AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA
A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN
FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005
AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA
A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN
Szerző: Dr. Szente Márk Kassai Zsolt Lektor: Holéci József Dr. Grasselli Gábor
Tartalomjegyzék I. Logisztikai alapfogalmak _________________________________________________________ 4 1. Mi a logisztika? _______________________________________________________________ 4 2. Logisztikai stratégiák és célok ____________________________________________________ 4 3. Vállalkozások logisztikai rendszerei _______________________________________________ 4 4. Logisztikai rendszerek belső tagozódása ____________________________________________ 5 II. Jogszabályi háttér ______________________________________________________________ 7 1. Mezőgazdasági gépek munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményei ________________ 7 1.1. Alapvető előírások, fogalom meghatározások ____________________________________ 7 1.2. A szükséges vizsgálati engedélyek_____________________________________________ 7 2. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások _______________________ 8 2.1. A mezőgazdasági gépek felosztása közúti közlekedés szempontjából__________________ 8 2.2. A közúti közlekedésére vonatkozó műszaki szempontok ___________________________ 9 3. A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai szabályozás előírásai _________________ 13 III. A mezőgazdaság logisztikai rendszere ____________________________________________ 15 1. A mezőgazdaságban használt anyagok és anyagmozgatási folyamatok ___________________ 15 1.1. Mezőgazdasági anyagok termékcsoportjai ______________________________________ 15 2. A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiája _____________________________________ 15 IV. A logisztikai folyamatok a mezőgazdaságban ______________________________________ 22 1. Szállítás ____________________________________________________________________ 24 2. Üzemen belüli anyagmozgatás – rakodás __________________________________________ 27 2.1. Szakaszos üzemű rakodógépek ______________________________________________ 27 2.2. Folyamatos üzemű rakodógépek _____________________________________________ 29 3. Raktározási rendszerek ________________________________________________________ 31 V. Összefoglalás _________________________________________________________________ 33 VI. melléklet A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai és EU szabályozási normák (biztonságtechnikai szabályozás) ___________________________________________________ 34 VII. Felhasznált irodalom: ________________________________________________________ 36 VIII. Ábrajegyzék: _______________________________________________________________ 37
3
I. LOGISZTIKAI ALAPFOGALMAK 1. Mi a logisztika? A logisztikát a legtöbb szerző megfogalmazásában az ellátás tudományaként lehet definiálni. Ennél sokkal többet mond az, amikor egy ésszerű gondolkodásmódként, filozófiaként ismertetjük. Ezen filozófia központjában – mint hadszíntér – a piac, illetve a piaci verseny áll és ennek prominens foszereplője a vevő, illetve a felhasználó. Gyakran említjük a logisztika jellemzésére az „5M”-et, amely azt jelenti, hogy – megfelelő dolgot (pl.: termék, alapanyag, szolgáltatás) – megfelelő időben – megfelelő mennyiségben és minőségben – megfelelő kísér" információkkal ellátva – megfelelő helyre kell eljuttatni, rendelkezésre állóvá tenni.
2. Logisztikai stratégiák és célok Az eddigiekbol is kitűnik, hogy szükséges a vállalkozásoknál egy elgondolás, koncepció. Ennek centrumában a versenyképesség megőrzése áll. Ahhoz azonban, hogy ezt megtartsuk mindenkor a vevőt szükséges gondolkodásunk centrumába helyezni. Ez többek között azt jelenti, hogy a terméket nem elégséges csak eladnunk, hanem a vevő komplex, teljes kiszolgálására kell törekednünk. Tekintettel arra, hogy a logisztika az ellátás tudománya, ezen feladatok legjobb megoldására, szervezésére kell törekednünk. A mezőgazdaságon belül az ágazati alrendszerek (pl. termelés, termesztés, anyaggazdálkodás, elosztás) feladatainál felhasznált erőforrásokat fogja össze, melyek során az anyag›energia›munkaerő›információ folyamatokat összegzi, illetve szabályozza. A gazdasági környezetben a vállalkozások és a logisztikai környezet kapcsolatát az 1. ábra szemlélteti, mely a szállítmányozás során a legkorszerűbb eszközök használatát is mutatja (pl. GPS-rendszer)
1. ábra A gazdasági környezet logisztikai rendszerének korszerűsített modellje
3. Vállalkozások logisztikai rendszerei A vállalkozások logisztikája teljes körűen magában foglalja a vállalkozáson belüli és azokat az átfogó feladatokat és intézkedéseket, melyek biztosítják az üzemeltetéshez szükséges 4
anyag- és hozzákapcsolt információáramlást. Ennek megfelelően az üzemen belüli logisztika nem egyszerűen a vállalaton belüli szállítási, rakodási és tárolási tevékenységek összessége, hanem – a vállalkozás egészét átfogó folyamat, mely szervezi, irányítja és végrehajtja az anyagáramlást az alapanyag beszállítástól a kész termék kiszállításig, – hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb belső tevékenységekre, így pl. a munkaszervezésre, termeléstechnológiák programozására, anyag- és készletgazdálkodásra, szervezeti struktúrára, információs rendszer fejlesztésére, stb. – biztosítja a vállalkozás működési céljának elérését.
4. Logisztikai rendszerek belső tagozódása A jellegzetes logisztikai rendszerek belső tagozódását alapvetően befolyásolja: – a logisztikai rendszer által megoldandó feladat, – a logisztikai rendszer irányítási és működtetési stratégiái, A logisztikai rendszer által megoldandó feladatok a logisztikai rendszer tevékenységével kapcsolatosak. A logisztikai rendszer irányítási és működtetési stratégiái alapvetően az: befolyásolják – anyagáramlási folyamat kialakítását (rakodási, szállítási tárolási tevékenységek), – információáramlási folyamat kialakítását (információforrások, információ gyűjtőhelyek, információ feldolgozás- és kiértékelés, controlling). A belső tagozódás vertikálisan három nagy részre bomlik: – stratégiai szint, – taktikai szint, – operatív szint. A horizontális tagozódás öt nagy területre terjed ki: – beszerzés, – termelés, – ellátás, – hulladékgyűjtés és hasznosítás, illetve – információáramlás. A beszerzési logisztika területén a következő fő feladatok adhatók meg: – szállítópartnerek kiválasztása, – szállítópartnerek nyilvántartása és minősítése, – szállítási feltételek meghatározása, – szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása, – határidők meghatározása, – megrendelések diszponálása, – beszerzések pénzügyi lebonyolítása. A termelési logisztika területén az információáramláshoz kötődően a következő fő feladatok határozhatók meg: – a megrendelések és a piaci igények alapján hosszú távú (3 hónap) termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok, – a megrendelések alapján és a raktári készletek alapján közép- és rövid távú termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok (2 hét1hónap), – anyagáramlás meghatározása a különböző termelési és gyártási tervekhez, – anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer tervezése, kiválasztása, – anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer működéséhez szükséges információk meghatározása, – információáramlás tervezése, 5
– logisztikai rendszer kialakítása, irányítása, ellenőrzése.
A felsorolt feladatok végrehajtására végrehajtó egységeket kell kialakítani. Az egyes végrehajtó egységekhez hozzárendelhető egy vagy több feladat is. A termelési folyamat során az anyagáramlást biztosító főbb feladatok a következők: – vállalkozáson belüli rakodási, szállítási, tárolási feladatok, – üzemen belüli rakodási, szállítási, tárolási feladatok, – munkahelyi kiszolgálási feladatok, – technológiai feladatok. Az ellátás és elosztás területén az információáramláshoz kapcsolódó főbb feladatok a következők: – piaci igények felmérése, értékelése, nyilvántartása, rendelésre történő késztermék előállítás meghatározása, – megrendelések lebonyolítási módja, dokumentálása, – szállítóeszközök, raktárak, rakodóeszközök nyilvántartása és értékelése e folyamat számára, – különböző sorrendtervezési feladatok megoldása és irányítása, – üresjárat tervezése és irányítása, – termék nyomkövetési módszer és rendszer kialakítása és működtetése, – szerviz szolgáltatási feladatok. A vállalkozáson belüli logisztika területén a hulladékgyűjtési és hasznosítási főbb feladatok és főbb tevékenységei a következők: – hulladékgyűjtő helyek meghatározása, – a vállalkozáson belüli hulladékgyűjtő rendszer megtervezése és diszponálása, – a hulladékszelektálási csoportok meghatározása, – a belső és külső újrahasznosításra kerülő hulladék megállapítása, a belső újrahasznosítási helyek kijelölése, – a belső újrahasznosítás tervezése és irányítása, – a kilépő, külső hasznosításra kerülő hulladékok diszponálása. Az információáramlással kapcsolatos feladatokon túl az anyagáramlás megvalósításához kötődő feladatokat is meg kell oldani. Ezek a feladatok a következők: – szállítási feladatok, – rakodási feladatok, – tárolási feladatok, – ellenőrzési feladatok, – egységrakomány képzési, bontási feladatok. Az irányításhoz: – meg kell ismerni az anyagmozgatási folyamat és a kiszolgált alapfolyamat állapotát (adatrögzítés, adattárolás, adatértékelés, adattovábbítás), – következtetéseket kell levonni a lehetséges cselekvési változatokra vonatkozóan (adatfeldolgozás, információképzés), – a lehetséges cselekvési változatok közül ki kell választani az optimálist (döntéselőkészítés, optimalizálás, döntés), – be kell avatkozni az anyagmozgatási folyamatba információközlés, vezérlés, illetve szabályozás révén.” Az irányításhoz szükséges információs folyamatok: az információk (adatok) észlelése, rögzítése, tárolása, továbbítása, feldolgozása, valamint igény esetén megjelenítésük. Az információknak ki kell terjedniük mind a kiszolgált (pl. termelési, raktári vagy szállítási) folyamatok, mind az anyagmozgató rendszer állapotára.
6
II. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. Mezőgazdasági gépek munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményei 1.1. Alapvető előírások, fogalom meghatározások Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. Munkaeszközt forgalomba hozni, importálni üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit és e a gyártó, külföldről behozott termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltető az általános minőségtanúsítás keretében tanúsítja (tanúsíttatja). A 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelete a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról foglalkozik a megfelelőség tanúsításával és a „CE” jelölés elhelyezésével a gépeken. – Megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó (vagy annak magyarországi képviselője) írásbeli nyilatkozata, hogy a gép vagy a biztonsági berendezés a típusmintának és a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. – Megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy biztonsági berendezés a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak megfelel. – Típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy a biztonsági berendezés típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. – Megfelelőségi jelölés („CE” jelölés): A gyártó a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány alapján a forgalomba hozatal előtt a gépet vagy a biztonsági berendezést megfelelőségi jelöléssel látja el, mely a „CE” szimbólumból áll. Az elhelyezés lehetséges módja a gépen: – A gép adattábláján; – Külön „CE” jelölésű táblán vagy öntapadó matricán. – Rendeltetésszerű használat: a gép vagy biztonsági berendezés használati kezelési útmutatójában leírt, a gyártó által tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat. 1.2. A szükséges vizsgálati engedélyek A gyártónak vagy a forgalmazónak megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadni a vevő részére az egyszerűbb, kevésbé veszélyes gépekre és a gépen a „CE” jelölést el kell helyeznie. 1.2.1. Munkabiztonsági vizsgálat A megfelelőségi nyilatkozat kiadását a géptípuson elvégzett munkabiztonsági vizsgálat teszi megalapozottá. A mezőgazdasági gépek munkabiztonsági vizsgálatát a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált és a gazdasági Minisztérium által kijelölt vizsgálólaboratórium végzi. A vizsgálatról munkavédelmi gépvizsgálati jegyzőkönyv készül, mely a munkabiztonsági követelmé7
nyek felülvizsgálatán kívül tartalmazza a közlekedésbiztonsági jegyzőkönyvet is a traktorok, pótkocsik, önjáró mezőgazdasági gépek esetén. 1.2.2. KERMI engedély A magán- és kisüzemi felhasználású egyes gépek (pl. növényvédő gépek, kerti és háztáji gazdasági kisgépek) kereskedelmi forgalmazásához a KERMI engedélyt is meg kell szerezni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet felügyelete alatt működő KERMI Kft-től. 1.2.3. Közlekedési típusbizonyítvány A közúti forgalomba helyezés előtt közlekedési típusbizonyítványt kell kérni a Központi Közlekedési Felügyelettől: – A mezőgazdasági traktorokra: • Mezőgazdasági vontató kategóriában; • Lassú jármű kategóriában. – A mezőgazdasági pótkocsikra: • Mezőgazdasági vontató pótkocsija kategóriában; • Lassú jármű pótkocsi kategóriában. A Közlekedési Felügyeletek vizsgaállomásain a fenti járműveket a műszaki vizsgálat alapján forgalmi engedéllyel és forgalmi rendszámmal látják el. Mezőgazdasági gépek (munkaeszközök) értékesítésekor a géphez tartozó dokumentumok felsorolása Az új gépek értékesítésekor a forgalmazónak a következő dokumentumokat kell átadni a vevő részére: – Számla; – A gép magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációja, vagy kezelési és karbantartási utasítása; – Megfelelőségi nyilatkozat vagy megfelelőségi tanúsítván; – Minőségi bizonyítvány; – Jótállási jegy vagy garanciajegy; – Forgalmi engedély és forgalmi rendszám: • A mezőgazdasági traktorokra: o Mezőgazdasági vontató kategóriában; o Lassú jármű kategóriában. • A mezőgazdasági pótkocsikra: o Mezőgazdasági vontató pótkocsija kategóriában; o Lassú jármű pótkocsija kategóriában.
2. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások 2.1. A mezőgazdasági gépek felosztása közúti közlekedés szempontjából – Mezőgazdasági traktorok:
• Mezőgazdasági vonatató kategóriába sorolt traktorok; Beépített erőgép hajtja és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes. • Lassú jármű kategóriába sorolt traktorok: Beépített erőgép hajtja és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes. – Mezőgazdasági pótkocsik: 8
– Mezőgazdasági vontatóhoz kapcsolt pótkocsi:
Különböző anyagok szállítására készült pótkocsi, mely 25 km/h sebességnél nagyobb sebességgel vontatható. – Lassú járműhöz kapcsolt pótkocsi: Különböző anyagok szállítására készült pótkocsi, mely 25 km/h sebességnél nagyobb sebességgel nem vontatható. – Önjáró mezőgazdasági gépek: Különböző mezőgazdasági munkák elvégzésére alkalmas gépek, melyeket beépített erőgép hajt és önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban közúti közlekedéskor nem haladhat (lassú jármű kategória). – Kerti traktorok: Egytengelyes motoros részből és hozzá kapcsolt egytengelyes pótkocsiból állnak, sebességük 15 km/h sebességnél nem nagyobb. – Mezőgazdasági munkagépek: Mezőgazdasági munkák végzésére készült, mezőgazdasági traktorral üzemeltetett gépek, melyek a traktorhoz való kapcsolódás szerint lehetnek: • Vontatott mezőgazdasági gépek; • Függesztett mezőgazdasági gépek, • Félig függesztett mezőgazdasági gépek A mezőgazdasági gépek közúti közlekedése az üzemeltetők számára sokszor okoz nehézségeket, problémákat, így a következőkben ismertetjük a mezőgazdasági gépek közúti közlekedésére vonatkozó főbb műszaki szempontokat. 2.2. A közúti közlekedésére vonatkozó műszaki szempontok 2.2.1. Mezőgazdasági traktor Típusengedély:
□ □
Kötelező: közúti közlekedésre használt traktoroknál Nem kötelező: eszközhordozó traktoroknál, egyéb csak mezőgazdasági munkavégzésre használt traktoroknál Max. méretek: □ Hosszúság: 12,00 m □ Szélesség: 2,55 m □ Magasság: 4,00 m Max. tömeg: □ Fúvott gumiabronccsal felszerelt • Kéttengelyes jármű esetén: 20000 kg • Háromtengelyes jármű esetén: 24000 kg • Négy vagy ennél több tengelyes jármű esetén: 30000 kg □ Fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt jármű: 12000 kg Fékberendezés: □ Üzemi fékberendezés: legalább egy tengelyre hatónak kell lennie, mechanikus vagy hidraulikus működtetéssel. Sűrített levegővel működtetett fékberendezésnek az összes kerékre hatónak kell lennie. □ Rögzítő fékberendezés: legalább egy tengelyre hatónak kell lennie, mechanikus működtetéssel. Vontatható tö- A traktor fékberendezés és a pótkocsi fékberendezés fajtája, valamint a meg: traktor tömege alapján kerül meghatározásra. „K” tényező = vontatott pótkocsi tömege/traktor saját tömege
9
Mezőgazdasági traktor Kerekes traktor
Mezőgazdasági pótkocsi fékberendezés Átmenő fékberendezés (légfék) Ráfutó fék Üzemi fék nélkül Vontatott mg-i munkagép fék nélkül Bármilyen fékberendezéssel
Lánctalpas traktor
„K” tényező 4,00 0,75 0,50 (de max. 750 kg) 1,00 Nincs külön előírás
Világító és fényjelző berendezések: Szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátott világító és fényjelző rendezések felszerelése kötelező. 2.2.2. Pótkocsi (vontatmány) vonóberendezések A vontatmány Traktor vonóberendezés Kéttengelyes pótkocsi vonóberendezés: fix Felső pótkocsi vonóberendezés: csapos vonóvonószem berendezés, vízszintes tengely körül ± 20 fokban elforduló. Egytengelyes pótkocsi vonóberendezés: víz- Alsó pótkocsi vonóberendezés: hidraulikus szintes tengely körül elforduló vonószem vonóhorog TVSZ-2 Mezőgazdasági munkagép: fix vonóberende- Mg-i gépek vonóberendezése: lengő vonórúd zés TVSZ-1 2.2.3. Függesztett vagy félig függesztett gépekkel kapcsolt traktor Engedélyezett kapcsolások: □ Függesztett gépek • elől • hátul • elől és hátul □ Félig függesztett gépek: csak hátul Kapcsoló berendezés: Típusengedély: Max. méretek: Max. tömeg:
Világító és berendezés:
10
A traktor hidraulikus függesztő-szerkezete A munkagépen a „CE” megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező □ Mellső kinyúlás: ‹ a traktor hosszának 60 %-a □ Hátsó kinyúlás: ‹ a traktor hosszának 90 %-a □ Kéttengelyes traktor: A kormányzott tengelyre eső tömeg nem lehet kevesebb, mint a traktor pótsúlyozás nélküli tömegének 25 %-a □ Három- vagy több tengelyes jármű: Kormányzott tengelyre eső tömeg nem lehet kevesebb, mint a traktor pótsúlyozás nélküli tömegének 20 %-a fényjelző A függesztett, illetve féli függesztett gép szélességét vagy hátsó kinyúlását a gépen elhelyezett piros-fehér csíkozású táblákkal és a táblákon elhelyezett mellső és hátsó világító és fényjelző berendezésekkel kell jelölni. A KFB-n (mg-i munkagépek kitűzhető fényjelző berendezése) a mellső és a hátsó lámpák és fényvisszaverők szabványos E jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. A KFB kialakítását, elhelyezését az MSz05-10.0107:86 szabvány tartalmazza.
2.2.4. Vontatott mezőgazdasági gépekkel kapcsolt traktor Engedélyezett kapcsolá- A traktor erre kialakított vonóberendezése (lengő vonórúd) sok: Típusengedély: A vontatott gépen a „CE” megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező Max. méretek: A járműszerelvény hossza: 18,35 m szélessége: 2,55 m magassága: 4,00 m Max. tömeg: A fékberendezés nélküli vonatott gép tömege nem haladhatja meg a vontató traktor tömegét Fékberendezés: □ A vontatott munkagépet nem szükséges felszerelni fékberendezéssel, ha a gép tömege nem haladja meg a vontató traktor tömegét □ Amennyiben a munkagép tömege nagyobb a vontató traktor tömegénél, akkor átmenő fékberendezést kell felszerelni, mely a traktor üzemi fékberendezésével együtt működtethető Világító és fényjelző be- Ha a vontatott gép hátranyúlása a traktor hátsó kerék leghátsó rendezés: pontjától mérve nagyobb 1,5 m-nél, vagy a vontatott gép eltakarja a traktor világító és fényjelző berendezéseit, akkor a vontatott gépre kitűzhető fényjelző berendezést (KFB) fel kell szerelni. A gép szélességét vagy hátsó kinyúlását a gépen elhelyezett piros-fehér csíkozású táblákkal és a táblákon elhelyezett mellső és hátsó világító és fényjelző berendezésekkel kell jelölni. A KFB-n a mellső és a hátsó lámpák és fényvisszaverők szabványos E jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. A KFB kialakítását, elhelyezését az MSz-05-10.0107:86 szabvány tartalmazza.
2.2.5. Önjáró mezőgazdasági gépek Típusengedély:
Az önjáró mezőgazdasági géen a „CE” megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező Max méretek: □ Hosszúság: 12,00 m □ Szélesség: 2,55 m □ Magasság: 4,00 m □ Hátsó kinyúlás: 0,6 x tengelytáv, de max. 3,6 m Max tömeg: Tengelyek száma Max. tömeg 1 10 000 kg 2 20 000 kg 3 vagy több 24 000 kg Világító és fényjelző beren- Szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátott világító és fénydezés: jelző berendezések felszerelése kötelező. Szélessége általában jelentősen nagyobb az alapgép szélesMunkaeszköz (vágóasztal): ségénél és a közúti közlekedéskor megengedett értéknél. A vágóasztalt adapter szállító kocsira helyezve, vontatva szabad szállítani közúton. Az önjáró mezőgazdasági gépek felszerelhetők a pótkocsi Kapcsoló berendezések: vonóberendezéssel.
11
2.2.6. Mezőgazdasági pótkocsik Típusengedély:
□ Kötelező: közúti közlekedésre használt pótkocsiknál Nem kötelező: speciális pótkocsiknál (pl. műtrágyaszóró pótkocsi) Felszerelt munkagépekhez A gépen a „CE” megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi szükséges engedély: nyilatkozat kötelező. Max. méretek: □ Hosszúság: 12,00 m □ Szélesség: 2,55 m □ Magasság: 4,00 m Max tömeg: Tengelyek száma Max. tömeg 1 10 000 kg 2 20 000 kg 3 vagy több 24 000 kg Fékberendezés: □ Üzemi fékberendezés: • 750 kg össztömegig nem szükséges • 0,75 x Gtraktor tömegig ráfutó fék szükséges • 0,75 x Gtraktor tömegtől 4 x Gtraktor tömegig átmenő fékberendezés szükséges (légfék) □ Rögzítő fékberendezés: kézi, mechanikus működtetésű rögzítőfék felszerelése kötelező Világító és fényjelző beren- Szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátott világító és fénydezés: jelző berendezések felszerelése kötelező Kapcsoló berendezések: A pótkocsit szabványos vonóberendezéssel kell felszerelni: □ Kéttengelyes pótkocsi: fix vonószemmel; Egytengelyes pótkocsi: vízszintes tengely körül elforduló vonószemmel 2.2.7. Az előírt méret és tömegjellemzőket meghaladó gépek (túlméretes járművek) Engedély: Kíséret: Jelzőberendezés:
Egy speciális, 1 évig érvényes útvonalengedély szükséges. Az útvonalengedélyt a gép üzemeltetőjének kell megkérni a területileg illetékes útügyi hatóságtól (az út kezelőjétől). A kíséret szükségességét, feltételeit az útvonalengedélyben meghatározzák. A gépen elhelyezett sárga vagy narancssárga színű villogó lámpa. Használata az útvonalengedélyben leírtak szerint.
