Digitized by the Internet Archive with funding from. University of Toronto

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/bthorygborfeOOszil

BÁTHORY GÁBOR FEJEDELEM

TÖRTENETE. IRTA

SZILÁGYI SÁNDOR,

UJ KIADÁS.

BUDAPEST,

KIADJA

1882.

R Á T H MÓR.

DB

ELOSZO. A

elfogultan fogta fel,

kintetben fekete

Báthory Gábor jellemét bizonyos

történetírás

színekkel

uralkodását

s

magát szokás felelssé tenni

még

:

azért

országi urak nyiltan szövetkeztek vele

s

túlságosan

mindenért

Tekintet nélkül

ecseteié.

te-

öt

hogy a magyar-

is,

titokban megbukta-

tását késziték elé, a porta pedig szokásos perfidiájával vitt

neki

Ot vádolják békes^egéssel

nyakára.

hadat az

minden háborúja önvédelembl

zsarnoknak

festik,

pedig kegyetlenségei

,

származott,

nem

pedig

rült

az általa

fel-

idézett viszonyokból folytak.

Sikerült-e

nekem

mit lehetlennek tartok, hibái voltak

—

— hanem

az elfogultság,

nem tudom,

hanem

de

vonások, azon

ez

,

volt határozott czélom.

ers körvonalok, melyek

elenyésztek,

itt

hogy jövre ne

az igazság mérlegével méressék

fel

hogy jellemének

szolgáljanak,

Báthoryt?

legalább annyira,

hallgatásával hordattak neztettek

nem teljesen: mert csakugyan nem közönséges

rehabilitálni

s

a

Azon durva

motívumok

elferditésére

vagy élességök nagy s

el-

a valónál elevenebben szí-

bizonyitékokul

e részletes életrajzban természetesen

én a hajmereszt

—

vagy

részét elvesztették.

De

talán hatásos rettenetességek helyett

a valót, az igazat akartam adni.

— Ez

életrajz is

nagy számú

s

— ha

nem

melyeket elször

itt

—

ugyan van más érdeme

kis

fontosságú

része,

— mint

keletkezését

Ezen, szerkesztje

Szemlének köszönheti.

azon

is

adatokon kivül,

uj

vesz a történet-kedvel

munkáim nagy

téneti

IV

a

által

tör-

Budapesti

annyi

ál-

dozattal fentartott folyóiratban jött ki elször, de töredé-

kesen

s

egymástól független czikk-sorozatokban.

Ujabb kiadására azon körülmény

birt,

hogy

az egyes

czikkek megjelenése után számos uj adat birtokába jutottam.

Ez részben ujabb

átdolgozást

tett

szükségessé.

S arra any-

nyival örömestebb vállalkoztam, mert igy mint egész ki-

egyes

az

dolgozott életrajz

töredékes

czikkeknél jobban

tájékozhatja az olvasót Báthory jelleme iránt.

Az

emiitett

ujabb adatok közül azokat, melyek

ter-

jedelmes kivonatban vagy nagy részben a fszövegbe oly

módon

vétethettek

ne hassanak

—

fel,

hogy eladás folyamára zavarólag

oda igtattam.

fontosságuk daczára

is

csak

Azokat pedig, melyekre a hivatkozást tartam szük-

ségesnek, mint okleveles toldalékét veszi az olvasó.

Hogy

melyik adatot honnan vettem? azt az olvasó megtalálja az illet jegyzetekben.

Nekem

pedig nincs más hátra, mint hálás köszönettel

emlékezni meg: Szabó Károly barátomról, ki az erdélyi

Múzeum-egylet birtokában lev adatokat részben másolta, részben saját felügyelete alatt másoltatta úrról

s

Keresztes

le,

Miké Sándor

Papp Miklós barátomról, kik

dag gyjteményeiket bocsátották rendelkezésem

saját gazalá.

Szilágyi Sándor.

BÁTHORY GÁBOR FEJEDELEM.

