Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
BME OMIKK
LOGISZTIKA 9. k. 6. sz. 2004. november–december. p. 33–44. Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
Logisztikai szolgáltatások, logisztikai szolgáltató központok Dr. Tarnai Júlia egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésüzemi Tanszék
A szolgáltatási szektor fejlődését a fejlett ipari társadalmakban már fél évszázaddal ezelőtt előre jelezték a tudósok (Jean Fourastie, 1954). Ebben a fejlődésben fontos szerepe van a logisztikának. A logisztikai teljesítmények mint a logisztikai rendszerek outputjai tulajdonképpen olyan szolgáltatások, amelyek a vállalati rendszereken belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást valósítják meg a 6M-elv szem előtt tartásával. Napjainkban a fejlett ipari országokban a logisztikai tevékenységek egyre nagyobb hányadát az erre szakosodott logisztikai szolgáltatóvállalatok végzik.
Tárgyszavak: logisztikai szolgáltató; erőforrás-kihelyezés; központ; szállítás; raktározás; Európai Unió; Magyarország.
A logisztikai szolgáltatások iránti igény növekedése
tés, nagyobb rugalmasság, kevesebb tőkelekötés; • a korszerű információs és kommunikációs (I+K) technológiák fejlődése és elterjedése; • vállalatok közötti üzleti folyamatok, partneri kapcsolatok változásai, igény a hatékony együttműködésre az ellátási láncokban; • a gazdaság globalizációja következtében a külkereskedelmi forgalom és a nemzetközi szállítások részarányának növekedése magasabb minőségi színvonalon dolgozó, a világ minél nagyobb részére kiterjedő hálózattal rendelkező szállítási logisztikai szolgáltatók részvételét kí-
A logisztikai szolgáltatások iránti igények növekedésének fő okaiként a szakemberek általában az alábbiakat említik: • nő a logisztikai tevékenységek kiszervezésének, kihelyezésének (outsourcingjának) részaránya, mivel a vállalatok elsősorban az általuk leghatékonyabban elvégezhető, fő tevékenységre koncentrálnak; ettől olyan üzleti célok elérését várják, mint pl. kevesebb működési költség, színvonalasabb szolgáltatások, létszámcsökken-
33
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
szolgáltatók és megbízóik között a korábbiaknál sokkal mélyebb, tartósabb és szélesebb tevékenységi körre kiterjedő üzleti kapcsolat alakul ki. Megjelent a kontrakt logisztika fogalma, ami a következőképpen definiálható: a kontrakt logisztika magában foglal minden olyan hosszú távú szerződésben rögzített, komplex logisztikai tevékenységet, amelyet egy tevékenységi körre vonatkozó pályázati kiírást megnyert logisztikai szolgáltató lát el.
vánja meg, amelyek már a globális piac igényeinek megfelelően képesek tevékenykedni a globális beszerzési, illetve elosztási feladatok megoldására. [1] 2000-ben az USA-ban 55%, Németországban pedig 30% volt a kiszervezett logisztikai tevékenységek részaránya. A jövő vonatkozásában is általában a kiszervezés részarányának további növekedésével számolnak. Németországban például a logisztikai teljesítmények egészét tekintve stagnálást prognosztizálnak, ugyanakkor a kiszervezett logisztikai tevékenységek aránya várhatóan 5–6%kal növekszik. [2]
A hagyományos (egyedi) és a speciális logisztikai szolgáltatók mellett egyre nagyobb szerephez jutnak az ún. komplex és a rendszerszolgáltatók. A logisztikai szolgáltatók főbb csoportjairól az 1. táblázat ad áttekintést [1].
