NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT MŰVÉSZETI, NEVELÉSI- ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR ANDRAGÓGIA INTÉZET ANDRAGÓGIA TANSZÉK
A TATAI FESZTIVÁLOK HELYZETE NAPJAINKBAN
Konzulens:
Készítette:
Lovass Tibor
Polgár Anna Rózsa
Óraadó tanár
Művelődésszervező-rajz Nappali tagozat
SZOMBATHELY 2009
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ..............................................................................................5 1.1. Témaválasztás..................................................................................................5 1.2. Tata története vs. Rendezvénytörténet..........................................................6 1.3. A fesztivál mint műfaj.................................................................................10 1.4.Fesztiválok Tatán...........................................................................................12 1.5. A tatai kistérség ............................................................................................16 1.5.1. A kistérség bemutatása......................................................................................................16 1.5.2. Kistérségi nagyrendezvények............................................................................................16
2. FESZTIVÁLOK TATÁN.........................................................................19 2.1. A Tatai Sokadalom........................................................................................19 2.1.1. Története............................................................................................................................19 2.1.2. Paraméterei........................................................................................................................20 2.1.2.1. Helyszín.....................................................................................................................20 2.1.2.2. Időpont.......................................................................................................................21 2.1.2.3. A rendezvény célja.....................................................................................................22 2.1.2.4. Közművelődési koncepciója......................................................................................22 2.1.2.5. Célcsoport..................................................................................................................23 2.1.2.6. Fellépők, előadók.......................................................................................................23 2.1.2.7. Program......................................................................................................................24 2.1.2.8. Kiegészítő szolgáltatások...........................................................................................24 2.1.2.9. Résztvevők.................................................................................................................25 2.1.3. A szervezők........................................................................................................................26 2.1.4. Pénzügyi háttér .................................................................................................................28 2.1.5. Technikai háttér.................................................................................................................29 2.1.6. Arculata és PR-tevékenysége.............................................................................................30 2.1.6.1. Arculat.......................................................................................................................30 2.1.6.2. Marketingeszközök....................................................................................................30 2.1.7. Távlati tervek.....................................................................................................................32
2.2. Tatai Nyári Barokk Fesztivál.......................................................................32 2.2.1. Története............................................................................................................................32 2.2.2. Paraméterei........................................................................................................................33 2.2.2.1. Helyszín.....................................................................................................................33 2.2.2.2. Időpont.......................................................................................................................34 2.2.2.3. A rendezvény célja ....................................................................................................35 2.2.2.4. Közművelődési koncepciója .....................................................................................35 2.2.2.5. Célcsoport..................................................................................................................35 2.2.2.6. Fellépők, előadók.......................................................................................................36 2.2.2.7. Program......................................................................................................................37 2.2.2.8. Kiegészítő szolgáltatások...........................................................................................37 2.2.2.9. Résztvevők.................................................................................................................37 2.2.3. Szervezők...........................................................................................................................38 2.2.4. Pénzügyi háttér .................................................................................................................39 2.2.5. Technikai háttér.................................................................................................................40
2
2.2.6. Arculata és PR tevékenysége.............................................................................................40 2.2.6.1. Arculat.......................................................................................................................40 2.2.6.2. Marketingeszközök....................................................................................................41 2.2.7. Távlati tervek.....................................................................................................................41
2.3. A Tatai Öreg-tavi nagy halászat..................................................................42 2.3.1. Története............................................................................................................................42 2.3.2. Paraméterei........................................................................................................................43 2.3.2.1. Helyszín.....................................................................................................................43 2.3.2.2. Időpont.......................................................................................................................44 2.3.2.3. A rendezvény célja.....................................................................................................44 2.3.2.4. Közművelődési koncepciója......................................................................................45 2.3.2.5. Célcsoport..................................................................................................................46 2.3.2.6. Fellépők, előadók.......................................................................................................46 2.3.2.7. Program......................................................................................................................46 2.3.2.8. Kiegészítő szolgáltatások...........................................................................................47 2.3.2.9. Résztvevők.................................................................................................................48 2.3.3. A szervezők........................................................................................................................49 2.3.4. Pénzügyi háttér .................................................................................................................49 2.3.5. Technikai háttér.................................................................................................................49 2.3.6. Arculata és PR tevékenysége.............................................................................................50 2.3.6.1. Arculat.......................................................................................................................50 2.3.6.1. Marketingeszközök....................................................................................................50 2.3.7. Távlati tervek.....................................................................................................................51
2.4. A Tatai Vadlúd Sokadalom..........................................................................51 2.4.1. Története............................................................................................................................51 2.4.2. Paraméterei........................................................................................................................53 2.4.1. Helyszín........................................................................................................................53 2.4.2.2. Időpont.......................................................................................................................53 2.4.2.3. A rendezvény célja.....................................................................................................54 2.4.2.4. Közművelődési koncepciója......................................................................................54 2.4.2.5. Célcsoport..................................................................................................................55 2.4.2.6. Fellépők, előadók.......................................................................................................55 2.4.2.7. Program......................................................................................................................56 2.4.2.8. Kiegészítő szolgáltatások...........................................................................................57 2.4.2.9. Résztvevők.................................................................................................................58 2.4.3. A szervezők........................................................................................................................58 2.4.4. Pénzügyi háttér .................................................................................................................59 2.4.5. Technikai háttér.................................................................................................................60 2.4.6. Arculata és PR-tevékenysége.............................................................................................61 2.4.6.1. Arculat.......................................................................................................................61 2.4.6.1. Marketingeszközök....................................................................................................61 2.4.7. Távlati tervek.....................................................................................................................62
2.5. Víz, Zene, Virág Fesztivál.............................................................................63 2.5.1. Története............................................................................................................................63 2.5.2. Paraméterei........................................................................................................................63 2.5.2.1. Helyszín.....................................................................................................................63 2.5.2.2. Időpont.......................................................................................................................65 2.5.2.3. A rendezvény célja.....................................................................................................65 2.5.2.4. Közművelődési koncepciója......................................................................................66 2.5.2.5. Célcsoport..................................................................................................................66 2.5.2.6. Fellépők, előadók.......................................................................................................67 2.5.2.7. Program......................................................................................................................67 2.5.2.8. Kiegészítő szolgáltatások...........................................................................................69 2.5.2.9. Résztvevők.................................................................................................................70
3
2.5.3. A szervezők........................................................................................................................70 2.5.4. Pénzügyi háttér..................................................................................................................72 2.5.5. Technikai háttér.................................................................................................................73 2.5.6. Arculata és PR-tevékenysége.............................................................................................73 2.5.6.1. Arculat........................................................................................................................73 2.5.6.2. Marketingeszközök....................................................................................................74 2.5.7. Távlati tervek.....................................................................................................................75
2.6. Kutatás...........................................................................................................75 2.6.1. Primer kutatás....................................................................................................................75 2.6.1.1. A mélyinterjúk...........................................................................................................75 2.6.1.2. A kérdőív ...................................................................................................................91 2.6.2. Szekunder kutatás............................................................................................................101 2.6.3. A kutatás tapasztalatai.....................................................................................................101 2.6.4. Konzekvencia a tatai „fesztiválhelyzetről”......................................................................103
3. ÖSSZEGZÉS.......................................................................................104 4. FELHASZNÁLT IRODALOM..............................................................107 4.1. Jegyzet..........................................................................................................107 4.2. Bibliográfia.................................................................................................107 4.3. Internetes hivatkozások.............................................................................108 4.4. Ábrák, képek jegyzéke ..............................................................................109 4.4.1. Ábrák jegyzéke................................................................................................................109 4.4.2. Képek jegyzéke................................................................................................................110
4
1. Bevezető 1.1. Témaválasztás A történelem folyamán Tota, Thata, Thota vagy nevezhetnénk akár latinul Dotisnak, mindig ugyanazt jelentette, egy kisvárost, mely kicsiny volta ellenére nagy történelmi múlttal rendelkezik. A múlt a jelen mellett ott van ma is az utcákon, akit idehoz az útja és engedi magát, hogy Tata hasson rá hangulatával, épületeivel s természeti kincseivel, nem tud a hatása alól szabadulni. Ide születni egészen más dolog. Az, ami egy ide látogatót „megfog”, az sok tatainak oly természetes. A mindennap vagy sűrűn látott épületek, műemlékek, természeti tünemények megszokottá válnak, nekünk meg kell tanulnunk újra rácsodálkozni ezekre. Mint mikor a felnőtté válás után az emberek elfelejtenek gyermekszemmel tekinteni a világra, pedig sok csodát csak úgy lehet észrevenni. Sokszor tudatosan kell magunkból előhívni a gyermeket. Ekkor változik meg a világ, s megmutatja gyönyörű arcát. Kicsit nekem is el kellett fizikai értelemben távolodnom városomtól, hogy újra rátalálhassak. A szombathelyi diákévek után egészen más szemmel nézek gyermekkorom Tatájára. Nyilván ezen a folyamaton átmegy minden ember, aki más városban végzi felsőfokú tanulmányait, de kérdés, hogy kiben milyen új gondolatok merülnek fel. Az évek alatt tanult ismereteket arról, hogy hogyan is kell valójában „művelődést” szervezni, hazahoztam, és egy idő után már egészen más aspektusból kezdtem tekinteni a tatai kulturális életre. A szakmai szem fokozatosan előjött belőlem. Már nem ugyanúgy vettem részt egyes fesztiválokon, programokon mint korábban.
5
Ez adott motivációt arra, hogy szakdolgozatom témájául a tatai fesztiváléletet válasszam, s ezzel a magyarországi fesztiválok egy kicsiny szeletét vizsgáljam. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon miért van manapság ennyi fesztivál? Vajon azzal, hogy sok fesztivál van, a minőségük változott? A fesztivál szó ugyanazt jelenti ma, mint korábban? És kik rendezik a fesztiválokat? Hivatásos rendezvényszervezők vagy a civil szféra „aktivistái”? Ha utóbbi, akkor miként hat ez ki a fesztiválszervezésre? Ezekre a kérdésekre próbáltam meg választ találni a mai tatai „fesztiválhelyzet” bemutatásával. A választalálásra több forráshoz nyúltam. Egyrészt szekunder kutatás során feltérképeztem a jelenlegi tatai nagyrendezvényeket, másrészt kérdéseket intéztem interjúimban szervezőikhez, és kérdőívemben a tatai lakosság egy részéhez. Munkám
során
hasznos
információkat
tudhattam
meg
a
fesztiválrendezőktől és a városlakóktól egyaránt. Érdekes, hogy jelenleg a nagy tatai rendezvényeket mind önkéntes civil emberek szervezik, „másodállásban”. Az elhivatottságuk megjelenik minden téren, azt látom, hogy fesztivált szervezni csak úgy lehet csinálni, ha az ember szívügyének érzi. Dolgozatomban megpróbálok fényt deríteni a jellemző tendenciákra, a sokféle gondolkodásmódra és az örök értékekre.
1.2. Tata története vs. Rendezvénytörténet De nézzük a kezdetektől! Hogyan állíthatjuk párhuzamba Tata és a rendezvényszervezés
történetét?
A
6
következőekben
kiderül,
hogy
a
fejlődésükben természetszerűen sok a közös pont, mivel a társadalom fejlettségi szintje meghatározója a rendezvények milyenségének. A római korban találhatjuk az első szoros kapcsolatot. Tata helyén jelentősebb, névvel is meghatározható római település lehetett. 1976-ban találták meg azt az utat, amely Brigetióból kiindulva Tatán keresztül a környei római település felé tartott.1 Ekkor a központban, Rómában már megszervezték a „rendezvények” első formáit: a győztes csaták ünneplését, a cirkuszi és gladiátorjátékokat és a híres lakomákat. „Rómában a rendezvényszervezés állami monopólium volt.” 2 A császár volt a főszervező, aki részt is vett az eseményeken. A rendezvények célja a tömegek befolyásolása volt, Juvenalis megfogalmazása innen ered: „Kenyeret és cirkuszt!”.3 Erre véleményem szerint még a mai napig találunk példát, ha a kultúrán alapuló sörfesztivál-jellegű szórakoztató, alacsony nívójú rendezvényekre gondolunk. A középkor rendezvényeinek meghatározó eleme a katolikus egyház volt, körmeneteket és misztériumjátékokat rendeztek. A világi vonalat főként a királyok udvarában lévő rendezvények (esküvők, temetések és udvari lakomák) képviselték, és emellett látványosságnak számítottak az udvari tornák.4 A tatai középkori település legkorábbi magja helyén a római korban is éltek. A legjelentősebb középkori épület, a Vár a XIV. sz. második felében épült fel. Bizonyára színtere volt nagy lakomáknak, mivel Zsigmond és Mátyás
1
Tata története (Az őskortól 1727-ig), 102. o. Járási Anikó: Rendezvényszervezés 58. o. 3 Járási Anikó: Rendezvényszervezés. 58. o. 4 Uo., 59. o. 2
7
király kedvelt helye volt, ide elsősorban pihenni és a vadászni jártak. A város első fénykorát a reneszánsz időszakban élte. A társasági élet változásának nagy fordulata a reformkorra tehető. Ekkor a társadalmi folyamatok kihatottak a rendezvényszervezésre is. A főúri, nemesi kultúrától a kialakuló polgárság felé tolódott el a hangsúly. „Középpontba kerülnek a színházak, hangversenyek, bálok, szabadtéri rendezvények, s a kaszinókban, valamint egyes magánházaknál élénk tudományos, politikai élet folyt.”5 Ezt láthatjuk Tatán is, melyre utal Körmendi Géza helytörténész is: „a színházi életet a 19. század közepétől a vándor színtársulatok előadása jelentette Tatán.”6 Említi érdekességképpen, hogy egy ilyen társulattal látogatott el Tatára a kor egyik legnagyobb színésznője, Déryné Széppataki Róza. Az 1890-es években messze földön híresek voltak a tatai lóversenyek. A társasági élet egyik központjává lett Tata, s nem mellékes, hogy „közkedvelt volt a budapesti és a bécsi közönség körében”7 - is. A századfordulótól kezdve gyakoriak a különféle kiállítások és bemutatók, ekkortól jönnek „divatba” a világkiállítások. Később, „a két világháború közötti időszak hozza magával a paletta színesedését: a vásárokat és a nemzetközi találkozókat”.8 Az 1930-as években számos útikalauz jelent meg a két községet, Tatát és Tóvárost bemutatva, így a nagyközönség figyelme is végre ráirányult. 9 A MÁV ún. filléres vonatokat indított, ez serkentette Tata és Tóváros idegenforgalmát. „Nagy vonzerőt jelentettek, és országosan is elismertté tették Tata-Tóvárost a ’Júniusi hetek’ keretében az angolkertben megrendezett szabadtéri játékok”10 – írja Körmendi Géza. A második világháború után, különösen pedig az ’56-os forradalom leverésével a rendezvényszervezés kezdett egysíkúvá válni: „több mint egy évtizeden át kizárólag pártrendezvényeken lehetett részt venni, csak néhány
5
Uo., 60. o. Tata története (1727-1970), 93. o. 7 Uo., 96. o. 8 Járási Anikó: Rendezvényszervezés, 60. o. 9 Tata története (1727-1970), 139. o. 10 Körmendi Géza: Tata és Tóváros története a két világháború között (1920-1939), 63. o. 6
8
szakkiállítást
és
konferenciát
engedélyeztek.”11
A
szocialista
ember
munkahelyi kirándulásokra, bálokra és ünnepi felvonulásokra ment. Tatán a Nemzeti Bizottság kezdeményezte és szervezte a különféle politikai ünnepségek megrendezését. Egy kis részlet, mely illusztrálja a korabeli rendezvényt a városban: „délután az Eszterházy Szálló nagytermében a program első felében hangversenyt hallhattak az ünneplők, majd tatai szerzők magyar nótáit adták elő helybeli énekesek, a 45 tagú cigányzenekar kíséretével.”12 A következő váltás a 60-70-es években tapasztalható. Járási Anikó említi, hogy „ekkor jelennek meg a hivatásos rendezvényszervezők, akiknek elsődleges feladata a munkahelyi kollektíva összefogása”.13 Ebben az időszakban újra divatba jönnek a színházi események, koncertek, bálok, eleinte vállalati keretek között. Tatán a Komárom megyei Művelődési Központot 1969. április 4-én avatták a III. ötéves terv egyik eredményeképpen. Ugyanebben az évben újították fel a szabadtéri színpadot is, melyet 40 év után az idén fognak egy elnyert pályázatnak köszönhetően renoválni, így újra méltó helyszíne lehet a kultúrának. Napjainkban ugyanúgy, mint másutt, Tatán is megjelentek a hivatásos rendezvényszervezők,
ennek
ellenére
a
dolgozatom
tárgyát
szolgáló
fesztiválokat a civil emberek társadalmi munkában szervezik. Járási Anikó felvázolásában láthatjuk az összefüggéseket: „számtalan helyen foglalkoznak rendezvényszervezéssel az állami, a vállalkozási és a non-profit szférában is. Előbbieket a művelődésiház-jellegű államilag finanszírozott intézmények végzik, vállalkozási formában rendezvényszervező irodák működnek, és számos
egyesületnek,
rendezvényei,
alapítványnak,
különféle
célok
civil szervezetnek
megvalósulásának
vannak saját
érdekében.”14
A
későbbiekben látható, hogy a rendezvények városi, kistérségi és regionális fesztivállá nőttek Tatán. A Víz, Zene, Virág Fesztivál pedig már országos
11
Járási Anikó: Rendezvényszervezés, 60. o. MSTk Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában, in: Tata története, 172. o. 13 Járási Anikó: Rendezvényszervezés, 61. o. 14 Járási Anikó: Rendezvényszervezés, 61. o. 12
9
nagyrendezvénynek tekinthető. Ezek a szervezések színt visznek a város életébe, felpezsdítik az életét.
1.3. A fesztivál mint műfaj Távolabbról, általános szemszögből nézve könnyebben körvonalazható, hogy egyáltalán mik is a nagyrendezvények, ill. fesztiválok. A fesztivál a nyílt fogyasztói rendezvények közé tartozik, „nagyobb közönségnek, nemritkán több tízezer főnek szervezett rendezvénytípus” – állítja Járási Anikó.15 Fesztiválból sokféle van, s a sokféle fesztivál sokféle szempont alapján tipizálható. Ezen szempontok egyike lehet a tevékenység. „Beszélhetünk ez esetben művészeti vagy nem művészeti fesztiválokról, beszélhetünk egy művészeti ágat képviselő, vagy több művészeti ágat is magába ölelő, összművészeti
fesztiválokról.
Beszélhetünk
amatőr-
és
professzionális
művészek fesztiváljáról vagy vásárokról (sajt, bor, kézműves
stb.),
gasztronómiai
stb.),
eseményekről
sportrendezvényekről,
bálokról,
(kolbásztöltés, mulatságokról,
halászléfőzés különböző
kisebbségek,
szakmák utcai felvonulásairól, Love Parade-ról és virágünnepről, melyek szintén a fesztiválok műfaji megjelölése alatt szerepelnek.”16 A fesztiválok csoportosíthatók a helyszínek alapján is. Vannak szabad ég alatti, utcai vagy a települések egyéb nyitott tereit használó fesztiválok, s vannak zárt falak között megrendezett fesztiválok. A vonzásköre, kiterjedtsége alapján létezik helyi, regionális, nemzeti, és nemzetközi fesztivál. Gyakorisága szerint is különbség tehető. Vannak az egyszeri, és vannak, a különböző periódusonként ismétlődőek.
15
Uo., 123. o. Hunyadi Zsuzsa: Találkozások a kultúrával 2.: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban, 2004., http://www.socio.mta.hu/konyvek/Talalkozasok_a_kulturaval_2.pdf (2009. február 16.) 16
10
Időtartam szerint léteznek egynapos, többnapos, heti, havi stb. fesztiválok. A fesztiválok életgörbéje alapján beszélhetünk induló, érett és esetleg már túlérett fesztiválokról. Különböző események, ünnepek kapcsán is szerveződnek fesztiválok, ezek kötődhetnek egy-egy vallási vagy állami ünnephez, de akár valamilyen a természethez kapcsolódó jelenséghez is. A rendezők, szervezők, létrehozók alapján is megkülönböztethetőek a fesztiválok. Az állam, a piaci szereplők és a civil szféra egyaránt megtalálható a szervezők között: rendeznek fesztivált önkormányzatok, civil szervezetek, s kifejezetten fesztiválok rendezésére létrejött szervezetek, egyesületek, vállalkozások. Milyen
kritériumoknak
kell
egyáltalán
teljesülniük,
hogy
nagyrendezvényről, fesztiválról beszélhessünk? Dr. Szurmainé Silkó Mária OKM Közművelődési Főosztály főosztályvezetőjének leírásából tudhatjuk meg: -belföldön valósul meg -jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik -éves szinten ismétlődik, illetve egy-egy alkalommal rendezik meg speciális jellege miatt -turisztikai hatása van -nagyszámú látogatót mozgat meg -programterve legalább egy évvel korábban és egész évre ismert -legalább 5-6 rendezvényből áll -3-4 évre szóló koncepcióval rendelkezik
11
-tematikáját tekintve „összművészeti”, vagy legalább 3-4 művészeti ághoz kapcsolódik -célcsoportoknak megfelelő marketinget folytat -a költségvetésének legalább 15%-át elérő saját bevétellel rendelkezik -szakmai referenciával rendelkező készítő által összeállított hatástanulmánnyal rendelkezik.17 Dolgozatom további részei bizonyítják, hogy e felsorolás tényezői hogyan jelentkeznek a felvonultatott öt tatai nagyrendezvénynél, a Tatai Sokadalomnál, a Víz, Zene, Virág Fesztiválnál, a Barokk Fesztiválnál, az Öreg-tavi nagy halászatnál és a Vadlúd Sokadalomnál.
1.4. Fesztiválok Tatán A tatai „fesztiválkép” elemei közé tartozik a június második hetében megszervezett Tatai Sokadalom népi hagyományőrző fesztivál, a június utolsó hétvégéjén megrendezett, 15 éves múlttal rendelkező,
a ma már
tömegrendezvény méreteket öltött Víz, Zene, Virág Fesztivál, a klasszikus értékeket, zenét képviselő augusztusi Tatai Barokk Fesztivál, az Öreg-tó lehalászásának attrakciójára épülő Öreg-tavi nagy halászat október utolsó hétvégéjén és a sort záró november végi Tatai Vadlúd Sokadalom, mely a Tatára érkező több tízezer vadlúd látványosságát népszerűsíti. Pár év után - ha „túlélik” a kritikus időszaknak számító harmadik évet – a „fesztiválképhez” hozzátartozhat két új, 2008-as kezdeményezés: a törökkori hangulatot idéző Tatai Patara és az időjárásfüggő Jég, Zene, Jégvirág Fesztivál is. A fesztiválok kialakulásában lényeges szempont volt Tatánál – véleményem szerint –, hogy földrajzi szempontból igen frekventált helyen
17
Dr. Szurmainé Silkó Mária: A közművelődés szerepe és lehetőségei a fesztiválok szervezésében c. előadása, Magyar Fesztivál Szövetség közgyűlése és konferenciája, Pécs, 2008.
12
fekszik. A Budapest-Bécs vonalon elhelyezkedés sok előnnyel (közlekedés és ennek hozadékai) és hátránnyal jár (sokszor volt fontos katonai stratégiai célpont a történelem folyamán a Vár). Napjainkra sem évült el a helyszíni adottságok előnye: Tata jól megközelíthető autóval, vonattal, busszal, népszerű egynapos kirándulóhely. A tatai nagyrendezvényeknek, fesztiváloknak egyik alapja tehát, hogy az emberek ide könnyedén eljutnak. A fesztiválok kimondott célja, hogy az egynapos kirándulóhelyből két- vagy többnapos üdülőhellyé váljon a város, ahol színes program várja az idelátogatókat. Hogy kisvárosként öt hagyományokkal rendelkező, működőképes fesztivál alakulhatott ki a városban, az nem véletlen. A város a szerencsés helye mellett számos természeti és épített attrakcióval rendelkezik. Az attrakció szó elsősorban a turizmusban használatos kifejezés, olyan vonzerőre utal, mely a látogatók érdeklődésére számot tartó helyet, eseményeket takar. 18 Többféle definíció található rá, a legtalálóbban a következő mondat fejezi ki a lényegét: „attrakció mindaz a hely, téma vagy terület, amely látogatókat vonz” (PrenticeLight, 1994).19 Dr. Faragó Hilda is lényegretörően fogalmaz: „a vonzerő vagy attrakció az, ami miatt az adott helyet érdemes felkeresni, mert különbözik mástól. Ez lehet természeti szépség, ember építette alkotás vagy egy rendezvény is”20. Az attrakciók a következő tulajdonsággal rendelkeznek, ezzel látható, hogy mik is tartoznak az attrakciók közé: -
„Adottságaikkal és menedzsmentjük segítségével látogatókat
vonzanak mind a helyi lakosság, mind pedig a turisták köréből.
18
Puczkó László-Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig, 32. o. Uo., 33. o. 20 Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése, 9. o. 19
13
-
Kikapcsolódási
és
szórakoztatási
lehetőségeket
kínálnak
a
látogatóknak szabadidejük élvezetes eltöltésére. -
Adottságaik kihasználása érdekében fejlesztették ki őket.
-
Attrakcióként menedzselik őket a látogatók igényeinek kielégítése
érdekében. -
A látogatók elvárásainak, szükségleteinek kielégítésére megfelelő
szintű és színvonalú szolgáltatáscsomagot kínálnak. -
Ingyenesek avagy belépődíj ellenében megtekinthetők.” (Walsh-
Heron-Stevens, 1990)21 Az attrakciók a látogatómenedzsment szempontjából négy fő csoportra bonthatók (Swarbrooke, 1995): a) a természeti környezet elemei alkotják az első csoportot, (Tata a vizek városa: Öreg-tó, Cseke-tó, patakok, erek, források; a mellettük lévő növényzettel együtt nagy vonzerővel bír, kirándulóhelyszín a környék, Vértes, Gerecse – a természeti környezet adottsága) b) melyek az ember által, de nem turisztikai hasznosítás céljából megépített létesítmények, (Tata fő attrakciója a Vár a város szívében és többek közt emellett az Eszterházy-kastély, barokk lakóházak, a Kiskastély, a volt Pálmaház, a barokk Nagytemplom) c) a főként turisztikai hasznosításra kialakított létesítmények (Tatán például a szabadtéri színpad) d) és a speciális események (mint a megrendezett fesztiválok és egyéb rendezvények).22 Az attrakciók a kulturális turizmusnak is az egyik fontos szegmensét alkotják. Az attrakciók foglalják magukba a kulturális turizmus célpontjait, helyszíneit, a látogatók motivációját a városba látogatásra. "A kulturális turizmus
a
személyek
alapvetően
kulturális
motivációból
történő
helyváltoztatása, mely magában foglalja a tanulmányi utakat, előadó művészeteket,
21 22
kulturális
túrákat,
fesztiválok,
Puczkó László-Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig, 32. o. Uo., 48. o.
