DOKUMENTUMFILM FESZTIVÁL SZEPTEMBER SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

2011. VII. évfolyam 9. szám, szeptember 26

26A 26

26A

26

25 25A 25 24 24A

25 25A

25

26

24

26A

24A 26

24

24

25

23

25A

23 23A

25 24

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin 24A

24

20A

20 21 21A 21 22 22A 22

DOKUMENTUMFILM FESZTIVÁ L

7 2011. SZEPT E M BER 19–25. I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

23

20

23A

19

A

23 23

23

SZAKSZERVEZETEK M Ű V ELŐDÉSI H Á ZA

23

22 22A

21

23A

22

22 21A

23A

23

22A

22

22 22A

23

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Kedves Olvasó!

PROGRAMON – SZEPTEMBER

A hallgatózó kert alól a fa az űrbe szimatol, a csend törékeny és üres, a rét határokat keres. (...) (Pilinszky János: Őszi vázlat)

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Itt a szeptember, az ősz, a nyári szabadságok végét jelentő időszak, az iskolakezdés, a szüret. Az ősz beköszöntével, az időjárás hidegebbre fordultával a rendezvények többségét zárt térben szervezik. E havi számunk kiemelt eseménye a hetedik alkalommal meghirdetett Film.dok Dokumentumfilm-fesztivál. Az ötödik alkalommal Csíkszeredában szervezett rendezvény versenyprogramjában az elmúlt két évben készült, korábban még nem nevezett filmek nevezhettek be mintegy nyolc kategóriában. A fesztivál részletes programjáról a www.dok.ro oldalon találhatnak tájékoztatást az érdeklődők. Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli a csíkszeredai Soros Oktatási Központ. Az ünnepségre köztéri nyelvórával, konferenciával, valamint szabadtéri koncertekkel készülnek. Hagyományosan kiállítással zárja a közel egy hónapja tartó képzőművészeti táborát a Free Camp. A nemzetközi képzőművészeti alkotótábor záró kiállításán ezúttal egy retrospektív kiállítást tekinthetnek meg. A tárlat az elmúlt hat év Free Camp alkotótáboraiban született képzőművészeti alkotásokból tartalmaz válogatást. A 2011–12-es évadjára készül a Csíki Játékszín, bérleteiknek ajánlójáról a honlapjuk és reklámanyagaik mellett a jegypénztárban tájékozódhatnak. Szerkesztőségünk nevében tartalmas, kellemes őszi hónapot kívánok. Mihály Réka

szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., Tel.: +40 266 315 120 / 134 @: [email protected], www.szereda.ro

2011–2012 évadhirdető / 4 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Free Camp – kiállítás / 6 Film.dok 7. – Dokumentumfilm-fesztivál / 8 15 éves a Soros Oktatási Központ / 16 Tündérfeszt / 21 FERENCES ÓRA / 19 SPORTNAPTÁR Jégkorong – interliga / 20 Kosárlabda / 20 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 22 A Corvina Könyvesház ajánlója / 25 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 27 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 28 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 29 CSÍK-INFO-SAROK / 30

A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro 3

Szerkesztőség: Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 38. sz. Tel.: 0266–371100, 0266–372360, 0266 –372370.

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT

Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., tel.: +40 266 315 891, www.ccenter.ro

FREE CAMP – nemzetközi képzőművészeti táborok retrospektív kiállítása 2005–2010 2011. augusztus 10. – szeptember 10. / SILÓ – Kortárs Képzőművészeti Galéria (Csíkszereda, Brassói u. 14. sz. )

Idén hétéves a Free Camp. Hét év, ami legfennebb a népmesékben, népi hagyományainkban kiemelt fontosságú szám, ennyi idő kell ahhoz, hogy egy gyermekben elvessék a magot, hogy megtanítsák neki mindazt, amiből élete során táplálkozik majd, amire építhet, ami tartását, alapvető karakterét adja. Hétéves a Free Camp – ami elegendő volt arra, hogy ez az urbánus jellegű alkotótábor, e ritka kisvárosi jelenség szerves részévé váljon Csíkszereda kulturális életének, a csíki nyári programoknak, és nem utolsósorban a helyi képzőművészetnek, sajátos színnel, jelleggel gazdagítva, árnyalva azt. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, Botár László képzőművész művészeti vezetésével zajló nemzetközi tábor többek között a hagyományteremtés szándékából született, ugyanakkor állandó kihívást is jelentett a meghívott művészek számára a székelyföldi művésztelepek hagyományos természeti – természetközeli közegétől hangsúlyosan eltérő szocreál betonkörnyezet, amely akarva-akaratlan jócskán rányomta bélyegét az elmúlt hat esztendő termésére. A már címében is a nyitottságot hirdető tábor még a határozott elképzelésekkel, konkrét munkatervekkel ideérkező neves alkotókat is egyértelműen befolyásolta. A tér hellyé változott alkotói folyamatban. Az erőteljesen jelen levő külső és belső terek nyitottságot követelnek. Az alkotásokat nem feltétlenül a genius loci mozgatja, de mindenképpen befolyásolja, időnként ellenpontozza azokat. Időnként az dominál, amit a művészek magukkal hoztak, a hely furcsaságai, nem éppen befogadó, de mégis provokáló szelleme dacára. Ennek ellenére évről évre sikerül megteremteni azt a nyitottságot, amely 6

a közös alkotás feltétele, amely mindnyájunk vizuális, szellemi gazdagodásának feltétele. Az interkulturalitás alapvető szervezőerő a Free Camp-en, és ez táborzáró kiállításokon jut igazán kifejezésre, mert bár az alkotók többsége magyar származású, Európa különböző országaiból érkeznek ide, egy helyhez és időhöz kötött viszonyítási pontból startolva, alkalmuk nyílik messzebb látni, többet tapasztalni annál, mint amit a kiindulási ponttal azonos, lokális perspektíva megengedne. A helyhez való kötöttség, a hellyel szembeni nyitottság, maga a hely – legyen az a legbarátságtalanabb szocreál környezet – átminősíti az univerzális tartalmakat, színnel, karakterrel, arccal ruházza fel azokat. Kiváltó ingerként vagy formai lehetőségként működik mindenféle megfogalmazásban, vizuális beszédmódban, de nem egyenként, külön, hanem nyitottan, az átjárhatóság számtalan variációjával. A lokális viszonyítási pont, hangsúly, hangszín, dialektus, kapaszkodó és szemszög egyszerre, ugyanakkor ez teremti meg a fordítások, átlépések lehetőségét. Nyitott művek ezek önmagukban és egymásmelletiségükben egyaránt – az értelmezési kontextusok megsokszorozódását eredményezik mind a konkrét környezeti összefüggések, mind az időbeni mozgás- és játéktér, mind a szellemi átjárások, oda-vissza kapcsolások szintjén. Bizonytalanná tesz bennünket mindez, ugyanakkor a nyitottság fogódzókat is teremt, hogy el tudjuk valahogyan, valahová helyezni az alkotásokat és ezáltal meghatározni viszonyulásunkat. Túros Eszter

SZUPERMODERN STÚDIÓ www.dok.ro

DOKUMENTUMFILM-FESZTIVÁL 2011. szeptember 19–25. / Szakszervezetek Művelődési Háza Idén 7. alkalommal szervezik meg a Film.dok-ot, amely a jelenkori román–magyar dokumentumfilmek világát kívánja megismertetni az érdeklődő közönséggel. A fesztivál szervező-házigazdái – Beke Mihály András elnök és Farkas György fesztiváligazgató – hite szerint a dokumentumfilm társadalmi igényt elégít ki, mivel mindennapi valóságunk: társadalmunk, környezetünk, történelmünk stb. egyik leghitelesebb ábrázolója, ilyenformán egymás megismerésének is egyik leghitelesebb

eszköze. Kulturális kísérőprogramokkal: irodalmi, zenei rendezvényekkel, szakmai megbeszélésekkel színesítve, a fesztivál szervezői igyekszenek igazi filmes ünneppé tenni ezt a fesztivált mind a szakma, mind a közönség számára. A csíkszeredai fesztiválról, a dokumentumfilm aktualitásáról kérdeztük Farkas György fesztiváligazgatót, Dárday István filmrendezőt, zsűrielnököt, valamint Vivi Drăgan Vasile producert, zsűritagot.

voltak egymás filmjeire. Lassan személyesen megismerkedtünk a Kárpát-medence majdnem összes magyar és román dokumentumfilmesével, ami nagyon megkönnyíti a munkánkat. Egy Gyergyó-környéki öreg jut eszembe, aki azt mondta egyszer: „az igazságot fel kell öltöztetni, nem elegendő csak úgy né, odahajítani”. Valahogy így van ez a fesztiválokkal is, hiszen önmagában a filmvetítéshez nem kell túl sok pénz, csak vászon, egy lejátszó, egy projektor meg egy terem, ahol mindezt elhelyezzük. De ez nem fesztivál, hanem csupán egy vetítés. A fesztiválhoz show kell, ami „eladja a terméket”, ez esetben az igazi értéket, az pedig pénzbe kerül. Nagy kihívás, hogy idén nem a Csíki Játékszínben, hanem a Szakszervezetek Művelődési Házában tartjuk a Film.dok-ot, ott egy teljes emeletet szeretnénk otthonossá tenni, ahol jól érezheti magát alkotó, néző egyaránt.