2.2.8. Biztosítás A közúti forgalomban való részvételhez a forgalmi engedéllyel és forgalmi rendszámmal ellátott járművekre kötelező. 2.2.9. A vezetői engedélyre vonatkozó előírások – Mezőgazdasági vontatót, mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerel-
vényt a mezőgazdasági vontatóra vagy a „C” kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. – Mezőgazdasági vontatóból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény mezőgazdasági vontatóra vagy a „C” és „E” kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. – Lassú járművet és lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény a lassú jármű vezetésére jogosító járművezetői igazolvánnyal, illetve bármely kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. – Egyéb mezőgazdasági gépek: ezek a gépek közlekedési szempontból lassú jármű kategóriába soroltak, így ezeket a lassú járművek vezetésére jogosult személyek vezethetik. 12
3. A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai szabályozás előírásai A közúti közlekedésben való részvétel érinti a logisztikai rendszerben üzemeltetett mezőgazdasági járműveket és berendezéseket is. Ez elsősorban a jogi szabályozási hátteret, illetve az üzemeltetést megelőző feltételrendszert írja le, melyek a következő fő törvények és rendeletek összességét tartalmazza. – 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1
kapcsolódó tartalma: járművek használata, a közúti közlekedés üzemeltetésének műszaki feltételei, a közút nem közlekedési célú igénybevétele… – 30/1988. (IV. 21.) MT r. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról – 2/1972. (I. 25.) KPM r. a Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendsza-
bály IV. (Anyagmozgatás és -tárolás) fejezet kapcsolódó tartalma: szállítási eszközök, szállító berendezések, rakodógépek, anyagtárolás, – 1/1975. (II. 5.) KPM–BM e. r. a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) – 5/1990. (IV.12.) KöHÉM r. a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról
–
–
–
–
–
1
kapcsolódó tartalma: járművek típusvizsgálatával kapcsolatos anyagok, (pl. típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély) gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra és ezek pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok, lassú járműre és pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok, különleges felépítményű járműre vonatkozó külön rendelkezések 6/1990. (IV.12.) KöHÉM r. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről kapcsolódó tartalma: általános műszaki előírások, egyes járműfajtákra vonatkozó külön előírások (pl. különleges anyagok szállítására szolgáló járművekre és járműfelépítményekre vonatkozó műszaki előírások) 4/1999. (II.12.) KHVM r. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről kapcsolódó tartalma: túlsúlyos járművek közlekedésének szabályai, útvonal használati díja túlsúlyos (túlméretes) járműveknek 35/2000. (XI. 30.) BM r. a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról kapcsolódó tartalma: járművezetésre jogosító okmányok, járművek forgalomba helyezése, illetve forgalomból történő kivonása járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányok 15/1989. (X. 8.) MÉM r. az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról kapcsolódó tartalma: erdészeti faanyagmozgatásra és készletezésre vonatkozó biztonsági előírások (készletezés, rakodás, tárolás) 35/1996. (XII. 29.) BM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
A törvény kihirdetésének napja 1988. április 21. 13
kapcsolódó tartalma: a használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok (szállítás, vontatás, raktározás, tárolás), a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok – 47/1999. (VIII. 4.) GM r. Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról kapcsolódó tartalma: daruk, emelő berendezések, emelőszerkezetek üzemeltetésére vonatkozó előírások – 5/2001. (I. 16.) FVM r. a növényvédelmi tevékenységről kapcsolódó tartalma: növényvédelmi gépek, és a növényvédelmi tevékenységre vonatkozó előírások – 9/2001. (IV. 5.) GM r. a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról – 16/2001. (III. 3.) FVM r. a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról
kapcsolódó tartalma: növénytermesztésre vonatkozó rendelkezések, állattenyésztésre vonatkozó rendelkezések – 83/2003.(VII.16.) FVM r. a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól – 8/2003. (II. 19.) GKM r. a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelmé-
nyeiről és megfelelőség-tanúsításáról kapcsolódó tartalma: szállítható nyomástartó berendezések megfelelőséi értékelési eljárásai – 89/2004. (V. 15.) FVM r. a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról kapcsolódó tartalma: növényvédő szerek csomagolása, tárolása, szállítása – 113/2004. (IX. 23.) GKM r. a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról
14
III. A MEZŐGAZDASÁG LOGISZTIKAI RENDSZERE 1. A mezőgazdaságban használt anyagok és anyagmozgatási folyamatok A mezőgazdasági anyagmozgatás szempontjából a legnagyobb volument a termelési szerkezetben a megtermelt mennyiség jelenti, s ehhez hozzá kell számítani az állattenyésztésben megtermelt áruk, illetve mindkét termelési folyamat fenntartásához szükséges anyagok – pl. szerves- és műtrágyák, növényvédő szerek anyagmozgatását –, amelyek szerves részét képezik az egyes termeléstechnológiai folyamatoknak. A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység – mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg – tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg. A mezőgazdasági termelés kapcsán szállítandó anyagokat alapvetően hat termékcsoportba soroljuk, melyek megoszlását az 1. táblázat adatai szemléltetnek: 1.1. Mezőgazdasági anyagok termékcsoportjai 1. táblázat
Anyag csoportok ömlesztett anyagok folyékony anyagok terimés anyagok darabáruk élő állatok egyéb anyagok
Jellemző anyagok
Megoszlási arányuk szemes termény, gyökgumósok, szecskázott anya61 % gok, szerves trágya, műtrágya, stb. víz, permetlé, hígtrágya, folyékony műtrágya, stb. 4% bálázott szálastakarmányok, gabona szalma, stb. 12 % zsákolt anyagok, egység rakományok, stb. 9% szarvasmarha, sertés, baromfi, stb. 2% pl. üzemanyag 12 %
A mezőgazdasági termelés keretein belül mind a folyamatos, mind a szakaszos üzemű rakodógépek jelentős mennyiségben jelen vannak. A széleskörű alkalmazási körüket azonban nem teszik lehetővé az eltérő alkalmazási módszerek, így a témakörben megjelölt technikai megoldások ismertetését az ömlesztett anyagok, illetve darabáruk rakodását végző un. szakaszos üzemű gépek műszaki-technikai paramétereinek közreadásával végezzük el. Az anyagmozgató gépek közül mind a hazai mezőgazdasági gyakorlatban, mind világviszonylatban látványosan alkalmazott rakodógépek a szakaszos üzemű gépek. A mezőgazdaságban nagyarányú elterjedésüket az anyagmozgatási folyamatokon belüli pontosság, áruvédelem és gyorsaság szempontjain túl az élő munkaerő megtakarítást segíti és határozza meg. E gépek sokrétű alkalmazhatóságát bizonyítja a többszörösen végezhető funkciók – darab- és ömlesztett áruk emelése, átrakása, illetve kisebb távolságú mozgatása – alkalmazásával.
2. A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiája A mezőgazdasági anyagmozgatás sokrétű tevékenysége összeköti a termelési folyamatokat. Napjainkban a korszerű gépekkel végzett anyagmozgatás nélkül nem végezhetők el a mezőgazdasági termelés fő műveletei sem. A rakodás és szállítás, valamint a hozzájuk kapcsolódó termelési műveletek a növénytermesztés és az állattenyésztés nélkülözhetetlen munkafolyamatait 15
kiegészítve jelentkeznek a belsőmajori munkákban is, valamint a termelés során viszonylag nagy mennyiségben használatos ipari eredetű anyagok rendeltetésszerű kijuttatásában is. A napjaink mezőgazdaságára mind jellemzőbb a korszerű gépesítési rendszerek használata, így az egyre nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek termeléstechnológiákba illesztésével dolgoznak. A technológiai folyamatoknak szerves részét képezi az anyagmozgatás is, amely az egyes műveleteket köti össze, s a termelés folyamatosságát tartja fenn. Az anyagmozgatás fontosságát a mezőgazdaságban bizonyítja az a tény is, amely arra alapoz, hogy a termelés teljes költségráfordításának ma ~30-50 %-át a szállítás és rakodás költségei teszik ki. Nyilvánvaló, hogy a helyes üzemszervezés, a termelt áru legrövidebb útvonalon, leggazdaságosabb módon való továbbítására törekszik, és ennek során az anyagmozgatás korszerű gépesítése a termelés önköltségét is jelentősen csökkentheti. Az anyagmozgatás mindig kapcsolódik a mezőgazdaságban éves szinten a betakarításkor megmozgatandó hatalmas mennyiségekhez, ugyanakkor azt is ismernünk kell, hogy a betakarítási csúcsidők a termelés során nem oszlanak meg. Az utóbbi években - részben a termelési szerkezet megváltozásával, részben megfelelő munkaszervezéssel – a gazdálkodók törekedtek a kiugró csúcsok mérséklésére, mégis tudomásul kell vennünk, hogy az anyagmozgatási eszközöknek a betakarításkor előállított mennyiségeket kell továbbítaniuk. A termeléshez természetesen kapcsolódik az ún. kiszállítási ütemezés is. A megtermelt mezőgazdasági anyagokat bizonyos időn túl az üzemi területen tárolni nemcsak költséges, de veszteséges is lehet. Ezáltal a termelést és a végfelhasználást össze kell hangolni, és megfelelő munkaszervezéssel gondoskodnunk kell az anyagfolyam továbbításáról is. Nem csupán a megfelelő mennyiségű anyagmozgató eszköz beállítása lényeges, hanem azok gazdaságos kihasználása is. Megfontolandó tehát, hogy a csúcsterhelések időszakában milyen mértékben szükséges munkába állítani ún. külső szállítóeszközöket. Ezt megoldhatjuk szállítmányozási bérvállalkozók igénybevételével. A mezőgazdasági anyagmozgatás - a termelt anyagok, a mozgatási hely és a termeléshez felhasználható anyagok arányában - a következő csoportosításban mutathatók be: – szemes termények, – gyökgumósok, – szerves- és műtrágyák, – terimés anyagok (bálázott vagy ömlesztett szálastakarmányok), – zöldség és gyümölcsök, – folyékony anyagok (víz, üzemanyag, stb.), – élő állatok, – egyéb. Figyelembe kell vennünk a mozgatandó anyagok különféle jellemzőit is, amelyek alapvetően meghatározzák a berendezések, műszaki kialakítását. Így tehát már a tervezéskor pontosan rögzítenünk kell ezeket a jellemzőket, melyeket a következőkben foglalunk össze: – az anyag térfogattömege; – az ömlesztett anyagok természetes rézsűszöge; – az anyagok súrlódási tényezője (részben a mozgatandó anyag részecskéi, részben a mozgatott anyag és a mozgató berendezés továbbító eleme között); – a mozgatott anyag nedvességtartalma, vegyi hatása stb., mely a továbbító berendezés anyagminőségét is befolyásolja; – a mozgatott anyag szennyező hatása a továbbító berendezésre, illetve annak érzékenysége a szennyeződéssel szemben; – a mozgatott anyag kezelésével kapcsolatos fizikai jellemzők; – az anyag „csomagolásának" jellege (ömlesztett vagy darabos áru: a főbb szemcse-, darabméretek megadásával, zsák, láda stb.); 16
– a mozgatott anyag különleges tulajdonságai: nedvszívó (higroszkópos), mérgező, maró hatá-
sú (vagy egyéb egészségre károsan ható tényezők), tapadásra hajlamos (boltozódási probléma stb.) robbanás-, gyulladásveszélyes stb. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági termelés szerkezete jelentősen átalakult. A megváltozott birtokviszonyok következtében a termelő szervezetek száma megnőtt, a gazdasági méretek csökkentek. A napjainkra a mezőgazdaságban, különösen a növénytermesztés területén a termelési volumen, vagyis az anyagmozgatási feladat nem csökkent, sőt növekedést mutat. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelésben meghatározó fő növények a kalászos gabonák, a kukorica, napraforgó, cukorrépa termőterülete nem változott. Emellett korábban a mezőgazdasági anyagmozgatásban jól szervezett, és az akkori termelési színvonalnak megfelelő szállító géplánc műszaki elemei elavultak. Ez a probléma különösen az újabban alakult és bérelt területen működő vállalkozásoknál okoz szervezési- és alkalmazástechnikai problémát. E vállalkozások is természetesen valamilyen színvonalon elvégzik az anyagmozgatási feladatokat, csak az a probléma merül fel, hogy a betakarítás, a szállítás és a kapcsolódó műveletek eszközrendszerének konkrét megvalósítása különböző műszaki színvonalon történik. A feladat megoldásának a nehézsége abban is megnyilvánul, hogy a külföldön alkalmazott megoldások a mezőgazdasági termelés sokrétű körülményeiből következően csak megfelelő adaptációs tevékenység elvégzése után alkalmazhatók magyarországi viszonyok között. Tovább bővíti a problémakört, hogy a mezőgazdaság anyagmozgatásának korszerűsítésében nem biztos, hogy a közvetlenül ható piaci viszonyok (pl. a szállító eszközök ára) a meghatározók, hanem a technológia a szállítási körfolyamat egészének alkalmassága, és nagyfokú biztonsága a megtermelt termény értékeinek megóvása, valamint a teljes körfolyamat gazdaságossága. Ezek a feladatok megfelelő szinten művelt fejlesztés keretében oldhatók meg úgy, hogy a kidolgozott megoldások széles körben alkalmazhatóak legyenek. A mezőgazdasági anyagmozgatás szempontjából a legnagyobb volument a növénytermesztési szerkezetben a megtermelt mennyiség jelenti, s ehhez hozzá kell számítani az állattenyésztésben megtermelt áruk, illetve mindkét termelési folyamat fenntartásához szükséges input anyagokat – pl. szerves- és műtrágyák, növényvédő szerek anyagmozgatását –, amelyek szerves részét képezik az egyes termeléstechnológiai folyamatoknak, és nem elhanyagolható anyagmozgatási (szállítás, rakodás) feladatot jelentenek. A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység – mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg – tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg. A mezőgazdasági termelésre – mint azt a vállalkozások száma és mérete mutatja ma a hazai termelésben – a nagyfokú tagoltság és a méretszóródás a jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a szállítási távolságok jelentős mértékben változnak. A szállítási teljesítmény távolsággal arányos változását szintén figyelembe kell venni a kapacitás meghatározásánál. A mezőgazdasági anyagok eltérő térfogattömegűek, tehát az optimális teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás nem minden esetben érhető el, illetve az optimalizálás ilyen szempontból sem egyszerű feladat. Mint az elmondottak alapján érzékelhető, hogy az anyagmozgatás a mezőgazdaságban a termelés meghatározó része és ezt a feladatot csak a termelési követelményeknek megfelelő műszaki-technológiai háttérrel lehet megoldani. Az alkalmazott technikai berendezések kapacitását a szállítási csúcsra kell méretezni. Ennek természetesen többféle megoldása lehet. Mindezeket az egyes termeléstechnológiai feladatok elemzésével lehet meghatározni. A mezőgazdasági szállítási feladataink csúcs időszakait alapvetően kultúrnövényeink betakarításához kapcsolódó munkák határozzák meg. 17
Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat – rakodás-szállításürítés-üresjárat – pontos teljesülése minden esetben alapvető követelmény. A szállítási körfolyamat megfelelő szintű alkalmazásakor a követelményrendszer kidolgozását minden esetben az elérhető teljesítmény határozza meg. A mezőgazdaságban az anyagokat többször is át kell rakodni, így 1,5-2-szeres anyagmozgatási többszörössel kell számolnunk. A mezőgazdaságban egyes felmérések szerint az anyagmozgatási feladatok elvégzése a gépi munkákból ~50 %-ot tesznek ki. Az anyagmozgatási feladatok ugyanakkor idényhez kötöttek, tehát eloszlásuk az év folyamán változó, időnként a rendelkezésre álló időszak rövid és az időjárás is korlátozhatja a feladatok végrehajtását. Az agrotechnikailag optimális időben el nem végzett szállítás a termés minőségét hátrányosan befolyásolja. A rossz körülmények között erőltetett szállítás viszont a talaj állapotában okoz gyakran maradandó változásokat. Az anyagmozgatás időbeli eloszlása a feladat nagyságának változása a mezőgazdasági termelés ciklusával függ össze. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása a gabona-betakarítási, illetve az állattenyésztő vállalkozások – azok közül is elsősorban a szarvasmarhatartók – esetében az azt megelőző időszakban jelenthet problémát. Az állattartó gazdaságok esetében a szálastakarmányok nagy mennyiségben és időhöz kötötten történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási és rakodási kapacitást igényel. Ezt követően a gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt a szállításnak illeszkednie kell az alkalmazott nagy betakarító kapacitások kihasználásához. Az anyagmozgatás szállítási területein belül számos olyan technológiai fázis található, melynek mezőgazdasági vonatkozásai egyediek, illetve fejlesztési irányai a szállítás hatékonyságára jelentős hatást gyakorol. A szállítási technológiák közül a legnagyobb jelentőséggel bírók a következők: – szemes termény szállítás, – tápanyag-visszapótlás, – szálastakarmány szállítás, – szecskázott takarmányszállítás, burgonyaszállítás, – cukorrépa szállítás, – szőlő- és gyümölcsszállítás. A legnagyobb szállítási feladat a kalászos növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák során merül fel, ugyanis rövid idő (1-2 hét) alatt nagy mennyiségű terményt kell átmozgatni. Ezért is – szállítási szempontból – az egyik legfontosabb terület a kalászos gabonák betakarítási technológiájának kiszolgálása. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvő mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egylépcsős szállítási technológia jellemzői, hogy a szemtermény átadása-átvétele álló helyzetben történik, s mivel ez az átvétel szakaszos jellegű, egyegy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében és időkihasználásában. Kisebb üzem és termőterület esetén a betakarítás az arató-cséplő gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális időszaka nem tartható be. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik. Mivel a betakarítási teljesítmény ilyen esetekben alacsony, a táblán álló cserepótkocsis megoldás a leggazdaságosabb megoldás. A nagyobb termőterületű vállalkozások a betakarításra több közepes vagy néhány nagy teljesítményű arató-cséplő gépet alkalmaznak. A szállítási kapacitás meghatározásánál már na18
gyobb teljesítményre kell számolni, és emellett figyelembe kell venni a szállítási körfolyamat végén jelentkező fogadó- (tisztítási- és szárítási-) kapacitást is. Itt az jelenti a problémák fő okát, hogy a termés mennyisége és a betakarítási teljesítmény magas, a betakarítási időszak rövid, s ezt a fogadó kapacitásoknak (tisztító-szárító kapacitás) folyamatosan fel kell dolgozni. Ha a kalászos gabona igényli a szárítást, akkor saját vagy bérszárítóra, vagy közvetlenül a felvásárló telephelyre szállítják a fogadott anyagot. Az alkalmazott nagy teherbírású közúti járművek, kamionok a mezőgazdasági viszonyoknak megfelelő jó minőségű földúton is csak korlátozottan, míg a szántóföldön egyáltalán nem képesek mozogni. Ebben az esetben az a gyakorlati megoldás, hogy az arató-cséplő gép a magtartályában összegyűlt anyagot kiviszi a tábla egyik végén várakozó szállító járműhöz, és ott üríti ki a terményt. Ez a megoldás azonban csökkenti az arató-cséplő gépek teljesítményét, s jelentős taposási kárral jár. A nagyobb méretű gabonatermő területtel rendelkező vállalkozások esetében a kalászos gabona betakarítás anyagmozgatása terén terjed a többlépcsős szállítási technológia alkalmazása. E vállalkozások általában rendelkeznek saját tisztító-, szárító-, illetve tárolókapacitással. Ekkor az arató-cséplő gépekről az ürítés nagy tartálytérfogattal rendelkező gyűjtő-átrakó pótkocsik alkalmazásával oldják meg, így a gépcsoportban üzemelő arató-cséplő gépektől a szemszállítás nagy teherbírású, ~20-25 t összgördülő-tömeggel rendelkező speciális felépítményű alacsony nyomású gumiabroncsozású futóművel szerelt pótkocsis járműszelvények szerelvények alkalmasak. A magajáró arató-cséplő gépekkel betakarított gabonát és lemorzsolt kukoricát az üzemek tehergépkocsikkal és traktoros szállítóeszközökkel különböző szállítópályákon juttatják el a feldolgozás, tárolás, vagy a felhasználás helyére. A szállítópályák iránya és összetétele aszerint változik, hogy a betakarított termény közvetlenül a felvásárló, vagy felhasználóhoz kerül beszállításra, vagy pedig üzemen belül marad további feldolgozás, illetve tárolás céljából. A szemes termények esetében mindkét megoldást alkalmazzák. Azonban a kétféle szállítási megoldás eltérő követelményeket támaszthat a szállítógépekkel és a szállítás-szervezéssel szemben. A mezőgazdasági szállítások zöme a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódik. Általában az egész termesztési folyamatban fontos szerepet játszik az anyagmozgatás, azonban a betakarítási műveletnek sokszor kulcskérdése a betakarított terménynek a betakarítógéptől a rendeltetési helyére történő gyors, veszteségmentes eljuttatása. A szántóföldi növények közül is különösen szállításigényes kultúrák a nagy területen termesztett kalászos gabonák, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a szálas takarmányok közül a lucerna- és a silókukorica. Ezen növényféleségek vetésterületét, az évente beállításra kerülő termésmennyiséget és az 1 ha termőterületről elszállított volument a 2003. évi adatok alapján a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat A főbb szántóföldi növények termőterülete és a szállított termény mennyisége
Növényi kultúra Búza Árpa Rozs Zab Kukorica* Burgonya Napraforgó Cukorrépa Lucerna Összesen
Termőterület (Ezer ha) 1117 349 47 71 1291 32 514 53 154 3628
Termésmennyiség (Ezer t) 2941 810 67 102 4532 582 992 1812 548 12386
Terméshozam és elszállított mennyiség (t/ha) 2,63 2,32 1,43 1,44 3,51 18,2 1,9 34,2 3,6 3,4
(2003. – Forrás: KSH) 19
Megjegyzés: * - szemes és silókukorica együtt
A betakarítási műveletekhez szorosan kapcsolódó anyagmozgatás elemeinek időbeli eloszlását, valamint a műveletek volumenének változását a növények termelési ciklusával össze kell hangolni. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása elsősorban a nyári és őszi betakarítási időszakban jelenti a fő problémát. A növények nagymennyiségű melléktermékének (pl. szalma) időhöz kötötten történő szállítása – az alacsony térfogattömeg miatt – jelentős szállítási- és rakodási kapacitást igényel ugyanezen időszakban. A gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt mindig a szállításnak kell igazodni a – hazai forgalomban előforduló – nagy betakarító kapacitások kihasználásához. A betakarítás során a betakarítógépek és a szállítóeszközök kiválasztásán túl fontos feladat azoknak a betakarítási technológiába történő illesztése, az üzemi körülményektől függő öszszehangolása. Legtöbbször a rendelkezésre álló szállítókapacitás határozza meg a betakarítás ütemét és teljesítményét.
Szállított mennyiségek megoszlása [%]
A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg. A sebességgel és a teherbírással egyenesen, míg a szállítási távolsággal fordított arányban változik. A 2-3. ábrán a szállítási távolságok eloszlására és a szállítási teljesítmény alakulására próbálunk meg utalást tenni.
25 20 15 10 5 0 0
10
20 Szállítási távolság
30 [km]
2. ábra A szállítási távolságok megoszlása a mezőgazdasági anyagmozgatáson belül
20
Szállítási teljesítmény [t/h]
A szállítási teljesítmény változása a rakodási teljesítmény függvényében különböző szállítási távolságok esetén 16
2 km
12
3 km 4 km 5 km 7 km 10 km 15 km 20 km
8 4 0 0
30
60
90
120
150
180
210
Rakodási teljesítmény [t/h]
3. ábra A szállítási technológia jelenleg traktorvontatású, egy- és kéttengelyes pótkocsikkal, illetve billenő szekrényes pótkocsis tehergépkocsi-szerelvényekkel kerül megvalósításra.
Vagyis ez többségében egymenetes szállítási technológia. A magyar mezőgazdaságban alkalmazott szállítási és anyagmozgatási technológiák, illetve azok gépesítése a korábbi évek színvonalához képest jelentősen romlott. A korábbi termelési színvonalnak megfelelő szállító eszközök, így mind a tehergépkocsik és a hozzá kapcsolódó pótkocsik, mind a traktoros pótkocsik kiöregedtek, műszakilag elavultak. A többségében az egymenetes szállítási körfolyamatra épülő szállítás korszerűsítése szükségesség vált, hiszen az elmúlt évtizedekben a tehergépkocsis szállítás jelentősége meghaladta a pótkocsis szállításét. A tehergépkocsis szállítás szerepe a közúton jelentős ma is Magyarországon. Ez visszavezethető a korábbi években szereplő szállítási kapacitásokra, mikor is a tehergépkocsis szállítási teljesítmény közel azonos volt a pótkocsis szállítással. Mára ez megváltozott, hiszen a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásának (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két- vagy többlépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek) figyelembevételével a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezetben nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette.A nagy mennyiségű szállítás, különösen az üzemen belüli anyagmozgatásnak, több mint 60 %-a pótkocsikkal történik. A mezőgazdasági üzemek pótkocsi állományának mindenkori összetételét meghatározza az üzemeltető traktorok által vontatható összgördülő tömeg, illetve a rendelkezésre álló motorteljesítmény. Napjainkra a pótkocsi gyártók is megfelelő teherbírással és szilárdsági jellemzőkkel rendelkező járműveket gyártanak. Így a traktorvontatású – ömlesztett termények szállítására alkalmas – pótkocsik egy-, két- és háromtengelyes változatban, különböző teherbírással kerülnek kialakításra. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó szállítási feladatok csúcspontjainak optimalizálását mindig az adott termeléstechnológia határozza meg, vagyis az esetek többségében a szállítási feladatot ennek kell alárendelni. Ez azt jelenti, hogy legelőször is a szállítóeszköz konstrukciós és műszaki optimalizálásnál kell arra törekedni, hogy a vontató és a vontatmány energetikai összhangban legyen. A műszaki paramétereket a szállítandó termény jellemzőihez kell optimalizálni, ami azt jelenti, hogy a teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás ~80-90 % körül kell, hogy alakuljon.
