Schwarczenberger Istvánné dr. – Véry Zoltán:
Logisztikai folyamatok online irányítása 10 Kivonat A globalizáció, a logisztikai láncok hálózatokban való mőködtetése komplex feladatok elé állítja a cégvezetıket, szakvezetıket. Hogyan lehet jól irányítani a logisztikai folyamatokat, hogy azok gördülékenyen mőködjenek? A korszerő információ-kommunikációs technológia (ICT) mivel és hogyan segíti az irányítást? Mire kell figyelniük a logisztikai vezetıknek? Hogyan építsék fel és üzemeltessék a logisztika-controlling rendszert? Milyen teljesítményeket várhatnak el a közremőködıktıl és milyen minıségben? Milyen fokú a vevıi megelégedettség? Milyen áron nyújtsanak logisztikai szolgáltatásokat? Mit jelent a szolgáltatást igénybe vevık számára az azonos idejő (real-time) üzemmód? Hogyan tartsuk karban és fejlesszük a logisztikai folyamatokat? Milyen mérıpontokat és mutatószámokat alkalmazzunk a folyamatirányításhoz? Ez a cikk a fentiekhez hasonló kérdésekre próbál választ adni a szerzık gyakorlati (best practice) ismeretei alapján. 1. A logisztika irányítása ICT1 támogatással Az ICT képessé tesz
Mobil adatkommu nikáció Integrált vállalati információs rendszer
információ
Gyors azonosítási technika
Real-time tranzakciókezelés
Gyors reagálás a vevıi igényekre
Logisztikai folyamatok támogatása
A logisztikai folyamatok irányításához ma már nélkülözhetetlen az online, integrált vállalatirányítási rendszer kiépítése, mert e nélkül nem, vagy csak késın állnak rendelkezésre az információk. Mai felgyorsult gazdasági életünkben a versenyképesség megtartása, a piaci pozíciók növelése megköveteli a gyors reagálást, a rugalmasságot, a gyors alkalmazkodást a változásokhoz oly módon, hogy közben számos érdekcsoporttal együtt kell mőködnünk. Napjainkban a „hagyományos” üzletvitelben is megkövetelik a cégvezetık, tulajdonosok a pontos és gyors információszolgáltatást, a folyamatok átláthatóságát. Ezért a nagyvállalatokon túl, a kis- és középvállalatok (KKV-k) is egyre nagyobb számban alkalmaznak integrált vállalatirányítási (ún. ERP – Enterprise Resource Planning) rendszert, amellyel a vezetık információs igényei kielégíthetık. Az ERP rendszer bevezetésével a mőködési rendszer szervezettebbé válik, az üzleti folyamatok átláthatóak lesznek, a munkavégzés jobban 1
ICT = infokommunikációs technológia1
1./ 10.
kényszerpályára terelhetı. Általában elmondható, hogy az ERP rendszer bevezetése az elsı lépcsıfok annak irányában, hogy egy cég a versenyképességét hosszútávon is megtarthassa. Az ERP rendszerek többsége azonban elsısorban a belsı üzleti folyamatokat, azon belül a gazdálkodási folyamatokat fedi le, a mőködési rendszert teszi átláthatóvá és ezáltal könnyebben irányíthatóvá. Az eBusiness-ben az ERP rendszer általában ún. back-office funkciókat lát el, amelyeket ki kell egészíteni ún. front-office funkciókkal. A front-office funkciók segítségével építjük ki a kommunikációs csatornákat a külsı környezettel. Minden vállalkozás számos hálózat tagjaként is mőködik. A logisztikai láncok érdekszövetségek mentén alakulnak ki és ún. hálózatos formában mőködnek. Ezért az információs rendszernek ki kell tudni szolgálnia nemcsak a cég belsı mőködési folyamatait, hanem kezdve a közvetlen beszállítóktól, a vevıkön át, a kereskedelmi képviselettel, a különbözı hatóságokkal, termelıkkel, stb. végzett folyamatokat is támogatnia kell. 2. Controlling tevékenységek A controlling, mint tevékenység és mint szervezeti funkció, a kilencvenes évek elején került a magyarországi tudományos és üzleti köztudatba. Másfél évtized alatt beépült a hazai vállalati gyakorlatba, létjogosultságát senki sem vitatja. Tanítják az egyetemeken, fıiskolákon és az oktatóközpontokban. Kíválóan alkalmazzák a magyar vállalati és kormányzati gyakorlatban. Folyamatosan fejlesztik: eszközeit, módszereit, technikáit és szereplıit. A magyarországi controller szakma ma már felnıttkorát éli. Továbbra is szükség van azonban a tapasztalatok, a legjobb gyakorlat (best practice) megosztására, egyre több új tudományos és gyakorlati ismeretre, mivel az új üzleti környezet, a verseny újabb frontjai, jellemzıi és az újabb kihívások arra ösztönöznek bennünket, hogy a bevált eszközeinket és megoldásainkat újabbakkal fejlesszük. Célszerő összegyőjtenünk, kodifikálnunk, értékelnünk és kommunikálnunk az eddig “megtett utat” illetve a felgyülemlett és kapcsolódó ismereteket. A hagyományos szerepmegosztás ismertetése mellett kiemeljük, hogy a döntések elıkészítése, megalapozása a controller feladata. Felfogásunk szerint a döntés illetve a döntéstámogatás a controlling rendszer része. Az elıbbit a logisztika-vezetı, az utóbbit a controller végzi.
