2010. VI. évfolyam 10. szám, október
Havonta megjelenő ingyenes programmagazin
25 20 20
20A 26 26 20A
2
20
MAGYAR-ROMÁN
DOKUMENTUMFILM I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49
FESZTIVÁL
2010. október 4–10., Csíkszereda
Helyszín: Csíki Játékszín
20A
2010-ben is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 €
Belső borító Egy lapszám: 130 €
1 belső oldal Egy lapszám: 80 €
½ belső oldal Egy lapszám: 50 €
BEKÖSZÖNTŐ tartalom
Kedves Olvasó!
PROGRAMON – OKTÓBER
Október igazi őszi hónap. Az egyre hűvösebbre forduló időjárást ellensúlyozza a természet őszi, színpompás ragyogása. Az őszi hangok, illatok, a levélégetés, az állatok bevackolásának nesze, a szunnyadó nap sugarainak árnyjátéka, ez az a szépség, amely csupán néhány hétig tart, s amely elsősorban az októberi hónap varázsa. Ebben a szépséges nyugalomban csak rövid ideig van részünk, és nem tanácsos kihagyni. Vidékünk színpompás látványa mellett számos kulturális és szabadidős programot is kínál az október. A hónap elején az idősebb korosztályt köszöntjük az Idősek Nemzetközi Napja alkalmából. Fennállásának 15. évfordulóját szakmai fórummal ünnepli a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség Csíkszeredában. Az őszi eltevések hagyományát erősítve, ismét lesz Helyi és Hagyományos Termékek Vására, ahol a helyi és hagyományos élelmiszerek mellett kézműves termékek is kaphatóak lesznek. Egy év szünet után ismét Film.dok – magyar–román dokumetumfilm-fesztivál! A hatodik kiadás szervezőházigazdái Beke Mihály András elnök és Farkas György fesztiváligazgató idén is igazi filmes ünneppé kívánják tenni az október 4–9. között zajló fesztivált mind a szakma, mind a közönség számára. Albumbemutatóval egybekötött kiállítással köszönti Csíkszereda október 8-án Márton Árpád képzőművészét, pedagógust születésének 70. évfordulója alkalmából a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola aulájában. Történelmünk magasztos pillanatára emlékezünk október 23-án – az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének emlékére szervezett csíkszeredai ünnepségek immár hagyományos központi helyszíne a Magyar Köztársaság Főkonzulátusa melletti ’56-os tér. Élményben gazdag, kellemes őszi napokat kívánok a szerkesztőségünk nevében. Mihály Réka
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Cserkésztörténeti kiállítás / 4 Állandó kiállítások / 5
szereda.Origo
Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Gazdasági ügyintéző: Főcze Mária Franciska Lapterv, nyomdai előkészítés: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda, www.gutenberg-art.ro Nyomda: Alutus Rt. 3
Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464 E-mail:
[email protected]; www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester
CSÍKI JÁTÉKSZIN Októberi játékrend / 7 William Shakespeare: MACBETH – bemutató előadás / 8 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY 15 éves a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség / 10 Idősek Napja Csíkszeredában / 10 Mária Út Székelyföldön – konferencia / 12 Film.dok 6. – Román–Magyar Dokumentumfilm-fesztivál / 14 Márton Árpád – kiállítás-megnyitó és könyvbemutató / 18 Helyi és Hagyományos Termékek Őszi Vására / 22 Projekt 3 – képzőművészet projektben / 23 Emlékezés a holokauszt áldozataira / 24 Október 23. – emlékünnepség az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján / 25 Köllő Margit textilművész és Sárosi Csaba grafikus album-bemutatója / 28 Dr. László Gábor: Életem és a székelyföldi faipar – könyvbemutató / 29 SPORTNAPTÁR / 26 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 31 A Corvina Könyvesház ajánlója / 33 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 34 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 35 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 37 CSÍK-INFO-SAROK / 38
CsíKI sZÉKElY MÚZEUM
Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro
CsErKÉsZtÖrtÉNEtI KIÁllítÁs 2010. október 2. – november 2. a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma mutatkozik be a Csíki székely Múzeumban: a cserkészet több mint 160 országban megközelítőleg 36 millió tagot számlál. az erdélyi cserkészszövetség idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, hiszen 1990 februárjában néhány öreg cserkész és lelkes támogató – 40 év betiltás után – újra-alakította az erdélyi magyar cserkészmozgalmat. a mozgalom gyökerei 1911 februárjáig nyúlnak vissza, amikor székelyudvarhelyen Z. sebess József tanár vezetésével megkezdte működését az első erdélyi cserkészcsapat. a kettős évforduló margóján a romániai Magyar Cserkészszövetség (rMCssZ) kiállítást szervez, melynek anyagát a Gödöllői Városi Múzeumban látható gyűjteményéből, magángyűjteményekből, öreg cserkészek által őrzött ereklyékből válogatták. a kiállítás megmutatja, hogy száz év életkörülményeinek, változásainak ellenére a különböző korok fiataljai életük nagy kérdésére választ találhattak az önnevelés, a talpraesettség, a közösséghez való hűség elsajátítása során. az állandóság, mozdíthatatlanság, maga a történelem keveredik az új lendülettel, a kalandvággyal. a hétvégi interaktív foglalkozások, kézműves tevékenységek, táborépítés pedig lehetőséget adnak arra, hogy a látogatók maguk is cserkészekké váljanak. a kiállítás nemcsak fiataloknak, hanem szülőknek, pedagógusoknak, minden érdeklődőnek (és szkeptikusnak) egyaránt érdekes és tanulságos. a cserkészet nemcsak nagyszerű időtöltés a fiataloknak, a nevelés legszebb eszköze a felnőtteknek, de a generációs szakadékot átívelni tudó eszköze lehet az időseknek is – hiszen az élmény közös. Ennek a közös élménynek megtapasztalására várjuk a látogatókat október 2. és november 2. között a Csíki székely Múzeumba. salló Emőke kiállítás-szervező, rMCssZ G. dávid biborka Pr-menedzser, Csíki székely Múzeum
látogatói információk:
CsErKÉsZtÖrtÉNEtI KIÁllítÁs 2010. október 2. – november 2. kedd−vasárnap: 9.00−17.00 óra látogatható az állandó kiállításokra váltott belépővel: teljes árú belépő: 5 lej Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 2,5 lej 4
CsíKI sZÉKElY MÚZEUM
Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro
a CsíKI sZÉKElY MÚZEUM ÁllaNdó KIÁllítÁsaI MEGMENtEtt sZaKrÁlIs KINCsEINK a látogatók fotódokumentáció segítségével betekintést nyerhetnek a restaurálási műhelytitkokba és megcsodálhatják a művelődési és kultúrtörténeti szempontból oly értékes csíksomlyói ferences hagyatékot, 13–17. századi kéziratokat, nyomtatványtöredékeket, 18–20. századból származó pergamen- és papírokleveleket, valamint szobrokat, táblaképeket, feszületet, ikonokat, búcsús lobogókat. a kiállításon megtekinthető domokos Kázmér csíksomlyói rendházfőnök 17. századi miseruhája is.
a CsíKsoMlYóI FErENCEs NYoMda És KÖNYVKÖtő MŰHElY a kiállítás a ferences rend erdélyi működésének legvirágzóbb helyszínét és korszakát mutatja be, tartalmi tekintetben Erdély-szerte egyedülálló: a Kájoni János által alapított csíksomlyói nyomda három évszázados tevékenységét szemlélteti, közel 125 nyomtatvány és kötés, valamint a nyomda fennmaradt felszerelése tekinthető meg. a műhely díszítőszerszámai (görgetők, bélyegzők, filéták) rézből készültek a 17–18. században, s felbecsülhetetlen értékű ötvösmunkák. a kiállítás reprezentatív darabja a Kájoni János korában készült és a 18. század végén felújított kézisajtó.
HaGYoMÁNYos NÉPI MEstErsÉGEK CsíKbaN – néprajzi alapkiállítás a Csíki székely Múzeum több mint hét évtizedes fennállása óta kiemelt jelentőséget tulajdonít a székelység tárgyi és szellemi örökségének begyűjtésére, feldolgozására, megóvására és bemutatására. az intézmény őrzi Erdély egyik leggazdagabb néprajzi gyűjteményét, és tradícióihoz híven, különös figyelmet fordít kulturális örökségünk bemutatására. a kiállítás területileg a történelmi Csík megye több néprajzi zónáját öleli fel: Csík, Gyergyó, Gyimesek és Kászon vidékét. a népi mesterségek közül a legfontosabbakat és legelterjedtebbeket mutatják be: famegmunkálás, a fazekasság, a kovácsmesterség, valamint a népi textilipart. Emellett látható a székely, csángó, magyar és román népviselet több darabja, valamint egy lakásbelső: a székely tisztaszoba. a kollekció a régió technikatörténetének alapvető jellegzetességeit ismerteti, a látogató kompakt fogalmat alkothat a tradicionális székely népi életmódról és népművészetről.
Fotók: Nagy Gyöngyvér
5
CSÍKI JÁTÉKSZÍN
Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail:
[email protected], www.csikijatekszin.ro
A CSÍKI JÁTÉKSZÍN OKTÓBERI JÁTÉKRENDJE október 1. / péntek / 19.00 óra MACBETH – bemutató előadás, Bánk bán-bérlet
október 17. /vasárnap / 19.00 óra MACBETH – Liliomfi-bérlet
október 2. / szombat / 19.00 óra AZ EMBER TRAGÉDIÁJA – az Evangélium Színház előadása
október 21. / csütörtök / 19.00 óra ÉS A ZONGORISTÁVAL KI TÁNCOL? – Baczó Tünde mozgásszínházi előadása
október 3. / vasárnap / 19.00 óra MACBETH – Prospero-bérlet október 6. /szerda / 19.00 óra MACBETH – Don Juan-bérlet október 7. / csütörtök / 19.00 óra MACBETH – Tiborc-bérlet október 12. / kedd / 19.00 óra ÁTVÁLTOZÁS – Hunyadi László Kamaraterem október 15. / péntek / 19.00 óra MACBETH – Hamlet-bérlet
október 23. / péntek / 19.00 óra ÁTVÁLTOZÁS – Hunyadi László Kamaraterem október 26. / kedd / 18.00 óra MACBETH – János vitéz-bérlet október 27. / szerda / 18.00 óra MACBETH – Sganarelle-bérlet október 29. / péntek / 19.00 óra ÁTTŰNÉSEK – Hunyadi László Kamaraterem – a Playback színházi társulat előadása
Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát! Kamaraelőadásainkra, a korlátozott ülőhelyek miatt, kizárólag elővételben árusítunk jegyeket! Az előadás megkezdését követően nem áll módunkban a késve érkezőket beengedni! Felnőtt előadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják. Megértésüket köszönjük. 7
CSÍKI JÁTÉKSZÍN
Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail:
[email protected], www.csikijatekszin.ro
William Shakespeare: MACBETH – a Csíki Játékszín évadnyitó előadása Október elsején nyitja az évadát a Csíki Játékszín William Shakespeare egyik legtöbbet játszott tragédiájával, a Macbeth nagyszínpadi premierjével. Színházi körökben az a babona járja, hogy a darab címét, illetve a főhős nevét nem szabad kimondani, mert balszerencsét hoz, ezért Shakespeare „skót darabja”-ként emlegetik. Ki a rendező? – Gavriil Pinte, a bukaresti Rádiószínház rendezője, aki ötödik előadását rendezi a Csíki Játékszínnél. Az emlékezetes Madách-előadás és a jubileumi évadban bemutatott, a közönség tetszését elnyerő Hamlet után itt a folytatás, a Macbeth – Lőrincz András-Ernő és Zsigmond Éva-Beáta főszereplésével.
