A logisztikai információs rendszer információt szolgáltat: a logisztikai menedzsmentnek, a logisztikai rendszer tervezéséhez és fejlesztéséhez, a logisztikai rendszer irányításához, a logisztikai controllinghoz.
A logisztikai információs rendszerrel szemben támasztott követelmények: • álljon rendelkezésre: • a megfelelő információ, olyan amit a fogadó igényel és megért, • a megfelelő időpontban úgy, hogy az előírt időpontban meghozandó döntéshez az információ aktualizálható legyen, • a megfelelő mennyiségben úgy, hogy csak az optimális redundanciát tartalmazza, • a megfelelő helyen annál a fogadónál, ahová címezve lett és amelyre illetékes, • a megfelelő helyről, abból a forrásból, amely az információ szolgáltatásra a legalkalmasabb, • a megfelelő minőségben, vagyis az információ legyen megbízható, torzítatlan, olyan részletezettséggel, ahogy a fogadónak szükséges, • az információ átfutási ideje minimális legyen, • az információ áramlás, -feldolgozás és -szolgáltatás koordinált legyen, • minimális legyen a zavar az információ áramlásban, • moduláris felépítésű, jól strukturált legyen, világosak legyenek a felelősségi körök és a kompetenciák, • az információk a feldolgozás sorrendjében érkezzenek be, • hierarchikus felépítés, de ésszerű térbeli és funkcionális decentralizáció jellemezze, • nyitott legyen a rendszer, további elemek, rendszerek befogadására alkalmas kialakítású, • üzembiztonsággal, ezen belül hibatűréssel, esetleges redundanciával rendelkezzen,
• összehangolt működésű rendszerelemekből épüljön fel, • lehetőleg kipróbált módszerek kerüljenek alkalmazásra a tervezéstől a megvalósításon át a betanításig, • csatlakozó csomópontoknál normalizált kialakításra kell törekedni, • fokozott adatvédelmet kell elérni, • adatszabványokat és normalizált adatbank tartalmat kell alkalmazni, • fokozott gondot kell fordítani a szabványos szoftverek alkalmazására. • rugalmas legyen, vagyis a feladatok megváltozása során, az információs rendszernél csak minimális módosításokra legyen szükség, • a szélesedő együttműködési igény következtében alkalmasnak kell lenni a partnerek információs rendszerével való integrációra, • fejlett kommunikációs rendszerrel rendelkezzen, alkalmas legyen ember-gép párbeszéd folytatására, szolgáltatása a megfelelő helyeken, a megfelelő formában álljon rendelkezésre, • átfogó legyen, vagyis a szervezett formában információs kapcsolat legyen kiépítve minden kapcsolódó elemmel, • minél magasabb szintű automatizálás érvényesüljön (információgyűjtés, -feldolgozás, -értékelés, -átvitel, -tárolás, -szolgáltatás), • alapvetően számítógépes technikára, számítógépes hálózatokra felépített.
Fuvarozó Felhasználó Bankok
Vállalati vezetés
Számvitelpénzügy
Marketing Besszállító
Biztosítók
Logisztika imenedzsment
Terméktechnológia rendszerfejlesztés
Vám
Tervezésfejlesztés
Vállalati logisztikai információs rendszer
Controlling
Jogszabályok
Irányítás Termeléstervezés, irányítás
Vállalaticontrolling
Vállalati információs rendszer
Szolgáltatások
Kapcsolódó információs rendszerek
Engedélyez tetési és felügyeleti hatóság
A vállalati logisztika és információs rendszere
A logisztika irányításának teljes információs rendszere
A
logisztikai
szükséges
rendszer
irányításához
információs
rendszer
alapelemei: – adatgyűjtés, – adatátvitel, – adatfeldolgozás, – adattárolás, – adatszolgáltatás, – vezérléshez szükséges adatok, – diszponálás, – rendszer felügyelet, – diagnosztika.
ellenőrzés,
állapot
Információgyűjtés A logisztikai rendszer irányításához a logisztikai rendszerből ill. környezetéből folyamatos információknak kell érkezni az irányító szervekhez, az irányító, vezérlő számítógéphez. A szükséges legfontosabb információk a következők: –
az anyagáramlást végző eszközök egy meghatározott helyre, helyzetbe, pozícióba kerülése, onnan való kilépés, a rendszer adott pontján való áthaladás,
–
a
munkadaraboknak,
termékeknek
egy
adott
helyre
(technológiai berendezések, tárolók stb.) helyzetbe, pozícióba való kerülése, onnan való kilépése, –
tárolók, raktárak állapota,
–
egy-egy mozgás, manipuláció elkezdése, befejezése,
–
bizonyos objektum adott távolságban való megközelítése,
–
szállítópálya, az anyagáramlás útvonalának követése,
–
a termék, egységrakományképző, szállítóeszközök jellemzői, kódjai,
–
pályapontok, tárolóhelyek jelei, kódjai,
–
bizonylatokon lévő adatok, kódok,
–
mozgatott anyag, áru tömege, darabszáma,
–
a szállító jármű, a mozgatott anyag sebessége, gyorsulása,
–
a környezet hőmérséklete.