2./ 10.
3. A controlling rendszere A controlling interdiszciplináris terület. A vezetéstudományból, a közgazdaságtudományból, az információtudományból és más szaktudományokból ötvözıdött eggyé. „A controlling rendszer keretében olyan tevékenységek ellátására és olyan eszközök alkalmazására van szükség, melyek lehetıvé teszik az eredményorientált irányítási-rendszer mőködését.2”
Logisztika KontrollHáz Modell
Business Scorecard
Cash-Flow
Korai jelzırendszer
11 12 1 10 2 9 3 8 4 7 6 5
Kockázatelemzés és kezelés
Idızítés
Fauna üzlet Döntés
Szállítási-logisztika
Raktározási-logisztika Vezetıi jelentések, real-time kijelzık Belsõ szolgáltatások
Kiegészítı szolgáltatás
Kiegészítı szolgáltatás
Áru- és Fuvarkövetési rendszer
Kitárolás
Kirakodás
Üzleti Partnerek Belsı- és külsı költség- és teljesítmény-átadás és átvétel
Eszközfenntartás
Tárolás
Szállítás Árukiszerelés Csomagolás
Berakodás
Betárolás Anyagmozgatás
Infrastruktúra: Jogi, Környezetvédelmi, Minıségi, Számviteli, Informatikai, Humánerı gazd.
felhasználó
útháló
Vezetés
Adatbázis Adatraktár
(veryz)
Pénz
Bank
Minıség
A logisztika-vezetı és a controller egységben gondolkodik, így a rendszerszemlélet alapállása. A fenti modell ezt fogalmazza meg. Bemutatja a logisztika-controlling rendszert, a rendszerelemeket illetve azok kapcsolatait. Megismerjük a tartópilléreket, az építıköveket, a kötıelemeket, a kapcsolódásokat az összefüggéseket illetve az eszközöket, a tevékenységeket és a szereplıket. Olyan ez, mint a házépítés. A „KontrollHáz” metafora jól reprezentálja számunkra az egészet és az alkotórészeket, az összképtıl a részletekig és viszont. 2
Hanyecz Lajos: A controlling rendszere (Saldo Kiadó, Bp., 2006)
3./ 10.
A logisztika-controllinggal a következıkre fókuszálunk: • • • • • • • •
• • •
Milyen határidı- és költségpontossággal teljesítik a kiadott logisztikai feladatokat? Hol fordultak elı és milyen gyakorisággal csúszások és költség túllépések a tervezetthez képest? Milyen okokra vezethetık vissza a tervezettıl eltérı teljesítések? Milyen mértékő fedezetek realizálódnak a rendeléseken? A fedezetek elemzése cikkenként, cikkcsoportonként, ágazatonként, vevınként, vevıcsoportonként, stb. Dolgozói- és gépjármő teljesítmények, valamint költségek értékelése, elemzése a kapacitásokhoz képest. Vevıi reklamációk, minıségi kifogások elemzése, értékelése, intézkedési terv kidolgozása. Készletek útjának és változásának nyomon követése, készletszintek alakulásának elemzése, készletgazdálkodási politika változtatása, készlet forgási sebességek figyelése. Árpolitika javítása. Fejlesztési-, beruházási javaslatok kidolgozása, döntések elıkészítése. Logisztikai folyamatok tervezése.
