LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 6. Nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok 6.1. A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakulásának háttere 6.2. A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakításának elvei 6.3. A rendszerkapcsolatok megvalósításának gyakorlata 6.4. EU-s törekvések a nagytérségi logisztikai/ áruszállítási rendszerkapcsolatok kialakítására 6.5. A magyarországi helyzet áttekintése
6.1. A nagytérségi rendszerkapcsolatok kialakulásának háttere A termékelőállítási folyamatok integrációja • az 1960-as évektől
A forgalmi folyamatok integrációja • az 1970-es évektől
A szolgáltatási folyamatok integrációja • az 1980-as évektől
GLOBALIZÁCIÓ
Az integráció folyamata és hatásai
6.2. A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakításának elvei Az integrált ellátási lánc szemlélet Másod Első vonalbeli szállítók A
Első Másod vonalbeli vásárlók ABBC
AB
B BC
Termelési folyamat
ABBC ABBC ABBC
C Ellátás (beszerzés)
ABBC
Termelés Integrált ellátási lánc
Elosztás (értékesítés)
• Kialakulásának háttere ¾ a beszállítások mennyiségének növekedése az ellátási oldalon (gyakran 20-30 első vonalbeli és 100 - 200 másod-, illetve harmad-, negyed szintű beszállító);
¾ a beszállítók térbeni kiterjedtsége (gyakran több száz vagy több ezer km távolságról beszállítás);
¾ a térben kiterjedt értékesítési piacot kiszolgáló elosztási hálózat az elosztási oldalon.
• Jelentősége ¾ az anyag- (információ- és pénz-) áramlási folyamatok határok nélküli összekapcsolásának lehetősége;
¾ a termékpályák szervezési lehetőségének megteremtése.
A szervezett termékpálya koncepció
• Megvalósításának célja
¾ az azonos használati értékű termékek útjának menedzselése a teljes (integrált) ellátási láncban
• Megvalósításának elve ¾ a termelési folyamat központba helyezésével (anyag- és információáramlás szempontjából) összekapcsolni az ellátói fogyasztói (felhasználói) környezetet
• Megvalósításakor megoldandó főbb feladatok ¾ a készletezési/raktározási csomópontok helyének megválasztása; ¾ a csomópontok közötti szállítási igények ésszerű kielégítése; ¾ a fogyasztók (felhasználók) minőségi kiszolgálása.
Célok és célkonfliktusok a szervezett termékpályán • Célok: - a kiszolgálási, a rendelésteljesítési színvonal (szállítási készség) növelése; - a rugalmasság, a megbízhatóság növelése (alkalmazkodás a piaci igényekhez); - a készletezési/raktározási és szállítási költségek csökkentése. • Konfliktusok: - a készletek csökkentése ⇔ kiszolgálási színvonal növelése; - a készletek csökkentése ⇔ a rugalmasság növelése; - a szállítási költségek csökkentése ⇔ a rugalmasság növelése; - a szállítási költségek csökkentése ⇔ a készletek csökkentése.
A készletezés, raktározás, szállítás, kiszolgálás összhangjának megteremtése • A hálózatba telepítendő készletezési/raktározási csomópontok meghatározásának elve (Schary-Larsen modell)
6.3. A rendszerkapcsolatok megvalósításának gyakorlata A logisztikai áruszállítási rendszerkapcsolatok • Megvalósítása
¾ közvetlen áruszállítási kapcsolat az ellátó és a felhasználó között, a logisztika 6M elv szerinti elvárásait kielégítve;
¾ sajátos technikai, technológiai, szervezési megoldásokat kíván;
¾ az ellátó és a felhasználó közötti szállítást mozgótárolásként kezeli.
• Megvalósításának igénye a jövőben tovább növekszik ¾ a beszerzések, értékesítések földrajzi távolsága növekszik; ¾ a JIT-elv alkalmazásának jelentősége tovább nő; ¾ a beszállított félkésztermékek, alkatrészek mennyisége növekszik.
Az integrált ellátási láncra, a szervezett termékpályára épülő rendszerkapcsolatok • Megvalósításának elvei
¾ a legrövidebb pályák kialakítása; ¾ a legrövidebb átfutási idők megvalósítása; ¾ a legkisebb halmozott logisztikai költségek melletti (de minőségi) kiszolgálás. • Megvalósításának gyakorlata
¾ hálózatok kialakítása; ¾ a beszállító és a gyártó (szerelő) üzemek között ellátó központok;
¾ a gyártó és a fogyasztó (vásárló) között elosztó központok.
• A kapcsolatok részét képző ellátó-elosztó központok
¾ gyűjtési, elosztási, raktározási feladatokat oldanak meg; ¾ szerelési egységeket alakítanak ki, JIT-elvű beszállítást szerveznek az ellátási oldalon;
¾ csomagolást, címkézést, egységrakomány-képzést stb. végeznek az elosztási oldalon.
Az integrált készletezési/raktározási- szállítási rendszerkapcsolatok • Az ECR-technikához kapcsolódó elosztórendszer
• Az ECR technika megvalósításának elve
¾ regionális elosztóraktárak helyett rendező, átrakó terminálokat létesít;
¾ optimális szállítási (fuvarozási) struktúrákat működtet; ¾ csökkenti az elosztási folyamatban levő együttes készletet (mozgótárolás) .
• Kialakításának feltétele
¾ az értékesítési végpontoktól az ellátókig terjedő információs rendszer kiépítése;
¾ célirányos hardver- és szoftver rendszer alkalmazása; ¾ megfelelő közlekedési infrastruktúra rendelkezésre állása; ¾ a fogadási kézség megteremtése az értékesítési végpontokon.
