Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar
SMDLTE 2202
ATLÉTIKA Kislabdahajítás
Molnár László Testnevelőtanár MC levelező 2010/2011 I. félév Neptun kód: EZPFHP
[email protected]
KISLABDAHAJÍTÁS
„A kislabdahajítás jellemzése A kislabdahajítás elsődleges célja a hajítómozdulat elsajátítása, beidegzése. A gyerekek játékos, szabad dobálgatása, a technikailag helyes váll feletti hajítómozgástól legtöbbször eltérő, hibás mozdulatok beidegzését eredményezi. Függ ez elsősorban attól, mi a dobások célja (pl. lapos kővel a vízen „kacsáztatás”, vagy célbadobás stb.). A célokból adódóan sokan hajlított karhelyzetből indítják a hajítást s nem a váll felett, hanem nagyrészt oldalt dobják ki a szert. Mint minden dobószámnál a kislabdahajításnál is a közvetlen feladat: minél messzebbre hajítani a labdát, s ennek érdekében a képességek fejlesztése. Technikai végrehajtása megegyezik a gerelyhajításéval, csak könnyebb feltételek mellett, ugyanis itt nem kell külön gondot fordítani a szer vonalban tartására és elsajátítása is sokkal rövidebb időt igényel. Nem véletlen tehát, hogy a kislabdahajítást a gerelyhajítás előiskolájának nevezzük.” (Koltay,1975., 266.o.). A kislabdahajítás technikája: A labda fogása: Kétujj-fogás: a labda a mutató- és középső ujjon, a többi oldalról támaszt. Sportfogás: a labdát három ujjra helyezzük, a hüvelyk- és kisujj oldalt támaszt. (Az iskolai oktatásban ez utóbbi az elterjedt.) A hajító mozdulat-helyből és nekifutásból egyaránt csípőbefordítással kell kezdeni a mozgást, -második fázis: a törzs és a fej dobásirányba fordulása, -harmadik fázis: a hátranyújtott kar ostorszerűen csapódik a fejmagasság fölött. Főbb versenyszabályok: Gerelyhajító nekifutó:(Ez használatos kislabdahajításnál is) 9. A gerelyhajításnál a nekifutónak minden esetben legalább 30 m hosszúnak kell lennie. Ha a körülmények engedik, a nekifutó legalább 33,5 m legyen. A nekifutót két egymástól 4 m-re levő_, 5 cm széles párhuzamos vonallal kell megjelölni. A kidobást egy 8 m-es sugárral húzott 7 cm széles körív mögül kell végrehajtani. A körívet lehet festeni, készülhet fából vagy fémből, de minden esetben fehérszínűnek kell lennie, és a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni. A körív mindkét végpontjából a nekifutót jelző_ párhuzamos vonalakra merőlegesen 7 cm széles, 75 cm hosszú vonalakat kell húzni. A nekifutó megengedett legnagyobb lejtése keresztirányban 1:100-hoz, a nekifutás irányában az utolsó 20 m-en 1:1000-hez. 2
Dobószektor: 10. A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy. 11. A dobószektor legnagyobb lejtése a dobás irányában nem lehet több, mint 1:1000-hez. 12.a) A gerelyhajítás kivételével a dobószektor 5 cm széles, fehérszínű, egymással 34,92°-ot bezáró két egyenes vonal belső éleivel határolt terület, amelynek meghosszabbítása a dobókör középpontjában metszené egymást. Megjegyzés: A 34,92°-os szöget bezáró szektort úgy lehet pontosan kitűzni, ha a dobókör középpontjától a szektorvonalakon 20 m-re lévő két pont közötti távolság 12 m (20 x 0,60). Így a kör középpontjától távolodva minden méter 60 cm-rel növeli a két szektorvonal közötti távolságot. (b) A gerelyhajításnál a dobószektort 5 cm széles, egymással mintegy 29°-t bezáró fehér vonalak határolják (lásd ábra). A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív. 18. A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! Mérések 19. A dobószámoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a legközelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni. Jelzések 21. A versenyzők legjobb eredményét a szektorvonalak mellett, azokon kívül elhelyezett zászlóval vagy táblával lehet jelölni. Az érvényes világcsúcsot, és szükség szerint az érvényes területi, nemzeti vagy verseny csúcsot, zászlóval vagy táblával szintén jelölni lehet.
Kislabdahajítás plastoball (12 dkg) kislabdával történik. Egyéni versenyen: a gerelyhajítás általános szabályai szerint történik, valamennyi résztvevőnek 3 kísérlet, egyenként végrehajtva, a 8 legjobb versenyző számára további három dobás a döntőben. Összetett versenyen: egy próba, és folyamatosan végrehajtott három kísérlet. A verseny részletes tudnivalóit a forgatókönyv tartalmazza, melyeket a megyei/budapesti diáksport szervek juttatnak el az iskolákhoz. Az országos döntő forgatókönyve az MDSZ honlapjáról is letölthető. A holtversenyeket a megyei/budapesti és az országos döntő versenyeken el kell dönteni. A részletes leírás, szabályozás, és egyéb feltételek a Magyar Diáksport Szövetség honlapján érhető el:
http://www.mdsz.hu/verskiir/atletika.php
3
4
A kislabdahajítás előkészítő gyakorlatai 1. gyakorlat: Szélmalom. Alkalmazási területe: általános iskola 1-2.oszály; kargyakorlat_a kar és a törzsizomzat általános bemelegítése. Eszközök: Minden gyereknél egy babzsák; tornateremben, vagy sportpályán. Résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: szögállás, jobbkar magas, balkar mélytartásban, babzsák a jobb kézben. Váltogatott karkörzés a babzsákkal előre és hátra, lassú és gyors ütemben (136. ábra).
