NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR MTA VAS MEGYEI TUDOMÁNYOS TESTÜLETE SZOMBATHELYI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG VIII. Regionális Természettudományi Konferencia 2013. január 24.
PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI
SZOMBATHELY 2013
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR MTA VAS MEGYEI TUDOMÁNYOS TESTÜLETE SZOMBATHELYI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG VIII. Regionális Természettudományi Konferencia 2013. január 24.
PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI
Szerkesztő: Dr. Puskás János
SZOMBATHELY 2013
2
VIII. Regionális Természettudományi Konferencia 2013. január 24. (10 perc előadás + 5 perc vita) Elnök: Prof. Dr. Veress Márton egyetemi tanár Helyszín: NymE SEK Forrásközpont, Konferenciaterem 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 9.30 – 9.45 9.45 – 10.00 10.00 – 10.15 10.15 – 10.30 10.30 – 10.45 10.45 – 11.00 11.00 – 11.15 11.15 – 11.30 11.30 – 11.45 11.45 – 12.00 12.00 – 12.15
Megnyitó, köszöntés – Dr. Molnár Katalin PhD főiskolai tanár, intézetigazgató, SEK elnök Szalay László: Háromismeretlenes, negyedrendű diofantikus egyenletek megoldására vonatkozó algoritmus Borzsák István: Jég kristálymag kialakulásának számítógépes szimulációja Unger Zoltán: Földradar módszerek alkalmazása a geotechnikai feltárásban Herke Zoltán, Cserny Tibor, Magyar Balázs, Németh Zsolt István: Statisztikai módszerek alkalmazása enzim mechanizmusok indikálására Pécsinger Judit, Pintérné Nagy Edit: Erdészeti utak baleseteinek környezeti kockázata Polgár András: Környezetirányítási rendszerek optimalizálási paraméterei Horváthné Farsang Ágota, Ács András, Kováts Nóra, Rétfalvi Tamás, Béres Csilla: Kommunális szennyvíz ökotoxicitásának vizsgálata Vibrio fischeri baktériummal Németh Tamás: A NÉBIH NTAI Tanakajdi Talajvédelmi Laboratórium helye az élelmiszer-biztonságban Kocsis Zsolt: A Dunántúl fogalma Fűzfa Zoltán: A FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont, mint új lehetőség a természettudományos tárgyak oktatásában Ebédszünet
13.00 – 13.15 13.15 – 13.30 13.30 – 13.45 13.45 – 14.00 14.00 – 14.15 14.15 – 14.30
Kovács J. Attila: Periglaciális sztyepcserjés állományok cönológiai viszonyai a Kárpát-medencében Dani Magdolna, Cseke Klára, Kovács J. Attila: Levélanatómiai és molekuláris biológiai vizsgálatok széles levelű csenkesz taxonokon Folcz Ádám, Frank Norbert: A nagygombák és az erdőgazdálkodás kapcsolata. Nagygombák alkalmazási lehetősége a gyakorlati erdőtipológiában Pintérné Nagy Edit: Mesterséges fényforrásokkal végzett fénycsapdázás Sopron környékén Puskás János, Nowinszky László: Fénycsapdával gyűjtött kártevő molyok (Microlepidoptera) egyedszáma a holdfázisok függvényében Puskás János, Lórántfy Mária, Nagy Éva: Lehet-e kapcsolat az időjárás és a belgyógyászati betegségek kialakulása között? 3
14.30 – 14.45
Szűts Tamás, Szinetár Csaba: Kalóz a magyar vizeken: a Trebacosa europaea (Lycosidae) előfordulása alaktana és ezek taxonómiai következménye Szünet
15.45 – 16.00 16.00 – 16.15 16.15 – 16.30 16.30 –
Szinetár Csaba, Samu Ferenc: A Pelecopsis loksai Szinetár Samu, 2003 új előfordulási adatai Európában Kovács Zsolt, Czurkó András, Kékesi A. Katalin, Juhász Gábor: Az újszülött korban alkalmazott klomipramin kezelés hatása a felnőttkori abszensz epilepsziás rohamok intenzitására WAG/Rij patkányokban Mátrai Norbert, Gyurácz József, Bakonyi Gábor, Lenczl Mihály, Mátics Róbert: Menni vagy maradni? A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) területhűségének vizsgálata Tóth Gábor: Veszprém–Gelemér avar kori temető embertani vizsgálata Lenner Tibor, Kozma Katalin: Győr történeti földrajza Csapó Tamás: Könyvismertetés Zárszó – Prof. Dr. Veress Márton
16.45 –
A Kövesligethy Radó Planetárium bemutatása és előadás
15.00 – 15.15 15.15 – 15.30 15.30 – 15.45
4
HÁROMISMERETLENES, NEGYEDRENDŰ DIOFANTIKUS EGYENLETEK MEGOLDÁSÁRA VONATKOZÓ ALGORITMUS Szalay László Nyugat-magyarországi Egyetem Matematikai Intézet 9400 Sopron Ady E. utca 5. E-mail:
[email protected]
Tekintsük az F(x; y) = z2 diofantikus egyenletet az (x; y; z) egész ismeretlenekben, ahol a negyedrendű egészegyütthatós F(x; y) inhomogén polinom kielégít bizonyos technikai feltételeket. Poulakisnak, az f(x) = z2 típusú egyenletek megoldására vonatkozó algoritmusát kiterjesztve egy új eljárást mutatunk be a vizsgált probléma megoldására.
