BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
Kedves Hallgatók! Gratulálunk, hogy elérkeztetek a szakosodáshoz, ahhoz a ponthoz, hogy el kell döntenetek, a jövő logisztikai mérnökeként a szakma mely rejtelmes zugaiba kívántok mélyebb betekintést kapni! Mivel a kari átalakulások követeztében a rendelkezésre álló információ nem mindig átlátható, összegyűjtöttük a tantárgyak tartalmával kapcsolatosan a „tutit”. Segíteni szeretnénk a választásban, a lehetőségek közötti eligazodásban. Ezért készítettük az ALRT által felkínált lehetőségekből ezt a kivonatot, amelyet ajánlunk figyelmetekbe. Kellemes eligazodást, s ha valakinek kérdése van, bátran tegye fel! (
[email protected])
Szállítási logisztika
Csomagolás technika
Termelés tervezés és irányítás
Folyamat modellezés és szimuláció
Hajtáselemek Anyagmozgatási folyamatok Raktározási folyamatok és raktártechnikai berendezések
Termelési logisztka
Szállítási logisztika
Robottechnika
Intelligens gépek
Folyamat modellezés és szimuláció
Log. rend. ir. és aut. technikája II.
Anyagmozgató gépek és eszközök II.
Közös tantárgy
Anyagmozgatási folyamatok
Átrakó berendezések
Termelési logisztka
Log. rend. ir. és aut. technikája II. Anyagmozgató gépek és eszközök II.
Logisztikai folyamatok Ellátási-elosztási rendszerek Logisztikai projekt
Logisztikai folyamatok szakirány ALRT
1
Műszaki logisztika
Identifikációs rendszerek Logisztikai projekt
Műszaki logisztika szakirány A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
Tantárgy
A logisztikai hálózatok vérkeringése az áruszállítás, artériái a hálózati csomópontok. A tantárgyban megismerhetitek, hogy milyen technológiák segítségével tudjuk fenntartani ezt a vérkeringést, és milyen infrastruktúra szükséges a mindennapos logisztikai feladatok lebonyolítása érdekében. Az elmúlt évtizedben a logisztika világméretű iparággá nőtte ki magát, amelynek megkerülhetetlen eleme a logisztikai szolgáltatás. Segítségünkkel megismerheted, hogyan épül be az áruszállítás a logisztikai szolgáltatások rendszerébe, és miben különböznek egymástól technológiai és szervezési szempontból az egyes áruszállítási feladatok. Az áruszállítási rendszerek speciális megjelenési formái a városok áruellátási feladatait támogató city-logisztikai megoldások. A tantárgy rámutat arra, hogy miért olyan különleges feladat a városokban található célpontokra eljuttatni az árut, milyen feltételeknek kell megfelelni, és milyen megoldási lehetőségekkel lehet támogatni ezeket a feladatokat. Információs rendszerek nélkül az áruszállítás is működésképtelen. Itt megtanulhatod, hogy milyen speciális logisztikai informatikai megoldások támogatják az áruszállítási feladatokat.
Szállítási logisztika ALRT
Mit tanultok? Mintatanterv 4. félév
2
Miért tanuljátok?
Az előbbi példával élve, ha egy logisztikai mérnök nincsen tisztában ezzel a témakörrel, az körülbelül olyan súlyos probléma, mintha egy orvos nem ismerné az ember keringési rendszerét. Nincsen olyan speciális vállalati logisztikai terület, ahol ezzel a témával legalább közvetett módon ne találkoznál majd a mindennapi munkád során. Mivel a termékek árában is megjelenő logisztikai költség egyik jelentős összetevője az áruszállítás szükségességéből fakad, így állandó dilemma, hogy hogyan tudjuk az optimális áruszállítási rendszert felépíteni, a megfelelő áruszállítási technológiát megtalálni. A logisztikai hálózatok, így a benne működő vállalatok működési hatékonyságát tehát jelentősen befolyásolják az áruszállítási rendszerek, így ha jól ismerjük az alkalmazható technológiai és szervezési megoldásokat, akkor nagyobb eséllyel tudjuk hatékonyabban működtetni a nagy rendszereket és a vállalatunkat is. Nem is beszélve olyan speciális szakterületekről, mint pl. a city-logisztika, amely sajnos méltatlanul elhanyagolt, de annál fontosabb lesz a jövőben a fenntarthatóság és a városok élhetőségének megteremtése szempontjából. A közületek kikerülő lelkes logisztikai mérnököknek köszönhetően (a kritikus tömeg elérése után) talán a jövőben netán még odáig is eljuthatunk, hogy egyszer lesz Budapestnek is city-logisztikai rendszere.
