ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FŐISKOLA
Dr. Réger Béla
A logisztikai technológiai folyamatok tervezése I. Szállítási logisztikai technológia
ÁVF BUDAPEST 2010.
© Általános Vállalkozási Főiskola
Írta: Dr. habil Réger Béla PhD
Lektorálta: Dr. Lakatos Péter PhD, tanúsított logisztikai szakértő
Műszaki szerkesztő: Harmatiné Korona Ildikó Kézirat lezárva: 2009.október 01.
Kiadja az Általános Vállalkozási Főiskola Felelős kiadó: Antal János Készült a Po-Print Kft. gondozásában Felelős vezető: a Kft. ügyvezetője
3 TARTALOMJEGYZÉK 1. SZÁLLÍTÁS TECHNOLÓGIAI ALAPISMERETEK .................... 5 1.1. Közlekedés ................................................................................ 5 1.2. Szállítás ..................................................................................... 7 1.3. Sebesség .................................................................................... 8 1.4. Szállítás az ellátási láncban ..................................................... 12 1.5. A közúti szállítások közlekedésen belüli helye szerepe .......... 14 2. A KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK .................................. 17 2.1. A közúti áruszállító járművek csoportosítása ......................... 17 2.2. A tehergépjárművek műszaki jellemzői .................................. 19 2.2.1. A motor és az erőátvitel jellemzői ................................. 19 3. ALKALMAZOTT SZÁLLÍTÁS TECHNOLÓGIA ...................... 37 3.1. Az áruszállítási technológia részei és a közúti szállítási folyamat elemei ................................................................... 37 3.2. Gépkocsiforduló fogalma, fajtái .............................................. 40 3.3. Gépkocsi szállítási feladatok ................................................... 42 4. A GÉPKOCSI SZÁLLÍTÁSI MUNKÁRA VONATKOZÓ ALAPFOGALMAK, EGYÜTTHATÓK ....................................... 47 4.1. Gépkocsi szállítási munkák szervezéséhez szükséges matematikai összefüggések .................................................... 54 4.1.1. Adott járműállománnyal egyszerre elszállítható anyagmennyiség meghatározása .................................. 54 4.1.2. Szállítható és szállítandó anyagi eszközök azonossága, különbözősége .............................................................. 55 4.1.3 Adott feladat (egy fordulóval történő) végrehajtásához szükséges járművek darabszámának meghatározása ... 56 4.1.4. Gépkocsifordulók tervezése .......................................... 57 4.1.4.1. Szükséges fordulók számítása ......................... 57 4.1.4.2. Lehetséges fordulók számítása ........................ 58 4.1.5. Szállítási idő tervezése .................................................. 60 5. RÖVIDTÁVOLSÁGÚ SZÁLLÍTÁSI FELADATOK SZERVEZÉSE ................................................................................ 62 5.1. Rövidtávolságú szállítási feladatok fogalma, jellemzői .......... 62 5.2 Adott (rendelkezésre álló) gépkocsi állománnyal elszállítható anyagmennyiség meghatározása ............................................. 63 5.3 Adott anyagmennyiség elszállításához szükséges gépkocsi darabszám meghatározása ........................................................ 65 5.4 Szállítási idő és rakodási idő azonossága, különbözősége rövidtávolságú feladatok viszonylatában ................................ 65 6. GÉPKOCSI SZÁLLÍTÁSI MUNKÁK SZERVEZÉSÉNÉL, ALKALMAZHATÓ EGYÜTTHATÓK ...................................... 68 7. SZÁLLÍTÓKÖTELÉK-FLOTTA TELJESÍTŐKÉPESSÉGE....... 74
4 7.1. Részkapacitások (teljesítőképesség) számításának módszere 77 7.1.1. Raktömegkapacitás........................................................ 77 8. VEZETÉSI IDŐ SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN 83
5 1. SZÁLLÍTÁS TECHNOLÓGIAI ALAPISMERETEK 1.1. Közlekedés A közlekedés személyek és dolgok szervezett helyváltoztatása. Minden fogalom-meghatározásnak az a célja, hogy a lényeget közelítse meg; a közlekedés definíciója is ezt szolgálja. A viszonylag egyszerűnek tűnő fogalmak is bonyolulttá válnak, ha definíció keretei közé kívánjuk szorítani. Még inkább nehéz egy olyan fogalom meghatározása, mint a közlekedés, amely nem megfogható, részben elvont fogalom. Sok kísérlet ismeretes a közlekedés meghatározására, de ezek a következőkben általában mind megegyeznek. A közlekedés alapjelensége a helyváltoztatás. A helyváltoztatás térben és időben való mozgást jelent. A helyváltoztatás azt kívánja érzékeltetni, hogy a közlekedésnél a mozgást közvetíteni kell. Ehhez különböző technikai eszközök (pálya, jármű, energia stb.) igénybevételére van szükség. A technikai elemek a közlekedésre annyira jellemzőek, hogy az e téren ismeretes definíciók legnagyobb része szükségesnek tartja azokat külön kiemelni. A közlekedésben személyek és dolgok (mint product) vesznek részt. A személyek fogalmát külön taglalni nem kell. A dolog fogalma igen széleskörű tartalmat takar. Ide tartoznak elsősorban a tárgyak, amelyeket érinteni lehet. A közlekedésben azonban nemcsak anyagi eszközök vesznek részt, hanem vannak, un. javak pl: élőállat, valamint ide tartoznak tágabb értelemben a vezetéken történő hő és villamos energia. Még távolabb esnek a konkrét tárgyak fogalmi körétől a hírek kategóriájába sorolt dolgok. Ide tartozik pl: a levél, távirat, rádió, tv közvetítés is. A helyváltoztatás fogalmának további leszűkítését a definícióban a szervezett szó adja. Ennek a belső tartalma elsősorban az, hogy bizonyos ismétlődést tételez fel. Lényegében tehát a személyeknek és dolgoknak tömeges helyváltoztatásáról van szó. A tömeges helyváltoztatás irányító, szabályozó tevékenységet igényel. A gyakorlati életben magát a helyváltoztatás létrehozását nevezzük közlekedésnek, függetlenül attól, hogy a közlekedési eszköz üresen vagy rakottan halad. Nem tartozik a közlekedés fogalmába a szórakozást szolgáló olyan sajátos utazások, mint pl: a balatoni csónakázás vagy a kutatást végző expedíciók stb. Ugyancsak nem számítjuk a közlekedéshez a vállalatok, üzemek belső anyagszállításait, a nagytömegű belső anyagmozgatásokat sem. Az ismert többi definíciók a közlekedésnek előbb ismertetett elemeit más változatban ölelik fel. A közlekedés gazdaságtan megfogalmazása szerint.
6 A közlekedés személyek és dolgok szabályszerűen ismétlődő tömeges helyváltoztatása, amely technikai eszközök igénybevételével, a társadalom szükségletei alapján, termelőmunka révén valósul meg. A másik meghatározás szerint: A közlekedés személyek, dolgok helyváltoztatása, illetve a helyváltoztatás feltételeinek megteremtésére és fenntartására szolgáló sajátos szervezetek, speciális technikai eszközök és berendezések összessége. A közlekedés eredete nagyon régi. A tudatosan kialakított és szervezett közlekedés alapvetően arra az időre vezethető vissza, amikor az emberi munkával létrehozott termékek előállítási helyei térben elkülönültek a felhasználás helyétől, s a kettő közötti tértávolság leküzdése újabb, hatalmas munka ráfordítását kívánta meg. A közlekedés, mint fogalom, két ismérv alapján jellemezhető: a.) az egyik ismérv a tevékenység, a tér és távolság leküzdése, vagyis a helyváltoztatás; b.) a másik ismérv pedig különböző sajátos szervezetek, speciális berendezések és eszközök összessége, amely a helyváltoztatás megvalósításának feltételeit biztosítja. A fogalom ismeretének gyakorlati jelentősége abban van, hogy a közlekedés terméke nem választható el az időtől, s az nem raktározható. A közlekedés terméke a szállítás A szállítás értelmezésekor a hangsúly a folyamat jellegén van, a közlekedés értelmezésekor pedig a szervezeti rendszeren. Széchenyi Istvántól származik az a hasonlat, amely a közlekedést az ország vérkeringésének tekinti. Kiindulva ebből, azt is mondhatjuk, hogy a közlekedés, mint vérkeringési rendszer, mint szervezeti rendszer; ezen belül a véráramlással foglalkozunk - és ez a szállítás. Ez a keringési rendszer legfontosabb kifejezője, teljesítményének (produktumának) hordozója és egyben megvalósítója. Természetesen ez az értelmezés és szemléletmód nem abszolutizálja, és nem függetleníti a szállítást a közlekedési rendszer többi részétől, emellett a szállítás, mint a közlekedési rendszer alrendszere funkciónál. A közlekedésnek fejlődésünkben elfoglalt, s megnövekedett helyét, szerepét igazolják minden területen jelentkező nagymérvű közlekedési és szállítási szükségletek is. A közlekedés speciális szakágazatok, sajátos szervezetek egész sorának foglalkoztatását kívánja meg. E szakágazatok, szervezetek működése a különböző tudományok ágazati eredményeinek átvételével és alkalmazásával a közlekedést önálló tudománnyá fejlesztette. Ezért, különösképpen az eredményes munka-
7 szervezés érdekében a gazdaság, területén a szakágak művelőinek teljes részletességgel ismerniük kell a közlekedés alapjait. A jegyzet ezen a fejezeten belül tartalmazza azokat a közlekedési alapfogalmakat, melyek a közlekedésre átfogóan, illetve a közúti szállítások szervezésének alapjaira vonatkozóan érvényesek. A közlekedés fogalmának meghatározása jelen esetben munkaszervezés vonatkozásában szükséges, s ismérvei alapján elsősorban, mint tevékenység játszik szerepet. Minden közlekedési tevékenység (közutak, vasutak, hidak építése, fenntartása járműgyártó üzemek, javítóbázisok létrehozása, üzemeltetése, kiképző központok szervezése, stb.) végső soron - közvetve vagy közvetlen a szállítási szükségletek kielégítése érdekében történik. 1.2. Szállítás A szállítás élőerővel dolgoknak, illetve személyeknek és dolgoknak olyan helyváltoztatása, amely sajátos szervezetek közreműködésével, speciális berendezések, technikai eszközök igénybevételével valósul meg. A szállítás fogalma hasonlít a közlekedés fogalmához. Valójában a két fogalom között lényeges eltérés van. Ha valamely jármű (vasúti kocsi, gépkocsi, repülőgép, stb.) üresen, a szállítási lehetőség igénybevétele nélkül halad, akkor csak közlekedik. Abban az esetben, ha ezek a járművek rakománnyal haladnak, vagyis igénybevételükkel személyek, dolgok továbbítására kerül sor, akkor ezek a járművek szállítanak és közlekednek is. Ahhoz, hogy egy közlekedési eszköz szállítani tudjon, a közlekedési berendezések, technikai eszközök sokaságát kénytelen igénybe venni, s ehhez különböző szervek egész sorát kell foglalkoztatni. Közlekedésen belül: − − − − −
a vasúti, a közúti, a vízi, a légi, a vezetékes (csővezetékes, drótkötélpálya stb.) közlekedési ágak kerülnek megkülönböztetésre.