• Alkalmazási területük ¾ napi fogyasztási cikkek (pl. élelmiszer-értékesítési hálózatok);
¾ gyógyszerértékesítés; ¾ általában a gyorsan cserélődő fogyasztási cikkek. (FMCG=Fast Moving Consumer Good)
Áruforgalmi és/vagy logisztikai szolgáltató központokra épülő rendszer- kapcsolatok • Értelmezése ¾ ÁFK: elsősorban a közlekedési alágazatok közötti fordító korong szerepét tölti be;
¾ LSZK: az előzőeken túlmenően a termelési, az ellátásielosztási folyamatokhoz kapcsolódó szolgáltató jellegű tevékenységet is végez;
¾ rendszerkapcsolat: az ÁFK-ok, a LSZK-ok, az alközpontok és a fuvaroztatók közötti kapcsolatok rendszere.
• Az ÁFK/LSZK-okra épülő rendszerkapcsolatok megvalósításának gyakorlata
¾ közlekedési csomópontokon áruforgalmi, gazdaságilag fejlett régiókban logisztikai szolgáltató központok létesítése;
¾ ezek között rendszeres vasúti és/vagy kombinált szállítási kapcsolat kialakítása (EC, IC személyszállító vonatok mintájára);
¾ az ÁFK-ok/LSZK-ok és az alközpontok között szervezett vasúti vagy közúti kapcsolat (hub&spoke).
• Megvalósításának előnyei ¾ országok, régiók közötti áruszállítási feladatok jól szervezett, költség- és környezetkímélő megoldása;
¾ a szállítási (eljuttatási) idők rövidítése; ¾ a közlekedési alágazatok közötti optimális munkamegosztás megvalósítása;
¾ a koncentrációból származó előnyök kihasználása, a korszerű technikák (pl. automatizált rakodás) alkalmazási lehetőségeinek megteremtése.
6.4. EU-s törekvések a nagytérségi logisztikai/áruszállítási rendszerkapcsolatok kialakítására Az európai integrációs folyamatok áruszállítási rendszerekre gyakorolt hatásai • Az áruszállítás fel- és leadóhelyei nagyforgalmú csomópontokra koncentrálódnak; • A csomópontok közötti szállítási feladatok környezetbarát közlekedési alágazatokkal oldhatók meg; • A diszperz (nehezen áttekinthető és szervezhető) szállítási struktúrák helyett jól szervezhető, lineáris kapcsolatok alakíthatók ki; • Európai, országos és regionális viszonylatban is kijelölhetők azok a gazdasági centrumok, klaszterek, amelyek körzetében a forgalmi csomópontok kiépíthetők.
Európára kiterjedő vizsgálatok és főbb eredményei • Gazdasági centrumok, klaszterek kijelölése Európában (1994); • Forgalmi áramlatok vizsgálata a centrumok, klaszterek között (EU-Komission, 1994); • Transz-európai közlekedési folyosók kijelölése, közlekedési hálózat kialakításának irányelvei (Kréta 1994, Helsinki 1997); • Multimodális kapcsolódási helyek, közlekedési csomópontok (ÁFK-ok, LSZK-ok, terminálok) kijelölésének elvei, megvalósításuk.
6.5. A magyarországi helyzet áttekintése LSZK-ok hazai létesítésére előzetes koncepció (1991-92) ¾ Kiindulási alapelv - logisztikai szolgáltatók igényforrás szerinti régiókba és jól megközelíthető helyre való telepítése; - a betelepülő multinacionális termelő, értékesítő cégek számára jól előkészített, korszerű infrastruktúrával rendelkező park felajánlása; - az áruforgalom koncentrálása, multimodális kapcslódási pontok kialakítása; - Nyugat-Európában formálódó hálózathoz való kapcsolódás.
¾ A kijelölt 10 régió
A megvalósítás és alaphelyzet változás • A megvalósítás gyakorlata és folyamata
¾ Sopron, Székesfehérvár, BILK • Alaphelyzet változás 1993-tól
¾ a cégek betelepülése felgyorsult; ¾ a gyártó cégek kialakították saját ellátási, majd késztermékelosztási rendszerüket, hálózatukat;
¾ az értékesítő cégek (különböző üzlethálózatok) kiépítették saját logisztikai hálózatukat;
¾ ezeknek a cégeknek (részben termékpálya koncepcióra alapozott) ellátási-elosztási rendszerei, illetve csomópontjai nem minden esetben vannak fedésbe a LSZK-ok létesítésére kijelölt csomópontokkal a betelepülésük megelőzte a LSZKok fogadókészségének megteremtését;
¾ az elmúlt 3-4 évben számos hazai vállalkozó, vagy vegyes vállalkozás létesített logisztikai szolgáltató központot, illetve létesítésük előkészítési fázisban van. (Harbor Park, M1 Business Park, Trans Sped, ÁTI-Depo stb.)
• Az alaphelyzet változásával összefüggő kívánatos korrekciók ¾ a LSZK-ok létesítésére elfogadott koncepció felülvizsgálata az elmúlt években bekövetkezett struktúraváltozások figyelembe vételével;
¾ egyes régiókban LSZK helyett áruforgalmi központ létesítésének előtérbe helyezése, azaz a közlekedési alágazatok közötti fordítókorong szerep erősítése;
¾ a kombinált áruszállítás technikai feltételeinek javítása, a kombitermináli hálózat kialakítása az áruforgalmi központok létesítésével és a transz-európai közlekedési folyosók fejlesztésével összhangban.
