Logisztikai alrendszerek és folyamatok

Közszolgálati Logisztika - NKE közös modul 2014

Logisztikai alrendszerek és folyamatok Dr. Lakatos Péter, egyetemi docens HHK KLI HKKT

Tartalom 1. Az áruszállítási rendszerek 2. A beszerzés, mint logisztikai funkció 3. A készletek értelmezése, készletgazdálkodás

4. A raktározás szerepe, a raktári folyamatok irányítása

2014.02.11.

Logisztika alapjai 2.

2

1. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK 2014.02.11.


3

Közlekedés •

A közlekedés személyek és dolgok szabályszerűen ismétlődő tömeges helyváltoztatása, amely technikai eszközök igénybevételével, a társadalom szükségletei alapján, termelőmunka révén valósul meg.

•

A közlekedésben személyek és dolgok (mint termék) vesznek részt. – tárgyak, – javak, például élőállat, – hő és villamos energia , – a levél, távirat, rádió, tv közvetítés, stb.

•

A másik meghatározás szerint : személyek, dolgok helyváltoztatása, illetve a helyváltoztatás feltételeinek megteremtésére és fenntartására szolgáló sajátos szervezetek, speciális technikai eszközök és berendezések összessége.

•

Terméke a szállítás.

•

A szállítás értelmezésekor a hangsúly a folyamat jellegén van, a közlekedés értelmezésekor pedig a szervezeti rendszeren.

2014.02.11.


4

Szállítás • A szállítás élőerővel dolgoknak, illetve személyeknek és dolgoknak olyan helyváltoztatása, amely sajátos szervezetek közreműködésével, speciális berendezések, technikai eszközök igénybevételével valósul meg. • Az áruszállítás úgynevezett származtatott keresletű szolgáltatás, melynek teljesítményét a termelői-kereskedelmi (például feldolgozóipari, mezőgazdasági) és fogyasztói igények határozzák meg

2014.02.11.


5

2014.02.11.


6

Az áruszállítás • A logisztikai területek, rendszerek, az egymással partneri/üzleti kapcsolatban álló szereplők az ellátási-elosztási rendszereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. • Ebbe a kapcsolatba a közlekedés közvetítő tevékenységként lép be úgy, mint árufuvarozási szolgáltatás.

2014.02.11.


7

2014.02.11.


8

A vasúti áruszállítás • •

Nagy árumennyiségek (tömegáruk) viszonylag nagy távolságra való továbbítására alkalmazható előnyösen. Főbb előnyei: – független a külső környezeti hatásoktól; – a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye; – szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsitípusok széles választéka; – a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása; – előre jól kalkulálható a tarifarendszer.

•

Főbb hátrányai a kötött pályából származóan: – hosszú az áruk eljutási ideje; – kicsi a hálózatsűrűsége, – nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben; – kevésbé rugalmas.

2014.02.11.


9

2014.02.11.


10

A közúti áruszállítás • Viszonylag rövid távú forgalomban gazdaságos, számos előnye miatt azonban a távolsági forgalomban is gyakran alkalmazzák. • Főbb előnyei: – a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik, háztól-házig fuvarozás; – viszonylag rövid az áruk eljutási ideje; – szinte minden árufajta szállítása lehetséges; – nagymértékű alkalmazkodóképesség az igényekhez; – viszonylag kicsik a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebből származó árukárok; – rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás. 2014.02.11.


11

A közúti áruszállítás 2 •

Főbb hátrányai: – nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható, nem tervezhető eseményektől; – a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező, illetve károsító hatása (zajterhelés, kipufogó gázok); – egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas, mivel a járművek hossza korlátozott;

– a többi közlekedési alágazathoz képest leginkább élőmunka-igényes és leginkább balesetveszélyes; – útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják; – a nemzetközi forgalom az egyes országok kölcsönös megállapodásán alapuló engedélykontingensekhez kötött. 2014.02.11.


12

A közúti áruszállítás 3 A nemzetközi közúti fuvarozás fontosabb egyezményei: – CMR: A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről Szóló Egyezmény – Convention relative au contrat de transport international de marchandises par route – ADR: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás – Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route

2014.02.11.


13

2014.02.11.


14

A vízi áruszállítás • Tömegáruk nagy távolságra történő továbbítására célszerű igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje viszonylag hosszú lehet. • Főbb előnyei: – a legkisebb a szállítás fajlagos energia- igénye, ezért viszonylag olcsó, így a belvízi hajózás a vasút fő versenytársát jelentheti a tömegáru-szállítás területén; – a legkisebb a környezetkárosító hatása; – minden árufajta szállítására alkalmas; – díjszabásai viszonylag rugalmasak. 2014.02.11.


