Logisztika (KOKUM207) 1. Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerben •
feladata: o mikrologisztikai rendszeren belüli anyagáramlás megvalósítása, o térbeli különbségek áthidalása, o mindig valamilyen kiszolgáló funkciót lát el, (önmagában nem létezik)
•
funkciói: o helyváltoztatás o kiegészítő: gyűjtés, elosztás, osztályozás, tárolás
•
főbb csoportjai (a kiszolgált rendszer típusa szerint): o termelési rendszert kiszolgáló hagyományos gyártórendszert kiszolgáló: •
üzemrészek, (épületek) közötti
•
munkahelyek közötti
•
munkahelyi anyagkezelés
rugalmas vagy integrált gyártórendszeri kiszolgáló: •
gyártócellák közötti
•
gyártócellán belüli
o raktári anyagmozgató rendszer tárolótéri anyagmozgató rendszer áru-előkészítőtéri anyagmozgató rendszer ⇒ komissiózás, be-, kitárolás (és ezek előkészítése) o rakodóhelyi anyagmozgató rendszer üzemi rakodóhely: üzemi belső és külső szállítás közötti kapcsolatot teremti meg közlekedési rakodóhely, (átrakó): •
különböző közlekedési alágazatok közötti
•
különböző nyomtávú vasutak kapcsolódási helye
•
kombiterminálok
o egyéb anyagmozgató rendszerek
2. Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása 2.1 Anyagmozgató rendszer összetevői Alrendszerek: •
ember alrendszer: o kézi anyagmozgató rendszerben: erőforrás o gépi anyagmozgató rendszerben: gépkezelő közreműködő o anyagmozgató irányító
•
gép-eszköz alrendszer: az anyagáramlást megvalósító, illetve annak megvalósításában közreműködő o kézi anyagmozgató eszközök o anyagmozgatógépek o kiegészítő segédeszközök: tehermegfogó eszköz anyagmozgatást segítő eszközök (pl.: ER-képző eszköz)
•
szállítópálya alrendszer: az aktív elemek (ember, gép-eszköz alrendszer), illetve maguknak az anyagoknak az anyagmozgatási útvonalon való helyváltoztatást lehetővé tevő, a mozgatási folyamat során általában helyben maradó (passzív), kiépített rendszerelemekből áll, pl.: sínpálya, közutak
A gép-eszköz és a szállítópálya alrendszert nem mindig lehet szétválasztani (pl.: gravitációs pálya, csővezetékes szállítás). Részrendszerek: •
információs és irányító részrendszer: o az anyagáramláshoz kapcsolódó információáramlás, o alrendszerek összekapcsolása, o irányítás: az anyagmozgató rendszerek esetében a folyamat beindítását, a beindított folyamat befolyásolását, valamint a folyamat leállítását jelenti; az irányításhoz szükség van információra → információs folyamatok
2.2 Anyagmozgató rendszerek elemei és fő csoportjai Az anyagmozgató rendszer elemei funkció szerint: •
feladó (F): bemeneti határelem; nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad át
•
szállító (SZ): a feladó és leadó elemeket köti össze
•
leadó (L): kimeneti határelem; környezettel való kapcsolat
•
összetett
Szállító elemek
Bonyolult (csomópont jellegű; anyagtovábbító + egyéb funkciók)
Egyszerű elemek (anyagtovábbító funkció)
Szakaszos működésű (az anyagot megszakításokban, ciklusokban továbbítja)
Folymatos működésű (folyamatos anyagtovábbítás a feladási és leadási hely között)
reducibilis ( további elemekre bontható): n>1, m>1
irreducibilis (további elemekre nem bontható)
Szállító eszköz jellegűek, pl.: targoncák
aktív (saját erőforrás), pl.: hevederes szállítószalag
elágaztató: m=1; n=2
Áthelyező jellegűek (kisebb távolságok áthidalása, rakodási funkció), pl.: rakodógépek, daruk
passzív (nincs saját erőforrás), pl.: gravitációs, görgős pályák, csúszdák, surrantók
elosztó: m=1, n>2
összeterelő: m=2, n=1
gyűjtő: m>2, n=1
Példa reducibilis csomópontra: Indukciós vezérlésű szállító rendszer – komplex csomópont E1, E2: elágaztató elem Ö1, Ö2: összeterelő elem
Ö1
E1
Ö2
E2
Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai: •
működési jelleg, (anyagtovábbítás jellege) szerint: o folyamatos, o szakaszos, o kombinált (vegyes);
•
funkció szerint: o szállító, o gyűjtő, o elosztó, o osztályozó, o tároló.