Farkas György

Idén 7. alkalommal szervezik meg a Román–Magyar Dokumentumfilm-fesztivált. A sok anyagi ráfordításon kívül, mi szükséges ahhoz, hogy a dokumentumfilm-fesztivált életben tudják tartani? FARKAS GYÖRGY: A szervezők részéről a lelkesedés, a film és a filmesek szeretete talán sokkal fontosabb a pénznél. Sokat segít nekünk, hogy a dokumentumfilm-készítés sokat változott az elmúlt nyolc évben, így a készítők folyamatosan igényelték a tapasztalatcserét, kíváncsiak 8

Meg volt már az előválogatás. Mit tudhatunk meg az előzsűri értékeléséről, a versenybe jutott filmekről? FARKAS GYÖRGY: Mivel a jelölt filmeknek csupán egy kisebb része jut versenyprogramba, nagyon nagy szerepe van az előzsűrinek. Az előválogatás során nem csupán a minőségi alkotások kiválasztása a cél, hanem több ennél, ezzel adjuk meg a fesztivál hangulatát. A fiatalokból álló előzsűrinek a tartalmi értéken és a megvalósítási formán kívül az élvezhetőség is fontos szempontja. Remélem, ezért szereti a közönség a fesztiválunkon bemutatott filmeket. Milyen érdeklődésre számít? FARKAS GYÖRGY: A dokumentumfilm kinyitja az ember szemét, érzékenyebbé teszi a lelkét, ugyanakkor alaposan,

SZUPERMODERN STÚDIÓ

www.dok.ro

érthetően meséli el a bennünket körülvevő mai világot. Csak azért nem nézettebb a tévéhíradónál, mert türelmetlenek és felületesek vagyunk. Ugyanakkor mégiscsak egyre népszerűbb műfaj, mert a gazdasági válsággal egy olyan korszak kezdődött el, amikor mindenki szeretne tisztán látni. A fesztivál után hogyan élnek tovább az itt bemutatott filmek / nyertes filmek? FARKAS GYÖRGY: A Film.dok fesztivál szeptember végén véget ér, de rengeteg teendőnk marad még utána. A díjnyertes filmeket – Bukaresten és Budapesten kívül – nyolc fővárosban is bemutatjuk. Több fesztivál kérte, hogy ajánljunk magyar és román filmeket. Hát megtesszük. Táborokba, kiállításokra és egyéb kulturális rendezvényekre hívnak bennünket, hogy bemutassuk a Csíkban vetített filmeket. Televíziós csatornák vásárolnak alkotásokat a segítségünkkel, finanszírozók kérik ki véleményünket. Szóval a Film.dok valójában 365 napos program, amelynek csupán egyik állomása maga a fesztivál. Nyilván a legfontosabb, számunkra a legkedvesebb, de nem az egyedüli állomás.

7

Dárday István

Idén 7. éve, hogy megszervezik a Film.dok-ot. Milyennek látja a fiatal dokumentumfilmes generációt? DÁRDAY ISTVÁN: Az új évezred második évtizedének társadalmi és politikai változásai nagyon nagy lehetőséget teremtettek a magyarság számára. Ez a kultúrában és a dokumentumfilm terén is hatalmas kihívás az alkotók számára, mert most nem csak valami ellen, hanem „valamiért” – konkrétan és kreatívan gazdaságban, politikában, tudományban; az egész kultúra területén – kell tenni és cselekedni. Nem

Fotó: Kristó Róbert

9

SZUPERMODERN STÚDIÓ www.dok.ro

Fotó: Kristó Róbert

elég a valóságot megmutatni, feltárni a rejtett összefüggéseket, hanem a művekkel erősíteni kell a nemzeti identitást, a kisebbségek önérvényesítési lehetőségeit, általában – az alakuló új világhelyzet kínálta progresszív folyamatok megszületését és kibontakozását. Ez nagy lehetőség és felelősségteljes kihívás a dokumentaristák számára is, mert az új történelmi korszakok – amennyiben valóban történelmiek és valóban újak – a művészetekben is új megoldásokra inspirálják az alkotókat. Nem annyira generációk, mint új korosztályok jelentkezését látom a magyar dokumentumfilmben, amelyek mivel szinte videokamerával a kezükben érkeztek a világra, vizuális érzékenységükkel, formaérzékükkel könnyedén tárják elénk ezt a veszélyekkel és érdekütközésekkel teli, szinte könyörtelen – sokak számára kilátástalan – társadalmi valóságot. A generációkra jellemző szemléleti, tartalmi azonosságot azonban nem nagyon tapasztalom. Az individuum, a személyesség jellemzi a fiatalokat, de szerencsére, sokszor a humor, az irónia még a történelmi tárgyú filmekben is megjelenik. Ugyanakkor közös a fiatal dokumentumfilmesekben az a 10

rugalmasság, ahogy a filmformában igyekeznek igazodni a média kínálta keretekhez. A fiatalok stílusára nagy hatással van a televízió, az internet, s ez jó is meg káros is egyben; jó, mert végleg eltűnőben van az a korábbi generációk sorában meglévő kissé artisztikus hamistudat, amely a televíziót alsóbbrendű területté próbálta degradálni, de ugyanakkor káros is abban a tekintetben, hogy sok esetben – a dokumentumfilm szigorú, fegyelmezett analitikus látványvilágát – hajlamos a rosszul felfogott hatásosság vagy a műsorrácsból fakadó kényszerek kedvéért érintőlegessé tenni és felületes irányba terelni. „Mit ér a film, ha magyar?” Milyen tapasztalata van a magyar–román dokumentumfilmek nemzetközi megmutatkozási lehetőségeiről? DÁRDAY ISTVÁN: Mondhatnám semmit sem ér. De ne legyek ennyire borúlátó, hiszen a csíkszeredai találkozó is egy nagy lehetőség a közös gondolkodásra, a párbeszédre, egymás megismerésére. Azonban érzékelni kell, hogy az európai televíziókban csak rendkívüli kivételként látható magyar dokumentumfilm, s ez nem a filmek hibája.

SZUPERMODERN STÚDIÓ

www.dok.ro

A magyar és a román, mondhatom a kelet-európai dokumentumfilm számára is korszakos jelentősége volt a Duna Televíziónak, amely ezt a mostohának tekinthető műfajt kitüntetett lehetőséghez juttatta másfél évtizeden keresztül. Ez nagy dolog, de nem lehet lemondani arról, hogy be kell jussunk a nemzetközi vizuális vérkeringésbe… Van néhány jelentős fesztivál a környező országokban is. Például Jihlawában, Krakkóban, s erősödik a magyar jelenlét az ún. workshopokon is. Ezek persze tágítják a műfaj lehetőségeit, de nem pótolják a kihalóban lévő műhelyeket. Pedig a Balázs Béla Stúdió múltja – de említhetném a Társulást is – a kézzel fogható példa rá, mennyire fontos az autonóm közösség a minőség és a pluralitás megszületéséhez. Csak reménykedni lehet, hogy előbb-utóbb meg fog születni a hazai mozgóképgyártásban és a közszolgálati médiában egyaránt az a közösség-centrikus műhelykoncepció, amely a nagy kulturális korszakok velejárója s a nemzetközi érdemi sikerek kovásza. Milyen társadalmi hatásai vannak ma a dokumentumfilmnek? Változott-e a filmnéző kultúra? A valóban értékes, művészi igényű alkotások számíthatnak széles körű közönségsikerre? DÁRDAY ISTVÁN: Az utóbbi évtizedek összességében nem kedveztek igazán a dokumentumfilmeseknek, bár sok jó mű

