KONTROLLING SZAKIRÁNY

Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

KÖZGAZDÁSZ - GAZDÁLKODÁSI SZAK

KONTROLLING SZAKIRÁNY

Előterjesztés:

A Kari Tanács 2003, november 18.

Előterjesztő: Szórádiné Szabó Márta, tanszékvezető Pénzügy és Számvitel Tanszék

BME GTK

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL TANSZÉK

A SZAKIRÁNY FŐBB CÉLKITŰZÉSEI: A szakirány célja, hogy hozzájáruljon olyan közgazdászok képzéséhez, akik közgazdasági alapképzettségen túlmenően a vállalat, a pénzügyi szektor, a közszféra pénzügyi-számviteli feladatait is képesek átlátni és részt vesznek a gazdasági-pénzügyi döntési folyamatokban. A Pénzügy és Számvitel Tanszék a közgazdász képzés keretében az Adó és társadalombiztosítási szakirányt gondozza. A kiegészítő képzés közgazdász-gazdálkodási szakon szerzett tapasztalataink alapján úgy ítéljük meg, hogy a szakirány specializációja szűk területre terjed ki és feltételezi a gyakorlati ismeretek meglétét. A szakirány alaptárgyaiból továbbra is meg kívánjuk őrizni a számviteli elemzés és ellenőrzés területeket, valamint néhány kiemelt adóval kapcsolatos tárgyat. A közgazdász nappali képzésben szerzett tapasztalataink szerint a hallgatók igénylik gyakorlati jellegű pénzügyi és számviteli vonatkozású szakirány indítását. A javasolt Kontrolling szakirány tematikájának középpontjában az integrált pénzügyi-vezetési funkcióként definiálható kontrolling áll. Ismeretanyaga nemcsak a vállalkozások kontrolling témaköreit fedi le, hanem kitér a speciális gazdálkodó szervezetek (pénzintézetek, közszektor intézményei) és a különleges helyzetben levő vállalatok (vállalatcsoportok, nemzetközi vállalatok, vállalati fúziók) eltérő követelményeire és feladataira is. Programunk eleget tesz az alábbi elvárásoknak: a szakirányon szerezhető ismeretek korszerűek és piacképesek, az itt végzett hallgatók sikeres elhelyezkedésre számíthatnak, a képzés szorosan illeszkedik a gazdálkodási szak tantervi koncepciójába a szakirányban jól hasznosulnak a Tanszék eddigi tudományos kutatási és tananyag fejlesztési erőfeszítései, az oktatás személyi feltételei biztosítottak. A szakirányba olyan kötelező műszaki tárgyakat illesztettünk, amelyek a szakirány témaköreit gyakorlatorientált informatikai ismeretekkel támogatják. A három műszaki tárgy közül kettő már akkreditált (Döntés-előkészítés és menedzsment szimuláció alkalmazásával; Adatbányászat), a harmadik (Kontrolling informatika) a szakirány speciális követelményrendszeréhez került kialakításra. A tantárgyak tárgyfelelős oktatói a Pénzügy és Számvitel Tanszék oktatói. A választható tárgyak oktatásába részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókat vonunk be. A tantárgyak tananyag ellátottsága biztosítható. Néhány kiemelt tantárgynál rendelkezünk a tanszék munkatársai által írt tananyagokkal, a többi tantárgy esetében a rendelkezésre álló szakkönyvekből válogattuk ki a kötelező szakirodalmat.

4


KONTROLLING SZAKIRÁNY TANTERV TÁRGYAK FELVEZETŐ TÁRGY: KONTROLLING

6.

7.

8.

9.

10.

4/6F

KÖTELEZŐ SZAKTÁRGYAK: Közpénzügyek Pénzintézeti szolgáltatások gazdaságtana Számvitel 3. Vezetői számvitel Adótan Nemzetközi adózás és számvitel KÖTELEZŐ MŰSZAKI TÁRGYAK Döntés előkészítés és menedzsment szimuláció alkalmazásával BME GT 469186 Kontrolling informatika Adatbányászat BME GT 462001 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Gyakorlati kontrolling Számvitel és kontrolling a sajátos helyzetű vállalkozásoknál Közszektor kontrolling Pénzintézeti kontrolling Ellenőrzés, könyvvizsgálat Minden szakirány számára kötelező pénzügyiszámviteli tárgyak Számvitel I-II. ( 3-4.szemeszter)6óra/6kr.

4/6V 2/3V 4/6V 2/3V 4/6V 4/6V

2/2V 2/2V 2/2V 2/3F 2/3F 2/3F 2/3F 2/3F

Pénzügytan (5. szem ) 4óra/6kr. Vállalati pénzügyek I.-II. Befektetés és finanszírozás

6/6

6/6 6/6

5

BME GTK


KÖTELEZŐ SZAKTÁRGYAK

1. KONTROLLING ADATOK Szakirány felvezető tárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:

6. 4 óra/hét 6 magyar

TÁRGYFELELŐSÖK: Deliné dr. Pálinkó Éva egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék és dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK:

Deliné dr. Pálinkó Éva egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék Salamonné dr. Huszty Anna tanszékvezető főiskolai docens, Madarasiné Szirmai Andrea Phd hallgató, Pénzügy és Számvitel Tanszék

A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A kontrolling ismeretanyag az üzleti élet egyik legdinamikusabban fejlődő területe, amely eredményes működtetés esetén hozzájárulhat a szervezet értéknövelő képességének fokozásához. Épít a korábban megszerzett gazdasági- és menedzsment tárgyak ismereteire. Fókuszál a vezetői döntések támogatására, elemzésére, ellenőrzésére. A tantárgy keretében Áttekintjük a szervezetek fő tevékenységi folyamatát, a stratégiai és operatív tervezéstől, a kalkuláción, a folyamatos költségellenőrzés és elemzésen, a vállalati folyamatok megfigyelésén és elemzésén át a gazdasági döntések hatáselemzéséig. Megismerjük a kontrolling hagyományos és legújabb tervezési, elemzési, értékelési és ellenőrzési eszközeit, és módszereit, különös tekintettel a kvantitatív mellett az egyre inkább felértékelődő kvalitatív mutatószámok, elemzési területek, értékelő módszerekben rejlő lehetőségekre. Mivel a kontrolling tantárgy egyben a kontrolling szakirány felvezető tárgya, ezért tematikájában – mintegy a későbbi szakirányú tárgyak étlapjaként – bemutatásra kerülnek a későbbiekben részletesen elsajátítható elméleti és gyakorlati ismeretekekkel kapcsolatos célkitűzések. A hallgatók olyan komplex és korrekt keresztmetszeti áttekintést kapnak a szakirány egészéről, amely alapján elkötelezhetik magukat a szakirány mellett, vagy elvethetik azt. 6


