LOGISZTIKAI KÖLTSÉGELEMZÉS Mi a kontrolling? Mutatószámok
Mi a kontrolling? • A kontrolling, mint alkalmazott gazdaságtani módszer az Amerikai Egyesült Államokból ered. • Az első gyakorlati alkalmazások termelési rendszerek esetében kb. 1931-re tehetők. Nyugat-Európában az 1950-es 1960-as években, Magyarországon 1990. környékén alkalmazták először gyakorlatban is ezt az elemző módszert. • A következőkben nézzünk meg néhány megközelítést arra vonatkozóan, hogy különböző terminológiák hogyan látják a kontrolling célját, jelentőségét, alapfogalmát!
Mi a kontrolling? • A kontrolling a felső vezetés szintjén érvényesülő koordinációs funkció, amely a vagyont, a likviditást és az eredmény tervezését helyezi a középpontba. • A kontrolling a teljesítmények és a ráfordítások elemzése. (Nem kerül-e többe a leves, mint a hús?). • A kontrolling: vezetői információs rendszer. • A kontrolling: nyereség-menedzsment, a vagyon, a pénzügyi helyzet és a nyereség kapcsolatának vizsgálata.
Mi a kontrolling? • A kontrolling terv-tény eltérést vizsgál. A rendelés alakulása, árbevételt és költségeket befolyásoló hatása kiemelt jelentőségű információ. • A kontroller a menedzser partnere, az eltéréseket mutatja ki, és javaslatot tesz a megfelelő döntések meghozatalára. A kontroller leggyakrabban a vállalaton belüli vezetői tanácsadó. • HASONLAT: A menedzser a kapitány, aki a felelősséget viseli, a kontroller a kormányos, aki a SIKER (likviditás, profit, hatékonyság) nevű kikötőbe vezeti a hajót. A kontroller feladata a zátonyok és az útiránytól való eltérés korai felismerése és a kapitány tájékoztatása.
Mi a kontrolling? • A kontrolling rendszer elemei: – stratégiai és operatív tervezési és ellenőrzési rendszer, – részletes költség-, eredmény- és teljesítményelszámolási rendszer, – mutatószám-rendszerek kifejlesztése, – a beszámolási rendszer (jelentések) olyan fejlesztése, amely a vezetési szinteknek megfelelő információkat szolgáltat,
Mi a kontrolling? • A kontrolling szakmai területek szerinti tartalma: – pénzügyi, – beruházási, – beszerzési, – termelési, – értékesítési kontrolling, • Valamennyinél a tevékenységek naturális és pénzben kifejezett terv- és tényszámainak figyelése és értékelése az alapvető cél.
Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling •
A logisztikai kontrolling célja: 1. állandó gazdaságossági kontroll a költségek és a teljesítmények terv-tény összehasonlítása felett, 2. döntés-előkészítő információk megszerzése, rendezése és szolgáltatása.
Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling • A logisztikai kontrolling tevékenységei: – célkitűzés, tervezés • a logisztikai célok a vállalati célrendszerben beszerzési, termelési és értékesítési célokat jelentenek, amelyek meghatározott tervek formájában öltenek testet:
Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling – a tényhelyzet mérése • a logisztikai területek mindenkori pillanatnyi állapotának rögzítése, mérése megköveteli a beszerzési rendelések helyzetének, a gyártás előrehaladásának és az értékesítés volumenének naprakész ismeretét
Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling – a terv-tény eltérés elemzése • csak akkor, ha az eltérés a megadott tűréshatárokat túllépi, ilyenkor fel kell tárni az okokat, majd döntés-előkészítő információkat, intézkedési tervet kell előterjeszteni:
Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling – beavatkozás, intézkedés, • alapvető kérdés, hogy mit és hogyan kell változtatni, az elemzések eredményeként összeállított javaslatok alapján kell döntést hozni a beavatkozásra: – beszerzési és készlettervek módosítása, – rendelésállományok módosítása, – pénzügyi források átcsoportosítása, – gyártási folyamat átütemezése.
Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling – eredmények ellenőrzése, visszamérés • a célok elérésének fokát, mértékét bemutató dokumentumok, esetleg célkitűzésmegváltoztatási javaslat készítése. – A fent megfogalmazott öt fő tevékenységből álló többlépcsős szabályzási körfolyamatot szemlélteti a köv. ábra, amely fő vállalati funkciókra lebontva ábrázolja a kontrolling szabályzási folyamatrendszerét.
Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling • A logisztikai teljesítmények költségei: – a vállalat saját logisztikai teljesítményei területén üzemeltetési költségek, munkabérköltségek,valamint az irányítás költségei,
– külső logisztikai szolgáltató (pl. fuvarozó) által végzett munka esetén a szolgáltatásért fizetett költségek.
