Logisztikai rendszerek Elosztási logisztika
Az elosztási logisztika stratégiai kérdései Az elosztási logisztikai stratégia kialakításánál a következı fı kérdésekre kell a megfelelı választ megadni: 1. milyen elvek és célok érvényesüljenek az elosztási logisztikai rendszer kialakításánál 2.milyen szempontok alapján kerüljön megválasztásra: - a késztermékek tárolási rendszere - a késztermékstruktúránál alkalmazott egységrakomány képzés -a raktározási technika eszközei -az alkalmazott komissiózási mód -a késztermékek kiszállítási módszere a késztermékraktárból -az alkalmazott termékazonosítási mód az elosztás folyamán -az alkalmazott informatikai támogatás kialakítása
Az elosztási logisztika stratégiai kérdései (2) 3. mely termékek kerüljenek közvetlenül a készáru raktárból kiszállításra 4. milyen szempontok érvényesüljenek a kiszállítások ütemezésénél, milyen prioritások kerülnek alkalmazásra 5. milyen szállítási módok kerülnek alkalmazásra a kiszállításoknál 6. ki végezze a kiszállításokat 7. milyen raktározási módot és raktározás technikát kívánatos felhasználni a késztermék elosztási folyamat során 8. milyen termékazonosítási módszert és termékazonosítási technikát célszerő alkalmazni az elosztási folyamat során
Az elosztási logisztika stratégiai kérdései (3) 9. milyen információs rendszert kell kialakítani az elosztási tevékenység végrehajtásához 10. milyen irányítási, vezérlési- és kontrolling rendszert kell az elosztási tevékenység számára kialakítani 11. milyen minıségbiztosítási rendszert kell az elosztási logisztikai folyamat során alkalmazni 12. mely termékek esetén lehetséges közvetlenül a gyártósorok végérıl történı késztermékkiszállítás 13. mely termékek esetén célszerő elosztóraktárak használata az elosztási logisztikai tevékenység során 14. milyen termékeket célszerő közvetlenül a felhasználóhoz kiszállítani
Az elosztási logisztika stratégiai kérdései (4) Az elosztási logisztikai tevékenység jobb, optimális végrehajtása érdekében a következıket érdemes figyelembe venni: 1. törekedni kell a vevıközelség megvalósítására, vagyis a vevıi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó termékek és szolgáltatások biztosítására 2. a készáru-elosztási struktúrák optimalizálására, elosztási fokozatok és az elosztási helyek számának optimálására, csökkentésére 3. az elosztási tevékenységek során bıvíteni kell a logisztikai szolgáltatások körét, emelni kell ennek minıségbiztosítását 4. elosztási tevékenység mennyiségi és minıségi jellemzıinek javítását vállalkozásba adás útján 5.az elosztásnál mérlegelnie saját fuvarozás és a szállítmányozás lehetıségét
Az elosztási logisztika stratégiai kérdései (5) 6. megvizsgálni különbözı vevıkhöz történı kiszállítások összevonásának lehetıségét 7. speciális elosztórendszerek alkalmazásának lehetısége a felhasználók igényeire valógyors reagálás érdekében 8. az elosztási folyamat költségoptimálása érdekében elemezni szükséges raktározási tevékenységek és szállítási tevékenységek költségeinek arányát 9. bonyolult elosztási láncok esetén az elosztási tevékenység minıségi jellemzıinek növelési lehetıségeit az átfutási idı csökkentésének lehetısége érdekében 10. meg kell vizsgálni az elosztási tevékenység teljes körő logisztikai szolgáltatásának lehetıségét