Az online rendszerben jóval több adat áll rendelkezésünkre „real time” (azonnal), mint a „hagyományos” vállalatirányítási rendszerekben. Felépíthetünk ezekre olyan mutatószámrendszert, ill. riportokat, amelyek segítségével a vezetık képesek megítélni, hogy hol kell beavatkozni a folyamatokba, láthatóak, hogy a teljesítmények hol térnek el a tervezett mértéktıl. Az online rendszer adatbázisa alkalmas az elırejelzésre, tendenciák kimutatására, esetleg hatásvizsgálatok elvégzésére is. A controlling rendszerbıl tájékozódhatnak a vezetık, hogy mikor térül meg a beruházás, jelentkezik-e az elvárt eredmény és haszon, amit terveztünk. A controlling rendszerben az elsı szint a költséggazdálkodás megvalósítása. Ennek feltétele a költséghelyi struktúra felépítése és a költséghelyek költségkereteinek tervezése és számonkérése. A logisztikai költséghelyi struktúrát célszerő úgy felépíteni, hogy tükrözze a cég disztribúciós rendszerét, alkalmazott raktár technológiáját, a szállítmányozás módját, gyártási- és termelési rendszerét, a készletfelhasználások módját, melyekben a kapacitások felhasználása történik. A második szint az eredményesség meghatározása. Az eredményesség a termékek, szolgáltatások elıállításában felhasznált erıforrások (költséghelyek) és az általuk leadott teljesítmények alapján ítélhetı meg. A teljesítményekhez egységköltségek rendelhetık, melyek alapján a ráfordítások kalkulálhatók. Az árbevétel és az elıállítási költségek különbségeként meghatározzuk költségviselınként a fajlagos fedezeteket, melyeket össze tudunk hasonlítani az elvárt értékekkel. A fedezeteket többféle vetületben kell kimutatnunk és vizsgálnunk ahhoz, hogy az eredményességet meghatározzuk. Például vizsgálhatjuk a fedezetek alakulását: termékenként, szolgáltatásonként, termékcsoportonként, szolgáltatási áganként, vevınként, vevıcsoportonként, értékesítési csatornánként, területenként, stb, ahogy a piacunk mőködik. Ezen a szinten valósíthatjuk meg a folyamatköltség számítást (activity based costing), ami az online folyamatoknál különösen indokolt lehet. Az elvégzett tevékenységek idıadatai az 4./ 10.
online információs rendszerbıl általában automatikusan rendelkezésre állnak, melynek alapján a folyamatköltség számítás könnyen elvégezhetı. A controlling harmadik szintje a fizetıképesség, likviditás kézbentartása. A kibocsátott számlák, a beérkezett és a várhatóan beérkezı számlák pénzügyi teljesítésének elırejelzésével fel tudunk készülni a következı idıszak pénzforgalmára. Ha szükséges átütemezzük a kifizetéseket, vagy hitelt veszünk fel, a pénzfelesleget pedig befektetjük, lekötjük kamatozással. Tudnunk kell, hogy az egyes vevıinknél milyen fizetési fegyelmet lehet elérni, milyen hitelkereteket érdemes a rendelkezésükre bocsátani, milyen intézkedésekkel lehet a fizetıkészséget javítani. A negyedik szint a tulajdonosok számára a legfontosabb: a vállalkozásba fektetett vagyon – ami az erıforrásokban realizálódik – milyen módon mőködik, hoz-e megfelelı hasznot a számukra? Az online üzletben a vállalkozás vagyona sokkal inkább az immateriális javakban keresendı. Az informatikai rendszer értéke, melynek kb. a felét a szoftverek teszik ki, továbbá az összehangolt munkát végzı dolgozói csapat, az adatbázisok, tudásbázisok, a piaci hírnév, a vevık, ügyfelek bizalma, a márkanév elismertsége – csupa olyan tényezı, amely a cég vagyonát jelenti, ugyanakkor nem kezelhetık hagyományos erıforrásokként. Ezért a vagyonváltozás kimutatása a cégérték változásán keresztül valósítható meg, túl a fıkönyvi eszközváltozáson. 4. Mutatószám rendszer a logisztikában A logisztikai folyamatok összetettsége és e cikk terjedelemi korlátai miatt kiemeltük a multinacionális cégekkel folytatott kereskedelem területét, amelyre bemutatunk néhány mutatószámot a teljesség igénye nélkül. A hagyományos kereskedelemhez képest gyökeres változást hozott a nagy áruházláncok megjelenése, a kiskereskedelem visszaszorulása a magyar piacon. A multinacionális cégek kemény árversenyre és magas minıségő szolgáltatásra tudják kényszeríteni a szállítókat amellett, hogy hosszú fizetési határidıket, a szállítókra nézve kedvezıtlen fizetési feltételeket írnak elı. Aki ezeknek az elvárásoknak nem tud megfelelni, egyszerően kilistázzák. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy ezek az áruházláncok milyen szempontok szerint mérik a szállítói logisztikai teljesítményeket, amelyre jó, ha a beszállító is az információs rendszerével fel tud készülni. Vitás esetekben így adatokkal alátámasztott érveket tud felhozni, míg ha saját információi nincsenek, kénytelen elfogadni a megrendelı (diktált) adatait. Kiszolgálási szint A szállítótól megrendelt és általa beszállított árumennyiségek és értékek adott idıszak alatt a megállapodott ütemezés szerint (bruttó mennyiség és érték). Ez korrigálható a késve érkezett megrendelésekkel (nettó mennyiség és érték). Szállítási pontosság A multicégek általában ún. idıablakokat határoznak meg a szállítmányok fogadására. Számukra ez azért elınyös, mert így ütemezetten tudják végezni az áruátvételi folyamatokat és nem lesznek torlódások a raktár melletti parkolóban sem, ami egyben kedvezı hatású a környezetre is. Ezért mérik a szállítóknál az idıablakon belüli érkezéseket, a korábbi érkezéseket és várakozási idıt, ill. a késve érkezéseket és a késés mértékét. Kérdés persze,
5./ 10.
hogy a magyar út- és közlekedési viszonyok között hogyan lehet ezt betartani. Ezért célszerő reális (betartható) mérető idıablakokban megegyezni. Komissiózási pontosság Ezalatt az áru csomagolását kell érteni, mennyire pontosan készítették össze az árut a megrendelés szerint, milyen minıségő a raklapképzés, mennyi utómunkára van esetleg szükség az eladótérbe történı kirakáskor. Dokumentáció pontossága A szállítólevél, számla, származási bizonyítványok, minıségi tanúsítványok, stb. mennyire felelnek meg a tényadatoknak, ill. elıírásoknak, szerepel-e rajtuk minden szükséges adat (pl. a megrendelı cikkazonosítója) mennyi reklamációs ügyintézést kell végezni a nem megfelelıség miatt. Készletpontosság A beszállított és átvett árumennyiség mennyire egyezik meg a megrendelt és visszaigazolt mennyiséggel? Élelmiszerek esetében fontos a szavatossági idı figyelése, a lejárati idın belül, meghatározott idıtartammal korábbi idıpontban kell szállítani. Az anyagmozgatási folyamatok automatizálása érdekében elıírják az EAN-kódot (vonalkódot, néhány éven belül az RFID – radio frequency identification – azonosítót is), melyet megfelelı minıségben az árun fel kell tüntetni. Ennek alapján az áru azonosítása, betárolása, készletezése, ki- és áttárolása, a vevı általi megvásárlása és kifizetése hibamentesen végezhetı. Rendelés visszaigazolás A szállító a rendelés visszaigazolásakor elırejelezheti a problémákat, így a fogadó oldalon idıben intézkedni tudnak, amellyel felesleges költségek takaríthatók meg. Pl. elakad egy szállítmány hóakadályok miatt és késve fognak teljesíteni, akkor az idıablakokat át lehet ütemezni. Természetesen nemcsak a szállítói oldalt kell mérni és értékelni, hanem a kereskedıi oldalt is az alábbiak szerint: Készletszint biztosítása A szállítók számára fontos, hogy a kereskedı meghatározott készletszintet tartson a termékeibıl a polcokon. Ne fogyjon ki teljesen a készlet a belistázott termékekbıl. Ezért a mindenkori készletszintet folyamatosan figyelni kell és adott készletszintnél fel kell tölteni az eladótérben lévı készlethelyet. A feltöltéshez a háttértárolóban mindig elegendı készlettel kell rendelkezni. Rendelések pontossága A készletszintekkel, akciókkal, az elvárt áruforgási sebességgel összhangban kell a kereskedınek a rendeléseket feladni a szállító felé. A rendelési mennyiséget réteg/raklap/autó szerint határozzák meg a komissiózás megkönnyítése érdekében, ill. megadják a cikkek EAN kódját is az egyértelmő azonosítás érdekében. Itt mérhetı az idıbeniség, a mennyiség és az adatok pontossága. Elırejelzés pontossága A szállítóknak idıben fel kell készülniük elegendı készletmennyiséggel pl. az akciókra, amelyeket a kereskedı tervez, ezért nem mindegy, hogy mikor értesül ezekrıl a tervekrıl.
