BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány

KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELEZÉSE A VÁLSÁGBAN

Készítette: Németh Norbert

Budapest, 2009

Tartalom 1.

Bevezetés .............................................................................................................................. 5

2.

A KKV-k hitelfelvételi problémái és lehetőségei .............................................................. 6

3.

2.1.

Előzmények, közgazdasági problémák ......................................................................... 6

2.2.

A KKV-k negatív adottságai hitelfelvétel szempontjából............................................. 7

2.3.

Motivációk KKV-hitelnyújtáshoz ................................................................................. 9

Változások a vállalkozásfinanszírozásban ...................................................................... 12

Aktuális legjobb opciók ............................................................................................................ 12

4.

3.1.

Alapfogalmak értékelése ............................................................................................. 12

3.2.

Aktuálelemzés- a szekunderkutatás eredményei......................................................... 14

3.3.

Ki, mennyiből, mit fedez? – Hátráltató tényezők........................................................ 19

3.4.

Banki szigor és a forgalom visszaesése a kkv-knál..................................................... 22

3.5.

Megszorító intézkedések ............................................................................................. 24

3.6.

Ingatlanfedezet és hitelgarancia .................................................................................. 25

3.7.

Hogyan használjuk a gyengeséget?............................................................................. 28

A külső piac elemzése- KKV-k az Európai Unióban ..................................................... 29 4.1. Elvárások, negatív aspektusok ........................................................................................ 29 4.2. Pályázati lehetőségek, számszerűsített támogatások....................................................... 34 4.3 Versenyhelyzet, megállapodások, kilátások..................................................................... 38

5.Banki reakciók a válságra- KKV stratégiák........................................................................ 41 5.1. Nemzetközi áttekintés ..................................................................................................... 41 5.2. A válság fő vonásai és a bankokkal szembeni kihívások................................................ 42 5.3. A bankok válságra adott reakcióinak fő vonásai............................................................. 43 5.4.

Következtetések .......................................................................................................... 45

5.5.

A bankok eszközei és forrásai..................................................................................... 47

5.6.

Finanszírozási források bővülése ................................................................................ 48

5.7.

KKV-k felhalmozásának növelése .............................................................................. 48

5.8.

KKV-k likviditásának javulása ................................................................................... 49

5.9.

Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök ................................................. 50

5.10. 6.

Mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, tőkebefektetések....................................... 50

A magyar állam válságkezelési tevékenysége ................................................................. 52 3

6.1. Magyarországi támogatások tagállamokkal összehasonlítva .......................................... 52 6.2. Az állami reakciók elemzése........................................................................................... 55 7.

Befejezés............................................................................................................................. 63

Forrásjegyzék ............................................................................................................................ 64 Mellékletek................................................................................................................................. 68

4

1. Bevezetés A választásom a témát illetően nagyon egyszerű. Valami nagyon átfogó, és aktuális témáról szerettem volna írni. Mivel a kis-és középvállalkozások rendkívül magas számban játszanak szerepet a magyar gazdaság életében, ennél átfogóbbat keresve sem találtam volna. Pályakezdőként sok meghallgatáson kell majd részt vennem, ezért úgy vélem, hogy ennek a témának a kidolgozásával tisztább képet kapok az egyes KKV-k pénzügyi helyzetéről, jobban megértem a működésüket és felmérhetem a lehetőségeket.

Témám aktualitásokra épül. A mindennapjaink örökös témája, a válság, mint aktualitás jelenség a fő témakörök közé tartozik a dolgozatomban. Mivel mindenki pénzszűkében szenved, és az általános pénztelenség legkézenfekvőbb alternatívája a hitelfelvétel, ennek a két táménak a kombinációja adja hétköznapi rálátásokkal és a friss adatok reprezentálva munkám értékét.

Feltételezésem és célom bebizonyítani, hogy a gazdasági és pénzügyi világválság sajnálatos módon nagymértékben megnehezítette a kis-és középvállalkozások helyzetét, és azok hitelhez jutásának lehetőségeit. A KKV-k helyzetének bemutatásával, az Európai Unió és Magyarország gazdaságpolitikai akcióinak elemzésével szeretnék tisztább képet kapni a témáról.

Munkámban nagy szerepet játszanak a különböző kis-és középvállalkozások finanszírozásáról, fejlesztéséről szóló szakirodalmak, gazdasági lapok aktuális cikkei. Továbbá gyakorlati szempontból pénzügyi tanácsadók is segítették a hipotézisem megválaszolását, azzal, hogy szakértői interjúk során, tiszta képet adtak a bankok válságra adott fő reakcióikról, és ennek okairól.

5

2. A KKV-k hitelfelvételi problémái és lehetőségei

Dolgozatom első fejezetében azokra a körülményekre, adottságokra szeretnék rávilágítani, amelyek a kis-és középvállalkozások számára negatívan, illetve pozitívan hatnak különböző hitelfelvételei illetve hiteligénylési folyamatok során.

2.1. Előzmények, közgazdasági problémák A rendszerváltás után sorra léptek piacra a különböző hitelintézetek, megteremtve ezzel a hitel iránti keresletet. Ez a folyamat még jobban gyorsította a kkv-k számának növekedését Magyarországon. Azonban a bankok hibát követtek el a tekintetben, hogy az egyszerűbb vállalkozást sorra indító ügyfelek és a cégek igényeit, a korábbi nagyvállalatok mintájára próbálták kielégíteni. A bankok eredeti célja a kkv-kkal az volt, hogy a nagyszámú kisvállalkozások banki forgalma a jövőben nagymértékben növelni fogja a likviditásukat, azonban az akkori ügyletek kkv-körben többnyire készpénzben történtek. Bankszámláikat csupán adók átutalására használták. A kkvhitelezés az 1990-as évek közepén megtorpant. Újra a nagyvállalatok felé fordultak a nagyobb haszon és a biztosabb financiális kapcsolat reményében, míg a kockázatos kisebb vállalkozásokat megpróbálták leépíteni. Ennek egyik okának tudható be a szintén ekkor bekövetkezett nagy privatizáció. „Az MNB statisztikája szerint 1999-ben a bankok vállalati hiteleinek mindössze 27%-a volt kkv-hitel, ami harmada –negyede az egykori EU-15 államokban kialakult mértéknek.1” 2000-től kezdve a magyarországi hitelintézetek az üzletpolitikájukban is megfogalmazták a kkv-szektor irányába történő nyitást. „Ez a stratégiaváltás jórészt annak tudható be, hogy a nagyvállalkozások piacán leapadt az elérhető kamatmarzs2 és egyre élesebbé vált a verseny, továbbá az állami támogatás különféle formái és az általános kamatszínvonal csökkenése egyre inkább megteremtette a szükségét és a lehetőségét a kkv szektor irányába történő nyitásnak.3”

1

(Árvai, 2002). kamatmarzs: A betéti kamatok és a hitelkamatok különbsége. 3 (Bilek‐Borkó‐Czakó‐Pellényi, 2006). 2

6

2.2. A KKV-k negatív adottságai hitelfelvétel szempontjából A kkv-k alapvetően kis alaptőkével rendelkeznek. Ennek magyarázata, hogy Magyarországon a vállalkozási láz sokakat megfertőz. A folyamatos sikeres működéshez nem termelnek elegendő forgótőkét. Egy vállalkozás nyílván nagy kockázattal jár, főleg ha nincs elegendő forrás a piachoz való csatlakozáshoz és ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani versenytársaikkal. A válság először mindig a gyengébbeket támadja, jelen esetben a kevés alaptőkéjű kisvállalkozásokat. 2008 októberében 1305 vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, tíz hónap alatt pedig 12 318 jutott hasonló sorsra. Tavaly egész évben számoltak fel 11 515 vállalkozást, pedig az év utolsó hónapjaiban már megmutatkozott a válság hatása az adatokon. A csőd- és felszámolási eljárások mellett végelszámolásból is több indult már, mint tavaly egész évben.4 A kkv-k nagyrészt csak kis összegű hiteleket vesznek fel, melyekhez aránytalanul magas banki költségek párosulnak. A mikro- és kisvállalkozásoknak a számlavezetés, az átutalások költségei jelentik az egyik legnagyobb állandó költséget. A bankok többségénél

léteznek

elektronikus

számlacsomagok,

ezeknél

az

interneten

kezdeményezett utalások olcsóbbak, sőt előfordul, hogy ingyenesek. Mivel a vállalkozások utalással fizetik az adókat és az illetékeket, az ingyenesség jelentősen csökkentheti a havi költségeket. Az átutalás ugyanis nagyon sokba kerül. Papír alapon, bankfiókokban több száz, akár ezer forintot is elkérhetnek alkalmanként. Ennél jóval olcsóbb az interneten feladott utalási megbízás, de még így is levonhatnak néhány száz forintot5. Aki többször utal havonta, annak érdemes összehasonlítania az ajánlatokat. Arra is érdemes figyelni, hogy néhány pénzintézetnél az internetes bankolás lehetőségéért külön díjat számolnak fel. Az utaláson kívül természetesen egyéb költségek is felmerülhetnek a vállalkozásoknál. Az egyik legfontosabb a bankkártya éves díja lehet. A számviteli követelmények igen felületesek a kkv-k esetében. Így a bankok nem juthatnak elegendő információhoz, nem kapnak megfelelő képet a cégek pénzügyi

4

Index (2009): Tovább hullanak a cégek http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/11/04/tovabb_hullanak_a_cegek/ 5 Az MNB 2009. első félévi fizetési forgalomról szóló tanulmányában a banki átutalások (on‐us, off‐us) átlagértéke 332 Forint.

7

helyzetéről és üzleti kilátásairól, ekként csökken a transzparencia. Ekkor számba veszik a társaság eddigi gazdasági teljesítményét, de számtalanszor ez sem vezet sikerre, a vállalkozás fiatal volta, rövid üzleti múltja miatt. Ez további kérdéseket vet fel. Ugyanis ebben az időszakban a bank-cég partnerkapcsolata még nem kiépített, nem számíthatnak gördülékeny együttműködésre. Hiteligényléskor fedezetet kell előteremteniük a kisméretű vállalkozásoknak, amelyet csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak teljesíteni. A kkv-k hagyományos pénzintézeti finanszírozása jellemzően nem biztosítékalapú, de amikor igen, a fedezetet főleg ingatlan képezheti. Ez nem meglepő, mivel a mai kkv-k tevékenységének nagy része, egy, a vezető birtokában lévő ingatlanban folyik. Emellett a korábbi gyakorlatban szerepet kaptak egyéb biztosítékok is, mint például a vagyont terhelő zálogjog, ingó zálogjog, árbevétel engedményezés, követelésen alapított zálogjog, készfizető kezesség - ezek azonban a jelenlegi körülmények közepette finanszírozói oldalról a kevésbé preferált alternatívák közé tartoznak.6 Negatív szempont továbbá kkv-k esetében a méretgazdaságosság hiánya. Ez azt jelenti, hogy egységnyi banki profit eléréséhez, jóval több munkaráfordítás szükséges, mint a nagyvállalati ügyfélkör esetében.7 A menedzsment képzettségét is sajnálatos módon a negatív hatásokhoz kell sorolnunk. A vezetőség általában a kkv-knál (többnyire max.1-2 fő) nem rendelkezik olyan sokirányú

professzionális

ismerettel,

mint

a

nagyvállalatok

sok

főből

álló

menedzsmentje. Méretüknél fogva sem a vevőkkel, sem pedig a beszállítókkal szemben nincs elfogadható alkupozíciójuk. Ha romlik az üzleti környezet sokkal drasztikusabban csökken a teljesítményük, nem beszélve az alacsony pénzügyi tartalékaikról, melynek eredménye lehet egy hosszabb válság idején akár a csőd is. Továbbá a vezető esetleges távolléte az üzlettől (betegség stb.) megbéníthatja a vállalkozás működését, mely szintén a kockázatot, mint az egyik legfőbb banki költségelemet növeli. Nem erősségük a kkv-knak a korrekt, professzionális és megbízható üzleti terv elkészítése sem, amely egy hitelbírálati folyamat során indokolni tudná az amúgy is kockázatosabb hitelkérelem elfogadását. Rengeteg hátránnyal, tőke- és szakértelemhiánnyal vesznek részt a kkv-k a mai gazdaságunkban. Sok szempontot vesznek figyelembe a bankok és sajnos válság idején 6

Index (2009): Sehogy nem jut pénzhez egy kisvállalkozás http://index.hu/gazdasag/magyar/vlz090121/ 7 Csubák Tibor (2008): A magyar kkv‐hitelezés tendenciák áttekintése a 2001‐2007‐es közötti időszakban, Aula, Budapest, 2008, p.56.

8

ezek portfólióromlásból fakadó szigorításhoz vezetnek. A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság erőteljesen csökkent, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, valamint az üzleti célú ingatlanhitelezésben. Ezzel szemben a vállalati hitelek iránti kereslet erősödött: míg a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesett (a beruházások visszaesése miatt), addig a rövidlejáratú hitelek iránti kereslet nőtt. A bankok az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket, mind az ár-, mind a nem-ár jellegű tényezőkben a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az (elsősorban az építőiparban tapasztalható) iparág-specifikus problémák, a csökkenő kockázati tolerancia és a likviditási helyzet romlása miatt. A bankszektorban a portfolióminőség kismértékű romlását tapasztalták 2009 második félévében, és a bankok többsége szerint ez a trend folytatódni fog a következő félévben is. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseiben jelzett szigorítási tendenciákhoz.8

2.3. Motivációk KKV-hitelnyújtáshoz A bankoknak kkv-któl való elfordulásukat követően, rá kellett ébredniük, hogy a gazdasági fordulópontok, a piaci változások igencsak felszínre hozták a nagyvállalati hitelezés árnyoldalait egyaránt. Ebben az ügyfélkörben ugyanis nagyon erős a verseny és csak alacsony haszonkulcsot remélhetnek a hitelintézetek, ellentétben a kkv-knál a várható magasabb tranzakciós költségeknél. Ugyancsak olcsó forráshoz és magas forgalmi jutalékhoz vezethet a kkv-knak nyújtott hitelek. Említettem korábban, hogy sok újonnan megalakult kkv sajnos nem rendelkezik elegendő gazdasági, piaci múlttal, nem tudnak sikereket, eredményeket felmutatni, amelyek ösztönöznék a bankokat ennek a bizonytalan szférának a támogatásában. Azonban több kisvállalkozás működik immár Magyarországon évek óta megbízhatóan, önkéntelenül magával vonva ezeknek a cégeknek a mérföldkövekkel magasabb jövedelmezőségét. Visszatérve a bizonytalanságra, a fizetésképtelenségre több okot is találunk, amelyek biztosítékul szolgálnak a bankoknak a könnyebb együttműködéshez. A kisvállalkozók jó része teljes vagyonával felel kötelezettségeiért, így általában érzékenyebbek az 8

(MNB felmérés, 2009).

9

esetleges fedezetként nyújtott vagyontárgyuk, vagy ingatlanuk elvesztésére, amely növeli a törekvést arra, hogy a visszafizetések rendben bonyolódjanak. Azzal, hogy a hitelt nyújtó intézmények más ügyfélkörnek is lehetőséget nyújtanak hitelfelvételre, diverzifikálja a saját ügyfélkörét, mellyel kimondottan csökkentik a banki kockázatot. Nem mellőzhető az a tény sem, hogy az aktuális gazdaságpolitikában az állam nagy figyelmet fordít a kkv-k hitelhez jutására, mivel ennek a szektornak a fejlődése a gazdaság versenyhelyzete szempontjából meghatározó szerepet tölt be. A kkv-hitelekre kereslet az elmúlt években rendkívül megemelkedett. Ez a piaci jelenség egy kielégítetlen réteget jelentett a bankszektornak. A jelen helyzetben magas növekedési potenciált kecsegtető kkv-szféra elidegenedése igen csak nagy veszteséget jelentett volna. A kereslet várható növekedésére kedvező módon hatott a csökkenő kamatszínvonal, az államilag támogatott hitelkonstrukciók és a garanciaintézmények tevékenysége, illetve a pozitív előrejelzések a belső kereslet növekedésén alapuló GDPnövekedését illetően.9 Végül egy igen fontos bilaterális kapcsolat kialakítási lehetősége győzte meg a bankokat a „nyitásról”, mégpedig a keresztértékesíthetési lehetőség, melyeket kkv hiteltermékek segítségével hajtottak végre. Hitel segítségével bankhoz lehet ugyanis kötni a kkv-t és keresztértékesítést lehet alkalmazni nem-aktív oldali termékek esetében. Legyen az betét, számlavezetés, biztosítások, vagy egyéb tranzakciós és befektetési termékek. Véleményem szerint ez igen hatásos és hasznos módja az eladásnak, és mivel a kkv-k tisztában vannak hátrányos helyzetükkel, így a kooperáció majdnem biztos. További bevételi potenciált jelenthet a kkv-k bank felé irányuló pozitív megítélése a lakossági ügyfélkör bővítése szempontjából. A vonzó ügyfélkör akár kkv közvetítéssel is gazdagíthatja a banki ügyfelek növekedését. A hitellel bankhoz kötött kkv tulajdonosa vagy a vállalat vezetője, mint magánszemély a bank lakossági üzletága számára képviselhet tehát bevételi potenciált. Ezt már inkább reklámnak, azaz marketingkommunikációs

eszköznek

tartom,

de

elismerem

hasznosságát

és

eredményességét, azonban dolgozatomnak nem célja e témakör további kifejtése. Összegezve, az első fejezetben számba vettük, hogy a kis-és középvállalkozásoknak milyen adottságaik, piaci helyzetük és gazdasági körülményeik befolyásolják hitelhez jutási képességeinek, esélyüknek mértékét. A történeti áttekintésből kiderül, hogy a

9

Csubák(2008): 58.o.

10

kezdeti negatív megítélés és a bankok elfordulása ettől a szektortól csupán ideiglenes volt. Előre haladva az időben azonban a helyzet változott, felfedeződtek az előnyök és a lehetőségek, melyek talán még túlsúlyba is kerültek. Azonban számos más körülményt kell még vizsgálnom, hogy levonhassam végső következtetéseimet és, hogy megtudjuk, mennyire könnyű vagy nehéz a mai gazdasági helyzetben a kkv-knak hitelhez jutni.

11

3. Változások a vállalkozásfinanszírozásban Aktuális legjobb opciók Ebben a fejezetben a vállalkozások belső finanszírozása kerül középpontba. Természetesen minden részben fellelhető lesz majd a válság hatása. A hitelfelvételt említve, megszorítások tükrében, a mai legkedvezőbb lehetőségeket állítom egymással szembe.