A logisztikai szolgáltatók tevékenységi körének bővülése
Hagyományos (egyedi) szolgáltatók
A logisztikai szolgáltatóvállalatok egyre szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak. Az ipari és kereskedelmi vállalatoknak ugyanis egyre nagyobb az igénye arra, hogy a megrendelésekkel kapcsolatos minden tevékenységet – a rendelésfelvételtől a rendelésfeldolgozáson, a kiszállításon és a fizetésen át a vevőknek nyújtott szervizszolgáltatásokig – egy szolgáltató hajtson végre. Ezért a logisztikai
Az ügyfelek széles körének nyújtanak – általában rövid távú szerződés keretében – szállítási, rakodási, raktározási szolgáltatásokat. Saját szállító, rakodó, raktártechnikai eszközökkel rendelkeznek (pl. szállító, rakodó, raktározó vállalatok). 1. táblázat
A logisztikai szolgáltatók főbb csoportjainak rövid jellemzése Logisztikai szolgáltatók
Szolgáltatásaik
Ügyfélkör
Az üzleti kapcsolat jellege
Hagyományos (egyedi) szolgáltatók
Egyes logisztikai teljesítmények (pl. szállítás, raktározás)
Nagyszámú, gyakran változó Igen különböző időtartamú
Speciális szolgáltatók
Egyes árufajtákra (pl. hűtött áruk, veszélyes áruk) specializáltak
Korlátozott számú
Komplex szolgáltatók
Integrált szolgáltatások, más szolgáltatók erőforrásainak bevonásával
Nagyszámú, gyakran változó Rövid távú, illetve gyakran változó
Rendszerszolgáltatók
Az egyes ügyfelek igényeihez igazodó átfogó szolgáltatások
Kisszámú, nagy megrendelő
34
Viszonylag stabil
Hosszú távú
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
egészének irányítására is kiterjednek. Ezek a logisztikai szolgáltatók – harmadik félként – beékelődnek a tradicionális vevő–szállító kapcsolatokba, lehetővé téve a vevő–szállító viszony újraértelmezését és új – a logisztikai szolgáltatókat is magába foglaló – folyamatok kialakítását. Ezért az ilyen szolgáltatókat 3PL (Third Party Logistics System Provider) szolgáltatónak nevezik.
Speciális szolgáltatók Meghatározott árufajtákra, illetve piaci területekre (pl. hűtött áruk, veszélyes áruk, túlméretes vagy túlsúlyos áruk, bútorok szállítása) fókuszálják tevékenységüket. Komplex szolgáltatók
A 4PL (Fourth Party Logistics System Provider) szolgáltatók az ellátási lánc (Supply Chain) koordinátor, integrátor szerepet látják el. A saját és az ellátási láncban működő többi cég erőforrásait és képességeit felhasználva megtervezik, menedzselik és kontrollálják az ellátási lánc folyamatait. A 4PL szolgáltatóknak olyan gyakorlattal, know-how-val és IT- (információtechnológiai) támogatással kell rendelkezniük, amely ezt az integrátori funkciót lehetővé teszi. Bár a 4PL cégek elvileg lehetnek eszközök nélküli, virtuális cégek is, a gyakorlatban leginkább a 3PL szolgáltatók pozicionálják magukat az ellátási lánc integrátorának szerepébe.
Ugyancsak az ügyfelek széles körének kínálják szolgáltatásaikat. Ezek azonban – az egyedi szolgáltatókkal ellentétben – integrált szolgáltatások, melyekhez más szolgáltatók erőforrásait saját kapacitásaikkal kombinálják: pl. kombi társaságok, KEP-szolgáltatók (Kurier-, Express-, Paketdienste = futár-, expressz-, csomagszállító vállalatok). Rendszerszolgáltatók Átfogó, a mindenkori ügyfelek igényeinek megfelelő, sokrétű szolgáltatást nyújtanak (1. ábra). Szolgáltatásaik az ellátási lánc egy részének vagy
logisztikai rendszerszolgáltatások
logisztikai alapszolgáltatások szállítási
rakodási
raktározási
járulékos szolgáltatások az anyagáramlás irányításához kapcsolódó szolgáltatások kiegészítő információs szolgáltatások
információs szolgáltatások járulékos logisztikai szolgáltatások (pl. csomagolás, komissiózás)
kiegészítő szolgáltatások (pl. árazás, címkézés)
1. ábra A logisztikai rendszerszolgáltatások főbb csoportjai
35
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
5. Biztonság (árukárok, veszteségek előfordulása) 6. Rugalmasság (alkalmazkodóképesség a vevői igények változásaihoz) 7. Az információs és kommunikációs kapcsolatok minősége (pl. küldeménykövetés lehetősége)
Miután mind a 3PL, mind a 4PL kifejezés meghonosodott, a szakirodalomban – utólag – napvilágot látott az 1PL és a 2PL definíciója is. Eszerint 1PL-nek (First Party Logistics) nevezik azt az üzleti modellt, amelyben a vállalat a logisztikai funkciókat egyedül, saját eszközökkel látja el.