Adatgyűjtés a logisztikai rendszerben: –
emberi bázisú (emberi megfigyelés, emberi tevékenység): • rendszer megfigyelés, adatok papíron rögzítése, • bizonylatok begyűjtése, • adathordozók begyűjtése
–
félautomatikus adatgyűjtés: • hangfelvételek készítése, • videó felvételek készítése, • kézi kódleolvasás, adatgyűjtés, adatátvitel
–
automatikus: • kódok automatikus leolvasása, • szenzorok által jelek felhasználása, • mérőelemek szolgáltatásai.
Az azonosítási eljárások rendszerezése
Kódolás Kódhordozó :
mobil anyagmozgató eszköz
egységrakomány képzõ eszköz
Kód tartama:
célinformáció
rakomány jele
Kód jele:
Kód leolvasó:
átkódolható
telepített
termék
szállítóelem jele
tárolóhely
termék adatai
fix
mobil
tárolóhely jele
csap(ok) bütyök
Mechanikus
Kódolás
Kódolvasó állomás
érintkező lemez
Elektromechanikus
Kódtípusok
reflexiós fólia, cimke, vonalkód, ábra.
Optikai
Kódhordozók
mágnescsík
Mágneses
Akusztikus
Dekódolás
olvasható memória chip (fDT), írható-olvasható chip (pDT), mozgó adattároló (MDS), CD kamerás alafelismerő
Elektronikus
Kódrendszer működése, kódtípusok
Kódhordozó
A kódrendszer működése
Kódok Mechanikus: y lyukkód y szegecskód y bütyökkód
Mágneses: y lmágneses tintával írt jelek (MICR) y Mágneskártyák y mágnese szegecsek Optikai: y optikailag olvasható jelek (OCR) y vonalkód y színkód Elektronikus: y rádiófrekvenciás mozgó adattárolás (MDS) y kamerás alakfelismerés y kódolt chip kártya
Érzékelési rendszerek és információhordozóik
Félduplex azonosítási rendszer felépítése Bevezeto világos mezo Startjel
Kódolt adatok 105
Ellenörzo jel Lezáró világos mezo Stopjel
Elválasztó mezo
*
1
5
T
adatjel
2,4-3,6 mm
* stopjel
a vonalkód magassága
startjel
0
elem szélessége (normál elem, sötét) elem szélessége (széles elem, világos)
elem szélessége (normál elem, világos) elem szélessége (széles elem, sötét)
Vonalkód felépítése
EAN-vonalkód felépítése: •
ország azonosító (2 illetve 3 hely),
•
vállalat azonosító (5 hely),
•
termék azonosító (5 hely).
Alkalmazási terület: Osztályozó rendszerek, fotótasakok, repülőjegyek.
objektum
∆α
z'
e
y y'
kódhordozó
∆α
z
y
∆ z=z-z00
z
v
z0
'
v'
z' kódleolvasó z0'
A 2D vonalkód sajátossága: Jóval nagyobb az információsűrűsége, mint az 1D vonalkódé.
Pl.: Az EAN-128 és a PDF-417 kódolási rendszer információsűrűségének viszonya
A vonalkód technika alkalmazásához több feladatot kell megoldani: • a kódot elő kell állítani, • az azonosítani kívánt tárgyon el kell helyezni, • vonalkódolvasó periférián keresztül le kell olvasni, • a leolvasott jelet dekódolni kell, • a dekódolt jelet el kell juttatni a feldolgozást végző számítógépbe. A kódolással szemben támasztott követelmények: • nagy adatsűrűség az adathordozón, • automatikus kódolás és dekódolás, • nagy adatolvasási sebesség és pontosság, • nagy adatolvasási távolság (néhány esetben takart helyzetben is), • az adathordozó és az olvasó kis mérete, • az adathordozó olcsósága, • szennyeződéssel szembeni ellenállóképesség.