3.1. Alapfogalmak értékelése Ha belegondolunk egy kisvállalkozás működésébe, legyen az a sarki pékség, vagy az éjjelnappali az utca közepén azonnal megállapíthatjuk, hogy ezeknek a kis cégeknek a saját forrás (saját zseb) döntő szerepet játszik a finanszírozásban. A világban bárhol, még a gazdagabb, nálunk fejlettebb pénzpiaccal megáldott országokban is rengeteg ember indít vállalkozást saját megtakarításból, a család vagy barátok befektetéseinek, kölcsöneinek segítségével. Persze az időközben felmerülő fejlesztéseket már a visszaforgatott profit fedezi. De a modern piacgazdaságunk szükségessé teszi a külső források igénybevételét egyaránt. Ha bankok hitelt vagy más finanszírozási eszközt adnak a hitelfelvevőnek, akkor ez forráskihelyezést jelent a számára, mely együtt jár természetesen a kockázat vállalásával. Az állami szabályzásról és az állam finanszírozó szerepéről most nem írok bővebben, mivel egy következő fejezetben ezt velősebben fogom kifejteni és vetem össze az aktualitásokkal. A külső finanszírozási eszközöknek igen sok típusa létezik, és bár leíró jellegnek tűnhet, szükségesnek tartom a fogalmak tisztázását, hogy azok a jelenlegi adatokkal kielemezve mindenki számára érthető és tiszta képet adjanak a lehetőségek mivoltáról. Kezdjük talán a legnépszerűbb és legjobban ismert eszközökkel, ezek az úgy nevezett adósságfinanszírozási eszközök, melyek közé tartoznak a hitelek, kölcsönök, kötvények.10 A hitelre, mint olyanra, illetve a hiteltörlesztés részleteire szintén nem

10

Kállay‐ Imreh (2004): 84.o.

12

fogok kitérni, révén ennek fogalma, körülményei elégséges értelmezési szinten mindenki számára ismertek. A kötvényt viszont megemlíteném mivel fontos tudnunk, hogy a kkv-k körében ez az egyik leginkább fel nem használt külső finanszírozási eszköz, mivel a kötvénykibocsátás fix költségei magasak és ezért kis összegű finanszírozás igénybevételére alkalmatlanok. Viszont vannak eszközök, amelyek különösen jól alkalmazhatóak a vizsgált szféránkban. Ilyen a faktoring, a forfetírozás, és a váltóleszámítolás. Ezek a finanszírozási eszközök lehetővé teszik a vállalkozás számára a fennálló követelések idő előtti beváltását, így bevételeit az eredeti lejárat előtt realizálja. Ez mindenképp egyrészt egyfajta biztonságérzetet kelt a kkv-kban, hogy gyorsabban realizálhatnak eredményt. Valószínűleg ezért olyan kedvelt metódusok ezek. Eladhatják adósságaikat például, amely igen kecsegtető lehet, ha maga az adósság, nagy, jó hírű, és jó referenciákkal rendelkező cégek felé áll fenn. Ilyenkor persze csökken a kockázatviseléssel járó aggodalmak mértéke, mivel nem a kisvállalkozás kockázatát kell figyelembe venni, elegendő csupán a nagyvállalatét ismerni. Tehát az adósságértékesítés kkv körökben igen népszerű és gyakran alkalmazzák őket. Ismét egy lépéssel közelebb jutottunk a kkv-k vállalati finanszírozásának megismerésében, de azért van még pár lehetőség, amelyeket meg kell vizsgálnunk. Akad még módja a kockázatkezelés olcsóbb megvalósításának. Ilyen például a lízing, amely egyfajta eszközfinanszírozásnak számít. A vállalkozás idegen gépeket, berendezéseket vagy akár épületeket használ és ezért meghatározott összegű díjakat fizet. Ezeket az igénybevett, lízingelt tárgyi eszközöket a vállalkozás a törlesztési idő lejárta után a lízingbe vevő cégtől általában megvásárolja. A kisvállalkozások szempontjából az eszköz alapú finanszírozás nagy előnye, hogy a kockázat kezelése egyszerűbb és olcsóbb, mint a kölcsön és a hitel esetében, ezért kisebb összegű tranzakciók is elfogadható áron bonyolíthatók le.11 Vannak

források,

amelynek

igénybevétele

tulajdonosi

jogokat

biztosít

a

finanszírozónak, így részesedni tud nem csak a vállalati irányításból, hanem a megtermelt profitból is. Ez bár biztonságosabb a kkv-k számára, mert nincs kötelezettsége, azon kívül, hogy megossza a vezetést és a bejövő hasznot, de a finanszírozók gyakran félnek attól, hogy egy cseppet sem garantált a befektetett tőke megtérülése.

11

Kállay‐ Imreh (2004): 86.o.

13

Megemlítendő a garancia és a kezesség fogalma is. A különbség csak annyi, hogy a garanciánál, megegyezés alapján a garantőr mindig fizet, persze a szerződés feltételeinek megfelelően, a kezes pedig, aki egyébként valamely pénzintézet, vállalja a fizetést, ha a kötelezett nem teljesít. Ez a két ügylet csak fizetési biztosítékot nyújt. Láthatjuk, hogy számos lehetőség van a források bevonására, némelyik több, némelyik kevesebb kockázattal jár. A saját tőke, vagyon, forrás felhasználása szinte minden esetben elsődleges, csupán a vállalatfejlődés során felmerülő költségek további finanszírozása indukálja a külső források felkutatását és igénybe vételét. De nem szabad elfelejtenünk, hogy minden vállalkozásnak a saját igényeinek megfelelően célszerű megválasztania, hogy milyen finanszírozási formát szeretne alkalmazni.

3.2. Aktuálelemzés- a szekunderkutatás eredményei Az előbbi alfejezetben feltártam, hogy a kkv-knak milyen külső finanszírozási lehetőségeik vannak. Azonban a gazdasági és piaci helyzet jócskán meghatározza a hajlandóságot afelé, hogy egyáltalán milyen forrásokat vegyenek igénybe, milyen módszereket alkalmazzanak a kkv-k a válság érájában. Természetesen fontosnak tartom az aktuális gazdaságpolitikai történések kiértékelését is, hogy még pontosabb képet kapjunk az opciókról.

1. ábra

14

A Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB) ez év szeptemberében 4,1 milliárd forintot hagyott jóvá a kis- és középvállalkozók hitelkérelmei alapján. A hónap során beérkezett kérelmek 53 millió forintos átlagos értékével szemben a jóváhagyott 102 hitel átlagos ügyletnagysága 40 millió forint volt. 12

Ha ránézünk erre a két számra láthatjuk, hogy az igényelt összeget majdnem 75%-ban

megkapták a kkv-k. A különbség jól mutatja, hogy a Bank - döntően a kereskedelmi banki szférán keresztül - alapvetően a kisebb vállalkozások igényeit hagyta jóvá az elmúlt hónapban. A kkv-szektornak kihelyezett hitelek összértéke szeptemberben megközelítette a 10 milliárd forintot. A folyósítások mintegy 53%-ban a vállalkozásfejlesztéshez és forgóeszközigényekhez kapcsolódó, programok keretében kihelyezett hitelek voltak, a többi a jóváhagyott egyedi hitelkérelmek teljesítéseként került átutalásra. Ágazati megoszlás szerint a programhitelek 26%-a kereskedelmi, 2020%-a mezőgazdasági és ipari beruházásokat finanszírozott. A zömében az elmúlt öt évet átfogó kumulált adatok szerint több mint ötezer vállalkozónak összesen 266 milliárd hitelt biztosított az MFB 2009.szeptember végéig. Az MFB a válság egy éve alatt rugalmasan, az igényekhez igazodva olyan hitelkonstrukciókat alakított ki (forgóeszközhitelek, bankgaranciák), amelyekkel továbbra

is

kedvezményes

kamatozású

és

hosszú

lejáratú,

forintalapú

forráslehetőségeket biztosít a kis- és középvállalkozók tevékenységének megőrzéséhez és

versenyképességének

fenntartásához.

A

Bank

az

Élelmiszeripari-

és

a

Gazdaságélénkítő Bankgarancia Programokkal nemcsak a kkv-knak nyújt lehetőséget, de ezek révén segíti a refinanszírozásban eddig részt vett kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek hitelt igénylő vállalkozói üzletfeleinek a megtartását is. A 2008. december 31-i állapothoz képest 2009. III. negyedév végéig átrendeződött a kihelyezett hitelek összegének ágazatok szerinti megoszlása: a mezőgazdaság 8,1%ponttal; a szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,5%-ponttal növelte részarányát. A kereskedelmi ágazatban 5,5%-ponttal, az iparban pedig 5%-ponttal csökkent a folyósított

hitelek

összegének

részaránya

az

év

első

kilenc

hónapjában.

A szeptemberi jóváhagyásokat meghaladó folyósítási volumen azt jelzi, hogy a korábban jóváhagyott hitelekből fedezett fejlesztések és beruházások a megvalósítás

12

MFB (2009.10)

15

szakaszába jutottak, és a benyújtott számlák ellenében a hitel összegét lehívták. Ez a szeptemberi kihelyezés 78%-át jelenti.13 A korábban kihelyezett hitelek esetében a türelmi idő - jelentős mennyiségű szerződésállomány esetében - lejárt, a szeptemberi befolyt törlesztések az év hátralévő részében az újabb kkv hitelek forrásául szolgálnak. Az egyik nagyon felkapott lehetőség forrásbevonáshoz a visszlízing. Említettem, hogy a lízing egy igen kedvelt finanszírozási forma a kis-és középvállalkozások számára. A hajlandóság nem, de a körülmények változtak az elmúlt időszakban. Érdemes tudnunk a visszlízingről, hogy lehetőséget nyújt magánszemélyek, vagy vállalkozások számára, hogy meglévő ingatlan fedezete mellett, szabadon felhasználható összeghez jusson. A lízing esetében a lízingcég megvásárolja az ügyfél (lízingbevevő) ingatlantulajdonát, amelyet ezután a lízingbevevő lízingbérletbe vesz, majd a futamidő végén az utolsó részlettel megvásárolja a tulajdonjogot. Megemlítendő, hogy nagyon magas a finanszírozási arány ebben az akcióban. Átruházható, nincs felső életkorhatár, és nincs felső finanszírozási összeghatár sem. Jövedelemigazolás nélkül is igényelhető, de ebben az esetben csak 75%-ig lehet finanszírozni az ingatlant, mely így is a jelen gazdasági körülmények között magas LTV14 aránynak számít.15 Ez látszatra igen kecsegtető, de ebben az esetben sem szabad elfelejtenünk, hogy először is meg kell vizsgálnunk, hogy a cégünknek pontosan mire van szüksége, és hogy ez-e a legmegfelelőbb forrásszerzési lehetőség. Jelentős változás állt be a KKV-k finanszírozhatóságát illetően a közteherviselési törvény hatályba lépését követően. Mivel a visszlízing esetén eltűnt az eddigi törvények alapján fizetendő bruttó vételárra vetített 12 %kos illeték, ez nagyban elősegítette a pénzügyi intézmények által preferált lízing alapú finanszírozást. Jelen gazdasági környezetben ahol a pénzintézetek likviditása alacsony, illetve a piaci és finanszírozási kockázatok magasak a pénzintézetek szempontjából preferált egy tulajdonjog alapú finanszírozás, ahol a finanszírozó nem futja a felszámolási kockázatot, az ügyfélnek pedig nem kell megfizetnie a bruttó vételárra vetített 12 %kos illetéket. Az illeték eddig a konstrukciók kalkulálását is nehézkesebbé tette. Már a pénzügyi válság előtt is jelen volt az ingatlan visszlízing iránti igény, de a jelentős illetékteher részben elriasztotta az 13

MFB mérleg a KKV hitelek alakulásáról http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=122996 (2009.11.11) 14 Loan to Value – a kihelyezett hitel és a fedezetül szolgáló ingatlan becsült értékének aránya 15 HLC: http://www.hiteleslizing.hu/lakossagi/visszlizing (2009.11.11)

16

érdeklődőket. Ahhoz, hogy egy társaság élni tudjon az illetékmentesség lehetőségével, fel kell mérnie az adott ingatlan valós piaci értékét, át kell gondolnia a finanszírozás összegét, futamidejét. Két év nem túl hosszú idő, pláne nem egy ingatlanfinanszírozás esetén, de ez az időtartam elegendő lehet a működés finanszírozási feltételeinek stabilizálásához.16 A teljes körűség igénye mellett, ha felvetettem egy lehetőséget, amellyel a kkv-k élhetnek recesszió idején, akkor említenem kell olyanokat is, amelyekkel nem érdemes. Persze nem győzöm hangsúlyozni az egyedi vállalkozásokra szabott lehetőségek fontosságát, de az aktuális híreket, statisztikát, cikkeket elemezve igyekszem egy megbízható átalány kialakításában. Leépítés és költségcsökkentés helyett új piacok meghódításán és az innováción keresztül vezet a kis- és középvállalkozások útja a kilábalás felé. Ehhez segítséget legtöbbször nem a bankhiteltől kell remélniük, hiszen mára a bankok szinte kizárólag stabilan működő közép- vagy nagyvállalatokba helyeznek ki forrásokat. Ezzel szemben a tőkebefektető a vállalakozás sikeres közép és hosszú távú fejlesztését és működését tartja szem előtt. A kis- és középvállalatok 85 százalékánál a válság a forgalom visszaesésében jelentkezett és közel 30 százalékuknál volt kimutatható a finanszírozási források elapadása.

A

vállalkozások

legjellemzőbb

automatikus

válságreakciója

a

költségcsökkentés, a létszámleépítés és a beruházások elhalasztása volt. Ugyanakkor a kitörési lehetőség a kis- és középvállalkozások számára közép és hosszútávon az innováció, a piacszerzés és a hatékonyságnövelés lenne.17 A GfK Hungária Piackutató Intézet július végén publikált elemzése szerint azonban az innováció a kkv-k alig egyötödére jellemző, a piacszerzéshez nélkülözhetetlen külföldi kapcsolatrendszerrel e cégek háromnegyede nem rendelkezik, hatékonyságuk pedig jóval elmarad az uniós átlagtól. A Versenyképességi Évkönyv szerint Magyarországon a kkv szektor működésének hatékonysága egy tízes skálán alig éri el a négyet, míg a nagyvállalatok ugyanitt 7,6-os hatékonysági mutatóval rendelkeznek. Ausztriában a kkv szektor hatékonysága eléri a 7,8-as szintet, de még Romániában is 5,4. A tőkehelyzet, a finanszírozási szükséglet és az alkalmazott megoldások jelentősen befolyásolják a kis- és középvállalkozások lehetőségeit, így az innovációhoz szükséges 16

Index (2009): A visszlízing segíthet a kkv‐kon http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/07/07/visszlizing_segithet_a_kkv‐kon/ (2009.11.11) 17 Index (2009.09.): Nem a bankhitel a kiút a válságból a kkv‐knak http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/03/nem_a_bankhitel_a_kiut_a_valsagbol_a_kkv‐knak/

17

kutatásokra fordítható források nagyságát, egy vállalkozás kockázattűrő képességét, ezáltal jövőbeli versenyképességét. A közvetlen támogatások elérhetősége, és az elmúlt időszak banki hitelbősége nem ösztönözte a vállalkozásokat a számukra hosszútávon is hatékonynak mondható finanszírozási forma kiválasztásában. A

külső

tőkét

igénylő

induló

vállalatok

esetében

elsősorban

a

kockázati

tőkefinanszírozás jelentené a kitörés lehetőségét, mert esetükben a viszonylag magas kockázat, illetve a magas tranzakciós költségek korlátozzák a tőkepiac egyéb lehetőségeinek igénybevételét. A mikro- és kisvállalati szektorban gyenge a kockázati tőkebefektetés elfogadottsága: a cégvezetők többnyire nehezen elviselhető kényszernek tekintik a tulajdonosi autonómia kisebb-nagyobb korlátozását, tőkéjük kiegészítése fejében sem mondanak le önállóságukról. Sőt, még a technológia-intenzív kkv-knak is csak kis része ismeri a kockázati tőke működését és lehetőségeit. Ha egy vállalat tudja, hova akar eljutni, rendelkezik versenyelőnyökkel, ismeri a rövidés hosszú távú tőkeszükségletét, és a tulajdonos-vezetők hajlandóak ezt üzleti tervként kezelni, akkor a társaság jó úton van egy sikeres kockázati tőkebevonás felé. Hiszen a korai életszakaszban lévő kis és közepes vállalkozásokba befektető kockázati tőke célja, hogy a tulajdonos-alapítók fejlesztési terveinek megvalósulását segítse, nemzetközi piacra jutásának megvalósítását támogassa, de ezek mellett - banki forgótőke finanszírozás hiányában - az átmeneti cash-flow nehézségek kezelésére is további forrásokat biztosíthat. A kockázati tőkebefektetés korai szakaszú vagy induló vállalkozások számára is elérhető, amíg a növekedést biztosító banki finanszírozás nem jellemző ebben a vállalati körben. Utóbbi ugyanakkor az expanziós szakaszban a forgótőke finanszírozás vagy eszköz-beruházások megvalósítása esetében jelenthet hatékony megoldást, melynek megszerzésére egy stabil befektetői háttérrel is nagyobb az esély.18

18

(Primus Capital, 2009).