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
Miért tanuljátok?
Csomagolástechnika
Tantárgy
ALRT
Mit tanultok? Többet akarsz tudni a csomagolásról annál, mintsem hogy ez az a papír, amibe az ajándékok be van bugyolálva? Ebben a tantárgyban megtanulhatjátok mit jelent a csomagolás, mint tevékenység, illetve mint jelent, mint eszköz a logisztikában. Hogyan segíti a logisztikai tevékenységet a csomagolás, illetve önmaga milyen járulékos logisztikai feladatokat generál? Szeretnéd tudni, hogy mozgatási egységet kialakítani a rakodólap alkalmazásán kívül még hogyan lehet? Hogyan lehet egy csomagolás gazdaságos, netán intelligens? Mi a csomagolástervezés és milyen összefüggések vannak a csomagolás és a terméktervezés között? Hogyan épül be a csomagolási technológia a mindennapjainkba? Itt választ kaphatsz mindezekre.
A logisztikai mérnöknek az egyik legjobb barátja s egyben legádázabb ellensége is a csomagolás. Tipikus se vele, se nélküle helyzet. Korszerű csomagolási technológiák és rendszerek ismerete nélkül nagy bajban lennénk az áruszállítás, a raktározás, illetve a rakodás során is. Számos olyan logisztikai feladatot lehet említeni, amely esetében speciális mozgatási egységképzési feladatot kell megoldani. Pl. bizony komoly kihívás az anyagkezelés a termelésben, de említhetjük a citylogisztikai rendszereket is, vagy a speciális körülmények között zajló áruszállítási és rakodási feladatokat. Mindezek mellett egyúttal állandó problémát jelent a megfelelő csomagolószerek biztosítása, a keletkező hulladék és göngyöleg kezelése, amivel valamit szintén kezdeni illik. Garantáljuk, hogyha ezt a tárgyat elvégzed, csomagolástechnológus biztos nem leszel, de számos olyan ismeretre fogsz szert tenni, ami a mindennapos logisztikai mérnöki tevékenységed szempontjából nagyon hasznos lesz.
Intelligens gépek
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
A tárgy a gépi intelligencia megvalósíthatóságával, a területen alkalmazott módszerekkel foglalkozik. Az órák során megismerhetitek azokat a módszereket, melyeket az intelligens működést végző gépek és rendszerek alkalmaznak (neurális hálózatok, fuzzy logika, szakértői rendszerek, ágens alapú rendszerek...), valamint a téma logisztikai alkalmazásait. Nem csak a „nagy elméletet” kívánjuk átadni, az anyagban számos alkalmazási példa is helyet kap.
A logisztikai mérnököt körbevevő műszaki-informatikai környezet folyamatosan fejlődik. A mesterséges intelligencia korunk egyik legdivatosabb hívószava, így a logisztikában alkalmazott különféle berendezések, rendszerek is egyre intelligensebbé válnak. Azért, hogy a végzett logisztikai mérnök egy-egy ilyen rendszer működését, korlátait, alkalmazási területeit reálisan meg tudja ítélni, szükséges a vonatkozó ismeretek áttekintése.
3
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
Termeléstervezés és Folyamatmodellezés irányítás és szimuláció
Tantárgy
ALRT
4
Mit tanultok? Mintatanterv 5. félév
Miért tanuljátok?