6./ 10.
Fordulási idı A szállításszervezésnél fontos adat a jármővekrıl az áru lepakolására fordítandó idı, ami a bejárási útvonal szerint fordított sorrendben történı felrakodástól függ. Raklapcsere Szintén a szállításszervezés szempontjából fontos adat a raklapcserére, göngyölegek kezelésére fordítandó idı. A polc elérhetısége A kiskereskedelemben meghatározó szempont az áru elhelyezése, hiszen nem mindegy, hogy szemmagasságban, vagy afölött, ill. alatt található az áru, esetleg nehezen hozzáférhetı helyen tárolják. Továbbá fontos a készlet mennyisége és a polc feltöltöttségi szintje, ill. az utántöltési folyamat minısége, amely az áruház rendelési pontosságának, a készletnyilvántartás pontosságának, a készletgazdálkodási politikának a függvénye. Miután mindkét fél értékeli a partnere teljesítményét, célszerő azt rendszeres idıközönként egyeztetni egymással, a mutatószámokat közösen kiértékelni és a javító intézkedésekben megállapodni. Mindez akkor mőködik hatékonyan, ha a felek információs rendszerei bizonyos szintig összhangban vannak egymással. Minimális követelmény, hogy egységes termék törzsadatbázissal kell rendelkeznie mindkét félnek, amelyben a termékek vonalkódja, logisztikai adatai (fizikai méretek, súly, lejárati idı, tárolási hımérséklet, csomagolási egység, raklap mennyiség, stb.), szállítási átfutási ideje, új termékek rendelhetıségének dátuma, megszőnt termékek forgalomból való kivonásának dátuma, az árak és kedvezmények szinkronban vannak egymással. Megkönnyíti az adatbázisok szinkronizálását, ha közvetlen kommunikációs kapcsolat van az informatikai rendszerek között, pl. EDI (eletronic data interchange), TCP/IP kapcsolat, internet, stb. Korszerő kommunikációs rendszerrel a terméktörzs szinkronizáláson túl további funkciók is automatizálhatók az IT rendszerek integrálásával. Pl. a megrendelések feladása, visszaigazolása, problémák elırejelzése, szállítói idıablak egyeztetése, akciók elırejelzése, készletek lekérdezése online történik úgy, hogy a fogadó rendszerben az adatok automatikusan jelennek meg, egyben elindítva a szükséges cselekvéssort a másik fél felhasználóinál. Ezzel a megoldással kiküszöböljük a duplikált adatrögzítéseket, az ebbıl eredı hibák kijavítását, az adategyeztetések és hibaok keresések költségét és jelentısen felgyorsítjuk a folyamatokat.
7./ 10.
5. Napi jelentés (real-time dashboard) Az online (vonalra kapcsolt) és real-time (azonos idejő) mőködés azt jelenti, hogy a forgalom és a változásadatokat egy elektronikus kijelzı (display) és egy szerkesztett információtábla (dashboard) folyamatosan mutassa a logisztika-vezetınek vagy a controllernek. Bemutatunk egy kétoldalas mintát. Vezetıi jelentés (1. oldal) Forgalmi adatok Vevık
Áruházláncok
Bolthálózatok
Függetlenek
Összesen
A-B kat.
C-D kat.
E kat.