14
történelmi
helyszínek,
emlékhelyek meglátogatását, a folklór értékeinek megismerését és a zarándoklatokat.” (WTO 1985)23 „A kulturális turizmus kiemelt területét képezik a fesztiválok. Ezek a nagyrendezvények elsősorban a kulturális örökség értékeire, hagyományaira, valamint kortárs művészeti értékekre építenek, és vonzó programot jelentenek mind a belföldi, mind pedig a külföldi turisták számára. Fontos cél, hogy minden magyarországi régióban legyen legalább egy olyan, kiemelkedő rendezvény, amely minden turista számára elsődleges vonzerőt jelent.”24 A kulturális turizmusba tartoznak még az ingatlan kulturális örökségek (várak, műemlékek, történelmi emlékhelyek, múzeumok, kultúrtáji, néprajzi örökségek), a világörökségek, a magyar- és nemzetközi művészeti programok bel- és külföldön, a szabadtéri előadások, a mindenféle művészeti ágba tartozó előadások
(színháztól
a
balettig),
kiállítások
(iparművészettől
a
képzőművészetig), a kulturális utak (pl. borutak), a témaparkok (pl. Ópusztaszer) és az egyházi, illetve vallási helyszínek és programok.25 A kulturális turizmust Tatán öt nagyrendezvény képviseli. Ezek elnevezését is érdekes jobban megfigyelni, melyből kiderül, hogy az adott rendezvény mire épít, hogyan kapcsolódik össze a kultúra és a turizmus: víz, zene, virág, barokk, halászat, vadlúd. Ha tatai fejjel gondolkodunk, egyértelmű, hogy mindegyik alapjaiban tatai adottság, s egyben mindegyikben ott rejlik az attrakcióra való utalás. E gondolatmenetben a Tatai Sokadalom kakukktojás, de e szókapcsolat is sugallja azt, hogy mire számíthat a rendezvénylátogató. Érdekes, hogy némelyik rendezvénynél szó szerint megjelenik a fesztivál szó: Víz, Zene, Virág Fesztiválnál és a Tatai Barokk Fesztiválnál. Másik kettőben a sokadalom szó fejezi ki a sok embert, aki megfordul a rendezvények ideje alatt a programokon: ez a Tatai Sokadalom és a Tatai Vadlúd Sokadalom. Az ötödik, a Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat nevében a régi hagyomány idéződik fel, a jelentős eseményre a ’nagy’ szócska utal. Ez
23
Dr. Szurmainé Silkó Mária: A közművelődés szerepe és lehetőségei a fesztiválok szervezésében c. előadása, Magyar Fesztiválszövetség konferenciája, Pécs, 2008. 24 OKM Közművelődési Stratégia 2007-2013, http://www.erikanet.hu/system//adatbazis_fajl.php? fajl_id=40079&meret=5 (2009. febr. 28.) 25 Dr. Szurmainé Silkó Mária: A közművelődés szerepe és lehetőségei a fesztiválok szervezésében c. előadása, Magyar Fesztiválszövetség konferenciája, Pécs, 2008.
15
összevethető például „a Nagy Házalakítás” című tévéműsor nevével, mely egy hétköznapi eseményt is többlettartalmúvá tehet. Összességében
mindegyik
tatai
nagyrendezvény
elnevezése
a
fesztiválok lényegére mutat rá: „a kulturális rendezvények legnagyobb szabású formái.”26
1.5. A tatai kistérség 1.5.1. A kistérség bemutatása A környéken jellemző – mint ahogyan országosan is -, hogy minden helység, a település méreteitől függően megszervezi, kitalálja a saját fesztiválját. A környező települések is rendelkeznek attrakciókkal, amit kiemelnek a köréjük szervezett programokkal. Ez mindenképpen pozitív jelenség, a szürke hétköznapok válnak színesebbé egy-egy napra. A kistérség magát Tata városát és a környező kistelepüléseket foglalja magába. Tata-Agostyán, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Vértestolna tartozik Tata vonzáskörzetéhez. A térség vonzereje a közeli Duna, a Gerecse-hegység vonulatában a páratlan szépségű természet és a kis faluk bensőséges hangulatában rejlik. A természeti környezet elemei mint attrakció a kistérségben is megjelenik.
1.5.2. Kistérségi nagyrendezvények A kistérségben is vannak már az évek alatt hagyománnyá vált nagyrendezvények, melyek időpontjukkal összhangban vannak a tatai rendezvényekkel. A célközönség rendszerint nem oszlik meg, mindenki tud élni a rendezvények nyújtotta kikapcsolódási, szórakozási lehetőségekkel. A kistérségi jelentőségű fesztiválokról írja Dr. Szurmainé Silkó Mária, hogy A kistérségi rendezvényeknek jelentős szerepük van a helyi lakosság identitástudatának
erősítésében,
a
közösségfejlesztésben
és
a
vidéki
életminőség javításában. Ez látszódik mind a tatai, mint a kistérségi fesztiváloknál is.
26
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kalauz, 47. o.
16
Véleményem szerint a tatai és a környékbeli kulturális élet segíti egymást. A kistérségi eseménynaptár egyeztetett megtervezésével, jó szervezésekkel, a képviselt értékekkel és a helyi adottságokkal élve turisztikai vonzerővel bír a kistérség. Ezt bizonyítja a közvetkező néhány környékbeli nagyobb, már hagyományt kialakított rendezvény, melyek rövid bemutatása következik. Neszmélyen a hagyományosan évente megrendezett Hídverő Napok „a Duna Eurorégió idegenforgalmi, kulturális, valamint bor és gasztronómiai bemutatója, melynek célja az, hogy a turisztika eszközeivel erősítse a térségek együttműködését, valamint "Híd" szerepet töltsön be a Visegrádi országok eurorégiói között.”27 Neszmély hírnevét messze viszi a Dzsesszmély is, mely főként a jazzkedvelők népszerű találkozóhelye. Ez a civilek által szervezett rendezvény mindig augusztus első hétvégéjén várja a kikapcsolódni vágyókat. 28 Augusztus utolsó hétvégéjén a szüreti hangulatot idéző, 2008-ban az ötödik alkalommal megrendezett Hilltop Borünnep vonz a neszmélyi Melegeshegyre mindenkit, és főleg azokat, akik szeretik a jó bort. 29 Kocson rendezik meg a Kocsitoló Fesztivált, melynek fő attrakciója a kocsitoló verseny. Ebben öt fős csapatoknak kell az 1800 méter hosszú, szintkülönbségekkel teli pályán végigtolni a 380 kg súlyú szekeret. Idén rendezték meg a jubileumi 10. fesztivált, a 2008. július 12-13-i hétvégén.30 Ezeken kívül a kisebb szervezésű falunapok is megadják a terület karakterét. Tata és a kistérség együttműködéséről tesz tanúbizonyságot, hogy a kistérség képviselteti magát a nagyobb tatai rendezvényekben. A Víz, Zene, Virág Fesztivál eseményei közt minden évben van olyan program, aminek kifejezetten az a célja, hogy a kistérségi identitást erősítse. Az elmúlt években a környék falvaiban lakók a helység jellegét kifejező nagyméretű hattyúkat készítettek, melyet először kiállítottak a tóparton, majd vasárnap délután 27
http://www.neszmely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=50&Itemid=54 (2009. január 27.) 28 http://web.t-online.hu/neszmely/ (2009. január 27.) 29 Uo. 30 http://www.kocs.hu/menupont.php?kocsitolo=kocsitolo (2009. január 27.)
17
megúsztatták
a
showműsorszerű
tavon.31
Említhetjük
virágkötő
versenyét
a
kistérség a
polgármestereinek
Várszínpadon,
vagy
a
gyermekrajzpályázatot, amin tatai és kistérségi óvodások és kisiskolások vettek részt. Mind az öt nagy tatai fesztiválra jellemző, hogy a fesztivál idejére a kistérségben élő művészek rendszerint kiállítási alkalmat kapnak, a színpadi művészeti csoportok pedig fellépési lehetőséget. Igaz, a Vadlúd Sokadalomnál ez speciálisan jelentkezik. A Tatai Sokadalomban a fellépő tánccsoportokban megjelennek a kistérségben élők. Az Öreg-tavi Nagy Halászaton is alkalom nyílik a bemutatkozásukra, 2008-ban például vasárnap délelőtt kistérségi együttesek műsorát lehetett látni.
31
Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig
18
2. Fesztiválok Tatán 2.1. A Tatai Sokadalom 2.1.1. Története A kétezredik esztendő a magyar népnek nemcsak az új számmal kezdődő évszámot hozta el, hanem az államalapítás ezeréves évfordulóját is. Ezer év eltelte után megállhattunk egy pillanatra és összegzést tehettünk az elmúlt időszakról. Ezek a nagyszabású rendezvények teret adtak arra, hogy az ember jobban átélje a millenniumi hangulatot. Tata is kivette a részét az ünnepsorozatból. Két nagyszabású rendezvényt is köszönhetünk a millennium eljöttének. Egyik az ország több pontján
megrendezett,
régiókként
különböző
jellegzetességekkel
bíró
Millenniumi Sokadalom Rendezvénysorozat tatai szerveződése, a másik a következő fejezetben tárgyalandó Tatai Barokk Fesztivál. A
Magyar
Millennium
Kormánybiztos
Hivatalának
rendezvénysorozatában Kovács Flórián hivatalvezető jóvoltából, Novák Ferenc a rendezvény szellemi atyjának ötletét felkarolva 2000-ben kiemelt rendezvényként több helyütt megrendezésre került a Millenniumi Sokadalom. Az első évben, 2000-ben hét, az azt követő évben kilenc helyszínen tartottak Millenniumi Sokadalmat a történelmi Magyarország területén Komárom és Tata közösen, Abádszalók, Budapest, Gyula, Kolozsvár, Marosvásárhely, Miskolc, Pécs, nem utolsó sorban Zenta nyerte el a rendezés jogát. Államiságunk ezer éves évfordulóján ezeken a helyeken e rendezvény keretén belül tájegységek szerint fölvonultatták és egyben fölkutatták a néptánc, népzene, a tárgyalkotó népművészet még élő kincsestárát. Így történt ez Tatán is. Az évforduló évében a kezdetben egynapos rendezvény városunk millenniumi napja is volt egyben. A millenniumi zászlót e rendezvény keretén belül fogadtuk. Ez a zászló még 2003-ban is a színpad díszítőeleme volt. 2000-ben és 2001-ben Tatai Millenniumi Sokadalom néven rendezték meg a népi kultúrát felelevenítő napokat. 2002-től Tatai Sokadalommá rövidült
19
a neve és utódrendezvénye maradt a millenniumi rendezvénynek. Ezen a néven ismertté az évek alatt. Ahhoz, hogy e hagyomány kialakuljon itt, Tatán, tudnunk kell, hogy nem volt megalapozatlan a Millenniumi Sokadalom rendezői jogának elnyerése. Már 2000 előtt is volt hasonló jellegű népművészeti fesztivál a városban, az 1992-től 1994-ig minden esztendőben megrendezett Híd Fesztivál. A Híd Fesztivál szervezője szintén a Tatai Kenderke Művészeti Iskola volt. A Víz, Zene, Virág Fesztivál elindítása 1994-re esik, az ott megjelenő jó szervezői készség és egyéb befolyásoló tényezők hatására a Híd Fesztivál nem volt képes fennmaradni, ekkor megszűnt. Így látható igazán a folyamat: Híd Fesztivál, Millenniumi Sokadalom, Tatai Sokadalom. Volt átalakulás, nem is kevés, de jellegében és értékeiben mindig is ugyanazt képviselte és képviseli a mai napig. A fesztiválokra jellemző városimázserősítő32 rendezvényről van szó.
2.1.2. Paraméterei 2.1.2.1. Helyszín Tatán,
a
Cseke-tónál
látható a „46 ha kiterjedésű Angolpark,
mely
buja,
vadonnőtt hatású növényeivel nevéhez híven megtestesíti a klasszikus
angol
stílusú
parkot.”33 Ezt olvashatjuk egy útikönyvben család
az
Eszterházy-
hagyatékáról,
melyet
saját örömükre Böhm Ferenc
színpadon, háttérben a Kiskastély
uradalmi mérnök tervei alapján kezdtek kialakítani 1782-ben. Napjainkban természetvédelem alatt áll a terület, a legkülönfélébb hazai és egzotikus fák, növények
változatos
együttesével
Sokadalomnak. 32 33
Járási Anikó: Rendezvényszervezés 124. o. Magyarország útikönyv, 517. o.
20
különleges
színteret
biztosít
a
A festői Angolparkban található a szabadtéri színpad, mely a rendezvény egyik fő helyszíne egyben. Ez lehetőséget ad a művészeti produkciók bemutatására napjainkban is, ahogy tette azt a múltban, mivel „Esterházy Ferenc gróf az 1930-as évek elején alakíttatta ki a szabadtéri színpadot, ahol 1934-1936 között az ún. "Júniusi hetek" keretében szabadtéri előadásokat /pl. Tannhäuser, Sigfried, Bajazzók/, az 1960-as években pedig "Szabadtéri Játékokat" rendeztek /pl. operettek, részletek a Faust-ból /balett/.”34 A fesztivál idejére rendszerint felállítanak rendezvénysátrat is, mely a produkciók egy részének helyszíne, s egyben a szabadtéri színpad pihentetésére szolgál. Nem utolsó sorban rossz idő esetén menedékként is használható. Rossz időjárás esetén az egyébként szabadtéri műsorok bekerülnek a Magyary Zoltán Művelődési Házba, ahol viszont csak kis hányada fér el a látogatóknak. Különleges hátteret ad az eseményeknek a parkban levő Kiskastély és a Pálma Rendezvényház is. A Kiskastélyt Grossmann József által 1784-ben copfstílusban építettette Esterházy Ferenc. A rendezvényhez szerves részét képező vásár a Kiskastély mögötti tisztáson terül el. Az egykori Pálmaház, a mai Pálma Rendezvényház épülete régi fényében pompázik napjainkban, mivel 2006-ban felújították. 2.1.2.2. Időpont A Sokadalom fontos szerepet tölt be a tatai nyári programok között, sokáig a nagy tatai fesztiválok szezonnyitója, kiemelt városi rendezvény. Tavaly dőlt meg szezonnyitó címe, mikor a 2008 májusában először megrendezett Tatai Patara megjelent Tata fesztiváljellegű rendezvényei közt. A következő felosztás jól illusztrálja a Sokadalom időpontjának több szempontból való megfelelését, melyet Kun Katalin, a főszervező állított össze: •
„A közreműködők szempontjából:
A néptáncegyüttesek létszámának átlagosan kb. 80 %-át teszi ki a középiskolai és felsőoktatási intézményekben tanulók száma. Az együttesek a nyári időszakban nem próbálnak, felfüggesztik tevékenységüket a szabadságok miatt. Ebből adódik, hogy a tanév végéhez közeli időpontokra szervezhetők. 34
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=663 (2009. január 21.)
21
•
A közönség szempontjából:
Igazán a meleg nyári napok alkalmasak az emberek kicsalogatására otthonukból. •
A városi rendezvények szempontjából:
Az önálló hétvége szerencsés, amely nem osztja meg a közönséget.”35 Az évek alatt kialakult, hogy a megrendezés időpontja általában június második hétvégéje. A kétezres millenniumi Sokadalom 2000. július 23-ai időpontja a központi rendezés miatt adott volt. A 2001-est már június 22-23-ára tették.
A tavalyit, a 2008-as Sokadalmat még korábban, június 14-15-én
rendezték meg. Az évek alatt kialakult, hogy június második hete a legalkalmasabb. 2.1.2.3. A rendezvény célja Tata városa kistérségi központként mutatja be a közönségnek népünk táncait, zenéjét és tárgyalkotó művészetét. A régió a Balaton északi partjától a Duna keleti határáig, északra és nyugatra a természetes nyelvi határig húzódik. Cél a hagyományápolás, népművészetünk értékeinek megtartása, megismertetése a közönség széles rétegeivel. Turisztikai szempontból az idegenforgalom fellendítése, a városi programok
növelése
jó
lehetőség
a
város
adottságainak
megfelelő
kihasználására, turisták idecsalogatására. A hazai és külföldi nézők érdeklődésének fenntartása, más programra való visszatérésének lehetősége, fontos a város számára. Ezzel áttételesen a turizmusra épülő szolgáltatások is a tataiak javát szolgálja. A Tatai Kenderke Néptáncegyesület kimondott célja még az is, hogy olyan programokat szervezzen, ami tartalmas családi együttlétekre ad lehetőséget.36 2.1.2.4. Közművelődési koncepciója Közvetett cél a megye településein lakók érdeklődésének kialakítása a rendezvény, a kultúra és a hagyományok iránt. A látogatók száma 35 36
Kun Katalin beszámolója a 2003-as Tatai Sokadalomról Uo.
22
folyamatosan nő, mint ahogy a közreműködők köre is bővül, hiszen itt a régióbeli tánccsoportok méltó fellépési közegre számíthatnak. E két tény jól jelzi, hogy itt megtalálják számításaikat az emberek. A szervezők célja, hogy kulturális értékeket felvonultatva szórakoztassa a közönséget. 2.1.2.5. Célcsoport A népművészet jellegéből adódóan a könnyebb szórakozásra vágyókat és az igényes nézőket egyaránt vonzza. A szervezők a sokrétű lehetőségeket tovább
bővítették
azzal,
hogy
a
műsorsorba
beillesztettek
más,
a
rendezvényhez kapcsolódó műfajokat is, például egy-egy kórus hangversenyét vagy egy-egy színházi produkciót, például 2007-ben láthattuk a helyi Kőkúti Általános Iskola „Elmentem a malomba” című előadását. A potenciális látogatókat saját hagyományaink mellett más népek kultúrájának megismerése is vonzza, a fesztivál nyitott a nemzetiségek és más népek felé is: 2003-ban a Kecskédi Német Nemzetiségi Együttes adott műsort. Más földrész zenéjét a Los Andinos együttes képviselte, melynek dél-amerikai népzenéjére táncolhatott mindenki, szintén 2003-ban. Látszódik, hogy a célcsoport elég széles, ez jellemző a fesztivál műfajára. Későbbiekben is látni fogjuk, hogy minél nagyobb volumenű egy rendezvény, általában annál szélesebb célcsoporttal rendelkezik. 2.1.2.6. Fellépők, előadók A fellépők amatőr és hivatásos előadók. A fesztivál két napja során az élő népművészetet képviselő néptáncegyüttesek sorát láthatják az arra kíváncsiak a szabadtéri színpadon. A rendezvény eddigi élete során egyre nagyobb teret kaptak a hivatásosok műsorai mind a néptánc, mind a népzene terén. A szervezők szerint ennek kettős célja van. Egyrészt szeretnék az amatőr együttesek mellett bemutatni a hivatásosok által képviselt értékeket is. Másrészt a hagyományokra építve a kor szellemének megfelelően feldolgozott népművészeti kincseket is megmutatják a nézőknek. Az új formák keresése és megismertetése nagy jelentőséggel bír népművészetünk öröklött értékeinek megtartásában.
23
Az egymáshoz kapcsolódó színpadi produkciók folyamatos műsort biztosítanak a helyszínre látogatóknak. 2.1.2.7. Program A műsorfüzért néptánc előadások, népzenei koncertek, énekes műsorok, táncházak, tánctanítás, mesélések és a gyermekszínház előadásai alkotják. A műsorok sajátos típusát adják a gyermekjátszók, a vásár, a kézműves és mesterség bemutatók. Programok a mellékletben, a programfüzeteken találhatók. Mint a célcsoport című pontban kiderült, a szervezők próbálták minél teljesebbé tenni a műsorkínálatot a témában és ezáltal vonzani a minél sokfélébb, a népi kultúránk és kultúrák iránt érdeklődő embereket. 2.1.2.8. Kiegészítő szolgáltatások A rendezvény ideje alatt a rendezvény helyszínén kézműves vásár található. Elsősorban a térség népművészettel foglalkozó tárgyalkotó mestereit meghívják meg a megyéből és a Duna északi partjáról. A
vásározók
szervezők
és
a
interaktív
programokkal
is
várják
az
érdeklődőket,
megismertetik
őket
régi
a
kismesterségekkel,
népi bemutatva
azt apró tárgyakat készíttetve velük.
Mindez
gyermekjátszókban standokon történik.
és
a egyes
2. fotó Ökörsütés a Tatai Sokadalmon
A fentebb említett rendezvénysátorhoz kapcsolódik a büfé szolgáltatása is. A rendezvénysátor szerepe, hogy teret adjon a közvetlen találkozásra, beszélgetésekre is. A népi gasztronómia is fölvonul, az ökörsütés elmaradhatatlan esemény, s tájjellegű borokat is kóstolhatnak, akik szeretnének.
24
Évről évre vannak olyan különböző újdonságok, melyek a két nap alatt állandó programot jelentenek. Ilyen volt például 2007-ben a gyermeknek a körhinta a parkban vagy 2008-ban az íjászok bemutatója és az érdeklődőknek okítás a szabadtéri színpadon. 2.1.2.9. Résztvevők Jelen esetben a résztvevők zömét a helyi és környékbeli lakosság adja, mind a látogatókat nézve, mind az előadókat nézve. Hozzájuk rendszerint kísérők csatlakoznak: szülők, rokonok, ismerősök. A megyei és a régiós közönség is megjelenik, egyrészről a meghívott előadók körét, másrészt a fesztivál látogatói körét bővítve. A Sokadalom ideje alatt Tatán és vonzáskörzetében tartózkodó külföldieknek a rendezvény jó lehetőség arra, hogy megismerhessék a magyar hagyományokat, népművészetet, tánckultúrát. 2001-ben a nézőtér telítettségét átlagosan 1000 főre becsülték (1300 fős a szabadtéri színpad), melyhez hozzá kellene adni a gyermekjátszók és a vásár látogatóinak számát. Pontos adatokkal nem tudnak szolgálni, mivel a rendezvény területi kiterjedése nagy volt, nehezen mérhető, ezért nem számszerűsítik. 2004 és 2005 körül átlagosan 5-6000 fő napi látogatót tartottak számon a rendezvény két napján. A két esztendőben, 2005-ben és 2006-ban jobban lehetett létszámot becsülni
a
Zárógálára
vett
belépőjegyek
számából.
A
vásárolt
és
tiszteletjegyekkel a szabadtéri színpad 1300 férőhelyén hozzávetőlegesen 1100-1200 fő ült. A Zárógála az Sokadalom fénypontja volt, sajnos az elmúlt évben már nem állt rendelkezésre anyagi keret a megrendezésére. A tavalyi évvel kapcsolatban konkrét adatok nem állnak a szervezők rendelkezésére, de Magyar Balázstól, az egyik szervezőtől megtudtam, hogy a kezdeti esztendők nagy létszámnövekedése után egyfajta stagnálás állt be a látogatószámot illetően.37
37
Magyar Balázs elmondása alapján
25
Jakab András, a szervezőcsapat egy másik tagja rávilágít a fesztivál családias hangulatára: „ha rajtam múlna, nem is növelném a fesztivál méretét, erre a helyre, ebben a témában optimális a látogatottság. Ha monumentális nagyrendezvény lenne belőle (mint a Víz Zene Virág), akkor elvesztené a jellegét az egész.”38
2.1.3. A szervezők A
szervezés,
rendezés
és
lebonyolítás
feladatát két civil szervezet és egy alapfokú művészetoktatási intézmény látja el.
A három
szerveződés egy magból ered. A mai szakmai háttér magját 1981-ben ültette el Kun Lajosné Kati néni, aki a helyi általános iskola tanítónője volt. Ekkor alapította meg a Kenderkét, ahol népi játékokból összeállított játékfüzéreket és koreográfiákat tanulhattak a gyermekek. „Amikor az első versenyen elindultunk, senki nem számított komoly ellenfélre személyünkben, pedig kezdetét vette
egy
olyan
sikersorozat,
amelyben 1. ábra Az egyesület verhetetleneknek bizonyultunk. Minden megyei emblémája versenyt megnyertünk, minden országos fesztiválon ott voltunk! Gyorsan megtanulták Tata nevét azok, akik a hagyományápolással, a gyermektánc oktatásával foglalkoztak”
39
– írja Kun Katalin az alapításról. A népszerűbbé
válás túlnőtte az egyszemélyes oktatás keretét, ekkor kapcsolódott be a tanításba lánya, Kun Katalin. A Kenderke tízéves jubileuma változást hozott. A néptáncoló gyermekek szülei ekkor kezdeményezték a néptánciskola egyesületi formába való átszervezését. A bejegyzés Tatai Kenderke Néptáncegyesület néven 1991ben történt. Ekkor a helyi Eötvös József Gimnázium egyik tanára, egyben Kenderkés szülő, Maknics Gyula lett az egyesület elnöke. Napjainkban Jakab György látja el ezt a posztot, aki szintén Kenderkés szülő. 38 39
Jakab Andás elmondása alapján Kun Katalin írása az alapításról
26
Folyamatosan jártak megmérettetésekre s fellépésekre, hazánkban és külföldön egyaránt. Az évek alatt kialakult ismeretségek által bevallásuk szerint „könnyű” volt 1992-ben megszervezni az I. Híd Fesztivált. A barátok, kedves ismerősök az első hívó szóra jöttek Tatára. Így írnak beszámolójukban az akkori időkről: „Egy telefonhívásra, egy baráti szóra jött mindenki. A becsület és a szeretet tartotta össze! Nemzetünk kultúrájának szeretete és egymás szeretete. Az akkori családok újra mellettünk álltak. Fogadták, vendégül látták a gyerekeket és hazafelé indulva becsomagoltak füzetet, ceruzát, élelmet a Vajdaságból, a háborúból érkező és a bizonytalan életbe visszamenő gyerekeknek.”40 Jó földbe hullt a mag, ezt mutatja a Tatai Kenderke Alapítvány 1994-es megalakulása és a Tatai Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megalapítása 1996-ban, melynek az alapítvány lett a fenntartója. Az iskola alapítója, igazgatója Kun Katalin és az akkori szülők voltak. Jelenleg Magyarországon az egyetlen önálló, intézményi társulás nélkül működő, alapítványi, néptánciskola. Ma az alapítvány Fehér Tamás elnökletével önfenntartó módon, önálló intézményként,
átlagosan
400
táncos
tanulónak
teszi
lehetővé
a
hagyományápolást, és megélhetést nyújt 10 pedagógusnak, alkalmazottnak. Visszatekintve a magból kinőtt virág bimbójának tekinthetjük a kétezres millenniumi Sokadalmat, s virágának az elmúlt évek Tatai Sokadalmait, tavaly immáron a hetediket. A Tatai Kenderke Néptáncegyesület tehát közvetve alapítója és a mai napig segítője a Tatai Sokadalomnak. A másik civil egyesület a Tatai Kenderke Alapítvány, a Tatai Művészeti Iskola fenntartója alkotja a szervezés másik alappillérét. A művészeti iskola tanári kara a rendezvény szakmai végrehajtó testülete, diákjai pedig a nézők bevonásának fontos elemei, másrészt maguk a fellépők egy része is egyben. A fentiek alapján igazolódni látszódik a Széchenyi-tervre beadott pályázatbeli részlet: „Húszéves hagyományápoló szakmai tevékenység képezi az alapját a rendezvénynek és a közművelődési megállapodás születésének." 41 40 41
Kun Katalin írása az alapításról Széchenyi Pályázat, 2002.
27
Az iskola az országban egyedülálló módon oktatási intézményként szervezi és vezeti le az összetett, nagyszabású rendezvényt. Civil emberek alkotják a szervezők csoportját, a tánctanártól az egyetemi hallgatóig. Mindegyikük a szabadidejéből áldozva, önként áll a Sokadalom élén. A szervezés menetében való jártasságot, rutint a pár főből álló szervezőcsapat az évek alatt szerezte meg. Nem az iskola, hanem az élet tanította őket a szervezés apró fortélyaira. Hogy ez sikeresen történt, látszódik a rendezvény minőségén, sokszínűségén, lebonyolításának gördülékenységén.