Költségfüggvény Nem kíván különösebb magyarázatot az a tény, hogy a szállítási teljesítmény és ezzel együtt a költség (K) is változik a szállítási távolság (S) az elszállított áruk tömeg (Q), valamint az idő (t) függvé-
8 nyében. Ennek megfelelően az összes költség változása a globális költségfüggvénnyel fejezhető ki: K = f(Q,s,t) [ Ft] (km) A szállítási feladat előkészítése során különböző kérdések merülnek fel, melyekre a költségfüggvény elemzése adhat kielégítő választ. Például a közlekedési alágazat megválasztása esetén az ágazatok és távolság szerinti önköltség diagram az alábbi ábra szerint:
km
1.ábra Az önköltségek alakulása a szállítási távolság függvényében közlekedésnemenként (az ábra (2) forrásból átvett) 1.3. Sebesség A sebesség, azaz alapvető mutatószám, amely a járművek (gépkocsik különböző pótkocsis szerelvények) időegységre vonatkoztatott helyváltoztatásának számszerű értékét mutatja meg. A sebesség a gépkocsi szállítási folyamatnak - az állomány teljesítőképessége növelésének, a teljesítőképesség kihasználásának - egyik igen érzékeny üzemi jellemzője. Számszerű értékének módosulását a feladatok végrehajtása közben sokféle tényező befolyásolja. Ezek a tényezők a következőképpen csoportosíthatók:
9 Közlekedési utak jellemzői Az utak vonalvezetése, az utak műtárgyainak műszaki paraméterei (űrszelvény, teherbírás, stb.) az útburkolat szélessége és minősége, a forgalmi előkészítettség (figyelmeztető, útbaigazító stb. táblák megléte) mind meghatározói a sebesség-értékek módosulásának. Szállítási feladat jellege, a szállítmány tartalma Az anyagi eszközök kiszállítása, és visszaszállítása alkalmával a járművek mozgási sebességét gyakran nem a közlekedés feltételei, hanem a szállítmány rakomány tartalma határozza meg, illetve figyelmeztet egy elfogadható érték tartására. A szállítójárművek jellemzői − − − −
a gépkocsik műszaki-forgalmi állapota, a járművek dinamikai tulajdonságai (erőforrás, teljesítőképesség, a járművek mozgást biztosító eszközökkel való felszereltsége. meteorológiai viszonyok, napszakok, évszakok
A járművek sebességének alakulásában meghatározó szerep jut a különböző természeti tényezőknek. Különösen éreztetik hatásukat a meteorológiai viszonyok erdős-hegyes terepen, ahol pl. egy hajnali záporeső víztömege hegyek oldalain lezúdulva csak jó néhány óra múlva jelentkezik a mélyebben fekvő utakon. A napszakok, évszakok kedvező hatást is kifejthetnek a sebességértékek alakulására, gyakorlatilag azonban célszerű mindig a kedvezőtlenebbel számolni. A szállítási feladatok végrehajtásának minden mozzanatában meghatározó az ember, a gépkocsivezető állomány felkészültsége. A járművek mozgásviszonyainak alakításában, így menet alatt a sebességértékek tartásában - különösen a több országon keresztül végrehajtott szállításoknál - megkülönböztetett figyelmet érdemel a gépkocsivezető állomány pszichológiai állapota. Átlagos menetsebesség Az átlagos menetsebesség a jármű (szállítókötelék) által megtett útnak és a menetidőnek a viszonya. Az átlagos menetsebesség számítására, illetve számszerű értékének elfogadására és alkalmazására minden feladat tervezésénél szükség van. Az átlagos menetsebesség a következő általános összefüggéssel számítható:
V
F m
t
km / óra
m
ahol: Vm - átlagos menetsebesség (km/óra);
10 F - járművek futása (km); tm - az adott feladat végrehajtásához szükséges (biztosított) menetidő (óra). A menetidő magába foglalja a feladat végrehajtása során tervezett rövid pihenők idejét is, így a pihenő idő nagysága az átlagos menetsebesség értékét módosítja, vagyis csökkenti. A gépkocsi szállítási tervek kidolgozásához (a szállítási útvonalakra) az átlagos menetsebesség a különböző útvonalszakaszokon elérhető (útbejárás alkalmával elfogadott) menetsebesség-értékek "súlyozott" átlagolásával határozható meg a következőképpen:
V
m1
S V 1
m2
S
2
.....
V
mn
S
n
_________________________ Vm= S__________ S ........ S 1
2
....
n
ahol: Vm – a szállítási útvonalra elfogadható átlagos menetsebesség km/óra vm1,vm2- stb. - az adott útvonalszakaszokon elérhető átlagos menetsebesség értékek km/óra, s1, s2- stb. - az után- visszaszállítási útvonalnak azok a különböző útvonalszakaszai, melyeken a különböző sebességértékek elérhetők (km). Számszerű példa Egy 73 km hosszú gépkocsi út minőségi elemzés alapján három szakaszra bontható: egy 30 km-es útvonalszakaszon 25 km/óra -, egy 3 km-es szakaszon (útfelújítás miatt) 5 km/óra, egy 40 km-es szakaszon pedig 40 km/óra átlagos menetsebesség érhető el. Kérdés: gépkocsi szállítások tervezéséhez milyen menetsebesség értékkel számoljon a tervező? Megoldáshoz adott: vm1 = 25 km/óra;
s1 = 30 km;
vm2 = 5 km/óra;
s2 = 3 km;
vm3 = 40 km/óra;
s3 = 40 km.
Megoldás:
V
m
25 30 5 3 40 40 32 km / óra 30 3 40
11 Az eredményt célszerű kerekítéssel elfogadni, s ezek után a válasz: a tervező az adott szállítási tagozatban átlagosan 30 km/óra értékekkel tervezhet. Átlagos forgalmi (üzemi) sebesség Az átlagos forgalmi sebesség a járművek (szállító kötelék) által lefutott útnak és a szállítási időnek a viszonya. Számítása a következő általános összefüggéssel oldható meg:
V
F f
t
n
F
tm
t
km / óra a
ahol: Vf - átlagos forgalmi sebesség (km/óra); F - járművek futása (km); tn- egy szállítási feladat végrehajtási ideje (óra); tm - menetidő (óra); tá - állásidő (óra). Az átlagos menetsebesség a tervezéshez szükséges mutató és közvetlenül a járművek helyváltoztatására utal. Az átlagos forgalmi sebesség az elemzés mutatója, az anyagi eszközök helyváltoztatására, az "anyagáramlás sebességére" utal, vagyis következtetések levonására alkalmas mutató, melynek alapján különböző rendszabályok foganatosíthatók.
12 1.4. Szállítás az ellátási láncban Napjainkban már a szállítási ágak komplex alkalmazása jellemző. Ezeknek a módjai lehetnek: a.) Multimodális, ha több alágazat részvételével zajlik a fuvarozás és az egyes csomópontokban megszakad a szállítás, az árut át kell rakni egyik fuvareszközről a másikra, b.) intermodális, ha a csomópontokban az árut nem, hanem csak a konténert rakják át. c.) RO-RO (Roll on –Roll Off) és RO-LA (gördülő országút) amikor a teljes szállítóeszköz gördül rá egy másik fuvareszközre (pl. vonat szállít kamiont). Az EU-ban ösztönzik ezeket a szállítási módokat a közutak tehermentesítése miatt. A szállítás az egész vállalati szervezet működésének alapja, mivel ettől függ valamennyi más tevékenység végrehajtása. Az anyagi ellátás egyik lényeges eleme az utánpótlás, ami alatt az anyagi eszközök után- és visszaszállítását (inverz logisztika) értjük. Az utánpótlás célja, az ellátásra kijelölt eszközök és anyagok biztosítása az ellátandók részére. Minden szinten kiemelt tevékenységet jelent és az anyagok átvételében és kezelésében illetve elosztásában valósul meg. Az anyagok ellátási forrásoktól az anyagfelhasználóhoz történő eljuttatását a szállítás rendszerében valósítják meg. Az utánpótlás egy olyan elgondolás alapján történik, amely figyelembe veszi az operatív szükségleteket, a rendelkezésre álló szállítóeszközöket. A kitűzött célnak megfelelően az utánpótlás lehet normál, preventív, vagy sürgős. A normál utánpótlás, amely a normális fogyasztás pótlására irányul, periodikus szükségletet képez. Maximálisan az eszközök módszeres, térben és időben előzetesen meghatározott alkalmazását követeli. A preventív utánpótlások a tervezett különleges szükségletek kielégítésére irányulnak például a spekulatív stratégia alkalmazásakor a várható fogyasztásnak megfelelő készlettartalékolás (mikuláscsomag, fenyőfa, húsvéti nyuszi stb.) A sürgős utánpótlások célja általában − a váratlanul megnövekedett fogyasztás kielégítése, mint kánikulában az ásványvizek gyors pótlása; − a bejelentett akciónál a váratlanul elfogyott készletek újratöltése, − ismert áremelés előtt a felvásárlási láz kezelése.