Összesen
Elızı napon feladott vevıi rendelések száma/tételszáma /mennyisége db/db/db Elızı napon feladott vevıi rendelések értéke eFt Elızı napon feladott bizományosi rendelések száma/tételszáma /mennyisége db/db/db Elızı napon feladott bizományosi rendelések értéke eFt Elızı napon kiszállított vevıi rendelések száma/tételszáma /mennyisége db/db/db Elızı napon kiszállított vevıi rendelések értéke eFt Elızı napon feladott visszáru rendelések száma/tételszáma /mennyisége db/db/db Elızı napon feladott visszáru rendelések értéke eFt Elızı napon feladott bizományosi visszáru rendelések száma/tételszáma /mennyisége db/db/db Elızı napon feladott bizományosi visszáru rendelések értéke eFt Elızı napi utánrendelések száma/mennyisége db/db Elızı napon teljesített utánrendelések száma/mennyisége db/db Elızı nap lejárt utánrendelések száma/mennyisége db/db Elızı napi elırendelések száma/mennyisége db/db Elızı nap teljesített elırendelések száma/mennyisége db/db Elızı napig rögzített rendelések száma/értéke db/eFt Sunbooks jutaléka eFt Kiszámlázott Várható Elızı napon kiszámlázott rendelések értéke eFt Elızı napon kiszámlázott engedmények értéke eFt Számlázásra váró rendelések értéke eFt Véglegelés hiánya miatt nem számlázható rendelések értéke eFt Elızı napi teljesítettség % Mennyiségi Értékben Elızı napon leadott fogyásjelentések mennyiségben / értékben db/eFt Elızı napon jóváhagyott fogyásjelentések mennyiségben / értékben db/eFt Jóváhagyásra váró fogyásjelentések értéke eFt
Kiadók Elızı napi vevıi rendelések értéke eFt Elızı napi bizományosi vevıi rendelések értéke eFt Elızı napi vevıi visszáru rendelések értéke eFt Beszállítási rendelések száma /tételszáma/értéke db/db/eFt Kiadói visszáru rendelések száma / tételszáma/értéke db/db/eFt Elızı napi teljesítettség %
Elızı napon Nyitott Elızı napon Nyitott Mennyiségi Értékben Elızı napon leadott fogyásjelentések mennyiségben /értékben db/eFt
Pénzügy
Aktuális napi
Pénzügyileg nem rendezett összes
Kumulált
Köv. munkanapon
Heti maradék
Következı heti
Számlák alapján esedékes bruttó bevétel eFt Számlák alapján esedékes bruttó fizetendı érték eFt Leszámlázott nettó árbevétel eFt Kiszámlázott Sunbooks szolgáltatás nettó eFt 30 napnál régebben lejárt kinnlevıség eFt 30 napnál régebben lejárt tartozás eFt Számlázandó nettó árbevétel eFt Számlázásra váró nettó árbevétel
8./ 10.
Vezetıi jelentés (2. oldal) Logisztika Vevık
Áruházláncok
Bolthálózatok
Függetlenek
Összesen
A-B kat.
C-D kat.
E kat.
Összesen
Napi tervezett kiszállítandó rendelések száma/tételszáma/mennyisége db/db/db Kiszállítandó rendelések értéke eFt Napi teljesítendı visszáru rendelések száma/tételszáma/mennyisége db/db/db Beszállítandó visszáru rendelések értéke eFt Nyitott visszáru rendelések száma/ tételszáma/mennyisége db/db/db Nyitott visszáru rendelések értéke eFt Késésben lévı vevıi 1 napos rendelések száma / tételszáma / 2 napos értéke db/db/eFt 3 napos 4 napos 4 napnál több Késve kiszállított vevıi 1 napos rendelések száma / tételszáma / 2 napos értéke db/db/eFt 3 napos 4 napos 4 napnál több Késve teljesített visszáru 1 napos rendelések (bizomá-nyosival 2 napos együtt) száma / tételszáma / 3 napos értéke db/db/eFt 4 napos 4 napnál több
Kiadók Napi tervezett beszállítandó rendelések száma/tételszáma/mennyisége db/db/db Beszállítandó kiadói rendelések értéke eFt Napi teljesítendı visszáru rendelések száma/tételszáma/mennyisége db/db/db Kiszállítandó visszáru rendelések értéke eFt Nyitott kiadói visszáru rendelések száma/tételszáma/mennyisége db/db/db Nyitott kiadói visszáru rendelések értéke eFt Elızı napi bizományosi készletérték eFt Elızı napi bizományosi készletmennyiség db Késésben lévı kiadói rendelések 1 napos száma / tétel-száma / értéke 2 napos db/db/eFt 3 napos 4 napos 4 napnál több Késve teljesített kiadói visszáru 1 napos rendelések száma / tételszáma / 2 napos értéke db/db/eFt 3 napos 4 napos 4 napnál több Elızı napi saját tulajdonú készletérték eFt Elızı napi saját tul. készletmennyiség db