JÉG KRISTÁLYMAG KIALAKULÁSÁNAK SZÁMÍTÓGÉPES SZIMULÁCIÓJA Borzsák István Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Földrajz és Környezettudományi Intézet Kémia és Környezettudományi Intézeti Tanszék 9700 Szombathely Károlyi G. tér 4. E-mail:
[email protected]
A túlhűtött folyadékok nagyon gyorsan meg tudnak fagyni. Egyes folyadékok fagyásának mikroszkopikus számítógépes szimulációja mégis komoly nehézségekbe ütközik. A víz fagyásának számítógépes szimulációja több okból sem könnyű. Előadásunkban áttekintjük ezeket az okokat és megmutatjuk, hogyan lehet a kristályosodás menetét eredménnyel tanulmányozni. Megmutatjuk egy külső elektromos tér hatását is a folyamatra.
FÖLDRADAR MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A GEOTECHNIKAI FELTÁRÁSBAN Unger Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Földrajz és Környezettudományi Intézet Földtani Tanszék 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected]
A hagyományos geotechnikai feltárásokat a közvetlen módszerek terepi fúrások és a minták laborbeli vizsgálatok uralják. Egyre nagyobb teret kezd hódítani, a közvetett feltárási módszerek tárháza, amelyben máris vezető helyet vívott ki magának a klasszikus geofizikai módszerek geotechnikai területen történő alkalmazása. Egy esettanulmány kapcsán a földradar alkalmazási módszert és értelmezését mutatjuk be, amely során jelentős költségkímélő megoldás született egy kárelhárítás kapcsán. Az értelmezés látványos eredménye sok kételkedőt meggyőzött, és további alkalmazások is teret kaptak. 5
STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA ENZIM MECHANIZMUSOK INDIKÁLÁSÁRA Herke Zoltán1, Cserny Tibor2, Magyar Balázs3, Németh Zsolt István1 1
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Kémiai Intézet 2 Magyarhoni Földtani Társulat 3 Elgoscar-2000 Kft E-mail:
[email protected]
Környezeti kármentesítések egyre szélesebb körűen alkalmaznak bioremediációs technológiákat talaj és/vagy talajvíz xenobiotikus szénhidrogén szennyeződések ártalmatlanítására. Intenzív kutatások tárgyát képezi a gombákból, növényekből, vagy akár baktériumokból előállított in vitro enzimkészítmények hatékonyság illetve szennyezőanyag-specifikusság fejlesztés. A bioremediációs technológiák tervezhetősége, lebontási időtartam behatárolása a konkrét biokémiai lebontásban a gátlási, illetve az aktiválási hatások jelenlétének érzékelését igényli. Komplex, számos kinetikai mechanizmust magában foglaló lebontási rendszer eredő hatásosságáról sokváltozós adatelemzési módszerek alkalmazásával juthatunk többlet információkhoz. Az inhibíció vagy az aktiválás hatást gyakorol a kinetikai görbék korrelációjára, továbbá a korreláltatott adatok regressziójára. A lebontásban résztvevő környezetszennyező szubsztrátok kinetikai görbéinek korreláltatása az enzimaktivitás módosító hatások létezéséről vagy hiányáról ad tájékoztatást. A főkomponens analízis (PCA) is alkalmas az inhibíciós és/vagy aktiválási mechanizmusok detektálására. Az értékelés alapja, hogy az úgynevezett főkomponens-együttható ábrákon (loadings plot) szignifikánsan elkülöníthetővé válnak azok a szubsztrátok, melyek kinetikai görbéinek monotonitását, lefutását valamilyen aktivitást befolyásoló hatás megváltoztatja. Az enzimaktivitás módosulásának detektálási lehetőségeit generált inhibíciós és aktiválási mechanizmusokkal terhelt modell eredmények értékelésén keresztül mutatjuk be. Köszönetnyilvánítás: A kutatás a GOP-2011-1.1.1. számú projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
ERDÉSZETI UTAK BALESETEINEK KÖRNYEZETI KOCKÁZATA Pécsinger Judit, Pintérné Nagy Edit Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet E-mail:
[email protected]
A szárazföldi közlekedés különböző típusú utakon zajlik. Ennek megfelelően beszélhetünk országos közutakról, önkormányzati utakról és saját használatú utakról. E három úttípus közül a saját használatú utakat szeretnénk kiemelni, amelyek jellegzetessége, hogy nem mindenki veheti igénybe. Ide tartoznak az erdészeti utak, a mezőgazdasági utak és az ipartelepi utak. A kutatás során az erdészeti utakon történő forgalmat és ennek hatására bekövetkező, az erdei ökoszisztémában sérülést, kárt okozó baleseteket vizsgáltuk. A kutatás kérdőívek segítségével begyűjtött adatokon, szakirodalmi leírásokon, továbbá szóbeli ismereteken alapul. Fő célkitűzés annak felderítése volt, hogy az erdészeti utakon előforduló környezeti károsodást okozó baleseteknek mekkora a bekövetkezési valószínűsége, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a környezeti kockázat csökkentésére. 6
KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK OPTIMALIZÁLÁSI PARAMÉTEREI Polgár András Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet Környezetvédelmi Intézeti Tanszék E-mail:
[email protected]
A környezetállapot javításában közvetlenül vagy közvetve a szervezetek (vállalatok) környezeti teljesítményének fizikai, környezeti vonatkozásai a fő meghatározó tényezők. A környezeti vonatkozások érvényesítése meghatározóan a környezetirányítási rendszerek (röviden: KIR) Plan-Do-Check-Act (röviden PDCA) ciklus „Tervezési (Plan)” fázisának optimalizálásával alapozható meg. Ezen belül is a KIR hatásértékelési eljárás bír kiemelt jelentőséggel. A „Tervezési (Plan)” fázis és a KIR hatásértékelési eljárás „legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatának” meghatározására, alapul véve az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeit és a szakirodalmi elemzés tapasztalatait, bemutatom: (1) a folyamat minőségét pozitívan befolyásoló jellemzőket, mint optimalizálási paramétereket; (2) az egyes tervezési lépéseket, valamint az eredményt pozitívan befolyásoló minőségi paramétereket.
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ÖKOTOXICITÁSÁNAK VIZSGÁLATA Vibrio fischeri BAKTÉRIUMMAL Horváthné Farsang Ágota1, Ács András2, Kováts Nóra2, Rétfalvi Tamás3, Béres Csilla1 1
Nyugat-magyarországi Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézet 2 Pannon Egyetem Mérnöki kar Limnológia Tanszék 3 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Kémia Intézet E-mail:
[email protected]
A szennyvizek toxicitása a lejátszódó kémiai és biológiai folyamatok révén gyors és lassú változásokat egyaránt mutathat az időben előre haladva. A bomlás következtében csökkenhet a toxicitás, de a közbenső termékek toxicitása magasabb is lehet a kiindulási állapotnál. Kutatásom során vizsgálom a szombathelyi szennyvíztelepre bekerülő szennyvíz, a tisztítás folyamatában lévő szennyvíz, az elfolyó víz ökotoxikológiai paramétereit. Az ökotoxikológiai mérési módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Toxikus közegben enzimgátlás következik be, amelynek mértéke arányos a szennyezettség mértékével. Ez a biolumineszcencia gátlásában jelentkezik, amely megfelelően kialakított fotométerrel mérhető.
7
A NÉBIH NTAI TANAKAJDI TALAJVÉDELMI LABORATÓRIUM HELYE AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁGBAN Németh Tamás NÉBIH NTAI Tanakajdi Talajvédelmi Laboratórium E-mail:
[email protected]
Az élelmiszerlánc biztonsága megköveteli, hogy a lánc első tagja a talaj és a jellemzői, a talajállapot, a talajvédelem is megfelelő figyelmet kapjon. Ennek a figyelemnek, védelemnek az intézménye a talajvédelmi laboratórium. A laboratórium vizsgálati mátrixainak és azok vizsgált jellemzőinek, paramétereinek ismertetése. A legfontosabb állami feladatok a talajvédelmi laboratóriumban az élelmiszerlánc biztonsága érdekében: - termésnövelő anyagok ellenőrzése, engedélyezése, - EK műtrágyák ellenőrzése, - piaci zöldség-gyümölcs nitrát tartalmának mérése, - szennyeződés gyanús területek feltárása, - a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) működtetése.
A DUNÁNTÚL FOGALMA Kocsis Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Intézet Földrajz- és Környezettudományi Intézet Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected]
A Dunántúl jól körülhatárolható, széles körben ismert és elismert fogalom, határai egyértelműek, mégis problémát jelent, mert: - nem természeti táj, hazánk nagytájai közül majdnem mindegyik megtalálható benne, - néprajzilag sem egységes, nem lehet egy etnikummal vagy annak kizárólagos, illetve döntő jelenlétével meghatározni, - történelmi tájként túl "fiatal", gazdag múltja más határokhoz igazodik, - regionális, gazdasági, térszerkezeti egységként nem definiálható, mert például nincs központja, - ennek ellenére komoly mi-tudat kötődik hozzá, az ország többi részétől markánsan elkülönül, azaz létező térelem. Előadásomban a fogalom kialakulásának történetét, illetve a lehatárolás nehézségeit, pontatlanságait mutatom be.