15

A vízi áruszállítás 2 • Főbb hátrányai: – viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje; – a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas, az áruk közúti és/vagy vasúti felfuvarozására és ebből következően többszöri átrakására és esetleg közbenső tárolására van szükség; – a szállítási határidők betartása függhet az időjárástól is; – a legnagyobbak a szállítás közbeni áruigénybevételek, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az áruk csomagolására (ez költségtöbbletet okozhat).

2014.02.11.


16

2014.02.11.


17

A vízi áruforgalom • A folyami fuvarozásra feladott áruk > darabáru, uszályrakomány vagy részrakomány. • Magyarország folyami hajózás szempontjából legfontosabb víziútja a 2860 km hosszú, nyolc európai országot összekötő Duna. • A Duna-Majna-Rajna Csatorna megnyitásával tengeri kijárat létesült a tengeri kikötővel egyébként nem rendelkező Duna menti országok számára déli és északi irányban is.

2014.02.11.


18

A légi áruszállítás 1 • Kis mennyiségű, tömegegységre nagy értékű árukat kell nagy távolságra, sürgősen eljuttatni. • Főbb előnyei: – nagy szállítási távolságok esetén viszonylag rövid az áruk eljutási ideje. Előnye a közúti és a vasúti áruszállítással szemben már 800 km-es szállítási távolság fölött érvényesül; – kicsik az árukat érő igénybevételek, kicsi a csomagolás költségigénye is; – a szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják.

2014.02.11.


19

A légi áruszállítás 2 • Főbb hátrányai: – csak az áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba, széles a légi szállításból kizárt áruk köre is, pl: a gyúlékony anyagok, a robbanóanyagok, stb; – az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolására van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási idejét. – a legnagyobb a szállítás fajlagos energia- igénye, ezért viszonylag magasak a fuvardíjak;

– környezetvédelmi szempontból: zajhatás.

• IATA: International Air Transport Association = Nemzetközi Légi Fuvarozási Szövetség

2014.02.11.


20

Csővezetékes áruszállítás • Egy egységet képez a szállítóeszköz és a szállító pálya. A szállítás teljesítőképessége a cső keresztmetszetétől és a szállítási sebességtől függ. • Előnyei: – – – –

nagyfokú megbízhatóság; független a külső környezeti hatásoktól; üzemeltetési költsége fajlagosan alacsony; gondos üzemeltetés esetén minimális környezetszennyezés.

• Hátrányai: – nagy mértékben korlátozott a csővezetéken szállítható áruk köre; – a vezetéképítésnek nagy beruházási költségei vannak; – nem tud alkalmazkodni a szállítási igényekhez;

– a szállítási idő meglehetősen hosszú.

2014.02.11.


21

Kombinált fuvarozás és szállítmányozás Komplett egységrakományok /komplett járműszerelvények, félpótkocsik, csereszekrények, konténerek/ a fuvarozási útvonalat két vagy több fuvarozási ághoz tartozó fuvareszközzel teszik meg, miközben az áru nem kerül átrakásra. – Konténeres és huckepack (háton hordozás), ami lehet kísért forgalmú gördülő országút (Rollende Landstrasse: RO/LA) és – Kíséretlen csereszekrényes (cserefelépítményes), félpótkocsis, mely daruzható és nem daruzható változatban történik.

2014.02.11.


22

2. A BESZERZÉS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ 2014.02.11.


23

A beszerzés (ellátás) feladatai 1 •

A termelés igényeinek megfelelően „készenlétbe helyezze” a felhasználandó anyagokat, félkész- és késztermékeket, a vállalat működéséhez szükséges szolgáltatásokat és eszközöket („indirekt beszerzés”) és az ezekhez kapcsolódó információkat.

•

Tágabb értelmezésben a beszerzés a vállalat tevékenységének elvégzéséhez szükséges valamennyi input megszerzését jelenti, a vállalat stratégiai céljainak megfelelő módon.

•

A beszerzés a vállalat legjelentősebb anyagáramlási folyamatát generálja. Az átlagos iparvállalat bevételének 55–60 %-át költi inputanyagokra. Ez a szám vegyipari és élelmiszeripari vállalatok esetében akár a 70–85 %-ot is elérheti.

2014.02.11.


24

A beszerzés (ellátás) feladatai 2 •

A beszerzés lényege a megfelelő minőségű anyag beszerzése a megfelelő

időben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő forrásból, a megfelelő áron. Ezt a beszerzés 5M-jének nevezzük.