2.1.4. Pénzügyi háttér A Sokadalom a résztvevők számára az elmúlt kilenc év alatt ingyenes maradt. Eddig két alkalommal, 2005-ben és 2006-ban szedtek csak jelképes belépőt, 500 Ft-ot a Zárógálára. 2005-ben a neves Kormorán együttes műsorát, következő évben Papp István Gázsa és a Kincső zenekar koncertjét láthatták a nézők a fesztivál fénypontjaként. A Sokadalom fesztiváljellegű azáltal is, hogy nem teszi az anyagi helyzettől függővé a részvételt a látogatók számára. A szervezői oldalt nézve kiderül, hogy évről-évre milyen nehéz előteremteni a rendezés költségeinek fedezetét. Hogy a résztvevők anyagi korlátok nélkül tudjanak jönni és megmaradjon a sokadalomjelleg, a szervezőknek pályázatokon keresztül, támogatásokkal, szponzoroktól pénzt kell szerezniük. Tata város Önkormányzata bérmentesen biztosítja a területhasználati, árusítási és parkolóhasználati engedélyeket. Örvendetes, hogy az elméleti állandóságot képviseli a tatai Önkormányzat
és a Tatai Kenderke
Néptáncegyesület között született közművelődési megállapodás, mely 2002. július elsejétől lépett hatályba, határozatlan időre. E megállapodás és az engedélyek adása - is - mutatja, hogy a tatai önkormányzat kiemelt városi rendezvénynek tekinti a Tatai Sokadalmat. A támogatás kezdetben 1,5M Ft-ot tett ki, az évek alatt 2M Ft-tá növekedett. (Igaz az infláció révén az érték szinte állandónak tekinthető.) Ez az állandóság elviekben mindenképpen fennáll, mégis minden év első felében összehívott testületi ülésen fogadják el újból a
28
város képviselőtestületi tagjai a megállapodást, és biztosítják a rendezőket arról, hogy rendelkezésükre áll a támogatási keretösszeg. Helyi szinten egy alkalommal, 2003-ban a Kisebbségi Önkormányzat is segítette a rendezvényt, ez esetben külön produkciórészre nyertek támogatást a szervezők. A helyi támogatásokon kívül a megyei Önkormányzathoz, a megyei vonatkozású műsorszámokat illetően lehet pályázni. A Sokadalom fő anyagi forrását a városi Önkormányzat támogatása mellett a Nemzeti Kulturális Alapprogramon belül a Népművészeti Szakmai Kollégium pályázatain évről évre elnyert összegek biztosították. Évről-évre változik a rendezvény javára felajánlott egyéb anyagi és természetbeli támogatás. Az önkéntes civil munka nélkül nem jöhetne létre a rendezvény, értéke felbecsülhetetlen.
2.1.5. Technikai háttér Ahhoz, hogy a Sokadalom olyan felszereltségű legyen, hogy minőségi módon meg lehessen valósítani a tervezett programot, sok előkészületi munkálat szükséges. Az évek alatt már kialakult, hogy mit tudnak saját forrásból megoldani, mit kell bérelni és mihez kell vállalkozót megbízni. A saját állományba többek közt az öltözősátraknak kiváló 3X3m-es pavilonok, mikrofonok, erősítők, hangfalak tartoznak. A rendezvénysátrat minden évben bérlik. A kézműves vásár résztvevői maguk hozzák felszereléseiket, a Sokadalom szervezői a helyszínt biztosítják nekik. A kétezredik esztendőben a Millenniumi Sokadalomtól kezdve a szabadtéri színpad technikájának biztosítását az akkori Magyary Zoltán Művelődési Központ, a tavalytól Városkapu Zrt. Keretében működő Művelődési Ház végezte. Minden évben nagy költségekkel jár a szabadtéri színpad üzembe állítása. A tavalyi, 2008-as esztendőben állt fenn először, hogy forrásszűke miatt nem az eredeti szerepében volt. Ekkor a rendezvény folyamán a színpadot csak a Tatai Celőkék Íjász Szakosztály íjászai és
29
segítségükkel az íjászatot kipróbálni vágyók használták napközben. Szombat este pedig táncházat szerveztek rajta. A többi esemény mind a tisztáson zajlott.
2.1.6. Arculata és PR-tevékenysége 2.1.6.1. Arculat A
rendezvény
megjelenése alkalomtól
a kezdve
millenniumi évről
hagyományozódott. megmutatkozik szórólapokon,
külső évre Ez
mind
a
plakátokon,
molinókon. A
központilag
megterveztetett logó jól kifejezi a 2. ábra A Tatai Sokadalom logója Sokadalom lényegét. A táncoló pár utal a néptáncra, ami a rendezvény alapját adja. Egyszerű grafika, melynél minden vonalnak szerepe van. A mozdulat tökéletesen stilizálódik. A legjobb logók a legegyszerűbbek, amikor pár vonallal kifejeződik a lényeg. A logó színvilága nemzeti lobogónk színeit foglalja magában. Mi sem utalhatna jobban arra, hogy itt a magyar kultúra jelenik meg, mégpedig a gyökereink, ami a népművészetben maradt fenn igazán. A tatai szervezőgárda jó döntése volt, hogy megtartotta a tatai Sokadalom szimbólumának a millenniumi logót. Egyrészről az emberek látensen érzékelhetik, hogy a millenniumi utódrendezvényről van szó: változás csak a névben van, rövidül, lokálisabbá válik. Másrészről a megjelenés állandósulása sugallja, hogy a képviselt értékek nem változnak. 2.1.6.2. Marketingeszközök Az elmúlt évek alatt a rendezvény egyre ismertebbé vált helyi, régiós és országos szinten is. A visszhangját hallhatjuk a médiában: nyomtatott, analóg és digitális formában is. A rendezvény népszerűsítése érdekében a szokványos
30
eszközökkel élnek a szervezők, forrásszűke miatt az ingyenes és kis költségvetésű reklámozást preferálják. A szórólapozásban és plakátolásban a nagyobb Kenderkés gyerekek segítenek. Az évek alatt kialakult, hogy mely helyekre tesznek plakátokat, beleértve azt is, hogy a környező településeken mely bolttulajdonosok engedélyezik a plakát kihelyezését boltjukban. A szórólapot a szervezők mindig maguk, a plakátot nyomdai úton készítik. A nyomtatott médiában a két megyei napilap: a 24 óra és Komárom-Esztergom Megyei Hírlap lapjain keresztül tudhatnak az emberek a rendezvényről és utána általában összefoglaló cikket, beszámolót is olvashatnak róla. A megyei rádiókban, a Kék Dunában és a Radír Rádióban mindig hallhatunk beharangozókat. Ez ingyenes szolgáltatás. A országos kereskedelmi rádiók programajánlóiba is küldenek rövid ajánlókat. A helyi televízióban a képújság rovatban mindig olvasható a Sokadalmi program a rendezvény előtt. A Tatai Híradóban a bemondók is ajánlják. Reklámként kisfilmeket és interjúkat is készítenek a televízió munkatársai a fesztiválról az archív anyagokból és az Alapítvány elnökének, Jakab György felvételeiből. Az országos közszolgálati tévécsatornákban a Magyarország, itthon című turisztikai programajánlóban népszerűsítik a Sokadalmat. Emellett még a Tatai Tourinform a Napkeltében szokta ingyenesen hirdetni a rendezvényt. A Kenderke Néptáncegyesületnek van holnapja az interneten - ami jelenleg fejlesztés alatt áll – ahol a böngészők találnak információkat. Tata város hivatalos honlapján, az Irány Magyarország honlapján, a PORT.hu-n, az Est.hu-n is található ajánló a rendezvényről. Az évek alatt egyre több helyütt találhatunk információt a weben. A reklámozásban a hangsúly tehát nem az országos, hanem a helyi és regionális médiumokon van.
31
2.1.7. Távlati tervek A hagyományőrzésnek megfelelő kereteket találtak a szervezők. Kun Katalin elmondta, hogy nem céljuk a rendezvény tömegrendezvénnyé bővítése, a megfelelő formát elérte a Sokadalom. Ebbe évről-évre visznek új gondolatot, ezzel tudják a változatosságot fenntartani. Mostanában egyre több hasonló rendezvény van, az egyes régiók is megszervezik a saját népi fesztiváljukat a Pécsi Folknapoktól kezdve a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztiválig. A sokaságból a különbözőség nyújthat vonzerőt. Jelenleg minden pillanatban változik a koncepció, kérdés, hogy honnan, milyen támogatást, pénzfelajánlást kapnak. Eltökélt szándékuk az, hogy lesz Tatai Sokadalom 2009-ben is. A szervezők mindent megtesznek érte. A nagyságrendje viszont a pénzügyi háttértől függ.
2.2. Tatai Nyári Barokk Fesztivál 2.2.1. Története Tata nem egyedüli a magyarországi városok között abban, hogy a barokk téma köré rendezvényt hozott létre. Eszünkbe juthat a budapesti és győri Barokk Fesztivál vagy a keszthelyi Festetics-Barokk Fesztivál is. Budapest sokarcúságával kissé külön értelmezendő, de utóbbi kettőnél kimondottan klasszikus barokk hagyományú városról van szó. Érdekes módon a tatai Barokk Fesztivál előbb létezett, mint a budapesti. Tata barokk arculatát főként Fellner Jakab, a XVII. század második felének nagy építésze alakította ki. Ebben az időszakban uradalmi központ volt a város. Történetében jelentős esemény, hogy 1727-ben került az Eszterházy család kezére, a nagyhatalmú arisztokrata család nyomta rá bélyegét a környékre az elkövetkezendő századokban. Ennek a bélyegnek a nyoma a város ma is érezhető barokk hangulata. A Tatai Nyári Barokk Fesztiválnál is elmondható, hogy egy fogalom köré csoportosul (barokk), sokfajta eseményt tartalmaz, mint általában a
32
fesztiválok.42 Ez jellemző a másik négy tárgyalandó nagyrendezvényre is. A Barokk Fesztivál egy pontban különbözik a többitől és a klasszikus „fesztiválrecepttől”. Sokfajta eseményt, programot foglal magába, viszont egyáltalán nem törekszik a popularitásra. Mottója lehetne: „igényesség felső fokon”.
2.2.2. Paraméterei 2.2.2.1. Helyszín A fesztivál sokszínűségéből, a különböző
területeket
érintő
programokból adódóan a helyszínre a nagy változatosság a jellemző minden évben. A hangversenyek, a kiállítások, az előadások és az egyéb programok (pl. szabadtéri program, Eszterházykonferencia)
mind
más
helyszínt 3. fotó A Barokk Fesztivál helyszíne volt a tatai Angolpark is
kívánnak.
A hangversenyek helyszíneiben a változatosságra törekvés is látszódik. Tudatosan próbálják a szervezők a barokk adottságokat kihasználni. Ezek az adottságok önmagukban építészeti attrakciók. A városban adott a fesztivál témájához szorosan kapcsolódó két barokk katolikus templom, a Szent Kereszt Plébániatemplom a régi felső-tatai részen, és a kisebb méretű Kapucinus templom Tóvároson. „Az évek alatt fedeződött fel a volt piarista rendház ódon kápolnája, mely elhanyagolt állapotában is csodálatos környezetet biztosít a különböző koncerteknek”43 Koncertteremként funkcionál még a Concerto Zeneiskola koncertterme és a tatai Eötvös József Gimnázium díszterme, mely kitűnő akusztikai adottságokkal és csodálatos, az Öreg-tóra néző panorámával impozáns előadóhely. Tata város különleges, újonnan felfedezett koncerthelye még a Víztorony is, aminek belső tere alkalmanként kiállításoknak is helyet ad. A fesztivál történetében a korábbi években többször előfordult, hogy benne 42 43
Gyarmati Ildikó Rendezvényszervezési kalauz, 47. o. Schmidt Mónika Önkormányzati pályázati projektleírásából, 2005.
33
szervezett koncertet kétszer kellett előadni, mert a férőhelyek száma korlátozott volt, és nem fértek be egyszerre az érdeklődő koncertlátogatók. A zene szakemberének, Schmidt Mónikának a szemével más e terekre tekinteni: „Valamennyi helyszín más-más zeneművek előadására predesztinált, hiszen a templomok kizárólag egyházi műveket tesznek lehetővé.”44 A kiállításokat Tata város preferált kiállítóhelyein a Magyary Zoltán Művelődési Központ emeleti és folyosógalériájában, és a Vár időszaki kiállítótermében rendezték meg az elmúlt évek folyamán. Tata város önkormányzata segíti a rendezvényt a hatáskörébe tartozó helyszínek ingyenes biztosításával. Többek között a Vízügyi Központ a Víztoronyban levő fellépéseket biztosítja, a Kuny Domokos Múzeum a kiállításhoz ad helyet. Már a helyszínek biztosításánál megmutatkozik a helyi összefogás, ami jellemzi az egész fesztivált. Összességében megállapítható: nagyon jó, hogy a helyszínek széles tárháza lehetőséget ad a fesztivállátogatóknak arra, hogy bejárják Tatát és ráhangolódjanak a barokk világra a kor épített emlékei és a barokk tematikához kapcsolódó programok által. 2.2.2.2. Időpont A kezdetektől kezdve a rendezvény az augusztusi programok között igényes koncertekkel tölti meg a nyári estéket. Az utóbbi két esztendőben a korábbi augusztus eleji egy hétből augusztus végi egy hét lett. Dezső Marianna, az utóbbi két fesztivál rendezője elmondta, hogy az időpontváltozás egyrészt a nagyobb látogatószám érdekében történt, mivel véleménye szerint augusztus végén több ember tartózkodik itthon, vége a nyaralási szezonnak.45 Másrészről is praktikus indok idézte ezt elő: ő a szervezője a Nemzetközi Zenei Mesterkurzusnak, és a változtatás által egy időszakra lehetett tenni a két eseményt. A két rendezvény erősíti egymást, a Mesterkurzus hallgatói előadóként szerepelnek a Barokk Fesztiválon, ezáltal a fesztivál programja színesedik. A mesterkurzus hallgatói kiváló szabadidős programot kapnak a fesztivál programjain való részvétellel. 44 45
Schmidt Mónika pályázati projektje, 2005. Dezső Mariann szóbeli elmondása alapján
34
2.2.2.3. A rendezvény célja A rendezvény kiötlője, Szatmári Sarolta már az első években jól körvonalazhatóan megfogalmazta a tatai Barokk Fesztivál lényegét: Tata barokk értékeire építve, a helyi és környékbeli művészek részvételével Tata és ezen
keresztül
a
barokk
hagyományok
bemutatása
a
tataiaknak,
környékbelieknek és az ide látogatóknak.46 Ezen hagyományokra építve egy sokoldalú, több művészeti ágat (zeneművészet,
képzőművészet,
színművészet,
irodalom,
építészet)
és
tudományos diszciplínát (fizika) összevonó kulturális hét létrehozása, a magasművészet képviseletében. A kezdeti évek programját szervező Schmidt Mónika fontosnak tartja, hogy ne csupán a művészetekkel, hanem a tudományokkal is foglalkozzanak.47 2.2.2.4. Közművelődési koncepciója A kezdeti években a szervezők véleményét tükrözte az, hogy szerintük a kultúra élvezete nem kiváltság, hanem nagy részben szokás kérdése is. „Biztosak vagyunk benne, ha sikerül kimozdítanunk ezt a réteget, akkor újabb híveket szerzünk az igényes művészeteknek” 48- vallja Schmidt Mónika a rendezvényt több alkalommal szervező zenetanárnő. Természetesen feltétel, hogy az előadók magas szinten tolmácsolják a műveket, hogy a résztvevőknek ne legyen a minőséggel kapcsolatos kifogása. 2.2.2.5. Célcsoport „A zene mindenkié!” – a kodályi gondolat szellemében széles rétegeket céloznak meg a szervezők minden évben. A zenét, a fő profilt körülölelő programok, mint a kiállítások, az előadások is széles befogadói közönségre számíthatnak. Ez valójában igazi kistérségi rendezvény. A látogatók Tatáról, Tatabányáról és környékükről érkeznek.
46
Dezső Mariann elmondása alapján Uo. 48 Schmidt Mónika pályázati projektje, 2005. 47
35
2.2.2.6. Fellépők, előadók A fesztivál fellépői között van egy központi, visszatérő mag, a helyi kórusok, mint az Egressy Kórus,
a
Szent
Márton
Kórus és a több ízben szervezői
posztot
Esterházy
ellátó
Énekegyüttes.
Kórustalálkozójuk többször kibővült messzebbről érkező kórusokkal, mint 2006-ban a hatvani
Grassalkovich
kórussal.
4. fotó Az Egressy Kórus
A fellépők jelentős hányadát az utóbbi években – a Tatai Sokadalomnál megfigyelhető módon – a helyi és környékbeli amatőr és
hivatásos,
mindenképpen előadók,
de nívós
előadóművészek
teszik ki. A rendezvény első éveiben, a sokkal nagyobb anyagi több
támogatottsággal országos
hírű 5. fotó Az Esterházy Énekegyüttes
előadóművész lépett fel a barokk fesztivál keretében (például Miklósa Erika). A mostani önkormányzati támogatás összegéből neves előadóművészek tiszteletdíjait lehetetlen lenne finanszírozni, így előtérbe kerülnek a „házilagos” megoldások. „Az utóbbi két évben gyakorlatilag ugyanazok az előadók voltak. Ugyanazok jöttek. Így házilagos a kivitel. Nem tesz jót a hírnévnek. A nagy művészektől sem lehet elvárni, hogy ingyen jöjjenek. Tőlük lesz nívós egy rendezvény”49- véli Schmidt Mónika.
49
Schmidt Mónika elmondása alapján
36
2007 óta a Nemzetközi Zenei Mesterkurzus hallgatói is bővítik a fellépők körét. A fesztivál ideje alatt lehetőséget kapnak a helyi, a klasszikus zenei irányzatot követő ifjú tehetségek a bemutatkozásra. 2.2.2.7. Program A programokban a hangsúly a zenén van, mind az instrumentális, mind a vokális válfaja szerepet kap. Az összeállításában több szempont érvényesül. „Egyrészről az ismert, népszerű művek bemutatásával a hangversenyre ritkábban járók figyelmét szeretnék felkelteni a rendezők a komolyzene iránt. Másrészről olyan zenetörténeti ritkaságok, érdekességek bemutatása a cél, mely az ínyencek érdeklődésére tarthat számot, elsősorban a ritkán játszott, vagy egyáltalán be sem mutatott művek interpretációjáról van szó.”50 Mindkét megközelítés szükséges, hogy a műsorfüzér ki tudja mozdítani a fesztiválra a lakosságot. 2.2.2.8. Kiegészítő szolgáltatások Annak ellenére, hogy a nyílt fogyasztói rendezvények sorában a fesztiválok általában szerves kiegészítője a kézműves vásár, a Tatai Barokk Fesztivál másról szól. Nem célja a jól bevált recepteket követni, mint a fogyasztók e célú kielégítése, a popularitás növelése. Egyrészről a fesztiválhelyszínek szervezési elvéből adódóan is akadályokba ütközik az efféle többletszolgáltatás kialakítása. Mivel egymástól távol eső helyszínen zajlik, nem centralizálódik olyan helyre a rendezvény, ahol a klasszikus módon fel lehetne építeni a vásározók területét. Az elmúlt két évben meghirdették a szervezők a Barokk Bált, de végül érdeklődés híján mindkétszer elmaradt. Ez mintegy ötletes kiegészítő programja lehetne a fesztiválnak. A korábbi évek tapasztalataira épült ez is: korábban Barokk Lakomát szerveztek a szervezők. A lakomák sikeresen illeszkedtek a programsorozatba. 2.2.2.9. Résztvevők
50
Uo.
37
A rendezvény a tatai, a kistérségi, a régiós és minden messziről jött polgár számára nyitott, ez jellemző általában is a fesztiválokra. A Barokk Fesztivál abban különbözik a többi tatai nagyrendezvénytől, hogy ingyenes programjai mellett egyes koncertekre jelképes, 500-700 Ft-os belépőjegyet kell váltani. Anno még messzebbről, Kecskemétről és Kaposvárról is volt érdeklődő, hogy van-e még hely. A honlapon, médiában mindig ki volt írva a telefonszámom, felhívtak” – mesélte Schmidt Mónika a korábbi évek szervezője.51 Olyan ritkán játszott darabokat játszottak és olyan neves embereket hívtak meg a zeneművészetből, hogy láthatóan nagyon nagy volt az érdeklődés. A Víztorony mint különleges helyszín, nagyon sok embert vonzott. Az önmagában attrakció, hogy az egész évben zárva lévő épületbe látogatók mehetnek be, koncertet hallgatni. Schmidt Mónika elevenítette fel a Víztoronnyal kapcsolatos emlékeket: négy-öt éve minden évben kétszer egymás után kellett megszervezni ugyanazt a koncertet egy óra eltolással, olyan sok volt az érdeklődő. Véleménye szerint marketinggel, reklámmal a résztvevők számát gyarapítani lehet. „A klasszikus értékek manapság kevéssé vonzzák az embereket. Általában minden programon ugyanaz a szűk réteg vesz részt, a város 26 000es lakosságából mindig ugyanaz a 60-100 fő. A városnak a Barokk Fesztivál nem is a profilja, hanem szín a város életében. Más területet érint, mint a többi tatai fesztivál, egy lehetőség arra, hogy Tatára más szemszögből tekintsünk” 52avatott be az elmúlt évek tapasztalataiba Dezső Marianna. Véleményem szerint annak ellenére, hogy manapság nem divatos a klasszikus zene, mindig megtalálhatóak azok az emberek (a résztvevői és szervezői részről is), az egyetemes kultúrát terjesztik, vagy csak egyszerűen élvezik, mert szívügyüknek érzik.
2.2.3. Szervezők
51 52
Schmidt Mónika elmondása alapján Dezső Marianna elmondása alapján
38
A fesztivál szülőhelye a tatai Önkormányzat. Az alapötletet Szatmári Saroltától, volt régésztől, az önkormányzatnál dolgozó munkatárstól ered. Az első három esztendőben az Önkormányzat szervezte a fesztivált, aztán ahogy nőtt a rendezvény, úgy került ki a keze alól. 2003-től meghívásos pályázatot hirdettek meg a szervezési jog elnyerésére. A meghívottak közt volt a Concerto Zeneiskola (vezetője: Dezső Marianna), a Művelődési Ház és az Esterházy Énekegyüttes (karnagya: Schmidt Mónika). A 2003-as év rendhagyó volt a fesztivál történetében, mert a három szervezet együtt szervezte a rendezvényt. 2004-től indult a „klasszikus” meghívásos pályázati rendszer. Ennél is történtek változások az évek alatt. Először még három évre lehetett elnyerni a pályázatot, utána már csak az adott évi fesztiválra. A három évre az ütemtervvel és költségkalkulálással jobban lehetett előre tervezni. A sűrű programmal ellátott neves előadókat is idejében fel lehetett kérni a rendezvényen való részvételre. Az utóbbi két évben a pályázatot minden évben április végén írták ki, az adott évre tervezhető költségek kalkulálása után. Április vége, május eleje általában a pályázat benyújtásának határideje, és az eredmény az utolsó vagy utolsó előtti testületi ülésen ki is derül, így körülbelül egy-két hónap alatt lezajlik az egész pályáztatási procedúra. A szervezési feladatokat a többi tatai fesztivállal ellentétben nem állandó szervezőcsapat látja el. Ennek megvan az az előnye, hogy mindegyik szervező más karakterű, más ötletei vannak, mások a kapcsolatai; a hátránya viszont, hogy a megkezdett szervezési szálak elakadhatnak. Dr. Szurmainé Silkó Mária fesztiválkritériumai 53 közt szerepel, hogy legalább 3-4 évre szóló koncepcióval kell rendelkeznie a nagyrendezvénynek. Itt ez csak úgy teljesülhet, hogy a mindenkori szervezőstáb tartja magát az eredeti koncepcióhoz, amit Szatmári Sarolta alapötlet-adó megfogalmazott. Úgy látom, a lényegét eddig sikerült megtartani.
2.2.4. Pénzügyi háttér
53
Dr. Szurmainé Silkó Mária: A közművelődés szerepe és lehetőségei a fesztiválok szervezésében c. előadása, Magyar Fesztivál Szövetség közgyűlése és konferenciája, Pécs, 2008.
39
Az Önkormányzat kezdeményezésére jött létre a fesztivál a millennium évében, 2000-ben. Ekkor sok pályázati lehetőség volt országosan a millennium miatt, ahonnan a mai helyzethez képest tetemes alaptőkét tudtak szerezni a szervezők. Az első és második évben 9 és 7 millió forintos keret állt rendelkezésre. Ehhez képest az utóbbi esztendőkben 1,2 és 1,5 millió forintból kellett „bűvészkedni”. A meghívott előadók körét bizonyára befolyásolja ez a tényező. Erre mutat rá, tágabb perspektívából nézve Schmidt Mónika: „Kétféle előadóra van kereslet: az egyik a híres, a másik a helyi, akit mindenki ismer. Ez a kettő tudja behozni az embereket a koncertekre. A kettő közöttit nem könnyű eladni. A sztárkultusz már nagyon eluralkodott. Kellenének a húzónevek a fesztiválba. Az pedig sokba kerül. Aki kevésbé híres, de ugyanolyan jó, azt is meg kell fizetni, nem sajnálhatjuk tőle a pénzt.”54 A programok fajsúlyosabbak voltak a biztos anyagi háttér mellett. Évről-évre egyre többet jelentettek a baráti kapcsolatok, meghívások, amik segítettek a költségek csökkentéséhez, viszont a szervezőktől széleskörű kapcsolati tőkét kívánt. A fesztiválnak egyáltalán nincsen bevétele. Jellemzően a fesztiválok a „kitelepült”
kézművesek,
vendéglátósok,
árusok
helypénzéből
tudnak
bevételhez jutni vagy a belépőjegyek magas árának egy részéből. Itt egyik lehetőség sem áll fenn.
2.2.5. Technikai háttér Mivel nem egy helyszínre centralizált rendezvényről van szó, a technikai háttérről nehéz teljes képet adni. A különböző helyszíneknek különböző a felszereltsége is, ezek pontos utánajárást igényelnek a szervezőktől. Az évek alatt már kialakult, hogy melyik helyszínen milyen a háttér, ezeket a tapasztalatokat tudják kamatoztatni az újabb évi fesztivál megrendezésekor.
2.2.6. Arculata és PR tevékenysége 2.2.6.1. Arculat 54
Schmidt Mónika elmondása alapján
40
A nagyrendezvény megjelenése a szórólapokon barokk hangulatában egységes, viszont az évek alatt változatos képet mutat. Alapvetően minden évben a barokk építészeti értékeinken alapuló design mutatkozik szórólapokon, molinókon, plakátokon. Ezeket láthatjuk a városban hirdetve a fesztivál előtti időszakban. Véleményem szerint az egyik legjobban sikerült plakát a 2006-os, melyen a Sweiger Antal készítette Nepomucenus szobor jelenik meg. 2.2.6.2. Marketingeszközök Sokat számít ennél a fesztiválnál is, hogy milyen szinten reklámozzák. Különösen nagy szerepe van itt, mivel nem a 6. fotó Az egyik legszebb tatai popularitásra építő rendezvényről van szó. Az egyes
embereket
kell
kimozdítani
Barokk Fesztiválos plakát
otthonukból,
az
igényes
kultúra
hívószavával. Véleményem szerint ez nem könnyű, a szervezők is tanúsíthatják. Schmidt
Mónika
különösen
kiemelte
beszélgetésünk
során
a
reklámozás szerepét a Barokk Fesztiválnál. Szerinte ha nem tudnak róla az emberek, hiába várjuk, hogy jöjjenek. Mindenféle hirdetési formát használtak az elmúlt évek alatt, a nyomtatott sajtót, a rádiót, a helyi televíziót és az internetet egyaránt. Egyes esztendőkben még a Duna Televízióban is lehetett hallani a fesztiválról. Az viszont érezhető, hogy a támogatottság csökkenésével a reklámra is kevesebb pénz jut. Ez ördögi kör, kihat arra, hogy hányan tudnak a rendezvényről és hányan vesznek részt rajta.
2.2.7. Távlati tervek „A Barokk Fesztivál megadhatná azt a jelleget Tatának, amit Tata megérdemel. Az igényes épített és természeti környezet, igényes zenei programokkal együtt különleges vonzerő lehetne a város számára. Jól meg lehetne csinálni, pont az adottságok miatt.” 55 Schmidt Mónika szerint a Barokk Fesztivál lehetőségei még mindig nincsenek teljesen kihasználva.