született, s olykor a műfaj közösségteremtő ereje is felsejleni látszott. Az anyaországban a filmfinanszírozásban a műfaj komoly hátrányt szenvedett, de a legnagyobb gondot a dokumentumfilmek forgalmazása jelentette, annak ellenére, hogy a műfaj iránt komoly érdeklődés mutatkozik a társadalom minden rétegében. A legnagyobb gondot a dokumentumfilmek „eltelevíziósodásában” látom, s azt gondolom, hogy ezen a téren szükséges a legnagyobb erőfeszítések megtétele. Szerintem várat még magára a televíziózás és a dokumentum műfaj egymásra találásának nagy pillanata, amely létfeltétele lenne, hogy a nézettség kérdése ne akadály legyen, hanem húzó erővé váljon a televíziós szerkesztés „agytrösztjében”. Itt a műsorrácsok szempontjai miatt komoly gond a hosszkérdés és az időkorlát egyfelől, de ugyanilyen nehéz tartalmi kérdésként szerepel a nyilvánosságszerkezet „tűrőképessége” is. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a tévécsatornák hatalmas konkurenciaharcában csak egy hosszú távú szívós és következetes munka teremtheti meg annak az eltékozolt intelligens nézőrétegnek mai seregeit, melyek megteremtését persze a tanárképző főiskolákon, óvodákban, gimnáziumokban és egyetemeken kell megkezdeni.

Fotó: Csíki Zsolt

11

SZUPERMODERN STÚDIÓ www.dok.ro

Fotó: Ady András

Az igazán mély művészi igényű alkotások nehezebb helyzetben vannak a műsorra tűzés során, mint a könynyedebb és nagyon tévesen hatásosabbnak vélt televíziós riportok, magazinbetétek, egyéb – jelenségekre épülő tévés műfajok –, holott korosztálytól független – komoly társadalmi igény van akár a történelmi, akár a jelen mélyszerkezetébe ágyazott emberi viszonyok és sorsok bemutatására koncentráló alkotásokra. Egészen bizonyos, hogy egy dokumentumfilm-csatorna elindítása sikeresen bizonyítaná, hogy ez a műfaj pótolhatatlan a vizuális mozgókép széles skáláján, mert a dokumentumfilmen belüli sokféle filmforma, az ismeretterjesztő filmektől a drámai történelmi portrékon keresztül a néprajzi dokumentumfilmekig vagy a tudományos kutatások jelenlegi állapotát bemutató esszéfilmekig bezárólag civilizációnk átfogó képét képes bemutatni. Ami a filmnézési szokásokat a befogadói kultúrát illeti, nem szabad elmennünk a technikai fejlődés által létrehozott új lehetőségek – az internet, a mobiltelefonos megjelenés és egyéb, most alakuló, formálódó új formanyelvi törekvések mellett, amelyek nélkülözik 12

a televíziózás központosított, erősen ellenőrzött és korlátozó tulajdonságait. Ezekkel a ma még kísérleti stádiumban lévő törekvésekkel, a képi és hangi minőség javulásával mint komoly tényezőkkel kell számoljunk. Egy értékorientált társadalomban ezek a ma még „alkotói kalandoknak” számító perifériák szinte az újkori népművészeti, népmesei tartalmak hordozóivá válhatnak. Az írott sajtó és az olvasói kultúra visszaszorulása – különösen a fiatalabb nemzedékek életében – komoly kulturális gondot jelent. A dokumentumfilmre az oktatási struktúrába való integrálódása során ezen a téren is nagy feladat hárul a jövőben, hogy felkeltse és fenntartsa az igényt a vizualitás mellett a verbalitásra is, hogy a Gutenberg-galaxis ne egy letűnő korszak maradványa, hanem a kultúra továbbra is fontos arányos része maradjon. Sok és dinamikus momentum látható ma már a dokumentumfilmekben is. Változott a témák filmes feldolgozási formája, a filmnyelve, a kameramozgás lett az egyik formaszervező elv? Mi határozza meg ma a film ritmusát?

SZUPERMODERN STÚDIÓ

www.dok.ro

DÁRDAY ISTVÁN: A dokumentumfilm sokfélesége a filmes eszközök teljes tárházat használja – olykor beemeli anyagába a játékfilmes vagy rajzfilmes elemeket is, de más művészeti ágak eszközeit is szervesen tudja befogadni. Felgyorsult világunkban logikus volt a filmek ritmusának, tempójának az élethez való igazódása s a kulturális lehetőségek teljes tárházának használata. Tévedés azonban nem foglalkozni a tér és az idő fogalmának és a filmidőhöz való viszonyulásnak a kérdésével, mert a felvevőgép helyzete és a felvételre kerülő tárgy, szereplő – a felvétel tárgya –, s a kettő egymáshoz való viszonya térben és időben zajlik. E viszonyulás milyensége maga a film stílusának alapja. Ez határozza meg a mű szemléletét, a valóságoz, az univerzumhoz való viszonyát, az alkotó filozófiai alapállását. Ebben a tekintetben a kameramozgás önmagában nem szemlélhető, csak a film szerkezetének viszonylatában. A forgatási és a megismerési folyamat azonossága nem rejti magában azt a veszélyt, hogy a film a mindennapok kuszaságát rögzíti? DÁRDAY ISTVÁN: Az igazi dokumentumfilmes számára a jelenségek mögötti összefüggések és a hétköznapi tör-

ténések által elfedett valódi érdekviszonyok szétválasztása és megmutatása alapkérdés. Az alkotó sajátja, hogy tárgyáról mindig többet tud, mint amennyit témája sejtetni enged. Még akkor is, ha az alkotó ezt a többlettudást filmjének készítése közben teszi magáévá. Ennek a tudásnak megszerzése az a kritérium, amely feljogosítja a filmest arra, hogy filmjével a nyilvánosság elé tárja mondandóját. Természetesen a jelen idejű társadalmi folyamatokat nyomon követő dokumentumfilmek esetében a történelmi rálátás híján nincs könnyű helyzetben az alkotó, de művének értékét a jelen kuszaságában megtalált törvényszerűségek láttatása fogja minősíteni. Milyen értékelési szempontokat tart fontosnak a csíkszeredai fesztiválon zsűritagként? DÁRDAY ISTVÁN: Ugyanazokat, amelyeket filmes alkotói, producer és stúdióvezetői munkámban is fontosnak tartottam: a hitelességet, a valósághoz való viszonyt, a kvalitást és az innovációt, vagyis a mindig megújuló értékteremtést. Kérdezett: Mihály Réka

13

SZUPERMODERN STÚDIÓ www.dok.ro

Alexandru Solomon vagy Florin Iepan) és alkotás ennek az érdekvezérelt érdektelenségnek a falát. Még ritkábban vesz részt televíziós társaság egy projekt támogatásában, ha csak tiszta véletlenül az alkotó nem éppen az illető társaság holdudvarához tartozik és (mely ismételt egybeesés!) nem rendelkezik saját stúdióval. Nézzék csak meg ezeknek az „adás-filmeknek”a felvezető részét, s rögtön képet kapnak a jelenségről magáról: gombaként szaporodtak el a nagy társaságok árnyékában a különböző idézőjeles produkciós irodák. Ami az alapítványunkat (Fundaţia Arte Vizuale, azaz FAV) illeti, filmjein keresztül sokszor vették igénybe, hol a Román Kulturális Intézet (ICR), amely vetítést biztosított a világ majd tizenöt fővárosában, hol különböző bel- és külföldi nonprofit szervezetek, hol pedig különféle külföldi adók, amelyek tisztes díjat fizettek filmjeink sugárzásáért... mindezek mellett büszkék vagyunk arra a majdnem nyolcvan díjra, amely létezésünk kíséri.

