Logisztika. Logisztikai költségek logisztikai kontrolling

Logisztika Logisztikai költségek – logisztikai kontrolling

A logisztikai szolgáltatás modellje XD B

Beszállító

AR

Beszállítás

Megrendelések Szállítmányok figyelése összeállítása .  Termelés  Közvetlen  Csomagolás szállítások  Áru elküldés  Vámtechnika 

Alapanyag Raktár

T1

T

Termelés

T2

XD KR

Készáru Raktár

JIT szállítás

Megrendelő

Megrendelő ellátás

Gyűjtő szállítás Teljesítés figyelés Áruátvétel  A termelési  Áruátvétel Minőségi pontok szerinti Raktárkezelés Közvetlen szállítás ellenőrzés csomagolás Csomagolás  Raktárkezelés  Alapanyag Áru elküldés Előszerelés termelésbe Vámtechnika szállítása  Készáru elszállítás



WWW.LOGCONTROL.HU

A logisztikai kontrolling alkalmazása XD B

AR

Beszállító Optimális

rendelési nagyság  Szállítási frekvencia meghat Optimális szállítási volumen Beszállítói jóságfok meghat.  Ellátási idő

Alapanyag Raktár

Beszállítás Szállítmányok költségei  Közvetlen Szállítások Pontosabb beszállítás 

T1

Raktérkészlet csökkentés Tőkelekötés csökkentés Forgási sebesség nő Raktári élőmunka csökkentés Rugalmas és hatékony raktár Optimális anyagtervezés 

T

T2

termelés és a készletek összehangolása Felhasznált anyagmennyiség optimalizálása

KR

Készáru Raktár

Termelés A

XD

Készlet csökkentés Tőkelekötés csökkentése Készáru és a termelés összehangolása Rendelés és készáru összehangolása 

JIT szállítás

Megrendelő

Megrendelő ellátás

Szállítmányok

Szolgáltatási

Költségei Nagyobb rendelkezésre állás

jóságfok mérése

Költségcsökkentés Optimalizálás Hatékonyság WWW.LOGCONTROL.HU

1. Beszerzésnél a.) fizikai területen árufogadás belső szállítás raktározás b.) adminisztratív területen rendelési diszpozíció a beérkezés nyilvántartásba vétele az árufogadás adminisztrációja 2. Termelési logisztika a.) fizikai területen belső szállítás közbenső raktározás, tárolás b.) adminisztratív területen termelés előkészítés termelési logisztikai diszpozíció 3. Értékesítésnél a.) fizikai területen csomagolás raktározás értékesítésre előkészítés disztribúció b.) adminisztratív területen értékesítési diszpozíció disztribúciós logisztika irányítása

Logisztikai költségek elkülönítési

lehetősége

Logisztikai költségek

Módszertan és analízisek • • • • • • • • • •

Folyamatok elemzése Mennyiségi és értékviszonyok meghatározása Felhasználások elemzése Diszpozíció Készletellenőrzés Előrejelzések Hatótávolságok Mozgások eloszlása Szervizfok Forgalomelemzés

• • • • • • • • • • • •

Mozgásanalízisek ABC analízisek Rendelési modell Rendelés-optimalizálás Készletmonitor Előrejelzési analízisek Hatótávolság Forgási sebesség Megtakaríthatóság Fel nem használt készletek Mozgáseloszlás analízisek Portfólió analízisek

WWW.LOGCONTROL.HU

Várható eredmények •Bevételek növekedése (akár 10-40%) •A cikkek számának növekedése, nagyobb kínálat •Készletszint-csökkenés (minimum 10% - akár 25-40%) •A diszpozíció javulása, pontosabb információk •Termelésirányítási rendszer javulása, jobb kihasználtság •Saját kiszolgálási fok javulása •Szállítási idők csökkenése •Hatékonyság növekedése •Vevők elégedettségének növekedése

WWW.LOGCONTROL.HU

Logisztikai kontrolling

• A logisztikai kontrolling célja: 1. állandó gazdaságossági kontroll a

költségek és a teljesítmények terv-tény összehasonlítása felett, 2. döntés-előkészítő információk megszerzése, rendezése és szolgáltatása.

A logisztikai kontrolling tevékenységei • célkitűzés, tervezés • a logisztikai célok a vállalati célrendszerben beszerzési, termelési és értékesítési célokat jelentenek, amelyek meghatározott tervek formájában öltenek testet • a tényhelyzet mérése • a logisztikai területek mindenkori pillanatnyi állapotának rögzítése, mérése megköveteli a beszerzési rendelések helyzetének, a gyártás előrehaladásának és az értékesítés volumenének naprakész ismeretét • a terv-tény eltérés elemzése – csak akkor, ha az eltérés a megadott tűréshatárokat túllépi, ilyenkor fel kell tárni az okokat, majd döntéselőkészítő információkat, intézkedési tervet kell előterjeszteni:

A logisztikai kontrolling tevékenységei 2 • beavatkozás, intézkedés, – alapvető kérdés, hogy mit és hogyan kell változtatni, az elemzések eredményeként összeállított javaslatok alapján kell döntést hozni a beavatkozásra: – beszerzési és készlettervek módosítása, – rendelésállományok módosítása, – pénzügyi források átcsoportosítása, – gyártási folyamat átütemezése.

• eredmények ellenőrzése, visszamérés – a célok elérésének fokát, mértékét bemutató dokumentumok, esetleg célkitűzés-megváltoztatási javaslat készítése.

A logisztikai teljesítmények költségei • A logisztikai teljesítmények költségei: – a vállalat saját logisztikai teljesítményei területén - üzemeltetési költségek, munkabérköltségek,valamint az irányítás költségei, – külső logisztikai szolgáltató (pl. fuvarozó) által végzett munka esetén a szolgáltatásért fizetett költségek. • A logisztikai teljesítmény- és költségelemzés általánosságban a kihasználás, a termelékenység és a hatékonyság vizsgálatára terjed ki, és ezekhez igazíthatók a logisztikai funkciókhoz is kapcsolódó értékelő mutatószámok.

MUTATÓSZÁMOK

MUTATÓSZÁMOK • A költségek és a teljesítmények átfogó számítása és a logisztikai mutatószámok rendszere mind hozzásegít, hogy a logisztikai történésekről a lehető legfrissebb képet kapjuk. • Fényt kell deríteni a költségek és teljesítmények közötti ok-okozati összefüggésekre. – Ez utóbbi előfeltétele, hogy pontosan meghatározzuk a teljesítmény vonatkoztatott nagyságát és az alapul szolgáló input / output kapcsolatokat.

MUTATÓSZÁMOK 2 • A logisztikai költségek és teljesítmények adataiból képzett mutatószámok értékeinek értelmezése és elemzése csak a logisztika szerkezetének ismeretében lehetséges. • Amikor a mutatószámok elemzéséhez hozzáfogunk, először a szerkezet mutatószámait és bizonyos keretszámokat kell kidolgoznunk, melyek – a teljesítendő feladatok nagyságára (a teljesítmény nagyságára és szerkezetére), – a feladatot ellátók számára és kapacitására (különös tekintettel a munkatársak számára és a tárgyi eszközök kapacitására), valamint – a vizsgált időszakra eső költségekre vonatkoznak.

MUTATÓSZÁMOK 3 • A rendelkezésünkre álló adatokból különböző mutatószámokat lehet levezetni segítségül a logisztika irányításához, melyek a következők: – a produktivitás mutatószámai, melyek a munkatársak és az üzem műszaki berendezéseinek termelékenységét mutatják, – a gazdaságosság mutatószámai, melyek az egyes meghatározott logisztikai költségek bizonyos teljesítményegységekhez fűződő viszonyát vizsgálják, valamint – a minőség mutatószámai, melyek a célok teljesítésének a mértékét segítenek megítélni.

Mutatószámok csoportjai 1 • A logisztikai kontrolling keretében alkalmazni javasolt mutatószámok főbb csoportjai a következők: 1. bázis- (vagy más néven keret- ) mutatószámok: • a logisztikai teljesítmények nagyságát és struktúráját jellemző adatok, pl. beszállított árumennyiség, az árumennyiség megoszlása stb., • a szállítójárművek, anyagmozgató gépek kapacitása, dolgozók létszáma stb., • költségadatok.

Mutatószámok csoportjai 2 2) termelékenységi mutatószámok: – a gépek, eszközök, dolgozók kapacitásának kihasználtságát jellemzik.

3) gazdaságossági mutatószámok: – a meghatározott teljesítményegységre eső logisztikai költségeket fejezik ki.

4) minőségi mutatószámok: – a logisztikai szolgáltatások színvonalát jellemzik, pl. a hiányos be- és kiszállítások aránya, balesetek, árukárok előfordulási gyakorisága stb.

Mutatószámok csoportjai 3 •A mutatószámok a felhasználás céljától függően meghatározhatók: – egy-egy vállalati logisztikai alrendszerre (pl. alapanyag raktár, csomagoló stb.) vonatkozóan (lokális mutatószámok), vagy ezek súlyozásával

– az egyes üzemegységekre, vagy akár – az egész vállalatra vonatkozóan (globális mutatószámok).

Mutatószámok csoportjai 4 • A vállalati logisztikai rendszerek értékelésekor külön célszerű meghatározni: – a beszerzést, – a külső-belső anyagmozgatást, – a raktározást és komissiózást, valamint – az elosztást (szállítást) jellemző mutatószámokat. • Az egyes részterületekkel kapcsolatosan több különböző mutatószám meghatározásával mutatószám rendszerek képezhetők, amelyek segítségével a folyamatok komplex értékelése, folyamatos kontrollja megvalósítható.

A beszerzési logisztika mutatószámai 1) Termelékenységi mutatószámok – pl.: az áruátvételi produktivitással kapcsolatos mutatók:

– A lebonyolított küldések munkaóránként számított száma = – az érkező küldemények száma / a munkaórák száma, áruátvétel munkatársainak produktivitását minősíti. – Az alacsony produktivitást többek között a megfelelő segédeszközök hiánya vagy a rossz szervezés okozhatja.

A beszerzési logisztika mutatószámai 2 2) Gazdaságossági mutatószámok: – pl.: átlagos rendelési költség = = a rendelés beszerzési költsége = az összes beszerzés költsége / a rendelések száma. • Megmutatja egy rendelés lebonyolításának átlagos költségét. • Ez nem mindig elegendő információ, hiszen kis mennyiségű megrendeléseknél a megrendelés értékéhez képest sokkal magasabb a beszerzés költsége.

A beszerzési logisztika mutatószámai 3 3) Minőségi mutatószámok: – Átlagos várakozási idő az áru megérkezésekor. Különösen azoknak az elemeknek a megérkezésekor kell a várakozási idő rövidségét biztosítani, amelyekre sürgősen szükség van. – Mivel a beérkező anyagok várakozási ideje a lebonyolítás teljes idejének részeként a tervben szerepel, fontos, hogy a tervben szereplő időt ne lépjék túl. – Ha az áruk szállítása rendszertelen, és időnként szélsőséges terhelés jelentkezik rövid időn belül, kiegyenlíthetjük a terhelést, ha a szállítókkal és szállítmányozókkal fix határidőben állapodunk meg. (Állandó időciklusú beszerzés.)

A beszerzési logisztika mutatószámai 4 3) Minőségi mutatószámok: • pl.: a hibás szállítások aránya százalékban = a hibás mennyiségű szállítások száma x 100 / az összes szállítások száma. •

pl.: a reklamációk aránya százalékban = a kifogásolt szállítmányok száma x 100 / az összes szállítások száma.  Érdemes kiszámítani a reklamációk arányát egy időszak teljes vételi volumenéhez viszonyítva, egyes szállítókra, bizonyos anyagcsoportokra, illetve az egyes beszerzett cikkekre nézve is.

Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 1 • Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a mutatószámokat, melyek a szállítási és az anyagmozgatási tevékenységet jellemzik. • Jelentőségük elsősorban a saját járműparkkal rendelkező disztribútorok esetében van, de a saját és a szolgáltatásként igénybevett fuvareszközök gazdaságosságának összehasonlítására is fel lehet használni őket. • Az anyagok és áruk fuvarozása a térbeli távolságok áthidalását szolgálja. A szállítási rendszer megtervezésének és irányításának célja: – a meglévő kapacitás maximális kihasználása, ami a szállítási költségek és az üresjáratok minimumra csökkentését, valamint az eszközök alkalmazásának és idejének magas kihasználtságát jelenti, – a szolgáltatás magas foka (a megbízások rövid várakozási ideje, a fuvarozás gyorsasága), – nagy rugalmasság (a szállított cikkek széles skálája, az üzemi körülményekhez való könnyű alkalmazkodás).

Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 2 1) pl.: a szállítás időtartama: •

A szállítás időtartama szállítási megbízásonként = a szállítás összes ideje / a fuvarozási megbízások száma.

2) pl.: a kihasználtság foka: • A fuvareszközök kihasználtsága százalékban = a tényleges használatban töltött órák száma x 100 / a fuvareszköz használatban tölthető órái. –

Ez megmutatja, hogy milyen a szállítóeszközök kihasználtsága. Alacsony kihasználtságuk • a túlméretezett kapacitásra, • a szállítás nem megfelelő tervezésére vagy • a nem megfelelő szállítási eszközök igénybevételére vezethető vissza.

Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 3 • Az anyagmozgatás és a szállítás gazdaságossági mutatószámai 1) pl.: szállítási költségek: a) A megbízásonkénti átlagos szállítási költség = = az összes szállítási költség / a megbízások száma;

b) Egységnyi tömegre számított fuvarozási költség = = az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege;

c) A szállítás költsége tonna-kilométerenként = = az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege / a fuvareszközök által megtett összes út hossza.

Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 4

2) pl.: üzemeltetési költségek: • Az egyes fuvareszközök átlagos üzemeltetési költsége = a szállítóeszközök összes üzemeltetési költsége / a fuvareszközök száma

– Mivel típusonként jelentősen eltérhetnek ezek az értékek, minden típusra külön ki kell számítani ezt a mutatót.

Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 5 Az anyagmozgatás és a szállítás minőségi mutatószámai: 1) A szolgáltatás foka: • A szolgáltatás foka százalékban = a teljesített fuvarok száma x 100 / a megrendelt szállítások száma. 2) A határidők betartása: • A határidők betartása százalékban = nem pontos szállítások száma x 100 / összes szállítások száma.

