zurbarán: Santa Isabel de Portugal. (1630/35) Madrid, Prado

69

70

BUBNÓ HEDVIG

2. kép Murillo: Santa Isabel curando a los tiñosos (1672.) Hermandad de la Santa Caridad, Sevilla

70


3. kép Rubens: Szent Ildefons triptichonja (1630–32) Bécs, Kunsthistorisches Museum.

71

72

BUBNÓ HEDVIG

4. kép A kézirat. Biblioteca Nacional, Madrid. Ms 2882.

72


5. kép Tobias Pock: Szent Erzsébet mennyei jutalma. (1664) Bécs, Deutschordenskirche.

73

74

BUBNÓ HEDVIG

6. kép Lorenzetti: Trónoló Madonna. (1335–40) Siena, Pinacoteca Nazionale

74

S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM

Recommend Documents