*
A 2PL (Second Party Logistics) pedig az a konstrukció, amelyben bizonyos alap logisztikai funkciókat (raktározás, szállítás) logisztikai szolgáltatók végeznek, de e műveletek komplexitása nem éri el a 3PL szintet, és a szolgáltatóval nincs kialakult partneri viszony. [3]
2,1 2,3
2,5
1 = nagyon fontos; 5 = nem fontos
A logisztikai szolgáltató központok főbb típusai A logisztikai erőforrás-kihelyezés elterjedése, (a logisztikai feladatok egyre nagyobb arányú kiszervezése) meggyorsította a logisztikai szolgáltatóvállalatok létrejöttét és az együttműködésüket elősegítő koncentrált telepítést, azaz a logisztikai szolgáltató központok létesítését.
A logisztikai szolgáltatások minősége A megbízó és a logisztikai szolgáltató közötti tisztességes partneri viszony alapját a jól kidolgozott, pontosan definiált szolgáltatásiszint-szerződések teremtik meg. A szolgáltatásiszint-szerződés (SLA = Service Level Agreement) bevált gyakorlatnak tekinthető a magyarországi logisztikai erőforráskihelyezés területén is.
A logisztikai szolgáltató központ meghatározás értelmezése napjainkban nem egységes. Egyaránt logisztikai szolgáltató központnak nevezik: • a logisztikai szolgáltatóvállalatok központi telephelyeit; • az ipari parkok kiszolgálására létesült logisztikai központokat; • az országos jelentőségű áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központokat; • az áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok alközpontjaiként (szatellitjeiként) működő áruforgalmi alközpontokat; • a virtuális logisztikai szolgáltató központokat.
A logisztikai szolgáltatók teljesítménye szolgáltatásaik minőségével jellemezhető. A logisztikai, ellátási/elosztási/szállítási szolgáltatások minőségi kritériumai fontossági sorrendben (német ipari és kereskedelmi vállalatoknál végzett felmérések alapján) a következők [4]: Érték* 1. Megbízhatóság, pontosság 1,5 2. Gyorsaság (szállítási idő) 1,8 3. Kiegészítő szolgáltatások (pl. a vámkezelés) igénybevételének lehetősége 2,0 4. Ár 2,1
A logisztikai szolgáltató központok közös sajátossága, hogy szolgáltatásaik közhasznúak, azaz szolgáltatási szerződés kötése esetén – megfelelő díjazás ellenében – bárki igénybe veheti azokat.
36
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
gedhetetlen részük a kombiterminál. Hálózati rendszerben működésük lehetővé teszi az országok, régiók közötti áruszállítási feladatok, jól szervezett környezet- és költségkímélő megoldását, a szállítási (eljutási) idők lerövidítését.
Áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok Fontos közlekedési útvonalak (folyosók) metszéspontjában levő központi telephelyek, ahol közlekedési és más logisztikai szolgáltató vállalatok kínálnak együtt áruszállítási és más logisztikai szolgáltatásokat. A vállalatok térbeli közelsége ideális lehetőséget nyújt az együttműködésre, tevékenységeik összehangolására. Széles körű logisztikai szolgáltatást kínálnak a vonzáskörzetükben levő ipari és kereskedelmi vállalatok számára.
Az áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok szolgáltatásairól a 2. táblázat ad áttekintést, felsorolva a lehetséges szolgáltatások körét. Az egyes központok szolgáltatási palettája ettől többnyire szűkebb, behatárolja az adott központba települő szolgáltatóvállalatok kínálata, illetve az ügyfelek szolgáltatások iránti kereslete.