A raktározás és a komissiózás mutatószámai • Az egyes alkatrészek vagy termékek raktározása az anyagáramlás megszakítását jelenti. • Mégsem küszöbölhető ki teljesen, mert a raktározás – képes az anyagáramlás és anyagszükséglet között a mennyiség és/vagy az időzítés szempontjából egyensúlyt teremteni, – biztonságot nyújt előre nem látható események kockázata ellen, – lehetővé teszi a választék kialakítását, – módot ad a spekulációra küszöbön álló áremelkedéskor és – lehetővé teszi, hogy bizonyos termékek érjenek, vagyis minőségük javuljon. • A komissiózás fogalma: a szükségleteknek megfelelően a raktárban több árucikkből részmennyiségeket állítanak össze a rendelkezésre álló összmennyiségekből (sortiment). – Ma a raktározás jellemzői helyett a felhasználók kívánságai állnak a figyelem középpontjában.

A raktározás és a komissiózás mutatószámai - Termelékenységi mutatók 1 1. •

A terület kihasználtsága: A terület százalékos kihasználtsága = a polccal borított terület x 100 / a raktár teljes területe. – Mivel a kihasználtság foka döntő mértékben a raktározott cikkektől függ (pl. terjedelmes-e az árucikk vagy apró), nem lehet a mutatószám maximális értékét meghatározni. Ismeretében azonban végiggondolható, hogy ki van-e használva megfelelőképpen a raktár, illetve, hogy a raktár mérete nem lett-e időközben kicsi.

2) A raktár belmagasságának kihasználtsága: • A raktár belmagasságának kihasználtsága százalékban = a hasznosított belmagasság x 100 / a hasznosítható belmagasság. – Ismeretében végiggondolható, hogy nem lehetne-e jobban kihasználni a raktár belmagasságát.

A raktározás és a komissiózás mutatószámai - Termelékenységi mutatók 2 3) •

A tér kihasználtsága: A tér százalékos kihasználtsága = a raktározott árucikkek térfogata x 100 / a polcok térfogata.

4) A komissiózás ideje: • A komissiózás megbízásonkénti ideje = a komissiózásra fordított összes idő / a komissiózási megbízások száma. – Megmutatja, hogy egy megbízás komissiózása átlagosan mennyi idő alatt megy végbe.

A raktározás és a komissiózás mutatószámai – Gazdaságossági mutatók 1. •

A raktárhely költségei: A raktárhely átlagos költségei = a raktári berendezések összes költsége / a raktárhelyek száma.

2) A raktári mozgatások költsége: • Az egyes raktári mozgatások költsége = a raktári személyzet és eszközök költségei / valamennyi áru összes be- és kimenetelének száma. – Ez a mutatószám, ha megfelelőképpen finomítjuk, értékes információval szolgálhat arra nézve, hogy a megbízások mely mérete és fajtája jár aránytalanul magas költséggel. 3) •

A komissiózási költségek megbízásonként: A megbízásonkénti komissiózás költségei = az összes komissiózás költsége / a komissiózási megbízások száma.

A raktározás és a komissiózás mutatószámai – Minőségi mutatószámok 1) A komissiózási hibák aránya: • A komissiózási hibák százalékos aránya = a komissiózásban elkövetett hibák x 100 / az összes komissiózás száma. – A a rossz komissiózás miatt visszaküldött szállítmányok számával lehet mérni. – Amennyiben magas ez a szám, érdemes felülvizsgálni a komissiózási szerződéseket, a munkatársak terhelését és a határidők szorítását, a személyzet képzettségét, valamint általában a bonyolítás szervezését.

2) A határidők pontos betartása: • A határidők pontos betartása százalékban = a határidők betartásával teljesített megbízások x 100 / az összes teljesített megbízás. – Célszerű kiszámolni ezt a mutatót a késve, illetve az idő előtt teljesített megbízásokra.

A disztribúciós logisztika mutatószámai • Az elosztási logisztika a termelés és az értékesítés közötti kapcsolat. • Magába foglalja az összes raktározási, anyagmozgatási és szállítási feladatot a termék megszületésétől a megrendelőig, valamint az ehhez kötődő információs, irányítási és ellenőrzési tevékenységeket. • Célja, hogy a 7M elvnek megfelelően biztosítsa az áruk célba juttatását, miközben megtalálja az optimális állapotot egy bizonyos szállítási szolgáltatás és a keletkező költségek között. • A feladat tehát a kiválasztott értékesítési utak optimális kiszolgálása.

A disztribúciós logisztika mutatószámai - Termelékenységi mutatószámok 1.) Az áruelosztás lebonyolításának termelékenysége = a [pl. havi] feladások száma / a [pl.hónap] munkanapjainak száma. 2.) A megbízások teljesítésének termelékenysége = a feldolgozott megbízások száma / a munkatársak száma vagy A megbízások teljesítésének termelékenysége = a feldolgozott megbízási diszpozíciók száma / a munkatársak száma. 3.) A szállítási megbízásonkénti szállítási idő = időegység [pl. hó] munka napjainak [esetleg óráinak] száma / a szállítási megbízások száma időegység [pl. hónap] alatt.

A disztribúciós logisztika mutatószámai - Gazdaságossági mutatószámok 1) Az ügyfélmegbízások teljesítésének költségei: • Az ügyfélmegbízások teljesítésének átlagos költségei = a megbízások lebonyolításának összköltsége / feldolgozott megbízások száma. – Ha magasak, az okot a lebonyolítás hatékonyságában, az adatfeldolgozási támogatottság mértékében, a megbízások struktúrájában, a munkatársak képzettségében vagy a vállalat többi funkcionális területéhez való kapcsolódási pontok kialakításában kell keresni. 2) Szállítási költségek: • Az egyes szállítási megbízások szállítási költségei = a szállítási megbízások összköltsége / teljesített szállítási megbízások száma • A saját szállítások költségeinek viszonya az idegen szállítások költségeihez = a saját fuvarok átlagos költsége / az idegen fuvarok átlagos költsége

A disztribúciós logisztika mutatószámai - Minőségi mutatószámok 1) Átlagos szállítási idő = a megbízás beérkezésétől a kiszállításig eltelt idő [napokban] – A mutató a kiszállításig eltelt időtartamot mutatja. Ez az időtartam a megbízás teljesítésének idejéből, a kiszállítási raktár rendelkezésre állási idejéből, valamint adott esetben – ha a termékek nincsenek raktáron – a gyártási időből tevődik össze. 2) Szállítási készség (%)= az azonnal kiszolgált igények száma x 100 / az összes igények száma, vagy az azonnal kiszolgált igények összértéke x 100 / a teljes rendelésállomány 3) Téves szállítások hányada (%) = a téves szállítások száma x 100 / szállítások teljes száma

A mutatószámrendszer kialakítása 1) a logisztikai teljesítmény sok tényezőtől függ, ezért egyetlen mutatóval nem lehet kellően jellemezni. • Szükség van egy viszonylag kevés, maximum 7 – 9 mutatóból álló rendszerre, melyet táblázatba összefoglalva vezetői információs táblának is szoktak nevezni; 2) szükség van egy (vagy több) olyan másik vállalatra, akinek a logisztikai teljesítményével valóban össze lehet vetni a mutatóinkat. • Ma már léteznek olyan kutatóintézeti publikációk, melyekben sok vállalat egységes elvek alapján megszerkesztett és kiszámított mutatószámai szerepelnek. – Alkalmazásuknál természetesen vigyázni kell, hogy a működési és egyéb feltételek hasonlóak legyenek, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek.

VÉGE

5. Logisztika előadás Logisztikai és ipari parkok

Oktató: Egri Bence ([email protected])

Logisztikai központok 

A logisztikai központok azok a csomópontok, ahol a logisztika hozzáadott értékének jelentős része keletkezik.



Európában több ezer olyan objektumot találunk, mely önmagát logisztikai központnak nevezi. Ezek közül az intermodálisak (freight village), illetve a kiemelt európai jelentőségűek emelkednek ki (összesen 52 db).



Utóbbi kategóriába az ISIC felmérés szerint Magyarországon egyedül a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) és a csepeli szabadkikötő tartozik.

Logisztikai központok 

A logisztikai kapacitások közé - a gördülőállomány mellett - a logisztikai központokban található tőkeigényes eszközök (pl. anyagmozgató gépek, raktári polcrendszerek) tartoznak, melyet a kapcsolódó szoftverek (pl. raktárirányítási, útvonaltervező) is kiegészítenek.



Az EU tanulmánya szerint a logisztikai központok megtérülési ideje 10-50 év, melyből az ingatlanoké és a kapcsolódó infrastruktúráé 10-50, a műszaki gépeké 525, az egyéb berendezéseké 5-15 év.

Városi terminál (City terminal)

Logisztikai központ (Freight village)

Ipari és logisztikai park (Industrial and logistic park)

Speciális logisztikai terület (Special logistic area)

Közút-vasút, közút-közút

Közút-vasút

Közút-vasút, közútközút

Közút-tenger/légi, közút-vasúttenger/légi

A városi forgalom csökkentése

Kombinált forgalom elősegítése és a városi forgalom csökkentése

Regionális gazdasági növekedés és kombinált forgalom elősegítése

Regionális gazdasági növekedés

Üzemeltető

Nagyobb szállítmányozó vagy kereskedő

Gazdasági társaság (közszféra hatása)

Nincs üzemeltető

Repülőtéri vagy kikötői hatóságok

Igénybevevők

Nagyobb szállítmányozó vagy beszállító

Kisvállalatok, valamint néhány nagyobb fuvarozó

Nagy ipari vállalatok és szállítmányozók

Nagyvállalatok

Elhelyezkedés

A városokon belül, kis területen

Külvárosban, nagy területen

Külvárosi vagy egykori ipari területen

A meglévő területek kibővítése a városon belüli vagy a külvárosi részeken

Nagyon magas

Viszonylag alacsony

Viszonylag alacsony

Magas

Jó kapcsolat a város infrastruktúrájához

Közvetlen kapcsolat a fő infrastruktúrához, és jó kapcsolat a város infrastruktúrájához

Közvetlen kapcsolat a fő infrastruktúrához

Kiváló nemzetközi infrastrukturális kapcsolódás

Városi

Regionális-interregionális

Regionálisinterregionális

Nemzetközi

Közlekedési al-ágazatok közötti kapcsolat

Fő célok

Terület ára Infrastruktúra minősége Hatás

Forrás: Berquist, R., Pruth, M. [2003], 62. o.

Logisztikai központok típusai 

A logisztikai központok minősítését 2007től a Logisztikai Egyeztető Fórum – Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) végzi. intermodális,  regionális,  helyi és  vállalati logisztikai központot különböztetnek meg. 

Logisztikai szolgáltató központok csoportosítása 1. Intermodális logisztikai szolgáltató központ 2. Regionális logisztikai szolgáltató központ 3. Helyi logisztikai szolgáltató központ 4. Vállalati logisztikai központ

1. Intermodális logisztikai szolgáltató központ Legalább kettő közlekedési alágazat találkozik, A terület kombináltszállítási küldemények fogadására, felkészült, Jelenleg is kombináltszállítási forgalmat bonyolít (közút-vasút, közút-vízi út, vízi út-vasút, légi-közút), 4. A területnagysága eléri a 15 ha-t, vagy országos szinten 35 ha, legfeljebb 3 telephelyen, 5. Fedett raktározási kapacitása legalább 10.000 m2, vagy országos szinten 35.000 m2 raktár, vagy kombiforgalom 10.000 TEU/év, 6. A több telephelyes működés feltétele: a tulajdonosi kapcsolat, szerződés 7. Rendelkezik Vámudvar I-el, vagy vámügynöki szolgáltatással, 8. A közforgalom számára nyitott, 9. Biztosítja egyéb szolgáltatók betelepedésének lehetőségét, 10. Nemzetközi forgalmat is kiszolgál. 1. 2. 3.

Intermodális logisztikai szolgáltató központ modellje

2. Regionális logisztikai szolgáltató központ

1. Több közlekedési ágazat kapcsolódási pontja kiépíthető, 2. A területnagysága eléri a 10 ha-t, vagy országos szinten 25 ha, legfeljebb 3 telephelyen,

3. A több telephelyes működés feltétele: a tulajdonosi kapcsolat,szerződés 4. Rendelkezik Vámudvar I-gyel, vagy vámügynöki szolgáltatással, 5. Fedett raktározási kapacitása legalább 5.000 m2, vagy országos szinten 25.000 m2 raktár, 6. Közforgalom számára nyitott, 7. Biztosítja egyéb szolgáltatók betelepedésének lehetőségét,

8. Nemzetközi forgalmat is kiszolgál.

3. Helyi logisztikai szolgáltató központ

1. 2. 3. 4.

Területnagysága eléri a 3 ha-t, Fedett raktározási kapacitása legalább 3.000 m2, Közforgalom számára nyitott, Biztosítja egyéb vállalkozások betelepedésének lehetőségét.

4. Vállalati logisztikai szolgáltató központ 1. Az a központ, amelynek célja termelő vagy kereskedő vállalat, vagy vállalatcsoport logisztikai kiszolgálása, 2. Elsődleges célja nem a közforgalom kiszolgálása.

A hazai raktárpiac A főváros és agglomerációhoz tartozó raktárpiac növekedése dinamikus (2006-ban 160 ezer m2), az elmúlt öt évben felépített raktárterület nagysága – a prágaihoz és a varsóihoz hasonlóan - meghaladja az 1 millió m2-t.  Az igényeket zömmel a logisztikai cégek, a multinacionális gyártók, és az FMCG szektor adja. (FMCG-szektor: az elnevezés az angol Fast Moving Consumer Goods kifejezés rövidítéséből ered, mely olyan fogyasztási cikkek összefoglaló neve, melyek forgási sebessége rendkívül nagy – elsősorban élelmiszerek, dohányáruk, élvezeti cikkek. )  A gyorsforgalmi utak kiépülésével a fejlesztők a Budapest és agglomerációján kívüli térségekkel egyelőre óvatosak, bár vannak ennek megváltozására utaló jelek. (pl. ProLogis Hegyeshalom) 



A nagyvállalatok esetében a leggyakrabban kihelyezett (outsourcing) tevékenységek a logisztikához kapcsolhatók. A raktározást a vizsgált, legnagyobb forgalmú hazai cégek 66 százaléka helyezi ki, és ez az érték a vámnál 66 százalék, a fuvarozásnál 62 százalék, a disztribúció esetén pedig 55 százalék.