A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét Stratégiai és operatív tervezési ismeretek. 2. hét Kalkuláció. Költségellenőrzés és elemzési ismeretek. 3. hét Folyamatelemzés, integrált elemzési és értékelési módszerek. Externális hatások elemzési és értékelési módszerei. 4. hét Döntés előkészítés módszertana. Gazdasági döntések hatásainak értékelése. 5. hét Vezetői számvitel: vezetői beszámolási és értékelési rendszerek kialakítása és működtetése. 6. hét Kontrolling tevékenység a kis- és középvállalkozói szférában, és a multinacionális konszernekben. 7. hét Vezetői döntéstámogató vállalati információs rendszer kiépítése. Informatikai kontrolling. 8. hét Évközi beszámoló dolgozat 9. hét Öko-kontrolling. Logisztikai és értékesítési kontrolling. 10. hét Erőforrás és tevékenység kontrolling. Projekt kontrolling. 11. hét Pénzügyi kontrolling. 12. hét Humán-kontrolling. 13. hét Szakirányú kontrolling ismeretek: Kontrolling a közszférában. 14. hét Szakirányú kontrolling ismeretek: Kontrolling a pénzintézeti szektorban. 15. hét Szakirányú kontrolling ismeretek: Kontrolling a sajátos helyzetű vállalkozásokban. KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy félévközi jeggyel zárul, amelynek feltétele a félévközi írásbeli és csoportfeladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Előadások internetről letölthető anyagai Horváth, Péter: Kontrolling : út egy hatékony kontrolling-rendszerhez Budapest : KJK-Kerszöv, 2001. Boda György - Szlávik Péter: Vezetői kontrolling Budapest : KJK-Kerszöv, 2001. Francsovics Anna: Kontrolling : elmélet és módszertan Ligatura, [1999], Katits Etelka: Pénzügyi döntések a vállalat életciklusaiban KJK-Kerszöv, 2002. www.mfor.hu

7

BME GTK


2. KÖZPÉNZÜGYEK ADATOK Kötelező szaktárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Dr. Vígvári András egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: Dr. Vígvári András egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék Mizsák Márta PhD, Pénzügy és Számvitel Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tantárgy bemutatja a közpénzügyek és a kormányzati szektor gazdaságtanának alapjait, a modern közpénzügyi rendszerek jellemzőit, fejlődési irányait. Bemutatja a szektor különböző területeinek finanszírozási sajátosságait. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: Kormányzati funkciók, közszektor, a javak típusai. 2. hét: A kormányzati pénzügyek mikro-ökonómiai vonatkozásai. Költségvetési kiadási programok és finanszírozási módjuk. 3. hét: A generációk közötti elosztást biztosító rendszerek 4. hét: Több generációt szolgáló közösségi beruházások finanszírozása 5. hét: A közszektor működésének makro-ökonómiai vonatkozásai (deficit, államadósság, a különböző kormányzati funkciók kölcsönhatásai.) 6. hét: A közpénzügyi rendszerek modelljei 7. hét: A magyar államháztartás alrendszerei 8. hét: A költségvetési gazdálkodás alapegységei, a költségvetési intézmények gazdálkodása 9. hét: A fiskális decentralizáció problémái 10.hét: Helyi önkormányzatok Magyarországon 11.hét: Kormányzati statisztikai rendszerek főbb jellemzői (GFS, ESA) 12.hét: Pénzügyi ellenőrzési az államháztartásban 13.hét: Államháztartási reformok típusai 14.hét: Államháztartási reformok Magyarországon 15. hét: Az Európai Unió Közös Költségvetése

8


KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy írásbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli és csoportfeladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Vigvári András: Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek KERSZÖV 2002. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana KJK-KERSZÖV 2001.

KJK-

9

BME GTK


3. PÉNZINTÉZETI SZOLGÁLTATÁSOK GAZDASÁGTANA ADATOK Kötelező szaktárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Szórádiné dr. Szabó Márta tanszékvezető egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: Dr. Vígvári András egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék Dr. Luttenberger Zoltán egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A pénzügyi szolgáltatók gazdaságtana a pénzügyi szolgáltatások piacának sajátosságaival, ezek szabályozásával, a szolgáltatók tevékenységével foglalkozó tárgy. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat a pénzügyi szolgáltatók üzleti tevékenységével, A tárgy nagyobb részben az univerzális kereskedelmi banki tevékenység jellemzőivel, kisebb részben az üzleti biztosítókkal és más pénzügyi szolgáltatókkal foglalkozik. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: A pénzügyi szolgáltató szektor funkciója, főbb szolgáltató típusok. (kereskedelmi bankok, üzleti biztosítók, befektetési szolgáltató vállalatok.) 2. hét: Kereskedelmi bankok funkciói, üzemgazdasági sajátosságai. A bankok kockázatai. A mágikus háromszög a bankok tevékenységében. 3. hét: Banküzletek I. (Passzív és semleges bankműveletek). A forrásgyűjtés és a pénzforgalmi szolgáltatások főbb jellemzői. 4. hét: Banküzletek II. (Aktív bankműveletek). Hitelezés, egyéb finanszírozási szolgáltatások, befektetések. 5. hét: A bankok üzletpolitikai döntései.(termék és piacpolitika) 6. hét: Marketing tevékenység a bankoknál. A hazai bankpiac jellemzői és szereplői. 7. hét: Üzlet biztosítók funkciói, üzemgazdasági sajátosságai 8. hét: Biztosítási üzletágak I. Életbiztosítások 9. hét: Biztosítási üzletágak II. Nem életbiztosítások 10.hét: Biztosító intézetek üzletpolitikája 11.hét: Befektetési alapok, befektetési szolgáltatások 12.hét: Egyéb befektetési szolgáltatók (befektetési bankok, bróker cégek) 13.hét: A pénzügyi szolgáltatási piac sajátosságai 10


14.hét: A pénzügyi szolgáltató vállalatok szabályozása I. A szabályozási elvek első „csomagja”, Bázel I.. 15. hét: A pénzügyi szolgáltató vállalatok szabályozása II.. A szabályozás új elvei. Bázel II. KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Huszti Ernő Banktan (2001) Bozsik-Vigvári (szerk): Pénzügytan II. Miskolci Egyetem, Bibor Kiadó