A tárgyban a logisztikai folyamatok modellezésének kérdéseivel foglalkozunk. Meg fogjátok ismerni azokat a módszereket, melyekkel a folyamatokat le lehet írni, és így kezelhetővé lehet tenni. Célunk az is hogy gyakorlatban is hasznosítható ismereteket nyújtsunk. Ezért a tárgy keretén belül megtanuljátok egy egyszerű de rendkívül jól használható logisztikai szimulációs szoftver – a Simul8 – használatát is.
Logisztikai mérnökként nagyon fontos, hogy az általatok üzemeltetett rendszerek működését vizsgálni és értékelni tudjátok, fejlesztési javaslatokat tudjatok tenni. Ez a tárgy a szimulációs technikák elsajátításával azt a nélkülözhetetlen eszközt adja a kezetekbe, amellyel a logisztikai mérnök az elképzeléseit korszerű módon igazolni tudja a vezetőség, a vállalatvezetés felé, így segítve ezek későbbi megvalósulását.
A tantárgy keretében a termelési folyamatok tervezésének és irányításának alapvető elemeit mutatjuk be. Megismerhetitek a termelést jellemző mérőszámokat, és azokat az eszközöket, amelyek a korszerű gyártórendszerek működésének megértéséhez és irányításához szükségesek. Ilyenek például a termelés optimális fizikai felépítésének kérdése, kihasználtságának és működési költségének meghatározása, valamint a termelési modellek, illetve ezek döntési és beavatkozási paraméterei.
A logisztikai mérnök számára az üzemi környezetben elengedhetetlen a termelés szempontjainak ismerete, és az itt dolgozó szakemberek gondolkodásmódjának valamint szóhasználatának megértése. Csak így válhattok a termeléstervező mérnökök méltó partnereivé a vállalat belső logisztikai folyamatainak kialakítása, és operatív üzemeltetése során.
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
Tantárgy
Mit tanultok?
Miért tanuljátok?
Hajtáselemek
A tantárgy ismerteti a korszerű hajtásrendszerek és azok részegységeinek többségében előforduló szerkezeti elemek fő csoportjait, működési alapelveit, kialakítási elveit és szempontjait, valamint méretezésük/kiválasztásuk alapelveit. Megismerhetitek a leggyakrabban előforduló szerkezeti megoldásokat, azok speciális tulajdonságait és alkalmazási területeit. A gyakorlatok során egy féléves tervezési feladatot kaptok, kisebb számítási feladatokat oldotok meg, valamint számítógépes foglalkozások keretében a Solid Edge 3D modellező szoftvert ismerhetitek meg.
A műszaki logisztikai szakterületen tevékenykedő logisztikai mérnökök pályafutásuk során gyakran találkozhatnak olyan igénnyel, hogy egy adott feladatra célgépet kell kialakítani. Ennek legegyszerűbb módja a kereskedelmi forgalomban kapható részegységekből összeállítani a berendezést. A különböző részegységek jellemzőinek összeillesztése, az illesztőelemek tervezése alapszintű mérnöki feladat. A gyártók weboldaláról az egyes berendezések gyakran 3D modellként letölthetőek. Ehhez megfelelő 3D-s környezetben könnyen lehet csatlakozó és tartóelemeket tervezni, azokat a gyártás számára előkészíteni. A tárgy az ehhez szükséges tudás alapjait teremti meg.
Robottechnika
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
A tárgy keretén belül megismerkedhettek a robottechnika alapjaival, az alapfogalmakkal, a robot, mint automatizált berendezés funkcionális felépítésével és működési elvével. Átnézzük a robotok különböző mozgásképességeit, szerkezeti elemeit, hajtástechnikai rendszereit. Ezen kívül a gyakorlatok alkalmával szert tehettek némi programozástechnikai alapokra is, mely hallgatóink számára ingyenes, viszont ugyanezért az egyetemen kívül 1000-3000 EUR-t kellene fizetni, így azt gondoljuk, aki veszi a fáradtságot, és érdeklődik a technológia iránt, jó befektetést is tesz.