13 A szállítási logisztika szervezését meghatározó általános elvek A tervek kidolgozása során a szállítástervezés irányítójának nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a tapasztalatok által igazolt általános elveket, melyek a következők: A logisztikai menedzser felelőssége A szállítások megszervezésének alapelve, az logisztikai menedzser azon felelőssége, hogy az anyagi eszközök idejében eljussanak a megrendelőkhöz, függetlenül az igénybevett szállítóeszközök hovatartozásától. A logisztikai menedzser az ellátási forrásait a területi ellátás szerint is működtetheti, és eseti szerződéssel beavatkozhat a folyamatba. Szállítóeszközök centralizált igénybevétele Az ellátás elvéből és rendszeréből az következne, hogy az utánpótlási (ellátási) szállításokért való felelősség is a termelési és marketing menedzsment között legyen megosztva. Ez a rendszer a szállítóeszközök szétaprózásával, a járművek egyenetlen igénybevételével és rossz kihasználásával, a járművek kisebb kötelék-flotta az adott legfontosabb területekre való gyakori átcsoportosításával járna. Mindezek megelőzése érdekében az utánpótlási (ellátási) szállítások közvetlen megvalósításáért csak az a személy lehet a felelős az, aki a logisztikai ellátásért felel. Utánpótlási (szállítási) erőkifejtés összpontosítás A siker érdekében az erőforrások összpontosítása a marketinggel egyeztetett értékesítési főerőkifejtés irányába történik. A prioritásokat a szállítások tervezésénél ennek megfelelően kell alkalmazni. Szállító eszköz tartalékolása A váratlanul jelentkező előre nem látható szállítási feladatok végrehajtása érdekében szükséges a tartalék képzése. Általában az összes raktártömegkapacitás (szállítási lehetőség) 5-10 %-a. Szállítási ágak multi vagy intermodális (komplex) igénybevétele A helyváltoztatási feladatoknak a megoldása az utánpótlás rendszerében viszonylag ritkán valósul meg egyetlen közlekedési alágazat eszközeivel, legtöbbször különböző közlekedési ágazatok: a vasúti, a közúti, a hajózás és a légi szállítási ágazatok egymást követő, vagy párhuzamos igénybevételével valósulhat meg. A szállítási alágazatok igénybevétele függ: − a gazdasági helyzettől;
14 − − − −
az igénybevétel időszakától; az adott terület közlekedési hálózatának a fejlettségétől; a közlekedési hálózat előkészítésétől; évszaktól, meteorológiai viszonyoktól.
1.5. A közúti szállítások közlekedésen belüli helye szerepe Közúti szállítás A közúti szállítás személyeknek, dolgoknak olyan helyváltoztatása, amely kifejezetten szállítási igények kielégítésére rendszeresített vagy igénybe vett közúti szállítóeszközök és közlekedési berendezések alkalmazásával valósul meg, függetlenül azok hovatartozásától. Közúti szállítások jelentősége, előnyei, hátránya A szállítások végrehajtásában (a vasúti, közúti, vízi, légi, vezetékes és egyéb szállítási ágak igénybevétele során) meghatározó szerepet játszik a közúti szállítási ágazat. A közúti szállítások közül jelentőségének megfelelően a gépkocsi szállítást emeljük ki a továbbiakban a jegyzetben. A gépkocsi szállítási ágazat előnyei: a.) Mindenekelőtt az, hogy a gépkocsi "mozgása" (közlekedése) nincs feltétlenül "pályához kötve". A járművel a szállítási feladat végrehajtható közúton, földúton és terepen. A kötetlenség, a pályától való függetlenítés azzal is jár, hogy nincs szükség nagyméretű állomásokra, s az eszközökben rejlő szállítási lehetőség káros következmények nélkül könnyen átcsoportosítható. b.) A gépkocsi szállítási ágazat további előnye műszaki és forgalmi vonatkozásban jelentkezik: a járműveknek a megfelelően kiépített közúti hálózaton viszonylag nagyobb a forgalmi sebessége, mint például a vasút viszonylatában, így következésképpen nagyobb az anyagáramlás sebessége is. c.) Forgalmi szempontból feltétlenül előnyként kell elfogadni az átrakások nélküli szállítást is (Door to Door). A rakományaikat a távolság és egyéb feltételek módosulása miatt nem kell átrakni más szállítóeszközre, így egészen a felhasználás helyéig szállíthatnak. d.) A gépkocsi szállítási ágazat előnyeihez tartozik a szállítmányok oszthatósága az egész állományt befolyásoló következmények nélkül. Addig, amíg a többi szállítási ágazat (vasúti, vízi, légi szállítás, stb.) szállítmányaiból nem lehet részeket kiemelni anélkül, hogy a vonat meg ne álljon, hajó ki ne kössön, stb., vagyis az egész szállítmány ne vesztegeljen, a gépkocsioszlopból csak ki kell sorolni a szükséges gépkocsiállományt rakományával, s az eszközök továbbfolytathatják a szállítást.
15 e.) A gépkocsi szállítási ágazat előnyeihez tartozik könnyű fejleszthetősége. A fejleszthetőség természetesen nem szakítható ki a többi szállítási ágazat rendszeréből. A fejleszthetőség egyik nagy területe: az anyagi eszközök készletezettségével, azok szállításra való állandó készenlétben tartásával, rakodási munkák szabályozásával öszszefüggő tevékenységek egész sora. Ez a többi szállítási ágazattal együttesen a közlekedés egész területére érvényes. A gépkocsi szállítási ág előnye azonban mégis ott van, hogy arányaiban a szállítóeszközök korszerűsítése, tömeges beszerzése minden időben biztosítható (értve ez alatt a régi és új eszközök egyidejű meglétét és igénybevételét) különösebb káros következmények nélkül. A gépkocsi szállítási ágazat hátrányai A jegyzetben összefoglalásra kerülő munkaszervezési módszerek átadása mellett - többek között - az is egy cél, hogy a gépkocsi szállítási ágazat hátrányai a különböző szállítási feladatok tervezése és végrehajtása során már tudatosan számításba legyenek véve, azzal is biztosítva a végrehajthatóság megalapozottságát. A gépkocsi szállítási ágazat hátrányai a következők: a.) Az, hogy a gépkocsi mozgása független a pályától, ez egy nagy előnyt jelent, de ugyanakkor magában hordoz egy nagy hátrányt is. A kötetlenségből eredő mozgás szabályozása - különösen konvojban közlekedő járművek viszonylatában - nehéz, a végrehajtás idejének alakulásába való tudatos beavatkozás és annak eredménye a kötetlenség függvénye lesz. Például ha egy baleset miatt lezárt műtárgy miatt lemegy a gépkocsi a műútról, a megkerülés lehetősége adott, de a megkerülés feltételeit a helyszínen kell megteremteni különböző rendszabályok foganatosításával (járművek akadályokon való átvontatása, stb.). b.) A járműveknek az útvonalon való széthúzódás egyben a szállított anyagi eszközök azonos hosszban való szétaprózását is jelenti. Addig, amíg egy 500-600 tonna anyagot szállító vonat viszonylag egy mozgó pontként kezelhető, irányítás és szállítás szempontjából ugyanez az anyagmennyiség gépkocsikon szállítva négy-öt kilométeres útvonalon történő megosztottságot jelenthet. Így ugyanannak az anyagmennyiségnek rakodása, térben való irányítása és rendeltetési helyre való eljuttatása pl. a két szállítási ágazat viszonyait összehasonlítva a gépkocsi szállítási ágazat hátrányát jelenti. c.) A gépkocsi szállítási ágazat hátrányaihoz tartozik még az is, hogy a szállítóeszközök közvetlen igénybevétele nagy létszámot köt le, illetve foglalkoztat. Addig, amíg egy 500-600 tonna anyagot szállító vonat alapvetően kettő fő (csak forgalmi személyzet) alkalmazását teszi szükségessé, ugyanez az anyagmennyiség gépkocsin (egy járművön egy vezetőt alkalmazva) 120-150 fő foglalkoztatásával kerül elszállításra.
16 Természetesen az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vezető állomány megléte, majd annak kettőzése nagymértékben meghatározója a gépkocsi szállítási ágazat teljesítőképessége kihasználásának, s ez pedig még további létszámnövekedéssel jár.