Vivi Drăgan Vasile

Első kérdésem alapja egy ezelőtt mintegy hét évvel készített interjú lenne. Az akkori kérdések között, amelyeket Kacsó Edit tett fel és a Filmportál.ro oldalon jelentek meg, volt egy, amely a kontextus értelmében megragadta figyelmem. Arra vonatkozott, hogy milyen pozitív változások („pénz, paripa, fegyver” értelemben) fognak bekövetkezni a kis stúdiók, így az Ön alapítványa életében is, ha majd az EU-törvények arra kötelezik a nagy televíziós adókat, hogy dokumentumfilmeket sugározzanak. Bekövetkezett azóta a várva várt változás, a műfaj „elismerése” és így méltányos támogatottsága? VIVI DRĂGAN VASILE: Semmi látványos nem történt, ami a kis és független stúdióknak a bevonását, filmjeiknek sugárzását illeti, főleg, hogy ezek a munkák nem mutatnak még távoli rokonságot sem a skandalum, a politikum vagy a kommersz-vulgáris jól eladható világával. A Film.dok fesztivál filmjeihez hasonló alkotásokból egyet sem nagyon láttam a közszolgálati, vagy akár magántelevíziók műsorán szerepelni, vagy akár „valamirevaló” nézettséget biztosító órában közzétenni. Mi több, mikor ilyen alkotásokat ajánlasz fel a nagy társaságoknak, azonnal viszont-felajánlják az ingyenes, vagy nevetségesen alacsony áron való sugárzás „lehetőségét”, azt próbálják elhitetni veled, hogy tulajdonképpen egy kegyet gyakorolnak a sugárzással, tisztázzák, hogy tulajdonképpen senkit sem érdekel a dokumentumfilm és így tovább. Ritkán törte át a független műhelyek világából néhány alkotó (mint 14

Mivel most kimondottan a dokumentumfilmről van szó, érdekelne a véleménye: melyek a szakma főbb léthatárai (kis stúdiók ötletei: mi megvalósítható, meddig terjed a hivatalos és a nem hivatalos „szabad”, létező és elméletileg létező finanszírozás stb.) most, hogy a nagy, mindent megígérő változás után vagyunk több mint húsz évvel? Képtelenség nem gondolni a Dallas Pashamende-helyzetre. VIVI DRĂGAN VASILE: Ha jól értettem, kérdése a dokumentumfilmesek kifejezésbeli „szólásszabadságára” vonatkozott... hát, ami azt illeti, formálisan szabad vagy, tehetsz, amit akarsz, ha van „mivel” és van „kinek” , vagyis ha megvan a produkcióhoz szükséges pénz, és rendelkezésedre áll egy televíziós adó, vagy vetítőterem, amelyben az alkotást megjelenítheted... mennyire egyszerű, igaz? A dolgok valamivel bonyolultabbá válnak, amennyiben nem áll rendelkezésedre a két, előbb említett fő követelmény (pénz és érdeklődés), és a tarsolyodban nincs más, csak jó ötletek és tehetség. Mondjuk, hogy szerencsésnek mondhatod magad, és akad egy producer barátod is, mi több, finanszírozást kapsz – csak úgy, hogy meg ne ártson – a Nemzeti Filmközponttól (CNC), körülbelül egy évig szaladgálsz a továbbra is szükséges összegek után, és talán egy ismételten óriási szerencse által (most már barátok nélküli módszerrel) szert teszel ismét egy icipici pénzmagra. Azután nem marad más dolgod, csak hogy komolyan visszavegyél a kreatív szándékaidból – a rendelkezésedre álló pénznek megfelelően –, és végre elkészítsd a filmet szerényen és szegényen, de sok tehetséggel. Alkotásodért kaphatsz is néhány fesztiváldíjat, de belföldön senki sem

SZUPERMODERN STÚDIÓ

www.dok.ro

veszi meg a „portékád”, hisz nem elég kommersz, nem botrányos, egy kicsit túlságosan is szociális beállítottságú, ne adj’ isten nagyon „kulturális”, vagy a témán túláradóan sok értelemben „helyi jellegű” és... aztán meg ott a főbűn: hol maradt belőle az európai integráció tematikája? Amennyiben ezen „empíria” után még eszedbe jut, hogy éhes vagy, lehajtott fejjel, „megtérve” kullogsz el egy televíziós társasághoz, és nekilátsz „mondén események” filmezésének, vagy tanári pályára adod a fejed – szintén kispénzért – a majdnem harminc magánegyetem (természetesen mindenik nagybetűsen Művészeti) valamelyikén. Esetleg szerencsétől vezérelve elkészítesz pár kisköltséges reklámot (közérthetőbben: elkészíted román nyelvű verzióját pár török reklámspottnak), vagy... vagy falra mászol. Egy szó mint száz, a dokumentumfilmes, a román filmes általában húsz évvel a felszabadulás után a „legteljesebb” értelemben: Szabad! A Film.dok fesztivállal kapcsolatban, és tényleg érdeklődve a hozadékokról és hiányosságokról: a hetedik alkalommal megrendezett dokumentumfilmes seregszemlének – az Ön személyes, professzionális madártávlatából – mi a „hivatása”, szükséges-e ezen a hivatáson változtatni? Az Ön „hogyan tovább”-ra vonatkozó előrejelzését is kérném. VIVI DRĂGAN VASILE: A fesztivál iránti érdeklődést, hatéves létezése alatt, legjobban a pénzzel ellátottsági fokon, a filmek és filmesek jelenlétén, és a nézők rendezvény iránti elkötelezettségén lehet lemérni. Nem állnak rendelkezésemre konkrét számadatok és statisztikai kimutatások sem, csak arról beszélhetek, amit a szentgyörgyi, majd a csíkszeredai Film.dok-os szerepléseim alatt tapasztalhattam, de az az érzésem, hogy mindenik rendezvény alapproblémája a szegényes támogatottságra vezethető vissza. Nem az első és nem is az utolsó rendezvény, amely sérelmezi a kellő összegek hiányát, de a Film. dok-on időnként zavaróan érezhető volt a pénzhiány, s ez a jelenség állandóként fejtette ki hatását a résztvevők, a díjak, a bírálóbizottság, technikai felszereltség, vetítési körülmények, a kísérőrendezvények szintjén. Úgy tűnik, az elmúlt években igazi hajtóerőként a szervezők lelkesedése és eltökéltsége, valamint pár igazán jó nevű filmes (köztük mindenképpen Sára Sándor) hite működött, akik bíztak és bíznak továbbra is a rendezvény által képviselt nagyszerű lehetőségekben. Egy kisbüdzsés fesztivál nehezen vonz filmeket, filmeseket, publikumot, sajtót, egyszóval érdeklődést. Továbbra is csodálom a magyar szervezőket szívós kitartásukért és remélem, a továbbiak is sikereket fognak hozni, éppen ezért, ide kívánkozik megemlítenem, hogy

ebben az évben a FAV egy, a Nemzeti Filmközponttól nyert támogatással (nem sok, de mint jövőre utaló szándék fontos) a fesztivál társproducereként lépik fel, és a bemutatásra kerülő román filmek egy részének válogatását is felvállalja. Végül, de nem utolsósorban, hogyan jellemezné a román és magyar dokumentumfilmesek kapcsolatait: álmok, témák és gondok-szintű közösség és mindössze nyelvi elválasztottság, vagy mindenki a saját szakállára? VIVI DRĂGAN VASILE: Karrierem során öt-hat alkalommal volt szerencsém dolgozni román–magyar vegyes csapatokkal, olyan közös alkotásokon, ahol a filmesek, színészek, technikusok, vagy egyszerű munkások vállvetve dolgoztak egy nagybetűs értelemben vehető film létrehozásán. Ezekben a „mozgóképes közösségekben” a munka hihetetlenül olajozottan ment, annak ellenére, hogy a használatos nyelv, egyfajta magyarománánglius volt, de hisz az emberek tulajdonképpen a professzionalizmus, a jóérzés és a film iránti passzió közös nyelvezetét beszélték. Egy adott patthelyzetben, mikor az egyik produkció sorsát durván meg akarta határozni a politikum és a dőreség, a magyar–román csapat összefogott, közös tiltakozással ellenállt, és eredményként mégis tető alá hozták a filmet. Azóta az illető politikuskák eltűntek, az alkotás megmaradt. Ami a magyar és a román filmes szakembereket, de a mindenhonnani mozgókép-alkotókat is összekapcsolja az, amit mindannyian a film iránt éreznek, így lehetnek éppen különböző témákba, meglátásokba bevontak, beszélhetnek más-más nyelveket, ami mégis könnyedén összekapcsolhatja őket az az Érték és az Érték iránti feltétlen tisztelet. Ami a közös projekteket illeti (filmek, fesztiválok és így tovább), azt hiszem, a szakembereknek és nézőknek egyaránt javát szolgálná, ha közös, intelligens, professzionális szempontból sziklaszilárd megoldásokat keresnének: koprodukciókra gondolok (amúgy szép számmal léteznek már erre példák). Mi itt már beleszoktunk a (nem csak filmekre vonatkozó) minimalista büdzsék szerinti létbe, de ha jól tudom, a magyar filmgyártás jelenleg éppen gyengélkedik, ott most a fájdalmas büdzsé-lefaragások időszakát élik, az új szervezési formák kitalálásáét. Száz szónak is egy a vége: közösséggé kapcsol minket a mesterségbeli tudás, a mozgókép iránti szeretet, a közös helyet adó gyönyörű Erdély, így talán sikerül átnyúlnunk a mindenkori és mindenhonnani politikusok és ostobák feje fölött. A Film.dok minderre kiváló alkalom, ahogy arra is tökéletesen megfelel, hogy egymás szemébe pillantsunk.