Úgy véljük, a műszaki logisztikai szakterület szerelmesei számára napjainkban ez az ismeretanyag is nélkülözhetetlen. Gyakorlati munkátok során számtalan esetben találkozhattok olyan igénnyel, amikor ráébredtek, ezt a problémát csak egy jól kiválasztott robot alkalmazásával fogjátok tudni megoldani. Tantárgyunk olyan ismeretanyagot igyekszik átadni, aminek birtokában képesek lesztek egy problémára megfelelő robotot keresni, azt kiválasztani, illetve egyszerűbb esetekben, kellő körültekintéssel a programozását is el fogjátok tudni végezni.
ALRT
5
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
Tantárgy
Egyszerűen fogalmazva ez a tantárgy a „Raktározási folyamatok és raktártechnikai berendezések” és a „Szállítási logisztika” című tantárgyak testvérkéje. A mikrologisztikai rendszerekben (tehát pl. egy raktárban, egy termelőüzemben stb.) lebonyolítandó anyagáramlási folyamatokkal foglalkozik. Az mikrologisztikai rendszerek anyagáramlása a maga nemében szintén egyfajta vérkeringés, mégpedig az üzemek, raktárak stb. belső mikro vérkeringése. Ha figyelmes vagy, akkor olyan kérdésekre kaphatsz választ, hogy pl. hogyan lehet rendet vágni a sokszor iszonyatosan rendezetlennek tűnő anyagmozgatási feladatok között? Mit jelent az anyagáramlási topológia? Hogyan építsünk működő rendszereket azokból az anyagmozgató eszközökből, amelyekkel „Anyagmozgató gépek és eszközök I. és II.” című tantárgyból megismerkedtetek? Hogyan integráljuk az embert az anyagmozgatási folyamatokba? Hogyan értelmezzük az anyagmozgató rendszerek információs rendszereit? Hogyan irányítsuk az anyagmozgató rendszereket? Az üzemeltetésük során mire kell odafigyelni, hogyan kell ezeket a rendszereket bemérni? Hogyan kell észrevenni és feltárni a működés során fennálló problémákat? … és még sorolhatnánk. Ha mindez felkeltette az érdeklődésed, akkor hallgasd meg ezt a tantárgyat!
Anyagmozgatási folyamatok ALRT
Mit tanultok? Mintatanterv 6. félév
6
Miért tanuljátok?
Egy logisztikai mérnök így, vagy úgy, de előbb-utóbb szoros barátságot kell, hogy kössön az anyagmozgató gépekkel és rendszerekkel. Még akkor is, ha az irodában fog dolgozni és a gépek finom kis zizegése hidegen hagyja. A szerencsésebbek azonban mindennapos közelségben lesznek a shopfloor-on az anyagmozgatás ember-gép rendszereihez, akár egy raktárban, akár egy termelőüzemben fognak dolgozni. Mi több konkrétan olyan feladatokat fogsz kapni a főnökeidtől, aminek a lénye az lesz, hogy „találd ki”, „vizsgáld meg”, „elemezd” stb. hovatovább „tegyél javaslatot”…. hogy a rendszer jobban működjön! Azt gondoljuk, nem kell magyarázni, hogy ezek nélkül a bemutatott ismeretek nélkül nem túl nagy eséllyel vágsz neki ezeknek a mindennapos kihívásoknak, s igen nehéz dolog lesz sikerrel kivitelezni a feladatot. Sokszor még akkor sem lesz egyszerű, ha Te voltál a világbajnok „Anyagmozgatási folyamatokból”. Nem is beszélve arról, hogy ha arra adod a fejed, hogy végzett MSc-s logisztikai mérnökként ilyen rendszereket akarsz egyszer tervezni. A tantárgy ugyanis meghatározó alapozó ismereteket tartalmaz a korábban már beharangozott „Anyagmozgatási és raktározási rendszerek tervezése I. és II.” című eposzok megértéséhez.
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
Tantárgy
Mit tanultok?
Miért tanuljátok?
