Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány
Magyarország mezőgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt és után
Készítette: Haviár Ágnes
Budapest, 2009
Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 4 1.A magyar mezőgazdaság EU-csatlakozásunk előtt ....................................................... 6 1.1. Természeti adottságaink .....................................................................................................6 1.2.A magyar mezőgazdaság helyzetképe a csatlakozás előtt.................................................... 8 1.2.1. Földhasznosítás.............................................................................................. 8 1.2.2. Az agrárgazdaság szereplői, birtokszerkezet ................................................. 9
1.2.3.A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban........................................................................... 1.2.4. A mezőgazdaság termelési szerkezete......................................................... 11 1.2.5. A magyar mezőgazdaság negatív jellemzői, nehézségei ............................. 12 2. A Mezőgazdaság jelentőségéről századunkban .......................................................... 14 2.1. A mezőgazdaság jelentőségéről általánosságban ................................................ 14 2.2. A mezőgazdaság jelentősége az Európai Unióban, az „európai mezőgazdasági modell”.......................................................................... 15 2.3. A mezőgazdaság jelentősége Magyarországon ................................................. 16 3. Magyarország és az Unió agrár-kapcsolatainak kialakulása, és jellemzői ................. 18 3.1. 1958-1988: a kapcsolat kialakulása .................................................................... 18 3.2. 1988: Kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás ..................... 19 3.3. A Phare-program ................................................................................................. 20 3.4. Társulási megállapodás....................................................................................... 20 3.5. Agrár-külkereskedelmünk az EU-val a társulási szerződés után ....................... 22 4. A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete..................................................................... 25 4.1. Magyarország és az Európai Unió álláspontja a csatlakozás előtt ..................... 28 5. Az agrártárgyalások eredményei................................................................................. 31 5.1. Közvetlen termelői támogatások......................................................................... 31 5.2. A SAPS rendszer keretei ..................................................................................... 32 5.3. Piaci intézkedések............................................................................................... 33 5.4. Vidékfejlesztési intézkedések.............................................................................. 34 5.5. Nemzeti támogatások .......................................................................................... 34 5.6. Kvóták................................................................................................................. 35 6. A magyar mezőgazdaság felkészülése a tagságra ....................................................... 36 1
6.1. Jogharmonizáció ................................................................................................ 36 6.2. Intézményfejlesztés ............................................................................................. 37 6.3.A termelők, és a humán erőforrás felkészítése..................................................... 38 6.4.A tagsággal kapcsolatos elvárások, előrejelzések................................................ 39 7. Az EU-csatlakozás hatása a magyar agrárgazdaságra ................................................ 41 7.1.Kompország a nyugati-parton .............................................................................. 41 7.2. A támogatások ..................................................................................................... 41 7.3. A mezőgazdaság általános értékelése a csatlakozást követő időszakban ............ 45 7.4. A gabonapiac változásai az európai uniós csatlakozást követően....................... 47 7.5. Az intervenció keretei ......................................................................................... 49 7.5.1 Az intervenciós ár ......................................................................................... 50 7.5. 2 Intervenciós pontok ..................................................................................... 50 7.5.3. Az intervenció folyamata............................................................................. 51 7.5.4. Intervenció Magyarországon....................................................................... 52 7.5.5. Értékesítés.................................................................................................... 54 7.6. Az állattenyésztés értékelése a csatlakozás után................................................. 56 7.7. Agrárkereskedelmi viszonyunk alakulása az EU-val.......................................... 58 7.8. Összefoglaló, magyar mezőgazdaság első öt éve az Unióban........................... 60 7.8.1. Negatív jellemzők ........................................................................................ 60 7.8.2. Pozitív jellemzők ......................................................................................... 61 7.9. A következő időszak feladatai ........................................................................... 62 7.9.1. Health Check ............................................................................................... 63 7.9.2. Az SPS rendszerre való áttérés .................................................................... 65 7.9.3. Az SPS-re való áttérés feladatai.................................................................. 66 7.9.4. Az SPS rendszer lényege ............................................................................. 66 7.9.5. Magyarország EU elnöksége 2011-ben ....................................................... 67 8. Összefoglalás .............................................................................................................. 69 9. Mellékletek ................................................................................................................. 71 10. Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 77
2
Ábrák jegyzéke
1.ábra: A napfénytartam átlagos évi összegének alakulása Magyarországon................. 7 2. ábra: A földterület művelési ágak szerinti nagysága, 2003 május 31-én ...................... 8 3.ábra: Az ország földterületének gazdálkodási formák szerinti használata..................... 8
Táblázatok jegyzéke 1.táblázat: Az egyéni gazdaságok megoszlása birtokméret szerint, 2000........................ 9 2. táblázat: A mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaságban, 2003 .......................... 10 3.táblázat: A termésmennyiségek és a termésátlagok a főbb növények esetében 2003-ban.......................................................................................... 11 4.táblázat: A zöldségfélék termésmennyisége 2003-ban( 1000 t)................................... 11 5. táblázat: A gyümölcstermelés 2003-ban .................................................................... 11 6. táblázat: Az állatállomány 2003-ban,( ezer darab) ..................................................... 12 7.táblázat: Az EU-magyar agrárkereskedelem (ezer dollár ) .......................................... 22 8/a .táblázat: Az EU-magyar agrárkereskedelem aránya Magyarország összes agrárkereskedelmében( %) ..................................... 22 8/b. Táblázat: Agrárforgalom Magyarország és az EU között (ezer euró) ..................... 23 9.táblázat : a közvetlen kifizetések ütemezése, a jelenlegi tagállamoknak járó teljes támogatás %-ában................................................ 32 10. táblázat: Magyarországon elfogadott kvótái............................................................. 70 11.táblázat: A területalapú támogatások összege, millió Ft ........................................... 41 12. táblázat: 2004. évi agrártámogatások........................................................................ 71 13.táblázat: 2005. évi agrártámogatások......................................................................... 72 14. táblázat: 2006. évi agrártámogatások........................................................................ 73 15. táblázat: 2007. évi agrártámogatások........................................................................ 74 16. táblázat: A mezőgazdaság a nemzetgazdaságban, EU-csatlakozásunk után............. 45 17.táblázat: Gabonatermelés és felhasználás 2006-2008................................................ 75
3
Bevezetés
"A magyar társadalom nem egyetlen népszavazáson, hanem egész történelmével választotta Európát" Az
Európai
Unióhoz
való
csatlakozás
előtt,
a
felkészülés
1
időszakában
Magyarországon, és külföldön is általános volt a vélemény, hogy az agrárium lesz a csatlakozás legfőbb haszonélvezője. A közvélemény arra alapozódott, hogy Magyarország évszázados termelési hagyománnyal rendelkezik, a történelem folyamán több nagyhatalom éléstáraként szolgált. A természeti adottságainkat tekintve a mezőgazdaság tekintetében komparatív előnnyel rendelkezünk. A klímának, a kiváló termőképességű talajnak, és a domborzati viszonyoknak köszönhetjük, hogy országunk a legtöbb kultúrnövény termelésében kiemelkedő mennyiséget és minőséget képes elérni. Szakdolgozatomban a többet között a következő kérdésekre keresem a választ: Milyen adottságokkal rendelkezik Magyarország? Milyen volt a mezőgazdaságunk 2004 előtt, és hogyan változott a csatlakozás hatására? Milyen kihívások állnak az Európai Unió, és ezen belül a magyar mezőgazdaság előtt az elkövetkezendő években? Ennek megfelelően dolgozatom a következő felépítést kapta. Az első fejezetben a magyar mezőgazdaság adottságaival, a csatlakozás előtti helyzetképpel foglalkozom, és kitérek a versenyképességi problémákra, illetve annak forrásaira is. A második fejezetben röviden ismertetem a mezőgazdaság jelentőségét századunkban, majd szűkítve, az Európai Unióban, legvégül pedig Magyarországon. A harmadik és a negyedik és az ötödik fejezet agrárcsatlakozásunk lépéseiről szól, a tárgyalások lezárása utáni eredményekről, valamint az Magyarország és az Európai Unió agrár-kereskedelméről. A hatodik fejezet tartalmazza Magyarország csatlakozásra való felkészülését. Az EU-csatlakozás hatásait, valamint az elkövetkezendő időszak feladatait a hetedik 1
Mádl Ferenc, az EU-csatlakozás ünnepségén, 2004.május 1.
4
fejezetben ismertetem. Úgy vélem, hogy ötéves tagságunk aktuális időpont arra, hogy áttekintsük a csatlakozással kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatainkat egyaránt. Aktuális időpont arra, hogy a folyamatok mögé tekintsük, és kísérletet tegyünk a háttérben meghúzódó okok megfogalmazására. Szakdolgozatom célja az magyar mezőgazdaság csatlakozás előtti és utáni helyzetképének bemutatása, illetve a jövőbeni feladatok megfogalmazása.
5
1. A magyar mezőgazdaság EU-csatlakozásunk előtt 1.1. Természeti adottságaink Magyarország nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint feletti 78 méteren, legmagasabb pontja pedig tengerszint feletti 1014 méteren van. Az ország fekvésének köszönhetően száraz kontinentális klímával rendelkezik. Az ország területére hulló csapadék elsősorban az Atlanti-óceán felől érkezik, és egyenletesen oszlik el az év folyamán. Májusban és júniusban mérjük a maximumot, ez országosan kb. 70-80 mm-es átlagot jelent, míg a minimum januárban tapasztalható, átlagosan 40-50 mm-es átlagot produkálva. Magyarország területe hóban szegény. Az Alföldön átlagosan 15–30, a magasabban fekvő területeken 50–60 napon át havazik. A hótakarós napok száma a sík vidéken átlagosan 30–35 nap, a Mátra és a Bükk magasabban fekvő helyein azonban 100–120 napig is megmarad a hó. A csapadék évközi eloszlása azonban igen szélsőséges is lehet. Aszály esetén a csapadékmentes időszak hossza néha az egy hónapot is meghaladhatja, ugyanakkor belvizes évek is előfordulnak a tartós és sok csapadék következtében. Ha a májusi-júniusi eső nem érkezik meg, az komoly kárt okoz a termelésben. Innen a kifejezés: „ a májusi eső aranyat ér”. Mezőgazdasági szempontból fontos éghajlati tényező a fagymentes napok száma. Míg a déli határvidékeken átlagosan több mint 210 nap fagymentes, addig északkeleten és a magasabb hegyvidékeinken az ilyen időszak hossza még a 160 napot sem éri el. A napsugárzás évi összege 4200–4600 MJ/m2, míg a napsütéses órák száma 1700– 2200 óra körül alakul. A legmagasabb értékeket az Alföldön, a legalacsonyabbakat a nyugati és az északi országrészekben mérjük.(lásd: 1. ábra ) Az évi középhőmérséklet 8,8–11,5°C között alakul az országban. A leghidegebb hónapunk a január (–4 és –0,7°C közötti átlaghőmérséklettel), a legmelegebb a július (19,3–22,6°C közötti értékkel). Mindez kedvez a mérsékelt övi növények termesztésének. 6
1.ábra: A napfénytartam átlagos évi összegének alakulása Magyarországon [óra]
Forrás: Magyar Elektronikus könyvtár
Várallyay György akadémikus szerint Magyarország legfontosabb megújuló erőforrása a talaj,melynek termőképessége kiváló, és lényeges tisztább, mint a nyugateurópai földek. Figyelnünk kell azonban a jelenlegi állapot megóvására, hiszen a talaj csak feltételesen megújuló erőforrás. Ésszerű használata esetén a termőképesség megóvható és előnyt jelent más országokkal szemben. ( www.lelegzet.hu) Domborzati viszonyainkat tekintve, a felszín három részre sorolható: alföldek, dombvidékek, középhegységek. Az ország 68%-a alföldi jellegű síkság, s mindössze 1%-a 500 méternél magasabb térség. Ezzel is magyarázható a szántóterület magas aránya. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Magyarország természeti adottságai az összes kontinentális növény tekintetében kiemelkedő mennyiségű és minőségű2 termelési eredményt tesz lehetővé. Ezen kívül a terület alkalmas állattenyésztésre is. A mezőgazdaság szempontjából tehát Magyarország komparatív előnnyel rendelkezik.
2
Búzából például az ország képes ún. „javító búzát” termelni, amelyet igen jó paraméterei miatt vásárolnak fel, majd a rosszabb minőségű tételekkel összekeverve , javítják a minőséget.
7
1.2.A magyar mezőgazdaság helyzetképe a csatlakozás előtt 1.2.1. Földhasznosítás Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, ebből a termőterület nagysága 7millió 734 ezer hektárt tett ki 2003-ban. A termőterület mezőgazdasági területből, továbbá az erdők, nádasok és halastavak területéből áll össze. Mezőgazdasági területünk 2003-ban 5 millió 865 ezer hektár volt, amely arányát tekintve egyedülállóan magas Európában, a legjobb földellátottságú országok közé tartozunk. A termőterület meghatározó része a 4 millió 516 ezer hektár szántóföld (a termőterület 58,4%-a, a mezőgazdasági terület 76%-a). Számottevő még az erdők (1 millió 775 ezer hektár, 23%) és a gyepek (1 millió 62 ezer hektár, 14%) aránya, míg az ültetvények és a kertek összesen 3,7%-kal részesednek a termőterületből. (www.fvm.hu) A földterület művelési ágak szerinti összetételét az alábbi táblázat tartalmazza. 2. ábra: A földterület művelési ágak szerinti nagysága, 2003 május 31-én A földterület művelési ágak szerinti nagysága, 2003 május 31-én
Szántó Gyep
Konyhakert Erdő
Gyümölcsös Nádas, halastó
Szőlő Művelés alól kivont terület
Forrás: KSH
3.ábra: Az ország földterületének gazdálkodási formák szerinti használata Az ország födterületének gazdálkodási formák szerint használata
Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Egyéb
Forrás: KSH
8
1.2.2. Az agrárgazdaság szereplői, birtokszerkezet
A mezőgazdaságban a vállalkozások valamennyi formáját megtaláljuk, ezért e tekintetben a legszínesebb ágazatnak mondható.(www.akii.hu ) A földtulajdon eloszlása a rendszerváltással lényegesen megváltozott. Míg 1990-ben a mezőgazdasági terület 35%-a magán, 34%-a állami, 31%-a pedig szövetkezeti tulajdonban volt, addig 2003-ra a magántulajdon vált meghatározóvá 83%-os aránnyal. Az állami tulajdon 10%-ra, a szövetkezeti tulajdon 3% zsugorodott. A termőföld magánosítása kb. 5 millió hektárt érintett, kb. 2,5 millió magánszemély szerzett földtulajdont. Ezután is tovább osztódott a föld: örökléssel, illetve adás-vétellel körülbelül 40 ezer új tulajdonost jelentett. (Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2004) A 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás(ÁMÖ) részletesen felmérte a magyar mezőgazdaságokban tevékenykedő
gazdaságok helyzetét. Eszerint 8400 gazdasági
szervezet és 960 ezer egyéni gazdaság működött hazánkban. Az egyéni gazdaságok birtokméretek 2000-es adatait az 1.táblázat mutatja be. 1.táblázat: Az egyéni gazdaságok megoszlása birtokméret szerint, 2000
Megnevezés Gazdaságok száma(db) Aránya (%)
nem 1 ha 1,1-5 5,1-10 10,0100,1300,1 használ alatt ha ha 50 felett 50,1-100 300 Összesen 33743 654278 177391 42371 43460 4654 2218 249 958534 3,5 68,3 18,5 4,4 4,6 0,5 0,2 0 100
Forrás: KSH ÁMÖ 2000
A táblázatból kiolvasható, hogy az egyéni gazdaságok 71,8%-a nem, vagy kisebb mint 1 hektár területet használt 2000-ben.Az egy hektárnál nagyobb, de öt hektárnál kisebb területen termelők aránya 18,5%-ot tett ki. Összességében tehát 90% körüli a törpe , egyéni gazdaságok száma. Az ÁMÖ szerint ezek a gazdaságok főképp önmaguk fogyasztásának fedezésére termelnek. Az egyéni gazdaságok közül 301 ezer értékesítette feleslegét, és 76 ezer termelt kifejezetten értékesítésre. A GSZÖ szerint megindult a koncentráció, és 2003-ra már „csak” 7800 gazdasági szervezetről és 766 ezer egyéni gazdaságról beszélhetünk. Ez azonban még mindig a termőföld magas arányú elaprózódottságára utal. Az egyéni gazdaságok által használt földterület átlagos mérete Magyarországon 1991-2003 között több mint hatszorosára 9
nőtt, de a KSH 2003. évi gazdaságszerkezeti összeírása szerint 2003-ban is csak 3,3 hektárt tett ki, amely jóval az EU átlaga alatt van, ezért versenyképességét tekintve alacsony.
1.2.3.A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban 2. táblázat: A mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaságban, 2003 A A GDPtermelésben, fogyasztásban, % %
Év
2003
2,9
Az exportban, %
2,7
A Külkeresked elmi forgalom egyenlege, Mrd Ft 5,5 303,1
A A beruházásban, foglalkoztato ttságban, % %
6,5
6,2
Forrás: KSH
Hazánkban a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya a fejlett országokban tapasztalható irányzathoz hasonlóan fokozatosan csökkent a rendszerváltás után. A mezőgazdaságnak a megtermelt GDP-ből való részesedése 2000 óta tartósan 4 % alatti. 2003-ban ez a részesedés 2,9%-ot tett ki. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez az érték csak a közvetlen alapanyag-termelést jelenti, ha az élelmiszeripar termelését, illetve az ún. agrobizniszt is számításba vesszük, akkor az ágazat a GDP közel 12%-át adta. A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva a mezőgazdaság igen alacsony jövedelmezőséggel bír, éppen ezért az összes befektetésből mindössze 6,2%-os részesedést tesz ki. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően a foglalkoztatottságban is egyre kisebb hányadot képvisel az ágazat, 2003-ban az összes foglalkoztatott csupán 5,5%-a dolgozott a mezőgazdaságban. Magyarország nyitott gazdaságú ország, ezért a pénzügyi helyzet alakulásában igen nagy szerepe van a nemzetgazdasági ágak export-import egyenlegének. Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlege 2003-ban(és az azt megelőző években is) pozitív volt. A kivitel és a behozatal egyenlege 303 Mrd Ft volt.