11

BME GTK


4. SZÁMVITEL 3. ADATOK Kötelező szaktárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: Dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék Karai Éva egyetemi tudományos munkatárs, Pénzügy és Számvitel Tanszék Szekeres Bernadett PhD hallgató, Pénzügy és Számvitel Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tantárgy keretében megismerik a hallgatók azokat az egyes gazdálkodókra és intézményekre vonatkozó elszámolási és beszámolási speciális ismeretket, amelyeket a piacgazdaságban betöltött szerepkör és szervezeti forma (államháztartási szervezetek, konszern szervezetek, hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, biztosítók, tőkepiaci vállalkozások és intézmények, pénztárak, egyéb szervezetek) tesz szükségessé. A tantárgy elszámolás és beszámolási kötelezettség vonatkozásában szervesen kiegészíti a szakirány kötelezően választható kontrolling tárgyait. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: I. Államháztartás szervezeteinek számvitele. Az ál1amháztartás szervezeteinek köre és tevékenysége. Az államháztartás szervezetei könyvvezetésének sajátosságai. A főkönyvi kivonat sajátosságai. Az államháztartás szervezeteinek beszámolója. A könyvviteli mérleg. 2. hét: Államháztartás szervezeteinek pénzforgalmi jelentés. Államháztartás szervezetei eredmény- és maradvány-kimutatásai. A pénzmaradvány-kimutatás. Előirányzatmaradvány alakulása (az alaptevékenység szakfeladataira). 3. hét: Eredménykimutatás. Államháztartás szervezetei beszámolójának kiegészítő melléklete. Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában résztvevő szervezetek. Az államháztartás vagyona, a kincstári vagyon. 4. hét: II. Konszolidált beszámoló. A konszolidáció általános szabályai. A konszolidáció előkészítő feladatai. 5. hét: Tőkekonszolidálás. Adósságkonszolidálás. 6. hét: Közbenső eredmények konszolidálása. Bevételek, ráfordítások konszolidálása. Konszolidált kiegészítő melléklet és üzleti jelentés. 12


7. hét: Félévközi beszámoló dolgozat 8. hét: IV. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számvitele. Jogszabályi háttér. Fogalmak. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások tevékenysége. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások beszámolója. Könyvvezetési kötelezettség sajátosságai. 9. hét: V. Biztosítók számvitele. A biztosítási tevékenység. A biztosítók beszámolója. A mérlegtételek tartalma, értékelésükre vonatkozó szabályok. A biztosítók eredmény-kimutatása. A kiegészítő mel1éklet tartalma. Az üzleti jelentés. Könyvvezetésre vonatkozó előírások. A beszámoló hitelesítése, közzététele. Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség. A biztosítók adatszolgáltatása. 10.hét: VI. Tőkepiaci vállalkozások és intézmények számvitele. Befektetési vállalkozások számvitele. Befektetési alapok számvitele. Tőzsdék és elszámoló-házi tevékenységet végző szervezetek számvitele. 11.hét: Betétbiztosítási és intézményvédelmi alapok, valamint befektető védelmi alapok számvitele. A kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok számvitele. A közraktárak számvitele. Magyar Nemzeti Bank számvitele. 12.hét: VII. Pénztárak számvitele. Pénztárak fajtái, tevékenysége. A pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége. Magánnyugdíj-pénztárak beszámolója. Sajátos könyvvezetési előírások. A könyvvizsgálati kötelezettség sajátosságai. A közzététel. Önkéntes nyugdíjpénztárak számvitele. 13.hét: VIII. Egyéb szervezetek számvitele. Az egyéb szervezetek köre, szabályozási módja. Az egyéb szervezetek tevékenysége és beszámolója. A számviteli törvény és a Kormányrendelet szerinti beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságai. A számviteli törvény, illetve a Kormányrendelet szerinti beszámolók felépítése, tartalma. Az egyéb szervezetek számviteli szolgáltatással összefüggő szabályai. Az egyéb szervezetek nyilvánosságra hozatali, közzétételi, letétbe-helyezési kötelezettsége. Az egyéb szervezetek Ktv. szerinti beszámolási szabályai. 14.hét: Pénznemváltoztatás. 15. hét: Összefoglaló esettanulmány a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számvitele témakörben. KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy írásbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Előadások és gyakorlati példák internetről letölthető formában. Róth – Adorján – Lukács – Veit: Számviteli esettanulmányok Budapest, MKVK 2002.

13

BME GTK


5. VEZETŐI SZÁMVITEL ADATOK Kötelező szaktárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A vezetői számvitel tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a vállalkozás egészének teljesítőképességét kifejező globális értékadatokból nyerhető hagyományos és új típusú mutatókat, értsék, és készségszinten alkalmazzák azokat a vezetési döntéseket támogató elemzési módszereket, amelyek segítségével jobban átláthatják a vállalkozáson belül a termelő, szolgáltató, irányító, stb. egységek gazdálkodását, reális képet kaphatnak az egyes termékek, szolgáltatások jövedelemtermelő képességéről, az időszak során felmerülő költségek jellegéről, és egyéb, a gazdálkodás kézbentartásához szükséges információkról. nyerjenek betekintést egy olyan korszerű döntéselőkésztő, döntésellenőrző információs rendszerbe, amelyből nyerhető naprakész információk ismeretében magabiztosabban igazodhatnak el a belső elszámoló egységek nyereség/veszteség számbavételi lehetőségeiben, a folyamatos működés pénzügyi kihatásaiban, az üzleti terv pénzügyi tervfejezetének összeállításában, a költségelőirányzatkésztés és előrejelzés módszertanában. végül legyenek tisztában azokkal a jelenlegi számbavételi korlátokkal, amelyek esetenként téves vezetői döntésekhez vezethetnek, áttekintsék és továbbgondolják a lehetséges fejlődési, kitörési irányokat. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: I. Gazdasági döntések hatása a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetre. A beszámolórészek közötti kapcsolat: Vezetői léptékű áttekintés a gazdasági beszámoló jelentőségéről, a beszámoló fő részeiről és azok egymás közötti összefüggéseiről, elemzési-értékelési lehetőségeiről. Hol lehet a gazdasági döntéseink hatását lemérni a beszámoló egyes részeiben? Mit jelent a működő vagyon fogalma, és milyen megtérülési követelmény kapcsolható hozzá? 2. hét: Az elemzés elméleti és módszertani kérdései. 14


