Logisztikai hálózatok

Logisztikai hálózatok Szerzők: Prof. Dr. Illés Béla, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, egyetemi docens Dr. Bányai Tamás, egyetemi docens Lektor:

Dr. Sárközi György, vezérigazgató, az év logisztikai menedzsere 2010-ben

Logisztikai hálózatok

Fejezetek 1.

Rendszerszemlélet a logisztikában Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

2.

System Engineering Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

3.

Rendszeranalízis Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

4.

Anyagáramlási rendszerek modellezése Forrás: D. Ziems: Technische Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

5.

Termékazonosítás logisztikai rendszerekben Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

6.

Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

7.

Minőségbiztosítás és logisztika Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.


1. Rendszerszemlélet a logisztikában Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Logisztikai hálózatok 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

A rendszerben történő gondolkozás alapfogalmai


Példa: iparvállalat

Kapcsolatok Anyagáramlás Információ Energia Szociális kapcsolatok Alárendeltségi sorrend Műveleti sorrend … Környezet Vevők Piac Konkurencia Beszállítók Műszaki szint Szervezetek Kooperációs partnerek Jogi szabályozás …


Rendszerhierarchia

Legfelső rendszer

Konszern

Vizsgált rendszer

Iparvállalat

Alrendszer 1. rendezés

Osztály 1

Alrendszer 2. rendezés Elemi szint


Osztály 2

Munkahely 2.1

Személyek

Osztály 3

Munkahely 2.2

Gépek

Szerszámok

Egy rendszer felbontása

Vállalat

Nemzetgazdaság Iparág Vállalat

Főosztályok

Üzem Osztály

Osztályok

Fokozatos ábrázolás


Szintenkénti ábrázolás

Logisztikai rendszer modellje a folyamatláncban

Információáramlás

Szinkronizálás Anyagáramlás

Beszállító


Vevő

Logisztika fogalmi meghatározása

A logisztika minden anyag- és információáramlási folyamat kialakítása, tervezése, irányítása a vásárlói megrendelések kielégítése érdekében. Logisztika feladatai: A logisztikai célok megalkotása és ellenőrzése Logisztikai rendszer létrehozása Vásárlói megrendelések irányítása, például a befolyásoló tényezők tervezése és kézbentartása Rendelési és szállítási folyamatok kidolgozása és megvalósítása az anyagok és áruk mozgatása és raktározása vonatkozásában


Egy rendszer logisztikai aspektusai


Példák logisztikai rendszeraspektusokra

Vállalat Elemek: működési területek (értékesítés, gyártás, fejlesztés, stb.) Aspektusok: információfolyam, rendelési igény, költségtényezők, stb. Európa Elemek:

államok, politikai egységek

Aspektusok:

kereskedelem, közlekedés, valutaviszonyok, stb.

Ember Elemek:

fej, kéz, kar, láb

Aspektusok:


idegrendszer, vérkeringés

Vevő

5

Készáru raktár

10

Szerelési késztermék

20

Minőségellenőrzés

70

Műhely

10

Hulladék

Félkész termék tároló

Anyag bemenet

Nyersanyag tároló

Beszállító

Szerszámtároló

Kimenet

Anyag bemenet

Bemenet

Beszállító

Gyártási folyamat struktúrájának ábrázolása mátrix-szal

100 5

Szerszámtároló Nyersanyag tároló

70

Félkész termék tároló

100

65

10

Hulladék Műhely Minőségellenőrzés Szerelési késztermék Készáru raktár


5

10 155

5

070 10 65 65

Elem- és viszonylatkategóriák Áramlások

Viszonylatkategóriák

Fizikai kapcsolatok

Szerv. kapcs.

Elemkategóriák Fizikai/helyiségbeli egységek Területek, helységek, munkaterületek Gépek Aggregátok, modulok

X X X

X X X

X X X

X X X

Szervezeti egységek Felelősségi területek, költséghelyek

X

(X)

X

X

X

X

Funkciók/feladatok Tervezés, döntés, összerendelés, irányítás Folyamatelemek Anyag és információ bemenet vonatkozásában gyűjtés, ellenőrzés, feldolgozás

X

X

X

X

X (X) (X) (X)

X

X

X X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

Problémakomponensek Vezetés, minősítés, motiváció, minőség Személyi csoportok Minősítési szintek, belföldiek, külföldiek, alsó-, közép- és felső vezetés


X

X X

X

X

X

Rendszer figyelembevételének módjai

Rendszermodell, mint a rendszerben gondolkozás alapja A modellek a valóság absztrakciói

A rendszer figyelembevételének módjai: Környezetorientált Hatásorientált Struktúraorientált


Rendszer figyelembevételének módjai


Rendszer figyelembevétele hatásorientált módon

Rendszer Kimenet (K)

Bemenet (B) Átviteli függvény: K = f (B)


Rendszer figyelembevétele struktúraorientált módon

Elvezetési módok

KÖRNYEZET

Rendszerhatár Szerszámok

Szerszámtároló

Nem értékesíthető hulladék

Értékesíthető hulladék

Használt anyag kereskedés

Használhatatlan szerszámok

Hulladéktároló

Selejt

Visszáru Szerszámok

Beszállító

Beszállítás

Bemeneti anyagellenőrzés

Nyers- és segédanyag

Nyers- és segédanyag raktár

Nyers- és segédanyag

Hulladék

Mechanikus gyártás

Félkész termékek Kész részek

Vásárolt félkész termékek

Félkész áru tároló

Félkész áru

Késztermék

Pótalkatrészek

Vevők

Spedíció

Visszáru


Késztermék szerelése

Késztermék

Késztermék tároló

Feldolgozott anyag

Ellenőrzés

Rendszerben gondolkozás a system engineeringben

Hatás iránya

Rendszer Megoldási rendszer

„Problématerület“

Gondolkodási irány Probléma figyelembevételének tárgya


Megoldáskeresés tárgya

2. System Engineering Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Logisztikai hálózatok 2. System Engineering

A top-down építkezés elve

Rendszerek tervezése során célszerű mindig a nagy, átfogó dolgoktól kiindulva a részletek felé haladva tervezni és nem fordítva. Változatképzés – nem az első legjobbnak ígérkező változatot kell kiválasztani, hanem alternatívákat kell képezni. Tervezési fázisokra bontás – a rendszer tervezésének és megvalósításának folyamatát az időhorizonton tervezni szükséges. Problémamegoldás ciklusa – a problémák megoldása során egy művelei logika alkalmazása szükséges módszertani és időbeli ütemezés szempontjából (fázisok).


