Információátvitel A logisztikai rendszer irányításához a következő információátviteli esetek a jellemzők: • a logisztikai rendszerből szenzoroktól, kódoktól, mérőelemekből származó adatok átvitele helyzet és/vagy mobil számítógéphez, • helyhez kötött és/vagy mobil számítógépektől származó adatok átvitele anyagáramlási eszközökhöz, • helyhez kötött és/vagy mobilszámítógépek között adatcsere. Az adatátviteli rendszert a 3.3.-9. ábrában foglaltuk össze. Az adatátviteli rendszer megválasztásánál lényeges, hogy: • lokális (vállalaton belüli) vagy távadat (vállalatok közötti ill. nemzetközi) adatátvitel, • az adatküldés ill. az adatfeldolgozás helyén az adatgyűjtés ill. adatfeldolgozás milyen automatizáltságú ill. helyhez kötött vagy mobil megoldása.
Adatátviteli rendszer
Lokális adatátvitel
Távadat adatátvitel
Adatküldõ
Adatfeldolgozó
Adatküldõ
Adatfeldolgozó
Helyhez kötött
Mobil
Helyhez kötött
Mobil
A logisztikai rendszer irányításának adatátviteli struktúrája
Adatátviteli rendszer
Emberi továbbítás Bizonylat Mágnes szalag, mágnes lemez Hagyományos postai szolgáltatás: - levél, - telex, - telefax, - telefon.
Közvetlenül számítógéphez csatolt Vezeték nélküli
Vezetékes Fax Telex Telefon hálózat Számítógépes hálózat
Induktív Infravörös Lézeres sugaras Rádiófrekvenciás Mikrohullám Szekunder radar Mûholdas
Logisztikai rendszer irányításánál az adatátvitel változatai
A logisztikai rendszer irányításánál alapvetően két változat különböztethető meg: • emberi továbbítás, amikor az adatátvitelben az ember közreműködése a meghatározó, • közvetlenül számítógéphez csatolt, amikor alapvetően emberi beavatkozás nélkül számítógépek között történik az adatátvitel. A lokális vagy helyi (vállalatok belüli) adatátvitelnél számításba jöhet: • az ember által továbbított: • bizonylat, • mágnes szalag, mágnes lemez, • telex, telefon, telefax. • lokális számítógéphálózaton (Local Area Network: LAN) továbbított. A LAN adathálózati struktúráját a következő ábra mutatja, amely szerint: csillag, gyűrű és busz struktúra a legelterjedtebb.
CSILLAGSTRUKTÚRA
KÖRSTRUKTÚRA
VONALAS STRUKTÚRA
A számítógépes hálózaton történő adatátvitel lehet off-line és on-line.: Az off-line rendszerű adatátvitel akkor kerül alkalmazásra, ha • helyhez kötött az adatküldő- és az adatfeldolgozó számítógép, de az adatgyűjtés ill. adatbevitel nem lehet folyamatos, vagy • ha az adatküldő és/vagy az adatfeldolgozó számítógép mobil anyagmozgató eszközre telepített (pl. fedélzeti számítógép egy vezetőnélküli targoncán vagy mobil adatgyűjtő). Az on-line rendszerű adatátvitel lehet • vezetékes adatátvitelnél, ha az adatforrás és adatfeldolgozó egység telepítése kötött vagy, • vezeték nélküli átvitelnél, amit elsősorban mobil anyagmozgató eszközre telepített számítógép vagy mobil adatgyűjtő ill.- kódleolvasó előfordulása esetén alkalmaznak. A 3.3.-12.ábra a logisztikai irányítás adatátviteli rendszerére mutat példát. A 3.3.-13.ábra egy infravörös adatátviteli rendszert mutat. Az irányító számítógép egy SKE multiplex adatelosztón keresztül rádolgozik egy helyi hálózatra (LAN-ra) és KE illesztő elemen vezetéken ill. IKS illesztő elemen infravörös adó-vevőn keresztül kapcsolódik a számítógéphez ill. mobil adatgyűjtőkhöz. KÖZPONTI SZÁMÍTÓGÉP
Központi gép adatgyûjtõje
Távbeszélõhálózat területenként
ON-LINE
Nem mozgó üzemi adatgyûjtõrendszer
Belsõ telefonhálózat
ON-LINE
Gyûrûs adatbevitel
OFF-LINE
Infravörös adatbevitel területenként
ON-LINE
Adófejek
Rádióadó/ON-LINE
Induktív adatbevitel
területenként ON-LINE
3.3.-12. ábra A logisztikai irányítás adatbeviteli rendszere A 3.3.-14. és 3.3.-15.ábra egy egyre jobban terjedő rádiófrekvenciás adatátviteli rendszert mutat. A 3.3.-14.ábra egy Master/Slave keskenysávú rendszert mutat.