•

A beszerzésnek a vállalati szervezetben való elhelyezkedése mutatja meg azt, hogy a felső vezetés mekkora fontosságot tulajdonít ennek a funkciónak. – stratégiai jelentőség: akár a legfelsőbb vezetői szint hatáskörébe is tartozhat (például beszerzési vezérigazgató-helyettes).

•

Nagyon fontos, hogy ne képezzen más logisztikai egységektől elkülönült funkciót.

•

A beszerzést szűk értelemben a logisztikai tevékenységek szerves részeként,

•

tágabb értelemben pedig a vállalati tevékenység egyik alkotóelemeként kezeljük.

•

Az integrált szemlélet követelmény!

2014.02.11.


25

A beszerzési koordináció A beszerzéshez szükséges információk gyakran elszórtan helyezkednek el a szervezeten belül, ezért fontos, hogy az összes érintett egység – időszerű,

– releváns, – pontos információkkal

lássa el a beszerzésért felelős személyt.

2014.02.11.


26

A beszerzési igények kezelhetők: • centralizált beszerzés: a beszerzéssel kapcsolatos összes tevékenységet egyetlen (központi) szervezeti egység látja el. – kevesebb szükség van az egységek közti koordinációra – nem biztos, hogy mindig érvényesülnek azoknak az érdekei, akik a beszerzett árukat végül felhasználják (például időzítési, mennyiségi különbségek);

• decentralizált beszerzés: nincsen külön beszerzési egység, a beszerzési feladatok elvégzését több szervezeti egység párhuzamosan végzi. Itt jobban érvényesülnek a decentralizált egységek érdekei, azonban nagyobb a beszerzési tevékenységek koordinációs igénye; • beszerzésgazda rendszer: az egyes cikkeket az a szervezeti egység szerzi be, amely annak legjellemzőbb felhasználója vagy legjobb ismerője. Ez a szervezeti egység végzi az egész vállalat igényeinek ellátását. 2014.02.11.


27

A beszerzéssel kapcsolatos célok és tennivalók

1 • Az optimális minőség elérése

2014.02.11.

2 • A teljes költség minimalizálása

3

4

5

• Beszállítók megkeresése, kiválasztása és értékelése

• Hozzájárulás az alacsony készletszinthez és a folyamatos termékáramláshoz

• Kooperálás és integráció más szervezeti egységekkel.


28

A beszállítói menedzsment A beszállítói menedzsment a kapcsolódó folyamatok vezetésének, szervezésének, működtetésének módjára irányul. Feladatai: – az információgyűjtés; – a beszállítók keresése; – a potenciális beszállítók értékelése; – a beszállítókkal való kapcsolat menedzsmentje.

2014.02.11.


29

A beszerzési piackutatás • Az információgyűjtés, a beszállítók keresése.

• A beszállítók felkutatása és megkeresése, valamint kiválasztása • Céljai: – a beszerzési piacok áttekinthetőségének biztosítása és javítása; – a beszerzési zavarok elkerülésének és a termelés zavartalan működésének biztosítása; – más egységek ellátása információval; – az optimális beszerzési döntések lehetővé tétele; – a technikai fejlődés folyamatos követése; – beszerzési források megtalálása; – egyes termékek helyettesíthetőségének értékelése; – a beszerzési források értékelése.

2014.02.11.


30

A beszerzési politika kérdései • Egy vagy egyszerre több beszállítótól rendeljük-e ugyanazt az anyagot? • A „fogoly”-szállítóelmélet érvényesítése: – meghatározza a beszállító termelésének (forgalmának) azt a hányadát, amit maximálisan megvásárolhatnak. Azért van szükség rá, mert ellenkező esetben a beszállító függővé válhat a vevőtől.

• A gyártótól vagy a közvetítőtől vásároljon-e a cég? • Mennyire támaszkodjon a cég helyi szállítókra? • Milyen esetekben és milyen feltételekkel szükséges bevonni a beszerzést? • Milyen esetben kell használni az előminősített, preferált beszállítókat és milyen esetben lehetséges megbízni nem-preferált beszállító? 2014.02.11.


31

Új trendek a beszerzés területén 1 • A beszerzés alapinformációkra támaszkodik, pl: piaci trendek, árak, keresletek, termékfejlesztések. • A „kiszervezni vagy nem kiszervezni” - „make or buy”, azaz „készíteni vagy beszerezni” dilemma. • „visszaszervezésre” („insourcing”) vagy „részleges kiszervezésre” (cosourcingra) is szükség lehet. • IT támogatás. • Kapcsolatorientáció – stratégai partneri viszonyok, preferált beszállítói megállapodások.

2014.02.11.