7

Készítette: Ady András 15

SOROS OKTATÁSI KÖZPONT

Csíkszereda, Kossuth L. u. 9. sz., III. emelet

15 ÉVES A CSÍKSZEREDAI SOROS OKTATÁSI KÖZPONT 2011. szeptember 30. végzett (magyar) fiatalok látogatják, akik itt fejleszthetik az iskolai rendszerben sajnos háttérbe szorított kommunikációs készségeiket, az utóbbira pedig román ajkú csíkszeredaiak jelentkeznek, akik felismerték, hogy a kölcsönös kultúra- és nyelvismeret mindkét együttélő etnikum számára kötelező. A számítástechnika oktatás a 2000-es évek „slágere” volt leginkább, ma már többnyire hivatalos számítógép-felhasználói diploma megszerzése a cél. Ugyanakkor a digitális kultúráról – koruknál és lehetőségeiknél fogva – lemaradó érdeklődők számára folymatosan szervezünk felzárkóztató, ún. „nyugdíjas” tanfolyamokat.

A csíkszeredai Soros Oktatási Központot tizenöt évvel ezelőtt, 1996 őszén a Soros Alapítvány egy Nyílt Társadalomért hozta létre azzal a céllal, hogy a város és környéke felnőttképzését szolgálja. A korabeli gazdasági viszonyok között nehezen volt elképzelhető egy önfenntartó, nem kormányzati oktatási intézmény, ezért az indulásnál jelentős segítséget jelentett a Soros Alapítvány által a Központnak nyújtott támogatás, melynek évenként csökkenő mértéke ugyanakkor figyelmeztette a Központ vezetőségét, hogy mindössze néhány év áll rendelkezésére a gazdasági önállósodásig. A Soros Oktatási Központ Alapítvány 1998-ban vált önálló, önnfenntartó intézménnyé, oktatási, képzési programjainak finanszírozását azóta képzési szolgáltatásainak értékesítéséből, valamint változatos – zömében az EU által kiírt – pályázati alapok felhasználásával biztosítja. 1996 óta egyik legnépszerűbb szolgáltatásunk a nyelvoktatás, melyet a város kiváló idegennyelv-tanárainak közreműködésével valósítunk meg, és melynek töretlen színvonalát igazolja, hogy a gazdasági válság ellenére ma is tanévenként 200–250 hallgató frekventálja a 60–120 órás nyelvtanfolyamokat. Ma már a „klasszikusnak” számító angol és német nyelv mellett egyre nagyobb igény mutatkozik a francia, olasz és spanyol nyelvek iránt is. A helyi szükségletek hívták életre a román és magyar nyelvórákat: az előbbieket zömében középiskolát 16

A két „piacképes” szolgáltatás – a nyelv- és számítástechnikaoktatás mellett – természetesen számos más helyi szükséglet és igény is mutatkozik az általános felnőttképzés terén. A projektjellegű, specifikus célcsoport számára nyújtott, valamely konkrét társadalmi probléma kezelését szolgáló programjaink a résztvevők számára ingyenesek, ezek finanszírozására igyekszünk minél több – elsősorban brüsszeli – forrást mozgósítani. Az előcsatlakozási alapok megnyitása óta a Soros Oktatási Központ közel harminc, többnyire más országok oktatási intézményeivel partnerségben lebonyolított projektben vett részt sikerrel. A konkrét képzési eredmények mellett ezen projektek jelentős mértékben népszerűsítik a várost és környékét azáltal, hogy évente mintegy 30–50 külföldi oktatási szakember egy-egy hetes csíkszerdai látogatását, tapasztalatcseréjét teszik lehetővé. A város népszerűsítése A már említett konferencia-turizmus mellett más módon is igyekszünk promoválni vidékünk értékeit. Programjaink szervezésénél előnyben részesítjük a helyi termékeket és szolgáltatásokat, és – amennyiben a program engedi – megszervezzük külföldi vendégeink számára, hogy a Székelyföld értékeit megismerhessék. Ezen áttételes akciók mellett konkrét városnépszerűsítési projektben is részt vettünk: A Beyond Signs in the City (http://signsinthecity.net/) projekt keretében elkészítettük Csíkszereda rendhagyó „nyelvi” turistakalauzát (könyv és DVD formájában). A kalauz célja, hogy minközben a város nevezetességeivel ismerkedik, a látogató betekintést kapjon a magyar és a román nyelvbe is.

SOROS OKTATÁSI KÖZPONT

Csíkszereda, Kossuth L. u. 9. sz., III. emelet Nemcsak a húsz éveseké A projektek lebonyolítása során azzal szembesültünk, hogy az Európai Unió kézzel fogható előnyeiből, mint például a külföldi utazás, külföldi tanulás és munkavállalás, nem sokat érez az idősebb generáció. Éppen ezért az utóbbi években több olyan programot is szerveztünk, melynek elsődeleges célcsoportja az 50 év felettiek. Ezen programoknak köszönhetően számos csíkszeredai nyugdíjas nyerhetett betekintést az Európai Unió intézményeinek működésébe, illetve önkéntes munkavégzés és tapasztalatcsere címen hosszabb időt is eltölthettek külföldön: tavaly két személy szicíliai tartózkodását, idén négy másik önkéntes háromhetes portugáliai tapasztalatszerzését támogattuk. A „mobilitási” célon túl mindkét esetben azt szerettük volna, ha a hazatérő időskorúak az önkéntesség kultúrájának meghonosításához is hozzájárulnak városunkban. Fogyatékkal élők felzárkóztatása A Soros Oktatási Központ évek óta együttműködik oktatási programok terén a Hargita Megyei Mozgássérültek Szövetségével. Emellett idén tavasszal szerveztünk egy nagyszabású kísérleti képzést (a Yes, we Can www.downsyndrom-yeswecan.eu projekt keretében), mely során újonnan kidolgozott tananyagok

és taneszközök használatára készítettünk fel mintegy ötven, az ország számos városából érkező, Down-kóros személyekkel foglalkozó pedagógust, szülőt. Jövőre – amennyiben angliai partnerünkkel közösen beadott pályázatunk támogatást kap – matematikai oktató program kidolgozását tervezzük látás- és hallássérült gyermekek számára.

Fotók: Csíki Zsolt

17

SOROS OKTATÁSI KÖZPONT

Csíkszereda, Kossuth L. u. 9. sz., III. emelet

A gazdasági fejlődés szolgálatában A vállalkozók és alkalmazottaik készségeinek fejlesztése, az új technológiákhoz és újabb piaci igényekhez való felzárkózás segítése fontos feladata a felnőttképzésnek. Az elmúlt években ilyen céllal született az ESPA EST projekt (http://www.espa2.eu/), mely spanyol és kelet-európai vállalkozások együttműködését szorgalmazza webes eszközökkel, az E-BRIDGE TO MOBILITY (http://www.2mobility.eu/), mely angol, német és spanyol üzleti környezetben segít eligazodni, vagy a C.A.I.R.O.C.S. című program, mely hagyományos mesterségek és online-marketing együttes oktatásával kísérletezett. Környezeti nevelés felnőtteknek Nem kétséges, hogy a nevelés – így a környezeti nevelés is – jobb eredményekkel kecsegtet, ha már fiatalkorban elkezdődik. De mit kezdhetünk a 30. vagy 40. évüket betöltöttekkel, akiknek iskolai, családi neveléséből valami okból kimaradt a környezet iránti felelősségre való felkészítés? Az Európa-szerte alkalmazott, kifejezetten felnőttek számára kidolgozott, hatékonynak bizonyult környezeti nevelési programok, kampányok itthoni meghonosítására idén nyáron nemzetközi műhelymunkát szerveztünk Csíkmadarason, 18