System engineering komponensei


Fokozatos változatképzés elve

Probléma

Megoldási elvek változatai

Koncepcióváltozatok

Részletes koncepció változatai


Változatképzés aspektusai

A változatképzés elmaradása esetén várható kihatások: A legjobb megoldás megtalálásának elmaradása. Komoly problémák fellépése a projekt egy már előrehaladott állapotában (újrakezdés, határidő tartása) Választási alternatívák kidolgozása esetében várható kihatások: A megoldások csak részleteikben különböznek egymástól. Egy „kedvenc” megoldás megerőltetés nélkül kiválasztható és egy sejthetően rosszabb megoldással összevethető


Fázisképzés A rendszer és a megoldás életciklusa Kezdet

Fejlesztés alatt lévő rendszer (kiegészítő részletezés)

Rendszer megvalósítás alatt

Át-/újraépítés Megszüntetés

Üzemeltetés

Állapotok és eredmények Probléma

Megoldási elv

Koncepció

Részletes tervek

Bevezetésre kész rendszer

Bevezetett rendszer

Elavult nem kielégítő rendszer

Projektfázisok

Kezdet

Előtanulmány

Fő tanulmány

Kezdet


Részletes tanulmány

Rendszerépítés

Rendszer bevezetése

Projektzárás


Projektzárás

A fázismodell módozatai

Fázisok összekapcsolása Kis méretű áttekinthető projekteknél, például elő- és főtanulmány összekapcsolása Fázisok kiterjesztése Előtanulmányok, elő-megvalósíthatósági tanulmányok készítése Fázisok átlapolása Részmegoldások korai bevezetése


A fázismodell aspektusai I. Koncepciószintű döntés – ráfordítás és haszonelemzés Ráfordítás A fejlesztési és ráfordítási költség egyszer jelentkezik Az üzemeltetési ráfordítás visszatérő elem Haszon Tervezési haszon: a know-how növekedése a projekt megszakadása esetén is Üzemeltetési haszon: a részmegoldások vagy a teljes megoldás bevezetésétől Ráfordítás részei a – a rendszerépítés fázisában nagy a beruházási ráfordítás (gépek és létesítmények) b – a rendszerépítés fázisában alacsony beruházási ráfordítások (programozás)


Ráfordítás 100 %

a 50 %

b

Idő Előtanulmány

Főtanulmány


Rendszerépítés

Bevezetés Intenzifikálás

A fázismodell aspektusai II. Részmegoldások integrációja Részmegoldások (részletes koncepciók) a teljes rendszer hibás működését is okozhatják, ezért a tervezés korai fázisában össze kell vetni a teljes rendszerrel. Minél később kerül a hiba felismerésre, annál nagyobb a következménye! DE! Minél tovább fut a projekt, annál több ismeret gyűlik össze a rendszerről!

nagy

Előtanulmány

Főtanulmány


Rendszerépítés

Alapismeretek A tudás mértéke

alacsony


Ismeretek a rendszerről

Bevezetés Intenzifikálás

Használat

Idő

A fázismodell aspektusai III.

A magasfokú innováció részletkérdéseknél kritikus lehet

Az innováció lehetőségei A rendelkezésre álló megoldási módszerek integrálása egy új megoldási módszerrel A megoldási módszerek teljesen újak Az új megoldási módszereknél két esetben van jelentőségük Amennyiben a teljes megoldás eredménye csak nehezen becsülhető előre Minél nagyobbak a koordinációs feladatok.


A fázismodell aspektusai IV. – a teljes koncepció dinamikája PERIÓDUSOK 1

P R O J E K T F Á Z I S O k

Előtanulmány


Rendszerépítés

Lehetséges külső behatások

2. System Engineering

3

4

5

Teljes koncepció

TK egyeztetés

TK egyeztetés

TK egyeztetés

Részletes koncepció 1



Megoldási elv

Főtanulmány


2


Különböző megvalósítási állapotok

6

A fázismodell aspektusai V. Átlapolt megoldási módszer Egyes részmegoldások már akkor bevezetésre kerülhetnek, amikor mások még csak a részletes tanulmány fázisában vannak. Utólagos módosítások csak nehezen, vagy egyáltalán nem végezhetőek el. Azonnali intézkedések Az azonnali intézkedés többek között lehet egy megoldás definiálása vagy egy részmegoldás cseréje. Esélyek A problémás helyzetek gyorsan megszüntethetőek Pszichológiailag fontos, tulajdonképpen növekvő hatékonyságot biztosít Kockázatok Elkapkodott döntések, kedvezőtlen projektegyüttállások A további opciók száma csökken Jobb megoldások megtalálásának a lehetősége korlátozott


Problémamegoldás ciklusa

Cél meghatározása

Megoldások szintézise

Megoldások analízise

Értékelés Kiválasztás Döntés

Eredmény


Megoldásorienttált

Megoldáskeresés

Dok kumentáció

Célkeresés

Inform mációszerzés

Helyzetelemzés

Problémaorientált

Kiindulás

Problémamegoldás gondolkodási szintjei


Információáramlás a problémamegoldási ciklusban

Kiindulás

A helyzet ismerete

Célkeresés

Helyzetelemzés

(elsődleges, cél- és hatásorientált figyelembevétel)


A helyzet ismerete (elsődleges, megoldás- és struktúraorientált figyelembevétel)

Szükséges és kívánt célok

Szintézis - Analízis Megoldáskeresés

Megoldási változatok, kiegészítő értékelési kritériumok

Szükséges és kívánt célok mint értékelési szempontok

Értékelés Kiválasztás

Javaslattétel

Döntés


Ismétlődő ciklusok és visszalépési lehetőségek

Nagyciklusok 1: Megoldáskereséstől a célkeresésig: a megoldás megtalálása nem lehetséges; a célok megváltoztatása és illesztése. 2: Kiválasztástól a megoldáskeresésig: az értékelési kritériumok és a megoldási változatok nem teljességükben kezeltek; a megbízó részéről új kialakítási változatok iránti igény megjelenése. 3: Kiválasztástól a célkeresésig: a megbízó részéről új kérések megjelenése.

Finomciklusok 4: A célkeresésen belül: a probléma elmélyült megismerése fontos. 5: A megoldáskeresésen belül: iteratív megoldáskeresés. 6: A kiválasztáson belül: kritériumok kiegyenlítése és összehangolása.


Komponensek és módszertani modell közötti összefüggések A nagyvonalútól a finomtervezésig

Projektfázisok

Problémamegoldási ciklus

Előtanulmány

Helyzetelemzés Célkeresés Cél meghatározása

Fő tanulmány Megoldások szintézise Megoldáskeresés Részletes tanulmány


Értékelés Rendszerépítés

Változatképzés Probléma

Megoldási elvek változatai

Koncepcióváltozatok

Részletes koncepció változatai


Kiválasztás Döntés


Projekt lezárása


Döntés

Értékelés




Helyzetelemzés

Projektfázisok problémamegoldási ciklusának elemei

Alternatívák System Engineering módszertanra

REFA-6 módszer Értékelemzés – munkaterv VDI-Richtlinie 2221 Prototípus alkalmazás Változatképzési koncepció Simultaneous Engineering


REFA modell REFA-6 módszer

Összehasonlítás a SE-vel

1. Célalkotás

Célalakotás

2. Feladatlehatárolás

Projektfeladat és helyzetelemzés

3. Ideális megoldás keresése


4. Adatgyűjtés és gyakorlati megoldás kiválasztása

Helyzetelemzés Megoldások szintézise Megoldások analízise

5. Optimális megoldás kiválasztása 6. Megoldások bevezetése célteljesülés ellenőrzése

Megoldások analízise, értékelés Fázisok: rendszerépítés, bevezetés lezárás, inkl. projektmenedzsment

Különbség a SE-hez képest Az egyes módszertani komponensek között nincs különbség Nem különböznek a fejlesztési szintek a részletezettségi fok ellenére sem Csak kevés számú komplex probléma megoldására alkalmas


Értékanalízis - munkaterv Értékanalízis-munkaterv a DIN 69 910 szerint

Összehasonlítás a SE-vel

1. Projekt előkészítés

Projekttervezés

2. Objektum helyzetének analízise

Helyzetelemzés

3. Elvárt állapot leírása

Célok meghatározása

4. Megoldási elv kifejlesztése

Koncepció szintézise

5. Megoldások előállítása

Koncepcióanalízis, értékelés, döntés

6. Megoldások megvalósítása

Fázisok: rendszerépítés, bevezetés lezárás, inkl. projektmenedzsment

Különbség a SE-hez képest Az egyes módszertani komponensek között nincs különbség Nem különböznek a fejlesztési szintek a részletezettségi fok ellenére sem Csak kevés számú komplex probléma megoldására alkalmas