55
Schmidt Mónika elmondása alapján
41
A város önkormányzata minden évben zártkörű pályázatot ír ki a szervező személyére vonatkozóan, így a megelőző év szervezője nem lehet biztos, hogy a következőkben is az ő irányítása alatt történnek a dolgok. Ebből adódóan nehéz előre terveznie annak, aki elnyeri a rendezés jogát. A kezdeti években a rendezvény neve összefonódott a Schmidt Mónika vezette Esterházy Énekegyüttes nevével. Csak remélhetjük, hogy a tömegkultúrával szemben meg tudnak maradni a klasszikus értékek. Nagyon jónak találom, hogy tud erre épülni egy nyílt rendezvény és élni, annak ellenére, hogy nem vesznek részt tömegek rajta. Megvan az a szellemi mag, amely képviselteti magát a tatai Barokk Fesztiválon.
2.3. A Tatai Öreg-tavi nagy halászat 2.3.1. Története A tatai idegenforgalmi életben erőteljesen megjelenik – a vizek városa lévén – az Öreg-tóhoz kapcsolt rendezvények sora, mint a Vitorlásversenyek, a nyári Tó-futás, a Víz, Zene, Virág Fesztivál, az Öreg-tavi Nagy Halászat, a Szilveszteri Tó-futás, Jég, Zene, Jégvirág Fesztivál. Ez mutatja, hogy a tataiak a maguk módján igyekeznek élni a város természeti adottságaival. Dolgozatom elején tárgyalt a Swarbrooke-féle attrakció-felosztás első csoportjába tartoznak a természeti környezet elemei mint jelen esetben a tatai Öreg-tó. A
tatai
Öreg-tó
történelmi
Magyarország
első
mesterséges
halastavaként közel hétszáz éves történelemre tekint vissza. Az Által-érből és a karsztforrásokból táplálkozó tóba a XX. század elején nemesített pontyfajtákat telepítettek, megalapozva ezzel a méltán világhírű
hazai
tógazdasági
pontytenyésztést.56 Az 1900-as évekből származik az „Öreg-tavi nagy halászat” kifejezés, mely érzékelteti, hogy milyen 56
Széchenyi-terves pályázat 2003.
42
nagy esemény volt ez régen a város életében. A századelőn nagy társasági eseménnyé vált, a halászok és a lakók körében. Ez látható napjainkban is, a Tatai Mezőgazdasági Zrt. által 2001-ben felújított hagyományban. Minden ugyanaz, csak a kor megváltoztatta a díszleteket: az emberek figyelemmel követik a lehalászás mozzanatát, halat vesznek,
a
sétányon
esznek-isznak, 7. fotó Lehalászás az Öreg-tavon
társadalmi életet élnek, szórakoznak, kikapcsolódnak. Így működött akkor és működik most is. Az a jó kulturális koncepció, amelyben figyelembe veszik az emberi természet kortalanságát, mint láthatjuk ez esetben is. Az egyik szervező, Filipsz Attila elmondása alapján kiderült, hogy a rendezvényt több tényező összhangja hozta össze. „A tó halászati jogára 2000 évben kiírt pályázat kapcsán az akkori önkormányzat jelezte az igényét, hogy jó volna a tó multifunkcionalitását több oldalról is hangsúlyozni. Így jutottunk arra az elképzelésre, hogy minekutána a halászatot a tavon minden évben nagy érdeklődés kíséri, azt felhasználva rendezvénnyé lehetne fejleszteni. A halászat ilyen formán történő attraktív megjelenítése egybe esett az önkormányzat szándékával, így került az első halas fesztivál megrendezésre.”57 A régi rendezvény felelevenítésével a spontán érdeklődésre és a helyi adottságokra,
történelemre
alapozva
továbbél
a
hagyomány,
a
kor
kívánalmainak megfelelően ad kulturális és szórakozási lehetőséget a látogatóknak.
2.3.2. Paraméterei 2.3.2.1. Helyszín A tatai Öreg-tó és környéke, a város szíve ad helyet a „halas fesztiválnak”. Major Dezső így foglalta össze:„a Tatai Vár – Eszterházy Kastély és az Öreg-tó közé zárt természet és műemlékvédelmi terület atmoszférája egyedülálló hangulatot biztosít a rendezvénynek.” 58 A kastély előtti Eszterházy sétányon a halfőzők sátrai által körbezárt területen ülő- és evőhelyek sokaságát adják a sörpadok. Ezek mellett állítják fel a rendezvénysátrat a koncertekhez. 57 58
Filipsz Attila elmondása alapján Széchenyi-terves pályázat 2003.
43
Az igazi vonzerő, a látványhalászat a tómederben történik. Rendszerint október végén leeresztik a tavat a téli szintre, mint ahogy minden halastónál szokás. Ilyenkor homokos tengerpart jellegűvé válik az egyébként az elmúlt korokban körbekövezett és körbebetonozott Öreg-tó. (Pár éve valósultak meg olyan projektek, melyekkel a tó egyes partrészeit természetessé tették nádasokkal és fövenyes szakaszokkal.) A tómederben felállított, a századelő hangulatát idéző, nádból készült halászkunyhó kezdetektől színfoltja a rendezvénynek. Korábban ez a halászkunyhófajta csak a tatai nagyhalászokra volt jellemző. 2.3.2.2. Időpont A rendezvény időpontja értelemszerűen a halászathoz igazodik, mivel annak hagyományaira épül. A lehalászás akkor kezdődhet, amikor a tó vízszintje alkalmas már a húzóhálós halászatra. A vizet szeptember végén, október elején kezdik leereszteni a zsilipeken keresztül. A folyamat egy, másfél hónapig tart. Ha gyorsabban történne, akkor a nagy szívóerő bedöntené a tó falait. Így 2001-ben a meghatározott időpont, október mindenkori utolsó hétvégéje a mai napig áll. Ekkor még lehet szabadtéri eseményt nagy valószínűséggel eső nélkül szervezni. A tapasztalatok azt mutatták az elmúlt 25 év meteorológiai adatai alapján, hogy általában november elseje után jön a csapadékos időjárás. Az őszi hónapok komorságában a lehalászás színesíti Tata életét, ezzel turisztikai látványosságot biztosít a meghosszabbított turisztikai szezonra. Az elmúlt hét évben a rendezvény mindig egy napra felpezsdítette a hétköznapjaiban nyugodt tópartot. 2008-tól a nagy érdeklődésre való tekintettel ez kétnaposra bővült. 2.3.2.3. A rendezvény célja Az Öreg-tavi nagy halászat késő őszi időpontjával azt a célt szolgálja, hogy Tata város idegenforgalmi vonzerejét ősszel is növelni tudja. A szervezők kimondottan
a
város
egyedi
arculatát
44
hangsúlyozzák
a
rendezvény
segítségével, és ezzel párhuzamosan a térség országos ismertségének növelését szeretnék elérni. Kimondott cél a város nevéhez kötődő halászati kultúra ápolása az attraktív megjelenés által, a feledésbe merülő ősi mesterségek bemutatásával.59 A parton sokféle halételt készítenek ilyenkor, ezzel nemcsak a halat népszerűsítik, hanem az egészséges életmódot is. Fontos szempont, hogy maga a rendező, a Tatai Mezőgazdasági Zrt. cégimázsa is erősödik a rendezvénnyel. 2.3.2.4. Közművelődési koncepciója Az Öreg-tavi nagy halászat és mint később láthatjuk a Vadlúd Sokadalom (2.4. fejezet) célja is természetes környezetünk értékeinek köztudomásba juttatása, bemutatása, védelme. Ha a város és a térség polgárai több információval bírnak a terület védett értékeiről, és arról, hogy mit tudnak tenni megőrzésük érdekében, akkor önkéntelenül is tudatosabban kezdik óvni a hétköznapokban.
59
Széchenyi-terves pályázat, 2003.
45
2.3.2.5. Célcsoport A szervezők a célközönséget négy részre bontják: a város és közvetlen térségére (30 km-es vonzáskörzetre, azaz a tatai kistérségre), az északdunántúli és fővárosi közönségre, a szakmai közönségre és a halottak napja közelsége miatt a városba és környékére hazaérkező és elsősorban német nyelvterületről ide látogató külföldiekre.60 Számításaik beigazolódnak: nagyon sok tatai, kistérségi és szakmabéli vesz részt a programokon. 2.3.2.6. Fellépők, előadók A fellépők, előadók műsorai a fesztivál fő látványosságát körülölelve, a program
színesítéseként
széleskörű
szórakozási
lehetőséget
nyújt
a
fesztivállátogatóknak. Sokféle műfajra található példa, vannak visszatérő motívumok: többek közt a mazsorettek felvonulása a Váralja utcán, helyi néptáncegyüttesek és népdalénekesek fellépései és Galambos Lajos műsora. A fellépők sora évről-évre bővült, ahogy a fesztivál nőtte ki magát. A tavalyi esztendőben Somló Tamás és Lola, a tini énekes is előadó vendég volt. 2.3.2.7. Program A nagy halászat két napja alatt folyamatos programokon vehetnek részt a látogatók. Itt a hal és halászat témában minden megtalálható. A mesterség iránti tiszteletet minden évben az Öreg Halász szobrának megkoszorúzásával fejezik ki. Fesztiválról lévén szó, az ünnepélyes megnyitó kulcsfontosságú esemény, melyen a rendezvény fővédnöke, a tatai polgármester és a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa ügyvezető elnöke mond beszédet. Évről-évre várt attrakció az ország minden tájáról érkező „halfőző bajnokok” versengése egyéni receptjeik alapján elkészített halászleveikkel, különleges halételeikkel és a legjobbak elismerése díjakkal, oklevelekkel. A 60
Széchenyi-terves pályázat, 2003.
46
rendezvény szerves részét képező kiegészítő szolgáltatások közé tartozik, hogy ezekből a látogatók vásárolhatnak. Ebből a szempontból az Öreg-tavi nagy halászat értelmezhető lenne gasztronómiai fesztiválnak is, mivel nagy a hangsúlyt kapnak a hal mellett a halból készült ételek. A programban többek közt található a haltermékeket készítő vállalkozások kiállítása kóstolással, vásárlással egybekötve. 2003-tól
az
utána
következő
három
éven
keresztül
mindig
megrendezték a halászathoz kapcsolódó eszközök, tárgyak bemutatóját, kiállítását a régi időkből és napjainkból. 2008-ban első ízben rendeztek Szakmai Konferenciát a rendezvény ideje alatt, Halászat és Természetvédelem címmel a városi Művelődési Házban. Szakállamtitkárok, halgazdálkodók, a természetvédelemmel
és
a
halastavakkal
foglalkozók
osztották
meg
tapasztalataikat egymással és az érdeklődőkkel. Az előadók közt a rendezvény főszervezője, a Tatai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, Major Dezső is szerepelt, Halgazdálkodás és természetvédelem témakörrel. 2.3.2.8. Kiegészítő szolgáltatások A lehalászás elmaradhatatlan része a fentebb említett, az ország különböző pontjairól érkezett szakácsok, azaz a „halfőző bajnokok” halászleveinek, halételeinek vásárlási lehetősége a látogatók számára a tóparton, az Eszterházy sétányon. A halászok munkájának gyümölcséhez a rendezvény ideje alatt kedvezményesen juthatnak hozzá az érdeklődők a tómederben és a várárokban. Mint egy fesztivál ki nem mondott kelléke, a kirakodóvásár is jelen van minden évben, hogy a szolgáltatási kört teljessé tegye. 2008-ban a rendezvény története során először rendezték meg hagyományteremtő céllal az első tatai Halászbált, az Öreg-tavi nagy halászat szombati estéjén.
47
2.3.2.9. Résztvevők Ennél
a
fesztiválnál széles
is réteget
érintő eseményről van
szó
fesztiválvoltának megfelelően, jelen esetben
a 8. fotó Látogatók a tómederben
lehalászás attrakciója gyermekeket, felnőtteket és időskorúakat egyaránt vonz. 2001-ben, mikor az első alkalommal jelent meg önálló rendezvényként a lehalászás, a szervezők beszámoltak arról, hogy „a halas fesztivál váratlanul nagyszámú érdeklődőt vonzott, a nap folyamán közel 5.000 látogató fordult meg az Öreg-tó partján.”61 A következő esztendőre a látogatószám örvendetesen megemelkedett, elérte a 10.000 főt. 2003-ra már a kalkulált 15.000-es tömeg valójában is részt vett a rendezvényen. Minél jobban bekerült a köztudomásba az Öreg-tavi nagy halászat az első három évben, annál több ember vett részt rajta. Az érdeklődés az utána következő években sem csökkent. Ezért is jutottak a szervezők arra, hogy kétnaposra bővítsék a fesztivált. Az új felállással kapcsolatosan a résztvevői számokba Filipsz Attila, a társaság általános vezérigazgató-helyettese avatott be: „Becsléseink szerint a kétnapos fesztiválon (2008) cca. 20.000 látogató fordulhatott meg, ami csak 20-30%-kal több mint a 2007. évi.”62 Elmondása alapján a kétnapos fesztivált még szokniuk kell az embereknek. A résztvevők számát annak ellenére, hogy szabadtéri rendezvényről van szó, jól meg lehet becsülni az eladott élőhal és halétel mennyiségéből. A 2002es adatok alapján láthatjuk, hogy „a mintegy 3000 adag eladott halétel és kb. 2000 kg élőhal jól harmonizál a becsült nézőszámmal.”63
61
Filipsz Attila elmondása alapján Uo. 63 Széchelyi-terves pályázat 2003. 62
48
A fesztivállátogatók javarésze a vonzáskörzetből, régióból és a főleg a középkorú, gyermekes családokból áll.
2.3.3. A szervezők A Tatai öreg-tavi nagy halászat a Tatai Mezőgazdasági Zrt. rendezvénye. A tervezés, szervezés és lebonyolítás feladatkörét e fesztiválnál is civil emberek látják el, a társaság vezetői és irodai alkalmazottai. A szervezőstáb általában tíz emberből áll, de két ember, a vezérigazgató és helyettese kezén fut át minden szál. A társaság augusztus eleje fele tartja az első megbeszélést, mely az azévi
rendezvény
megszervezésére
irányul.
Szeptember
elejétől
konkretizálódnak a tervek, ekkor kéthetente ülnek össze. Októberben sűrűsödnek a szervezési munkálatok, egészen a rendezvény megvalósulásáig.
2.3.4. Pénzügyi háttér A bemutatott öt nagyrendezvénytől az Öreg-tavi nagy halászat eltér az anyagi oldalt tekintve. Egyrészről a mezőgazdasági zártkörű részvénytársaság rendezésével nem nonprofit egyesületről vagy szervezetről van szó, mint a többi esetben. Másrészről a lehalászás, az eladott halak szolgálnak bevételi forrásként. A társaság is szerez támogatókat a rendezvényéhez, hogy meg tudja valósítani,
de
ezek
főképpen
természetbeni
támogatások,
szívességi
szolgáltatások. Általában eszközöket kapnak, például hűtőkocsikat. Egy magáncégnek nem lehet könnyen szponzorokat találni.
2.3.5. Technikai háttér Részben a Tatai Mezőgazdasági Zrt. rendelkezik a szükséges technikai eszközökkel, részben pedig bérlik. A rendezvényhez szükséges a sétányon felállított színpad, a halfőzők részére felállított sátrak és a sok sörpadgarnitúra, mely a halételek kultúrált elfogyasztását teszi lehetővé. „A műszaki berendezések telepítését, elbontását a közműbekötéseket részben saját szakembereik, részben a bérbeadók (pl. sátor)
49
végzik el.”64 A vendéglátás szolgáltatási körébe tartozó hátteret mind a megbízott külső vállalkozók biztosítják. „A Várárki, a társaság tulajdonában lévő ingatlan rendelkezik az élőhal árusítás technikai feltételeivel, a szükséges engedéllyel.”65
2.3.6. Arculata és PR tevékenysége 2.3.6.1. Arculat A
molinókon,
plakátokon
a
tradíciót,
a
hagyományt érezhetjük kifejeződni a barnás tónusú, régies hatású képekkel illusztrált, egyszerű, letisztult világot mutató designon. Ez csöppet sem véletlen a fesztivál előéletét ismerve. A szóróanyagot és plakátot Görözdi Géza tatai tervezőgrafikus tervezte. Mivel a fesztivál neve már eleve magában foglalja a fesztivál lényegét, így a messziről jött látogató is rögtön tudhatja, hogy mit várhat: nagy lehalászást a tatai Öregtavon.
9. fotó A szórólap címlapja
2.3.6.1. Marketingeszközök Mint az előbbi két fesztiválnál, úgy a Lehalászásnál is látható, hogy létezése az évek alatt fokozatosan beépül a köztudatba. Jellemző, hogy mint régen, úgy most is nagy városi esemény keretében történik a tóban lévő halak halászása. Ami marketing eszközöket illeti, itt is a következő sor érvényes: szórólapozás, plakátolás. A terjesztés és a kihelyezés a rendezvény előtt három héttel kezdődik meg saját szervezésben. A digitális médiát tekintve a Tatai TV Képújságában, helyi híradó utáni programajánlóban, a tévések készítette reklámspotban való megjelenés a helyi közönséget informálja. A megyei közönség a 24 óra és a Komárom-Esztergom megyei Hírlap lapjaiból és a megyei Kék Duna és Radír Rádióból szerezhet 64 65
Széchenyi-terves pályázat, 2003. Uo.
50
aktuális információkat. Az Est-lapok megyei kiadványában is megjelent a programajánló. Az országos szinten a Juventus Rádióban hallható ajánló a rendezvény előtt. Tata város internetes honlapján e fesztivál is megjelenik, külön honlapja nincs, csak hivatkozások találhatók a netet böngészve.
2.3.7. Távlati tervek A szervezők célja, hogy nem szabad hagyni elbúcsúsodni a rendezvényt. Véleményük szerint ez a fesztivál a tatai tradíciók populáris megjelenítése. Filipsz Attila beavatott abba, hogy a következő esztendőben a tavaly első ízben megrendezett Halászbált hagyománnyá szeretnék tenni, erre igény is van. A távlati tervek között szerepel, hogy a szakmai vonal még nyíltabbá váljon, a Szakmai Konferenciát még látogatóközpontúbbá teszik az elkövetkezőkben. 2009-ben a Kuny Domokos Múzeum munkatársaival együtt komplex Halászattörténeti időszaki kiállítást terveznek a várban. A kiállítás a rendezvény kezdetével nyílna meg. A
távolabbi
jövőbe
tekintve
a
szervezők
a
külföldi
példa
tanulmányozását tartják irányadónak. Csehországban nagy hagyományai vannak az ugyanilyen jellegű rendezvényeknek. A sörfesztiválok és a halgazdaságok kapcsolata évtizedek óta eredményes. Terveznek tanulmányutat Csehországba, hogy a ottani szervezési sajátosságokat, a megvalósítással kapcsolatos jó ötleteket át tudják ültetni a hazai tapasztalatokba.
2.4. A Tatai Vadlúd Sokadalom 2.4.1. Története A tatai Öreg-tó önmagában vonzerő természeti értékeivel, szépségével. Valamilyen szinten mindegyik tatai nagyrendezvény épít rá. Az október végi lehalászás után is még az idegenforgalmi szezont jobban ki lehet tolni, mégpedig egészen november végéig, az akkor megrendezendő Vadlúd Sokadalomig. E nagyrendezvény főszereplői – mint a nevéből is kiderül – a vadludak. Mikor beköszönt a hűvös idő, vadludak tízezrei jönnek messzi tájakról, főleg Németország és Hollandia felől a tatai Öreg-tóra telelni.
51
A
különleges
természeti adottságra épülő rendezvény
nagyban
különbözik a másik négy tatai nagyrendezvénytől. Ezt a
szervezők
meg
is
fogalmazták: „Nem hangos fesztivál ez, nem egymást érő
koncertek
és 10. fotó Vadludak az Öreg-tavon kirakodóvásárok kavalkádja, mégis ünnep, igazi fesztivál ez a maga módján. Olyan fesztivál, amelyen a látványosságról és a hangulatról a sok ezernyi vadlúd gondoskodik, a vendégek pedig mi, emberek vagyunk.”66 Ez a gondolat egy tábortűz mellett fogant meg a vállalkozó kedvű, civil, önkéntes rendezvényszervező és egyben természetszerető emberek fejében. A ferencmajori madarász tábor a születési helye a mára népes embertömeget megmozgató természetvédelmi rendezvénynek. A kedves baráti társaság beszélgetése közben derült fény az igényre, s főképp az igényükre, hogy megmutassák azt az embereknek, amit ők már tudnak: Magyarországnak vannak olyan különleges természeti értékei, amelyeknek szakmai berkekben a külföldiek is csodájára járnak. Egy céljuk volt csak: természetvédelmet eljuttatni az emberekhez. Megmutatni azt, hogy a természetvédelem nem misztikus dolog, ami mellett a hétköznapokon elmegyünk, felbecsülhetetlen értéke van. Csak éppenséggel nem tudunk róla. Bolla Adrienntől, az egyik főszervezőtől megtudtam, hogy az összes többi dolog menet közben alakult ki, mindig formáltak a rendezvényen, a tapasztalat alakította ilyenre, amilyen formájában ma találkozhatunk vele november utolsó hétvégéjén Tatán.
66
http://www.mme-komarom.hu/fab_mi_az.htm (2009. február 22.)
52
2.4.2. Paraméterei 2.4.1. Helyszín A
rendezvény
helyszíne az Öreg-tó partja. A vadludakat a tóvárosi oldalról lehet a legjobban megfigyelni, itt kialakított madárles is van, melyet a fesztivál
idején
kívül
a
madarászok használnak. A tó a mintegy 50 11. fotó A Tatai Vadlúd Sokadalom madárlesői km-es körzet legnagyobb állóvize, a legalkalmasabb a sekélyes, zátonyokkal teli téli vízszintjével arra, hogy a madarak pihenőhelyéül szolgáljon. „Tata neve jól ismert a magyarországi és nem túlzás, a külföldi madármegfigyelők mind népesebb táborában. Az Öreg-tó, ez az alig 2 km2 felületű,
mesterséges
tó
az
őszi-téli
időszakban
olyan
fantasztikus
látványosságot kínál a természetkedvelőknek, amely méltán teszi világszerte híressé e tavat”67 – így írnak a madarak gyülekezőhelyéről szakmai berkekben. A vízimadarak, s kiemelten a vadludak őszi-téli vonulására reggelente és esténként a hétköznapokban is felfigyelnek a tataiak és a Tatán tartózkodók, mivel gágogásukat a ki- és bevonuláskor nem lehet nem meghallani. 1989-ben a tavat felvették a legjelentősebb vízi élőhelyeket összefoglaló nemzetközi jegyzékbe, a Ramsari Egyezménybe (október 1.– április 30. időszakban). Ez kihat a fesztiválra, mivel minden alárendelődik a természet védelmének. 2.4.2.2. Időpont A tatai idegenforgalmi szezon igencsak kitolódott a Vadlúd Sokadalom megrendezésével. A november utolsó hétvégéjén megszervezendő rendezvény színfoltot ad Tata kulturális életének a télbe hajló őszi napokon. 67
http://www.mme-komarom.hu/fab_mi_az.htm (2009. február 22.)
53
A Vadlúd Sokadalom a kezdetektől kezdve kétnapos rendezvény volt a publikum számára, viszont a szakmai vonal eseményei már pénteken megkezdődtek
a
szakmabélieknek
(versenyzők
regisztrálása,
szakmai
megnyitó, előadások kezdete). Egészen 2007-ig volt így háromnapos a rendezvény, de ahogy bonyolódott a szervezés, a szervezők egyszerűen nem bírták a három napos állandó készenlétet. Többek közt a teleszkópoknál lévő „információs szolgálat” addig tart, míg a fényviszonyok engedik. Ez csak egy mozzanat a rendezvényből, amit a kis szervezőcsapat mindig önmaga lát el. A korábbi években a vasárnapot alapvetően az utómunkálatoknak tartották fent. A változtatás abban állt, hogy a rendezvény főbb eseményeit péntek-szombat helyett szombat-vasárnapra tették. Jelenleg a szakma és a publikum számára teljes mértékben egy időben zajlik a rendezvény, szombat hajnaltól vasárnap délutánig. 2.4.2.3. A rendezvény célja A rendezvényt azzal a céllal hívták életre, hogy ráirányítsák a figyelmet egy komoly jelentőségű vizes élőhelyre (Ramsari Egyezmény), hogy a tízezres, a tavon pihenő és éjszakázó vadlibacsapaton keresztül megmutassák a tatai Öreg-tó és környezetének természetvédelmi értékeit, szépségeit és, hogy közelebb hozzák az emberekhez a természetvédelem gondolatát. „A Tatai Vadlúd Sokadalom találkozási pont volt és lesz is mindazok számára, akik velünk együtt hisznek a valódi értékekben, a természeti értékekben, a természetben, a madarakban” – állítja Csonka Péter, az egyik főszervező. 2.4.2.4. Közművelődési koncepciója Mint az Öreg-tavi nagy halászat, úgy a Vadlúd Sokadalom is Tata város természeti adottságaira épül. Mindkettő egyedi karakterű, más helyszínen más környezetben
megismételhetetlen
jelenségen
alapul.
A
közművelődés
szempontjából is fontos, hogy az emberek értékeljék ezeket az adottságokat. Kiváló
alkalom
a
rendezvény
természeti
54
értékeink
bemutatására,
megismertetésére. A rendezvény közművelődési koncepcióját jól illusztrálja a „Tatai Vadlúd Sokadalom a civil és állami természetvédelem” mottó. A környezeti nevelés jegyében zajlanak a programok. A széles célcsoportba a gyermekek is beletartoznak, náluk különösen fontos, hogy élő példát lássanak e rendezvényen keresztül a természet védelmére, hogy a későbbiekben is e szerint gondolkodjanak, éljenek. A kortalan tanító jelleg mutatkozik meg abban is, hogy a madarász szakma képviselői segítenek eligazodni az érdeklődőknek a madarak világában. Véleményem szerint a Sokadalom filozófiájának nagyon fontos gondolatok képezik az alapját. A hétköznapi iskolai oktatásban csak kevéssé lehet elméleti úton rávilágítani a természet csodáira és a természetvédelem fontosságára. Felnőve pedig egyre nehezebb változtatni a berögződéseken. Tapasztalati élmények kellenek minden korosztály számára, hogy a gondolkodásmód formálódjon, erre kiváló alkalom a Vadlúd Sokadalmon való részvétel. 2.4.2.5. Célcsoport A Vadlúd Sokadalom célcsoportja nagyon széles, 2-102 éves kor, mint általában a népes nagyrendezvényeké. A szervezők minden korcsoportból, társadalmi rétegből várják a résztvevőket. A célcsoport talán csak két részre osztható: a szakmai vonal érdekeltségébe tartozókra és a laikus természetszerető érdeklődők csoportjára. Mindegyik célcsoport megtalálja a rendezvényen a maga programját. 2.4.2.6. Fellépők, előadók A Vadlúd Sokadalomnál klasszikus értelemben vett, a fesztiválok szerves kiegészítőjeként elgondolható zenei fellépőkről nem beszélhetünk, csak előadókról. Jelen esetben a környezetvédelmi okok közrejátszanak, a szervezők törekednek arra, hogy minél kevésbé zavarják meg a tavon pihenő madarak nyugalmát. Az előadók minden évben a szakmai képviselőjeként jelennek meg a rendezvényen. Különböző, a rendezvényhez kapcsolódó témákban közérthető,
55
élvezetes madártani és kultúrtörténeti előadásokat tartanak. Az elmúlt évek alatt érdekes témák tűntek fel a repertoárban, többek közt a Gerecse-hegység flórájáról (2004), Tata kultúrtörténeti értékeiről (2005), a Duna-folyam halairól (2008) tudhattak meg többet az érdeklődők. 2007 óta a tavon zajló események kivetítőn is követhetőek, melyet a narrátor, Zsoldos Árpád tesz azóta minden évben egyedivé. 2.4.2.7. Program A folyamatos programok között megjelennek a kifejezetten szakmai programok, mint a madarászverseny, melyet távolról is vonzzák a madarászokat. „Sok kiegészítő program mellett az aktív terepmadarászokat vártuk egy versenyre, melynek célja minél több madárfajt megfigyelni 12 óra alatt Tata belterületén.”68 A szervezők fontosnak tartják a szakma közérthető, érdekes oldalának megmutatását az embereknek, programjaik szervezésében is e törekvés mutatkozik meg. Az egésznapos programok
közé
tartozik
minden évben a madárgyűrűzési bemutató, mely sok a laikusok számára érdekes színfolt. A képezi mely
rendezvény a
alapját
madármegfigyelés,
önmagában
különleges
attrakció. Teljes körű élvezését segítik
a
„teleszkóp
12. fotó Szabadtéri kiállítás a Vadlúd Sokadalmon
bokrok”,
ahol
a
rendezvénylátogatók
speciális
távcsövekkel, a madarászok szakmai magyarázatával ellátva teljes képet kaphatnak
a
tatai
Öreg-tó
különlegességeiről.