1
5
2
6 7
3
h
4
a
6, 7 b
4, 5
1, 2
3
a
Vonalkód változó helyei az egységrakományokon
4
szállítópálya
munkahely 2 3
munkahelyi tároló
B
K 1 kódleolvasó
5
Alkatrész gyártás műveletközi szállításának irányítása kódok segítségével
CCD technika – alkalmas: • a nagy sebességű kódleolvasásra, • 2D-es és mátrix kódok leolvasására, • kép, ábra, szám, aláírás leolvasására.
A CCD-olvasó eszköz logikai felépítése
Ráriófrekvenciás azonosítás Számítógép
Rádiófrekvenciás címke
Telepített antenna
Leolvasó
Rádiófrekvenciás azonosítás felépítése Előnyei: • nagy teljesítőképesség, • nagy megbízhatóság, • felülettisztaságra való érzéketlenség, • magas hőmérsékleten való felhasználhatóság, • kódhordozó címkék ismételt felhasználhatósága – hosszú élettartama, • nem szükséges közvetlen rálátás a transzponder és az olvasó között. Hátrányai: • magas az információhordozók ára, • nem szabványosított, Alkalmazási területek: • élő állat azonosítás, • élelmiszeriparban ömlesztett élelmiszerek konténereihez, • beléptető rendszereknél, • járműazonosításra.
Transzponder (RFID) Rádiófrekvenciás azonosítási rendszer alkotóelemei: • Transzponder • Olvasó-író • Antenna az író-olvasó egységhez
energiaellátás oszcillátor szabályozó egység
~ az adatátvitel irányítása
adatfogadása, dekódolás
olvasó-író egység
antenna
antenna
tárolóegység, kódtartalom
transzponder
Transzponder részei: • szabályozó logika • tároló (több kByte-ig): • energiaellátás
ROM csak olvasható EEPROM (olvasható, törölhető, írható)
Jármu rakodás ER transzponder
Olvasó-író II
Jármu transzponder
Olvasóíróegység I
Olvasóíróegység II
Ellenorzési pont
ER képzés
Jármu fogadó állomás
a . olvasó antenna
b.
A hierarchikus felépítésű információs struktúra gyors és biztonságos automatikus azonosítást tesz lehetővé
ÁBRA hiányzik!
A menedzsmentnek fontos feladata az azonosítási rendszer optimális megválasztása. Az azonosítási rendszer megválasztása kiterjed: • az azonosító eljárás megválasztására, • az azonosító eszközök kiválasztására, • az adatátviteli rendszer megválasztására, • beüzemeltetésére. Az azonosítási eljárás megválasztásánál: • rögzíteni kell a követelményrendszert, • a logisztikai rendszer mely elemeire (termék, egységrakomány képző eszköz, szállítóeszköz, tárolóhely, stb.) kell kiterjednie, • a hordozandó adatmennyiség, • a logisztikai rendszer mely részeire terjed ki,
• szükséges-e átkódolás, • milyen mennyiségű adathordozó és adatleolvasó egység szükséges, • hol kell a kódleolvasó készülékeket működtetni, • az előírt leolvasási pontosság, leolvasási távolság, • mozgó kódnál és/vagy mozgó kódleolvasónál a mozgás pályájának pontossága, • milyen környezetben kell a kódhordozónak üzemelni (fényviszonyok, hőmérséklet, nedvesség, mechanikai sérülés veszélye, szennyeződés, zajszint, mágneses zavarás, stb.), • adathordozó helyigénye, • el kell dönteni az azonosítás, az automatizálás mértékét, • össze kell állítani a követelményeket kielégítő azonosítási eljárásokat, • meg kell vizsgálni, hogy az egyes azonosítási változatok: • az előírt követelményeket milyen minőségben teljesítik,
• az eljárás bevezetése milyen mértékben befolyásolja a logisztikai rendszert, hogyan befolyásolja a logisztikai teljesítményeket és költségeket, • ki kell választani az optimális azonosítási módszert. Az azonosítási eszköz megválasztása során vizsgálni kell: • a megválasztott optimális eljárást mely eszközök, milyen mértékben, milyen minőséggel tudják megvalósítani, • milyen költséget igényelnek az egyes eszközváltozatok, • a minőségi jellemzők és az igényelt költségek összevetéséből az optimális azonosítási eszköz megválasztható.
Az azonosításhoz kapcsolódó adatátviteli rendszer megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy • milyen mennyiségű adatot, milyen gyakorisággal kell átvinni, • a kódleolvasó helyhez kötött vagy mobil, • milyen az átviteli távolság átlagos értéke, • a kódleolvasók számát, • a kiválasztott azonosító eszköz által támasztott követelményeket, • megvalósításának és működtetésének költségét.
