E-számvitel 2014.július
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VI. évfolyam 7. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Az új Ptk. számviteli összefüggései II. rész
Olvasói kérdések −− Önkormányzati szolgáltatásnyújtás −− Skontó elszámolása −− Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek −− Szoftver beszerzésének számviteli elszámolása −− Árfolyam-különbözet devizás betétszámláról történő osztalékkifizetés esetén −− Pénztárgéppel kapcsolatos előlegszámla −− Végelszámolást követő teendők −− Kapcsolt vállalkozások meghatározása
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv632 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. június 25.
−− Reprezentációs költségek −− Készpénzes számla −− Behajtási költségátalány bizonylata
1 E-számvitel |
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
A hónap témája Az új Ptk. számviteli összefüggései II. rész Saját tőke követelmények Az új Ptk. a saját tőke/jegyzett tőke arány tekintetében a Gt.-hez hasonló szabályokat fogalmaz meg. A követelmények továbbra is korlátolt felelősségű gazdasági társaságokra vonatkoznak, így pl. betéti társaságra nem. Külön szabályok vannak a hirtelen tőkevesztésre, illetve külön szabályok vannak a „lassú tőkevesztésre”. Közös szabály (kft., rt.) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, azaz a 3 millió forintot, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. Kft.-nél Az ügyvezető késedelem nélkül köteles ös�szehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról. Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani. Rt.-nél Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi. A részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az előbb megjelölt okok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az a) pont szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani.
2 E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
A pótbefizetés
Osztalékelőleg
A Ptk. előírása szerint ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A Gt. korábbi előírása alapján pótbefizetést csak pénzben lehetett teljesíteni. Ezzel szemben a Ptk. új előírása szerint pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Így pótbefizetésként a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely a Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz. A számviteli törvény jelenleg hatályos szabálya a Gt. szabályaira épülően csak a pénzben teljesített pótbefizetés számviteli elszámolását tartalmazza. A pénztől eltérő eszközben történő pótbefizetésre új számviteli elszámolás megalkotása válik szükségessé. A Ptk. hivatkozott előírásából az is következik, hogy a tag csak akkor kötelezhető pótbefizetésre, hogyha a társasági szerződés erre lehetőséget ad. Mivel az új Ptk.-hoz kapcsolódóan előbb vagy utóbb a társasági szerződések módosításra fognak kerülni, ezért – ha a társasági szerződés erre vonatkozóan nem tartalmazott előírást – akkor a módosításkor célszerű az erre vonatkozó szabályokkal a társasági szerződést kiegészíteni. Ez azért lenne célszerű, mert ha a jövőben veszteséges gazdálkodás bekövetkezne, a tulajdonos tudjon ilyen formában befizetést teljesíteni (ha nem kerül be ilyen előírás, akkor majd újra ügyvédhez kell menni a társasági szerződés módosítása miatt, ha a tulajdonos pótbefizetést szeretne teljesíteni). A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor.
Kft.-nél A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá. Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. Rt.-nél A közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.
3 E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
Osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az igazgatóság javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a társaság felhívására kötelesek visszafizetni. A Ptk. hivatkozott szabályából következik, hogy az rt.-nél osztalékelőleget csak akkor lehet fizetni, hogyha a társasági szerződés tartalmazza ezt a lehetőséget, vagy a közgyűlés külön felhatalmazza az igazgatóságot. Így ha társasági szerződés módosítására kerül sor, akkor célszerű ezt az előírást is betenni, ha a társasági szerződés eddig nem tartalmazott osztalékelőleg fizetésére vonatkozó szabályozást. Változás továbbá az, hogy az osztalékelőleg fizetéséhez mind kft.-nél, mind rt.-nél közbenső mérleget kell összeállítani, éves beszámolót nem lehet fedezetvizsgálathoz alkalmazni. Osztalékfizetés Kft.-nél A kft. alapításánál a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásánál a Ptk. előírása szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ebben az esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok
tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. Azokat a kifizetéseket, amelyeket az előbb említett rendelkezések ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Az új Ptk. már nem tartalmazza a Gt. azon előírását, mely szerint az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az osztalék/osztalékelőleg kifizetése nem veszélyezteti a kft. fizetőképességét, így megszűnik az a kötelezettség is, hogy az ügyvezetői nyilatkozatot a cégbíróságra elektronikusan be kell küldeni. Rt.-nél A részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. Az osztalék akkor teljesíthető nem pénzbeli juttatás formájában, ha erre az alapszabály lehetőséget ad. A részvényes az osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása alapján jogosult.