18

3.3. Ki, mennyiből, mit fedez? – Hátráltató tényezők

2. ábra Ha a kkv-k nem jutnak forráshoz, márpedig ezt a fent említett statisztikai adatok egyre erőteljesebben alátámasztják, akkor akár le is húzhatják a rolót. Megváltozott tehát a régi gyakorlat, amikor a magyar vállalkozók arra voltak büszkék, hogy hitel nélkül működnek. Jobb lenne, ha maguk a bankok is odaadóbban foglalkoznának a kis- és középvállalkozásokkal. Kutatásaimban feltárt adatok alapján azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a földkerekség más országaiban szintén hozzánk hasonló problémákkal küzdenek, s másutt is az egész gazdaság stabilitását veszélyezteti, ha a kkv-szektor nem képes megtartani az alkalmazottait, ha nem tud fejleszteni, befektetni. Drasztikusan beszűkültek a kisebb cégek hitellehetőségei, s helyzetüket az is nehezíti, hogy 85 százalékuknak nem fizet időben üzleti partnere. A hitelfelvételt szintúgy nehezíti a kamatszintek emelkedése, ahogyan az olvasható az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GVI) és a Volksbank Zrt. felméréséből. Ennek során 300 céget kérdeztek meg a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működők közül. A vizsgált körbe tartozók 21 százaléka érdeklődött az elmúlt fél évben hitelfelvételi lehetőségek iránt különböző bankoknál. E vállalatoknak több mint a fele hozzá is jutott a hitelhez, míg csaknem 24 százalékuk igényelt ugyan, de nem kapott. További 20 százalék már nem is folyamodott kölcsönért, feltehetően azért, mert kedvezőtlennek vagy teljesíthetetlennek ítélte meg a feltételeket, 19

vagy egyszerűen átértékelte a helyzetét, s arra jutott, hogy még sincs szüksége addicionális forrásra. 19 A felmérés során megkérdezett vállalkozások 61,2 százalékának van valamilyen hitele. E kötelezettségek túlnyomó része egy évnél rövidebb futamidejű forgóeszközhitel, a vállalkozások egyharmada finanszírozza működését ilyen formában. Kizárólag beruházási hitellel meglepően kis hányaduk, 5 százalékuk rendelkezik, míg egynegyedüknek mindkét típusú hitele van. A kkv-k szokásos polarizáltsága – hogy belföldi vagy külföldi tulajdonú cégekről van-e szó – a hiteleknél is megmutatkozik. A tisztán külföldi kézben lévők kétharmadának egyáltalán nincs bankhitele. Esetükben valószínűleg arról van szó, hogy anyavállalatuk olcsóbban tud pénzt adni vagy szerezni számukra, mint amilyen feltételekkel a magyar bankoktól juthatnának hozzá. A tisztán belföldi tulajdonú kkv-k 30 százalékának nincs hitele. Gazdasági ágak szerint vizsgálódva az derül ki, hogy a szolgáltatási szektorban működő társaságok között a leggyakoribb, hogy nincs hitelük; az ágazat kkv-i közül minden második ilyen. Kizárólag beruházási hitellel a feldolgozóipari cégek rendelkeznek a leggyakrabban (7,3 százalék), míg csak forgóeszközhitele az építőipari cégek 41 százalékának van. Mindkét típusú hitellel jobbára a kereskedelmi cégek rendelkeznek, ez csaknem 30 százalékukra jellemző. Némileg meglepő, hogy a vállalkozások viszonylag csekély hányadának van devizahitele. Forinthitellel 45,4 százalékuk rendelkezik, euróban nem egészen 25 százalékuk, svájci frankban pedig 7,6 százalékuk adósodott el. Egy vállalatnak persze több hitele is lehet. A megkérdezett 300 cég majdnem 85 százalékánál fordult elő az elmúlt fél évben, hogy valamelyik üzleti partner késedelmesen fizetett. A kkv-k több mint egyharmada rendszeresen a határidő lejárta után teljesíti kötelezettségeit. Az idén júliusban arányuk majdnem 37 százalék volt, 5 százalékponttal magasabb, mint 2008 hasonló időszakában. A késedelmesen befolyó összeg a kkv-k árbevételének 35,5 százalékát teszi ki. A felmérés alapján a késedelmes fizetés – hasonlóan az elmúlt években tapasztalt tendenciához – általában a kisebb és tisztán magyar tulajdonú cégek körében gyakoribb. E jelenség nagyon elterjedt az építőiparban: az ágazat vállalkozásainak átlagosan fele nem fizet határidőre, s az ellenérték ugyanekkora hányada folyik be késedelmesen.

A

kereskedelemben

32

százalék

a

késve

fizetők

aránya.

19

Hitel szűkében http://www.fn.hu/hetilap/20090915/hitel_szukeben/ (2009.11.21.)

20

A késedelmes fizetés egyik kézenfekvő oka a lánctartozás. Ezt jól le lehet mérni azon vállalatok arányán, amelyek azért nem tudtak előírásszerűen fizetni, mert maguk sem kapták meg időben tevékenységük ellenértékét. Az idén júliusban ez az arány 45,4 százalék volt (az elmúlt egy évben e mutató 42 és 47 százalék között ingadozott). A körbetartozás a kisebb cégeknél gyakoribb probléma: az 50 fő alattiak bő fele, az ennél több embert alkalmazóknak viszont csak 40 százaléka fizet késve azért, mert neki sem fizettek időben. A kkv-k közül még mindig többen vesznek fel hitelt, mint ahányan pályáznak EU-s forrásokra. Ez a válság kellős közepén meglepő adat. Egy kkv bizalmi index kutatásából kiderül a hitelek után legnépszerűbbek a pályázatokon keresztül elérhető támogatások, illetve a szervezeti tagságon belüli kölcsönök elérhetősége. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételi igényeinek kielégítése érdekében az elmúlt hónapokban számos olyan banki hitelkonstrukció vált elérhetővé a piacon, amely EU-s források bevonásával a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételeket biztosít a vállalkozások számára. A mikro-, kis- és középvállalkozások körében végzett kutatás eredményei alapján a finanszírozási források közül továbbra is a belföldi banki hitel a legjelentősebb.20 Bár az elmúlt hónapokban egyértelműen nehezebb lett a kkv-k szerint a hitelhez jutás, 43 százalékuk tervezi banki hitel igénylését az elkövetkezendő egy évben. Míg 2004-ben a kkv-k 50 százaléka elsősorban a tagi kölcsönöket részesítették előnyben (50%), ma már ez a lehetőség a harmadik helyre szorult – a megkérdezettek 32 százaléka számol ilyen forrás igénybevételével.21 A banki hiteleket követően a pályázati források szerepelnek a második helyen finanszírozási. Ezeken túlmenően a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek igénybevételét, valamint a belföldi befektetőket jelölték meg a vállalkozások legnagyobb számban. Jelentős eltérések vannak az egyes ágazati szektorok finanszírozási szokásai között. Míg a mezőgazdasági cégek 73 százaléka számol banki hitel felvételével, addig ez az ipari vállalkozások 46 százalékára, a kereskedelmi cégek 43 százalékára, de a szolgáltató cégek csupán 37 százalékára jellemző. A vállalkozások mérete szerint is különbség figyelhető meg – a középvállalkozások többsége (59%), a kisvállalkozások fele (51%), de a mikrovállalkozások csupán harmada (35%) számol egy éven belül banki hitelfelvétellel. 20

GFK (2009.03)

21

3.4. Banki szigor és a forgalom visszaesése a kkv-knál Válságban törvényszerű a hitelcsapok elzárása, de ha a pénzintézetek a jó cégek finanszírozását is felmondják, akkor maguk súlyosbítják a recessziót. Az információ feldolgozásom során kiderült, a külföldi anyacégek nyomására több magyarországi bank is átlépte ezt a határt, ezeknél egy év alatt fűnyírószerű hitelfelmondás-hullámba torkollott a fűnek-fának történő kölcsönzés. A jól működő cégek más bankoknál, szigorú feltételekkel ugyan finanszírozáshoz juthatnak, de a hitelezés normalizálódására a gazdasági növekedés visszatéréséig nem számíthatunk.

4.

ábra

„Teljesen mindegy, mit csinál, ha úgy akarjuk, úgyis felmondjuk a hitelét” – sok bankár közölhetné e szavakkal számos vállalati vezetővel a cégfinanszírozás jelenlegi alapszabályát. Az elmúlt hónapokban ugyanis bekövetkezett az, amitől már a válság kitörésekor is sokan tartottak: a bankoknak már lenne miből hitelezniük, de megbízható fedezet hiányában mégsem hajlandók erre. A kockázat nagy, a hitelezők nagy része pedig teljes erővel nyomja a fékpedált. A szigorítás drákói, amit egy bizonyos szintig mindenki el is fogad. Teljesen természetes, hogy a mély recesszió során drasztikusan megemelkedik a kockázat, nő a bedőlt hitelek száma, a bank pedig csak a hitelfeltételek szigorításával tud védekezni ez ellen. A bankrendszer nem csak Magyarországon működik prociklikusan: mindenhol jellemző, hogy a pénzintézetek konjunktúra idején a profitmaximalizálás bűvkörében 22

túlhitelezik magukat, hogy aztán a recesszió során átessenek a ló túloldalára. Ilyenkor a tankönyvi forgatókönyv is az, hogy a növekvő céltartalékképzés, illetve a zuhanó jövedelmezőség túlzott óvatosságba hajszolja bele a bankokat. Ez azt jelenti, hogy a megfelelően működő vállalatok sem jutnak hitelhez, vagyis a bankok maguk mélyítik tovább a recessziót. A mai helyzet nagy kérdése, hogy a magyar bankok átlépték-e ezt a határt.22 A portfóliók persze mindenhol romlottak. A K&H-nál „a bankszektori átlagnál kedvezőbb” portfólióminőségről számoltak be, ugyanúgy, ahogy a hagyományosan „konzervatív hitelezési politikát” emlegető UniCreditnél. Mivel az utóbbinál is a minősített hitelek megduplázódásáról tájékoztattak (legalábbis ami a nagyvállalati szektort illeti), el lehet képzelni, mekkorát buktak az agresszív piaci szereplők. Az állomány romlása különösen azoknál a bankoknál súlyos, amelyek az elmúlt években, a korlátlan likviditásbőség idején, óriási növekedést tudtak elérni. A legfontosabb kérdés persze a hitelfelvevő szempontjából nézve az, hogy bankja miként kezeli a helyzetet. Megpróbálja a feltételeken szigorítva megtartani az ügyfelet, vagy fűnyírószerűen lekaszabol-e mindenkit. Név nélkül nyilatkozva bankárok is elismerik, hogy nincs olyan hitelszerződés, amelyet valamelyik apró betűs szabályba csimpaszkodva pár hét alatt fel ne lehetne mondani, ha a bank nem akarja tovább finanszírozni az ügyfelet. Úgy tűnik, ma szerencse kérdése is, ki kerül a „halállistára” és ki ússza meg. A válságot jól viselő bankoknál még likviditási nehézségekkel küzdő cégek is megúszhatják, ha vállalják a szigorúbb feltételeket és hajlandóak együttműködni, de akadnak olyanok is, ahol szinte nem is érdekesek a számok. A bankok félnek a nagy hiteleket kérő vállalkozóktól. Súlyos kritika érte a kis- és középvállalkozások finanszírozásában érdekelt, valóságtól elrugaszkodott feltételeket teremtő bankokat a piaci szereplők panelbeszélgetésén, a II. Microhitel Symposium konferencián, Budapesten. A magyar kkv szektor hagyományosan súlyos tőkehiányos helyzetén súlyosbít a világgazdasági válság, melyen újabb és újabb kedvezményes forrás-eszközökkel igyekszik enyhíteni a mindenkori kormányzat. Alapigazság, hogy az élethosszig tartó tanulás és az összefogás segítheti a magyar kis és középvállalkozásokat a 22

Finanszírozási fűnyíró : http://www.fn.hu/hetilap/20090728/finanszirozasi_funyiro/ (2009.11.23.)

23

megerősödésben. Általánossá válik, hogy a cégek elhalasztják a beruházásaikat, a fizetési nehézségekkel küzdő kkv-k száma nő, a források költsége szintén nő. Általános probléma a bankok részéről, hogy a kkv szektor finanszírozása drága, kockázata magas.23 A hazai bankoknak az angolszász bankrendszerben elterjedt, elsősorban az embert vizsgáló üzleti tisztesség kategóriájára kellene nagyobb figyelmet fordítaniuk, és a kkv szektort bankképessé tenni, hogy megerősödve kihúzhassa az országot a bajból, ám erre a jelenlegi átlagos 15-17%-os hitelkamatok alkalmatlanok. A magyar gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás meghatározó részét a kkv szektor biztosítja. A szektor megerősödése hosszabb távon segítséget jelentene a multinacionális vállalatok teljesítményétől függő gazdasági szerkezet átalakításában - értettek egyet a panelbeszélgetés résztvevői.

3.5.

Megszorító intézkedések

A tavaly ősz óta tartó gazdasági recesszió hatására a vállalkozások kétharmada vezetett be költségcsökkentő intézkedéseket. A kkv-k közül a kereskedelmi cégek érezték meg legjobban a válságot, és leginkább a forgalom visszaesése volt hatással a vállalkozások működésére – derült kit a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi, második negyedéves eredményéből. A megkérdezett 700 vállalkozás 87%-a nyilatkozott úgy, hogy hatással volt cége működésére a recesszió, közülük is leginkább a kereskedelmi cégek működését befolyásolta (93%), legkevésbé pedig a mezőgazdasági vállalkozásokra volt hatással (59%). A mikro-, kis- és középvállalkozások mintegy kétharmada (64%) vezetett be megszorító intézkedéseket a válság hatására, amelyek közül a költségek csökkentése volt a leginkább jellemző (56%). Második helyen a leépítéseket, elbocsátásokat alkalmazták a cégek (47%), amelyet a beruházások elhalasztására vonatkozó döntések követtek (42%). A cégek 28%-a csökkentette a béreket és egyéb juttatásokat, és minden ötödik vállalkozásnál léptettek érvénybe rövidebb munkaidőt.

23

A bankok félnek a nagy hiteleket kérő vállalkozóktól http://www.piac‐profit.hu/cegblog/nem_az_embert_tekintik_ugyfelnek_hanem_a_vallalatot.html (2009.11.23)

24

Bár a cégek többsége (70%) úgy véli, hogy a válság még nem érte el mélypontját, ennek ellenére csupán a megkérdezettek 36%-a számít saját cége helyzetének romlására az elkövetkezendő egy évben. Tizenhét százalékuk kifejezetten javulást vár, míg legnagyobb arányban (46%) stagnálást prognosztizálnak. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartják valószínűnek, hogy cégük egy év múlva is működni fog, a vállalkozások 85%-a mondott igent.24

3.6.

Ingatlanfedezet és hitelgarancia

Nincs szinkronban a kis- és középvállalatok igényeivel a bankok szolgáltatása hangzott el a Symposium piaci szereplőkből álló panelbeszélgetésén.” A bankok ott vétik el az elsődleges hibát, hogy nem az embert tekintik ügyfélnek, hanem a vállalatot.”25 „Így fordulhat elő, hogy évtizedes múlttal, és ugyanannál a banknál egyszerre több sikeres vállalkozással jelen lévő ügyfél ugyanannyi eséllyel indul egy hiteligénynél, mint egy új ügyfél, nem beszélve arról, hogy sok ember ugyanúgy csak ingatlan fedezet mellett kaphatott hitelt, mint bármely lakossági ügyfél.”26 A bankok félnek a vállalkozásukat csődbe vivő, nagy hitelösszegeket igénylő vállalkozóktól, ugyanakkor nem tartják nyilván, hogy ki rendelkezik sikeres vagy éppenséggel rendszeresen csődbe menő vállalkozásokkal. A kis, néhány milliós összegekhez pedig rendszerint nehezebb hozzájutni ma Magyarországon, mint több százmilliókhoz, pedig egy szerény keretek között működő családi vállalkozásnak évekre lendületet adhat egy kisebb összeg. Sajnos a bankokat továbbra is a nagy célok - hosszú távú, terjeszkedésről szóló üzleti tervek - érdeklik, és nem látják, mi mozgat egy vállalkozót, akit csupán egy biztonságos életet lehetővé tevő céget szeretne irányítani. 27 A 2008-ban 463 milliárd forint hitel fölvételét mozdította elő

készfizető

kezességvállalásával a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. - derül ki a társaság tavalyi, előzetes adataiból. Az adatok szerint a nehéz gazdasági helyzet ellenére 2007-hez képest 23 24

Többen vesznek fel hitelt, mint ahányan pályáznak http://hvg.hu/kkv/20090415_hitel_palyazat_kolcson_kkv.aspx (2009.11.23.) 25 (Raskó György, 2009). 26 (Nagy Péter, Pointer Pub, 2009) 27 Beindul a hitelcsap: beruházási forrás 8 százalékért http://www.piac‐profit.hu/cegblog/penz/beindul_a_hitelcsap_beruhazasi_forras_8_szazalekert.html

25

százalékkal

nőtt

a

garanciavállalás

mértéke

2008-ban.

A

társaság

teljes

garanciaállománya meghaladja a 400 milliárd forintot. A kormány által 900 milliárd forintra emelt garanciakeret hatékony fölhasználásával a Garantiqa az idén 1200-1300 milliárd forint KKV hitel fölvételét mozdíthatja elő. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2008-ban garanciavállalásainak összvolumenét 23 százalékkal bővítette, így a tavalyi előzetes adatok szerint 28 279 élő szerződéssel rendelkezik. A társaság új kezességvállalásai 2008-ban 364 milliárd forint körül alakultak, ezzel együtt a teljes garanciaállomány az év végére meghaladta a 400 milliárd forintot. Az új szerződésekkel a társaság több mint 463 milliárd forint hitel fölvételét mozdította elő a kis- és középvállalkozások körében, és az önkormányzati szektorban. "A társaság eredményei megfelelnek a 22 százalékos garanciaállomány növekedéssel kalkuláló 2008-as tervünknek, sőt 1 százalékkal túl is haladják azt, mindezt a nehéz gazdasági helyzet ellenére".28 Az előzetes adatokból kiderül, hogy 2008-ban folytatódott a már 2007-ben is megfigyelt tendencia a kezességvállalások típusait illetően: a Széchenyi Kártya és más kártyahitelek keretében fölvett kis- és középvállalkozói hitelek továbbra is népszerűek. A garanciák összvolumenének valamivel több, mint a fele ezekhez a hiteltípusokhoz kapcsolódik. Több mint 25 ezer ilyen szerződés született, a hitelekhez vállalt kezesség mértéke mintegy 190 milliárd forint volt. Már 2008 első negyedében is látszott az önkormányzati garanciapiac dinamikus bővülése. Mintegy 28 milliárd forintnyi garanciavállalásával a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

tavaly

összességében

56,6

milliárd

forintnyi

hitelfölvételhez

és

kötvénykibocsátáshoz járult hozzá. Örvendetesen nőtt ugyanakkor a már meglévő garanciaszerződések hosszabbításának száma is. 2008-ban az ide tartozó 1 646 szerződés 62 milliárd forint garanciavállalást jelentett. A szervezet kezdeményezte az EU-nál "a nehéz helyzetben levő ügyfél kategóriájának" megszüntetését. Az ide tartozóknak jelenleg elvileg nem vállalhat garanciát a társaság, ezért a Garantiqa javasolta, hogy az eddigi három kockázati kategória helyett ötöt garantálhassanak a hozzá hasonló szervezetek. A társaság ezen felül azt tervezi, hogy akkor is vállal garanciát egyes ügyfeleknek, ha a fedezeti hányad éppenséggel csökkenőben van. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél

28

(Radnay, 2009)

26

ingatlana vagy a saját tőke egy része leértékelődik, esetleg eladják, akkor is mögé állnak legalább egy csökkentett, 40 százalékos garanciával. A kis- és középvállalkozások körén belül továbbra is mikrovállalkozások hiteleihez kérték leggyakrabban a társaság kezességvállalását. A 2008-as vállalásokban nagy arányban szerepeltek az egyedi bírálatos KKV-garanciák, itt összesen 1 273 szerződést kötött, és 92 milliárd forintnyi hitel fölvételét segítette elő 69 milliárd forint garanciával a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. "Összegzésképpen megállapítható, hogy az évek óta tartó, erőteljes ütemű növekedés a társaság 2008-as eredményeire is jellemző volt" tette hozzá Radnai György. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tavaly év végi rendkívüli közgyűlésén áttekintette a társaság 2009. évi üzletpolitikai javaslatát, benne azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik a kormány által 900 milliárd forintra emelt garanciakeret hatékony fölhasználását. Ezekkel a lépésekkel a cég az idei évben 1200-1300 milliárd forint KKV-hitel fölvételét mozdíthatja elő.29 A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételi igényeinek kielégítése érdekében az elmúlt hónapokban számos olyan banki hitelkonstrukció vált elérhetővé a piacon, amely EU-s források bevonásával a piaci hiteleknél kedvezőbb feltéteket biztosít a vállalkozások számára. A K&H Banknál az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül eddig megvalósuló kkv hitelek mindegyike elérhető: az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram, az Új Magyarország Kkv Hitelprogram, az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitel és az Új Magyarország Mikrohitel is. A vállalkozói hitel- és garanciaprogramok segítségével kedvező kamatozású és árfolyamkockázat nélküli forint hitelek igényelhetőek. Amennyiben egy kkv nem rendelkezik elegendő tárgyi fedezettel, az intézményi garanciák segítségével erősítheti a hitelfelvételhez szükséges biztosítéki hátteret. Az Új Magyarország

Hitelgarancia

keretében

a

kezességvállalást

a

Magyar

Vállalkozásfejlesztési Zrt. az igénylési feltételeknek megfelelő vállalkozások részére automatikusan, külön bírálati eljárás nélkül nyújtja. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. gyorsított eljárású garanciavállalásával pedig 3 napra rövidülhet a garanciakérelmek elbírálása.30 29

Erste: 50 százalékkal visszaesett a kkv‐k hitelezése http://hvg.hu/kkv/20091015_erste_kkv_hitelezes_valsag.aspx (2009.11.23.) 30 Többen vesznek fel hitelt, mint ahányan pályáznak http://hvg.hu/kkv/20090415_hitel_palyazat_kolcson_kkv.aspx

27

3.7.