A tó partján felállított nagy rendezvénysátorban madár- és természetvédelmi filmeket láthatnak a két nap folyamán az érdeklődők. Cincér és TÉA (tatai Természetes Életmód Alapítvány) névvel ellátott játszóház is működik a rendezvény alatt, mely egyben kreatív környezeti nevelési sátor is. 68
http://www.mme-komarom.hu/fabalis.htm (2009. február 23.)
56
A Magyar Madártani Egyesület Boltja és a Madárbarát kert stand tanácsadással várja a látogatókat. Ezen kívül a témakörben, például energiahatékonysági természetvédelmi
kiállítás,
könyvek,
általános
kiadványok
természetvédelmi és
tanácsadás,
madárfestmények
vásárlási
lehetősége is adott a Sokadalom két napja alatt. A VIP sátorban találkozhatnak a fesztivállátogatók természetvédelmi szakemberekkel is. Aki mélyrehatóbban érdeklődik a szakmai dolgok iránt, azok a teleszkópokat és a kézi távcsöveket is kipróbálhatják. A szervezők igyekeznek a természetvédelem kalapjába összegyűjthető témákból és programokból a legkreatívabb egyveleget összeállítani. 2.4.2.8. Kiegészítő szolgáltatások „Vadlúdmonitoring” és forraltborozás. Ez a két mozzanat szervesen összetartozik, ha a Vadlúd Sokadalomról van szó. Bolla Adrienn, az egyik szervező így számol be a forraltborozás tradíciójának kialakulásáról: „az első években mi főztük, és csak úgy adtuk azoknak, akik kértek. Aztán egyre több lett a program, és a látogató, így már lehetetlen volt, hogy mi főzzük és osszuk, és mert kialakult egyéb igény is a kilátogatók kiszolgálása érdekében, átadtuk ezt a rész egy vállalkozónak. Így a legutóbbin, 2008-ban, már második éve van étel- és italárusítás is. Forralt bor is, de már szolgáltatásként.”69 A szervezők 2006-ban gondoltak arra, hogy kellene egy-két árus is, alapvetően a természetes életmód jegyében. De csak módjával tervezték, rendezvényük nem a profitorientáltságról szól. Vannak már visszatérő árusaik, mézes, sajtos őstermelők. Az első években sok energiát kellett arra fordítaniuk, hogy a Sokadalom filozófiájához illeszkedő, megfelelő árusokat találják meg, és szelektáljanak a jelentkezők közül. Az árusoknak szabályokat kell betartaniuk ha árulni kívánják portékáikat, többek közt nem lehet magnózniuk, autóval a tó partjára lejönniük, csak bizonyos útvonalon közelíthetik meg a helyszínt, a szürkülettől kezdve a fényt adó lámpáikat csak befelé és lefele irányítva használhatják. Ezek a regulák mind a madarak óvása érdekében születtek. 69
Bolla Adrienn elmondása alapján
57
2.4.2.9. Résztvevők A vadludak vonulását minden
Tatán
figyelemmel dolgos
élő
ember
követheti
a
hétköznapjaiban.
Emiatt is jellemző, hogy a rendezvényen között
résztvevők
nagy
arányban
megjelennek az ország más pontjairól érkezők. Nekik nem 13. fotó Résztvevők tábora a Vadlúd Sokadalmon hétköznapi jelenség, hanem igazi attrakció a vadludak vonulása. A résztvevőknek különleges élményt kínál a rendezvény, mely ismeretet terjeszt, természetet véd és egyben tartalmas szabadtéri program. A résztvevők számát illetően az utóbbi években láthatunk nagy változást, ekkor kezdte igazán kinőni magát a Vadlúd Sokadalom. Míg 2004ben kétezer körül volt a látogatók száma a tó tóvárosi partján, 2006-ban már ötezerre becsülték a szervezők a rendezvényen résztvevőket a hűs novemberi időben.
2.4.3. A szervezők A szervezőcsapat a madarakat és a szervezést kedvelő civil önkéntesekből áll. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportjának kis főszervezői magja alkotja azokat az önkénteseket, akik képesek voltak megvalósítani álmaikat, vágyaikat és ezzel létrehívni a rendezvényt. Az öt fő között minden részfeladatnak megvan a felelőse, és alapvetően mindenki tud mindenről, így láthatóak át a tervezés – szervezés - lebonyolítás fázisai. Sokat jelent a levelezőlista, mely által minden információ szabadon tud áramolni közöttük. A kis mag manapság kibővül a rendezvény közeledtével, a fesztivál hétvégéjén még a Magyar Madártani Egyesület budapesti központjából is érkeznek segítők.
58
Bolla Adrienn avatott be abba, hogy hogyan váltak társrendezővé a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) lelkes tagjai: „2006-ban, amikor megkaptuk végre a jó időt, és lett hirtelen 5000 ember, kiderült, hogy mi milyen kevesen vagyunk. Így került képbe a DINPI, akik 2007-ben még inkább csak az őrszolgálatot látták el, azaz figyelték, hogy senki ne menjen be a tómederbe, ne zavarják a madarakat, stb. Tavaly már tényleg abszolút társszervezőként voltak jelen: az őrszolgálat mellett előadásokat tartottak, a madármegfigyelő verseny résztvevői számára főzték a vacsorát, segítettek a pakolásban, stb.”70 Segítséget kapnak a szervezők az MME központ alkalmazottaitól is, akik a helyszínen főként az embereknek a teleszkópok használatában segédkeznek, illetve a gyerekekkel a játszóházban foglalkoznak. A kérdésre, hogy konkrétan mikor kezdődik a szervezés, Csonka Péter, az egyik főszervező válaszol: „nagyjából a ferencmajori táborunk idején, tehát augusztus közepén, végén szoktuk tartani az első megbeszélést, ötletelést a rendezvénnyel kapcsolatban. Számoljuk innen a munka kezdetét. Valójában ugyanis a helyi csoportunk levelező listáján folyamatosan téma a Vadlúd Sokadalom. Teljesen természetes módon, teszem hozzá. Beszélgetünk, ötletelünk, vitázunk, értékelünk. Mikor mi adódik.”71 Az ötletelés fázisának határidejét a Madártávlat című folyóirat nyár közepi negyedéves lapzártája jelzi, ekkor már megírják a rendezvény ajánlóját. Az évek alatt összeszokott, lelkes szervezők találhatók a Magyar Madártani Egyesület Komáromi Csoportjában, akik minden évben új lendülettel vágnak bele civilként a szervezésbe, vezetőjük Musicz László.
2.4.4. Pénzügyi háttér A tavalyi esztendőig a pályázatokból elnyert támogatás egyáltalán nem volt jellemző. A következő évtől tervezik, hogy változtatnak ezen. Eddig kizárólag önköltséggel és támogatói, szponzori segítséggel rendezték meg az elmúlt nyolc Vadlúd Sokadalmat. Sok természetbeli segítséget kapnak az anyagi támogatás helyett, illetve azt kiegészítve. 70
71
Bolla Adrienn elmondása alapján Madártávlat, 2008/ősz, XV.évf. 3. szám, 20. oldal
59
Bolla Adrienn - az egyik szervezője a Sokadalomnak - avatott be a rendezvény anyagi oldalának megismerésébe. Érdekes módon a pár támogató elmondása alapján „magától jött”. A szakma is igyekszik támogatni a kezdeményezést, az MME központ a lehetőségei szerint anyagilag is hozzájárul a rendezvényhez. Mégis a legtöbbet a természetbeli segítségek jelentenek jelenleg a szervezőknek. Ha ezeket forintosítanák, bizonyára jelentős összegek jönnének ki, de ilyen formában ugyanolyan hasznos minden támogatás.
2.4.5. Technikai háttér A technikai hátteret éppúgy ki kell építeniük a szervezőknek, mint a többi tatai nagyrendezvénynél. Jelen esetben a fő attrakcióhoz nem szükséges nagy infrastruktúra. A tó partján a ludak szemléléséhez csak maguk a
résztvevők
szükségesek.
A
különlegességet, a szakmaiságot a felsorakoztatott távcsövek adják. Ezeket a szervezők biztosítják a látogatóknak. A Sokadalom ideje alatt egy nagy rendezvénysátrat állítanak fel. Ez fedett közösségi színteret biztosít a 14. fotó A tavon zajló események követése a
programoknak. A technikai stáb a nagy rendezvénysátorban rendezvény története folyamán az elejétől fogva önállóan dolgozik, vezetője és felelőse Bagdi Antal. „2006-ban, a rendezvényt követően vetődött fel először, hogy mi lenne, ha megpróbálnánk, hogy a tóról élőképet vetítsünk egy nagyképernyőjű tévére. Mindez megint csak azt a célt szolgálta, hogy a kilátogatókat még inkább kiszolgáljuk látványilag és az információt tekintve is. Tényleg egyedülálló módon. 2007-ben meg is valósítottuk, 2008-ban tökéletesítettük úgy, hogy már nemcsak a tóparton volt ilyen kép, hanem bent a nagy rendezvénysátorban is” 72 – mesélte Bolla Adrienn. Így aztán az előadások alatt, a játszóházban játszva, 72
Bolla Adrienn elmondása alapján
60
vagy éppen étel-italt fogyasztva már teljes kényelemben is lehetett követni a tavon zajló eseményeket.
2.4.6. Arculata és PR-tevékenysége 2.4.6.1. Arculat A Vadlúd Sokadalomnak még nincs kiforrott megjelenése. A házilagos megoldások az arculaton is megjelentek. Az elmúlt években, ahogyan forrta ki magát a fesztivál, jött a mind nagyobb igény arra, hogy tudatosan formálják megjelenésüket. Ötletes kezdeményezés volt a szervezők részéről a 2006-ban kiírt rajzpályázat a gyermekeknek, a következő címmel: Tervezd Te a Sokadalom plakátját! Sok pályamű érkezett, igaz többnyire színes rajzok, melyekkel az volt a gond, hogy mivel szűkös a költségvetésük, kinyomtatni nem tudták volna. A rendezvény logója tavaly készült el, Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor jóvoltából. 2.4.6.1. Marketingeszközök A Vadlúd Sokadalom szervezőcsapata is az előző fejezetekben taglalt fesztiválok marketingeszközeivel él: a helyi, regionális és országos nyomtatott sajtóval, illetve digitális és analóg médiákkal. Bolla Adrienntől megtudtam, hogy külön sajtóanyagot írnak, melyet körülbelül 180 címre küldenek el, ezeknél nem biztos, hogy az egész jelenik meg, lehet, hogy csak részlet belőle. Idén a Magyar Turizmus Rt, Sláger Rádió, Népszabadság, Magyar Narancs, Vasárnapi Hírek és többek közt a Komárom-Esztergom megyei Est is hirdette a rendezvényt. A Magyar Madártani Egyesület szakmagazinjában, a Madártávlatban minden évben részletes beszámoló jelenik meg. A külföldi megjelenést a BIRDLIFE nemzetközi hírlevelén megjelenés jelentette. De jelen vannak az interneten az iwiw-en is, külön profilja van a rendezvénynek. A
marketingre
körülbelül
nulla
forintjuk
van.
Amit
tudnak
szervezkedni, azt csinálják. Mindent házilagosan tudnak csak megoldani, egyelőre erre van lehetőségük. Ez bizonyára szerepet játszik abban, hogy a
61
tataiak körében a kevésbé ismert fesztiválok közé tartozik a Vadlúd Sokadalom. Így már nem meglepő a kutatásom során kapott eredmény sem, melyet a 2.6.1.2-es alfejezetben tárgyalok. A szervezők terveznek a látogatók kezébe adható programfüzetet is készíteni. Igazából a Sokadalom plakátja eddig maga a programfüzet is volt egyben. A marketingeszközeik terén nyitnának a turisztika felé, tervezik a megjelenést az utazási kiállításon is.
2.4.7. Távlati tervek A Vadlúd Sokadalom az utóbbi években kezdte igán kinőni magát. A szervezők szembesültek azzal, hogy milyen 4-5000 embert fogadni, lefoglalni programmal, nézelődnivalóval. Bolla Adrienn beszélt arról, hogy még tervük népszerűsíteni a rendezvényt. De előtte végig akarják gondolni a lehetőségeket, mert akár 10.000 fő is megjelenhet, akinek programot kell adni, míg nem nézi a madarakat. A kivetítő ötletének hatékonysága is akadályokba ütközhet, például ha nem férnek be a sátorba az érdeklődők. A jelenlegi tíz „teleszkópos bokor”, azaz madármegfigyelési pont már több, mint a kezdeti öt, az eddig nőtt résztvevői arányt ki tudta szolgálni, de a még több emberhez biztosítani kell a hátországot is. Ezeknek mind tudatában vannak. „A közeljövőben egy-két irányba szeretnénk nyitni” – avatott be terveikbe Bolla Adrienn. Egyrészt a minisztérium fele, hogy például szelektív hulladékgyűjtési bemutatót csináljanak. Másrészt az árusok fele, hogy több őstermelő tudjon jönni a rendezvényükre, olyan emberek, akik a maguk erejéből készítik portékáikat, például méz-, sajt- vagy pálinkatermelők. Mindezt úgy, hogy értékek mentén haladjanak, ne váljon fogyasztáscentrikussá a Sokadalom. Harmadrészt más természetvédelmi egyesületek fele is szívesen nyitnának, összefogás jegyében szerveznék a fesztivált, a természetvédelem mentén.
62
2.5. Víz, Zene, Virág Fesztivál 2.5.1. Története Tata legrégebbi és legnagyobb volumenű fesztiválja kétségtelenül a Víz, Zene, Virág Fesztivál.
Az rendezvényből az elmúlt tizenöt év alatt
országos hírű fesztivál kerekedett, a Közép-Dunántúli Régió vezető turisztikai nagyrendezvényévé nőtte ki magát. A tavalyi esztendőben, 2008-ban kerek évforduló érkezett el a fesztivál életében: a 15. születésnapját ünnepelhette. 1994-ben rendezték meg az első tatai Víz, Zene, Virág Fesztivált. A rendezvény alapötlete Szentessy Lászlónéhoz, a Művelődési Ház akkori igazgatójához köthető. Ez volt az első kezdeményezés annak érdekében, hogy Tata több legyen, mint egy egynapos kirándulóhely. A koncepció egyszerű volt: egy igazi városi ünnepre van szükség. Szentessy Lászlóné a 90-es évek elején egy barokk virágkötészeti kiállítás sikere után fantáziát látott a virágban, mint nyelvi korlátokat túllépő témában. Ehhez társította a vizet, mert véleménye szerint: „nincs még olyan város az országban, ahol a közepén van egy tó, egy ilyen szép nagy tó a várral.” 73 Ehhez csatlakozott a zene, mint harmadik elem, melyet szintén nyelvi nehézség nélkül mindenki megért és alapvetően egy fesztivál elképzelhetetlen nélküle. Fontos, hogy mindhárom egység pozitív tartalmú, az elnevezés is segít biztosítani a sikert.
2.5.2. Paraméterei 2.5.2.1. Helyszín A három „fesztiválos” nap alatt Tata igazi fesztiválvárossá alakul. Az egész tópart tele van a sok látogatóval, árussal, programmal. Színes forgataggá változik az egyébként nyugodt környezet. Az évek alatt a helyszín nőttön-nőtt. Az első évben – Szentessy Lászlóné szavaiból kiderül – még elfért a rendezvény a Várudvarban. Aztán a későbbiekben mind hozzácsatolódtak területek, a tavalyi esztendőben már a Tófarokhoz közeli Építők parkjában is számos program várta az érdeklődőket. Aki teljes egészében be akarja járni a 73
Interjú Szentessy Lászlónéval a Fesztivál alapításáról In: Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig, 2006., 11. o.
63
fesztivált, annak nincs egyszerű dolga. Ilyenkor Tata Öreg-tó közeli része teljesen átalakul. „Ha tényleg azt gondoljuk, hogy minden résztvevői igényt ki akarunk elégíteni, akkor helye van a vurstlinak is, csak nem ugyanazon a helyen, ahol a kvalitásos kézműves termékeket telepítjük, vagy ahol hozzá nem illő műsorok vannak. Így aztán az egész tóparton kerestük a helyszíneket, be is laktuk a város egyre nagyobb részét a tóparton – mert hogy az folyamatosan bővült – nemcsak
nézőközönségét,
látogatottságát, résztvevőit illetően, hanem abban is, hogy nagyon sok lett
a
program.”74
megvalósulását
Ennek
láthatjuk,
a
hogy
3. ábra A Víz, Zene, Virág Fesztivál helyszínei
2006-ban egy új helyszín, az Építők parkja is fesztiválhelyszínné vált. Ez már lényegesen távolabb van a magtól, a Vár környékétől. Itt a helye a vurstlinak és a szórakoztató park nagy részének. A legnagyobb tömeget vonzó populáris műsorszámokat is az itt felállított színpadon mutatják be. Ez egy egység a rendszerben. Fontos törekvés az Egyesület és a korábbi szervezők részéről, hogy olyan tatai épületek kapui nyíljanak meg a fesztivál ideje alatt, amik egyébként az év többi részében zárva vannak. Ilyen épület például a Cifra malom, ami virágkompozíciók otthona lett a három napra. Én mint tatai polgár a Cifra malomban ekkor jártam először, élmény az egyes sokszor csak kívülről látott épületeket belülről is megtekinteni. Essősy András, az Egyesület jelenlegi elnökének véleménye szerint nem mindegy a helyszín. Tatának olyan fesztiválhelyszíni adottságai vannak, 74
Interjú Szentessy Lászlónéval a fesztivál alapításáról In: Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig, 2006., 12. o.
64
mely kevés városnak adatott meg. Szinte kötelező érvényűnek tartja az adottságokkal való élést. „Nem mindegy hogy hol énekel például a Benkó. A háttér, a vár, különleges miliőt ad. Ez eleve attrakciónak számít. A Balatonnál sem mindegy, hogy Balatonfüreden vagy mondjuk Balatonfenyvesen megy el az ember egy koncertre.”75 Véleményem szerint a mai fesztivál szerkezetében jó, hogy érzékelhető a különböző helyszínek a különböző arculata. Így mindenki meg tudja találni az ízlésének megfelelő programot és akár célirányosan oda tud menni. 2.5.2.2. Időpont Ez a nagyrendezvény volt az első a maiak közül, az alapításkor kevéssé kellett figyelembe venni a más nagy tatai rendezvényekhez való igazodást. A választás június utolsó hétvégéjére esett, ekkor már a nyári éjszakák különleges hangulatát lehet érezni az Öreg-tó partján. Az időjárás alkalmas a szabadtéri rendezvények lebonyolítására. Tatán az 1930-as években voltak a „Júniusi hetek”, ez is mutatja, hogy a júniust mindig is kihasználták nagyobb, kültéri rendezvények szervezésére. A fesztivál a kezdetektől három naposra terveztetett. Az első, a pénteki nap a bevezető nap, ekkor még kevesebb az árus, a résztvevő és a programok java is csak délutántól indul. 2.5.2.3. A rendezvény célja „Azzal a céllal jött létre, hogy valami maradandót alkosson”. 76 Teret adjon Tatán a művészeteknek: táncnak, éneknek, zenének, színjátszásnak, virágkötészetnek, festészetnek, iparművészetnek, szobrászatnak. Ezzel a gondolattal a kezdetektől a fesztivál egyben szórakoztató, egyben tartalmas kulturálódási lehetőséget adott a városlakóknak és a környékbelieknek. Maradandót sikerült alkotni, ez tizenöt év után már megállapítható. Ma már mindenki megtalálja az igényének megfelelő programot. Kiemelt céllá vált az évek alatt Tata városának bemutatása és arculatformálása a Víz, Zene, Virág Fesztivállal. 75 76
Essősy András elmondása alapján Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig, 2006., 66. o.
65
2.5.2.4. Közművelődési koncepciója A kezdetektől érvényes az az elv, hogy a „köz” fesztelenül művelődődjön, mindez „népünnepély” jelleggel, szabadon, kötöttségektől mentesen történjen. A szervezők célja, hogy a közönségízlést populáris módon, de kulturális értékeket felvonultatva csiszolja a rendezvény által. Közvetett cél - visszatérő gondolat, ez látszódik az eddig taglalt tatai nagyrendezvényeknél is - a városban lakók érdekeltségének kialakítása a rendezvénnyel szemben, a kultúra által. 2.5.2.5. Célcsoport A Víz, Zene, Virág Fesztiválnál elmondható, hogy mindenkihez szól. A kezdetekkor népünnepély létrehozása volt a cél. Ez sikerült is. Lehetséges ünnepelni kortalanul, korlátok nélkül a „Vízzenén”. Essősy András, a Víz, Zene, Virág Fesztivál elnöke szerint a tágan értelmezett családnak szól a fesztivál. Ebbe beletartoznak az egyedülállók is, ők is tartoznak valahová. Az évek alatt azért kialakultak a körvonalazható célcsoportok, melyek a programok szervezésekor nyújtanak támpontot a szervezőknek. A koncertek, az utcabál, a sport jellegű programok vonzóak lehetnek a fiatalabb korosztályok számára. Külön kategóriát képviselnek a helybéli lakosok, egy rangos kulturális esemény a tatai és kistérségi lakókat is megmozgatja. A helyiek, mint vendéglátók is szerepet játszanak a fesztivál ideje alatt. A belföldi és külföldi turisták is külön célcsoportot képeznek. Az ország minden szegletéből érkeznek látogatók a rendezvényre, ez a célcsoport nagyon kiszélesedett az utóbbi évek marketingtevékenységének – is – köszönhetően, Tatát már „összekapcsolták” az emberek a Víz, Zene, Virág Fesztivállal. A külföldiek száma is növekszik, főleg a határ menti szlovák településekről, illetve a testvérvárosokból érkeznek sokan. A fesztivál széles célcsoportja serkentően hat a rendezvényre, ez főleg a programok sokszínűségén mutatkozik meg. Minden célcsoport megtalálhatja a neki való programot. Emiatt nagy feladat hárul a rendezőkre, széles igényeket
66
kell kielégíteniük, több korosztály, társadalmi réteg képviselőit kell szórakoztatniuk. 2.5.2.6. Fellépők, előadók A fellépők, előadók között minden célcsoportnak megfelelőt találunk minden évben. Színes skálát vonultat fel a fesztivál, mindenki megtalálja a saját ízlésének valót. Ez a törekvés látszódik is a szervezésben. A zenei részre minden évben műsortervezetet készítenek az elnökségi tagok, majd utánajárnak a megvalósítás lehetőségeinek és ezek után alakul ki a végleges zenei program. 2.5.2.7. Program A fesztivál progamsorozatát városi előrendezvények „melegítik be”. Ezek többnyire zenei koncertek különböző helyszíneken, melyek évről évre változnak. Tatai éttermek is csatlakoztak az előrendezvények szervezéséhez. Az állandó programok hozzásegítenek ahhoz, hogy a fesztivál gerince megmaradjon az évek alatt. Az alapelképzelésre, a hármas tagolásra (víz, zene, virág) épülnek a programok ma is. A vízi programok az Öreg-tavi Vízi Vitorlás Egylet válnak
közreműködésével teljessé.
evezősök,
A
tavat
kajakosok,
regatták és vitorlások veszik birtokba a fesztivál ideje alatt. A második fesztiváltól kezdve
szervezik
meg
minden évben a különleges
15. fotó A korabeli naszád az Öreg-tavon
vízi karnevált, mely mindig a szombat esti tűzijáték előjátéka. Láthatunk a három nap alatt vízbe ugró ejtőernyősöket és műrepülőt is. Attrakció a korabeli naszád, ami a tó vízére száll ezeken a napokon ingyen szállítva az utasokat, és a tavon elhelyezett különböző színekben
67
pompázó szökőkút is, melyet a harmadik Fesztiváltól csodálhatnak meg a látogatók. Véleményem szerint e fesztivál egészen másképp „épített” az Öregtóra, mint a korábbi fejezetekben említettek. A Lehalászás és a Vadlúd Sokadalom is él a Tó adottságaival, de jelen esetben mesterségesen kellett kialakítani a vízhez kapcsolt programokat.
A
fantázia
szárnyalt és testet öltött az évek alatt, mely a vízi programok szervezőit dicséri. A
zenei
blokk
a
programok második csoportját képezi.
Zene
nélkül
nincs
fesztivál. A szervezők célja 16. fotó Néptáncosok a Várszínpadon konkrét a zenei programokkal kapcsolatban: „a cél, hogy a tempók, ritmusok, hangulatok sokféleségével a különböző kultúrájú és életvitelű látogatók számára változatos programcsokrot sorakoztassunk fel, megteremtve ezzel a zenei világ egységét.”77 Ebben az
egy
mondatban
minden
benne van, ami fémjelzi a változatosságot,
sokrétűséget,
ugyanakkor az egységet. A virágos programok a fesztivál egyedi arculatát adják. Az
évek
során
17. fotó Virágköltemény a fesztiválon
különböző
helyszíneken (Vár, Törökkori átjáró, Cifra malom, Esterházy kastély) mutatták be a szemet gyönyörködtető virágkompozíciókat. Szabadtéri díszítéseket is láthatunk virágból, többek közt a Vár homlokzatán és a Várkapun. Ennek a tematikának a hozadéka, hogy 1998-ban Tata elnyerte a virágos város címet. Tatán volt először arra lehetőségük a virágkötőknek, hogy tudásukat, tehetségüket ne kizárólag kereskedelmi céllal kamatoztassák. Itt a „virágkötő 77
Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig, 2006., 34. o.
68
show” keretében az érdeklődők előtt, élőben köthették meg virágcsodáikat, melyekből kiállítást szerveztek. Külön gyermekeknek szóló programok is helyet kapnak a fesztivál programsorozatában, főként a délelőtti műsorok szólnak hozzájuk. Minden évben a képzőművészeti kiállításoktól kezdve a bonsaikiállításokig többféle kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Különböző helyszíneken, a Magyary Zoltán Művelődési Központtól az Esterházy Kastélyig. Elmaradhatatlan esemény a fesztivál ünnepélyes megnyitója, a Repülőshow, a szombat esti Vízikarnevál és az utána lévő tűzijáték. A fesztiválhoz kapcsolódnak egyéb városi programok is.
Több
alkalommal a Magyar Honvédség rendezett Nyílt napot vagy Fegyvernemi napot a laktanya területén a fesztivál pénteki napján. E két rendezvény kiegészítette egymást, mivel a pénteki nap a Víz, Zene, Virág Fesztiválnál „csak” ráhangoló nap. 2.5.2.8. Kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatások közé tartozik a fesztivál elengedhetetlen tartozéka, a kézműves vásár. Az évek alatt, ahogy kinőtte magát a rendezvény, előkerült
a
„gagyi”
kontra
minőségi
problematikája.