VONALKÓD ALKALMAZÁSA ÁRUELOSZTÓ RAKTÁRBAN
Áruelosztó raktárak feladatai: • a beérkező áruk ellenőrzése, • betárolás a magasraktárba, • kitárolás a magasraktárból a komissiózó raktárba, • kötegek szerinti komissiózás, • vevőnkénti automatikus osztályozás, • árucsomagolás, számlázás, • kiszállítási körzetenkénti automatikus osztályozás.
Áruelosztó logisztikai rendszer sajátosságai • A különböző beszállítók árui változó követési idővel (pl. 1-10 nap) érkeznek be, • A kiszállítási körzetek a vevők térbeli elhelyezkedése szerint kerülnek kialakításra (minden vevő hozzárendelésre kerül egyegy körzethez), • A kötegelt komissió azokat a komissiókat és vevőket tartalmazza, amelyek kiszállítására egy adott időn belül kerül sor, • Egy kötegben a vevőknek, illetve a körzeteknek csak egy része szerepel, • A vevők szerinti osztályozó csatornák száma jóval kevesebb, mint a vevők száma, így a csatornák nem rendelhetőek fixen a vevőkhöz, • A körzetek szerinti osztályozó csatornák száma jóval kevesebb, mint a körzetek száma, így a csatornák nem rendelhetőek fixen a körzetekhez, • A gépkocsi rakodóhelyek száma is jóval kisebb, mint a körzetek száma (mind a be-, mind a kiszállításnál), • Egy-egy gépkocsi rakodási ideje jóval kisebb, mint a kötegelés időbázisa.
Áruelosztó raktári rendszer felépítése GKB: belépő gépkocsi, BS: ER beszállító pálya, A: áruátvétel, ellenőrzés, GB: magasraktári beszállítópálya MR: magasraktár, GK: magasraktári kiszállítópálya
KR: kézi kiszolgálású komissiózó raktár, KK: kézi kötegelt komissiózás, EPV: automatikus elosztópálya, VO: vevők szerinti osztályozó pálya,
CS: csomagoló, számlázó hely, EPK: automatikus pálya osztályozáshoz, KO: körzetenként osztályozó pálya, AT: átmeneti tároló, GKK: kiszállító gépkocsi.
Vonalkódos azonosítás az áruelosztó-raktári rendszerben
Áruelosztó raktár irányításának stratégiai kérdései 1. Melyik átvételi csatornához kerüljön a beérkező áru? • csatornához hozzárendelt árucsoportok, • egyenletes csatorna kihasználás, • a kettő kombinációja. 2.
Hogyan
kerüljön
összeállításra
a
magasraktári
tárolásnál
alkalmazott egységrakomány? • homogén áruk, • azonos árucsoportok, • kapcsolt áruk. 3. Hová kerüljön betárolásra a magasraktárba az ERKE (folyosó és rekesz megválasztás)? • minimális legyen a betárolási idő és energia szükséglet, • egyenletes legyen a felrakógépek terhelése, • egyenletesek legyenek az egyes folyosókhoz tartozó tárolótér kihasználtságok. 4. Honnan, illetve milyen sorrendben történjen a kitárolás a magasraktárból? • minimális kitárolási idő és energia ráfordítás, • betárolással való kombinálási lehetőségek, • felrakógépek egyenletes kihasználása, • a FIFO-elv szükséges mértékű érvényesítése.
5. Hol kerüljön elhelyezésre a komissiózási térben a belépő áru? • a leadóhely közelében, • helyfoglalásos, részben helyfoglalásos, szabad áruelrendezés, • a be- és kitárolás összhangban legyen, • a rendelkezésre álló személyek egyenletesen legyenek leterhelve. 6. Honnan történjen a komissiózó térből a komissiózás? • a legközelebbi részből, • egymást ne zavarják a személyek. 7. Hogyan kerüljön megválasztásra a vevők szerinti gyűjtőcsatorna? • az áruknak az úthosszal súlyozott összege minimális legyen, • a szállítópályák (elosztópályák) forgalma kiegyenlített legyen. 8. Hogyan kerüljön megválasztásra a körzetek szerinti gyűjtőcsatorna? • az áruknak az úthosszal súlyozott összege minimális legyen, • a szállítópályák (elosztópályák) forgalma kiegyenlített legyen.
Információátvitel A logisztikai rendszer irányításához a következő információátviteli esetek a jellemzők: • a
logisztikai
rendszerből
szenzoroktól,
kódoktól,
mérőelemekből származó adatok átvitele helyzet és/vagy mobil számítógéphez, • helyhez kötött és/vagy mobil számítógépektől származó adatok átvitele anyagáramlási eszközökhöz, • helyhez kötött és/vagy mobilszámítógépek között adatcsere.