8
A FUTURA INTERAKTÍV TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉLMÉNYKÖZPONT, MINT ÚJ LEHETŐSÉG A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRGYAK OKTATÁSÁBAN Fűzfa Zoltán E-mail:
[email protected]
A mosonmagyaróvári FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont 2012 augusztusában nyitotta meg kapuit. A létesítmény 3600 négyzetméter alapterületen a négy őselemre alapozottan - Víz, Föld, Levegő, Tűz - a fizika és a természettudományok törvényszerűségeit mutatja be játékos módon. A FUTURA olyan Science Center, ahol a tanulás játékos ismeretszerzés, tapasztalatszerzés, több generációt összekötő kapocs, határokon átívelő élmény egyben. A FUTURA célja, hogy a természettudományos ismereteket népszerűsítse, megismertesse és megszerettesse, új lehetőséget jelentsen a szaktantárgyak oktatásában. Rámutasson a természettudományos pálya szépségeire, azt vonzóvá tegye. A közel 50 játék, 97 játékelem mindegyike egyedi tervezésű. Különleges a központ eleven víztere a szigetközi halfajokkal, érdekesek a Föld szinten élő levélvágó hangyák, izgalmas a Tesla transzformátor a Levegő szintjén, elgondolkodtató a Mini Space World és különleges a sötét szoba a Tűz szintjén.
PERIGLACIÁLIS SZTYEPCSERJÉS ÁLLOMÁNYOK CÖNOLÓGIAI VISZONYAI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kovács J. Attila Nyugat-magyarországi Egyetem TTK Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected]
A periglacialis száraz hideg klíma idejéből a Kárpát-medencében fennmaradt pamacslaboda [Krascheninnikovia ceratoides (L.) Gueldenst.] maradvány állományok bár taxonómiailag kapcsolódnak az eurázsiai (eurószibériai, pamíri, iráno-turáni, pontusi stb.) populációkhoz, ökológiai és cönológiai viszonyaik tekintetében számos sajátosságot mutatnak. A faj holark-tikus-diszjunkt elterjedése révén igen széles ökológiai spektrumot fed le [Közép Ázsia -1,7°C, 147 mm, Spanyolország +14°C, 312 mm, Erdélyi-medence +8,8°C, 550 mm]. Az állományok Közép-Ázsiában a kiterjedt hideg sivatagi vegetáció részeként (Eurotio ceratoidis-Zygophylletum xanthoxylii, Caragana leucophaea, Stipa krylovii kiséretében), Anatóliában inkább szikesekhez (Krascheninnikovio ceratoidis-Artemisietum santonici), Austriában löszhöz (Astragalo-Crambetum tatarici), Spanyolországban elsődlegesen gipszhez és ruderális növényzethez (Salsolo-Peganion) kötődve jelennek meg. A késő glaciális és a holocéni interstadiálisok vegetációjához kapcsolódó Kárpát-medencei állományok fitocönológiai vizsgálata indokolt, hisz míg a pannon-medence populációi (Mezőföld: Nagyhörcsök) mára kipusztultak, Erdélyben az utóbbi évtizedben végzett kutatások alapján jelenleg négy lelőhelyük ismert: Borsaújfalu (Vultureni), Laposdülő (Groapa Rădăii), Bethlentanya (Poiana Frății), Mezőpanit (Pănet). A Szamosháti-dombságon és az ErdélyiMezőségen végzett vegetációvizsgálataink alapján megállapítható, hogy a maradvány-állományok a kontinentális erdősztyep vegetációhoz kötődnek, melyek a meredek, napsütötte, felmelegedő-kiszáradó domboldalak, agyagos-márgás alapkőzetű, suvadásos lejtők élőhelyeit jellemzik. 9
Az összes cönológiai felvétel klaszter-analízise alapján három csoport elkülönülése volt azonosítható, melyek sajátosságait legjobban a következő növénytársulások jellemeznek: Agropyro cristati-Krascheninnikovietum ceratoidis ass. nova, Bothriochloetum ischaemi, Potentillo arenariae-Stipetum capillatae. A reprezentatív állományok fontosabb diagnosztikus fajai (Krascheninnikovia ceratoides, Agropyron cristatum, Artemisia campestris agg., Artemisia austriaca, Artemisia pontica, Brassica elongata, Astragalus mosnpessulanus) alapján az erdélyi Krascheninnikovia-dominálta állományok többnyire átmeneti (transzgresszív) jellegűek az Artemisio-Kochion és a Festucion rupicolae társuláscsoportok között. A zavart, gyomosodó, degradálódó élőhelyeken a faj az Elymus hispidus-al is alkot időszakos állomány-fragmentumokat (Borsaújfalu), erre utal Soó korábbi feltételezése is [Agropyro-Eurotietum Soó 1980 n. n.]. A faj Kárpát-medencei populációi egykor jelen lehettek még tipikus löszpusztai és löszfal növényzetben (Salvio-Festucetum rupicolae, Agropyro pectinati-Kochietum prostratae, illetve a felmelegedő, de gyorsan kiszáradó csupasz felszíneket elfoglaló Artemisietum ponticocampestris erdélyi állományaiban, de a populációk recens vándorlását sem zárhatjuk ki. A faj relatíve ellenálló a meredek lejtőket érintő természetes változásoknak, a folyamatos suvadásoknak, mégis állományainak fennmaradása ma veszélyeztetett a vizsgált területeken (égetés, legeltetés, erdősítés, gazdálkodás miatt), ezért tekintettel vegetációtörténeti és növényföldrajzi jelentőségére javasoljuk élőhelyeinek védelmét, Natura-2000, illetve IPA-területként való kezelését.