Mivel a távolsági és a helyi szállítás (legalább két közlekedési alágazat) kapcsolódási helyei, elen-
2. táblázat Az áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok szolgáltatási kínálata Létesítményi szolgáltatások
• • • •
közmű, távközlési infrastruktúra üzemeltetése, fenntartása; közösen használt területek, épületek fenntartása, épületek, területek bérbeadása; a bérbe adott épületek, területek fenntartása
Logisztikai alapszolgáltatások
• •
szállítás-előkészítéssel kapcsolatos szolgáltatások; hagyományos szállítási (helyi, távolsági szállítások), szállítmányozási, rakodási szolgáltatások; raktározási szolgáltatások; kombitermináli szolgáltatások
• • Kiegészítő logisztikai szolgáltatások
• • • •
finishing szolgáltatások (pl. csomagolás, árazás, címkézés); üzemanyag-ellátás; szállítójárművek, anyagmozgató gépek, szállítási segédeszközök bérbeadása, javítása, karbantartása; étkezési, szállás, kereskedelmi szolgáltatások
Biztonsági, rendészeti (felügyelet) szolgáltatások
• • • •
rendőrségi, közlekedés-, környezetfelügyeleti szolgáltatások, őrzés, vagyonvédelem; tűzoltósági; elsősegély-nyújtási, ügyeleti szolgáltatások
Ügyviteli szolgáltatások
• • • • •
vámkezelési; biztosítási; banki, postai; számítógépes adatátvitellel és kommunikációval kapcsolatos szolgáltatások
Információs és tanácsadási szolgáltatások
• • • •
logisztikai tanácsadás; fuvartőzsdei (fuvarközvetítési) szolgáltatások; biztosítási, jogi tanácsadási; reklámszolgáltatások
37
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
hetővé teszik a korszerű city-logisztikai koncepciók megvalósítását. [5]
Meg kell azt is említeni, hogy az országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központok létesítése jelentős beruházással jár. Megtérülési idejük hoszszú, létesítésük többnyire csak állami támogatással lehetséges. Ezért az ilyen központok egyben a közés a magántőke együttműködésének (Public Private Partnership = PPP) helyei is, mivel a földterület megszerzése az állam és a helyi önkormányzatok közreműködésével történik – miközben a logisztikai létesítmények zöme privát tőkéből épül.
Virtuális, több telephelyes (kooperatív) logisztikai szolgáltató központok A virtuális vállalatok analógiájára formálódnak az utóbbi években. A virtuális központok egyrészt az adott régióban már korábban betelepült szolgáltatókat fogják össze, másrészt a régióban létesített különböző profilú alközpontok közötti koordináció lehetőségét teremtik meg. Ez a megoldás tehát nem jelenti az erőforrások térbeli koncentrációját, de az együttműködésben részt vevők a piacon képesek olyan komplex logisztikai szolgáltatásokat nyújtani, amelyeket egyébként csak a multimodális szolgáltató központok vagy a nagy multinacionális szolgáltatók tudnak megvalósítani.
Áruforgalmi alközpontok Egyre fontosabb szerepet játszanak a közvetett ellátási/elosztási/szállítási láncok megvalósításában az áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok mellett. A gazdasági körzeteken belül a koncentrált áruforgalmi igények keletkezési helyeinek közelében (pl. városok szélén vagy egyéb sűrűn lakott települések, illetve ipari körzetek centrumában) létesíthetők. Céljuk, hogy egyrészt a meglevő környezetbarát (vasúti, folyami) közlekedési kapcsolatok minél nagyobb távolságon kihasználhatók legyenek, és ezáltal is tehermentesítsék a teherforgalom alól a közutakat, másrészt, hogy az ügyfelek részére közeli telephelyekről tegyék lehetővé bizonyos logisztikai szolgáltatások igénybevételét.