21
IV. A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőgazdaságban a termelő ágazatokra éppúgy jellemző lett a logisztikai rendszerben történő gondolkodásmód, mint a gazdasági élet egyéb területein. Ezen belül az anyagmozgatás gépesítettsége is előtérbe került, hiszen a magas teljesítményszintet képviselő gépekkel támogatható a pontosság, gyorsaság és folyamatosság, így a termelés/termesztés technológia lépései a gazdálkodók számára is előnyöket biztosítanak az anyagmozgatással. A logisztikai körfolyamat takarmányozáshoz kapcsolódó sematikus rajza a 4. ábrán látható.
4. ábra A takarmány logisztikai körfolyamata a mezőgazdaságban
Az anyagmozgatás munkafázisai jelentős időt, energiát, illetve költséget kötnek le, ezért gépesítésének fejlesztése folyamatos munkát jelent. Az anyagmozgató gépek közül mind a hazai gyakorlat, mind világviszonylat a legelterjedtebben alkalmazott rakodógépei a szakaszos üzemű gépek. A mezőgazdaságban nagyarányú elterjedésüket az támasztja alá, hogy az anyagmozgatási folyamatokon belül pontossággal, áruvédelemmel és gyorsasággal végrehajtják a funkciójukból adódó feladataikat, illetve ezen túl az élő munkaerő megtakarítását is elősegíti. Sokrétű alkalmazhatóságukat bizonyítja, hogy a többszörösen végezhető funkciók – darab- és ömlesztett áruk emelése, átrakása, illetve kisebb távolságú mozgatása – alkalmazásával hozzájárult a rakodógép-park felújításához, illetve fokozatos lecseréléséhez. A magyar mezőgazdaság rakodógép állományának elöregedése elmúlt években lelassult, mivel jelentős mértékben átalakult a szakaszos anyagmozgató gépek funkcionális működése, de ugyanakkor az elavult konstrukciók még mindig megtalálhatók a gazdaságokban. Az anyagmozgatás időbeli eloszlása a feladat nagyságának változása a mezőgazdasági termelés ciklusával függ össze. Ebből következően a növénytermesztés területén az első anyagmozgatási csúcsot a gabona-betakarítási, ill. az állattenyésztő vállalkozások – azok közül is a szarvasmarhatartók – esetében az azt megelőző időszakban jelenthet először problémát. A szarvasmarhatartó gazdaságok esetében a szálastakarmányok nagy volumenben történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási- és rakodási kapacitást igényel. Ezt követően a gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka mi22
att a szállításnak illeszkednie kell az alkalmazott nagy betakarító kapacitás kihasználásához. Hasonló a helyzet a silókukorica betakarítása esetén is. Az őszi növények, cukorrépa, kukorica esetében pedig még a rossz időjárási körülményekkel és talajviszonyokkal is számolni kell. A mezőgazdasági anyagok eltérő térfogattömegűek, tehát az optimális teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás nem minden esetben érhető el, illetve az optimalizálás ilyen szempontból sem egyszerű feladat. Mint az elmondottak alapján érzékelhető, hogy az anyagmozgatás a mezőgazdaságban a termelés meghatározó része és ezt a feladatot csak a termelési követelményeknek megfelelő műszaki-technológiai háttérrel lehet megoldani. Az alkalmazott technikai berendezések kapacitását a szállítási csúcsra kell méretezni. Ennek természetesen többféle megoldása lehet. Mindezeket az egyes termeléstechnológiai feladatok elemzésével lehet meghatározni. A mezőgazdasági szállítási feladataink csúcs időszakait alapvetően kultúrnövényeink betakarításához kapcsolódó munkák határozzák meg. Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat – rakodás-szállításürítés-üresjárat – pontos teljesülése minden esetben alapvető követelmény, melyet az 5. ábra technológiai lépései is jól mutatnak.
5. ábra Szemes termények betakarítása a teljes anyagmozgatási körfolyamaton keresztül 1. betakarítás utáni ürítés, 2-3-4. szállítás (egy-, illetve kéttengelyes traktoros pótkocsival vagy tehergépkocsival), 5. termény fogadás, 6. serleges felhordó a tisztításhoz, 7. magtisztítás, 8. szállítócsigás szállítás a szárítóhoz,
9. szárító, 10. serleges szállító, 11. láncos szállító, 12. tároló tornyok, 13. csigás szállító, 14. ürítőcsigával szerelt pótkocsis szállítójármű (pl. vetőmag feltöltés, takarmánykeverő berendezés, stb.).
A betakarítási munkák végrehajtásakor alkalmazott anyagmozgatási eljárások jelentősége nem csökkent, sőt jelentőségét tekintve napjainkra már nemcsak mint kiegészítő technológiai folyamat jelentkezik, hanem a műszaki adottságok és lehetőségek kihasználásával párhuzamos műveleteket jelent magával a betakarítással is. A gabonafélék betakarításakor a szükséges anyagmozgatási elemek nemcsak magára a főtermékre (szemtermés) vonatkoznak, hanem a gazdálkodási terület kiszélesedik a melléktermékre (pl. szalma) is. A betakarításhoz szorosan kapcsolódó anyagmozgatási feladatok nem fejeződnek be a területről történő beszállítással, hiszen ezt követően a telephelyen, magtárakban végzett tisztítási, tárolási munkálatok számos anyagmozgató berendezést igényelnek. A betakarítással kapcsolatos anyagmozgatási feladat a következő területekre terjed ki: – szántóföldről történő leszállítás (szemtermés): • a tábla szélére szállítja az anyagot az arató-cséplő gép, s az ott várakozó szállítójármű rakfelületére ürít - egylépcsős szállítási feladat, • a traktoros vagy tehergépkocsis szállítójárművek a kombájn pozícióját követik, ha az megtelt, akkor vagy álló helyzetében vagy menet közben a rakodó felületre ürítenek egylépcsős szállítási feladat, 23
–
–
–
– –
• az arató-cséplő gépek a táblán mozgó nagy tartálytérfogattal rendelkező gyűjtőátrakó pótkocsiba ürítenek, melyről a közúti szállítást már másik szállítójárművel oldják meg a táblaszéléről - többlépcsős szállítási feladat; közúti szállítás (szemtermés): az arató-cséplő gépről leürített szemtermést a tároló- vagy fogadóhelyre folyamatos közlekedéssel oldják meg, erre kisebb szállítási távolságok esetén a traktoros pótkocsik, míg nagyobb szállítási távolságok esetén tehergépkocsihoz kapcsolt pótkocsik alkalmazhatók; majoron belüli anyagmozgatás (szemtermés): • a tárolás vagy felhasználás helyére szállítják, s ott leürítve közvetlenül a tároló területre depózzák, ezt a műveletet a jármű ürítése után rakodógépek segítik - szakaszos üzemű anyagmozgatás mobil gépekkel, • a tárolást megelőzi szárítás, tisztítás művelete, ekkor a leürített szemtermés további feldolgozása már nemcsak mobil rakodógépekkel történik, hanem legtöbb esetben a beépített anyagmozgató gépek végzik a termény továbbítását a végleges tárolási helyre több munkaművelet végrehajtását követően - állandó üzemű anyagmozgatás stabil gépekkel; szántóföldről történő anyagmozgatás (melléktermék): • a bálázott szalmatermés rakodását legtöbb esetben függesztett vagy önjáró rakodógépekkel rakodják a pótkocsis járművek rakfelületére; • a szállítójármű rendelkezik olyan segédberendezéssel (pl. rászerelt rakodó), mellyel önmaga megoldja a rakodási feladatokat; • a speciális kialakítási bálahordó pótkocsik önmagukra felszedik a tarlón hagyott bálát; • a tábla szélére vagy a majoron belüli helyre bálázás nélkül összegyűjtik a szalmát, majd azt ott kazlazzák; a szállítás műveletét közúton ugyanazok a járművek végzik, melyekre a rakodást az 5. pontban ismertettük; majoron belüli anyagmozgatás (melléktermék): rakodógépekkel végzik a kazalba rakást.