Hogyan használjuk a gyengeséget?

Krízis idején érdemes csak igazán megtervezni az üzleti kibontakozás lépéseit! Felértékelődnek az uniós támogatások a mostani pénzszűkében, ahogy ez mostani, a hónap harmadik hetén nagy terjedelemben megjelenő Üzlet & Siker rovatunkból is kiderül. A kis- és középvállalatokra szabott pályázatok korábban is megkönnyítették e szegmens tagjainak növekedését, manapság azonban nélkülözhetetlennek bizonyulnak. Más forrás ugyanis alig-alig van: a bankok elzárták a hitelcsapokat, a kockázati tőkebefektetők, az üzleti angyalok többsége pedig kivár. Márpedig a cégeknek növekedni kell, különben előbb-utóbb eltűnnek, a bővüléshez pedig pénzre van szükség. Most, a válságban is képes nőni az a vállalat, amelyik forrást tud teremteni, akár megfelelő belső intézkedésekkel, akár tulajdonosai segítségével. Nagyon fontos megemlítenem az uniós források szerepét, arra intve, hogy válogatni kell közöttük. Nem csak a kiírásokat kell böngészni, de jó tudni azt is, melyik program működik és melyik nem. „Igaz, jelenleg a körülmények nem mindenütt felelnek meg a nemzetközi szabványoknak, de ez változni fog – természetesen uniós pénzből. Persze még egyéb utakon is el lehet érni a növekedést, csak egy a fontos: figyeljük, hogyan változik a környezetünk, s erre rugalmasan reagáljunk.”31 Mérlegelve a körülményeket és felsorakoztatva a lehetőségeket, arra következtetésekre kell jussak, hogy a bár leírt tanácsok helytállók, inkább felületes alternatíváknak mondhatóak. A baj csak az, hogy nincs más, viszont a válságreakciók miatt kialakult megszorítások, mélyebb eredetűek és komolyabb gondot jelentenek.

31

Vrannai Katalin, Fordulóponton http://www.fn.hu/hetilap/20090915/forduloponton/ (2009.11.23.)

28

4. A külső piac elemzése- KKV-k az Európai Unióban A következőkben az uniós támogatásokat vizsgálom. Miután az előző fejezetben többnyire a belső piaci, és pénzügyi adottságok elemzésével foglalkoztam, úgy most itt a külső piaci támogatás rendszer számszerű eredményeit, és azok felhasználását mérem fel.

4.1. Elvárások, negatív aspektusok Az unió nem kérdőjelezi meg a kis cégek foglalkoztatási szerepét, de a gyakorlatban eddig nem valósította meg a támogatásokat, amiket eltervezett a mikrovállalkozások megsegítésére. Továbbra is nehéz forráshoz jutni, nem csökkent a körbetartozás és eddig

a

bürokrácia

sem.

A

válságban

magukra

maradtak

a

legkisebbek.

Az Európai Bizottság belátta, hogy a foglalkoztatás terén a 10 fő alatti vállalkozásokra tud igazán támaszkodni, hiszen náluk dolgozik a munkavállalók csaknem kilencven százaléka. Eldöntötte, segíteni fogja ezeket a családi- és mikro cégeket abban, hogy továbbra is fennmaradjanak, és fenntartsák munkahelyeiket. A gyakorlatban azonban még kevés eredményt tudott felmutatni ezen a területen. Az unió ott tart, hogy kezdeményezte, mérjék fel, az egyes országokban milyen törvényeket kellene hozni ahhoz, hogy a vállalkozások jobban tudjanak működni. A kisvállalkozók tevékenységét támogató intézkedéscsomag, vagyis az SBA kidolgozása és bevezetése már két éve érlelődik, de a „Gondolkozz előbb kicsiben!” szlogennel meghirdetett program csak nem indul be. Tíz pontban ugyan összefoglalták, melyek a vezérelvek, de ha csak a 6. pontot vesszük, akkor elmondható, megtorpant a kezdeti lendület. A kkv-k ma sem jutnak könnyebben forráshoz, mint eddig, és az üzleti környezet sem lett olyan, amelyben partnereik időben fizetnének. A Kis és Középvállalkozások Európai Szövetsége, az UEAPME éppen ezért felgyorsítaná a folyamatokat, nem mellesleg hangsúlyozva, hogy a kkv-k nem a válság

29

előidézői, hanem csak elszenvedői, mégsem kapnak kellő segítséget a talpon maradáshoz.32 Összesen 111 milliárd forintnyi uniós támogatási keretet von el a kormány az oktatástól, a munkaerő-piaci intézményrendszertől és az útépítésektől, hogy 2011 után is maradjon keret a vállalkozások támogatására. Két évre 25 milliárd forintot szánt a kormány a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon (GOP) belül a beruházások ösztönzésére. A pályázókat eredetileg a beruházások értékének 35 százalékában támogatták, ám ezt az év eleji tendereken 50 százalékra emelték, mondván: nyakunkon a válság, és ilyen módon is tompítani kell a gazdasági visszaesést. A támogatási keret emelése nem várt eredményt hozott, 3500 pályázat érkezett be, összesen 60 milliárd forintigényléssel. A válságkezelési nekibuzdulás tehát nagyon gyorsan apasztja a rendelkezésre álló pénzeket, s ezzel nem számolt a kormányzat. Tavaly például egész évben 10 milliárd forintra adtak be e program keretében pályázatot a vállalkozások. Akkor még értelemszerűen mindössze az egyes beruházások legfeljebb 35 százalékára, maximum 20 millió forint támogatásra lehetett pályázni. Ezt emelték fel az év elején 50 százalékra, illetve 50 millió forintra. A hirtelen támadt nagy érdeklődést az összeghatár emelése mellett segítették a viszonylag könnyen teljesíthető pályázati feltételek is. Ez utóbbiak szerint egyebek mellett két lezárt üzleti évet, legalább egy alkalmazottat, és legalább 4 millió forint egy alkalmazottra jutó árbevételt kell felmutatnia a pályázónak. A pályáztatáshoz közel álló forrásaink szerint a 60 milliárd forintnyi pályázat után még jövőre maradt volna némi keret beruházásösztönzési támogatásokra, utána azonban – 2011-től – már nem, hiszen nem lehet arra számítani, hogy az EU megemelné a támogatási kereteket. Egy kormányzati feljegyzésből az derül ki, hogy a kabinet a 2011–2013-as időszakra tervezett teljes forráskeretet előrehozta. Nem maradt más megoldás, mint a többi, EU által támogatott programból levágni. Ez nem volt könnyű menet, hiszen a programok közötti átcsoportosításra Brüsszelnek is rá kellett bólintania (az átcsoportosításokról lásd táblázatunkat). A főleg a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzését szolgáló különböző programok így 111 milliárd forint pluszpénzt kaphatnak. Úgy tudjuk, hivatalos kormánydöntés is készül az ügyben, mindenesetre Brüsszellel már letárgyalta a kabinet az átcsoportosítást.

A pénzátmozgatás hatásait azonban nem

32

Az EU sem segít a kis cégeken http://www.fn.hu/vallalkozas/20091020/eu_sem_segit/ (2009.11.23.)

30

mérték fel részletesen. A kabinet a KPMG tanácsadó céget bízta meg egy elemzés készítésével, ám részletes hatástanulmányra lenne szükség. Az átcsoportosítás során a legtöbb pályázható pénzt az útépítésektől vonják meg, ám a köz- és a felsőoktatás, a munkaerő-piaci intézményrendszer, de még a sürgősségi betegellátás is az „áldozatok” között van. A kormány tervei alapján a köz- és a felsőoktatási intézmények informatikai és infrastrukturális fejlesztéseihez pályázható pénz 20 milliárd forinttal csökken. Ez oda vezethet, hogy az intézmények fenntartói között versenyhelyzet alakul ki, ami ugyan az aktívabb és ügyesebb pályázók esélyeit javíthatja, viszont regionális szinten tovább mélyítheti az egyes oktatási intézmények közötti színvonalkülönbségeket. Valószínű az is, hogy több olyan intézmény lesz, amely számított ezekre a pénzekre, és így nem tudja majd megvalósítani tervezett fejlesztéseit. Az egészségügyi fejlesztésektől – ezen belül is a sürgősségi ellátásban a betegazonosítási és ügyviteli rendszerek fejlesztésétől – 4 milliárd forint pályázati pénzt von el a kabinet. A KPMG elemzése szerint ez az ágazat ennél több pénzt is fel tudna szívni, s így könnyen lehet, hogy a pályázatokat majd költségvetési pénzből kell kielégíteni. Válság idején, amikor a kormányzat fő célja is a munkahelyek megtartása, nem tűnik bölcs döntésnek a munkaerő-piaci intézmények által pályázható összegek elvonása. A tervek szerint 27 milliárd forinttal kevesebb jutna erre a célra. Az ebbe a kategóriába tartozó tendereken a térségi integrált szakképző központok (tiszk), a regionális képző központok és a munkaügyi központok pályázhatnak, valamint ide tartozik a közintézmények akadálymentesítése is. Az elvonni tervezett 27 milliárd forint a teljes keret 32 százaléka. Ráadásul ezeken a tendereken a rendelkezésre álló pénzek 57 százalékát „vitték el” eddig, ami arra utal – bár hatástanulmány erről sem készült –, hogy jól működik a dolog. A pályázat alapvetően infrastrukturális fejlesztéseket céloz, így ha elvonják a pénzt, akkor a munkaerőpiacra visszatérni vágyók kevésbé komfortos körülmények között tanulhatnak, és az ehhez szükséges eszközök sem állnak majd a várt mennyiségben rendelkezésre. A felnőttképzéshez kapcsolódó intézményrendszer idei és jövő évi eszközbeszerzési pályázatai például várhatóan elmaradnak, és kevésbé lesz korszerű a szakképző intézetek

eszközparkja.

Furcsa

helyzet

alakult

ki

a

közintézmények

akadálymentesítésénél. Itt a rendelkezésre álló 7,7 milliárdból mindössze 1,6 milliárdot kötöttek le az érintettek. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az önkormányzatok nem foglalkoznak a kérdéssel, inkább a válság közvetlen hatásait igyekeznek valahogy elhárítani. Ráadásul nem is szorítja az önkormányzatokat erre semmi, ugyanis

31

Magyarország újabb két év haladékot kapott az EU-tól az akadálymentesítés elvégzésére, holott a pénz meglenne rá.33 Számba kell vennünk a legfontosabb pályázati elvárásokat is. A saját pénzüket (is) kockáztató alapok meggyőzésének egyik fontos eszköze, hogy a forrásokra pályázó vállalkozásokat pénzügyi-számviteli átláthatóság, rendezett adózás és általában is jogkövető magatartás jellemezze. Fontos a jól működő cégirányítás, de az ideális jelölteknek ezen felül határozott üzleti jövőképpel is rendelkezniük kell. Ennek a határozott jövőképnek a központi eleme egy több éves, több eshetőségre is felkészülő üzleti terv, amelyben a vállalkozás pontosan be tudja mutatni a programban elnyert pénz felhasználásának módját, a cég saját termékei, szolgáltatásai kapcsán meghatározható versenyelőnyt, és a különböző üzleti forgatókönyvek, szcenáriók szerint várható növekedést. A fenti szempontok teljesülése a befektetőt segítheti döntésében, hiszen az alapkezelők általában konkrét megtérülési elvárásokkal közelítik meg a cégeket. A rendezett működés alapkövetelmény, már az indulásnál döntő szempont lehet ugyanakkor, hogy a kockázatitőke-forrásért versenyző vállalkozás mind a rendezett hátteret, mind saját üzleti elképzeléseit meggyőzően, profi módon prezentálni is tudja. Az aspiránsoknak a befektetéskor (majd azt követően szinte folyamatosan) átláthatóan és érthetően kell bemutatniuk működésüket, terveiket és eredményeiket. Ez olyan mértékű transzparenciát követel meg a cégektől, amely elvárás ma még nem mondható általánosnak a közép- és kisvállalati szegmensben. Mindez természetesen nem jelent leküzdhetetlen akadályt, hiszen azok a cégek, amelyek komolyan tervezik a JEREMIEalapból elnyerhető forrásokkal való építkezést, most még elkezdhetik a felkészülést. Ebben a munkában, vagyis az alapkezelők konkrét céggel kapcsolatos elvárásainak részletes feltérképezésében, de a felmerült feladatok és hiányosságok gyors kezelésében is hatékony segítséget nyújthatnak a tapasztalt külső szakértők.34 EU-s szinten vizsgált bankoknak is magasabbak lettek az elvárásaik. A megkérdezett bankok 74 százaléka véli úgy, hogy a pénzügyi válság hatásai jelentik a legnagyobb veszélyt a kis- és középvállalatokra, de 50 százalékuk a jelenlegi makrogazdasági

33

Nyerő vállalkozások http://www.fn.hu/hetilap/gazdasag/20090714/nyero_vallalkozasok/ (2009.11.23.)

34

Újabb 40 milliárdos keret kkv‐knak http://www.piac‐profit.hu/unios_forras/ujabb_40_milliardos_keret_kkvknak.html Kovács,2009 (2009.11.23.)

32

környezetet is ide sorolja. A jelenlegi válság hatásait firtató kérdésre 69 százalék válaszolta az, hogy jelentős problémának tartja a hitelállományok minőségromlását. A bankok zöme (65 százaléka) számára szintén aggodalmat jelent az értékesítés éles visszaesése, amely azért is következett be, mert számos kkv már nem felel meg a szigorúbb hitelezési feltételeknek, és mert a várakozó álláspontra helyezkedő ügyfelek miatt értelemszerűen alacsonyabb lett a kereslet. A válság újabb következménye az is, hogy a bankok aggódnak a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése miatt. Ezért számos bank proaktív hitelállomány-kezelésbe fogott. A vizsgált pénzintézetek mintegy kétharmada úgy véli, hogy a „kevésbé kedvező körülmények" közepette is erős partnerként tudja megjeleníteni magát, olyan erős partnerként, aki hajlandó támogatni a komoly és fizetőképes ügyfeleket és hitelt nyújtani számukra. „Az értékesítést tekintve három központi kihívást látunk. Először is, jobban meg kell ismerni az ügyfeleket, másodszor, ki kell választani a megfelelő ügyfeleket a jövőbeni növekedés érdekében, és harmadsorban a keresztértékesítést jelentősen növelni kell annak érdekében, hogy az átlagos ügyfélre jutó nyereség és a kkv divízió, mint egész nyeresége is növekedjen. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a válság lecsengése után az ékesítési szempontok létfontosságúak lesznek a fenntartható és a jövőre koncentráló növekedés érdekében.”35

35

.( Böschenbröker, 2009)

33

5.

ábra

A pénzügyi-gazdasági válság érzékenyen érintette a hazai üzleti szférát, ezen belül az alacsony tőkével és kevés tartalékkal működő mikro- és kkv-szegmenst. A BellResearch piackutató cég az 1 milliárd forint alatti árbevételű mikrovállalkozások és kkv-k gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint pénzügyi igényeit és banki kapcsolatait elemezte, különösen a válság hatásait igyekeztek feltárni. A kutatás eredményei szerint a bevételek visszaesése mellett minden második cég számára gondot okoz az ügyfelek számának csökkenése és a költségek növekedése is. A sikeresen megtartott kliensek fizetési morálja is megingott, lévén ők is áldozatai a válságfolyamatoknak.36

4.2. Pályázati lehetőségek, számszerűsített támogatások A pályázati folyamat eredményeként közel 45 milliárd forint szolgálja a korai vagy növekedési életszakaszban lévő, innovatív kis- és közepes méretű vállalkozások tőkéhez

36

Hiányzó tőke: agyonvágja a válság a magyar kisvállalkozásokat http://hvg.hu/gazdasag/20091126_valsagkezeles_kkv_bellresearch_felmeres.aspx (2009.11.23.)

34

jutását, amelyből 31,5 milliárd Jeremie-forrás37, ez pedig egyedileg 2,8-5 milliárd forint közötti tőkejuttatást jelent a pályázók részére. Ez az összeg egészül ki 13,4 milliárdos magánforrással, amely a pályázati kiírás szerinti 30%-os minimum elvárásnak felel meg, de egy nyertes pályázó esetében ez az arány meghaladta a 44%-ot. Mivel a program regionális fókuszt is tartalmaz, a Közép-magyarországi régióba 4 milliárd forint, a konvergencia régiókba 27,5 milliárd forint Jeremie-forrás jut. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az értékelés során fontos szerepet kapott a pályázók szóbeli prezentációja. Ezek értékelésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület ajánlására egy független, öt főből álló nemzetközi elismertséggel rendelkező szakértői grémiumot kért fel. Az intézményrendszer eddig napra pontosan tartotta a második fordulóra ígért menetrendet és azon dolgozik, hogy a befektetések még 2009-ben megkezdődjenek a kkv szektorban.38 Az augusztus végi határidőre 18 kockázatitőke-alapot kezelő pályázó jelentkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramra. Az Európai Unió 27 tagországa közül elsőként Magyarországon indulhat el az uniós forrásokból finanszírozott kisvállalkozói kockázatitőke-program. Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok rendelkezésre álló keretösszege 40,5 milliárd forint. A teljes keret mintegy 90 százaléka a hat konvergencia régió, 10 százaléka pedig a Közép-magyarországi régió vállalkozásainak a megerősödését támogatja. Fontos szempont, hogy a befektetések a vállalkozások korai (magvető és induló), valamint a vállalkozások növekedési életszakaszába sorolható finanszírozását szolgálhatja. Emellett elvárás az is, hogy a tervezett befektetési portfolióban az innovatív és/vagy kezdeti fázisú befektetések együttes aránya legalább 30% legyen. A magyar kockázatitőke-piac egyébként méretét tekintve a kelet-közép-európai átlag feletti, ugyanakkor a kis- és közepes méretű, valamint az induló vállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetés mértéke eddig minimális volt. Márpedig éppen ezek az induló 37

Az Európai Bizottság felismerve a mikro‐, kis‐ és középvállalkozások létfontosságú gazdasági és társadalmi szerepét és azok finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának nehézségeit 2007‐től "Közös európai források a kis‐ és középvállalkozásoknak" (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, JEREMIE) címmel programot indít a kis‐ és középvállalkozók pénzügyi forráshoz való jobb hozzáférésének megteremtése érdekében. http://jeremie.extra.hu/ 38

Először a magyar kkv‐k jutnak az uniós pénzhez http://www.piac‐profit.hu/unios_forras/eloszor_a_magyar_kkvk_jutnak_az_unios_penzhez.html (2009.11.24.)