Kritikus momentum: A babzsákot úgy fogják meg, hogy karkörzés közben ne repüljön el, mert könnyen balesetet okozhat, térd nyújtva. Változatok: Hasonló a hatása, a tekézés utánzásának is. A terhelés ebben az esetben az alsóvégtag izmait is fokozottan terheli. a.) KH: bal haránt állás, babzsák a jobb kézben, hátsó rézsútos mélytartásban. Lendítés előre, hátra. Majd ugyan ez, tartáscserével. (137. ábra). b.) KH: Szögállás, babzsák a bal kézben. Karemelés oldalt magastartásba és a babzsák átadása a jobb kézbe (1), karleengedés oldalt mélytartásba (2). (158. ábra).
2. gyakorlat: A törzsizmokat erősítő, nyújtó hatású gyakorlat. Alkalmazási területe: általános iskola 1-4.oszály Eszközök: Minden gyereknél egy babzsák; tornateremben, vagy sportpályán. 5
Résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: Terpeszállás, karok magastartásban, babzsák fogása mindkét kézzel, tenyér befelé néz. Törzshajlítás, talajérintés a babzsákkal (1-2), törzsnyújtás, karemeléssel magastartásba (3-4). Kritikus momentum: A gyerekek annak érdekében, hogy a talajt meg tudják érinteni, ha nem elég lazák, hajlamosak behajlítani a térdüket. Változatok: a.) KH: guggolótámasz, mindkét kéz a talajon lévő babzsákon támaszt. Térdnyújtás (1), hajlítás (2). b.) KH: Szögállás, rézsútos mellső mélytartás, a babzsák mindkét kézben. Ereszkedés törökülésbe, karok a törzs előtt (1), csípő és térdnyújtás közben karemeléssel hanyattfekvés, karok magastartásban, babzsák a kézben, talajérintéssel (2) (138. ábra).
c.) KH: Nyújtottülés, támasz rézsút a test mögött, tenyéren. A babzsák a két boka között, a talajon. Lábemeléssel a babzsák felemelése a talajról (1), visszaengedés (2) (139. ábra).
d.) KH: szögállás, babzsák a kézben, a test mellett. Járás, és járás közben a babzsák feldobása egy kézzel, ½ m távolságra előre, majd elkapása két kézzel (140. ábra). e.) KH: Terpeszállás, karok magastartásban, a babzsák mindkét kézzel fogva, tenyér befelé néz. Törzshajlítás balra (1-2), majd jobbra (3-4). „A szél fújja a nádat” (141. ábra).
6
f.) KH: Nyújtott terpeszülés, mellső középtartás, babzsák a jobb kézben. Erőteljes törzsfordítással a babzsák letevése a test mögött (1-2), majd a másik kézzel, és ellentétes törzsfordítással a babzsák felvevése (3), majd mellső középtartásban a babzsák átvétele, a másik kézbe (4). (5-8) ugyanez, ellenkezőleg. (142. ábra).
3. gyakorlat: Elsősorban a lábizmokat kondicionáló, de ügyességet fejlesztő gyakorlatok is. Fejlesztik az egyensúlyérzéket, térérzékelést és a mozgáskoordinációt. Alkalmazási területe: általános iskola 1-2. osztály. Eszközök: Minden gyereknél egy babzsák; tornateremben, vagy sportpályán. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: szögállás, babzsák a bokák között. Szökdelés helyben, babzsák a bokák között. Változatok: a.) KH: szögállás, babzsák a bokák között. Szökdelés előre, babzsák a bokák közé szorítva (143. ábra).
b.) KH: Szögállás, karok magastartásban, tenyér befelé néz, babzsák a kezekben. Babzsák ejtése a test elé (1), gyors guggolás (2), a babzsák megfogása (3), KH (4) (144. ábra).
7
4. gyakorlat: A törzsizmokat erősítő, nyújtó hatású gyakorlat. Alkalmazási terület: általános iskola 1-4.oszály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: Nyújtott ülés, labda mellső középtartásban mindkét kézben. Gurulás hátra hanyattfekvésbe és labdával talajérintés (1-2), majd gurulás ismét ülésbe (3-4) (186. ábra).
Kritikus momentum: Hátra guruláskor, mivel a kislabda megtartására összpontosítanak, könnyen előfordulhat, hogy a térdükkel elérik az arcukat, és megsérülnek. Ill. ha van olyan tanítványunk, akinek a törzsizmai nem erősödtek meg annyira, hogy meg tudja az adott pozícióban tartani az alsóvégtagjait, velük nem szabad ezt a gyakorlatot végrehajtatni. Megjegyzés: Sportpályán (azok a gyakorlatok, melyekben a gyerekeknek ülni, vagy feküdniük kell,) a füves részen van helye. Változatok:
5. gyakorlat: A vállöv izmainak nyújtása erősítése, a mélyhátizmok erősítése. Alkalmazási terület: általános iskola 1-4.oszály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: Hasonfekvés, labda magastartásban a balkézben. Labdával körzés és a test mögötti átadás a jobb kézbe, jobb kézzel lendítés előre és magastartásban ismét átadás a balkézbe (187. ábra).