VDI 2221 irányvonal Munkalépések

Eredmények

Összehasonlítás SE-vel

Feladat

Célkeresés Funkciók és azok struktúrájának előállítása

Funkcióstruktúra Megoldáskeresés, Megoldási elvek kiválasztása

Megoldási elvek és azok struktúrájának keresése

Elvi megoldások

Fő tanulmány Megoldási elvek és azok struktúrájának keresése

Moduláris struktúra

Mértékadó modulok előállítása

Előfejlesztés

A teljes termék előállítása

Teljes fejlesztés

Kivitelezési és használati terv kidolgozása

Termék-dokumentáció

További megvalósítás


Követelménykatalógus

Megoldáskeresés, Változatok kiválasztása a különböző konkretizáltsági szinteken

Rend dszerfejlesztés

Folyamat VDI 2221 iirányvonala szerint

A feladatleírás pontosítása

Analízis Előtanulmány

Részletes tanulmány Rendszer megvalósítása


Prototíp pus

Virtuális lé étesítmény/gép-prototípus

Prototípus alkalmazás

Változatképzési koncepció

A megoldások az első szinten nincsenek tökéletesítve Egy első változat kerül kidolgozásra, megépítésre és tesztelésre Az első változat módosításai beépülnek a második változatba A teljesítőképesség változatról változatra növekszik, tökéletesedik Példa Repülőgép fejlesztés Személygépkocsi fejlesztés


Simultaneous Engineering

Gyártóeszközbeszerzés

Gyártóeszközfejlesztés

Termékfejlesztés

Lineáris fáziskoncepció


Átlapolt fáziskoncepció

Előtanulmány

Fő tanulmány

Cél: rövid fejlesztési idő!


Előtanulmány

Előtanulmány

Fő tanulmány

Fő tanulmány



Beszerzés

Beszerzés

Installálás

Installálás

Prototípus

Prototípus

Nullszéria

Nullszéria

3. Rendszeranalízis Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Problémalehatárolás definíciója

Hatáskör Hol lehet beavatkozni, ahol befolyásolási lehetőség van? Hol vannak műszaki és szervezeti megoldási lehetőségek? Milyen gyorsan kell egy megoldást megvalósítani? Hol várható kedvező ráfordítás/haszon arány? Megoldási terület Az előállítandó megoldás területe.

Hatásterület Magába foglalja a problématerület azon részeit, melyekben a megoldás implementálása után a a várható hatások fellépnek.


A rendszerben történő gondolkozás alapfogalmai

Problématerület

Beavatkozási terület

Megoldási terület

Problématerület határa Beavatkozási terület határa Megoldási terület határa Hatásterület határa A problématerület módosított határa


Problématerület módosítása a megoldás kihatásai alapján

Peremfeltételek és korlátozások

Peremfeltételek alatt olyan befolyásoló tényezőket értünk, amelyek a tervezés révén nem befolyásolhatóak. Törvények, szabályok, szerződéses megállapodások Előzetes döntések a típus, idő és pénzeszközök vonatkozásában Tervezési eredmények a releváns részek vonatkozásában Épületek megbontása Elektromos csatlakozások Világítás Korlátozások Intézményi szabályok Rendelkezésre álló kapacitások, képességek Beszállítók és szolgáltatók …


Problémamegoldási ciklus részlépései

Kiindulás

A helyzet ismerete

Célkeresés

Helyzetelemzés

(elsődleges, cél- és hatásorientált figyelembevétel)


A helyzet ismerete (elsődleges, megoldás- és struktúraorientált figyelembevétel)

Szükséges és kívánt célok

Szintézis - Analízis Megoldáskeresés

Megoldási változatok, kiegészítő értékelési kritériumok

Szükséges és kívánt célok mint értékelési szempontok

Értékelés Kiválasztás

Javaslattétel

Döntés


Rendszeranalízis definíciója

Rendszeranalízis elemei viselkedés elemekre bontása összefüggések kidolgozása és tagolása okok megkeresése Céljuk a szükséges információk kinyerése a tervezési folyamat számára.

Rendszeranalízissel szembeni követelmények: a probléma megértésének növelése igények megvilágítása célok megtalálásának és megfogalmazásának szolgálata a megoldás kidolgozási folyamatának előkészítése


Rendszer vizsgálata

Rendszeranalízis tartalma új és javított megoldásokkal szembeni elvárások

új és javított megoldások kezelése a releváns rendszer működési elve releváns rendszert befolyásoló tényezők rendszerkörnyezet releváns részei a rendszer gyengeségei és erősségei erősségek és gyengeségek okai a rendszer jövőbeli veszélyei és lehetőségei



Helyzetelemzés négy módja rendszerorientált okorientált megoldásorientált jövőorientált


Rendszerorientált hatásanalízis

Bemenet

Kimenet

Vállalat Személyek

Tőke

Befolyásoló tényezők

Anyag és energia

Áruk és szolgáltatások

Információ


Rendszerorientált struktúraanalízis

A struktúraanalízissel a rendszer belső felépítése és folyamatai meghatározhatóak és behatárolhatóak.


Befolyásoló tényezők vizsgálatának rendszerorientált figyelembevétele

Befolyásoló tényezők

Tudomány Új technikák

Vevő Igények növekedése

csak a tűnetekből ismerhető fel változtatja kihatását

Vállalat

változtatja relevanciáját aktív vagy passzív jó vagy rossz egyedül vagy közösen lépnek fel


Kisebb környezetterhelés Társadalom

Bérnövekedés Rövidebb munkaidő Szakszervezetek

Rendszeraspektusok rendszerorientált figyelembevétele

Különböző rendszeraspektusok figyelembevételével ugyanazon rendszer különböző szempontok szerint vizsgálható.

anyagáramlás információáramlás személyforgalom szerszámáramlás …


Okorientált vizsgálat

Okorientált vizsgálat funkciói: Egy nem kielégítő helyzet, veszély vagy esély nyilvánvaló szimptómáinak azonosítása és leírása Szimptómák gyűjtése, tagolása és a teljesség és ellentmondások vizsgálata Szimptómák és okok összerendelése és ezáltal a releváns elemek feltárása


Különböző ok-hatás összefüggési modellek

1. Egyfokozatú, lineáris

ok

2. Egyfokozatú, hálózatos

3. Többfokozatú, hálózatos

hatás okok

4. Komplex hálózatos

hatások

ok

hatások

5. Halszálka ábrázolás (Ishikawa)

hatás

ok


hatás

okok

Megoldásorientált mód jellemzői

A megoldásorientált mód esetében az analízis alapvetően a jövőben lehetséges kialakítási lehetőségekre és azok lehatárolására irányul.

1. Funkcionális analízis Analizálja a „Mi, hogyan és mivel?” kérdésekre adható válaszokat. 2. Eszközkatalógus A lehetséges eszközök és intézkedések a kívánt funkciók teljesítése érdekében.


Jövőorientált vizsgálat

Jövőorientált vizsgálat során a vizsgálat tárgya: Rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztés a jelenlegi állapot megtartása mellett A környezetben várható fejlesztések és az azokból adódó befolyásoló tényezők a megoldási és beavatkozási terület vonatkozásában Egy megoldás megtalálásának sürgőssége Beavatkozások lehetséges hatásai a jelenlegi állapotokra


Helyzetelemzés alkalmazása

Helyzetelemzési technikák:

információgyűjtés Múltbeli, jelenlegi és jövőbeli állapotokról információelőkészítés információ ábrázolása


Helyzetelemzés alkalmazása - információgyűjtés


Információgyűjtés aspektusai

Részletezettségi fok Jobb olyan mélységben részletezni amennyire szükséges, mint amennyire lehetséges. Elsődleges források Az elsődleges források kikérdezése ráfordításigényes, azonban pontos, hiteles eredményt szolgáltathat.