17 2. A KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK1 2.1. A közúti áruszállító járművek csoportosítása A közúti áruszállítás járműveinek mérete és felépítménye - a szállított áruk és a feladatok jellegének sokrétűsége miatt - jelentős eltéréseket mutathat. A szállításhoz alkalmazandó jármű jellegét több tényező határozza meg, ezek közül fontosabbak: - az áru, ezen belül - az áru fajtája, tulajdonságai - a szállítási csomagolás módja (zsák, hordó, láda, egységrakomány, stb.) - az áru alakja, méretei, mennyisége - az anyag és a környezet egymásra hatása: - az árut kell védeni a környezettől (pl. gyorsan romló áru) - a környezetet kell védeni az árutól (veszélyes küldemények) - a szállítás viszonylata (nemzetközi, városi stb.) - a szállítási technológia (pl. kombinált áruszállítás) - a termelési technológia (pl. transzport betonszállítás) A közúti áruszállítással szemben támasztott heterogén igényeknek megfelelő a közúti áruszállító járművek igen sokfélék lehetnek. A közúti áruszállító járművek, attól függően, hogy motorral rendelkeznek-e vagy sem, lehetnek tehergépkocsik, vontatók, illetve pótkocsik. A tehergépkocsi olyan négy vagy több kerekű gépjármű, amelyet beépített erőgép hajt és teher szállítására alkalmas. A vontató pótkocsi vontatására alkalmas, rakfelület nélküli tehergépkocsi. Ide tartozik a pótkocsi súlyát részben felvevő nyerges vontató, valamint az elsősorban mezőgazdasági munkák elvégzésére készült, de közúti szállításra is alkalmazott mezőgazdasági vontató (traktor) is. A pótkocsi olyan közúti jármű, amelyet tehergépkocsival vagy vontatóval lehet továbbítani. A nyerges vontató nyeregszerkezetére támaszkodó pótkocsit félpótkocsinak hívjuk. A legalább két részből álló tehergépjárműveket járműszerelvénynek nevezzük. A nyerges vontatóból és a félpótkocsiból álló járműkombinációt nyerges gépkocsi szerelvénynek hívjuk. A tehergépjárművek felépítményük (itt mindenekelőtt az áru befogadását, elhelyezését szolgáló rakterületről van szó) szerint lehetnek - nyitott rakfelületűek (szokásos tehergépkocsik) - zárt szekrényesek (pl. dobozos járművek) és - különleges felépítményűek. A fejezet részben a (2) forrás anyagának átvételével, felhasználásával és ábráival készült 1
18 Ez utóbbiba sorolható számos speciális közúti áruszállításra használt járműfajta. Ezek egy részét tulajdonképpen csak azért soroljuk a különleges járművek közé, mert valamilyen speciális "többletfelszereltségük" van. Ilyenek többek között pl: - billenthető rakfelületű járművek, - az egyéb rakodó berendezéssel ellátott tehergépkocsik - a hűtőgéppel felszerelt gépjárművek - a csereszekrényes járművek stb. (A csereszekrény igen korszerű szállítóeszköz. Olyan járműfelépítményt jelent, amely önhordó, s ezért megfelelő rakodószerkezettel különválasztható a jármű alvázától, s mint egy nagy egységrakomány kezelhető.) A különleges járművek más része viszont ténylegesen "különlegesnek" minősíthető, hiszen nemcsak többet nyújtanak, mint az általános célú járművek (amelyek a külön felszerelés meghibásodása esetén "szokásos" járműként használhatók), hanem felépítményüket tekintve valóban sajátosak, s többnyire csak arra a célra használhatóak, amelyekre azokat gyártották. Ezek közé sorolhatóak: - a tartályos járművek - a technológiai folyamat egy elemét is ellátó járművek (pl. betonkeverő) - a kommunális gépjárművek (szemétszállító tehergépkocsi) A vontatók tipikusan közúti vagy mezőgazdasági vontatók lehetnek, az utóbbiak közé soroljuk a traktorokat, az előbbiekhez pedig a hagyományos vontatókon kívül a nyerges vontatókat. (A hagyományos vontató a pótkocsival a vonórúddal van összekapcsolva, a vontatóra a pótkocsi vertikális irányú erőt - vízszintes úton - nem tud átadni. A nyerges vontató viszont a vontatmányt a nyeregcsappal nemcsak vontatja, a pótkocsi s a rajta lévő áru súlyának egy részét át is veszi.) A pótkocsik - felépítményeiket tekintve - annyifélék lehetnek, mint a motorral rendelkező gépkocsik, azaz éppúgy lehetnek közöttük dobozos, hűtős, önrakodóberendezéssel felszerelt, tartályos, stb. járművek, mint a tehergépkocsik között. Kialakításukat, a vontatóhoz való viszonyukat tekintve viszont megkülönböztethetünk - normál pótkocsit (3. ábra baloldalán) - félpótkocsit (3. ábra jobb oldalán) - utánfutót (pl. hosszú tárgyak szállításához) - trélereket (nehéz, illetve túl méretes tárgyak továbbításához)
19
3.ábra
Az utánfutók általában egytengelyesek, a vonóerő többnyire a szállított áru közvetíti. A tréler soktengelyes jármű, igen változatos méretekben (gyakran moduláris kialakításban). Teherbírása a szokásos tehergépjárművek sokszorosa lehet, használatuk ugyanakkor általában külön engedélyhez kötött. Az utánfutót és a trélert sematikusan a 6.3. ábra mutatja.
2.2. A tehergépjárművek műszaki jellemzői A tehergépjárművek műszaki paramétereinek mértékadó értékei segítenek a megfelelő típusok kiválasztásában és alkalmazásában. Egy meghatározott feladat ellátásához a legcélszerűbb jármű kiválasztása a "szóba jöhető" járművek meghatározásával kezdődik. Ha tudjuk, hogy az alkalmazandó járműnek milyen alapvető műszaki tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a feladat egyáltalán végrehajtható legyen, azután lehet csak a feladat jellegének megfelelő lehetőségek közül a legjobb alternatívát megkeresni. A közúti áruszállítás szempontjából a járművekkel támasztható követelményeket három csoportba sorolva vizsgáljuk. Ezek a következők: - a jármű vonóerő és az erőátvitel, - a tömegméretek, - a geometriai méretek. 2.2.1. A motor és az erőátvitel jellemzői A motor paraméterei közül fontosabbak: - a teljesítmény (P), - a rugalmasság (r), - a sebesség (v), - a gyorsulás (a) és - a kapaszkodóképesség.
20 A motor teljesítménye A motor teljesítménye (P) egzaktul mérhető. A szállítás szempontjából tulajdonképpen a maximális fajlagos teljesítmény, azaz a gépjármű megengedett összgördülő tömegére (a tgk. saját tömegének és engedélyezett maximális terhelésének összegére) vetített teljesítmény a fontos, hiszen nagyrészt a fajlagos teljesítménytől függ a jármű kapaszkodóképessége, gyorsulása, stb. A fajlagos motorteljesítményekre vonatkozóan a legtöbb országban előírásokat találunk. Hazánkban ez idő szerint a jármű megengedett legnagyobb tömegére (pk. vontatására alkalmas jármű esetén a tgk. megengedett legnagyobb tömegére), vonatkoztatott motorteljesítményt, - gépkocsi esetén 5,9 kW/t (8 LE/t), - mezőgazdasági vontató esetében 2,2 kW/t (3 LE/t) értékre irányozták elő. A fajlagos motorteljesítményre vonatkozó adatok növekvő tendenciájúak. A közúti forgalom gyorsaságát és balesetveszélyességét ugyanis károsan befolyásolják a lassú tehergépjárművek, különösen emelkedőkön, illetve a városi belterületeken. A fajlagos motorteljesítményre, mint egyébként a többi műszaki paraméterre vonatkozóan, általában nincs minden országban egységes szabályozás. Számunkra itt és a további paraméterre vonatkozóan is mindenekelőtt az Európai Unió előírásai lesznek a mérvadók. A hazánkban is használatos tehergépkocsi szerelvények fajlagos teljesítményéről az 1. táblázat ad áttekintést (a 7. irodalomból van átvéve).
21 1. táblázat Tehergépkocsi vény
szerel- Kerék kép
Tömeg(t) Teljes(kW) Fajl. telj.(km/t)
Ptksz Ford Cargo 1113
4x2
18
94
5,22
Ford Cargo 1517
4x2
28
125
4,46
DAIMLER BENZ 1933 4x2
31
193
6,2
MAN 16.220 F
4x2
32
162
5,06
FORD Cargo 1624
4x2
32
179
5,59
LIAZ 100.05
4x2
38
224
5,89
VOLVO FL 10 L
4x2
38
192
5,05
KAMAZ 5320-8350
6x4
27,8
154
5,76
KAMAZ 53212-8352
6x4
32,4
154
4,76
IVECO 260-30 AH
6x4
38
225
5,92
MAN 26.361.DF
6x4
38
265
6,67
VOLVO F 12 T-ride
6x4
38
235
6,18
SCANIA T 142 E
6x4
46,4
286
6,1
MAN 32240 DFS
4x2
32
150
4,68
MAZ 54321-9397
4x2
34
213
6,25
LIAZ 100.45
4x2
36
224
6,22
DAIMLER BENZ 1636 4x2
38
261
6,87
IVECO 190-30 T
4x2
38
224
5,89
LIAZ 100.55
4x2
38
224
5,89
TATRA 815 NT 4x4
4x2
41
235
5,73
LIAZ 122.030
6x2
42
235
5,6
KAMAZ 5410-9370
6x4
26
154
5,87
IVECO 220-38
6x4
38
280
7,32
MAN 10.400 DFAS
6x4
40
294
7,35
BERLIET TRH 350
6x4
48
278
7,3
TATRA 815 NT 6x6
6x6
45,6
235
5,15
Nygksz
A tehergépjármű szerelvények fajlagos teljesítménye
22
4.ábra Ugyanazon alvázra szerelt különböző felépítmények
23
5.ábra A felépítmények variációs lehetőségei A nagyteherbírású járművek kategóriájában a hazánkban legismertebb gépkocsigyártók (DAF, Iveco, MAN, Mercedes, Renault, Scania, Volvo stb.) általában csak önjáró alvázakat és nyerges vontatókat gyártanak különböző méretekben, motorteljesítménnyel, vezetőfülkével, extra felszerelésekkel. A felépítményeket, illetve pótkocsikat – a megrendelő igényei szerint, a vonatkozó szabványok, előírások, rendeletek figyelembe vételével – a felépítménygyártók készítik.
24
6.ábra Önjáró alváz és nyerges vontató jellemző paraméterei A 6. ábra egy nagyteherbírású önjáró alváz és egy nyerges vontató jellemző paramétereit szemlélteti. A gépkocsi – az adott feladatnak legjobban megfelelő - hosszúságban, tengelytávval, teherbírással és motorteljesítménnyel rendelhető a gyártótól.
7.ábra Az önjáró alváz és nyerges vontató kívánság szerinti felszereltséggel
25 A 7. ábra azt mutatja, hogy a gyártó – kívánság szerint - laprugóval vagy légrugóval szereli járművét, de lehetőség van az üzemanyagtartály és légtartályok elhelyezésének megválasztására is.