4 E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Önkormányzati szolgáltatásnyújtás Kérdés Egy kft. 100 %-os tulajdonosa a helyi önkormányzat. Az önkormányzat képviselőtestületi határozat alapján támogatást adott a kft.-nek. A határozatban a következők szerepelnek: 10 millió forint céltámogatást nyújt az önkormányzat a kft. részére városfejlesztési, üzemeltetési feladatok ellátására (temető rendbetétele, hóeltakarítási munkálatok, lakossági szennyvízbekötés, árokrendszer-karbantartás). A kft. a pénzösszeget megkapta. Kérem szaktanácsát a fenti esemény helyes könyvelésére, az adózás megválasztására!
Válasz A kft. a kérdésben leírt feladatok ellátása tekintetében szolgáltatásnyújtást vállalt az önkormányzat felé, így az önkormányzattól megkapott pénzösszeg valójában nem támogatás, hanem szolgáltatás ellenértéke, mind a számviteli törvény, mind az áfatörvény szempontjából. Így a kft.-nél az önkormányzattól megkapott pénzt – a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján – értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. A nyújtott szolgáltatásról az önkormányzat felé – a fizetendő áfát is tartalmazó – számlát kell kiállítani.
Skontó elszámolása Kérdés Kérdésünk merült fel a skontó számításával kapcsolatosan, kérem, hogy segítsenek a törvény helyes értelmezésében! Utólagosan adott, nem számlázott engedmény esetén a 3% számítása kapcsán a számviteli törvény hatályos szövege szerint: „(3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott – engedmény összegét; A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott – a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott – engedmény összegét;” Mi úgy értelmeztük, hogy “a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott – a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték” az már a skontó összegével csökkentett, tényleges pénzmozgásként megjelenő összeg.
Válasz A „pénzügyileg rendezendő ellenérték” a követelés-tartozás teljes összege, azaz az engedménnyel nem csökkentett ellenérték. A gyakorlatban valóban az ellenérték megfizetésénél már az engedménnyel csökkentett összeget utalják, azaz érvényesítik a szerződés szerinti skontó összegét. A számviteli törvény kérdésben hivatkozott előírása a bruttó – engedménnyel nem csökkentett – fizetendő összeg 3%-a mértékében limitáltatja az elszámolást, hogy mit lehet a pénzügyi műveletek eredményében és mit lehet a rendkívüli eredményben elszámolni. 5
E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek Kérdés A vállalkozás egy multinacionális vállalatcsoport tagja, mely szolgáltató központként lett létrehozva. A vállalatcsoport többi tagjának nyújt különböző szolgáltatásokat. A csoporton belüli szerződéses megállapodás alapján az általa nyújtott szolgáltatások kizárólag egy másik kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás (a továbbiakban: anyavállalat) felé kerülnek kiszámlázásra, a vállalkozás a szolgáltatásban érintett más leányvállalatokkal közvetlenül szerződéses, számlázási viszonyban nem áll. A vállalkozás az általa teljesített szolgáltatásokat havi gyakorisággal számlázza ki az anyavállalat felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezésre nem kerülnek. Az anyavállalattal kötött szerződés értelmében az esedékesség napjával az ellenérték jóváíródik egy, az anyavállalatnak nyújtott hitel számlán, melynek egyenlege után kamat kerül felszámításra. A felszámított kamat meghatározott időközönként tőkésítésre kerül, de annak pénzügyi rendezése szintén nem történik meg. A vállalkozás a szolgáltatásból eredő követelését, mind a járó kamat összegét a kapcsolt vállalkozással szembeni rövid lejáratú követelések között tartja nyilván. Tekintettel arra, hogy a vállalkozás bevételei pénzügyileg nem realizálódnak, az általa igénybe vett szolgáltatások ellenértékének a megtérítésére, a bérköltségek, a közterhek és minden más kiadás finanszírozására folyamatosan hitelt vesz fel az anyavállalattól, mely után fizetendő kamat kerül felszámításra. A fizetendő kamat összege meghatározott időközönként szintén tőkésítésre kerül, de a tőke és a kamat összege nem kerül pénzügyi rendezésre. Az anyavállalattal szembeni kötelezettség a kapcsolt vállalkozással szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek között kerül kimutatásra. Az anyavállalat az általa küldött egyenlegközlők alapján a vállalkozással szembeni követeléseket, kötelezettségeket szintén elkülönítetten tartja nyilván. A vállalkozás nyereséges műkö-