Termelı vállalatok elosztási logisztikai folyamatának tervezése és irányítása A felhasználók a termelık felé ma a következı meghatározó elvárásokat támasztják: 1. kis sorozatú, gyakran változó, rövid életciklusú termékelosztásának megvalósítása 2. magas szállítási megbízhatóság az elosztási tevékenység során 3. nagyfokú rugalmasság az elosztási tevékenységnél 4. az elosztási tevékenység során az átfutási idı csökkentése 5. megbízható termékkövetés a szállítás során 6. nagyfokú szállítóképesség biztosítása az elosztási folyamatban 7. az elosztási folyamat megfelelı minıségbiztosítása
Az elosztási logisztikai rendszernél jelentkezı feladatok elosztás szervezése
elosztás fejlesztése
elosztás tervezése
elosztás irányítása
elosztásnál jelentkezı feladatok
elosztás mőködtetése
elosztás kontrollja
Elosztás logisztikai folyamata
JIT elvő elosztási logisztikai tevékenység A JIT-elv (éppen idıben elv) alkalmazása az elosztási tevékenységek során egy új logisztikai stratégia, amely az elosztási tevékenység hatékonyságának növelését eredményezi a piaci igények kielégítése érdekében Az elosztásban alkalmazott JIt-elvő stratégia alapja az, hogy a felhasználó mindenkori igényeinek megfelelıen történik a termékek elosztása a termelıvállalat felıl
JIT elvő elosztási logisztikai tevékenység
A vevı igényeinek megfelelı ütemezésben hívja le a rendeléseket. -
Készáru raktárból történı JIT-elvő elosztás A termelıvállalatnál adott termék elıállításának technológiai folyamata befejezıdik az utolsó technológiai helyen. A terméket ezek után egy erıs minıségellenırzési tevékenységnek vetik alá. A minıség-ellenırzés alapján megfelelı termékeket ezek után csomagolják. A csomagolt termékekbıl szükség esetén egységrakományt képeznek, és a termék raktározásra kerül. A készáruraktárból a termékek elosztása a felhasználói igényeknek megfelelıen valósul meg.
JIT-elvő elosztás feladatai készáru raktár használata esetén termelıvállalat
termelési folyamat
raktárkészlet utánpótlása
raktározás
vállalat
felhasználó
komissiózás szállítás elsı felhasználói mővelet
Készáru raktárból történı JIT-elvő elosztás Az ismertetett rendszer kialakításával kapcsolatos fıbb szempontok: - hol kerül sor a minıségellenırzési tevékenységre: -külön erre a célra kialakított minıségellenırzési laborban -gyártórészleg adott helyén -a készáruraktárban -hol kerül sor a csomagolási tevékenység végrehajtására: -a csomagolás számára biztosított külön helyen -a gyártórészleg adott helyén -a készáruraktárban -hol történik az egységrakomány képzés: -azon a helyen, ahol a csomagolás -egy külön kialakított egységrakomány képzı helyen
Készáru raktárból történı JIT-elvő elosztás A JIT-elvő elosztási tevékenység mőködtetésének alapja és feltétele az egymástól függetlenül termelı- és felhasználó vállalat szoros, partnerszerő együttmőködése.
Ennek további feltétele: - közös, átfogó, az elosztási tevékenységet
befolyásoló szállítási lehívó információs rendszer kialakítása és mőködtetése - a termelı és felhasználói folyamatok pontos áttekinthetıségének a biztosítása - megbízható elosztási, szállítási, raktározási rendszerek alkalmazása - megbízható minıségbiztosítási rendszer alkalmazása a termelınél
Készáru raktárból történı JIT-elvő elosztás A JIT-elvő elosztási rendszer megvalósulásának elınyei a termelıvállalatnál: -
a rugalmasság növelése a tervezési biztonság növelése az átfutási idı csökkentése a minıség javítása az adminisztrációs ráfordítások csökkentése a versenyképesség növelése