LEVÉLANATÓMIAI ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK SZÉLES LEVELŰ CSENKESZ TAXONOKON Dani Magdolna1, Cseke Klára2, Kovács J. Attila1 1
Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Növénytani Tanszék 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected] 2 Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum Nemesítési Osztály 9600 Sárvár Várkerület 30/A
A Festuca L. nemzetség Schedonorus Hackel (Syn.: Festuca sect. Bovinae (Fries ex Andersson) szekciójába tartozó széles levelű taxonokat, különösen a Festuca pratensis agg. (fajcsoport) közép-európai populációt, mint igen értékes genetikai tartalék anyagokat tartják számon a mérsékelt égövi takarmányfüvek között. A réti csenkesz fajcsoport populációinak diverzitása tudományos és gazdasági jelentőségű, mivel nem csak a természetes flóra alkotói, hanem mint hasznos génforrások a termesztett fajták, biotípusok alapanyagai is. A vizsgálat keretében a F. pratensis subsp. pratensis, F. pratensis subsp. apennina, F. arundinacea subsp. arundinacea, a Festuca altissima és Festuca drymeja taxonok különböző élőhelyről származó populációinak a levélanatómiai és genetikai variabilitását tanulmányoztuk. Kutatásaink tárgyát Közép-Európa és különösen a Kárpát-medence természetes élőhelyeiről begyűjtött taxonok populációi képezték. Levélanatómiai vizsgálataink a levél keresztmetszet és a bőrszövet (epidermisz nyúzat és scanning elektronmikroszkópos felvételek) részletes tanulmányozására terjedtek ki, melynek során kimutattuk, hogy a mikrotaxonok a mezofillum szerkezete és a bőrszöveti struktúra alapján jól elkülönülnek, ugyanakkor jelentős anatómiai diverzitás figyelhető meg az egyes mikrotaxonok populációi között. Ez főleg a mezofillum sejtek típusában, a szklerenchima szövet mennyiségében, az ízületi sejtek nagyságában, az epidermisz sejtek méreteiben, a sztóma-
10
komplexek nagyságában, a serteszőrök számában és nagyságában, a kovatestek típusában, gyakoriságában és más mikromorfológiai bélyegben nyilvánul meg. Ennek ismeretében tanulmányoztuk, hogy az anatómiai diverzitás párhuzamba állíthatóe a genetikai diverzitással. A vizsgálatok RAPD PCR technikával történtek, az analízist négy primerrel végeztük. A vizsgálat alkalmasnak bizonyult a mikrotaxonok elkülönítésére. A származtatott heterozigócia értékek, valamint a csoportok közötti Nei-féle genetikai távolság alapján arra következtettünk, hogy a populációkra jellemző anatómiai diverzitás mellett molekuláris genetikai variabilitás is jellemző.
A NAGYGOMBÁK ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA. NAGYGOMBÁK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGE A GYAKORLATI ERDŐTIPOLÓGIÁBAN Folcz Ádám, Frank Norbert Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet Erdőművelés Tanszék 9400 Sopron Bajcsy-Zs. u. 4. E-mail:
[email protected];
[email protected]
A XXI. század mikológia-katatásainak eredményei lehetőséget nyújtanak az erdészeknek arra, hogy a gombákkal kapcsolatos ismereteket a gyakorlati életben alkalmazzák. Ehhez azonban meg kell ismerkedni a gombák és az erdőgazdálkodás világával, kapcsolatával. A mikológiai kutatások eddigi eredményei rávilágítottak során arra, hogy a gombaismeretnek számos gyakorlati haszna van. Az egyik ilyen, hogy a gombák termőtest megjelenése széles körben alkalmazhatóak, közvetve vagy közvetlenül (további laboratóriumi vizsgálatok árán) indikátornak (humusztartalom, kémhatás, geológiai viszonyok stb.). Az egyik ilyen indikátor lehetőség a gombák erdőtipológiában való alkalmazási lehetősége. Az elmúlt három évben végzet kutatásaink alapján elmondható, hogy vannak olyan gombfajok melyek, alkalmasak lehetnek egyes erdő- és termőhely-típusok vízgazdálkodásának és egyéb más talajjellemzők jelzésére. Segítségükkel képet kaphatunk az erdő higiéniai, egészségi állapotáról is. Napjaink erdészeti-mikológiai kutatásainak eredményei rávilágítanak arra, hogy ezen a téren még széleskörű fejlődési lehetőség és feladat áll a kapcsolódó tudományágak előtt.