8.ábra Vezetőfülke kialakítások A 8. ábra a vezetőfülke kialakításokra mutat példát. Az ábra két gyártó által forgalmazott fülkéket mutat be, melyek – a különböző jellegű szállítási feladatok igényeinek megfelelően - nagymértékben különböznek egymástól. A szállítási távolság növekedésével egyre komfortosabb fülkére van szükség, a távolsági fuvarozásra készült Globetrotter XL (“világjáró”) fülkéje egy kerekeken gördülő hálószobának tekinthető. Belmagassága az ülések előtt például 210 cm, a tágas ágyakon kényelmes matracok vannak, az elektromosan nyitható – napellenzőként és szúnyoghálóként is szolgáló – perforált redőnnyel ellátott tetőablak is széria felszerelés. Bőséges hely áll rendelkezésre a személyes holmik és úti okmányok tárolására. A komfort növelése érdekében hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, televíziókészülék is beszerelhető.
26
9.ábra A gépkocsivezető látószögei a vezetőfülkéből A 9. ábra azt szemlélteti, hogy mennyire biztosított a gépkocsivezető kilátása a vezetőfülkéből. A vezetőfülke előtti holttér belátására tükör felszerelése szükséges, hogy az alacsonyabb gyalogosok, gyerekek is észlelhetők legyenek.
10.ábra Csereszekrény szállítására kialakított alváz A 10. ábra csereszekrények szállítására kialakított alvázat mutat.
27
11.ábra A leggyakoribb járműszerelvények A 11. ábra a leggyakoribb járműszerelvényeket mutatja be. A felső szerelvény kéttengelyes járműből és háromtengelyes pótkocsiból áll, a második szerelvénynél három tengellyel rendelkezik a gépjármű, kettővel a pótkocsi. A harmadik szerelvény az ún. tandem-pótkocsis szerelvény, míg a legalsó képen nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló nyerges szerelvényt látunk. 2.2.2 A tehergépjárművek geometriai jellemzői A forgalomba hozatal és az üzemeltetés szempontjából legfontosabb méretek a következők: - hosszúság (L), szélesség (B), magasság (H) - fordulókör sugár (R), a fordulási sáv szélessége (S) - egyéb méretek, mint pl. a teher engedélyezett kilógása, a kanyarodással ellenkező irányban fellépő kitérés stb. A kötelezően betartandó előírásokon túlmenően a járművek foglalkoztatásához ismernünk kell azokat a műszaki geometriai adatokat, ame-
28 lyek a járművek adott feladatra való alkalmasságát, használhatóságát jellemzik. Ilyen pl. a rakfelület mérete, magassága, a talaj feletti magasság, a terepszög, stb. 12. ábra
12.ábra A tehergépjárművek szélességét, magasságát és hosszúságát az infrastruktúra (a kialakított, elfogadott "közúti űrszelvény") nehezen és csak igen költségesen változtatható méretei, valamint a forgalombiztonság követelményei határozzák meg. Az elfogadott mérethatárok változtatását (főként növelését) ugyanakkor szállításgazdaságossági szempontok indokolhatják. Így pl. a világszerte elterjedt 800 x 1200 mm-es rakodólapok akkor lennének a menetirányra merőlegesen hoszszabb oldalukkal egymás mellett elhelyezhetők a járművek rakfelületén, ha az engedélyezett szélességet 2600 mm-re növelnénk meg, mint azt már több ország is megtette (pl. Svédország). A jármű használatának szempontjából számos olyan fontos méretadat van, amelyet szabályok nem írnak elő. Ezek közül megemlítendő - a rakfelület magassága a talajtól (terítő, begyűjtő feladatot ellátó járműnél, vagy ha különlegesen nagy rakodóteret kell használni, célszerű alacsony (0,8-1,0 m) rakfelületű járműt alkalmazni, különösen akkor, ha kézi rakodás is előfordul, egyébként a rakodórámpák magassága tekinthető iránymutatónak) - a rakfelület mérete (ha könnyű fajlagos tömegű, azaz terjedelmes árut kell szállítani, akkor a nagyobb rakfelületű járműveket ajánlott használni)
29 - a járművek terepjáró képességét jellemző talaj szabadmagasság (h2 a kereszt- és a hosszirányban mért szabadmagasság sugár, valamint az első (U 1) és a hátsó (U 2) terepszög. Minél nagyobbak a terepszögek, illetve a hasmagasság, annál jobb a jármű terepjáró képessége. Billenős gépkocsikra, vagy terepen közlekedő tehergépjárművekre elvárható a 40-500, katonai járművekre még az ennél is magasabb érték. A szabadmagasság sugár tulajdonképpen azt mutatja, hogy a jármű milyen domborulatú úton tud még haladni anélkül, hogy a kerekeken kívül bármely más része érintené a talajt. Itt tehát a minél kisebb sugár értéke a kívánatos. A járművek méreteire vonatkozó műszaki feltételek Fokozott hőszigetelésű jármű felépítményének a szélessége a 2,60 métert, minden egyéb jármű szélessége a 2,55 métert nem haladhatja meg. A jármű magassága legfeljebb 4,00 méter lehet. Szóló jármű hosszúsága – a félpótkocsit kivéve – a 12,00 métert, a félpótkocsi hátsó pontjának függőleges síkja és a királycsap tengelye közötti távolság a 12,00 métert nem haladhatja meg. A járműszerelvények megengedett legnagyobb hosszúsága nyerges-vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvénynél 16,50 méter, gépkocsiból és egy pótkocsiból álló járműszerelvénynél 18,75 méter, csuklós autóbusznál 18,00 méter, tehergépkocsiból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél - a megfelelő engedély megléte esetén - 24,00 méter. A jármű szélességi méreteibe – a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából – nem számítanak bele: a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei, a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések, az olyan visszapillantó tükrök, amelyek – legfeljebb 150 N erő hatására – előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten, az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák, a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések.
30 A járművek tömegére vonatkozó műszaki feltételek A fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekű jármű, illetőleg járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege: kéttengelyes jármű esetében a 20,0 tonnát, háromtengelyes jármű esetében a 24,0 tonnát, négy és ennél több tengelyes jármű esetében a 30,0 tonnát, négytengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a 36,0 tonnát, öt vagy ennél több tengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a 40,0 tonnát nem haladhatja meg. A járművek tengelyterhelésére vonatkozó műszaki feltételek. A jármű tengelyterhelése: fúvott gumiabronccsal felszerelt jármű esetében a 10 tonnát, útkímélő-tengely esetében a 11 tonnát nem haladhatja meg. Ha a jármű két szomszédos tengelyének egymástól mért távolsága 1,00 méternél kisebb, a két tengelyt – a megengedett tengelyterhelés szempontjából – egy tengelynek kell tekinteni, két szomszédos tengelyének egymástól mért távolsága 1,00 és 2,00 méter között van, az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése 16,0 tonna, három tengelyből álló tengelycsoportjának szélső tengelyei közötti távolság nem több mint 2,60 méter, az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése 22,0 tonna, három tengelyből álló tengelycsoportjának szélső tengelyei közötti távolság több mint 2,60 méter, az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése 24,0 tonna. Tengelycsoportban lévő tengelynek azt a tengelyt kell tekinteni, amelynek távolsága a szomszédos tengelytől nem több mint 2,00 méter. Ha a jármű jobb és bal oldali kerekei nincsenek egy tengelyvonalban, de az eltérés nem haladja meg a 0,50 métert, ezeket a kerekeket – a megengedett legnagyobb tengelyterhelés szempontjából – egy tengelyen lévőknek kell tekinteni. Azok a jármű egy oldalán lévő kerekek, amelynek tengelyvonalai egymástól 1,00 méternél kisebb távolságra helyezkednek el, a tengelyterhelés szempontjából egy keréknek minősülnek. Azoknál a járműveknél, amelyeknél a megengedett legnagyobb tengelyterhelés szempontjából egy tengelynek minősülő elrendezésben:
31 két független kerékfelfüggesztésen, együttesen négy vagy több kerék, illetve kerékpár van és ezek középsíkjainak tengelyirányban mért egymástól való távolsága legalább 0,65 méter, három vagy több független felfüggesztésű kerék vagy kerékcsoport van, a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 20%-kal túlléphető. Szállító gépjárművek üzemi jellemzők szerinti csoportosítása A közúti szállítási munkák végrehajtásának, illetve végrehajthatóságának egyik alapvető feltétele, hogy a szükséges járművek mindig rendelkezésre álljanak. A másik alapvető feltétel pedig az, hogy a rendelkezésre álló járműállomány használható állapotban legyen. A megrendelők érdekében végrehajtásra kerülő közúti szállítások viszonylatában feltétlenül számításba kell venni egy alapvető feltételt: a szállítási tervek az adott szintű menedzsmentben az adott nap előtt kerülnek kidolgozásra, a feladat végrehajtása pedig (a kidolgozott terv alapján) néhány órával később már kezdetét veszi. Így a szállítási terveket alapvetően csak arra a járműállományra célszerű kidolgozni, amelyik közvetlenül igénybevételre alkalmas. Ennek a feltételnek biztosítása külön feladatot jelent a különböző - elsősorban a technikai - szervekkel való együttműködés megszervezése szempontjából. A szállító kötelék-flotta állományába szervezett közúti szállítóeszközök - szállítási tagozattól és szervezeti különbözőségtől függetlenül, alapvetően munkaszervezés szempontjából - a következőképpen csoportosíthatók: − üzemképes járművek, − javításos járművek, − forgalomra alkalmatlan járművek. Üzemképes járművek: Az üzemképes járművek csoportjába azok a gépkocsik és pótkocsik tartoznak, amelyek szállítási (tárolási) feladatot teljesítenek, vagy szállítási feladatok végrehajtásában (anyagtárolásra) a kidolgozott szállítási terv alapján közvetlenül bármikor bevonhatók. Tehát: − a teljesítő járművek (azok a gépkocsi szállítóeszközök, amelyek szállítási, tárolási feladatot hajtanak végre; − üres, szállítási feladatok végrehajtásába bármikor (azonnal) bevonható járművek; − a menedzsment által képzett tartalékok.