désének köszönhetően a kapcsolt vállalkozással szembeni követelések összege meghaladja a kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek összegét. Kérdéseink: 1. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli törvény 15. §-a (9) bekezdésének az előírása alapján a bruttó elszámolás elvét követve, amennyiben a vállalkozás és az anyavállalat közötti szerződés alapján a követelések és a kötelezettségek pénzügyi rendezésének időpontja nem ismert, abban az esetben azok egymással szembeni összevezetése nem kötelező? Változna-e a vállalkozás által követendő eljárás abban az esetben, ha az anyavállalat nem elkülönítetten tartaná nyilván a követelés-kötelezettség összegét, hanem csak azok mindenkor aktuális nettó állományát venné figyelembe? 2. Tekintettel arra, hogy az anyavállalattal szembeni követelés várhatóan tartósan fenn fog állni, annak az anyavállalat általi megtérítése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és ezután a vállalakozás kamatbevételt realizál, kérjük annak megerősítését, hogy a követelést a számviteli törvény 27. §-a (3) bekezdésének az előírása alapján „tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban” mérlegtételek közé át kell, illetve át lehet vezetni? 3. Kérdjük továbbá annak megerősítését, hogy az anyavállalattal szemben fennálló követelés az adott havi szolgáltatás ellenértéke esedékességének a napjától nem vevőkövetelésként, hanem kapcsolt vállalkozással szembeni kölcsönkövetelésként kerül kimutatásra a vonatkozó szerződés értelmében.
Válasz Kölcsönt csak pénzben lehet nyújtani. Így ha a vállalkozás vevőkövetelését az anyavállalat nem fizeti ki, akkor az vevőkövetelés marad továbbra is, azt nem lehet kölcsönkövetelés6
E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
sé átminősíteni. Amennyiben a vevőkövetelés nem kerül a szerződés szerinti határidőben kiegyenlítésre, akkor arra késedelmi kamatot lehet felszámítani és nem kölcsönkövetelés utáni kamatot. Az anyavállalattal szembeni vevőkövetelést a Követelések kapcsolt vállalkozással mérlegsoron kell kimutatni (megjegyzem, a kölcsönkövetelést is ezen a mérlegsoron kellene kimutatni). A késedelmi kamatnál nem értelmezhető a tőkésítés, mert azt akkor kell elszámolni, amikor az pénzügyileg befolyik, így az a mérlegben követelésként nem jelenhet meg. Az anyavállalattal szemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket bruttó módon, jogcímének megfelelően kell kimutatni, ez nem a pénzügyi rendezés esedékességétől függ. A vállalkozás és az anyavállalata köthet megállapodást a követelések-kötelezettségek beszámítására, csak ilyen megállapodás alapján lehet a követeléseket-kötelezettségeket összevezetni (kompenzálni). Az anyavállalattól felvett hitel kamatát csak akkor lehet tőkésíteni, azaz kötelezettségként kimutatni, hogyha az a kölcsönszerződés szerint esedékes. Mindaddig, míg a kamatfizetés nem esedékes, addig az üzleti évet terhelő kamatot passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni. Ha a szerződés szerint a kamat esedékes, akkor viszont nem lehet azt a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatni. A kérdésben leírt tényállás alapján nem lehet eldönteni, hogy az anyavállalattól felvett kölcsön hosszú lejáratúnak minősül-e. Attól, hogy a felvett kölcsön nem kerül pénzügyi rendezésre, még nem minősül hosszú lejáratúnak, mert ha az a kölcsönszerződés alapján bármikor esedékessé válhat, akkor azt rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni.