3. hét: Mit és hogyan: a működést meghatározó döntések ⇒ eredménykimutatás és cash flow. Költségelemzés. Eredményelemzés. Pénzügyi helyzet elemzése. Cash flow kimutatás összeállítása, elemzése. 4. hét: Mivel: befektetési döntések ⇒ mérleg eszköz oldala és cash flow. Befektetett tőke, működő tőke szerepe. Vagyoni helyzet elemzése. A vagyon és a vagyonvédelmi feladatok jelentősége a gazdálkodásban. Beruházási - aktiválási - amortizációs politikára vonatkozó - selejtezési - leértékelési – felértékelési döntések hatása a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi pozíciókra. 5. hét: Miből: finanszírozási döntések ⇒ mérleg forrás oldala és cash flow. Tőkeigény meghatározása. Tőkemegtérülési követelmény. Működő tőke hozamának értékelése 6. hét: Egy stratégiai üzleti egység gazdálkodási feltételrendszerének áttekintése a tanultak alapján Cash-flow terv: bevételek, kiadások, likviditás. Eredményterv: eredménybe beszámító hozamok, ráfordítások, eredményt terhelő adó, egyes eredménykategóriák. Mérlegterv, különös tekintettel a működő tőkére és a tőkemegtérülésre.) 7. hét: II. A felelősségelvű vezetői számviteltől a stratégiai számvitelig. A költségszámadásban érvényesülő fejlődési tendenciák. A költséggazdálkodás fontosabb módszereinek előnyei-hátrányai. 8. hét: A felelősség-elvű vezetői számviteli rendszer 9. hét: Hagyományos elemzési-értékelési módszerek a gazdálkodás hatékonyságnövelésének szolgálatában 10.hét: Újabb elemzési-értékelési módszerek a gazdálkodás hatékonyság-növelésének szolgálatában 11.hét: Évközi beszámoló dolgozat 12.hét: III. A vezetői döntéseket megalapozó vezetői számvitel követelményei a XXI. században: Mennyire képesek a jelenlegi elszámolás-technikák a vezetői döntéseket hatékonyan szolgálni? Hol kell figyelembe venni a számbavételi módszereink korlátait? Milyen számbavételi feladatokat állít az informatikai társadalom a közgazdászok elé? 13.hét: Értékközpontú vállalatirányítás. 14.hét: Integrált teljesítménymérési módszerek. Balanced Scorecard a gyakorlatban. 15. hét: A humán tényező számbavétele KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli és csoportfeladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Laáb Ágnes: Üzleti számvitel II. rész. (várható megjelenés: Kossuth Kiadó, Budapest, 2004.) Az előadások internetről letölthető anyagai. Robert S. Kaplan – Anthony A. Atkinson: Vezetői üzleti gazdaságtan – Haladó vezetői számvitel (Panem – Business Kft. Budapest, 2003.) Adorján – Bary – Lukács – Róth - Veit: A számvitel és mérlegelemzés alapjai IIII.: Elemzés a számvitelben (Gábor Dénes Főiskola Bp. 2002.) Mikula János: A vezetői számvitel (kontrolling) kialakításának és működésének kézikönyve Budapest : Triorg, 1992. 15

BME GTK


6. ADÓTAN ADATOK Kötelező szaktárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Dr. Dévai Katalin egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: Dr. Dévai Katalin egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék Herich Roland PhD hallgató, Pénzügy és Számvitel Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása a magyar adózási rendszerről. A tárgy – általános közismereti jellegű szerepén túl – ismeretanyagában való jártasságot a gazdasági élet minden területe megköveteli, de a mindennapi (köz)gazdasági munkának is szakmai és módszertani segítője. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a magyar adórendszer elemeivel, annak működésével, módszereivel. Általános megalapozást ad a tárgy azon hallgatók számára is, akik az egyes adónemekkel, illetve az adóztatás területeivel szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot kívánnak létesíteni, illetve a későbbiekben szakirányú továbbképzéseken el kívánnak jutni, az adótanácsadói, illetve adószakértői képesítésekhez is. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: Bevezetés az adózásba. Az adóztatás célja, főbb elvei. Az állami költségvetés és az adóbevételek. Az adóztatás főbb funkciói. A magyar adórendszer alapjai. 2. hét: Jövedelem-típusú adók. A személyi jövedelemadó. Összevonandó és külön adózó jövedelmek. Adókedvezmények. 3. hét: Az egyéni vállalkozásra vonatkozó adózási szabályok. Vállalati személyi jövedelemadó, átalányadó, tételes átalányadó. 4. hét: Adóbevallás, adóelőleg-levonások gyakorlati foglalkozás 5. hét: Az ingó és ingatlan értékesítéssel kapcsolatos adózási szabályok. Tőkejövedelmek adóztatása. 2 órás zárthelyi dolgozat az SZJA-ból. 6. hét: A Társasági adó. Adóalapkorrekciók . Adóalapot csökkentő és növelő tételek. A társasági adó számviteli összefüggései. Adókedvezmények. 7. hét: A társasági adó kiszámítása és bevallása, gyakorlati foglalkozás 8. hét: Amit az EVA-ról tudni kell. Zárthelyi dolgozat a társasági adózásból 9. hét: A forgalmi típusú adózásról. Az általános forgalmi adó szerepe az adózásban. Adóalap meghatározása, az ÁFA normál eljárás. 10.hét: Adómentesség az ÁFÁ-ban. 16


11.hét: A fogyasztási adó és a jövedéki szabályozás. Az ÁFA különleges eljárás 12.hét: Gyakorlat a forgalmi típusú adókról 13.hét: A helyi adóztatás általános elvei. Zárthelyi dolgozat az ÁFÁ-ból 14.hét: A helyi adóztatás gyakorlati kérdési. Adónemek. A gépjárműadó. 15. hét: Egyes adó-jellegű befizetések. Az adózás rendje és az adótervezés. Írásbeli dolgozat (a zárhelyik pótlása) KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy írásbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli feladatok legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: dr. Herich György: Adótan I. + kiegészítő anyag (nyomdában) Nyusztay Lászlóné: Adópéldatár: készítette: (interneten) Aktuális adótörvények

17

BME GTK


7. NEMZETKÖZI ADÓ ÉS SZÁMVITEL ADATOK Kötelező szaktárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:

9. 2*2 óra/hét 6 magyar

TÁRGYFELELŐS: Dr. Dévai Katalin, egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK:

Dr. Dévai Katalin egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék Herich Roland PhD hallgató, Pénzügy és Számvitel Tanszék Karai Éva egyetemi tudományos munkatárs, Pénzügy és Számvitel Tanszék Madarasiné Szirmai Andrea Phd hallgató, Pénzügy és Számvitel Tanszék