Gyártósor végétıl történı JIT-elvő elosztás A termelıvállalat JIT-elvő elosztási rendszrének másik kialakítási módja, amely a következıképpen mőködik: - a termék megmunkálása befejezıdik az utolsó technológiai helyen - a technológiai tevékenységet egy erıs minıségellenırzési tevékenység követi - a készterméket csomagolják - a késztermékbıl egységrakományt képeznek - a késztermék kiszállításra kerül Az elosztási folyamatból kimarad a készáruraktározási tevékenység vagyis az elosztás a gyártósor utolsó technológiai berendezésnél kezdıdik
JIT-elvő elosztás feladatai gyártósor végétıl történı elosztás esetén termelıvállalat
utolsó technológiai mővelet
minıségellenırzés
csomagolás
vállalat
felhasználó
egységrakomány képzés szállítás elsı felhasználói mővelet
JIT-elvő elosztás feladatai gyártósor végétıl történı elosztás esetén Az ismertetett rendszer kialakításával kapcsolatos fıbb szempontok: -szükséges-e a késztermék csomagolása a felhasználó számára, és ha igen, akkor hol kerüljön sor a csomagolási tevékenység végrehajtására: - a gyártósor végén, közvetlenül a technológiai berendezés után - a csomagolás számára kialakított külön helyen -szükséges-e a késztermékbıl egységrakományt képezni a felhasználó részére, és ha igen, akkor hol kerüljön sor az egységrakomány képzésre: - a csomagolási tevékenységgel egy helyen - egy külön kialakított egységrakomány képzı helyen
JIT-elvő elosztások összehasonlítása - a gyártósor végétıl történı elosztás esetén az elosztás átfutási ideje kisebb, mint a készáruraktárról történı elosztásnál, mert kevesebb R-S-T tevékenység végrehajtására kerül sor - a gyártósor végétıl történı elosztási tevékenység kevesebb R-S-T kapacitást és munkaerı kapacitást igényel - a gyártósor végétıl történı elosztás rugalmasabb reagálási lehetıséget biztosít a felhasználó igényeire
JIT-elvő elosztások összehasonlítása(2) - a készáruraktárról történı ellátás a felhasználó számára magasabb ellátási biztonsági szintet ad, mivel a készáruraktár ebben az esetben egy puffer-tárolói szerepet tölt be a termelıvállalat és a felhasználó vállalat között - a készáruraktárról történı ellátás kevésbé igényli a termelıvállalat gyártósorának és a felhasználó vállalat elsı tevékenységének a percre kész összhangját - készáruraktárról történı elosztás esetén szükséges egy raktárnak a kialakítása, megfelelı készletezési stratégia alkalmazása, raktártechnikai és késztermék-nyilvántartási eszközök és személyzet alkalmazása
Készáruraktár készletmenedzsmentje az elosztás folyamán Általában igaz, hogy az elosztási tevékenység során a készáruraktárban tárolt készletek idıbeni változását a következık befolyásolják: - termelés felıl érkezı beszállítások törvényszerőségei - felhasználók felé történı kiszállítások törvényszerőségei - a felhasználók igényeinek idıbeli változásai -az alkalmazott készletezési stratégia
Készáruraktár készletmenedzsmentje az elosztás folyamán A készáruraktárba történı be- és kiszállítások alapesetei
-szakaszos beszállítás és folyamatos kiszállítás
-folyamatos beszállítás és szakaszos kiszállítás
-szakaszos beszállítás és szakaszos kiszállítás
- folyamatos beszállítás és folyamatos kiszállítás
Készáruraktár készletmenedzsmentje az elosztás folyamán A szakaszos be- és kiszállítások esetén változatok képzésének esetei: - a felhasználások periódusideje: - állandó - nem állandó - az elosztási tételek nagysága: - állandó - nem állandó
Az elsı rész vége!