32

Új trendek a beszerzés területén 2 • Proaktív beszerzés – a beszerzési funkció érintettsége már azelőtt megkezdődik, hogy a beszállító kifejlesztette volna a terméket. – A beszállító az elkészülő termék érintett alkotóelemének fejlesztéséhez ötleteket ad. – SCM - menedzsment

• Elektronikus eszközök használata – az operatív és/vagy háttér beszerzői munkát támogató rendszerek bevezetése (például elektronikus jóváhagyás, számlaigazolás) – stratégiai beszerzői munkát támogató eszközök (e-aukciók, internetes árlejtéses versenyeztetés , e-RFQ).

• Beszerzési kategória menedzsment – a stratégiai beszerző a saját kategóriáját az átlagosnál mélyebben, alaposabban és analitikai szempontból menedzseli.

• Request For Quotation, vagyis ajánlatkérési/tételi felhívás. 2014.02.11.


33

3. A KÉSZLETEK ÉRTELMEZÉSE, KÉSZLETGAZDÁLKODÁS 2014.02.11.


34

A készletgazdálkodás 1 • Feladata: Biztosítsa a gazdasági tevékenységhez szükséges készleteket mennyiségben, minőségben, összetételben. • A rendelés, a beszerzés, az előállítás, a szállítás, a raktározás költségeit és az esetleges készlethiányból származó veszteségeket minimalizálni kell. • A készletgazdálkodás nagy része az anyag- vagy árugazdálkodás, mivel a tevékenységhez szükséges készletek 60-70%-a anyag (termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál), vagy áru (kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásnál). • Több vállalati szervezetben is megjelenik: – a marketingrendszer keretében (a fogyasztóorientált marketing kialakulásának érdekében), – a termelésben (amelynek inputja is, outputja is a készlethez kapcsolódik), és – a pénzügyben is (mint a vállalat pénzeszközeinek egyik fő befektetési területe).

• A cél: a gazdaságos szükséglet-kielégítés. 2014.02.11.


35

A készletgazdálkodás 2 • Stratégiai tényezők amik hatással lehetnek a készletgazdálkodás folyamatára:

• Magába foglalja:

– Befektetett eszközök nagysága, – Vállalatműködés rugalmassága, – Készletekkel kapcsolatos ráfordítások.

– Anyagszükséglet, készlettervezés – Termelésütemezés – Beszerzés – Jó szállítók kiválasztása

– Áruátvevő részleg – Tárolás – A termék belső mozgása – A szállítás módja – Készlethiány, illetve többlet kezelése – Készletek folyamatos figyelése – Minőségellenőrzés

2014.02.11.


36

Készletek fogalma és szerepe • „Készletek alatt mindazon anyagi javakat, termékeket értjük, amelyek egy adott időpontban a vállalatnál rendelkezésre állnak” • A készletgazdálkodás központjában a készletek állnak, mint a rendszer erőforrása.

2014.02.11.


37

A készletek egyéb jellemzői •

addig terjed, amíg van helye;

•

korlátozza az új lehetőségeket;

•

okot ad külső raktárakra;

•

•

szavatossága van;

korlátozza az új termékek kifejlesztését;

•

pénzt ér;

•

mindenki ügye;

•

költséges;

•

menedzselni kell;

•

felemészti a befektetett tőkét;

•

a menedzsment teljesítményének a mércéje

Ez a felsorolás is azt bizonyítja, hogy a készletgazdálkodás, a készletek optimalizálása mindegyik vállalatnál komoly érdek, ha valóban siker és profitorientált szeretne lenni.

2014.02.11.


38

Készletfunkciók, típusok • Úton lévő (pipeline) vagy tranzit készletek

• Ciklus készletek • Biztonsági vagy puffer készletek • Megelőző készletek, vagyis a szezonalitásra való felkészülés

• Decoupling készletek azon múlnak, hogy mennyivel lesz rugalmasabb az üzemeltetés a tartásuk mellett, illetve a költségeken.

2014.02.11.


39

A tervezés Menete a következő:

•

a vállalati tervezés szintjén folyik éves gyakorisággal az üzleti tervezés, amely meghatározza a szervezet céljait, a gyártást, az operatív működést és informatikai rendszerének irányelveit;

•

a felsővezetői tervezés havi gyakorisággal elkészíti az értékesítési, disztribúciós, erőforrás elosztási és termelési terveket;

•

az utóbbinak alárendelve készül a termelés menedzsment illetve a készletgazdálkodás által a termelési vezérprogram, a kapacitásterv és az anyag/termék-szükséglet tervezés, amelyeket különféle adatbázisok szolgálnak;

•

ezek után történik a végrehajtás, vagyis a rendelés feladása, a műhelyszintű termelésirányítás, vagyis a rendelés, a raktári készletellenőrzés, a foglalás, az utalványozás, a kivét, a szállítás/anyagmozgatás, a felhasználás, a könyvelés, a termelés számbavétele és a felhasználás(ok) elemzése;

•

a végrehajtást követően nem szabad elfelejteni a teljesítmények mérését, értékelését.