8
Amiért érdekel minket... Két történet rohan egymással szembe és ér össze a jelenben: a jóslat és a realitás. Macbethnek megjósolják élete soron következő eseményeit. A jót elhiszi, a megváltoztathatatlan rossz elkerülésébe pedig hitet vet. A jóslat pedig mindig rejtvény. Kérdés, hogy mit sikerül meghallani belőle annak, akire vonatkozik? Különlegessége... A szerző ezúttal takarékos volt a szavakkal, hiszen ez a legrövidebb drámája, de nem szűkölködött a történetszövés váratlan elemeivel, valamint az emberi bűn és kegyetlenség változatosságának megmutatásával. Budaházi Attila dramaturg
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA
Csíkszereda, Vár tér 1. sz., +40 266 315 120, www.szereda.ro
15 ÉVES A ROMÁNIAI MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI SZÖVETSÉG 2010. október 2. /szombat / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség – RMNSZ – 1995-ben alakult Alsócsernátonban 95 alapító taggal. Az elmúlt időszakban a tagok száma 471-ra nőtt, számos egyesületet befogadva Erdély minden tájegységéről. A szövetség a nemzeti hagyományok forrására épít, a népi kultúrát értékrendként kívánja felmutatni, fejlődését élő népművészetként elősegíteni. Célja a romániai magyar tárgyi kultúra értékeire és eszméire épített hiteles népművészeti tevékenység szolgálata és képviselete. Tevékenységével elősegíti a tagok helyi kezdeményezéseit, népművészeti tárgyak létrehozását, hasznosítását és terjesztését, valamint a tagszervezetek szervezési és vezetési módszereinek jobbítását. Szervezi a tagok tájékoztatását és információcseréjét, szakmai konferenciákat, amelyeken az alkotás aktuális és sajátos erdélyi vetületeit vitatjuk meg. A hazai sajátosságokat figyelembe véve, a szövetség 2000 májusától működteti a szakértői bizottságot, amely az alkotási területenkénti mesteri cím elérése céljából zsűrizi a termékeket, megalapítottunk több szakmai testületet és szakmai fórumokat szervezünk. Fennállásának 15. évfordulóját is szakmai fórummal ünnepli a szövetség Csíkszeredában. Szatmári Ferenc, az RMNSZ elnöke
IDŐSEK NAPJA CSÍKSZEREDÁBAN 2010. október 2. / szombat / Szakszervezetek Művelődési Háza Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, Hargita Megyei Nyugdíjasok Szervezete minden évben az idősek világnapja alkalmából ünnepi műsorral köszönti az idősebb korosztályt. Sütő András gondolatát idézve: „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” A mi világunk Önökkel: apáink, nagyapáink életével, munkásságával kezdődött. Önök építették számunkra azt a jelent, amelyben a mi generációnk egy újabb nemzedék jövőjét alapozhatja meg. Mindennapi munkánkhoz az elődök példáiból meríthetünk erőt, hitet és bátorságot. Kívánjuk, hogy az idősek az év minden napján érezzék a család, a társadalom megbecsülését. Érezzék, hogy szükség van az évek során felgyűlt tapasztalatokra, a megélt helyzetekre, melyek nem sűríthetők egyetlen elmondott történetbe. 10
Fotó: Kristó Róbert
Nemesvakolat
[ JA 3408 ]
[ JA 3404 ] [ S 2050-Y40R ]
Belső falfesték
erő • intenzitás • mélység www.trilak.ro
Eg ye di s z ín ek , m os t 30 % -kal olcsóbban, a Trilak p ar tn er ü z letek b en! Most „ugyanazért a pénzért ” erőtől duzzadó színeket is választhat!
COMCOLOR SRL – Csíkszereda, Hargita u., 2. sz. EMER-COM SRL – Csíkszereda, Akác u., 3/B sz. EMER-COM SRL – Csíkszereda, Nagyrét u., F.n. EUROCOLOR RETAIL SRL – Csíkszereda, Hargita u., 8. sz.
HARMÓNIA SRL – Csíkszereda, Rét u., 83. sz. SAZY TRANS SRL – Csíkszereda, Taploca u., Gyergyószentmiklósi kijárat PÁL FOREX S.R.L. – Csíkszentgyörgy, Fő u., 564. sz.
CSÍKSZEREDA Brassói út 67. szám, tel.: 0266 315 288, mobil: 0752 240 337 SEPSISZENTGYÖRGY Sugás áruház, IV. emelet, tel.: 0267 316 913, mobil: 0752 240 335 SZÉKELYUDVARHELY Nicolae Bălcescu utca 2. szám, mobil: 0752 240 336 MAROSVÁSÁRHELY Dózsa György utca 177. szám, (a Prodcomplex mellett) mobil: 0752 240 338
GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS CSÍKSZEREDAI KIRENDELTSÉGE Csíkszereda, Szék u. 147. sz.,
[email protected]
MÁRIA ÚT SZÉKELYFÖLDÖN – konferencia 2010. október 1–3. / péntek – vasárnap / Csíksomlyó, Hotel Salvator és Konferencia Központ
A Mária Út egy közép-európai léptékű spirituális turistaút-hálózat, amely Mariazelltől Csíksomlyóig vezet. Hosszú távon ehhez az elképzeléshez kapcsolódik az észak-déli irányú Czeştochowa– Medjugorje vonal kialakítása is, s ezzel egységes, Közép-Európát lefedő vallásos turizmus attrakcióval lehet majd hívni és várni a világ spiritualitást is kereső turistáit, zarándokait. A Mária Út hármas célkitűzése: a kereszténység értékeinek megőrzése és továbbadása a jövő nemzedékeinek. Közép-Európa vallási és kulturális értékeinek megismertetése a világgal, a spiritualitást, illetve a mindennapi élet hajszájából való kiszakadást keresők számára egy vonzó, értékeket hordozó, biztonságos zarándokhálózat létrehozása. A Mariazell–Csíksomlyó iránynak egy északi és egy déli főútja lesz – az északi Máriapócsot, a déli Máriaradnát érinti – és elágazások hálózata feltárja az egész Kárpát-medencét, zarándokutakkal összekötve a spirituális szempontból hagyományos és fontos helyeket. A Mária Út gyalogos és kerékpáros útjaival hét országot köt össze, és útvonalváltozataival együtt egységes
12
úthálózatot alkot. Az útvonal alapvetően a Szűz Máriához kapcsolódó kegyhelyeket, emlékeket fűzi fel, teljes hosszában több ezer km hosszúságban, de ehhez kapcsolódva minden történelmi, vallási, kulturális, természeti vagy épített értékre ráirányítja az érdeklődők figyelmét. A teljes szakasz Mariazelltől Csíksomlyóig több mint 1400 km, ebből 500 km Romániában és gyalog kb. 60 nap alatt járható be teljes egészében. A Gyulafehérvári Caritas partnerségben az Erdélyi KárpátEgyesülettel (EKE) idén felvállalták, hogy a magyarországi Mária Út Egyesületet támogatják a Máriazell–Csíksomlyó zarándokút erdélyi szakaszának megépítésében és népszerűsítésében. Az idén véglegesítődött a Mária Út erdélyi szakaszának gerincvonala, amelynek koordinátáit navigációs rendszerrel rögzítettük. Elkészült egy stratégiai terv is, amely szerint három év alatt szeretnénk kiépíteni az utat, és a zarándokoknak szükséges szolgáltatásokat biztosítani. Ez a széles körű civil-vállalkozóiönkormányzati és egyházi összefogás lehetőséget teremt arra, hogy Erdélyt és ezen belül Főegyházmegyénk értékeit megismertessük a nagyvilággal és Csíksomlyó európai szintű zarándokhellyé váljon. Az útvonal és a zarándokprogramok megtalálhatóak a www.mariaut.hu honlapon. A Gyulafehérvári Caritas, az Erdélyi-Kárpát Egyesület és a Mária Út Egyesület a csíksomlyói Salvator Hotel és Konferencia Központban október 1–3. között konferenciát szervez, amelynek témája a „Mária Út népszerűsítése és kiépítése Erdélyben”. A konferencia célja, hogy minél szélesebb körben ismertessük a Mária Út projektet, valamint beszámoljunk az eddig elért eredményekről a célközönségnek, és közösen egyeztessünk a teendőket illetően. A konferencia az előadásokon túlmenően számos lehetőséget biztosít munkamegbeszélésekre és a tervezésre, egyeztetésre is. Péterfi Attila-Csongor Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgató
GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS CSÍKSZEREDAI KIRENDELTSÉGE Csíkszereda, Szék u. 147. sz.,
[email protected]
PROGRAM 2010. október 1., péntek 11.00–16.00 óra Műhelymunka (EKE, Caritas) 18.00 óra A konferencia megnyitója Kerekasztal-beszélgetés: A Mária Út Erdélyben Házigazdák: dr. Szabó Tamás, dr. Szakács Sándor, P. Timár Sándor Asztrik OFM, P. Péter Arthur OFM, Dezső László, Havas Tamás, Péterfi Attila-Csongor
18.20 óra dr. Szabó Tamás, elnök, Mária Út Egyesület – A Mária Út születése és működése 18.40 óra Lg. Szabó Álmos, lovag, Szent Korona Lovagrend – Mária a Magyarok megkoronázott királynője 20.00 óra Kulturális program – autentikus Mária-énekek és szavalatok
2010. október 2., szombat 9.00–10.40 óra Előadások: P. dr. Orbán Szabolcs OFM, tartományfőnök, Erdélyi Ferences Rendtartomány – Csíksomlyó szerepe az erdélyi zarándoklatokban P. Timár Sándor Asztrik OFM, templomigazgató, Csíksomlyói Kegytemplom – Csíksomlyó méltó helye az európai szintű zarándokhelyek mellett Tánczos Vilmos, néprajzkutató, előadótanár, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék – Csíksomlyó szerepe Székelyföld hitvilágában Msgr. Ft. dr. Jakubinyi György, érsek, Gyulafehérvári Főegyházmegye – Mária-tisztelet Erdélyben 11.00–13.40 óra Előadások: Dr. Vass Erika, néprajzkutató, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre – Hová tartanak a zarándokok? A zarándoklat jelentősége a keresztény kultúrában
Mihály Ferenc, restaurátor, Szováta – Az erdélyi Mária-tisztelet tárgyi emlékei Kelemen Hunor, miniszter, Kulturális Minisztérium – Székelyföld kulturális és vallási értékei a politikum szemszögéből Sógor Csaba, képviselő, Európai Parlament – Erdély turisztikai vonatkozásai a határokon túlról 16.00–17.30 óra Műhelymunkák: 1. Zarándoklatok szervezése a Mária Úton 2. Zarándokok elszállásolása: hiányosságok, lehetőségekés és együttműködések 3. Önkormányzatok szerepe a turizmus promoválásában 4. Mária Út kiépítése Erdélyben: gyakorlati tudnivalók az útépítésről 17.30–18.30 óra Plénum 19.00 óra Szentmise fáklyás körmenettel
Ft. Dr. Jiteanu Liviu, adjunktus, BBTE Római Katolikus Teológia Kar – Zarándoklatok szerepe a huszonegyedik században
2010. október 3., vasárnap 9.00–11.20 óra Előadások: Zarándok- és turistaút-projektek bemutatása (Magyar Szürke Marha Út, Só útja, Borvizek útja, Gyümölcs útja, Zarándokutak ...) Borboly Csaba, elnök, Hargita Megye Tanácsa – Székelyföld turizmusa – realitás és jövőkép
Ráduly Róbert Kálmán, polgármester, Csíkszereda Megyei Jogú Város – Csíksomlyó, mint a város turisztikai vonzereje 11.30–12.00 óra Konklúziók, zárás 12.00 óra Záró szentmise 13
sZUPErModErN stÚdIó
[email protected], www.dok.ro
IsMÉt FIlM.doK CsíKsZErEdÁbaN – interjú Farkas György fesztiváligazgatóval zandónak tartotta ezt a gondolatot, felismerve ez a kulturális autonómia alapja. tudva, hogy márpedig létezik gazdasági válság, mindenkitől kevesebbet kértünk, és azt meg is kaptuk, mi pedig a hiányzó összeget fantáziával pótoltuk.