A virtuális logisztikai szolgáltató központ jogilag független vállalkozás, személyek, intézmények együttműködési formája, amely a szolgáltatást a közös üzletértelmezés alapjaira helyezi. A kooperáló egységek elsősorban a fő profiljukba tartozó tevékenységükkel vesznek részt az együttműködésben, és a harmadik féllel szemben mint egységes szolgáltató lépnek fel. A szervezetileg különálló egységekből létrejövő központ akkor képes az egyes szervezetei által kínált szolgáltatásoknál komplexebb szolgáltatásokat (szolgáltatáscsomagokat) nyújtani, ha meg tudja valósítani ezeknek az önálló gazdasági szervezeteknek a hatékony együttműködését. Ennek alapvető feltétele a megfelelő információs csatornák kiépítése és működtetése. A virtuális irányító központ egységes informatikai szervezet keretében teszi lehetővé a feladatok és a szolgáltatási kínálatok egymáshoz rendelését, és ennek megfelelőn a rendszer hatékony működtetését. [6]
Az áruforgalmi alközpontok tevékenysége általában csak a körzeti ellátáshoz–elosztáshoz kapcsolódó logisztikai alapszolgáltatásokra (pl. helyi szállítás, gyűjtő–terítőjáratok szervezése, járműrakodás, átmeneti tárolás) korlátozódik. A városok szélén, kedvező közlekedési kapcsolatokkal rendelkező telephelyeken létesülő áruforgalmi alközpontok city-termináli funkciókat is elláthatnak. A város áruellátó bázisát képezik, le-
38
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
Áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok Nyugat-Európában és Magyarországon
Garoner volt. Ezek fejlesztését kikényszeríttette az is, hogy a főváros vezetése kitiltotta a városból a 22 m2-nél nagyobb, a belvárosi kerületekből pedig a 10 m2-nél nagyobb területigényű tehergépkocsikat.
Nyugat-Európa A nyugat-európai országokban (elsősorban Németországban, Olaszországban és Franciaországban) – felismerve a logisztikai/áruszállítási szolgáltatások iránti kereslet várható növekedését és átalakulását, továbbá a közlekedési, szállítmányozó és más logisztikai szolgáltatóvállalatok térbeli koncentrációjából származó előnyöket – már a 80-as évek második felében megkezdték az áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok kialakítását, majd ezek nemzeti/nemzetközi hálózatba szervezését.
Olaszország Az eddig létesített áruforgalmi központok (centro merci-k) elsősorban a kombinált fuvarozással kapcsolatos feladatokat oldják meg. Ezek egy része logisztikai szolgáltatófunkciókat is ellát (ún. interport) (pl. Bologna, Verona, Torino, Padova, Parma, Livorno, Rivalta, Schrivia, Novara). Hollandia Az ország közlekedés-földrajzi adottságai, területi kapcsolatai miatt a logisztikai szolgáltató központok fő feladataként a tengeri kikötőkbe érkező áruk kontinentális elosztását, illetve a tengeri hajózással továbbításra kerülő áruk gyűjtését, rendezését, a rakodási feladatok gyors megoldását jelölték meg. Ilyen szempontból kiemelkedő a rotterdami kikötő, illetve áruforgalmi központ szerepe.
Németország A Szövetségi Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztési Tervébe illesztve, már a 80-as évek végére elkészült az áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok hálózatának koncepciója. Ennek lényege, hogy a fontosabb gazdasági és szállítási csomópontokba logisztikai szolgáltató központot kell telepíteni, amelyek között az áruáramlást vasúti kapcsolattal kell megoldani.
Egyesült Királyságban A szigetet a kontinenssel összekötő – a La Manche csatorna alatti – vasúti alagút megnyitását követően (1994-től) indult meg az intenzív fejlesztés. Az ún. Freight Village koncepció szerint vasúti infrastruktúrára telepített többfunkciós áruforgalmi központokat és logisztikai szolgáltató központokat létesítenek (pl. Liverpool Freeport, Manchester Trafford Park).
A központok lényeges feladataként jelölték meg a közlekedési alágazatok közötti gyors átterelés megoldását is, amely magába foglalja • a nagy távolságú szállítások közútról vasútra terelését, • a régióban levő városok city-logisztikai projektjeit.
Mediterrán logisztikai szolgáltató központok Mediterrán logisztikai szolgáltató központokként szokás emlegetni a Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban létesített (létesítendő) központokat.
Franciaországban Az első jelentősebb logisztikai szolgáltató központ a Párizstól délre fekvő Sogaris és az észak-keleti
39
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
• kijelölte azokat a szűkebb körzeteket (országrészeket), amelyek alkalmasak lehetnek egy (Budapest esetén több) logisztikai szolgáltató központ eredményes üzemeltetésére; • meghatározta a kialakításra ajánlható logisztikai szolgáltató központok típusait és mutatóit.
A spanyolországi központok közül három Madridban van (Barajas, Coslada, Vallecas központ). Kiemelkedő még a sevillai, a malagai, a barcelonai, a zaragozai és a bilbaói központok szerepe. Portugália egyetlen központja (Zona de Actividade Logistica do Vela de Tejo), amelyet Lisszabontól 110 km távolságban létesítettek, 22 hektár területen a logisztikai szolgáltatások szinte teljes skáláját nyújtja.