32 Javításos járművek: A javításos járművek csoportjába azok a szállítóeszközök tartoznak, amelyek szállítási feladatok végrehajtásába csak egy meghatározott javítási műveletsor (fődarabcsere, gumiszerelés, felépítmény javítás, stb.) elvégzése után vonhatók be. A javításos járművek csoportjába tartoznak: − a javításra váró eszközök (hollétüktől függetlenül, pl. szállító kötelék-flottánál, raktárnál, stb.); − a javításban (javítás alatt) lévő járművek; − megjavított, de állományba még nem vett szállítóeszközök. Forgalomra alkalmatlan (forgalomképtelen) járművek: A forgalomképtelen járművek csoportjába azok a műszaki szempontból egyébként üzemképes járművek tartoznak, amelyek szállítási feladatok végrehajtásába a forgalomképtelenség felszámolása után (ez időben általában igen rövid. pl. hajtóanyaggal való feltöltés, mentődobozzal, sárgamellény való kiegészítés, stb.) közvetlenül bevonhatok. A forgalomképtelen járművek csoportjába tartoznak: − a hajtóanyag hiányos gépkocsik; − a gépkocsivezető hiányos gépkocsik (a járművezető nélkül használhatatlan); − a vontató nélküli különböző pótkocsik (természetesen a helyváltoztatás feltételei alapján, ugyanis az anyag tárolására igénybevett különböző rendeltetésű pótkocsik vontatóhoz, gépjármű után kapcsolva forgalomképes járművek); − a KRESZ tartozék hiányos járművek. A csoportosításból kitűnik, hogy egy-egy kötelék-flotta járműállományának igénybevételét különböző időszakokban különböző okok befolyásolják. Levonható az a következtetés, hogy a teljes járműállomány állandó üzemképessége nem, vagy csak kivételes esetekben biztosítható. A gépkocsi szállítási munkák szervezése alkalmával, ezek a szempontok feltétlenül szerephez jutnak, figyelmen kívül hagyásuk a feladatok végrehajtását teszik bizonytalanná. A csoportosított szállító járműállományt jellemző mutatók: A logisztikai szállítóflották állományába szervezett, csoportosított szállító járműállomány valamennyi csoportja egy-egy olyan üzemeltetést befolyásoló sajátosságot rejt magában, amely általánosságban az adott flotta teljes járműállományára vonatkoztatva jellemző. A
33 járműállomány egy-egy csoportjának a flotta teljes járműállományához való viszonyításával képezhetők különböző olyan együtthatók (mutatók), amelyek mind a szállítás-szervezés, mind a szállítási feladatok tervezése és végrehajtása során közvetlenül használhatók. Meg kell jegyezni, hogy munkaszervezéshez annyi és olyan mutató képezhető, amennyi és amilyen a korszerű szállításszervezés szempontjából szükséges. Különösen megnő jelentőségük a mutatóknak (nemcsak az adott fejezetben ismertetésre kerülőknek, hanem a későbbiek során alkalmazásra váró valamennyinek) a gépkocsi szállítási tervek számítógépes úton történő kidolgozása alkalmával. Állomány feltöltöttség együttható: Egy adott szállító kötelék-flotta járműállományának feltöltöttsége egy egyszerű viszonyszám számításával minden időben megbízhatóan közvetlenül megmutatható. Az állomány feltöltöttség együttható, a flotta állományában ténylegesen meglévő és az üzemeltetési tábla szerint feltüntetett járművek darabszámának egymáshoz való viszonyítása. A következő általános összefüggéssel számítható:
G
G ná
G
á
ahol : ná - állomány feltöltöttség együttható (viszonyszám); G - a ténylegesen meglévő járművek darabszáma; Gá - a kötelék-flotta táblájában rögzített (szervezett) járművek darabszáma. Az általánosított összefüggés konkrét járműfajtára ugyanígy használható, természetesen üzemeltetési tábla szerinti bontásban (pl. gépkocsira, vontatóra, pótkocsira) a következőképpen:
n
gká
G G
gk
gká
ahol: ngká - a gépkocsi állomány feltöltöttség együttható; Ggk - a kötelék-flotta állományában ténylegesen meglévő gépkocsik darabszáma;
34 Ggká - a kötelék-flotta táblájában lévő gépkocsik darabszáma. Ez az összefüggés kerül alkalmazásra vontatók viszonylatában is.
n
voá
G G
vo
voá
ahol: nvoá - vontató állomány feltöltöttségi együttható; Gvo - a kötelék-flotta állományában ténylegesen meglevő vontatók darabszáma; Gvoá - a kötelék-flotta állománytáblájában lévő vontatók darabszáma. A kötelék-flotta pótkocsi állományának feltöltöttségi együtthatója:
n
po
N N
po poá
ahol: npo - pótkocsi állomány feltöltöttségi együttható, Npo - a kötelék-flotta állományába ténylegesen meglévő pótkocsik darabszáma Npoá - a kötelék-flotta száma.
állománytáblájában lévő pótkocsik darab-
Az állomány feltöltöttségi együttható számításával közvetlenül jellemezhető egy adott kötelék-flotta feltöltöttsége. Az együttható számszerű értéke egyéb következtetések levonására is alkalmas. Így pl. nyergesvontatóval szervezett kötelék-flotta viszonylatában, amennyiben: nvo < npo akkor ez a viszonyítás közvetlenül a pótkocsi állomány forgalomképtelenségére utal, ugyanis több pótkocsi van, mint vontató. Abban az esetben, ha nvo > npo akkor az együttható alapján vontató fölösleg van. Mindkét esetben közvetlen rendszabályok foganatosítása szükséges.
35 Üzemképességi együttható: Az üzemképességi együttható egy adott szállító (ellátó) kötelékflotta járműállományának az adott időbeni üzemképességét mutatja meg. A következő általánosított összefüggéssel számítható:
n
G ü
ü
G
ahol: nü - üzemképességi együttható, Gü - a kötelék-flotta üzemképes járműveinek darabszáma, G - a kötelék-flotta darabszáma.
állományában ténylegesen meglévő járművek
Az általánosított összefüggés konkrét járműállományra ugyanúgy alkalmazható, ahogyan az előzőekben ismertetésre került. Javítási együttható: A javítási együttható számításával arra a kérdésre lehet választ kapni, hogy a vizsgálat időszakban az adott kötelék-flotta járműállományának milyen aránya (hány százaléka) javításos. Számítása a következő általános összefüggéssel oldható meg:
n
G j
j
G
ahol: nj - javítási együttható, Gj - javításos járművek darabszáma. G - ténylegesen meglévő járművek darabszáma. A javítási együttható számszerű értéke alapján (megfelelő viszonyítással) közvetlenül következtetést lehet levonni a járműállomány műszaki állapotára vonatkozóan, a járműállomány rendeltetésszerű igénybevételére, a gépkocsivezető állomány képzettségére, a javítóműhely munkájára, szerelő állomány felkészültségére, stb. vonatkozóan.
36 Forgalomképtelenségi együttható: A forgalomképtelenségi együttható számításával a szállító kötelékflotta járműállományának forgalomképtelensége mutatható meg közvetlenül egy vizsgált időszakra, vagy egy feladatra vonatkozóan. A forgalomképtelenségi együttható a következő általános összefüggéssel számítható:
n
G fk
fk
G
ahol: nfk - forgalomképtelenségi együttható, Gfk - forgalomra alkalmatlan járművek darabszáma, G
- ténylegesen meglévő járművek darabszáma.
A forgalomképtelenségi együttható számításának elsősorban konkrét szállítójármű fajtára, konkrét forgalomképtelenségre vonatkoztatva van gyakorlati értéke. A különböző forgalomképtelenséget előidéző okok bírnak gyakorlati jelentőséggel, ezért "súlyuknak" megfelelően azok felszámolására kell rendszabályokat foganatosítani. Nem mindegy, hogy üzemanyaghiány van, vagy a sárgamellény darabszám hiány. Tovább lehetne bővíteni a különböző - járműállománnyal összefüggő - együtthatók elemzését. Az eddig összefoglalt együtthatók megismerésével biztosított az az alap, melynek alkalmazásával a gépkocsi szállítási munkák szervezése megbízhatóan végrehajtható.
37 3. ALKALMAZOTT SZÁLLÍTÁS TECHNOLÓGIA 3.1. Az áruszállítási technológia részei és a közúti szállítási folyamat elemei Közúti szállítási folyamat fogalma, elemei Szállítási folyamat fogalma A közúti szállítási folyamat az anyagi eszközöknek, személyeknek (dolgoknak) közúti szállítóeszközökkel egy indító és egy fogadóhely közötti egyszeri helyváltoztatása érdekében kifejtett (végrehajtásra kerülő) résztevékenységek összessége. A közúti szállító kötelék-flotta járművei alapvető rendeltetésükből eredően az anyagi eszközök szállítására, valamint az inverz logisztika igénye szerinti visszaszállítására vannak szervezve. Bármilyen céllal kerüljenek is igénybevételre a szállítókötelékflották járművei, feladatukat mindig valamilyen terv alapján szabályozott szállítási folyamatokkal hajtják végre. A szállítási folyamat fogalmának rögzítése azért fontos, mert valamennyi szállítási munka tervezésének és végrehajtásának szállítási tagozattól függetlenül - munkaszervezés szempontjából ez az alapja. Szállítási folyamat elemei A közúti szállítási munka, mely szállítási folyamatokkal kerül végrehajtásra, személyeknek vagy anyagi eszközöknek (produktok) olyan helyváltoztatása, amely közúti szállítóeszközök és berendezések alkalmazásával valósul meg. A szállító kötelék-flotta azonban alapvető feladataik teljesítése során olyan résztevékenységeket is kifejtenek, amelyek nélkül szállítási feladataikat nem tudnák megoldani, s gyakorlatilag ez mégsem szállítási teljesítmény. Így pl. a járművek rakodóállásba történő bevezetése, rakodás, konvojképzés, kiléptetés, gépkocsivezetők kötelező pihenőidejének szervezése stb. olyan tevékenységek, amelyek ugyan a helyváltoztatás érdekében kerülnek végrehajtásra, azt azonban időben kitolják, vagyis passzív elemek. A feladat természetesen a felmerülő szállítási igények kielégítése, ez az alapvető tevékenység, s minden járulékos műveletet ennek érdekében kell végrehajtani. A közúti szállítási munkák szervezésénél abból az alapelvből kell kiindulni, hogy ahogyan minden munka mozzanatokból és különböző műveletekből szabályozott munkafolyamattá szervezhető, ugyanúgy a közúti szállítási munka is szállítási munkafolyamatokká szervezhető, s így azokkal kerül végrehajtásra.