Raktározási folyamatok és raktártechnikai berendezések
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
A tantárgyban olyan naprakész ismereteket kaphatsz a raktárak működéséről, a benne zajló folyamatok szervezéséről, az alkalmazott logisztikai technológiákról, amellyel stabil alapokra helyezheted a tisztánlátásod ezen a területen, s megalapozhatod a jövőd az MSc képzésben. Az előadásokon hamar rájöhetsz, hogy a tárolásnak nem az egyetlen és kizárólagos módja, ahogy otthon a spájzban, vagy esetleg a saját szobánkban próbálunk pánikszerűen átvergődni a deponálási nehézségeken. Egyúttal nem is az, ahogy sok mai vállalat a low-cost logisztikai rendszereiben a talajra leteszi egymás hegyire-hátára az árukat, s esetleg egy tetőt dob rá, hogy legalább az eső meg a hó ne érje a terméket, de a falakat lehagyja az építményről, mert az már túl drága. Itt megtanulhatod, hogy a raktár egy kis ékszerdoboz, egy speciális mikrologisztikai rendszer, amelynek külön lelkivilága van. Vannak benne fura eszközök, berendezések, amelyekkel csodát lehet művelni, és egy kis leleményességgel, költséghatékony és egyben 21. századi módon akár nagyon sok árut is lehet nagyon kis helyen tárolni. Mindez persze nem olyan egyszerű, ugyanis a raktározási technológiát és a folyamatot meg kell tervezni, amelyben emberek, gépek, eszközök működésének folyamatos harmóniáját kell megteremteni. Egyúttal legalább olyan nagy kihívás egy ilyen korszerű raktári rendszer folyamatos üzemeltetése is. Itt ráébredhetsz, melyek azok a mindennapos problémák, amelyeket észre kell, hogy vegyél, és amelyekkel logisztikai mérnökként nap, mint nap meg kell küzdened.
A logisztikai hálózatok csomópontjain gyárak, termelőüzemek logisztikai létesítményei, illetve logisztikai központok és átrakóhelyek üzemelnek. A logisztikai mérnökök egy jelentős része, életének nagy részét ezen létesítmények raktáraiban éli le, de legalább is sokszor sétálgat keresztül rajta. A logisztikai csomópontokon üzemelő vállalatok jól működő raktárak, tárolási technológiák és szabályozott folyamatok nélkül működésképtelenné válnának. Belefulladnának a saját, illetve megbízóik termékeibe, semmit sem találnának meg, a rendszerben úrrá lenne a káosz, leállnának az anyagellátási folyamatok, aztán várhatnánk az árut hosszú kígyózó sorokban a szatyrunkkal a kezünkben a boltok előtt. Ha egy logisztikai mérnök nem szeretne ilyen szörnyűséget látni maga körül, akkor jó, ha tisztában van azzal, hogy ezen a káoszon hogyan lehet úrrá, illetve jobb esetben hogyan előzheti meg. Különösen hasznosak és szükségesek az itt tanult ismeretek, ha véletlenül arra adja a fejét a végzett BSc-s logisztikai mérnök, hogy főként egy ilyen raktár üzemeltetésével / vezetésével szándékozik letölteni a fél életét, vagy esetleg végzett MSc-s logisztikai mérnökként ilyen raktárakat szeretne tervezni, ugyanis a tantárgy inputja az MSc képzésben ismertetésre kerülő „Anyagmozgatási és raktározási rendszerek tervezése I. és II.” című eposzoknak.
ALRT
7
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
Tantárgy
Mit tanultok?
Miért tanuljátok?
Anyagmozgató gépek és eszközök II.
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
A tárgy első részében, a szakmai törzsanyagban megismerhettétek az anyagmozgató gépek elemeit, valamint a szakaszos üzemű anyagmozgató gépeket (targoncák, daruk). Időhiány miatt kimaradtak azonban a folyamatos üzemű szállítóberendezések (görgőspályák, szállítószalagok, serleges elevátorok, függőkonvejorok), amelyeket ebben a tárgyban pótolunk be. A tantárgyban megtanuljuk a folyamatos működésű gépek, géprendszerek alkalmazásának szempontjait, áttekintjük a főbb műszaki kérdéseiket, valamint rendszertechnikai alkalmazásukat.