Készítette: Tóth János 2007.10.06. Veszprém
Konszignációs raktár alkalmazása az elosztási tevékenységben Sok esetben az ellátás biztonsága érdekében, valamint a termelıvállalat és felhasználó vállalat mőködésének gazdaságossága érdekében egy konszignációs raktár kerül kialakításra a termelı és a felhasználók között. Ennek kialakításánál és mőködtetésénél m ködtetésénél a következıket következ ket kell megvizsgálni: • Hol helyezkedjen el a konszignációs raktár: • a termelıvállalatnál • a felhasználó vállalatnál • egy harmadik,erre a célra kialakított külön helyen
Konszignációs raktár alkalmazása az elosztási tevékenységben
• Ki üzemeltesse, mőködtesse a konszignációs raktárt: • a termelıvállalat • a felhasználó vállalat • külsı, harmadik vállalat • közösen a termelı és a felhasználó • Ki fedezi, biztosítja a konszignációs raktár mőködéséhez szükséges pénzügyi erıforrást: • A termelıvállalat • A felhasználó vállalat • Közösen a termelı és a felhasználó
Konszignációs raktár alkalmazása az elosztási tevékenységben A konszignációs raktár készletmenedzsmentjét a következık jellemzik: • A raktár feladata a felhasználói igények percrekész kielégítése • A raktár feltöltési stratégiáját jellemzi hogy: • az ellátás biztonsága és gazdaságossága érdekében termékféleségként megengedett maximális és minimális készletszintek betartásával dolgozik • a beszállítások ütemezésénél és a beszállítások tételnagyságánál a felhasználó igények és a raktárkészlet pillanatnyi állapota mellett figyelembe veszi a termelıvállalat termeléssel kapcsolatos gazdaságossági szempontjait is A raktár gazdaságos üzemeltetését itt is raktározási költségek összegének az elérhetı minimuma determinálja
Egységrakomány kialakításának szempontjai elosztási tevékenység során készárurakodásnál A készáru-raktározásnál használt egységrakományok kialakítását több tényezı is befolyásolja. Hagyományos értelemben az egységrakományok kialakításánál figyelembe kell venni: • termékféleségenként a lehetséges, alkalmazható egységrakomány képzı eszközöket • Egységrakomány képzı eszközönként és termékféleségenként az alkalmazható termék berakási módokat • az egységrakomány képzésére vonatkozó meglévı korlátokat • az egységrakomány képzésére vonatkozó elıírt
Egységrakomány kialakításának szempontjai elosztási tevékenység során készárurakodásnál Mindezeken túl a készáruraktárból történı elosztásoknál még a következıket kell mérlegelni: • az alkalmazandó egységrakomány kiszállításra kerül • A kész-áruraktározási technológia meghatározza az alkalmazandó egységrakomány típusát Ha az alkalmazandó egységrakomány kiszállításra kerül, akkor a hagyományos megválasztási szempontokon túl a következıket kell figyelembe venni: • a felhasználó igényét az egységrakományra vonatkozóan • az eloszlási lánc folyamán a szállítási és rakodási tevékenységek paramétereit
Egységrakomány kialakításának szempontjai elosztási tevékenység során készárurakodásnál Ha az alkalmazandó egységrakomány csak a készáruraktározási feladat megoldását szolgálja – ugyanis ebben az esetben a kiszállításra kerülı késztermék komissiózás után kerül elszállításra- akkor a hagyományos szempontokon túl a következıket kell figyelembe venni az egységrakomány megválasztásánál: • az alkalmazott raktározási módot • a raktár-polcelemek méreteit • a raktári egységek teherbíró képességét • a raktározás folyamán alkalmazott kiszolgáló berendezéseket • a raktározás azonosítási rendszerét
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek • Statikus áru-elıkészítı rendszer • Dinamikus áru-elıkészítı rendszer
Készáru komissiozásánál alkalmazott rendszerek Statikus áru-elıkészítı rendszer esetén a felhasználó által igényelt árukat a készáruraktár tárolási helyeit felkeresve győjtik össze. Dinamikus áru-elıkészítı rendszer esetén a felhasználó által igényelt árufajtákat tartalmazó egységrakományokat a készáruraktárból a komissiózási helyre szállítják. Az „áru megy az emberhez” rendszer. Itt a komissiók összeállításához szükséges mennyiségeket kiveszik az egységrakományokból és ez után az egységrakományok visszatárolásra kerülnek a készáruraktárba.
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek A komissiózási rendszerek mind a két esetében szükséges győjtı, osztályozó, csomagoló munkahelyek kialakítása. A komissiózási tevékenységek végrehajtására különféle komissiózási stratégiák adhatók meg: • megrendelésenkénti soros,egylépcsıs stratégia • megrendelésenkénti párhuzamos stratégia • zónánkénti kétlépcsıs stratégia
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek Soros, egylépcsıs stratégia esetén egy adott felhasználói igény szerint kerülnek kigyőjtésre a termékek. Ha egy adott felhasználói igény kielégítésre kerül,következik egy újabb igény szerinti termék kigyőjtés. Ennek a stratégiának az elınyei: • egy-egy megrendelés árui viszonylag gyorsan összegyőjthetık • a komissiózási igények végrehajtásánál prioritások érvényesíthetık ( sürgıs igény azonnali kielégítése ) • az elıforduló tévedések gyorsan és egyszerően korrigálhatók • a tevékenység egyszerő szervezési és irányítási rendszert igényel.