Másodlagos források A kívánt válaszok a rendelkezésre álló anyagokból levezethetőek, ezáltal az információszerzés ráfordításigénye csökkenthető.


Helyzetelemzés alkalmazása – információ előkészítés és -ábrázolás

Rendszerben gondolkodás módszerei

Kiegészítő módszerek

Fekete doboz

ABC analízis

Rendszerábrázolás (elemek,

Folyamatdiagram

kapcsolatok, határok, …)

Hozzárendelési mátrix

Rendszerhierarchiai ábrázolás (fő- és

Táblázatok

alrendszerek, …)

Jellemzők

Rendszeraspektusok figyelembevétele

…


Analízis folyamata – hipotézis felállítása Az analízis kezdetekor gyakran olyan hipotézisek állnak rendelkezésre, melyek előzetes tudáson alapulnak, de nem igazolhatóak. Két elv a hipotézisek effektív alkalmazásához grafikus ábrázolással lehetséges a saját vélemény más számára érthetővé tétele

Előzetes ismeret és tudás Hipotézisek meghatározása (A probléma-, beavatkozás- és megoldási területek aspektusai, környezeti kapcsolatok

Információszerzés a probléma-, beavatkozásiés megoldási területről

Információszerzés a környezetből

Feldolgozás A hipotézis megvitatása és megalapozása

(bázis a megbeszélésekhez) a hipotéziseket nem kell

A helyzet kielégítően ismert és leírt?

igazolni, hanem mint egy lehetséges megoldást figyelembe véve megalapozni és megvizsgálni


nem

nem

igen további problémamegoldás

Helyzetanalízis iteratív folyamata

Kezdeményezés A problématerület és a környezet vizsgálata A problématerület és a környezet struktúrálása A problématerület lehatárolása Mélyanalízis A problémaprobléma és megoldásterületről, megoldásterületről valamint a környezetből származó tények és adatok gyűjtése, előkészítése, interpretálása

A probléma megértésének elmélyítése a struktúra felépítése révén tekintettel a rendszer-, ok-, megoldás-, idő- és fejlesztésorientált szempontokra

Megoldások keresése, beavatkozási terület lehatárolása Eredmények elmélyítése, dokumentáció


A folyamat dokumentálása A dokumentáció a teljes projektet végigkíséri A problémamegoldási ciklus folyamán vissza kell tudni nyúlni az analízis kijelentéseihez és eredményeihez A hipotéziseknek és számításoknak a tervezők, megbízók és más résztvevők számára átláthatónak kell lenni A projekt előrehaladott fázisában jelentkező problémák esetében vissza kell tudni nyúlni korábbi eseményekhez A megalapozott döntéseket kell előnyben részesíteni A kidolgozók rugalmas cseréjét biztosítani kell A használt szakmai fogalmak egységesítését segíti elő a projekt írásos dokumentálása


Vizsgált terület és tudás mértéke a rendszerfejlesztésben

Problémamegoldás lehetőségei nagy Figyelembe ve ett terület, tudás mértéke

Problémafelismerés

Beavatkozási lehetőségek

Vizsgált terület

kicsi

Előtanulmány


Főtanulmány


Rendszerépítés

Bevezetés, javítás

idő

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése Forrás: D. Ziems: Technische Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Logisztikai hálózatok 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Anyagáramlás típusai


Mérőszámok Áramlási szabályok homogén áramlás esetén Áramlás erőssége

S=

Áramlási szabályok diszkrét áramlás esetén Érkezési esemény

Mi mennyiség [darab] vagy mennyiségtartalom

M ∆t

(térfogat, tömeg)

ahol ∆t egy igen kicsiny időintervallum és ∆t → dt

ti

időpont

Átáramlás Anyagáramlási intenzitás

Q=

M T

t i ,i +1 megérkezési időpontok közötti időtartam

T

vagy

Q=

1 Sdt T ∫0

Beérkezési ráta (intenzitás) Ütemráta (intenzitás)

λ=

1 t i ,i +1

Intenzitási ráta (intenzitás)

λm =


M t i ,i +1

= Mλ

közepes kapacitáskihasználás

közepes kapacitástartalék

Anyagáramlási mérőszámok

t

Shatárérték = Qhatárérték műszaki határérték

QT =

∫Sdt = M(t) t0

Q

Átlagos kapacitáskihasználtság

η=

Közepes csúcsfaktor

Ψ=

Közepes kapacitástartalék

ξ =1-η


Shatárérték Smax Q

Szállítóberendezések jellemzése az áramlási intenzitással


Folyamatos áramlás típusai

egyenletes áramlás

S=állandó

nem egyenletes áramlás

S=változó

szabályosan változó szabálytalanul változó stacionárius áramlás

az átlagos S állandó

instacionárius áramlás

az átlagos S időtől függő


ütemezett ü változó

Beérkezési időponttok közötti különbség g

Diszkrét áramlás típusai


Megfig gyelt objektum



Raktári mérőszámok


A logisztika modellvilága


Tárolóelem modellje S

M( t ) =

∫S( t )dt 0


Rendszeraspektusok rendszerorientált figyelembevétele

Kínálat: áruk rendelkezésre állásának egy olyan állapota, mely egy adott igényt kielégíthet. Igény: áruk hiányának egy olyan állapota, mely az áruk kínálatából kielégíthető. A kínálat és az igény általában természetes adottságokkal vagy műszaki létesítményekkel kapcsolható össze és lokalizálható.

Forrás: hely, ahol a kínálat keletkezik Nyelő: hely, ahol az igény jelentkezik Mind a forrás, mind a nyelő jellemezhető típussal, hellyel és időponttal.


Az anyagáramlás potenciálmodellje 1. Layout y Mi+ yi Fi=(xi,yi) Mj-

yj

Nj(xj,yj) x xj

xi

2. Folyamat Mj-

Mi+

t

t

t0


t0

Topológiák, potenciálok és áramlások ábrázolási formái


A logisztika modellvilága


A szállítási mátrix általános ábrázolása Nyelő -ig

-tól

NY1

...

NYj

...

NYn

Fi

Az eij adatmező információt hordoz az Fi-NYj relációra vonatkozóan

eij

...

Forrás

..