1. Szállítás A szállítási technológia jelenleg traktorvontatású, egy- és kéttengelyes pótkocsikkal, illetve billenő szekrényes pótkocsis tehergépkocsi-szerelvényekkel kerül megvalósításra. Vagyis ez többségében egymenetes szállítási technológia. A magyar mezőgazdaságban alkalmazott szállítási és anyagmozgatási technológiák, illetve azok gépesítése a korábbi évek színvonalához képest jelentősen romlott. A korábbi termelési színvonalnak megfelelő szállító eszközök, így mind a tehergépkocsik és a hozzá kapcsolódó pótkocsik, mind a traktoros pótkocsik kiöregedtek, műszakilag elavultak. A többségében az egymenetes szállítási körfolyamatra épülő szállítás korszerűsítése szükségesség vált, hiszen az elmúlt évtizedekben a tehergépkocsis szállítás jelentősége meghaladta a pótkocsis szállításét. A tehergépkocsis szállítás szerepe a közúton jelentős ma is Magyarországon. Ez visszavezethető a korábbi években szereplő szállítási kapacitásokra, mikor is a tehergépkocsis szállítási teljesítmény közel azonos volt a pótkocsis szállítással. Mára ez megváltozott, hiszen a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásának (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két- vagy többlépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek) figyelembevételével a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezetben nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette. A nagy mennyiségű szállítás, különösen az üzemen belüli anyagmozgatásnak, több mint 60 %-a pótkocsikkal történik. A mezőgazdasági üzemek pótkocsi ál24
lományának mindenkori összetételét meghatározza az üzemeltető traktorok által vontatható összgördülő tömeg, illetve a rendelkezésre álló motorteljesítmény. Napjainkra a pótkocsi gyártók is megfelelő teherbírással és szilárdsági jellemzőkkel rendelkező járműveket gyártanak. Így a traktorvontatású – ömlesztett termények szállítására alkalmas – pótkocsik egy-, két- és háromtengelyes változatban, különböző teherbírással kerülnek kialakításraA betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvő mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egyfázisú szállítási technológia jellemzői, hogy a szemes termény átadása-átvétele álló helyzetben történik, s mivel ez az átvétel szakaszos jellegű, egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében. Kisebb üzem és termőterület esetén a betakarítás az arató-cséplő gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális időszaka nem tartható be, és az minőségromlást eredményez. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelésben meghatározó fő növények a kalászos gabonák, a kukorica, napraforgó termőterülete jelentősen nem változott (kivéve a cukorrépa termőterületét, amely felére csökkent). Emellett korábban a mezőgazdasági anyagmozgatásban jól szervezett, és az akkori termelési színvonalnak megfelelő szállító géplánc műszaki elemei elavultak. Ez a probléma különösen az újabban alakult és bérelt területen működő vállalkozásoknál okoz szervezési- és alkalmazástechnikai problémát. E vállalkozások is természetesen valamilyen színvonalon elvégzik az anyagmozgatási feladatokat, csak az a probléma merül fel, hogy a betakarítás, a szállítás és a kapcsolódó műveletek eszközrendszerének konkrét megvalósítása különböző műszaki színvonalon történik. A feladat megoldásának a nehézsége abban is megnyilvánul, hogy a külföldön alkalmazott megoldások a mezőgazdasági termelés sokrétű körülményeiből következően csak megfelelő adaptációs tevékenység elvégzése után alkalmazhatók magyarországi viszonyok között. A legnagyobb szállítási feladat a kalászos növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák során merül fel, ugyanis rövid idő (1-2 hét) alatt nagy mennyiségű terményt kell átmozgatni. Ezért is - szállítási szempontból - az egyik legfontosabb terület a kalászos gabonák betakarítási technológiájának kiszolgálása. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvő mértékű. Kisebb üzem és termőterület esetén a betakarítás az arató-cséplő gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális időszaka nem tartható be. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik. Mivel a betakarítási teljesítmény ilyen esetekben alacsony, a táblán álló cserepótkocsis megoldás a leggazdaságosabb megoldás. A nagyobb termőterületű vállalkozások a betakarításra több közepes vagy néhány nagy teljesítményű arató-cséplő gépet alkalmaznak. A szállítási kapacitás meghatározásánál már nagyobb teljesítményre kell számolni, és emellett figyelembe kell venni a szállítási körfolyamat végén jelentkező fogadó- (tisztítási- és szárítási-) kapacitást is. Itt az jelenti a problémák fő okát, hogy a termés mennyisége és a betakarítási teljesítmény magas, a betakarítási időszak rövid, s ezt a fogadó kapacitásoknak (tisztító-szárító kapacitás) folyamatosan fel kell dolgozni. Ha a kalászos gabona igényli a szárítást, akkor saját vagy bérszárítóra, vagy közvetlenül a felvásárló telephelyre szállítják a fogadott anyagot. Az alkalmazott nagy teherbírású közúti járművek, kamionok a mezőgazdasági viszonyoknak megfelelő jó minőségű földúton is csak 25
korlátozottan, míg a szántóföldön egyáltalán nem képesek mozogni. Ebben az esetben az a gyakorlati megoldás, hogy az arató-cséplő gép a magtartályában összegyűlt anyagot kiviszi a tábla egyik végén várakozó szállító járműhöz, és ott üríti ki a terményt. Ez a megoldás azonban csökkenti az arató-cséplő gépek teljesítményét, s jelentős taposási kárral jár. A nagyobb méretű gabonatermő területtel rendelkező vállalkozások esetében a kalászos gabona betakarítás anyagmozgatása terén nem ritka a többlépcsős szállítási technológia alkalmazása. E vállalkozások általában rendelkeznek saját tisztító-, szárító-, illetve tárolókapacitással. Ekkor az arató-cséplő gépekről az ürítést nagy tartálytérfogattal rendelkező gyűjtő-átrakó pótkocsikra oldják meg, így a gépcsoportban üzemelő arató-cséplő gépektől a szemszállítás nagy teherbírású, ~20-25 t összgördülő-tömeggel rendelkező speciális felépítményű alacsony nyomású gumiabroncsozású futóművel szerelt pótkocsis járműszerelvények alkalmasak. A közúti szállítás feladatait rövidebb távolságoknál traktorvontatású, egy- és kéttengelyes pótkocsikkal, valamint a billenő szekrényes tehergépkocsis szerelvényekkel végzik el. A mezőgazdasági anyagmozgatásban alkalmazott irány a tehergépkocsis szállítás a nagyobb szállítási távolságok esetén (~30-100 km), míg a traktoros pótkocsik segítségével végrehajtott szállítás a kisebb (~5-30 km) távolságok esetén. Az elkövetkező években várhatóan tovább csökken a tehergépkocsis szállítás aránya a traktorvontatású szállító eszközökkel szemben, mivel a teljesítmények növelését lehetővé teszik a nehéz és középnehéz univerzális traktorok jelentős arányú alkalmazhatósága is, mivel e gépek lehetőséget biztosítanak a ~10-20 t teherbírású mezőgazdasági pótkocsik vontatásához, mindamellett a szállítási sebesség is növekszik (~30-40-50 km/h traktoros pótkocsik esetén is). A traktoros szállítás jelentőségét indokolja az is, hogy e traktorok évi munkaidejük ~35-40%-ában szállítási munkákat is végezhetnek. Az anyagmozgatási folyamatokban való részvételük csökkentése kedvezőtlen hatást gyakorol a traktorok éves kihasználására, ami a traktoros munkavégzés költségeit is növelheti. A kalászos gabonák betakarításában jelentkező nagy mennyiségű melléktermék, így szalma esetén egyre inkább terjedő nagybálás technológia jelenti a szalma betakarítás termelékeny módszerét. A kialakult hazai nagybálás technológiák anyagmozgatása többnyire a már meglévő rakodó- és szállítóeszközökre épül. Ezek kialakítása - speciális adapterek alkalmazásával megfelel a hatékony nagybála rakodás és szállítás követelményeinek. A nagybálák szállításánál az egyéb anyagok szállítása esetén alkalmazott kétlépcsős technológiákra alapoznak. A szállítási technológia első lépcsőjében a bálázással párhuzamosan bálafelszedőszállítóeszközzel történik a bálák tábláról történő lehordása, míg a második lépcsőben - a bálázástól függetlenül - történik a bála elszállítása a tárolóhelyre. Az utóbbi évek gazdasági hatásai jelentős befolyást gyakoroltak a betakarításhoz kapcsolódó anyagmozgatási technológia elemeire. Ma kellő tőkeerő szükséges a már meglévő egyfázisú szállítási technológia megváltoztatáshoz, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági vállalkozások számára a termények szállítása során az újabb - többlépcsős - technológia elemeinek alkalmazását. A rakodógépeknél mind a stabil, mind a mobil üzemű gépek kihasználása növelhető a munkafázisok megfelelő összehangolásával. Tovább bővíti a problémakört, hogy a mezőgazdaság anyagmozgatásának korszerűsítésében nem biztos, hogy a közvetlenül ható piaci viszonyok (pl. a szállító eszközök ára) a meghatározók, hanem a technológia a szállítási körfolyamat egészének alkalmassága, és nagyfokú biztonsága a megtermelt termény értékeinek megóvása, valamint a teljes körfolyamat gazdaságossága. Ezek a feladatok megfelelő szinten művelt fejlesztés keretében oldhatók meg úgy, hogy a kidolgozott megoldások széles körben alkalmazhatóak legyenek. A mezőgazdasági anyagmozgatás szempontjából a legnagyobb volument a növénytermesztési szerkezetben a megtermelt mennyiség jelenti, s ehhez hozzá kell számítani az állattenyésztésben megtermelt áruk, illetve mindkét termelési folyamat fenntartásához szükséges anyagokat
26
– pl. szerves- és műtrágyák, növényvédő szerek anyagmozgatását –, amelyek szerves részét képezik az egyes termeléstechnológiai folyamatoknak.
2. Üzemen belüli anyagmozgatás – rakodás 2.1. Szakaszos üzemű rakodógépek A jól megszervezett és kidolgozott mezőgazdasági anyagmozgatás összeköti a termelési technológiák egyes műveleteit, lehetővé teszi géprendszerek munkagépeinek folyamatos munkáját, végül gondoskodik arról, hogy a megtermelt javak rendeltetési helyükre jussanak. A rendkívül sokfajta anyag természetesen más és más, az anyagmozgatás szempontjából egyáltalán nem közömbös tulajdonságokkal rendelkezik. Csak néhányat ezek közül: a halmazállapot (folyékony, szilárd, por alakú, darabos, stb.), a szállítandó áru csomagolása (zsák, láda, bála, hordó, stb), méretei, térfogatsúlya (szalma, aprómag, cukorrépa, stb ), rézsűszöge, esetleges tűz- és robbanásveszélye, szennyező-hatása. Nyilvánvaló, hogy ezek a tulajdonságok eleve meghatározzák a szállítás, de még inkább a rakodás módját. Az anyagok sokfélesége csak egyike a rakodás szervezőire háruló feladatoknak. A másik, nem kevésbé zavaró tény az egész mezőgazdasági termelésre jellemző idényszerűség. Nehezen képzelhető el, hogy minden mezőgazdasági üzem maga oldja meg valamennyi anyagmozgatási feladatát. Nyilvánvalóan már vannak olyan bérvállalkozók és vállalkozások, amelyekkel a hiányzó anyagmozgatási kapacitást ki lehet elégíteni. Az anyagmozgatási technológia elemei között a rakodógépeket elsősorban a majori munkák során alkalmazzák. A hazai gyakorlatban jelenlévő különféle homlokrakodók vagy magajáró kivitelben, vagy mezőgazdasági erőgépre szerelt adapter jellegű gépként kerülnek alkalmazásra. A termőterületek volumene mellett a betakarítási, s ezáltal anyagmozgatási kapacitások határozzák meg, hogy mely gépeket alkalmazzák, a magajáró gépekkel elérhető teljesítmény ~40-80 t/h-t is lehet, míg a traktorra szerelt kivitelű homlokrakodók esetén a rakodási teljesítmény ~15-30 t/h értéket érhet el. Külön említést érdemelnek a teleszkópos gémszerkezettel rendelkező homlokrakodók, melyeket elsősorban magajáró kivitelű gépeken használnak. Mezőgazdaságon belüli alkalmazásukat a felgyorsult gazdasági viszonyok is segítették. Maga a konstrukció ötvözi a mobil rakodógépek és targoncák előnyös tulajdonságait (pl. nagy magasságokba történő emelés, illetve gyorsaság, fordulékonyság). A teleszkópos gémszerkezet előnye abban rejlik, hogy míg korábban a nagy magasságokba (~6,0-11,0 m) történő rakodást két- vagy több lépcsőben lehetett megoldani, addig ezen gépek kitolható, teleszkópos kialakítású gémszerkezete egymenetben végzi el az anyagok rakodását. Nagy magasságokba is egyszerűen, gyorsan elhelyezhetők a rakományok akár nagy tömegben is (~3,0-5,5 t). Mezőgazdasági alkalmazhatóságukat növeli az is, hogy a gépek három üzemmódú kormányzásban üzemeltethetők. Ezek közül az összkerék kormányzást általános esetekben a kiváló manőverező képesség miatt, az oldalazó mozgást nehezen megközelíthető falakhoz, kazlakhoz történő odaállásnál, míg az első kerékkormányzást pótkocsik vontatásához és közúti közlekedéshez használhatjuk ki megfelelő hatékonysággal. A majoron belüli stabil anyagmozgatás gépei a magtárakban felszerelt anyagmozgató berendezésekből (csigák, felhordók, stb.) állnak. Ezek teljesítménye szorosan illeszkedik a szemtermés utómunkálataihoz (tisztítás, szárítás). A gépek kiválasztásának fő szempontja a rakodni kívánt anyagfélék, hiszen ez meghatározza azt is, hogy milyen műszaki rendszerben gondolkodjunk, azaz, mely konstrukciós kialakítású traktoros rakodógépet válasszuk. A traktoros rakodók alkalmazási körét tekintve adapter jellegű berendezések, mivel vagy a traktor függesztő szerkezetére kerülnek, vagy segédkeretek 27
