1. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I

L O G IS Z T IK A

M ik ro lo g is ztik a

M a k ro lo g is z tik a K ö z le ke d é s i lo g is z tik a

V á lla la ti lo g isz tik a V á lla la ti lo g is ztika B e sz e rz é si lo g is ztika T e rm e lé si lo g is ztika E lo s ztá si lo g isz tika

K e re s ke d e lm i lo g is ztika P o sta i lo g isz tik a

H u lla d é k k e z e lé s i é s ú jra h a s z n o s ítá si lo g is ztik a

L o g is ztika i sz o lg á lta tó k ö zp o n t

S z o lg á lta tá s i lo g isz tika K a to n a i lo g isz tika R a k tá rlo g is ztika

1. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Interlogisztika (Belsı logisztika) Termelı vállalat

Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális

Externlogisztika (Külsı logisztika) Országon belüli

Hálózatszerő Termelıszolgáltató

Közigazgatás

Országok között

Eurologisztika

Globális logisztika

City logisztika Település Régió

Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék győjtése Rendfenntartás, biztonság

A logisztikai rendszerek tagozódása II.

Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

1

Kereskedelmi vállalat

Termelıvállalat

Hálózati szintő információs kapcsolat

Fuvarozó vállalat

Szállítmányozó vállalat

Felhasználó vállalat

Vám

Bank

Biztosító

Hálózati szintő logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Vállalati szintő irányítás

Vállalati szintő információs kapcsolat

Vállalati szintő logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Ellátás

Rakodás, belsı mozgatás irányítása

Gyártás

Alapanyagraktár irányítása

Gyártásirányítás

Elosztás

Készáruraktár irányítás

Rakodás, szállításirányítás

Logisztikai alapfolyamatok

A logisztikai információs hálózat felépülése


2

Hálózatszerően mőködı termelı-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerő logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentısen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási

tevékenységet

befolyásoló

szervezetek,

szerzıdések és jelentıs átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következık nevezhetık meg: − a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedı multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, − a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtıl, amely

a

meghatározó

feladataitól

csak

kisebb

hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a


3

termelés

melységének

a

csökkentése,

amelyek

eredményezik, hogy kis

túlzással

a

termelı

vállalatok

két

csoportba

sorolhatók: összeszerelı vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlıdésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) − a

szolgáltatásokat

integrációjátszódott

végzı le,

egységeknél

nagy

is

mérető

jelentıs

nemzetközi

szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek), − a

termelési-

középvállalatok,

és

szolgáltatási vállalkozások,

feladatok csak

akkor

kis-

és

tudnak

versenyképessé válni, ha szoros együttmőködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, − a fenntartható fejlıdés következtében a gazdaság nyitott láncból

zártláncú

gazdasággá

alakul

át,

amelyek

következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált


4

termékek

újrahasznosítását,amelyhez

a

termelı-,

szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat győjtı rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az elızıekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemzı az egy telephelyes elhelyezés,

hanem

hasonlóan

a

szolgáltatásokhoz

sok

telephelyek egyre fokozódó mérető hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnıve. A hálózatszerően mőködı termelı-szolgáltató igen jelentıs mértékben megnövekszik a logisztika

szerepe,

kiterjednek,

mert

az

összehangolásuk

anyagáramlás csak

viszonylatai

fejlett

információs

technológiai eszközök felhasználásával képzelhetı el. Ezért a hálózatszerően mőködı termelı-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A

hálózatszerően

mőködı,

logisztikával

integrált

rendszerek sajátosságai a következık: − jelentıs mértékben megnövekszik az extern (külsı) logisztika

szerepe,

de

szigorúan

az

intern

(belsı)

logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, − megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok,


5

− a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony mőködtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelı, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, − a hálózatszerő mőködés lehetıvé teszi az ellátási lánc mőködtetését, elınyeinek érvényesítését.


6

beszállítók

B1

alkatrész, szerelvény elosztó raktárak

AER1

összeszerelı üzemek

SZÜ1

készáru elosztó raktárak

felhasználók

KER1

F1

Bi

. . .

. . .

. . .

. . .

Bn

AERj

. . .

AERm

SZÜλ

. . .

SZÜp

KERε

. . .

KERr

Fω

. . .

Fu

Hálózatszerően mőködı logisztikával integrált termék-összeszerelı rendszer felépítése


7

A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

8

DSC

P

P B C

C

VLC

T

T

C

C

B DSC

DSC

T DSC

anyagáram

DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont

informinformációáram

T:

szállítási vállalat

VLC:

Virtuális Logisztikai Központ

C:

vevõ

P:

termelõ vállalat

B:

bank

A virtuális vállalat modellje


9

A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere


10

Ellátási lánc (supply chain) Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

11

Anyagmozgató rendszerek tervezése

START

Anyagmozgatási feladat és az azzal szemben támasztott követelmények

Anyagáramlási függvények meghatározása

Üzemek, raktárak, gépek telepítése, elrendezése

Egységrakományképzés, egységrakományképzı eszközök megválasztása

A Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

12

A Anyagáramlási eszközök megválasztása Anyagáramlási eszközök számának, teljesítıképesség szükségletének meghatározása

Tárolók, raktárak kapacitás szükséglet meghatározása, méretezése

Anyagáramlási rendszer irányítási rendszerének kidolgozása

Anyagáramlási rendszer értékelése, szimulációja megválasztása STOP


13

1. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I

Recommend Documents