Egy év szünet után ismét Film.dok Csíkszeredában. a 2009-es fesztivált gazdasági válságra hivatkozva nem tartották meg, 2010-ben ugyan tavasz helyett őszi időpontban, de lesz magyar–román dokumentumfilm-fesztivál. Hogyan sikerült megteremteni a tetőződő gazdasági válság ellenére a fesztivál anyagi hátterét? Egyrészt nem titok, hogy az eddigi fesztiválok költségvetésének nagyrészét a magyar kulturális kormányzat a maga intézményein keresztül állta. Néhány év elteltével a magyar kultúrpolitika viszont rájött, hogy a Film.dok nem része azon filmes lobbinak, amely egymás köldökét nézve egymásnak osztogat pénzt, majd díjakat. a pártatlan zsűrinket nem kellett biztatni, hogy ne „komámasszonyozzon”, ezért nem az a csoda, hogy végre ismét helye van egy ilyen fesztiválnak, hanem az, hogy tavaly elmaradt. azon kevés kormányzat által finanszírozott rendezvénynek tartjuk magunkat, amely kis pénzből nagyot tud álmodni, így joggal gondolhatta a mostani hatalom, hogy nincs az a háborús helyzet, amelyben a kultúrára nincs szükség. betegnek tartom azt, hogy többtucatnyi magyar dokumentufilm-fesztivál mellett mégis mi mutatjuk be a legtöbb államilag támogatott dokumentumfilmet, és mi kaptuk a legkisebb támogatást. Másrészről pedig ma kevesen hiszik, hogy van Kós Károly-i erdélyi szellemiség, azaz, több nemzetnek, románoknak, magyaroknak egymás mellett élve ismerniük kell egymás kultúráját. szerencsére, mindkét mai kormányzat finanszíro14
Mit tudhatunk az idei, 6. Film.dokról? Elégedett a benevezett / továbbjutott alkotásokkal? a fesztivál, azzal hogy kihagyott egy évet, három év termését fogadhatta. így a fiatalokból álló előzsűri nagyobb merítésből jobb filmeket válogathatott versenybe. a több mint 150 nevezett alkotásból 47 jutott tovább. a versenyfilmek harmada erdélyi szerzőtől származik, tizede román, a többi pedig magyarországi magyar alkotás. Mivel a lobbit és a politikát nem vettük számításba eddig sem, nem kellett változtatnunk semmin. természetesen vannak újdonságok, például a zsűri összetétele és a kísérőprogramok, de ezek szükségesek a „vérfrissítéshez”. Nagy öröm, hogy a dokumentumfilm-szakma egyik legnagyobb személyisége, Gulyás Gyula elvállalta a zsűri elnökségét, balogh lászló, az MtV kuratóriumának alelnöke, valamint Vivi dragan Vasile, az egyik legismertebb román dokumentumfilmes, elvállalták felkérésünket a bíráló grémiumba. Illendőnek tartanánk a fesztiválnak helyet adó település polgármesterét felkérni zsűritagnak. Esetünkben harmadik éve tapasztaljuk, hogy miután minden filmet megnézett, komoly szakmai véleménye volt ráduly róbert Kálmán polgármesternek. Ezért számunkra megtiszteltetés, hogy tagja a díjazó bizottságnak. az előző évek gyakorlatával ellentétben, idén a fesztivál vezetősége, beke Mihály andrás és jómagam, részt veszünk a döntéshozatalban. a fesztivál jövőbeli terveiről... több mint 10 országban fogjuk vetíteni a díjnyertes alkotásokat, tervek szerint havonta egyórás műsorban a Film. dok szellemisége az MtV műsorában is megjelenik. Ezen kívül pályázható forrást kívánunk létrehozni magyar–román koprodukciók számára. szerintem felnőtt a Film.dok arra, hogy a magyar filmszakma legnagyobb dokumentumfilm fesztiválja, más szóval a hivatalos magyar dokumentumfilm-szemle legyen. legfőbb vágyunk pedig fenntartani független, kritikus véleményező, tanácsadó pozíciónkat a dokumentumfilm-világban. Kérdezett: Mihály réka
sZUPErModErN stÚdIó
[email protected], www.dok.ro
FIlM.doK 6. – magyar–román dokumetumfilm-fesztivál 2010. október 4-10. / hétfő – vasárnap / Csíki Játékszín a csíkszeredai Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál 2004-ben indult (kezdetben sepsiszentgyörgyön) és eddig öt kiadást ért meg (a 2009-es filmszemle pénzügyi okokból elmaradt). Mind a magyar, mind a román sajtó bő terjedelemben és igen kedvezően méltatta a fesztivált. (a Film.dok-ot a bukaresti Cotidianul az összes romániai filmes fesztiválok sorában a hetedik helyre rangsorolta.) a sajtó kedvezően értékelte a Film.dok azon szándékát, hogy a magyar, a román és a romániai magyar közvélemény: a közönség és a filmes szakemberek között szerves, természetes szakmai és emberi kapcsolatokat teremtsen. a Film. dok célja, hogy a színvonalas hazai játékfilmekhez szokott magyar és a román közönség megismerhesse egymás dokumentarista filmvilágát. a Gulyás Gyula zsűrielnök, Vivi dragan Vasile zsűritag és más filmes szakemberek nevével fémjelzett Film.dok célja azoknak a régióban és a régióról készült dokumentumfilmeknek a bemutatása és megmérettetése, amelyek a kor folyton megújuló formanyelvén szólnak, ugyanakkor azonban aktualitásuk folytán kielégítik a közönség érdeklődését. a fesztivál szervező-házigazdái, beke Mihály andrás elnök és Farkas György fesztiváligazgató szerint a dokumentumfilm társadalmi igényt elégít ki, mivel mindennapi valóságunk: társadalmunk, környezetünk, történelmünk stb. egyik leghitelesebb ábrázolója, ilyenformán egymás megismerésének is egyik leghitelesebb eszköze. a rendezvény célja nem csupán a dokumentarista filmvilág népszerűsítése, hanem lehetőséget nyújtani a régió filmes alkotói számára a határaikon túli bemutatkozásra, illetve arra, hogy a szomszédos országok közönsége és szakmai elitje egyaránt
felfedezze a munkásságukat. Hiszen mindkét országban a rendszerváltást követő értékrend-válságban a valóságot hitelesen ábrázoló dokumentarista műfajoknak, így a dokumentumfilmnek is mint a valóság szociografikus ábrázolásának helye van, a mindennapunk valóságában való eligazodáshoz ad ismereteket és támpontokat, ilyenformán megteremtve egy hiteles morálisszellemi értékrend alapját. Mindezekért 2010 őszén, október 4–10. között Csíkszeredában, a város színházában sor kerül a Film.dok immár hatodik kiadására. bár a gazdasági válság a Film.dok idei lehetőségeit erősen korlátozza, a magyar és a román kulturális minisztérium, valamint Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának támogatásával, olyan partnerekkel, mint a Kistérségi és kisközösségi televíziók filmszemléje (lakitelek) és médiapartnerekkel, mint az MtV, a duna televízió stb., kulturális kísérőprogramokkal színesítve, a szervezők igyekeznek igazi filmes ünneppé tenni ezt a fesztivált mind a szakma, mind a közönség számára.