segítségével gyorscsatlakozós megoldások alkalmazásával az erőgép vázkeretére épülnek. A rakodási munkák alkalmazásánál a hátsó függesztő szerkezetre leginkább a forgó rendszerű rakodókat használják, ezek száma azonban viszonylag kis volument takar a használt rakodógépek termékskáláján. Legjobban elterjedt azonban traktorra függesztett homlokrakodó. Az anyagmozgatás munkafázisai jelentős időt, energiát, illetve költséget kötnek le, ezért napjainkban gépesítettségének fejlődése felzárkóztatást igényel. A vállalkozások rákényszerülnek a termelésszerkezet átalakulásával, hogy egyre nagyobb mértékben csökkentsék a kézi anyagmozgatást, ezzel a gépesítettségre helyeződik a hangsúly. Az anyagmozgató gépek közül mind a hazai gyakorlat, mind világviszonylat a legelterjedtebben használt rakodógépei a szakaszos üzemű gépek. A mezőgazdaságban nagyarányú elterjedésüket az támasztja alá, hogy az anyagmozgatási folyamatokon belül pontossággal, áruvédelemmel és gyorsasággal végrehajtják a funkciójukból adódó feladataikat, illetve ezen túl az élő munkaerő megtakarítását is elősegítik. Sokrétű alkalmazhatóságukat bizonyítja, hogy a többszörösen végezhető funkciók – darab- és ömlesztett áruk emelése, átrakása, illetve kisebb távolságú mozgatása – alkalmazásával hozzájárult a rakodógép-park felújításához, illetve fokozatos lecseréléséhez. A mezőgazdaságban használt rakodógépek választéka mára nagyon kiszélesedett. Szinte nincs olyan rakodási feladat, amelyre ne lehetne megfelelő, akár többféle műszaki megoldást is találni. A kérdés azonban az, hogy a többféle változat közül melyik a gazdaságilag legoptimálisabb megoldás a felhasználó (gazdálkodó) számára. A mezőgazdasági anyagmozgatás „mobil" gépeit négy fő csoportra oszthatjuk: – a kézi anyagmozgatás gépei, – a „mezőgazdasági" villástargoncák, – a traktoros-homlokrakodók, – az önjáró rakodógépek. Az éves rakodási idő vonatkozásában, ha a rakodás ideje nem haladja meg az 50 műszakórát, mindenképpen érdemes bérmunka-vállalkozóra bízni a feladat elvégzését. Évi 270 rakodási műszakóra (~30-40 nap mezőgazdasági felhasználás) az a határ, ameddig a traktoroshomlokrakodó számít költségtakarékosabb gépesítésnek, szem előtt tartva azt is, hogy ugyanaz az erőgép ~500 üzemórát egyéb mezőgazdasági területen (pl. szántóföldön vagy állattartásban) is dolgozik. Évi 400 rakodási műszakóra felett az önjáró rakodógép alkalmazása gazdaságosabb. A magyar mezőgazdaság rakodógép állományának elöregedése elmúlt években lelassult, mivel jelentős mértékben átalakult a szakaszos anyagmozgató gépek funkcionális működése, de ugyanakkor az elavult konstrukciók még mindig szerepelnek a gazdálkodásban. Pozitív irányvonalat mutat az elmúlt években növekvő számú rakodógép beszerzés, ezen belül is elsősorban a korszerű traktorra szerelhető típusok elterjedése növekszik. A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiájában az átrakott anyagok és a rakodni kívánt anyagmennyiségek a kisebb vállalkozásoknál megoldhatók tehát a traktoros rakodókkal is. Az anyagmozgatás során használt anyagfélék rakodására ma már lehetőséget nyújt a széles munkaeszköz választék is, mivel gyorscsatlakozós keret segítségével a csereszabatos munkaeszközök adapterként csatlakoztathatók a rakodó gémszerkezetére. A rakodáshoz szükséges anyagmennyiségek szabják meg, hogy milyen rakodógépet használjunk. Ez függ a rakodógépek teherbírásától, a rakodni kívánt mennyiségektől, s az éves szinten végzett munkák időkihasználásától. A fenti jellemzők hatást gyakorolnak a széles választékból történő választásra is. A traktoros rakodógépek alkalmazását a költségtakarékos megoldás is alátámasztja. A rakodás helye két részre bontható, egyrészt a munkavégzés helyszíne, tehát a térbeli elhelyezkedése (pl. állattartó telepen, magtárban stb.), másrészt a rakodást nemcsak horizontálisan, hanem magasabb tartományokon belül is végre kell hajtani. A traktoros rakodógépek alapfelszerelt28
ségben használt gémszerkezete 3-4 m-es emelési magasságot tesz lehetővé. Ez a magasság azonban speciális kialakítású elemek használatával az 5-5,5 m-t is elérheti. A traktoros rakodógépek vezérlését a gép kezelője végzi a vezetőfülkében kiépített és elhelyezett karokon keresztül. A folyamatos fejlesztések hatására és a hidraulikus rendszerek vezérlésének automatizálása lehetőséget nyújt arra, hogy a munkaeszköz és a gémszerkezet vezérlése minél kevesebb, akár egy vezérlő karral is megoldható legyen. A joystick- rendszerű vezérlés előnye, hogy a traktorvezetőnek az erőgép vezetése közben nem kell sok kezelőelemet használni, hanem csak az egy karral végzett többirányú elmozdítás lehetőséget biztosít az azonnali emelés/süllyesztés, vagy billentés művelet választása közül. A traktoros homlokrakodó kiválasztásánál fontos gyakorlati szempontok a következők: – illeszkedik-e a traktor és a választani kívánt rakodó hidraulikus rendszere egymáshoz? – elhelyezhető-e a rakodó tartóbakja a traktor vázszerkezetén? – fronthidraulika és homlokrakodó kompatibilitása megfelelő-e? – a traktor megengedett tengelyterhelése és a rakodógém terhelhetősége összhangban vane? – a gémszerkezet le- és felszerelése egy ember által egyszerűen megoldható-e? – a rakodógép csatlakozó elemei és a kezelőelemek megfelelően elhelyezhetők-e? – nem zavarja-e a kilátást a gémszerkezet? A fenti jellemzők ismerete mellett érdemes megfontoltan több konstrukciós kialakítású traktoros rakodót is átnézni mielőtt a végleges kiválasztás megtörténik. Csak abban az esetben szabad a gépberuházás mellett dönteni, ha mind funkcionálisan (teljesítmény és energetikai szempontból is) összhang van a már meglévő erőgép és a rakodógép között. 2.2. Folyamatos üzemű rakodógépek A folyamatos működésű szállítógépek a mezőgazdasági ömlesztett anyagokat egy adott pálya mentén állandó sebességgel, folytonos anyagáramban – kisebb-nagyobb adagokra bontva – állandóan egyirányba továbbítják. A továbbítás különféle eszközökkel – gumihevederes szállítószalaggal, lánccal, csigával, kötéllel – valósítható meg. A szállított anyag és a gép továbbító elemének kapcsolata alapján a folyamatos szállítású anyagmozgató gépeket három fő csoportra bonthatjuk: – hordozóelemes szállító berendezések, az anyagáram a szállítás ideje alatt magán a szállítóelemen nyugszik: • szállítószalagok, • billenő elemes szállító berendezések, • serleges felhordók; – vonóelemes szállító berendezések, az anyagokat a vonóelemre szerelt továbbító elemekkel a fix helyen maradó alátámasztáson – vályúban, sínen, vezetőhoronyban, stb. – csúsztatják vagy vontatják: • kaparóelemes szállító berendezések; – forgóelemes szállító berendezések, az egyhelyben forgó szállítóeleme biztosítja, hogy az anyagáram előrehaladjon: • szállítócsigák. A folyamatos üzemű szállító berendezések nemcsak anyagtovábbítást, illetve a technológiai műveletek közötti mozgatást végzik, hanem lehetővé teszik, hogy az egyes technológiai műveleteket a továbbított anyagon szállítás közben végezzék el (pl. tisztítás, szárítás). 2.2.1. Szállítószalagok A felhasználási hely alapján lehet a technológián belüli szállításról és a technológiák közötti szállításról beszélnünk. A mobilitás szempontjából léteznek fixen telepített, és mobilan (gör29
gőkön vagy kerekeken) vontatható szállítószalagok. A pálya fekvését befolyásolja az anyagáram tömege is, így az alkalmazási területenként elkülöníthetők a sík vagy vályús elrendezésű szállítóelemes szalagok, a mezőgazdaságban az ömlesztett anyagokra minden esetben a vályús szállítószalagok, míg az egységrakományok (pl. zsákok) esetén elegendő a síkfekvésű szállítószalagok üzemeltetése. Az elhelyezés szögétől függően alkalmazhatnak vízszintes elrendezésű, kis- vagy nagy emelkedési szögű szállítószalagokat. Az üzemi körülmények között használt szállítószalagok beépítés helyétől függően 4-20 m hosszúságban készülhetnek, a szállítás munkaszélessége általában 400-500 mm, a szalag szállítási sebessége a terhelési viszonyoktól függően 1,0-5,0 m/s között lehet megválasztani. A 3,5 m/s haladási sebesség felett ömlesztett anyagoknál figyelemmel kell lenni az anyagáramra ható dinamikus hatások által okozott keresztmetszet változásokra. A szállítószalagok a haladási sebesség és a szállítási szélesség függvényében ~10-3500 m3/h közötti határok között is változhat. 2.2.2. Billenő elemes szállító berendezések Alkalmazási területük függőleges síkban levő hurokpályán ömlesztett anyagok általában függőleges irányú szállítás. A vonóelemek egy vagy két párhuzamosan futó görgős láncsor, amelyre csuklókkal kerülnek rögzítésre a billenő szállítóelemek (pl. serleges felfordók), így a szállítópálya teljes hosszában hordozzák az anyagokat. Előnyeként mondható el, hogy kíméli a szállított anyagokat, a pályája kissugarú iránytöréseket is tartalmazhat, vízszintes, ferde és függőleges irányú szállításra egyaránt használható. Hátránya, hogy a pálya kialakításához nagy helyigény szükségeltetik, viszonylag nagy a billenő elemek kopása, s ezáltal magas a fajlagos tömegigény is. A szállítóelemek 2-4 mm-es vastagságú acéllemezből készülnek, űrtartalmuk 10-150 dm3 között is változhat. A szállítópálya hossza akár 100 m is lehet, a szállítási sebesség általában kicsi – a nagy osztástávolságú vontatólánc miatt – ~0,1-0,5 m/s. 2.2.3. Serleges felhordók A poros és apró szemcséjű anyagokat, ömlesztett gabonaféléket függőleges vagy ferde irányban szállítják. Szállítóelemeik a vonóelemekre erősített serlegek, amelyek a felhordó alsó részén felvett anyagokat a felső (hajtó) dobon átfordítva egy elvezető csövön vagy surrantó nyíláson keresztül öntik ki. Viszonylag kis helyszükséglettel rendelkeznek, nagy az elérhető szállítási teljesítménye, zárt háza biztosítja a pormentes környezetet, s viszonylag alacsony zajhatással is működnek. A szállítóelemek zárt házban történő meghibásodásakor nehezen javíthatók vagy cserélhetők. A serleges felhordók átlagos teljesítménye 5-750 m3/h lehet, míg a max emelési magasság általában 30-50 m között változhat. A vonóelemek sebessége lehet lassú járású 1 m/s alatti sebességnél, vagy gyors járású 1-5 m/s között. A serlegek ürítése alapján megkülönböztethetők: – centrifugális vagy külső ürítésű, – gravitációs vagy belső ürítésű, – vegyes ürítésű serleges felhordókat. 2.2.4. Kaparóelemes szállító berendezések Működési elvük abban tér el a hordozóelemes (fenti három) szállító eszközökétől, hogy az anyagáramot folyamatosan mozgó vonóelem közvetlenül, vagy a rászerelt továbbító elemekkel csúsztatva szállítják egy vályúban, illetve zárt csatornában. Egyszerű szerkezeti elemeik lehetőséget biztosítanak a nagyobb dinamikus igénybevételekkel szemben is, viszont a zárt rendszer miatt magasabb a hajtási teljesítményigény is.
30
Átlagos teljesítménye 10-250 m3/h, a gépek hasznos szállítási hossza 10-50 m-ig terjed, alacsony szállítási sebessége 0,2-0,7 m/s. Előnye, hogy nem érzékeny az anyagáram feladás helyére, így az tetszőleges helyen történhet felülről, esetleg surrantón keresztül is. Az anyagleadás a vályú alsó részén nyitott helyen történik. 2.2.5. Szállítócsigák Szállítóeleme a csavarfelületű csigaszárnyakkal ellátott tengely, amely a folyamatos forgó mozgás közben O vagy U alakú vályúba ömlesztett anyagot a kiömlőnyílás felé továbbítja. Működési alapfeltétel, hogy a szállított anyagáram és a vályú fala közötti súrlódási tényező nagyobb legyen, mint az anyag és a csigalevelek közötti súrlódási tényező. A szállítócsigákat főleg száraz, kis tapadású, ömlesztett anyagok vízszintes és emelkedő irányú szállítására lehet használni. Kedvező szállítási tulajdonságait rövid szállítási távolságok esetén és kis teljesítőképességgel képesek biztosítani. Előnye, hogy egyszerű, kevés mozgó alkatrészből áll, ugyanakkor az üzembiztonság nagy, s karbantartása egyszerűen és gyorsan megoldható. A szállítási irányra nem érzékeny, hátrány, ha az anyag szállítás közben törik. A szállítócsigák hossza max. 40-60 m, átmérője mezőgazdasági körülmények között 100-800 mm között változhat. Teljesítménye 1,5-200 m3/h, 25-30°-os emelkedési szögig nem igényel különösebb kiegészítő elemeket.