8
Kritikus momentum: A törzs megemelése, és ezt követően- körzés után a labda átadása a másik kézbe -, csak akkor történik meg, ha a tanítványok képesek megtartani a törzsüket. Amennyiben erre képtelenek, a gyakorlatot úgy hajtják végre, hogy hasonfekvésben a talajon csúsztatják a karjukkal együtt, a kislabdát. Megjegyzés: Csak azokkal a tanítványokkal szabad ezt a gyakorlatot csináltatni, akiknek legalább annyira erősek a törzs izmai (elsősorban) a mély hátizmok, hogy meg tudja tartani a törzset addig, amíg a kislabdát az egyik kézből a másikba átadja. Változatok: KH: Terpeszállás, labda magastartásban, mindkét kézben. Törzshajlítással előre, labda letevése a talajra (1), nyújtás ás karlendítéssel magastartásban taps (2), törzshajlítás előre, a labda felvétele a talajról (3), nyújtás és lendítés magastartásba (4).
6. gyakorlat: Összetett hatású gyakorlat, fejleszti a törzs és a láb izmait, valamint a gömb és egyensúlyérzéket is. Alkalmazási terület: általános iskola, 1-4. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: Ülésben kéztámasz oldalt, a test mögött, térdek hajlítva, talpak a talajon, a lábfejeken a kislabda. Lábemelés (1), majd visszaengedés a talajra (2) (169. ábra).
Kritikus momentum: Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy ne szorítsák a kislabdát a bokák közé, annak érdekében, hogy az ne essen le, amikor felemelik a lábukat. Megjegyzés: A gyakorlatnak „látszólag”_legalább is legtöbb gyerek azt gondolja, hogy az egyensúlyozásról, és a labdaügyességről szól_az a szerepe, amit a diákok gondolnak, de a törzs és a láb, de a kar izmok edzése, fejlesztése legalább ilyen hangsúlyt kap a gyakorlatban. Változatok: a.) KH: Szögállás, karok oldalt, kislabda az ügyesebbik kézben. Térdemelés, a kislabdát a térdre helyezzük. Minél tovább megállni a támasztó lábon úgy, hogy a kislabda ne essen le. (Tartás cserével is) (170. ábra). 9
b.) KH: Terpeszállás, labda a talajon, az ügyesebb kézben. Labdagurítás 8-as alakban a lábak között. (Tartás cserével is) (171. ábra).
c.) KH: Terpeszállás, mélytartás, labda a jobb kézben. (Ütemezés nélkül) a labda átadása a bal kézbe, a lábak között, majd a jobb kézbe. Minden átadás után törzsnyújtás (172. ábra).
d.) KH: térdelőállás, karok mélytarásban, kislabda oldalt a test mellett a talajon. jobb ill. bal kézzel labdavezetés a test körül. e.) KH: Nyújtott terpeszülés, kislabda oldalt a test mellett. Feladat: ki tudja a kislabdát minél messzebb letenni oldalt a talajra, anélkül, hogy a feneke felemelkedne a talajról. (Mindkét oldalra kell próbálkozni).
7. gyakorlat: Összetett hatású gyakorlat: egyrészt a láb és törzs izomzat kondicionálása, a lábügyesség fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése, térérzékelés és gömbérzék fejlesztése. Alkalmazási terület: általános iskola, 1-4. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem. A résztvevők száma: az egész osztály. 10
A gyakorlat leírása: KH: Szögállás, kislabda a láb előtt a talajon. Labdavezetés az ügyes, majd a kevésbé ügyes lábbal (173. ábra).
Változatok: a.) KH: Megegyezik az előző gyakorlat kiinduló helyzetével. Feladat: kislabdavezetés lábbal, tárgykerüléssel (szlalom). b.) KH: Megegyezik az előző gyakorlat kiinduló helyzetével. Feladat: 2 db kislabda vezetése lábbal.
8. gyakorlat: A láb izmait kondicionáló, és egyensúly érzéket, térérzéket, gömbérzéket fejlesztő gyakorlat. Alkalmazási terület: általános iskola, 1-4. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: Szögállás, kar oldalsó középtartásban, balkézben a labda. Balláb lendítése előre és a láb alatt jobbkézbe labdaátadás (1), balláb zárás és karlendítés oldalsó középtartásba (2) (189. ábra). Változatok: a.) KH: Alapállás a labda mögött. Páros lábon szökdelés és a labda átugrása előre, hátra, balra és jobbra.
11
9. gyakorlat: A törzs és a mélyhátizmokat erősítő gyakorlat. Alkalmazási terület: általános iskola, 1-4. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: Hasonfekvés, labda magastartásban, két kézzel fogás. Labdaemelgetés hátrafelé (205.ábra).
Változatok: a.) KH: Térdelésben ki tudja messzebb letenni maga elé a labdát? b.) KH: Térdelés, labda a balkézben. Balra törzsfordítással labda letevése a test mögé, majd jobbra fordítással, jobb kézzel a labda felvétele a talajról (206.ábra).
10. gyakorlat: Mozgáskoordinációt, térérzékelést fejlesztő, törzs és lábizmokat erősítő gyakorlat. Alkalmazási terület: általános iskola, 1-4. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: Terpeszállás labda a balkézben. Előrehajlítással a labda dobása a láb között hátulról előre (1), törzsnyújtás és a labda elfogása két kézzel (2) (222. ábra).