2.3 Folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek Általános jellemzés: •
valamennyi szállítóelem folyamatos működésű szállítógép, (feladás-leadás lehet szakaszos)
•
megszakítás nélküli folyamatos vagy ütemes anyagáramlás
•
egyéb technológiai művelet is elvégezhető az anyagmozgatással párhuzamosan o szerelési műveletek o festés, szárítás, mosás, hűtés
•
modulokból, építőelemekből állnak
•
helyhez kötött vagy gördíthető
•
különböző módon kapcsolódnak össze, (a szállítóelemek elrendezésétől függően): o párhuzamos o soros
•
alkalmazási terület: o azonos jellegű áruk o azonos útvonal o viszonylag nagy mennyiség szállítása o rendszeres szállítás o nagy anyagáramlási intenzitás
A folyamatos működésű szállítógépek általános jellemzői: -
az üres és a rakott menet nem választható szét a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól a szállítóképesség nem függ a kezelő gyakorlottságától az anyag felvétele és leadása a gép működése (mozgása) közben történik többnyire azonos nyomvonalon, azonos irányba szállít kis helyigény.
Ömlesztett anyagokat szállító rendszer: •
géplánc: egymással sorba kapcsolt folyamatos működésű szállítógépekből áll
•
főbb típusai: o egyszerű géplánc: soros kapcsolás ha egy elem leáll, nem működik a rendszer pl.: bányában alkalmazzák o tárolót is tartalmazó gépláncok teljes anyagfolyam áthalad a tárolón részleges tárolás o gyűjtőszalag típusú rendszerek o egyéb típusú rendszerek (többszörös elágazások)
Darabáru szállító rendszerek: Elemei: Megnevezés
Feladat
Elvi vázlat
Folyamatos működésű pályaszakasz
rakomány-továbbítás, helyváltoztatás
Torlasztó pályaszakasz
szállítás közbeni megállítás, várakoztatás
Átadó elem
két párhuzamos vagy merőleges pályaszakasz közötti rakomány-átadás
Elágaztató elem
egy irányból két irányba való rakomány-továbbítás
Összeterelő elem
két irányból egy irányba való rakomány-továbbítás
Kiszolgáló elem
valamilyen művelet elvégzését teszik lehetővé (rakomány ellenőrzés, címkézés)
Átadó, elágaztató, összeterelő elemek: Funkció Megnevezés
Vázlat Átadás
Tárolás
Összeterelés
GFA
GP⊥GP
+
+
+
GEA
GP⊥SZL
+
+
+
LKÁ
GP∥GP
+
-
-
Pusher (áttoló)
SZSZ∥SZSZ
+
-
-
Jelölések: GFA – görgős fordítóasztal, GEA – görgős emelőasztal, LKÁ – láncos keresztátadó, GP – görgős pálya, SZL – szállítólánc-pálya, SZSZ - szállítószalag
Felépítésük: •
a fenti elemek kombinációjából állíthatók elő
•
magasraktári beszállító rendszerek
•
munkahelyek:
2.4 Szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek Általános jellemzés: •
szállító elemeik szakaszos működésű anyagmozgató eszközök/gépek
•
ciklusosan, megszakításokban végzik az anyagmozgatást
•
egymástól függetlenül, párhuzamosan működnek
•
alkalmazási terület: o különböző árufajták
o különböző le- és feladó helyek között o eltérő intenzitás esetén o eltérő rendszerességgel o változó jellegű feladatok esetén
3. Anyagáramlás jellemzői 3.1 Alapjellemzők •
út, (s): hosszal jellemezhető; vonalvezetés; kezdő- és végpont egymáshoz viszonyított térbeli helyzete
•
idő, (t): o időtartam: eljutási idő (folyamatos működés) mozgatási ciklusidő (szakaszos működés) o időpont: időbeni kötöttség (pl.: legkorábbi, legkésőbbi kezdési és befejezési időpont)
•
anyagmennyiség, (M): o térfogat (ömlesztett áru) o tömeg (ömlesztett és darabáru) o darab (darabáru)
3.2 Mozgásjellemzők Sebesség: •
•
pillanatnyi sebesség: =
=
átlagos sebesség o műszaki fogalom: = o
1 −
| ( )|
közlekedés, logisztika: =
á
Gyorsulás: •
pillanatnyi gyorsulás: =
=
Mozgásjellemzők közötti összefüggések: •
a maximális sebességet (vmax) elértük: T: teljes mozgás időtartama 2
≥
"#$
≥
2
=
%
=
•
% &
+
"#$
= =
"#$
"#$
∙
"#$
&
=
− +
"#$ "#$
a maximális sebesség nem kerül elérésre: v
<
vmax
=
v
=
-
a
a+
"#$
∙ 2
∙ 4
= 2+ t T/2
T/2 T
Az anyagáramlás intenzitása (I): •
az az anyagmennyiség, amely a rendszer egy adott keresztmetszetén egy viszonylag hosszabb időtartam (óra, műszak, év) alatt áthalad
,=
•
-
az intenzitás tekinthető hosszabb időszakra vonatkozó átlagnak, ismerete elégséges a folyamattervezéshez
Az anyagáramlás egyéb jellemzői: •
szállítási, anyagmozgatási munka (B): . = - ∙ [ 0]
•
szállítási, anyagmozgatási teljesítmény (C): 2=
-∙
3
o globális mutatószám
0 5 é