Qnom

si

non

tennit,

magnis tamcn exciait

ansis.

Ovidii Metamorpliofi. L. 11.

Szilágyi, Báthory Gátr.

ELS

FEJEZET.

A

XVI-ik század végén három ágban virágzott a Báthory nemzetség Magyar- és Lengyelországban s Er-

A

somlyai ág Lengyelországnak királyt, Erdélynek fejedelmet, a római egyháznak bibornokot adott. A második, mely nevét az ecsedi uradalommal köté össze, délyben.

h maradt

a protestáns egyházhoz, terjedelmes birtokaihoz

Eimek

csatolta a kihalt Drágfiak jószágait.

tagjai

Magyar-

országon föhivatalokat viseltek. Végivadéka István ország-

Csak a harmadik, a

bíró.

történetben,

A

hanem visszavonulva alkonya

század

ág nem szerepelt

Szaniszloíi

István

élt

a

terjedelmes birtokain.

János

vajdának,

király

kegyenczének unokáira nézve végzetteljes vala. Boldizsár bakóbárd alatt veszett el. András bibornokot menekülése közben orgyilkos végezte ki. Zsigmond fejedelem hazájától távol bujdoklott, elhagyva nejétl, híveitl s marczangolva az öntudat által, hogy országát az inség legmélyebb örvé-

nyébe

taszitá.

Csak egyetlen

férfi

menekült meg, a három

orszájínak elkelivel rokoni összeköttetésiben álló unokatestvérek közül

,

s

ez

is

nem

katonai erényének

futásának köszönhette szabadulását.

Ez

,

hanem

István vala,

fia

Andrásnak, a lengyel király testvérének. O volt hivatva még egy nemzedéken át fenntartani a Báthory nevet. István

váradi

kapitány

egyik els hivatalnoka.

Els

kilencz gyermeket nemzett.

Midn

volt:

az ötödik született,

a

feijedelemség

Bebek Zsusánnával négy els kevés ideig élt.

nejével,

A a

tehát

szeret atya

— mert 1*

talán

—

—

4

életrevalóbbnak találta többi gyermekeinél, szokatlan keirta be családi naptárába: „1589, 15. aug. Gábris vitézt ez nap adta isten ez világra" reggel három

délyességgel

négy óra közt

és

Gáboron

^).

tál

nemzett, de csak egy leány élte

után egy

elkel

még egy

tartózkodott

házasságra

is,

még

két gyermeket

Els

nejének halála

lengyel hölgygyei, Kostka Zsófiával lépett

házasságra, kitol

vesebben

túl.

s

az

fia,

Endre,

Endre

született.

anya szülföldjén,

hazája politikai ügyeibe

ott

nem

szi-

lépett

igen

el-

Két leányai közül az egyik lengyel apácza, a

egyedett.

másik erdélyi fejedelemné volt. Gábris vitéz 1601. február 24-én árván maradt. Az országbiró, István, végsarja az ecsedi háznak, és testvérét, Annát, mint a váradi kapitánynak els nejétl szü-

t

letett

gyermekeit, magához veszi, gondosan nevelteti, tanit-

tatja s összes javai

örökösévé

teszi

azon

^),

ezek a protestáns vallásra térnek át

Az

hivek maradnak^).

országbiró

s

feltét alatt,

hogy

ahhoz mindvégig

ecsedi

sziget- várában

hivatalánál és vagyonánál fogva az ország

els Bocskay az alkotmány és vallás-szabadság nevében fegyvert ragadott, István egy ideig csak szemlélte a fölkelést de csakhamar hozzá lakott,

s

dynastái közé tartozott.

Midn

—

csatlakozott

Az ügy

s

az országbirói pecsétet Bécsbe visszaküldte

diadalát

nem

érte

meg: 1605.

jul.

*).

25-én meghalt^),

„a nagylelk hs, az orthodoxa vallás buzgó védelmezje, a

tudományok moecenása"

fiu

által

férfi

—

emelt sírirat nevezi*^).

t

mint

A még

a hálás csak

,

fogadott

ötven éves

roppant vagyona végrendeletileg Gáborra és Annára. ^)

Calendarium Ebarianum Kurz Nachlese-jében 103.