Változatok: a.) KH: Társak egymással szemben hasonfekvésben. Labdadobás egymásnak. b.) KH: Terpeszállás, kar mellső középtartásban, labda két kézben. Törzsfordítás balra és balkarral körzés lefelé (1), mellső középtartásban labda átvétele a jobbkézbe (2) (223. ábra). c.) KH: Hasonfekvés terpesztett lábbal, kar magastartásban, labda két kézben. Törzshajlítással balra talajérintés a labdával baloldalon (1), elöl (2). 12
Megjegyzés: Az általam összegyűjtött előkészítő gyakorlatoknál, a résztvevő osztályok: 1-4. osztályt adtam meg. Természetesen a kislabdával végzett gyakorlatokat az 5-8. osztályos tanítványinkkal is elvégeztethetjük, semmilyen kizáró ok nincs, sem fizikai, sem szakmai szempontból. Az osztályok megadása legtöbb esetben csak iránymutatásként szolgál.
A kislabdahajítás cél- és rávezető gyakorlatai 1. gyakorlat: „Éves vásár” célbadobás. Térérzék és labdaérzék fejlesztése. Alkalmazási terület: általános iskola, 1-6. osztály. Eszközök: karikák, karók, rácsok, babzsákok, labdák (szivacslabdák, kislabdák) ugrószekrény; különböző állomások és feladatok. Versenyek csapatokban. A résztvevők száma: az egész osztály.
A gyakorlat leírása: A gyerekeket csapatokba szervezzük, és forgószínpad szerűen hajtanak végre célbadobásokat különböző szerekre. Kritikus momentum: Úgy kell a szereket elhelyezni, hogy a célbadobások során ne okozzanak sérülést egymásnak. A célzásra elhelyezett szerek magasságától függ, hogy a szer a váll vonala alatt, a vállak vonalában, vagy a váll vonala felett hagyja el a dobó kezét.
2. gyakorlat: Hajtsd át a labdát. Mozgáskoordináció, térérzék, gömbérzék fejlesztése.
Alkalmazási terület: általános iskola, 3-6. osztály. Eszközök: tornapad, medicinlabdák, kislabdák, szivacslabdák. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: két csapat áll egymással szemben. Két labdát kell célzott dobásokkal az „ellenfél” pályájára továbbítani. Áthaladás az 1. vonalon: 1 pont. Áthaladás a 2. vonalon: 2 pont. 13
Változatok: a.) „Guruló labdák”. Az „A” csapat megpróbálja a „B” csapat guruló labdáit kislabdákkal eltalálni. Csere. Melyik csapatnak van több találata?
3. gyakorlat: „Labdazápor”. Labdaügyesség, gyorsaság fejlesztése. Alkalmazási terület: általános iskola, 3-8. osztály. Eszközök: Kislabdák, szivacslabdák. A résztvevők száma: az egész osztály, ötfős csapatokra bontva. A gyakorlat leírása: Vezényszóra a dobók megpróbálják eltalálni a menekülő futókat. Minden célvonal előtti találatért plusz pont jár. 10 menet után csere. Kinek van több találata?
Kritikus momentum: Figyelni kell arra, hogy a dobók ne dobják fejen a menekülőket. Továbbá a menekülők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a lehető legrövidebb úton „meneküljenek” és ne fussanak keresztbe a társuk előtt. Valamint az is lényeges, hogy ne teljes erővel dobják a labdát. Megjegyzés: A gyerekek életkortól függetlenül szívesen játsszák ezt a játékot. A nagyokkal szivacslabdával szoktam játszatni.
4. gyakorlat: „Labdafogó”. Dobóerő és labdaügyesség, labda és gömbérzék fejlesztése. Alkalmazási terület: általános iskola, 4-8. osztály. Eszközök: A csoport létszámnak megfelelő számú kislabda, sportpálya. A résztvevők száma: az egész osztály, öt-öt fős csapatokban. A gyakorlat leírása: Az 1. csapat minden tagja egy labdát dob a pályára. A 2. csapat megpróbálja megfogni ezeket. Minden elkapás egy pontot ér. Csere. Kinek van több pontja? 14
Kritikus momentum: Fontos, hogy a gyerekek próbálják meg lehető legmesszebb elhajítani a labdát. A „nagyobbak”-nál kiköthetjük, hogy pl. a félpályán túl kell dobni, csak akkor érvényes a dobás. ellenkező esetben előfordul, hogy a pontszerzés érdekében maguk elé ejtik a labdát.
5. gyakorlat: Egykezes felsődobás babzsákkal helyből, bal- és jobbkarral, sorokban, 4-5 mről falhoz, 2-3 m-ről 1,50 m magas zsinór felett: természetes, játékos módon. Alkalmazási terület: általános iskola, 1-4. osztály. Eszközök: babzsák az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem, 2 db. magasugró állvány; gumiszalag. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: A gyakorlatot osztályfoglalkozás formájában végeztessük. Az osztályt 4-es oszlopban állítsuk fel, egy dobásra alkalmas felületű fallal szemben, attól 4-5 m távolságra, illetve 1,50 m magasan kifeszített zsinór előtt, attól 2-3 m távolságra. A dobások jelre történnek, úgyszintén a babzsák felszedése is. Amint az oszlopok első tagjai a dobást elvégezték- a megadott jelreazonnal elfutnak a kidobott babzsákért és azt összeszedve visszajönnek s átadják a soron következő dobónak és beállnak a sor végére (336. ábra).