Budapest körül 25 ezer m2-t meghaladó raktárkomplexumok

LOGISZTIKAI VONZÁSKÖRZETEK MAGYARORSZÁGON

Ipari parkba betelepült vállalkozások megoszlása TEÁOR ’03 szerint Főcsoport megnevezése A B C D

MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS HALGAZDÁLKODÁS BÁNYÁSZAT FELDOLGOZÓIPAR

E F G

Gyak.

Rel. gyak.

46 1 11 1129

1,3% 0,0% 0,3% 31,8%

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS ÉPÍTŐIPAR KERESKEDELEM, JAVÍTÁS

31 293 973

0,9% 8,3% 27,4%

H I J

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

39 209 23

1,1% 5,9% 0,6%

K L

INGATLANÜGYLETEK, GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

665 0

18,8% 0,0%

M N

OKTATÁS EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

20 21

0,6% 0,6%

O P Q

EGYÉB KÖZÖSSÉGI, SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS HÁZTARTÁSOK TEVÉKENYSÉGE TERÜLETEN KÍVÜLI SZERVEZET

84 0 0

2,4% 0,0% 0,0%

3545

100,0%

Összesen

BILK   

 

1993(jóváhagyás): kombinált szállítás részarányának növelése, vasúti szállítás arányának megőrzése (kormányzati intézkedés) 2003: megkezdte működését (Soroksár, zöldmezős beruházás) Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb terminálja Környezetvédelem javulása: mind a közúti, mind a vasúti forgalom meghatározó részét vonja el a városközpontból 100 hektár ebből 10% MÁV ZRt. tulajdonában levő Soroksár – Terminál pályaudvar: Logisztikai Központ folyamatos vasúti kiszolgálása



70%-án helyezkedik el a Waberer’s Holding Zrt. többségi tulajdonában levő BILK Logisztikai Rt.



Maradék 22,3 hektár: BILK Kombiterminál Zrt. kombináltfuvarozás termináltól címzettig: termináli szolgáltatások, vámkezelés, közúti elő- és utófuvarozás

BILK

Köszönöm a figyelmet!

Logisztika Logisztika, hulladékgazdálkodás, környezetgazdálkodás

Néhány adat Gépjármű

Fogyasztása manapság

Kamion

30l/100 km

Fogyasztása régebben 100l/100 km

Személyautó (benzines) Repülőgép (747 vs 737)

6-8l /100 km

12-15l/100km

Vonat

V43-as: 2200kW=2900Le V63-as 3600 kW= 4900 Le

24000 l/h vs 5000 l/h

---------------

A logisztika környezetvédelmi kérdései • A földünk egyensúlyát egyre komolyabban fenyegető környezeti károk fő előidézőjének az ipart és a közlekedést tartják. Egyre fontosabb kérdéssé válik ezért a mindkét kategóriába beletartozó logisztikai rendszerek környezeti hatásainak csökkentése, amely gyakran a vállalat gazdaságossági mutatóit is javítja

• Az elosztási rendszerek és általában a logisztika környezeti hatásainak vizsgálatakor a beszerzéseket, a vállalatok termékeit vagy szolgáltatásait és persze leginkább azok fogyasztóhoz való eljuttatását kell megvizsgálnunk • Általános recept nincs a logisztikai rendszerek 'zöldebbé' tételéhez, mivel a kérdéskör bonyolult.

Hulladékok • „..általános értelemben véve hulladéknak tekintünk minden olyan, elsősorban az ember élete, termelő és fogyasztó tevékenysége során képződő anyagot, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezet védelem alatt álló tárgyit, elemeit és amelyek keletkeztetője az adott időpontban érvényes műszaki, gazdasági feltételek mellett nem képes felhasználni és/vagy értékesíteni…..”

Hulladékgazdálkodásról (2000) szóló törvény: „hulladék bármely, az 1.sz.melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”. • • • • • • • • • • • • • • • •

Q1 termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradék Q2 selejt termék Q3 lejárt szavatosságú termék Q4 kiömlött, kárt szenvedett anyagok, eszközök Q5 szennyeződött anyagok (csomagoló a., tartályok) Q6 használhatatlanná vált alkatrészek (szárazelemek) Q7 használatra alkalmatlanná vált anyagok (oldószerek) Q8 ipari folyamatok maradék anyagai (salak) Q9 szenny.csökkentő elj. maradékai (por,iszap) Q10 gépi megmunkálás maradékai (forgács) Q11 ásványi nyersanyagok kiterm. maradékai Q12 tiltott anyagokat tart.termékek Q13 jogszabályban tiltott anyag Q14 birtokos sz. tovább nem haszn. anyag (mg., háztart. bolti hulladék) Q15 talajtisztitásból szárm.hull. Q16 bármely más hulladékká vált anyag, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

Hulladéktípus

Eredet

Jellemző

ő

A hulladék főbb típusai

ő

ő

ő

ő ő ű

ő

A hulladékgazdálkodás fogalma Tudatos emberi tevékenység, melynek során mindenekelőtt a hulladék keletkezésének megelőzését, kiküszöbölését, a hulladék mennyiségének csökkentését igyekszünk elérni, majd mindent elkövetünk a kiküszöbölhetetlenül keletkező hulladék minél nagyobb hasznosítása érdekében, és csak az ezután fennmaradó hulladékmennyiség megfelelő kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről gondoskodunk. A természetben nincs hulladék - A természet a „termékeinek˝ elbontására ugyanakkora gondot fordít, mint azok előállítására. Az ember ezt még nem tanulta meg tőle

A környezetgazdálkodás fogalma Gazdasági tevékenységek olyan megtervezése és végrehajtása, amelynek során a gazdálkodók ésszerűen, környezetkímélő módon, távlatokban gondolkodva gazdálkodnak a természeti erőforrásokkal,

tevékenységük során törekednek arra, hogy ne pusztítsanak el élőlényeket, ne károsítsanak élő rendszereket és élettelen természeti értékeket, s ne károsodjon az ember egészsége sem.

A hulladékgazdálkodás elemei az EU követelményeinek megfelelően

3R

1. 2. 3.

A hulladék keletkezésének csökkentése A hulladék elkülönített gyűjtése és hasznosítása A nem hasznosítható hulladék ártalmatlanítása és elhelyezése

Életciklus elemzés és a Környezetközpontú Irányítási Rendszer • A termékek környezeti hatásainak megállapításakor a legjobb módszer az életciklus elemzés (angol rövidítéssel LCA).

• Az életciklus elemzés pontos képet adhat a termék környezeti hatásairól a 'bölcsőtől a sírig' (alapanyagok, gyártás, szállítás, fogyasztás, hulladékká válás), • Az LCS azonban nem sokat mond a vállalat vagy telephely környezeti hatásairól. Ezek felmérésében a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és az ökoaudit nyújthat segítséget. • A KIR központi eleme a szervezet környezeti hatásainak felmérése, de kiterjedhet anyag és energiamérlegek elkészítésére is.

Életciklus elemzés • Életciklus: egy termék (folyamat, szolgáltatás) környezeti hatásrendszerének egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyagbeszerzéstől, vagy a természeti erő forrás keletkezésétől kiindulva a használati időszakon át a hulladékká-válást követő újrahasznosításig vagy ártalmatlanításig. • Életciklus-elemzés: Egy termék (folyamat vagy szolgáltatás) hatásrendszeréhez tartozó bemenet, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa folyamán. • A teljes életút lépései – – – – – –

nyersanyagok kitermelése és feldolgozása gyártás szállítás és terjesztés (reklám) használat újrafelhasználás, újrahasznosítás hulladékkezelés, ártalmatlanítás

A meglévő logisztikai csatornák racionalizálása • A szállítási vagy raktározási rendszerek racionalizálására tett legtöbb lépés általában a környezet érdekeit is szolgálja, hiszen a kevesebb fuvar és belső anyagmozgatás kisebb kibocsátással jár. • A gazdaságosság és a környezetvédelem szempontjai szintén egybeesnek, ha a géppark kialakításakor alacsonyabb kibocsátású szállító járműveket szereznek be, kerülik a közúti járművekkel a rövid utakat vagy oktatják a gépkocsivezetőket a környezetbarát vezetési szokásokra.

• A raktározás nélküli termelés (angol rövidítéssel JIT) környezeti előnyei már nem ilyen egyértelműek, hiszen ez több kevéssé kihasznált fuvart jelent. (De itt is lehet racionális megoldásokat találnia – pl. szállítójárművek átalakítása: mozgatható, szigetelt válaszfalakkal a meglévő raktér egy, két vagy három részre osztható, a részeket külön hőmérsékleten tartva)

Új lehetőségek az elosztásban • Az első komoly előny a csatornák visszafelé való átjárhatóságának megteremtése az újrahasznosítás érdekében. (Pl. több gépkocsigyártó komoly erőfeszítéseket tesz termékeinek újrahasznosíthatósága érdekében. A visszaszállítás legegyszerűbben a meglévő elosztási csatornákon keresztül valósítható meg, pl. elektronikus cikkek esetében) • Figyelembe kell venni a szállításkor használatos járművek kibocsátási értékeit is. Általában elmondható, hogy környezeti szempontból a vízi szállítás jobb mint a vasúti, ami viszont még mindig összehasonlíthatatlanul előnyösebb a közúti szállításnál. Kis távolságnál vagy kis árumennyiségnél az átállás gyakran nem racionális, de esetleg megfelelő alternatíva lehet a kombinált fuvarozás. • Környezetbarát és a felhasználó számára gazdaságos alternatívát jelent a saját edények használata vagy a betétdíjas rendszer, (pl. üvegvisszaváltási rendszer).

A jövő környezetbarát elosztási rendszerei • Globálisan szemlélve környezeti szempontból a nagy elosztási rendszerek jelentik a legnagyobb veszélyt. Pl. a banán önmagában nem környezetszennyező, de ha beszámítjuk az ár kilenc tizedét kitevő szállítási, tárolási, kereskedelmi és egyéb kapcsolódó tevékenységek hatásait, a kérdés más megvilágításba kerül). • Hosszútávon a környezettudatos fogyasztók egyre növekvő csoportjának meghódítása komoly változtatásokat igényel a nagyvállalatoktól: helyi elosztási rendszerek kialakítását. • A helyben megtermelt termékeket helyben kell értékesíteni, így komoly árelőny is szerezhető a kisebb kapcsolódó költségek miatt. Nem lehet persze például számítógépet mindenütt helyben gyártani, az alapvető élelmiszerek nagy távolságra való szállítása ugyanakkor irracionális. Ezek a hosszútávú változások csak az iparpolitika, a fogyasztói szokások és az ipari struktúrák lassú átalakításával lehetségesek.

A környezettudatos vállalat • Georg Winter: A környezettudatos vállalat c. könyve többek között részletes ellenőrző listákat tartalmaz arról, mit tehetünk a gyakorlatban az egyes vállalati területek zöldebbé, s egyben persze költségtakarékosabbá tételéhez

Anyaggazdálkodás - A jelenlegi anyaggazdálkodás környezeti hatásainak megállapítása • Anyag és energia mérlegek készítése (mennyiségek feljegyzése, környezeti hatások megállapítása) • Az anyaggazdálkodás környezetkímélő módozatainak keresése, mérlegelése (környezeti rugalmasság, újrahasznosítási ráta)

Ökológia orientált beszerzési stratégia kialakítása • A környezetileg veszélyes anyagok helyttesítése a gyártásnál (azbeszt a szigetelésekben, kadmium galvanizáláskor, klórozott szénhidrogének tisztítószereknél) • Környezetbarát anyagok használata általános célokra (újrapapír tapéta, nem szennyező festékek, újrahasznosított műanyagtárgyak) • A környezetileg káros irodai kellékek helyettesítése (karton irattartók, újratölthető tollak, oldószermentes ragasztók, vízbázisú hibajavító festék)

Környezetkímélőbb termékek megkeresése piacon • az áruk környezeti paramétereire vonatkozó információk gyűjtése, kritériumok megállapítása • információ gyűjtése a szállítóktól, különösen a gyártási eljárásokról • Információk gyűjtése környezetbarát alternatívákról

a

A megfelelő szállítók kiválasztása • Határozza meg azon szállítók körét, akiktől ajánlatot kér • Érdeklődjön a termékek környezeti hatásairól •A válaszokat gazdasági és környezetvédelmi szempontból mérlegelje • Osztályozza a szállítók ajánlatait • Vitassa meg a szállítókkal a felmerült kérdéseket és döntsön

Környezetkímélő tárolás és kezelés biztosítása • Zárja el a veszélyes anyagokat és vegyszereket • A belső szállító járműveknél is keresse a zöld termékalternatívákat (pl. többször használatos rekeszek) • Keresse meg a termelési eljáráshoz leginkább illő csomagolást • Hasznosítsa újra a többször már nem használható csomagoló anyagokat

Alacsony kibocsátású járművek vásárlása • Vásároljon katalizátoros járműveket • Az égéstermék és zajkibocsátási szinteket tegye beszerzési feltétellé • Kerülje a gépkocsik metál festését • Hosszabb távolságnál használja az ötödik sebességet, ha lehetséges • A meglévő járműveket szerelje fel hosszú élettartamú és alacsony zajszintű kipufogó rendszerrel • Használjon megfelelő minőségű újrafelhasznált gumikat

A környezet védelme a járművek karbantartásával • Szerelje fel a gépjárműveket tranzisztoros gyújtással • Használjon azbesztmentes fékeket és sebváltókat • Szereljen fel olyan berendezést, amely csökkenti a fogyasztást, ha a vezető leveszi a lábát a gázpedálról, ill. ha lámpáknál várakozik • Rendszeresen ellenőrizze a járműveket, a légnyomást a gumikban • Rendszeresen cserélje a gyújtógyertyákat és a légszűrőket • Állítsa be megfelelően a karburátort • A motorokat csak ott mossa le, ahol megfelelő szennyvízgyűjtés • Lehetőleg használjon ólommentes üzemanyagot

A környezettudatos vezetési szokások • Ne vezessen agresszívan, kerülje a gyors akciókat • Finoman vezessen és próbálja meg előre jelezni az eseményeket • Tartsa az állandó sebességet, még az autópályán is • A kopott gumikat minél előbb cserélje ki • 30 másodpercnél hosszabb várakozás esetén kapcsolja ki a motort • Figyeljen előre, hogy kihasználhassa a zöld sávokat a lámpáknál • A benzintankot ne töltse színültig • Kapcsolja ki az ablaktörlőket dugóban