2014.02.11.


40

Klasszifikáció • szükségleti szintek alapján: alapanyagok, segédanyagok, félkész termékek, alkatrészek, javításhoz, működtetéshez szükséges tartalék anyagok; • beszerzés gyakorisága alapján ritkán vagy gyakran, periodicitása van a beszerzésnek vagy ad hoc jelleggel történik;

• az értékesítés készletről vagy konkrét igényre való beszerzés alapján történik-e. • fizikai tulajdonságuk alapján is osztályozhatjuk a termékeket (pl: veszélyesség). Ezek különböző kezelést, tárolást igényelnek és a rendelhető mennyiségnek is korlátot szabhatnak; • a szállítás módja, feltételei. A kis távolságból saját teherautóval gyakrabban, kisebb mennyiségben rendel vagy messzebbről nagy mennyiségben.

2014.02.11.


41

Az ABC analízis • Vilfredo Pareto

• Pénzügyi szempont. • 3 osztály: A, B és C (de több is lehet). • A termékek sorrendjét a forgalomból való részesedés aránya határozza meg.

• A legkifizetődőbb termékekre koncentrál és csoportonként a leghatékonyabb készletgazdálkodási stratégiát alkalmazza. – A és B csoportokba sorolt termékek menedzselésére kell nagyobb hangsúlyt fordítani, mint a C-re. Pl.: a C kategóriájú termékekből magasabb készletet kell tartani és ritkábban, rendszertelenül történik a számbavételük. Ez kevesebb papírmunkát és energiát igényel, mégis folyamatos rendelkezésre állást biztosít.

• A kategóriákat bizonyos időközönként, rendszeresen felül kell vizsgálni és aszerint továbblépni a tervezésben.

2014.02.11.


42

Forecasting, vagyis az előrejelzések 1 • Fontos: – a termékek tervezett felhasználási köre, – a beszerzési körülmények alakulása, –

a piac, a piaci feltételek változása,

– a technológia fejlődése, – az árak alakulásának ismerete.

• Eladási előrejelzésért a marketing osztály a felelős. • A késztermékek szintjére vonatkozik a marketing becslése, ezután már a készlettervezés feladata azokat tovább bontani a megfelelő szintekre, ha szükséges. 2014.02.11.


43

Forecasting, vagyis az előrejelzések 2 Érdemes a vállalat érdekében a szállítókkal az ütemtervet megosztani, a következő előnyök érdekében: • alacsonyabb árak; • alacsonyabb készletek;

• jobb anyag rendelkezésre állási terv; • szállító megbízhatósága javul; • jobb üzletmenet a szállítóknak és a vevőknek.

2014.02.11.


44

Előrejelzési technikák Kvalitatív megközelítés

Kvantitatív megközelítés:

•

•

•

Az értékesítésben, marketingben dolgozók megadják a saját területükkel kapcsolatos előrejelzéseiket, tapasztalataikat és a várható trendeket. Ha nincsenek múltbeli adataik egy termékről, illetve, ha ugyan van információ, az azonban mégsem alkalmas arra, hogy jövőbeni igényt lehessen kalkulálni.

Fontos, hogy visszamenőleg ellenőrizni kell az előrejelzések és a valós adatok közötti eltéréseket. Meg kell próbálni megfejteni az okát, de minden esetben számolni kell vele a jövőbeni tervezéseknél. 2014.02.11.

•

Az elmúlt időszakok adatainak vizsgálatával próbálják előre jelezni a jövőt. Hátránya: – új vállalkozásoknál vagy új termékeknél nem alkalmazható – nem veszi figyelembe bekövetkező tendenciákat sem

• •

Adott realizált eladás, illetve előrejelzés tárgya valamilyen sablon alapján változik. A legismertebb idősoros modellek: – mozgóátlaggal számoló, – az exponenciálisan csúsztatott átlaggal kalkuláló, – a Box-Jenkins modell.


45

4. A RAKTÁROZÁS SZEREPE, A RAKTÁRI FOLYAMATOK IRÁNYÍTÁSA

2014.02.11.


46

A raktározás • A raktár technológia az az átfogó fogalom, amely magába foglalja a raktár működésének összes körülményét, a raktárban zajló folyamatokat. • Alapvető folyamatok közé sorolhatjuk – a raktári betárolást, – a készletezést (tárolást) és – az árukiadást, kitárolást valamint – a visszutas/inverz aktivitásokat.