F1

Fm

Szállítási mátrix alkalmazása

Leírás

Tartalom

Egység

Hálózati mátrix

Kapcsolati mátrix Relációmátrix

eij=hij eij=rij

[0] vagy [1] [0] vagy [1]

Anyagáram mátrix

Mennyiségi mátrix Kapacitás mátrix

eij=Mij eij=kij

[t, kg, m3] [t, kg, m3]

Értékelő mátrix

Távolság mátrix Időtartam mátrix Szállítási munka mátrix Költségmátrix

eij=sij eij=tij eij=Bij eij=Kij

[m, km] [d, h, sec] [tkm] [$]


A szállítási mátrix számozása


Adatok tárolása a szállítási mátrixban Egy szállítási probléma különböző szempontok szerinti leírásához különböző mátrixok azonos formátumú leírása szükséges. Kapcsolati mátrix eij=hij, ahol

ha hij=1 akkor közvetlen kapcsolat van az i és j pont között ha hij=0 akkor nincs közvetlen kapcsolat az i és j pont között

Relációs mátrix eij=rij, ahol

ha rij=1 akkor cserekapcsolat van az i és j pont között ha rij=0 akkor nincs cserekapcsolat az i és j pont között

Távolságmátrix Lehetséges távolságmegadási módok: eij=sij [km, m]

• Légvonal

sij = s2x + s2y

Mátrix tartalma

Problémaábrázolás

• Ortogonális kapcsolat

a

sij=sji

egyszerűsített

• Tényleges távolság

b

sij=sji

nagyvonalú

c

sij=sji vagy sij≠sji

részletes


sij = s x + sy = [xi - x j ] + [yi - y j ]

Folyammátrix eij=Mij [t, m3, darab] A megadott értékek egy nagyobb időintervallumra vonatkoznak! PB

Pj

PA

Pi

Mi+ Teljes kínálat

Mij

Összegképzés a teljes be- és kiáramlásokból, ellenőrzési érték

MjPj igénye, ami a beáramlásokból fedezhető P1

P2 PB

P3

P4

P5

P1

-

0

10

5

0

15

Mij

P2

0

-

0

15

20

35

10

P3

0

0

-

0

0

M j-

P1 P2

P4

0

0

10

-

0

P5

0

0

0

0

-

10

20

20

M i+


P3 5

15

P4 20 P5

Kiegyenlítettség vizsgálata

Kapcsolati egyensúly Paletta áramlási mátrix PB

PA

PX PA

PA

-

PB Mx +

PX

PB

PX

PC

10 -

20

PX

-

PC

10

35

-

10 paletta

PB

20 paletta

PC

10 paletta

35 paletta PX

5 üres paletta beáramlás


A különbség megadja a szükséges üres paletták számát

40

Igény és kínálat összehasonlítása: felesleg: kínálat hiány: kereslet

PA

35

-

PD Mx-

PD

kiáramlás

PD

Alkalmazási példa szállítási mátrixra

Mij

Layout ábrázolása

Pi, (xi,yi)

rij koincidens

távolságszámítás

típus megadása

sij

Sankey diagramm


Állapot-átmeneti modell I. Egy objektum állapota azáltal definiált, hogy annak tulajdonságai nem változnak. Egy állapot leírható: nevével, tulajdonságaival, kezdetével és végével (vagy tartamával). Egy állapot egy másik állapotba történő átmenettel ér véget, amint az állapot egy tulajdonsága megváltozik. Az átmenet egy pillanat alatt végbemegy és mint esemény írható le, mely egy időponttal köthető össze. Egy objektum összes lehetséges állapotának halmaza az állapottér, ahol az objektumok mindig csak egyetlen lehetséges állapotban találhatóak meg. Alkalmazás Az állapot-átmenet modellek klasszikus alkalmazási példája az absztrakt automata mint objektum, ahol (1) egy belső állapottér van és az automata mindig egy jól definiálható Z állapotban található, (2) ezen események egy külső esemény (input X) megváltoznak és (3) a hatások (output Y) kívülről érzékelhetőek.


Állapot-átmeneti modell II.

Egy determinisztikus automata esetében egyértelműen leírható, hogy egy meghatározott X input a rendszer Z állapotában milyen Y kimenetet eredményez. Amennyiben ez nem igaz, akkor az egy véletlenautomata. Egy determinisztikus automata segítségével jól leképezhető például egy darabáru raktár.

Állapot-átmenet-diagram Az állapot-átmenet modellek kis állapottérben történő ábrázolásának hatékony eszköze az állapot-átmenet-diagram, mely egy gráf, ahol az állapotok a csúcsok és az állapotok közötti átmenetek irányított élek.


Információk, állapotok, akciók és hatások kapcsolata


Szállítási folyamat leírása állapot-átmeneti diagrammal


Anyagáramlási rendszer elemeinek viselkedési modellje Fekete doboz modell alternatív állapotokkal Bemenet: felvevőképes V nem felvevőképes V Kimenet: leadóképes D nem leadóképes D Alternatív állapotok Forrás: leadóképes A nem leadóképes A Nyelő felvevőképes B nem felvevőképes B Kapcsolódási feltételek két elem részére: megelőző elem – E1 követő elem – E2


Anyagáramlási rendszer elemeinek viselkedési modellje

HA állapotváltozat

AKKOR a kapcsolat állapota

D1 és V2

K1,2 lehetséges kapcsolat: átmenet, átadás, átvétel, folyam

D1 és V2

K1,2 nem lehetséges kapcsolat: várakozik igényre vagy levételre, illetve leadási lehetőség blokkolt

D1 és V2

K1,2 nem lehetséges kapcsolat: várakozik szállításra

D1 és V2

K1,2 kapcsolat hatástalan: nincs konfliktus


Állapotok és viszonyok a kiszolgálási modellben

Palettázó

Forrás

A A

Esemény

a

b

c

Gravitációs palettaszállító

D

SE M(SE)

V V

Állapot SE

Szállítótargonca

B B Kapcsolat SE-FE

FE

Állapot FE

t0

M=0

V

szabad

B

t1 megérkezés

M=0

V

foglalt

B

t0

M=0

V

foglalt

B

t1 megérkezés

M 1

V

foglalt

B

t0

M=k>0

V

foglalt

B

t1 feltétel vége

M=k-1

V

szabad

B

ti

M=k-1

V

foglalt

B


5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Logisztikai hálózatok 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

Az információ

A DIN 44300 szerint az információ hétköznapi értelemben ismeret valós vagy képzelt dolgokról, tárgyakról, folyamatokról műszaki összefüggésben újdonság egy információbefogadó számára információfeldolgozás és továbbadás céljából. Az információ különböző műveletek elvégzésével feldolgozható (pl. tárolás, válogatás, kombinálás, továbbítás), különböző módon ábrázolható (pl. adatokkal, jelekkel), továbbadás céljából mint hír készíthető el.


Hírek és információk

A hírek jelek és funkciók együttesei, melyek ismert vagy feltételezett információkat újra ábrázolnak a továbbadás során mint összefüggő egységek kezelendőek.

Az adatok jelek és funkciók együttesei, melyek ismert vagy feltételezett információkat ábrázolnak elsődlegesen a (gépi) feldolgozás, átvitel vagy tárolás céljául szolgálnak.


Fogalmak az információ ábrázolásához


Információátvitel fizikai médiumai


Tudás, mint fogalom

TUDÁS Devizapiac működése

HÁLÓZATOSODÁS INFORMÁCIÓ

Devizaárfolyam 1$=215 HUF

KONTEXTUS ADAT

215

SZINTAKTIKA JELEK

„1", „2", „5" és „,”


JELKÉSZLET

Információk és adatok szintjei az E DIN 44300-1 szerint 1. szint: tudás Kiinduló tudás

Tudásfeldolgozás kommunikáció nélkül (tapasztalat, felismerés)

Eredményezett tudás, tudás növekedése egyéni teljesítmény alapján B tudathordozó

A tudathordozó Tudásátadás (médium a nyelv)

Rendelkezésre álló tudás

Tudás eltulajdonítása, tudás gyarapodása külső tudás megszerzése révén

A tudás formába öntése (nyelv, fizikai hordozóközeg)

Információk átvétele, átvizsgálása

2. szint: információ Információforrás

Kiinduló információ

Információnyelő Kommunikáció, információfeldolgozás

Eredmény információ Információk visszanyerése

Információk ábrázolása

3. szint: adat Információforrás

Adat

Információnyelő Kommunikáció, adatfeldolgozás

Adat Adatok vagy információk visszanyerése

Adatok vagy információk ábrázolása

4. szint: jel Információforrás

Jel


Információnyelő Kommunikáció, jelfeldolgozás

Jel

Információ funkciói logisztikai folyamatokban Az információ funkciói logisztikai folyamatokban: az információ megrendelések formájában anyagáramlást vált ki, az információ irányítja az anyagáramlást, az információk dokumentálják az irányított folyamatokat és segítik azok kiértékelését.