Környezetbarát szállítási útvonal tervezés • Kerülje gépjárművel a rövid utakat • Bevásárlásoknál vegye igénybe

lehetőleg

a

tömegközlekedést

• Tartson tanfolyamot a dolgozóknak környezetkímélő vezetési szokásokról

a

• Versenyeztesse a legtakarékosabban

a

sofőröket,

hogy

ki

vezet

• Távolítsa el a ponyvákat a teherautókról, ha nem kellenek • Ösztönözze a személygépkocsik megosztását

Vállalati logisztikai rendszer részei • BESZERZÉSI LOGISZTIKA • - SZÜKSÉGES INPUTOK (PLD. ALAPANYAG, ALKATRÉSZ) BESZERZÉSE, TERMELÉS RENDELKEZÉSRE BOCSÁJTÁSA • TERMELÉSI LOGISZTIKA • - BESZERZETT ANYAGOK ÁRAMOLTATÁSA A TERMELÉSI FOLYAMATBAN • - TERMELÉSKÖZI KÉSZLETEKKEL VALÓ GAZDÁLKODÁS • ÉRTÉKESÍTÉSI LOGISZTIKA • - VEVŐK KISZOLGÁLÁSA MEGVALÓSÍTÁSA TÉRBEN ÉS IDŐBEN – FIZIKAI LEBONYOLÍTÁS • ELTÁVOLÍTÁSI (HULLADÉK) LOGISZTIKA • - TERMELÉS SORÁN KELETKEZETT VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉK, SELEJT, GÖNGYÖLEG KEZELÉSE, ÖSSZEGYŰJTÉSE, ÁTMENETI TÁROLÁS, ELTÁVOLÍTÁSA (LERAKÁSA, MEGSEMMISÍTÉSE)

Hulladék logisztika • Ellentétes irányú áramlás • A termelés során keletkezett melléktermékek, hulladékok áramoltatása • Recycling - újrahasznosítás

Termelő vállalat belső anyagáramlásának egyszerűsített modellje

A hulladékgazdálkodási menedzsment feladatai

Új szemlélet a hulladéklogisztika • A hulladéklogisztika feladata tágabb és szűkebb körben is értelmezhető. • A reverse-logisztika magában foglalja: – a felhasznált alapanyagok arányának a csökkentését, – a hagyományosan használt alapanyagok környezetbarátabb változatra való cserélését, – az anyagok újrahasználását és – az anyagok újrafeldolgozását.

• A tágan értelmezett hulladéklogisztika valódi részhalmaza az un. integrált hulladékgazdálkodásnak, mely rendszer egyébként a hulladékos problémák általános megoldásának eszköze: „az integrált hulladékgazdálkodás azon tevékenységek összessége, mely a hulladékos problémák környezetileg hatásos, gazdaságilag hatékony megoldását eredményezik”

A hulladéklogisztika tágan és szűken értelmezett feladatai

A hulladéklogisztika kialakulása • A hulladéklogisztika kialakulása a környezetükre fokozottan figyelő fejlett országoknak – Németország, Dánia, Svájc, Ausztria, stb – köszönhető. • A visszirányú logisztika első igazán komoly kikényszerítő ereje azok az állami szabályozások, amelyek a német (German Packaging Order) és néhány más európai ország (Dánia, 1991, Packaging Covenant) szigorú környezetvédelmi szabályozásában öltöttek testet. • Ezen törvények többek között megadták a jogot a vásárlónak, hogy kereskedelmi láncok boltjaiban hagyják a vásárolt termék csomagolóanyagát, illetve az elhasznált terméket és a bolt tulajdonosának kötelessége azt a megfelelő módon feldolgoznia. • Ők ismerték fel legelőszor, hogy nem csak az „ellátási” lánc menedzsment (Supply Chain Management), de a „hulladék” lánc menedzsment (Waste Chain Management (WSC), vagy Return Management (RM)) is igen fontos része a hagyományosan vett logisztikának.

A hagyományos (SCM) és inverz (WCM, vagy RM) logisztikai folyamat elvi vázlata

A hagyományos (SCM) és inverz (WCM, vagy RM) logisztika •

A „hagyományos” logisztika elsődleges célja az áruk szétosztása, míg az inverz logisztika fordítottan, a begyűjtési folyamatokra koncentrál.

•

A műveletek azt jelentik, hogy a lánc szereplői milyen módon működnek közre a folyamatok során. Ez az SCM esetében általában összeállítás, értékteremtés, míg WCM esetén bontásról, az alkatrészek szétszereléséről van szó.

•

A minőséget az elosztó jellegű rendszerben magára a termékre és annak funkcionalitására (jól működjön, megbízható legyen) vonatkoztatjuk, míg az inverz-logisztikai láncban a minőség kérdése a szétbontott alkatrészekre, részegységekre vonatkozik. (szakszerűen bontották-e szét, minőségi szempontból másodfelhasználásra alkalmas-e?)

•

Az értéklánc a szokásos logisztikai folyamatoknál döntő többségben a vevők igényeihez mért, „fogyasztói-húzáson” alapul. A WCM esetében ezt a gyártók, forgalmazók által nyomott rendszereként foghatjuk fel.

•

Az SCM az elsődleges fogyasztói piac igényeit kívánja kielégíteni, a reverselogisztika pedig épp a fogyasztói piac hulladékát hivatott eltakarítani, és az újrahasználás, újrahasznosítás elve alapján a másodlagos felhasználást kívánja alapvetően elősegíteni. Ha ez nem megoldható, úgy az ártalmatlanításban segít.

•

Az SCM anyagáramlása vevőirányú, míg a WCM ezzel ellentétes irányú.

A gumiabroncs újrahasznosítás

Hulladéklogisztika (inverz logisztika) – a faiparban A teljes, integrált hulladékgazdálkodási rendszer esetén szorosan egymáshoz kapcsolódó, konkrét inverz logisztikai folyamatokat (begyűjtés, szelektálás, előkezelés, átmeneti tárolás, szállítás, feldolgozás) a tágan értelmezett hulladéklogisztikai elméletek, modellek veszik körül. Ennek a faalapú hulladékok/melléktermékek esetén a „6R” környezetvédelmi intézkedési program felel meg: • a hulladékok keletkezési helyeinek felkutatása (Respect) • hulladékok mennyiségének csökkentése (Reduce) • a hulladékoknak, esetleg veszélyes anyagoknak kevésbé problémás anyagokkal történő helyettesítése (Replacement, Rethink, Refine) • a hulladékok szelektív összegyűjtése utáni újrafelhasználása (Reuse) • a hulladékok szelektív összegyűjtése utáni újrafeldolgozása (Recycle), és a recycling-al egyenértékű újrahasznosítás (Reutilization) • lehetőség szerint, ezekből a hulladékokból, értékes anyagok, illetve energia visszanyerése (Recovery vagy Retrieve Energy)

A hagyományos (SCM) és inverz (WCM, vagy RM) logisztikai folyamat

A lényeg ennyi volt 

Hulladékkezelés technológiai rendszere

Rendezett, Biztonságos

Hasznosítás Ártalmatlanítás

Rendezett

Biológiai

Termikus

Kémiai

Előkezelés

Fizikai

Kémiai

Szállítás

Fizikai

Kétütemű

Gyűjtés

Együtemű

Kevert

Hulladék

Szelektív

Technológiai rendszer blokksémája

Lerakás

Gyűjtés • Összeszedés • Rövid ideig tartó tárolás Gyűjtő edényzet • Zsák (Nem újrahasznosítható) • Kistartályok (35L,50L,60L. ) • Középtartályok (80L, 110L, 120L, 240L,360L.) • Kiskonténerek (660L, 770L, 1100L) • Konténerek (1,1 m3 felett)

Gyűjtés Kiskonténerek és konténerek használhatóak • beürítő • csererendszerben.

Zsák: Anyaga: papír, műanyag. Funkciója: • Háztartási gyűjtés (kis méret) • Egyéb gyűjtés (nagy méret)

Szemétgyűjtő zsákok elhelyezésére Megoldások szemétgyűjtő zsákok elhelyezésére

a) 3 lábú állvány b) Tárolószekrény c) Nyitható hengeres fémtartó (szabadtéri elhelyezés) d) Guruló állvány (korház műhely) e) Falba rögzített bilincs f) Kézi targonca a zsákok kihordásához

Zsákok Zsák alkalmazásának előnye: • Nincs eszköztisztítás • Bekötözött zsákok higiénikusak, pormentesek • Rugalmasan alkalmazhatók erősen ingadozó hulladékmennyiségek esetén • Egyszerű tárolóhely (átmeneti tároló) kialakítása • Jól használhatók a szelektív gyűjtéshez • Jó és gyors kiegészítő gyűjtő eszköz Hátránya: • Viszonylag drágák • Gondoskodni kell a folyamatos ellátásról • Salak, törött üveg, szúrós tárgyak gyűjtésére nem alkalmas.

Gyűjtő edények régebbi típus:

50L-es kistartály

Gyűjtő edények régebbi típus:

1100L-es 110L-es

Gyűjtő edények új fejlesztés:

80 L-es

240 L-es

Gyűjtő edények új fejlesztés:

770L-es

1100L-es

Gyűjtő edények

5 m3-es konténer

Öntömörítős konténer elvi felépítése. 1. Hidraulika henger 2. Préselő szerkezet 3. Konténer 4. Tömörítő egység 5. ürítőfal

Konténerekkel szembeni követelmény • Időtálló, tömör, sima felület • Jól záródó, könnyen mozgatható fedél • Könnyen és gyorsan üríthetők • Könnyen tisztíthatók • Kis önsúly • Emelőszerkezethez illeszthető legyen

Hulladékgyűjtés • Kevert gyűjtés – eldobás, kihordás,összeszedés – ledobó szerkezettel

• Szelektív gyűjtés – Termelési hulladékoknál • Megoldott • Újrahasznosítás

– Háztartási szilárd hulladékok

Szelektív hulladékgyűjtés Háztartási szilárd hulladékok • EU átlag: 15-20% – Németország: 10% – …… – Svájc: 59%

• Magyarország: 1 %

Szelektív gyűjtés célja • Hasznosítható összetevők elkülönítése • Veszélyes összetevők elkülönítése • Lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése

Gyűjtési megoldások Házon, telken, lakáson belüli gyűjtés Gyűjtőedények Gyűjtősziget • Gyűjtőedényzet: – Kiskonténerek (speciális kialakítással) – Nagykonténerek (görgős)

Gyűjtött anyag Kizárólag másodnyersanyagok: • Papír • Műanyagpalack és fólia • Színes és fehérüveg • Fém italos doboz

Gyűjtőedényekkel szembeni követelmények

• Alkalmasan kiképzett bedobónyílás • Kivétel elleni biztosítás • Könnyű üríthetőség és tisztíthatóság • Esztétikus forma • Időjárás és rongálás elleni védelem • Feltűnő színezés

Hulladékudvar Funkciói: • Lakosság által behordott hulladék átvétele • Az átadott hulladék nyilvántartása (mennyiség, minőség) • Átmeneti tárolás

Gyűjthető hulladékok • Másodnyersanyagként hasznosíthatók (papír, fém, műanyag, üveg, fa textil) • Darabos hulladékok (gumiabroncs, háztartási gépek és eszközök, roncs autók) • Lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék növényvédő szer, stb.) • Lakossági építési és bontási hulladékok

Gyűjtőedényzet fajták

Gyűjtőedényzet fajták

VÉGE

Logisztika 10. TEN és Tina hálózatok Magyarország közlekedése, közlekedéspolitikája

TEN 



A TEN (Trans-European Networks - Transzeurópai Hálózatok) az Európai Unió kezdeményezése, melynek alapjait a Bizottság 1993-as Fehér Könyve teremette meg és amelynek jogi alapja az 1992-es Maastrichti Szerződés. A TEN célja   





a közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését.

A Maastrichti Szerződésben tehát a közlekedéspolitika, mint a közös piac megvalósításának eszköze jelenik meg. A Nizzai Szerződés már külön, nevesítve is kitér a Transzeurópai Hálózatokra (154-156. cikk).

A TEN három részből áll   

TEN-T: közlekedési folyosók hálózata TEN-E: energiaszállítási hálózat eTEN: telekommunikációs hálózat.

Finanszírozás: 

 

A TEN-T programok egy részét a Közösség finanszírozza (akár a központi költségvetésből, akár az Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönein keresztül), másik részét az érintett állam, be lehet vonni a magántőkét is.

A közlekedési folyosók A Helsinki folyosók 



A Helsinki folyosóként is emlegetett Pán-Európai Közlekedési Folyosók tervét a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (European Conference of Ministers of Transport - ECMT) elnevezésű kormányközi szervezet dolgozta ki. A szervezet 1953-ban alakult, Magyarország 1991 óta vesz részt munkájában.





Az Európai Bizottság és az érintett európai országok képviselői 1991ben, Prágában az Első Páneurópai Közlekedési Konferencián a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó egységes koncepció kialakításáról döntöttek Itt született meg a Pán-Európai Közlekedési Folyosók koncepciója





Eredetileg Nyugat- és Kelet-KözépEurópára kiterjedő rendszerben állapodtak meg, az 1994-es krétai és az 1997-es helsinki konferencián megszületett a megegyezés a hálózat kiterjesztéséről: tíz ún. Helsinki folyosót jelöltek ki, melyek behálózzák az Unió, a Balkán és egyes szovjet utódállamok területét is.

Ten-T 





Az EU tagállamainak területén kijelölt TranszEurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál az Európai Unió gazdaságában. A kijelölt hálózat a tagállamok úthálózatának kb. negyedére (74.500 km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78.600 km) terjed ki. Tartalmazza a jelentősebb repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket.

A Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszere az alábbi összetevőkből áll:  

 



Az Európai Unió területén a TEN-T hálózat. A TINA hálózat. A tíz korridor Unión kívül eső része. Négy ún. "közlekedési térség", mely jelentős kikötői területeket foglal magában. Eurázsiai hálózat, különösen az EurópaKaukázus-Ázsia összekötő folyosóra.

A TEN-T kiemelt harmincas beruházáslistája (File-EU jelentés 2005) 1.

2. 3. 4. 5.

6.

7.