Szoftver beszerzésének számviteli elszámolása
a programozó cégtől egy szakember hozzánk, hogy a mi igényünknek és a magyar jogszabályoknak megfelelően működjön a program. Minden találkozás után számlázza felénk a betanítási/oktatási költséget, valamint a repülőjegyet, a szállást, a tolmácsolás díját. A programvásárlásról a számlát 2013.október 15-ei dátummal állították ki. 2013. december 27-én pedig automatikus könyvelésről állította ki a számlát. Ami azt jelenti, hogy a készletprogramból ki tudjuk exportálni az értékesítési számlákat, amelyek így kerülnek be a könyvelő programba. A program német nyelvű., ezért egy másik céggel lefordíttatjuk az egész programot. Ez a munka még jelen pillanatban is folyik. Az eddig elvégzett fordításról már kaptunk egy számlát. Ezt a programot élesben 2014. január 1-től használjuk. Ettől a naptól vesszük fel a rendeléseket, használjuk a termelésben és a számlázásban. 2014. januárban, februárban és márciusban még a német kolléga és a tolmács is jött hozzánk, hogy a tulajdonképpeni éles használatban, még milyen észrevételek vagy hibák jelentkeznek, emellett még természetesen folyt a betanítás is a többi kollégákkal. A program vásárlása óta negyedévente követési és karbantartási díjat is fizetünk. A kérdéseim: 1.) Vagyoni értékű jogként kell-e aktiválnom? 2.) 2014. január 1-jével aktiválhatom-e? Az utána felmerülő díjakat költségként kell-e lekönyvelnem vagy rá kell aktiválnom? 3.) A bekerülési értékbe mely értékek tartoznak bele? Gondolok itt a betanításra, tolmácsra, a program magyar nyelvre történő fordítói díjra, stb.
Válasz
Kérdés Cégünk új készlet- és számlázó programot vásárolt egy német cégtől. Ezzel a programmal felhasználói jogokat, különböző modulokat vásároltunk meg. 2013 nyara óta havonta jön
A számviteli törvény 25. §-a (6) bekezdésének előírása alapján vagyoni érétkű jogként kell kimutatni a megszerzett használati jogot, ha az nem ingatlanhoz kapcsolódik. A számviteli törvény 25. §-a (7) bekezdésének előírása szerint a 7
E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
vásárolt szoftvert akkor lehet szellemi termékként kimutatni, hogy a vállalkozás a szoftver tulajdonjogát is megszerzi. A kérdésben leírtak szerint a német cégtől a szoftver használati jogát szerzeték meg, így azt vagyoni értékű jogként kell aktiválni. A számviteli törvény 47. §-a (1) bekezdése általában fogalmazza meg a bekerülési érték fogalmát, mely szerint az eszköz bekerülési értékében kell figyelembe venni az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket. A számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja azonban egyedileg is nevesíti, hogy a betanítási költségek a bekerülési érték részét képezik. A kérdésben felsorolt járulékos költségek a program beszerzéshez közvetlenül hozzárendelhetők, így a üzembe helyezésig felmerült költségeket a program bekerülési értékében aktiválni kell (betanítási/oktatási költségeket, repülőjegyet, szállás költségeket, a tolmácsolás díját, program fordítási díját, program követési és karbantartási díját). A számviteli törvény 52. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint az értékcsökkenést a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől lehet elszámolni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. A kérdésben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy 2014. január 1-jével a program nem aktiválható, mert a rendeltetésszerű használatbavétel feltételei nem állnak fenn (a dolgozókat továbbra is oktatják, mert nem tudják a programot használni, valamint a program lefordítása nélkül sem áll fenn a rendeltetésszerű használat). Megjegyzem: ez az időszak tartalmilag a „próbaüzemi” időszakhoz hasonlítható, próbaüzem alatt viszont még nem lehet az eszközt aktiválni, értékcsökkenést elszámolni. Így a program aktiválása akkor történhet meg, hogyha azt a dolgozók tudják használni, a program fordítása elkészült. Az aktiválás előtt felmerülő közvetlen költségek viszont a bekerülési érték részét képezik. Az aktiválás után felmerülő, negyedévente fizetendő követési és karbantartási díjat természetesen már költségként kell elszámolni.