15
Óra / Ora 10.00–11.02 11.15–12.17 12.30–12.55 13.00–13.52 14.00–14.20 14.30–15.07 15.15–16.08 16.15–17.05
14.00–14.56 15.00–16.07 16.30–18.07 18.00-20.00
12.30–13.37
Óra / Ora 10.00–10.30 10.45–11.12 11.30–12.21
Óra / Ora 10.00–12.00 12.00–12.10 12.30–12.56 13.00–13.25 13.30–13.50 14.00–14.37 15.00–15.45 16.00–17.32
MAGHIAR–ROMÂN
OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK / JOI, 7 OCTOMBRIE
OKTÓBER 6., SZERDA / MIERCURI, 6 OCTOMBRIE Cím / Titlul Rendező / Regizor Palimpszeszt / Palimpsest (2010) Domokos János Az urán gyermekei / Copii uraniului (2009) Adina Popescu & Iulian Ghervas Sziklára épített iskola / Şcoala de pe stâncă (2008) Zsigmond Attila Kelet-nyugati átjáró / Trecătoarea est-vest (2009) Papp Gábor Zsigmond Letűnt Világ / O lume dispărută (2008) Nemes Gyula A Szent Hegy / Muntele sfânt (2009) Szabó Attila „Gyilkosság, lövés által…” / „Crimă prin împuşcătură” (2009) Kinyó Ferenczy Tamás Riporter drótszamáron / Reporter pe biciletă (2010) Kresalek Dávid
OKTÓBER 5., KEDD / MARŢI, 5 OCTOMBRIE Cím / Titlul Rendező / Regizor Liliputi Mimikri / Mimicri liliputian (2008) Molnár Attila Dávid Négy évszázados tudásláng / Un focar al ştiinţei de patru secole (2010) Becze Zoltán Kémek porfészekben / Spioni în provincie (2009) Papp Gábor Zsigmond Piros-fehér feketén, avagy kell egy csapat / Roşu-alb pe negru, sau ne trebuie Püsök Botond o echipă (2010) Madarak útja / Drumul păsărilor (2009) Klara Trencsenyi & Vlad Naumescu Apró örömök / Mici bucurii (2009) Bálint Ibolya Katalizátorok / Catalizatori (2009) Gulyás János IRODALMI EST
Időtartam / Durata 62’ 62’ 25’ 52’ 20’ 37’ 53’ 50’
56’ 67’ 107’
67’
Időtartam / Durata 30’ 28’ 51’
10’ 26’ 25’ 20’ 37” 45’ 92’
Időtartam / Durata
4–10 octombrie 2010, Miercurea Ciuc / Loc: Teatrul Municipal
FILM DOCUMENTAR
FESTIVAL DE
OKTÓBER 4., HÉTFŐ / LUNI, 4 OCTOMBRIE Cím / Titlul Rendező / Regizor A Lakitelki Televíziós Szemle alkotásai A Csodakút / Fântâna minune (2009) Iván Attila 1989. december 22. / 22 decembrie 1989. (2009) Szabó Attila Nagyszőlős a világ közepe / Nagyszőllős e centrul lumii (2010) Debreceni Mihály Jajsikolyban-lobogásban (In memoriam 1956) / In strigăte şi fălfăială (2009) Galambos Tibor Gondolatok a családról / Gânduri despre familie (2008) Daczó Katalin Kulo City / Kulo City (2010) Kostil Danila Vakondok – Az igazság odalent van / Cârtiţă – Adevărul se află în adâncimi Matusik Szilárd, Csépai Gábor
2010. október 4–10., Csíkszereda / Helyszín: Csíki Játékszín
DOKUMENTUMFILM FESZTIVÁL
MAGYAR-ROMÁN
OKTÓBER 10., VASÁRNAP / DUMINICĂ, 10 OCTOMBRIE Cím / Titlul Díjazott filmek vetítése / Filmele premiate
13.30–13.40 14.00–14.52 15.00–15.52 16.00–16.19 16.30–17.23 19.00–21.00
Óra / Ora 15.00–21.00
12.30–13.26
Óra / Ora 10.00–11.00 11.10–12.20
OKTÓBER 9., SZOMBAT / SÂMBĂTĂ, 9 OCTOMBRIE Cím / Titlul Rendező / Regizor Égiek és földiek / Cereşti şi pământeni Sipos István Lánchídi csata / Lupta de pe podul Lánchíd (2008) Dékány István Csapda – Ádler Péter fogsága és szabadulása / Capcana – Captivitatea Sipos András şi eliberarea lui Ádler Péter Róka kotorékozás / După vulpe (2010) Gombos Tamás Aliszka / Aliszka (2009) Gadó György Pál, Szűcs Tamás Megtagadva / Refuzat Mészáros Antónia Felsőzsolca a víz fogságában / Felsőzsolca prizonierul apelor M. Bíró Liza Szolgabarát / Călugărul servitor (2007–2009) Mohi Sándor Díjkiosztó gálaest / Gala de premiere
OKTÓBER 8., PÉNTEK / VINERI, 8 OCTOMBRIE Cím / Titlul Rendező / Regizor Havannai történetek 50 év után / Poveşti din Havana după 50 de ani (2009) Dóka Béla, Marossy Géza A mezőmadarasi légkövek / Meteoriţii din Mezőmadaras (2010) Miholcsa Gyula Bestiarum / Bestiar (2010) Diana Deleanu Örökség / Moştenire (2009) Tóth Artin Ketten egy fészekben / Doi într-un cuib (2009) Pálfi Szabolcs Történelem tíz / Istorie pe zece unghi (2007–2009) Dékány István Misike / Mihăiţă (2007–2009) Székely Róbert A legbátrabb város / Oraşul cel mai curajos (2009) Matúz Gábor Mátyás, Mátyás / Mathias, Mathias (2010) Felméri Cecília Meddig? / Până când?(2009) Bella Cecilia Információs filmek vetítése / Filme informative
Óra / Ora 10.00–10.43 10.45–11.08 11.15–11.41 12.00–12.43 13.30–14.22 14.45–14.55 15.00–16.02 16.30–18.08 18.15–18.30 18.30–18.45 19.00–24.00
Rendező / Regizor Cséke Zsolt Molnár Attila Dávid, Tóth Zsolt Marcell Vörös T. Balázs Lukács Csaba Pigniczky Réka Moldoványi Ferenc Fazakas Szabolcs
Cím / Titlul A Hortobágy örökös pásztora / Ciobanul pe viată din Hortobágy (2009) Bence meg a többi jómadár / Bence şi păsările (2009) A falon túl / Dincolo de perete Rokonok+10 év / Rubedenii+10 ani (2008) Inkubátor / Incubator (2009) Másik bolygó / Un alt satelit (2008) Székelyderzs éléskamrája / Cămara din Derj (2008) IRODALMI EST
Óra / Ora 10.00–10.57 11.00–11.26 11.30–12.48 13.00–13.40 14.00–15.24 15.30–17.06 17.30–18.00 18.00–20.00
10’ 52’ 52’ 19’ 53’ 120’
56’
Időtartam / Durata 60’ 68’
Időtartam / Durata 43’ 23’ 26’ 43’ 52’ 10’ 62’ 98’ 15’ 15’
Időtartam / Durata 57’ 26’ 78’ 40’ 84’ 96’ 30’
CsíKsZErEda PolGÁrMEstErI HIVatala
Csíkszereda, Vár tér 1. sz., +40 266 315 120, www.szereda.ro
a sZEllEM aZt VÁrta El, HoGY IGaZat MoNdJaK a Korról – beszélgetés a hetvenedik születésnapját ünneplő Márton Árpád festőművésszel
Hogyan ismerte meg, szerette meg a rajzolás művészetét? Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre? a kezdetek nagyon messzire nyúlnak vissza, szinte a második világháború befejezésének időpontjával tudom kapcsolatba hozni. az indulásommal kapcsolatos élményem, amikor 1944 őszen – Gyergyóalfaluban – a mi telkünkkel szemben, a szomszédos udvarra egy ólmos esős estén két teherautó könyvet ürítettek le. történt ez akkor, amikor nem lehetett papírt vásárolni, és én versesköteteket válogathattam ki, amelyeknek a margójára rajzoltam. Körberajzoltam a könyvek belsejét, a versek körül, a kötetekből csak egy ady maradt épen / úszta meg. tettem ezt akkor, amikor még írni sem tudtam, a rajzok a háborúval, a gépekkel kapcsolatosak voltak, hisz akkor minden robogott, mozgott. az albumomba (banner Zoltán: Márton Árpád, Csíkszereda 2010.) betettem ezeket a rajzokat is. Én egy nagyon jó közösségben nőttem fel, 9-en végeztük el a középiskolát, és abból 7-en kerültünk be a főiskolára, ahol 10 évet voltunk együtt. Nagyon homogén közösséget alkottunk, az utca és föld fiai voltunk. abban az embertelen világban nagyon sok dolog emberi módon működött. Miért döntött Csíkszereda mellett? Maradhattam volna az egyetemen tanársegéd, de egyik tanárom – Vetró arthúr – azt mondta „magának nem ez 18
való, maga nem szolgának született”. az érdem, hogy itt vagyok, Gaál andrásé, aki öt évvel fölöttem végzett. 1963ban egy tartományi kiállításon vettem részt – Maros–Magyar autonóm tartomány – Marosvásárhelyen. Gaál andrás akkor már itt dolgozott Csíkszeredában, kiállító művész volt. leutaztam Marosvásárhelyre, akkor találkoztam andrással, és ő kérdezte meg, hogy nem volna-e kedvem Csíkszeredában jönni, van egy üres tanári állás a reál–Humán líceumban (mai Márton Áron Gimnázium). Én egyből igent mondtam. Igyekeztem letapogatni, hogy mi történik a képzőművészetben, a nagy mesterek mit csinálnak. az első igazgatóm Kristó andrás bácsi volt, nagyon örülök, hogy megismerhettem, nagyon széles látókörű, művelt ember volt. az évfolyamtársaim közül én kerültem a legideálisabb környezetbe, már ami a képzőművészetet illeti, hisz itt volt jövője a képzőművészetnek. Ugyanis itt volt egy János Pál, meg a Nagy Imre bácsi a hátunk mögött, és áldás, hogy voltak / léteztek, mert a főiskola után általában az ember elkezd tévelyegni. Imre bácsinak nagyon szigorú világképe és elvárásai voltak: „rá kell állni a pályára, és teremteni kell”. Évente kétszer is tiszteletét tette a házamban – akkor még nem volt műtermem, a jelenlegit is neki köszönhetem –, megnézte a dolgainkat, kritizált. Ez keveseknek adatott meg, hogy szakmai gondozója legyen valakinek a főiskola után is. annyira jól érzetem magam itt a kezdetektől, hogy ha még egyszer kellene választanom, akkor is így választanék, sehogy másképp. Itt van valami, ami máshol sehol nincs... az, amikor fél szavakkal is értjük egymást, vagy elég egy pillantás... Márton Árpád nevéhez is fűződik a Hargita Műhely – művésztelep, a székely festőiskola létrehozása. Milyen indítatással hozták létre a művészműhelyt? szépen alakul az egész dolog... Nagy Imre bácsi, de a város is elkötelezett volt. Előttünk voltak már a nagyok – Márton Ferenc, Nagy István –, akiket akkor, a 60-as években meg sem szabadott említeni. Elkezdődött tudatosan, egész kis, törékeny kortól a nemzedékek nevelése. az iskola akkori vezetősége átadta a rajztermet, azt a régi, megmaradt dolgokból berendeztük – klasszikus szobrok, domborművek voltak és zene. Nem egy száraz rajztermi hangulat jellemezte, hanem ennél sokkal több. Ez egy óriási dolog volt, hisz 300 km-es körzetben nem volt akkor senkinek rajzterme. a Pionír-
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA
Csíkszereda, Vár tér 1. sz., +40 266 315 120, www.szereda.ro házban, a Kultúrházban volt rajzkör, festészeti kör, ahová elsősorban amatőrök jártak, és mi nem a pénzért oktattunk, hanem azért, hogy a tehetséges gyermekeket továbbfejles�szük. Ez most szinte hihetetlen... Érdekesek lennének a számadatok... Most számadatot nem tudok mondani, de ha visszatekintünk – Gaál András 1959-ben jött ide, én 1964-ben, akkor, amikor egy általános líceum volt, nem művészeti iskola. A 60-as évek végén létesült az 5–8. osztályos művészeti oktatás Pusztai Laci bácsival, aztán azt befullasztották, és átkerült a Petőfi iskola pincéjébe, amelyért Ferencz Lajos tett nagyon sokat és tartotta fenn a 90-es évekig. Behozták Sövér Eleket, aki vezette tovább az Általános Művészeti Iskolát, én meg a mai Márton Áron Gimnáziumba mentem vissza, ahol műszaki rajzot tanítottam. 1990-ben jött az a lehetőség – Beder Tibor akkori főntanfelügyelő felkérésére, aki élt a minisztériumtól kapott lehetőséggel, s mi művészeti oktatást hozhattunk létre. Az itt végzett diákok 90%-a elvégezte a művészeti főiskolát, így utánpótlás nevelődött. Nagyon fontos hogy volt talaj, amibe magot vetni... A múzeumba 1963-ban volt az első kiállítás, és azóta rangosabbnál rangosabbak kiállítások voltak. Kiállítások szervezése tekintetében Bukarest után második helyen álltunk, hisz itt minden második héten volt egy tárlat, és ez egy rangját veszett polgárosodó kisvárosnak nagyon sokat számított, volt, ahová kimenni egy vasárnapi délután. Ami nekem nagyon fáj, hogy egyetemi városnak nevezzük magunkat, és az ifjúságot nem látom a kiállításokon, a színházban, a koncerteken, a kulturális rendezvényeken. Én emlékszem, hogy Kolozsváron 20-25 évesen mint az itatóspapír úgy szívtuk magunkba a kulturális rendezvényeket, ami igen komoly útravalóul is szolgált. Hol tart és milyen jövőt látna szívesen a csíkszeredai képzőművészetnek / művésztelepnek? Ami a képzőművészeti részét illeti, változatos átmenet van alkotók között, a fiatal nemzedék beépül a 21. század művészetébe. Amit a mi nemzedékünk hozott magával, az teljesen más dolog, mint amit a mostani generáció képvisel, és az előző folyamat természetszerűen leállt, befejeződött. A fiatalok már – 90-en után – más lehetőségekkel indultak mint mi, hisz nyitott lett a világ, kitekintést nyerhettek. Velünk megtörtént, hogy bizonyos művészek albumait csak tanári kísérettel nézhettük meg a könyvtárban. A nagy kérdés,
hogy ami helyi, ami itt maradt a környezetükben, azt hogyan tudják 21. századivá tenni, láttatni és kivinni a nagyvilágba. Elégedett vagyok a fiatal nemzedékkel... Tavasszal voltam a Sepsiszentgyörgyön szervezett Grafikai Biennálén, és olyan jó érzés volt, hogy a résztvevők egy része Hargita megyei képzőművész volt, ami azt jelenti, hogy van „tovább”! A korszakok változása szemléletváltással is jár... Olyan világot élünk, amikor mindenki keres valamint, és ez nem csak a képzőművészetben, hanem a többi művészeti ágban is így van. Olyan kulturális múltunk van, hogy nehéz a „hogyan tovább”-ot megálmodni, és 21. századivá tenni, de persze, ez túl korai, 10 év a 21. századból ez még nagyon kevés. Lélegzetvisszafogva, lehet csak várni, hogy minden hogyan alakul, merre tartunk, és az alkotói hit bármelyik vallással felér. És következett a szárhegyi művésztelep? Nagybánya után sikerült elindítanunk a szárhegyi tábort, amely szintén a jelen pillanatig működik. Az egész magyar képzőművészetnek, a magyarrá válásának a folyamata Nagy-
Szalmakalapos önarckép – olaj-karton, 50x37 cm, 1957
19
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA
Csíkszereda, Vár tér 1. sz., +40 266 315 120, www.szereda.ro
Jó reggelt, Nap – olaj-tempera-vászon, 100x120 cm, 1988
bányával kezdődik. 1970 után mertünk egy ilyet is megálmodni és működött, működik. A szárhegyi alkotótáborokban mindenki azt tett és úgy tette a dolgát, ahogy akarta, nem tudták, nem lehetett befolyásolni. Ezért most már van egy 30 éves keresztmetszete annak az időszaknak, ami egy hiteles korlenyomat. Ma a tábor nemzetközi és túlnőtte a 70-80-as évek stílusát. Általában a nézők nincsenek megelégedve, de ezzel mindig így voltunk – a Bartók-muzsikát egy századdal később sem tudják elfogadni, megérteni. A fiatal, tiszta szellemnek az volt az elvárása, hogy mindig igazat mondj a korról. Velem a főiskolán is mindig ezt érzékeltették, hogy: döntsd el te! És vállald a felelősséget. Lehetett / tudták vállalni? Volt, amikor azzal vádoltak, hogy kiadtam Magyarországon egy háromkötetes verses könyvet, és emiatt 20
a 70-es években három évig jártam Zsögödbe a Securitate házába. Nagyon szerettem az irodalmat, de verset soha nem írtam. Főiskolás koromban Magyari Lajossal, Farkas Árpáddal stb. voltam egy társaságban, és onnan volt a feltétezés, hogy írok, de csak leveleztem... 1972-ben egy házkutatás során az egész levelezésemet elégettem, amit most nagyon sajnálok. A volt diákjaim súgtak be, olyan dolgokkal, amelyeket órán mondtam. Volt olyan évem az egyetemen, hogy minden harmadik nap ettem egy szelet kenyeret. Heten vetünk egy kantinjegyet, a reggelit megette az egyik, az ebédet a másik és így tovább... A diplomámért Kolozsvárról gyalog mentem el Marosvásárhelyre, hajnali 4 órakor indultam és este 10 órára értem oda. Azt mondtam, ha Kőrösi Csoma Sándornak sikerült, akkor nekem is fog.
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA
Csíkszereda, Vár tér 1. sz., +40 266 315 120, www.szereda.ro Nemcsak alkotóként, pedagógusként, hanem emberként is elismeréssel vannak, elismerik Önt városunkban, a Kárpátmedencében. Milyen tervei vannak? Elégedett vagyok egy állandó elégedetlenségben! Ami ebben a században kezd elveszni, az az emberek felé való közeledés. Én az embereket csodáltam, és olyan jó érzés végigmenni a városon, találkozni, mosolyogni, köszönni. Az emberközpontúságomról egyesek néha meg is hökkentek, de nem értem, miért? Ezt a századot nem emberek teremtik? Az emberi problémák, gondolatok foglalkoztatnak, és látom, ezek örök problémák lesznek. Művészi ars poétikája... Lehet, hogy divatját múlta, hogy figurális dolgokat festek, de nekem nagy elégtétel és kihívás is. Én hiszek abban, hogy ami belülről jön, tiszta és őszinte, és semmilyen spekuláció nincs benne. A kis népem, a hagyományaink arra köteleznek, hogy legyek őszinte és tiszta, mondjam ki azt, amit érzek és ne spekuláljak. Kérdezett: Mihály Réka
MÁRTON ÁRPÁD 1940. október 6-án született Gyergyóalfaluban. Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti középiskolában végezte; a kolozsvári Ion Andreescu Képzőmű-
vészeti Főiskola festészeti szakán szerzett oklevelet 1964-ben. Mesterei: Kádár Tibor, Miklóssy Gábor. A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium (1990-ig Matematika–Fizika Líceum), a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola tanára. Alapítója a csíkszeredai művészeti általános és középiskolának, a gyergyószárhegyi Barátság alkotótábornak, valamint tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának, a Barabási Miklós Céhnek. Szülőfalujának – Gyergyóújfaluban – felajánlott munkáiból állandó kiállítás látható.
Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD művészalbumának kiállítással egybekötött bemutatója 2010. október 8. / péntek / 17.00 óra / Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola Nem tudom, a kötéltáncos tornász vagy művész, de azt tudom, hogy minden nagy művész kötéltáncos a szó metaforikus értelmében. Minden alkotómunka önként vállalt, gyakran mégis gyötrelmes feladat, és játék is, végtelenül komoly játék, de veszedelmes szaltó mortálé is lehet... legtöbbször védőháló nélkül. Ez a lelki, szellemi közösség az alkotó ember legfőbb biztonsága, védőhálója. Hiszem, hogy Márton Árpádnak Csíkszereda, Gyergyó ezt jelenti. Az alkotómunka önként vállalt, mégis gyötrelmes feladat, végtelenül komoly játék – írja Márton Árpád művei kapcsán Kozma Mária, megjegyezve: e játékban a közönség pontosan tudja, kivel kell tartania. 21
HARGITA MEGYE TANÁCSA
Csíkszereda, Szabadság tér 5. sz., +40 266 207 700, www.hargitamegye.ro
HELYI ÉS HAGYOMÁNYOS TERMÉKEK ŐSZI VÁSÁRA 2010. október 8–9. / péntek–szombat / Csíkszereda Hargita Megye Tanácsa a Székely termékek népszerűsítése című programja keretében 2010. október 1–3. között Székelyudvarhelyen, október 8–9. között pedig Csíkszeredában szervezi meg a Helyi és Hagyományos Termékek Őszi Vásárát. A terménybetakarítás utáni eseményen biztosítani szeretnénk az őszi beszerzés lehetőségét is a lakosságnak, ezért meghívottaink túlnyomórészt azok a termelők, akik az évszaknak megfelelő egészséges házi termékeket és terményeket hoznak magukkal. A hagyományos hús-, sajt- és péktermékeken kívül lesz friss zöldség, gyümölcs, méhészeti termékek, erdei gyümölcsből készült szörpök, lekvárok, de nem fognak hiányozni vidékünk hagyományos kézművestermékei sem. Zakariás Edit szervező
22
ERDÉLYI ÖSSZMŰVÉSZETI EGYESÜLET
Csíkszereda, Petőfi u. 10 sz.