8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Berlin-Verona/Milánó-Bologna-Nápoly-MessinaPalermo vasútvonal Párizs-Brüsszel/Brüsszel-Köln-AmszterdamLondon nagysebességű vasút Délnyugat-európai nagysebességű vasút (Lisszabontól a franciaországi Tours-ig) Keleti vonalú nagy sebességű vasút (PárizsLuxemburg-Mannheim) Betuwe-vonal Lyon-Trieszt-Divaca/Koper-Divaca-LjubljanaBudapest-ukrán határ gyorsvasút (A LjubljanaBudapest vonal 2015-ig) Igumenitsza/Patrasz-Athén-Szófia-Budapest autópálya (Nagylak-Nagyszeben (Sibiu) szakasz 2007-ig) Portugália/Spanyolország-Európa multimodális (vasúti-közúti) tengely Cork-Dublin-Belfast-Stanraer vasút Malpensa (Milánó) repülőtér (2001-ben elkészült) Az Öresund-tengerszorost átívelő híd (2000-ben átadták) Északi háromszög vasút/közút (SvédországFinnország-orosz határ) Brit-ír-Benelux közúti projekt Nyugati-parti fővonal Galileo műhold-navigációs program

16.

17. 18. 19. 20.

21. 22.

23. 24.

25. 26. 27. 28. 29. 30.

Sines-Madrid-Párizs tehervonat vasúti vonal Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Bécs-Pozsony gyorsvasút Rajna/Majna-Duna folyami hajózási útvonal (Palkovicovo-Mohács szakasz 2014-ig) Az Ibériai-félszigeten közlekedő nagysebességű vasút összekapcsolása Fehmarn Belt vasútvonal (Dánia-ÉszakNémetország) Tengeri autópályák (Balti-tenger, Nyugat-Európa, Délkelet-Európa, Délnyugat-Európa) Athén-Szófia-Budapest-Bécs-PrágaNürnberg/Drezda vasútvonal (Budapest-Bécs útvonal határátlépő szakasz 2010-ig) Gdansk-Varsó-Brno/Pozsony-Bécs vasútvonal Lyon-Genova-Basel-DuisburgRotterdam/Antwerpen vasútvonal Gdansk-Brno/Pozsony-Bécs autópálya Írországot Nagy-Britanniával és az európai kontinenssel összekötő vasúti-közúti projekt "Baltica-vasút" Varsó-Kaunas-Riga-Tallinn-Helsinki között "Eurocaprail" Brüsszel-Luxemburg-Strasbourg vasút Ión és Adriai-tenger között húzódó intermodális folyosó vasúti projektje Szajna-Schelde belföldi folyami hajózási projekt

TINA hálózat. 

Az Európai Unió kezdeményezésére indult a TINA (közlekedési infrastruktúra igényeinek felmérése) folyamat zárójelentése 1999-ben elkészült, mely összefoglalóan tartalmazza a 11 csatlakozni kívánó ország közlekedési hálózatának azon elemeit, melyek részei a TranszEurópai Közlekedési Hálózatnak.

A történelmi Magyarország közlekedése Közúti hálózat  Peremvidékeket összekötő útvonal: KassaKolozsvár-Újvidék-Zágráb-Bécs-Pozsony  Ezen útvonalon belül centrális szerkezetBudapest irányába  Vasút: fokozatosan sűrűsödő, végül kiemelkedő hálózatsűrűség, eleinte a korszaknak megfelelő technikai szint,és minőség.

A magyar közlekedés helyzete a csatlakozás előtt 





1997-ben tartották az Összeurópai Közlekedési Konferenciát, ahol kijelölték azokat a folyosókat, amelyek a TEN keleti meghosszabbítását jelentették. Két esztendõ múlva pedig a Közlekedési InfrastruktúraSzükségletek Felmérése (Transport Infrastructure Needs Assessment = TINA) program meghatározta a csatlakozásra váró államok TEN elemeinek kivitelezhetõségének és finanszírozhatóságának lehetõségét. A TINA projektek fejlesztési költsége megközelítõleg 90 milliárd euró. A csatlakozás elõtt ennek fedezésére rendelkezésre állnak az elõcsatlakozási alapok (ISPA, Phare LSIF), a csatalakozás után pedig a tagállamokat megilletõ közösségi források (például kohéziós alapok).

1.

2. 3.

4. 5.

6. 7.

A csatlakozási tárgyalások során Magyarország a következő 7 területen kért és kapott átmeneti mentességet a közösségi szabályozás alól: a közúti kabotázs (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítási tevékenység) piac megnyitása a közösségi gépjárműadó-minimumszint alkalmazása „túlsúlyos” gépjárművekre kivetett díj és útvonal-engedély rendszer fenntartása belvízi hajózásnál a selejtezési kényszer bevezetése vasúti infrastruktúrához való szabad hozzáférés engedélyezése légi közlekedési piac megnyitása a „zajos” légi járművek forgalmának engedélyezése

Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei. 

2007-ben írta alá az Európai Bizottság és a magyar kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervet., melynek része a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP).



A stratégiai céljai a versenyképesség támogatását, a környezeti fenntarthatóság javítását, a társadalmi-gazdasági és a területi kohéziót, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését szolgálják.

A közlekedés-fejlesztés területén hat prioritási tengelyt határoztak meg: 1. 2. 3.

4.

5.

Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása A térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése: 1. 2.

6.

a környezetbarát közlekedési módok: a vasúti és a vízi közlekedés preferálása a városi és agglomerációs (elsősorban kötöttpályás) közösségi közlekedés fejlesztése.

Technikai segítségnyújtás

A TEN-T hálózat magyarországi elemei. 

 



Magyarország az Alpok és a Kárpátok hegyeit elkerülő, fontos szállítási útvonalak metszéspontjában fekszik. Területén négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Budapestet. Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kapcsolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamához. Fejlesztésére tagságunkat megelőzően az ISPA, 2004. május elseje óta pedig a Kohéziós és a Strukturális Alapból jelentős közösségi támogatásokat kapunk.

A Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemei 



 

 

A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz. Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú. A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km. A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km. Három repülőtér: Budapest- Ferihegy, Debrecen, Sármellék Hét kikötő: Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged

Helsinki folyosón található logisztikai központok 

4-es folyósó     



1. Győri- Gönyü (trimodális =3 fuvarozási ágazat, de főleg folyami és közúti) Az árut nem pakolják pl. autó, felgördül a hajóra 2. BILK (intermodális = jelenleg közúti és vasúti, de mivel közel van a csepeli szabad kikötő, így van légi fuvarozás is) 3. Szeged-Kiskundorozsma trimodális (közút, vasút, belvíz, de főleg vasúti, közúti) 4. Sopron

5-ös folyosó  

   

5. Nagykanizsa (fejlesztés alatt áll) 6. Székesfehérvár (bimodális= vasúti, közúti) 7. Harbon park (campona környéke, vasúti, de fejlesztés alatt) 8. Miskolci (közúti, vasúti) 9. Záhonyi (közúti, vasúti, belvízi (Tisza)) 10. Debrecen (trimodális (közút, vasút, légi)

A magyarországi középtávú közúti fejlesztések  

 







Jelenleg Magyarország autópálya és autóút hálózata a fajlagos sûrûséget tekintve negyede az Európai Unió átlagértékének. Közútjaink teljes sûrûsége nem marad el az uniós átlagtól, de azok jelenlegi állapota, teherbírása és minõsége nagyon messze esik a közösségi elvárásoktól. Hídjainkat és fõútjainkat az ISPA pályázatoknak köszönhetõen van lehetõségünk a kívánt 11,5 tonnás tengelyterhelés szintjére javítanunk. Az autópálya fejlesztések kapcsán viszont bebizonyosodott, hogy nem lehet csak a magántõke bevonására számítani, hiszen ekkor olyan magas pályadíjak keletkeznek, amit nem tud a magyar vásárlóerõ megfizetni. Középtávra tervezve a magyar közlekedéspolitikának nem lehet más célja, minthogy elsõrendû fõútjaink az országhatárokig elérve autóútként vagy autópályaként funkcionáljanak az évtized végére. Budapestcentrikus közlekedési struktúra kicsit oldódjon, ezért az új Duna- és Tisza-hidak építését, illetve az úgynevezett „Déli-Autópálya” kérdését napirenden kell tartani. Az áru és személyfuvarozás szabályozása tekintetében a gépjármûvezetõ munka és pihenõidejének kérdését leszámítva összhangban állunk az Európai Unió jogszabályaival.

Vasúti közlekedés Magyarországon 







A magyar vasút az ország földrajzi helyzetének köszönhetõen fontos szerepet tölt be az európai vasúthálózatban, ezt az adottságunkat minél sikeresebben ki kell használnunk. Ha az Európai Uniós átlaghoz viszonyítjuk a vasút szerepét, akkor elmondhatjuk, hogy hazánk mind a vasúthálózat sûrûsége, mind a személy és áruforgalom tekintetében az uniós átlag felett jár. Sajnos azonban a vasúti pályák, biztosító berendezések és szerelvények kérdésben óriási a lemaradásunk. Szükséges a magyar vasút piacának a liberalizálása, a pályafenntartás és a szállítás tevékenységek szétválasztása.

A magyar légi közlekedés 







Magyarország földrajzi fekvése alapján joggal tarthat igényt Budapest kapcsán az úgynevezett gyûjtõ-elosztó funkció ellátására, melyhez a Ferihegyi reptér továbbfejlesztése indokolt. Európai példák is igazolják azt a társadalmi igényt, hogy a nagyvárosokban is létesüljön nemzetközi repülõtér. Egy város számára a nemzetközi repülõtér megléte serkenti a gazdasági és turisztikai folyamatokat. A MALÉV repülõgép-parkjának korszerûsítése elkezdõdött, ezt a folyamatot minél nagyobb befogadóképességû repülõgépek beszerzésével kell folytatni.

Tengeri hajózás 





A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott az utóbbi években, erõsen visszaszorult, majd a Vörösmarty nevû tengerjáró hajónk eladásával gyakorlatilag megszûnt. Ez a folyamat a magyar kezelésû tengeri kikötõ terminálok és a Duna-tengerjáró hajók hiányára is visszavezethetõ. A magyar tengerhajózás, az orosz államadóság törlesztéseként kettõ tengerjáró hajót kapott. Ezek üzembe helyezésével, a fiumei kikötõ terminál kihasználásával és a Duna-tengerhajózás fellendítésével életre lehetne kelteni a magyar tengerhajózást

Belvízi hajózás 





A Duna, mint európai közlekedési folyosó nagy lehetõséget jelent Magyarország számára a belvízi kereskedelem kihasználására. A Duna Budapest feletti szakaszán az év nagy részében nincsen elegendõ vízmélység számos, például a Rajnán elterjedt hajótípus közlekedéséhez, illetve nem áll rendelkezésre megfelelõ közforgalmú kikötõ. Ahhoz, hogy versenyképesek tudjunk lenni a belvízi árufuvarozás terén, Budapesten, Mohácson, vagy Baján ki kell alakítani nemzetközi elõírásoknak is megfelelõ kikötõket.

Városi közlekedés - Budapest 

Ha városi közlekedésrõl beszélünk Magyarországon, akkor rögtön a budapesti problémák jutnak az eszünkbe. Ez természetes, hisz Budapest mára olyan méretû világvárossá fejlõdött, mely magán viseli a nagyvárosok minden közlekedési problémáját.

Bp 

Az alábbi legfontosabb beruházásoknak kell megvalósulniuk:     

 

A négyes és ötös metróvonal megépítése. Gyorsvasút létesítése a Ferihegyi reptér és a Nyugati, vagy a Keleti pályaudvar között. A soroksári hév bekötése a Kálvin téri metró állomásig. Duna-híd északon és délen (Óbuda és Budafok). Az M0-s autóút befejezése. A budai kerületek bekötõ útjainak kiszélesítése, illetve P+R rendszerû parkoló hálózattal gyorsvillamos kiépítése. Az Európai Uniós normáknak megfelelõ tömegközlekedési jármûpark kialakítása elengedhetetlenül fontos, illetve ezzel párhuzamosan a városközpont tehermentesítése érdekében át kell gondolni a fizetõ útvonalak bevezetését

Logisztika 11. Termelési logisztika Anyagmozgatás Raktározás

Az áru átvétele, rakodása, betárolása a raktárakba Alapanyag raktár elhelyezése, struktúrája, tárolási módok kiválasztása  alapanyag raktár helyének kiválasztása,  tárolási mód kiválasztása,  tárolási stratégia megválasztása,  tárolóeszközök kiválasztása,  raktári kiszolgáló eszközök kiválasztása, stb.

Be és kitárolással kapcsolatos teljesítmény szükséglet, alkalmazott eszközök, stratégiák  a tárolási stratégiához igazodó kiszolgálási stratégia megválasztása,  raktári kiszolgáló berendezések méretezése,  kiszolgáló berendezések ütemezése,  a fölösleges kiszolgálási kapacitások felhasználási módjának meghatározása, stb.

Készletnyilvántartás, számítógépes irányítás  termékstruktúra feltárása (az anyagok kapcsolódásainak meghatározása),  adatstruktúra feltárása,  az adatbevitel módjának és idejének megválasztása,  a frissítések szükségességének, illetve gyakoriságának meghatározása, stb. Beszerzési logisztikai információs rendszer és technika megválasztása  a szükséges szoftver kiválasztása,  a szükséges hardverek kiválasztása,  az adatbeviteli technika megválasztása,  a kommunikációs csatornák megválasztása,  az információs kapcsolatok kiválasztása, stb.

Készletszint analízis, optimális kapacitások meghatározása, készlet stratégiák  anyagfogyás időbeli alakulásának meghatározása,  forgási sebességek meghatározása,  készletszint elemzés,  optimális készletszintek meghatározása,  készletezési stratégiák kiválasztása, stb.

Beszerzési logisztikai stratégia elemei Milyen elvek érvényesüljenek a beszállítók megválasztásánál? 

        

  

Milyen szempontok érvényesüljenek a make or buy döntésnél? Milyen alkatrészekre, szerelvényekre terjedjen ki? Lehet-e alkalmazni és milyen anyagok esetén JIT elvű beszállítást? Milyen informatikai kapcsolatra van szükség a beszállítókkal? Milyen szempontok érvényesüljenek, hogy ki végezze a beszállítást, ki szervezze a szállítmányozást? Centralizált vagy decentralizált legyen-e a beszerzés? Milyen szállítási módok fogadására legyen alkalmas a vállalat? Milyen egységrakományok fogadását kell biztosítani? Milyen legyen az egyes anyagcsoportok raktározásánál a készletszint? Hol helyezkedjenek el a raktárak, centralizált vagy decentralizált legyen a raktározás? Milyen anyagoknál kívánatos konszignációs raktárt létesíteni? Hol helyezkedjenek el a külső szállítás rakodó állomásai? Milyen rakodó gépek és berendezések kerüljenek alkalmazásra? Milyen raktározás-technikai megoldásokat kívánnak meg a tárolt anyagok?