15
Megjegyzés: Arra kell törekednünk, hogy a tanulók minél többet gyakorolhassanak. Ezért a lehetőséghez képest minél több sort alakítsunk. A zsinór feletti dobásnál az osztály felét a zsinór egyik, felét a másik oldalra állítsuk fel szembenálló oszlopokban (337. ábra).
Az így eldobott babzsákért nem kell utána futni, hanem a szemben álló társ el is kaphatja azt. Ha elegendő számú babzsák és elég széles hely áll rendelkezésre, akkor célszerű a gyakorlóteret hosszában két részre osztani (mércék segítségével a zsinór kifeszítése megoldható), s így egyszerre nagyobb létszámban gyakorolhatunk. A dobásokat természetes módon végezzék a tanulók, s elegendő, ha csupán a váll feletti kidobásra hívjuk fel a figyelmüket (338. ábra).
Változatok: 16
a.) Egykezes felsődobás babzsákkal helyből távolba: felállás terpesz vagy haránt terpeszállásban, dobókar mérsékelten hajlítva a váll felett; távolság 8 m. KH: A fentebb leírt módon állítsuk fel az osztályt, azzal a különbséggel, hogy a faltól 8 m-re húzunk egy vonalat s a tanulók e mögül végezzék el a dobásaikat. Cél a fal (kerítés) megdobása. Gyakran tegyük versenyszerűvé ezt a gyakorlást. Győz az, aki magasabban tudja megdobni a falat. A faltól való felállás távolsága az osztály tehetségéhez mérten nőhet, vagy csökkenhet. b.) Egykezes felsődobás babzsákkal, a dobás irányával párhuzamos, 1,50 m széles folyosóba, a dobás hossza legalább 5 m. KH: A dobófalra merőlegesen több, 1,50 m széles folyosót jelölünk ki, vagy rajzolunk (kréta, jelölőszalag, lefektetett ugrókötél, botok, magasugróléc, stb. segítségével). A folyosók mélysége legalább 2 m legyen. A kijelölt folyosók mindegyikével szemben állítsunk fel egy-egy oszlopot oly módon, hogy az oszlopok első tanulói a dobóvonal mögött álljanak. A dobások levezetése a már közölt módon történjék (339. ábra).
Megjegyzés: Az első és második osztályban a dobás tanítását a következőképp építsük fel: eleinte a tanulók teljesen szabadon dobálgassanak felváltva bal- és jobb kézzel, csupán a váll feletti dobásra ügyeljünk. Ekkor még tetszés szerint dobhatnak oldalt, vagy haránt terpeszállásból. Később – gyakori bemutatással- vezessük rá a tanulókat a haránt terpeszállásból (a dobókarral ellentétes láb van elől) történő dobásra s a váll fölött kissé nyújtsuk hátrább a kezüket (nem baj, ha még szemben állnak a dobóiránnyal).
6. gyakorlat: Kislabdával egykezes felsődobás helyből, sorokban, 5-6 méter távolágból falhoz, 3 méterről 2 méter magas zsinór felett bal- és jobbkarral. Alkalmazási terület: általános iskola, 1-4. osztály.
17
Eszközök: babzsák az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem, 2 db. magasugró állvány; gumiszalag. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: Ellentétes váll a dobás irányába fordulva, lazán nyújtott és hátsó rézsútos mélytartásban tartott dobókar, kidobás a váll fölött. Megjegyzés: A gyakorlatokat úgy kell levezetnünk, mint az első osztályban, de tekintettel kell lennünk a megváltozott körülményekre.
7. gyakorlat: Kislabdával célbadobás Alkalmazási terület: általános iskola, 3-4. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem, 2 db. magasugró állvány; gumiszalag; hullahopp karika; célkeret. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: 5-6 méterről, 1 m átmérőjű vízszintes és függőleges célra: 5 dobásból 3 találat elérése a cél. Megjegyzés: Vízszintes célt meghatározhatjuk ugyanolyan módon, ahogyan az I. osztálynál a folyosókat meghatároztuk. A függőleges célt vagy a falra, bordásfalra akasztható keretek vagy rajzolt célok alkothatják (340. ábra). A csapatok között rendezzünk versenyeket. Győz az a csapat, amelyiknek a tagjai több találatot értek el.
18
A dobás tanításánál újabb szempontok merülnek fel: a babzsák helyett kislabdával dobnak a tanulók. A labdafogás most még tetszésszerinti. A felállásnál ügyeljünk, hogy az ellentétes váll a dobás irányába forduljon. Kritikus momentum: A dobókar hátul nyújtva legyen, kidobáskor a dobóváll előre forduljon és a labda kidobása a váll felett történjék. 8. gyakorlat: Kislabdahajítás sorokban, 6-8 méterről falhoz: labdafogás három ujjal, dobóterpesz, karmunka, mint a II. osztályban, határozott törzsfordítás. Alkalmazási terület: általános iskola, 3.-6. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, tornaterem. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása: KH: A diákok a terem egyik falával, vagy a pályán valamelyik labdafogó hálójával szemben vonalban felsorakoznak, egymástól kartávolságra. Lehetőség szerint minél több diák helyezkedjen el egy vonalban. Természetesen a gyakorló hely mérete határozza meg, hogy hány soros vonalat tudunk kialakítani. Bizonyos határokon belül, az idővel úgy tudunk jól gazdálkodni, ha minél több diák hatja végre egyszerre a gyakorlatot. Kritikus momentum: A helyből dobásnál ügyeljünk a helyes labdafogásra, a labdát a hüvelyk-,a mutató és a középsőujjal fogjuk át (341. ábra ); a labdát tartó kéznek laza hátra és mélyre való engedésével, tenyérrel felfelé; a dobókar felé történő határozott törzsfordításra; a dobólábra helyezett testsúlyra (342. ábra).