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek A soros egylépcsıs stratégia hátrányai: • kis komissiózási teljesítmény érhetı el • az emberi szubjektum hibalehetıséget ad a tevékenységnek. A megrendelésenkénti párhuzamos stratégia esetén egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik a következık szerint: • minden egyes igény tételeit raktári zónák szerint csoportosítják, szétosztják • az egyes igényekre vonatkozó raktári kigyőjtéseket a raktári zónákra történt csoportosítás alapján végzik el • A különbözı raktári zónákból származó, de egy adott megrendelıi igényhez tartozó termékeket összegyőjtik.
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek Megrendelésenkénti párhuzamos komissiózási stratégia elınyei: • a komissiózásnál használt eszközök, gépek jobb kihasználása • a komissiózási teljesítmény növelése hátrányai: • a tevékenység végrehajtása szervezeti munkát igényel • az igények kielégítésekor a prioritások nehézkesen érvényesíthetık.
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek A zónánkénti kétlépcsıs komissiózási stratégia esetén egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik a következık szerint: • az egyes igények tételeit raktári zónák szerint csoportosítják, szétosztják • az így keletkezett összes igényeket raktári zónák szerint összegzik • a különbözı raktári zónákból származó, az összegzett igényeknek megfelelı kigyőjtéseket elvégzik • a kigyőjtött termékeket a győjtıhelyen az egyes rendeléseknek megfelelıen szétosztják és ezekbıl állítják össze az egyes igények komissióit
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek Az áruelosztási folyamatban a komissiózásnál alkalmazható célfüggvények: • a komissiózáshoz szükséges anyagmozgatási munka minimális legyen • a kiszállítási igények idıre kielégíthetık legyenek • a komissiózásnál alkalmazott eszközszám minimális legyen • a komissiózásnál alkalmazott eszközök kihasználása maximális legyen • a komissiózási ciklusidı minimális legyen
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek A komissiózó rendszerek kialakításánál további fontos kérdések megválaszolása is lényeges. ezek a következık: • milyen típusú tárolás valósul meg a készáruraktározásnál: • tömb tárolás • soros tárolás • hagyományos polcos tárolás • milyen típusú berendezések vesznek részt a készáruraktár kiszolgálásában: • hagyományos targoncák • Toronytargoncák • raktári felrakógépek
Készáru komissiózásnál alkalmazott rendszerek
• hol található a komissiózási tevékenység munkaterülete: • a készraktárak területén belül • a készraktárak területén kívül • egy adott helyen található • több adott helyen található A felsoroltak alapján még további, az áruelosztásban használatos komissiózó rendszertípus képezhetı
Az elosztási logisztikai folyamat kiszállítás tervezési modelljei A kiszállítások modelljeinél alapvetıen két esetet különböztetünk meg: • az elosztási tevékenység közvetlenül a termelı felöl a felhasználóhoz irányul logisztikai csomópontok beiktatása nélkül • az elosztási tevékenység a termelıvállalattól egy vagy több elosztóraktár közbeiktatásával valósul meg a felhasználó felé
közvetlen eloszlás (T-termelı F-felhasználó)
közvetett elosztás
A közvetlen elosztás elınyei: • nincs szükség a termékek átrakására, közbensı tárolására • az elosztási tevékenység egyszerő szervezési, koordinációs munkát igényel • rugalmas a felhasználói igények kielégítésére vonatkozóan • a saját elosztási logisztikai koncepció jól megvalósítható A közvetlen elosztás hátrányai: • nem megfelelıen kihasználhatók a szükséges szállítási kapacitások • a vevıi igényekre való nagyfokú rugalmasság gyakori,kis kapacitású szállításokat igényel, így növeli a közutak terhelését • saját vállalati kiszállításokra vonatkozó szervezési tevékenység Általában megállapítható, hogy közvetlen elosztási rendszer alkalmazása célszerő, ha: • A felhasználók, vevık száma nem nagy • A szállítási távolságok nem nagyok • A szállítandó árumennyiség nagy • Az üresjáratok a visszfuvarnál kiküszöbölhetık járatszervezés révén