Célok A logisztikai szolgáltató központok létesítésének legfőbb céljai között szerepelt, hogy: • Magyarország ennek révén a komplex európai logisztikai hálózat részévé válhat, nagyobb esélyt teremtve a hazai kereskedelemnek, iparnak, mezőgazdaságnak; • az európai logisztikai hálózatba integrált magyar központok Kelet-Európa irányába jelentős gazdasági eredményt hozó elosztó–gyűjtő központokként működhetnek; • a tranzit áruforgalom gazdasági értéke jelentős lehet, amennyiben a központok kedvező szolgáltatási ajánlatokkal meg tudják szakítani az áru útját, így segítve elő egy adott térség gazdasági fejlődését; • képes lehet – a logisztikai szolgáltató központok gyűjtő és terítő szerepével összhangban – a nagy távolságú közúti szállítás vasútra terelésével csökkenteni a közlekedés által okozott környezetszennyezést. [7]
Görögország csak a volt szocialista országokon keresztül tud szárazföldi kapcsolatot létesíteni az EU többi tagállamával, ezért a fejlesztés is később indult meg. Az 1998-ban készült koncepció szerint tíz központot létesítenek. Ezek közül a legjelentősebb lesz a pireuszi kikötőhöz kapcsolódó logisztikai szolgáltató központ. Magyarország Hogy hazánk is minél előbb bekapcsolódhasson az áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok – mint logisztikai csomópontok – összekapcsolásával létrejövő eurologisztikai rendszerbe, továbbá, hogy minél hatékonyabban kielégíthetők legyenek a fuvaroztatók logisztikai szolgáltatások iránti egyre növekvő igénye, már 1991-ben megkezdődtek a fejlesztéssel kapcsolatos kutatások. Ezek eredményeként elkészült a magyar áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok hálózatának prekoncepciója, amely: • az ország különböző területei gazdasági potenciáljának értékelésére, az európai és magyarországi infrastruktúra elemzésére és nemzetközi áruforgalmi felmérésekkel kialakított információbázisra épül;
Országos koncepció Az áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok jelenleg érvényes országos koncepciója, amelyet 1998-ban fogadott el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogelődje a KHVM, tizenegy körzetben tizenhárom központ létesítését tartalmazza, amelyek mindegyike rendelkezik majd közúti és vasúti kapcsolattal.
40
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
2. ábra A tervezett országos logisztikai szolgáltató központ (LSzK) hálózat és vonzáskörzetei
A tervben szereplő központok kiépítésének tervezett sorrendje középtávon: BILK, Székesfehérvár, Szolnok, Záhony központok. [8, 9]
Az országos hálózatba tartozó körzetek és központok a következők (2. ábra): • Soroksár Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) a budapesti körzetben; • Nagytétény (Harbor Park) a budapesti körzetben; • Csepel (MAHART Szabadkikötő) a budapesti körzetben; • Sopron (GySEV) a nyugat-dunántúli körzetben; • Nagykanizsa a dél-dunántúli körzetben; • Győr az észak-dunántúli körzetben; • Székesfehérvár a közép-dunántúli körzetben; • Baja a dél-magyarországi körzetben; • Szolnok a közép-alföldi körzetben; • Szeged a dél-alföldi körzetben; • Debrecen a dél-keleti körzetben; • Miskolc és Tiszaújváros az észak-keleti körzetben; • Záhony az észak-tiszántúli körzetben. [8]
Meg kell jegyezni, hogy a tervezett központok nagyságrendjüket, funkciójukat tekintve eltérőek. Kiemelt szerepe van a nemzetközi áruszállítási feladatok megoldásában a BILK, Sopron, Záhony, Csepel központoknak. Valamennyi központ egyben a vámeljárás kiemelt helyszíneként is funkcionál, illetve fog funkcionálni. A vámhivatalok száma hazánk uniós csatlakozását követően háromszázról kb. a tizedére csökken, miközben a szolgáltatások színvonalának növelésére van szükség. Fontos szempont, hogy a vámhivatalok „érdeksemleges” helyen működjenek.