1.2.4. A mezőgazdaság termelési szerkezete 10
Az alábbi táblázatok szemléltetik a mezőgazdaság 2003-as termelési-tenyésztési adatait. Lényegesnek tartottam röviden ismertetni a magyar mezőgazdaság struktúráját, azaz, hogy a növénytermesztésen, az állattenyésztésen, és a kertészeten-avagy zöldséggyümölcstermelésen- belül milyen termékekkel foglalkoznak országunk termelői. 3.táblázat: A termésmennyiségek és a termésátlagok a főbb növények esetében,2003-ban Mértékegység Búza Kukorica Árpa Rozs Zab Burgonya Cukorrépa Repce Silókukorica Lucerna, széna ezer tonna 810 67 102 582 108 548 2 941 4 532 1 812 2 278 kg/hektár 2 640 3 950 2 380 1 460 1 490 15 660 35 120 1 490 16 990 3 460
Forrás: FVM Meg kell jegyeznünk, hogy a 2003-as év időjárás tekintetében rendkívül kedvezőtlen volt. A búza és a kukorica tekintetében az 1996-2003-as év átlagait tekintve inkább a 4000 ezer tonnás terméseredmény reális. 4.táblázat: A zöldségfélék termésmennyisége 2003-ban( 1000 t) Összesen Ebből: Fejeskáposzta Vöröshagyma Zöldborsó Paradicsom Zöldpaprika Fűszerpaprika
1943 153 94 69 281 84 37
Forrás: FVM, 2004
5. táblázat: A gyümölcstermelés 2003-ban Összes terület (ezer ha) Termőterület (ezer ha) Termésmennyiség (ezer t) Ebből: Alma Körte Meggy Szilva Kajszi Őszibarack
101 81 724 508 19 49 45 30 32
A szőlőtermelés Magyarországon hagyomány. Nemcsak fogyasztása, hanem borkészítésre is termelik, rengeteg fajtája ismert. 2003-ban termőterülete 82 ezer hektárt tett ki, 581 ezer tonna gyümölcsöt produkált. Ebből gyümölcsként értékesített 11
mennyiség 22 ezer tonna, bortermés pedig 388 ezer liter volt. (www.fvm.hu ) 6. táblázat: Az állatállomány 2003-ban,( ezer darab) szarvasmarha ebből: tehén sertés ebből: anyakoca juh ebből:anyajuh tyúkféle pulyka liba kacsa
739 350 4913 327 1296 956 37502 4256 2801 2709
A mezőgazdaság rendszerváltás utáni éveiben tapasztalt visszaesésének legnagyobb vesztesei az állattenyésztési ágazatok voltak. Az elmúlt 10–12 év termelési adatai alapján megállapítható, hogy az állattenyésztés lényegesen lassabban konszolidálódott, mint a növénytermesztés vagy a kertészet. Az utóbbi ágazatok bruttó termelésének volumene átlagosan 19 százalékkal csökkent, ugyanakkor az állattenyésztésé 32 százalékkal esett vissza. Az ország állatállománya folyamatosan csökkent.
1.2.5. A magyar mezőgazdaság negatív jellemzői, nehézségei A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés miatt a lakosság vásárlóereje csökkent, visszaesett a fogyasztás, különösen a hús- és tejtermékeké. Szűkült a belső kereslet, a KGST megszűnésével pedig kelet- és közép-európai piacaink nagy részét elveszítettük. A később bekövetkező gazdasági növekedés -a világtendenciához alkalmazkodva- az ipari és szolgáltatási szektor fejlődéséből adódott. Ugyanakkor az agrárágazat jövedelmezősége folyamatosan csökkent, az árak csak igen lassan követték az inflációt, a modernizációt szolgáló beruházások elmaradtak, az eszközállomány alaposan elhasználódott, növekedett az eladósodottság. A válság főként a tőkeigényesebb, hosszabb termelési ciklusú ágazatokat érintette (pl.: állattenyésztés, kertészet), de alapvetően minden ágazatra igaz, hogy „túlélő” politikát folytatva, igen kis beruházással, kis mértékű anyagi visszaforgatással dolgozott.
12
A rendszerváltással a birtokrendszer felaprózódott, 2002-re mindössze 12 állami tulajdonú gazdaság maradt. Megnőtt a kis- és törpegazdaságok aránya, a versenyképes méretű gazdaságok száma igen alacsony volt. A mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora 2003-ban 55 év, 57%-a alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, és mindössze 6%-ának volt felsőfokú végzettsége.( KSH )
2. A Mezőgazdaság jelentőségéről századunkban 2.1. A mezőgazdaság jelentőségéről általánosságban 13
Az agrárium nemzetgazdasági súlya az elmúlt évtizedben tagadhatatlanul évről-évre mérséklődött. A 2004-es bővítés előtti EU-15 -ben a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 2-5 % közötti értéket tesz ki, a foglalkoztatottságban pedig 4 %-ot képvisel. ( Forrás: OSHA) A hangsúly eltolódott a tercier szektor irányába, ez a modernitás, a poszt-indusztriális társadalom hozadéka. Miért van az agrárgazdaságnak ennek ellenére kiemelt szerepe világunkban? Elsősorban azért, mert a mezőgazdasági termelésnek stratégiai jelentősége van; közvetlenül és közvetve3, a legalapvetőbb emberi szükségletet elégíti ki. Az ellátás folytonosságát biztosítani kell, megfelelő mennyiségű és minőségű termékre van szükség. A nemzeti termelők megélhetését biztosítandó szükséges, hogy a megtermelt javak versenyképes áron kerüljenek piacra, továbbá, hogy a fogyasztók elérhető áron vehessék meg azokat.4 Ehhez korszerű, hatékony, és környezetkímélő technikára és eszközökre van szükség, ami rengeteg befektetést igényel. Meg kell említenünk a bioüzemanyag- termelés jelentőségét is, mint századunk egyik nagy kihívását. A biodízelt repceolajból, a bioetanolt gabonából és cukorrépából gyártja az EU. 2007-ben a világon már 49, 5 milliárd liter bioetanolt, és 11 milliárd liter biodízelt gyártottak, és a jövőben ez várhatóan többszörösére fog növekedni, amelyen jelentősen megbolygathatja az agrárgazdaságok működését, hiszen verseny keletkezik az élelmiszeripar, a takarmány-felhasználók, és a bioüzemanyag-ipar közt. Végül pedig, a termelést és a feldolgozást is környezetkímélő módon kell megvalósítani, anélkül, hogy kiaknáznánk és tönkretennénk a természetet, amelynek regenerációja biztosítja az új, következő évi termés minőségét. A természettudatosság tehát nem csak etikai kérdés, hanem a fenntartható mezőgazdaság modelljének egyik tényezője is. ( Tar, 2005)
3
A megtermelt javakat közvetlenül- zöldség-gyümölcs-, és feldolgozva -az élelmiszeripar által- is fogyasztjuk. Ezen felül takarmányt jelent az állatoknak, amelyet szintén fogyasztásra tenyésztünk. 4 A mezőgazdaság ellentmondása: a termelőknek nyilvánvalóan az a kedvező, ha a megtermelt javakat magas áron értékesíthetik, míg a felvásárlóknak, ill. a fogyasztóknak épp az ellenkezője. Ezt az ellentmondást hivatott valamelyest feloldani az agrárpolitika, a támogatások rendszere.
14
Nem véletlen tehát, hogy bár nemzetgazdasági súlya folyamatosan csökkent az elmúlt
évtizedben,
az
agrárgazdaság
mindig
is
az
egyik
legjelentősebb,
legtámogatottabb szektor marad. A fenti
tényezőkből
kiindulva
megállapíthatjuk,
hogy
az
agárpolitikai
beavatkozások -így a Közös Agrárpolitika, a KAP -koncepcionális alapját „a mezőgazdaság sajátos kudarcai5 képezik. Ilyenek például az ágazatban dolgozók jövedelemdiszparitása, az instabilitás, az agrárstruktúra egyes sajátosságai, a környezetvédelem és a kutatás-fejlesztés.”( Halmai, 2002) Az EU joganyagainak 51%-a, a 207 testület 47%-a, a költségvetés közel 50%-a az agrár- és vidékfejlesztéshez kapcsolódik. (www.csmak.hu , Csongrád Megyei Agrárkamara)
2.2. A mezőgazdaság jelentősége az Európai Unióban, az „európai mezőgazdasági modell” A tengerentúli versenyképes mezőgazdaságok( Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon) többnyire ritkán lakott, az európaival össze nem hasonlítható településszerkezettel jellemezhető térségekben folytatják az agrártermelés jelentős részét. Az EU országaiban azonban a mezőgazdaságnak több évszázados hagyománya van, jelentős szerepet tölt be nemcsak a gazdaságban, de a társadalmi szerkezetben is. Az európai mezőgazdaság sűrűn lakott országokban működik, s jelentős a hozzájárulása a kis települések fennmaradásához. Tehát a „termelésnek nemcsak a végtermék előállítás a célja, hanem a vidék arculatának megőrzése, a vidéki közösségek fenntartása is. Ezt a „kettős hivatás”-t az utóbbi évtizedben „multifunkcionális mezőgazdaság”--nak nevezzük, és ez az ún.. „európai mezőgazdasági modell” központi tényezője”.( Halmai 2002) A modell lényegét az AGENDA 2000-ben fogalmazták meg, és a fentieken kívül a következő elemeket tartalmazza:
5
A szakirodalomban „market failures”.
15
•
Túlzott
mértékű
támogatásoktól
mentes,
versenyképes
mezőgazdaság
kialakítása, mely képes a világpiac felmerülő kihívásainak megfelelni. •
Környezetkímélő termelési eljárások széleskörű alkalmazása, melyek által lehetővé válik a fogyasztók igényeinek megfelelő, minőségi termékek előállítása, anélkül, hogy a természetet továbbra is mérgeznénk.
•
Sokszínű
gazdálkodási
rendszerek
megléte,
a
termelési
hagyományok
megőrzése, amelyek nemcsak a termelési célkitűzéseket, a termék-kibocsátását veszik figyelembe, hanem a mezőgazdaság egyéb funkcióit is, a vidéki környezet, a táj megőrzését, javítását, valamint a vidéki közösségek erősítését, munkalehetőségek biztosítását is. •
Egyszerű, közérthető agrárpolitika kialakítása, amely világosan elhatárolja a közösen meghozandó döntéseket a nemzeti szintűektől, és amely a közösségi források felhasználását úgy irányítja, hogy a széles értelemben vett társadalom legyen azoknak haszonélvezője, ne csak a gazdálkodók szűk köre. ( Tar, 2005)
2.3. A mezőgazdaság jelentősége Magyarországon Magyarországon a mezőgazdaság jelentősége elsősorban - az 1. fejezetben kifejtett tényezőkből adódó- komparatív előnyében rejlik. Az ország mezőgazdasági adottságainak köszönhetően az összes fontosabb mérsékelt övi növény termeszthető, méghozzá igen jó minőségben. A mezőgazdaság szerepének megítélésekor hangsúlyosan kell kiemelni, hogy a 2006. évi 3,7%-os GDP részesedési arány csak a mezőgazdasági alapanyag-termelést tükrözi. Magyarországon is az a jellemző, hogy az alapanyag-termelésről a hangsúly fokozatosan áthelyeződött a szélesebb értelemben vett agrárgazdaság (agrobiznisz) termelést megelőző, illetve követő fázisaiba. Számítások szerint hazánkban az agrobiznisz aránya a GDP termelésben 12–13%. (www.fvm.hu ) Ezenkívül fontos tényező, hogy
bár a foglalkoztatásban betöltött szerepe is
jelentősen és folyamatosan csökken a rendszerváltás óta6 , még mindig több, mint egy 6
Míg munkaerő 17,4%-át foglalkoztatta 1990-ben, addig 2004-ben már csak 1,3 millió főt, azaz a
16
millió ember sorsa függ az intézkedésektől. „Az agrár foglalkoztatás, ill. a jövedelemkiegészítés az ország minden térségében jelentős, de meghatározó szerepe van ma – és lesz az elkövetkező évtizedben is – az ország kistelepülésein, – az önkormányzatok felében –, ahol legnagyobb a munkanélküliség és legalacsonyabbak a jövedelmek. „ (www.fvm.hu ) A magyar mezőgazdaság fontosságát kiemelendő még, hogy a termelő ágazatok közül az agrárágazat volt az egyetlen, amely hosszú időn át tartósan pozitív egyenlegével javította az ország külkereskedelmi mérlegét. 7 (www.fvm.hu ) Az agrárium szempontjából
fontos tényező volt a csatlakozás, nem csak a
támogatások, és a felvevőpiac növekedése miatt; az EU agrár-jövőképe, az „európai mezőgazdasági modell” -hez való kapcsolódás megfelelő kihasználása esetén , a fejlődési lehetőségek szempontjából is.
3. Magyarország és az Unió agrár-kapcsolatainak kialakulása, és jellemzői
7
népesség 13% végzett valamilyen mezőgazdasági termelő tevékenységet. A folyó fizetési mérleg része, az áruimport és áruexport egyenlege.
17
Magyarország 2004. május 1.-jén az Európai Unió tagja lett. Mádl Ferenc az EU csatlakozás után tartott ünnepélyen így fogalmazott: „ A kompország végleg kikötött a nyugati parton.” Hosszú út vezetett idáig.
3.1. 1958-1988: a kapcsolat kialakulása Az Európai Közösség létrejöttét (1958) követő években Magyarország elzárkózott a kapcsolatok felvételétől és kétségbe vonta az EK nemzetközi jogalanyiságát, ahogyan minden állam a szocialista blokkban. Az 1960-as években életbelépő CAP (Common Agriculture Poilicy), és annak protekcionizmusa-lefölözési rendszer- hátrányosan érintette Magyarországot, mivel az alapító tagországok közül Olaszország, és Németország a magyar agrártermékek hagyományos felvevőpiacát jelentették A Magyarországon , 1968-ban bevezetett „új gazdasági mechanizmus” fő célja a gazdaság intenzív fejlesztése volt; melynek keretében Magyarország és az EK között létrejött az első hivatalos kapcsolat. A Bizottság- az EU részéről- és a Külkereskedelmi Minisztérium- magyar részrőltárgyalta , majd aláírta az ún. technikai megállapodásokat, amelyben a minisztérium garantálta, hogy az exportált termék a közösen meghatározott áron alul nem kerül a közösség piacára, a Bizottság pedig vállalta, hogy cserébe mentesíti a magyar exportőrt a pótlefölözés alól. ( Király Miklós, 2001) Az első ilyen technikai megállapodás egyfajta sertéshúsra( hasított félsertés) vonatkozott. 1970-ben a magyar bor szállítására nyújtottunk hasonló garanciát, 1971-ben pedig a kaskavál sajtra. ( Dr. Kőrösi, 2005)
1973-ban Magyarország csatlakozott a GATT-hoz, melynek jegyzőkönyvben a szerződő felek rögzítették , hogy a mennyiségi korlátozásokat fokozatosan felszámolják, 18
de sem konkrét menetrendet, sem konkrét kötelezettséget nem állapítottak meg, ezért aztán a korlátozások továbbra is érvényben maradtak, egészen a rendszerváltásig. A következő lépés az 1980-as juh- és juhhúsexportra vonatkozó megállapodás, amelyben Magyarország az export mennyiségének önkorlátozását vállalta. Annak ellenére, hogy ezek a megállapodások nem az EGK és Magyarország közötti kereskedelem fellendítését szolgálták, 8 magasabb szintre emelték a két fél kapcsolatait, és rámutattak a korábbi elzárkózás fenntarthatatlanságára is. Magyarország ezt felismerve önálló kapcsolat felvételét kezdeményezte a Közösséggel .9 Az új gazdasági mechanizmusra, illetve a GATT- tagságra hivatkozva kívánt kedvezményeket kieszközölni. De az EK nem kívánt külön útra lépni Magyarországgal, így a tárgyalások több évre megszakadtak. Gorbacsov a szovjet politika új irányítója hozott változást a KGST-EGK viszonyban; már hivatalba lépésének évében , 1985-ben kapcsolatot kezdeményezett az EGK-val, továbbá sor került egymás kölcsönös, hivatalos elismerésére is.1988-ban pedig aláírtak egy közös nyilatkozatot, melynek lényege az együttműködés fejlesztése a közös érdekeket képviselő területeken.
3.2. 1988: Kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás Ennek hatására az EGK újra nyitni kezdett Magyarország felé, és 1988-ban létrejött az első átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás, amely alapvetően a legnagyobb kedvezmény elvén elvén alapul.10 Tartalmát tekintve, a megállapodás rögzíti a diszkriminációmentességet, illetve a korlátozások legkésőbb 1995-ig történő fokozatos eltörlését. Fontos még, hogy a megállapodás rögzítette a beruházások , illetve a vegyes vállalatok számára szükséges kedvező
környezet
kialakításának
szükségességét,
valamint
vegyes
bizottság
létrehozását, amelynek feladata az együttműködést érintő kérdések megtárgyalása.
8 9 10
Alapvetően a Közösség piacának védelmét látták el(Kőrösi, 2005) A szocialista országoktól külön, önálló útra kívánt térni. Az legnagyobb kedvezmény elve(LKE) része a GATT-nak is, de mint azt feljebb kifejtettük, a GATT tulajdonképpen nem lépett életbe, hiába volt annak mindkét fél tagja
19
3.3. A Phare-program A rendszerváltozás után, 1990-ben az EK eltörölte a specifikus mennyiségi korlátozásokat, megadta az általános vámpreferenciákat, és megindította a PHARE segélyprogramot.11 A program elvileg a piacgazdaságba való átmenetet és a politikai demokrácia kiépítésének elősegítését tűzte ki céljául, de később az integrációs folyamat és a tagságra való felkészítés volt a feladata. 1989-ben még csak a fent említett két ország volt a tagja,később azonban, 1996-ra kibővítették és további nyolc ország csatlakozott hozzá.12. 1993-ban a koppenhágai csúcs nyomán a lehetséges támogatandó területek közé bevették az infrastruktúra fejlesztését is. A PHARE, előcsatlakozási alap formáját, teljes egészében 1997-ben nyerte el, mikor is a luxemburgi csúcs elindította a soron következő (2004-es) bővítési folyamatot. A fenti események, illetve a keleti piacok válsága, majd összeomlása gyorsan éreztették hatásukat a magyar- EK kereskedelemben. 1990-re Magyarország legfontosabb külgazdasági partnere az EK lett, exportunkban és importunkban egyaránt 25%-kal részesedett.
3.4. Társulási megállapodás13 Az Európai Tanács 1990 áprilisában társulási megállapodás megkötését javasolta Lengyelországnak, Csehországnak és Magyarországnak. A magyar kormány pedig rögzítette, hogy a társulási szerződést a csatlakozás első lépcsőjének tekinti, és ezt a nyilatkozatot a megállapodás preambuluma tartalmazza is. Az Európa-megállapodást, tíz tárgyalási fordulót követően, 1991. december 16-án 11
12 13
PHARE: Pologne- Hongrie: Assistance pour la Réconstruction Économique, azaz LengyelországMagyarország: Segítség a Gazdasági Újjáépítéshez, de a phare franciául világítótornyot jelent. Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia majd Bulgária és Románia Társulási, avagy Európai Megállapodás
20
írták alá, és 1994. február 1-jén lépett hatályba.14 A megállapodás intézkedései szabad kereskedelmi övezet megteremtésére irányultak, amelynek létrehozása aszimmetrikus módon történik; azaz a Közösség gyorsabban és nagyobb ütemben bontja le a kereskedelmi korlátait, amit Magyarország a türelmi-, és felkészülési idő után viszonoz. A mezőgazdasági termékek tekintetében bizonyos magyar termékekre, rögzített mértékben
növelhető
mennyiség
mellett,
növekvő
vám-,
illetve
lefölözés
kedvezményeket kaptunk.15 Az árukereskedelemmel kapcsolatban a felek vállalták, hogy új vámot nem vezetnek be, ugyanakkor Magyarország jogosult korlátozott ideig, rendkívüli intézkedésként bizonyos termékek esetében vámot emelni, ha ez egy új iparág megteremtését, vagy szerkezeti változás alatt álló iparág védelmét szolgálja. 1991-ben a maastrichti Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy esetleges keleti bővítés lehetőségét. A Bizottság 1992-es lisszaboni Európai Tanácson kijelentette, hogy a csatlakozás lehetséges, majd az 1993-as koppenhágai Tanácson megszabták a feltételeket is. 1994. április 1-jén Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét, majd ezt követően megkezdődtek a felkészülési folyamatok. A Közösség 1998-ban kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Magyarországgal. Mielőtt ismertetem a csatlakozási tárgyalás folyamatát és eredményeit, egy kis kitérőt teszek, és bemutatom a magyar-EU agrár-külkereskedelmi kapcsolatot 1992-98 között. Azért tartom ezt szükségesnek, mert látni kell, hogy már a társulási szerződés hatására mennyire megugrott az exportunk ill. importunk mennyisége az EU-val, és ez a koncentráltság az EU-csatlakozásunk után csak fokozódni látszott.