o az árujellemzők nagymértékben befolyásolják o cél: C minimalizálása ← elrendezési, tervezési módszerek alkalmazása
4. Anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége 4.1 A teljesítőképességről (Q) általában: •
az időegység alatt (általában egy óra) mozgatható vagy szállítható anyagmennyiséget értjük alatta
•
mérőszáma: o ömlesztett áru esetén: [m3/h], [t/h] o darabáru esetén: [t/h], [db/h]
•
megválasztás szempontja: Q > I ← zökkenőmentes anyagáramlás biztosítása érdekében 6=
•
, ≤ 0,8 … 0,9 7
az anyagmozgató rendszer teljesítőképességét befolyásoló tényezők: o az egyes rendszer elemek teljesítőképessége o a rendszer struktúrája soros kialakítás esetén (folyamatos működésű rendszer) 7> = min {7 } ahol
QR - a rendszer teljesítőképessége Qi - egyes elemek teljesítőképessége (i = 1 … n)
párhuzamos kialakítás esetén (szakaszos működésű rendszer) F
7D = E 7 G
4.2 Folyamatos működésű rendszerek teljesítőképessége Ömlesztett anyag szállítása: •
megszakítás nélküli anyagáramlás esetén (pl.: hevederes szállítószalag): elméleti teljesítőképesség: 7 = 3600 ∙ J ∙
A [m2] – hasznos anyagkeresztmetszet
∙ 6 [ /ℎ]
v [m/s] – szállítási sebesség ρ [t/m3] – fajlagos tömeg
csökkentő tényezők figyelembe vétele: 7 = 3600 ∙ J ∙
∙ 6 ∙ M ∙ M [ /ℎ]
c1 – emelkedési szögtől függő állandó, c2 – az anyagfeladás módjától függő állandó c1 értékei
c2 értékei
A szállítószalag emelkedési szöge [°]
c1
0
1,0
4
0,99
⋮
Az anyagfeladás módja Csatlakozó szállítószalagról
c2 1,0
Tolattyús adagolóval
0,7 … 0,9
⋮
Lapátos (cellás) adagolóval
0,9 … 0,98
10
0,95
Kézi lapátolással
0,5 … 0,7
⋮
⋮
24
0,71
•
adagokra bontott mozgatás esetén (pl.: serleges elevátor) 7 = 3,6 Vs [dm3]- serlegtérfogat
O ∙6∙ P
∙ Ψ [ Rℎ]
i [m] – a serlegosztás v [m/s] – szállítási sebesség ρ [t/m3] – az ömlesztett anyag fajlagos tömege Ψ – töltési tényező (Ψ = 0,5 … 0,9) Darabáruk szállítása: •
hevederes szállítószalag: 7 = 3600
M" F
[ S/ℎ]
v [m/s] – a szállítási sebesség cmin [m] – a darabáruk minimális követési távolsága
•
függőkonvejor:
v [m/s] – a szállítási sebesség
7 = 3600 T [ S/ℎ] P
i [m] – a függesztékosztás z1 – egy függesztéken szállított darabszám t [s] – a függesztékek követési időköze =
U
Folyamatos működésű, darabárut szállító rendszerek elemeinek teljesítőképessége: •
folyamatos működésű pályaszakasz: 7V" = 3600
M" F
M" F = W +
[ S/ℎ]
"F
•
torlasztó pályaszakasz: 7X=
3600
>
+ 2+
M" F
tr [min] – két egymást követő egység mozgásba lépése közötti időtartam reakció idő + kapcsolási idő ≈ 3 – 5 s a [m/s2] – az elem gyorsulása •
átadó elem: 7á =
3600 ∙ Y + [ + > + 2 (J.)
Z
k – egyszerre kezelt mozgatási egységek száma tbe [min] – behaladási idő tki [min] – kihaladási idő 2t(AB) [min] – A-ból B-be való fordítás ideje és a visszafordítás ideje •
elágaztató/összeterelő elem: 7 = 7V" 7 = 7á
\ = ϱ – az elem kihasználtsága
•
, , + 7 7
kiszolgáló elem: 7[
^
=
Z
3600 ∙ Y + [ + >+
"
tm [min] – műveleti végrehajtási elem
4.3 Szakaszos működési anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége •
az elemek egymástól függetlenül, párhuzamosan működnek ⟹ 7D = ∑aG 7 N – a rendszerelemek száma Qi [db/h], [m3/h] – egyes elemek teljesítőképessége
7 =
b ∙ 60 dc
qi – egyes ciklusokban mozgatott anyagmennyiség dc [min] – egy mozgatási ciklus átlagos időigénye
4.4 Anyagmozgató rendszerek tervezhető teljesítőképessége (QT) •
a rendszerrel egy viszonylag hosszabb naptári időszak alatt mozgatott mennyiség 7 = 7D ∙ e ∙
ü
QR – a rendszer óránkénti teljesítőképessége η – az óránkénti teljesítőképesség várható átlagos időbeni kihasználtsága (max: 0,8…0,9) Tü – a rendszer várható üzemideje a vizsgált időszakban ü
=
F
−
á
Tn – naptári időalap (Tn = 8760 óra) Tá – állás idő
Állás idő
Nem tervezett (TÁN)
Tervezett (TÁT)
Munkarend miatt kieső idő
Tervszerű javítási, karbantartási idő (TMK)
Üzemzavarok miatt kieső idő
Üzemi tartalék idő
Csúcsidőszaki terhelésekre vonatkozó
A gép saját zavara miatt
Átállási idő (pl.: megfogó eszköz csere)
A másik elem zavara miatt
Tü számítása a gyakorlatban: ü
=
gD
∙e
[
∙ e^ ∙ e
^
Szervezési, személyi okok miatt kieső idő
TMR – munkarend szerinti időalap gD
=
"F
∙0∙
"
Tmn – munkanapok száma m – a műszakok száma tm – a műszak időtartama e
[
= 0,9 … 0,95 (a javítási, karbantartási időt figyelembe vevő tényező, ha a