• A logisztikai teljesítmény- és költségelemzés általánosságban a kihasználás, a termelékenység és a hatékonyság vizsgálatára terjed ki, és ezekhez igazíthatók a logisztikai funkciókhoz is kapcsolódó értékelő mutatószámok.
MUTATÓSZÁMOK
MUTATÓSZÁMOK • A logisztikai rendszerek összetettsége és a logisztikai teljesítményekkel szemben támasztott magas igények szükségessé teszik a célirányos tervezés, az irányítás, az ellenőrzés és a logisztikán belüli részterületek koordinációját. E tevékenységek célja, hogy: – a gazdaságosságot folyamatosan ellenőrizze a költségek és a teljesítmény előirányzott és teljesített eredményeinek összehasonlításán keresztül, valamint – a döntésekhez szükséges információkat megszerezze, szelektálja és előkészítse.
MUTATÓSZÁMOK • A költségek és a teljesítmények átfogó számítása és a logisztikai mutatószámok rendszere mind hozzásegít, hogy a logisztikai történésekről a lehető legfrissebb képet kapjuk. • Fényt kell deríteni a költségek és teljesítmények közötti ok-okozati összefüggésekre. – Ez utóbbi előfeltétele, hogy pontosan meghatározzuk a teljesítmény vonatkoztatott nagyságát és az alapul szolgáló input / output kapcsolatokat.
MUTATÓSZÁMOK • A logisztikai költségek és teljesítmények adataiból képzett mutatószámok értékeinek értelmezése és elemzése csak a logisztika szerkezetének ismeretében lehetséges. • Amikor a mutatószámok elemzéséhez hozzáfogunk, először a szerkezet mutatószámait és bizonyos keretszámokat kell kidolgoznunk, melyek – a teljesítendő feladatok nagyságára (a teljesítmény nagyságára és szerkezetére), – a feladatot ellátók számára és kapacitására (különös tekintettel a munkatársak számára és a tárgyi eszközök kapacitására), valamint – a vizsgált időszakra eső költségekre vonatkoznak.
MUTATÓSZÁMOK • A rendelkezésünkre álló adatokból különböző mutatószámokat lehet levezetni segítségül a logisztika irányításához, melyek a következők: – a produktivitás mutatószámai, melyek a munkatársak és az üzem műszaki berendezéseinek termelékenységét mutatják, – a gazdaságosság mutatószámai, melyek az egyes meghatározott logisztikai költségek bizonyos teljesítményegységekhez fűződő viszonyát vizsgálják, valamint – a minőség mutatószámai, melyek a célok teljesítésének a mértékét segítenek megítélni.
MUTATÓSZÁMOK • A következőkben a logisztikai mutatószámokat a fenti típusok alapján fogjuk megvizsgálni.
MUTATÓSZÁMOK •
A logisztikai kontrolling keretében alkalmazni javasolt mutatószámok főbb csoportjai a következők: 1) bázis- (vagy más néven keret-) mutatószámok: • a logisztikai teljesítmények nagyságát és struktúráját jellemző adatok, pl. beszállított árumennyiség, az árumennyiség megoszlása stb.,
• a szállítójárművek, anyagmozgató gépek kapacitása, dolgozók létszáma stb., • költségadatok.
MUTATÓSZÁMOK 2) termelékenységi mutatószámok: – a gépek, eszközök, dolgozók kapacitásának kihasználtságát jellemzik.
3) gazdaságossági mutatószámok: – a meghatározott teljesítményegységre eső logisztikai költségeket fejezik ki.
4) minőségi mutatószámok: – a logisztikai szolgáltatások színvonalát jellemzik, pl. a hiányos be- és kiszállítások aránya, balesetek, árukárok előfordulási gyakorisága stb.
MUTATÓSZÁMOK • A mutatószámok a felhasználás céljától függően meghatározhatók: – egy-egy vállalati logisztikai alrendszerre (pl. alapanyag raktár, csomagoló stb.) vonatkozóan (lokális mutatószámok), vagy ezek súlyozásával
– az egyes üzemegységekre, vagy akár – az egész vállalatra vonatkozóan (globális mutatószámok).
MUTATÓSZÁMOK • A vállalati logisztikai rendszerek értékelésekor külön célszerű meghatározni: – – – –
a beszerzést, a külső-belső anyagmozgatást, a raktározást és komissiózást, valamint az elosztást (szállítást) jellemző mutatószámokat.