11
MESTERSÉGES FÉNYFORRÁSOKKAL VÉGZETT FÉNYCSAPDÁZÁS SOPRON KÖRNYÉKÉN Pintérné Nagy Edit Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet-és Földtudományi Intézet 9400 Sopron Bajcsy-Zs. u. 4. E-mail cím:
[email protected]
A tanulmány a különböző mesterséges fényforrásokkal végzett fénycsapdázás eredményeit mutatja be. A mesterséges fényforrások, amelyek fényszennyezést okozhatnak, eltérő mértékben vonzzák a különböző rovarokat. Akkor beszélünk fényszennyezésről, amikor a természetes éjszakai megvilágítást emberi tevékenységgel megzavarjuk. A vizsgálatot három eltérő teljesítményű és típusú fényforrással végeztem, Jermy típusú fénycsapdával három különböző megvilágítottságú területen. Az egyik terület megvilágítástól mentes volt, a második közepes megvilágítottságú külvárosi terület, a harmadik Sopron belterülete, ahol a legnagyobb a megvilágítás. A csapdázást a holdfázisokhoz igazítva júniusban, júliusban és augusztusban végeztem. A befogott rovarokat kiértékeltem egyedszám, rend és fényforrás szerint, továbbá dominancia vizsgálatot is végeztem.
FÉNYCSAPDÁVAL GYŰJTÖTT KÁRTEVŐ MOLYOK (MICROLEPIDOPTERA) EGYEDSZÁMA A HOLDFÁZISOK FÜGGVÉNYÉBEN Puskás János, Nowinszky László Nyugat-magyarországi Egyetem 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected];
[email protected]
Az elmúlt évtizedekben az entomológusok számos tanulmányt közöltek a nagylepkék (Macrolepidoptera) fénycsapdás gyűjtéséről, a holdfázisokkal összefüggésben. Feltűnően kevés közlemény jelent meg azonban a molyokkal (Microlepidoptera) kapcsolatosan ugyanebben a témában. Az országos fénycsapda hálózat anyagából 27 kártevő moly faj gyűjtését vizsgáltuk az 1959-1961 közötti évekből. Ezekből mutatunk be 4 faj eredményeit. Kutatási célkitűzés volt annak vizsgálata, hogy a vizsgált kártevő molyok fénycsapdás fogása változik-e a holdhónap egyes napjain, valamint csökken-e a gyűjtés eredményessége holdtölte idején? A kutatók többsége ugyanis erősen csökkent fogást tapasztalt holdtölte környezetében. A gyűjtés valamennyi éjszakáját besoroltuk az adott éjszakához tartozó hold fázisszög csoportba. Ezekhez hozzárendeltük az adott éjszakához tartozó relatív fogás értékeket. Azokat fajonként ábrázoltuk és feltüntettük a regressziós egyenleteket is. A Hold fajonként eltérő módon befolyásolja az általunk vizsgált fajok fénycsapdázásának az eredményességét. Egyes fajok az újhold, mások az elsőés/vagy utolsó negyed környezetében gyűjthetők eredményesebben fénycsapdával. Ezekből ismertetünk egy-egy faj eredményeit. Holdtöltekor minden faj gyűjtése eredménytelen. Feltételezzük, hogy ez a holdtöltekor kisebb gyűjtési távolsággal függ össze, mivel ezekben az években (1959-1961) jelentős fényszennyezés még nem befolyásolta a gyűjtési távolságot.
12
LEHET-E KAPCSOLAT AZ IDŐJÁRÁS ÉS A BELGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK KIALAKULÁSA KÖZÖTT? Puskás János1, Lórántfy Mária2, Nagy Éva3 Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz és Környezettudományi Intézet, 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. 2 Országos Mentőszolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Mentőszervezete 9700 Szombathely, Sugár út 1. 3 Geomed Kft. Háziorvosi Szolgálat 9700 Szombathely Ifjúság u. 2/A E-mail:
[email protected];
[email protected];
[email protected] 1
Az orvosmeteorológiai vizsgálatok megerősítik, hogy az időjárás és a hirtelen rosszullétek között összefüggés lehetséges. A szív- és érrendszeri panaszok megerősödése sokszor az időjárás megváltozásával hozható kapcsolatba. Jelen vizsgálatainkban célunk volt, hogy összefüggést keressünk a Szombathelyen és környékén történt belgyógyászati betegségek hirtelen megjelenése és a komplex időjárási jellemzőkkel bíró Péczely-féle makroszinoptikus időjárási típusok között. A vizsgálatainkhoz az adatokat az Országos Mentőszolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Mentőszervezetének Szombathelyen és környékén 2000 és 2010 között történt kivonulásai adták. Természetesen csak azokat az adatokat vettük figyelembe, amikor a betegek a belgyógyászati osztályokra kerültek felvételre. A Péczely-féle típusokat Károssy Csaba határozta meg. A feldolgozáskor a napi makroszinoptikus típusokat a mentőknek a betegekhez való kivonulások számával vetettük egybe. A vizsgált időszakban a napi esetek száma 13,8 volt. Szignifikáns különbséget a 7., a 10. és a 13. Péczely-típus esetében tapasztaltunk. Az első 2 típus napjain kevesebb, míg a 13. típus napjain több volt a mentők kivonulásának a száma.