38 Egy közúti szállítási munkafolyamat (továbbiakban szállítási folyamat) a következő műveleteket foglalhatja magába: − járművek kiállítása (üres futás) a rakodás helyére (történhet egyenként, vagy konvojba rendezve); − rakodás előtti várakozás hely elfoglalása; beléptetés − járművek bevezetése a rakodás helyére, beállítása a rakodóállásba; − járművek megrakása (leürítése); − rakodás után a gyülekezési hely (körlet) elfoglalása, az anyagátadás átvétel okmányolása (jogi rendezés); − kiléptetés; − az anyagi eszközök szállítása, tényleges helyváltoztatás; − pihenők tartása; − anyagátadás előtti várakozási hely (körlet) elfoglalása; beléptetés − járművek bevezetése a rakodás helyére, rakodóállásokba történő beállítása; − rakodás, anyagátadás-átvétel végrehajtása (okmányolás); − kiléptetés; − járművek (gépkocsi oszlopok) következő feladat végrehajtás érdekébeni futása. A szállítási folyamat egyes elemei a szállító kötelék-flotta rendeltetésétől s a kialakult helyzettől függően el is maradhatnak, vagy még egyéb elemekkel bővülhetnek. A folyamat áttekintése után minden esetre az alábbi következtetéseket lehet levonni: − a szállítási folyamaton belül egyetlen aktív elem van, ez az anyagi eszközök helyváltoztatása, valamennyi egyéb tevékenység pedig paszszív, vagyis nem hasznos, de szükséges; − az egyes műveletekre fordított idő és energia (egy-egy adott helyzetben) eltérő értékeket jelenthet; − a szállítási folyamat elemei kölcsönhatásban vannak egymással és így végső soron az egész folyamat lefolyására hatnak; − egyes műveletek teljesítése nem a szállító kötelék-flotta, hanem más az RST rendszerben közreműködő szervek feladata (pl. rakodás végrehajtása, ellátás érdekébeni anyagcsoportosítás, CROSSDOCKING (X-DOCKING) stb.), így a szállítási folyamat terv szerinti végrehajtása több szerv együttes munkájával kerülhet végrehajtásra. Szállítási folyamat térbeni, időbeni elemzése Minden szállítási feladat szállítási folyamat (szállítási folyamatok) teljesítésével kerül végrehajtásra. Következésképpen bármelyik szállítási helyzetben, bármilyen jellegű és volumenű szállítási igény jelentkezik, annak kielégítése gyakorlatilag minden esetben a szállítási folyamatok szervezésével és végrehajtásával valósul meg. A közúti
39 szállítási folyamat viszont olyan egymással szoros összefüggésben lévő résztevékenységek összessége, amely a feladatok végrehajtása során meghatározója lehet a megrendelők időbeni ellátásának. Ezért célszerű a szállítási folyamatot térben-időben (egy változatban) részletesen elemezni. A szállítási folyamat térbeni, időbeni elemzésének több célja van. Egyik alapvető célja az, hogy munkaszervezés szempontjából az, aki a szállítási feladatok végrehajtását tervezi, térben közvetlenül követni tudja a folyamatok egyes elemeinek egymásra hatását, az állomány ismételt igénybevételének lehetőségeit, valamint a járműállomány mozgását. A másik cél az, hogy a nagytávolságú szállítási feladatok végrehajtásához, valamint különböző "járatok" szerkesztéséhez, a menetrendek kidolgozásához segítséget nyújtson a szállítókötelék-flotta járműveinek állandó térbeni követéséhez. A járat (menetrend) szerkesztés történhet ugyanúgy oszlophossz arányosan, ahogyan az az ábrán látható, de elkészíthető csak egyszerű vonalas ábrázolással is. Az utóbbi elkészítése egyszerűbb, a célnak megfelel, míg az előbbi (az oszlophossz arányos) nagyobb munkát jelent, de "térben" megbízhatóbban követhető az anyag mozgása, ugyanis az ábráról "közvetlenül" leolvasható, hogy az oszlop milyen hosszan húzódik szét a szállítóvonalon. Last Light Rel Point 140
0400 2300
Staging Area Y TP 6
First Light 0430
2340
1010
1030
130
TP 5
120 TP 4
110 2130
2010
Halt off Road 100
0900
2210
0740
2050
0920
0800
90 80 2315
Halt on Road
70
1830
2345
1910
TP 3
60 50 40 30 TP 2
20
0350 0425
Staging Area X
10
0220
0255
TP 1
0
2100
2138
0125
0200
1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2359 0100 0200 0300 0400 0500 0600 0700 0800 0900 1000 1100 1200 13001400
13.ábra Szállítási folyamat térbeni elemzése
40 Közúti szállítási folyamat, közúti szállítási feladat azonossága, különbözősége A szállító kötelék-flották az anyagi eszközök helyváltoztatását szállítási folyamatokkal bonyolítják le. Amennyiben a szállítási feladat olyan, hogy az egy folyamattal végrehajtható, akkor a szállítási feladat azonos a szállítási folyamattal. Ez azt jelenti, hogy a feladat végrehajtása során a folyamat egyes elemei (pl. rakodás) általában egyszer, vagy kétszer, egyes elemei (pl. járműbeléptetés, kiléptetés, stb.) pedig kétszer kerülhetnek lebonyolításra. Abban az esetben, amikor a szállítási feladat olyan, hogy az egy folyamattal nem hajtható végre, akkor a szállítási feladat és a szállítási folyamat nem azonos, különböző. Ez azt jelenti, hogy a szállítási folyamatot többször kell ismételni még pedig annyiszor, ahányszor a feladat végrehajtása megkívánja. Abban az esetben, ha a jármű (szállító kötelék-flotta) a feladatát a szállítási folyamat egyszeri lebonyolításával hajtja végre, egy fordulót, ha a folyamatot többször ismétli, akkor pedig több fordulót hajt végre, vagyis annyit, ahányszor a szállítási folyamatot teljesítette. Ezek alapján megállapítható: egy közúti (gépkocsi) forduló azonos egy közúti szállítási folyamattal. Azért fontos az azonosság és különbözőség feltételeinek ismerete, mert ez gyakorlatilag egy-egy szállítási feladat különböző módon (egy fordulóval, több fordulóval) történő végrehajtásának szervezését foglalja magába. Amennyiben egy feladat több fordulóval, azonos járműállomány ismételt igénybevételével kerül végrehajtásra, akkor a folyamatok egyes passzív elemei halmozódhatnak (pl. folyamatonkénti többszöri jármű bevezetés, kiléptetés, menetutasítás kihirdetés, stb.), ez viszont időben befolyásolja a megrendelőek ellátását. 3.2. Gépkocsiforduló fogalma, fajtái Gépkocsiforduló fogalma A gépkocsiforduló olyan szállítási folyamat, amelynek befejező mozzanataként a gépkocsi (szállító kötelék-flotta) a helyváltoztatás után a helyszínen marad, vagy visszatér az eredeti felrakó helyre, kiindulási helyre, illetve bevonul az utasítás szerinti objektumba. Gépkocsiforduló végrehajtásra kerülhet a járművek egyenkénti közlekedtetésével vagy több járművel oszlopba rendezve, meghatározott biztosítási rendszabályok foganatosításával. Abban az esetben, ha a jármű (járműállomány) telephelyről, stb. kerül kiállításra a raktárhoz (felrakás helyére), akkor a kiállítási üres futás beletartozik a gépkocsi fordulójában csakúgy, mint a szállítási feladat befejezése utáni beállási üres futás is. Több forduló végrehajtá-
41 sa esetén a kiállítás az első-, a beállási üres futás pedig az utolsó folyamatban jelentkezik. Gépkocsifordulók fajtái A gépkocsi szállítási folyamat összetevői különbözőek, egyes tevékenységi elemek elmaradhatnak, vagy újakkal bővülhetnek. Következésképpen a gépkocsifordulók is különbözőek. A szállító kötelék-flotta (szállítójárművek) a következő fordulókkal oldhatják meg feladataikat. Fél-forduló Abban az esetben, ha a gépkocsi (szállító kötelék-flotta) a felrakás (indítás) helyéről rakottan közlekedik a lerakás (fogadás) helyéig, az anyagátadás után azonban - amely lehet kimondottan csak okmányilag végrehajtott jogi rendezésrakodás nélkül - nem tér vissza, hanem a helyszínen marad, feladatát fél-fordulóval hajtja végre. Fél-fordulók alkalmazására gyakorlatban pl. akkor kerül sor, amikor az logisztikai menedzser anyagi eszközökkel úgy látja el megrendelőjét, hogy gépkocsival együtt adja át az anyagi eszközöket. Teljes forduló A teljes fordulóval történő szállításokon a gépkocsik (gépkocsi oszlopok) olyan munkáját kell érteni, amikor a szállítmányoknak a felrakó helytől a lerakóhelyig történő szállítása, illetve a lerakóhelyen való átadása után a járművek visszatérnek a kiindulási rakodóhelyre. Teljes forduló alkalmazásával kerül végrehajtásra valamennyi rövid távolságú szállítási feladat pl. vasútállomás és raktár közötti szállítások, stb. Rövidített forduló Rövidített fordulóval történő szállítások abban az esetben fordulnak elő, amikor a járművek a szállítmányoknak a kirakó (fogadó) helyen történt átadása után nem a kiindulási rakodóhelyre, hanem a visszafelé vezető útnak csak egy részén áthaladva új helyre térnek vissza. Rövidített fordulók alkalmazására általában akkor kerül sor, amikor az logisztikai menedzser több megrendelője részére szállít, a különböző helyen leürített járműveit egy gyülekezési helyre gyűjti össze, majd közlekedteti újabb feladat végrehajtására. Túllépett forduló Túllépett fordulóval történő szállításról akkor beszélünk, amikor a járművek a felrakó helytől a lerakóhelyre történt szállítás után nem a felrakás helyére, hanem az előzőnél távolabb fekvő új rakodóhelyre térnek vissza. Abban az esetben, amikor a logisztikai menedzser meg-