A
helyszín
„széthúzásával”, a tó távolabbi része fele helyet kapott a vurstli, a búcsújellegű kirakodás. A vár környékén és a frekventált helyszíneken minőségi kézműves vásározókat találhatunk. A kézműves és kirakodó vásárnak és a szórakoztató parkért külön cég hatáskörébe tartozik. Az árusok nagyon egyformák a más városok fesztiváljainak árusaival. Ez törvényszerűen nem lehet speciális vonzerő egy fesztiválnál sem. A vendéglátói rész is komoly szerepet tölt be a rendezvény életében. A rendezvényekre való kitelepülés – úgy, mint a vásározásnál láthatjuk – iparággá fejlődött. Külön cég foglalkozik ezzel a résszel. 2006-tól az Egyesület stratégiája, hogy különválasztja a vásárt, a búcsút az Építők parkjában és a vendéglátást. „Így nem áll fenn a veszélye, hogy a fesztivál sikere egy
69
vállalkozó munkájától, hozzáállásától függjön”78 – írja Gyimesi Krisztina, az Egyesület tagja. A Várárokban lévő „Péter-Pál napi Halfogások 2002 óta rendezvény a rendezvényen belül, az Öreg-tavi nagy halászatot (2.3. fejezet) rendező Tatai Mezőgazdasági Zrt. szervezésében. Tavaly,
2008-ban
már
harmadik
alkalommal jelent meg a bor a „Vízzenén”. A várkanyari
Borfalu
célja
nemcsak
a
rendezvény színesítése, hanem a kis- és középborászatoknak
bemutatkozása
a
borászati hagyományokat, tradíciókkal. 2.5.2.9. Résztvevők Az első Fesztiválon többségében Tata és vonzáskörzetének lakossága képviseltette magát, ami a becslések szerint körülbelül 40.000 fő lehetett a három nap alatt. Ez a 18. fotó Általános kép a Tópartról a szám az évek során folyamatosan nőtt, a fesztivál ideje alatt 2006-os adatok alapján ez 120.000 főre emelkedett. Manapság már csak annyit lehet tapasztalni, hogy hihetetlen mennyiségű ember lepi el a várost a fesztivál idején. Becsülni talán lehetne, de a szervezőknek nem is céljuk a pontos adatok szerzése, a törekvésük inkább már az irányba halad, hogy ne növeljék tovább a résztvevők számát, hanem inkább élhetőbbé tegyék a fesztivált. Az utóbbi három év koncepciójába a létszám csökkentése is beletartozik, tudtam meg Essősy Andrástól. Látszódik, hogy a „Vízzene” már az érett fesztiválok közé tartozik, már tömeg van jelen. A helyszín jelentős bővítésével az emberszámot sikerült jobban eloszlatni, nem vált életveszélyessé a fesztivál.
2.5.3. A szervezők Szentessy Lászlóné és a tatai Művelődési Központ munkatársai nyolc évig lelkesen szervezték és szakmai tudással megalapozottá tették a fesztivált. 78
Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig, 2006., 40. o.
70 4. ábra Az egyesület logója
Ahogy bővült a rendezvény, egyre több civilszervezet volt segítségükre és egyre több partnert kértek fel a közreműködésre. A hosszú távú működés érdekében létre kellett hozni egy szervezetet, ez lett a Fesztivál Igazgatóság. Ez a szervezet az anyagi és technikai oldalát tudta biztosítani a fesztiválnak, a szervezési feladatokat továbbra
is
a
Művelődési
Központ
munkatársai látták el. 1998-től lett hivatalosan városi a rendezvény. 1999-ben létrejött a Víz, Zene, Virág Egyesület, hogy először segítse, aztán át is vette a rendezés jogát. Ekkor került ki a Művelődési Központ szervezői, gondoskodó keze alól a fesztivál, és szervezői rutinnal rendelkező civilek folytatták a megkezdett utat a szervezésben. Az Egyesület szervezi a mai napig a rendezvényt. Tagjai lelkes önkéntesek, de nem képzett szakemberek. A „Vízzene” és Tata sorsa a „szívügyük”. Essősy András, az Egyesület jelenlegi elnöke szerint „a tapasztalat után már nevezhető profinak”79 a társaság. Jelenleg az Egyesület hatáskörébe tartoznak a szervezési feladatok. Ahogy bővült a rendezvény, kikerült a Művelődési Ház berkeiből, hogy egy különálló szervezet teljes figyelme erre irányuljon. „Az Egyesület egyéni célja a lehető legjobb szervezés megvalósítása, amelynek érdekében már bevált gyakorlat alapján különül el szervesen egymástól a Fesztivál mint rendezvény, a szervezés és a kivitelezés”80 – állítja Gyimesi Krisztina, az Egyesület tagja. Az előkészületi munkálatok már nem sokkal azután elkezdődnek, mikor az azévi rendezvény befejeződött. A fesztivál lebonyolítása után két-három héttel értékelő összejövetelt tartanak az elnökségi tagok. Ezután kis szünet következik a nyáron, majd szeptemberben újra asztalhoz ülnek, ekkor az elnökségi tagok beszámolnak az egyesület többi tagjának az elmúlt év fejleményeiről. A szervezők összeállítják a következő évi munkaprogramot. Van rutinrész, mely mindig ugyanaz a feladat, csak más környezetben. Erre is 79 80
Essősy András elmondása alapján Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig, 2006., 16. o.
71
fel kell készülni minden évben, mivel mindig minden változik. Essősy András a szántás-vetés-aratás képhez hasonlította a szervezési folyamatokat. Ahhoz, hogy minden évben legyen termésünk, a sort újra le kell játszani. Mikor az előzetes programtervet összeállítják, ügyelnek arra, hogy a rendezvény hagyományos váza megmaradjon. Az Egyesület az egész év során végzi a szervezési munkálatokat, kéthetente gyűlnek össze helyzetfelmérő, „ki hol tart a szervezésben” megbeszélésekre. A rendezvény közeledtével természetesen a találkozási alkalmak sűrűsödnek, mint ahogyan a többi tatai rendezvénynél. A helyi Művelődési Központban található irodájukban az irodavezető, Dományi Zsuzsanna foglalkozik a szervezési folyamatok egy mederben tartásával. A mai fennállás szerint minden részegységnek megvan a felelőse. Külön szervezési blokkot alkotnak a „vizes”, a „virágos” és a zenei programok. Ezeken kívül a színpadi programokat, a kézműves vásárt, a szórakoztató parkot, a kirakodó vásárt és a vendéglátást külön társaság, szervező rendezi. A szálak az Egyesület elnökének kezében futnak össze.
2.5.4. Pénzügyi háttér A tatai fesztiválok között a Víz, Zene, Virág Fesztivál az anyagi feltételeket tekintve is más nagyságrendű, mint az előző fejezetekben taglaltak. A szervezők elmondása alapján megtudtam, hogy 25-30 millió forintból gazdálkodhatnak. Ez lényegesen magasabb összeg a többihez képest. Másrészt mivel már hírneves fesztiválról van szó, a szponzorok is szívesebben adják támogatásukat, mivel tudják, hogy sok ember láthatja a szórólapokon, kiadványokon, a színpadokon cégük logóját. Népszerű rendezvényt mindig hamarabb támogatnak, mint egy kisebb kaliberűt vagy éppenséggel kialakulóban lévőt. A szponzorok között megkülönböztetnek arany, ezüst és bronz fokozatúakat is. Mindig az Egyesület egyik elnökségi tagjának a feladata a szponzorszerző tevékenység és ennek gondozása. A jelenlegi egyesületi elnök, Essősy András évekig többek közt ezt a feladatkört látta el. A rendezvény fővédnöke, Tata Város Önkormányzata a kezdetektől
72
támogatója a fesztiválnak, minden évben egy millió forint támogatást biztosít a város képviseletében. Annak ellenére, hogy nagy pénzek forognak fenn a fesztivál rendezése alatt, „nullszaldós” rendezvényről beszélhetünk. Ami bevétel származik a kirakodóvásárból, a szórakoztató parkból és a támogatók együttműködéséből, az a műsor- és programfüzér és az egyéb kiadásokra fordítódik. Essősy András elmondta, hogy csak annyi tartalékot halmoznak fel, amennyi az egyesületi iroda fennmaradásához szükséges.
2.5.5. Technikai háttér Az infrastruktúrát úgy, mint az előző fejezetekben bemutatott tatai fesztiváloknál, szintén a szervezőknek kell biztosítaniuk, mivel kiépítve nincsen. Ide tartozik a villany, az ivóvíz megteremtése az összes helyszínen. Ekkora kaliberű rendezvénynél a technikai háttérhez hozzátartozik a terület fokozott biztosításának megszervezése. A Rendőrség, a Polgárőrség és egy magánnyomozó cég tartja felügyelet alatt a fesztivált. Ennél a nagyrendezvénynél már a kezdetek óta találunk információs sátrakat a fesztivál területén, ahol a munkatársak segítőkészen információkkal, prospektusokkal, programfüzetekkel látják el a fesztiválozókat. A szervezőktől tudtam meg, hogy a rendezvény összes résztvevője rádió kapcsolatban áll egymással és az irodával, ami egyben a központi bázis.
2.5.6. Arculata és PR-tevékenysége 2.5.6.1. Arculat Már az első évektől határozott, találó arculattal jelent meg a Víz, Zene, Virág Fesztivál a plakátokon, szórólapokon. 1996-ban védették le a szervezők a rendezvény elnevezését és logóját. Az arculatot az első tíz évben a mottó is formálta. Minden évben egy hangzatos mottó (pl. Mondd el dallal, tánccal, virággal! – 1997, 5. ábra A Víz, Zene, Virág
Szép hazám, kincses Magyarország – 2000, Fesztivál logója
73
Egy fedél alatt a Kárpát-medencében Európa kapujában – 2003) adta meg a tematikáját a fesztiválnak. 2004-től viszont az Egyesület úgy látta, hogy a mottó nem tölti be funkcióját, így megváltak tőle. Szentessy Lászlóné szerint a mottó tematizálta a fesztivált. Ez is mutatja, hogy a rendezvény mennyire túlnőtte magát, nehéz egy téma köré szervezni. 2004-ben megszületett a fesztivál dala is, Fellner István Richie, az egyik fesztiválszervező alkotása. A dal jó ötlet volt, de hamar elveszik a kavalkádban. A fesztivál logója 1994-ben készült el, az első évtől fémjelzi a rendezvényt. Szentessy László művésztanár rajza alapján Kovács István tatai grafikus véglegesítette a logót. Jó dolognak tartom, hogy a logón nem változtattak, sajátságos stílusával színfoltja a plakátoknak, szóróanyagoknak. 2.5.6.2. Marketingeszközök A rendezvény életében - úgy, mint a másik négy nagyrendezvényében – nagyon fontos a külső és belső kommunikáció. Mindkettőnek kialakult hagyományai vannak a fesztivál életében. Az öt tatai nagyrendezvény közül 19. fotó Komárom-Esztergom ennek a legjobban átlátható a belső szervezeti
megyei Est tematikus különszáma
rendszere. A belső kommunikáció hivatalosan az elnökségi üléseken kap szerepet. A külső kommunikáció hasonlóan működik, mint a többieké. A látogatók megnyerése számos eszközzel történik: kialakított médiakampánya van, a szórólapok, plakátok a klasszikus hirdetési formához tartoznak és nem utolsó sorban, az internetes felület itt is egyre nagyobb szerepet kap. 2002 óta saját honlappal rendelkezik a rendezvény, mely egész évben elérhető. A nyomtatott sajtóban cikkek, beszámolók jelennek meg, helyi, megyei és országos (a Népszavától a Kiskegyedig) szinten is. 2006 óta a KomáromEsztergom megyei Est tematikus különszámmal jelentkezik, mely a Víz, Zene, Virágról szól.
74
2.5.7. Távlati tervek Essősy Andrástól megtudtam, hogy mindig az előttük álló feladatra koncentrálnak a „Vízzene” szervezésekor. Sok minden volt már az elmúlt tizenöt év alatt. Az eredeti váz megtartása mellett mindig becsempésznek valami újat a rendezvénybe, mint például tavaly a jégszobrászatot. „A tradíció, a megteremtett hagyományok szinten tartása óriási teljesítmény” – véli Essősy András. Ha van új ötlet, bárki mondja, elfogadják, de a megvalósítás útját általában nem látják az ötletelők. Kívülről könnyű megítélni a szervezést. A fesztiválnál már nem hat akkora újdonsággal, hogy éppen Charlie jön vagy Benkó. Az elmúlt évek alatt sok fellépő járt Tatán a „Vízzenén”, ez már kevéssé domináns vonzerő a fesztiválban, tudtam meg Essősy úrtól. A koncepció a szervezők részéről, hogy mindig megnézik mi volt a sikeres az adott évben, azt megtartják, továbbfejlesztik, ami nem tetszett az embereknek, azon túllépnek, „kiradírozzák” a rendezvényből. Állítják, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni, nem is ez a cél, csak széles rétegek kulturált szórakozását lehetővé tenni.
2.6. Kutatás 2.6.1. Primer kutatás 2.6.1.1. A mélyinterjúk A tatai „fesztiválhelyzet” feltérképezésében nagy segítségemre voltak az egyes fesztiválok szervezői. Megkerestem azokat a személyeket, akiktől kérdezhettem, hogy belelássak az egyes nagyrendezvények történetébe, működésébe és szervezési mechanizmusaiba. Belepillantást nyerhettem sokféle célba, motivációba, jövőre vonatkozó tervbe. Mind az öt nagyrendezvény (Tatai Sokadalom, Víz, Zene, Virág Fesztivál, Barokk Fesztivál, Öreg-tavi nagy halászat és Vadlúd Sokadalom) szervezőcsapatából sikerült interjút készítenem, a kérdéseim által kutattam a bennem felmerülő kérdésekre a választ. Sikerült megszólaltatnom a tatai kultúrában, művelődésben kulcsfontosságú személyeket is: a Művelődési Ház volt igazgatónőjét és a város művelődésének szervezőjét is.
75
Az interjúknál mankót nyújtó kérdéssorom nyolc válaszra váró kérdésből állt. Ezek a következők voltak: 1) Mit gondol, Tata fesztiválváros? 2) Hogyan értékeli a tatai fesztiválokat? 3) S hogyan illeszkedik a tatai fesztiválképbe az Önök által szervezett fesztivál? 4) Gondolja-e, hogy Tata elbírna még több fesztivált? 5) Mit gondol, miért van ennyi fesztivál Tatán? 6) És országosan? 7) Ön szerint a fesztiválok országosan növekvő száma okoz-e minőségi romlást a fesztiválokban? 8) Mit gondol a tömegrendezvénnyé válásról? Nagyon hasznosnak éreztem a beszélgetéseket, mivel sok szemszöget ismerhettem meg általuk. Gondolataik rávilágítanak Tata lehetőségeire, kulturális életére, „fesztiválhelyzetére” és ezek összefüggéseire.
76
A megszólaltatott személyek: -
Tatai Sokadalom:
Múthné Szakáts Zita, az egyik főszervezője és gazdasági vezetője a nagyrendezvénynek -
Víz, Zene, Virág Fesztivál:
Esőssy András, a Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület elnöke, jelenleg a Magyar Pályázati Iroda régióvezetője -
Barokk Fesztivál:
Schmidt Mónika, a fesztivál volt főszervezője, a városi Zeneiskola tanára és a tatai Esterházy Énekegyüttes vezetője Dezső Marianna, a fesztivál főszervezője, a tatai Concerto Zeneiskola és a tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatónője -
Öreg-tavi nagy halászat:
Filipsz Attila, a rendezvény egyik főszervezője, a tatai Mezőgazdasági Zrt. általános vezérigazgató helyettese -
Vadlúd Sokadalom:
Bolla Adrienn, a rendezvény egyik főszervezője, kommunikációs igazgatója, civilben egy személyzeti tanácsadó cégnél ügyfélszolgálatrecepciós -
Művelődési Központ:
Szentessy Lászlóné, a Víz, Zene, Virág Fesztivál „szülőanyja”, a tatai Talentum Iskola jelenlegi, a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központ volt igazgatónője Kollárné Bombicz Zsuzsanna, a Víz, Zene, Virág Fesztivál egyik szakmai alapítóembere, 1999-ig, a Fesztiválegyesület megalakulásáig a főszervezők között, jelenleg - is - a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központ művelődésszervezője. Az első kérdésemmel in medias res, a téma közepébe vágva indítottam beszélgetéseimet interjúalanyaimmal. - Tata vajon fesztiválváros? Először is a szakmabéliek véleménye: „az én felfogásom szerint nem. Többnek kellene lenni, olyan értelemben, hogy minden hónapban kellene
77
lennie fesztiválnak, most júliusban például nincsen. Tata akkor lenne fesztiválváros, ha az infrastruktúra kiépítésével megalapoznák a fesztiválokat. Ehhez a város vezetőinek hozzáállásának is változnia kellene. Az épített és természeti környezet adott a városban. Csak nem élhető a város a turisták számára. Például nincs nyilvános WC, kerékpárút, ivókút, megfelelő számú szemetes edény. Nekem ezek hiányoznak a városból” – válaszolta Kollárné Bombicz Zsuzsanna, a városi Művelődési Központ művelődésszervezője. Hasonlót fogalmazott meg Szentessy Lászlóné is, a Művelődési Központ volt igazgatónője, a Víz, Zene, Virág Fesztivál „szülőanyja”. „A kezdetén van. Lehet belőle fesztiválváros. Ahhoz, hogy fesztiválvárossá legyen, sokat kell még tudatosan dolgozni. De látom a kezdeményeket. Tata, mint épített környezet és természeti környezet, alkalmas erre.” A tatai öt nagyrendezvény szervezői mind a rendezvényszervezésbe beletanult
civilek,
kik
„másodállásban”
foglalkoznak
a
fesztiválok
szervezésével. Meglátásuk Tata fesztiválvárosi létével kapcsolatban többnyire összecseng az előző két válasszal. „Nem. De azzá lehetne tenni. Az adottságai megvannak, de az infrastruktúra nincsen hozzá kiépítve” –állította Filipsz Attila, az Öreg-tavi nagy halászat egyik főszervezője. „Fesztiválváros még lehetne. A szemléleten kellene hozzá változtatni. Tudatos kellene, hogy legyen a városvezetés, a szervezői és a lakók részéről” – mondta Schmidt Mónika, a Barokk Fesztivál volt főszervezője. „Kevés még a háttérmunka ahhoz, hogy igazán az legyen” – így reagált Dezső Mariann, szintén a Barokk Fesztivál főszervezője. Essősy András ekként vélekedik Tata város adottságairól: „lehetőséget ad és szinte kötelez”. Ezekkel
a
válaszokkal
igazolódni
láttam
gondolatom,
hogy
szülővárosom igazán gyönyörű hely, mind a természeti és épített környezetet nézve. Mégis, még nem készült fel arra, hogy fesztiválvárosnak mondhassa magát. A második kérdésem arra vonatkozott, hogy vajon a tatai fesztiválok szervezői és a tatai művelődés és kultúra szervezői hogyan látják a városban
78
megrendezésre kerülő öt nagyrendezvényt. Természetesen válaszadóim nagy része az általuk megrendezett fesztivál szemszögéből tudja láttatni véleményét, mégis ez teszi sokoldalúvá a válaszokat. Összecsengéseket itt is találunk. - Hogyan értékeli a tatai fesztiválokat? „Szerintem színvonalasak. Mindegyik különböző stílusú, és mindegyik stílus a maga nemében megfelel a minőségi elvárásoknak. Szerintem így Tatának is megfelel”- mondta el nekem összbenyomását Múthné Szakáts Zita, a Tatai Sokadalom egyik főszervezője és gazdasági vezetője. „Kellenek, szükség van rájuk. Viszik a város hírét” – így Kollárné Bombicz Zsuzsanna, a város nézőpontjára rámutatva. „Vannak kevésbé súlyosabbak, van súlyosabb. A súlyosság alatt jelentőséget, popularitást értek. A kevésbé súlyosak közé tartozik például a Vadlúd Sokadalom, ami nagyon speciális rendezvény, a népszerűsége inkább csak szakmai berkekben látszódik, a madarászokat nemcsak országhatáron belül, hanem kívülről is vonzza” – ez Szentessy Lászlóné gondolata. Logikájában a kevésbé súlyosabbak között van még két tatai fesztivál: a Tatai Sokadalom és a Barokk Fesztivál is. Úgy találja, hogy „ezek mind kultúraterületeket céloznak meg”. A Barokk Fesztivált a következőképpen véleményezték, lássuk először Kollárné Bombicz Zsuzsanna szavait hallhatjuk: „a Barokk Fesztivál rétegrendezvény, szükség van ilyenekre is, a speciális közönsége is megvan. A nem
„vájtfülűek”
számára
is
érthető.
Hozzáértők
csinálják.
Jó
a
helyszínmegválasztás, a barokk templomok, a környezet, a város építészeti adottságaiba jó, hogy „berakják” a programokat abba a miliőbe, ahol ez adott. Bevittek a kastélyba is egy-egy programot, jobban kihasznált lett ez a rendezvények szempontjából” – látja a szakmai szem. Dezső Marianna, e rendezvény szervezője szerint „a klasszikus értékek manapság kevéssé vonzzák az embereket. A városnak a Barokk Fesztivál nem is a profilja, hanem szín a város életében. Más területet érint, mint a többi tatai fesztivál, egy lehetőség arra, hogy Tatára más szemszögből tekintsünk”.
79
„A Barokk Fesztivál korlátozott anyagi forrásokkal rendelkezik, nem tud naggyá válni. Igaz, a célcsoportja is szűk, nem célja a tömegrendezvénnyé válás” – állítja Filipsz Attila, az Öreg-tavi nagy halászat képviselője. „A Barokk Fesztiválnál a város műemlékei adottak erre, szinte kötelező érvényű kihasználni ezt az adottságot. Még lehetne szélesíteni” – a Víz, Zene, Virág Fesztivál elnöke, Essősy András. Schmidt Mónika a Barokk Fesztivál volt szervezője állítja, hogy a rendezvény „kinőhetné magát. Úgy kellene kibővíteni, hogy a régióra, tágabban a kelet-közép európai térségre legyen hatása. Pénz kellene hozzá.” – mutatott rá. A Barokk Fesztivál felvállaltan rétegrendezvény, az klasszikus kultúra terjesztője. Szerintem szükség van egy ilyen rendezvényre is a városban, nem kellene csak a profitorientált tömegkultúrát preferálni. A kettő meglehet egymás mellett, nem zavarják egymást. Jellemzően más célcsoportot érint, más a feladata. A Barokk Fesztivál ellenpontja, a Víz, Zene, Virág Fesztivál megítélése érdekes képet mutat. A változás folyamata meglátszik a szavakból, előreláthatóan a jövőben is változnia kell, hogy újra megtalálhassa igazi önmagát. Az elvárások már nagyon magasak a fesztivállal kapcsolatban, nehéz megfelelni nekik. „A fesztiválok pontosan tükrözik az ország kulturális igényszintjét. Ez mutatkozik meg a „Vízzenénél”. A tömeg vonzza az embereket. Nem a koncerteket nézik, meg a kiállításokat, csak mennek, mert mennek az emberek. Ennek ellenpólusa a Barokk Fesztivál” – állítja Schmidt Mónika. „A Vízzene óriási búcsúvá vált. Elveszítette a báját. Most már így kell hagyni, visszacsinálni nem lehet. Régen a búcsúkat a helység temploma körül a templom szentjének ünneplésére rendezték meg, ennek is megvan a hagyománya. De a Vízzene másnak indult” – mondta el gondolatait Filipsz Attila. „A Vízzenére a legjobb kifejezés talán az, hogy az alap szükségletek kiszolgálását adja már manapság” – Dezső Mariann véleménye.
80
„A Vízzene a legkiforrottabb, történetisége is a legrégebbi. Ha nem vigyáznak az unikumra (virág és víz), sörfesztivállá silányul. Tiszteletreméltó, hogy civil szervezet szervezi. Át kellene gondolni újra, ezt teszi az egyesület elnöksége is” – így látja Kollárné Bombicz Zsuzsanna szakmai szemmel. „A Víz, Zene, Virág Fesztivál az egyetlen populáris. Ez viszont a minőségéből adott le. Azért is gondolom a színvonal csökkenését, mert nem téma köré szerveződnek már a programok. A mottó, a hozzá kapcsolódó téma mindig megadta a fesztivál koherenciáját. Mindig igyekeztünk e köré szervezni az egész rendezvényt. Most esetleges a szervezés, mindig afelé mennek el, ami divatos. Minden sörfesztivál ilyen. A Vízzenéből az veszett el, amit én a legfontosabbnak tartottam. A nívós programok, kiállítások, zene, virágok. Ezért szerették a tataiak. Ami nagy baj, hogy elveszett a virág, a minőség, ami régebben jellemezte. Én most ezt látom, szubjektív a megítélésem” – a másik szakmai szem, Szentessy Lászlóné, aki ötletgazdája a nagyrendezvénynek. Essősy András, a jelenlegi rendező szerint „a Vízzene nagyléptékű jamboree. A szórakoztató iparág és a magaskultúra ötvöződik benne. A legtöbb variációt kell fölvonultatnia.” Nincs egyszerű feladatuk, ezzel tisztában vannak. A Víz, Zene, Virág Fesztivállal ellentétben a Tatai Sokadalom rétegrendezvény, mint a Barokk Fesztivál vagy a Vadlúd Sokadalom. Erről is nyilatkoztak interjúalanyaim. „A Sokadalom a leginkább hagyományőrző. Értékesnek tartom, s jó látni, hogy tömegeket mozdít meg” – mondta róla Dezső Marianna. „A Sokadalomnál kezdődik valahol a fesztivál. Kultúra is van benne. Sok embert megmozgat. Karakteres rendezvény. Fesztiválhatású” – összegezte Schmidt Mónika. Filipsz Attila véleménye: „a Tatai Sokadalom kicsi, de jó a maga módján” összecseng Essősy Andráséval: „a Sokadalom rétegrendezvény, kicsi, de működőképes”. „A Sokadalomnak is megvan a közönsége, a néptánc, népi kismesterségek, népi játékok iránt érdeklődők. Ez valamilyen szempontból a
81
hagyományok újraélesztése. Jó, hogy van” - állítja Kollárné Bombicz Zsuzsanna. A Tatai Sokadalomról egységes a kép. A népi kultúra és a hagyományőrzés képviselteti magát benne. Fontos szerepet tölt be a hagyományok átörökítésében. Az Öreg-tavi nagy halászat Tata életének másik színfoltja. Dezső Marianna mondta róla, hogy szerinte „ez ’evős’ kuriózuma Tatának. Varázsa van, specialitása lehet Tatának”. Szentessy Lászlóné úgy konstatálta, hogy a rendezvény „rangos népünnepély lett”. Kollárné Bombicz Zsuzsanna nézőpontja más: „a Halászat (Öreg-tavi nagy halászat) is jó, de a töltelékprogramok töltelékprogramok. Nem jó a minőségük, „olcsó” a szabadidős rész. A szakmai oldal jó lehet, újítanak, finomítanak, az érdeklődés látszik, hogy megvan a rendezvény iránt” – állítja. Filipsz Attila, a fesztivál egyik főszervezője szerint: „teljesen helyén van, rendben van”. Folytatva gondolatait, láthatjuk, hogy miként vélekedik a Vadlúd Sokadalomról. „A Nagy Halászat és a Vadlúd Sokadalom fesztiválként értékelhető. A Vadlúd Sokadalom nem válhat nagyrendezvénnyé, mert a ludak megfigyelése a fesztivál időtartamához képest nagyon rövid ideig tart. A maradék időt ki lehet programmal tölteni, de annál már fennáll, hogy kevéssé kapcsolódik magához az eseményhez” – véli. „A Vadlúd Sokadalom és a Lehalászás egyértelműen a természeti környezetből fakadó abszolút rendezvény” – így hangzott Essősy András véleménye. „Jó kezdeményezés a Vadlúd Sokadalom, mind szakmailag, mind szabadidős programilag is jó” – hallhattuk Kollárné Bombicz Zsuzsannát. Dezső Mariann, a civilek képviselőjének őszinte szavai: „a Vadlúd Sokadalmat nem ismerem annyira, de az is specialitása Tatának”. Bolla Adrienn, a Vadlúd Sokadalom egyik főszervezője ennél a kérdésnél kicsit háttérbe szorult, ő így nyilatkozott: „tatabányai lévén nehéz értékelnem. Annyira nem ismerem őket. A Víz, Zene, Virág Fesztivál már egy
82
kicsit másról szól, mint kezdetben szólt. A többi fesztiválnak meg az a problémája, hogy nagyobb hírverés kellene nekik”. Érdekes volt a tatai nagyrendezvények több szempontú megközelítéseit hallani. Nagy különbségeket nem tapasztaltam, a szervezők a realitások talaján gondolkoznak a tatai fesztiválokról. A harmadik kérdésem válaszaiból igazán három választ emelnék ki. A kérdés úgy hangzott, hogy „hogyan illeszkedik a tatai fesztiválképbe az önök által szervezett fesztivál?”. A fesztiválok értékelésekor több megkérdezett véleményét olvashattuk erről az imént. A kérdések összekapcsolódtak. Essősy András szavai mutatják Tata mai „fesztiválképét”: „az összes nagyrendezvény egy egész éves ívre tehető fel. A cél a városban az lenne, hogy minél szélesebb időszakban legyenek programok. Így jó, hogy időben elosztódnak a mostaniak. Így több eseményre el tudnak menni az emberek” – mondta. Bolla Adrienn a Vadlúd Sokadalommal kapcsolatban így ítélte meg a helyzetet: „nem a fesztiválokhoz viszonyítva illik bele. Ha valamelyik városnak ilyen adottsága van, akkor ilyen fesztivál kell. Nem a többihez kell viszonyítani.” A Tatai Sokadalom pedig valójában „hiánypótló szerepet tölt be” – állította Múthné Szakáts Zita. A negyedik kérdésemre, hogy „mit gondol, Tata elbírna még több fesztivált?”