Árfolyam-különbözet devizás betétszámláról történő osztalékkifizetés esetén Kérdés Van egy magyar ügyvédi iroda magyar magánszemély tagokkal, akik a 2013-as év beszámolójának elfogadásakor döntöttek az adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséről. A számviteli politika értelmében a könyveket forintban vezeti az iroda, így a jóváhagyott osztalék is forintban került meghatározásra. Az iroda rendelkezik devizabetét számlával (EUR, USD). A devizás ügyletekre a választott pénzintézet eladási árfolyamát alkalmazza. Mivel a jóváhagyott osztalék kifizetése devizabetét számláról történik devizában a következő kérdés merült fel: −− Van-e lehetőség a forintban jóváhagyott osztalék MNB árfolyamon történő devizára átszámítására? Tekintettel arra a tényre, hogy a magánszemély devizában keletkezett jövedelem átszámításakor a Szja tv. alábbi pontja szerint kell eljárni : „6. §.(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel […] esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően a) - ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik - a kifizető az adóelőleg megállapításához, b) a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel […] forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap […] 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot […] alkalmazza.” Az osztalék taggal szembeni elszámolásából a könyvekben keletkező árfolyam-különbözet a pénzügyi műveletek között kerül lekönyvelésre. Mivel az adózás előtti eredményt jelentősen befolyásolja az árfolyam-különbözet, ezért fontos volna a szabályos elszámolás.
8 E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
Válasz Mivel az ügyvédi iroda forintban vezeti könyveit, így az osztalék jóváhagyása is forintban történhet. Az ügyvédi iroda kifizetheti ezt a forinttartozását devizában is, ha erre van külön megállapodás. A megállapodásnak azonban azt is kell tartalmaznia, hogy a forintban fennálló tartozást milyen árfolyamon számítják át devizára. Az árfolyam tekintetében a szerződő felek szabadon megállapodhatnak, azonban a kifizetéshez kapcsolódóan az ügyvédi irodánál árfolyam-különbözet kerülhet elszámolásra. Ezt az árfolyam-különbözetet viszont a társasági adóalapnál lehet minősíteni, hogy az mennyiben a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás (ennek annyiban van jelentősége, hogyha az ügyvédi irodánál árfolyamveszteség kerülne elszámolásra). A kérdésben leírtak szerint az ügyvédi iroda számviteli politikájában a devizás ügyletek forintosítására a választott pénzintézet eladási árfolyamát választotta, így a devizabetét számla is az adott pénzintézet eladási árfolyamán szerepel a könyvekben. Ha az ügyvédi iroda az árfolyamkockázatot el akarja kerülni, akkor a kifizetésre vonatkozó megállapodásban a forintkötelezettséget az adott pénzintézet eladási árfolyamán kellene átszámolni (ebben az esetben társasági adóalap tekintetében nem kifogásolható, hogyha árfolyamveszteség kerülne elszámolásra). Ezt azonban nem szabad összekeverni az Szja tv. szabályaival. A kérdésben hivatkozott Szja tv. szerinti szabály, mely szerint MNB árfolyamon kell a magánszemély vonatkozásában a jövedelmet megállapítani, ebben az esetben nem alkalmazható. A magánszemély vonatkozásában a jövedelem a forintban meghatározott osztalék, ezt a jövedelmet szerzi meg, a forintban meghatározott osztalék után kell az adófizetési kötelezettséget megállapítani. Ezt az esetet ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a magánszemély az osztalékot nem pénzben, hanem pénztől eltérő eszközben (pl. készlet, értékpapír stb.) szerzi meg a jövedelmet, mert ebben az esetben is a jövedelem a forintban meghatározott osztalék és nem a készlet, értékpapír stb. értéke.