PROJEKT 3 – képzőművészet projektben 2010. október 15. / péntek / 18.00 óra / Siló (Brassói út 14.)
Október 15-én, pénteken 18.00 órától a Silóban (Brassói út 14.) nyílik a Projekt 3. Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, az Erdélyi Összművészeti Egyesület és a Projekt csoport által harmadik alkalommal megszervezett vándorkiállítás most kicsit szigorúbb keretek között nyújt lehetőséget Hargita, Kovászna és Maros megyei fiatal képzőművészek számára, hogy friss alkotásaikat megmutathassák nemcsak Csíkban, hanem Székelyföld és Erdély nagyobb városaiban, valamint Hargita megye magyarországi testvérmegyéinek megyeszékhelyein is. Ez alkalommal a művészek nem meghívásos alapon, hanem pályázva kerülhettek be a Projektbe, alkotásaikat Ütő Gusztáv képzőművész, Veres Péter, az Erdélyi művészet című folyóirat főszerkesztője és Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész véleményezte. A zsűri által legjobbnak talált munkák szerzői alkotótáborban vehetnek részt a Gyergyószárhegyi Kulturális és
Művészeti Központ jóvoltából. Három ilyen díj kiosztására kerül sor a csíkszeredai megnyitón. Ezek a következők: Korkép – Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor, Gyergyószárhegy; Grafikai tábor, Gyergyószárhegy; részvétel a Budapest Galéria nemzetközi művész-csere programjában, Budapest. A szervezők kezdeti célja azt volt, hogy megismertessen székelyföldi fiatal képzőművészeket egymással, kultúraszervezőkkel és egy minél szélesebb közönséggel. Úgy tűnik, ennek megvalósulása egy olyan véget nem érő folyamat, amelyben állandóan új arcok jelennek meg, ismeretlen nevek tűnnek fel. Egyre távolabbról jönnek a Projektre, egyre többen szeretnének részt venni nemcsak székelyföldi, hanem kolozsvári, nagybányai, partiumi művészek egyaránt. Ez a kör most kizárta őket, de talán, ha a kultúra potenciális támogatói is meggyőződnek a Projekt fontosságáról, minőségéről, tovább tágítható a kör. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy szűkebb-tágabb környezetünkben rengeteg fiatal képzőművész él és alkot, az egyetem elvégzése után kisvárosokba, falvakba hazaköltözött alkotókat szakmai közegben tartani, alkotásaikat megmutatni pedig egyre nagyobb kihívás éppen a művészlétszám miatt. Bizonyára sokan úgy vélik, hogy erre nincs is szükség, hiszen az ügyesebbek, tehetségesebbek amúgy is boldogulnak. Egy részük bizonyára. De a Projekt 3 azt mutatja, hogy a jól ismert nevek mellett rengeteg olyan fiatal, tehetséges alkotó él közöttünk, akikről eddig aligha hallottunk, és akik számára nagyon fontos a Projekt adta lehetőség. Túros Eszter művészettörténész 23
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA
Csíkszereda, Vár tér 1. sz., +40 266 315 120, www.szereda.ro
OKTÓBER 8. – emlékezés a holokauszt áldozataira 2010. október 8. / péntek / 11.00 óra / csíkszeredai zsidó temető
Csíkszereda Megyei Jogú Város a Holokauszt Nap alkalmából 2010. október 8-án, pénteken 11.00 órától megemlékezéssel kíván tisztelegni a holokauszt csíkszeredai áldozatainak emléke előtt.
Hogy az 1940-es évektől, vagy már a parlamenti antiszemitizmus kiéleződésétől számítják a népirtásba torkolló eseménysort, hogy nemekre, korosztályokra, bontják azon tömött sorokat, amelyek az Appelplatzokon minden hajnalban – ha a parancsnok úgy óhajtotta – órákat vártak a munkába, vagy a halálba indulásra..., mindez nem módosítja a történelmi tényeket. Aggasztó viszont, hogy amint egykor a mindennapi hús-vér környezetből eltűntek emberek, családok, hogy kiszámíthatatlan napok, hetek múltán tényleg csak hússá-vérré redukálják őket, úgy ma eltűnhetnek az emlékek, az emlékeztető és intő jelek. A holokauszt ténye sajnos, városunk számára sem ismeretlen, akkor viszont hadd legyen ez inkább egy építőköve, mint hiányzó, vagy tán állandó „cserélésigénynek” kitett alkotóeleme történelmünknek. Ezzel az igyekezettel intézünk felhívást megyeszékhelyünk minden érdeklődő lakójához, hogy vegyen részt az említett időpontban a csíkszeredai zsidó temetőben (Venczel József u. 33. szám) tartandó holokauszt-napi megemlékezésen. Ady András
Fotók: Ady András
24
CsíKsZErEda PolGÁrMEstErI HIVatala
Csíkszereda, Vár tér 1. sz., +40 266 315 120, www.szereda.ro
oKtóbEr 23. – az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepsége 2010. október 23. / szombat / 17.00 óra / 1956-os tér
Fotó: ady andrás
„1956. október 23-án este 11-kor indultunk a rádió elfoglalására. odáig csak tüntettünk, énekeltünk, néhány „éljen”-t és „vesszen”-t kiáltottunk: eszünkbe sem jutott, hogy elfoglaljunk valamit. Csak amikor az ávósok orvul rálőttek arra a küldöttségre, mely az ifjúság kiáltványát akarta felolvasni, indultunk el a sándor utcán a rádió felé. Még akkor nem voltak fegyvereink. Még akkor igazi dühünk sem volt. olyanok voltunk, mint a fiatal kígyó, melynek még nem nőtt méregfoga. Ilyenféle verseket kiabáltunk: „Menjünk tovább előre /Ne hallgassunk Gerőre”. Mentünk is előre. az első halott – egy ezredes teste – ott feküdt a Puskin utca kövén. Mint a vasat a vas, úgy vonzotta ez a nem élő test a sok tízezernyi élőt. Mentünk, mentünk, míg el nem dördültek az első sortüzek. Mondják, hogy a jó katonaló nem lép holttestekre.
Mi rosszabbak voltunk a lovaknál: futtunkban rátapostunk saját halottainkra. de ugyanakkor egy ismeretlen, aki majdnem föllökött a rohanásban, visszaszólt: „Pardon, bocsánat”. a Múzeum-kertben a menekülők kikerülték a virágágyakat, de az utcára érve felgyújtottak két autót. Ezeket jól összeszidtuk, mert még egyikünk se tudta, hogy már felkelők vagyunk.” Örkény István: levelek egy percben – idézet 2006. október 23-án, a forradalom 50. évfordulóján Csíkszereda városa emlékmű-állítással tisztelgett a hősök áldozatvállalása előtt. Ebben az évben is Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei szövetsége és a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa közös szervezésében megemlékező ünnepséget tartanak a Kalász negyedi temető előtt elhelyezett 1956-os kopjafánál, majd délután a Gloria Victis-emlékműnél, az 1956-os téren. 25
sPortNaPtÁr
JÉGKoroNG Mol lIGa 2010/2011 Folytatódnak a magyar–román közös bajnokság alapszakaszának mérkőzései. íme, a HsC Csíkszereda októberi mérkőzéseinek programja: 2010. október 1., péntek dab.docler – HsC Csíkszereda (dunaújváros) 2010. október 3., vasárnap Vasas HC – HsC Csíkszereda (Jégpalota) 2010. október 5., kedd Újpesti tE – HsC Csíkszereda (Újpesti Jégcsarnok)
roMÁN baJNoKsÁG a Mol ligával egy időben kezdődött el a román jégkorongbajnokság alapszakasza is, mely november 8-án ér véget. Ezt követően, 13-án kezdetét veszi az alapszakasz 4–6. helyezettjei közötti selejtező. a román bajnokság a négy csapat részvételével zajló, ún. szuper ligával végződik.