A közvetett elosztás elınyei: • a termelıvállalat kapcsolata a több felhasználó helyett egy elosztóraktárra szőkül • az elosztási tevékenység a felhasználók ütemigényének megfelelıen valósul meg • lehetıvé válik jit-elv szerinti elosztás • a termelıvállalat a fı tevékenységi körére tud koncentrálni • jelentıs mértékben csökkennek a termelıvállalatnál a raktározási költségek • kisebb szállítási költségek érhetık el az igények összevonásának alkalmazásával A közvetett elosztás hátrányai: • elosztóraktár megépítése,üzemeltetése szükséges • az elosztóraktár igénybevétele költséget jelent a vállalat számára
Az elosztási jelentkezı jelentkez szállítási feladatok végrehajtása A termelıvállalat és a felhasználó (vevı) között az elosztási tevékenység során a raktározási tevékenységek mellet szállítási tevékenységek végrehajtását is meg kell oldani. A szállítási tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban a következı fı feladatok jelentkeznek: • a szállításhoz szükséges szervezések végzése • a szállítások végrehajtásához szállítójármővek biztosítása • a szállítások végrehajtása A szállítások szervezését végrehajthatja: • a termelıvállalat • a felhasználó vállalat a szállítmányozó vállalat
Az elosztás folyamán a szállításszervezésnél jelentkezı fı feladatok a következık: • az elosztási tevékenységhez szükséges szállítási feladat felmérése, meghatározása • az elosztási tevékenység során alkalmazásra kerülı szállítási mód és szállítási eszköz megválasztása • az elosztás folyamán több lehetséges szállítási út esetén az útvonal megválasztása • az elosztás folyamán alkalmazandó szállítás árrendszerének meghatározása • az elosztás folyamán megvalósuló szállításhoz szükséges fuvarrakományok, kísérı okmányok körének meghatározása és ezek elıkészítése a szállítást végzı számára • az elosztás folyamán jelentkezı szállítások ellenırzési rendszerének a kialakítása • az elosztás folyamán a szállítás percre kész nyomon követésének és kontrolljának a megoldása.
A szállítóeszközök rendelkezésre állását és a járulékos feladatok végrehajtását végezheti a: • a termelıvállalat saját eszközparkkal • a felhasználó vállalat saját eszközparkkal • a termelı és felhasználó vállalat közös eszközparkkal • a termelıvállalat bérelt eszközparkkal • szállítmányozó vállalat A szállítások tényleges végrehajtását az elızıek figyelembevételével végezheti a: • termelıvállalat • a felhasználó vállalat • fuvarozó vagy szállítmányozó cég
Az egyes elosztási logisztikai tevékenységeknél jelentkezı szállítási feladatokat a következıkkel lehet még jellemezni: • a fel- és leadóhelyek egymáshoz való földrajzi elhelyezkedése • a megvalósuló szállítási távolságok • a szállított áruk jellemzıi • a szállítási tevékenység illeszkedése az elosztási logisztika rendszerbe • a szállítási láncban helyet foglaló győjtı-és elosztóraktárak száma • a szállítás során együttmőködı közlekedési alágazatok száma
Számítógépes raktárirányítás és nyilvántartás, e-commerce alkalmazása A raktárirányításnál és raktárnyilvántartásnál a következı feladatok jelennek meg, amelyeknek számítógépes megoldásai is lehetnek: • raktárba történı beérkezés folyamata • érkezı szállítmányok azonosítása • beérkezett termékek, egységrakományok azonosítása • beérkezett termékek, egységrakományok raktárhoz való hozzárendelése • beérkezett termékek, egységrakományok számára raktári hely kijelölése • beérkezési folyamatban használt anyagmozgatási eszközök feletti diszponálás • a beérkezett áru raktárhoz történı szállítása
