1. ELŐADÁS BEVEZETÉS A globalizáció gyakorlati hatásai o Megnövekedett távolságok o Magyarországon a két legmesszebb fekvő település távolsága légvonalban ~ 500 km (pl. Felsőszölnök - Tiszabecs: 496 km), o Európai viszonylatban egy jellemző távolság légvonalban az 1000 km (pl. Róma - Párizs), o Európai viszonylatban a legnagyobb tényleges távolságok akár az 5000 km-t is elérhetik (pl. Helsinki-Sevilla légvonalban: 3300 km), o Magyarországon a távolságok jelentős része áthidalható kizárólag közúti és vasúti szállítással, o Európai viszonylatban a távolságok jelentős része nem hidalható át kizárólag közúti és vasúti szállítással (vízi és légi szállítás), o Megnövekedett piac: o Potenciális fogyasztók száma Magyarországon: ~ 10 000 000 fő, o Potenciális fogyasztók száma az Európai Unióban: ~ 450 000 000 fő, o Potenciális fogyasztók száma a nem Európai Uniós országokban: ~ 350 000 000 fő, o A gazdaságilag lefedendő földrajzi terület nagysága Magyarországon: ~ 93 000 km2, o A gazdaságilag lefedendő földrajzi terület nagysága Európában: ~ 10 000 000 km2, o Megnövekedett követelmények: o termékminőség, o logisztikai követelmények, o eltérő földrajzi sajátosságok. Logisztikai alapok A logisztikai rendszerek tagozódása: LOGISZTIKAI RENDSZEREK INTERNLOGISZTIKA Termelő Szolgáltató vállalat vállalat
EXTERN-LOGISZTIKA Országon belüli logisztika
Hálózati logisztika
Országok közötti logisztika
Települési Regionális Termelési Szolgáltatási Kontinentális Globális logisztika logisztika folyamat folyamat logisztika logisztika 1
Intern-logisztika (belső-, v. mikrologisztika): Egy gazdálkodó szervezet részeként, annak működésével (termelés, kereskedelem, szolgáltatás) összefüggő, és azt szolgáló logisztikai tevékenységek rendszere, mely funkcióját a gazdálkodó szervezet területén fejti ki. Extern-logisztika (külső-, vagy makrologisztika): Azok a geográfiailag nagy kiterjedésű területen (ország, régió esetleg több ország) működő logisztikai rendszerek, melyek mint a társadalom ill. a nemzetgazdaság alrendszerei működnek, és alapvető társadalmi, gazdasági folyamatokat szolgálnak ki a felmerülő igényeknek megfelelően. Termelési folyamat logisztikája: Egy konkrét termék előállítására irányuló folyamathoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus termelési folyamatok: gépipar, élelmiszeripar, vegyipar, stb. Szolgáltatási folyamat logisztikája: Termékekkel, emberekkel kapcsolatos szolgáltatásokat megvalósító folyamathoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus szolgáltatási folyamatok: egészségügy, közlekedés, kommunális hulladék gyűjtés, stb. Országon belüli extern-logisztika (közigazgatási logisztika): Egy adott földrajzi egység társadalmi (közigazgatási) működtetését megvalósító folyamatokhoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. A földrajzi egység szerint megkülönböztethetünk települési (city) és regionális logisztikát. Tipikus extern-logisztikai folyamatok: közlekedés, építkezés, turizmus, rendfenntartás, katasztrófa elhárítás, stb. Hálózati logisztika: Több telephellyel rendelkező termelő és szolgáltató vállalatok, illetve hálózati rendszerben működő vállalatok logisztikai tevékenységének centralizált irányításával, megvalósításával kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus hálózati logisztikai folyamatok: leányvállalatok, virtuális vállalatok, stb. Országok közötti extern-logisztika: Termelő és szolgáltató vállalatok országhatárt átlépő tevékenységeivel kapcsolatos logisztikai feladatok összessége. A földrajzi léptékek szerint megkülönböztethetünk kontinentális, illetve globális logisztikát. Tipikus kontinentális, illetve globális logisztikai folyamatok: késleltetett gyártás, nemzetközi szállítás, szállítmányozás, stb. Globalizáció A piacok globalizációjának következménye: o a nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, o méretek és termékjellemzők változatainak széles köre hozható létre, o a termékek beszerzési, illetve elosztási folyamatai világméretűvé válnak, amelyek igényei az un. globális logisztika módszereivel valósíthatóak meg.