Központi számítógép
Kísérõ iratok
jegyzékek, kiértékelés
értékesítés SKE
KE
KE
IKS
IKS
KE infravörös relé
infravörös relé infravörös adatátvitel
visszaigazolás
kísérõ adatok
szállítólevél ellenõrzés
rakománykísérõ jegy
visszaigazolás árumozgatási utasítás
kézi terminál vonalkódolvasó fényceruzával
árumozgatási utasítás
mérleg
elszállítható rakomány
ÁRUFOGADÁS
BETÁROLÁS
RAKTÁR
KITÁROLÁS
ÁRUKIADÁS
3.3.-13. ábra Infravörös adatátviteli rendszer
központi számítógép rendszer pl. IBM 30xx, vagy AS/400
SNA/SDLC hálózati szabályozó egység pl. LXE 6220
SNA/SDLC terminál összehangoló egység pl. IBM 3274, 5251
további terminálok
hagyományos helyhez kötött adatfeldolgozó terminálok pl. IBM 3270, ill. 5250
szabványosított hálózat
rádió adatátviteli rendszer 3 helyhez kötötten mûködõ rádiós egységgel (RFU-val) pl. LXE 6280
hordozható rádiós adatátviteli egységek pl. LXE 1280, ill. LXE 2285 emulálják a 3270/5250 terminálokat
3.3.-14. ábra A Master/Slave rádiófrekvenciás keskenysávú adatátviteli rendszer
a hálózat központi számítógépe pl. UNIX, vagy NOVELL személyi számítógép, nyomtatóval és a helyi hálózatba kötött személyi számítógépekkel
szabványos hálózat 1-es helyi hálózat (LAN 1)
két átjátszó állomással mûködõ rádiós hálózat pl. LXE 6410
a két helyi hálózat (LAN) közötti rádiós átjátszó állomás
2-es helyi hálózat (LAN 2)
a hálózat klienseiként alkalmazott, hordozható rádiós személyi számítógépek pl. LXE 1330, LXE 2320
3.3.-15. ábra A Client/Server rádiófrekvenciás szélessávú adatátviteli rendszer
A korszerű adatátviteli rendszerek jellemzői
A távadat átvitel (Wide Area Network: WAN) a vállalatok közötti adatátvitelnél fontos szerepet tölt be. Különösen fontos a nagy mennyiségű adatátvitelre kifejlesztett DATEX-P rendszer amit a 3.3.-16. és 3.3.-17.ábra foglal össze.
A B
A Adatközvetítõ hely
Adatközvetítõ hely
C
B C
A, B, C küldõk 3.3.-16. ábra A DATEX-P adatátviteli eljárás
A távadat átvitelnél nagy átviteli távolságoknál a földbázisú rendszerek mellett a műholdas átvitel is alkalmazásra kerül (3.3.-18.ábra). Általában a műholdak geostacionér pályán keringenek és meghatározott időnként (pl. 1 óra) vannak szolgálatkész állapotban. Külön kell említést tenni a közlekedési pályán mozgó szállítójárművek távadatátviteli rendszereiről, amelyek lehetnek: • kommunikációs rendszerek, • helyzetmeghatározó rendszerek két változatban: • globális pozicionálási rendszerek, • térinformatikai rendszerek. E rendszerek technikai megvalósítása lehet: • földbázisú rendszer, • műholdas rendszer. A 3.3.-19. és 3.3.-20.ábrák a közlekedési pályán mozgó járművek helyzetmeghatározó, ill. kommunikációs rendszerére mutat példát.