14
15
Magyarországon az 1994. évi I. törvény hirdette ki Ezek a termékek: a sertéshúsok döntő része, baromfi- és marhahús, sajt, búza, a zöldségek és
gyümölcsök zöme, élő juh és juhhús
21
3.5. Agrár-külkereskedelmünk az EU-val a társulási szerződés után Az
Európai
Közösséggel
kötött
társulási
megállapodás
élénkítette
az
agrárkereskedelmet. A XX. század utolsó évtizedében az EU fontos helyet kapott a magyar agár-külkereskedelemben. 1992 és 1998 közötti külkereskedelmet a 7. táblázat szemlélteti. A legmagasabb értéket 1992-ben érte el, több mint 1 milliárd dollárral, míg a mélypont 1994-ben következett be 674 millió dollárral. Ki kell emelni, hogy Magyarország az egyetlen ország a régióban, amely a társulási szerződés után tartósan pozitív agrárkereskedelmi egyenleget ért el az EU-val, tehát az export aránya végig meghaladta az importét a vizsgált időszakban. A kereskedelem részleteit az alábbi két táblázat mutatja be: 7.táblázat: Az EU-magyar agrárkereskedelem (ezer dollár ) EU-15 Export Import Egyenleg
1992 1 435 907 356 675 1 079 232
1993 1 141 514 436 731 704 783
1994 1 285 988 612 031 673 957
1995 1 346 942 487 381 859 561
1996 1 355 942 437 753 917 916
1997 1 242 978 489 962 753 016
1998 1 292 642 519 275 772 367
Forrás: Közgazdasági szemle 8/a .táblázat: Az EU-magyar agrárkereskedelem aránya Magyarország összes agrárkereskedelmében( %) EU-15 Export Import
1992 51,1 42,4
1993 54,2 47
1994 53,1 45,8
1995 44,6 40,9
1996 47 38,2
1997 41,5 37,9
1998 44,6 37,2
Forrás: Közgazdasági szemle Ami az országonkénti megoszlást illeti,
az EU-val folytatott agrárexportunkból
magasan a legtöbbet Németország vásárolt tőlünk. 1992 és 1998 közti időszakban 37,57 és 40,85 % között ingadozott ez az arány. A második helyen Olaszország állt , 22-17%os részesedéssel, harmadik helyen pedig Ausztria, nem sokkal lemaradva, 14-15% közti aránnyal. A három ország aránya együttesen meghaladja a 70%-ot, ez jelentős koncentráltságot jelent. A következő két fontos állomás Franciaország és Hollandia, részesedésük 12-14% között mozgott Tehát agrár-külkereskedelem 80%-a mindösszesen 22
5 országra tömörül. Az importot tekintve, ugyanezen öt állam aránya a legmagasabb, csak változó sorrendben. 1998-ban Németország 20,81%-os, Hollandia 18,02%-os, Ausztria 13,04%-os, Olaszország 10,99%-os, Franciaország pedig 8,79%-os részesedéssel bírt importunkból. A magyar termékek exportjának tekintetében a legfontosabb termékek : élőállat: 84,4 %-ot, a hús és húskészítmények 33-30% közti, értéket,
zöldség és gyümölcs
termékeink 20% -os értéket, a faanyag 9% körüli értéket, állati és növényi eredetű nyersanyag pedig 5-6 %-ot képvisel.( Fertő, 2000) Az import oldalán a helyzet különbözik a fentiektől. Nincs olyan stabil és meghatározó termékcsoport az importon belül, mint az export esetében. A piaci részesedés egy termékcsoport esetében sem haladta meg a 15 százalékot. Másrészt, az import struktúrája sokkal egyenletesebben oszlik meg. A legnagyobb öt termékcsoport súlya a teljes importban 60 százalék alatt volt a kérdéses időszakban. Ugyanakkor csak néhány olyan termékcsoport van, amelyek piaci részesedése viszonylag állandó: zöldség és gyümölcs, ital, növényi és állati eredetű nyersanyag. 8/b. Táblázat: Agrárforgalom Magyarország és az EU között (ezer euró)
Megnevezés Export Import Egyenleg
2000 940 555 412 537 528 018
2001 1 189 060 490 025 699 035
2002 1 173 970 565 711 608 259
Forrás: KSH
2001-ben 26,4%-al nőtt az Európai Unióba irányuló magyar agrárkivitel az előző évhez képest, majd a következő évben kismértékben(1,3 %-kal) csökkent. Ugyanakkor 2001-ben és 2002-ben is jelentősen, 75 millió euróval nőtt a behozatal. A vizsgált hároméves időszakban továbbra is az élő állatok, a hús-és húskészítmények domináltak. A zöldségfélék és a gyümölcsök exportrészesedése is jelentős volt, 267-297 millió euró közt ingadozott. A gabona és gabonakészítmények is jelentős exporttényezők voltak. (KSH)
23
Az import legfőbb tételei között szerepelnek a zöldség-és gyümölcsfélék, a húsipar termékei, valamint az állati takarmányok. Az első öt legfontosabb export és importpiacunk 1998-hoz képest nem változott. ( KSH ) Három dologra szeretném felhívni a figyelmet a fentiekkel kapcsolatban: egyrészt az EU-val folytatott magyar agrárkereskedelem viszonylag stabil termékszerkezetére, illetve a megjelenő koncentráltságra. Harmadik tényezőként pedig meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági kereskedelem egyenlege 1995 és 2003 között, noha erőteljesen ingadozott, de jelentős pozitívumot ért el, amely egyedálló volt ebben az időszakban az újonnan csatlakozó államok között.
24
4. A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete 16 Az Európai Tanács az 1997-es luxembourgi csúcson megjelölte azokat az államokat, amelyekkel a csatalakozási tárgyalásokat meg kívánta kezdeni. Magyarország is ennek az ún. luxembourgi csoportnak a tagja volt. 1998. március 31-én kezdődtek meg a tárgyalások, és ún. fejezetek keretében zajlottak, a hetedik fejezet a mezőgazdaság volt. 1998-99-es évek az átvilágítás17 jegyében teltek , megvizsgálták a közösségi joganya átvételének haladását, és azt, hogy képes lesz-e az ország a KAP teljes átvételére. Ez idő alatt dolgoztuk ki a mezőgazdasági tárgyalásokon képviselni kívánt álláspontunkat is, ezt nevezzük pozíciós dokumentumnak 18. A dokumentumban négy alapelvet fogalmaztunk meg: •
Magyarország képes lesz integrálódni a Közös Agrárpolitika rendszerébe, a csatlakozás időpontjáig megteremti a KAP működtetéséhez szükséges feltételeket.
•
A mezőgazdaság területén teljes, átmeneti időszak nélküli csatlakozásra törekszünk. Mentességi igényeink alapvetően a termelők felkészülését szolgálják, és nem érintik a Közös Agrárpolitika rendszerének működését.
•
Igényt tartunk minden olyan támogatási formára, amelyet a csatlakozáskor az Európai Unió többi tagállamának gazdálkodói, illetve agrárgazdaságai élveznek.
•
Közös Agrárpolitika keretében alkalmazott termeléskorlátozó intézkedések, mennyiséghez kötött támogatások bázisaként olyan értékek elfogadását kérjük, amelyek tényleges mozgásteret adnak az érintett szektorok számára.
1999. november 29-én Brüsszelben átadtuk ezt a pozíciós dokumentumot. Erre válaszul az EU 2000. június elején megküldte első hivatalos tárgyalási álláspontját. A legfontosabb három kérdéskörre vonatkozóan az unió álláspontja a következő volt:
16 17 18
Az egész fejezet:Somogyi, 2003 alapján. Lásd irodalomjegyzék „acquis srcreening” „position papers”
25
• Az érintett termékcsoportokra vonatkozó referenciamennyiségek (kvóták) szintjét történelmi termelési helyzet alapján kell meghatározni, ugyanez vonatkozik a bázisidőszakok megállapítására. Ezen esetekben az unió az 1995–1999 közötti időszakról kért statisztikai információt. • A magyar pozíciós dokumentumban bejelentett átmeneti mentességi igényeket az unió tudomásul vette, és azokhoz megfelelő statisztikai adatokkal alátámasztott érveket és ütem terveket kért. Fontos szempont, hogy az átmeneti mentességek egyike sem torzíthatja számottevő mértékben a Közösségen belüli gazdasági versenyt, és nem ronthatja a szabályozások hatékonyságát. • A közvetlen kifizetéseket illetően az unió a tárgyalások egy későbbi szakaszában, mélyreható elemzések alapján alakítja ki álláspontját. A 2000. december 20-án, Brüsszelben átadott kiegészítő tárgyalási álláspont az Európai Unió hivatalos tárgyalási álláspontjára
adott magyar válasz volt. Ebben
részletes kiegészítő információkat közöltünk, statisztikai adatsorokat, felkészülési ütemterveket (az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer, a Teszt üzemi Rendszer stb.) ismertettünk. A mezőgazdaság területén minimálisra csökkentettük az átmeneti időszakra vonatkozó igényeinket19 . Az 1999 novemberében átadott pozíciós dokumentumhoz képest több derogációt visszavontunk,mivel időközben változott a közösségi szabályozás. Ezek olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek nem zavarják az egységes belső piac működését. 2001 első félévében úgynevezett technikai
konzultációkra került sor a
legkülönfélébb területeken (állategészségügy, növényegészségügy, piacszabályozás, intézményfejlesztés), amelyek tulajdonképpen az érdemi tárgyalásokat készítették elő. Az Európai Unió tagországai által Nizzában elfogadott ütemterv20 alapján 2001 második félévében megkezdődtek az érdemi mezőgazdasági tárgyalások.
19 20
ún. derogációkat ún. „ Road-map”
26
Ezek keretében elsőként az agrár-ágazat horizontális témái kerültek napirendre (állat egészségügy, növényegészségügy). „2002. márciusi főtárgyalói fordulón az Európai Bizottság a növény- és állategészségügyi részfejezeteket további tárgyalást nem igénylőnek minősítette, s a tagjelöltek közül elfogadta a magyarok által kért átmeneti mentességeket.” (Jelentés az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről, II. kötet, 2003.október) Az Európai Bizottság csatlakozási tárgyalásokon képviselt alapelveit az ún.. „Issues Paper” tartalmazta, ennek első példánya 2002.január 30.-án látott napvilágot, de még nem tartalmazott specifikus információkat a leendő tagországokra nézve. A következő Közös Álláspont 2002. június végére készült el, azonban még ebben sem esett szó az EU költségvetési-anyagi vonzatú -pozíciójáról. Az EU végül, 2002 novemberében hozta nyilvánosságra terveit a támogatásokkal kapcsolatban. A dokumentum minden egyes (95 db) tárgyalási pozíciónk esetében tartalmazta a Közösségi álláspontot, most már beleértve a mezőgazdasági közvetlen kifizetéseket, valamint a kvótakérdéseket is. 2002. november végére már csak 10 pozíció igényelt további egyeztetést. „Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az EU támogatások legnagyobb hányadát érintő szántóföldi növénytermesztés támogatható területnagyságának, illetve a támogatási összeg meghatározásához szükséges történelmi gabona termésátlag meghatározása.”( Somai, 2003) illetve a kvótakérdések. 2002. december 12-13-án Koppenhágában a Csatlakozási Konferencia keretében lezárultak a négy és fél évig tartó tárgyalások.
27
4.1. Magyarország és az Európai Unió álláspontja a csatlakozás előtt
Magyarország – a többi kelet-európai tagjelölt országhoz hasonlóan - már a legelső (1999-es) pozíciós papírjában is teljes körűen, az agrárcsatlakozás minden részletére kiterjedően ismertette az álláspontját. Egyértelművé tettük, hogy: − a csatlakozás pillanatától kezdődően teljes jogú tagságra törekszünk; ez azt jelenti, hogy alkalmazzuk az acquis-t, átvesszük a közös agrárpolitikát (a CAPot), és ez utóbbinak minden kifizetéséből ugyanúgy részesedni akarunk, mint az EU 15 tagállama. − általában - bizonyos derogációs kérelmektől eltekintve elvetünk mindenféle átmeneti időszakot, vonatkozzanak azok bár kötelezettségekre avagy jogokra; − és végül, a kínálat korlátozását alkalmazó rendtartásokban olyan kvótákra tartunk igényt, amelyek megfelelő fejlődési lehetőséget biztosítanak az érintett szektorok számára.” (Somai, 2003) A tagjelölt országok tisztában voltak azzal, hogy mekkora termelési potenciállal rendelkeznének, ha nem lennének strukturális és forráshiány típusú problémáik. Erre a termelési potenciálra pedig még rátettek egy kicsi, a fejlődési lehetőség biztosítása érdekében. Az 1980-as évek második felét választottuk. Egyrészt ez volt a mezőgazdaság virágkora, másrészt mert az EU 15 -ök esetében is ez volt a hivatalos bázisidőszak. Azonban ez nem tükrözte a valódi helyzetet, a kvótaigények irreálisak voltak.21 Az 1960-as/70-es években, amikor a Közösség egy sor alapvető termékből még nettó importra szorult, s a közös agrárpolitika legfontosabb célja nem lehetett más, mint a termelés növelése, még lett volna helye ilyen jellegű kvóta és támogatás igénynek A CAP utolsó 20 évét azonban végigkísérik a strukturális túltermelés megakadályozására tett kísérletek. 21
Tejkvótaigényt 2,8 millió tonnára jelentettünk be, miközben a termelés 1993 óta egyetlen évben
sem haladta meg a 2,1millió, a fogyasztás pedig az 1,9 millió tonnát.
28
A tejkvóták bevezetése (1984), a GOF22 vetésterület és termésátlagok befagyasztása, illetve az állatprémiumok nemzeti kvótázása (1992-es reform), valamint ezen rendszerek megerősítése az Agenda 2000-ben egytől-egyig arra irányult, hogy a kínálat támogatottságát keretek közé szorítva a folyó termelést elválasszák az egyes tagországok termelési potenciáljától. A nem megfelelő igények következményei: •
egyrészt, a Bizottság nem vette, mert nem is vehette komolyan a tárgyalási pozíciókban megfogalmazott igényeket, s a tagjelöltek helyett - a nemzeti és nemzetközi
statisztikák
és
módszerek
alapján
kiszámolva
-
próbálta
meghatározni a reális termelési szinteket. •
másrészt, azon nyugat-európai szakértők, akik korábban - a tényleges gazdasági helyzet helyett a termelési potenciálból kiindulva, vagyis szakmailag kifogásolható módon - óvtak a bővítéstől, annak költségeitől, és általában bizalmatlanok voltak kelet-európai országokkal szemben, most igazolva látták félelmeiket.
•
harmadrészt, a nyugat-európai közvéleményben a keleti bővüléssel kapcsolatban megerősödött az - az agrárlobbijuk által is sugallt - kép, mely szerint a keleteurópai tagjelöltek - miközben a rendszerváltás óta eltelt évtizedben szinte semmit nem áldoztak saját mezőgazdaságukra - a nyugat-európai adófizetők pénzéből szeretnék modernizálni mezőgazdaságukat.
•
s végül negyedszer, a gazdasági súlyuknál általában sokkal jelentősebb politikai befolyással bíró nyugat-európai gazdák, - akik a kibocsátásukat az utóbbi másfél évtizedben jóval a termelési potenciáljuk alatt kényszerültek tartani - azt látták, hogy a kelet-európai tagjelöltek kapacitásaikat a termelési képesség határáig növelő kvótákra tartanak igényt. Ezt az igényt természetesen méltánytalannak tartották. ( Somai, 2003) Az EU hivatalos állásfoglalásáig23 a tagjelölt országok csak megtapasztalni tudták
az EU nézeteit. Ezek a következők voltak:
22 23
Gabona, olajos, fehérje és rost növények 2002 novemberéig.
29
•
Olcsó bővítés, ami azt jelenti, hogy az EU-15-ök pozíciója a lehető legkisebb mértékben romoljon. Ez a hozzáállás elsősorban a hagyományosan legnagyobb nettó befizető országokat (D, UK, NL, A, S) jellemezte, de nem hagyta hidegen a kedvezményezett tagállamokat sem, hiszen a keleti bővülés finanszírozásából nekik is részt kell vállalniuk. Az országok ragaszkodtak a berlini csúcson meghatározott keretek (vagyis az Agenda-ban rögzített kiadási plafonok) tiszteletben tartásához.
•
A bővítés ne vezessen a piaci egyensúly megbomlásához, ne képződjön további felesleg.
•
A Tizenötökben megmaradjanak a termelői kedvezmények, hiszen a nyugateurópai farmerek elfogadhatatlannak tartanák, hogy a keleti bővülés miatt a korábbinál rosszabb helyzetbe kerüljenek24
•
strukturális átalakításra van szükség (a fél-megélhetési gazdaságokat vagy fel kell számolni, vagy kereskedelmi, azaz professzionális gazdaságokká kell alakítani);
A csatlakozó államok is felismerték túlzott igényeiket, és módosították is azokat. A fenti tényezők miatt alakult ki a közvetlen kifizetésekben mutatkozó fokozatosság.
24
Az EU-15-ben nem csökkenhetnek a kvóták
30
5. Az agrártárgyalások eredményei
Az agrárágazat vonatkozásában elértük a magyar kormány pozíciós papírjában meghatározott fő célokat. Csatlakozásunk első napjától kezdve teljes körűen részt veszünk a Közös Agrárpolitikában, az egységes belső piac teljes jogú szereplői vagyunk. Megszűntek az agrárgazdaságaink közti határok( a többi tagország és Magyarország között), nincsenek többé vámok. A piaci intézkedéseknél semmiféle nemzeti kiegészítésre, vagy csökkentésre nincs lehetőségünk. A csatlakozás óta a hazai agárpiaci szereplők a következő forrásokból juthatnak támogatáshoz: •
•
A Közös Agrárpolitika keretéből: 8
közvetlen termelői támogatások formájában;
8
piaci intézkedések (intervenció, exporttámogatás stb.) formájában;
8
vidékfejlesztési intézkedések révén.