Az anyagi javakhoz hasonlóan: az információ fontos és értékes „áru”, Az információkra is érvényes a logisztika 6M szabálya.

Az információ a döntési folyamatok alapja. Az információ hasznát alapvetően meghatározza annak kinyerése, átvitele, feldolgozása és időben történő rendelkezésre bocsátása.


Információ tulajdonságai Minőség Az információk azok biztonsága és rendelkezésre állása szerint feloszthatóak biztos (determinisztikus) és nem biztos információkra (sztochasztikus, fuzzy, fekete doboz típusok). Mennyiség Egy feladathoz szükséges információ teljessége. Megfelelő mennyiségű információ; túl sok információ esetén szűrés szükséges. Rendelkezésre állás A forrás és nyelő közötti információátvitel hely- és időfaktora; az átvitel sebességének és közvetlenségének függvényében lehet az átvitel on-line és off-line: Offline-információ egy köztes tároló médiumból érhető el és az információ generálási folyamattól időben szétválik; Online-információ közvetlenül az információt generáló folyamatból nyerhető ki, fontos alcsoportja a valós idejű információi.

Variabilitás Döntési kritérium ritkán változó, folyamatosan változó és dinamikusan változó információk esetében. Logisztikai hálózatok 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

Információ funkcionális tulajdonságai

Típus

Cél

Feladat, megbízás pl. start szállítás elvitel berakodás kirakodás

Jelzés pl.

Aktivitás kiváltása előjegyzés start folyamat fenntartása befejezés

Visszajelzés Felügyelet Állapot aktualizálás Kiegyenlítés

állapot számlázás elkészülés hely révén.

Igazolás Elszámolás Dokumentálás Adatok és tények gyűjtése


Információ időbeli tulajdonságai


OCR írásmódok

OCR-A teljes alfanumerikus (ANSI X3.17) numerikus: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Alfanumerikus: A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Különleges jelek: $ + > < / \ „ . – , OCR-B korlátozott alfanumerikus (ANSI X3.19) numerikus: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Alfanumerikus: A C E N P S T V X Különleges jelek: + > < / . – , E13B MICR (ANSI X3.2) numerikus: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Különleges jelek: : ‫׀‬

‫׀׀‬

EUROBANKING OCR-B numerikus: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Alfanumerikus: J P N Különleges jelek: # < > + -


Konvergencia EDI és más átfogó adatátviteli rendszerek között


EDI szabvány fejlődése

X12 US ANSI szabvány TRADACOM UK/Európa TDI UK/Európa Tárolás és elosztás ODETTE Tehergépkocsi ipar

X12 US ANSI szabvány

DISH Szállítmányozás

TRADACOM UK/Európa

EDIFACT nemzetközi

EDIFACT nemzetközi

1988


1990-95

EDIFACT és X.400

90-es évek közepe

6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Logisztikai hálózatok 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

Vonalkód struktúrája

Mi a vonalkód?

Szöveges információ kódolása Párhuzamos oszlopok és üres helyek sorozata Mint a morze kód: pontok és vonalak Visszavert fény intenzitásának mérése Struktúra: Bevezető és kivezető üres zóna Start és stop minta Adat karakterek Ellenőrző karakterek


Vonalkódolvasó működése

Fényforrás és fotodióda egymás után A dióda hullámformát generál Sötét oszlopok elnyelik a fényt Világos oszlopok visszaverik a fényt A szkenner dekódolja a hullámformát


Vonalkód típusok: CODE 39

Változtatható hosszúságú szimbológia 44 karakter kódolására alkalmas A kisbetűk nagybetűkké konvertálódnak Ha érvénytelen karaktert tartalmaz – figyelmeztető üzenet Ellenőrző karakter szükség esetén Alkalmazás: gyártás, hadsereg, egészségügy


Vonalkód típusok: UPC A

12 digites numerikus szimbológia 11 adat és 1 ellenőrző digit Az első digit a termék típusát reprezentálja A következő öt digit a gyártót reprezentálja A következő öt digit a terméket reprezentálja Lehetséges kiegészítő 2 vagy 5 digites kód alkalmazása


Vonalkód típusok: EAN 8 és EAN 13

Az UPC európai változata EAN 8: 8 digites numerikus szimbológia EAN 13: 13 digites numerikus szimbológia ISBN szám könyveken történő kódolására használt szabvány Az első 3 digit: 978 A következő 9 digit az ISBN szám első 9 digitje A következő digit szabad A következő digit az árat tartalmazza Lehetséges kiegészítő 2 vagy 5 digites kód alkalmazása Publikációk és periodikák részére


Vonalkód típusok: RSS14

Megnövelt információ csökkentett kód-területen Alkalmazása a gyógyszeriparban, az egészségügyben, a logisztikában Kódolható információk: Gyártó neve Termék azonosító száma Tömeg Ár Eltarthatóság …


Vonalkód típusok: Codabar

Változtatható hosszúságú szimbológia 20 karakter kódolására alkalmas Alkalmazási területek: könyvtárak, vérbankok, csomagküldő szolgálatok A, B, C és D mint start és stop karakter használatos


Vonalkód típusok: Interleaved 2 of 5

Nagy sűrűségű, változtatható hosszúságú numerikus szimbológia Páratlan pozíciók sötét oszlopokkal kódolva Páros pozíciók üres helyekkel kódolva Megengedett ellenőrző karakterek száma


Vonalkód típusok: Diszkrét 2 of 5

Változtatható hosszúságú numerikus szimbológia Adatok csak a sötét oszlopokban kódolva Kevés olvasó támogatja ezen kódolási technológiát


Vonalkód típusok: Code 93

Változtatható hosszúságú numerikus szimbológia 128 ASCII karakter kódolására alkalmas 2 ellenőrző digit Különleges start és stop karakter


Vonalkód típusok: Code 128

Változtatható hosszúságú nagy sűrűségű alfanumerikus szimbológia Start karakter definiálja a karakterkészletet 3 shift kód ad lehetőséget karakterkészletek cseréjére a kódon belül 1. karakterkészlet: minden nagybetűs és kontrol ASCII karakter 2. karakterkészlet: minden nagy- és kisbetűs karakter 3. karakterkészlet: numerikus digitek


Vonalkód típusok: Postnet

Postnet: Postal Numeric Encoding Technique 5, 9 vagy 11 digites numerikus, csak oszlopokat tartalmazó kódolási szimbológia 5 digites irányítószám kódolás (32 oszlop) 9 digites irányítószám kódolás (52 oszlop) 11 digites irányítószám kódolás (62 oszlop) Alkalmazója a U.S. Postal Service, irányítószámokat kódol vele Az adatok az oszlopok magasságával vannak kódolva


Vonalkód típusok: PDF 417

Nagy sűrűségű két dimenziós szimbológia Egymásra halmozott kis oszlopokat tartalmaz Az ASCII készlet 255 karakterét kódolja Opció: Adattömörítési módszer, hibakeresés és –javítás, méret és arány változtatása


Vonalkód típusok: BPO4 STATE CODE

A brit posta alkalmazza Megfelel az európai PostNET kódnak Minden karakter négy oszlopból tevődik össze. Minden oszlopnak négy lehetséges állapota van: Magas oszlop Alacsony oszlop Közepes magasságú oszlop felfelé Közepes magasságú oszlop lefelé Az európai postai kód alfanumerikus karaktereket tartalmaz