9. gyakorlat: Kislabdával célbadobás helyből 6-8 m-re, 1 m átmérőjű vízszintes és függőleges célra: 5 dobásból 3 találat a cél. Alkalmazási terület: általános iskola, 3-4. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya, vagy tornaterem, 2 db. magasugró állvány; gumiszalag; hullahopp karikák; célkeret. A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása:
19
KH: A diákok a terem egyik falával, vagy a pályán valamelyik labdafogó hálójával szemben vonalban felsorakoznak, egymástól kartávolságra. Mindenkinél kislabda, és utasítást követően egyszerre hajítanak. Kritikus momentum: A hajításnál a gyerekek a nem dobókar könyökét leengedik, a váll vonala alá, és oldalt dőlnek. Így a kihajítás magasságából veszítenek, ennek az a következménye, hogy nem olyan messzire hajítják a szert, mint amire képesek lennének. A hajításnál elkövethető nagyobb hibák: 1.A dobókéz nem a váll felett, hanem oldalt végzi el a dobást. 2.Kidobáskor rossz a lábak helyzete, nem a dobóláb van elől, vagy a levegőbe ugrik a tanuló. 3.Dobáskor a törzs erősen eldől a dobókarral ellentétes irányba.
10. gyakorlat: Hajítások, különböző alakú és nagyságú testekkel, különböző távolságra és magasságra lévő célpontokra. Alkalmazási terület: A tanítványok életkorát nem kell behatárolni; bármely korban szívesen hajítunk tárgyakat, akár a távolság leküzdése, akár valamely céltárgy eltalálására. Eszközök: A hajítás tárgyát attól függően határozzuk meg, hogy hol, és milyen korú tanítványokkal dolgozunk, gyakorlunk, játszunk, versenyzünk, ill. versengünk. Eszerint hajíthatunk, alakjuk szerint: gömb, vagy ahhoz hasonló tárgyakat, pl. kislabda, szivacslabda, ping-pong labda, teniszlabda, golf labda, kavics, vadgesztenye;”hosszúkás” alakú tárgyakat, pl.: bot, bumeráng, kisebb méretű flakon. A fantáziánk szab határokat, hogy milyen tárgyakat, hol, és milyen körülmények között hajítunk. Hely: „bárhol” és bármikor…pl. osztálykirándulás, táborozás, tanóra, sportfoglalkozás, szabadidős foglalkozás. A résztvevők száma: az egész osztály, vagy csoport, attól függően, hogy hol, és milyen keretek között „hajítunk”. A gyakorlat leírása: Lehetőségünk van arra, hogy ne „szigorúan” tanórai keretek között gyakoroltassuk a tanítványainkkal a hajítást. Végtelen differenciálási lehetőséget rejt magában, hogy a hajítandó tárgyat meglehetősen „nagy” elemszámú halmazból választhatjuk ki, igazodhatunk a tanítvány fizikai jellemzőihez (életkor, testmagasság, testtömeg, fizikai állapot), a helyi lehetőségekhez, (sportpálya, tornaterem, iskolaudvar, folyópart, tópart, erdő, stb.). A céltárgy elhelyezkedése, mind vertikálisan, mind horizontálisan befolyásolhatja, és befolyásolja a hajítás végrehajtását. Pl.: megfelelő magasságban lévő céltárgy szinte „kikényszeríti” azt, hogy a szer a váll vonala fölött hagyja el a tanítvány kezét. Kritikus momentum: Törekednünk kell arra, hogy minden körülmény között maximálisan megfeleljünk a balesetvédelmi és vagyonvédelmi előírásoknak is. Tehát körültekintően kell eljárnunk, amikor döntünk, hogy adott helyen adott eszközzel hajításokat végeztetünk tanítványainkkal. Megjegyzés: A 10. gyakorlat olyan, mint a KRESZ-ben az úgy nevezett „gumi” szabály (pl. relatív gyorshajtás, mely legtöbb közlekedési balesetre alkalmazható_inkább nem írom, hogy „ráhúzható”. Összegezve: a hajítást és annak színesítését könnyen meg tudjuk valósítani, ha van bennünk ez irányú szándék.