Nemzeti forrásból 8
a közösségi szabályoknak megfelelő nemzeti támogatások útján
5.1. Közvetlen termelői támogatások A Közös Agrárpolitika keretében bizonyos tevékenységi körökkel foglalkozó gazdálkodók
közvetlen (hektár-, mennyiség- vagy állatlétszám-alapú) termelői
támogatásra jogosultak. A közösségi szabályozás alapján – a hazai termelési szerkezetből adódóan – a közösségi forrásból finanszírozott közvetlen támogatások 89 százalékának a gabona-, az olaj- és fehérjenövény- termesztők, 7 százalékának a szarvasmarha- és juhtartó gazdák,a fennmaradó 4 százalékának a más növényeket (például dohányt) termesztők a kedvezményezettjei. Számos ágazat (például cukor, sertés, baromfi, kertészet, borászat) nem érintett a közvetlen támogatási rendszerben. 31
9.táblázat : a közvetlen kifizetések ütemezése, a jelenlegi tagállamoknak járó teljes támogatás %-ában 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Megnevezés
A közvetlen kifizetések ütemezése, a jelenlegi tagállamoknak járó teljes támogatás %-ában
EU forrás
25
30
35
40
50
60
70
80
90
100
EU + nemzeti
55
60
65
70
80
90
100
100
100
100
forrás Forrás: FVM Ahogyan azt a fenti táblázat szemlélteti, a közvetlen támogatások fokozatosan kerültek bevezetésre. Az új tagállamok 2004-ben a közvetlen támogatásoknak csak a 25, amely folyamatosan növekedett. Idén, 2009-ben már 60%-nál tartunk, és 2013-ra fogjuk elérni a 100%-os támogatottságot. Azonban a tárgyalások eredményeképp lehetőség nyílt a fentiek kiegészítésére nemzeti forrásból.25 Ezt az 2. táblázat második sora szemlélteti.
5.2. A SAPS rendszer keretei A Kormány 2003-ban hozott határozata alapján Magyarország az egységes területalapú támogatási rendszert (single area payment scheme - SAPS) vezette be a csatlakozás időpontjától. Az uniós közvetlen támogatást ennek alapján kapják meg a termelők. A SAPS keretében adható támogatás éves összegét a Bizottság a Csatlakozási Szerződésben foglalt kvóták és bázisterületek alapján határozza meg. A támogatásra jogosult mezőgazdasági terület nagyságának meghatározása (SAPS terület) az érintett tagállam feladata, ugyanúgy, mint annak eldöntése, hogy mekkora legyen a támogatható minimális birtokméret 0,3-1 ha határértékek között (magyar nemzeti döntés: 1 ha, illetve 0,3 ha szőlő- és gyümölcsterület). 25
„topping-up”
32
A támogatásban részesülő területeken nincs művelési kötelezettség, a termelő szabadon dönthet arról, mit termel, nincs jogalapja a területpihentetési kötelezettség előírásának. A Csatlakozási Szerződés szerint támogatás csak olyan területre igényelhető (szántó, gyep, szőlő, gyümölcsös), amely 2003. június 30-án - a hasznosítástól függetlenül - megfelelő kultúrállapotban volt. A SAPS rendszerben támogatásra jogosult mezőgazdaságilag hasznosított területek: a szántóföldi növények, a takarmánytermő-területek, a gyepterületek, a valamint szőlő- és gyümölcsültetvények. A támogatás kifizetésére évente egy alkalommal, a tárgyév december 1-je és a rákövetkező év április 30-a között kerülhet sor. A SAPS támogatást a tagállamnak meg kell előlegeznie, mert a Bizottság a részletes elszámolás benyújtását követő két hónapon belül utalja csak át a támogatást. Lehetőség van december 1-jét megelőző kifizetésre is: a tagállam kérelme alapján a Bizottság a pénzügyi helyzet függvényében, nagyon indokolt esetben engedélyezheti. Ennek részaránya azonban nem haladhatja meg az éves támogatás 50%-át.
5.3. Piaci intézkedések A magyar termelők és piaci szereplők a tagság első napjától kezdve a többi tagország termelőivel és piaci szereplőivel azonos feltételekkel vehettek részt a közösségi intervenciós intézkedésekben és a külkereskedelmi szabályozásban. Az egyes piaci rendtartásokban meghatározott intervenciós felvásárlási árak (például gabona, marhahús, vaj, tejpor), a piacstabilizáló támogatások (például zöldség-gyümölcs kivonása a piacról, sertés magántárolás, borfelesleg lepárlása), valamint az exporttámogatások ugyanazon termékekre és teljesen azonos mértékben érvényesülnek a magyar gazdák és piaci szereplők tekintetében, mint bármely más tagállamban. A Közös Agrárpolitika pozitív jellemzője a kiszámíthatóság, a hosszú távon tervezhetőség. Az évekre előre meghatározott feltételrendszereket és piaci védelmi mechanizmusokat figyelembe véve minden érintett biztonsággal fel tudja mérni lehetőségeit.
33
5.4. Vidékfejlesztési intézkedések A vidékfejlesztési intézkedések átmenet nélkül, a csatlakozástól kezdve rögtön érvényesek az új tagállamokra, hasznuk, hogy a társfinanszírozás lehetőségével kisebb terhet rónak a tagállamra. Pénzügyi hátterük és a hozzájuk kapcsolódó eljárásrendek alapján két fő csoportba sorolhatóak: •
EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap ) orientációs részlegéből finanszírozottak
•
EMOGA garancia részlegéből finanszírozottak
Céljuk a versenyképes alapanyag termelés, a mezőgazdasági beruházások támogatása, fiatal gazdálkodók támogatása, szakmai továbbképzés, korszerűsítésre, modernizáció, falufejlesztés, szerkezeti-változások támogatása.
5.5. Nemzeti támogatások A megállapodás szerint, a csatlakozást követő négy hónapon belül bejelenti az Európai Bizottságnál a csatlakozás idején futó nemzeti támogatásait. Ezután, ha a Bizottság másként nem rendelkezik, a tagság harmadik évének végéig összhangba kell hozni a bejelentett nemzeti támogatásokat a közösségi szabályokkal, vagy be kell szüntetni alkalmazásukat. Az Európai Bizottság a három év letelte előtt is vizsgálhatja ezeket a támogatásokat, és utasíthatja az új tagállamot a támogatás azonnali megszüntetésére. Ez a döntés azonban nem lehet visszamenőleges hatályú, tehát sem büntetéssel, sem a támogatás visszatérítésének kötelezettségével nem jár Az EU-irányelvekkel összhangban, az Európai Bizottság jóváhagyásával bármikor bevezethetők új nemzeti támogatások. Kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások jogcímen a magyar költségvetésből az egységes területalapú támogatás egészíthető ki. 34
A top-up jogcímei (nemzeti borítékok): • • • • • • • • • • •
a hízottbika-tartáshoz, a tejtermeléshez, az anyatehén-tartáshoz, extenzifikációs szarvasmarha-tartáshoz, az anyajuh-tartáshoz, a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuh-tartáshoz, a szántóföldi növénytermesztéshez, a Burley dohány termesztéséhez, a Virginia dohány termesztéséhez, a héjas gyümölcsűek termesztéséhez, valamint az energetikai célból termesztett lágy és fás szárú növények termesztéséhez
vehető igénybe kiegészítő nemzeti támogatás.
5.6. Kvóták „A közvetlen termelői és feldolgozói támogatásban részesülő, illetve az intervenciós intézkedésekkel támogatott ágazatokban kvótáknak nevezett támogatási vagy termelési korlátozásokat alkalmaznak.” (Somogyi, 2003). A kvótán felüli termelést úgy szankcionálják, hogy nem jár tovább támogatás, illetve a túllépéssel azonos arányban csökken, vagy éppen büntető intézkedést von maga után. A kvóták a csatlakozás előtti évek termelési szintjét tükrözik, ezáltal is biztosítják a termelési szint megtartását és ésszerű fejlődési lehetőségeit. A megállapodott kvótákat a mellékletben található 10. táblázat szemlélteti. Összességében
elmondhatjuk,
hogy
rendkívül
kedvező
kvótákat
sikerült
kiharcolnunk az EU-tól. A kvóták minden szektor esetén fedezik a termelési normákat, sőt, fejlődési lehetőségeket is biztosítanak.
35
6. A magyar mezőgazdaság felkészülése a tagságra26 A felkészülés során a legfontosabb teendők a jogharmonizáció, az intézményi keret kiépítése, a termelők és a humán erőforrás felkészítése voltak.
6.1. Jogharmonizáció Az Európai Unió rendeletei közvetlenül hatályosak valamennyi tagállamban. A közösségi jog és a tagállamok nemzeti joga között kölcsönhatás van, illetve kiegészítik egymást. A közösségi jog és a nemzeti jog ütközése esetén vizsgálni kell, hogy közvetlenül a közösségi jogot kell-e alkalmazni, illetve a közösségi jognak elsőbbsége van-e a nemzeti joggal szemben. A jogharmonizációt érintő felkészülési folyamatok tulajdonképpen már 1990-ben megkezdődtek. Az 1995. évi XC. sz. állat-egészségügyi törvény, vagy az 1995. évi XC. sz. élelmiszertörvény már messzemenően az akkor érvényben lévő közösségi jogszabályok figyelembevételével készült. A jogharmonizációs folyamat a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan felgyorsult. A tárgyalások során ugyanis „a Bizottság rendszeresen számon kérte Magyarországtól
az
adott
területek
uniós
szabályozásának
átvételét
és
alkalmazását.”(Vajda, 2009) Ezen kívül, hazánk jelentős agrárexportőr volt az unió viszonylatában. Az exportált termékeknek tehát már a csatlakozás előtt is meg kellett felelniük a szigorú uniós követelményeknek. Elmondhatjuk tehát, hogy jogharmonizációs téren , növény, illetve állategészségügy, és az élelmiszerjog területén a csatlakozáskor nem állt fenn probléma.
26
Az egész fejezet Vajda, 2009 alapján.
36
6.2. Intézményfejlesztés
A megfelelő intézményrendszer kiépítése a Közös Agrárpolitika működtetésének alapfeltétele volt. A közösségi jogszabályok meghatározzák ugyan
a feladatokat,
amelyeket a tagországoknak végre kell hajtaniuk, de tiszteletben tartva a tagországok sajátos közigazgatási rendszerét, hagyományait, termelési viszonyait, a végrehajtás formáját a tagországokra bízza. Tehát a közösségi jogszabályokban nincsen pontosan meghatározva az intézményi követelmények. A felépítés, a dolgozók létszáma tagállamonként nagy különbséget mutat. Ez okozott egy kisebb zavart a megfelelő intézményrendszer kiépítésekor. Az Európai Unió a közös mezőgazdasági rendtartások működtetésére, a közösségi támogatások kifizetésére és a kifizetés jogosságának ellenőrzésére (Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer), a közösségi vidékfejlesztési programok működtetésére helyezte a hangsúlyt. A megfelelés érdekében továbbfejlesztették az szervezetet, a mezőgazdasági termékek
állat- és növény-egészségügyi
minőség-ellenőrzésében közreműködő
szervezeteket (pl.: Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Országos Borminősítő Intézet), a termőföld, a termelők, illetve az állatok nyilvántartását. Az FVM megyei hivatalok, illetve a falugazdász hálózat átalakítása, az Agrár Intervenciós Központ létrehozása, a statisztikai és vámnyilvántartások korszerűsítése a KAP működtetéséhez alapvető lépés volt. 2003. július 1-jei hatállyal megalakult, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében működő SAPARD Hivatal és a tárca felügyelete alatt álló Agrárintervenciós Központ (AIK) összevonásával, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A hivatal feladata az EMOGA-ból, illetve a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből (HOPE) a csatlakozás után Magyarországnak juttatandó agrárgazdasági és vidékfejlesztési források kezelése, kedvezményezettek felé történő 37
kifizetése. Az MVH látja el az EMOGA Garancia Részlegének Kifizető Ügynökségi funkcióit is, amely révén a közösségi költségvetés legnagyobb hányadát kitevő, a KAP első oszlopát jelentő piaci és közvetlen támogatásokat lehet igénybe venni. A közös agrárpolitikát végrehajtó intézményekkel kapcsolatban az EU egy év „főpróbát” írt elő, amelyet maradéktalanul az uniós előírások szerint kellett volna működtetni. Ezzel ellentétben az MVH27 akkreditációjára csak 2004. áprilisában, egy héttel a csatlakozás előtt történt meg. Mindez döntő szerepet játszott a 2004. évi támogatások kifizetésének késedelmében.
6.3.A termelők, és a humán erőforrás felkészítése Az
előkészítések
egyik
fontos
feladata
volt
megértetni
a
magyar
gazdatársadalommal, hogy a csatlakozással lehetővé válik az agrártermékek egységes piacon történő értékesítése, továbbá a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad áramlása, egyidejűleg azonban a nagyobb versenyre is fel kell készülni. Ezt vidéki agrárkiállításokon felállított EU-standdal28, regionális konferenciákkal, és a 2002. októberében megkezdődött „A termelők felkészítése az EU-csatlakozásra” elnevezésű országos programmal próbálták biztosítani. Ami a humán erőforrás felkészítését illeti, 1995 őszétől négy éven keresztül Magyarországon az FVM-ben Phare-projekt működött az agrárpolitika uniós gyakorlat szerinti átalakítására. E projekt vezetője Lemart Dafgaard(korábban négy évtizeden át nagykövet) volt, aki a svéd csatlakozási tárgyalások során a mezőgazdasági és halászati tárgyalásokat vezette. Ezenkívül az Európai Tanács koppenhágai döntése értelmében a 2002. december 19-én hatályba lépett Interim (Átmeneti) Megállapodás lehetővé tette a csatlakozó országoknak, hogy már a csatlakozási szerződés aláírása előtt részt vehessenek a tanácsi döntéshozatalban (Az Interim Megállapodás 2004. április 30-ig marad érvényben).A csatlakozási szerződés aláírása után pedig aktív megfigyelői státuszt kaptunk az uniós 27
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a közösségi támogatások kifizető ügynöksége. FARMEREXPO 2002. augusztus 19-22., Debrecen, AGRIEXPO 2002. augusztus 29-31., Gödöllő, és a Bábolnai Gazdanapok 2002. szeptember 11-14. 28
38
intézményekben, s így részt vehettünk a munkacsoportok, szakértői bizottságok, a COREPER, a Speciális Mezőgazdasági Bizottság és a miniszteri tanácsok ülésein, munkájában. Az interim-időszak, ezen belül különösen az aktív megfigyelői időszak tapasztalatai komoly segítséget nyújtottak a sikeres tagállami működésre való felkészüléshez.
6.4. A tagsággal kapcsolatos elvárások, előrejelzések „ A felkészülés időszakában idehaza és külföldön is általános volt a vélemény, hogy Magyarországon az agrárágazat lesz a csatlakozás egyik legfőbb haszonélvezője. Ez a vélemény arra alapozódott, hogy hazánkban kedvezőek a természeti feltételek(pl. termőföld minősége,klíma) a mezőgazdasági termeléshez, az ágazat hagyományosan exportorientált, kiviteli többlettel rendelkezett az EU viszonylatában is. A piacok megnyitásától és a jelentős uniós agrártámogatásoktól a termelés, a jövedelem és a kivitel további növekedését vártuk.”(Vajda, 2009) A 2003-as szakirodalomban azonban több helyen megjelentek verseny-illetve életképesség- elemzések, amelyek előrejelezték az ágazatok nehézségeit. Egyfajta SWOT- analízist alkalmazva összefoglaljuk a csatlakozás előtti mezőgazdaság erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. •
Erősségeink: Biztató eredmény, hogy termékeink mérhető minősége (beltartalmi értéke) és a fogyasztók által kinyilvánított szubjektív minősítése (íz, szín, zamat stb.), általában kedvező, sok esetben kiváló, sőt egyedülálló. A magyar klíma, a termőföld mennyisége és minősége tökéletes alapot ad a sikeres termeléshez.
•
Gyengeségeink: A szakmai munka színvonalát tekintve távol álltunk az európai élmezőnytől. A befektetések hiánya , a gazdaságok kis-illetve apró mérete jelentős lemaradást okozott, amelynek következménye a mezőgazdaság függősége az időjárási viszonyoktól.( Pl. öntözőrendszerek hiánya-szárazság esetén.) Az állattenyésztésnek gyenge a versenyképessége. Az ágazat forráshiánnyal, és megfelelő agrárstratégia hiányával küzd.
•
Lehetőségeink: az EU-csatlakozással Magyarország egy 450 milliós felvevőpiac részese lesz, kiaknázhatja komparatív előnyeit. A csatlakozó országokkal 39
élénkíthető a külkereskedelem. Nemzetünk megítélése a világpiacon kedvező lesz, vonzóbb, és biztonságosabb befektetési célpont leszünk. Jelentős agrártámogatásra illetve vidékfejlesztési támogatásokra leszünk jogosultak. •
Veszélyek: A 450 milliós piac természetesen nem csak felveszi, hanem ontja is a termékeket. Következésképp hatalmas lesz a verseny, beáramlanak majd Magyarországra az olcsó termékek, amelyekkel a hazaiaknak meg kell küzdeniük. A nem élet, illetve versenyképes ágazatok szereplőinek fel kell készülniük a profilváltásra.
40
7. Az EU-csatlakozás hatása a magyar agrárgazdaságra 7.1.Kompország a nyugati-parton A csatlakozási tárgyalások lezárása után alapvetően megvalósult a Közös Agrárpolitika (KAP) teljes átvétele. A korlátozások tekintetében a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatban történt jelentős mérséklés. Uniós tagságunk jelentős hatással volt a mezőgazdaságra. A megjelenő, illetve erősödő folyamatok az általános piaci és természeti hatások mellett-időjárás változása, termésátlagok változása, nemzetközi folyamatok- a KAP hazai működésére, ezen belül is a közvetlen támogatásokra, az intervencióra, illetve másik oldalról, az EU piacán jelentkező szoros versenyre lehet visszavezetni. A következő fejezetben áttekintem a csatlakozás utáni változásokat, és kísérletet teszek a háttérben meghúzódó okok ismertetésére.
7.2. A támogatások 11.táblázat: A területalapú támogatások összege, millió Ft Év Területalapú támogatás összege 10 000 2004 148 023 2005 93 473 2006 119 992 2007
Forrás: FVM 2004-es év: Az összesen 290,3 milliárd Ft agrár- és vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 154,1 milliárd Ft-ot (53%), az uniós pénz pedig 136,2 milliárd Ft-ot (47%) tett ki.
A melléklet 12.táblázata tartalmazza a részleteket a támogatások
irányával kapcsolatban. (www.fvm.hu ) 41
Az év a támogatások finanszírozása szempontjából rendkívül nehézkes volt, az EUhoz
való
csatlakozással
forrásösszetételében
és
ugyanis
a
szabályozásában
támogatások is
–
rendszere
alapvetően
–szerkezetében, megváltozott.