–
nagyon
kíváncsian
vártam
a
válaszokat.
Vajon
öt
nagyrendezvény sok vagy kevés egy 24 000 fős városnak? Schmidt Mónika így gondolkozott: „hogy az itt lakók igénylik-e, nem tudom. A város támogathatná a mostaniakat, amik alultámogatottak. Nem könnyű. Attól függ, hogy hogyan van megszervezve, mert akkor bármi lehet. Ha van egy jó ötlet, pénzt kell szerezni rá, aztán kiderül. A város lakosságának véleménye nem elsődleges szempont, mert lehet ha az utcán megkérdezel valakit, hogy szeretné-e, azt mondja nem, de aztán mégis elmegy. Ha jó a fesztivál, úgyis befogadják”.
83
Bolla Adrienn is hasonlóképpen látja a helyzetet: „végül úgyis az emberek döntik el, hogy van-e rá igény. Ha valami köré szervezel, hosszú távon a látogatók számítanak”. Dezső Marianna így vélekedett: „véleményem szerint először a meglévőket kellene javítani. Nem kell sok nagyrendezvény, csak ütősek legyenek, amik vannak”. „Célzott fesztivált talán elbírna, jól ki kellene találni. A kistérség nem nagy, sok a falu, csak pár nagyobb város van, falun nem kiéhezettek az emberek a fesztiválokra. A közönség miatt nem bírna el több fesztivált Tata. Akkor bírna el, ha jól megcéloznák a közönséget. De nagyjából kiikszeltünk minden lehetőséget, az időpontokat illetően is” – mondta Filipsz Attila. Essősy András is a „nem” fele hajlott válaszában. „Nem cél szerintem, hogy több fesztivál legyen. Sok kisebb kulturális esemény kellene, hogy domináljon a jelenlegi fesztiválok mellett.” Múthné Szakáts Zita lehetőséget lát még a városban: „elképzelhetőnek tartom, hogy több fesztivál legyen Tatán. Nyilván a szezont kiszélesítve, téltől télig. Nem valószínű, hogy a nyár elbírna még több fesztivált. Olyan kezdemények jöhetnek szóba, mint a Jég, Zene, Jégvirág Fesztivál. Vagy a farsanghoz vagy más hagyományokhoz illeszkedő rendezvény”. Szentessy Lászlóné és Bombicz Zsuzsanna, a Művelődési Központ „képviseletében” határozottan kiállnak az „igen” mellett. Szentessy Lászlóné így nyilatkozott: „igen, mindenképpen. Lehetne egy jó színházi fesztivált csinálni. Vagy nyáron a tóra víziprogramot szervezni”. Kollárné Bombicz Zsuzsanna eképpen reagált kérdésfeltevésemre: „el. Júliusban. Meg akár télen is, az idegenforgalmi szezon holt idényében is”. A
vélemények
alapján
jól
körvonalazható,
hogy
a
már
megrendezetteken kívül nem egyszerű nagyrendezvényt szervezni, nagyfokú kreativitás és jól megcélzott látogatói réteg szükségeltetik hozzá. Az ötödik kérdésemben a tatai fesztiválok hátterére kérdeztem rá: „mit gondol, miért van ennyi fesztivál Tatán”? Ezzel a felszín mögötti összefüggésekre igyekeztem fényt deríteni.
84
Bolla Adrienn rövid, de annál frappánsabb választ adott: „sokszínű város, sokrétű adottságokkal és vállalkozó kedvű emberekkel”. Ennyi a recept. „A város földrajzi adottságai eleve figyelemre méltóak. A tó, a vár, a szabadtéri színpad is frekventált helyek, meghatározzák a helyszínt. Ide lehet és érdemes is fesztiválokat szervezni. Én csak remélni tudom, hogy az embereknek van igénye olyan kulturált szórakozási lehetőségekre, mint a fesztiválok” - állítja Múthné Szakáts Zita, komplexen láttatva Tata adottságait. Schmidt Mónika a fesztiválokban rejlő lehetőségekre irányítja a figyelmet: „mert Tatának vannak különleges adottságai. Kínálja a helyszíneket bizonyos rendezvényeknek. Tatának ez az egyetlen kitörési lehetősége. A kultúrát és a művészetet kellene próbálnia meg használni. Ezt a várost más nem tudja kiemelni”. Essősy András más fesztiválok kialakulásával hozza összefüggésbe a kérdést: „ahol nincs adottság, ott is kitalálnak az emberek valamilyen fesztivált. Itt vannak, a város ilyen”. „Mindenki próbálkozik a belföldi idegenforgalmat gerjeszteni” – állítja a realitások talaján állva Filipsz Attila. „Itt igény van rá. Olyan szellemi tőke van, amit nem használunk ki eléggé. A résztvevőknél is látszódik a szellemiség, sokban különbözik Tatabányától. Annál érződik, hogy bányászváros. Tatán sokkal könnyebben ki lehet mozdítani az embereket a kultúra felé. Tatabányán ez több energiabefektetésbe kerül.” Dezső Mariannának a tatabányai és a tatai rendezvények szervezésében is van tapasztalata. Ebből a nézőpontból egészen más megközelítésekre derült fény. A válaszokat nézve megállapíthatjuk, hogy érdemes volt e kérdést feltenni, mivel igen különböző szemszögekből lehet szemlélni ugyanazt. Ez nagyon tanulságos. Belehelyezkedni a másik szemszögébe. A lényeg valahol ugyanaz: Tata adottságaival és szellemi tőkéjével élni kell, ez tényleg kitörési lehetőséget rejt magában. De nemcsak Tatának lehetne ez a kitörési útja, hanem akár az egész országnak. A fellelhető értékeinket kell „menedzselni”.
85
A hatodik kérdésemben országos helyzetre kérdeztem rá. Vajon mit gondolnak interjúalanyaim, miért lett ennyire sok fesztivál az utóbbi években? „Az embereknek sokrétű szórakozási lehetőséget
nyújtanak a
fesztiválok” – osztotta meg velem gondolatát Múthné Szakáts Zita, a résztvevői oldalról megközelítve a kérdést. Kollárné Bombicz Zsuzsanna a másik oldalt, a szervezőit mutatta meg: „akik csinálják, fontosnak tartják a kulturális élet felpezsdítését és a művészetet”. „Amit a Sokadalom is hirdet magáról, hogy Magyarországon vannak értékek. Szerintem ezekre az értékekre sok fesztivál alapul. A közhangulat ellenére érezhetik az emberek, hogy ezek tényleg vannak, és vannak olyan szervezetek, szervezők, akik szintén tényleg gondolják, és megszervezik erre alapozva a maguk rendezvényeit. Egyre több ilyen szervezés van. Mi is így kezdtük anno. Az egyik megcsinálja, az jó példa a másiknak, és így tovább. Gondolhatják, hogy miért ne csináljunk mi is” – foglalta össze tapasztalatait Bolla Adrienn. Dezső
Marianna
kolbászfesztiválhoz,
akkor
szerint
„mindenhol
ahhoz.
A
van
fesztiválok
rá
igény.
mindig
egy
Ha
a
kicsit
megmozdítják a helyi erőket. Közösségteremtő, összetartó erejük van. Hiába nagy a széthúzás, irigykedés Magyarországon, a magyarokban van összetartó erő. Sokszor a politika is segíti, sokszor hátráltatja egy-egy fesztivál életét”. Szentessy Lászlóné komplex információs hátterét adja az országos helyzetnek: „többek közt azért, mert volt egy olyan politikai irányzat, mely Magyarországon a kitörés lehetőségeit a turizmusban látta a kilencvenes években. A rendszerváltáskor a magyar Ruhr-vidék Lábatlan és Nyergesújfalu vonala volt. Összedűltek az üzemek, a magyar foglalkoztatottsági arány nagyon rossz lett, 18-20%-os volt. Keresték a kiutakat. Minden település úgy gondolta, hogy a saját település múltjára, hagyományaira építve találhatja meg a kiutat. Mikor az Európai Unió előszobájában voltunk, rájöttek, hogy a magyar kultúrát kell nekünk az EU-ba vinni, így van ránk szükség. Így kötődött össze a turizmus, a gazdaság és a kultúra. A turizmus és az EU igénye összekapcsolódott. A hagyományok tisztelete, továbbadása értékként jelent meg, mint értékfilozófia. Mi tudunk szilvalekvárt főzni, mi tudunk nagyszerű
86
rétest csinálni… jöhetnek, megkóstolhatják. Van paprikánk… Ezek csak példák. A turisztikai programokba belekerült a hungarikumok eladhatósága. Erre kezdték kiírni a pályázatokat. A phar-pályázatokat az EU-ba igyekvőknek írták ki. Ezek mind arról szóltak, hogy a nemzeti hagyományokra van szükség. Benne volt a turizmus fejlesztése. A műemlékek is elkezdtek felértékelődni. A kastélyprogramok ekkor indultak: hogyan lehet kihasználni az adottságokat, alkalmassá tenni őket pl. múzeumnak. A magyarság értékeinek EU-ban való megmutatása tette lehetővé, hogy ez fejlődjön, sok hagyományon alapuló fesztivál kialakuljon”. A válaszok summázata, hogy az érték és a szórakozási lehetőség kapcsolata jó, ha megjelenik a fesztiválok életében, országosan is. A Tatán kialakult
„fesztiválhelyzet”
szoros
összefüggésben
áll
az
országos
tendenciákkal. Utolsó előtti kérdésemben a fesztiválok számának növekvésének hatásaira kerestem a választ. Vajon attól, hogy egyre több fesztivál van, romlik a rendezvények minősége? A kérdés többrétű, a válaszok során mindenki a maga benyomásai alapján vélekedhetett. Dezső Marianna válasza eképpen hangzott: „is-is. Ha az értékes produkciókra, klasszikus értékekre épít, mint a Barokk Fesztivál, akkor nem. De van felhígulós része is a fesztiváloknak. Mindegyiknek megvan a maga célja”. Nem egyszerű a kérdés, mégis a józan ész alapján is lehet választ adni: „erre nem tudok válaszolni. Néhányat ismerek csak az országos fesztiválok közül. De szerintem nem látszik meg a minőségen, ha sok van. Az, hogy sok van, nem jelenti azt, hogy a minőség is javul” – állítja Essősy András. Bolla Adrienn így vélekedett: „nem. Inkább azt látni, hogy szélesednek a szolgáltatások. Egyre többen kapcsolódnak be egy-egy fesztiválba. Így lesz fesztiváljellege a rendezvénynek. Sok fesztivál indult kicsiben, s kinőtte magát, akár a Vadlúd Sokadalom”. Az ideális fesztiválszervezés gondolatát Múthné Szakáts Zita osztotta meg velem: „merem remélni, hogy nem. Szerintem mindenki, aki a sajátját
87
csinálja, a lehető legjobbra törekszik. A tatai fesztiváloknál résztvevőként nem érzem, hogy a minőség kárára menne a mennyiség. Minden fesztiválszervező törekszik arra, hogy minimum az előző évi szintet megtartsa”. Schmidt Mónika válasza volt, hogy „biztos. A legtöbb rendezvény nem érdemli meg a fesztivál szót. Már mindent fesztiválnak nevezünk. Mindenhol tűzijáték van. Hasonlóak a külsőségek. A szegényebb réteg szórakoztatását nagyon jól kielégítik az efféle fesztiválok. Elérhető program mindenki számára. Kimozdulás a hétköznapokból. Mindenhol viszonylag kevés pénzből meg tudják csinálni.” Szentessy Lászlóné a szakmai oldalról megközelítve adta válaszát: „azt gondolom, hogy a fesztiválok rangsora kialakul. A rangsort a minőség és a látogatottság adja. Kialakul, hogy milyen súlya lesz. Az egyes fesztiválok színvonala
attól
nem
romlott,
hogy
megrendeztek
mellette
például
sörfesztiválokat. De ha fogalmi zavar lép fel és azt mondják, hogy egy búcsú az fesztivál, az nem összehasonlítható a rangos fesztiválokkal. Ezek mindig tematika köré szerveződnek. A tartalma kulturális értéket kell, hogy hordozzon. Aztán vannak olyan fesztiválok, melyek csak a szórakozásról szólnak: falusi vagy városi sörfesztiválok. Ezek nincsenek befolyással a nagy, rangos fesztiválokra. Nincs jelentősége, a kettő egymás mellett tud élni. A sörfesztiválok kötetlenek, a zene közben is lehet beszélgetni, ez ellenpontja például a Dzsesszmélynek. A kocsi kocsitoló fesztivál sem tud rossz lenni, mert van kulturális magja. A rangos fesztiváloknak van célközönsége, célzott programja. Ezzel szemben a sörfesztiválokban az a lényeg, hogy mindenki jöhet, aki szereti a sört. Azt gondolom, hogy két típus nem nagyon ronthatja egymást, jó, hogy sokféle fesztivál van.” Kollárné Bombicz Zsuzsanna így vélekedett: „Ha külön csoportok szervezik az egyes fesztiválokat, akkor nyilván mindenki a legjobbra törekszik, így nem áll fenn az elsilányosodás veszélye. Esetleg akkor, ha már a huszadikat szervezi egy csapat az évben, akkor igen, nagy a valószínűsége, hogy megcsömörlenek.” A különböző benyomások alapján kapott gondolatok egy tőről fakadnak: attól, hogy sok fesztivál van ma Magyarországon, nem jelenti azt,
88
hogy minden fesztivál fesztivál. A szóhasználat kiszélesedett. Ha használnánk az eredeti ’búcsú’ szót, akkor megállapíthatnák, hogy a ’búcsúk’ és a fesztiválok megférnek egymás mellett. A szervezők döntik el, hogy mit hoznak létre. Az utolsó kérdésem ezzel összefüggésben arra vonatkozott, hogy vajon mit
gondolnak
megkérdezettjeim
arról,
hogy
egy
rendezvényből
tömegrendezvény lesz? „Ilyennek is kell lennie. Erre jól illusztrálás a Megasztárt összevetve a klasszikus zenei koncertekkel. Ez a követendő példa, hogy a zenei képzést kihagyjuk, mert jó a hangunk, egyből ismertté válunk? Rövid ideig tartó ismertségek ezek. Naponta új sztárocskák születnek. Ilyen szempontból rossz fele halad a kulturális élet és a művelődés. Háttértanulmány nélkül vannak emberek a „csúcson”. A fesztiválunkkal értéket szeretnénk átadni, közvetíteni az embereknek. Most nem ez a divat, „felhígulós” korszak van. A könnyen szerzett pénz, siker dívik” – mondta Dezső Marianna, a zenei oldallal jól illusztrálva a válaszát. A természetvédelem szemszögéből Bolla Adrienn osztotta meg gondolatait: „természetvédőként az van az emberben, hogy azok a fesztiválok, amelyek a fogyasztás felé mennek el, kevésbé szimpatikusak. Ugyanakkor ezek a fesztiválok, pont azért, mert nagy tömegeket mozgatnak meg, meg tudnak olyan dolgokat jelentetni, ami érték. Ezek meg kompenzálják a fogyasztásjelleget. Nincs fekete és fehér. Minden a szervezők hozzáállásán múlik. Egy idő után valamilyen értéket kell közvetítenie egy fesztiválnak: kulturális, történeti vagy természeti. Az emberekben úgy tűnik, hogy megnő az igény, hogy ne csak fogyasztás legyen. A zenei, ifjúsági fesztiválok, mint a Sziget meg a Volt is megtalálják a maguk rétegét. De ott is megjelenik már sokszor az egészségvédelem. Sokszor összefüggenek a dolgok szerintem”. Hasonló lényegi maghoz nyúlnak vissza Schmidt Mónika gondolatai: „nagy felelősség hárul a szervezőkre, hogy milyen irányba visznek el egy jó dolgot. Haszon reményében sokszor a színvonal romlik. A célt kell tudniuk, hogy mit akarnak. Ha a bevétel a fontos, ez irányba el lehet vinni. Vannak
89
viszont, akik megfelelő keménységgel ki tudnak állni az értékek mellett. Harcok árán meg lehet tartani a színvonalat. Több áldozat jár egy kulturális fesztivállal, mint egy népszerűbbel”. „Nem gondolom, hogy törvényszerű, hogy romlik a minőség az által, hogy tömegrendezvénnyé válik egy fesztivál. Az elüzletiesedés inkább a veszély mindegyiknél. Költségek vannak egy fesztivál szervezésekor, amiket fedezni kell. A bevételeket és a kiadásokat kell összhangba hozni, és az nem egyszerű feladat. Törvényszerű hígulás van napjainkban. A fesztiválok még annyira nem züllöttek el, mint a televízió. Ha azon a vonalon az a szint, akkor hogyan lehetne itt feljebb húzni? Ez egy olyan kérdéskör, amit én nem tudok feloldani. A média lefelé viszi az igényszintet. És egyáltalán ki dönti el, hogy mi a gagyi? Nagyban nevelés kérdése, hogy ki mit gondol. Beszélünk a színvonalról a fesztivál kapcsán, de nem tudjuk meghatározni, hogy mi az” – hozta fel a példát Essősy András. A tömegrendezvénnyé válásról Filipsz Attila úgy nyilatkozott, hogy „az ellen kell harcolni”. Múthné Szakáts Zita így látja: „ha tömegrendezvény ellenére meg tudja tartani a kezdetben összeszedett értékeit, akkor semmi gond vele. Akkor van gond, ha ez nem így működik, ha elvesznek az értékek. Keskeny a mezsgye, ahol lehet lavírozni. Kellő odafigyeléssel meg lehet tartani az értékeket”. Szentessy Lászlóné szerint a tömegrendezvények hamar elkezdenek ugyanolyanok lenni. „A tematikus- és rétegfesztiválok nem tudnak elsekélyesedni. Arról szólnak, hogy pontosan lehet tudni: például a jazz a jazzről szól. Így nem tudnak elsekélyesedni. A látogató azt kapja, amire számít” – mondta. Kollárné Bombicz Zsuzsanna arra hívta fel a figyelmet: „fontos, hogy legyen egy fesztiválnak eszmei mondanivalója. Legyen üzenete, amit közvetít az emberek számára. Ezt a külső/belső kommunikációban lehet láttatni”. Talán az utolsó kérdésemnél kristályosodott ki legjobban az élet különböző területeit képviselő interjúalanyaim különböző megközelítése egy kérdésnek. Tanulságos volt megtudni a véleményüket, gondolataikat. Napjaink társadalmának nagy veszélye a tömegkultúra silány, profitorientált részének
90
megjelenése hétköznapjainkban. Jó nyugtázni azt, hogy élnek a városban olyan emberek, akik az értéket képviselik. 2.6.1.2. A kérdőív A témám kutatása során felkeltette érdeklődésem, hogy vajon a tataiak hogyan ítélik meg városuk fesztiváljait, részt vesznek-e egyáltalán rajtuk, hogyan értékelik őket, melyiket kedvelik legjobban. Sok kérdés felmerült bennem, amire kerestem a választ. Ezek a kérdések a szervezőkkel készített interjúk után is megválaszolatlanok maradtak. Igazából pontosan ők sem tudhatják rájuk a választ. Érdekelt még az is, hogy hogyan viszonyulnának az emberek ahhoz, ha még több nagyrendezvény lenne Tatán. Egyáltalán tervezik-e a részvételüket a következő években azokon, melyek már rendelkezésükre állnak? És általánosságban véve vajon fontos-e, hogy kulturális értéket közvetítsen egy fesztivál? És egy fesztivállátogatás igazából felér egy nyaralással? Vajon alapvetően az emberek helyettesítették-e már valaha is nyaralásukat fesztivállátogatással? A tataiak más városok nagyrendezvényein részt szoktake venni? Vajon az emberek szerint a fesztiválok országosan növekvő száma okoz minőségi romlást a fesztiválokban? Ezeket a kérdéseket szem előtt tartva szerkesztettem egy tíz kérdésből álló kérdőívet, mely közelebb vitt a tataiak gondolkodásában a tatai „fesztiválhelyzetről” és általánosságban a fesztiválokról. A minta száz fővel, a 15-70 év közötti korosztály bevonásával készült. Ezzel kis szegmense láttatható a tataiak véleményének. Információgyűjtésem alatt igyekeztem minden korcsoportból körülbelül azonos számú alanyt találni, hogy vizsgálódásom életkori rátája arányosan oszoljon el a megkérdezettek körében. Mégis a 15-20 év közöttiek 30 fővel alkotják a kérdőívalanyaim legnagyobb csoportját, a legkisebbet a 61-70 közötti korosztály. A mintavétel a következőképpen alakult a résztvevő személyek számát illetően: -
15-20 év között: 30 fő
91
-
21-30 év között: 15 fő
-
31-40 év között: 15 fő
-
41-50 év között: 15 fő
-
51-60 év között: 15 fő
-
61-70 év között: 10 fő
Az utca emberének véletlenszerű kiválasztása lehetőséget adott arra, hogy nagy valószínűséggel különböző korú, különböző nemű és különböző iskolázottságú emberek véleményét tudhassam meg. Főleg a tatai forgalmasabb utcákon és a buszvégállomás és buszmegállók környékén „csaptam le” a járókelőkre. A kérdőívem eljutott a járókelőkön kívül még többek közt a helyi gimnáziumban tanulókhoz, középiskolai tanárokhoz, interneten az iwiw hálózatán keresztül a tatai, de már felsőoktatási intézményben tanulók diákokhoz,
a
városban
található
boltokban
eladókhoz
és
a
helyi
könyvtárhasználókhoz is. Az előzetes mintavételem húsz fővel készült, ekkor a tapasztaltak után pár apró módosítást tettem a kérdőívemben. Rövid, lényegretörő, zárt kérdéseimmel igyekeztem minél kevesebb ideig elrabolni az emberek „drága” idejét. A kérdőívem fele így leegyszerűsített igen-nem feleletválasztós kérdésekből állt, ezzel gyorsan, érthetően választ tudtak adni. Az első kérdésemben azzal indítottam, hogy részt szoktak-e venni az általam a kérdőívben felsorolt, a dolgozatomban taglalt öt fesztiválon. Várakozásaimmal ellentétben alig találtam olyan egyént, aki mind a Tatai Sokadalmon, a Víz, Zene, Virág Fesztiválon, a Barokk Fesztiválon, a Tatai Öreg tavi nagy halászaton és a Vadlúd Sokadalmon volt már életében legalább egyszer. Voltak olyan személyek is, akik csak a Víz, Zene, Virág Fesztiválon voltak. Ez a megkérdezettek 10%-ra érvényes.
92
A kutatás során a fesztiválon résztvevők „igen” aránya a következőképpen alakult a 100 fő esetén, rendezvényekre lebontva:
30 25 Tatai Sokadalom
20
Víz, Zene, Virág Fesztivál
15
Barokk Fesztivál
10
Öreg-tavi nagy halászat Vadlúd Sokadalom
5 0 15-20 21-30 31-40 41-50
51-60 61-70
5. ábra A tatai fesztiválokon már résztvevők aránya korcsoportonként
Az ábránál fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a 15-20 éves korcsoportnál a megkérdezettek száma a duplája többinek, így ezt a kimagasló oszlopoknál figyelembe kell venni. Várható volt, hogy a legnagyobb múlttal rendelkező és legnagyobb méretű fesztiválon, a Víz, Zene, Virág Fesztiválon a megkérdezettek szinte száz százaléka járt már. A száz főből összesen csak két fő adott nemleges választ. A második legnépszerűbb, legismertebb a Tatai Sokadalom és az Öregtavi nagy halászat. A 15-20 és a 21-30 év közöttieknél ugyanolyan ismert mind a kettő. Mintacsoportomban középkorúak (41-51 és 51-60) szerint a Tatai Sokadalom népszerűbb rendezvény, mint az Öreg-tavi nagy halászat. A Barokk Fesztivál, az igényes, komolyzenei fesztivál van benne legkevésbé a köztudatban, mint a Vadlúd Sokadalom mivel szűk réteget céloz. Valószínűleg annak tudható be, hogy ez kis, eleinte rétegfesztiválnak induló, és igazán az elmúlt években kezdett számottevően növekedni. A résztvevőszámon (2.4.2.9. alfejezet) látszik, hogy az utóbbi esztendőkben vált népszerűbbé. Bolla Adrienn, a Vadlúd Sokadalom egyik főszervezője beszélgetésünkkor utalt arra,
93
hogy a szakmabéliek közelről s távolról, még külföldről is egyre többen érkeznek, furamód a tataiaknak mégsem élnek a rendezvénnyel igazán. Még nincs igazán benne a köztudatban. A kapott eredmény várakozásaimmal ellentétes volt. A második kérdésem arra irányult, hogy az első kérdésben felsorolt öt fesztivál közül melyiken vettek részt a megkérdezettek a legtöbbször. Ennél a kérdésnél az előzetes mintavétel után meg kellett állapítanom, hogy a „Vízzene” a nagy múltjával túltesz a többi fesztiválon, egyértelmű, hogy azon voltak legtöbb alkalommal az emberek. Így aztán a kérdőívemen kis módosítás után a második legnépszerűbbre lettem kíváncsi. A százfős mintacsoport a Tatai Sokadalmat jelölte meg a Víz, Zene, Virág Fesztivál után a leglátogatottabbnak. Ez a kérdés abból a szempontból is érdekes, hogy a megkérdezett száz fő közül a második helyen mind az öt fesztivál előfordult. (6. ábra) Ez mutatja, hogy van érdeklődés a legváltozatosabb programok iránt. A viszonylag kevéssé ismert Vadlúd Sokadalom is 4%-ot kapott.
14 12 10
Tatai Sokadalom
8
Barokk Fesztivál
6
Öreg-tavi nagy halászat
4
Vadlúd Sokadalom
2 0 15-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70
6. ábra Mely tatai fesztiválon vett részt legtöbbször - a Víz, Zene, Virág Fesztivált nem számítva?
A harmadik kérdés azt célozta, hogy kiderüljön melyik nagyrendezvény a kedvenc az öt közül. A megkérdezettek 58%-ának a Víz, Zene, Virág Fesztivál a legkedvesebb. A sort a Tatai Sokadalom követi 22%-kal. Az Öregtavi nagy halászatot a kérdőív alanyainak 10%-a jelölte meg legkedveltebbnek, a Vadlúd Sokadalmat 6%-uk, és a Barokk Fesztivált 4%-uk. Az arányokat jól
94
mutatja a 7. ábra. A Víz, Zene, Virág Fesztivál az évek alatt már bizonyított, hagyománya már része az emberek életének. Tatai Sok adalom
60 50 40
Víz, Zene , Virág Fe sztivál
30
Barok k Fe s ztivál
20 Öreg-tavi nagy halás zat
10 0
Vadlúd Sok adalom
s zázalé k
7. ábra Melyik rendezvényt kedveli a legjobban?