2014.02.11.


47

A raktározási alapfolyamatok technikai rendszerei

2014.02.11.


48

2 tényezőt kell szem előtt tartani! A technológia elsőbbsége a technikával szemben

A raktár technológia mindig egyedi 2014.02.11.


49

A tárolandó áru jellemzői és a tárolási mód (technológia) kapcsolata

2014.02.11.


50

A korszerű raktározási/tárolási rendszerek •

Soros állványok

•

A soros állványok leginkább nagy mennyiségű, egyedi, nagyrészt raklapon levő áruk tárolására alkalmasak. A tömbtárolással ellentétben a soros állványok előnye a nyomóterhelés nélküli tárolás és a közvetlen hozzáférés minden rakodólaphoz

•

Előnyök: közvetlen hozzáférés valamennyi árucikkhez, szállítható kézi/automatikus állvány kiszolgálással, szabad tárolóhely elrendezés, FIFO elv.

•

Szűkfolyosós soros állványok

•

Szűkfolyosós soros állványok a soros állványrendszerek óriásai. Mindazt tudják nyújtani, amit a soros állványok, akár 10 méteres magasság felett önállóan állnak a csarnokban. Jellemző rá a munkafolyosók kis terület igénye, valamint az extrém magasság.

•

Előnyök: 40 méter magasságig alkalmazható, nagyon jó térkihasználás, magas forgalmi teljesítmény, kis munkafolyosó szélességek, többszintű kiszolgálás a teljes automatizálásig.

2014.02.11.


51

• Egypalettás soros állványok • Optimális helykihasználást nyújtanak főként oldalfalas tároló ládák részére. • Az egypalettás soros állványok különösen nagy mennyiségű különböző cikkekből álló és nehéz áruk tárolására alkalmasak. A tárolóegységek könnyen hozzáférhető elrendezésével az egypalettás soros állványok akkor használhatók ki a legjobban, ha a komissiózás közvetlenül a raklapról vagy a tároló ládából történik. • Előnyök: közvetlen hozzáférés valamennyi árucikkhez, szállítható manuális/automatikus kiszolgálással, szabad tároló hely elrendezés, kényelmesebb komissiózás, FIFO elv. 2014.02.11.


52

• Magasraktár/Silo • A Silo magasraktárak olyan önhordó állványszerkezetek, melyek egyben az épület tetejét és oldalfalait is tartják. A raktárakat teljesen automatikusan vezérlik és elérhetik akár a 40 méter magasságot. A Silo építési módszer a legrövidebb építési időt és pénzügyi eszközleírási lehetőségeket kínálja. A Silo magasraktárakat magas forgalmi teljesítményű árucikkek nagy mennyiségben történő tárolására használják • Előnyök: a raktártér kihasználása nagy magasságokban, csarnokok vagy épületek megtakarítása, nincs csarnoképítés miatti késedelem, rugalmasan bővíthető.

2014.02.11.


53

• Gördíthető állvány

• A gördíthető állványokat mozgatható, gépesített alvázakra szerelik. Ezáltal a rendszer bármely tetszőleges helyén nyitható egy munkafolyosó. Gördíthető állványokkal munkafolyosókat takaríthatunk meg és nagyobb raktárteret nyerhetünk (akár 90%-kal nagyobb kihasználás a hagyományos állványokkal szemben). Mégis minden tárolási egység bármikor közvetlenül elérhető. A gördíthető állványok közepes mennyiségű, kis hozzáférési igénnyel bíró áruk különböző cikkeinek tárolására alkalmasak • Előnyök: munkafolyosók akár 90%-os megtakarítása, jobb terület kihasználás, lehetőség az áru elzárására, alkalmazható manuális/automatikus kiszolgálással, FIFO elv.

2014.02.11.


54

• Átfolyó rendszerű görgős állvány • Az átfolyó rendszerű görgős állványok sorba rendezett állványkeretekből állnak, amik csatornákat képeznek. A betárolás az átfolyó rendszerű állvány egyik oldalán, a kitárolás a másik oldalán történik. Amint egy raklapot kivesznek, a sorban következő raklapok maguktól előre haladnak az enyhén lejtős görgős pályán • Előnyök: optimalizált kapacitás kihasználás, optimalizált felület használat. 2014.02.11.


55

• Push-Back rendszerű görgős állvány • A push-back rendszerű görgős állványok sorba rendezett állványkeretekből állnak, amik csatornákat képeznek. A görgős pályák lejtése 3–5%. A be- és kitárolás ennél a rendszernél az állvány ugyanazon oldaláról történik • Előnyök: optimalizált kapacitás kihasználás, optimalizált felület használat. 2014.02.11.