41
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
kozott országok közül Csehország foglalja el a legkedvezőbb pozíciót, a rangsorban 5. helyet; Lengyelországot a hatodik helyre, hazánkat pedig a kilencedik helyre sorolták (3. táblázat) [10].
MLSzKSz Az országban már működő, illetve létesítendő logisztikai szolgáltató központok hatékony kooperációjának megvalósítására, a közös érdekek mentén kialakítandó együttműködés koordinálására alakult meg 2002-ben a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSzKSz). A Szövetség alapító tagjai: • BILK Logisztikai Rt., (Budapest) • BILK Kombiterminál Rt. (Budapest), • DELOG Kft. (Debrecen); • GYSEV-Raaberlag Igazgatóság (Sopron); • Harbor Park (Nagytétény); • LOGISZOL Kft. (Szolnok); • LOGISZTÁR Kft. (Székesfehérvár); • MAHART-Csepeli Szabadkikötő; • Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht.; • PRAELOG Kft. (Szeged). [6, 9]
3. táblázat Egyes európai országok értékelése a logisztikai telephelyek megválasztása szempontjából [10] Rangsor
Az európai országok rangsora Az előrejelzések szerint a kelet-közép-európai régió egyre inkább felértékelődik a logisztikai szolgáltató központok szempontjából. Ez a tendencia már az Európai Unió 2004. május 1-jei bővítése előtt is megkezdődött. Már a 90-es években számos nyugat-európai logisztikai cég létesített telephelyet a kelet-közép-európai országokban, így hazánkban is. A nyugat-európai logisztikai szakemberek szerint azonban a „klasszikus” logisztikai telephelyek továbbra is a kontinens nyugati felén maradnak [10].
Ország
Pontszám
1.
Belgium (B)
5,1
2.
Franciaország (F)
5,3
3.
Németország (D)
5,5
4.
Hollandia (NL)
6,3
5.
Csehország (CZ)
6,5
6.
Lengyelország (PL)
6,9
7.
Ausztria (A)
6,9
8.
Olaszország (I)
7,2
9.
Magyarország (HU)
7,5
10.
Nagy Britannia (GB)
8,0
11.
Portugália (P)
9,4
12.
Spanyolország (ESP)
9,5
13.
Oroszország (RUS)
9,6
14.
Írország (IRL)
11,0
15.
Svédország (S)
11,7
A rangsorolást egy ún. scoring (pontozásos) modellel tizenöt olyan értékelési kritérium alapján végezték, amelyek általában döntő szerepet játszanak a logisztikai szolgáltató központok telephelyének megválasztásakor, ilyenek pl.: a telephelyek bérleti díjai (4. táblázat); a telekárak; a munkabérköltségek; a közlekedési rendszerek minősége, a közlekedési infrastruktúra közlekedési alágazatonkénti bontásban; közlekedési kapcsolatok az EUtagállamok, illetve a keleti országok felé.
A Cushman &Wakefield Healey & Baker nemzetközi ingatlantanácsadó cég európai részlegének legújabb, 2004-ben készült tanulmánya szerint az európai logisztikai telephelyek megválasztása szempontjából a vizsgált tizenöt európai ország közötti rangsorban első Belgiumot Franciaország, majd Németország követi. Az EU-hoz most csatla-
42
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
nítják. Franciaország második helyét elsősorban jó közlekedési infrastruktúrájának és viszonylag alacsony telephely bérleti díjainak köszönheti. Németország harmadik helye kitűnő légi és vasúti áruszállítási rendszerével, valamint központi földrajzi elhelyezkedésével magyarázható.
4. táblázat Az európai logisztikai telephelyek bérleti díjai 2003-ban [10] Rangsor
Telephely
1.
London
2.
Stockholm
3.
Ország GB
Havi bérleti díj EUR/m² 11,0
S
9,08
Moszkva
RUS
8,92
4.
Dublin
IRL
7,67
5.
Frankfurt
D
7,5
6.
Schiphol
NL
7,08
7.
Barcelona
ESP
6,92
8.
Glasgow
GB
6,5
9.
München
D
6,5
10.
Berlin
D
6,0
11.
Stuttgart
D
5,5
12.
Malmö
S
5,42
13.