Adatcsomag közvetítõ hálózat más országban
Jelorientált aszinkron adatvégkészülék 300 bit/s-ig
Telefon hálózat
Csomagorientált adatállomás és adatfeldolgozó hely
1200/75 bit/s
PAD illesztõ
1200 bit/s 300 bit/s-ig 1200/75 bit/s 1200 bit/s
DATEX-P közvetítõ hálózat
2400 bit/s 4800 bit/s 9600 bit/s
1200 bit/s-ig 48000 bit/s
DATEX-L hálózat 300 bit/s-ig
Megjegyzés: PAD (Packet Assembly/Disassembly Facility)
3.3.-17. ábra A DATEX-P hálózati koncepció
1.sz. vállalat Vállalat
Lokális hálózat
Földi állomás
Helyi hálózat
Geostationárius mûhold
2.sz. vállalat
3.sz. vállalat
Adatátviteli vonalak
JELMAGYARÁZAT
Műholdas távadatátvitel
Közlekedési pályán mozgó járművek távadatátviteli rendszere Változatok: • kommunikációs rendszerek, • helyzet-meghatározó rendszerek, • automatikus irányítási rendszerek: – globális pozicionálás, – térinformatikai rendszerek. Technikai rendszerek: – földbázisú rendszerek, – műholdas rendszerek.
Információ feldolgozás Folyamatos vagy szakaszos. Megjelenítés formája: – kinyomtatott papíron, – mágnes lemezen, – képernyőn.
Járművek nyomkövetése Adatátviteli hírközlő hálózatok: – műholdas kommunikáció, – közvetlen rádió-összeköttetések, – átjátszó
állomással
megvalósított
rádió-
összeköttetések, – analóg átvitelt biztosító rádiótelefon, – GSM rendszerű rádiótelefon, – TETRA rendszer. TETRA:
Terrestrial
Trunked
Radio
Távolsági
Rádió-rendszer)
tűzoltóság, vámszervezetek stb.). GMS
SMS DATA
Nyomonkövetés típusai: – esemény-orientált, – közel folyamatos (ritka időköz), – folyamatos (sűrű időköz),
(Földszíni (rendőrség,
com Tr@ck gépjárműkövető és navigációs rendszer comTr@ck rendszer GPS alapú, internetes térinformatikai járműkövető rendszer Szolgáltatásai: – Egy időintervallumon belül tematikusan megjeleníti
a
megállást,
elindulást,
haladást, riasztást. – Járművekkel
kapcsolatos
információ-
gyűjtés: járműazonosító, pozíció, dátum és idő, sebesség, irány, térképi műveletek, adatokat archivál (pl. megtett út). – Jármű információk:
környezetével közlekedési
kapcsolatos viszonyok,
térinformatikai adatok, időjárási viszonyok.
GPS helymeghatározó rendszer Navigációs rendszer
Járműkövetés Kétirányú kommunikáció a jármű és az
Felépítése:
irányító központ között
– GPS vevő, – vekorgrafikus digitális térkép, – szoftver: útvonalat optimalizáló járműirányítás, Egyirányú kommunikáció, nincs kapcsolat-ban irányító központtal
Vagyonvédelmi rendszer
Flottakövetés
Automatikusan mért útvonal adatok
Ügyfelek Fedélzeti interfész Mozgó terminál Vezetõ által szolgáltatott adatok
JÁRMÛ
3.3.-19. ábra Közlekedési pályán mozgó jármű helyzetmeghatározó rendszere
Vezetõ kézi adatbevitele az irányító központba
Adatátvitel telefon vonalon, számítógépes hálózaton
Mûholdas adatátvitel
Interfész
Adatbázis
PC terminál
3.3.-20. ábra Közlekedési pályán mozgó jármű kommunikációs rendszere
Automatizált adattárolási feladatok A logisztikai rendszerek irányításánál a következő legfontosabb adattárolási feladatok adódnak:
• rendelkezésre álló anyagmozgató eszközök jellemzői, • rendelkezésre álló egységrakományképző eszközök, technológiai paletták jellemzői, • tárolóhelyek áruelrendezési térképei, • üres eszközök parkoló helyeinek térképei, • szállítóelemek, szállítóeszközök szállítópályán való helyzete, • térinformációk.