35

kisvállalkozások azok, amelyek leginkább igényelnék a tőkeforrásokat, az amúgy is gyenge hitelképességük mellett ugyanis őket érintette a legkedvezőtlenebbül a pénzügyi-gazdasági válság következtében a hitellehetőségek beszűkülése.39 Az ő elindulásukhoz

és

megerősödésükhöz

nyújthatnak

majd

a

remények

szerint

kézzelfogható segítséget az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok európai uniós forrásai. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.) 2009-ben eddig több mint 50 milliárd forintot folyósított a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások jóváhagyott hitelkérelmeire. Az MFB Zrt. a válság kezdete óta kiemelt figyelmet fordít a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztési-, beruházási- és forgóeszköz-finanszírozásának megoldására - olvasható a közleményben. A kkv-szektor által elérhető, programok szerint kihelyezett kumulatív összegeket hetente teszi közzé a bank, a közvetlenül jóváhagyott hitelek havonként kerülnek összesítésre. A legfrissebb jelentés szerint a bank 2009. november 22-ig közel 280 milliárd forint új hitelt hagyott jóvá a vállalkozói programok szerinti hitelek keretében, november 16-a és november 22-e között pedig 1436 millió forintot folyósított a mikro-, kis- és középvállalkozási szektor vállalkozóinak, ami a korábban jóváhagyott hitelszerződések teljesítése. Az

Új

Magyarország

Vállalkozásfejlesztési-,

Agrárfejlesztési-

és

az

Agrár

Forgóeszköz-, valamint az MFB Forgóeszköz Hitelprogramok keretein belül további jelentős források állnak még a szektor rendelkezésére. Hozzáfűzi: hiteleinek kedvezményes kamata változatlanul kevesebb, mint 5 százalék (3 havi EURIBOR + legfeljebb 4 százalék, 15 éves futamidőre).40 A 2010 januárjától megnyíló, a magántőke befektetők tőkehozzájárulásával 40 milliárd forintot meghaladó keretösszegű JEREMIE-pályázat egy a kockázati tőke finanszírozás szempontjából mindeddig alulreprezentált vállalati szegmensre fókuszál. A program kitörési lehetőséget jelent a piacképes ötlettel és kellő elszántsággal rendelkező közepes és kisvállalatok számára. A sikerhez, vagyis a befektetők meggyőzéséhez azonban ezeken az alapvető feltételeken túl másra, a szegmensben eddig egyáltalán nem általános elvárások teljesítésére is szükség lehet. 39

(NFÜ,2009) Idén eddig 50 milliárd jutott a kis cégeknek http://www.piac‐profit.hu/cegblog/penz/iden_eddig_50_milliard_jutott_a_kis_cegeknek_.html (2009.11.24.) 40

36

A Deloitte régiós felmérései rendre azt mutatják, hogy a feltörekvő magyar középvállalatok - vagyis a 2-22 milliárd forint éves árbevételű, dinamikus növekedésre képes hazai cégek - nem teljesítenek rosszul a régiós összehasonlításban. „Sok a jó és piacképes ötlet, de az is igaz, hogy a hazai közepes vállalkozások nagy részénél ma még hiányzik a professzionális vállalatirányítási gyakorlat, például a kontrolling folyamatok konzekvens alkalmazása.”41 A Deloitte - a pályázat eredményeként kiválasztott professzionális alapkezelők közül többeket ismervén - úgy látja, hogy a lebonyolításban résztvevő alapkezelők olyan gazdasági szereplők, amelyek a források elosztásán túl nem csak a piacokhoz való hozzáférésben, hanem a náluk felhalmozott értékes menedzsment szaktudás átadásával is támogatni tudják az ígéretesnek tűnő jelölteket. Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram eredményeként akár még az idén megkezdődhetnek a befektetések, amelyek csaknem 45 milliárd forinttal segítik majd a korai vagy növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozások tőkéhez jutását. A 2006 végén felfüggesztett MFB tőkejuttatási program óta nem volt államilag támogatott tőkebefektetési program Magyarországon. Mivel a magánfinanszírozású kockázati és magántőke-alapok befektetési mérete 3-5 millió eurónál kezdődik, a hazai kis- és közepes méretű vállalkozások gyakorlatilag 2 év „tőkediétával" készültek fel a gazdasági válságra. Az Európai Unió 27 tagországa közül elsőként Magyarországon indulhat el az a kisvállalkozói kockázatitőke-program. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kockázatitőke-programja több szempontból is változást jelent a korábbi, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP) által nyújtott konstrukciókhoz képest. Préda István véleménye szerint az MFB-program

-

bár

befektetési

szakemberek

kezelték

-

alapvetően

egy

részvényzáloggal biztosított, halasztott törlesztésű beruházási hitelként működött. A befektetéseket a banki kockázatkezelés bírálta el, és bár „hivatalosan" az üzleti tervek hitelessége döntött, valójában a bank a nagy saját tőkével rendelkező „old economy" cégeket szerette finanszírozni. Ennek az lett az eredménye, hogy a beruházásintenzív, itthon halálra ítélt, s egyre inkább Ázsiába költöző vállalatok kaptak tőkét, míg a jövő európai üzleti modelljét képviselő szellemi hozzáadott értékből élő cégek az MFB-nél könnyűnek találtattak. A KvfP programja - a szakember szerint - még konzervatívabban

41

(Bodor, 2009)

37

tulajdonosi készfizető kezességekkel fedezett pénzeket adott ki, amit csak a rászorultak vettek igénybe kényszerből.42

4.3 Versenyhelyzet, megállapodások, kilátások Elemezve a versenyhelyzetet a külső piacokon sok szempont megvilágosodik előttünk. Lényeges szempont, hogy a pályázat keretében többnyire profi, a privát tőkebefektetési szakmában már bizonyított szakemberek fektethetik be az állami, illetve európai uniós tőkét. Ráadásul a forráshoz jutó alapkezelők a piacon is megméretnek, ugyanis a pénz 35 százalékát magánforrásokból kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az európai uniós pénzek ehhez lehívhatók legyenek. A szakember fontosnak tartja, hogy a befektetésekről nem állami alkalmazottak, hanem profitérdekelt alapkezelők és privát befektetőik határoznak, így várhatóan nem lobbi érdekek, hanem anyagilag motivált szakemberek kapnak szerepet a döntések meghozatalában. „Az NFÜ alapjainak befektetése egy-egy társaságban évente alig haladhatja meg az 1 millió eurót, így alatta marad a magánalapok „radarjának", nem rontva a magánbefektetők lehetőségeit.”43 Vannak, akik ezzel a programmal sem teljesen elégedettek: egyes cégek ugyanis nehezményezik a 8,5 százalékos „kamatot", amit az állami pénzeknek ki kell termelnie, és helyette inkább „vissza nem térítendő támogatást" szeretnének. A szakember ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy az EU-csatlakozás után Portugália és Írország gazdaságának felvirágzásához is jelentősen hozzájárultak az ilyen, a köz- és a magánszféra által közösen finanszírozott, egyfajta „PPP-rendszerű" alapok. 44 A gazdasági világválság és annak magyarországi vetületei tovább rontják a magyar gazdaság, benne a mikro-, családi-, és kisvállalkozások versenyképességét és az egyébként is nehéz helyzetét. Az IPOSZ megállapodásokkal igyekszik könnyíteni a fennmaradásukat.

42

Pénz‐injekció a magyar kicsiknek http://www.piacesprofit.hu/cegblog/penzinjekcio_a_magyar_kicsiknek.html (2009.11.24.) 43

.(Préda,2009) Pénz‐injekció a magyar kicsiknek http://www.piac‐profit.hu/cegblog/penzinjekcio_a_magyar_kicsiknek.html (2009.11.24.) 44

38

Az IPOSZ a vállalkozói oldalról, az ITDH az állam gazdasági szerepvállalása oldaláról, az OPTEN Kft. pedig mint Magyarország meghatározó céginformációs szolgáltatója összefogott, hogy a külföldi cégeket információval ellátva segítsék a magyar vállalkozásoknak

a

kapcsolatépítést,

illetve

a

nemzetgazdasági

szempontból

meghatározó külföldi tőkebeáramlást, exportnövekedést. Az együttműködés aláírói szerint a magyar gazdaságban számos olyan értékes vállalkozás működik, amelyek az együttműködés eredményeképpen nemzetközi kapcsolatot fognak tudni kiépíteni és sikeres

exportőrökké

válnak.

Az

együttműködéssel

kereslet-kínálati

oldalt

megfelelőképpen összekötve előnyös és üzletileg gyümölcsöző kapcsolatok sorát sikerülhet elősegíteni. A 2005-ben kötött ITD-IPOSZ Együttműködési Megállapodás jól szolgálta és teljesítette a kitűzött célokat. Az aláírók a megállapodást érvényességének fenntartása mellett kiegészítik, kiterjesztik az Enterprise Europe Network hálózatra (ITD-EEN). Így mód nyílik a vállalkozás-fejlesztés, a technológia-transzfer és innováció, valamint a kutatás-fejlesztés területén olyan szolgáltatások nyújtására, amelyek elősegítik a mikroés kisvállalkozásokban rejlő piaci potenciál és innovációs kapacitás fejlesztését és hasznosítását. Az IPOSZ-OKM Együttműködési Megállapodás egyebek mellett lehetőséget ad arra, hogy a 10 fő alatti családi- és mikrovállalkozások javaslatai és kezdeményezései folyamatosan segítsék a minisztérium munkáját, erősítse a gazdaság és a képző intézmények, iskolák és az ipartestületek kapcsolatát, a pályaorientációs tevékenységet. Lényeges, hogy a fontos kézműipari szakmákban a társadalmi és fogyasztói szükségleté lefedhetőek legyenek magyar munkaerővel, a családok és a tanulók már az általános iskolában tudomást szerezzenek a reálszféra felé irányuló a kézműves szakmákban rejlő lehetőségekről. Az aláírók több feladat mellett rögzítik a pályázatokban való részvételi lehetőségek közös vizsgálatát. A radikálisan megváltozott gazdasági helyzetben is folytatja az IPOSZ „A szolgáltató ipartestületek a régiók gazdasági fejlesztéséért" 2007-2011 közötti programját. A szolgáltató rendszerének folyamatos bővítésével el akarja érni, hogy országos, regionális és helyi szinten a naprakész információáramlás, valamint az együttműködés a szakhatóságokkal, gazdálkodó szervezetekkel napi gyakorlattá váljon.45 45

Megállapodásokkal erősítik a kkv‐k helyzetét http://www.piac‐profit.hu/cegblog/megallapodasokkal_erositik_a_kkvk_helyzetet.html (2009.11.24.)

39

A megállapodás megszületett, de Magyarország még nem írta alá a Világbankkal a szerződést arról az egymilliárd euróról, amely a tavaly őszi hitelprogram harmadik csomagja lenne. Ezt az összeget az eredeti ütemterv szerint 2010 elején hívta volna le a kormány. A Népszabadság információi szerint csak az aláírás után születik döntés arról, hogy a friss pénz az IMF és az EU által adott hitelekhez hasonlóan biztonsági tartalék lesz-e, vagy felhasználják. A lap azt valószínűsíti, hogy tartalékba helyezik az egymilliárd eurót azért, hogy a következő kormány dolgát megkönnyítsék arra az esetre, ha új erőre kapna a válság.46 Végül az európai kkv jövőképről is említést téve kiderül, hogy a növekedési potenciál nem alakulása kecsegtető. A Kelet-Közép-Európában tapasztalható magasabb növekedési rátának köszönhetően csökken a különbség a kontinens nyugati és keleti felének kkv- és mikrovállalati szektora között, és nő az igény a finanszírozásra, tanácsadásra, valamint további banki termékekre és szolgáltatásokra - állítják közös kutatásuk alapján az Erste Group, a zeb/rolfes.schierenbeck.associates (Zeb) és az European Financial Management & Marketing Association (EFMA) szakemberei. Azonban míg korábban a hitelezésen, finanszírozáson volt a hangsúly, addig mára az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság közti jobb egyensúly megtalálása és a hatékony üzleti modell kialakítása került a középpontba. Az értékesítés-központú megközelítés ma már nem az ügyfélbázis növelését, hanem az ügyfelek jobb megértését, a keresztértékesítés fejlesztését és hatékony hitelfeldolgozást jelent annak érdekében, hogy az üzleti szegmensben elért nyereségesség növekedjen. Az érett gazdasági státusz felé haladó kelet-közép-európai országok a kis- és középvállalkozásokra a gazdaság gerinceként, a diverzifikáció eszközeként, és a konglomerációs veszélyeket ellensúlyozó szektorként tekintenek. Olyan gazdasági szereplőkre, amelyek tompítják a termelékenységre, a munkaerő-piacra és a gazdasági növekedésre ható kedvezőtlen makrogazdasági fejleményeket. „Az Európai Unió 27 tagállamában működő száz vállalkozásból átlagosan 99,7 számít kis- és középvállalatnak vagy mikrovállalkozásnak. Ez a szektor adja az összes 46

Aláírásra vár a szerződés a Világbankkal http://hvg.hu/gazdasag/20091127_alairasra_var_szerzodes_vilagbankkal.aspx (2009.11.24.)

40

munkahely kétharmadát, ráadásul ezek közül számos munkahelyet vidéken biztosít. A hozzáadott érték 60 százalékát is ezen cégek adják úgy, hogy a különféle szektorokban különféle piaci részesedéssel rendelkeznek”.47 A kis- és középvállalatok nagy száma a bankok számára is nagy lehetőségeket kínál, hiszen a vizsgált bankok a hitelállományuk átlagosan 45 százalékát folyósították kkv-k számára.48 Első ránézésre úgy tűnik: csak úgy úszunk a támogatásokban, még a negatív hatások ellenére is. Felmerülhet a kérdés, hogy ha ennyi támogatáshoz jutnak országunkban a kis-és középvállalkozások, akkor lehetséges, hogy ezek nélkül egy totális, országos gazdasági összeomlásra lettünk volna ítélve?

5. Banki reakciók a válságra- KKV stratégiák Talán a leggyakorlatiasabb és alapos kutatásaimat tartalmazza ez a fejezet, segítségemre szakemberek voltak. Miután vizsgáltuk a kkv-kat, a külső piacot, elmaradhatatlan a hitelintézetek elemzése is egyaránt.

5.1. Nemzetközi áttekintés A globális pénzügyi válság lefolyásával, okaival és következményeivel nagyszámú elemzés foglalkozott a legkülönfélébb megközelítésben. Különösen nagy volt az érdeklődés a válság következményeinek tompítását célzó jegybanki politikák és az állami szerepvállalás különféle formái és eszközei iránt. Ezt a fejezetet a bankok, azok közül is első sorban a kereskedelmi bankok válságra adott válaszait elemezzük példák alapján. A fejezet szemlélete jövőorientált, azaz ahol lehetséges, ott a múltbeli trendekből és jelenlegi helyzet kihívásaiból igyekszünk a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni.

47

( Böschenbröker,2009) Jó idők várnak a kis cégekre? http://www.piacesprofit.hu/cegblog/jo_idok_varnak_a_kis_cegekre.html (2009.11.25.) 48

41

5.2. A válság fő vonásai és a bankokkal szembeni kihívások Az USA másodrend jelzálogpiacán 2007 augusztusában kezdődött válság először azokat a bankokat érintette, amelyek jelentős jelzáloghitel-állománnyal és arra épülő ún. strukturált pénzügyi eszközökkel rendelkeztek. Ezt a szakaszt nagy amerikai és európai bankok csőd közeli állapotba kerülése, illetve csődje jellemezte. A bankcsődök veszélyeztették a pénzügyi rendszer egészének stabilitását, ami közvetlen állami beavatkozást váltott ki, elsősorban a nehéz helyzetbe jutott bankok különféle formákat öltő felkészítése révén. A pénzintézetek konszolidálását, tőkehelyzetük megerősítését a jegybankok

likviditásnövelő

intézkedései

egészítették

ki

(az

alapkamatokat

összehangolt csökkentése, jegybanki forráshoz jutás megkönnyítése stb.) A válság felszínre hozta a pénzügyi rendszer gyenge pontjait, és fokozatosan átterjedt a pénzügyi piac egyéb területeire és más országokra, majd mindinkább éreztette kedvezőtlen hatásait a termelő szférában. A legtöbb ország bankszektorát a globális pénzügyi válságnak a Lehman Brothers 2008. szeptember közepén bekövetkezett csődjével fémjelzett második szakasza érintette a legerőteljesebben. Ennek nyomán ugyanis mélypontra zuhant a bankszektor szereplőinek egymás iránti bizalma, aminek következtében korábbi időszakot jellemző pénzbőség a visszájára fordult, a bankközi pénzpiac likviditása világméretekben drámai módon összeszűkült, 2008 októberében átmenetileg kiszáradt, ezzel összefüggésben a bankközi kamatlábak erőteljesen megemelkedtek és tartósan magas szinten maradtak. A kormányzati beavatkozás először tőkeinjekciók, a kintlévőségekre történő garanciavállalás formáját öltötte, majd később a rossz hitelek állam által történő megvásárlására vagy garantálására vonatkozó konstrukciókat is kidolgoztak. A pénzügyi piacokon a feszültség 2009 januárjára enyhült, azóta további konszolidáció következett be, ami azonban messze nem jelenti a pénzügyi válság végét. A helyzet továbbra is meglehetősen bizonytalan. A válság egyes szakaszaiban a bankoknak különféle típusú veszteségforrásokkal kellett szembesülniük. A válság első szakaszát a kereskedési könyvekben szereplő elértéktelenedett eszközök leírása jellemezte. Ezek nagyságrendje nem volt ismert, fokozatosan derült fény a rossz kintlévőségekre, ezért a folyamat nem volt előrejelezhető. A strukturált pénzügyi termékek komplexitása miatt nehéz volt megbecsülni, hogy a veszteségek milyen módon érintik az értékpapírosított banki eszközöket. A másodrendű és annál is gyengébb hitelképességű adósokra vonatkozó információk hiánya miatt nehéz volt elfogadható becslést adni a csődarányra, ezáltal a hitelportfólió minősége romlásának 42

mértékére. Ráadásul a bankok az illikvid eszközöket olyan árakon értékelték, amelyek a szóban forgó eszközök minőségén túlmenően a vásárlók hiányát is nagymértékben tükrözték. A Nemzetközi Valutaalap legújabb értékelése szerint világméretekben összesen 4,1 billió dollárra tehető a válság hatására potenciálisan leírásra kerülő pénzügyi eszközök állománya. Ennek kétharmada a bankokra jut. További veszteség-leírási sokkok sem zárhatók ki, de azok potenciális vagy tényleges veszteségek, amelyekkel a bankok a globális pénzügyi válság második, jelenlegi szakaszában szembesülnek, már sokkal kiszámíthatóbbak. Ezek a potenciális vagy tényleges veszteségek a hitelportfólió romlásával kapcsolatosak. A recesszió és a hitelportfólió minőségének alakulása közötti összefüggések ismertek, a kettő közötti kapcsolatra vannak historikus adatok. A munkanélküliség növekedésével különösen jelentős veszteségek várhatók a hitelkártyaés a jelzáloghitel-üzletágban, de nem lesz a helyzet a személygépkocsi-hitelek és a lízingfinanszírozás terén sem.