jövőtől pedig – a Zöld SzékelyFöld Egyesülettel együttműködve – egy hét országra kiterjesztett környezeti nevelési programot bonyolítunk. 15 év – Előre- és visszatekintés Fennállásának 15. évfordulóját a Soros Oktatási Közont szeretné munkatársaival, partnereivel, hallgatóival közösen ünnepleni. Ezért az ünnepség több, különböző célcsoportnak szóló eseményből áll: Szeptember 29-én, csütörtökön 12.00 órától köztéri nyelvóra, nyelvi vetélkedők 7. és 8. osztályos gyermekeknek a Szabadság téren. Szeptember 30-án, pénteken 17.00 órától konferencia „Felnőttképzés a válság közepette” címmel. Helyszín: a Fenyő szálló Menta-terme. Ugyanitt kiállítás tekinthető meg a Központ legfontosabb projektjeinek, programjainak termékeiből. Október 1-jén, szombaton 19.00 órától ingyenes koncert a Mikó-vár udvarán. Fellépnek a Confusion és a Tündérground zenekarok. Lázár Csilla

CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ

Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro

FERENCES ÓRA – prof. dr. Kellermayer Miklós sejtkutató előadása 2011. szeptember 18. / vasárnap / 11.30 óra / csíksomlyói kegytemplom A csíksomlyói kegytemplomban 2011. szeptember 18-án, vasárnap 11.30-kor (a nagymise után) folytatódik a Ferences Óra. Az ember – környezet – társadalom témakörben meghirdetett előadássorozat negyedik rendezvényének meghívottja a világhírű sejtkutató, orvos, prof. dr. Kellermayer Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Laboratóriumi Medicina Intézetének emeritus egyetemi tanára, aki A kezdet és a vég misztériuma között bajba jutott ember címmel tart előadást. Id. Kellermayer Miklós 1939-ben született Budapesten. Tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végezte 1959–1965 között. Egyetemi tanulmányai befejezése után a pécsi egyetem kötelékében maradt: kezdetben a Kórbonctani Intézet munkatársaként dolgozott (1965–1969), 1969-től a POTE Klinikai Kémiai Intézetben (ma Laboratóriumi Medicina Intézet) dolgozik. 1993-tól egyetemi tanár. 2004-ig a klinika igazgatója volt, 1991–1995 között oktatási rektorhelyettesi funkciót töltött be. Houstoni tanulmányútjai után a Baylor Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani, majd Élettani Intézet kutató vendégdocense, majd vendégprofesszora volt. Kutatási területe a fehérjék-ATP-K-víz kölcsönhatása az élő sejtben. Közel százharminc tudományos dolgozata jelent meg. 1974-ben az orvostudomány kandidátusa lett, 1988-ban doktorált. Fő művei: Az élő sejtről diákoknak (1989), Elmulasztott reformkor (1995), Magyarországot meg kell menteni (1999), És teljes elmédből (2000), Az első és második kopernikuszi fordulat (2005), Kiáltás (2006), Az Élet (2010). Prof. dr. Kellermayer Miklós nemcsak világhírű sejtkutató, hanem mély hitű keresztény is, aki különös felelősséget érez világunk, Földünk és benne az ember jövője, vagyis az élet iránt. Saját kutatásaiból kiindulva jut el arra a felismerésre, hogy a tudomány számára az élet keletkezése mindörökre misztérium marad. A tudós 2011. szeptember 18-án a csíksomlyói kegytemplomban 11.30-kor (a nagymise után) kezdődő előadásának ajánlása lehet az, amit az egyik vele készített interjúban így fogalmaz meg: „Az ember csak az egyszeri keletkezés és az egyszeri vég között fennálló, köztes dolgokat képes értelmével megragadni, így a természet kutatója is kénytelen szembenézni az egyszeri megismerhetetlenségének tényével. (…) Ha igazságkeresése érdek nélküli, akkor a soha meg nem ismerhető

elismerése a megismerhető résztől a megismerhetetlen egész felé fordítja a figyelmét. Kénytelen lesz felismerni azt, hogy a világ létrejöttének, az élet keletkezésének és az ember egyediségének misztériumával találkozott. Misztériummal, hiszen a rész kutatásában fölfedezte az egész célszerűségét, rendezettségét és ésszerűségét. (…) Csak a hit és a tudás kettős szárnyán emelkedhet föl az értelem a legmagasztosabb misztériumok szemléléséhez. Ha pedig fölemelkedik, eljut a legfőbb parancs igazságának elfogadásához: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből; szeresd felebarátodat, mint önmagadat. (…) A végpont az egyén halálánál, a földi világ pusztulásánál, a világmindenség összeomlásánál ugyanannak a misztérium-világnak a másik pólusa, amely a keletkezés kérdéseit is eltakarja. A küldetés végének misztériumát ugyanúgy el kell fogadnia, mint a küldetés elejének misztériumát. A tudomány talán fel fogja ismerni azt – hiszen rákényszerül –, hogy micsoda bűnöket követett el, és akkor azt is fel fogja ismerni, hogy végső soron Krisztusnak köszönheti szabadságát, a kutatás és a tudás szabadságát.” Heidl György szerint dr. Kellermayer Miklós művei, előadásai próféciák, amelyek egyrészt figyelmeztetnek, hogy a kezdet és a vég misztériuma között élő ember bajban van, hogy valamit elrontottunk, ezért változtatnunk kell egyéni és közösségi életünkön; másrészt vigaszt is nyújtanak, mert azt ígérik, hogy megszabadulunk a bénító kötöttségektől, és akkor mi magunk is megkapjuk Jézus Atyjától a Lélek szabadságát, amelyben mindannyian örvendezhetünk. Borsodi L. László ferences sajtóreferens 19

SPORTNAPTÁR

JÉGKORONG INTERLIGA Nyolc csapat részvételével kezdődik 2011. szeptember 11-én a 2011/12-es magyar–romániai nemzetközi bajnokság (interliga). A nevezések lezárultával Romániából 3, Magyarországról 5 csapat indul. Ezek a HSC Csíkszereda, Corona Fenestela 68 Brassó, Steaua Rangers, valamint DAB.Docler, Ferencvárosi TC, Miskolci Jegesmedvék JSE,

Sapa Fehérvár AV19, Újpesti TE. A korábbi tervekkel ellentétben nincs újabb csatlakozó ország, sem a szerb Partizan, sem a szlovákiai HC Nové Zámky nem vesz részt a bajnokságban. Az Interliga első mérkőzését a HSC Csíkszereda játssza Székesfehérváron, ahol a Sapa Fehérvár AV19 csapatával mérkőzik.

A HSC Csíkszereda szeptemberi mérkőzései: 2011. szeptember 6., kedd / Sapa Fehérvár AV19 – HSC Csíkszereda (Székesfehérvár) 2011. szeptember 18., vasárnap / HSC Csíkszereda – Ferencvárosi TC (Csíkszereda) 2011. szeptember 20., kedd / HSC Csíkszereda – DAB.Docler (Csíkszereda) 2011. szeptember 23., péntek / HSC Csíkszereda – Corona Fenestela 68 Brassó (Csíkszereda) 2011. szeptember 25., vasárnap / Steaua Rangers – HSC Csíkszereda (Bukarest) 2011. szeptember 30., péntek / Miskolci JJSE – HSC Csíkszereda (Miskolc)

KOSÁRLABDA Augusztus 15-én kezdte meg felkészülését a román bajnokság első ligájában érdekelt Csíkszeredai Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub. A tavaly még újoncként szerepelő együttes a 2011/2012-es idényre már merészebb célokat tűzött ki: a 9–12. helyek egyikén, azaz a középmezőnyben szeretnének végezni. A Csíkszeredai Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub kerete: Samuilă Zoltán, Pora Vlad, Roşu Adrian, Levi Levine, Enrico Tucker, Chris Long, Emmanuel Dies, Dino Erceg, Jakab Krisztián, Adrian Filovici, Vita András és Lokodi Mátyás. Lászlófy Botond vezetőedző gárdája a tervek szerint 6–8 edzőmeccset játszik a szeptember 17-i idénykezdés előtt. Szeptember 17-én és 24-én Nagyvárad ellen játszik kupameccset a Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub, előbbit itthon, a Csíkszeredai Sportcsarnokban, utóbbit Nagyváradon rendezik. A román bajnokság alapszakasza október 1-jén kezdődik. Összeállította: Ferenczy Krisztina 20