-)

Böjti

Gáspár Eugel ATomim. 261.

1.

1.

^)

Weiss Mihály évkönyvei Trauschenfels Fundgruben-jei 200.

*)

IstváníFi bécsi

^)

Laczkó Máté krónikája Mikó adatok

^)

Wagner CoUectanea

1758-iki kiad. 506.

I.

decas 33.

1.

1.

III. közli.

64.

1.

1.

— maradt, kik ezekbe

—

—

5

Tasnád város,

az ecsedi uralom,

Kisfalud, Cseg, Szarvad, Csáii, Úsztató, Balásháza

birtokokba — 1606-ban be

magyarországi

s

többi

igtattattak^).

is

Gábor, nagybátyja halála után, a Bocskay udvarába ment.

Még

denütt

—

már

csak a 16-ik évet töltötte be, de

legvagyonosabb furainak

volt az ország

s

—

ezért és több szép tulajdonaiért

Az elkel

egyike

is

tárgya mina közfigye-

Kassán tartózkodott s a néma lemnek. ersség a fényes fejedelmi udvar vígságainak lett színhelyévé.

világ

els kilépés igéz legeltették a

nk

Szép arczán,

vala.

szemeiket

könnyen fékezé

erejével

bkezsége

még

s

szilaj

deli

barátja Bethlen

Gábor

volt,

s

A

^).

kiben

és

Legjobb

már

éles

meg ^). St

Midn

Bocskay az 1605. nov.

a nagyvezérhez

hogy a rendek

a fejedelem kegyét

is

fontos

A

ki.

és

kapi-

fénye

ki tudta érdemelni.

Budára Homonnainak,

11-iki hires légyottra

ajánlá kísérjének,

sietett,

is

tekintettel,

hadnagyokat lakomái gazdagsága

nyerte

férfiakat

le.

emelkedésének legbiztosabb támaszát szemelte tányokat

az

örömestebb, ha roppant

paripáját

kit a fejedelem

megbízásokkal tüntetett ki,

s

termetén örömest

barátságos modorai kötelezték

s

—

a nyilvános élet terére

Itt lépett ki

— ha netalán

az

,

a fejedelem, személyét

veszély érné, Báthory körül sorakozzanak

^).

udvar nagy dolgokkal foglalkozott: végrehajtása a megkezdett békealkudozásoknak, melyekben a bécsi kormány réseket szeretett volna hagyni, mig Bocskay

Ez

idétt az

a békét annál érthetbben kivánta megkötni.

')

Böjti szavai:

„Haeres tantum opuni, quantae tertiam Hungáriáé

partém aequarent" csak a vagyon roppant nagyságát '^)

Szalárdi siralmas krónikája 29, 30. Bármily

tört kezével. Írja

Az alkudozás

Maga Kemény

is

—

legszigorúbb birája

önéletleirása 28-ik lapján.

Monumenta

3)

Böjti Engelnél

1)

Bethlen Farkas VI. 343.

:

1.

262.

1.

fejezik ki.

ers patkót

össze-

— virtuosus iíjunak

— hosszan

nem

bl

tartott,

s

6

—

a két oldalról gyanúsított lUésliázyiiak

közönséges fáradalmai voltak, míg fejedelmének Bécssept. 23-áról irhatá: „az Ur Isten segítségével min-

denekben jó véget értünk, ne sápolodjék és ne terhelje fölséged az ide való gonddal magát." Azon sept. 23-án kelt oklevél kiadását értette, mely a béke els pontjának félremagyarázható záradékát szabatosan körül

írta.