Az adatátviteli rendszer megválasztásánál lényeges, hogy: • lokális (vállalaton belüli) vagy távadat (vállalatok közötti ill. nemzetközi) adatátvitel, • az adatküldés ill. az adatfeldolgozás helyén az adatgyűjtés ill. adatfeldolgozás milyen automatizáltságú ill. helyhez kötött vagy mobil megoldása.
A számítógépes hálózaton történő adatátvitel lehet off-line és on-line. Az off-line rendszerű adatátvitel akkor kerül alkalmazásra, ha • helyhez
kötött
az
adatküldő-
és
az
adatfeldolgozó
számítógép, de az adatgyűjtés ill. adatbevitel nem lehet folyamatos, vagy • ha az adatküldő és/vagy az adatfeldolgozó számítógép mobil anyagmozgató eszközre telepített (pl. fedélzeti számítógép egy vezetőnélküli targoncán vagy mobil adatgyűjtő). Az on-line rendszerű adatátvitel lehet • vezetékes adatátvitelnél, ha az adatforrás és adatfeldolgozó egység telepítése kötött vagy, • vezeték
nélküli
átvitelnél,
amit
elsősorban
mobil
anyagmozgató eszközre telepített számítógép vagy mobil adatgyűjtő ill.- kódleolvasó előfordulása esetén alkalmaznak.
Automatikusan mért útvonal adatok
Ügyfelek Fedélzeti interfész Mozgó terminál Vezetõ által szolgáltatott adatok
JÁRMÛ
Közlekedési pályán mozgó jármű helyzetmeghatározó rendszere
Vezetõ kézi adatbevitele az irányító központba
Adatátvitel telefon vonalon, számítógépes hálózaton
Mûholdas adatátvitel
Interfész
Adatbázis
PC terminál
Közlekedési pályán mozgó jármű kommunikációs rendszere
A logisztikai rendszer irányításának adatátviteli struktúrája
Adatátviteli rendszer
Lokális adatátvitel
Távadat adatátvitel
Adatküldő
Adatfeldolgozó
Adatküldő
Adatfeldolgozó
Helyhez kötött
Mobil
Helyhez kötött
Mobil
Adatátviteli rendszer
Emberi továbbítás Bizonylat Mágnes szalag, mágnes lemez Hagyományos postai szolgáltatás: - levél, - telex, - telefax, - telefon.
Közvetlenül számítógéphez csatolt Vezeték nélküli
Vezetékes Fax Telex Telefon hálózat Számítógépes hálózat
Induktív Infravörös Lézeres sugaras Rádiófrekvenciás Mikrohullám Szekunder radar Mûholdas
Logisztikai rendszer irányításánál az adatátvitel változatai
A logisztikai rendszer irányításánál alapvetően két változat különböztethető meg: • emberi továbbítás, amikor az adatátvitelben az ember közreműködése a meghatározó, • közvetlenül számítógéphez csatolt, amikor alapvetően emberi beavatkozás nélkül számítógépek között történik az adatátvitel. A lokális vagy helyi (vállalatok belüli) adatátvitelnél számításba jöhet: • az ember által továbbított: • bizonylat, • mágnes szalag, mágnes lemez, • telex, telefon, telefax. • lokális számítógéphálózaton (Local Area Network: LAN) továbbított. A LAN adathálózati struktúráját a következő ábra mutatja, amely szerint: csillag, gyűrű és busz struktúra a legelterjedtebb.