munkarenden belül végzik a javítást) e^ = 0,8 … 0,85 (az üzemzavart figyelembe vevő tényező) e
^
= 0,8 … 0,9 (személyi, szervezési okok miatt kieső időt figyelembe vevő tényező)
A szükséges gépek száma: h=3
ü
+ 15
iaj
T – a vizsgált időszaki gépterhelés F
= EM ∙ G
c
n – eltérő ciklusok összes száma ci – munkaciklusok száma egy cikluson belül tci – a munkaciklus időtartama Kézi anyagmozgatás esetén: Tü= 6,4 h/műszak
6. Az anyagmozgatás időszükségletének meghatározása 6.1 Általános megállapítások •
alapvető feltétele az anyagmozgatási és raktározási folyamatok tervezésének
•
lehetővé teszi: o gép-eszköz és létszámigény meghatározását o tervváltozatok összehasonlítását o tevékenységek időrendjének meghatározását o munkateljesítmények értékelését
6.2 Módszerei •
becsléssel: korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján
•
számítással:
anyagmozgatógépek
tapasztalati
tényezőkkel
korrigált
műszaki
paraméterei (gyorsulás, sebesség adatok) alapján; (anyagmozgatási feladatok jellemzői: távolság, magasság) különböző mozgások esetén: o egyidejűleg nem végezhető mozgások, (csak egymás után végezhetők): =
$
+
k
o egymással párhuzamos mozgások: = max { $ , •
k}
időméréssel: o csak nagyszámú mérés ad megbízható eredményt o nagy ráfordításigény o tervezés esetén nem tudjuk alkalmazni
6.3 Időtáblázat használatán alapuló módszerek: •
nagyszámú időmérés alapján megállapított időnormákat tartalmaz a gyakran ismétlődő elemi tevékenységek időszükségletére vonatkozóan
•
MTM módszer (Gilberth): elemi mozdulatokból összetevődő mozgások nagyszámú vizsgálata alapján (tömeggyártás esetén alkalmazandó, pl.: szerelés) Fokozatok: 1. Mozdulat (∑ 400 időelem): •
kéz
•
szem
•
test
2. Mozdulatcsoport (∑ 39 időelem) 3. Műveletek (∑ 10 időelem) Módszerek: •
3M módszer (mozdulatelemzés, munkatanulmányozás, munkakialakítás)
•
SMA módszer (Francia Anyagmozgató Intézet, IFTIM)
•
SMB módszer → AIM (anyagmozgatási időszükséglet meghatározása)
9. Hagyományos darabáru tároló rendszerek ppt-anyagok:logrendIraktar:
10. Magasraktári rendszerek logfolyIIMR:
11. Ömlesztett anyagokat tároló raktári rendszerek •
Ömlesztett anyag: különböző szemnagyságú részeket tartalmazó homogén anyag, melyet nagy tömegben, csomagolatlanul tárolnak, szállítanak
•
Szabadtéri: o időjárási hatásokra nem érzékeny áruk o tárolás garmadákban o garmada alakja, mérete függ: a tárolt anyag jellemzőitől (természetes rézsűszög (ρ), öngyulladásra való hajlam), a tárolási magasságtól (3 m az anyagtól függően) kiszolgáló gép (markolós daru, kanalas rakodógép, felszedő gép) halmazolási magasságától tárolt mennyiségtől
•
Zárt téri: o időjárásra érzékeny anyagok o tároló csarnok: időjárásra érzékeny anyag, de átforgatást nem igényel támfal nélküli: követi a természetes anyaghalmaz alakját támfalas: kis alapterületű, kis fesztávú, magasabb tárolási lehetőség szállítószalagos kihordó rendszer o hombár, siló
alapterület: lehet felül nyitott Hmax = 25…30 m n
siló: o > 1,5 … 2 jelenségek: felboltozódás •
a fal súrlódás miatt az anyag feltapad
•
cél: megszűntetése→bolygatórúd (vibrációs, pneuma[kus)
•
beereszkedés balesetveszélyes: o 2 ember + 1 felügyelő o biztonsági öv, függesztő kötél o légzésvédő készülék
zárószerkezet: •
szelepes
•
fogasléces
ürítés: gravitációs úton
12. Komissiózó raktárak anyagmozgatási és komissiózási folyamatai 12.1 A raktári komissiózási feladatok jellemzése A komissiózás fogalma: •
egy meghatározott áruválasztékból, adott árufajták, előre megadott megrendelések (árukigyűjtési jegyzék) szerinti kigyűjtése
•
egy vevő rendszerint több árufajtát rendel, ugyanakkor az egyes árufajtákból igényelt mennyiség kisebb, mint a tárolási egységben lévő mennyiség
A komissiózással kapcsolatos fejlesztések: •
fő okai: o a vevőkiszolgálás színvonalának növelését befolyásolja a komissiózás minősége o a vevő rövid idő alatt szeretné megkapni azt, amit rendelt o készlet csökkenése: a vevők gyakran kis mennyiséget rendelnek, ezért nő a komissiózási feladat
o e-kereskedelem is növeli a komissiózási feladatot o élőmunka igényes, üzemeltetési költségek fele komissiózási költség •