A folyamatos működésű anyagmozgató gépek az ömlesztett anyagokkal, illetve darabárukkal dolgozó üzemek, átrakóhelyek gyakran alkalmazott anyagmozgató gépei, így minden logisztikai mérnöknek ismernie kell ezek alkalmazhatóságának műszaki hátterét, hogy üzemeltetési illetve fejlesztési kérdésekben „mérnökre emlékeztető módon” tudjon állást foglalni, javaslatokat készíteni. Nem is beszélve arról, hogy más tantárgyakban („Anyagmozgatási folyamatok” és „Raktározási folyamatok és raktártechnikai berendezések”) építünk erre a tudásra, ugyanis ezekben a tantárgyakban nincsen idő a géptechnikai kérdésekkel foglalkozni.
ALRT
8
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
Tantárgy
Mit tanultok?
Miért tanuljátok?
Ellátási-elosztási rendszerek
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
A logisztikai hálózatok gazdasági értelemben tulajdonképpen ellátási-elosztási láncok. A hálózati csomópontokon elhelyezkedő üzemek, logisztikai létesítmények stb. mögött pedig mindig ott bujkál egy-egy vállalat / cég / konszern. Így tehát ezek a rendszerek tulajdonképpen nem mások, mint vállalatokból álló hálózatok. Te is egy ilyen helyen fogsz dolgozni. Gondolkoztál-e már rajta, hogyan működik egy vállalat logisztikája? Milyen különbségek vannak egy termelő, egy kereskedő, és egy szolgáltató vállalat között logisztikai szempontból? A méret-e a lényeg? Miben különböznek logisztikai szempontból az egyes értékesítési csatornák? Hogyan alakulnak át a vállalati logisztikai rendszerek a jövő kihívásainak hatására? Szeretnél tisztán látni a következő fantasztikus betűszavak között: BOM, MRP, FPS, IPS, EOQ, POB, LFLA stb.? Itt rájöhetsz, hogy a hálózatok irányítása, működtetése során milyen összetett mindennapos, illetve stratégiai problémákat kell kezelni, hogy a kereslet és a készlet hogyan befolyásolja a hálózat, illetve a vállalatok hatékonyságát, továbbá milyen eszközök állnak rendelkezésre ezen problémák kezelésére. Ha érdekelnek ezek a kérdések, akkor ezt a tárgyat biztosan érdemes lesz meghallgatnod.
A tantárgy alapvetően a vállalatok két „végét” veszi górcső alá: a beszerzési és az értékesítési logisztikát, illetve a vállalatok kapcsolódását a hálózatban ezeken a vállalati szakterületeken keresztül. Bármilyen fura is, a logisztikai mérnökök jelentős része végül ezeken a területeken köt ki, s kap meghatározó feladatokat, ahol is ezeken a területeken az operáció, illetve később a folyamatok irányításának aktív résztvevői, és fejlesztői lesznek. A tantárgyban vizsgált területek alapvetően a logisztika adminisztratív részei, de a fizikai folyamatok mellett legalább olyan fontosak, ugyanis ezeken keresztül lehet befolyást gyakorolni a mindennapi vállalatműködésre, a vállalati logisztika és ezen keresztül a logisztikai hálózat hatékonyságára is. Sok logisztikai mérnök pontosan ezek miatt bizony ezeken az adminisztratív területeken kap folyamatfejlesztési feladatokat, és ilyen esetekben elengedhetetlen, hogy ezeket a területeket is megfelelő mélységben ismerje. Az itt tanultak tehát nélkülözhetetlen ismereteket nyújtanak a vállalati logisztikai folyamatokban történő eligazodásban, nem is beszélve arról, hogy az MSc képzésben a „Logisztikai folyamatok tervezése”, és a „Vállalati logisztika” című tantárgyak hatékony elsajátításához is nélkülözhetetlenek.