5.3. A bankok válságra adott reakcióinak fő vonásai A bankok váláságra adott válaszainak elemzésekor célszerű abból kiindulni, hogy a fejlett piacgazdaságok bankjai többségének a jövője biztos, mert a kormányok a pénzügyi rendszer stabilitására tekintettel nem hagyják csődbe menni őket. E bankok működése viszont gyökeres változtatásra szorul. A szerkezeti átalakítás keretében az állami tőkejuttatásban részesült bankok arra a kérdésre is választ kell adniuk, hogy mennyi idő alatt és milyen feltételek mellett számolja fel tulajdonosi pozícióit az álla. Ennek az elemzése azonban szétfeszítené e tanulmány tartalmi és terjedelmi kereteit. A banki hitelezés általános keretfeltételei gyökeresen megváltoztak, a korábbi kereslet által táplált piac a válság és ezzel összefüggésben a kockázatok megnövekedése miatt kínálathiányossá vált, azaz a kínálat a szűk keresztmetszet a hitelezésben. Az elszenvedett tőzsdei és hitelezési veszteségek (rossz jelzáloghitelek, romló minőségű hitelportfólió stb.) és növekvő kockázatok miatt a pénzintézetek a piaci kamatláb nagyságától függetlenül visszafogták hitelkínálatukat. Ennek nyomán a bankok árazási alkuereje jelentősen megnövekedett. A válság miatt természetesen a hitelek iránti kereslet is csökkent, különösen az amerikai háztartások körében, de kisebb mértékben, mint a kínálat. A háztartások nem hitelfelvételre törekednek, hanem az adósságaik 43

csökkentésére, azaz hiteleik visszafizetésére, de legalább az adósságszolgálati terhek (kamat plusztörlesztés) mérséklésére. Ez mindenekelőtt a globális pénzügyi válság első szakaszára vonatkozik. A globális pénzügyi válság jelenlegi szakaszában, a vállalti szférában a hitelek iránti gyenge kereslet a fő probléma, főleg Nyugat-Európában, azaz a vállalti szféra prudensebb, mint a bankszektor. A vállaltok recessziós vagy recessziógyanús környezetben nem kezdenek azonnal beruházásba, ha a kamatlábak mérséklődését tapasztalják, legfeljebb akkor, ha azt várják, hogy a változó kamatozású hitelek kamatlába hosszabb ideig alacsony marad. A vállalti hitelkeresletet kívánják élénkíteni az EBRD és az Európai Központi Bank különféle konstrukciói. Ugyanakkor sok olyan vállalat is van, főként a kkv-szektorban, amelynek szüksége lenne hitelre, de nem jut hozzá. Az utóbbi évtizedben, amikor a tőke ára alacsony volt, a bankok üzleti stratégiája a mérleg eszközoldalára koncentrált. A pénzügyi innovációk (értékpapírosítás, strukturált hitelek stb.) is az aktívákat érintették, nevezetesen, miként lehet tartósan magas hozamokat elérni, miközben a kockázatokat a nemzetközi pénzügyi piacokon ezeknek az innovációknak a segítségével szétterítik. A nemzetközi rating cégek ebben társak voltak, felelősségük részletes bemutatása ismét csak túlmutat ennek a dolgozatnak a keretein. A globális pénzügyi válság kezdete óta azonban az érzékelhető, hogy a forrásoldal került előtérbe, azaz a veszteségekkel szemben védelmet nyújtó tőke nagysága és minősége, illetve a források futamideje vált fontosabbá. A bankok tőkeszükséglete nemcsak a jogszabályi előírások esetleges változásai miatt nő, hanem azért is, hogy meglegyen a megfelelő fedezet az estleges veszteségekre. A tőke relatív szűkössége és magasabb ára miatt nehézségekbe ütközik a mérlegfőösszeg növelése, ráadásul azok az innovatív megoldások (értékpapírosítás), amelyekkel mérlegen kívülre vitték a hitelkockázatokat, ezáltal virtuálisan javították a tőkekövetelményeknek való megfelelést, nem járható út, amit bizonyít, hogy a bankok nagyon erősen visszafogták ezt a korábban széles körben folytatott gyakorlatukat. Emellett a rendelkezésre álló tőkét is a korábbinál hatékonyabban kell felhasználni. Bizonyos tevékenységek tőkeigénye nagy, de megtérülése kicsi, miközben a tőkeáttétel is kisebb, a kockázatok nagyobbak és a tőkeköltség magasabb. A globális pénzügyi és gazdasági válságban az eszközök likviditása is más megvilágításba kerül. Olyan időszakban, amikor a piacok kevésbé likvidek, az eszközök hosszabb ideig maradnak a mérlegben. Ez növeli a bank számára a kockázatot, és tőkét köt le, amelyet máshol jobban lehetne felhasználni. Mindez arra ösztönzi a bankokat, 44

hogy kevésbé tőkeigényes területekre koncentráljanak. A bankok törekednek az általuk vállalható kockázatok mérséklésére, ami azt jelenti, hogy visszafogják a saját számlás ügyleteket, ehelyett nagyobb mértékben támaszkodnak az ügyfelekre. A bankok érdeklődése nő az olyan tevékenységek iránt, amelyek nem kötnek le jelentős tőkét és nem járnak nagy kockázatokkal. Ilyen a befektetési banki tanácsadás, a letéti szolgáltatás, a vagyonkezelés (itt mások pénzét kockáztatják). A tanácsadás iránti keresletet várhatóan hosszabb időn keresztül táplálja, hogy a válság miatt sok vállalat szorul tőkebevonásra, illetve kénytelen átstrukturálni adósságállományát. A bankok nagyobb figyelmet fordítanak olyan eszközökre, amelyek további hitelfelvételek fedezetéül szolgálnak. Ennek megfelelően a bankok kétfelé osztják tevékenységüket. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek olyan fedezetet igényelnek, amelyeket a központi bankok is elfogadnak (például magas minőségű jelzálog) vagy természetüknél fogva megfelelő biztonságot adnak (például bizonyos részvények). A másik csoportba olyan tevékenységek kerülnek, amelyek nem igénylenek fedezetet, így biztosítékok nélküli finanszírozást is lehetővé tesznek. A bankok mérsékelni kívánják a wholesale banki finanszírozásnak való kitettségüket, azaz a bankközi piacok, illetve a tőkepiaci instrumentumok révén történő forrásszerzés helyett nagyobb mértékben kívánnak a betétekre támaszkodni. Általános törekvés a hitel/betét arány csökkentése. A tapasztalatok alapján a kiterjedt fiókhálózattal rendelkező bankok sokkal sikeresebbek voltak betétgyűjtésben, mint azok a bankok, amelyek már értékesítési csatornákra (Internet stb.) helyezték a hangsúlyt. Az árnyalt képhez az is hozzátartozik, hogy a betétekre való támaszkodásnak is megvannak a kockázatai. A betétek ugyanis könnyen kivonhatók a bankokból, és a betétesek védelmét szolgáló kormányzati garanciák egyáltalán nem akadályozzák meg a betéteseket abban, hogy diszkrimináljanak az egyes pénzügyi intézmények között. A vállaltok és a háztartások ugyanis el kívánják kerülni, hogy csődbe jutott bankból kelljen kivonni betéteiket.

5.4.

Következtetések

Bár a 2008 őszi nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulencia mára jelentősen mérséklődött, a helyzet továbbra is meglehetősen bizonytalan. Noha nem zárhatók ki

45

további veszteségleírások, a bankok a jövőben inkább a hitelportfólió reálgazdasági válságra visszavezethető romlásával kapcsolatos veszteségekkel kell számolniuk. Az olcsó pénz időszakától eltérően, amikor a mérleg eszközoldala volt előtérben, a válságra adott reakcióként a bankok most a mérleg forrásoldalára koncentrálnak, azaz a veszteségekkel szemben védelmet nyújtó tőke nagysága és minősége, illetve a források futamideje válik mind fontosabbá. A mérlegfőösszeg növelése helyett minőségi szempontok kerülnek előtérbe: a bankok rendelkezésére álló tőke minél hatékonyabb és jövedelmezőbb felhasználása, a kockázatok mérséklése például a saját számlás ügyletek visszaszorításával, az eszközök likviditásának javítása, a kevéssé tőkeigényes tevékenységekre való szakosodás, a fedezet nélküli ügyletek arányának növelése, illetve olyan ügyletek esetében, amelyeknél szükség van fedezetre, jó minőségű fedezet biztosítása. A banki stratégiák kiemelkedő fontosságú eleme a hitel/betét arány csökkentése a betételhelyezés ösztönzése révén, azonban a betétek könnyű visszavonhatósága miatt ennek is vannak kockázatai. Az állami tőkeinjekcióban nem részesült, vagy kevésbé diverzifikált hitelportfólióval rendelkező bankok konszolidációs és fejlődési lehetőségeik korlátozottak. Az alacsony kamatlábak tartós fennmaradása a szűk kamatmarzs miatt hátrányosan érinti a bankszektort. Az állami tőkejuttatásban részesült bankok által felszámolt díjakra politikai okokból várhatóan jelentős nyomás nehezedik. Ami az ország specifikus jellemzőket illeti, az USA-ban az állam által adott tőkét a bankok többsége a hitelezés bővítésére használta. Sajátos, más országokra nem jellemző specifikus vonásai miatt a kanadai bankrendszert nem érintette a globális pénzügyi válság. A felzárkózó piacokon belül az ázsiai bankokat a recesszió hatásain kívül nem érintette a globális pénzügyi válság. Közép- és Kelet-Európában a válság megkérdőjelezte a devizahitelezés korábbi modelljének fenntarthatóságát. Hosszabb ideig tartó bizonytalanság után a külföldi tulajdonban lévő helyi bankok nyugat-európai anyabankjai megerősítették, hogy képesek a közép- és kelet-európai érdekeltségeik likviditásának biztosítására. Ez azonban a hitelezés szinten tartására elegendő, a növekedéshez kevés.

46

5.5.

A bankok eszközei és forrásai

Első lépésben megvizsgáljuk, hogy a bankok mérlegében mely tételekhez kapcsolható kamatkiadás vagy kamatbevétel, vagyis melyek azok a mérlegtételek, amelyek árazása a dolgozat szempontjából kiemelten érdekes. A bankok eszközeit és forrásait a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára nyújtott adatszolgáltatások alapján elemeztük. A banki árazási gyakorlatának alaposabb megismeréséhez mélyinterjúkat készítettünk több magyar bankkal. 2009 első felében a bankok eszközeiből a belföldieknek folyósított hitelek tették ki a legnagyobb arányt, részesedésük 64,1% volt. Ide tartoznak a háztartásoknak, a vállalatoknak illetve az államháztartásnak folyósított hitelek. A banki eszközök 1516,5%-a volt belföldiek által kibocsátott értékpapír. Ennek legnagyobb részét állampapírok tették melyeket részben likviditási, részben pedig befektetési céllal vásároltak a bankok. Szintén jelentős volt a külföldi eszközök aránya (11,7%). Ebbe a 47

csoportba részben pénzpiaci termékek tartoznak, részben pedig külföldi leányvállalatok részvényei. A források között szintén nagy a koncentráció. A passzívák 45,3%-át a belföldi betétek tették ki. Ezeket főként a lakosság és a vállalatok körében gyűjtötték a bankok, de az államháztartás betétei is ide tartoznak. A kategória tartalmazza a folyószámlák egyenlegét és a lekötött betéteket is. A másik jelentős finanszírozási forrás a külföldről felvett hitelek csoportja, ennek aránya 35,7% volt. Ez egy elég vegyes kategória, hiszen ide tartoznak a külföldi pénzpiacokon felvett hitelek, de az anyabankok által nyújtott források egy része is itt jelenik meg. Ez utóbbi nagyon jellemző a magyar bankrendszerre, hiszen a Magyarországon működő bankok túlnyomó többsége külföldi bankcsoport tagja. A bankok saját tőkéje az összes forrásnak csak 7,3%-át tette ki, hasonló aránnyal jelennek meg az egyéb források is

5.6.

Finanszírozási források bővülése

A kisvállalkozások egy részének a növekedését jelentős mertekben akadályozza, hogy nem elég gyors a belső forrásaik akkumulációja, es nem jutnak külső finanszírozási forráshoz, például abból adódóan, hogy a bankok a magas tranzakciós költségek, vagy a biztosítékok elégtelensége miatt nem finanszírozzak őket, emiatt nem tudjak kihasználni a növekedési lehetőségek egy re szét. Célul tűzzük ki, hogy a KKV-k belső és külső forrásai arányosan és fenntarthatóan bővüljenek, szolgálva a jövedelemtermelés és a foglalkoztatás növekedését. A ’finanszírozási források bővülése’ cél alábontott céljai a következők: Magasabb finanszírozási kockázatú termékek körének bővítése A magasabb finanszírozási kockázatú termékek köre a KKV-knak szóló, diverzifikált hiteles befektetési termékek kínálatát jelenti, beleértve a magvető, a start-up és növekedési fázisban levő KKV-kba történő befektetéseket. Célunk, hogy a pénzpiacokon bővüljön a KKV-knak szóló termékek kínálata, és ez által nagyobb legyen a külső források bevonásának mértéke és aránya.

5.7.

KKV-k felhalmozásának növelése

48

A KKV-k felhalmozásának növelését es így a beruházási hajlandóság növelését az állam döntően szabályozási eszközökkel segítheti elő, ösztönözve a vállalkozások jövedelméből visszaforgatott források növelését. Célunk, hogy a KKV-k növekvő jövedelmeikből nagyobb hányadot fordítsanak felhalmozásra. A cél elérésének mérése: A KKV-k gazdálkodását akadályozó tényezők közül a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága intenzitási mutató a 2007. évi 63 pontról 2013-ra 49 pontra csökkenjen.49 A cél elérésének mérése: A külső forrást bevonni képes kis- es középvállalkozások aranya a teljes kis- es középvállalkozói szektoron belül kb. 20-rol 30 százalékra emelkedjen 2013-ra.

5.8.

KKV-k likviditásának javulása

A KKV-k likviditásának javításához szükség van mind az állam fizetési fegyelmének erősítésére, mind a hatékonyabb követeléskezelési eljárások elterjesztésére. Célunk, hogy javuljon a KKV-k likviditása, ezáltal növekedésük előtt kevesebb akadály legyen. Vállalkozói tudás fejlődése A vállalkozások hosszú tavú fejlődése szempontjából a vállalkozói ismereteknek, tudásnak, készségnek döntő jelentősege van, ezért célunk a vállalkozói szféra egészében mind menedzsment, mind alkalmazotti szinten a humán erőforrások fejlesztése. A program keretében 2007. évtől megkezdődik olyan jogszabályi módosítások es esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembevevő fejlesztéspolitikai intézkedések megvalósítása,

amelyeknek

érezhető

hatása

lesz,

mind

a

vállalkozok

versenyképességére, mind a központi költségvetésre, és a GDP százalékában kifejezhető mértékű költségmegtakarítást eredményeznek a következő időszakban. Az üzleti környezet javítását célzó szabályozási és fejlesztési projektek generálására és megvalósításra

évente

ismétlődően

kerül

majd

sor,

figyelembe

véve

a

versenyképességre gyakorolt hatást, költségvetési hatást es a végrehajtás időigényét.

49

(GKM reprezentatív vállalkozói felmerése alapján).

49

5.9.

Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök

A korábban ismertetett elvekkel összhangban a többletforrásokat piacvezérelt pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül juttatjuk el a vállalkozásokhoz. Ezektől azt varjuk, hogy néhány eves perspektívában a pénzpiacba integrálódva önállóan is működőképes alrendszerekké válnak, további donorfinanszírozás nélkül is működni tudnak. A programok fő célja a kezdő es a mikro-kis-, es középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának könnyítése. A beavatkozásoknak a piaci elégtelenségekre kell irányulniuk, amelyeket az erre irányuló elemzéseknek kell feltárniuk. A források felhasználását kétlépcsős intézményrendszeren keresztül tervezzük megvalósítani. A forrásokat olyan finanszírozási alapba helyezzük, amely a pénzügyi közvetítőknek biztosit forrásokat. A pénzügyi közvetítők olyan önálló, pénzügyi felelősséggel gazdálkodó szervezetek, amelyek a fejlesztési alapok forrásaiból finanszírozzak a fejlesztéseket. Tevékenységüknek növekvő mertekben fenntarthatónak kell lennie, es olyan kockázatkezelési kapacitást kell kialakítaniuk, amivel további, pénzpiaci forrásokat is be tudnak vonni a kis- es középvállalkozások finanszírozásába. A pénzügyi közvetítők által finanszírozott vállalkozások jellemzően a következők lennének: A kereskedelmi bankok által méretgazdasági okokból nem finanszírozott, növekedési potenciállal rendelkező, kis kezdeti hitelösszeget igénylő vállalkozások finanszírozása (mikrohitelezés). A nem elégséges tárgyi fedezettel rendelkező, illetve a vállalkozás kis méretéből adódó sajátos kockázatú vállalkozások (jellemzően a kereskedelmi bankok lehetséges ügyfelei). A tőzsdén kívüli tőkebefektetések lehetséges célvállalatai közül azok, amelyeket méretgazdaságossági okokból nem finanszíroz a klasszikus tőkepiac. A magas regionális kockázatú területeken működő, de potenciálisan növekedni képes vállalkozások tőke- es hitelfinanszírozása. A fejlesztendő, finanszírozandó vállalkozások kiválasztásánál döntő szempont a jövedelemtermelés növelésének esélye, az ágazati preferenciák csak ennek alárendelve érvényesülnek.