főbb célkitűzések: o komissiózási teljesítmény növelése o a dolgozók munkakörülményének javítása o komissiózási útvonal csökkentése o komissiózási munka minőségének növelése, (hiányos, téves rendelések csökkentése)
•
fejlesztési irányok: o műszaki megoldások fejlesztése o megfelelő komissiózási eljárások alkalmazása o szervezési megoldások fejlesztése o rendelések számítógépes feldolgozása o munkafolyamatok számítógépes irányítása, (optimalizálási feladat) o bizonylat nélküli komissiózás elterjesztése (fény-, és hangvezérelt)
12.2 A komissiózó raktárak tipikus kialakítási lehetőségei •
a komissiózás helye befolyásolja a komissiózási munkafolyamatot
•
a komissiózás történhet: o a tárolótérben o áruelőkészítő
térben:
ER
visszaszállítása
a
tárolótérbe
komissiózás
után/műszak végén o külön komissiózó raktárban •
komissiózás helyének eldöntését befolyásoló tényezők: o tárolási technológia: NGT, FT nem alkalmas komissiózásra, csak kézi kiszolgálás esetén
•
komissiózás helyének megválasztása:
Komissiózás a raktár tárolóterében
Komissiózás az áruelőkészítő térben Alkalmazási terület
Komissiózás külön komissiózó raktárban
•
•
•
• • •
• • • • •
•
a tárolandó tárolási egységek N száma közel azonos az áruféleségek C számával (N ≈ C) viszonylag könnyűek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivétel segédeszközök nélkül lehetséges az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag kis hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségnek viszonylag nagy (> 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám viszonylag rövid megrendelési átfutási idők gyakoriak a sürgős (soron kívül teljesítendő) megrendelések
•
egyszerű az anyagáramlás egyszerű az információáramlás rugalmasan alkalmazkodni lehet a változó igényekhez viszonylag rövidek a megrendelés-átfutási idők könnyen megszervezhető a sürgős megrendelések soron kívüli kielégítése viszonylag kicsik a beruházási költségek
•
•
•
• • •
•
•
• •
a tárolandó tárolási egységek N száma jóval nagyobb az áruféleségek (cikkelemek) C számánál (N >> C) viszonylag súlyosak és/vagy terjedelmesek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivételhez segédeszközök szükségesek az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag nagy hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségnek viszonylag kicsi (< 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám viszonylag hosszú megrendelés átfutási idők ritkán fordulnak elő sürgős (soron kívül teljesítendő) megrendelések Főbb előnyök igen nagy komissiózási teljesítmények érhetők el optimálisan alakíthatók ki a komissiózási munkahelyek a komissiózással párhuzamosan egyéb tevékenységek is lehetségesek az árukivételhez egyéb segédeszközök is alkalmazhatók automatizálható a tárolótéri anyagmozgatás
•
•
•
• •
•
•
a tárolandó tárolási egységek N száma jóval nagyobb az áruféleségek (cikkelemek) C számánál (N >> C) viszonylag könnyűek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivétel segédeszköz nélkül lehetséges az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag kis hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségeknek nagy (> 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám viszonylag rövid megrendelés-átfutási idők
teljes mértékben automatizálható a tárolótéri anyagmozgatás jó az elérhető tárolótéri területilletve térkihasználás
•
•
•
•
•
nagy tárolótérméretek esetén viszonylag kicsik a komissiózási teljesítmények nem alakítható ki optimálisan a komissiózási munkahelyek a komissiózás miatt kedvezőtlen tárolástechnikai és szervezési megoldásokra lehet szükség
• • • • •
•
jó az elérhető tárolótéri terület-, illetve térkihasználás Főbb hátrányok bonyolult az anyagáramlás bonyolult információáramlás viszonylag hosszúak a megrendelés-átfutási idők kevésbé rugalmasan igazodik a változó igényekhez nehezen szervezhető meg a sürgős megrendelések soron kívüli kielégítése viszonylag nagyok a beruházási költségek
•
bonyolult az anyagáramlás • bonyolult információáramlás • több anyagmozgatási és szervezési feladatot kell megoldani • viszonylag nagyok a beruházási költségek
áruutántöltés és komissiózás tárolótéren belüli komissiózás esetén o térben kombinált: azonos közlekedési folyosóról történik o térben szétválasztott: UÁ esetén automatikusan megvalósul komissiózás gyűjtőfolyosókról:
árukigyűjtés komissiózási szintekről:
•
komissiózási zónák kialakítása
o cél: komissiózási útvonal csökkentése
o N>>C esetén o tartalék-raktárrész: minden árufajtából egy tárolási egység (pl.: diszkont áruházak) o előny: lerövidítjük a komissiózási útvonalat nagyobb teljesítmény o hátrány: többlet anyagmozgatási feladat csoportosítani kell az árukat
12.3 Komissiózási szervezési megoldások: •
eltérhetnek a komissiózási lépések számában, és ezzel összefüggésben a rendelés feldolgozási módok tekintetében
Komissiózási lépések száma: •
egylépéses komissiózás: o közvetlenül a vevői megrendelések alapján gyűjtik ki
•
kétlépéses: 1. lépés: a vevők által igényelt azonos árufajták kigyűjtése gyűjtő megrendelés szerint 2. lépés:
gyűjtő
megrendelések
szétválasztása,
külső
megrendelések
összeállítása •
megválasztás szempontjai:
Egylépéses komissiózás •
Kétlépéses komissiózás
Alkalmazási terület nagy (≥ 10) a rendelésenkénti • kicsi (< 10) a megrendelésenkénti
• • •
• • • • • •
tételszám az egy tételben igényelt árumennyiség viszonylag nagy rövidek a megengedett megrendelési-átfutási idők viszonylag állandó a megrendelési struktúra
tételszám • viszonylag kicsi az egy tételben igényelt árumennyiség • megengedettek a viszonylag hosszú rendelés-átfutási idők • változó megrendelési struktúra • magas a gépesítési, automatizálási fok Főbb előnyök kisebbek a szervezési • nagyobbak az elérhető komissiózási munkaráfordítások teljesítmények rövidebbek a megrendelési-átfutási idők könnyen kielégíthetők a sürgős (soron kívüli) igények könnyebben korrigálhatók a tévedések Főbb hátrányok kisebbek az elérhető komissiózási • több a szervezési és anyagmozgatási teljesítmények ráfordítás viszonylag nagyok az egy tételre jutó • hosszabbak a megrendelés-átfutási átlagos menetidők idők • nehezebben elégíthetők ki a sürgős (soron kívüli) igények
A rendelés-feldolgozás különböző változatai: •
vevői megrendelések száma: o = 1 → egyenkén[ feldolgozás o > 1 → sorozatonkén[ feldolgozás
•
egyes megrendelések komissiózási dolgozók közötti felosztása szempontjából o egy ember – egy megrendelés (teljes vevői vagy gyűjtő komissiózás esetén): kis alapterületű, homogén árukat tároló raktárak esetén, amikor a kigyűjtés azonos funkciójú tároló zónákból történik o egymás utáni: több tároló zónából több dolgozó egymás után végzi az árukigyűjtést, a megrendelést és az árukigyűjtő eszközt is tovább adva o párhuzamos: több dolgozó több tároló zónából egymással párhuzamosan végzi a kigyűjtést
Egymás utáni feldolgozás •
Párhuzamos feldolgozás
Alkalmazási terület viszonylag kis komissiózási teljesítmény • viszonylag nagy komissiózási
•
•
•
•
teljesítmény • egy megrendelés viszonylag nagyszámú (n > 10) tételből áll Főbb előnyök viszonylag kis szervezési • az egyes tárolási zónákban elérhető munkaráfordítások komissiózási teljesítőképesség jó kihasználtsága • viszonylag rövid az egyes – sok tételből álló – megrendelések átfutási ideje Főbb hátrányok az egyes tárolási zónákban elérhető • nagyobb szervezési munkaráfordítások komissiózási teljesítőképesség kisebb mértékben használható ki az előforduló esetleges várakozások miatt sok tételből álló megrendelések esetén viszonylag hosszúak a megrendelésátfutási idők egy megrendelés viszonylag kisszámú (n < 10) tételből áll
•
rendelés-feldolgozás különböző változatai:
Példa: kétlépéses, párhuzamos rendelés-feldolgozással történő komissiózás folyamata
12.5 A komissiózás főbb anyagmozgatási részfolyamatai Áruelőkészítés: •
statikus: a dolgozó megy az áruért
•
dinamikus: az áru „megy” a dolgozóhoz (görgős asztal) o komissiózási helyek különböző elrendezési változatai:
o a komissiózási munkahely kialakítása függ: a dolgozó egyszerre egy vagy több megrendelés összeállítását végzi (több összeállítása kisebb forgalom esetén) egy dolgozó egyszerre egy megrendelés (A vagy B vagy …) összeállítását végzi
egy dolgozó egyszerre több megrendelés (A, B, C, D …) összeállítását végzi
Árukivétel: •
kézi
•
gépi: komissiózó robot o dinamikus: helyhez kötött komissiózó robot portálrobot (sínpályán mozgó) o statikus felrakógépre szerelt komissiózó robot
•
kis mozgásterű, helyhez kötött komissiózó robottal működő raktári komissiózó rendszer:
•
„Romeo” nevű robottal működő komissiózó rendszer:
•
„Komissioner Peters” márkanevű komissiózó robot elvi vázlata:
•
ma a robotok alkalmazása még nem elterjedt
•
alkalmazási feltétel: kellő szilárdságú, homogén módon kezelhető áruegységek
•
előny: nagy komissiózási teljesítmény, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén is alkalmazható
Árumozgatás és –leadás: •
centralizált áruleadás: egy központi helyen történik a leadás
•
decentralizált áruleadás: folyamatos működésű szállítógépre történik a leadás
•
statikus áruelőkészítés esetén: o H ≤ 2 m → KK, KET, KGT, FM o H > 2 m →KOT, FG
•
dinamikus áruelőkészítés esetén o anyagmozgatási feladatok: TE szállítása a komissiózási munkahelyre
megbontott TE-ek visszaszállítása a tárolótérbe kigyűjtött áruk szállítása az áru leadási helyre
12.6 Komissiózási eljárások, módszerek •
komissiózás főbb anyagmozgató részfolyamatoknak térbeni és időbeni kombinációs lehetőségei eredményezik a különböző komissiózási eljárásokat
•
az árukivétel lehetővé tétele érdekében egy helyre kell összehozni a komissiózó rendszer elemeit: o áruelőkészítési egységet, E (TE) o árukigyűjtő eszközöket, ÁK (ÁÜ: üres; ÁT: teli) o komissiózást végzőket (dolgozó, robot)
•
a komissiózási eljárások alapvetően abban különböznek, hogy hol és hogyan hozzák össze a komissiózó rendszer elemeit, hol történik az árukivétel, mely elemek azok, amelyek állandóan az árukivételi helyen vannak, és melyeket kell oda eljutatni
•
komissiózási eljárások: o hagyományos komissiózás – statikus áruelőkészítés
o decentralizált komissiózás – statikus áruelőkészítés
o hagyományos komissiózás – dinamikus áruelőkészítés
o inverz komissiózás – dinamikus áruelőkészítés
o mobil komissiózás – statikus áruelőkészítés
• • • •
A „hagyományos komissiózás – statikus áruelőkészítés” komissiózási módszer Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület kis beruházási • széles áruválaszték és • rakodólapról költségigény nagy készletek esetén rakodólapra komissiózás hosszú komissiózási viszonylag kis egyszerűen, számítógép útvonalak, nagy áruválasztékből és nélkül is létszám- és eszközigény árukészletből (a megszervezhető komissiózó zónában • nagy készletek esetén rövidek a megrendelésitárolt árukészlet max. 10 külön tartalék-raktár átfutási idők rakodólap/cikkelem), pl.: létesítése válhat nagyfokú az ipari és kereskedelmi szükségessé alkalmazkodóképesség a központi raktárakban • az áruutánpótlással teljesítményigények és
az áruösszetétel változásaihoz
• • • •
• •
•
•
kapcsolatos munkafolyamatok zavarhatják a komissiózást, ha térben nem szétválasztott a két munkafolyamat
•
komissiózás soros vagy utántöltős állványokon előkészített kis térfogatú áruegységek széles választékából; pl.: csomagküldő áruházi, gyógyszer-, kereskedelmi raktárakban az 1. komissiózási lépés végrehajtására
A „decentralizált komissiózás – statikus áruelőkészítés” komissiózási módszer Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület rövid komissiózási • egymás melletti • nagy komissiózási útvonalak, folyamatos komissiózó zónákban teljesítményigény kis munkavégzés dolgozók kölcsönös térfogatú áruk széles függősége választékából (> 10 ezer minimális előkészítési, cikkelem); pl.: gyógyszerbefejezési idők • csekély , kozmetikai cikk- és alkalmazkodóképesség nagy komissiózási irodaszer-kereskedelmi a teljesítményigények teljesítmények raktárak változásához optimálisan alakíthatók • viszonylag nagy ki az áruelőkészítési és beruházási költség- és leadóhelyek területigény • nagy készletek esetén külön tartalék-raktár létesítése válhat szükségessé A „hagyományos komissiózás – dinamikus áruelőkészítés” komissiózási módszer Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület nagy komissiózási • a be- és kiszállító • nagy komissiózási teljesítmények rendszer nagy teljesítményigény és beruházási széles választék esetén, ergonómiai költségigénye ha az azonos cikkelemet szempontból kedvezően tartalmazó külső • az áru előkészítési alakíthatók ki a megrendelések komissiózási folyamat költséges sorozatban dolgozhatók munkafeltételek, az • kétlépéses komissiózás fel (azaz különösen árukivétel különböző esetén viszonylag alkalmas a kétlépéses segédeszközökkel hosszúak a rendeléskomissiózás első könnyíthető meg átfutási idők lépésére) nagyfokú az • az áruelőkészítés • ha kivételi egységek nagy alkalmazkodóképesség korlátozott tömegűek és/vagy az áruösszetétel teljesítménye miatt terjedelmesek változásaihoz kevésbé rugalmasan • ha az árukivétellel helytakarékos tárolási tudja követni a párhuzamosan egyéb megoldások teljesítményigények