56

• Be- és átjárható állvány

• A be- és átjárható állvány esetében több tárolási egységet raknak egymás mögé az állványon két mélységben végighúzódó támasztékra. A be- és kitárolásnál be kell tartani az állványmezőkre vonatkozó ciklust lentről felfelé (vagy fordítva). Az anyagmozgató gépek be tudnak menni a csatornákba. A bejárható állványnál a kiszolgálás csak egy oldalról lehetséges (LIFO módszer). Az átjárható állvány esetében ezzel szemben egyik oldalon zajlik a betárolás és a másik szemközti oldalon ezzel egy időben a kitárolás (FIFO módszer). • Előnyök: könnyen kiépíthető, különösen alkalmas szezonális raktározásra, magas szintű hely kihasználás. • LIFO: Last In First Out: Amit legkésőbb raktároztunk be, azt használjuk fel először, például üzemanyag 2014.02.11.


57

• DIS állványrendszer

• A DIS (Drive-In-System) állványrendszer esetében a tárolási egységeket egy szállítókocsi viszi a megfelelő csatornába. A DIS egy önálló, targoncától független szállítókocsi, amely saját meghajtással megy be a csatornákba. A hely- illetve terület kihasználás ezáltal nagyon magas fokú. • Előnyök: nagyon magas forgalmi teljesítmény, nagyon jó hely- és terület kihasználás, korlátozás nélküli csatornamélység, minden szállítójárművet lehet „normális” targoncaként is használni. • Kis darabáruk tárolására használt megoldások: polcos állvány, utántölthető görgős állvány, automatikus darabáru tároló rendszer.

2014.02.11.


58

• Polcos állvány • Polcos állvány alkalmazása esetén a raktározás több szinten történik acél, vagy fa polcfelületeken. Kézi kiszolgálású állványok építésmódjuk szerint beakasztós vagy csavarozott állványok lehetnek • Komissiózási felhasználás esetén a statikus rendszereknél – „embert az áruhoz” elv alapján • Előnyök: azonnali hozzáférés minden árucikkhez, rugalmasan bővíthető, szállítható manuális/automata kiszolgálással, tetszés szerint kombinálható, könnyen szerelhető. 2014.02.11.


59

• Utántölthető görgős állvány

• Az utántölthető görgős állványok a Fifo elv szerint működnek kis darabáru, illetve bármilyen nagyságú csomagok kezelésére. Görgős pályák gondoskodnak arról, hogy a betárolt áru magától a kivételi helyre gördüljön. • A rendszer alkalmas hűtőházakban történő felhasználásra. Igény esetén egy pick-by-light rendszerű megoldás is integrálható az utántölthető görgős állványba • Előnyök: munkafolyamatok megtakarítása, folyamatos tartalékképzés, beés kitárolás különválasztása, utólag beépíthető, FIFO elv.

• Pick by light rendszerű komissiózás, amikor kigyulladó fények útján vezérlik a komissiózást a hely és a mennyiség tekintetében pontosságot, hatékonyságot-szabad kezek- és papírmentességet biztosítva ez által.

2014.02.11.


60

• Automatikus darabáru tároló rendszer • a legjobb helymegtakarítást biztosítja darabáruk tárolására tárlóládákban, rakodótálcákon vagy dobozokban • Előnyök: rövid hozzáférési idő, nagy forgalmi teljesítmény, optimális helykihasználás, közvetlen hozzáférés minden árucikkhez. • Szálanyagok tárolása: karos állvány, galériás tároló, komissiózó galéria. 2014.02.11.


61

• Karos állványok • hosszában gyakorlatilag határtalanul felépíthetőek. Ezek az állványok hosszú szálanyagok, mint például rudak, csövek és lemezek tárolására alkalmasak, tetszés szerint hosszabbíthatók kiegészítő elemekkel. Az oszlopokat több karral (kereszttartókkal) szerelik fel, melyek a terhet tartják • Előnyök: átszerelhető kézi kiszolgálású állványnak, tetszés szerint hosszabbítható és kiépíthető, gyorsan módosítható cikkarány változások esetén. 2014.02.11.


62

• Galériás tároló • A galériás tároló egy önhordó, személyi és részben gépi forgalomra is alkalmas acélszerkezet. Egy raktáron belül biztosít kiegészítő tárolásra alkalmas területet. A galériás tárolók kiegészítő tárolási felületet biztosítanak a galérián és egyidejűleg új helyet adnak alatta például a gyártásnak. • Előnyök: a raktárfelület megnövelése, a belmagasság hatékony kihasználása, rugalmasság a galérián és alatta. 2014.02.11.