2010. október 8., péntek HsC Csíkszereda – dab.docler (Vákár lajos Műjégpálya) 2010. október 10., vasárnap HsC Csíkszereda – Vasas HC (Vákár lajos Műjégpálya) 2010. október 15., péntek HsC Csíkszereda – Újpesti tE (Vákár lajos Műjégpálya) 2010. október 17., vasárnap HsC Csíkszereda – FtC orangeways (Vákár lajos Műjégpálya) 2010. október 29., péntek Újpesti tE – HsC Csíkszereda (Újpesti Jégcsarnok) 2010. október 31., vasárnap FtC orangeways – HsC Csíkszereda (Pesterzsébet)
a HsC Csíkszereda októberi mérkőzései: (a Mol ligás romániai együttesek egymás elleni találkozói a hazai bajnokság alapszakaszába is beszámítanak.) 2010. október 12., kedd CsM dunărea Galaţi – HsC Csíkszereda 2010. október 19., kedd HsC Csíkszereda – Progym 2010. október 26., kedd Progym – HsC Csíkszereda
Fotó: ifj. Incze andrás
26
sPortNaPtÁr
KosÁrlabda
Fotók: szőcs lehel
a-osZtÁlYos FÉrFI KosÁrlabdabaJNoKsÁG a 2010/2011-es idénytől a Csíkszeredai Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub már a román bajnokság első ligájában érdekelt. a bukaresti Granitul együttesének visszalépése után ugyanis a román Kosárlabda szövetség városunk csapatát kérte fel, hogy részt vegyen az a-osztályos mérkőzés-sorozaton. a 16 csapat részvételével zajló a-ligás bajnokság október 2-án rajtol, a csíki csapat az első fordulóban hazai pályán a bukaresti steaua turaboval játszik. a Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK októberi mérkőzései: 2010. október 2., szombat / Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – steaua turabo bucuresti (Csíkszeredai sportcsarnok) 2010. október 9., szombat / bCM U Piteşti – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (Piteşti)
2010. október 13., szerda / Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – CsU atlassib sibiu (szeben) 2010. október 16., szombat / U Mobitelco Cluj Napoca – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (Kolozsvár ) 2010. október 23., szombat / Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – CsU Ploieşti (Csíkszeredai sportcsarnok) 2010. október 30., szombat / Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – sCM U Craiova (Csíkszeredai sportcsarnok) a csapat összetétele: levi levine, Chris rodgers, Enrico tucker, Yamene Coleman, roşu adrian, olariu raul, Csizmás botond, Madaras János, samoilă Zoltán, bogdan Cormoş, Vajda attila, sergiu Pop, bogdan draguş, biro Ferenc. Edző: lászlófy botond. Összeállította: Ferenczy Krisztina 27
KÖNYVKOSÁR
A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA
GYERGYÓI GYÖKERŰ ALKOTÓK A MŰTEREMBEN – Köllő Margit textilművész és Sárosi Csaba grafikus album-bemutatója 2010. október 18. / hétfő / 18.00 óra / Kriterion Galéria
„A művészet ősi hivatása: kifejezni a kort. »Üzenni« az embereknek. Az ember, »az istenteremtő csodaszellem«, az »utód az Isten örökén« a művészet nyelvén válaszol a kor kihívásaira, festi meg a Kor Arcát. Aki ezt nem teszi, még ha van rajzkészsége, komponáló-képessége, színérzéke-érzékenysége, akkor is csak mester, mesterember, de nem művész” – írja Gazda József közíró, műkritikus egyik esszéjében. Két gyergyói gyökerű, de Háromszéken kiteljesedett alkotó: Köllő Margit textilművész és Sárosi Csaba grafikus munkásságát mutatja be a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem-sorozatának két legújabb kötete. Mindkét alkotó korát fejezi ki művészetében, ez megnyilvánul a témaválasztásban, a stílusban és az alkalmazott technikákban egyaránt. Köllő Margitról írja a kötet előszavának szerzője, Gazda József, hogy a Csomafalváról indult, Sepsiszentgyörgyön élő alkotó az erdélyi magyar művészet kimagasló egyénisége, megjegyezve: „Halk, visszafogott alkat, művei ugyancsak visszafogottak, halkra hangoltak. De épp ebben a halkságukban rejlik igazi értékük. Halkra hangolja mély gondolatait, korképét – és képet ad a korról –, világlátását – látja a világot. Kifejezi sorshelyzetünket, mindezt valahol belülről, a lélek mélyéről szemlélve és a lélek mélységeivel, gazdag lelkiséggel rezdítve ki magából. Kezdetben Brassó, majd Háromszék művésze, de nem bras28
sói-háromszéki mércével mérhető. G. Olosz Ella óta nem volt hozzá mérhető textilesünk.” Sárosi Csaba alkotásait gondolati grafikáknak nevezik méltatói. A közösségünknek számos alkotót adó „alfalvi csoda” adott indíttatást Sárosinak, munkássága azonban Kézdivásárhelyen érett be. Az életpályát bemutató albumban Jánó Mihály művészettörténész megállapítja, hogy a rajzokban a létélmény esztétikai visszatükrözése súlyos gondolati tartalmat hordoz, rajzaiban a drámai, mindent átjáró alapélményt sokszor kíséri kis irónia, fintor vagy megbocsátó mosoly. Deák Ferenc szavaival: „A felszín mögötti történeteket hívja elő, hogy felszámolja a látszólagos igazságokat és megsokszorozódó rálátásokat hozzon létre, amelyek nézőpontjában mindig ott van az egyik képi elem igazságtartamának a másik általi megkérdőjelezése.” A két művész munkásságát ismertető és értékelő kismonográfia a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem-sorozatában látott napvilágot, a Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda igényes kivitelezésében. A sorozat az alkotói pályájuk csúcsán lévő erdélyi képzőművészeket mutatja be az olvasónak. Bár első látásra vékony füzetek, a sorozat eddigi közel negyven kötete tekintélyes helyet foglal el a könyvespolcon, jelezve az erdélyi magyar képzőművészeti élet sokszínűségét. Sarány István
KÖNYVKOSÁR
A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA
Dr. László Gábor: ÉLETEM ÉS A SZÉKELYFÖLDI FAIPAR – könyvbemutató 2010. október 22. / péntek / 17.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Dr. László Gábor neve sokak számára ismerős ma is. Erőskezű vezető volt, és szerény ember – mondják róla. Ez sokat elárul a jelleméről, életfelfogásáról. Nagyszabású gazdasági megvalósításaival a faipar ágazatait fejlesztette a Székelyföldön és ezzel munkahelyeket teremtett az embereknek, de ott volt a művelődési élet „anyagi” előrehaladásánál is: ha gépi vagy emberi erőre volt gyors szükség pl. a múzeumnál, rá mindig számítani lehetett. A fiatal korától családját kísérő tragikus események (testvére elvesztése a háborúban, leányának, a tehetséges festőművész László Zsuzsának korai halála, unokája súlyos autóbalesete) nem törik meg hitét az emberi élet szépségében és magasabb rendű szellemiségében. Önéletírásában szorosan összefonódnak a családi emlékek és közéleti események – a szerző szakmai elkötelezettsége folytán – a székelyföldi faipar háború utáni, fél évszázados történetével. Tevékenységét a háború után a Csíki Magánjavaknál kezdi, amelynek rövidesen főkönyvelője lesz, majd annak felszámolása után az erősen központosított és újjászervezett faipari vállalatoknál dolgozik vezető állásban. Előbb a brassói faipari trösztnél kap felelős beosztást, majd Marosvásárhelyen, az újonnan alakult faipari vállalatnál. Itt gazdasági vezetőként tizenhat évet tölt. Következik 1969-től életpályája csúcsa: az akkor megalakult csíkszeredai székhelyű nagy faipari komplexum megszervezése és vezetése. Ennek a vállalatnak vezérigazgatója marad nyugdíjazásáig. Ma Marosvásárhelyen él. Kozma Mária főszerkesztő
29
Szerkesztőség: Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 38. sz. Tel.: 0266–371100, 0266–372360, 0266 –372370.
KÖNYVKOSÁR
A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA KÖLLŐ MARGIT (Gazda József előszavával). Művészalbum. Műterem-sorozat, 31. Forma: 220x210 mm, terjedelem: 60 oldal, melyből 30 oldal színes illusztráció, kivitelezés: fűzött, ára: 20 lej Köllő Margit az erdélyi magyar művészet kimagasló egyénisége. Halk, visszafogott alkat, művei ugyancsak visszafogottak, halkra hangoltak. De épp ebben a halkságukban rejlik igazi értékük. Halkra hangolja mély gondolatait, korképét – és képet ad a korról –, világlátását – látja a világot. Kifejezi sorshelyzetünket, mindezt valahol belülről, a lélek mélyéről szemlélve és a lélek mélységeivel, gazdag lelkiséggel rezdítve ki magából. Kezdetben Brassó, majd Háromszék művésze, de nem brassói-háromszéki mércével mérhető. SÁROSI CSABA (Jánó Mihály előszavával). Művészalbum. Műterem-sorozat, 30. Forma: 220x210 mm, terjedelem: 62 oldal, melyből 36 oldal színes illusztráció, kivitelezés: fűzött, ára: 20 lej
A szülőföld tájélménye hangsúlyozott motívumként jelenik meg a gyergyói születésű, Kézdivásárhelyen élő és alkotó Sárosi Csaba képzőművész grafikai lapjain és festményein. Sárosinál, akárcsak az erdélyi képzőművészek legjobbjainál, a természethez fűződő viszony megjelenési módja nem torkollik panteisztikus vagy bukolikus tájábrázolásba. Méltatói gondolati grafikáknak nevezik Sárosi alkotásait. A rajzokban a létélmény esztétikai visszatükrözése súlyos gondolati tartalmat hordoz. László Gábor: ÉLETEM ÉS A SZÉKELYFÖLDI FAIPAR. Családi krónika. Forma: 140x200 mm, terjedelem: 302 oldal, kivitelezés: fűzött, ára: 20 lej Dr. László Gábor önéletírásában nemcsak egy személy sorsának ismertetéséről, hanem egy család történetéről van szó. No meg a székelyföldi faipar megszervezéséről. Írásának nagy érdeme, hogy nemcsak eseményeket, történéseket rögzít, hanem korszakot is jellemez, végigvezet a kommunista rendszer gazdasági elitje életvitelének jó négy évtizedén. Így belülről is megismerhetjük, úgymond kézzel tapinthatjuk a letűnt rendszert. Egyed Ákos: ERDÉLY 1848–1849 Forma: 165 x 235 mm, terjedelem: 640 oldal, kivitelezés: kötött, ára: kb. 56 lej Egyed Ákos akadémikus nagy sikernek örvendő történelmi munkájának célja az 1848. évi erdélyi események áttekintése, a forradalom sajátosságainak felmutatása 1849 szabadságharcának ismertetése. Vagyis azt kutatja, hogy Erdély különböző nemzetei hogyan fogadták az európai forradalmaktól érkező impulzusokat s milyen programot fogalmaztak meg megújulásuk s korszerű haladásuk érdekében. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára megjelent kétkötetes mű bővített, átdolgozott újrakiadása. A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetők postai utánvéttel a következő címen: 530210 Miercurea Ciuc, str. Petőfi nr. 4., Pf. 140, jud. Harghita, tel. /fax: 0266 371 036, mobil: 0745 005 544, e-mail:
[email protected] Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001
Ha gyorsan és olcsón szeretne a Pallas-Akadémia Könyvkiadó könyveiből vásárolni, rendeljen postán!