Pénztárgéppel kapcsolatos előlegszámla Kérdés Az on-line pénztárgéppel kapcsolatban lenne egy könyvelési kérdésem. Cégünk az Alt Cash Kft.-től rendelte meg az on-line pénztárgépet, az előlegről áfát is tartalmazó előlegszámlát kaptunk (a cégnek áfa-levonási joga van), a tétel könyvelése a szállítóknak adott előlegek főkönyvi számra történt. A kialakult helyzet során a határidőket betartva 2014. 02. 17-én megrendeltünk egy érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépet egy másik szállítótól és beadtuk az előleg visszatérítésre vonatkozó kérelmünket a NAV felé. A jóváhagyó határozatot megkaptuk, és megkaptuk az új szállítótól az előlegről szóló számlát (áfa-ös�szeget is tartalmaz), mely pénzügyileg rendezett megjegyzést tartalmaz. Az Alt Cash Kft.től sztornó számlát nem kaptunk. Kérdésem az lenne: hogyan kell helyesen könyvelni ezt az új előleg számlát? Sztornó számla hiányában áfásan nem könyvelhetem, mert az dupla levonás lenne, illetve a 2013. évre rögzített előleget is helyre kell tenni. A NAV jóváhagyó határozat birtokában megtehetem-e, hogy az Alt Cashtől az előleget – mintha sztornó számlám lenne – leveszem és az új szállító számláját előlegként, áfásan lekönyvelem?
Válasz A kérdésben megválaszolásánál a pénztárgépek beszerzéséről szóló 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet előírásait kell figyelembe venni. Ezen rendelet előírása szerint az adott előlegekre akkor lehetett külön, az 50e Ft-on felül támogatást igényelni, hogyha a cég az adott előleg miatti követelését az államra térítés nélkül ráengedményezte. Így az adott előleg miatti követelést könyv szerinti értékén, mint térítés nélkül átadott követelést rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A 2013-ban adott előleget viszont 2014-ben lehet így elszámolni, mert ebben az évben történt meg a térítés nélküli engedmé9
E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
nyezés (így nem kell sztornó számla). Az így elszámolt veszteséggel viszont nem kell a társasági adóalapot megnövelni, mert a térítés nélküli átadás jogszabályi előíráson alapul. Az ehhez kapcsolódóan igényelt támogatást viszont el kell számolni a NAV-val szembeni követelésként a rendkívüli bevételekkel szemben (mint fejlesztési támogatást, mert ezt a támogatást a pénztárgép beszerzéséhez adják). Ezt a NAVval szembeni követelést viszont az új pénztárgép-forgalmazóra rá kell engedményezni (azaz követelésértékesítésként el kell számolni), majd az engedményezésből adódó követelést be kell számítani (kompenzálni) a pénztárgép eladó szállítói számlájába. Ez a beszámítás után, ha semmi más pénzügyi rendezés nem történt, akkor a szállítói számlának T egyenlege lesz, ami követelést mutat (mintha előleget fizetett volna a cég).
Kapcsolt vállalkozások meghatározása Kérdés Társaságunk melyet nevezzünk „A” Kft.-nek 9%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik „B” Zrt.-ben. „C” Zrt. 49,9%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik „B” Zrt.-ben. „B” Zrt. és „C” Zrt. 50-50%-os befolyással rendelkezik „A” Kft.-ben. Kérdésem: 2013. évben a Tao tv. szerint fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony?
Válasz
Végelszámolást követő teendők
A kérdésben leírt százalékos arányok alapján – ha a tulajdoni arányok a szavazati arányokkal megegyeznek – egyik cégnek sincs többségi befolyása (50%-ot meghaladó szavazati aránya) a másik vállalkozásban, így a Tao. tv. alapján nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak.
Kérdés
Reprezentációs költségek
A végelszámolást lezáró beszámoló és bevallások, valamint a cégbíróság törlési végzése közötti időszakban merülhet-e fel beszámolót vagy bevallást érintő tétel? Amennyiben igen, akkor mi a teendő?