5.10. Mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, tőkebefektetések

50

A mikrofinanszírozás keretében a mikrohiteleknek azokat a vállalkozásokat kell finanszírozniuk, amelyek hitelképesek, de nem bankképesek, vagyis amelyeket kis összegű kezdeti hiteligényük miatt a jelenlegi pénzügyi szabályozásból fakadó költségviszonyok mellett nem tudnak a kereskedelmi bankok finanszírozni. A mikrohitelezesi technikák fejlesztésével es a működési szabályok átalakításával el kell érni a következő változásokat: lényegesen le kell rövidíteni a hitelek elbírálási idejét; többszörösére kell növelni a finanszírozott ügyfelek számát, lépcsőzetes hitelezés alkalmazása a kockázatok hatékony kezelésére; a finanszírozó szervezetek a vállalkozások üzleti ciklusához igazodó hiteleket adjanak, a mikrohitelező szervezetek pénzügyi felelősséget erősíteni kell; meg kell teremteni a működési, majd a pénzügyi fenntarthatóságot, es ezzel a nem támogatott források bevonásának lehetőségét 4-5 éven belül. A mikrohitelezés fenntarthatóságának elérésére olyan, a nemzetközi gyakorlatot figyelembe vevő kockázatkezelési módszerek alkalmazására van szükség, amelyek illeszkednek a hazai lehetőségekhez es az ügyfélkör sajátosságaihoz, lehetővé teve, hogy a mikrofinanszirozás költséghatékony módon valósuljon meg. Az eszköz alapú finanszírozás

es

a

követelésvásárlás

(faktoring)

szinten

szerepet

kaphat

a

mikrofinanszírozásban a hitelezésre érvényes elvek alkalmazása mellett. A garanciaeszközök alkalmazása növeli a kis- es középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit. A hitelpiac bővülését meghaladó mértékű növekedés látszik indokoltnak a jelenlegi szolgáltatások bővítése mellett. Indokolt a biztosítékok es a hitelezési kockázat hatékonyabb kezelését lehetővé tevő eszközök kialakítása es felhasználása. A garanciavállalási tevékenység hatékonyságát javíthatja a jelenlegi szervezeti kor funkcióinak áttekintése es a feladatmegosztás módosítása.

A tőkepiaci törvény 2005 őszen elfogadott módosítása új lehetőségeket teremt a tőkebefektetések állami eszközökkel történő előmozdítására. A tőkebefektetési alapokban megvalósulhat a magán- es az állami forrásból származó tőkék kombinációja. Ezzel egyrészt lehetővé válik, hogy a közvetlenül befektető állami tőketársaságok szerepet fokozatosan átvegye a „holdingalap” funkció, amely tőkebefektetési alapokon keresztül járul hozzá a gazdaságpolitikai célok eléréséhez. Másrészt jóval nagyobb mertekben teszi alkalmazhatóvá a „piaci magánbefektető” elvet, amely szerint a

51

magánbefektetővel azonos feltételek mellett állami forrásból adott tőke nem minősül támogatásnak. A program keretei lehetővé teszik a 2007–2013-as időszakban további pénzügyi konstrukciók indítását, valamint szükség eseten az előirányzott összegek konstrukciók közötti átcsoportosítását. Rengeteg alternatív és látszólagos segítségnyújtás a KKV-knak. Először gondolhatnánk. Azonban ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a bankok első sorban saját érdekeiket nézik, lévén ők is krízishelyzetben vannak, a hitelfelvételek és kondícióik igencsak szigorodnak.

6. A magyar állam válságkezelési tevékenysége Végül jöjjön egy kis állami kitekintés. Talán a banki reakciók után, érdekesnek tűnhetnek az állami szabálymódosítások, és a támogatások elosztásának rendszere. Azonban a felhasználás már korántsem biztosan megfelelő.

6.1. Magyarországi támogatások tagállamokkal összehasonlítva Magyarország nyújtja a legtöbb állami támogatást a cégeknek. Magyarországon fizeti az állam a legtöbb közvetlen szubvenciót a versenyszférának az egész Európai Unióban, legalábbis ha a gazdasági válság miatt foganatosított intézkedéseket nem számítjuk. Az állami támogatások összértéke egyébként uniós szinten a krízis miatt nagymértékben nőtt.

52

Magyarországon a versenyszférának nyújtott állami támogatások mértéke tavaly elérte a 2,5 milliárd eurót, ami a GDP 2,38 százaléka.50 A Bizottság által összeállított anyagból az is kiderül, hogy egyetlen más tagállamban sem ilyen bőkezű a központi és az önkormányzati költségvetés a cégekhez. Még a rangsorban második helyen álló Máltán is csupán 2,00 százalékot tett ki tavaly a szubvenciók összértéke a GDP arányában. A legtöbb tagállamban azonban 1 százalék alatt van ez a mutató, az uniós átlag is csupán 0,54 százalék. Közvetlen versenytársaink közül Lengyelországban 1,02, Csehországban 0,97, Romániában 0,63, Szlovákiában 0,53 százalékot mértek. Ezek a számok a válság miatt nyújtott támogatásokat és a vasúti szektornak adott szubvenciókat nem tartalmazzák.

4. ábra A meglepően magas magyar adaton belül az iparnak és a szolgáltatási ágazatoknak 50

Európai Bizottság jelentése a szubvenciókról, 2009).

53

nyújtott támogatások nagyjából hasonló arányt tesznek ki, mint az EU egészében. Idehaza a 2,38 százaléknyi szubvención belül 1,81 százalék az ipar és a szolgáltatások rátája, az EU-ban a 0,54 százalékból 0,42 százalék. GDP-arányosan 2003 és 2008 között a magyar szubvenciók értéke kismértékben csökkent (0,1 százalékponttal). Uniós átlagban hasonló volt a tendencia az elmúlt öt évben, ott 0,05 százalékponttal zsugorodott az állami támogatások GDP-arányos mértéke. Ha azonban a válság miatt folyósított szubvenciókat is figyelembe vesszük, uniós szinten már egészen más kép rajzolódik ki. Az állami támogatások összértéke megnégyszereződött 2007-ről 2008-ra: 66,5 milliárd euróról 279,6 milliárd euróra emelkedett. GDP-arányosan ez 0,52 százalékról 2,2 százalékra történő ugrást jelent vagyis

körülbelül

1,7

százalékra

tehető

a

válság

miatt

kifizetett

összeg.

A tagállamok 2008-ban a Bizottság jóváhagyásával összesen 3 361 milliárd eurónyi állami támogatást ítéltek oda válságkezelési célokra. Ennél azonban sokkal alacsonyabb, mindössze 958 milliárd euró volt az a nominális összeg, amelyet a tagállamok 2008-ban ténylegesen végrehajtott válságkezelési támogatásokra fordítottak. Ezeken a támogatásokon belül az állami támogatási elem a becslések szerint 212,2 milliárd euró, azaz a 27 uniós tagállam GDP-jének 1,7%-a. Az állami támogatási elem lényegesen alacsonyabb a nominális összegnél, elsősorban azért, mert az állami kezességvállalások állami támogatási eleme általában a garantált összegnek csupán egy csekély hányadát teszi ki. Ezekre a költségvetési kiadásokra ráadásul csak abban az esetben kerül ténylegesen sor, ha az állami kezességvállalást valóban igénybe veszik. Németország,

Nagy-Britannia

és

Dánia

fordította

a

legnagyobb

összeget

válságkezeléssel kapcsolatos állami támogatásokra 2008-2009 folyamán (az idén november 11-ig bezárólag), egyenként 500 milliárd eurónál is többet. Közel 400 milliárd eurót fizettek ki ilyen célra Írországban, 346 milliárdot Franciaországban, 288 milliárdot Belgiumban, 250 milliárdot Spanyolországban, 240 milliárdot Hollandiában, 155 milliárdot Svédországban. A többi tagállamban ezeknél jóval kisebb összeget fordítottak a válságkezeléssel kapcsolatos rendkívüli támogatásokra. Magyarországon mindössze 6 milliárd eurónak megfelelő összeg ment ilyen célra 20082009 folyamán - nyilvánvalóan elsősorban azért, mert hazánk pénzügyi lehetőségei ennyit tettek lehetővé. Megfigyelhető egyébként, hogy főleg ott kellett sokat költeni a válságkezelő állami támogatásokra, ahol magas volt a bankszektor részesedése a teljes megtermelt GDP-ben. Írországban például ez a ráta 10,9 százalékos volt, míg a 54

tagállamok zömének mutatója 5-8 százalék közötti (hazánké 4,0 százalék). Toronymagasan Luxemburg számít a leginkább “bankosított" tagállamnak abban az értelemben, hogy ott a bankszféra 29 százalékkal járul hozzá a GDP-hez - nem meglepő tehát, hogy a parányi nagyhercegségben 7,26 milliárd eurót kellett válságkezelő állami támogatásra fordítani 2008-2009 folyamán, ami eléri a GDP 7,64 százalékát. A pénzügyi válságtól eltekintve a többi támogatást a tagállamok megfelelő ütemben irányították át a közös érdekű horizontális célkitűzések felé - állapította meg a Bizottság. Az ipar és a szolgáltatások terén nyújtott támogatásoknak már mintegy 88 százaléka a közös érdekű célkitűzésekre irányul, miközben a válságkezeléshez nem kapcsolódó megmentési és szerkezetátalakítási támogatások összege csökken. A Bizottság külön kiemelte, hogy egyre több támogatás irányul a regionális, valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs célokra, ami a jövőben várhatóan a munkalehetőségek bővítéséhez is hozzájárul. 51

6.2. Az állami reakciók elemzése Nem volt rég, amikor a kibontakozó bankválságra magyar kormányzati illetékesek úgy reagáltak, hogy az minket nem érint, bankjaink egészségesen működnek, nincsenek tele rossz ingatlan hitelekkel. Azt meg kizárták, hogy a nemzetközi bankválság árthat a magyar gazdaságnak ezért az ez évi növekedést a költségvetés első olvasatában még 3 %-ban határozták meg. Ma azonban az a komoly nemzetközi és hazai elemzők véleménye, hogy az IMF gigahitele ellenére a magyar a legsúlyosabb eset Európában. Az IMF adott egy esélyt a kormányfőnek, hogy közelítsen az igazsághoz, ami eddig mindig nehezére esett. Legutóbb azt mondta, hogy nagyobb lesz a visszaesés, mint amire az IMF gondolt, és amivel a költségvetést tervezték(-0,9%). Érdemes áttekinteni, hogy miért. Azzal érdemes kezdenünk, hogy a gazdaság valós tényeit eltakaró hamis kormányzati propagandát nem csak a rendszerváltás előtt, de azután is kiszolgálta a nemzetközi normáktól gyakran súlyosan eltérő állampénzügyi nyilvántartás. Ezekről még a parlamenti képviselőknek sem kell tudni a miniszterelnök szerint. A folytatólagos

51

Európa‐rekorder a magyar állam a támogatásokban http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=125689 (2009.11.25.)

55

állampénzügyi hamisításokat még az uniós csatlakozás sem tudta végérvényesen kiiktatni. Ártalmasan erőltetett exportorientáció és hamis állampénzügyi nyilvántartás nagy szerepet játszott a dolgok alakulásában. A legnagyobb hamisság és egyben önámítás, hogy a gazdasági növekedést és egyben a jólét forrását a hazai hivatalosok (benne a jobboldal sok vezető közgazdásza is) a bruttó társadalmi termék (GDP) bővülésében láttatják, véletlenül sem említik, hogy a GDP bővülése az ország lakók jólétét csak olyan mértékben emelheti, amilyen mértékben ebből nemzeti jövedelem (GNI) is lesz. Csak ebből jut ugyanis a magyar tulajdonú vállalkozásoknak és a munkavállalóknak. Nyugdíjakat is ebből lehet fizetni. Ahol a GDP növekedését a külföldi tőke táplálja ott ennek jövedelme sem a belföldieké. A GDP mellett a nemzeti jövedelem fogalma soha nem szerepelt és ma sem szerepel a közvélemény tájékoztatásának listáján. A GDP-re hangolódott propaganda és kommunikáció eltakarta ugyanis a lényeget. A rendszerváltozás óta végbement szerény mértékű GDP növekedés jórészt a hazánkban működő nemzetközi tőke érdeme. Ennek jövedelmét ki is viszik az országból. Sokan közülük adókedvezményben részesültek. Akik meg nem azok adó előtt gondoskodnak jövedelmük kivonásáról anyacégeikkel folytatott kereskedelmükön keresztül. A kormányzati gazdaságfejlesztési politikák is rendre a GDP mániára épültek, ahelyett, hogy a nemzeti jövedelem emelését tűzték volna ki célul. Ennek jegyében kaptak adómentességet, letelepedési támogatást nemzetközi cégek. A támogatásokhoz is a hazaiak jövedelméből kellett ráadásul elvenni. A GDP orientált gazdaságfejlesztés nem adott lehetőséget a hazai kis és középszektor megerősítésére. Az gyenge és fejletlen és főként tőkehiányos maradt. A mai állapotok szerint teljességgel alkalmatlan a nemzetközi versenyre, akár Kelet-Közép-Európa viszonylatában is. A válságban ma viszont elsősorban a nagyra becsült multik bocsátanak el tömegesen és ők csökkentik termelésüket. A kis és közepesek viszont alkalmatlanok, hogy ezt legalább részben kompenzálják. Őket a csődben lévő állam sanyargatja, mert bevételt csak tőlük tud kicsikarni, amíg a tetőt a magyar államkassza felett az IMF tartja.(2010 tavaszáig) Az IMF hitel ugyanis a nemzetközi szereplők zavartalan hazai működését szolgálja. Alapszabálya szerint ez az IMF feladata. Az államkassza rendbehozatala viszont a kormány feladata. Erre 2010 tavaszáig van ideje, addig tartja felette a plafont az IMF. A GDP imádatra rímelő másik hamisság, a minden áron való exportorientált gazdaságpolitika erőltetése. Ezt ugyanaz a közgazdász kör vallja ma is. Össze is függ a 56

GDP imádattal. A nemzetközi cégek ugyanis azért jöttek hazánkba (tisztelet a kevés számú kivételnek) hogy éljenek a tartósan nyomott magyar bérekkel és a relatíve gyorsan javuló termelékenységgel. Ma a magyar munkavállaló órára és munkavállalóra vetítve az EU termelékenységi szintjének 70%-át hozza 25-30%-os bérszint mellett. Másutt egy eurónyi termékben 5560 cent a bér arány, nálunk alig több mint 30. Ezt eredményezte a GDP és az erőltetett exportorientált gazdaságpolitika. A kormány és a hazai multik kerültek egy gyékényre. Egy másikon pedig a magyar kis és középvállalatok árulnak együtt a hazai munkavállalókkal. A két csoport csak egymás rovására tud gyarapodni. A hazaiak esélytelenek, mert a kormány a másik gyékényen árul. Nem vitás, hogy nálunk a nemzetközi cégek a nyomott bérek és a javuló munkatermelékenység miatt nagyon jó hatékonysággal működnek. Erről árulkodott a kevésszámú tőzsdei cég mérlege. Ők gyakran 25-30%-os tőkearányos nyereséget tudtak kimutatni Szárnyaltak is a tőzsdén. A legtöbbnek pedig ennél is nagyobb volt a nyeresége, ezért nem is mentek a tőzsdére, hanem a nyereséget még adó előtt kimentették, illetve adókedvezményt kaptak a kormánytól. A ló lába másutt is kilóg. A közvélemény szintén keveset tud a nemzetközi kereskedelemben használatos cserearány mutatóról, hasonlóan a nemzeti jövedelemhez. Ez mutatja a külkereskedelem hatékonyságát. Az export árakat hasonlítja össze az importárakkal évről évre. Ha az exportárak gyorsabban nőnek az import áraknál, akkor a mutató nekünk kedvez, fordítva ellenünk játszik. A romló cserearány azonban átöröklődött a rendszerváltás előtti időkből és még rosszabb lett. Miközben a kormány erőlteti

az

exportot

az

egyre

több

cserearányromlással,

azaz

nemzeti

jövedelemvesztéssel jár. Hiába nőtt a magyar munka termelékenysége rakéta sebességgel, mi (nevünkben a multik) egyre rosszabb feltételekkel cseréltünk a külfölddel, ami jó a multinak, az rossz nekünk. Ez a működési modell a GDP és exportorientált magyar gazdaságban. A teljes cserearányromlás a rendszerváltás óta15-20% közötti Ez azt jelenti, hogy minden milliárd euró külkereskedelmen bukunk 150-200 millió eurót 1989-hez viszonyítva. A cserearányromlás azt jelenti, hogy a növekvő hatékonyságú munka eredményét maradéktalanul kisöprik az országból, a GDP és exportorientált gazdaságpolitikát

folytató

kormány

közreműködésével.

Az

ehhez

szükséges

szabályozókat ugyanis a kormány fogadtatja el a parlamenttel. 57

A GDP és exportorientált gazdaságpolitika két évtized alatt végképp legyengítette az országot Nem csak a növekvő munkahatékonyság eredményeinek kiszivattyúzása folyt, de áldozatul esett a jövedelemtermelő állami vagyon is, és hegynyire nőtt a kamatterhes államadósság. Ezt tetézi most még az a hatás, ami a nemzetközi pénzügyi válságból következik. Ezt a hatást két területen észlelhetjük. Egyrészt a legyengült ország nyakig eladósodott államkasszája csődbe jutott. Másrészt a csődben lévő országban működő egyébként kitűnő gazdasági eredményt mutató szinte teljesen külföldi tulajdonú bankok sem jutnak külföldről forrásokhoz, mert a hitelezők tartanak kifizetési moratóriumtól a belföldi források meg gyakorlatilag elapadtak, hiszen csökkenő életszínvonal mellett a lakossági megtakarítás elapadt. Ellenkezőleg a lakosság fogyasztói hitelfelvétele is az egekbe nőtt. Szemben más ugyancsak válság sújtotta országokkal a magyar állam képtelen érdemi gazdaságélénkítő lépéseket tenni. Mind az államcsőd, mint az emiatt létrejött szűkös banklikviditás a válságot mélyítik, és annak idejét nyújtják Ami még az államcsődnél tovább mélyíti a válságot Az államcsőd és az elégtelen banklikviditás, az ezt kísérő magas kamatok azonban kis baj ahhoz képest, amit a szavahihetőség elvesztése okozott és fog okozni a következő hónapokban. Nem várható el a kormánytól, hogy elismerje a több mint két évtizedes zsák utas fejlődést és irányt váltson. Éppen ellenkezőleg, továbbra is azt erőlteti minden intézkedésével,

elvégre

annak

haszonélvezőivel

árul

egy

gyékényen.