42 rendelőknek az ellátást befejezte, s a kiürített járműveket hátravonja pl. vételezés végrehajtására, akkor ez a kötelék-flotta feladatát túllépett fordulóval oldja meg. 3.3. Gépkocsi szállítási feladatok Gépkocsi szállítási feladat fogalma A gépkocsi szállítási feladat személyeknek, dolgoknak meghatározott indító és fogadóhelyek (raktárak, bázisok, stb.) közötti olyan helyváltoztatása, amely gépkocsi szállítóeszközök igénybevételével, tervezett szállítási idő alatt, adott szállítási távolságon kerül végrehajtásra. A fogalomból kitűnik, hogy a szállítási feladat anyagi eszközöknek, a meghatározott helyre való eljuttatása, az indító és fogadóhely közötti távolságon, meghatározott idő alatt. Ez történhet egy-, vagy több járművel, végrehajtást nyerhet egy fordulóval, több fordulóval, a gépkocsifordulók különböző változataival. A szállítás szervezői számára ez különös felelősséget jelent, ugyanis a szállító kötelék-flotta feladatai nem azonosak a szállítási feladatokkal. Ahhoz, hogy az anyagi eszközök időben az megrendelőek rendelkezésére álljanak, a szállítási feladat végrehajtása érdekében egész sor egyéb műveletet is el kell végezni. Ez viszont időben módosítja a szállító kötelék-flotta ismételt igénybevételének lehetőségét, a következő megrendelő időbeni ellátását. Gépkocsi szállítási feladatok (továbbiakban szállítási feladatok) osztályozása A szállítási feladatok többféle szempont alapján osztályozhatók. Az osztályozásnak mindenekelőtt munkaszervezés szempontjából van jelentősége, ugyanis a végrehajtás feltételeinek megteremtése feladattól függően különböző rendszabályok foganatosítását kívánja meg. Szállítási feladatok osztályozása területi felosztás alapján Területi felosztás alapján a szállítási feladatok lehetnek: − egy ország határain belül (belföldi szállítások); − két, vagy több ország területén végrehajtásra kerülő (országok közötti) szállítások; Szállítási feladatok végrehajtás módja szerinti osztályozása A végrehajtás módjai alapján a szállítási feladatok lehetnek: - Átmenő módszerrel végrehajtásra kerülő feladatok: A módszer lényege: a feladó - indító helyről útba indított szállítmányok az átvevő - fogadóhelyre kerülnek elszállításra a szállítóeszkö-
43 zök cseréje (rakodás) nélkül, egy vagy két gépkocsivezető alkalmazásával. - Szakaszos módszerrel végrehajtásra kerülő szállítási feladatok Az anyagi eszközök a feladó -(indító) helyről útba indítást nyernek az átvevő (fogadó) helyre, s a szállítmányok a feladás helyétől útvonalszakaszonkénti "folyamatos” mozgással közlekednek az átvevőig. szakaszok határainál az adott útvonalszakaszhoz tartozó gépkocsivezetők vagy gépkocsivezetőkkel rendelkező vontatók átveszik a szállítmányokat, s tovább közlekedtetik a következő szakasz határáig, illetve a meghatározott helyre. Így a folyamatos mozgást az adott szakaszhoz tartozó gépkocsivezetők, illetve gépkocsivezetőkkel szervezett vontatók biztosítják. Ez a módszer alapvetően a nagy távolságokon, nagy teherbírású nyerges vontatókkal végrehajtásra kerülő szállítási feladatokra lesz jellemző. Egyszerű, egy folyamattal végrehajtásra kerülő feladatok A jármű (gépkocsi) kiindul az elhelyezési objektumből a felrakás helyére. Az anyagátvétel helyén a járművet megrakják, az rakottan közlekedik a rendeltetési helyére. Beérkezés után a járművet leürítik, s az visszatér a kiindulási helyére. Ez egyszerű, több folyamattal végrehajtásra kerülő szállítási feladat Abban az esetben, ha a gépkocsi (szállító kötelék-flotta) elhelyezési objektumből kiállításra kerül az anyag felrakási helyére, majd ugyanazon felrakó és ugyanazon lerakóhely között a szállítási idő alatt többször fordul, több folyamattal oldja meg feladatát. A feladat végrehajtása után visszatér elhelyezési objektumba. Összetett, gyűjtő folyamattal végrehajtott szállítási feladatok Abban az esetben, ha a gépkocsi szállító kötelék-flotta elhelyezési objektumből kiállításra kerül az anyagátadás helyére, de a felrakás helyén nem rakják meg teljesen csak részben, onnan részleges terheléssel elindulva újabb felrakó helyeket érint, ahol a rakományát kiegészítik teherbírásig, majd az így összegyűjtött anyagot (visszárukat) egy lerakóhelyen átadja, feladatát gyűjtő szállítási folyamattal oldotta meg. Összetett, elosztó folyamattal végrehajtásra kerülő szállítási feladat Az a jármű (szállító kötelék-flotta), amelyik egy rakodó helyen kerül megrakásra, de rakományát több lerakóhelyen adja át, majd üresen visszatér elhelyezési körletébe, feladatát elosztó szállítási folyamattal oldja meg.
44 Összetett, vegyes folyamattal végrehajtásra kerülő szállítási feladat A jármű (szállító kötelék-flotta) kiállításra kerül a felrakás helyére, ahol megrakják, s rakottan közlekedik a lerakás helyéig. A lerakás helyén azonban rakományának egy részét adja át, helyette új anyagot vesz fel, s rakottan közlekedik a következő lerakó- felrakó helyig, ahol újból ismétli előző műveletét. Az utolsó lerakóhelyen a járművet teljesen leürítik, majd onnan visszatér a kiindulási helyére. Ez a kötelék- flotta (jármű) szállítási feladatát vegyes folyamattal oldja meg. A különböző módszerekkel végrehajtásra kerülő feladatok bármelyike előfordulhat a megrendelők érdekébeni szállítások szervezése során. Célszerű figyelembe venni, hogy a különböző módon végrehajtásra kerülő feladatok minden esetben megfelelő rendszabályok foganatosítását kívánják meg.
45
Forrás: Szegedi-Prezenszki Logisztika menedzsment 4.30 ábra. A közúti áruszállítás főbb szervezési modelljei (a) egyszerű járat; (b) egyszerű ingajárat; (c) bővített ingajárat; (d) terítő körjárat; (e) gyűjtő körjárat; (f) vegyes körjárat
G
G
L
F
L
F
a)
b) L2 F1
G
L1 G
F2 L1
F1
Ln
… L i
… L 3
c)
d)
F1
G
L2
F2
L1
F1
G
F2 L2
L
Fm
… Fj
… F3
Ln
… Fj Li
Fm
e)
G
Telephely, garázs
… L3
F3
f)
F
Feladóhely
L
Leadóhely
Szállítási feladatok felosztása szállítási távolság alapján Szállítási feladatok a végrehajtási távolság alapján lehetnek: Rövid távolságú szállítási feladatok Rövid távolságú szállításokhoz tartoznak azok a feladatok, amelyek alapvetően több folyamattal kerülnek végrehajtásra, s a járművek ismételt igénybevétele műszaki-forgalmi előkészítés nélkül többszörösen biztosított. Ide tartoznak: - állandó jellegű bázisok (raktárak) és berakó-kirakó vasútállomások közötti szállítások. A rövidtávolságú szállítási feladatokhoz tartoznak a 8-10 km szállítási távolságokig, illetve azon belül felmerülő szállítások.
46 A rövid távolságú szállítási feladatok végrehajtása munkaszervezés (járműállomány igénybevétele, anyagforgalom, stb.) szempontjából eltér a közép és nagytávolságú feladatoktól. Sajátossága megkívánja részletes elemzését, melyre másik jegyzetben külön fejezeten belül kerül majd sor. Középtávolságú szállítási feladatok A középtávolságú szállítási feladatokhoz az olyan átlagos napi futással, vagy azon belül végrehajtható - nem rövid távolságú - feladatok tartoznak, amelyek befejezése után a jármű (szállító kötelék-flotta) visszatér egy meghatározott körletbe, ahol a karbantartás, javítás, járművek feltöltése a személyi állomány ellátása biztosított. Nagytávolságú szállítási feladatok A nagytávolságú szállítási feladatokhoz az átlagos napi futásnál (200-600 km és azok fölötti) nagyobb távolságon végrehajtásra kerülő olyan feladatok tartoznak, amelyeket külön rendszabályok foganatosításával biztosítanak. A különböző távolságokon végrehajtásra kerülő szállítási feladatok nem azonos "súllyal" jelentkeznek, a megrendelők érdekébeni szállítások tagozataiban alapvetően a középtávolságú feladatok vannak túlsúlyban.