A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tantárgy célja ismeretek nyújtása a nemzetközi adózásról, a kettős adózás elkerülését célzó egyezményekről, valamint az adóharmonizáció kérdéseiről az Európai Unióban. a számvitel nemzetközi szabályozásának átfogó bemutatása, a magyar számviteli szabályozásról tanult ismeretanyag kibővítése a nemzetközi gyakorlattal, és így a beszámolók összehasonlításának, elemzésének és értelmezésének megteremtése a számviteli harmonizáció, globalizáció és ezen belül is a nemzetközi számviteli standardok (International Accounting Standards, IAS) bemutatása. Az IAS-ok vizsgálatánál mindig bemutatásra kerülnek a magyar szabályozástól való eltérések is. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: A nemzetközi adózás alapproblémái, jogforrásai és elvei. 1. hét: Az egyes nemzeti számviteli rendszereket kialakító tényezők. A számviteli rendszerek tipizálása. 2. hét: A kettős adózás elkerülésére és enyhítésére szolgáló módszerek. 2. hét: Az angolszász számvitel sajátosságai. A US GAAP. Néhány kiemelt ország számviteli sajátosságainak vizsgálata. 3. hét: A nemzetközi adózás egyoldalú szabályozása – Magyarország. 3. hét: Nemzetközi harmonizáció, standardizáció. Az IAS története, standardalkotási folyamat, bizottságok feladatai. Értékelési eljárások a nemzetközi számviteli standardokban. A valós érték koncepciója. 4. hét: A kettős adóztatási modell-egyezmények. 4. hét: IAS 1 A pénzügyi kimutatások formája és tartalma, IAS 7 Cash Flow kimutatás. IAS 8 Az időszak nettó eredménye, alapvető hibák és a számviteli politika változása, IAS 10 Mérlegfordulónap utáni események, IAS 14 Segmens jelentések. 18


5. hét: Az USA, Ausztria, Németország kettős adóztatási egyezményei Magyarországgal 5. hét: IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény, IAS 34 Évközi pénzügyi kimutatások, IAS 35 Megszűnő tevékenységek. IAS 16 Tárgyi eszközök, IAS 38 Immateriális javak. IAS 36 6. hét: Az Európai Unió adózási rendszerének fejlődése. Zárthelyi dolgozat a modellegyezményekből. 6. hét: Eszközök értékvesztése, IAS 40 Befektetési célú ingatlanok 7. hét: Adóharmonizáció az Európai Unióban: fogyasztási adók. 7. hét: IAS 17, Lízing, IAS 11 Beruházási szerződések 8. hét: Adóharmonizáció az Európai Unióban: a tőkeforgalom, osztalék adóztatása. 8. hét: IAS 18 Bevétel, IAS 20 Állami támogatások számvitele, IAS 2 Készletek, IAS 41 Mezőgazdaság 9. hét: Adóharmonizáció az Európai Unióban: kamat, jogdíj adóztatása, jogsegély. 9. hét: IAS 21 Az árfolyamváltozások hatása, IAS 23 Hitelezési költségek, IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések. 10.hét: Adóharmonizáció az Európai Unióban: közvetlen adók. 10.hét: IAS 12 Nyereségadók 11.hét: Az elszámolási árak. Zárthelyi dolgozat adóharmonizációból. 11.hét: IAS 22, 27, 28, 31 Cégegyesítés, Konszolidált pénzügyi kimutatások és a leányvállalatok számvitele, Társult vállalkozások számvitele, Közös vezetésű vállalkozások számvitele. 12.hét: Egyéb IAS-ek IAS 32, IAS 39 Pénzügyi instrumentumok, 19, 29, Munkavállalói juttatások, Pénzügyi kimutatások hiperinflációs gazdaságokban 12.hét: Magyar adóharmonizáció. 13.hét: IAS és a magyar számvitel eltérései. 13.hét: Adómenedékek. 14.hét: Gyakorlat: Quiz, Átforgatás gyakorlati példán 14.hét: Nemzetközi adótervezés. 15. hét: Írásbeli dolgozat (a zárhelyik pótlása) 15. hét: Gyakorlat: Összefoglaló esettanulmány megoldása. KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy írásbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: dr. Herich György: Nemzetközi Adózás – Adózás az Európai Unóban (Penta Unió Oktatási Centrum és Vizsgaközpont 2002) Aktuális nemzetközi egyezmények szövegei Nemzetközi beszámolókészítési standardok (IFRS). (2003) KPMG-BME Akadémia. Az előadásokon és szemináriumokon elhangzó és kiosztásra kerülő anyag. A gyakorlatvezető/előadó által kijelölt (kötelező és/vagy ajánlott) irodalom. Epstein B., J. - Mirza, A., A. (2003) Nemzetközi számviteli standardok. Magyarázatok és alkalmazások. Perfekt Nemzetközi Számviteli Standardok. (2003) Saldo

19

BME GTK


KÖTELEZŐ MŰSZAKI TÁRGYAK

1. DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS ÉS MENEDZSMENT SZIMULÁCIÓ ALKALMAZÁSÁVAL ADATOK Kötelező műszaki tárgy Tantárgy kódja: Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:

GT469186 7. 2 óra/hét 2 magyar

TÁRGYFELELŐS:

Dr. Jávor András egyetemi tanár, GTK Információ és Tudásmenedzsment Tanszék ELŐADÓK:

Dr. Jávor András egyetemi tanár, GTK Információ és Tudásmenedzsment Tan-

szék Dr. Szűcs Gábor egyetemi adjunktus, Dr. Jávor András egyetemi tanár, GTK Információ és Tudásmenedzsment Tanszék Varga András PhD hallgató, Dr. Jávor András egyetemi tanár, GTK Információ és Tudásmenedzsment Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: Bevezetést nyújtani a különböző műszaki gazdasági területek szimulációs vizsgálatának metodikájába és a tervezésnél, menedzselésnél ill. döntéshozataloknál való alkalmazásába. A főbb alkalmazási területek: informatika, gyártórendszerek, közlekedés, logisztika, környezetvédelem, mikro- és makrogazdasági, valamint komplex régiófejlesztési problémák. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: A tantárgy keretében ismertetésre kerülnek a döntés-előkészítés és menedzsment korszerű eszközeként alkalmazható szimuláció módszertani kérdései, valamint a gyakorlati alkalmazásokat bemutató esettanulmányok. A módszertani kérdések keretében a következők kerülnek ismertetésre: 20


1. hét: A szimuláció fogalomrendszere, klasszifikációja, célkitűzései 2. hét: A szimulációhoz kapcsolódó legfontosabb matematikai eszközök 3. hét: A szimuláció és az analitikus modellek kapcsolata 4-5. hét: Diszkrét szimulációs állapot- és időkezelés az állapot-idő térben, konfliktuskezelési eljárások 6-8. hét: Alap és magasszintű Petri Hálók a szimulációban 9. hét: Szimulációs software felépítési elvek, szimulációs software eszközök áttekintése 10. hét: Mesterséges Intelligencia alkalmazása a szimulációban, intelligens ügynökvezérelt szimuláció 11-13. hét: Esettanulmányok, szimulációs problémamegoldás különböző területekről 14. hét: Szimulációs software bemutató 15. hét: Zárthelyi A gyakorlati esettanulmányok egy mesterséges intelligenciával vezérelt szimulációs programrendszer alkalmazásával kerülnek bemutatásra: bevezetésként ismertetésre kerül egy mesterséges intelligenciával rendelkező ügynököket és Tudás Attribútumú Petri Hálókat alkalmazó szimulációs rendszer az ismertetésre kerülő esettanulmányok a következő területekre vonatkoznak: rugalmas gyártó és minőségellenőrző rendszerek, piacgazdasági folyamatok, szolgáltató-ellátó rendszerek, forgalmi logisztikai problémák, komplex régiófejlesztési problémák, informatikai rendszerek KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy írásbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Dr. Jávor András: Diszkrét szimuláció SZIF-UNIVERSITAS Kft. Győr, 2000 Jávor, A. (ed.): Discrete Simulation and Related Fields North-Holland, Amsterdam, 1982. Jávor, A. (ed.): Simulation in Research and Development North-Holland, Amsterdam, 1985. Jávor, A., Lehmann, A., Molnár, I. (eds.): Modelling and Simulation ESM96, 1996 June 2-6. Budapest, Hungary