Make-or-buy döntés szempontjai

A „make or buy” döntés szempontjai

← ← ← ← ← ← ← ← ←

A rugalmasság növelése A tervezési biztonság növelése Az újrabeszerzési idő csökkentése A készletek csökkentése Az átfutási idő csökkentése A kapacitáskihasználás növelése A minőség javítása Az adminisztrációs ráfordítások csökkentése A versenyképesség növelése

→ → → → → → → → →

FE LH AS Z NÁ LÓ K

BESZÁLLÍTÓK

A JIT-elvű anyagellátás előnyei a felhasználóknál és a beszállítóknál

A JIT-koncepcióba bevonandó alkatrészek meghatározására szolgáló mátrix

JIT beszállítási modellek

Termelési logisztika

Az üzemi belső elrendezést befolyásoló tényezők  

  



a technológiai kötöttségek; az elrendezendő objektumok (munkahelyek, termelő-berendezések stb.) területigénye; az alkalmazandó anyagmozgató rendszer; a kommunális (víz , csatorna, energia , stb.) csatlakozási lehetőségek; a meglevő (vagy új) épület adottságai (oszloposztás, oszlopméret, ajtók, ablakok kialakítása stb.); különböző hatósági (munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai stb.) előírások, szabványok.

Gyártási struktúrák 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8.

Műhely rendszer Merev gyártósor Rugalmas gyártórendszer Független gyártószigetek Kapcsolódó gyártószigetek Folyamatorientált gyártás Termékorientált gyártás Szegmentált gyártás

Műhely rendszerű gyártás 



 



Homogén gépcsoport, szétszórt telepítés. Az anyagáramlás pályái keresztezik egymást, a termék nehezen követhető. Műveleti idők eltérőek. Nagy a műveletközi tárolás igénye. Ütemesség nem biztosítható.

 





Hosszú az átfutási idő. Anyagáramlás eszközei rosszul kihasználtak. Új sorozat nagy átállási időt igényel. Kis sorozat, egyedi gyártás, elavult gyártási struktúra.

Merev gyártósorok  

   



Egy soron, egyidejűleg, egy féle termék gyártása. A gépek a technológiai sorrendnek megfelelően telepítettek. A műveletközi tárolásra nincs szükség, mert azonosak a műveleti idők Az anyag egy irányban áramlik. Rövid átfutási idő. Merev automatizáltság, más termékre való átállítás idő- és költségigényes. Nagy sorozatok, ritkán változnak a termékek.

Rugalmas gyártórendszer     





 

Egyidejűleg több termék gyártása folyhat. A gépek telepítése nem felelhet meg a technológiai sorrendnek. Műveleti idők eltérőek. Egy-egy relációban többféle útvonal közül lehet választani. A technológiai berendezések számítógéppel irányítottak. Kis átállási idő, mert egyik termékről a másik termékre való áttérés szoftveresen oldható meg. Számítógépes irányítással a termelő és logisztikai eszközök optimálisan kihasználhatók. Sokféle termék gyártható, a logisztikai rendszernek is rugalmasnak kell lenni. Kis sorozatnál is gazdaságos, áttekinthető, követhető a gyártás.

Független gyártószigetek      

Egy fokozatú alkatrészgyártás A csoport alkatrészei mind elkészülnek a szigeten Szigeten belül a gépek mátrix elrendezése adott Szigetek között nincs anyagáramlás Szigetenkénti műveletközi tárolók helyei adottak Szigeten belül hálózatszerű anyagáramlás kialakított

Kapcsolódó gyártó szigetek   



Több fokozatú gyártás Egy fokozat egy szigeten készül el Az alkatrész csoportok az egyes fokozatok elkészülte után a szigetek között áramolnak Az alkatrészcsoport fokozatonként:  

ugyanaz marad, és együtt fut végig a fokozatokon megváltozik, aminek eredményeként a csoportok: osztódhatnak, keveredhetnek ,egyesülhetnek

Folyamatorientált gyártás 









Jellegzetes technológiai folyamatok kerülnek kialakításra, több változatban, a részfolyamatok egymáshoz kapcsolódnak Tárolás részfolyamatok között szükséges. Egy-egy részfolyamat változaton több termék fut át. Részfolyamatokon belül rövid az átfutási idő, de részfolyamatok között jelentős a várakozás Részfolyamatokon belül rövidek a szállítási utak, részfolyamatok között hosszú úthosszak is adódhatnak.

Termékorientált gyártás   



  

Egy-egy termék egy-egy soron készül el Rövidek a szállítási utak. Minimális a műveletközi tárolás. A termékcsalád egyes termékeihez a soron lévő technológiai berendezések könnyen átállíthatók. Ütemesség rugalmasan tartható. Rövid az átfutási idő. Jól érvényesíthető a termékfelelősség.

Szegmentált gyártás 







Első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik Fokozatosan növekedni kell a sorok rugalmasságának. Nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor kicsire adódik az átfutási idő. Az egyes gyártási fokozatok között minimálissá tehető a tárolási igény.

Anyagmozgatás

A vállalati (telephelyen belüli) anyagmozgatás feladatai 

A telephelyen belüli helyváltoztatás, anyagmozgatás magába foglalja:   



a mozgatáshoz kapcsolódó rakodási tevékenységeket:  



 

a munkahelyek, üzemrészek, üzemek közötti vízszintes irányú, függőleges irányú mozgásokat; az anyagmozgató, rakodó gépekre való fel-és lerakás, az átrakás, felhalmozás, szétterítés műveleteit,

kiszolgálást (a megmunkálandó munkadarabok feladása és levétele a megmunkálás helyére/ről/, a nyersanyagok beöntése, adagolása, az elkészült termékek ellenőrzési helyre helyezése, illetve onnan való levétele stb.), a javításhoz szükséges anyagokkal, alkatrészekkel való ellátását és, a hulladék anyagok (selejt, forgács) eltávolítását.

Az anyagmozgató feladatok elvégzésére használható gépek 1.

vonóelemes folyamatos működésű szállítógépek 1.

2.

vonóelem nélküli folyamatos működésű szállítógépek 1.

3.

hevederes szállítószalagok

görgőspályák

szakaszos működésű anyagmozgató gépek 1. 2. 3.

gépi hajtású targoncák Daruk függősínpályák

Az anyagmozgató rendszerek Az anyagmozgató rendszerek alapfunkciói   

A térbeli különbségek áthidalása, az anyagok, termékek helyváltoztatása meghatározott fel- és leadóhelyek (források és nyelők, kezdő-és végpontok) között, egyéb, pl. gyűjtési, elosztási, osztályozási funkciók ellátása

Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai: 1. 2.

3. 4.

termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek; raktári anyagmozgató rendszerek; rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodási)rendszerek és; egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári) anyagmozgató rendszerek.

A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek Főbb feladatai:  a termelő részlegek (üzemrészek) közötti (rendszerint épületek közötti) anyagmozgatás;  a termelő részlegeken (műhelyeken)belüli, munkahelyek közötti anyagmozgatás;  a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a munkadarab gépbe helyezése, kivétele, tájolása, rendezése, stb).

A raktári anyagmozgató rendszerek Funkciójuk szerint két fő csoportba sorolhatók: 1. a tárolótéri anyagmozgató rendszerek  

2.

a tárolási egységek be- és kitárolása, és – igény esetén – a tárolótéren belüli komissiózással (árukigyűjtéssel) kapcsolatos anyagmozgatás;

az áru-előkészítő (- fogadó- és kiadó-) téri anyagmozgató rendszerek    

az áruk fogadásával és betárolásra való előkészítésével illetve az áruk tárolótéren kívüli komissiózásával és kiszállításra való előkészítésével, valamint kiszállításával kapcsolatos, anyagmozgatás (rakodás).

A közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek A közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszereknek alkalmasnak kell lenniük:  a különböző közlekedési alágazatok csatlakozási helyein (a vasúti, a közúti, a vízi és a légi közlekedés) a szállítójárművei közötti átrakásra;  a különböző nyomtávú vasutak csatlakozási helyein a különböző nyomtávú (normál és széles illetve normál és keskeny nyomtávú) vasúti járművek közötti átrakásra;  a kombinált szállítás átrakóhelyein (az ún. kombi terminálokon) felmerülő rakodási feladatok (pl. nagykonténerek, csereszekrények, félpótkocsik rakodása) megoldására.

Az anyagmozgató rendszerek elemei funkciójuk szerinti felosztása 

feladó-elem, 



szállítóelemek, 



a rendszerben lévő másik két elemet anyagmozgatási funkciót kifejtve kötik össze;

leadóelemnek 



ha nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad át;

ha nem található a rendszerben további olyan elem, amelyre a szóban forgó elem anyagot ad át.;

az összetett funkciójú elemek, 

egyszerre két elem vagy mindhárom elem szerepét is betölthetik.

Az anyagmozgató rendszerek csoportosítása működési jellegük szerint a

folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek  



a szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek 





megszakítás nélküli illetve ütemes anyagáramot hoznak létre a fel- és leadóelemek között; az anyagot mindig azonos irányban továbbítják, és akkor is működnek, amikor az anyag feladásában szünetek vannak.

szállítóelemei különböző méretű egységekbe összefogottan ciklikusan, megszakításokkal végzik az anyagtovábbítást a fel- és leadóhelyek között; megszakításos áramlást hoznak létre, munkaciklusokban működnek.

a kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerek 

különböző jellegű és/vagy különböző funkciójú alrendszerekből állnak;

Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége 

Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége az időegység alatt mozgatható maximális anyagmennyiséggel jellemezhető (t/h, m3/h, db/h)



I/Q ≤ 0,8…0,9  



I - az anyagáramlás intenzitása, t/h, db/h Q - anyagmozgató rendszer óránkénti teljesítőképessége, t/h, db/h

Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége a rendszerben levő egyes elemek teljesítőképességétől és a rendszer struktúrájától függ  

A sorba kapcsolt rendszerelemekből álló anyagmozgató rendszer esetében Q = min(Q1,Q2…Qn) Párhuzamosan kapcsolt rendszerelemek esetében Q=Q1+Q2+…Qn

Hordozóelemes szállítógépek

Hajtott és gravitációs szállítópályák

Gépi hajtású targoncák

A szállítótargoncák főbb előnyeik:  univerzális anyagmozgató gépek;  pótkocsik vontatására is alkalmasak;  nagyobb szállítási távolságok esetében (üzemen belül), (üzemen belül), különböző útviszonyok esetében is jól alkalmazhatók;  viszonylag nagy a szállítási sebességük;

főbb hátrányaik:  rakodásukhoz külső segítségre van szükség;  az akkumulátoros targoncák:  



általában csak zárt térben, jó útviszonyos között használhatók; az akkumulátort gyakran kell tölteni

a belsőégésű motoros targoncák:  

zárt térben csak korlátozott mértékben alkalmazhatók; zajosak.

Az emelőtargoncák főbb előnyeik:  a rakodáshoz külső segítséget nem igényelnek;  könnyen átépíthetők;  rugalmasan alkalmazkodnak a mindenkori anyagmozgatási feladatokhoz;  számos változatuk, árumegfogó szerkezetük sokfélesége miatt szinte minden anyagmozgatási feladat megoldására ki lehet választani a legmegfelelőbbet.

főbb hátrányaik:  a mozgásukhoz, a rakodási manipulációkhoz szükséges közlekedési út csökkenti a hasznos területek nagyságát.

Raktározás

Raktározás, raktározási rendszerek 

A raktározás általános szerepe 



A raktározás szerepe a termelési folyamatokban   



Termelési anyagok, alkatrészek, részegységek raktározása Félkész és késztermékek raktározása A termelési folyamathoz közvetlen kapcsolódó és kihelyezve működő raktárak

A raktározás szerepe az elosztási folyamatokban 



A termelés és a felhasználás/ fogyasztás térben és időben való elkülönülése, az ebből adódó készletezési-raktározási igények

A térbeli kereslet kínálat összehangolása

A raktározás szerepe a teljes logisztikai folyamatban 

Az alapanyag kitermeléstől a felhasználóig/fogyasztóig terjedő anyagáramlási folyamat felépítése a raktárak kapcsolata alapján

A raktározási szolgáltatások minőségi mutatói • A megrendelési átfutási idő • A betárolási átfutási idő • A kitárolási átfutási idő • A visszaigazolások átfutási ideje • A szállítási megbízhatóság • A szállítási pontosság • A visszaküldött áruk aránya • A rendelésfelvétel pontossága

A készletváltozások alapesetei

A hagyományos darabáru raktározási rendszerek

Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek

– közvetlen halmazolás – síkrakodólapos tárolás

Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek oldalfalas, keretes rakodólapos tárolás

Állványos statikus tárolási rendszerek -

az állványok kialakítása polcos állványos tárolás

Állványos statikus tárolási rendszerek - tároló-ládás állványos tárolás - rekeszes állványos tárolás - átjárható állványos tárolás - különleges állványos tárolás

Az állványos statikus tárolási rendszerek kritériumai, előnyei, hátrányai kritériumok: – minden tárolási egységhez a hozzáférés – az áru csomagolásának nyomószilárdsága nem teszi lehetővé az egymásra helyezést – nagy tárolási magasságot kell biztosítani

előnyei: – a tárolási magasság tetszés szerint növelhető – az áru nyilvántartási rendszer egyszerűbb – optimális be- és kitárolási stratégiák valósíthatók meg

hátrányai: – nehézkes átállás más jellemzőjű áruk tárolására – jelentős beszerzési, beruházási költségtöbblet

Állványos dinamikus tárolási rendszerek 

utántöltős állványos tárolás  



 

csúsztatópályás görgőpályás vezetősínes

gördíthető állványos tárolás körforgó állványos tárolás

Az anyagmozgató rendszerek 

A raktárak anyagmozgatási folyamatának összetevői   





a beszállítással kapcsolatos tevékenységek kirakás, átvétel, betárolás a tárolással kapcsolatos tevékenységek a kiszállítással kapcsolatos tevékenységek egység összeállítása, rakodás

Az anyagmozgató rendszer megválasztását befolyásoló tényezők    

a mozgatandó árukkal kapcsolatos jellemzők a forgalmi jellemzők az építészeti adottságok a tárolóterület és a tárolótér jó kihasználásának igénye