ALRT
9
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
Logisztikai identifikációs Átrakó berendezések rendszerek
Tantárgy
ALRT
10
Mit tanultok?
Miért tanuljátok?
Az anyagátadás mindig az anyagáramlási rendszerek kritikus pontját jelenti. Az optimális megoldás megtalálása a mozgatott objektumok és a rendelkezésre álló anyagátadási technológiák alapos ismeretét feltételezi. A tárgyban olyan rendszer komponensekkel és gépekkel foglalkozunk melyek átrakási feladatot látnak el. Nagy hangsúlyt fordítunk arra, hogy a tantárgy gyakorlatorientált legyen, így a tárgy keretén belül konkrét gyakorlati példák bemutatása történik, amelyeket szakmai kirándulások egészítenek ki.
A tárgy elmélyítő szerepet lát el, a műszaki logisztikai szakterület rajongói számára. A már korábban megismert műszaki megoldások kombinálásával sok olyan új megoldást is megismerhettek, amelyeket a későbbiekben a logisztika több területén (vállalatok belső anyagáramlási rendszerei, áruátrakó terminálok) közvetlenül hasznosítani tudtok.
Identifikációs rendszerek, más néven automatikus azonosítási, felismerési technika című tárgy a következő ismeretek elsajátítását foglalja magában: különböző vonalkód rendszerek, RFID technológiák, valamint speciális azonosításra alkalmas eszközök gyakorlati használatának megismerése, az ipari képfeldolgozás elméleti háttere, valamint a gyakorlatban használatos képfeldolgozás alapszintű használata. Az identifikáció szerepe a logisztikai folyamatokban, anyagmozgató berendezésekben, és a kapcsolat a vállalatirányítással.
Azonosításra a teljes logisztikai láncban szükség van. Minden logisztikai mérnöknek szükséges részletesen ismerni az egyes technológiák által kínált lehetőségeket, mivel csak így tud optimális rendszereket kialakítani. Pontosan ezek miatt, az automatikus azonosítási technikák egyes szegmenseivel, illetve azok felhasználói, alkalmazói szintű kérdéseivel már korábbi tantárgyakban (pl. „Logisztikai információs rendszerek”, vagy „Csomagolástechnika”) részletesen foglalkoztunk. A műszaki logisztika szerelmesei itt elmélyedhetnek a technikai részletekben is.
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
Tantárgy
Mit tanultok?
Miért tanuljátok?
Logisztikai projekt
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
Napjaink nagy logisztikai problémamegoldói azt az elvet vallják, hogy a logisztikai problémák megoldása során keletkező feladatok összességét projektként kell értelmezni. A logisztikai problémák megoldásához egyúttal általában vegyes kompetenciára van szükség, ugyanis senki sem érthet mindenhez tökéletesen (még a logisztikán belül sem). Ezek miatt több szakembernek kell együtt munkálkodni és eredményeket elérni. Azt gondoljátok, hogy projektben / projektcsapatban dolgozni olyan egyszerű? Látszólag! Majd bebizonyítjuk, hogy nem az. Persze azt is megmutatjuk, hogy hogyan kell. Megtanuljuk, hogy mi az a „projekt”? Mi az a projektszervezet? Melyek a legfontosabb szerepkörök? Hogy kell csapatban dolgozni? Hogyan kell szervezni egy projekt munkáját? Mi az a projektdokumentáció? Hogyan lehet mérni egy projekt teljesítményét / eredményességét? Mi az a projektköltség? Mindezek mellett pedig alkalmad lesz kipróbálni, hogy a megszerzett ismereteidet hogyan tudod hasznosítani egy konkrét feladat megoldásában. Nem is kérdés, hogy egy korszerű szemléletű logisztikai mérnöknek ezekre az ismeretekre szüksége van!