Róma
I
5,17
14.
Bécs
A
5,0
15.
Prága
CZ
5,0
16.
Budapest
HU
5,0
17.
Amszterdam
NL
5,0
18.
Varsó
PL
5,0
19.
Madrid
ESP
4,83
20.
Rotterdam
NL
4,58
21.
Salzburg
A
4,5
22.
Párizs
F
4,42
23.
Poznan
PL
4,33
24.
Lisszabon
P
4,0
25.
Brüsszel
B
3,92
Csehország foglalja el a legkedvezőbb pozíciót a rangsorban az EU-hoz most csatlakozott országok közül. Ezt elsősorban annak tulajdonítják, hogy viszonylag alacsonyak a telekárak és alacsonyak a munkabérköltségek, valamint, hogy Csehország közlekedési kapcsolatai kedvezőek mind az EU országok, mind Kelet felé. Magyarország vonatkozásában ugyancsak a viszonylag alacsony telekárakat és az alacsony munkabérköltségeket, a rendelkezésre álló vasúti hálózatot értékelik pozitív szempontként. Egyébként a logisztikai telephelyek bérleti díjai szempontjából hazánk az európai összehasonlításban a vizsgált tizenöt ország között a középmezőnyben foglal helyet (4. táblázat). A nyugat-európai szakemberek előrejelzései szerint hazánk a jövőben elsősorban a nyugatról DélKelet-Európa felé tartó áruforgalomban tölthet majd be fontos logisztikai fordítókorong szerepet. [11]
Irodalom [1] Mehldau, M.; Schnorz, M.: Trends und Strategien im Markt der Logistik-Dienstleister. Handbuch Logistik. Schäffer-Poeschal Verlag, Stuttgart, 1999.
Belgium vezető helyét a rangsorban piacképes bérleti díjainak, az EU szívében való földrajzi elhelyezkedésének és kitűnő közúthálózatának tulajdo-
[2] Richtig im Markt positioniert. = Logistik Heute, 2003. 11. sz. p. 26–27.
43
Tanulmánytár * Ellátási/elosztási logisztika
[3] Lukács I.; Teleki K.: Logisztikai outsourcing Ma-
[7] Mondovics J.: Magyarország potenciális logiszti-
gyarországon. = Supply Chain Management, 7. k.
kai központ. = Tranzit, 4. évf. 2. sz. 2004. p.
9. sz. 2003. p. 14–16.
32–33. [8] Közlekedéstudományi Intézet Kht. honlapja:
[4] Baumgarten, H.; Stabenau, H.; Steger, V.; Zentes,
www.kti.hu
J.: Qualitäts- und Umweltmanagement logistischer Prozessketten. Verlag Paul Haupt, Bern/Stuttgart,
[9] Gazdasági és Közlekedési Minisztérium:
Wien, 1998.
www.gkm.hu [5] Tarnai J.: Logisztikai központok. Közlekedési [10] Traumland auf dem Treppchen. = Logistik Heute,
rendszerek és infrastruktúrák. Magyarország az
2004. 4. sz. p.50–52.
ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA, Budapest, 2000. p.
[11] Neue Logistikmärkte. = Logistik Heute, 2004. 4.
213–227.
sz. p. 48–49. [6] Logisztika I. – Bevezető fejezetek. (Szerk.: Prezenszki J.) BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 2003.
Kapcsolódó honlapok BME Közlekedésüzemi Tanszék
GySEV – Raaberlag Igazgatóság (Sopron)
www.kku.bme.hu
www.gysev.hu
MLSzKSz
DELOG Kft. (Debrecen)
www.mlszksz.hu
www.delog.hu
BILK Kombiterminál Rt. (Budapest)
LOGISZTÁR Kft.(Székesfehérvár)
www.bilkkombi.hu
www.logisztar.hu
BILK Logisztikai Rt. (Budapest)
LOGISZOL Kft.(Szolnok)
www.bilk.hu
www.logiszol.hu
MAHART Rt. – Csepeli Szabadkikötő (Budapest)
PRAELOG Kft.(Szeged)
www.mahart.hu, www.szabadkikoto.hu
www.praelog.hu
Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft. (Budapest)
ÁTI DEPO Rt.
www.harborpark.hu
www.atidepo.hu
44