• raktárba történı betárolás folyamata • diszponálás a raktárt kiszolgáló berendezés felett • termék, egységrakomány betárolása a raktár adott helyére • a raktári nyilvántartás korrigálása a végrehajtott tevékenység alapján • raktárból történı komissiózás folyamata • a komissiózási igény kielégítéséhez raktár hozzárendelése • a komissiózási igény kielégítéséhez termékek és egységrakományok kijelölése a raktárban • diszponálás a komissiózást végzı berendezés felett • komissiózás végrehajtása • raktárállapot korrigálása az elvégzett komissiózás alapján • raktárból történı kiszállítás folyamata • felhasználói igények alapján készült komissiók hozzárendelése a kiszállító eszközhöz • rakodást végzı berendezés feletti diszponálás • a kiszállításhoz szükséges dokumentumok elıkészítése
A raktározási folyamatokban az információ áramlás történhet bizonylatok felhasználásával, illetve bizonylatok nélkül. Bizonylatok nélküli raktározási tevékenység esetén kódolt információk kezelését kell automatikusan megoldani. Az elosztási tevékenységek bonyolításában a termelı és a felhasználó viszonylatában egyre több helyen alkalmaznak elektronikus adatcsere (EDI) kapcsolatokat, amely lehetıséget biztosít az elektronikus kereskedelem megvalósítására. Az elosztási tevékenység elsı lépése s felhasználótól érkezı igények kezelése. Szükséges meghatározni hogy: • milyen típusú termékrıl • milyen mennyiséget • milyen minıségben • milyen határidıre • milyen feltételekkel • kinek a részére kell biztosítani az elosztás folyamán
Ezen információk ismeretében lehetséges az elosztási igény egyértelmő meghatározása. Mivel a számítógépes készáruraktár irányítás percre készen ismeri a raktározási folyamatok és a raktárállapot helyzetét,azonnali válasz adható az e-kereskedelem felhasználásával az elosztási igényre. Az EDI kapcsolat bevezetésével az elosztási tevékenységnél a következı elınyök érhetık el: • strukturált információ azonnali továbbítása az elosztási tevékenység résztvevıi között • megvalósíthatóvá teszi a jit - elvő elosztást • nagymennyiségő papírmunkától mentesít • kisebb raktárkészletekkel megoldható az elosztás • folyamatorientált elosztási tevékenységet eredményez • kontrollált elosztási tevékenységet eredményez Az EDI kapcsolat bevezetésének elınyei mellet meg kell említeni, hogy bevezetés a résztvevık körében jelentıs tevékenység-átszervezést igényel.
Az elosztási logisztikai folyamat tervezésének és irányításának elemi elosztóraktárak, logisztikai központok esetén Az elosztási tevékenység közvetett formája esetén,a termelı – felhasználó elosztási kapcsolatában elosztóraktárak felhasználására kerül a sor. A közvetett ellátás-elosztás egy- vagy többlépcsıs logisztikai rendszerek felhasználásával valósulhat meg. Egylépcsıs logisztikai rendszert akkor érdemes az elosztási folyamatban alkalmazni, amikor: A. sok, területileg szétszórt termelı elosztási feladatát kell megoldani, távoli, kevés számú felhasználó részére B. kevés termelıtıl kell tılük nagy távolságra levı, területileg szétszórt felhasználó ellátásait biztosítani
A
B
Többlépcsıs logisztikai rendszert akkor érdemes az elosztási folyamatban alkalmazni, amikor: • Sok, területileg szétszórt termelıtıl kell az elosztást tılük nagy távolságra lévı, nagyszámú, területileg szétszórt felhasználó részére megvalósítani A többlépcsıs logisztikai rendszerek alkalmazásával csökkenthetık a logisztikai költségek, jobban megóvásra kerül a környezet. További logisztikai költségcsökkentés érhetı el logisztikai központok alkalmazásával az elosztási tevékenység során