A
támogatásoknak már csaknem a fele EU-forrásokból származott, amelyeket többnyire utólag – a közösségi előírásoknak megfelelő ellenőrzések után –, 2005-ben fizettek ki. Ez a szabályozás likviditási gondokat okozott, amelyeket a tárca nemzeti támogatások nyújtásával (még a csatlakozás előtt), illetve a SAPS-támogatás előrehozásával igyekezett feloldani. (www.fvm.hu) A támogatási kérelmeket 2004. május 10. és 2004. június 30. között lehetett benyújtani. Több, mint 208 ezer kérelem érkezett be. A nagyszámú formai hibák miatt az ellenőrzési
folyamat októberig elhúzódott. Az ellenőrzésre kijelölt termelők
távérzékeléses és helyszíni ellenőrzése a nyárvégi és őszi hónapokban zajlott le. A támogatást 2004. október 16. és 2005. április 30. között folyósították. A SAPS- támogatás, illetve a szántóföldi növényekre vonatkozó nemzeti kiegészítő támogatások kifizetése a 2004/2005-ös támogatási évben több ütemben zajlott le. A 2004. október 16-tól folyamatosan zajló kifizetések során az MVH az egyszerűsített területalapú támogatás összegének 80%-át folyósította. 2004. december 31-ig összesen 101352 kérelemre engedélyezték előleg kifizetését. A rendkívül nagy kérelemszám, a feszített informatikai fejlesztések és az első évvel kapcsolatos számos nehézség ellenére a 2004-ben beérkezett támogatási kérelmek teljes körű feldolgozása és kifizetése az EU által megszabott határidőig –2005. április 30-ig – megtörtént. Ennek ellenére a késés rendkívüli feszültségeket okozott a termelői gazda-körben, és 2005 elején tüntetésekhez vezetett. 2005-ös év: Az összesen 328,3 milliárd Ft agrár- és vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 159,0 milliárd Ft-ot (48,4%), az uniós támogatás pedig 169,3 milliárd Ft-ot (51,6%) tett ki. A részletes agrártámogatásokat a melléklet 13. táblázata
42
tartalmazza. •
Az FVM-fejezet költségvetéséből teljesített ún. nemzeti támogatások:
155,4 milliárd Ft; •
Az NVT alapján fizetett támogatás: 49,7 milliárd Ft (ebből 6,7 milliárd Ft
nemzeti társfinanszírozási rész); •
SAPARD-támogatás: 29,7 milliárd Ft (ebből 8,3 milliárd Ft nemzeti
társfinanszírozási rész); •
Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedéseire
kifizetett támogatás: 18,5 milliárd Ft (ebből nemzeti társfinanszírozási rész 4,8 milliárd Ft); •
Az EU által finanszírozott egységes területalapú (SAPS) támogatás:
148,0 milliárd Ft; •
Az EU által közvetlenül térített piaci támogatás: 16,9 milliárd Ft.
A 2005. évi kifizetés összege az előző évinek több mint két és félszeresét tette ki, ez egyrészt a 2004-ről átcsúszott összegeknek, másrészt a növekvő számú támogatási igénynek köszönhető.
2006-os év: Az összesen 406,8 milliárd Ft agrár- és vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 167,5 milliárd Ft-ot (41,2%), az uniós támogatás 239,3 milliárd Ftot tett ki (58,8 %). Az EU alapokból és a központi költségvetésből rendelkezésre álló 2006. évi előirányzatok terhére, valamint az EU által közvetlenül térített egységes területalapú támogatás 2005. évi keretének felhasználásával 2006. év végéig összesen 429,6 milliárd Ft támogatás került kifizetésre, ami a 2005. évit mintegy 20 milliárd Fttal
haladta meg. A részleteket a melléklet 14. táblázata tartalmazza. A fontosabb
kifizetések: •
az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló hatályos, 1997. évi CXIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség – amely a nemzeti agrártámogatás reálértékének megőrzését biztosítja, a 2005. évi költségvetési törvényben rögzített nemzeti agrártámogatás bázisán – a 2006. évben a kifizetéseket tekintve, teljesült.
•
az FVM fejezet költségvetéséből teljesített, 149,4 milliárd Ft összegű nemzeti 43
támogatás, az NVT intézkedések keretében folyósított 65,9 milliárd Ft összegű támogatás (amelyből 15,1 milliárd Ft a nemzeti társfinanszírozási rész), •
SAPARD támogatás: 9,2 milliárd Ft,
•
az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedéseire kifizetett 51,8 milliárd Ft támogatás (ebből nemzeti társfinanszírozási rész 12,7 milliárd Ft), valamint
•
az EU által finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) jogcímen kifizetett 93,5 milliárd Ft támogatás, továbbá az ugyancsak EU által közvetlenül térített 59,7 milliárd Ft piaci támogatás.
2007-es év: 2007. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások előirányzata 460311,3 millió forint volt, amelyből az év során, összesen 435679,1 millió forint kifizetés történt. Az előirányzat 94,6%-ra teljesült, ennek oka az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elfogadásának késői dátuma (2007. szeptember 19.), ezáltal a támogatási határozatok meghozatalának időigénye csúszást okozott az első kifizetési kérelmek benyújtása, feldolgozása, határozathozatala tekintetében. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra teljesített kifizetésekből 188944,1 millió forint a központi költségvetésből, 246735,0 millió forint pedig az EU alapjaiból került biztosításra. Az éves tényleges kifizetés 1,3%-kal haladja meg az előző évben kifizetett agrár- és vidékfejlesztési támogatások összegét. A részleteket a 15. táblázat tartalmazza.
2008-as év: Az állattenyésztési ágazatban már az év elején megkezdődött a támogatások kifizetése az MVH-nál, s a jogcímek felénél meg is kapták a pénzüket az érintett ügyfelek. Ide tartozik a majdnem 8 ezer tejtermelő, akik így mintegy 15 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Az 5600 anyajuhtartónak 2.5 milliárdot utalt a hivatal, közülük 1080 azért kapott még összesen 350 milliót, mivel kedvezőtlen területen folytatják ezt a tevékenységet. A hízottbika-tartás támogatására 4.4 milliárd forint, extenzifikációs
44
szarvasmarhatartás megsegítésére 1.3 milliárd, termeléstől elválasztott anyatehéntartásra 1 milliárd forint kifizetés valósult meg. A 2008. évi területalapú támogatás nemzeti részének kifizetését megelőzte az egységes uniós rész (SAPS) átutalása. December közepétől múlt év végéig a 155 milliárd forintos keretből több, mint 108 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz, február végéig pedig újabb 32 milliárd kifizetésére került sor. A 188 ezer SAPS-kérelmet benyújtott ügyfélből 180 ezernek már a bankszámláján van az uniós területalapú támogatás, holott a kifizetési időszak 2008. december elsejétől egészen 2009. június 30.-ig tart. A fennmaradó mintegy 8 ezer ügyfélnek azért nem lehetett még fizetni, mert náluk a folyamatban lévő adategyeztetés, vagy a helyszíni szemle dönti majd el, hogy egy adott blokkon belül ki igényelt a sajátjánál nagyobb földterületre uniós támogatást.
7.3. A mezőgazdaság általános értékelése a csatlakozást követő időszakban Ahogyan azt az előző fejezetben kifejtettük, a mezőgazdaság nemzetgazdaságban betöltött jelentősége már a csatlakozásunk előtt is folyamatosan csökkent. Ez a tendencia tovább folytatódott a csatlakozást követően. A foglalkoztatásban és a GDP részesedésben betöltött szerepe erőteljesebben, a beruházásokban és a bruttó hozzáadott értékben mérsékelten változott, ezt szemlélteti a nyolcadik táblázat, a következő oldalon. 16. táblázat: A mezőgazdaság a nemzetgazdaságban, EU-csatlakozásunk után A A GDP A foglalkoztatá termelésébe beruházásba sban n n
Év
% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
6,6 6,3 6,2 5,5 5,3 5,0 4,9 4,7
folyó áron, % 4,6 4,5 4 2,9 4,1 3,7 3,6 3,6
4,7 5,5 5,5 6,2 4,3 4,5 4,2 3,7
45
Forrás: FVM Látható, hogy a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP termeléshez 2004-ben enyhén emelkedett. Erre magyarázatul szolgálhat a mezőgazdaság rendkívül jó éve 2004-ben. A kiugrás azonban igen csekély, mindösszesen 0,04%-os. 2006-ról 2007-re a csökkenő tendencia megállt, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottságban és a beruházásokban a a mezőgazdaság részesedése a korábbi éveknél erőteljesebben csökkent. Korai lenne következtetéseket levonni, hiszen uniós tagságunk még csak öt éve tart, de a tendenciát figyelve, a csökkenés mértéke évről évre mérséklődik, és ez arra utal, hogy a magyar mezőgazdaság lassan megtalálja a helyét a nemzetgazdaságban, és utána már csak nagyon enyhe ingadozásokat fog produkálni. Ami a beruházásokat illeti, a 2001-től kezdődő emelkedés, majd a 2003-as csúcspont (6,1%) az EU-csatlakozásra való felkészülésnek köszönhető. Magyarország hitele megnőtt az EU-csatlakozás hírére, továbbá a fejlesztések miatt rengeteg állami és magán befektetés történt. 2004 óta a mezőgazdaság aránya a befektetésekben 4 illetve 4,5 % között mozog. Tehát viszonylag hirtelen lecsökkent, viszont a 2000 előtti évekhez képest29 több, mint egy százalékkal növekedett. Ez tehát mindenképp egy pozitív hatása az EU csatlakozásnak, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság többi ágazathoz viszonyított jövedelmezősége mind a mai napig nagyon alacsony, ezért nem kedvelt befektetési terület. 2007-ben a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági területük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területeket használó egyéni gazdaságok aránya 91,5 százalék volt, és átlagosan 3,6 hektáros földterületet vettek művelés alá. Ez a koncentráció felerősödését jelzi. A termelési hatékonyság alacsonyabb, mint az EU-15 átlagában: egy hektár mezőgazdasági területre jutó termék előállítás értéke az EU-15 átlagának mindössze a fele( 2006-ban 54,8%-a). Ennek okát az eltorzult termelési szerkezetre, a technológiai fejletlenségre és a gazdálkodók alacsony termelési színvonalára lehet visszavezetni.
29
1995-ben: 2,9 %; 1996-ban 3,5 %; 1997-ben 3,6%; 1998-ban: 3,6%; 1999-ben: 3,3 %.
46
Ha
az
1990-es
éveket
tekintjük
100%-nak,
elmondhatjuk,
hogy
a
növénytermesztés 2004-ben 120%-os, 2005-ben 105%-os, 2006-ban már csak 102-3%os értéket ért el. ( www.fvm.hu ) Az állattenyésztés egyik évben sem tudta meghaladni a rendszerváltáskori értéket, sőt, bruttó termelési értéke vészesen csökkent: 2004-2005-2006-ban is az 1990-es év 60%-a alatt maradt. A csatlakozás utáni első két évben tovább folytatódott a termelési szerkezet torzulása. A növénytermelés ( ezen belül is szántóföldi növénytermesztés, döntően a gabonatermesztés) aránya tovább nőtt, míg az állattenyésztésé továbbra is csökkent. Erre magyarázatot a közös piaci intézkedések adnak, a közvetlen támogatások és az intervenció hatására a mezőgazdaság termelési szerkezete a leegyszerűsödés, a rendszert kihasználó tömegtermékek termelésének irányába mozdult el. Ennek szignifikáns következménye a mezőgazdaság eltartóképességének csökkenése, a piaci egyensúly tartós megbillenése, és az instabilitás. ( Vásáry) Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ágazatok közti hangsúlyeltolódás ugyanúgy végbement a szomszédos, visegrádi országok esetében is. A szerkezeti torzulás következményeképp a növénytermelés bruttó kibocsátása 2006-ban 56%-os, az állattenyésztése 36%-os, a mezőgazdasági szolgáltatásoké és másodlagos tevékenységeké 8%-os részarányt képviselt.(Vásáry) A
növénytermesztésen
belül,
a
kibocsátás
kétharmada
a
szántóföldi
növénytermelésből, egyharmada zöldség, szőlő-és gyümölcstermelésből származik.
7.4. A gabonapiac változásai az európai uniós csatlakozást követően A gabonafélék vetésszerkezeti aránya kismértékben ugyan, de csökkent a csatlakozás óta. Ennek magyarázata a túltermelés lehet. A gabonamennyiség az időjárás függvényében évről évre ingadozik.30 Ennek, illetve a világpiaci tényezőknek (euró árfolyam, más országok jobb versenyképessége, Magyarországon a tengeri-kikötő hiánya) köszönhetően a felvásárlási ár is változékony. Az intervenció ugyan biztonsági hálót jelentett, de a folyamat viszonylag bonyolult, és a fuvarköltséget a felajánló köteles megfizetni..Ez lehet tehát az oka a gabonafélék arány-csökkenésének, és a 30
Lásd: melléklet 17. táblázata
47
könnyen értékesíthető olajos magvúak növekedésének. A csatlakozástól alapvetően két területen vártunk jelentő előrelépést, ezek a biztonság és a kiszámíthatóság. Tény, hogy piacról révén szón, ezek a fogalmak sosem lesznek teljes mértékben megvalósíthatóak, mégis elmondható, hogy az EU gabonapiaci szabályozásának két fő pillére, a területalapú támogatás és az intervenció kiszámíthatóbb és biztonságosabb termelési feltételeket alakít ki. Hazánkban a csatlakozást megelőző utolsó évben csak 8,7 millió tonna volt a gabonatermés, ami jóval elmaradt az átlagos mértéktől. Ennek következményeképp, a 2004-es csatlakozási évre rendkívül alacsony átmenőkészlettel rendelkeztünk. 2004-ben viszont rekordmennyiségű gabonát (17 millió tonnát) takarítottunk be. 2005-ben szintén magas volt termés mennyisége(16,3 millió tonna). Az elmúlt 15 évben nem volt példa hasonló, egymást követő két évre. A belföldi (magyar) gabona-felhasználás évente millió tonna, ebből 3 millió tonna búza és majdnem 4 millió tonna kukorica a szükséglet. ( Dr. Kováts 2006) A gabona-felhasználás alakulását az alábbi táblázat szemlélteti. 18. táblázat: A gabona-felhasználás alakulása (2005-2006) Felhasználás Őrlés Ipari felhasználás Vetőmag Takarmány Veszteség Összesen
Búza(ezer t) Egyéb gabona(ezer t) Kukorica(ezer t) Összesen(ezer t) 1550 30 170 1750 30 150 500 680 300 130 50 480 1100 1100 2800 5000 90 40 150 280 3070 1450 3670 8190
Forrás: Dr. Kováts Béla, 2006 2004-ben és 2005-ben tehát a hazai igénynek a duplája termett meg a magyar földeken. A belföldi felhasználás felett jelentkező áru két módon vezethető le: exporttal, illetve intervencióra történő felvásárlással. Az aktuális termés függvénye, hogy az egyes években mekkora gabona mennyiség
48
kerül kivitelre. A csatlakozásunk előtt a legkevesebb kivitelt 1993-ban produkálta az ország( 301 ezer tonna) a legtöbbet pedig 1998-ban (4300 ezer tonna). A 2004-es évben 2,6 millió tonna , 2005-ben 3,6 millió tonna hagyta el az országunkat. Figyelemre méltó eredmények. A legtöbb gabona (800 ezer tonna) Görögországba ment, a második helyen Olaszország szerepel (520 ezer tonna) és jelentős még Németország, Bosznia, Hollandia és Szlovénia(egyenként körülbelül 300 ezer tonna körüli mennyiséggel). 2004 nyarán nyilvánvalóvá vált, hogy a termés jelentős részét intervencióra fogja felajánlani az ország, ezzel igen nehéz helyzetbe hozva a lebonyolító hivatalt. (MVH) A meglepetés nem az intervenció maga volt, hanem a hatalmas felajánlott árumennyiség. 2004 november elején több, mint 1 millió tonna gabonát ajánlottunk fel intervencióra. A fő gondot a raktárkapacitás hiánya okozta. Előtérbe került az in situ (helyben történő átvétel és raktározás) eljárás, közben pedig nagy erőkkel megindult a raktárépítés.
7.5. Az intervenció keretei Az intervenció egy, a piaci zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. Gabonaintervencióra abban az esetben kerül sor, ha a szabad terményforgalomban a piaci ár az intervenciós alapárnál alacsonyabbra süllyed. Ebben az esetben az Európai Unió kötelezettséget vállal arra, hogy az intervenciós időszakon belül az unió által elfogadott növények körébe tartozó, a minimális mennyiségi és minőségi elvárásoknak megfelelő gabonát intervenciós áron felvásárolja. Az Európai Unióban intervencióra a búza, durumbúza, kukorica, árpa, rozs és cirk ajánlható föl. Az intervenciós felvásárlás szektorsemleges, a felajánló lehet többek között termelő, szövetkezet, kereskedő, feldolgozó stb. Az intervenciós időszakon belül gabonát felajánlani bármikor lehet, függetlenül a piaci áraktól. Ha gabona tulajdonosa nem tudja értékesíteni azt az intervenciós árnál magasabban, akkor teszi meg a felajánlást. A vételárat a gabona átvételétől számított 3035 napon belül ki kell fizetni. Az unióban a felajánlható minimális mennyiség 80 tonna gabonafélénként (durumbúza esetén 10 tonna), de a tagállamok ennél magasabb minimum mennyiséget is meghatározhatnak. Amennyiben egy tagállam termelése nem 49
éri el a kiszabott minimum mennyiséget, szövetkeznie kell más tagállammal, vagy kereskedőkön és termelőkön feldolgozókon keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Az Európai Tanács intervencióra előírt követelményei a következőek: a gabonatételeknek épnek, egészségesnek és forgalmazható minőségűnek kell lennie ( a kérdéses gabonára jellemző színűek, idegenszagtól és élő kártevőktől mentesek, megfelelnek az előírt minimum minőségi követelményeknek, továbbá a radioaktivitási szintjük nem haladja meg az előírt maximális szintet). A felvásárláskor – a minőségtől függően áremelés illetve árcsökkentés alkalmazható, azonban a minőség miatti levonás nem haladhatja meg az intervenciós felvásárlási ár 5 százalékát.
7.5.1 Az intervenciós ár Az intervenciós ár az egyetlen olyan hatósági ár az Európai Unión belül, mely az 1992ben megkötött GATT-egyezmény után fennmaradt. Az intervenciós árszintet az Európai Tanács több évre előre határozza meg úgy, hogy a piac működését ne zavarja. Az ár az unió egész területére érvényes. A gabonáért a felvásárláskor érvényes intervenciós árat kell fizetni, mely a meghatározott alapár havi növekményekkel megnövelt összegével egyenlő. Amennyiben a felajánlás és a beszállítás érvényes ár eltér egymástól, a magasabb ár kerül kifizetésre.
7.5. 2 Intervenciós pontok Az intervenciós pontok viszonyítási pontok, amelyeket a szállítási költségek meghatározására alkalmazzák. A jogszabály szerint a felajánlott gabona legközelebbi intervenciós pontig történő szállításának költségeit a felajánló köteles fizetni. Abban az esetben, ha a szállítás ezt a távolságot meghaladja ( például a felajánlott gabonát csak egy távolabbi intervenciós raktár tudja fogadni), a többletköltségeket az unió a felajánló részére megtéríti. Előfordulhat, hogy a felajánló raktára egyben intervenciós raktár is, melynek következtében szállításra nincsen szükség. Ebben az esetben, amikor a szállítási távolság kevesebb, mint a felajánló telephelye és az intervenciós pont közötti távolság, az árból levonódik a szállítással megtakarított 50
pénzösszeg.