CSILLAGSTRUKTÚRA
KÖRSTRUKTÚRA
VONALAS STRUKTÚRA
KÖZPONTI SZÁMÍTÓGÉP
Központi gép adatgyûjtõje
Távbeszélõhálózat területenként ON-LINE
Nem mozgó üzemi adatgyûjtõrendszer
Belsõ telefonhálózat ON-LINE Gyûrûs adatbevitel OFF-LINE
Infravörös adatbevitel területenként ON-LINE
Adófejek
Rádióadó/ON-LINE
Induktív adatbevitel területenként ON-LINE
A logisztikai irányítás adatbeviteli rendszere
Központi számítógép
Kísérõ iratok
jegyzékek, kiértékelés
értékesítés SKE
KE
KE
IKS
IKS
KE infravörös relé
infravörös relé infravörös adatátvitel
visszaigazolás
kísérõ adatok
szállítólevél ellenõrzés
rakománykísérõ jegy
visszaigazolás árumozgatási utasítás
kézi terminál vonalkódolvasó fényceruzával
árumozgatási utasítás
mérleg
elszállítható rakomány
ÁRUFOGADÁS
BETÁROLÁS
RAKTÁR
KITÁROLÁS
ÁRUKIADÁS
Infravörös adatátviteli rendszer
központi számítógép rendszer pl. IBM 30xx, vagy AS/400
SNA/SDLC hálózati szabályozó egység pl. LXE 6220
SNA/SDLC terminál összehangoló egység pl. IBM 3274, 5251
további terminálok
hagyományos helyhez kötött adatfeldolgozó terminálok pl. IBM 3270, ill. 5250
szabványosított hálózat
rádió adatátviteli rendszer 3 helyhez kötötten mûködõ rádiós egységgel (RFU-val) pl. LXE 6280
hordozható rádiós adatátviteli egységek pl. LXE 1280, ill. LXE 2285 emulálják a 3270/5250 terminálokat
A Master/Slave rádiófrekvenciás keskenysávú adatátviteli rendszer
a hálózat központi számítógépe pl. UNIX, vagy NOVELL személyi számítógép, nyomtatóval és a helyi hálózatba kötött személyi számítógépekkel
szabványos hálózat 1-es helyi hálózat (LAN 1)
két átjátszó állomással mûködõ rádiós hálózat pl. LXE 6410
a két helyi hálózat (LAN) közötti rádiós átjátszó állomás
2-es helyi hálózat (LAN 2)
a hálózat klienseiként alkalmazott, hordozható rádiós személyi számítógépek pl. LXE 1330, LXE 2320
A Client/Server rádiófrekvenciás szélessávú adatátviteli rendszer
A komissiózó rendszer a szerverrel és a rádiós terminállal
Rádióhullámú adatátviteli rendszerek 1. M/S (Master Slave) keskenysávú adatátvitel Frekvencia: (700 m hullámhossz) 465,17-466,41 MHz 20kHz-es lépcső 433,10-434,75 MHz 25 kHz-es lépcső Adatátviteli sebesség: 4800-9600 bit/sec Teljesítményszükséglet: 500 mW Nagyobb hatótávolság Kisebb beruházási költség Néhány helyhez kötött RFU (pl. mobil adatgyűjtő) 2. C/S (Client/server) szélessávú adatátvitel Frekvencia: 2,6 Hz Adatátviteli sebesség: jóval nagyobb Teljesítményszükséglet: 100 mW Nagyobb hatótávolság Kisebb beruházási költség Több helyhez kötött RFU (nagyobb egységek: PC) Infravörös adatátvitel: Adatátviteli sebesség: 19.200 bit/sec-11.5000bit/sec.
Rádióhullámok Adatátvitel a keskeny hullámsávban (UHF, 70 cm - frekvenciasáv, 430-470 Mhz) ajánlás: a D frekvenciacsoport, a Német Szövetségi Posta és Adatátviteli Hivatal engedélyével) (BaPT) • nagy hatótávolság • kedvező térbeli jellemzők, irányítatlan • síkban terjed • könnyen bővíthető • alacsony beüzemelési (installációs) ráfordítások • épületen belül és kívül használható • magasabb áramfelhasználás • zavarok (pl. árnyékolások) lehetségesek • mobil terminálok (munkaállomások) darabonkénti ára magasabb Fényhullámok Infravörös adatátvitel (IV,1 mm - 800 nm hullámhossza) • nem kell engedélyeztetni • nagy az adatátvitel sebessége • az adatátvitel csak optikailag látható felületre mehet (irányított átvitel) • csak épületen belül használatos • más infravörös források zavarhatják • a mobil terminálok (munkaállomások) darabonkénti ára alacsonyabb • nagyobb felületek esetén a sok adatátviteli egységet megfelelő módon össze kell kábelezni
A korszerű adatátviteli rendszerek jellemzői
Rádiófrekvenciás és az infravörös adatátviteli rendszereknél a besugárzott tér összehasonlítása
ÁBRA hiányzik!
Egy szolgáltatóra épülő flottakövetési rendszer
Közlekedési pályán mozgó járművek távadatátviteli rendszere Változatok: • kommunikációs rendszerek, • helyzet-meghatározó rendszerek, • automatikus irányítási rendszerek: – globális pozicionálás, – térinformatikai rendszerek. Technikai rendszerek: – földbázisú rendszerek, – műholdas rendszerek.
Információ feldolgozás Folyamatos vagy szakaszos. Megjelenítés formája: – kinyomtatott papíron, – mágnes lemezen, – képernyőn.