A logisztikai központok feladatai: • ellátó-elosztó központ • áruforgalmi központ • áruforgalmi alközpont • logisztikai szolgáltató központ Ellátó-elosztó központ feladatai: • térben kiterjedt ellátó-felhasználó kapcsolat igényeinek kielégítése • egy-egy nagyvállalat térben kiterjedt egységeinek a kiszolgálása • JIT - elvő elosztás megvalósítása • logisztikai szolgáltatások nyújtása Áruforgalmi központ feladatai: • általános és kombinált szállítások esetén,nagy forgalom mellett, különbözı közlekedési ágazatok alkalmazásával a helyi, a regionális és távolsági szállítások között kapcsolatok biztosítása • logisztikai szolgáltatások nyújtása
A virtuális logisztikai központ szervezi és irányítja az elosztási folyamatban résztvevık tevékenységét a rendszer minden elemének mőködési céljait figyelembe véve. A virtuális logisztikai központ végzi a következı tevékenységeket az elosztási folyamat során: • győjti,értékeli és feldolgozza a felhasználó vállalatok elosztásra való igényeit • percrekészen nyilvántartja az elosztási folyamatban résztvevı vállalatok készáru raktárkészleteit • nyilvántartja a szállítási tevékenységeket végzık szabad kapacitásait, tevékenységük jellemzıit • a felhasználói igények kielégítése végett diszponál a lehetséges lehetıségek felett • az elosztási tevékenységek tényleges végrehajtásához diszponál a logisztikai objektumok és eszközök felett • az elosztási igények figyelembevételével és a raktárkészletek állapota alapján szabályozza az elosztóraktárak készleteit • ütemezi az elosztási tevékenységhez kötıdı szállításokat
A virtuális logisztikai vállalat elosztási folyamatban játszott tevékenységeinek a végrehajtásánál a következı stratégiákat érvényesíti: • az elosztási tevékenység átfutási ideje adott termelıvállalat és felhasználó vállalat között minimális legyen • az elosztás során minden elosztási igény kielégítésre kerüljön • az elosztási igényekre vonatkozó felhasználói elıírások maximálisan teljesüljenek • a virtuális logisztikai vállalat hálózatába tartozó minden objektum kapacitáskihasználása megfelelı legyen • a hálózat elemei nyereséggel üzemeljenek
Tipikus összetett szállítási láncok az elosztási folyamatban
Az értékesítési csatornák alaptípusai
Az elosztási rendszerek vertikális struktúrájának alaptípusai
a) 0 lépcsıs b) 0 lépcsıs üzleti raktárral c) Egylépcsıs d) Kétlépcsıs
Az integrált ellátási láncra épülı hálózat nagyvonalú vázlata
Optimális struktúra kérdései
a) Hol legyenek készletezési raktározási csomópontok b) Milyen készletezési stratégiákat mőködtessünk c) Hogyan elégítsük ki a csomópontok közti szállítási igényt d) Milyen rendszerő értékesítési végpontok legyenek
Készletezési csomópontok optimalizálása A hálózatba telepítendı készletezési csomópontok meghatározása
Kompromisszumok: a)készlet csökkentés, kiszolgálási színvonal,
Kiemelt célok:
b)készlet csökkentés, rugalmasság,
a)Alkalmazkodás a vevı igényeihez
c)szállítási költség, készlet csökkenté,
b)Raktározási költségek minimalizálása
d)szállítási költség, rugalmasság
ECR technika (hatékony válasz a fogyasztói igényre) A készletmozgatás egy lehetséges struktúrája
Lényege: a)regionális elosztó raktárak helyet rendezı terminálok (mozgótárolás), b)elosztó központokban folyamatos készlet feltöltés, c)optimális szállítási struktúrát mőködtet (igényekhez igazodó szállítási intenzitásokkal)
Az SAP R/3 Értékesítési & Elosztási alrendszerének mőködési modellje
Az eladótér és az üzleti raktárak kapcsolata a CORA hipermarket áruház esetében
Az árúszállítás folyamata a gyógyszerelosztási rendszerben
Az e-logisztika az ellátási rendszerben