7.5.3. Az intervenció folyamata Felvásárlás: a gabona tulajdonosa az eladási szándékát a kifizető ügynökséghez nyújtja be egy formanyomtatványon. A felajánló felelős minőségi követelmények teljesítéséért, a felajánlott gabonát előre bevizsgáltatására lehetősége van. Raktározás: az intervencióra felajánlott gabona tárolása történhet állami- és magántulajdonban lévő telepen, illetve saját gazdaságban egyaránt. A raktározás módjáról a tagállam dönthet, az intervenciós készletet az egyéb gabona készletektől elkülönítve kezelni illetve külön jelzéssel ellátni köteles. Az unióban a
készletek nyilvántartására szigorú szabályok vonatkoznak. Az
intervenciós készletek betárolás előtt megállapított minőségét és mennyiségét meg kell őrizni. A mennyiségben, valamint a minőségben bekövetkező veszteségek a raktártulajdonost terhelik. A raktár tulajdonosa a készletmozgások ellenőrzésére köteles számítógépes nyilvántartást vezetni, melyhez hozzáférhetnek a tagállam munkatársai, az Európai Bizottság tagjai, meghatalmazottjai. Az Európai Unió kétféle ellenőrzést ír elő az intervenciós készletekre és raktárakra vonatkozóan. Az egyik az éves, kötelező ellenőrzés, mely során a tagállamnak minden intervenciós készletet tároló raktárt évente legalább egyszer ellenőriznie kell. A másik a szabálytalan időközönként végzett ellenőrzések, amely a raktárak helyszíni ellenőrzését jelenti, gyakoriságáról a tagállam dönt. A tárolás alatt az összes felmerülő költség a raktártulajdonost terheli, ezek fedezésére az unió tárolási normatívát fizet a ténylegesen tárolt gabona mennyisége után. Lehetőség van arra, hogy a tagállam az uniós normatívánál nagyobb tárolási támogatást adjon, azonban a különbözetet a tagállamnak kell kifizetnie. A kifizetés a betárolástól a kitárolás napjáig havonta történik. Értékesítés: az értékesítés – a hátrányos megkülönböztetés elkerülése végett – pályázati úton történik. A pályázatok biztosíték ( például bankgarancia) letételéhez kötöttek. A pályázat benyújtását követően nincs mód visszalépésre sem a pályázat
51
módosítására. A biztosítékot akkor kapja vissza a pályázó, ha a pályázata sikertelen, vagy sikeres pályázat esetén az előírt határidőn belül a gabona vételára kifizetésre kerül. A pályázatok elbírálása az Európai Unió Gabona Irányító Bizottságának feladata. Az intervenciós értékesítésnek két formája létezik: az intervenciós készletek értékesítése történhet a belső- ( unión belüli), illetve külpiacon ( EU-n kívüli export) is. Belső piacon való értékesítés csak abban az esetben történhet, ha nem áll fönt a piaci árak túlzott leszorításának veszélye, illetve a belpiaci árak túl magasak. Sikeres pályázat esetén az ajánlati árnak meg kell egyeznie a tárolás helyéhez legközelebbi piacon regisztrált árral, de semmiképpen sem lehet alacsonyabb a pályázat benyújtásának utolsó napján érvényes regisztrációs árnál. A külpiaci értékesítés esetében a résztvevők a gabona vételárára pályáznak. A pályázat érvényesnek tekinthető, ha csatolva van az exportengedély az adott helyre vonatkozó export-visszatérítésre vonatkozó kérelemmel együtt, ha 500 tonnánál nagyobb mennyiségre vonatkozik, valamint ha a pályázó leteszi az első biztosítékot. Ennek felszabadítására akkor kerülhet sor, ha a pályázat sikertelen vagy a pályázó az eladási árat kifizette és letette a második biztosíték 50 százalékát is. A második biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, ha a pályázó igazolja, hogy a gabona az unió vámterületét elhagyta, illetve a gabona elérte a célországot. Ezzel a biztosítékrendszerrel kívánja elérni az Európai Unió, hogy a belső piaci árnál olcsóbban megvásárolt gabona ne kerülhessen újra a belső piacára.
7.5.4. Intervenció Magyarországon Magyarország Európai Uniós csatlakozásával az intervenciós gabonafelvásárlás központi kérdéssé vált. Az első két évben ( 2004/05 és 2005/06) egyértelműen a gabona felvásárlás dominált, hazánk termelési arányához képest a legnagyobb intervenciót hajtotta végre az Európai unió történetében. 8,1 millió tonna gabona került felvásárlásra, amely éves szinten megközelítette a piaci mennyiség 25 százalékát. Ekkora tétel piacról való kivonása jelentős piacszabályozási hatással járt a hazai gabonapiacon, és komoly kihívás elé állította a magyar végrehajtó intézvényt, az MVH-t is. Brüsszelben úgy gondolták, hogy Magyarországon az intervenciós készlet néhány év alatt meghaladja a 52
10 millió tonnát, és becslések szerint ezeket legalább tíz évig raktározni kell majd. Ennek ellenére az MVH a felvásárlást követő két évben 8,1 millió intervenciós gabonakészletet értékesített, miközben felvásárlás gyakorlatilag nem volt. A magyar gabonaintervenció nem csak a hazai gabonagazdaságra gyakorolt maradandó hatást, Brüsszelben
is
feszültségeket
okozott,
mely
hozzájárult
az
Európai
Unió
gabonapolitikájának újragondolásához is. A felvásárlásra az intézményi felkészülés arra volt megfelelő, hogy az unió rendeleteinek megfelelően sikerült a felajánlásokat határidőben átvenni, így a termelők elsősorban közvetlenül, esetenként közvetetten egyaránt értékesíteni tudták a gabonájukat legalább az intervenciós áron. A raktárhiány miatt azonban az intervencióra felajánlott gabona mindössze 30 százaléka került közvetlen beszállításra, 70 százalék tényleges beszállítás nélkül, a felajánló raktárában került átvételre. A magyar művi közraktári gyakorlatnak adaptálásának köszönhetően jelentős probléma nélkül lehetett végrehajtani az árumozgatás nélküli felvásárlást. A nehézségek ellenére az intervenciónak pozitív, árnövelő hatása volt, amely az ágazatban mintegy 30 milliárd forint többletjövedelmet eredményezett. Kezdetben az intervenció
problémái a
raktárkapacitás szűkössége, illetve a megbízható raktárnyilvántartás hiánya voltak. Az első évben a raktárkapacitás teljes kihasználtsága mellett további mennyiségek tárolását is meg kellett oldani. Ezt elsősorban a tárolási magasság megnövelésével valósították meg. A második évre a raktárkapacitás megnőtt, és a tényleges készlethez viszonyított kapacitás nagysága biztonságot jelentett a raktározásban. A raktárakban tárolt áru is részben ebben az évben került áttárolásra, mert az eredeti raktározási helyen nem volt biztosítva a minőség megőrzése. Magyarországon a legjelentősebb intervencióköteles gabonaféle a kukorica volt. Az MVH mintegy 5,4 tonna kukoricát vásárolt föl 2004/05-ben, mely az intervencióra felvásárolt összes gabona közel 70 százalékát tette ki. A raktározott kukorica minősége általában jóval jobb az uniós szabvány értéknél. Ezt bizonyítja az is, hogy 2006-ban a kukoricatárolási-veszteség olyan alacsony volt, hogy az intervenciós készletre hazánk kisebb veszteséget tudott elszámolni, mint amit az Európai Unió megtérített volna. Az értékesítés belpiacra és uniós exportra egyaránt történt.
53
7.5.5. Értékesítés
A 2005-ös és a 2006-os pénzügyi évben a magyar intervenció lebonyolítása 67,7 milliárd forintba került, melynek 80 százalékát az Európai Unió, 20 százalékát pedig hazánk fizette. A magyar költségvetést legjobban a raktárakhoz kapcsolódó költségek terhelték. A két évben 4,9 milliárd forintot költöttek arra, hogy az adminisztráció kénytelen volt olyan raktárakat is befogadni, amelyek később az árut áttárolni kényszerültek, továbbá magasabb átalányokat kellett fizetni a raktárakért, mint amennyit az unió visszatérített. Utóbbi 3,4 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést. A harmadik tétel a raktárak rendelkezésre tartási díja volt, 1,9 milliárd forinttal, mely szintén a raktárpiaci helyzet következménye volt. Az MVH ugyanis rákényszerült arra, hogy a leszerződött bruttó raktárkapacitás, és ne a nettó készlet után fizessen, miközben az Európai Bizottság a tagállamnak csak a ténylegesen raktározott árumennyiséget téríti meg. A magyar költségvetést terhelő összeget nevezhetjük azonban a siker árának is. 13,8 milliárd forintba került, hogy már a belépést követő első két évben az Európai Unióban példátlan, rekordmennyiségű gabonaintervenció lebonyolítására került sor. 2006 és 2008 között nem történt intervenciós felvásárlás a gabonapiaci árrobbanás miatt. 2007 októberében 1 tonna kukorica, illetve búza ára meghaladta az 50 ezer forintot, mely szerint a piaci ár több mint duplája lett az intervenciós árnak. Ennek ellenére az intervenciós értékesítés jól korlátozta a kereskedelmi cégek áralku pozícióját, és hozzásegítette a termelőket, hogy a világpiaci árnak megfelelő értékesítési ár meghatározásához. Az uniós csatlakozás utáni első két évben a piaci helyzet alapján feltételezni lehetett, hogy a készletek értékesítése még több mint 10 évbe is telhet. Az első évben az összes értékesítés 100 ezer tonnás nagyságrendű búza volt, mely megfelelt a szokványos intervenciós rendszernek, mert az értékesítési ár alacsonyabb volt, mint az intervenciós alapár. A második évben 300 ezer tonna került értékesítésre, átlagosan 30,4 ezer
54
forintért tonnánként kalászosokból és kukoricából. Ez az ár már meghaladta az intervenciós árat, elsősorban a búza értékesítésének köszönhetően. A harmadik 2006/07es időszak hozott komoly áttörést 4 millió tonna összértékesítéssel. Ebben az időszakban felvásárlásra nem került sor. A negyedik időszak minden várakozást fölülmúlt, 45 ezer forintos tonnánkénti értékesítési árral. A korábbi időszakokban a gabona árvesztességgel került a piacra, azonban a világpiaci árak nagy mértékű emelkedésének köszönhetően árnyereséggel történt az értékesítés. Az értékesítési ár átlagosan 35 ezer forint, az intervenciós ár pedig 25 ezer forint volt tonnánként, mely tonnánként 10 ezer forint nyereséget hozott. Ezt a nyereséget csökkentette az éves tárolási díj négyszerese és a betárolás és kitárolás költsége is. Ehhez viszonyítva az Európai Unió tonnánként átlagosan 10 ezer forintot költött a magyar gabonaintervencióra, szemben az unió előzetes becslése szerinti 10 éves értékesítési időszakhoz, és a körülbelüli 50 ezer forintos tonnánkénti veszteséghez képest. A kedvező értékesítési helyzet a a világpiaci áralakulásnak volt köszönhető. A szabadpiaci árak jelentősen emelkedtek, melyek pozitív hatást gyakoroltak az egész gabonaszektorra. Ez az áremelkedés és az ezzel párhuzamos intervenciós értékesítés segítette a gabona termelőket jobb értékesítési pozíció eléréséhez. Az Európai Unió a 2004 és 2006 közötti időszakban tapasztalt nagymértékű intervenciós felvásárlás, és a megnövekedett intervenciós készletek hatására az intervenció korlátozását tűzte ki céljául, melynek következményeképpen a kukorica intervenciós felvásárlást 2007/2008. évi felvásárlási időszakban 1,5 millió tonnás, a 2008/2009. évi felvásárlási időszakban 0,7 millió tonnás és a 2009/2010. évi felvásárlási időszakban 0 tonnás kvótában határozta meg. 19.táblázat: Az elmúlt évek intervenciós gabonaértékesítései 2004/2005
2005/2006
2006/2007
2007/2008
Összesen
Értékesített Értékesítési Értékesített Értékesítési Értékesített Értékesítési Értékesített Értékesítési Értékesített Értékesítési mennyiség átlagár mennyiség átlagár mennyiség átlagár mennyiség átlagár mennyiség átlagár (ezer t) (ezer Ft/t) (ezer t) (ezer Ft/t) (ezer t) (ezer Ft/t) (ezer t) (ezer Ft/t) (ezer t) (ezer Ft/t) Kalászosok (búza, árpa) Kukorica Összesen
99,1
23,1
235,9
31,4
1711,4
29,9
181
46,2
2227,5
31
0 99,1
0 23,1
63,4 299,3
26,8 30,4
2299,9 4011,3
29,6 29,7
2382,6 2563,6
45,1 45,2
4816,5 7044
37,4 35,4
Forrás: MVH
55
7.6. Az állattenyésztés értékelése a csatlakozás után Az állattenyésztés bruttó termelése 2004-től szinte folyamatosan csökkent, a versenyképességi problémák megmutatkozni látszottak. Az ágazatot ért piaci zavarok előre láthatóak voltak. Azonban a csatlakozás előtti időszakban alkalmazott támogatáspolitika nem bizonyult sikeresnek. „ A csatlakozással járó elkerülhetetlen sokkhatásokat nem hogy nem volt képes mérsékelni a hazai támogatás politika, hanem még fokozta i azokat. Az állattenyésztési ágazatok közül a KAP szabályozásában lazábban, áttételesebben résztvevő ágazatok esetében a korábban jelentős nemzeti transzferek( pl. exporttámogatás, a tejágazat esetében a minőségi ártámogatás) belépés idejéig való fenntartása fokozta az átállás idején felmerülő problémákat. Különösen abban a tekintetben, hogy a rövidtávú túlélési törekvések következtében a kevésbé versenyképe ágazatok támogatásának fókuszában nem a hatékonyságjavító beruházások alkalmazására és az átállást megkönnyítő folyamatok kialakítására került sor.” ( Vásáry, 2008) A legdrasztikusabb visszaesés a tejelő tehén és a sertésállományban következett be, de a baromfiágazatban is jelentős volt a csökkenés. Éleződött a piaci verseny, beáramlottak az országba az olcsó élelmiszerek, és ezen felül még a szigorú tartási követelményeknek is meg kellett felelni. Magyarországon 44 nagy kapacitású ún. vöröshús-vágóhíd 2006. december 31-ig felmentést kapott40 a közösségi jogszabályok strukturális előírásai alól (pl. falak, padozat kialakítása, hulladékkezelés stb.). A hiányosságok higiéniai és élelmiszer-biztonsági szempontból nem jelentenek veszélyt, de a szennyvíz- és hulladékkezeléssel kapcsolatos hiányosságok hátterében szerkezeti problémák állnak. Az üzemekről és vállalásaikról lista készült. A felmentés az érintett üzemeknek annyiban jelentett előnyt, hogy hosszabb időszak alatt valósíthatták meg a szükséges, komoly költségvonzatú beruházásokat. Másik derogációnk a Ketreces tojótyúkok tartására vonatkozott. A megállapodás értelmében 21 - 1991. július 1-je előtt használatba vett – üzem 2009. 56
december 31-ig felmentést kapott a tojótyúkokra vonatkozó uniós állatvédelmi előírások teljesítése alól. A felmentés a ketrecek magasságára és a padozat dőlésszögére vonatkozik, viszont e ketrecekben is biztosítani kell az egy tyúkra előírt minimális férőhelyet. Az átmeneti mentesség azért ilyen hosszú, mert a hiányosságokat csak teljes körű technológiacserével lehet pótolni. „A húsmarhatartás esetében kijelenthető, hogy az EU-tagság eredményeként javult az ágazat piaci pozíciója”. (Vásáry) A piacszabályozási eszközöknek köszönhetően megerősödött az ágazat. Igaz, a vágómarha kihasználása alacsony fokú; csak az anyatehenek esetében sikerült elérni a nemzeti kvótát, ami a közösségi állomány 1%-val egyenlő. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió között ingadozott, a csatlakozás után közvetlenül azonban több, mint egy millióval csökkent a számuk. A drasztikus visszaesés eredményeképp az EU-25 közel 3%-ára csökkent a magyar állomány. A sertéságazatban a KAP csak közvetett módon érzékelhető ( takarmány árak). Ugyan a nemzeti top-up igyekezett hozzájárulni a sertéságazat költségeinek csökkentéséhez, az ágazat versenyképességét jelentősen rontotta, hogy meg kellett felelni az EU-s jogszabályoknak, anélkül, hogy a csatlakozás előtt a fejlesztések megtörténtek
volna.
A
bioüzemanyagok
térnyerésével
verseny
indult
a
takarmánypiacon, az árak nőttek, és ez növelte az árakat. A csatlakozásig élősertést nem importáltunk, 2006 azonban már 730 ezer vágóhídra kerülő állat importból származott. A sertésállomány 66 %-a gazdasági szervezetek , 34%-a egyéni gazdálkodók kezében van. Ez azt jelenti , hogy az EU-csatlakozás után felerősödött a háztáji sertéstartás háttérbe szorulása. A baromfiágazatban a mélypont 2006-ban következett be, amikor is 17%-al kevesebb baromfi volt Magyarországon, mint 2000-2003-as évek átlagában. Ez azonban nem csak versenyképességi problémákból, hanem a madárinfluenza-járványból is adódik. A csatlakozás óta a gazdasági szervezetek 15%-al, az egyéni gazdaságok pedig 25 %-kal csökkentették állomány-létszámukat.
57
A csatlakozás utáni beszűkülés tetten érhető a termelési tényezők alakulásában. Az ágazatban tevékenykedő regisztrált vállalkozások száma fokozatosan csökkent, mind társas, mind egyéni körben. A KSH adatai szerint , 2006-ban 707 ezer egyéni gazdaság tevékenykedett( 2003-ban 766 ezer) . A szelekció elsődleges okaként kell említeni a tőke és a szaktudás hiányát, a Magyarországra jellemző kor-összetételbeli torzulást. A kisebb gazdaságokra jellemző, hogy még eszközpótló beruházásokat sem végeznek, míg a legnagyobb gazdaságok minimálisan ugyan, de pozitív nettó beruházási mutató képesek elérni. (2700 Ft/ha).