A globális pozicionálási rendszer műholdpályái
A com Tr@ck rendszer gépjármű egység moduljai és kapcsolata
GPS helymeghatározó rendszer Navigációs rendszer
Járműkövetés Kétirányú kommunikáció a jármű és az
Felépítése:
irányító központ között
– GPS vevő, – vekorgrafikus digitális térkép, – szoftver: útvonalat optimalizáló járműirányítás, Egyirányú kommunikáció, nincs kapcsolatban irányító központtal.
Vagyonvédelmi rendszer
Flottakövetés
LAN
j
e
a. online adatátvitel LAN
j
b. területekre osztott adatátvitel
PC
c. irányított fénysugár a folyosóban (online-kapcsolat a komissiozó targoncával)
Az infravörös adatátvitelnél az antenna rendszer jellemzőinek a hatása
Járművek nyomkövetése Adatátviteli hírközlő hálózatok: – műholdas kommunikáció, – közvetlen rádió-összeköttetések, – átjátszó állomással megvalósított rádió-összeköttetések, – analóg átvitelt biztosító rádiótelefon, – GSM rendszerű rádiótelefon, – TETRA rendszer. TETRA:
Terrestrial Trunked Radio (Földszíni Távolsági Rádió-rendszer)
(rendőrség,
vámszervezetek stb.). GMS
SMS
DATA
Nyomonkövetés típusai: – esemény-orientált, – közel folyamatos (ritka időköz), – folyamatos (sűrű időköz),
tűzoltóság,
A com Tr@ck gépjárműkövető és navigációs rendszer működés
Egy gépjármű vagyonvédelmi rendszer működési elve
Adatcsomag közvetítõ hálózat más országban
Jelorientált aszinkron adatvégkészülék 300 bit/s-ig
Telefon hálózat
Csomagorientált adatállomás és adatfeldolgozó hely
1200/75 bit/s
PAD illesztõ
1200 bit/s 300 bit/s-ig 1200/75 bit/s 1200 bit/s
DATEX-P közvetítõ hálózat
2400 bit/s 4800 bit/s 9600 bit/s
1200 bit/s-ig 48000 bit/s
DATEX-L hálózat 300 bit/s-ig
Megjegyzés: PAD (Packet Assembly/Disassembly Facility)
A DATEX-P hálózati koncepció
1.sz. vállalat Vállalat
Lokális hálózat
Földi állomás
Helyi hálózat
Geostationárius mûhold
2.sz. vállalat
3.sz. vállalat
Adatátviteli vonalak
JELMAGYARÁZAT
Műholdas távadatátvitel
com Tr@ck gépjárműkövető és navigációs rendszer comTr@ck rendszer GPS alapú, internetes térinformatikai járműkövető rendszer Szolgáltatásai: – Egy időintervallumon belül tematikusan megjeleníti
a
megállást,
elindulást,
haladást, riasztást. – Járművekkel
kapcsolatos
információ-
gyűjtés: járműazonosító, pozíció, dátum és idő, sebesség, irány, térképi műveletek, adatokat archivál (pl. megtett út). – Jármű információk:
környezetével közlekedési
kapcsolatos viszonyok,
térinformatikai adatok, időjárási viszonyok.
A távadat átvitelnél nagy átviteli távolságoknál a földbázisú rendszerek mellett a műholdas átvitel is alkalmazásra kerül. Általában a műholdak geostacionér pályán keringenek és meghatározott időnként (pl. 1 óra) vannak szolgálatkész állapotban. Külön kell említést tenni a közlekedési pályán mozgó szállítójárművek
távadatátviteli
rendszereiről,
amelyek
lehetnek: • kommunikációs rendszerek, • helyzetmeghatározó rendszerek két változatban: • globális pozicionálási rendszerek, • térinformatikai rendszerek. E rendszerek technikai megvalósítása lehet: • földbázisú rendszer, • műholdas rendszer. Az
ábrák
a
közlekedési
pályán
mozgó
járművek
helyzetmeghatározó, ill. kommunikációs rendszerére mutat példát.
Logisztikai központhoz kapcsolódó komplex távadat-átvitel rendszer
A távadat átvitel (Wide Area Network: WAN) a vállalatok közötti adatátvitelnél fontos szerepet tölt be. Különösen fontos a nagy mennyiségű adatátvitelre kifejlesztett DATEX-P rendszer amit az ábra foglal össze.
A B
A Adatközvetítõ hely
Adatközvetítõ hely
C
B C
A, B, C küldõk
A DATEX-P adatátviteli eljárás
Automatizált adattárolási feladatok A logisztikai rendszerek irányításánál a következő legfontosabb adattárolási feladatok adódnak:
• rendelkezésre álló anyagmozgató eszközök jellemzői, • rendelkezésre álló egységrakományképző eszközök, technológiai paletták jellemzői, • tárolóhelyek áruelrendezési térképei, • üres eszközök parkoló helyeinek térképei, • szállítóelemek, szállítóeszközök szállítópályán való helyzete, • térinformációk.