Vonalkód típusok: DATAMATRIX

Nagy sűrűségű 2 dimenziós mátrix jellegű kód Az ASCII 256 3116 karakterének kódolására alkalmas


Vonalkód típusok: MAXICODE

Fix hosszúságú mátrix jellegű szimbológia 884 hexagonális modul 33 oszlop és 30 modul A United Parcel Service által alkalmazzák csomagok nyomkövetésére kódolás: 3 digit: országkód 3 digit: szolgáltatási osztály Következő digitek: postázási cím és egyéb adatok


Vonalkódok pontossága

Típus

Hiba gyakoriság

Legjobb eset

DataMatrix

1 / 10.5 millió

1 / 612.9 millió

PDF 417

1 / 10.5 millió

1 / 612.4 millió

CODE 128

1 / 2.8 millió

1 / 37 millió

CODE 39

1 / 1.7 millió

1 / 4.5 millió

UPC

1 / 394 ezer

1 / 800 ezer


Vonalkódolvasók és alkalmazási példák


Rádiófrekvenciás azonosítás

Az RFID egy rádiófrekvenciás hullámok segítségével adattovábbítást megvalósító technológia egy olvasó és egy mozgó egység között azonosítás, osztályozás, helymeghatározás, követés céljából Az RFID gyors, megbízható, fizikai ráláthatóság nélküli kapcsolatot biztosító technológia az olvasó/szkenner és a azonosítandó egység között Tartalmaz Egy vagy több RF tag-et Kettő vagy több antennát Egy kérdező egység Egy vagy több host számítógép


Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata I.

Host PC

Olvasó RF modul

A host PC az adatbázis.


Antenna

Tag

Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata II.

Host PC

Olvasó

Antenna

Tag

RF modul

Az olvasó rádiófrekvenciás hullámokat alakít át digitális információvá.


Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata III.

Host PC

Olvasó

Antenna

RF modul

Az RF modul rádió frekvenciás hullámokat hoz létre, melyeket az antenna sugároz és fogad.


Tag

Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata IV.

Host PC

Olvasó

Antenna

RF modul

Az antenna megszólítja a taget (transzpondert).


Tag

Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata V.

Host PC

Olvasó

Antenna

RF modul Az antenna leolvassa a tag azonosítót, mely először egy RF jel, mely digitális információvá konvertálódik.


Tag

Tag típusok

Aktív Elemes memória és áramkörök A tag rádió hullámokat visz át Nagy hatótávolság (90 m) Aktív backscatter Elemes memória és Közepes hatótávolság (3-15 m) Passzív backscatter Elemes olvasó A tag visszaveri az olvasótól érkező rádióhullámokat Kis hatótávolság (4 méterig)


Tag tulajdonságai

Memória méret (16 bit - 512KBytes +) Csak olvasható, írható-olvasható vagy WORM Típus: EEProm, Antifuse, FeRam Ütközésmentesség Képesség több tag egyidőben történő írására/olvasására frekvencia 125KHz - 5.8 GHz Méret Borsónyitól tégla méretig Ár (100 HUF-50.000 HUF)


Példa RFID alkalmazásra - készletgazdálkodás

Teljes készlet-átláthatóságot biztosít Teljes készlet hisztorit tesz lehetővé Alacsonyabb készletszint érhető el Támogatja a JIT elvet Teljes folyamatkontrollt biztosít a létesítményben lévő termékek számára Csökkentheti az átfutási időt Redukálja a cross docking időszükségletét Felgyorsítja a válogatási, komissiózási időtartamot Csökkenti a szükséges polcméretet Nagyobb biztonsági szint érhető el Csökkenti a hibalehetőséget Csökkenti a műveleti költségeket


7. Minőségbiztosítás és logisztika Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Logisztikai hálózatok 7. Minőségbiztosítás és logisztika

Minőség – minőségmanagement és annak rendszere

Q – Minőség QM – Minőségmanagement QMS – Minőségmanagement rendszerek


Minőség

Mi a minőség? Az általános szóhasználatban a hibamentes, rendelkezésre álló, tökéletesen működő szinonímája.

Más szemszögből megközelítve: Ha a vevő jön vissza és nem a termék! Vállalatok fontos túlélési stratégiája – a termelékenység ennek következménye – feltétel a piaci jelenléthez A hibák elkerülése Azon tulajdonságok összessége, melyek miatt a vevő egy adott terméket megvásárol, vagy egy adott szolgáltatást igénybe vesz.


Minőségmanagement fejlődése I. 1920

Taylorizmus

Erőteljes munkamegosztás, válogató ellenőrzés

1940

Shewhart

Minőségszabályozó kártyák, szúrópróba rendszer

1952

Gazdaságos gyártás AWF

Műszaki statisztika megalapozása

1955

Juran

Minőségmanagement

1957

Műszaki statisztika alkalmazása a gazdaságos gyártás támogatására

Statisztikus minőségellenőrzési csoport az AWFnél

1960

Deming

Minőségmanagement


Minőségmanagement fejlődése II.

1960

Crosby

Nulla hiba program

1960

Ishikawa

Megelőző minőségbiztosítás

1962

Taguchi

Kísérlettervezés

1972

Deutsche Gesellschaft für Qualität e.V.-DGQ

DGQ alapítása

1978

Box

Kísérlettervezés

1980

Masing

Folyamatot átölelő minőségmanagement / minőségkör


Minőségmanagement fejlődése III.

1985

Ishikawa

Vállalati minőség-ellenőrzés, minőségi körzetek

1986

Hofmann

Méréstechnika és minőségbiztosítás integrációja

1986

Deming

Tervezd, csináld, ellenőrizd, javítsd: Plan Do Check Act (PDCA)

1986

ISO 9000ff

Első világszabvány a minőségmanagementhez

1987

General Motors Corporation

Mérőberendezések képességei

1987

Malcolm Baldrige National Award

Amerikai minőségdíj


Minőségmanagement fejlődése IV. 1988

Shainin

Kísérlettervezés

1988

European Foundation for Quality Management – EFQM

EFQM alapítása

1989

Ford Motor Company

Ford - minőségi irányvonalak Q 101: FME, SPC, Folyamatképességi analízis

1990

Bosch GmbH

Mérőberendezések képességei

1990

Juran

Minőség: jóság a használathoz

1990

ISO 9000ff

ISO 9000ff első revíziója


Minőségmanagement fejlődése V.

1992

European Quality Award-EQA

Európai minőségdíj

1994

ISO 9000ff

ISO 9000ff második revíziója

1994

Seghezzi

Integrált minőségmanagement koncepció (St. Galler)

1994

QS-9000

Amerikai autógyártó ipar támogatása

1995

Zink

Total Quality Management - TQM

1996

VDA 6.1 / 6.2

Német autógyártó ipar támogatása


Minőségmanagement fejlődése VI.