11. gyakorlat: Kislabdahajító verseny távolba. Alkalmazási terület: általános iskola, 3-8. osztály. Eszközök: kislabda az osztály létszámának megfelelően, sportpálya A résztvevők száma: az egész osztály. A gyakorlat leírása:
20
KH: A diákok a terem egyik falával, vagy a pályán valamelyik labdafogó hálójával szemben vonalban felsorakoznak, egymástól kartávolságra. Mindenkinél kislabda, és utasítást követően egyszerre hajítanak. Kislabdahajítás járás közben, kisebb létszámú sorokban: hajítás előtt elfordulás a dobókar irányába, dobókar nyújtva hátra és lefelé, ellenoldalú lábbal lépés dobóterpeszbe; távolság 15 méter. Megjegyzés: A járás közbeni kislabdahajítás mozgását eleinte osztályfoglalkozás keretében, labda nélkül, vezényszóra, ütemre gyakoroltassuk. Később a labda számától, illetve a terület nagyságától függően, egymással szembenálló sorokban. Kiindulóhelyzet felállítása arccal a dobás irányába, a labdát tartó kéz kb. arcmagasságban kényelmes tartásban. A hajító mozgást négy ütemben gyakoroltassuk: 1.Ballábbal előrelépünk. 2.Jobblábbal lépünk előre, egyidejűleg a törzzsel jobbra fordulunk (keresztlépés és a dobókezet felfelé fordított tenyérrel hátra, lefelé nyújtjuk). 3.Ballábbal kidobóállásba- előre, kissé balra- lépünk. 4.A kidobást elvégezzük s a lendület következtében a jobb lábbal előre lépünk (343. ábra).
Később a hajító mozgást a következő fokozattal oktatjuk: 1-2. Azonos az előbbi 1-2. ponttal. 3.A harmadik ütemre gyorsított szökkenés szerű lépés következik bal- és jobb lábon (tehát egy ütemre két lépés). 4. Bal lábbal kidobó állásba lépés és dobás. Kislabdahajítás helyből célba, 10 m-re 150 cm átmérőjű vízszintes és függőleges célra: 5 dobásból 3 találat. 5. Kislabdahajító verseny távolba. Helyes, korszerű oktatásához szükséges, hogy minden tanuló rendelkezzen labdával. A kislabdahajítást ismerik leginkább a tanulók (59. ábra), mert szinte nincs olyan gyerek, aki ne dobott volna az életben követ, gesztenyét, labdát, akár már óvodás korában is.
21
Alapvető végrehajtási mód: A labdafogás helyes módja: a labdát nyitott ujjakkal fogjuk, a labda három ujjpárnára támaszkodik, a hüvelykujj és kisujj oldalról támasztja és biztosítja a labdát. Gyakorolható a helyes fogás úgy is, hogy a gyerekek fejmagasságból leejtik a labdát és utánakapnak, vagy a labda feldobása után az említett módon el kell kapni. Lehet a labdát falra dobva is a helyes fogásmóddal elkapni egy kézzel. A kidobás a.)Helyből és szemből végezzék a kidobást a dobókarral ellentétes láb előrehelyezésével lépő állásból, a testsúly a helyen maradt hajlított lábon maradjon, a törzs kissé hátradöntött. A kidobás a láb nyújtásával indul, és a törzs, váll fordításával, ostorcsapásszerű mozdulattal fejeződik be. A labdát a fejtető magasságában kissé oldalt kell tartani. A hajító mozgás közben a könyök megelőzi a kézfejet. Dobás után a jobb láb az egyensúlytartás miatt utána lép. b.) Ezután azt gyakoroljuk, hogy a dobókarral, azonos lábbal lépjenek hátra a tanulók, és a labdát előre le és hátrafelé kis körszerű mozdulattal vigyék a kidobó helyzetbe. A tekintet előre nézzen. A kidobáshoz a törzs csavarodjon jobbra. Így érzékelhetik a tanulók a tanterv követelményét, vagyis a dobás hátulról történő indításának jelentőségét, mely a lendületszerzéshez szükséges. c.)A kidobóállás felvétele a további feladat. A helyes kidobóállást ellenőrizzük. A kidobóállásnál a dobás irányától majdnem 180 fokban elfordulva a törzset csavarszerűen elfordítjuk. A testsúly a hajlított lábon van, a bal láb kissé oldalt a talajon kitámaszt. A lábfej, amennyire lehet, előrenéz. A dobókar mélyen hátranyúlik, a labda oldalt van. A bal kar a test előtt hajlítva egyensúlyoz. Tekintet a dobás irányába. A kidobást a jobb láb kezdi meg. A kissé elfordított csípőt teljesen elfordítja és áttolja a támasztó lábra. Ebben a balkar hátralendítése segít. A támasztó bal láb eközben emelőunkát végez. A törzs izmai a dobó vállat előre és felfelé mozgatják, és ezzel magával húzza a hátra maradt kart. Amikor a mell a dobás irányába fordul, a könyökben hajlított, kissé elmaradt dobókar megkezdi a labda kidobását. Ez a mozdulat gyors, ostorcsapásszerű. A derékszögben hajlított dobókar könyökkel vezeti a dobást. A bal kar egyensúlyozó szereppel a test bal oldala mellett helyezkedik el. A kidobás után a jobb láb átlép a bal láb elé a lendület természetes következményeként. Célja, hogy a lendületet lefogja, és megakadályozza az elesést. A kislabdahajítást osztályfoglalkozás keretében oktassuk. mindegyik gyerek egyszerre dobjon, vagy legalábbis az osztály fele. Felállíthatjuk a tanulókat két sorban, két sorban, cikcakk alakzatban, egymással szemben, stb. A tanterv ezen kívül célbadobást is előír. Fiúknak 12-14 m-re, lányoknak 6-8 m-re 250 cm átmérőjű függőleges és vízszintes célra. A célbadobás tanítását tárgyakra célzással kezdjük el. Pl. szekrényrészekre, két zsinór közé, „ablakba”, medicinlabdára, fára, falra, hóemberre, stb. és azután körbe. 22