alkalmazhatók a tárolótérben
változását
ráfordításigényes tevékenységet (pl.: számlálás, mérlegelés, levágás) is el kell végezni
12.7 Bizonylat nélküli komissiózási rendszerek •
a dolgozók online kapcsolatban állnak az irányítási rendszerrel
•
előnye: o könnyebb árukigyűjtés, nem kell állandóan az árukigyűjtési jegyzéket nézni o nagyobb (50 %-kal) komissiózási teljesítmény, mint a papíralapúnál o hibák, tévedések száma csökken o azonnal jelezhető az áruhiány az irányító rendszer számára o elmarad a nyomtatvány, papírbeszerzési költség o dolgozók teljesítménye könnyen értékelhető
Vezetékes átvitellel működő rendszer: •
decentralizált komissiózás - statikus áruelőkészítés esetén alkalmazható o fényvezérelt rendszerek (pick to light)
•
árukigyűjtő eszközön megjelenik a megrendelés azonosító, ezt leolvassák a vonalkód scannerrel, ezután a rendszer bekapcsolja a tárolóhelyek kijelzőlámpáit
•
alkalmazási terület: o nagy komissiózási teljesítmény esetén (> 10.000 tétel/nap) o nagy cikkelem szám (> 600 áruféleség) o apró gyógyszerek, alkatrészek stb.
•
hátrány: o nagy beruházási költség o nagy kábelezési-szerelési ráfordítás o kevésbé rugalmas rendszer, (de a komissiózó zóna változtatható) o csak decentralizáltnál lehet alkalmazni
Vezeték nélküli adatátvitellel működő rendszer: •
rádiós adatátvitel
•
infravörös fénnyel való átvitel csökken, mert optikai rálátás szükséges, kisebb (max. 50-60 m) hatótávolság
•
mobilterminálok: o kijelzőjén megjelennek a komissiózási utasítások (mennyiség, tárolóhely kódja) o a dolgozó kapcsolatot tud tartani a számítógéppel (billentyűzettel, lézeres vonalkód leolvasóval) o hordozható mobilterminál o komissiózó gépre/eszközre szerelt (Data Mobil)
•
hangvezérelt komissiózási rendszer (Voice Picking) o a dolgozó mobil számítógépekbe épített rádiós adatátviteli egység segítségével tartják a kapcsolatot az irányítással (övtáska, fejhallgató, hangszóró, mikrofon) o az utasításokat a dolgozó szóban kapja meg o előny: nem kell kijelzőt nézni
nincs szükség adatbevitelre kicsi a hibák és tévedések aránya o hátrány: nagyobb odafigyelés szükséges
13. Raktári elrendezés 13.1 A raktári áruelhelyezés lehetséges módjai Kötött helyfoglalásos áruelhelyezés (fixed location, feste Lagerplatzordnung): •
jellemzés: o minden egyes cikkelemnek előre meghatározott tárolóhelye van, és csak ott tárolhatók o más áruféleség nem helyezhető ezekre a helyekre, ha azok éppen üresek
•
előnye: o kisebb szervezési munkaráfordítás o számítógépes nyilvántartás nem szükséges (gyakorlott dolgozó számítógépes támogatás nélkül is megtalálja az áru helyét)
•
hátrány: o nagy tárolókapacitás/helyigény → nem vehetők igénybe az üres tároló helyek más cikkelemek tárolására
Szabad helyfoglalásos áruelhelyezés (random location, caotische Lagerplatzordnung): •
jellemzés: o az üres tárhelyekre (ha ezek fizikailag alkalmasak) bármelyik cikkelem betárolható
•
előnye: o kisebb tárolási kapacitás igény
•
hátránya: o számítógépes raktári nyilvántartási rendszer szükséges, amely mindenkor tudja mely cikkelemet, illetve mely részmennyiségét melyik tárolóhelyen és mióta tárolják (FIFO elv alkalmazása)
Zónás kötött helyfoglalás:
•
egy meghatározott cikkcsoport egy meghatározott tároló zónában tárolható
•
a zónán belül egyes cikkelemek bárhol elhelyezhetők
13.2 Alkalmazási területek Szabad helyfoglalás: •
nagy tartalékkészletet tároló raktárak esetében
•
fontos szempont a helytakarékos megoldás
•
automatizált magasraktárakban
Kötött helyfoglalás: •
komissiózó raktárakban, statikus áruelőkészítés esetén
•
számítógépes támogatás nincsen
Zónás kötött helyfoglalás: •
nem nagyobb a tárolóhely igény, mint a szabad helyfoglalásnál
•
a zónák száma nem túl nagy (egyes zónák tárolókapacitása helyesen van megállapítva) o fontos a villamagasság helyes beállítása (magasság-előválasztó berendezés)