KALÓZ A MAGYAR VIZEKEN: A Trebacosa europaea (Lycosidae) ELŐFORDULÁSA ALAKTANA ÉS EZEK TAXONÓMIAI KÖVETKEZMÉNYE Szűts Tamás, Szinetár Csaba Az 1981-ben leírt monotipikus Trebacosa génuszt (egyetlen faja a Trebacosa marxi észak-amerikai vizes élőhelyekről ismert) 2007-ben két új faj is gazdagította: a Trebacosa brunhesi és a T. europaea. Az előbbit Franciaországból, mindkét ivar alapján Villepoux (első észlelése 1995-re datálódik), míg az utóbbi hímjeit Szinetár és Kancsal írta le, Agárdról. A fentieken túl mindössze egy fehéroroszországi adata volt ismert ennek a kalózpókokra nagyon hasonlító póknemnek. Az agárdi lelőhelyről, illetve Görögországból újabb nőstények kerültek elő. Így a fehérorosz példányt is beleértve, az összes európai Trebacosa példányt megvizsgálva dönthetünk arról, hogy hány hamiskalóz pókfajba is tartoznak.
13
A Pelecopsis loksai Szinetár Samu, 2003 ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI EURÓPÁBAN Szinetár Csaba1, Samu Ferenc2 1
Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Állattani Tanszék 2 MTA Növényvédelmi Kutatóintézet E-mail:
[email protected];
[email protected]
A kilencvenes évek végén hazánkból vált ismertté egy tudományra új vitorláspók, a Pelecopsis loksai. A leírók tiszteletük jeléül volt tanárukról, Loksa Imréről, a hazai arachnológia kiemelkedő hazai alakjáról nevezték el. A faj típuspéldányai a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyó-hegyről kerültek elő. Ezen a lelőhelyen kívül jelentős populációja vált ismertté Budapest közelében Nagykovácsiból, továbbá egy példánya előkerült a Balaton-felvidéken is. A roppant jellegzetes morfológiájú és ökológiájú faj eddig csak a fenti határainkon belül lévő lelőhelyekről volt ismert. A közelmúltban szinte egy időben három további európai országban is gyűjtötték a Pelecopsis loksai-t, így ezzel jelentősen bővültek a faj elterjedésére és élőhely-választására vonatkozó ismereteink. Előadásunkban beszámolunk a szlovákiai, szerbiai, valamint makedóniai előfordulásról, valamint az ismertté vált élőhelyekről. Köszönetünket fejezzük ki Gordana Grbicns, Marjan Komnenov és Peter Gajdos kollégáinknak a még részben publikálatlan adataik rendelkezésre bocsájtásáért.
AZ ÚJSZÜLÖTT KORBAN ALKALMAZOTT KLOMIPRAMIN KEZELÉS HATÁSA A FELNŐTTKORI ABSZENSZ EPILEPSZIÁS ROHAMOK INTENZITÁSÁRA WAG/Rij PATKÁNYOKBAN Kovács Zsolt 1, Czurkó András 2, 3, Kékesi A. Katalin 2, 4, Juhász Gábor 2 Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Biológia Intézet Állattani Intézeti Tanszék Neurobiológiai Tudományos Műhely 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected] 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, Proteomikai Csoport, Budapest 3 Szegedi Egyetem, ÁOK, Orvosi Vegytani Intézet, Szeged 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Budapest 1
Az abszensz epilepsziás rohamok kialakulása összefüggésben van a depressziós tünetek súlyosbodásával, azonban a két betegség közötti pontos kapcsolat nem ismert. Az újszülöttekben alkalmazott klomipramin (triciklikus antidepresszáns) kezelés a depresszió egyik jól ismert állatmodellje (a kezelt állatok felnőtt korban a depresszió tüneteit produkálják). Kísérleteink során arra a kérdésre kerestük a választ, vajon a genetikusan abszensz epilepsziás WAG/Rij (Wistar Albino Glaxo/Rijswijk) patkányok újszülötteiben alkalmazott klomipramin súlyosbítjae a depressziós tüneteket és a rohamaktivitást. Hím WAG/Rij patkányok hasüregébe, életük 821. napja között, naponta kétszer 20-20 mg/kg klomipramint injekcióztunk, majd a felnőtt (8 hónapos) állatokban megmértük és a sóoldattal injekciózott kontroll állatokban mértekhez viszonyítottuk a cukoroldat fogyasztásának arányát, az alvás egyes stádiumainak hosszát és a rohamszámot. Megállapítottuk, hogy a klomipramin kezelés hatására szignifikánsan megnövekedett a REM alvás és csökkent a cukoroldat fogyasztásának aránya (amik a depresszió kialakulására/súlyosbodására utalnak), ugyanakkor csökkent a rohamok száma és időtartama is. 14
Mindez arra enged következtetni, hogy a klomipramin kezelés hatására kialakuló depresszió súlyosbodása WAG/Rij patkányokban nem jár együtt a rohamintenzitás fokozódásával.