7.7. Agrárkereskedelmi viszonyunk alakulása az EU-val31 2004-ben a agrár-külkereskedelmi forgalmunk számottevően bővült, mind az export, mind az import tekintetében, ami a piac megnyitásának eredménye. A 2004. évi kivitel értéke 3037 millió euró volt, ez 2003-hoz képest 6,4%-os növekedést jelent. Behozatalunk érteke jóval nagyobb ütemben, 25%-al bővült, és összességében 1869 millió eurót tett ki. Külkereskedelmi egyenlegünk 1169 millió euróra esett vissza.32 Az EU-25-be irányuló kivitelünk értéke 1788 millió euró volt (2003-hoz képest + 15% ), behozatalunk pedig 1379 millió eurót tett ki( 2003-hoz képest 38%-os bővülés). Látható, hogy a behozatal nagyobb ütemben bővült, mint a kivitelünk, ennek köszönhető a 409 millió eurós aktívum,ami 153 millióval kevesebb, mint 2003-ban. A külkereskedelmi adatok azt jelzik, hogy a hazai piac a csatlakozással védtelenné vált. Importunk megugrott, azonban exportunk nem volt képes ugyanilyen mértékű bővülésre, melynek egyik oka a nem létező terméktöbbletekben 33, másrészt a magyar mezőgazdaság versenyképességi problémáiban keresendő. (FVM) 31 32 33
Az adatok az FVM éves mezőgazdasági jelentéseiből származnak Forintban számolva: kivitelünk 764 milliárd Ft-ot, a behozatal 470 Ft-ot tett ki, egyenlegünk pedig 294 milliárd Ft-ra rúgott. Már 2003-ban sem voltak olyan kereskedelmi korlátok, amik akadályozták volna agrár-termékein EUs piacra jutását. Ennek következtében 2004-ben semmilyen „új” „többlet” termék nem került a közös piacra.
58
2005-ben az EU-ba irányuló kivitel értéke 2,1 milliárd euró volt. A régi tagállamokba szállított agrártermékek értéke 14%-al, az új tagországokba szállítottaké pedig 22%-al bővült. Az EU-ból származó import értéke 1,9 milliárd eurót tett ki 2005-ben. A régi tagországoktól 28%-al, az újaktól 39%-al hoztunk be többet. Egyenlegünk tehát 200 millió euró körül mozgott, ami jelentős megcsappanás még a 2004-es évhez képest is.(FVM ) 2006-ban behozatalunk értéke 2483 millió euró, kivitelünké pedig 2366 millió eurót tett ki, egyenlegünk tehát már csak 117 millió euróra rúgott. 2007-ben végre javulni kezdett az EU-s egyenlegünk, amely főleg a gabonafélék külkereskedelmi többletének köszönhető.34 Az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitelünk értéke 2007-ben 3941 millió euró volt, ez a teljes agrárexport 82%-át jelenti. Ezzel szemben behozatalunk értéke 2926 millió eurót tett ki. A régi tagországokból 1952 millió euró, az új tagországokból 974 millió euró érkezett hazánkba. Raskó György agrárközgazdász szerint a kereskedelem struktúráját tekintve megállapíthatjuk, hogy exportunk legfontosabb termékei a húsok, a vágási melléktermékek, a tejtermékek, a zöldség-és gyümölcsfélék, a gabonafélék,
a
takarmányok. Tehát jellemzően az alapanyag-exportra rendezkedtünk be, míg agrárimportunkat többnyire a feldolgozott termékek jellemzik. (www.eu-info.hu) „ A mezőgazdasági nyersanyagexportunk ugyanis fantasztikusan nő, ott tényleg van felfutás volumenben, értékben egyaránt. Feldolgozott élelmiszerekből viszont nettó importőrök lettünk, ami azért igencsak elgondolkoztató” ( Raskó György, 2009) Úgy gondolom, hogy agrárkereskedelmünk javítása érdekében ösztönözni kellene hazai feldolgozás megerősödését. Ez nemcsak az egy egészségesebb, fejlett országhoz méltóbb kereskedelmi struktúrához vezetne, hanem növelhetné a befektetések számát és értékét is az ágazatban. 34
A teljes agrár-külkereskedelem egyenlegének 70%-át adta.
59
7.8. Összefoglaló, magyar mezőgazdaság első öt éve az Unióban A csatlakozás negatív és pozitív tapasztalatokat is eredményezett. Ezeket a tényezőket összefoglalva, külön-külön tárgyaljuk az alábbi fejezetben.
7.8.1. Negatív jellemzők35 A csatlakozással agrárgazdaságunk a korábbitól eltérő feltételrendszer keretei közé került. Az egységes belső piacon versenyeznie kellett a régi tagállamokkal, amelyek évtizedeken keresztül alakították a versenyfeltételeket. Továbbá meg kell említeni, hogy a közvetlen támogatások fokozatos juttatása miatt lényeges különbségek mutatkoztak a régi tagállamok és az újak támogatottságában. Magyarország a közvetlen kifizetések mindössze 25%-át kapta meg 2004-ben, és ez az elmúlt öt évben csak évi 5%-al emelkedett. A nemzeti „topping-up”-nak köszönhetően ezt további 30%-al lehetett kiegészíteni. A felkészülés nehézségeiről korábban már esett szó, meg kell azonban említeni, hogy a 2000-ben indított, és 2006-ig változatlannak hirdetett KAP-ot az EU 2003-ban, egy évvel a belépésünk előtt módosította, amely nehezítette Magyarország felkészülését. 2004-ben és 2005-ben a korábbi évek átlagát jelentősen meghaladta a termelés. A gabonatermelés mindkét évben kb. 16 millió tonnát tett ki, amelyből 8,6 millió tonna került intervenciós felvásárlásra, jelentősen megterhelve ezzel a kifizetési ügynökséget, az MVH-t. A raktárépítési igény az AVOP36-források jelentős részét lekötötte. A vidékfejlesztési és a közvetlen kifizetési támogatások 2004 végére jelzett
35 36
Az egész fejezet Vajda, 2009 és Vásáry, 2008 alapján Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, 2004-2006
60
teljesítéséből szinte semmi sem valósult meg, amely 2005 elején gazdatüntetésekbe torkollott. A mezőgazdasági lapok csalódásról írtak, rengetegen kényszerültek termelési szerkezetük megváltoztatására, vagy éppen gazdaságuk felszámolására. A piacok teljes megnyitása az első két évben agrárkereskedelmi mérlegünk jelentős romlását vonta maga után, amely fokozta az ágazatban tevékenykedők elégedetlenségét. Kivitelünk és növekedett ugyan, de a behozatal jóval nagyobb arányban növekedett. A belső piacon, az intervencióval támogatott árak, és a nem megfelelő marketing tevékenység miatt élesen megmutatkoztak a csatlakozás előtt jelzett versenyképességi problémák a sertés- és a baromfiágazatban. A hatalmas verseny miatt a kiskereskedelmi hálózatok a gyakran gyengébb minőségű, de lényeges olcsóbb külföldi termékeket választották, nehéz helyzetbe hozva ezzel a hazai termelőket. 2005-ben rendeződtek a kifizetések. Az MVH bepótolta a 2004-es „csúszó” támogatásokat is, illetve 2005 végére az az évi fizetéseket is sikerült eljuttatnia a termelőkhöz.
7.8.2. Pozitív jellemzők Az agrárgazdaság 2005. végétől javuló ütemben alkalmazkodott a közös agrárpolitika, és a belső piac feltételeihez. A külkereskedelmi forgalom romlása megállt, az aktívum 2007-ben és 2008-ban újra növekedésnek indult, és meghaladta az 1,5 millió eurót. Az exportunk célországai átrendeződtek. Az EU-15 rovására növekedésbe kezdett az új tagállamok, valamint a „harmadik” országok részesedése. 2007-ben például Románia megelőzte Németországot, és a magyar agrártermékek legnagyobb exportpiaca lett. A kifizetések adminisztrációja alkalmazkodott az új rendszerhez, a kifizetések 2007 és 2008-ban ütemesen történnek, az uniós támogatások nagy részét még az adott naptári évben kifizetik, a hazai kiegészítéseket pedig a rá következő év első negyedben
61
eljuttatják a termelőkhöz. A termelők is alkalmazkodtak az Uniós rendszerhez, támogatottsági lehetőségeiket kihasználják. A vidékfejlesztések rendre megvalósulnak: gyakran látunk olyan táblákat, amelyek szerint az adott mezőgazdasági vagy önkormányzati beruházás vidékfejlesztési támogatások segítségével valósult meg. A támogatások bővülnek, nő a mezőgazdaság jövedelmezősége. 2004-ben a gazdálkodó szervezetek adózás előtti eredménye 35 441 millió forint volt, 2007-ben ugyanez már 73 965 millió forintra növekedett.
7.9. A következő időszak feladatai
„ A hazai agrárpolitika formálásánál messzemenően tekintetbe kell vennünk a közös agrárpolitikát és az EU egyéb területeken ( PL. versenyjog, környezetvédelem) hozott rendelkezéseit. Ezek a szabályok, feltételek közös döntésekkel, kompromisszum eredményeként alakultak ki, és az elmúlt közel öt évben Magyarország is részese volt a döntéshozatalnak.” Magyarország feladata, hogy a napirenden lévő ügyekben aktívan képviselje érdekeinket, részt vegyen a döntéshozatalban és a végrehajtásban egyaránt. A csatlakozás óta eltelt évek elegendő tapasztalatot nyújtanak ahhoz, hogy a magyar érdekeket meg tudjuk fogalmazni, és eredményesen képviseljük, a 26 másik EU-s ország érdekei mellett. Ami nehezíti a kérdést, az az, hogy Magyarországon belül is léteznek különböző érdekcsoportok. Ezért szükség van időigényes hazai egyeztetésekre, szükség van kompromisszumos koncepció kidolgozására, hogy utána sikerrel, felkészülten képviselhessük érdekeinket Brüsszelben. A most következő években alakítja ki az EU a 2014-től életbe lépő új ágazati politikákat. Az KAP nem jelent merev „szorítót” a tagállamoknak, hiszen különbözőek az 62
üzemszerkezetek, a klimatikus feltételek, a nemzeti agrárpolitikai prioritások. Ennek köszönhetően a KAP-on belül lehetőség van a magyar agrárium sajátságainak megtartására a fejlesztéseken belül is. Különleges helyzetet teremtett a 2008 őszén kibontakozott válság. Egyelőre nehéz felmérni az agráriumra gyakorolt hatását. A következő hónapokban számolni lehet azonban a kereslet csökkenésével, finanszírozási problémák megjelenésével. Az EU közös agrárpolitikáján belül kell kidolgozni stratégiát a termelés és a foglalkoztatottság megtartására. Az első nagyobb volumenű „reform” , amelyben Magyarország részt vett, a healt check volt. A mezőgazdasági miniszterek megállapodásait az alábbi fejezetben ismertetem.
7.9.1. Health Check Az EU Közös Agrárpolitikája időről időre változásokon kell, hogy keresztülmenjen, annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a világban jelentkező újabb és újabb tendenciáknak. A 2008-as Health Check37
a Tanács 2003. júniusi luxemburgi ülésének határozatain
alapul38. Ez nem jelent újabb reformot, ugyanakkor a KAP 2013. végéig terjedő időszakára vonatkozó „kiigazításokat”tartalmazza. Mariann Fischel Boel, az uniós agrárbiztos a Health Check előtt a következő kihívásokat említette: -fogyóban lévő vízkészletek kezelése -klímaváltozás -a biológia sokszínűség megőrzése. Az Európai Bizottság szándékosan erős pozícióval indította a megbeszéléseket, hiszen
37
38
Egészségügyi Felülvizsgálat A KAP 2003-as reformjában meghatározták, hogy a Bizottság 2007-2008-ban át fogja tekinteni
a KAP működését, összegzi a tapasztalatokat, és szükség esetén „kiigazítja” a 2003-as reformot Erre nemcsak azért van szükség, mert az Agrárpolitikának folyamatosan alkalmazkodnia kell a keletkező kihívásokhoz, hanem azért is, mert a legutóbbi reform óta 15-ról 27-re nőtt az EU tagállamainak száma.
63
várható volt, hogy a tagállamok védeni fogják érdekeiket, és hosszas viták után le fognak faragni a őket érintő hátrányos intézkedésekből. Gráf József szerint a Healt Check-nek köszönhetően közelebb kerülünk egy „új társadalmi szerződés” -hez, melynek célja, hogy a jövedelemtámogatásokat olyan módon szabályozzák, hogy az a termelőket a megfelelő termelésre ösztönözze. Ez pedig azt jelenti, hogy azt, és annyit termeljenek, amelyre van piaci kereslet. Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei 2008. november 20-án állapodtak meg a Közös Agrárpolitika felülvizsgálata keretében végrehajtandó intézkedésekben. Az eredmények a következők: Gabonaintervenció Az Agrárminiszterek Tanácsa által elfogadott, végleges változat szerint EU-s szinten a búza intervenciójára 3 millió tonna erejéig a jelenlegi, kötelező felvásárlási rendszer marad érvényben, tehát 101,21 euró/tonnás áron kerül sor a felvásárlásra. Ennél nagyobb mennyiség esetén pályáztatási rendszer lép életbe, vagyis a felajánlásokat pályázatos formában kell benyújtani, és a Bizottság dönt annak elfogadásáról. Tejkvóta 2009-től indulóan 5 éven át minden évben 1%-al emelkedik a tejkvóta, mielőtt 2015ben véglegesen megszűnik. Olaszország már 2009-ben 5%-os kvótabővítést hajt végre. A döntés piacvesztést okozhat a termelőknek, valamint a kvótabővítés következtében termelésbővítést elérő környező országok várhatóan több tejet és tejterméket szállíthatnak a magyar piacra. Moduláció A kötelező moduláció keretében az EU-15-ökben minden , évi 5000 eurónál nagyobb közvetlen jövedelemtámogatást élvező gazdaság támogatását-az 5000 euró feletti részt5%-al csökkentik. Az így nyert összeget a vidékfejlesztési célokra használják majd fel. Az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízgazdálkodás, és a biológiai sokféleség, illetve ezen területekhez kapcsolódó innováció finanszírozása a cél. Kifizetési alsó határ 64
A Bizottság 250 eurós éves kifizetésnél és/vagy 1 hektárnál akarta meghúzni azt a határt, ami alatt a jövőben nem járt volna támogatás a gazdálkodóknak. Magyarországnak( Portugáliával és Szlovéniával közösen) azonban megmaradhat a jelenlegi 0,3 hektáros alsó határ, vagy a 100 eurós kifizetés. Így az SPS-re történő átálláskor megmarad a 0,3 hektártól érvényben lévő jogosultság. A támogatások termeléshez kötése A Bizottság döntésének értelmében 2012-ig nyújtható termeléshez kapcsolt támogatás. A marha és a borjú vágási támogatásokat legkésőbb szintén 2012. január 1-ig kell leválasztani ( az anyatehén támogatás termeléshez kötött maradhat). A Tanács a dohány esetében nem hagyta jóvá a termeléshez kötött támogatások 2013-ig történő meghosszabbítását.. Kölcsönös megfeleltetés 39 Döntés született arról, hogy az új tagállamoknak a kölcsönös megfeleltetés keretében 2011 helyett csak 2013-tól kell alkalmazniuk az állatjóléti követelményekre vonatkozó előírásokat. A felülvizsgálat 2009-től megszünteti a kötelező területpihentetést. SAPS meghosszabbítása A jelenleg SAPS rendszert alkalmazó országok (köztük Magyarország) 2013-ig alkalmazhatják az egyszerűsített területalapú támogatást.
7.9.2. Az SPS rendszerre való áttérés A Koppenhágai Megállapodás alapján a brüsszeli forrásból finanszírozott közvetlen támogatások egyszerűsített kifizetési rendszere(SAPS) átmeneti jelleggel működtethető. A hazai rendszert 2007 és 2009 között kellett volna átalakítani. Az újonnan csatlakozott tagállamok egy csoportjának kedvezményezésre az áttérési időszakot 2011-ig kitolták, majd a Health Check keretében 2013-ra módosították. Ettől függetlenül hazánkban folyik a felkészülés. Az eredeti terv szerint idén, 2009-ben 39
Cross Compliance
65
szerettünk volna áttérni az SPS rendszerre, azonban végül február 25-én „ Gráf József és az általa vezetett tárca úgy döntött , hogy nem kockáztathatják az idei évre szánt 800 millió eurónyi támogatást. A gazdálkodók az idén a már évek óta ismert SAPS-ból és nemzeti kiegészítésből álló támogatást vehetik ismét igénybe. Aztán 2010. január 1-jétől indulhat az SPS, akár úgy, hogy nem kell a mostani törvényi változathoz hozzányúlni, vagy úgy, hogy évközben a parlament elvégzi az alkotmánybírósági döntés szerinti változtatásokat. „ ( Szabad Föld, 2009)
7.9.3. Az SPS-re való áttérés feladatai Az áttérés kapcsán a következő célok fogalmazhatók meg: •
a piaci döntések meghozatala során a termelői szabadság fokozása
•
környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható mezőgazdasági termelés elősegítése
•
az üzemenkénti differenciált támogatás fenntarthatóságának biztosítása
Az áttérés során kiegészítő nemzeti célként az alábbiakra kell fokozott figyelmet fordítani: •
a gazdálkodók biztonságának erősítése, a jelenlegi földhasználati viszonyok stabilizálása, kiegyensúlyozott földpiac fenntartása révén a mezőgazdasági termelés fejlődésének elősegítése révén
•
a vidékfejlesztési prioritások fenntartása és fejlesztése
A rendszer hazai kialakításakor az alábbi technikai szempontokat kell figyelembe venni: •
a rendszer által biztosított szabályozási rugalmasságok kihasználása
•
A SAPS-ról történő átállás az érintettek szempontjából minél kevesebb veszteséggel járjon
•
az igazságosság, átláthatóság és a végrehajthatóság elveinek alkalmazása, az átállás elfogadtatása
•
az átállás „olcsó” legyen: az adminisztrációs terhek és költségek ésszerű keretek között tartása
•
a finanszírozhatóság és a tervezhetőség szempontjai 66
7.9.4. Az SPS rendszer lényege Az egységes gazdaságtámogatási rendszer legfontosabb tényezői: •
A közvetlen agrártámogatások termelési kötelezettség nélkül járnak a termelőknek. Ez a Magyarországon alkalmazott SAPS rendszerhez képest nem jelent lényegi változást. (FVM)
•
A termeléstől függetlenített támogatások az egyes üzemek számára megállapított jogosultsággal hívhatók le, és ezek a jogosultságok forgalomképesek, azaz örökölhetőek, és eladhatóak.
•
A jogosultság címzettjei a földhasználók, és nem a földtulajdonosok, ezzel a forráskivonást megszünteti.
•
Leegyszerűsíti a támogatások igénylését, nyilvántartását. Nincs szükség a termelési adatok évente történő összehasonlítására, az üzemek évente egyszer, egy összegben kapják meg a támogatást.
•
Az SPS rendszer minimum hat évben rögzít a bérleti időt, ezzel biztosítja a földtulajdonosok jövedelmét is.
•
A rendszer későbbi belépők számára is nyitott. A nemzeti tartalék intézménye teszi lehetővé, hogy a „fiatal gazdák” is jogosultságot szerezhessenek.