21

BME GTK


2. KONTROLLING INFORMATIKA ADATOK Kötelező műszaki tárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Dr. Kiss Ferenc egyetemi adjunktus, GTK Információ és Tudásmenedzsment Tan-

szék ELŐADÓ: Dr. Kiss Ferenc egyetemi adjunktus, GTK Információ és Tudásmenedzsment Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tárgy keretében a hallgatók megismerik az e-business rendszerek tipikus szerkezeti megoldásait, az architektúra tervezés során figyelembe veendő szempontokat, a rendelkezésre álló technológiák közti választás lehetséges stratégiáit. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: A kontrolling informatika rendszerek és a vállalati IR viszonya 2. hét: A döntéstámogató rendszerek generációi technológiai szempontból. 3. hét: Számviteli és kontrolling rendszerek kapcsolata. A porosz és az angolszász kontrolling szemléletre alapozott kontrolling informatikai rendszerek eltérései 4. hét: Adatforrások és adathozzáférés 5. hét: Az adatraktár elv 6. hét: Adatpiacok és adatraktárak megvalósítási kérdései 7. hét: Jelentéskészítő rendszerek. 8. hét: Mutatószámok és mutatószám rendszerek. Kritikus sikertényezők, kulcs teljesítménytényezők és a Balanced Scorecard informatikai támogatása. 9. hét: Félévközi beszámoló dolgozat 10.hét: OLAP és OLAP++ 11.hét: Előrejelzések 12.hét: A kontrolling informatikai rendszer adatvédelmi és biztonsági kérdései 13.hét: Internet alapú megoldások. Outsourcing. 14.hét: A kontrolling informatikai rendszerek üzemeltetési kérdései. 15. hét: Összefoglalás gyakorlati esetpélda bemutatásával

22


KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy írásbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Kiss Ferenc: Controling informatika in: Maczó Kálmán szerk.: Controlling a gyakorlatban. (9. fejezet) Verlag Dashöfer, 1999.-2003. Robert S. Kaplan, David P Norton: Balanced Score Card kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer. KJK, 1999. Kiss Imre: Az üzleti informatika alapjai. BME-ITM, 2001.

23

BME GTK


3. ADATBÁNYÁSZAT ADATOK Kötelező műszaki tárgy Tantárgy kódja: Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:

GT462001 9. 2 óra/hét 2 magyar

TÁRGYFELELŐS: Dr. Kiss Ferenc egyetemi adjunktus, GTK Információ és Tudásmenedzsment Tan-

szék ELŐADÓ: Dr. Kiss Ferenc egyetemi adjunktus, GTK Információ és Tudásmenedzsment Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: Előadások, gyakorlatok és laborfoglalkozások során megismertetni a hallgatókkal az adatbányászat legfontosabb módszereit, alkalmazási területeit, sok gyakorlati példán keresztül. A tárgy demonstrációihoz, valamint a házi feladat elkészítéséhez a SAS rendszer eszközeit használjuk. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: Bevezetés, az adatbányászat elméleti háttere. 2. hét: Az adatbányászat módszertanai 3. hét: Az adatbányászati problémák megfogalmazása 4. hét: Leíró statisztikák, eloszlások 5. hét: Adattisztítás, adatintegrálás, az adatokban rejlő egyéb nehézségek kezelése 6. hét: Logisztikus regresszió 7. hét: Előrejelző modellezés 8. hét: Neurális hálózatok 9. hét: Félévközi beszámoló dolgozat 10.hét: Döntési fák 11.hét: Klaszteranalízis 12.hét: Hiányzó adatok pótlása 13.hét: Szövegbányászat 14.hét: A SAS rendszer adatbányászati eszközeinek használata, Esettanulmányok 15. hét: Összefoglalás gyakorlati esetpélda bemutatásával

24


KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy írásbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Füstös László – Kovács Erzsébet: A számítógépes adatelemzés statisztikai módszerei. Tankönyvkiadó, 1987 Meszéna György: Térstatisztika. Aula, 1997 M.A. Bramer: Knowledge Discovery and Data Mining. IEE Professiona Applications of Computing Series. The Institution of Electrical Engineers, 1999. SAS Enterprise Miner – Applying Data Minng Techniques. SAS Institute, 2000. Soumen Chakrabarti: Mining the web. Discovering Knowledge from Hypertext data. Morgan Kaufmann Publishers, 2003. http://www.kdnuggets.com/

25

BME GTK


KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

1. GYAKORLATI KONTROLLING ADATOK Kötelezően választható tárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék és Deliné dr. Pálinkó Éva egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK:

Deliné dr. Pálinkó Éva egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék dr. Bőgel György egyetemi docens Salamonné dr. Huszty Anna tanszékvezető főiskolai docens,

A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tantárgy keretében a hallgatók gyakorlati jártasságot szereznek a kontrolling feladatok területén, elsősorban esetpéldákon, helyzetgyakorlatokon keresztül. Fontos célkitűzés, hogy a hallgatók készségszinten begyakorolják a csapatmunkát és több alkotástechnikai, mérési és értékelési módszert kipróbáljanak. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: I. Tervezés szerepe a kontrolling tevékenységben: Stratégiai kontrolling 2. hét: A fenntartható versenyelőny szerepe 3. hét: Stratégiai számvitel 4. hét: A tudás alapú gazdaság stratégiai vezetési módszerei 5. hét: Operatív tervek összehangolása. Gördülő tervezés. 6. hét: Üzleti terv, projekt terv, tenderezés a gyakorlatban. 7. hét: Megvalósíthatósági tanulmány a gyakorlatban. 8. hét: ’Total Cost of Overship’ modell szerepe a kontrolling gyakorlatban 9. hét: Értékalapú vállalatirányítás a kontrolling gyakorlatban 10.hét: Félévközi beszámoló dolgozat 11.hét: II. Teljesítménymérés, értékelés, monitoring: Pénzügyi kontrolling a gyakorlatban 26