Kérdés
Válasz A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 8. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a végelszámolás lezárását követően a könyveket újra meg kell nyitni és a vagyon kiadását el kell számolni. A 8. § (4) bekezdés előírása szerint a végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, hogyha az eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak. Így a végelszámolás befejezésékor összeállított zárómérleget és záróbevallásokat érintő tétel a végelszámolás befejezése után már nem merülhet fel, a zárómérleg adatai alapján csak a kötelezettségek rendezését és a vagyon kiadását kell elszámolni.
A reprezentációval kapcsolatosan szeretnék kérdezni. 2014. január elsejétől önkormányzatoknál a reprezentáció a dologi kiadásokból átkerült a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatba. Viszont a reprezentációt továbbra is áfatartalmú számlák adják (pl.: pogácsa, kávé, üdítő vásárlása stb.). A kérdésem a következő: - Az általunk használt Eper program nem enged áfasort felvinni a reprezentációhoz, ami érthető is, hiszen személyi jellegű kiadásról van szó. Ennek alapján a számla nettó értékét kell csak felvinni, mint reprezentáció, vagy a bruttó értéket? Ha a nettó értéket, akkor mit csinálok az áfa-résszel? - További kérdésem, hogy a KIR számfejtési rendszerbe a nettó vagy a bruttó részt kell-e feladni, melyik után kell adózni?
10 E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
Válasz
Behajtási költségátalány bizonylata
A reprezentációval vagy üzleti ajándékkal kapcsolatban fizetendő előzetesen felszámított általános forgalmi adó számviteli elszámolása nem változott, eddig is az alaptól külön, más főkönyvi számlán kerül lekönyvelésre, tehát ennek elszámolása során a költségvetési számvitelben a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatnál leírtak alapján kell eljárni. Így a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton kell elszámolni a számla nettó értékét, az áfáját a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton és a kapcsolódó fizetési kötelezettségeket (munkáltatót terhelő szja és eho) pedig a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovaton. A KIR3-ban a bruttó részből kiindulva kell a „feladást” elkészíteni.
Kérdés
Készpénzes számla Kérdés Az egyik ügyfelem azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy nem szeretne pénztárt vezetni. Lesz készpénzes számlája, de azt kezeljük átutalásosnak, és amit ő kifizetett a cég folyószámlájáról, majd átutalja a saját számlájára. Hozott egy példát, hogy egy cég már 10 éve így csinálja. Van-e erre lehetőség, hol kell ezt leszabályozni?
Válasz Van erre lehetőség, ha a felek így állapodnak meg. Külön más szabályozás nem szükséges hozzá. Egy ilyen megállapodás csak a készpénzes számlák könyvelést fogja érinteni, mert akkor nem a pénztárban kerül elszámolásra (kifizetésre), hanem a készpénzes számlát a fizető magánszeméllyel szembeni kötelezettségként kell elszámolni a 479-es számlán és innen kerül majd banki átutalással rendezésre.
E-számvitel
|
Mi a bizonylata a 40 euró behajtási költségátalánynak? Szükséges-e rögzíteni a számviteli politikában?
Válasz A 40 euró behajtási költségátalányhoz kapcsolódóan semmit nem szükséges a számviteli politikában rögzíteni. A késedelmes fizetéshez kapcsolódó 40 euró behajtási költségátalány a Ptk. előírása alapján – az érintett felek között – a jog erejénél fogva beálló követelés-kötelezettség, így arról külön bizonylatot nem kell kiállítani (így például számla kiállítási kötelezettség sincs). A bizonylat az lehet például, hogy fizetési felszólítás küldenek a kötelezettnek, hogy meddig fizesse ki ezt a tartozását, vagy megállapodást kötnek az elengedésre stb. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VI évfolyam hetedik szám, 2014. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2014. június, VI. évfolyam 6. szám
A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a
[email protected] e-mail címre! 12 E-számvitel
|
2014. július, VI. évfolyam 7. szám