63

• Komissiózó galéria • Az áru fajtája, a teljesítőképesség és a rendelkezésre álló hozzáférési idő alapján gyakran két már létező rendszer kombinációja nyújtja a leggazdaságosabb megoldást. A legjobb példa: komissiózó galéria, vagyis kézi kiszolgálású állvány és galériás tároló kombinációja • Előnyök: optimális térkihasználás, rövid komissiózó távolságok, egyszerű bővítési lehetőség. 2014.02.11.


64

Anyagmozgató gépek • Hidraulikus kéziemelők/Kézi targoncák

• Komissiózó targoncák • Vontatók

• Elektromos gyalogkíséretű emelő • Szűkfolyosós magas raktári kocsik és targoncák targoncák • Dízel- és gázüzemű homlokvillás targoncák

2014.02.11.


65

A komissiózás technológiája Statikus áru előkészítő rendszer

Dinamikus áru előkészítő rendszer

„ember megy az áruhoz”

„áru megy az emberhez”

a felhasználó által igényelt árukat a készáruraktár tárolási helyeit felkeresve gyűjtik össze az igények szerint

a felhasználó által igényelt árufajtákat tartalmazó egységrakományokat a készáruraktárból a komissiózási helyre szállítják

kigyűjtött termékeket szükség esetén osztályozzák, ellenőrzik, majd kiszállításra előkészítik

a komissiók összeállításához szükséges mennyiségeket kiveszik az egységrakományokból és ezután az egységrakományok visszatárolásra kerülnek a készáruraktárba

2014.02.11.


66

Soros, egylépcsős komissiózási stratégia •

•

Előnyei: –

egy-egy megrendelés árui viszonylag gyorsan összegyűjthetők;

–

a komissiózási igények végrehajtásánál prioritások érvényesíthetők (sürgős igény azonnali kielégítése);

–

az előforduló tévedések gyorsan és egyszerűen korrigálhatók;

–

a tevékenység egyszerű szervezési és irányítási rendszert igényel.

Hátrányai: –

kis komissiózási teljesítmény érhető el;

–

az emberi szubjektum hibalehetőséget ad a tevékenységnek.

2014.02.11.


67

Megrendelésenkénti párhuzamos stratégia Egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik a következők szerint: • minden egyes igény tételeit raktári zónák szerint csoportosítják, szétosztják; • az egyes igényekre vonatkozó raktári kigyűjtéseket a raktári zónákra történt csoportosítás alapján végzik el; • a különböző raktári zónákból származó, de egy adott megrendelői igényhez tartozó termékeket összegyűjtik.

•

Előnyei: – a komissiózásnál használt eszközök, gépek jobb kihasználása; – a komissiózási teljesítmény növelése.

•

Hátrányai: – a tevékenység végrehajtása szervezési munkát igényel; – az igények kielégítésekor a prioritások nehézkesen érvényesíthetők.

2014.02.11.


68

Zónánkénti kétlépcsős komissiózási stratégia Egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik a következők szerint: • az egyes igények tételeit raktári zónák szerint csoportosítják, szétosztják; • az így keletkezett összes igényt raktári zónák szerint összegezik; • a különböző raktári zónákból származó, az összegezett igényeknek megfelelő kigyűjtéseket elvégzik; • a kigyűjtött termékeket a gyűjtőhelyen az egyes rendeléseknek megfelelően szétosztják, és ezekből állítják össze az egyes igények komissióit. 2014.02.11.


69

Ellenőrző kérdések 1.

Ismertesse az áruszállítás folyamatát.

2.

Melyek az egyes áruszállítási módok (vasúti, légi, vízi, közúti, csővezetékes) jellemzői (előnyök, hátrányok)?

3.

Melyek a beszerzés – mint logisztikai funkció – feladatai és céljai?

4.

Készletgazdálkodás definíciója, feladata.

5.

Milyen készletfunkciókat és típusokat ismer?

6.

Mi a raktározás szerepe?

7.

Korszerű raktározási/tárolási rendszerek.

8.

Mit nevezünk komissiózásnak? Mi a különbség a statikus/dinamikus és egylépcsős/kétlépcsős komissiózás között?

2014.02.11.


70

Kötelező irodalom Pohl Árpád, Szászi Gábor (szerk.): Közszolgálati Logisztika Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, 2014. 208 p. (ISBN:978-615-5344-37-4)

2014.02.11.


71

Elérhetőségek Dr. Lakatos Péter egyetemi docens [email protected] +36 30 9702 865

2014.02.11.


72

Logisztikai alrendszerek és folyamatok

Recommend Documents