• Az egyes részterületekkel kapcsolatosan több különböző mutatószám meghatározásával mutatószám rendszerek képezhetők, amelyek segítségével a folyamatok komplex értékelése, folyamatos kontrollja megvalósítható.
MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai 1) Termelékenységi mutatószámok – pl.: az áruátvételi produktivitással kapcsolatos mutatók: • A lebonyolított küldések munkaóránként számított száma = = az érkező küldemények száma / a munkaórák száma, mely az áruátvétel munkatársainak produktivitását minősíti. – Az alacsony produktivitást többek között a megfelelő segédeszközök hiánya vagy a rossz szervezés okozhatja.
MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai 2) Gazdaságossági mutatószámok: – pl.: átlagos rendelési költség = = a rendelés beszerzési költsége = = az összes beszerzés költsége / a rendelések száma. • Megmutatja egy rendelés lebonyolításának átlagos költségét. • Ez nem mindig elegendő információ, hiszen kis mennyiségű megrendeléseknél a megrendelés értékéhez képest sokkal magasabb a beszerzés költsége.
MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai 3) Minőségi mutatószámok: – Átlagos várakozási idő az áru megérkezésekor. Különösen azoknak az elemeknek a megérkezésekor kell a várakozási idő rövidségét biztosítani, amelyekre sürgősen szükség van. – Mivel a beérkező anyagok várakozási ideje a lebonyolítás teljes idejének részeként a tervben szerepel, fontos, hogy a tervben szereplő időt ne lépjék túl. – Ha az áruk szállítása rendszertelen, és időnként szélsőséges terhelés jelentkezik rövid időn belül, kiegyenlíthetjük a terhelést, ha a szállítókkal és szállítmányozókkal fix határidőben állapodunk meg. (Állandó időciklusú beszerzés.)
MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai 3) Minőségi mutatószámok: •
•
pl.: a hibás szállítások aránya százalékban = = a hibás mennyiségű szállítások száma x 100 / az összes szállítások száma. pl.: a reklamációk aránya százalékban = = a kifogásolt szállítmányok száma x 100 / az összes szállítások száma.
Érdemes kiszámítani a reklamációk arányát egy időszak teljes vételi volumenéhez viszonyítva, egyes szállítókra, bizonyos anyagcsoportokra, illetve az egyes beszerzett cikkekre nézve is.
MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai • A disztribúciós rendszerbe épülő raktárakba az árut be - és onnan elszállítják.
– A járművekről való le- és felrakás, valamint a raktárba történő be- és kitárolás az anyagmozgatás témakörébe esik. • Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a mutatószámokat, melyek a szállítási és az anyagmozgatási tevékenységet jellemzik. • Jelentőségük elsősorban a saját járműparkkal rendelkező disztribútorok esetében van, de a saját és a szolgáltatásként igénybevett fuvareszközök gazdaságosságának összehasonlítására is fel lehet használni őket.
MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai • Az anyagok és áruk fuvarozása a térbeli távolságok áthidalását szolgálja. A szállítási rendszer megtervezésének és irányításának célja: – a meglévő kapacitás maximális kihasználása, ami a szállítási költségek és az üresjáratok minimumra csökkentését, valamint az eszközök alkalmazásának és idejének magas kihasználtságát jelenti, – a szolgáltatás magas foka (a megbízások rövid várakozási ideje, a fuvarozás gyorsasága), – nagy rugalmasság (a szállított cikkek széles skálája, az üzemi körülményekhez való könnyű alkalmazkodás).
MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai •
Az anyagmozgatás és a szállítás termelékenységi mutatószámai: 1) pl.: a szállítás időtartama: • A szállítás időtartama szállítási megbízásonként = • = a szállítás összes ideje / a fuvarozási megbízások száma.
MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 2) pl.: a kihasználtság foka: • A fuvareszközök kihasználtsága százalékban = • = a tényleges használatban töltött órák száma x 100 / a fuvareszköz használatban tölthető órái. –
Ez pontosan megmutatja, hogy milyen a szállítóeszközök kihasználtsága. Alacsony kihasználtságuk • • •
a túlméretezett kapacitásra, a szállítás nem megfelelő tervezésére vagy a nem megfelelő szállítási eszközök igénybevételére vezethető vissza.
MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai •
Az anyagmozgatás és a szállítás gazdaságossági mutatószámai 1) pl.: szállítási költségek: a) A megbízásonkénti átlagos szállítási költség = = az összes szállítási költség / a megbízások száma;
b) Egységnyi tömegre számított fuvarozási költség = = az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege;
c) A szállítás költsége tonna-kilométerenként = = az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege / a fuvareszközök által megtett összes út hossza.
MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 2) pl.: üzemeltetési költségek: • Az egyes fuvareszközök átlagos üzemeltetési költsége = = a szállítóeszközök összes üzemeltetési költsége / a fuvareszközök száma – Mivel típusonként jelentősen eltérhetnek ezek az értékek, minden típusra külön ki kell számítani ezt a mutatót.
MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai •
Az anyagmozgatás és a szállítás minőségi mutatószámai: 1) A szolgáltatás foka: • A szolgáltatás foka százalékban = = a teljesített fuvarok száma x 100 / a megrendelt szállítások száma. 2) A határidők betartása: • A határidők betartása százalékban = • = nem pontos szállítások száma x 100 / összes szállítások száma.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai • Az egyes alkatrészek vagy termékek raktározása az anyagáramlás megszakítását jelenti. • Mégsem küszöbölhető ki teljesen, mert a raktározás – képes az anyagáramlás és anyagszükséglet között a mennyiség és/vagy az időzítés szempontjából egyensúlyt teremteni, – biztonságot nyújt előre nem látható események kockázata ellen, – lehetővé teszi a választék kialakítását, – módot ad a spekulációra küszöbön álló áremelkedéskor és – lehetővé teszi, hogy bizonyos termékek érjenek, vagyis minőségük javuljon.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
• A komissiózás fogalma: a szükségleteknek megfelelően a raktárban több árucikkből részmennyiségeket állítanak össze a rendelkezésre álló összmennyiségekből (sortiment). – Ma a raktározás jellemzői helyett a felhasználók kívánságai állnak a figyelem középpontjában.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai • Termelékenységi mutatók: 1) A terület kihasználtsága: • A terület százalékos kihasználtsága = = a polccal borított terület x 100 / a raktár teljes területe. – Mivel a kihasználtság foka döntő mértékben a raktározott cikkektől függ (pl. terjedelmes-e az árucikk vagy apró), nem lehet a mutatószám maximális értékét meghatározni. Ismeretében azonban végiggondolható, hogy ki van-e használva megfelelőképpen a raktár, illetve, hogy a raktár mérete nem lett-e időközben kicsi.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
2) A raktár belmagasságának kihasználtsága: • A raktár belmagasságának kihasználtsága százalékban = = a hasznosított belmagasság x 100 / a hasznosítható belmagasság. – Ismeretében végiggondolható, hogy nem lehetne-e jobban kihasználni a raktár belmagasságát.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 3) A tér kihasználtsága: • A tér százalékos kihasználtsága = = a raktározott árucikkek térfogata x 100 / a polcok térfogata.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 4) A komissiózás ideje: • A komissiózás megbízásonkénti ideje = = a komissiózásra fordított összes idő / a komissiózási megbízások száma. – Megmutatja, hogy egy megbízás komissiózása átlagosan mennyi idő alatt megy végbe.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai •
A raktározás és a komissiózás gazdaságossági mutatószámai 1) A raktárhely költségei: • A raktárhely átlagos költségei = = a raktári berendezések összes költsége / a raktárhelyek száma.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 2) A raktári mozgatások költsége: • Az egyes raktári mozgatások költsége = = a raktári személyzet és eszközök költségei / valamennyi áru összes be- és kimenetelének száma. – Ez a mutatószám, ha megfelelőképpen finomítjuk, értékes információval szolgálhat arra nézve, hogy a megbízások mely mérete és fajtája jár aránytalanul magas költséggel.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 3) A komissiózási költségek megbízásonként: • A megbízásonkénti komissiózás költségei = = az összes komissiózás költsége / a komissiózási megbízások száma.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai • Minőségi mutatószámok: 1) A komissiózási hibák aránya: • A komissiózási hibák százalékos aránya = = a komissiózásban elkövetett hibák x 100 / az összes komissiózás száma. – A a rossz komissiózás miatt visszaküldött szállítmányok számával lehet mérni. – Amennyiben magas ez a szám, érdemes felülvizsgálni a komissiózási szerződéseket, a munkatársak terhelését és a határidők szorítását, a személyzet képzettségét, valamint általában a bonyolítás szervezését.
MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 2) A határidők pontos betartása: • A határidők pontos betartása százalékban = = a határidők betartásával teljesített megbízások x 100 / az összes teljesített megbízás. – Célszerű kiszámolni ezt a mutatót a késve, illetve az idő előtt teljesített megbízásokra.
MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai • Az elosztási logisztika a termelés és az értékesítés közötti kapcsolat. • Magába foglalja az összes raktározási, anyagmozgatási és szállítási feladatot a termék megszületésétől a megrendelőig, valamint az ehhez kötődő információs, irányítási és ellenőrzési tevékenységeket. • Célja, hogy a 7M elvnek megfelelően biztosítsa az áruk célba juttatását, miközben megtalálja az optimális állapotot egy bizonyos szállítási szolgáltatás és a keletkező költségek között. • A feladat tehát a kiválasztott értékesítési utak optimális kiszolgálása.
MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai • Termelékenységi mutatószámok: 1) Az áruelosztás lebonyolításának termelékenysége = = a [pl. havi] feladások száma / a [pl.hónap] munkanapjainak száma. 2) A megbízások teljesítésének termelékenysége = = a feldolgozott megbízások száma / a munkatársak száma vagy = a feldolgozott megbízási diszpozíciók száma / a munkatársak száma. 3) A szállítási megbízásonkénti szállítási idő = = időegység [pl. hónap] munka napjainak [esetleg óráinak] száma / a szállítási megbízások száma időegység [pl. hónap] alatt.
MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai • Gazdaságossági mutatószámok: 1) Az ügyfélmegbízások teljesítésének költségei: • Az ügyfélmegbízások teljesítésének átlagos költségei = = a megbízások lebonyolításának összköltsége / feldolgozott megbízások száma. – Ha magasak, az okot a lebonyolítás hatékonyságában, az adatfeldolgozási támogatottság mértékében, a megbízások struktúrájában, a munkatársak képzettségében vagy a vállalat többi funkcionális területéhez való kapcsolódási pontok kialakításában kell keresni.
MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai 2) Szállítási költségek: • Az egyes szállítási megbízások szállítási költségei = = a szállítási megbízások összköltsége / teljesített szállítási megbízások száma • A saját szállítások költségeinek viszonya az idegen szállítások költségeihez = • = a saját fuvarok átlagos költsége / az idegen fuvarok átlagos költsége
MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai • Minőségi mutatószámok 1) Átlagos szállítási idő: • Az átlagos szállítási idő = = a megbízás beérkezésétől a kiszállításig eltelt idő [napokban] –
A mutató a kiszállításig eltelt időtartamot mutatja. Ez az időtartam a megbízás teljesítésének idejéből, a kiszállítási raktár rendelkezésre állási idejéből, valamint adott esetben – ha a termékek nincsenek raktáron – a gyártási időből tevődik össze.
MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai 2) Szállítási készség: • A szállítási készség %-ban = = az azonnal kiszolgált igények száma x 100 / az összes igények száma, vagy = az azonnal kiszolgált igények összértéke x 100 / a teljes rendelésállomány 3) Téves szállítások hányada: • Téves szállítások hányada %-ban = = a téves szállítások száma x 100 / szállítások teljes száma
MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása • Az ügyfelek logisztikai teljesítményeket igényelnek, ami pénzbe kerül és forrásokat köt le. • A logisztikus feladata tehát, hogy alacsony költségszint mellett optimális, az ügyfelek igényeit kielégítő logisztikai teljesítményt állítsanak elő. • Az alkalmazott logisztikai eljárások szintjét mutatószámokkal mérjük, melyeket egyrészt egy korábbi időszakban mért hasonló mutatókkal, másrészt a tervszámokból képzett mutatókkal hasonlítunk össze. • Azt a kérdést azonban, hogy mennyire bizonyul jónak a logisztika, a megelőző időszakhoz, illetve a tervhez való hasonlításon túl akkor tisztázhatjuk, ha más vállalatok ugyanilyen mutatóival is összevetjük.
MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása • Ha a saját logisztikai teljesítmény magasabb költségek mellett rosszabb, sürgős segítségre van szükség. • Ha a saját logisztikai teljesítményünk jobb, mint egy hasonló más cégé és még a költségek is alacsonyabbak, akkor meg kell határozni azokat a területeket, ahol még vannak javítási lehetőségek. • Két fontos dolgot kell szem előtt tartani:
MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása 1) a logisztikai teljesítmény sok tényezőtől függ, ezért egyetlen mutatóval nem lehet kellően jellemezni. • Szükség van egy viszonylag kevés, maximum 7 – 9 mutatóból álló rendszerre, melyet táblázatba összefoglalva vezetői információs táblának is szoktak nevezni;
MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása 2) szükség van egy (vagy több) olyan másik vállalatra, akinek a logisztikai teljesítményével valóban össze lehet vetni a mutatóinkat. • Ma már léteznek olyan kutatóintézeti publikációk, melyekben sok vállalat egységes elvek alapján megszerkesztett és kiszámított mutatószámai szerepelnek. – Alkalmazásuknál természetesen vigyázni kell, hogy a működési és egyéb feltételek hasonlóak legyenek, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek.