1996

Pfeifer

Folyamatot átölelő minőségmanagement

1996

Kamiske

Minőségmanagement / Total Quality Management - TQM

1997

Ludwig-EhrhardPreis

Német Minőségdíj

1999

TS 1649

A nemzetközi autógyártó ipar támogatása

2000

ISO 9000ff

ISO 9000ff harmadik revíziója

2004

ISO 9000ff

Fejlesztés


Követelmények


QS 9000 elemei QS 9000 ISO 9001


SPC Vevőspecifikus követelmények

statisztikai folyamatszabályozás

FMEA

ASA

MSA

Hibamód és hatáselemzés

audit kérdőív

Mérőrendszer analízis

PPAP

APQP

Termék jóváhagyási folyamat

Minőségtervezés

Iparágspecifikus követelmények

Minőség biztosításának okai

Gazdasági okok Növekvő minőségi követelmények Minőség, mint növekedési tényező Jótállási kockázat, termék jótállás


Példák minőségcélokra Vevőoldali minőségcélok: • forma • ár-teljesítmény arány • egyéniség • felszereltség • használati kényelem • használhatóság • működőképesség • rendelkezésreállás • tartósság • szervíz • garanciális szolgáltatások • biztonság • környezetbarát • üzemeltetési költség


Gyártó- és szállító oldali minőségcélok: • Versenyképesség megtartása és javítása • Termék hiányosságok megelőzése • Hibaköltségek csökkentése • Előállítási költségek csökkentése • Visszavételi költség csökkentése • Takarékoskodás az erőforrásokkal • Biztonság nyújtása • Hibamegelőzés • Rugalmasság növelése • Környezet védelme

Minőségtényezők Kiszállítás minősége Gyártás minősége

Szervízminőség

Ember Módszer Szállító minősége

Folyamat

Termék / Szolgáltatás Környezet

Vizsgálatok minősége

Gép Anyag

Mérőeszköz Környezet befolyásolása

Design-minőség

Fejlesztési minőség


Dokumentumok minősége

Minőséget befolyásoló tapasztalatok

Szerviz

Termékprezentációk

Áruhasználat

Prospektusok

Használati útmutató

Hirdetések

Csomagolás

Árlisták

Szállítási pontosság

Telefonbeszélgetések

Számlák

Vevői kapcsolatok

Egyéb

Írásos kommunikáció


Minőségmanagement elemei


Hibaanalízis és –megelőzés módszerei és technikái Problémamegoldási módszerek Preventív technikák Analitikus módszerek

Management módszerek

Vonallista

Affinitásdiagram

QFD: minőségi funkciók fejlesztése

Hisztogram

Relációdiagram

Hibalehetőség és befolyásanalízis

Pareto diagram

Fadiagram

Hibafavizsgálat

Lorenz-Pareto diagram

Folyamat döntési diagram

Ok-okozati diagram

Nyíldiagram (hálóterv)

Szórásdiagram

Mátrix

Képességanalízis


Statisztikus kísérleti módszerek

Klasszikus, Taguchi, Shainin

Poka Yoke (hibaforrásvizsgálattal)

Statisztikai folyamatanalízis és -szabályozás

Kiválasztási kritériumok statisztikai eljárások alkalmazásához Kiválasztási kritériumok statisztikai eljárások alkalmazásához

nem

Vizsgálat roncsolásmentes igen nem

A sorozatnagyság statisztikai vizsgálathoz elegendő igen Biztonság szempontjából fontos minőségi elemek

nem

igen nem

Hiba továbbfeldolgozásnál felismerhető igen

igen

Teles költség kisebb mint a selejtköltség nem Vizsgálati jellemző szabályozható

igen

nem

Teljes vizsgálat

Statisztikus folyamatanalízis

Statisztikus folyamatszabályozás

Szúrópróba vizsgálat


Zavaró tényezők


Küls ső mérés

belső mérrés

Folyamatszabályozás és értékelés

Folyamatábra


Képességszámítás

Kiindulási állapot: Különböző számítási lehetőségek Nincs az iparban egyértelmű álláspont Számítási modellek csak normál eloszlású folyamatokra léteznek


Ellentétes szituáció: dönteni kell folyamatpotenciál és folyamatképesség között!

Képességszámítás

Folyamatpotenciál:

Folyamatképesség:

cm, pp , cp

cmk, ppk vagy cpk

cm = gép képessége pp = előzetes folyamatképesség [FORD, GM...] cp = folyamatképesség


cmk = kritikus gépképesség ppk = előzetes kritikus folyamatképesség cpk = kritikus folyamatképesség

A mérési eredményt befolyásoló komponensek Mérési módszer

Ember

Kiértékelési módszer

mérési pont kiválasztása

mat. modell

motiváció

nyomás

mérési értékek összekapcsolása

szám

képzettség

elrendezés

Környezet

PC használat

hőmérséklet

feszültség, áram

páratartalom

fizikai állapot módszer elv

stat. módszer

por

taktil

lelki állapot gondosság

érintésmentes

Mérési eredmény kalibrálás

érzékenység hozzáférhetőség mérési terület idő/költség felület stabilitás

stabilitás

mérési bizonytalanság

geometriai hiba

véletlenszerű mérési eltérések

forma

nem azonosított rendszeres mérési eltérések

állapot

terhelhetőség beállítási biztonság

pozíció

forma

Mért objektum


Mérőeszköz

Mérőberendezés

Mérési eltérések


Szabványok mérési bizonytalanságok meghatározására Dokumentum

Leírás

Státusz

Nemzetközi norma (GUM) ISO 14253

ISO 10012

Irányvonalak a mérési bizonytalanságok megadására

Geometriai termékspecifikáció, munkadarabok és mérőeszközök méréssel történő vizsgálata Mérési eszközök minőségbiztosításának követelményei 1. rész: Mérési eszközök igazolási rendszere

Előzetes norma Fejlesztés

Norma

Német norma DIN 1396

DIN 2257

Méréstechnika alapjai; 3. és 4. rész

Norma

Hosszméréstechnikai fogalmak; 2. rész

Norma

Iparterületi normák Németországban DKD-3

Mérési bizonytalanságok meghatározása

DGQ 13-39

Vizsgáló berendezések felügyelete

VDI/VDE 2600

Metrológia (méréstechnika)

Javaslat

VDI/VDE 2617

Koordinátamérőgépek pontossága

Javaslat

VDI/VDE/ DGQ 2618

Mérőeszközfelügyelet vizsgálati utasításai

Javaslat

VDI/VDE 2620

Hibahatárok meghatározása méréskor

Javaslat


Mérési bizonytalanságok és specifikáció I.

Alsó specifikációs határ LSL

Felső specifikációs határ USL

tú l te hatá rü le roz t ot t

N em ot oz ár at t lh le t ú er ü t

Ne

m

Túlhatározott terület

t

Nö övekvő mérési biizonytalanság

Verifikációs fázis

Bizonytalansági terület Specifikáción kívül


Bizonytalansági terület

Specifikációs terület a specifikáción belül

Verifikációs fázis

Specifikáción kívül

Mérési bizonytalanságok és specifikáció II. LSL

USL TF = TW - 2.u TF

u

u

u

u

TW

TF' = TW2 − 4 ⋅ u2 LSL

USL

TF' u

u

u

TW


u

Újdonság a VDA5 szerint

Vizsgálóeszköz képességének igazolása

Mérési- és vizsgálati képesség igazolása

Vizsgálóeszköz képességének figyelembevétele


Mérési bizonytalanság által befolyásolt tényezők


Statisztikai analízis eredményeinek hasznosítási lehetőségei


Minőségmanagement rendszer struktúrája


Minőségmanagement rendszer certifikálásának folyamata Előzetes információk

Rövid kérdéslista

Értékelés a rövid kérdéslista alapján

Info a vevőnek

Elő-audit

QM kézikönyv és eljárási utasítás

Info a vevőnek

QM dokumentumok értékelése

Szervezeti előkészítő megbeszélés

Audit

Info a vevőnek

QM rendszer értékelése

Teljesülnek a feltételek a certifikátumhoz? igen igen

CERTIFIKÁTUM


nem Info a vevőnek


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Elérhetőség: Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Tel: ++36 46 565 111/1737 e-mail: [email protected]


Logisztikai hálózatok

Recommend Documents