12.hét: Eredmény-kontrolling a gyakorlatban 13.hét: Minőség kontroll, és humán-kontrolling a gyakorlatban. 14.hét: Csoportos és egyéni alkotástechnikai módszerek 15. hét: Kvantitatív mérési és értékelési módszerek a gyakorlatban KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy félévközi jeggyel zárul, amelynek feltétele a félévközi írásbeli és csoportfeladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Gyakorlati kontrolling: magyarországi vállalkozások és intézmények kontrolling kézikönyve Budapest : WEKA, cop. 1999. Kresalek Péter: Tervezés a vállalkozások gyakorlatában (Perfekt, 2003) Sándorné Kriszt Éva: Piacgazdasági hatások, döntéshozatal: kis- és középvállalkozások gazdasági tevékenységének elemzési lehetőségei statisztikai módszertani eszközökkel Budapest : KSH Kvt. és Dok. Szolg., 2000. Sokszínűség a cégstratégiában : Stratégiai menedzsment szöveggyűjtemény a BKE Alkalmazott gazdaságtan tanszék szerzői munkaközösségének publikációiból Budapest. : Aula, 2000.

27

BME GTK


2. SZÁMVITEL ÉS KONTROLLING A SAJÁTOS HELYZETŰ VÁLLALKOZÁSOKNÁL ADATOK Kötelezően választható tárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Deliné dr. Pálinkó Éva egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: Deliné dr. Pálinkó Éva egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék Szekeres Bernadett PhD, Pénzügy és Számvitel Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tantárgy keretében Megismerik a hallgatók azokat az egyes gazdálkodókra és intézményekre vonatkozó elszámolási és beszámolási speciális ismeretket, amelyeket a szervezet életében bekövetkezett különleges helyzet (alakulás, csőd, felszámolás és végelszámolás, átalakulás, pénznemváltozás) tesz szükségessé. Átfogó képet kapnak a sajátos vállalati helyzetekben megszületendő döntések előkészítésének, irányításának, valamint ellenőrzésének folyamatával, építve az alapképzések során elsajátított számviteli és pénzügyi ismeretekre, valamint kibővítve a sajátos helyzetek speciális ismeretanyagával. Az elméleti modellek keretében definiált döntési kritériumok gyakorlati érvényességét kutatva, esettanulmányokon keresztül elemezzük, hogy az aszimmetrikus informáltság feltételei között, eltérő módszereket preferáló szereplők körében hogyan formálódnak a döntések. Kitérünk a vállalkozás alapításával kapcsolatos különleges elszámolási és beszámolási szabályokra, az alapítással kapcsolatos speciális számbavételi feladatokra. A vállalati válság témakörében, annak különböző szakaszaiban a felmerülő döntési helyzetek elemzésére, a lehetséges megoldások bemutatására, valamint a döntés meghozatalát követő folyamatok követésére koncentrálunk. A kifejlett válsághelyzetben a válságmenedzselés gyakorlati teendői mellett bemutatjuk, hogy a válságban lévő vállalatok milyen lehetőségek előtt állnak. Ennek részeként elemezzük a csődön kívüli egyezség, a csődeljárás, a felszámolás, valamint a fúzió kérdéseit. Áttekintjük, hogy hogyan kerül sor vállalatok, tevékenységek piacról történő kivezetésére, továbbá a piaci dimenzió, az átvétel-, valamint a finanszírozás módja szerint milyen döntési kritériumok mentén születnek meg új vállalatok, továbbá hogyan formálódnak a szétválási törekvések. 28


Az értékmaximalizáló vállalatvezetés koncepcióját követve mindvégig a vállalat értékének változását követjük az adott sajátos helyzet kezelésére vonatkozó döntések meghozatala során. Áttekintjük, hogy a változás követésének lenyomata hogyan jelenik meg a számviteli információs rendszerben, a vállalati kontrolling rendszerében. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: Bevezetés. Sajátos vállalati helyzetekben megszületendő döntések elméleti alapjai, a döntések előkészítése, irányítása, követése, ellenőrzése 2. hét: Újonnan alakuló vállalkozás létrehozásával kapcsolatos tervezési feladatok. 3. hét: A cégalapítás elszámolásával és a alakuló mérleggel kapcsolatos számviteli ismeretek. 4. hét: Az átalakulás formái. Egyesülés, szétválás, kényszerátalakulás, egyéb nevesített átalakulási formák. Az átalakulás elszámolási kötelezettségei. Vagyonértékelés. 5. hét: Esetpéldák és gyakorlófeladatok az átalakulásra, a beolvadásra 6. hét: A vállalati válság. A látens és a kifejlett krízis. A csőd előrejelzési modellek és alkalmazásuk lehetőségei, korlátai. Védekezési stratégiák és taktikák. 7. hét: A vállalati kríziskezelés típusai I. 8. hét: A vállalati kríziskezelés típusai II. Csőd – és csődelkerülő eljárás. Az adósok és hitelezők valamint a hitelezők egyes csoportjainak pénzügyi pozíciója a felszámolásban és a reorganizációban. A hatékony csőd, hatékony hitelezővédelem gyakorlata 9. hét: Csőd, felszámolás számvitele 10.hét: Végelszámolás számvitele 11.hét: A vállalati válságkezelés alternatívája: a fúzió és felvásárlás. A fúzió és felvásárlás módozati a piaci dimenzió, az átvétel és a finanszírozás módja szerint. A tranzakció céljai és egyes lépései. Védekező taktikák ellenséges vállalati átvétel esetén 12.hét: A fúzió gazdasági hasznának és költségeinek előzetes becslése, utólagos követése 13.hét: Szétválások: különválás, kiválás kontrollinja 14.hét: Fúzió, (beolvadás, felvásárlás) számvitele. Jogutód nélküli megszűnés esetei. 15. hét: Szétválás számvitele KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy félévközi jeggyel zárul, amelynek feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek, Panem Kft. 1999.(válogatott fejezetek) Katits Etelka: Pénzügyi döntések a vállalat életciklusaiban KJK-Kerszöv, 2002. Matukovics Gábor: Esettanulmányok és gyakorló feladatok a sajátos céghelyzetek számviteli elszámolásaihoz. BGF jegyzet, Budapest 2003.