Növekedés/Csökkenés Elızı napon belépett új vevık száma db / Utolsó szerzıdés dátuma Elızı napon belépett új kiadók száma db / Utolsó szerzıdés dátuma Elızı napi új cikkek száma db / Utolsó új cikk belépésének dátuma Készlet nélküli cikkféleségek száma az elızı napon db Elızı napon megszüntetett vevıi szerzıdések száma db / Utolsó megszüntetés dátuma Elızı napon megszüntetett kiadói szerzıdések száma db / Utolsó megszüntetés dátuma Az adatok értelmezése: Érték=nettó fogyasztói áron Vevıi rendelések = az utánvétes és saját számlás rendelések Kiszállított vevıi rendelések = Vevıi visszáru rendelések = Utánrendelések = NC adatbázisból Elırendelések = NC adatbázisból Számlázásra váró rendelések = kiszállított, de még nem számlázott rendelések értéke+leadott fogyásjelentések értéke Várható Sunbooks jutalék = a megrendelt, de még nem teljesített+kiszállított, de még nem számlázott vevıi rendelések szt. Teljesítettség % mennyiségi = kiszállított mennyiség db/ rendelt mennyiség db *100; értékben = kiszállított vevıi rendelések értéke / vevıi rendelések értéke *100 Leszámlázott nettó árbevétel = alaptevékenységbe tartozó számlák alapján, áfa nélkül Kinnlevıség = az alaptevékenységbe tartozóak Kiszállítandó rendelések= szállítási határidı szerint esedékes rendelések Nyitott rendelés = feladott, de még nem teljesített rendelés függetlenül a határidıtıl Késében lévı rendelés = a még nem teljesített, lejárt szállítási határidejő rendelések Pénzügy kumulált adatok = a tárgyévben az elızı napig összesített értékek Nyilak értelmezése: Az adatok mellett szereplı nyilak azt mutatják, hogy a megelızı naphoz képest növekedés ↑, vagy csökkenés ↓ következett be.
9./ 10.
6. Folyamattervezés, folyamatfejlesztés, folyamat karbantartás A logisztikai folyamatok ma már minden cégnél pontosan és részletesen meg vannak tervezve és szabályozva. Több helyen folyamattervezı team-ek fejlesztik és tartják karban a logisztika összes (anyagáramlás és információáramlás) folyamatát. A logisztika információkezelési, információáramlási folyamatai – a kiterjedt és korszerő információtechnológiának köszönhetıen – magas szinten mőködnek. Az online (állandóan a vonalra kapcsolt) és a reatime (azonos-idejő) információkapcsolat – vevıvel, szállítóval, partnerrel – illetve annak követése, alapvetı feladat. Úgy érdemes megtervezni és megvalósítani az anyagáramlási folyamatokat is, hogy az szinkronban legyen az információáramlási folyamattal. Azonos idejő, valós idejő (real-time) módon. Adott esetben ez azt jelenti, hogy például a kiszállított árú átadás-átvételét – annak összes adatát – real-time módon (azonnal) el kell juttatni a vállalati integrált információs rendszerbe. Evvel a tranzakcióval válik az az anyagáramlási folyamat zárttá, lezárttá. Javasoljuk, hogy a logisztikai folyamatok tervezése, fejlesztése és karbantartása, annak mindkét aspektusa (anyagáramlási illetve információáramlási) megfeleljen a real-time (azonos idejő) mőködés követelményeinek, ott ahol arra szükség van.
Raktárak közötti áttárolás folyamata
Raktáros
Szállításszervezı
Raktáros
Raktárkészlet gazdálkodó
Áttárolás igénylés
Áttárolási igény
Egyeztetés, engedélyezés
Szállításütemezés
Áttárolás
Áttárolások raktáranként
Áttárolási megrendelés
Kiadandó anyagok listája
Végleges kiadandó anyagok listája
Felülvizsgálat
Egyeztetés
KI-9.1 Kiadás raktárból
Szállítások megrendelése
Útonlevı készlet
KI-9.1. Átvétel raktárba
-- end --
10./ 10.