A negyedik kérdésem lehetőséget adott a megkérdezetteknek arra, hogy a tatai fesztiválokkal kapcsolatban véleményüket kifejezésre juttassák. A kérdés
alapvetően
összetett,
de
jelen
esetben
a
belső,
szubjektív
szempontrendszerük alapján válaszolhattak a kérdésemre: „Hogyan értékeli a felsorolt tatai fesztiválokat?”. 10-es skálán értékelhettek a résztvevők. Természetesen,
amely
nagyrendezvényről
nem
volt
tapasztalata
a
válaszadónak, azt nem kellett értékelnie. Ezt az összesítéskor figyelembe vettem, ezért nem az összes megkérdezett számához viszonyítva számoltam ki a kapott eredményt, hanem csak a fesztiválon már résztvevőket néztem. Például a 15 és 20 év közötti korosztályban a megkérdezett 30 fő közül 19-en válaszolták azt, hogy igen, részt vettek már a Tatai Sokadalmon, így ennyien tudták azt értékelni is. Így a 19 fő maximálisan 190 pontot adhatott a rendezvénynek, mivel minden ember max. 10 ponttal fejezhette ki szimpatizálását. Érdekes módon – ez általánosságban megállapítható, a többi nagyrendezvényre is igaz, hogy maximum pontot nem sűrűn osztogattak a fesztivállátogatók. A Tatai Sokadalom 15-20 év közötti korosztálytól tehát összesen 142 pontot kapott a 190-ből. Ez jó értéknek tekinthető. A kérdés jobb illusztrálásaként először is egy diagramot készítettem a megkérdezettek összesített résztvevői számáról. A 8. ábra hasonló az 5. ábrához, de mégis jobban láthatóak az arányok az összesített ábrán. Így:
95
Tatai Sokadalom
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Víz, Zene, Virág Fesztivál Barokk Fesztivál
Az öt nagyre nde zvény
Öreg-tavi nagy halászat Vadlúd Sokadalom
8. ábra A megkérdezettek résztvevői száma összesítve
Jól látszódik, hogy a Víz, Zene, Virág Fesztiválon vettek részt a legtöbben, és utána a Tatai Sokadalom és az Öreg-tavi nagy halászat népszerűsége nagyjából ugyanolyan. A Barokk Fesztivál és a Vadlúd Sokadalom ismertségi foka is hasonló a mintacsoportban. A két ábra (8. és 9.) egymás mellé helyezve jól mutatja, hogy a fesztiválokon való részvételi arány nem függ össze teljes mértékben az elégedettségi fokkal. Annak ellenére, hogy a Vadlúd Sokadalomnál a résztvevői arány csak 34%-os, annál több pontot osztottak neki, az elégedettség 70,29%-os. Összességében megállapítható, hogy Tatán minőségi fesztiválok vannak. Ezt az átlag hetven százalék körüli elégedettségi fok mutatja, mely a 9. ábrán jelenik meg: 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Tatai Sok adalom Víz, Zene , Virág Fes ztivál Barok k Fe sztivál Öreg-tavi nagy halás zat e lége de tts é gi s zázalék s zám
Vadlúd Sok adalom
9. ábra A megkérdeztettek értékelése alapján kiszámított elégedettségi fok
Többek közt arra is kíváncsi voltam, hogy az emberek hogyan fogadnák azt, ha még több fesztivál lenne Tatán. Így a következő kérdést tettem fel:
96
örülne-e még több fesztiválnak Tatán? Az eredményekből az világlott ki, hogy erről a különböző korosztálybeliek másképp gondolkodnak. A legfiatalabbak (15-20 év között) egyértelműen nyitottak még több nagyrendezvény befogadására. A középkorúak (31-41 év között) már másképpen ítélik meg a helyzetet, náluk nagyobb arányú nem választ találunk, mint a többi korcsoportnál. Ezt mutatja a tizedik ábra:
25 20 15
igen
10
nem
5 0 15-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70
10. ábra Örülne-e még több fesztiválnak Tatán?
Az jó, ha az emberek nem zárkóznak el az újtól. De vajon aktív résztvevőivé válnak majd a rendezvényeknek? Erre igyekeztem választ találni a hatodik kérdésemmel. A válaszok a következőek: 30 25 20 15
igen
10
ne m
5 0 15-20
21-30
31-40
41-50
51-60
61-70
11. ábra Tervezi-e a következő években a részvételét a tatai fesztiválokon?
Az igenek nagy aránya lehet a biztosíték arra, hogy érdemes fesztivál szervezni. Az embereknek alapvetően van igényük a szabadidős programokra a városban, korosztálytól függetlenül. A megkérdezettek közül csak az idősebb korosztály, a 61-70 év közöttiek között található nemleges válasz. Ez
97
jellemzően a fizikai állapottal függ össze. Ugyan kérdőívemből ez nem látszódik, de mivel több nyugdíjast szólítottam meg az utcán, hozzá merem fűzni, mert erre hivatkoztak. A
hetedik
kérdésemmel
fesztivállátogatóknak
vajon
arra
fontos-e,
kerestem hogy
a
választ,
hogy
a
nagyrendezvényeken
megjelenjenek-e a kulturális értékek. Az igény inkább a sörfesztivál jellegű fesztiválokra, a fogyasztást központba helyező szociális tevékenységre van-e vagy a kulturális értékekkel tűzdelt, szórakozással egybekötött eseményekre, melyeken ugyan megjelenik a fogyasztás, de nem központi elem? A válaszadók dominánsan az általam remélt választ adták, azaz fontos, hogy egy fesztivál kulturális értékeket közvetítsen. Ezt mutatja a 12. ábra diagramja. Külön kell választani a fesztiválokat és a sörfesztiválokat, búcsúkat. Más a funkciója a tartalmat, értéket közvetítő fesztiváloknak, mint a közösséget szintén összehozó sörfesztiváloknak, búcsúknak. Mindkettőnek megvan a helye, akkor tiszta az ügy, ha nem mossák össze a kettőt. Így minden leendő résztvevő el tudja dönteni, hogy épp melyikre vágyik.
30 25 20 15
ige n
10
ne m
5 0 15-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70
12. ábra Ön szerint fontos az, hogy egy fesztivál kulturális értékeket közvetítsen?
Napjainkban a gazdasági, társadalmi helyzetet nézve véleményem szerint felmerül annak a kérdése a fesztiválokkal kapcsolatban, hogy vajon azért is nőtt-e a fesztiválok száma jelentősen az utóbbi években, mert az embereknek nincs pénzük elmenni nyaralni? Vajon a nyaralást helyettesítheti egy fesztivállátogatás? Vagy kiegészíti? A válaszadók arra kérdésre, hogy
98
választotta-e
Ön
már
egy
fesztivál
látogatását
nyaralás
helyett,
a
következőképpen válaszoltak, mutatja a 13. ábra: 25 20 15 igen 10
nem
5 0 15-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70
13. ábra Választotta-e Ön már egy fesztivál látogatását nyaralás helyett?
Mint kiderült, jellemzően inkább az utóbbi. Ez igazán örvendetes, mivel azt jelenti, hogy az átlagembereknek még nem kellett választaniuk a két alternatíva között. Ahogy az ábrán megjelenik, három korcsoportnál van csak magasabb száma az igennel válaszolóknak: a legfiatalabbaknál (felezve a 30 főt a jobb összehasonlítás érdekében) 4%, az érett korúaknál (51-60) és az idősebb korosztálynál (61-70) is 4%-ban jelenik meg az, hogy már választották a fesztivállátogatást nyaralás helyett. A kilencedik kérdésem arra vonatkozott, hogy vajon a tataiak más városokban aktívak-e fesztivállátogatás terén? Az igen-nem feleletválasztós kérdésemre a kapott eredmények a 14. ábrán láthatók: 25 20 15
igen
10
nem
5 0 15-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70
14. ábra Részt szokott-e venni más városok fesztiváljain?
99
A
megkérdezettek
71%-a
kétség
kívül
aktív,
erre
érdemes
nagyrendezvényeket tervezni – nemcsak Tatán, hanem az ország többi pontján is. Érdekes módon a 31-40 közötti korcsoportban a kérdőívalanyaim majdnem fele passzivitást mutatott a Tatán kívüli fesztiválok iránt. A passzivitás legszembetűnőbben a 61 és 70 év közöttiek között jelentkezik – többen válaszoltak nemmel, mint igennel, ebben is az egészségi állapot játszhat szerepet. 20 15 igen
10
nem 5 0 15-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70
15. ábra Ön szerint a fesztiválok országosan növekvő száma okoz-e minőségi romlást a fesztiválokban?
A tizedik, az utolsó kérdésem a kérdőívemben arra a tényre épül, hogy az utóbbi időben egyre több fesztivál címszavú rendezvényt rendeznek. Vajon az, hogy egyre több fesztiváljellegű rendezvény van, befolyásolja-e azt, hogy milyen a rendezés és maga a fesztivál minősége? Igaz a kérdés összetett, több szempontból lehet megközelíteni, mégis így az emberek összbenyomására voltam kíváncsi. Érdekes, hogy erről korosztályonként másképpen gondolkoztak a megkérdezettek. A száz főnek a 61%-a gondolja azt, hogy nem jár minőségi romlással a fesztiválok számának növekedése. A 61%-ban arányaiban legtöbben a 21-30, ill. a 41-50 évesek vannak e véleményen. A legszembetűnőbb, hogy az 51 és 60 év közöttiek gondolják azt, hogy igen, romlik a minőség a rendezvények szaporodásával. Tanulságos volt tapasztalni, hogy a korosztályok mennyire másképp vélekednek egy adott dologról.
1
Primer kutatásom kérdőíves részét nagyon hasznosnak érzem. A kapott válaszok tudatában könnyebb látni a mai „fesztiválhelyzetet” Tatán. Az eredmények után nem lehet általánosítani, mivel a tataiak kis részét tudtam megkérdezni. Irányadó lehet, jelenségeket, helyzeteket mutathat, melyek illusztrálásában a készített diagramjaim segítettek.
2.6.2. Szekunder kutatás A tatai „fesztiválhelyzet” feltérképezéséhez kutatásomban jelentős szerepet kapott a szekunder kutatási anyagok felhasználása is. Mivel a tatai fesztiválokhoz szakirodalom nem állt rendelkezésemre, magam kellett összegyűjtenem a nagyrendezvények bemutatásához szükséges alapvető információkat, elsődleges forrásból, a fesztiválok szervezőitől. Kéréseimmel személyesen kerestem meg őket. Munkámat jellemzően készségesen segítették, hálásan
köszönöm
nekik.
Rendelkezésemre
bocsátották
meglévő
sajtóanyagaikat, beszámolóikat, pályázati anyagaikat, dolgozhattam ezekből is. Így állhatott össze az egyes fesztiválok bemutatásához szükséges anyag. Miután a kapott dokumentumokat tanulmányoztam, a bennem ezek után felmerülő kérdésekre minden fesztiválszervezőnél újra jelentkeztem, választ mindenhol kaptam. Így tudtam hiteles képet kapni az öt nagyrendezvényről.
2.6.3. A kutatás tapasztalatai A primer kutatás első részénél, az öt tatai nagyrendezvény szervezőjével és két, a tatai művelődés fontos személyével készült interjúk elkészítéséhez utánajárás, szervezés szükségeltetett. Köszönet illeti az interjúalanyaimat, hogy erre időt fordítottak. Miután a találkozókat sikerült egyeztetni, az kellemes hangulatban, építő jellegű gondolatokkal telt. A beszélgetéseket kézírással rögzítettem, hazaérve digitalizáltam, vittem be a gépbe, hogy később kutatásom első részeként, konklúziókat leszűrve bemutathassam őket. Primer kutatásom második részénél, a kérdőívekkel kapcsolatban sokrétű tapasztalatokkal gazdagodtam. A megkérdezés során általában
1
szakítottak rám időt az emberek, csak kevés esetben tapasztaltam – akkor is kedves –visszautasítást. A próbalekérdezés után a tapasztaltak alapján kis módosításokat végeztem a kérdőívemen. A kérdőívalanyaim alsó korhatárát 15 évben minimalizáltam, mivel úgy ítélem meg, hogy e kortól tudnak igazán véleményt alkotni egyes kérdésekben. Az próbalekérdezéskor az első kérdésem még máshogy hangzott, mégpedig: „részt szokott venni a felsorolt tatai fesztiválokon?” Itt pontosítani kellett, ezt a kérdőívek kitöltése közbeni visszakérdezések alapozták meg. Felmerült a kérdés, hogy mi számít „szokott”-nak? Ha egyszer járt az illető az adott fesztiválon, akkor mit jelöljön be? Így módosult a kérdés, egyértelművé téve a válaszadási lehetőséget: „részt vett-e már a felsorolt tatai fesztiválokon?”. A második kérdés is változtatást igényelt, pár kérdőív után kiderült, hogy az eredeti kérdés, a „melyeken vett részt a legtöbbször?” egyértelműen a Víz, Zene, Virág Fesztivált adja válasznak, mivel az a legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal rendelkező tatai fesztivál. Nem meglepő, hogy azon vehettek részt legnagyobb számban a megkérdezettek. Kérdőívem tervezésekor felmerült a szempont, hogy külön kellene venni a tataiak és a nem tataiak véleményét, de végül a vizsgált kérdéseket a tataiak csoportjára redukáltam. Dolgozatom kereteit meghaladja a két csoport különálló vizsgálata. Alapvetően gyors kérdéssort igyekeztem összeállítani, mivel a járókelő, hétköznapi dolgaikat intéző embereket lehetetlenség hosszú ideig feltartani. Így lényegretörően, a központi kérdésekre fókuszálva született meg a végleges kérdőív. Érdekes tapasztalat volt a nyugdíjas korosztály interjúvolása, mivel több esetben nem tudtam a dolgozatom szempontjából érdemleges információt gyűjteni. A megkérdezettek vagy nem ismerték a fesztiválokat, vagy fizikai állapotuk miatt nem szoktak részt venni rajtuk. Kérdőívem kitöltetése során szembesültem kérdéssorom gyenge pontjaival is: a lényegre törő elv miatt az árnyaltabb dolgok nem jöttek ki pár kérdésnél. Több alkalommal a megkérdezettek beszédbe elegyedtek velem a
1
kérdőív témakörében, többen megosztották velem tapasztalataikat, bővebben fejtették ki gondolataikat arról, amiről a kérdéssornál csak igen-nem felelet közül választhattak. A szekunder kutatási anyagok beszerzése igazi utánajárást igényelt. E munkafolyamatok és a primer kutatáshoz kapcsolódó interjúk kapcsán örülök, hogy megismerhettem azokat a szervezőket, akiket eddig nem ismertem, és más oldalról azokat, akiket korábbról már ismertem. Ahhoz viszont, hogy én is rendelkezzem a fesztiválok megismeréséhez, megértéséhez nélkülözhetetlen tudással, a szekunder kutatási anyagokból be kellett szereznem a kellő információkat.
2.6.4. Konzekvencia a tatai „fesztiválhelyzetről” A primer és szekunder kutatás együtt teszi teljessé a képet dolgozatomban a tatai öt nagyrendezvényről. A szekunder kutatás adta a hátországot, a primer a rácsodálkozást az eddig nem ismert összefüggésekre, részletekre. A primer kutatás elvégzése után a sok gondolatnak, ami közben és elkészülte után felmerült, le kellett tisztázódnia. Ehhez kis idő kellett. Ennek elteltével újra a kívülálló szemével tudtam látni Tatát és nagyrendezvényeit.
1
3. Összegzés Tata szerencsés hely – gondolhatja a kívülálló. Vajon ennek tudatában vannak az itt élő emberek? Vagy csak a vendégek látják ezt igazán? A kérdés csak költői, a válasz megtalálásához hosszabb gondolatmenet szükségeltetne. Annyi biztos, hogy a szerencséért meg kell dolgozni, az adottságokkal tudni kell élni. Ha a vendég szemével tekintek szülővárosomra, azt látom, hogy ritka kincsei vannak. Kevés helyen találkozik a természeti és az épített környezet úgy, mint e helyen. A kettő összhangban van, erősíti egymást. Elmondható, hogy szerencsés módon a szocializmus építészete is csak pár pontján hagyott nyomot a városon. A régmúlt építészeti alkotásai dominálnak, mely méltó hátteret biztosít a tatai nagyrendezvényeknek. Adva van a hely, a lehetőségek, de ezekbe életet kell vinni. Tata boldog lehet, hogy vannak vállalkozó szellemű lakói, akik ennek tudatában vannak. A tudatosodási folyamattal kezdődhetett az, hogy napjainkra öt fesztivállal büszkélkedhet Tata. Ma már elmondhatjuk, hogy a kulturális turizmus jelen van, a kulturális örökség értékeire, hagyományaira, mind a kortárs művészeti értékekre építve színes rendezvények tarkítják az egyébként csendes kisváros hétköznapjait. A Tatai Sokadalom, a Víz, Zene, Virág Fesztivál, a Barokk Fesztivál, az Öreg-tavi nagy halászat és a Vadlúd Sokadalom értékeket képvisel. „A kultúra az emberi szükségletek egy sajátos részének kielégítését is szolgálja: szórakoztat, nevel, mintát mutat, erkölcsi vagy egyéb példát mutat. A kultúra tehát szükségletkielégítő eszköz”81 – írja Kandikó József. Fontos a létezésük fesztiváljainknak Tatán. Szellemi táplálékot adnak, egyes esetekben szórakoztató, a másokban komolyabb jelleggel. Így teljesednek ki a város adottságai. A szellemi tőke, a kultúra képviselete megjelenik, megfelelő „csomagolásban”. A városlakók jellemzően részt vesznek a rendezvényeken – mint kutatásom eredményei is igazolják -, melyek rajtuk kívül vonzóak lehetnek a belföldi és külföldi vendégek számára is. 81
Dr. Kandikó József: Marketingszemlélet és módszerek alkalmazása a kultúrában, 2008., 1.o.
1
Dolgozatom írása közben sorra merültek fel bennem a kérdések, melyekre válaszokat próbáltam találni. Véleményem szerint napjainkban a fesztiválok
amellett,
hogy általában
a kultúra
szolgálatában
állnak,
közösségformáló szerepet töltenek be az elidegenedő társadalom életében. Az emberek igénylik a dolgos hétköznapokból való kiszakadást, erre kiváló alkalmat nyújtanak a nyílt fogyasztói rendezvények. A bemutatott rendezvények szervezőivel és a tatai „művelődést szervezőkkel” készített interjúim segítettek rávilágítani arra, hogy mennyire sok szemszögből lehet nézni arra a kérdésre, hogy miért van ennyi fesztivál. Annak, hogy napjainkban sok fesztivál van – és nemcsak Tatán, mind társadalmi, kulturális, gazdasági okai is vannak. Manapság már ott tartunk, hogy
Ments
András,
a
Magyarországi
Gasztronómiai
Fesztiválok
Szövetségének elnöke kijelentette, hogy: „rendet kell csinálni a fesztiválok világában”82. A fesztivál szó definíciója kibővült, sokan a falusi búcsúkat is fesztivál névvel próbálják „eladni”. Tatán ezzel nem találkozunk, itt minden nagyrendezvény jól körülhatárolható, kulturális alapokra helyezett profillal rendelkezik: a Tatai Sokadalom a hagyományőrzést szolgálja, a Víz, Zene, Virág populáris turisztikai nagyrendezvény, a Tatai Nyári Barokk Fesztivál a klasszikus értékeket képviselő komolyzenei fesztivál, az Öreg-tavi nagy halászaton a gasztronómiai hagyományok, a halászat szakma és a szórakoztató műsorok dominálnak és a Vadlúd Sokadalom, mely a természetvédelemre és a vadludak nem mindennapi attrakciójára épít. A tatai „fesztiválhelyzet” lehet példa arra, hogy milyen jól lehet élni egy város adottságaival. Attól, hogy több nagyrendezvény is megjelenik az év során, a minőség nem romlik. Minden szervező a tőle telhető „legmívesebb” munkáját adja. Tatán jelenleg minden fesztiválrendező civil. Ez mutatja, hogy e szféra igen aktív városunkban, minden szervező önkéntes, szakmája mellett csöppent bele a rendezvényszervezésbe. Időt, energiát, fáradtságot nem sajnálnak a nagyrendezvények kivitelezésétől, hogy ezzel a lokálpatriotizmust erősítsék, Tata hírnevét öregbítsék. Munkájuk a társadalom javát szolgálja, értéke felbecsülhetetlen. 82
http://www.fogyasztovedelemmagyarorszag.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=60618, (2009. február 26.)
1
A kitartás, elhivatottság szempontjából nagyon jó, hogy a szervezők civilek. Mindenki a saját fesztiválját szervezi, azért igyekszik is mindent megtenni. A szervezőkkel való beszélgetéseim, tapasztalataim alapján ezt merem állítani. Minden szervező a szívügyének tekinti a saját rendezvényét. Az évek, a rutin jó szervezőképességeket hoz elő az erre alkalmas emberekből. Ennek ellenére érzékelhető, hogy a szervezés külön szakma. A tudatosság, pontos tervezés eleinte kézben tartható, ám a rendezvények igazi fesztivállá való növekedésekor ez egyre nehezebbé válik. Ennek a problémának a megoldása szakmai tudást igényel. Egy civil foglalkozás mellett embertpróbáló feladat egy másik szakmában is helyt állni, mégis tiszteletre méltó tevékenységük. Örömmel tapasztaltam azt, hogy habár a mai világban kezd eluralkodni a közömbösség az örök értékek iránt, sok ember képviseli az értékeket, s tudatosítja, hogy lehet másképp gondolkozni. Véleményem szerint a fesztiválszervezés egyfajta szolgálat, mely nagy felelősséggel jár, bátor ember az, aki felvállalja az értékközvetítő szerepet.
1
4. Felhasznált irodalom 4.1. Jegyzet Vadlúd Sokadalom In: Madártávlat, 2008/ősz, XV.évf. 3. szám, 20. oldal Dr. Kandikó József: Marketingszemlélet és módszerek alkalmazása a kultúrában, 2008.
4.2. Bibliográfia Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kalauz Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2005. Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervező kézikönyv Kiadta a Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2007. Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig Szakdolgozat a NYME-ATFK-n, Győr, 2006. Járási Anikó: Rendezvényszervezés JGYF Kiadó, Szeged, 2004. Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése Képzőművészeti Kiadó és nyomda, Budapest, 1999. Földi Katalin: A reklám lélektana Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1977.
1
Körmendi Géza: Tata és Tóváros története a két világháború között (1920-1939) Kiadta Tata Város Önkormányzata, Tata, 1998. Magyarország útikönyv Panoráma Kiadó, Budapest, 1978. Puczkó László – Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig Geomédia Szakkönyvek Kiadói Rt., Budapest, 2000. Tata története I. (Az őskortól 1727-ig) Kiadta Tata Város Tanácsa, Tata, 1984. Tata története II. (1727-1979) Kiadta Tata Város Tanácsa, Tata, 1984.
4.3. Internetes hivatkozások Szurmainé Dr. Silkó Mária (OKM) prezentációja A közművelődés szerepe és lehetőségei a fesztiválok szervezésében címmel a Magyar Fesztivál Szövetség 2008-as Közgyűlés és Konferenciáján: http://engine.szinhaz.hu/data/files/207/kozmuvelodesesesafesztivalok.p pt#256,1 (2009. február. 27.) Hunyadi Zsuzsa: Találkozások a kultúrával 2. - A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban, 2004.: http://www.socio.mta.hu/konyvek/Talalkozasok_a_kulturaval_2.pdf (2009. február 16.) OKM Közművelődési Stratégia 2007-2013: http://www.erikanet.hu/system//adatbazis_fajl.php? fajl_id=40079&meret=5 (2009. február. 28.)
1
A neszmélyi Dzsesszmélyről: http://www.neszmely.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=50&Itemid=54 (2009. január 27.) A neszmélyi Hilltop Borünnepről: http://web.t-online.hu/neszmely/ (2009. január 27.) „Júniusi hetek”, a szabadtéri színpad múltja: http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=663 (2009. január 21.) Vadlúd Sokadalomról: http://www.mme-komarom.hu/fab_mi_az.htm (2009. február 22.) http://www.mme-komarom.hu/fabalis.htm (2009. február 23.) Ments András, a Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetségének elnökének nyilatkozatából: http://www.fogyasztovedelemmagyarorszag.virtus.hu/? id=detailed_article&aid=60618 (2009. február 26.)
4.4. Ábrák, képek jegyzéke 4.4.1. Ábrák jegyzéke -
1. ábra: Az egyesület emblémája: a rendezők archívumából
-
2. ábra: A Tatai Sokadalom logója: a rendezők archívumából
-
3. ábra: A Víz, Zene, Virág Fesztivál helyszínei: saját digitalizálás
-
4. ábra: Az egyesület logója: http://www.tata.hu/files/images/vzv_egyesulet_logo.gif
-
5. ábra: A Víz, Zene, Virág Fesztivál logója: http://www.diak.ajtp.hu/digitalcity/entity/entityEvents.jsp? ese=AAAADCGY&dom=AAABDAWE&egd=AAAABVBZ& prt=AAABCVAX
1
4.4.2. Képek jegyzéke -
1. fotó: A Tatai Sokadalom nézőtere a szabadtéri színpadon, háttérben a Kiskastély: a rendezők archívumából
-
2. fotó: Ökörsütés a Tatai Sokadalomban: a rendezők archívumából
-
4. fotó: A Barokk Fesztivál helyszíne volt a tatai Angolpark is: http://www.concertotata.hu/barokk/programok_kepei.html
-
4. fotó: Az Egressy Kórus: http://www.tata.hu/files/images/2008/egressy_0.preview.jpg&i mgrefurl=http://www.tata.hu/varosunk/kiemeltrendezveny/1984 &usg=__iqfivIcyqvZiivC_TbxKWJi4Wjc=&h=225&w=300&sz =15&hl=hu&start=2&tbnid=isNnuT8RIhVKM:&tbnh=87&tbn w=116&prev=/images%3Fq%3Dbarokk%2Bfesztiv %25C3%25A1l%2Btata%26gbv%3D2%26hl%3Dhu
-
5. fotó: Az Esterházy Énekegyüttes: http://esterhazy.uw.hu/pages/vegy18_jpg.htm
-
6. fotó: Az egyik legszebb tatai Barokk Fesztiválos plakát: saját digitalizálás
-
7. fotó: Lehalászás az Öreg-tavon: http://www.tata.hu/varosunk/kiemeltrendezveny/oregtavinagyha laszat/2265
-
8. fotó: Látogatók a tómederben: http://www.tatabanyainfo.hu/images/cikkek/162_cikkben.jpg
-
9. fotó: A szórólap címlapja: a rendezők archívumából
-
10. fotó: Vadludak az Öreg-tavon: Csonka Péter készítette kép, a szervezők archívumából
-
11. fotó: A Tatai Vadlúd Sokadalom madárlesői: a rendezők archívumából
-
12. fotó: Szabadtéri kiállítás a Vadlúd Sokadalmon: Vajda Bertalan készítette kép, a rendezők archívumából
1
-
13. fotó: Résztvevők tábora a Vadlúd Sokadalmon: Csonka Péter készítette kép, a rendezők archívumából
-
14. fotó: A tavon zajló események követése a nagy rendezvénysátorban: a rendezők archívumából
-
15. fotó: A korabeli naszád az Öreg-tavon: http://vzv.tata.hu/cpg1410/displayimage.phpalbum=1&pos=0
-
16. fotó: Néptáncosok a Várszínpadon: http://vzv.tata.hu/cpg1410/displayimage.phpalbum=2&pos=8
-
17. fotó: Virágköltemény a fesztiválon: http://www.tata.hu/files/images/2008/virag.preview.jpg
-
18. fotó: Általános kép a tópartról a fesztivál ideje alatt: http://vzv.tata.hu/cpg1410/displayimage.phpalbum=10&pos=0
-
19. fotó: Komárom-Esztergom megyei Est tematikus különszáma: saját digitalizálás
1