De

az

aggodalmakat nem oszlatta el végkép s a kassai országgylés deczember 13-án a pontokat latolgatta. Bocskay hagyta folyni a dolgokat: különben is a :

rendek

nem

felforgatni, csak szigorúbbá akarták tenni a

egy id óta gyöngélkedett, de már elébb a mint a béke biztosítva volt, minden figyelmét arra is forditá, hogy a kivívott eredmény épen megtartassák, hogy nagy mííve túlélje t, az alkotót. Végrendeletében pontosan körülírta elveit: „valadeczember 17-én irta alá írja ebben ott fenn námeddig a magyar korona mindenkor szüklunknál ersebb nemzetségeknél forog, séges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fentartani; ha pedig a magyar korona, Magyarországban, magyar kezéhez kelne, ugy az erdélyieket is intjük, hogy egyenl értelembl azon korona alá, régi mód szerint, adják magokat." Egy nagy pártnak politikai programmja volt a szavakban letéve, melyért folytatott küzdelem betölté a századot, st a következnek els decenniumát is. De a dolgok akkori állásában, halála els perczeire, sürgetleg ajánlá a béke pontjainak megtartását. E szerint pontokat.

O

,

—

—

is

—

—

Erdélyre visszaesik szabadválasztási joga

„javaljuk mást,

—

hanem

irá

— liogy a

jót látunk

benne

—

és

mindazáltal

nemes ország miutánunk nem

a tekintetes és nemzetes

vegyék, válaszszák

,

Homonnai

ösmerjék fejedelenniek."

folytatá,

—

Bálintot

—

de legnagyobban

,

„Sok hogy

magokhoz kapcsolván, nem tarthatnak ezután örökös megmaradásokra semmi ártalmat." egész Magyarországot

S hogy

kellen

Honioiniai örökösödésére, ekkorra a tér

erre,

legyen készítve, mindent elkövetett. Megnyerte

el

még

életében ez eszmének a törököt

tó'le,

melylyel ez utódjává ersíttetett

s

mindenek

meg, barátait,

^)

halála után a várakat csak

az

liiveit,

várak kapitányait, kiktl ers hitlevelet

fölött a

hogy

vett,

athnamét eszközölt

s

kezébe fogják bocsátani

Homomiai

Azon reménynyel hunyt el az három nappal, hogy ezen akarata

^).

1607-iki újév beállta eltt teljesülni fog.

nem Homonnaiban

nem magyarországi Azon tényezk buktatták meg számítását,

Csalódott

,

párthiveiben.

,

melyeket legkevésbbé vett számításba: az erdélyi rendek, kik bár Bocskaynak köszönhették függetlenségök helyreállítását

,

de azt

tiának hittek,

mit ennek megtartására legjobb garan-

,

szabad fejedelem választást, Bocskayért

a

sem akarák áldozatul hozni. Az els napokban az erdélyi rendek nem voltak megegyezve a teendk iránt. De Báthory az els pillanat óta el volt tökélve, hogy sei székének visszaszerzésére

A még

kísérletet tegyen.

alig 18 éves ifjat családi állása

hogy szabadon mködhessék, Kassáról Ecsedre vonult. A közvélemény, mely keveset tudott a furak mködésérl, t, a fényes név utódját, emlegeti inté a fellépésre,

A

fejedelmül. ')

s

hajdúság kapitánya.

Nagy András

Feridun bég Török okmánytárában lev

s

1607

meg

^)

elején kelt

fermán

emliti e tényt.

Pernyeszi kvári kapitány 1607. márczius 17-én kelt levelében

-)

mondja

ezt.

^)

A

levél eredetije

De mind (Kemény Tára

pitányának. Borsos

(Mikó III. 123. tetlen.

ban

—

Miké Sándor ur

tulajdona.

Bocskay véghagyománya Nagy Gergelyt nevezi a hajdúság ka-

1.)

Betlilen (VI, II.

alig

hihet.

1.)

s

Andrást irnak.

Mert hogy Ilumi

dása alkalmával.

36.

és Sinai

Késbb

is

52.