A logisztikai mérnökként tevékenykedők nagyon ritkán magányos harcosok. A magunkfajta emberek ritkán akarják egyedüliként megváltani a világot, egyedül feltalálni az „antigravitációt”, vagy hasonló innovációkat, vagyis általában csapatmunkában dolgozunk és érünk el eredményeket. Csapatban viszont megfelelő szaktudás mellett komoly innovációkat tudunk közös erővel véghezvinni. Egyszerűen szólva: egységben az erő. A tudásod egyúttal akkor jelenti számodra az igazi értéket, ha látod az összefüggéseket a tanultak között, tudsz szintetizálni, de legalább is megpróbálod ezt elérni. Sok mindent tanultál idáig, de meg kell tudni látni a fától az erdőt, s ebben gyakran azok vannak a segítségedre, akikkel együtt dolgozol, egy projektben tevékenykedsz. A maga nemében a majdani szakdolgozatod is egy hasonló projekt, csak általában egy kisebb projektcsapat (hallgató + konzulens(ek)) dolgoznak benne, bár előfordult már ettől eltérő helyzet is. A tantárgy olyan elengedhetetlen kérdésköröket világít meg, aminek hasznát láthatod, ha TDK munkában gondolkozol, szakdolgozatot írsz, illetve majdan a munkahelyeden kell projektcsapatban részt venned és problémákat megoldanod.
ALRT
11
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
Tantárgy
Mit tanultok?
Miért tanuljátok?
Termelési logisztika
A tárgy az utolsó mintatantervi félévben kapott helyet, célja, hogy a korábban tanult logisztikai ismereteket a termelési logisztika szempontjából rendszerezze. A tárgy támaszkodik a „Logisztikai hálózatok”, „Termeléstervezés és irányítás”, „Anyagmozgató gépek”, „Anyagmozgatási folyamatok” és „Logisztikai információs rendszerek” tárgyban tanultakra egyaránt. Az órákon a korábban tanultakat felhasználva gyakorlatorientáltan tekintjük át a termelési logisztikai rendszerekben jelentkező leggyakoribb problémákat valamint ezek kezelését.
Várhatóan sok végzett logisztikai mérnök kolléga fog nagyobb termelő üzemek logisztikai osztályán elhelyezkedni, így az ebben a tárgyban megtanult ismeretek közvetlenül hasznosíthatók lesznek. A más logisztikai területen elhelyezkedők számára sem érdektelen azonban megismerni, hogy a termelés során milyen logisztikai problémák jelentkezhetnek, mert közvetetten szinte minden logisztikai szakember kapcsolatba kerül előbb-utóbb a termeléssel.
Logisztikai rendszerek irányítás és automatizálás technikája II.
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
A tantárgy első részében mindenki egy gyakorlat orientált tananyagot kapott, amelynek köszönhetően kicsit jobban bele fog látni az automatizált rendszerek irányítását végző PLC-k működési sajátosságaiba, így jobban megértitek, hogy egy adott gép mitől, miért és hogyan működik. A második rész az előzőekben tanultak továbbvitele. Egy üzemben igen gyakori, hogy több PLC-t kell alkalmazni az irányítási feladatok megvalósítására. Ilyen esetekben nem ritka, hogy ezek a gépek egymással hálózatba kötve működnek, és kommunikálnak. Ezek miatt ebben a tantárgyban elsősorban az ipari PLC-kből épített hálózatok működése terén szereztek tapasztalatokat.
Egy korszerű termelő rendszerben egy gép egyre fontosabb alkotóeleme a működését vezérlő egység. Emiatt nem ritka, hogy a logisztikai mérnök közvetlen kapcsolatba kell, hogy kerüljön a PLC-kkel. Nyilvánvalóan nem lehet célunk professzionális PLC programozó szakembereket képezni, hiszen ennek a kompetenciának az elsajátításához sokszor hosszú évekre van szükség. Az gondoljuk azonban, hogy a témakör alapfokú ismerete a korszerű logisztikai mérnöki tudás elengedhetetlen tartozéka lesz a jövőben, s több kollégát akár erre a rendkívül szép, és kihívásokkal teli szakterületre terelgethet.
Várunk sok szeretettel! ALRT
12
A „Logisztikai folyamatok” és a „Műszaki logisztika” szakirány tantárgyainak ismertetése