MENNI VAGY MARADNI? A NÁDIRIGÓ (Acrocephalus arundinaceus) TERÜLETHŰSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Mátrai Norbert1, Gyurácz József2, Bakonyi Gábor1, Lenczl Mihály3, Mátics Róbert4 Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszék 2100 Gödöllő Páter Károly utca 1. 2 Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Biológia Intézet 9701 Szombathely POB. 170. 3 Izotóp Intézet Kft., 1121 Budapest Konkoly Thege Miklós utca 29-33. 4 Magyar Természetkutató Egyesület, 8448 Ajka-Bakonygyepes Vadvirág u. 5. E-mail:
[email protected];
[email protected] 1
Egy adott élőhely minőségét jelezheti az, hogy az állatok milyen mértékben ragaszkodnak születési és/vagy szaporodási helyükhöz. A madarak költőterülethez való hűségéről (filopátria) akkor beszélhetünk, ha egy legalább már egyszer sikeresen fészkelt (öreg) madár az egymást követő években ugyanarra a területre tér vissza újból költeni. A madarak születési helyhez való hűségéről akkor beszélünk, ha egy fiatalkorú madár a kikelést követő évben a születési helyére tér vissza, és itt kezdi meg költését. A területhűség mértéke eltérhet fajok, ivar- és korcsoportok, valamint földrajzi helyek vonatkozásában is. Az EURING (995 példány) és a Magyar Madárgyűrűzési Adatbank (664 példány) adatai alapján, európai skálán vizsgáltuk a fiatal nádirigók születési helyhez és az öreg nádirigók költőterülethez való hűségének mértékét. Vizsgálataink során nem találtunk különbséget a fiatal nádirigók születési- és az öreg nádirigók költőterülethez való hűségének mértéke között, kivéve az Európa északi részén (43-49 északi szélességi fokok közötti területek) költő populációk esetében, ahol a fiatal madarak kevésbé voltak hűségesek születési területükhöz, mint az öreg költő madarak előző évi költőterületükhöz. A korcsoportok diszperziójának mértéke különbözött, a fiatal madarak 18 %-a, az öreg példányok 10,4 %-a lett visszafogva a gyűrűzést helyétől 100-900 kilométerre a gyűrűzést követő években.
VESZPRÉM–GELEMÉR AVAR KORI TEMETŐ EMBERTANI VIZSGÁLATA Tóth Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Biológia Intézet 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected]
A temető Veszprém-Kádárta külterületén, a 8. és 72. számú utak találkozásánál helyezkedik el. 2010. május-júniusában, megelőző feltárás keretében, 13745 m²-en, hét különböző régészeti korszakhoz tartozó, 232 régészeti objektum feltárására nyílt lehetőség. A korai avar kor végére, illetve a középső avar kor elejére keltezhető temető feltételezhetően túlnyúlik a
15
megelőző feltárással érintett építési terület sávján északi, illetve déli irányban, ezt azonban a feltárás keretén belül nem lehetett tisztázni. Az előadás 28 avar kori csontváz(maradvány) embertani vizsgálatának eredményeinek ismertetésével foglalkozik, megemlítve az ismeretlen régészeti korbesorolású, és az Árpád-kori temetkezések antropológiai eredményeit is. Külön kitér a gyermek- és fiatalkorban elhunytak/eltemetettek (17 eset) relatíve magas számának lehetséges okaira. Bemutatja az STR 509-es számú sírban, rendellenes testhelyzetben és csonkolt alsó végtagokkal eltemetett, 23-30 éves nő, feltehetően boszorkány, vizsgálati eredményeit. Köszönetnyilvánítás: Ilon Gábor, Szvath Márton, Eke István régészeknek és Bőtsch Enikő régész technikusnak. A légi-és terepi fényképekért Rákóczi Gábornak és Csuti Tamásnak (MNM, NÖK, Nyugat-dunántúli Régió).
GYŐR TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA Lenner Tibor1, Kozma Katalin2 Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Környezettudományi Intézet Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. 2 Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Környezettudományi Intézet Természetföldrajz Intézeti Tanszék E-mail:
[email protected];
[email protected] 1
A települések az emberi tevékenység egyik legösszetettebb termékei a földrajzi környezetben. Nem magányosan állnak a térben. Kapcsolataik és a rájuk jellemző funkcióik révén a településrendszer tagjai. Nem változatlanok, történelmük során folyamatosan átalakulnak. Ennek a folyamatos változásnak a települések alaprajza adja a korokon átívelő lenyomatát. Az alaprajz ezért a településre jellemző egyediséget hordozza. Összegezve Győr történeti-településföldrajzát megállapíthatjuk, hogy a város a történelmi korok eltérő kihívásaira funkcióinak folyamatos megújításával válaszolt. Napjainkra népességének nagyságával, gazdasági súlyával és szerteágazó funkcióival regionális központ szerepet tölt be. A város alaprajza zárt, egységes körvonalakkal rendelkezik. A település történeti magja – Belváros, Újváros, Sziget és Révfalu – a várostest északi harmadában helyezkedik el. A XX. században épült lakóterületek – a város területének mintegy kétharmada – a folyóktól távoli, tőlük DK-re fekvő magas, az árvizektől már nem veszélyeztetett területeken épültek ki.
16