3. Raktározási rendszerek A mezőgazdasági anyagok raktározási rendszerének kialakítása hasonlóan bonyolult, mint az anyagmozgatási folyamatok elemzése. Speciális körülményeit tekintve a raktározási rendszert nem lehet egy hagyományos raktári modell szerint felépíteni. Természetesen itt is figyelemmel kell lenni a rendszerszemléletű folyamatok végrehajtására. A rendszerszemlélet itt is felöleli az anyag-gép-ember-környezet modell kapcsolódásának alapkérdéseit. A mezőgazdasági raktározási rendszerek a raktáron belüli alapfolyamatok működtetését fedik le általánosságban. Rendszertechnikai szempontokat is figyelembe véve fontos az alapparaméterek helyes megválasztása, így például az üzemi kapacitásokhoz kapcsolódó raktári befogadóképesség, illetve az anyagmozgató berendezések áteresztőképessége. A tároló helyeken, azaz a raktárakban az anyagok hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi állapotban vannak, azonban az áru jellegből fakadóan az anyagok folyamatosan mozgásba kerülnek, és a készletek változása is a belső logisztikai folyamatokat erősítik. Az alapfolyamatok (RSTfolyamatok) kapcsolódási pontjai a logisztikai rendszer többi részével az információáramlást, valamint a folyamatos raktározási folyamatokat jelentik. A raktári alapfolyamatokat a beépített és használt műszaki-, technológiai eszközrendszer, illetve a létesítmények összessége határozza meg. A műszaki-, technológiai eszközrendszer elemei megegyeznek a már korábban ismertetett eszközök többségével, így magába foglalja: – be- és kiszállító eszközöket, – a rakodóeszközöket és gépeket, – az ellenőrzési pontok eszközrendszerét, – raktári (belső) anyagmozgató kapacitásokat, – speciális kialakítású eszközöket és berendezéseket. A tároló létesítmények telepen belüli rendszere tartalmazza: – közlekedési csatlakozások és kapcsolatok rendszerét (közúti és telepen belüli folyamatok között), – rakodási helyszínek, – átvevő-, illetve kiadó kapacitások, – anyagmozgatási útvonalak, – a stabil berendezések szállítópályái, 31
– raktári tároló helyek, tároló kapacitások az üzemen belül.
A tárolási módok a tárolásra kerülő különféle mezőgazdasági anyagok mennyiségi és minőségi megóvását kell, hogy biztosítsa. A technikai rendszerek egyes elemeinek és a folyamatok megválasztását a raktározási feladat jellemzői befolyásolják. A raktározási feladatok során a következő alapkérdések megválaszolásával lehet a folyamatokat elemezni: – Mit, – Mennyit, – Meddig, – Hol, és – Hogyan kell tárolni? Az anyagok jellemző paraméterei (pl. fizikai állapot, anyag sajátosságok, mennyiség, stb.), és a tárolási módok (pl. raktárban, tároló helyeken, silókban, tartályokban) közötti kapcsolat elemzését a készletgazdálkodási modellek kapcsolatával lehet egyszerűen kifejezni. A készletgazdálkodási modell elemzése szoros összefüggést mutat a készletek változásaival, illetve ezek mezőgazdasági sajátosságaival.
32
V. ÖSSZEFOGLALÁS Az anyagmozgatási folyamatok (RST-folyamatok) változásai bonyolult logisztikai rendszerek kialakítását igénylik a mezőgazdasági vállalkozások és gazdálkodók részéről. A logisztikai folyamatok rendszerszemléletű működtetésével a termelési folyamatok szükség szerinti kiszolgálásával a különböző anyagok elosztását segítik elő. A kapcsolatok tervezése és gyakorlatban történő működtetése az alapanyagok (pl. vetőmagok, vegyszerek, műtrágyák, stb.) biztosításától a végső termék (pl. betakarított szemes termények) előállításáig folyamatosan igényli az anyagmozgatási folyamatok jelenlétét, s ezt az anyag-, információ- és energiaáramlási folyamatok összehangolásával lehet elérni.
33
VI. MELLÉKLET A MEZŐGAZDASÁG LOGISZTIKÁJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HAZAI ÉS EU SZABÁLYOZÁSI NORMÁK (BIZTONSÁGTECHNIKAI SZABÁLYOZÁS) Európai direktívákhoz kapcsolódó európai szabványokat bevezető érvényes magyar szabványok a vonatkozó európai direktívák szerinti csoportosításban 3. „A” táblázat 94/9/EC Robbanásveszélyes környezetben működő berendezések és védelmi rendszerek (ATEX) 8/2002. (II. 16.) GM r.; módosítva: 31/2003. (V. 16) GKM r. MSZ EN 1755:2001
Targoncák biztonsága. Üzemelés robbanásveszélyes környezetben. Üzemeltetés éghető gázos, gőzös, ködös és poros közegben
MSZ EN 1834-1:2000
Dugattyús belső égésű motorok. Potenciálisan robbanásveszélyes közegben üzemelő motorok tervezésének és gyártásának biztonsági követelményei. 1. rész: Éghető gáz- és gőzközegben üzemelő, II. csoportú motorok
MSZ EN 1834-2:2000
Dugattyús belső égésű motorok. Potenciálisan robbanásveszélyes közegben üzemelő motorok tervezésének és gyártásának biztonsági követelményei. 2. rész: Föld alatti bányában üzemelő sújtólég és /vagy éghető por veszélyének kitett I. csoportú motorok
MSZ EN 1834-3:2000
Dugattyús belső égésű motorok. Potenciálisan robbanásveszélyes közegben üzemelő motorok tervezésének és gyártásának biztonsági követelményei. 3. rész: Éghető porközegben üzemelő, II. csoportú motorok
4. „B” táblázat 94/62/EC Csomagolás és csomagolási hulladék (PACK) 94/2002. (V. 5.) Korm. r. (részbeni bevezetés); módosítva: 195/2002. (IX. 6.) Korm. r. MSZ EN 13427:2005
Csomagolás. A csomagolásra és a csomagolási hulladékokra vonatkozó európai szabványok alkalmazásának követelményei
MSZ EN 13428:2004
Csomagolás. A gyártás és összetétel specifikus követelményei. Megelőzés anyagfelhasználás-csökkentéssel
MSZ EN 13429:2004
Csomagolás. Újrahasználat
MSZ EN 13430:2004
Csomagolás. Az alapanyagkénti hasznosítással visszanyerhető csomagolás követelményei
MSZ EN 13431:2004
Csomagolás. Energetikailag hasznosítható csomagolások követelményei, beleértve a legkisebb alsó fűtőérték meghatározását is
MSZ EN 13432:2002
Csomagolás. Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei. Vizsgálati program és a csomagolás végleges elfogadásának értékelési feltételei
5. „C” táblázat 98/37/EC; 98/79/EC Gépek (MD) 21/1998. (IV. 17.) IKIM r.; módosítva: 27/1998. (XII. 19.) GM, 14/1999. (III. 31.) GM, 60/1999. (XII. 1.) GM, 29/2000. (IX. 13.) GM r. MSZ EN 294:1994
Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek felső testrésszel való elérése ellen
MSZ EN 349:1993
Gépek biztonsága. Legkisebb távolságok a testrészek összenyomódásának elkerüléséhez
MSZ EN 415-1:2002
Csomagológépek biztonsága. 1. rész: Csomagológépek és a kapcsolódó berendezések fogalom meghatározása és osztályozása
MSZ EN 415-2:2000
Csomagológépek biztonsága. 2. rész: Csomagológépek az előre gyártott, me-
34
rev falú csomagolóeszközökhöz MSZ EN 415-3:2000
Csomagológépek biztonsága. 3. rész: Formázó-, töltő- és zárógépek
MSZ EN 415-4:1998
Csomagológépek biztonsága. 4. rész: Egységrakomány-képző és -bontó gépek
MSZ EN 474-1: 1994/A1:2000
Földmunkagépek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények
MSZ EN 474-1:1997
Földmunkagépek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények
MSZ EN 474-2:1999
Földmunkagépek. Biztonság. 2. rész: A földtoló gépek követelményei
MSZ EN 474-3:1999
Földmunkagépek. Biztonság. 3. rész: A rakodógépek követelményei
MSZ EN 474-4:1999
Földmunkagépek. Biztonság. 4. rész: A kotró-rakodó gépek követelményei
MSZ EN 618:2002
Folyamatos működésű anyagmozgató berendezések és rendszerek. Ömlesztett anyagok anyagmozgató berendezéseinek biztonsági és elektromágneses összeférhetőségi követelményei a rögzítetten telepített hevederes szállítószalagok kivételével
MSZ EN 619:2003
Folyamatos anyagmozgató berendezések és rendszerek. Egységrakományok mechanikai mozgató berendezéseinek biztonsági és elektromágneses összeférhetőségi követelményei
MSZ EN 620:2002
Ömlesztett anyagok rögzítetten telepített hevederes szállító szalagainak biztonsági és elektromágneses összeférhetőségi követelményei
MSZ EN 741:2000
Folyamatos működésű szállítóberendezések és -rendszerek. Ömlesztett anyagok (áruk) pneumatikus szállítórendszereinek és rendszerelemeinek biztonsági követelményei
MSZ EN 1175-1:2001
Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 1. rész: Akkumulátorhajtású targoncák általános követelményei
MSZ EN 1175-2:1999 Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 2. rész: Belső égésű moto2. ros targoncák általános követelményei MSZ EN 1175-3:2001
Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 3. rész: Belső égésű motoros targoncák villamos erőátviteli rendszerének különleges követelményei
MSZ EN 1459:2001
Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák
MSZ EN 1551:2001
Targoncák biztonsága. 10 000 kg-nál nagyobb teherbírású, gépi hajtású targoncák
MSZ EN 1553:2001
Mezőgazdasági gépek. Önjáró, függesztett, félig függesztett és vontatott mezőgazdasági gépek. Általános biztonsági követelmények
MSZ EN 1853:2000
Mezőgazdasági gépek. Billenthető felépítményű pótkocsi. Biztonság
MSZ EN 12525:2001
Mezőgazdasági gépek. Homlokrakodók. Biztonság
MSZ EN 12882:2002
Szállítóhevederek általános célú felhasználásra. Elektromos és tűzveszélyességi biztonsági követelmények
MSZ EN 13155:2004
Daruk. Biztonság. Nem helyhez kötött emelőtartozékok
MSZ EN 61310-1:1999 Gépi berendezések biztonsága. Jelzés, megjelölés és működtetés. 1. rész: A látható, hallható és tapintható jelek követelményei (IEC 1310-1:1995) MSZ EN 61310-2:1999 Gépi berendezések biztonsága. Jelzés, megjelölés és működtetés. 2. rész: A megjelölés követelményei (IEC 1310-2:1995) MSZ EN 61310-3:1999 Gépi berendezések biztonsága. Jelzés, megjelölés és működtetés. 3. rész: A működtető elemek elhelyezésének és működtetésének követelményei (IEC 61310-3:1999)
35
VII. FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. dr. Prezenszki József (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek). BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest 2002. 2. M. Christopher: Logistics and Supply Chain Management. Pittman Publishing 1992. 3. G. Gebresenbet–D. Ljungberg: Coordination and Route Optimization of Agricultural Goods Transport to attenuate environmental Impact. J. Agricultural Engineering Research, 80 (4), 2001. 329-342 pp. 4. Kassai Zsolt: A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiájának fejlesztése, logisztikai rendszerének kidolgozása. FVMMI Kutatási Jelentés, Gödöllő 1999. 5. Kassai Zsolt: A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiája. Értesítő Termeléstechnológiák Műszaki és Gazdaságossági Vizsgálatáról (kézirat), FVM MGI kiadvány, Gödöllő 2004. 6. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások:
36
-
ENTAM műszaki dokumentáció – EU szabvány tervezet
-
FVM MGI műszaki dokumentáció – EU szabványokkal harmonizált és a hazai jogszabályoknak megfelelő kiadvány tervezet
VIII. ÁBRAJEGYZÉK: 1. ábra: A gazdasági környezet logisztikai rendszerének korszerűsített modellje (jpg) 2. ábra: A szállítási távolságok megoszlása a mezőgazdasági anyagmozgatáson belül (beágyazott ábra) 3. ábra: A szállítási technológia jelenleg traktorvontatású, egy- és kéttengelyes pótkocsikkal, illetve billenő szekrényes pótkocsis tehergépkocsi-szerelvényekkel kerül megvalósításra (beágyazott ábra) 4. ábra: A takarmány logisztikai körfolyama a mezőgazdaságban (jpg) 5. ábra: Szemes termények betakarítása a teljes anyagmozgatási körfolyamaton keresztül (jpg)
37