1.),

mind Böjti (262. 1.), mind okmányok, mind Szabó

a hivatalos

Két személy külön

is

volt-e ez?

nem

lehe-

hibázhattak volna a leírás-

fontos szerepet játszik a hajdúság táma-

lön részére nyerve és a

jövend

sorsán aggódó hajdúság

örömest követé vezére példáját. S midn egy pár nap öröme határmúlva Bethlen Gábor udvarába érkezett

—

talan volt.

Imrefi

Rögtön a várrség parancsnokává nevezte ki. tanácsosa, de a Báthoryak régi hive, pártjokon volt s most nagymérv készüldé-

— Bocskay

is

Ecseden

és

sekhez fogtak.

Els

tettök volt,

hogy a

portát akarák megnyerni.

— Murád pasa

Báthory 1607. január 2-án a fvezérhez

— követet

volt

melyben ezt apja és ez idétt helyett édes apjának szólitá, s fként se, a lengyel király, hségére hivatkozik „Nyilván lehet nagyságodnak az én küldött,

levelet

:

eleimnek Báthory Istvánnak az lengyel királynak tökéletes és állhatatos

eleihez és az

hsége az hatalmas gyzhetetlen császár urunk muzurmán nemzetséghez. Mind penig az én

atyám az nagyságos somlyai Báthory István mennyi kárt romlást, st minden uraságából kiüztetést és budosást édes

szenvedett az hatalmas császár eleihez való hségéért.

lm

hogy mind hatalmassága mind nagyságod olyan kegyelmességét nyújthatja az

az Isten alkalmatosságot adott, s

mint

az

eleimhez.

hatalmasságának régi

nyújtottak az én ó'

ha-

nagyságának olyan tökéletesen és igazán mint az boldog emlékezet lengyel király

talmasságának szolgáljak,

elei

Mind énnekem alkalmatosságom vagyon és

Báthory István, az én bát}^ám

az ö hatalmassága

szolgíilt

eleinek és utána való fiiépeknek.

Kényszerittettem annak okáért

hatalmasságát mint

kegyelmes uramat megtalálni, hogy az erdélyi vajdaságot, kire az országbeliektl hivatalom

is

vagyon, adja nékem

hatalmassága, bizonyos emberétl parancsoljon,

tlem

hallgasson, és zászlóját

is

küldje

meg

Kiér mind országostul fejem fenállásáig liiven illet.

hogy

hatalmassága.

hatalmasságának

akarok szolgálni. Mivel hogy vérszerint is engemet Könyörgök annakokáért nagyságodnak mint jóakaró

—

—

9

uramnak, édes apámnak, kit teljes életemben, mint az szegény Báthory István uram bátyám lengyel király Memliet basát attya helyett tartotta, apám gyanánt ismerek és tartok,^ mutassa meg ebben hozzám atyai kegyes indugyzhetetlen hatalmas császárral

az

szeretetét

és

latját

szive szerént igyekezzék és törekedjék azon,

sága

adja

hogy

ezt a

nekem

az

erdélyi

német császárral

s

vajdaságot,"

ö liatalmass

végül kéri,

a két oláh vajdával tudassa

a porta.

hogy neki Erdélybl hivatalja lett volna, csak annyiban volt igaz, mennyiben ott még egy-két erdélyi ember ragaszkodott a Báthory családhoz. De hogy ezen meghívás megtörténjék, a végett Bethlen Gábor január

Azonban

az,

10-én Erdélybe utazott Báthory leveleivel

kapitányhoz

ezeknek

—

barátomat,

más urakhoz

s

:

Petki székely

„Kérjük kegyelmedet

—

ii-á

mint jóakaró bizodalmas uramat,

szeretettel

legyen hiteles, és foganatos az ö kegyelme

szava kegyelmednél,

mit

az

megmond, kegyelmed bocsássa megszolgálom."