Diszponálási feladatok A logisztikai rendszer irányítása során a következő legfontosabb diszponálási feladatok adódhatnak: • kiszolgálási sorrend rangsorolása, • eszközök diszponálása (hozzárendelés a kiszolgálási feladathoz), • útvonal kiválasztás, • technológiai helyek megválasztása (cél vagy forrás), • tárolóhelyek megválasztása, • egy
adott
technológiai
helyre
kerülő
következő
termék
meghatározása, • technológiai helyre történő beszállítás forráshelyének, időpontjának meghatározása, • technológiai helyről történő kiszállítás nyelőhelyének, időpontjának meghatározása, • üres szállítóeszközök várakozási helyének megválasztása, • pályacsomópontokon
történő
áthaladás
prioritásának
meghatározása. A diszponálási feladatokhoz megfelelő stratégiákat kell kialakítani. A diszponálások alapján történhet az anyagmozgató gépek vezérlése. A vezérlő utasítások adatátvitel során jutnak el a vezérelt berendezéshez.
Vezérlési feladatok
A logisztikai rendszer irányításánál jelentkező vezérlési feladatok az anyagmozgató géprendszerek, eszközök működtetésénél jelentkeznek. Ezek közül a legfontosabbak: • anyagáramlási
eszközök
hajtásainak
indítása,
szabályozása, anyagáramlási eszközök pozícionálása, • célvezérlés, • nyomkövetés, • váltók, megállítók, átadók, ajtók stb. működtetése, • távolságtartás, akadályok kikerülése, • útvonal optimalizálás, • túlterhelés gátlás
megállítása,
Ellenőrzési, állapotfelügyeleti, információ szolgáltatási és kommunikációs feladatok A logisztikai rendszer működtetésének ellenőrzése, állapotfelügyelete során a következő jellemzőket kell vizsgálni: • tárolókon, raktárakban a készletek nagysága, • az anyagmozgató eszközök terheltségi állapota (foglalt, üres), • anyagáramlási eszközök várakozása (pálya csomópontoknál, rakodóhelyeken, technológiai berendezéseknél stb.), • tárolóhelyek foglaltsága, • technológiai berendezések várakozása, szállító-rakodó eszközre. Az ellenőrzésekből, állapot felügyeletből nyert eredményeket fel kell dolgozni és a logisztikai controllingnak továbbítani kell. Ezek közül a legfontosabb feldolgozandó jellemzők a következők: • technológiai berendezésként az anyagra való várakozás átlagos ideje, • anyagmozgató eszköz típusonként a terhelésbeli, ill. időbeli kihasználtsága, • szállítóeszköz típusonként az üresmenet idejének és a teljes menetidőnek a viszonya (várható értékek), • az egyes tárolóhelyek átlagos foglaltsága, • csomópontoknál, konfliktus helyeken, parkolóhelyeken a várakozó sorok átlagos hossza, • átfutási idők, • készletek átlagos értéke. A logisztikai rendszerrel mint ember-gép rendszerrel folytatott kommunikáció lehet: • adat, • nyelvi, • szöveg, • kép, amelyekre ma már a számítógépek a legalkalmasabbak, mert a felsorolt kommunikációs változatok mindegyikét tudják komplexen biztosítani.
Diagnosztikai vizsgálatokból származó információk A logisztikai rendszerben szereplő anyagáramlási és információ áramlási
eszközöknél
bekövetkező
meghibásodások,
működési
zavarok előre jelzésére szolgáló információkat, mint diagnosztikai információkat kell kezelnünk. A diagnosztikai vizsgálatok lehetnek: • szakaszosak és • folyamatosak. A folyamatos diagnosztikai vizsgálatoknál az eszközökbe beépített szenzorok, ill. mérőelemek automatikusan jelzik a meghibásodásokat, szakértő rendszerrel a meghibásodás okára és a hiba elhárításának módjára vonatkozó információk is szolgáltatásra kerülnek. Az
anyagáramlási
eszközöknél
a
diagnosztikai
vizsgálatokra
legjellemzőbbek a következők:
• targoncák akkumulátorainak töltési időpontjának, csere időpontjának meghatározása, • üzemanyag, kenőanyag hiányának előrejelzése, • egy-egy autonóm egység meghibásodásának várható időpontja, bekövetkezése,
• egyes szerkezeti egységek (pl. hajtómű) meghibásodásának várható időpontja, bekövetkezése.