29

BME GTK


3. PÉNZINTÉZETI KONTROLLING ADATOK Kötelezően választható tárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Dr. Vígvári András egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: Dr. Vígvári András egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tárgy a pénzintézeti menedzsment komplex, integrált szemléletű bemutatását nyújtja. Áttekinti a pénzintézeti költségek és bevételek sajátosságait, a különböző tervezési funkciókat és a lehetséges szervezeti kereteket. Áttekinti a pénzintézetek belső irányítási rendszerét. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: A bankmenedzsment célfüggvénye, a „mágikus háromszög” 2. hét: A pénzintézetek üzemgazdasági sajátosságai 3. hét: Költségek típusai, mérése. Tevékenység alapú költségelemzés. 4. hét: A pénzintézeti bevételek típusai, számítási módjuk. 5. hét: Termékjövedelmezőség értelmezése és számítása a pénzintézeteknél. 6. hét: Ügyféljövedelmezőség értelmezése és számítása a pénzintézeteknél. 7. hét: Stratégiai tervezés a pénzintézeteknél. 8. hét: Pénzügyi tervezés a pénzintézeteknél. 9. hét: Likviditási tervezés. 10.hét: Szervezeti stratégia a pénzintézeteknél. 11.hét: Profit centrum, szolgáltató centrum, költségcentrum a pénzintézeteknél 12.hét: Fiókjövedelmezőség. 13.hét: Pénzintézeti belső irányítási rendszerek (internal controls) I. 14.hét: Pénzintézeti belső irányítási rendszerek (internal controls) II. 15. hét: Belső ellenőrzés (internal audit) szerepe a pénzintézeteknél.

30


KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy írásbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények kontrollingja Panem 1999.

31

BME GTK


4. KÖZSZEKTOR KONTROLLING ADATOK Kötelezően választható tárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Dr. Vígvári András egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: Dr. Vígvári András egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tárgy keretében a hallgató elsajátítják a közszektor menedzsment stratégiai és taktikai vonatkozásait. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: A közszektor pénzügyi és számviteli információs rendszerének sajátosságai 2. hét: A közszektor pénzügyi beszámoló rendszerének fejlődési irányai (IFAC Standardok) 3. hét: A közszektor menedzsment céljai, a 3”E” koncepciója (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) 4. hét: A közfeladat ellátás lehetséges szervezeti keretei. Előnyök és hátrányok, költségek és hasznok. 5. hét: Stratégiai tervezés lehetőségei a közszektorban. 6. hét: Hagyományos költségvetési tervezési módszerek. 7. hét: A programköltségvetés fogalma, alkalmazásának előnyei. 8. hét: Költségszámítás a közszektorban 9. hét: Teljesítmény mutatók szerepe, teljesítmény mutatók számítása. 10.hét: A költség-haszon elemzés alapjai 11.hét: Teljesítményellenőrzés, teljesítmény management. 12.hét: A közszektor belső irányítási rendszerének (internal controls) fogalma, jellemzői. 13.hét: A belső és külső ellenőrzés a közszektorban. 14.hét: Az államháztartás különböző alrendszerei értékelésének specifikumai 15. hét: Közszolgáltató vállalatok irányításának és teljesítmény értékelésének speciális kérdései

32


KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy félévközi jeggyel zárul, amelynek feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Allen – Tommassi: Managing public expenditures OECD Paris, 2001. Magyar kiadása folyamatban

33

BME GTK


5. ELLENŐRZÉS ÉS KÖNYVVIZSGÁLAT ADATOK Kötelezően választható tárgy Szemeszter: Kiméret: Kredit: Nyelv:


TÁRGYFELELŐS: Matheika Márcziusné, egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék ELŐADÓK: Matheika Márcziusné, egyetemi docens, Pénzügy és Számvitel Tanszék Karai Éva egyetemi tudományos munkatárs, Pénzügy és Számvitel Tanszék Korom Erik PhD, Pénzügy és Számvitel Tanszék A TANTÁRGY CÉLKITŰZÉSE: A tantárgy kapcsolódik a kontroller feladataihoz, de ismeretanyaga lefedi a mérlegképes könyvelő szakképzettség követelményrendszerét is. A hallgatók a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmassá válnak a vállalkozások működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében ismerniük kell az Európai Unió ellenőrzéssel foglalkozó intézményrendszerének felépítését, s az egyes szervezeti egységek feladatait, a korszerű ellenőrzési irányelvek tartalmát, a modern ellenőrzési (főként a támogatásoknál alkalmazott) módszerek alapvető jellemzőit, területén várható harmonizációs jellegű intézkedések lényegét, a tulajdonosi, a szakértői jellegű, a számviteli tevékenység ellenőrzési módszereit és feladatait, a szabályszerűség követelményeit, a vizsgált szervezet tevékenységének értékelési módszereit, a hibák kijavítására szolgáló írásbeli javaslat összeállítását. A TANANYAG TÉTELES FELSOROLÁSA: 1. hét: Az ellenőrzés fogalma, tartalma és rendszere. 2. hét: Az ellenőrzés általános módszertana és eszközei (követelmények, tényhelyzet megismerésének általános és konkrét eszközei, az ellenőrzés logikai eszközei). 3. hét: Az ellenőrzés vizsgálat előkészítése, helyszíni vizsgálat, megállapítások írásba foglalása, realizálása), az ellenőrzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek.

34


4. hét: A belső ellenőrzés formái: vezetői ellenőrzés, munkafolyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés), feladatai, eszközei, követelményrendszere és fajtái. 5. hét: A felügyelő bizottsági ellenőrzés, a könyvvizsgálói ellenőrzés lényege. 6. hét: A belső szabályozás rendszere, a tervezés rendszere. 7. hét: A pénzellátás és a készpénzforgalom, a költséggazdálkodás, a létszám- és bérgazdálkodás ellenőrzési feladatai. 8. hét: A készletgazdálkodás, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás, a vagyonvédelem ellenőrzési feladatai. 9. hét: A piaci tevékenység, a műszaki fejlesztési tevékenység, a termelő és az áruforgalmi tevékenység ellenőrzése. 10.hét: Ellenőrzések számvitele. Hibafajták. Példa az ellenőrzések számvitelére. 11.hét: Az éves beszámoló ellenőrzése. 12.hét: A könyvvizsgálattal összefüggő alapvető kérdések, beleértve a könyvvizsgáló adatokkal való ellátását is. A könyvvizsgálat megállapításai. 13.hét: A külső ellenőrzés egyéb formái: ÁSZ, KEHI, APEH, Vámhatóság stb. 14.hét: Az ellenőrzés és a belső audit kapcsolata. 15. hét: Gyakorlat: Összefoglaló esettanulmány megoldása. KÖVETELMÉNYEK, SZÁMONKÉRÉS: A tárgy félévközi jeggyel, amelynek feltétele a félévközi írásbeli feladat legalább „megfelelt” szinten történő teljesítése. KÖTELEZŐ/AJÁNLOTT IRODALOM: Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és módszertana (Perfekt Kiadó 2002) Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz (Perfekt Kiadó 2002)

35

KONTROLLING SZAKIRÁNY

Recommend Documents