Kézi vagy kézieszközös anyagmozgató rendszer

Targoncás anyagmozgató rendszer

A targoncák megválasztásának szempontjai 

Szempontok:   



kis saját tömeg (a kerekek közötti egyenletes eloszlás) keskeny közlekedőút igény szükség szerint vasúti kocsiba való bejárás lehetősége

Leggyakrabban használt targoncafajták:   

normál homlokvillás emelőtargoncák tolóoszlopos emelőtargoncák emelőkocsik

Darus anyagmozgató rendszer 

alkalmazási terület   



nagy saját tömegű, vagy terjedelmes árukat tároló földszintes raktárak

számításba vehető darufajták 



futódaruk felrakódaruk

A tárolóterületek elrendezése, áru elhelyezési stratégiák A tárolóterület elrendezés alapelvei  a tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen  a tárolóterület jól kihasználható legyen  az egyes árufajtákhoz szükség szerint hozzá lehessen férni  a tárolóterület két részre osztásának elve  

tartalékraktár (háttérraktár) élőraktár (komissiózó raktár)

A tárolómezők és a közlekedőutak célszerű elrendezésének alapformái

Az egyes elrendezési változatok főbb jellemzői 

Tömbtárolás   



Soros tárolás   



a tárolóterület belső részén lévő rakományokhoz csak az előttük lévő tárolási egységek eltávolítása esetén lehet hozzáférni homogén készlet esetén alkalmazható területkihasználás 70-80%

a tárolási egységek a közlekedő utak mentén jobbra és balra, általában egy-egy sorban helyezkednek el, a tárolóterület kihasználása 35-50%

Vegyes tárolás 

különböző árufajták, eltérő tárolási feladatok esetén valósítható meg

Áruelhelyezési (terület kijelölési) stratégiák 

Alapelv  





az anyagmozgatási munka csökkentése a nagy gyakorisággal igényelt áruk a manipulációs területhez közel legyenek a kötött és a szabad helyfoglalás rendszere

ABC elemzéssel támogatott áruelhelyezési stratégiák (Bernulli törvény – az ABC elemzés)

Sávos és körkörös területkijelölés, áruelhelyezés

VÉGE

Logisztika 12. Magasraktározás Kommissiózás

A magasraktározási rendszerek A magasraktározási rendszerek értelmezése  állványos tárolási rendszer  elkülönített magas tárolótér  felrakógépes, vagy felrakótargoncás kiszolgálás Elterjedésük okai  korszerű elosztási rendszerek megvalósítása  a termelési folyamatok automatizálása  a nagy be- és kitárolási teljesítőképesség  a területkihasználásra való törekvés

Magasraktárak Alkotó elemeik a tárolótér az árugyűjtő és elosztótér az állványok a felrakógépek, vagy felrakótargoncák az árugyűjtő és elosztórendszer Csoportosításuk rendeltetésük alapján teljes egységrakomány tárolására alkalmas komissiózó kombinált

Csoportosítás tárolótér építészeti kialakítása szempontjából  csarnokraktár  állványtartós (önhordó) Csoportosítás automatizáltsági szint szerint  gépesített  részlegesen automatizált  teljesen automatizált

Állványtartós (önhordó) magasraktár

Magasraktárak létesítésének előnyei, alkalmazási területei     

Kis területen nagy tárolási kapacitás Gyors be- és kitárolás Viszonylag könnyen automatizálható a belső folyamat Egyszerű a készletnyilvántartás és kezelés Az előnyök a következő területeken érvényesülnek elsősorban 

  

magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi, vagy disztribúciós folyamatrendszert szolgál ki a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba (tárolási egységbe) összefogható készletekből áll nagy az áruforgalom magasak a telekárak, vagy a telekhasználati díjak

Komissiózási rendszerek és stratégiák A komissiózás értelmezése  az elosztóraktárak sajátos folyamata  az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat

A komissiózási folyamat összetevői  az áru előkészítése  az áru kivétel  az árumozgatás (kigyűjtés közben)  az áruleadás

Komissiózás - statikus áruelőkészítés esetén Megrendelésenkénti soros, egylépcsős árugyűjtés

Megrendelésenként párhuzamos árugyűjtés

Zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős árugyűjtés

Komissiózó eszközök Kézi komissiózó eszközök  sajátos kialakítású kézikocsik  statikus áruelőkészítés, (viszonylag kis forgalom esetén alkalmazható)

Komissiózó emelőtargoncák 



a targoncavezető felemelésével 3-4 m magasban is lehetővé teszi a komissiózást statikus áruelőkészítés és nagy forgalom esetében

Komissiózó raktárrész

A tárolóhelyek térbeli meghatározásának és a tárolt áru helymegjelölésének egy általában használt változata

Vége

Logisztika 13. Elosztási logisztika

Az elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:  a vállalati logisztikai rendszer részrendszere,  az termelési logisztikai rendszer és a felhasználók között helyezkedik el a vállalati logisztikai rendszerben,  számára a termelési logisztika, mint input folyamatelem szerepel,  a felhasználók alkotják az output folyamatelemét.

A készáru átvétele  

 

a termelésből történő készáru-beszállítással indul a készáruraktárba, a beszállított készárut át kell venni a termeléstől, el kell végezni a mennyiségi, szükség esetén a készáru minőségi átvételét, ellenőrzését, mindezen tevékenységek esetén biztosítani kell a készáru keveredés-mentes kezelését.

A készáru betárolása 





 

A készáru egységrakományok számára a készáruraktár nyilvántartása alapján ki kell jelölni a betárolási helyeket (a betárolási helyek kijelölését az anyagáramlás optimálásának megvalósításával célszerű megoldani), Az összegyűlt, betárolásra váró készáru egységrakományok gyakorlati betárolását időben ütemezni kell a rendelkezésre álló betárolási kapacitások, a raktárból történő kiszállítási igények és a pillanatnyi raktárállapot figyelembevételével, A betárolás időbeni ütemezésének végrehajtásához ki kell választani a megfelelő berendezést a tevékenység végrehajtásához, és diszponálni kell a betárolandó egységrakományok és a betárolást végző berendezések felett. Ezen feladatok megoldása után a készáru egységrakomány betárolásra kerül a készáruraktár megfelelő helyére. A betárolást követően a raktár készletnyilvántartását módosítani kell a raktárállapot változásának megfelelően

A készáruraktárból történő kitárolások 

  





a percre kész raktárnyilvántartás alapján, valamint a felhasználói igények figyelembevételével meg kell határozni adott időintervallumban a végrehajtásra kerülő kitárolási,komissiózási feladatokat, a végrehajtandó feladatokat az adott időintervallumban ütemezni kell, az ütemezett kitárolási feladatok végrehajtásához meg kell választani a megfelelő raktári berendezést, diszponálni kell a felhasználói igények, kitárolandó egységrakományok, az összeállítandó komissiók és a megfelelő raktári berendezések felett. A készáruraktárból történt kitárolások, komissiózások után a készárut szükség esetén csomagolni kell, illetve a szállításnak megfelelő egységrakományt kell képezni az áruból. A kiszállítás számára megfelelően előkészített készárut el kell juttatni a felhasználóhoz.

A felhasználóhoz történő kiszállítás  

 

a kiszállításokhoz szükséges eszközök megválasztása, az alkalmazott egységrakomány-képző eszköz és a kiszállítást végző szállítóeszköz figyelembevételével rakodási tervek készítése, kiszállítások időbeni ütemezése, járatok és visszjáratok megszervezése, diszponálás a kiszállítási feladatok, az eszközök, rakodási- és járattervek felett.

Az elosztási logisztika stratégiai elemei Az elosztási logisztikai rendszer:  működtetéséhez szükséges egy meghatározott elosztási koncepció kialakítása, ami az elosztási logisztikai stratégiákra épül  az elosztási logisztikai stratégia ki kell, hogy térjen az elosztási folyamat végrehajtásával kapcsolatos minden meghatározó elem kialakítására, működtetésére. Az elosztási logisztikai stratégia elemei  milyen elvek és célok érvényesüljenek az elosztási logisztikai rendszer kialakításánál,  mely termékek kerüljenek közvetlenül a készáru raktárból kiszállításra,  milyen szempontok érvényesüljenek a kiszállítások ütemezésénél, milyen prioritások kerülnek alkalmazásra, Alapkérdés, milyen szempontok alapján kerüljön megválasztásra:  – a késztermékek tárolási rendszere,  – a késztermékstruktúránál alkalmazott egységrakományképzés,  – a raktározási technika eszközei,  – az alkalmazott komissiózási mód,  – a késztermék kiszállítási módszere a késztermékraktárból,  – az alkalmazott termékazonosítási mód az elosztás folyamán,  – az alkalmazott informatikai támogatás kialakítása,

Az elosztási logisztika további stratégia elemei  

       

milyen szállítási módok kerülnek alkalmazásra a kiszállításoknál, ki végezze a kiszállításokat, milyen raktározási módot és raktározás-technikát kívánatos felhasználni a késztermék-elosztási folyamat során, milyen termékazonosítási módszert és termékazonosítási technikát célszerű alkalmazni az elosztási logisztikai tevékenységeknél, milyen információs rendszert kell kialakítani az elosztási tevékenység végrehajtásához, milyen irányítási, vezérlési- és kontrolling rendszert kell az elosztási tevékenység számára kialakítani, milyen minőségbiztosítási rendszert kell az elosztási logisztikai folyamat során alkalmazni, mely termékek esetén lehetséges közvetlenül a gyártósorok végéről történő késztermék-kiszállítás, mely termékek esetén célszerű elosztóraktárak használata az elosztási logisztikait tevékenység során, milyen termékeket célszerű közvetlenül a felhasználóhoz kiszállítani.

Az elosztási logisztikai tevékenység optimálásához figyelembe veendő szempontok    



  



törekedni kell a vevőközelség megvalósítására, vagyis a vevői igényekhez rugalmasan alkalmazkodó termékek és szolgáltatások biztosítására, a készáru-elosztási struktúrák optimálására, az elosztási fokozatok és az elosztási helyek számának optimálására, csökkentésére, az elosztási tevékenységek során bővíteni kell a logisztikai szolgáltatások körét, emelni kell ennek minőségbiztosítását, elosztási tevékenység mennyiségi és minőségi jellemzőinek javítását vállalkozásba adás útján, az elosztásnál mérlegelni a saját fuvarozás és a szállítmányozás lehetőségét megvizsgálni különböző vevőkhöz történő kiszállítások összevonásának lehetőségét, speciális elosztórendszerek alkalmazásának lehetősége a felhasználók igényeire való gyors reagálás érdekében, az elosztási folyamat költségoptimálása érdekében elemezni szükséges a raktározási tevékenységek és szállítási tevékenységek költségeinek arányát, bonyolult elosztási láncok esetén az elosztási tevékenység minőségi jellemzőinek növelési lehetőségeit az átfutási idő csökkentésének lehetősége érdekében, meg kell vizsgálni az elosztási tevékenység teljes körű logisztikai szolgáltatásának lehetőségét.

Az elosztási folyamat tervezése és irányítása A felhasználók a termelők felé ma a következő meghatározó elvárásokat támasztják: 

    



kis sorozatú, gyakran változó, rövid életciklusú termék elosztásának megvalósítása, magas szállítási megbízhatóság az elosztási tevékenység során, nagyfokú rugalmasság az elosztási tevékenységnél, az elosztási tevékenység során az átfutási idő csökkentése, megbízható termékkövetés az elosztás során, nagyfokú szállítóképesség biztosítása az elosztási folyamatban, az elosztási folyamat megfelelő minőségbiztosítása.

Az elosztási folyamatban áramló anyagtípusok

Az elosztási logisztikai rendszernél jelentkező feladatok

A JIT elvű elosztás jellemzői    

napjainkban kerültek kialakításra. alkalmazása az elosztási tevékenységek során egy új logisztikai stratégia, az elosztási tevékenység hatékonyságának növelését eredményezi a piaci igények kielégítése érdekében. A termelővállalatnál adott termék előállításának technológiai folyamata befejeződik az utolsó technológiai helyen. A terméket ezek után egy erős minőségellenőrzési tevékenységnek vetik alá. A minőség-ellenőrzés alapján megfelelő termékeket ezek után csomagolják. A csomagolt termékekből szükség esetén egységrakományt képeznek, és a termék raktározásra kerül. A készáruraktárból a termékek elosztása a felhasználói igényeknek megfelelően valósul meg.

A JIT-elvű elosztási tevékenység működtetésének feltételei Az egymástól független termelő- és felhasználó vállalat szoros, partnerszerű együttműködése. Ennek további feltétele: közös, átfogó, az elosztási tevékenységet befolyásoló szállítási lehívó információs rendszer kialakítása és működtetése,  a termelő és felhasználói folyamatok pontos áttekinthetőségének a biztosítása,  megbízható elosztási, szállítási, raktározási rendszerek alkalmazása,  megbízható minőségbiztosítási rendszer alkalmazása a termelőnél. 

A JIT-elvű elosztási rendszer megvalósulásának előnyei        

a rugalmasság növelése, a tervezési biztonság növelése, a készletek csökkentése, az átfutási idő csökkentése, a kapacitáskihasználás növelése, a minőség javítása, az adminisztrációs ráfordítások csökkentése, a versenyképesség növelése.

Elosztási csatornák

Elosztási csatornák  

A termékeknek a létrehozásuk helyéről el kell jutniuk a felhasználóhoz. Azt a módot, 



ahogy a termékek a gyártótól eljutnak a fogyasztóhoz,

továbbá azokat a módszereket, 

 

amelyekkel az eljutás módját kialakítjuk és irányítjuk, fizikai disztribúciós(elosztási) csatornának, ezek összességét pedig a fizikai disztribúció csatornarendszerének nevezzük.

Az elosztási csatornák típusai

dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

A disztribúciós csatornarendszer elemei A rendszer elemei:  feladóhelyek (termelőüzemek);  fogadóhelyek (fogyasztók);  raktárak (depók). A kapcsolatok: • közlekedési útvonalak (közút, vasút, viziút stb.); • információs csatornák.

Az értékesítési rendszerek felépítése kétféle lehet:  közvetlen(direkt)vagy  közvetett(indirekt), ill. ez utóbbi több lépésben. A kereskedelmi lépcsők száma a közvetett rendszerben lehet  két-vagy  többlépcsős.  