Diszponálási feladatok A logisztikai rendszer irányítása során a következő legfontosabb diszponálási feladatok adódhatnak: • kiszolgálási sorrend rangsorolása, • eszközök diszponálása (hozzárendelés a kiszolgálási feladathoz), • útvonal kiválasztás, • technológiai helyek megválasztása (cél vagy forrás), • tárolóhelyek megválasztása, • egy
adott
technológiai
helyre
kerülő
következő
termék
meghatározása, • technológiai helyre történő beszállítás forráshelyének, időpontjának meghatározása, • technológiai helyről történő kiszállítás nyelőhelyének, időpontjának meghatározása, • üres szállítóeszközök várakozási helyének megválasztása, • pályacsomópontokon
történő
áthaladás
prioritásának
meghatározása. A diszponálási feladatokhoz megfelelő stratégiákat kell kialakítani. A diszponálások alapján történhet az anyagmozgató gépek vezérlése. A vezérlő utasítások adatátvitel során jutnak el a vezérelt berendezéshez.
Vezérlési feladatok
A logisztikai rendszer irányításánál jelentkező vezérlési feladatok az anyagmozgató géprendszerek, eszközök működtetésénél jelentkeznek. Ezek közül a legfontosabbak: • anyagáramlási
eszközök
hajtásainak
indítása,
szabályozása, anyagáramlási eszközök pozícionálása, • célvezérlés, • nyomkövetés, • váltók, megállítók, átadók, ajtók stb. működtetése, • távolságtartás, akadályok kikerülése, • útvonal optimalizálás, • túlterhelés gátlás
megállítása,
Diagnosztikai vizsgálatokból származó információk A logisztikai rendszerben szereplő anyagáramlási és információ áramlási eszközöknél bekövetkező meghibásodások, működési zavarok előre jelzésére szolgáló információkat, mint diagnosztikai információkat kell kezelnünk. A diagnosztikai vizsgálatok lehetnek: • szakaszosak és • folyamatosak. A folyamatos diagnosztikai vizsgálatoknál az eszközökbe beépített szenzorok, ill. mérőelemek automatikusan jelzik a meghibásodásokat, szakértő rendszerrel a meghibásodás okára és a hiba elhárításának módjára vonatkozó információk is szolgáltatásra kerülnek. Az anyagáramlási eszközöknél a diagnosztikai vizsgálatokra legjellemzőbbek a következők: • targoncák
akkumulátorainak
töltési
időpontjának,
csere
időpontjának meghatározása, • üzemanyag, kenőanyag hiányának előrejelzése, • egy-egy autonóm egység meghibásodásának várható időpontja, bekövetkezése, • egyes szerkezeti egységek (pl. hajtómű) meghibásodásának várható időpontja, bekövetkezése.
Logisztikai controlling információs rendszere
A logisztikai információs rendszer részét képezik azok az információk is, amelyeket a logisztikai controlling szolgáltat. Ezek közül a legfontosabbak: • a logisztikai teljesítmények és ezzel összefüggő költségek, • a logisztikai teljesítmények hiányosságából származó termelési jellemzők és az ezekből származó veszteségek, • jellegzetes logisztikai mutató számok, ezek tényleges értékei, az előírt normatívához viszonyított értékei. A logisztikai controlling adatait számítógépeken célszerű tárolni és feldolgozni. A logisztikai controllingnak információt kell kapni a logisztikai rendszer ellenőrzésétől és állapotfelügyelettől és információt kell szolgáltatni a logisztikai menedzsment és az irányításnál jelentkező diszponálásokhoz. Összefoglalóan megállapítható, hogy a logisztikai információs rendszer rendkívül kiterjedt, bonyolult és nagyméretű, így ezen a helyen vázlatosan áttekintett információs rendszer kizárólag csak széleskörű automatizálással kezelhető le.