2
Globális logisztika: globalizált rendszerek logisztikai tevékenységei, feladatai. Globalizáció hatása a logisztikára (a világon mindenütt vásárolják ugyanazt a terméket): • globalizált beszerzés, • globalizált gyártás, összeszerelés, • globalizált elosztás, • globalizált gyűjtés (újrahasznosítás). Globalizált logisztika működésének feltételei: o kommunikáció fejlődése: o műholdas reklámozás, o műholdas, szatellit rendszerű rendelés lebonyolítás, o átfogó árukövetés, o elektronikus adatcsere, szabványosítás (nyelvi különbségek eliminálása), o okmányok, bizonylatok egységesítése, adattartam elektronikus úton való továbbítása, vonalkód rendszer, egységes számozás alkalmazása, o nemzetközi kereskedelem és a külföldi tőkebefektetés előtti akadályok fokozatos leépítése (vámok, nem tarifás korlátozások csökkentése), o egész világra kiterjedő, globális, magas minőséget biztosító logisztikai hálózat létrehozása. Globalizált gyártás, összeszerelés Késleltetett gyártás
Késleltetett összeszerelés
Késleltetett csomagolás
Összeszerelés
Szegmentált gyártás utolsó fázisa
Összeszerelő helyen néhány alkatrész gyártása
Összeszerelő helyen levő csomagolás
Elosztó raktárakban komissiózás, csomagolás
Késleltetett termelés komplex folyamata Eltérések a hagyományos gyártással összevetve A hagyományos gyártás alapvetően egy telephelyre koncentrálódik, így a felmerülő feladatok kizárólag az intern logisztika keretein belül megoldhatóak. A késleltetett gyártásnál jelentős szállítási, csomagolási, egységrakományképzési költség épül be a termék árába.
3
Késleltetések a termelési logisztikában: Néhány jellegzetes gyártási tevékenységet a logisztikai folyamat vége felé igyekeznek eltolni addig, amíg a termék a piacokon a fogyasztóhoz nem ér. Késleltetett gyártás (kötegelt vagy szegmentált gyártás) A gyártási folyamat egy vagy több eleme a többi művelettől eltérő helyen (jelentős földrajzi távolság) készül el. Fontos szempont a műveletek funkcionális elhatárolása a hatékony megvalósításhoz.
Szegmentált gyártás Szegmentált gyártás A szegmentált gyártás gyártmány- és alkatrész méretkategóriánként, technológiai hasonlóság elvén, gyártmánycsaládonként, de gyártmányféleségtől függetlenül és szervezhető, a követelményeknek megfelelően hagyományos és rugalmas technológia berendezésekből, gyártó és szerelő sorokból, főleg nagyobb méretű, nagyszámú gyártmányféleséget előállító vállalatoknál az egyéni és csoportérdekeltség biztosítása, és a kezelhetőség ill. jobb áttekinthetőség fokozása érdekében. A szegmentált gyártás jellemzői: • első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik, • fokozatosan növekedni kell a sorok rugalmasságának, • nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor kicsire adódik az átfutási idő, • az egyes gyártási fokozatok között minimálissá tehető a tárolási igény. Feltétele: o nagyfokú hasonlóság a termékeknél, o rugalmas, gyors disztribúciós logisztikai rendszer, o termék kis tömegű (kg/db). 4
Sajátosság: A termék eltérőséget adó műveleteire az utolsó fázisban, akkor kerülhet sor, ha már ismert vagy jól prognosztizálható a piacigény. Előnyei: – gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez, – helybeli olcsó munkaerő olcsóbbá teszi a termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási költséget, – a speciális, egyéni igények gyors kielégíthetősége, Megoldás: központosított gyártás egy centrum
több centrum világmárka
Pl.:
Gilette Sensor
Késleltetett összeszerelés A termelési befejező része kitolódik a logisztikai folyamat vége felé, általában a piacközeli raktárig. Általában: Az összeszerelést az elosztó raktár helyére telepítik. Példa: – gépkocsik (Audi, Opel), – elektronikus termékek (Philips, NOKIA, Generál Electric). Előnyei: – gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez, – helybeli olcsó munkaerő olcsóbbá teszi a termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási költséget, – a speciális, egyéni igények gyors kielégíthetősége, – vámszabályok ésszerű kihasználása (más a vámtétel az alkatrésznél és készterméknél). Késleltetett csomagolás Két változat: o késleltetett szerelés követelménye a késleltetett csomagolás, o nagy távolsági szállítások (pl. tengeren túli szállítás), amikor szállítási csomagolás konténerben történik a szállítás az elosztóraktárban. 5
Elosztó raktár funkció: o komissiózás, o fogyasztó csomagolás (és gyűjtőcsomagolás). Sajátos termékre a világmárka jellemző, a csomagolás a piacok szerint differenciált. Előnyei: – kisebb raktárkészlettel működhet a termékgyártó, – jobban kihasználható a szállítócsomagolás, egységrakományképzés, – a fogyasztó csomagolás olcsóbb csomagolást eredményezhet: • közelebbről szállítható a csomagoló anyag, • olcsóbb, helyi munkaerő végzi a csomagolást – címkézés, feliratozás, desing jobban megfelelhet a fogyasztó igényeinek, – lerövidíthető a rendelési idő.
6