Fotók: Csíki Zsolt

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Zsigmond Győző: NYELVI REJTVÉNY, JÁTÉK, VERSENY 165 x 235 mm, 128 oldal, fűzött, ára 18 lej Zsigmond Győző rejtvényei és vetélkedésre ajánlott játékai jórészt a szerző saját észjárásának, ötleteinek termékei. Vannak már ismerői a tanárkollégák körében, vannak hívei is, követői pedig leginkább a gyermekek, az a tanulói korcsoport, amelynek a könyvet is szánta. E kiadvánnyal a hívek, a követők, a játékba, az anyanyelvbe-felejtkezők tábora minden bizonnyal csak növekedni fog. (Péntek János) Kozma Mária: RÉGISÉGEK CSÍKORSZÁGBÓL. Történelmi regék. Mezey Ildikó illusztrációival, 235 x 255 mm, 56 oldal, kötött, ára 34 lej Székelyföld múltjával, népi hagyományaival, néprajzával foglalkozó történetírók és néprajzosok munkáiban található tényszerű adatok, illetve történelmi regékre, szájhagyományokra való hivatkozások fölkeltették Kozma Mária érdeklődését és – mint azt már történelmi regényeiből, elbeszéléseiből ismerjük – ezúttal arra vállalkozott, hogy ezeket a történeteket gyerekeknek mesélje el. A mesék forrása, kiinduló pontja mindvégig valós, illetve bizonyíthatóan a nép körében élő/élt emlék. Történeteivel nemcsak oktat, hanem arra ösztönöz, hogy ráfigyeljünk környezetünkre, vegyük észre, ismerjük meg a sokszor már csak a nevek mögött megbújó történelmi múltat. Dr. Györfi András: KALANDOS FIZIKA. Egy viking portya története a húrelmélet és kozmológia felségvizein Illusztrátor: Papp Gábor, 165 x 245 mm, 152 oldal, kötött, ára 54 lej Részecskefizika, relativitáselméletek, kvantummechanika és húrelmélet – megannyi ijesztően hangzó kifejezés a középiskolások – és szüleik – többsége számára. Dr. Györfi András azonban érdekessé, közérthetővé teszi ezeket a fogalmakat azáltal, hogy a modern fizika kihívásaival egy kora középkori viking portya kalandjai révén szembesíti az olvasót. A szerző belgyógyász főorvos, a fizikával azonban nem műkedvelő szinten foglalkozik: szabadalmaztatott egy olyan új eljárást, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligenciának az orvosi diagnosztikában való alkalmazását. Olosz Lajos: KÖNYÖRTELEN MESÉK. Összes versek 140 x 200 mm, 324 oldal, fűzött, ára 15 lej A bécsi döntést követően Olosz Lajos látja el a dél-erdélyi Déli Hírlap főszerkesztői feladatkörét. Ez az egyetlen „központi napilapja” a Romániához csatolt dél-erdélyi magyaroknak. Olosz Lajos oly korban költött, amikor a vers a borzalmas idők túléléséhez adott erőt, s ez nemcsak a két világháború közötti időre, de az épülő szocializmus éveire is vonatkozik. A túlélést pedig a szépséghez, az antik kultúrához való menekülés biztosította a leginkább. Olosz Lajos összes verseinek kiadása csak ezzel a kötettel történt meg, amelynek előszavát Pomogáts Béla írta.

A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetők postai utánvéttel a következő címen: 530210 Miercurea Ciuc, str. Petőfi nr. 4., Pf. 140, jud. Harghita Tel./fax: 0266 371 036, mobil: 0745 005 544 E-mail: [email protected], honlap: www.pallasakademia.ro Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001 Postai rendelésnél kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) és telefonszámát is. 22

PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ

Csíkszereda, Petőfi u. 4. sz., tel./fax: 0266 371 036, mobil: 0745 005 544, [email protected], www.pallasakademia.ro

A PALLAS-AKADÉMIA A FILM.DOK RENDEZVÉNYEIN A 2011. szeptember 19–25. között Csíkszeredában zajló 7. Film.dok – Dokumentfilm-fesztivál kísérőrendezvényeinek egyik társszervezője a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. A dokumentumfilmes seregszemlén emlékeznek meg a 120 éve született Olosz Lajos költőről. A Könyörtelen mesék című, Olosz Lajos összes verseit tartalmazó kötetet dr. Kis Klára ismerteti. Olosz Lajos kortársa volt Kemény János, a fesztiválon ismerheti meg a csíkszeredai közönség életműsorozata második kötetét, Kutyakomédia című regényét. A rendezvény tervezett időpontja szeptember 21. Bemutatják Sarány István: Önkéntes száműzetés című interjú-kötetét is, amely székelyföldi alkotókkal készített beszélgetéseket tartalmaz. A szerző a bemutatóra meghívja csíki interjúalanyait is – többek között jelen lesz Albert Ildikó pszichológus, András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője, Balázs Lajos néprajzkutató, Beder Tibor ny. tanár, Biró A. Zoltán és Bodó Julianna társadalomkutató, Botár István régész, Kovács László zenekarvezető, Lászlófy

Fotó: Csíki Zsolt

Pál ny. tanár, Oláh Sándor társadalomkutató, valamint Tamás József püspök –, hogy a fesztivál szervezőivel, no meg a közönséggel együtt megvitassák a székelyföldi tudományművelés, művészi alkotás helyzetét, esélyeit. A találkozó tervezett időpontja: szeptember 22. A rendezvény támogatója a Kriterion Alapítvány.

23

KÖNYVKOSÁR

A CORVINA KÖNYVESHÁZ AJÁNLÓJA SZÁSZFÖLD – Székelyföld csodái Kötve, 69 lej A székelység a szorosan vett Székelyföldnél jóval nagyobb területen szóródik szét. A szász Királyföld, a Barcaság (Brassó vidéke), Küküllő vármegye és az egykor Torda vármegyéhez tartozó Felső-Maros mente magyarsága szintén jórészt székely eredetű. Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. Erdélyi sorozatuk utolsó, hatodik kötete az egyedi hangulatú Szászföldet mutatja be. HARGITA – Utazások Székelyföld szívében Kötve, 69 lej „A Székelyföldben egy még nem is sejtett világ csodás tündérkertje tárul föl előttünk.” – írja dr. Hankó Vilmos Székelyföld című munkájában. Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila az ő nyomdokain indult útnak erre a lenyűgöző természeti és kulturális adottságokkal bíró tájra. Hargita című albumukban csodálatos képeken tárják elénk a Székelyföld keleti felén fekvő megye látnivalóit, melyek bátran felveszik a versenyt Nyugat-Európa felkapott üdülőhelyeivel. Ha pedig kedvünk támad saját szemünkkel meggyőződni erről, ebben a könyvben megannyi gyakorlati ismeretet is találhatunk az utazáshoz. UDVARHELYSZÉK – Székelyföld csodái Kötve, 68 lej Ma a szűkebb értelemben vett Székelyföld fogalmán Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket – Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék és Aranyosszék – foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. A szerzők: Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila e kötetükben Udvarhelyszék, az egykori székely anyaszék pillanatairól mesélnek. Székelyföld udvarhelyszéki csodáit környékének, az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül mutatják be. CSÍK ÉS A MOLDVAI CSÁNGÓ VIDÉK – Székelyföld csodái Kötve, 68 lej

A Székelyföld csodái sorozatának újabb kiadványa a Csík és a Moldvai csángó vidék térségének bemutatására hivatott. A szűkebb értelemben vett Székelyföldön Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket – Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék és Aranyosszék – foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila szerzőpáros a Szászföld, a Hargita és Udvarhelyszék albumok után Csíkszékről és a moldvai csángó vidékről próbál minél teljesebb képet adni.