7.9.5. Magyarország EU elnöksége 2011-ben „ A következő időszak különleges kihívása Magyarország számára a 2011. első félévi magyar elnökség. Az elnökség módot ad a közösségi politikák alakulásának némi befolyásolására, …, valamint Magyarország bemutatására. Ez fizikai bemutatást is jelent, hiszen az elnökség alatt számos ülésre (pl. informális miniszteri értekezletek), rendezvényre Magyarországon kerül sor, és Brüsszelben is kiállításokat, bemutatókat szervezhetünk. Önmagunk jobb megismertetésével, elfogadtatásával hosszabb távon is könnyebbé válik a magyar álláspontok érvényre juttatása.”(Vajda, 2009) Ugyanakkor az elnökség nem csak lehetőség, hanem kötelezettség is, hiszen az Európai 67
Tanácsot kell majd irányítanunk, előrevinnünk. A kormányzati felkészüléssel összhangban az FVM is végzi az ágazati felkészülést, az EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztály összefogásában. Az agrárszakemberek felkészítése különleges feladat,hiszen a közös agrárpolitika képviseli a legnagyobb részt a közös politikák közül. Éppen ezért, 2009-ben valamennyi elnökségre kijelölt szakember (74 fő) háromszor háromnapos, egymásra épülő képzésen vesz részt. „Bízom benne, hogy az elnökségi időszak megerősíti az agrárágazat területén Magyarország szerepét az Európai Unióban, valamint az agrárium szerepét Magyarországon. „ (Vajda, 2009).
68
8. Összefoglalás Szakdolgozatom célja a magyar mezőgazdaság adottságainak, jövőbeni fejlődési lehetőségeinek, az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásainak megismerése, és ismertetése volt. Összegezve a fentebb leírtakat, Magyarország természeti adottságai, az évezredes termelési hagyomány, és a vidéki jelleg előnyt biztosít országunknak. Képesek vagyunk kiváló minőségű termékeket előállítani, amelyet a világ minden táján keresnek. Az ágazatokkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a növénytermesztés-azon belül is a gabonatermesztés-egyértelműen nyertese volt a csatlakozásnak. A közvetlen kifizetések és az intervenció biztonságot nyújtott a termelőknek, növelte jövedelmüket. A birtokméretek a mai napig nagyon elaprózottak, ennek következtében még mindig sok a nem versenyképes, csak túlélő taktikát folytató gazdaság, ugyanakkor elmondhatjuk, hogy Magyarországon is megjelent az a termelő réteg, aki ügyesen ad el. Figyeli a piacot, és megpróbál minél nagyobb haszonra szert tenni, amiből aztán áldoz a fejlesztésre. A kertészeti termékek ( zöldség-gyümölcs) tekintetében megállapíthatjuk, hogy jelentős változás nem következett be termelésükben, sem pedig kereskedelmükben. A csatlakozás előtt is , és után is fontos szerepet töltenek be az agrár-külkereskedelemben. Sajnos a csatlakozásunk elmélyítette a az állat-ágazat válságát. Míg a csatlakozás előttig nem importáltunk jelentős mennyiségű élőállatot, addig a csatlakozás után nettó importőrökké váltunk például a sertést tekintve. Az ágazat súlyos forráshiánnyal küzd, amelyet véleményem szerint átgondolt agrár-stratégiával,nemzeti forrásokkal kellene segíteni. Manapság keresleti piacról beszélhetünk, amelyet a harmadik világbeli országok 69
fejlődése csak erősíteni fog a jövőben. Úgy vélem, hogy a magyar mezőgazdaságnak távolabbi lehetőségei a minőségi termelésben rejlenek. Hiába a fuvarhátrány40, és a drágább termék, ha minősége egyedülálló. Nemcsak a gabona-javító minőségű gabona, amelyet rosszabb minőségű tételek javítására használnak fel, keveréssel- esetében van ez így. A fejlett országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségi, egészséges termékek fogyasztására. Magyarországon megvan a lehetősége a magas igényeket kielégítő zöldség-gyümölcs, állati termékek előállítására. Agrárgazdaságunk előtt álló legfontosabb feladat az SPS-rendszerre történő átállás, illetve a 2011-es elnökség megfelelő lebonyolítása. A mezőgazdaság szempontjából nagyon fontos, hogy nem csak alkalmazói, hanem alakítói is lehetünk a Közös Agárpolitikának; ha érdekeinket időben felmérjük, és képviseljük azokat a tárgyalásokon, van rá mód, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének lehetőséget adjunk.
40
Magyarország nem rendelkezik tengeri kikötővel, ezért termékeit FOB paritáson lényegesen drágábban tudja értékesíteni, hiszen fedezni kell a kikötőig a fuvarköltséget.
70
9. Mellékletek 10. táblázat: Magyarországon elfogadott kvótái Megnevezés Szántóföldi bázisterület(ha) Regionális hozam (t/ha) Hagyományos durumbúza terület(ha) Nem hagyományos durumbúza terület(ha) Cukor A kvóta(t) Cukor B kvóta(t) Izoglükóz A kvóta(t) Izoglükóz B kvóta(t) Dohány(t) Tejkvóta(t) Szarvasmarha kiegészítő támogatás(E) Vágási prémium(állat) Húsmarha prémium(állat) Anyatehén(állat) Juh(állat) Kiegészítő támogatás(E) Kecske(állat) Rizs termőterület(ha) és támogatási szint(E) Egyéb fehérjenövények termőterülete(ha) Szárított takarmány(t) Kender(t) Len(t) Paradicsom(t) Őszibarack(t) Körte (t)
Elfogadott kvóta 3 487 792 4,73 2 500 4 305 400 454 1 230 127 627 10 000 12 355 1 990060( 1 947 280 alapkvóta+2006.évi tartalék 4 2780) 2 936 076 235 998 94 620 117 000 1 146 000 1 211 510 juhval együtt 3 222 ha; 163,215 E; 3,1 átlaghozam 1 954 49 593 2 061 0 130 790 1 616 1 031
Forrá s: Európ ai Füzet ek 2003
12. tábláz at: 2004. évi agrár támo gatás ok
71
Előirányzat neve FVM fejezeti költségvetés Fejezeti kezelésű szakmai előirányzatok Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Ebből:nemzeti társfinanszírozási rész Nemzeti támogatások Erdészeti feladatok Termőföldvédelem támogatása Állattenyésztési feladatok Halgazdálkodás támogatása Vadgazdálkodás támogatása Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelem támogatás Agrárgazdasági kezesség beváltás Állatkártalanítás és állati hulladék megsemmisítés SAPARD intézkedések Ebből:nemzeti társfinanszírozási rész Egyéb FVM fejezeti összesen MEH fejezeti költségvetés Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Ebből:nemzeti társfinanszírozási rész FVM és MEH fejezeti összesen Magyar Államkincstár által meghitelezésre kerülő EU által közvetlenül térített támogatások Piaci támogatások Mg-i termelők közvetlen támogatása Mindösszesen
2004.évi előirányzat 2004.évi teljesítés
15970,6 3194 6106,8 1838,3 1026,1 340,7 1039,2 29611,5 99809,9
1803,4 360,7 5014 1610,7 967,3 204,9 791,8 27477,4 90869,1
503,4 920,6 38071,4 9289,4
329,5 1902,4 14949,5 3647,7
195238,5
145920
14560 3985 209798,5
145920
17906 76321,5 304026
0 10000 155920
Saját táblázat, Forrás: Jelentés az agrárgazdaság 2004, évi helyzetéről
72
13.táblázat: 2005. évi agrártámogatások
Az előirányzat nevet Fejezeti kezelésű szakmai előirányzatok Nemzeti Fejlesztési Terv (NVT) Ebből: nemzeti rész Méhészeti Nemzeti Program Ebből: nemzeti rész Nemzeti támogatások Erdészeti feladatok Termőföldvédelem támogatása Állattenyésztési feladatok Halgazdálkodás támogatása Vadgazdálkodás támogatása Nemzeti Lovas Program Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelem tám. Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fás t. Egyes speciális szövetkezések tám. Agrárgazdasági kezességbeváltás Nemzeti támogatások összesen Állatkártalanítás SAPARD-intézkedések Ebből: nemzeti rész FVM fejezeti támogatások összesen Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program Ebből: nemzeti rész Összesen Magyar Államkincstár által meghitelezett - az EU által közvetlenül térített- támogatások Piaci támogatások Egységes területalapú támogatás Mindösszesen
2005.évi előirányzat
2005.évi teljesítés
54433,2 6684 657,1 179,7
49681,8 6681,8 139,1 139,1
5073,1 800,1 1093,9 374,5 807,8 10 15319,1 131673,8 2817,5 345
4294,3 598,7 1093,4 199,4 526,8 15309,1 131451,5 1802,6 102,3
158314,7 1071,6 48045,7 9867,2 262522,4 23008,2 9188,4 285530,6
155378,1 1184,4 29712 8271,6 236095,4 18511,9 4806,6 254607,3
20178,3 89278,6 394987,5
16917,9 148022,9 419548,1
Forrás: Jelentés az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről
14. táblázat: 2006. évi agrártámogatások 73
Előirányzat megnevezése NEMZETI TÁMOGATÁSOK Igyál Tejet Program Méhészeti Nemzeti Program Központosított bevételekből működő támogatások Erdészeti feladatok Termőföldvédelem támogatása Állattenyésztési feladatok Halgazdálkodás támogatása Vadgazdálkodás támogatása Nemzeti Lovas Program Költségvetésből működő támogatások Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelemtám. Erdőtelepítés, erdőszerk. Átalakítás Egyes speciális szövetkezések tám. Nemzeti agrár kárenyhítés Állat- és növénykártalanítás Árfolyamkockázat és EU által nem térített kiadások EU TÁRSFINANSZÍROZÁSSAL MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSOK Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Ebből nemzeti rész Agrár-Vidékfejlesztési Operatív Program Ebből nemzeti rész SAPARD intézkedések Ebből nemzeti rész EU ÁLTAL KÖZVETLENÜL TERÍTETT TÁMOGATÁSOK Export és belpiac támogatások Egységes területalapú támogatás (SAPS) MINDÖSSZESEN
2006. évi előirányzat 2006.évi teljesítés 149738,7 149417,5 1107,1 1066,6 518 417,8 7812,9 6880,6 4489,6 3465,8 1192,4 871,3 977,7 968,8 415,4 199,4 727,8 465,3 10 10 140300,7 141052,5 7855,3 7825 125653,1 125417,9 4409,7 4364,6 715,8 591,1 573,3 1093,5 133278 68402,1 15100 54400,4 12739,1 10475,5 0 153050 43750 109300 436066,7
1821 1032,9 126927,1 65938,4 15100 51792,4 12739,1 9196,3 0 153217,4 59744,6 93472,8 429559
Forrás: Jelentés az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről
15. táblázat: 2007. évi agrártámogatások 74
Előirányzat megnevezése 2007.évi előirányzat 2007.évi teljesítés Nemzeti támogatások Igyál Tejet Program 381,6 342,5 Méhészeti Nemzeti Program 470 469,9 Egyes speciális szövetkezések tám. 412,7 372 Erdészeti feladatok 7246,8 7244,2 Termőföldvédelem támogatása 726,3 726 Állattenyésztési feladatok 686,4 686,3 Halgazdálkodás támogatása 428,8 427,7 Vadgazdálkodás támogatása 424,9 412,3 Nemzeti Lovas Program 0 0 Fejlesztési típusú támogatások 3388,8 3380,7 Folyó kiadások és jövedelemtámogatás 97689 97471,1 Erdőtelepítés, erdőszerk. Átalakítás 950,6 950,6 Nemzeti agrár kárenyhítés 6030,8 5419,8 Állat -és növénykártalanítás 607,7 1419,4 Árfolyamkockázat az EU által nem térített kiadások 33559,7 33559,7 Nemzeti támogatások összesen 153004,1 152882,2 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 85499,8 66835,7 Ebből nemzeti rész 13391,5 13391,5 SAPARD intézkedések 1398,3 1398,3 Ebből nemzeti rész 1396,4 1396,4 FVM fejezeti támogatások összesen 281375,5 239820,4 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, EU Integrációs Fejezet 36898,9 27892,3 Ebből nemzeti rész 6367,7 6712,7 ÖSSZESEN 318365,4 267712,7 Magyar Államkincstár által meghitelezett EU által közvetlenül térített támogatások Agrárpiaci támogatások és intervenciós költségtérítések együtt 48561 47974,3 Egységes területalapú támogatás SAPS 142150 119992,1 MINDÖSSZESEN 509076,4 435679,1
Forrás: jelentés az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről
17.táblázat: Gabonatermelés és felhasználás 2006-2008 75
Megnevezés
Búza Egyéb kalászos Kukorica Gabona összesen 2006-07-01 2007-08-01 2008-09-01 2006-07-01 2007-08-01 2008-09-01 2006-07-01 2007-08-01 2008-09-01 2006-07-01 2007-08-01 2008-09-01
Forrás Nyitókészlet összes -termelői 1964 760 338 278 130 -piaci 110 90 80 75 38 -piacin belül 1853 670 258 203 92 interv 1707 155 88 4 Import 54 120 60 113 Termelés 4376 3988 4860 1802 Forrás 6394 4868 5258 2193 összesen Felhasználás Őrlés 1350 1350 1350 28 Ipari 10 10 10 123 felhasználás Vetőmag 279 290 290 135 Takarmány 1164 1000 1000 1238 Veszteség 78 80 80 33 Belföldi 2881 2730 2730 1557 összes felh. Potenciális kivitel + átmenő készlet (intervenciós készlettel együtt) Kivitel 2753 1800 2200 506
124 34 90 -
5530 185 5345 5073
3850 200 3650 2238
766 200 566 70
7772 370 7401 6868
4740 328 4412 2397
1228 318 818 70
80 1614
60 2036
63 8282
50 4026
60 7200
230 14460
250 9628
180 14096
1824
2220
13875
7926
8026
22462
14618
15504
30
30
293
290
290
1671
1670
1670
150 140 1000 30
140 140 1250 35
490 42 3338 318
650 40 3100 280
900 40 2950 310
623 456 5740 429
810 470 5100 390
1050 470 5200 425
1350
1595
4481
4360
4490
8919
8440
8815
350
500
5544
2850
2500
8803
5000
5200
Forrás Gabonaszövetség
10.Irodalomjegyzék 76
1.Halmai
Péter:
Az
EU-csatlakozás
tükrében,
A
magyar
agrárgazdaság
beilleszkedésének fő feladatai 116 p., Agroman Oktatási Alapítvány, 2002, Budapest 2. Vajda László: Beteljesülő remények: A magyar agrárgazdaság az Unióban Európai Tükör 2009. különszám, 147-156 p. 3. Udovecz Gábor: Nemzetközi Agrárpiaci kilátások Agrárgazdasági kutatóintézet, Budapest, 2008 november (11-38 p) 4. Szűcs István: Az EU tagság hatása a magyar agrárgazdaságra: MAE szemmel Magyar Agrártudományi Egyesület, Budapest, 2008 (6-42 p.) 5. Somogyi Zoltán: A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete, Európai Füzetek 9., a Miniszterelnöki
Hivatal
Kormányzati
Stratégiai
Elemző
Központ
és
a
Külügyminisztérium közös kiadványa, Budapest 2003 6. Fertő Imre: A magyar agrárkereskedelem az Európai Unióval a társulási szerződés után, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. július–augusztus (585–599. o.) 7.Kiss
Judit:
Agrárcsatlakozási
kilátásaink
Koppenhága
után,
I.
rész:
Az
agrárcsatlakozási tárgyalások mérlege, MTA Világgazdasági Kutatóintézet: Vélemények, kommentárok, információk, 49. szám, 2003. február 7.
8. A növénytermesztés rendszere és szerepe az EU-ban: http://www.omgk.hu/AGRREND/bori.html#a letöltés: 2009. március 8. 18:31
9. A közös agrárpolitika célja: 77
http://www.agrarkapu.hu/gazdasag.php?cikk=292&hcs=22 letöltés: 2009. március 8. 18:34 10. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája http://www.eu-info.hu/fvm_pdf/agrarpol.pdf letöltés: 2009.április 2, 17:56 11. Marján Attila: Gondolatok a magyar EU-elnökség elé http://www.eu-info.hu/fvm_pdf/agrarpol.pdf letöltés: 2009.április 17, 00:17 12. A legfontosabb szántóföldi növények betakarított területe, összes termése és termésátlaga(1990-) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl4_01_14ia.html letöltés: 2009. május 2. 17:11 13. Kiköt a kompország a nyugati parton: http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/85685/1 letöltés: 2009. április 12.19:50 14. Információk az Európai Unióról: http://misc.meh.hu/binary/6494_info_eu_leporel.pdf letöltés: 2009. április 12. 19: 59
15. Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteiből: http://misc.meh.hu/binary/6494_info_eu_leporel.pdf letöltés: 2009. március 28, 18:21
16.Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről
78
17.Jelentés az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről 18.Jelentés az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről 19.Jelentés az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről 20.Jelentés az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1917 letöltés: 2009. április 12, 01:17 21.Tar Ferenc: Agrár-környezetgazdálkodás: A jövő mezőgazdasága, a mezőgazdaság jövője , 2005. február http://www.avacongress.net/ava2005/presentations/plenary_III/2.pdf letöltés: 2009. április 12, 01:40 22.A magyar búza piaci kilátásai: http://www.agroinform.com/aktualis/6975/A_magyar_b%C3%BAza_piaci_kil%C3%A 1t%C3%A1sai.html letöltés: 2009 május 6, 18:52 23.A KAP felülvizsgálata ( Health Check ) segíti a mezőgazdasági termelőket az új kihívások kezelésében: http://www.agroinform.com/aktualis/6975/A_magyar_b%C3%BAza_piaci_kil%C3%A 1t%C3%A1sai.html letöltés: 2009. május 2. 23:15 24.A földünk még jó, de meddig? http://www.lelegzet.hu/archivum/2004/05/3016.hpp letöltés: 2009. április 29, 19:52 25.„ A talaj olyan, mint a jóravaló ember”: http://www.lelegzet.hu/archivum/2004/05/3017.hpp letöltés: 2009. április 29, 20:11 26. Lemondtak az idei SPS-ről:
79
http://www.szabadfold.hu/gazdanet/palyazat/lemondott_a_miniszterium_az_idei_spsrol letöltés: 2009. április 12, 19:00 27. Az SPS rendszer: http://www.fvm.hu/doc/upload/200803/sps_hatter_080303.pdf letöltés: 2009.április 12. 19:27 28.Agrár-külkereskedelmi folyamatok: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2006/11/20070122194221830000000 160.html letöltés: 2009. május 4, 18:45 29.Kiss Judit: Szertefoszló Agrárremények, avagy EU csatlakozásunk agrárkülkereskedelmi hatása: http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/2per3/2-kiss.pdf letöltés: 2009- május 4. 19:32 30. Agrárgazdasági Kutató Intézet kiadványa: Kartali János: A főbb agrártermékek piacra jutásának feltételei az EU-csatlakozás küszöbén-I. Kötet- Növényi termékek (kiadás dátuma: 2004. június 7.) www.akii.hu
31. Somai Miklós: A magyar mezőgazdaság átalakulása-II., Az EU-csatlakozás hatása , külkereskedelmi lehetőségek, 2003. december http://www.vki.hu/letolt/amagyarmgatalakII6.pdf letöltés: 2009.március 4, 12:36 32. Mezőgazdaság http://osha.europa.eu/hu/sector/agriculture letöltés: 2009. március 5, 17:43
80