A gyakorlatban elterjedőben vannak a tisztán közvetlen vagy közvetett rendszereken kívül a vegyes elosztási rendszerek E csatornastruktúrák vegyítik a direkt és az indirekt elemeket, s ezáltal kísérlik meg az egyes megoldások előnyeit megtartva ,azok hátrányait valamelyest csökkenteni

Az értékesítési rendszerek felépítése

dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

A fizikai elosztási csatornák jellemzői A fizikai disztribúciós csatorna a  kezdő és végpontokból (terminálok),  a közöttük elhelyezkedő köztes pontokból (raktárak,depók),valamint  az ezeket összekötő élekből (szállítási kapcsolatok) áll. A disztribúciós csatornáknak két dimenziója van: 1. A vertikális tagoltság azt mutatja,hogy hány lépésben lehet eljutni az induló pontból (termelőhely) a vég-pontba (fogyasztó). A szokásos struktúrák 1-4 lépcsősök. 2. A horizontális tagoltság arra utal,hogy hány hasonló funkciójú pont van a disztribúciós csatorna egy-egy lépcsőjében (pl. hány regionális raktár van a rendszerben.).

Az elosztási rendszerek jellemzői: a közvetlen elosztás      



gyors és megbízható szállítási módot igényel; akkor gazdaságos, ha a rendelési tételek nagyok, (pl. kocsirakományt kitevők); különösen alkalmas érzékeny és drága árukra, mert az árukezelések száma minimális; jó, lehetőleg elektronikus információs kapcsolatot igényel a gyártó és a vevő között az áru készletezési költségei alacsonyak kis rendelési tételnagyság esetén (pl. csomagküldő rendszer) a választott szállítási módban (posta) az áru ellenőrzési lehetősége a továbbítás alatt nehezen oldható meg az alkalmas szállítási megoldások igen költségesek .

Az elosztási rendszerek jellemzői: a közvetett elosztás 



 

az áru eljutási útja a termelőtől a fogyasztóig hosszabb ideig tart, mert a rendszerben köztes raktárak is vannak, ugyanakkora a rendelés teljesítésének ideje a közvetlen rendszernél is kisebb lehet,hiszen a regionális raktárak közelebb vannak a fogyasztókhoz; a termelők és a raktárok közötti átszállítás a nagy tételnagyság miatt olcsó, ezért bár a szállítási teljesítményigény e rendszerben az előzőnél általában nagyobb, az összes szállítási költség alacsonyabbra adódik; a raktározási költségek nagyobbak ; a rendszerben lévő készlet mennyisége nagyobb, mint a direkt rendszerben, s ezért a készletezési költségek is magasabbak

dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

Az elosztási rendszerekbe bekapcsolt raktárak Az elosztási rendszerekbe bekapcsolt raktárak funkciójuktól, kapacitásuktól és földrajzi elhelyezkedésüktől függően lehetnek: • Termelőüzemi készáru raktárak: ezeknek többnyire csak kiegyenlítő szerepük van a termelés és a kiszállítás között ; • Központi raktárak: ezekben általában egy vállalat teljes termékválasztékát tárolják. Ha a vállalatnak csak egy üzeme van, akkor azonos lehet a központi raktár és a termelőüzemi készáru raktár. Az ilyen raktárak feladata a termelés és az értékesítés közötti mennyiségi és időbeni kiegyenlítés;  Körzeti (regionális) raktárak: feladatuk az ország egy adott körzetén belül – amely több fogyasztói körzetből áll –a termelés és az értékesítési piac közötti térbeli és időbeli kiegyenlítés, továbbá a megelőző és követő raktározási lépcsők tehermentesítése a készletek tárolása alól. A regionális raktárakban általában a termékválasztéknak csak egy részét tárolják.  Kiszállítási raktárak: a raktári hierarchia utolsó lépcsőjét képezik, egy adott, egy körzethez vannak decentralizáltan hozzárendelve. Feladatuk a tárolt árumennyiség felosztása, kiszállítása a vevők mindenkori igényei szerint (komissiózás, túrajáratok összeállítása) azok kiszolgálása.

Az elosztási rendszerekbe bekapcsolt raktárfajták jellemzői

VÉGE

Logisztikához kapcsolódó jogi ismeretek GM III. – üzletvitel és szervezés specializáció

Áttekintés  

A jog és a logisztikai kapcsolatáról Kiemelt kérdések  



Fuvarozási, szállítmányozási és szállítási szerződés Fizetési módok és fizetési forgalom (átfogó áttekintés) Okmányok a nemzetközi kereskedelemben

Számonkérés 

Az előadás anyaga:  

A három szerződéstípus elkülönítése Az okmányok rendszere, az egyes okmányok szerepe

Jog és logisztika? 

Számos ponton kapcsolódik 

Szerződési jog     

Adásvétel Szállítás Fuvarozás Csomagolási előírások Fogyasztóvédelem stb.

Szállítási – szállítmányozási és fuvarozási szerződések

Szállítási szerződés (megrendel,legyárt,leszállít,átvesz,kifizet)



A szállítási szerződés sajátos kereskedelmi vétel, amelynek funkciója a gazdálkodó szervezetek közötti áruforgalom bonyolítása: a szállítási szerződés alapján  

 



a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni .

A szállítási szerződés sajátossága, hogy a teljesítés időben elválik a szerződés megkötésétől. Mivel a szállító a szerződésben kikötött dolgot gazdasági tevékenysége körében - rendszerint csak a szállítási szerződés megkötése után gyártja le vagy szerzi be, a teljesítés csak egy későbbi időpontban válik lehetségessé. E jellegzetesség miatt a szállítási szerződést szokás halasztott adásvételnek is nevezni. A szállítási szerződés hasonlóan az adásvételi szerződéshez - tulajdonátruházásra irányuló kötelem. A tulajdonjog a dolog átadásakor száll át a megrendelőre

Szállítmányozási szerződés (megbíz azzal,hogy hozz el valamit valahonnan- lehet hogy előre fizet érte, a saját nevében hajtja végre!)







A szállítmányozás alapvető gazdasági funkciója - csakúgy, mint a fuvarozási szerződésnek - az árutovábbítás. A szállítmányozó ugyanakkor összehangolja az összetett fuvarozási tevékenységet és ellátja és a szállítás során felmerülő raktározási, kezelési feladatokat is. A szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó    

díjazás ellenében köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni

Fuvarozás (hozz el nekem valamit valahonnan)

 





A fuvarozási szerződés fogalma A fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni . Az árufuvarozási szerződések jellemzője, hogy rendszerint valamely alapügylet - adásvételi, szállítási, vállalkozási szerződés - teljesítését segítik elő azáltal, hogy az átruházandó dolognak, vagy a szerződés teljesítéséhez szükséges alapanyagnak a teljesítés helyére történő szállítását biztosítják. A fuvarozás lényege a küldemény adott helyről adott helyre való továbbítása. A szerződés további jellegzetességei, hogy a fuvarozó más részére vállalja tevékenység kifejtését (hasonlóan a vállalkozási és a megbízási szerződéshez), amely tevékenység során a más tulajdonában levő küldeményt őrizetében tartja (csakúgy, mint a letétnél). Emiatt aztán a fuvarozási szerződés több tradicionális szerződéstípus - pl. vállalkozás, letét - elemeit is magában hordozza

Fizetési feltételek a nemzetközi kereskedelemben A fizetési feltételek a vevő fizetési teljesítésének összetevői a külkereskedelmi szerződésben:      

Pénznem Forma (fizetés eszköze) Mikor ( fizetési határidő) Hol ( fizetés helye) Milyen okmányok ellenében Mód ( fizetés módja)

A fizetési feltétel mindkét fél számára fontos, mert bizonyos fokig kikényszerítheti a szerződés teljesítését   

 

Kapcsolatban van az eszközlekötéssel Befolyásolja a likviditást Megfelelő megválasztásával bizonyos kockázatok kiküszöbölhetőek, illetve megoszthatóak Költségeket eredményez Befolyásolja az ügylet árát

Átutalás  Váltó  Inkasszó  Akkreditív 



Áru







Egységes Euró Fizetési Övezet, azaz a Single Euro Payment Area Célja, hogy azonos jogi keretek létrehozásával valamint szabványok alkalmazásával és közös infrastruktúra kialakításával növelje a kisösszegű EU-n belüli pénzforgalom hatékonyságát. A SEPA fizetési modellek jelentős előnyökkel járhatnak minden érintett csoport számára.







Az euró bevezetése nem vonta maga után a teljes pénz- és elszámolásforgalom egységesülését. A kisösszegű fizetések területén nem következett be e folyamat, mert megmaradt e piac nemzetek közötti felaprózottsága és a mögöttük meghúzódó eltérő nemzeti pénzforgalmi jogi keretek. A különböző nemzeti fizetési szokások továbbéltek, nem változtatták meg a bankok az azonos funkciójú, de különböző színvonalú és díjú pénzforgalmi szolgáltatásaikat sem.



Hazai keretek között 2008. május óta a Magyar SEPA Egyesület fogja össze a SEPA eszköztár bevezetésével kapcsolatos nemzeti és továbbfejlesztésével kapcsolatos nemzetközi szakmai munkát, nyújt segítséget a hazai bankoknak a modellekhez történő csatlakozás során.



További információk és aktuális helyzet: http://www.sepahungary.hu



Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer System (TEARGSETS )



Míg a SEPA célja az azonos jogi keretek létrehozása, addig a TARGET az Európai Unió országainak fizetési rendszerének és az Európai Központi Bank fizetéseinek összehangolására szolgáló rendszer. 1999. január 4-én kezdte meg működését. A TARGET valós idejű rendszer, amelyben a fizetések néhány percen, illetve másodpercen belül megtörténnek.

 

 





2007 novemberében váltotta fel a TARGET 1.-et. A fizetéseknek nincs alsó, illetve felső határa. A TARGET rendszerben olyan EU-s tagországok számára is lehet euróban fizetést teljesíteni, amelyek nem tagjai az euró övezetnek. A likviditásmenedzselést is elősegíti,







Az euróban történő nemzetközi fizetések valós idejű lebonyolításának biztonságos és megbízható rendszere. Az euró zónában a nemzetközi fizetések hatékonyságának fokozása. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának megvalósításának elősegítése.



Külkereskedelem: bizonylatigényes gazdasági tevékenység



Okmányok funkciói: Hatósági ellenőrzés  Kapcsolattartás (szereplők közötti levelezés)  Csökkentik a kockázatot  Növelik a bizalmat 

 

Eladó: igazolja a teljesítést Vevő: okmányok ellenében fizet



Típusai:  Vasúti fuvarlevél (CÍM, SzMGSz)  Közúti (CMR)  Légi fuvarlevél (AWB)  Folyami fuvarlevél  tengeri fuvarlevél (értékpapír) (Bill of lading, B/L)



Eladó számára:  Bizonyítják a fuvarozási szerződés létrejöttét, az abban foglalt lényeges feltételeket  Számlaként szolgálnak  Igazolja a feladás időpontját és a feladott áru mennyiségét  Utólagos rendelkezési jogot biztosítanak (esetleges reklamációk érvényesítésekor!) Vevő:  Esetleges reklamációk rendezéséhez szükséges okmányok





A FIATA (A Szállítmányozó Szövetségek Nemzetközi Föderációja; franciául Fédération Internationale des Associations de Transitarties et Assimilés) a legnagyobb nem kormányzati szervezet a fuvarozás területén.



A FIATA több okmányt és nyomtatványt is kidolgozott a szállítmányozók számára. 



Ezek könnyen felismerhetőek a megkülönböztető színükről és a FIATA logóról

További információk: www.fiata.com

FIATA okmányok 

FIATA FCR (Forwarders Certificate of Receipt - Speditőr Átvételi Elismervény);



FIATA FCT (Forwarders Certificate of Transport - Speditőr Fuvarozási Tanusítvány);





FWR (FIATA Warehouse Receipt FIATA Raktári Elismervény); FBL (negotiable FIATA Multimodal Transport Bill of Lading - átruházható FIATA multimodális Fuvarokmány);



FIATA SDT (Shippers Declaracion for the Transport of Dangerous Goods - Feladói nyilatkozat veszélyes áruk fuvarozásához);



FIATA SIC (Shippers Intermodal Weight Certificate - Feladói súlyigazolás intermodális Fuvarozáshoz);



FFI (FIATA Forwarding Instructions FIATA szállítmányozási utasítás );



FWB (non-negotiable FIATA Multimodal Transport Waybill - nemátruházható FIATA multimodális fuvarlevél);



FIATA FCR: Forwarders Certificate of Receipt - Speditőr Átvételi Elismervény Szállítmányozó igazolja, hogy az árut sértetlen állapotban átvette, közli annak tartalmát és tömegét  Szállítmányozó vállalja, hogy a küldeményt a megbízója utasítására egy harmadik személynek vagy annak rendeletére továbbítja vagy tartja 



FIATA FCT: (Forwarders Certificate of Transport - Speditőr Fuvarozási Tanusítvány); Kiadásával a szállítmányozó arra vállal kötelezettséget, hogy az árut a rendeltetési helyen általa nevezett szállítmányozón keresztül kiszolgáltatja  Ha a szállítmányozó fuvarozóként vagy fuvarozó ügynökként járt el, akkor értékpapírnak minősül 



Hajóstiszti elismervény:  Az áruk elhajózásra történő felvételét igazolja  Az ügynökségek állítják ki  A hajóraklevél kiállításának alapjául szolgál, de nem értékpapír



Rakparti átvételi elismervény:  Igazolás, hogy a hajózási társaság az árut a kikötőben átvette



Típusai: Kereskedelmi számla – eladó állítja ki  Pro forma számla – INCOTERMS fuvar paritás  Előszámla – végleges elszámolást megelőzően szeretne hozzájárulni az ellenérték jelentős részéhez  Vámszámla – célja:vámérték kiszabása  Konzuli számla - dömping elleni védekezés 



Típusai:  Egészségügyi bizonyítványok  Növény

egészségügyi bizonyítvány  Állategészségügyi bizonyítvány  Gyógyszerbizonyítvány  Műbizonylat  Minőségi bizonyítvány  Súlybizonylat  Feladási értesítés  Csomagolási jegyzék



Típusai:  Az áru tulajdonjogát tartalmazó értékpapírok  Hajóraklevél  Kiszolgáltatási

jegy  Folyami rakjegy  Közraktári jegy  Pénzkövetelést

tartalmazó értékpapírok

 Váltó

 Csekk

 Egyéb

jogosultságot tartalmazó értékpapírok

 Részvény  Kötvény

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! (mehetünk enni )