Csíkszereda: Corvina Könyvesház, Kossuth Lajos u. 32. sz., tel.: 0266 372 018; [email protected], www.corvina.ro 25

GOSCOM TÁVHŐ = KÉNYELEM + BIZTONSÁG + KÖRNYEZETKÍMÉLÉS Maradjon vagy legyen újra a távhőszolgáltatás híve, élvezze annak előnyeit! Városunkban a távfűtési rendszer folyamatos és tervszerű rekonstrukciója garantálja a szolgáltatás minőségét, az árak versenyképességét. A távhőrendszer gazdaságos üzemeltetése mellett célunk a maximális komfort biztosítása. Ha egyéni vagy közösségi fűtési gondjai vannak, forduljon hozzánk bizalommal, együtt keresünk megoldást minden helyzetre! GOSCOM Rt.

KÖNYVKOSÁR

A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Ştefan Bănulescu: A MILLIOMOS KÖNYVE Regény, fordította Demény Péter, 360 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 43 lej „Ez a regény a próza ünnepe, az elbeszélés művészetének, tudományának olyan áradása, amilyent ritkán látni, az írás egyfajta diadala a világon. Erénye nemcsak az, hogy oldalain rendkívül hitelesen és elbűvölően megjelenik és kialakul egy világ, egy ritka varázslatos világ, a dél, a fennsík, a mocsarak, a bizánci maradványok és a török szokások világa, hanem az is, hogy ebben a világban varázslatos szereplők születnek, olyan életrajzokkal, cselekedetekkel, gesztusokkal, mesékkel és gondolatokkal, amelyek megőrjítenek, legalábbis olvasás közben. Olyan őrület ez, mint a szerelem. Amikor elmélyülsz A Milliomos könyvében, elkerülhetetlenül boldog vagy. Remélhet egy könyv ennél többet?” – Filip Florian Mircea Cărtărescu: SÁRKÁNYOK ENCIKLOPÉDIÁJA Tudor Banuş illusztrációival, fordította Gergely Zsuzsa és Szőcs Géza, 212 oldal, 190x250 mm, kötött, ára: 59 lej

Sárkány nélkül az ember nem teljes ember. Mert a sárkány életben tartásához a képzelet szüntelen csiholására van szükség. Képzelet nélkül pedig nem ember az ember. Aki a sárkányról ír, a legtágabb értelemben igyekszik az embert ábrázolni. Mircea Cărtărescu a mai román irodalom világszerte ismert alkotója. Műveit a műfaji sokoldalúság és a káprázatos nyelvművészet jellemzi; mérhetetlen humor és részvétteljes szeretet. Igazi, huszonegyedik századi humanista. (Láng Zsolt) Jack Holland: NŐGYŰLÖLET 328 oldal, 132x212 mm, kötött, ára: 45 lej A „nőgyűlölet” szó megjelenését a magyar szótörténet 1799-re keltezi, angol változata, a „misogyny” 1656ben jelent meg először, jóllehet az, amit a szó jelöl, már évezredek óta létezett. Aki ezt a könyvet elolvassa, szemlesütve fog a nőktől bocsánatot kérni. Szabó Róbert Csaba: TEMETÉS ESTE TÍZKOR Novellák, 167 oldal, 132x212 mm, kötött, ára: 30 lej A történetek szereplői alighanem a testi szerelem bűvöletében, vagy abból felocsúdva cselekednek, esetleg messziről visszatekintve értekeznek róla. Hol élesebben, hol egészen elrejtve, de ott kúszik, indázik a mindenre kiható, pusztító, máskor meg építő, az örvények és sodrások által mozgásban tartott szenvedély. Márton Evelin: MACSKAMÉZ Novellák, 244 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 30 lej Tiszta, önzetlen feltárulkozás jellemzi a kötet valamennyi női szereplőjét. És a maga során nemcsak ő, hanem a férfi is megnyílik: megnyílnak egymás előtt, derűsen, mint akik megtalálták az élet legfontosabb bölcsességét: közel kerülni egymáshoz, azért, hogy adhassunk, és az ajándék igazi, mert aki adja, önmagát adja.

BOOK ART KIADÓ

www.bookart.ro • [email protected] • 0040 744 778 407 27

KÖNYVKOSÁR

A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej.

Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.

A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.

Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.

Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.

Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.

Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍISKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

CSÍKVÁRMEGYE STÁTUSSZIMBÓLUMA Ára: 35 lej.

Szabó András: A Hargitáról Észak-Bácskába – NAGY ISTVÁN Ára: 25 lej.

Murádin Jenő, Szervátiusz Anikó: SZERVÁTIUSZ JENŐ: ÉLETEM, EMLÉKEIM Ára: 50 lej.

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, E-mail: [email protected] 28

NEVES CSÍKIAK ÉVFORDULÓ

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása NÉGYSZÁZÖT ÉVE SZÜLETETT DAMOKOS KÁZMÉR Négyszázöt éve, 1606. szeptember 29-én született Szovátán Damokos Kázmér Ferenc-rendi szerzetes, az erdélyi ferencesek főnöke. A csíksomlyói kegytemplomban emlékére elhelyezett márványtábla szerint Gyergyóalfaluban hunyt el, sírja pedig a kegytemplom előtt található. A Magyar Katolikus Lexikon halálának helyét Csíksomlyóra teszi. Ő volt a csíksomlyói kolostor újjáépítője az 1661-es tatárdúlás után. 1668. június 10-én szentelték püspökké, s a gyulafehérvári egyházmegye és egész Erdély apostoli helynöke lett. Mivel az erdélyi törvények szerint a katolikusoknak püspöke nem lehetett – írja a Magyar Katolikus Lexikon –, nem használta a püspöki címet, s mindig ferences ruhában járt. Látogatta az egyházközségeket, s próbálta helyreállítani a fegyelmet, kerületi zsinatokat tartott. Buzgósága, vezeklése és ékesszólása miatt nagyon kedvelték, sokakat visszatérített a katolikus hitre. A pestis idején maga látta el a haldoklókat, amíg őt is el nem ragadta a járvány 1677. szeptember 5-én.

Damokos Kázmér Csíksomlyón őrzött mellkeresztje

SZÁZTIZENÖT ÉVE SZÜLETETT KOZMA ISTVÁN Száztizenöt éve, 1896. szeptember 9-én született Csíkszeredában Kozma István altábornagy, az erdélyi határőrség szervezője. A Ludovika Akadémia elvégzése után a Honvédelmi Minisztériumban és a Vezérkari Főnökségen szolgált. 1937-től a hadiakadémia tanára. 1940–42-ben ezredesként a miskolci VII. hadtest vezérkari főnöke. 1942–44-ben vezérőrnagyként a kolozsvári IX. hadtesten belül a Székely Határvédelmi Erők parancsnoka. 1944. júliustól altábornagy. 1949 októberében az Államvédelmi Hatóság letartóztatta. További sorsáról a kutatásban két verzió ismeretes: a román kormány háborús bűnösként tartotta számon, ezért kiadták, és Bukarestben kivégezték; illetve egy koncepciós per során háborús és népellenes bűnök vádjával halálra ítélték, és Budapesten kivégezték 1951. október másodikán, azaz hatvan évvel ezelőtt. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1990-ben megsemmisítette az ítéletet, a Magyar Köztársaság elnöke pedig 1991-ben Kozma Istvánt posztumusz vezérezredessé nevezte ki.

Kozma István (A felvétel Nagy István sepsiszentgyörgyi tanár tulajdona.)

29

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6, tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro

KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUSZ CSÁRDA / Bolyai u. 7., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro

SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147. sz., tel.: 0266–313 452, 372 126

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected]

JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

PIZZÁZÓK

GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 KRITERION KIÁLLÍTÓTEREM / Petőfi Sándor u. 4.

VÁRDOMB, Nagymező u. 50. sz., tel.: 0742–141 280

BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500 ROMA RISTORANTE & PIZZERIA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672

NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected]

TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK

ÉTTERMEK ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682 ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015 FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493 HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095

ZACC KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9. SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56. DANNY DONUTS fánkozó / Csíkszereda, Petőfi S. u. 33. EXTASY CLUB / Petőfi Sándor u. 6. PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20. BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.

PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833

PARIS / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0740 536 118

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583

GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829

CUBA / Gál Sándor u. 6.

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308

OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

30

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9 sz. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165, [email protected], www.szereda.ro A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA, CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45., tel.: 0266–207 330 fax: 0266–207 338 ügyelet: 0729-068-350 EMNT DEMOKRÁCIA KÖZPONT Petőfi Sándor utca 7. szám ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56. sz., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 http://goscom.info/index.php/autobusz-menetrend/ MEGYEI KÓRHÁZ tel.: 0266–324 193 31

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530132 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229