25� kedvezmény • 0–30 lej vásárlás esetében a postaköltség 12 lej
• 30–150 lej vásárlás estében a postaköltség 8 lej • 150 lej vásárlás fölött a szállítás költségét a kiadó vállalja A megrendelés beérkezésétől számított 2 napra eljuttatjuk Önhöz a könyveket. Teljes könyvkészlet a honlapon: www.pallasakademia.ro. Postai rendelésnél kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) és telefonszámát is. 31
A családi költségvetésben üzemanyag spórlást tervez vagy netán parkolási gondjai vannak? Ajánljuk a megoldást:
közlekedjen autóbusszal! A város bármelyik pontjára biztonságosan, időben, kényelmesen elszállítjuk. Szállítási diszpécser-szolgálat: 0266 311 322
KÖNYVKOSÁR
A CORVINA KÖNYVESHÁZ AJÁNLÓJA MODÉRÉ, ARMELLE: My First English/Hungarian Dictionary of Sentences Kötött, 128 oldal, 27 cm, ára: 52 lej Amikor a gyerekek mondatokat kezdenek mondani, miért ne tehetnék ezt egyszerre akár két nyelven is? Ez a könyv azért született, hogy segítsen a gyerekeknek egyszerű szókinccsel kifejezéseket, mondatokat alkotni. A szavak, kifejezések témák köré rendezve, színes illusztrációkkal jelennek meg a könyvben, hogy a kicsik a lehető legkönnyebben megértsék, megtanulhassák azokat. A könyv hasznos kiegészítő eszköz az otthoni játékos tanulásban. A szótanulást az olvasásra, írásra és megértésre alapozva két nyelven vezeti be, így oktatási szempontból is rendkívül fontos gyűjtemény. KOVÁCS JÓZSEF: Fatornyok és fatemplomok a Kárpát-medencében Kötött, 198 oldal, 22 cm, ára: 74 lej Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve „nagyhatalom” volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses. E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romantika és a gótika időszakával, így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza. E könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található ezen kincsek részletes megismertetése. ILLYÉS GYULA: Hetvenhét magyar népmese Kötött, 559 oldal, 23 cm, ára: 52 lej Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és – gyakran csak e tájakon értett – szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb, „legkulturáltabb” rétegének milliói voltak, a szegényparasztok. E mesterfogásoknak csak töredékeit is megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem. (Illyés Gyula) SIMON ANDRÁS: Szeretetközelben Fűzött, 126 oldal, 20 cm, ára: 39 lej Az immáron tizedik kiadását is megérő kötet lírai hangvételű elmélkedésekben, rövid aforizmákban fontolgatja, ízlelgeti emberi életünk legalapvetőbb kérdéseit. Őszintén szól hitről, szerelemről, vágyakról, önismeretről, bűnről, megbocsátásról, bukásról és felemelkedésről. Szeretettel ajánlom mindazoknak, akik még keresik és azoknak is, akik már megtalálták önmagukban a benső hangot. A könyv mottója: „Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak, egyszerűen csak szeress, és fontos leszel.” Corvina Könyvesház, Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 32., tel.: 0266 372 018 Corvina Kuckó, Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 20., tel.: 0266 312 535 Corvina Kuckó, Székelyudvarhely, Kossuth Lajos u. 20., tel.: 0266 219 139 Corvina Könyvesház, Sepsiszentgyörgy, Csíki utca 1., tel.: 0267 313 067 www.corvina.ro,
[email protected] A csíkszeredai Corvina Könyvesház állandó rendezvénye: minden szombat délelőtt 11.00 órától „Mesedélelőtt” a Könyvesházban. (2010. október: 2., 9., 16., 23., 30.) 33
KÖNYVKOSÁR
A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Harald Roth: KIS ERDÉLY-TÖRTÉNET 240 oldal, 120x212 mm, kötött, 35 lej Németből fordította Hajdú Farkas-Zoltán. „Harald Roth Kis Erdély-története szakít [...] a hamis pátoszokkal, nem szégyellve elénk tárni a feltételezett »igazságok« relativitását. S lehet-e jobb minőségű történetírás, mint az, amelyik szembenéz a valósággal?” Miskolczy Ambrus
Tánczos Vilmos: ELEJTETT SZAVAK 352 oldal, 120x212 mmm, kötött, 40 lej Csíkszentkirály: maroknyi személyes univerzum. Ez a könyv egy utazás benne. Hőseink körbejárják: északról délre, keletről nyugatra, időutazók múltban és jelenben. Az apa Ulyssesként, a fia Stephen Daedalosként. S ahogy Joyce nagy művében, úgy itt is elénk tárulkoznak a titokzatos hétköznapok, életünk hűséges kísérői: A LÉNYEG. A kiadó egyik sikerkönyve.
Richard Wagner: INGÓSÁGOK 304 oldal, 120x212 mm, kötött, 43 lej Németből fordította Kurdi Imre. A bánáti származású kortárs német prózaíró regénye, amely hol lassan, hol felgyorsítva, pergő képsorokban eleveníti meg a bánáti svábok kétszázéves történetét, önfelszámolódását; egyéni és közösségi tragédiák, háborúk, kitelepítések és kitelepülések jeleneteit idézve fel a vissza-visszatérő emlékek egyre gazdagabb részletességével.
Hajdú Farkas-Zoltán: A DOLGOK RENDJE 3 kötet, 764 oldal, 120x212 mm, kötött, 120 lej Özvegye szerint S. számára a magyar nyelv volt a lét háza. Ebből a heideggeri gondolatból kiindulva mondhatjuk mi is, hogy e hármas könyv, melynek hőse és részben alkotója az élete teljében elhunyt író, az ő létezésének háza és titka is. A Csíkszeredában született neves író és fordító legújabb regénye.
Gergely Tamás: TOROKCSAVAR Illusztrálta Maurits Ferenc, 240 oldal, 12 színes illusztráció, 120x212 mm, kötött, 35 lej Mintha a világ híradóinak összes, tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott híreit egybegyűjtenék, ez a regény. Ráadásul a hírek megfogalmazója mintha Franz Kafka volna.
BOOK ART KIADÓ
www.bookar t.ro • of f ice@bookar t.ro • 0040-74 4-778407 34
KÖNYVKOSÁR
A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej.
A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.
Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.
Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.
Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.
Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.
Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.
Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.
CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, Tel.: 0266 371 464, E-mail:
[email protected]
35
NEVEs CsíKIaK ÉVFordUló
HElYtÖrtÉNEtI ÉVFordUlóK – daczó Katalin összeállítása KIlENCVEN ÉVEs a CsíKsZErEdaI labdarÚGÁs Kilencven éve, 1920. október 3-án a Csíkszeredai atlétikai Klub futballcsapata a katonai gyakorlótéren levő pályán mutatkozott be először nyilvánosan a nagyközönségnek, és ezt a rendezvényt tekintjük a helyi labdarúgás első hivatalos eseményének. „a Csíkszeredai atlétikai Klub football csapata, amelynek létezéséről városunkban még kevesen tudnak, október 3-án délután 4 órakor a katonai gyakorlótéren levő pályán mutatkozik be az első nyilvános szereplésén a nagyközönségnek. Ellenfele az addig is nagy hatalmas formát mutató 16. Vadászezred válogatott csapata lesz. a Csíki atlétikai Klub az alábbi összeállításban szerepel: szamorzia, barcsay, Kállay, dávid, büchler, trohán, Fejér Ferencz, Fejér Imre, Kajtsa, Ábrahám, bermann. (...) Kérjük a közönséget minél tömegesebb megjelenésre, mert a mérkőzés kimenetelét a jelenlévők érdeklődése fogja körülbelül eldönteni.” – írta 1920. szeptember 26-án a Csíki lapok. az első összecsapás 1:1-es döntetlennel
Fotó: a csíkszeredai felnőttek futballcsapata 1937. augusztus 15-én. (Koszticsák annamária tulajdona)
végződött. Egy hét múlva visszavágót is tartottak. 1921-ben a Csíkszeredai atlétikai Klub csatlakozott a brassói kerülethez, ezzel hivatalosan is részese lett a román kerületi bajnokságnak, és lehetősége volt a nagyobb városok csapataival is játszani.
HatVaNÖt ÉVE HUNYt El GYÁrFÁs ElEMÉr Hatvanöt éve, 1945. október 4-én hunyt el bukarestben Gyárfás Elemér író, közgazdász, politikus. Gyárfás Elemér 1884. augusztus 27-én született borzáson. Kolozsváron, budapesten és a párizsi sorbonne-on végzett jogot. Erdélybe hazatérve 1909-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1917–18ban Kis-Küküllő megye főispánja, 1918-ban a helyi Nemzeti tanács elnöke, 1921-ben ugyanitt a Magyar szövetség élére kerül. a kisebbségi életben jogi és nyelvismereteivel hamar tekintélyhez jutott, 1921 után az oMP (országos Magyar Párt) elnöki tanácsának tagja. 1926 és 1937. között Csík megye hét ízben választotta szenátorává. a gyulafehérvári latin szertartású római Katolikus Egyházmegyei tanács világi elnöke, az Erdélyi bankszindikátus, a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Uniója elnöke, az Erdélyi Katolikus akadémia osztályelnöke, az Erdélyi Katolikus Népszövetség alelnöke. az országos Magyar Párt elnöki tanácsának megalakulása óta tagja. szenátorként főleg egyházpolitikai, kulturális és közigazgatási kérdések tárgyalásában vett részt, így szerepe volt az erdélyi római katolikus egyház és a román állam között létrejött konkordátum megszövegezésében. az országos Magyar Párt 1938-as betiltása után az 1939-ben alakult Magyar Közösség
dr. Gyárfás Elemér
egyik vezetője. Cikkeit, tanulmányait a Magyar Kisebbség, Erdélyi tudósító, Kis-Küküllő, Keleti Újság közölte, az Erdélyi lapok főmunkatársa. 37
csík-info
HASZNOS INFÓK
CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail:
[email protected], www.szereda.ro
KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK
ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124
MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @:
[email protected], www.csikimuzeum.ro
ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050
CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6, tel.: 0266–310 670, @:
[email protected], www.csikijatekszin.ro
KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUSZ CSÁRDA / Bolyai u. 7., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @:
[email protected], www.hargitatanc.ro
SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147. sz., tel.: 0266–313 452, 372 126
SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @:
[email protected]
JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160
HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @:
[email protected], www.ccenter.ro
PIZZÁZÓK
GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 KRITERION KIÁLLÍTÓTEREM / Petőfi Sándor u. 4. NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @:
[email protected] SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @:
[email protected]
ÉTTERMEK
VÁRDOMB, Nagymező u. 50. sz., tel.: 0742–141 280
BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500 MAMMA MIA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672 TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112
BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK NÉGY BÖLCS SINTÉR / Piac u. 1. MEDITERRÁN KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9., tel.: 0745–628 202 SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56.
ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682
DANNY DONUTS fánkozó / Csíkszereda, Petőfi S. u. 33.
ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015
EXTASY CLUB / Petőfi Sándor u. 6.
FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493
PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.
HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095
BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.
PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833
BLACK & WHITE / Márton Áron u. 77.
JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583
CARLEONE / Petőfi Sándor u. 31.
MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829
GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.
METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308
CUBA / Gál Sándor u. 6.
38
csík-info
Hasznos Infók OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151 OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233
CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768
SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9 sz. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229
TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144
SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi
MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376
S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat
HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA / Vár tér 1. tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165,
[email protected], www.szereda.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA / Szabadság tér 5. tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703, www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL / Szabadság tér 5. / tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45., tel.: 0266–207 330, fax: 0266–207 338 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro GAZDASÁG- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR tel.: 0266–314 657 e-mail:
[email protected] MŰSZAKI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KAR tel.: 0266–317 121 e-mail:
[email protected] VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro VASÚTÁLLOMÁS / Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 MEGYEI KÓRHÁZ / tel.: 0266–324 193 TÁVOLSÁGI BUSZÁLLOMÁS / Brassói u. 1., tel.: 0266–324 334, 0266–371 282 POSTA I. / Kossuth Lajos u. 2., tel.: 0266–372 531 ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56. sz., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro 39
CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI
CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES
530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail:
[email protected] www.csikijatekszin.ro
530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail:
[email protected] www.hargitatanc.ro
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR
CSÍKINFO TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA
530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail:
[email protected] www.csikimuzeum.ro
530132 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail:
[email protected] www.szereda.ro
CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL
CSÍKI SPORTEGYLET
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail:
[email protected]
Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229