A célbadobást úgy hajtsuk végre, mint a helyből szembe dobást, csak erőteljesebb vállfordítással. A kislabdahajításnál akár távolba, akár célba dobatunk, tetszés szerinti kézzel dobjanak a tanulók. A bal kezesek a fentírt formáktól csak a felállásban térjenek el. A dobáshoz a felállási módot és a labdák összeszedési módját oktatásuk során gyakran változtassuk. Egy-egy felállási forma újszerűséget jelent a tanulóknak. a.)Kislabdahajítás távolba Két-három lépés nekifutással, szökkenéssel.- Néhány lépés nekifutással a lendület növelése, a hajító mozdulat tökéletesítése. Az előző osztályokban már sokat foglalkoztak a tanulók a kislabdahajítással. A nekifutással dobás fokozott kihangsúlyozása jelent követelménytöbbletet a 7. és 8. osztályban. Elsősorban meg kell ismételnünk főleg az 5.-6. osztályban megismert szempontok szerint a helyből kislabdahajítást. Nézzük meg, nem maradt-e ki, vagy halványodott el valami fontos vezető mozdulat az oktatásból. Főleg a kidobó állás helyzetét ellenőrizzük, a tanítványainknál. A nekifutással végrehajtott dobás felépítése: 1.Egy lépéssel végeztessük a kislabdahajítást, vagyis a felállásból egy lépést, és a következő lépéssel a kidobó állás helyzetének felvétele következzék. A szökkenő lépés alatt történjék egy kis körszerű mozdulattal a labda hátravitele a kidobáshoz. A második lépés alatt a kidobó állás helyzetét kissé kifelé fordított lábfejjel vesszük fel, hogy a törzs jobbra csavarodását, elfordulását elősegítsük. A jobb láb a bal láb elé keresztbe lépjen, amit a bal láb kitámasztása (a jobbkezes dobóknál) és a törzs kidobó helyzetbe fordulása követ. (320. ábra). Ebből a helyzetből már dobás következik.
Mindenki azzal a kezével dobjon, amelyikkel eredményesebben tud. 1. lépés bal lábbal; 2. jobb lábbal 3. bal lábbal kidobó helyzet; 4. dobás. Tanításunk második lépéseként a kidobó helyzetbe az előbbi módon, de az első lépés után szökkenés szerű becsúszással jussanak el, tanítványaink. 1. lépés bal lábbal; 2. szökkenés a jobb lábon; 3. kitámasztás; 4. dobás. Harmadik lépésként három lépéssel tanítsuk a dobást. Vagyis három lépés után hajtsák végre a szökkenés szerű becsúszással a kidobó helyzet felvételét és a dobást. 1-2-3-. bal, jobb, bal lépés; 4. szökkenés jobb lábon; 5. kidobó helyzet; 6. dobás. Végül ugyanezt, de már futással gyakorolhatják tanítványaink. 1-2-3. 3 futólépés; 4. szökkenés a jobb lábon; 5. kidobó helyzet; 6. dobás. Arra törekedjünk először, hogy tanítványaink a mozgást össze tudják kapcsolni a fenti felépítés alapján, és ne törekedjünk egyben a dobás nagyságának növelésére is. Az a lényeges, hogy a koordinált mozgásritmus kialakuljon. Minél többet gyakorolják a tanulók, annál eredményesebb lesz a nekifutással történő dobás elsajátítása. 23
Egy órán, ha jól szervezzük, akár 20-30 dobást is végeztethetünk tanulóinkkal. Dobjanak minét többet, párokban. Megköthetjük, pl., hogy15 dobás után mindenki jelezzen kézfeltartással, hogy kész. Megszabhatjuk azt is, hogy 1 perc alatt 10 dobást hajtsanak végre, vagy rendezhetünk csapatversenyeket is, meghatározott időkereten belül, a dobások számát véve alapul. Az ilyen fajta gyakorlásokat a technikai gyakorlás céljából azonban mindig váltsa fel a tanár irányításával végzett együttes dobás. Dobhatnak a tanítványaink távolságra, meghatározott sávokba (15-20-30-35-40-50-60-70 m-t), melyek eredményes elérése pontot jelentsen a csapatoknak. Játszhatnak kisebb csoportokban kiszorítót is. Rendezhetünk dobóversenyeket, ahol minden tanulónál 3 labda legyen a kézben, és a három dobás közül a legjobb eredménye számítson. Ilyen versenyekre azonban már csak abban az utolsó összetett tanítási egységben kerüljön sor, ahol még a dobás szerepel.
Felhasznált szakirodalom:
1.TESTNEVELÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN_TANTERV ÉS ÚTMUTATÁS I-IV. osztályok számára 2.TESTNEVELÉS Kézikönyv az általános iskolák testnevelést tanító nevelői számára V-VI. osztály 3.TESTNEVELÉS Kézikönyv az általános iskolák testnevelést tanító nevelői számára VII-VIII: osztály 4.Tanári kézikönyv az 5-6. osztály testnevelés tanításához 5.ATLÉTIKA VERSENYSZABÁLYOK 2010 6.2003 ATLÉTIKA játék és gyakorlat
Összeállította: Molnár László testnevelő tanár
24