Az IMF is ennek folytatásához adta a hitelt. Amikor jegybanki kamatot emelnek, akkor a hazai vállalatoktól veszik el azt a kevés túlélési esélyt is, amivel eddig rendelkeztek. Amikor a jegybank hangoztatja, hogy nincs árfolyamcélja, szabad utat ad a forint devalvációnak és ezzel az infláció újjáéledésének még mindig vannak adóemelési aspirációk is. Reformnak kikiáltott ócska megoldásokat kínálnak a romlást megalapozó hiteltelen szalonközgazdászok és zsurnaliszták. Minden reformjuknak azonos az üzenete, miként lehetne a hazai jövedelemtulajdonosokat újabb jövedelemtől megfosztani és azt politikájuk oltárán feláldozni. A hazai típusú alkotmányos berendezkedés is megalapozza a mély és hosszú válságot. Alkotmányos úton nálunk nem lehetséges egy új kezdetet ígérő kurzushoz idő előtt a választókat megkérdezni. Nincs az a komolytalan költségvetés, ami miatt a kormány bukna. A köztársaság elnökének sincs a parlament feloszlatást elrendelő jogosítványa. Az Állami Számvevőszék jogos és alapos megállapításai a költségvetéssel kapcsolatban írott 58

malaszt marad, nincs jogosítványa az alapokat nélkülöző költségvetés megvétózására, sem a felelőtlen költekezés leállítására, pótcselekvésként most egy újabb költségvetési sóhivatal jön létre. Alkotmányos rendünk ellensúlyozhatatlan túl hatalmat, biztosit a végrehajtó hatalmi ágnak, amivel az most visszaél. Jelen helyzetben nem elhanyagolható körülmény, hogy jó ideje a hatalmon lévők már nem csak kasztjuk önző anyagi érdekeit szolgálják, hanem igyekeznek megalapozni elhatárolódásukat a felelősségtől, illetve maguknak a jövőre immunitást, arc és bőrmentést biztosítani. Ehhez pedig idő kell, bármi áron. Reményeik szerint a büntetőjogi helyett marad nekik a morális és a politikai felelősség. Az előbbit egyszerűen nem értik, az utóbbi definíciója meg nem létezik. Jól megfigyelhető ez a volt koalíciós partneren, aki korábban már többször játszotta el a bent is vagyunk és kint is vagyunk színdarabot. A felelősségtől való rugalmas elszakadási tervbe beleillik a minél nagyobb káosz és zűrzavar is. Legyen minél nagyobb a parlamenti választásokra. Az ellenzékről pedig el kell hitetni, hogy ők sem tudnának jobb megoldást. Ahogy az idő telik és a válság mélyül, ez egyre hihetőbbé válik. Azt a látszatot is hasznos kelteni, hogy a helyzetért az ellenzékfelelős, mert megakadályozta a „gyógyír” reformokat a népszavazással. A választók soraiban pedig el kell hinteni a csüggedést. Népszavazhattatok és győzhettetek minden választáson (kivéve a parlamentit) és mire mentetek vele hat éven keresztül? Az elmondottakat összegezve: Parlamenti választások jövő év tavaszán lesznek. Addig megoldás nincs. Az új kormány már nem használhat fel IMF kölcsönt, de el kell kezdenie a törlesztéseket. Félő, hogy csődben maradt és nem a csődből kilábalt államkasszát kap. El ne felejtsük, hogy az eladósodottságunk mértéke a gazdasági visszaesés miatt még akkor is nő, ha nem keletkezne újabb folyó deficit, de az is lesz. Ez pedig nem alapozza meg a hitelezők bizalmát. „Arra lehet számolni, hogy a válság legmélyebb pontját 2010-ben érjük el, elszívós munkával a következő két-három évben elérhetővé válhat a 2003-2004-es szint. Addigra azonban már 2013-at irunk1945-90 között negyven évet az utolsó hat évben újabb tíz évet veszítettünk. Az IMF előjelzése ilyen előjelzése valósághű, noha a közönség ezt sem ismeri. Addigra konkurenseink előnye már nehezen lesz behozható a változáshoz

katarzis

kell,

leszámolás

a

pusztító

gazdaságpolitikával.

Ennek

59

tudatosítására is szükség van az ország közvéleménye előtt. Ennek hiányában az új kormány alatt is gyorsan beszakad a jég.”52 A szakértők egyöntetű véleménye: a gazdasági válságból kivezető legfontosabb út a vállalkozások megerősödése. Ehhez kívánnak hozzájárulni a kormányzatok is azáltal, hogy válságkezelő programjaikban több vállalkozásokat támogató intézkedést irányoznak elő. A szakértők egyöntetű véleménye: a gazdasági válságból kivezető legfontosabb út a vállalkozások megerősödése. Ehhez kívánnak hozzájárulni a kormányzatok is azáltal, hogy válságkezelő programjaikban több vállalkozásokat támogató intézkedést irányoznak elő. Az alábbiakban ezek közül ismertetem a Romániában meghozott fontosabbakat, és részletesebben kitérek egy most megjelent új szabályozásra, melynek célja a vállalkozási hiteligény kielégítésének megkönnyebbítése. Bevezetőként felsorolom az utóbbi időben meghozott vállalkozástámogató intézkedéseket: – A hitelfelvétel esetén benyújtandó beleegyezések és igazolások számát 18-ról 9-re csökkentették. – A hitelfelvételt igénylő kérvényhez nem kell csatolni minden okiratot, egyeseket helyettesíteni lehet saját felelősségre kiállított nyilatkozattal. Ezeket utólag a hitelszerződés megkötésekor lehet benyújtani. – A hiteligénylés kiértékelésének eddigi három szakaszát kettőre csökkentették. – Megváltoztatták a közbeszerzési törvényt. Egy versenytárgyalás kihirdetésének idejét 90 napról 30 napra csökkentették, az ajánlatok kivizsgálásának időtartamát pedig 40-ről 20 napra. A döntésekkel szembeni fellebbezést megnehezítették, kétszázalékos bélyegilletékkel terhelve az ezzel kapcsolatos bírósági eljárást, és lerövidítették az eljárás idejét is. – A közbeszerzések egyszerűsítése nyomán 15 ezer euróig „polcról” lehet vásárolni, 200 ezer euróig engedélyezett a kereslet és kínálat (cerere de ofertă) alapján a beszerzés.

52

Boros Imre: A válság nálunk a legmélyebb, a leghosszabb és a legkínzóbb lesz http://www.helikonportal.net/blog/boros‐imre‐valsag‐nalunk‐legmelyebb‐leghosszabb‐legkinzobb‐lesz (2009.11.26.)

60

– Visszavonják azoknak a megyéknek az infrastrukturális beruházásokra leosztott pénzügyi forrásait, melyek nem szervezik meg idejében a versenytárgyalásokat. – Működővé tették a kis- és közepes vállalkozások hiteleinek garantálását biztosító alapot, létrehozták az Ellenbiztosító Alapot (Fondul de Contragarantare). – 2010-től kezdve a beruházásokra fordított nyereség adómentes lesz. A 2008 végéig beruházásra fordított nyereség után befizetett adót visszatérítik. 2009-ben a beruházásokra fordított nyereség után kifizetett adót 2010-ben térítik meg. – A projektek finanszírozására vonatkozó szerződések megkötése után azonnal kifizetendő előfinanszírozás értékét a térítésmentes juttatás 35 százalékára emelték. – A gazdasági és műszaki tanácsadás költségeit ezután bele lehet foglalni az elszámolható kiadások keretébe, ezeknek nagysága általában nem lehet nagyobb, mint a projekt összértékének 10 százaléka. – Ezután hitelképesek lehetnek azok a vállalkozások is, melyeknek az állami költségvetéssel szembeni adóssága nem nagyobb, mint az összkötelezettségek 1/12-e, valamint a helyi adók esetében a kötelezettségek 1/6-a. – Az 1,5 millió eurónál nagyobb beruházások esetében lemondtak a 20 százalék kötelező bankgaranciáról.

Amint látjuk, a fenti intézkedések számos könnyítést jelentenek a vállalkozások számára. Hogy ez elegendő-e vagy sem, attól függ, melyik oldalról vizsgáljuk. A vállalkozók szerint kevés, a kormányzat azt mondja, ennyire telik az államkasszának. A fontos az, hogy a vállalkozók ismerjék ezeket, és éljenek is velük. A legutóbb közzétett támogatási forma a Hivatalos Közlöny július 2-i, 458. számában található meg: ez a minisztériumok közötti finanszírozás, szavatosságvállalás és biztosítás bizottsága (Comitetul Interministerial de Finanţări, Garanţii şi Asigurări) által kiadott szabályozás a kis-, közepes és nagyvállalkozások hitelképességének megkönnyítését szolgáló állami támogatás irányelveiről. Az ennek alapján megadott támogatási formáknak meg kell felelniük az Európai Bizottság előírásainak.

61

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság körülményei között az állami támogatás révén történő hozzájutás a finanszírozásokhoz az erre vonatkozó ideiglenes közösségi szabályozás szerint kell történjék. Az EximBankot jelölték ki az állami támogatások adminisztrálásával megbízott hatóságnak, mint ezeknek a támogatásoknak a szolgáltatóját. Támogatásnak tekintendő minden olyan intézkedés, amely megfelel az Európai Bizottsággal megkötött szerződésben foglaltaknak. A bank szerepének lényege, hogy garanciát ad (szavatosságot vállal) az állam nevében a kis-, közepes és nagyvállalkozásoknak nyújtott, beruházásra vagy folyó tevékenységre fordítható bankhitelek. A garancia ideje kiterjed a hitelnyújtás teljes idejére + 30 naptári napra, értéke nem haladhatja meg a hitel összegének 90 százalékát. A szavatosságra szánt alap 450 millió lej, ebből 250 millió 2009-ben és 200 millió 2010-ben. Az előirányzások szerint ebből 2009-ben 100, 2010-ben 80 vállalkozást kívánnak támogatni. A szabályozás alapján az EximBank 2010. december 31-ig fogad el garanciaigénylést, az erre vonatkozó kérvényeket legkésőbb 2010. október 30-ig lehet beadni. A szavatolt hitelek időtartama nem haladhatja meg a 6 évet a beruházási hitelek, és a 4 évet a folyó hitelek esetében. A garantált hitel nagysága nem lehet nagyobb, mint a gazdasági vállalkozás 2008-ban kifizetett személyi jellegű kiadásainak összege, beleértve a bérekkel járó szociális költségeket, valamint az esetleges alvállalkozók személyi költségeit is. A 2008. január 1. után létrejött vállalkozások esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a vállalkozás első két évére előirányzott személyi kiadások összköltsége. A garanciát a hitel valutájában adják meg. Garanciára jogosult valamennyi, Románia területén működő kis-, közepes és nagyvállalkozás, melynek 2008. július elsején nem voltak pénzügyi problémái (dificultate financiară), de ilyen helyzetbe került utólag a garancia igénylésének idején, a világgazdasági válság következményeképpen. A szabályozás nehéz pénzügyi helyzetben levőnek tekinti azokat a vállalkozásokat, melyek elvesztették alaptőkéjüknek több mint a felét, ebből több mint egynegyedet az utolsó 12 hónapban. Hasonló kategóriában sorolják azokat a vállalkozásokat is, melyek ha nem is vesztették el alaptőkéjüket az említett mértékben, az érvényben levő törvények alapján fizetésképtelenség miatt eljárást indítottak ellenük, és akkor is, ha mindezek a feltételek nem adottak, de csökken az üzleti forgalmuk (cifra de afacere), 62

veszteségesen működnek, adósságot halmoznak fel, csökken a készpénz-, növekszik az árukészletük, felesleges termelőkapacitással rendelkeznek. A szabályozás által biztosított támogatást az EximBankhoz benyújtandó garanciaigénylés alapján lehet kérni.53

7. Befejezés

Miután tüzetesen megvizsgáltam a kis-és középvállalkozások jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetét hipotézisem beigazolódni látszik. A vállalkozás fejlesztésének és finanszírozásának rengeteg új és bevált módszerét szemléltettem, bár a recesszió sajnos ezeknek nagyobb gátakat szab és az előrelépés, sőt gyakran a túlélés is csak nehézkesen valósul meg a kkv-szférában. Az Európai Unió támogatás rendszerének és a Világban gigantikus, válságkezelő tőkeinjekciójának köszönhetően a magyarországi kis-és középvállalkozások nagy összegű támogatásokhoz jutottak, azonban a versenyhelyzet és a szigorított szabályozás hátráltatja a kilábalást. Nagy problémának számít tovább kkv-szempontból az innováció és a vezetői képesítés hiánya. Rengetegen mennek csődbe, csak mert a támogatások nem jutnak el hozzájuk időben, mert nincs alapos fejlesztési tervük, és mert nem tudnak lépést tartani a bővülő piaci elvárásokkal. A bankok helyzetét és reakcióit vizsgálva sor került a banki források átalakulására, a bizonytalanság

és

kockázatok

csökkentésére

és

mindenképp

hitelfelvételek

szigorítására. Az állami szerepvállalást illetően rengeteg olyan intézkedés történt a krízis ideje alatt, amelyek a vállalkozások segítését szolgálták. Azonban itt politikai akciók is közrejátszottak bizonyos folyamatokban, melynek célja és elemzése nem a dolgozat

53

Vállalkozástámogatás válságban http://umsz.manna.ro/torvenytar/vallalkozastamogatas_valsagban_2009_07_10.html (2009.11.26.)

63

célja. A hangsúly a támogatások felhasználásának módján van, amely az esetek többségében hagy némi kívánni valót maga után. Összességében tehát belátható, hogy a kis-és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségeire negatívan hatott a világválság.

Forrásjegyzék

60 éves a közgazdaságtudományi egyetem (2008): A jubileumi tudományos konferencia alkalmából készült tanulmányok, Aula Csubák Tibor (2008): A magyar kkv-hitelezés tendenciák áttekintése a 20012007-es közötti időszakban, Aula, Budapest, 2008, p.56. GKI Gazdaságkutató Zrt.: (2009): Szűkülő likviditás a bankszektorban GKI Gazdaságkutató Zrt.: (2009): A mikro- kis- és középvállalkozások növekedésének feltételei Kállay László- Imreh Szabolcs (2004): A kis-és középvállalkozások fejlesztés gazdaságtana, Aula Michael Carmona, Szlávik János, Zám Éva (2008): Periodica Oeconomica, Líceum kiadó

64

Index (2009): Tovább hullanak a cégek http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/11/04/tovabb_hullanak_a_cegek/ Index

(2009):

Sehogy

nem

jut

pénzhez

egy

kisvállalkozás

http://index.hu/gazdasag/magyar/vlz090121/ MFB mérleg a KKV hitelek alakulásáról http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=122996 (2009.11.11) HLC: http://www.hiteleslizing.hu/lakossagi/visszlizing (2009.11.11)

Index (2009): A visszlízing segíthet a kkv-kon http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/07/07/visszlizing_segithet_a_kkv-kon/ (2009.11.11) Index (2009.09.): Nem a bankhitel a kiút a válságból a kkv-knak http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/03/nem_a_bankhitel_a_kiut_a_valsag bol_a_kkv-knak/ (2009.11.20) Hitel szűkében http://www.fn.hu/hetilap/20090915/hitel_szukeben/ (2009.11.21.) Finanszírozási fűnyíró http://www.fn.hu/hetilap/20090728/finanszirozasi_funyiro/ (2009.11.23.) A bankok félnek a nagy hiteleket kérő vállalkozóktól http://www.piacprofit.hu/cegblog/nem_az_embert_tekintik_ugyfelnek_hanem_a_vallalatot.html( 2009.11.23) Többen vesznek fel hitelt, mint ahányan pályáznak http://hvg.hu/kkv/20090415_hitel_palyazat_kolcson_kkv.aspx 65

(2009.11.23.) Beindul a hitelcsap: beruházási forrás 8 százalékért http://www.piacprofit.hu/cegblog/penz/beindul_a_hitelcsap_beruhazasi_forras_8_szazalekert.ht ml Erste: 50 százalékkal visszaesett a kkv-k hitelezése http://hvg.hu/kkv/20091015_erste_kkv_hitelezes_valsag.aspx (2009.11.23.) Többen vesznek fel hitelt, mint ahányan pályáznak http://hvg.hu/kkv/20090415_hitel_palyazat_kolcson_kkv.aspx Vrannai Katalin, Fordulóponton http://www.fn.hu/hetilap/20090915/forduloponton/ (2009.11.23.) Az EU sem segít a kis cégeken http://www.fn.hu/vallalkozas/20091020/eu_sem_segit/ (2009.11.23.) Nyerő vállalkozások http://www.fn.hu/hetilap/gazdasag/20090714/nyero_vallalkozasok/ (2009.11.23.) Újabb 40 milliárdos keret kkv-knak http://www.piacprofit.hu/unios_forras/ujabb_40_milliardos_keret_kkvknak.html Kovács,2009 (2009.11.23.)

Először a magyar kkv-k jutnak az uniós pénzhez http://www.piacprofit.hu/unios_forras/eloszor_a_magyar_kkvk_jutnak_az_unios_penzhez.html (2009.11.24.)

66

Hiányzó tőke: agyonvágja a válság a magyar kisvállalkozásokat http://hvg.hu/gazdasag/20091126_valsagkezeles_kkv_bellresearch_felmeres.asp x (2009.11.23.) Idén eddig 50 milliárd jutott a kis cégeknek http://www.piacprofit.hu/cegblog/penz/iden_eddig_50_milliard_jutott_a_kis_cegeknek_.html (2009.11.24.) Pénz-injekció a magyar kicsiknek http://www.piacesprofit.hu/cegblog/penzinjekcio_a_magyar_kicsiknek.html (2009.11.24.) Megállapodásokkal erősítik a kkv-k helyzetét http://www.piacprofit.hu/cegblog/megallapodasokkal_erositik_a_kkvk_helyzetet.html (2009.11.24.) Aláírásra vár a szerződés a Világbankkal http://hvg.hu/gazdasag/20091127_alairasra_var_szerzodes_vilagbankkal.aspx (2009.11.24.) Jó idők várnak a kis cégekre? http://www.piacesprofit.hu/cegblog/jo_idok_varnak_a_kis_cegekre.html (2009.11.25.) Európa-rekorder a magyar állam a támogatásokban http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=125689 (2009.11.25.) Boros Imre: A válság nálunk a legmélyebb, a leghosszabb és a legkínzóbb lesz http://www.helikonportal.net/blog/boros-imre-valsag-nalunk-legmelyebbleghosszabb-legkinzobb-lesz (2009.11.26.) Vállalkozástámogatás válságban 67

http://umsz.manna.ro/torvenytar/vallalkozastamogatas_valsagban_2009_07_10.h tml (2009.11.26.) www.fn.hu www.hvg.hu www.piacesprofit.hu

Mellékletek A kis- és középvállalkozás-fejlesztési eszközök a vállalkozások mérete szerint A következő ábrán az eszközcsoportokat és programelemeket a vállalkozások mérete szerint csoportosítva mutatjuk be, figyelembe véve, hogy a csoportok között nem mindig éles a határvonal.

68

A nemzetközi pénzügyi szektor működése Környzetének legfontosabb tényei és irányzatai

69

70