én szómmal kegyelmednek jó válaszszal,

kegyelmednek

')

Tervök volt megnyerni a befolyásosabb erdélyi urakat, meg ha lehet uradalmak odíi igérésével magát a kormányzót is, ki személye szerént nem is volt idegen attól. S mig Bethlen erre magában Erdélyben munkált, Imreíi a részekben a fölkelni mindig kész hajdúk közt fogadott hadakat

s

A lepte

az

szerelte fel azokat.

meglehetó's zajjal folytatott készüldések hire

Homonnait.

elzmények

és

akart visszalépni.

végrehajtani

,

O

pártja

De

által

nem is oly módon

egyiránt kötve,

szerette volna a dolgot

mely mindenkit megnyugtathatott volna

ezért Báthoryt kívánta

i)

meg-

benne nem volt nagyravágyás, de

visszalépésre

Történelmi Tár XlII-ik

k.

95.

1.

birni.

Imrefi

,

s

által

—

—

10

hitte ezt legbiztosabban elérhetni,

godtan

s

oly nyiltan

ennek Ungvár június 28-áról, hogy

irt

vének

és

rezzen

uram sok átkozódást,

s

nyu-

e sorai szi-

eszének egyiránt becsületére válnak:

„Ne

sze-

siralmat a szegény erdélyi

Tudja kegyelmed: szabad választások vagyon. Azért ne gyjtessen kegyelmed reájok hadat; tudják ó'k, atyafiakra.

kit kell

magoknak

delmet nekik.

ád az Jehova Isten

választani;

Nincs az urak között csak egy

is,

feje-

a ki

mondhatná közülünk, hogy sajátja Erdély. Olvassa meg kegyelmed az erdélyi és magyarországi krónikát: azt

szabadok ok magokkal. Bizony az ur Isten a vérszomjuho-

nem

meg. Jól tudja kegyelmed Isten mindennek ád fejedehnet. Tehát csak két ember haláhíval is kemény

zókat

áldja

számodással tartozik kegyelmed, (ha kegyelmed lészen az

háborúnak

nem hogy egynehány

ember lelkérl Bizonynyal elhigyje kegyelmed, az Tiszán által sem mennék, ha ezen három ok benne nem volna. Egyik mert hálaadó akarok lenni; másik oka: mert akkor telik ki az ország botjának, zászlójának tisztének ideje, mikor szegény kegyelmes uramat a földbe teszem harmadik oka legnagyobb mert oka,)

kellene számadással

ezer

az Isten eltt.

tartozni

:

;

megkötelezett éltében, kisérném. az

szolga,

:

hogy Gyulafej érvárra tetemét bé-

Melyekre nézve bátor szivvel, mint egy házutolsó órán is tisztességgel akarok szolgálni

szegény kegyelmes uram hideg tetemeinek.

Kegyelmed

bizonyos légyen abban, én kegyelmednek örömest szolgálok.

Mindezeket jó szivembl

irtani

kegyelmednek, azokhoz az

hírekhez képest, kiket mifelénk kegyelmed fell hallunk,

mintha kegyelmed volna az vérontásra, had-

tudniillik,

gyüjtésre való tanácsadó."

')

Mikó

jan. helyett.

Farkas, V.

E ö.

Törtéuelnfi

adatok

^)

I.

levelet latinra forditva, Böjti

k.

216, 217. 1. hibásan áll febr. dátummal közli Bethlen

de helyes

Gáspár Engelncl. Monumrnta 2G2.

1.

— Mind

e törekvés

és

kis fontossáo'u doloff volt.

—

11

készüldés azonban még ekkor Sokkal erösebb

és határozottabb

Homonnaival szemben: maga az erdélyi párt. S az els pillanat óta, hogy a testamentomos urak, könynyebben érvényt szerzendk Bocskay végakaratának, biellenzék

állt

zottsággá alakultak, határozottan ellenséges állást foglaltak el.

Mindenekeltt meg akarták

hogy

gátolni,

ez

befolyást gyakorolhasson az erdélyi ügyekre

mint ilyen

s e

czélból a

január 22-iki országgylésen egy héttagú bizottságot nevez-

kormányzó

tek ki a

kezébe

vezetését

mely az ország ügyei

elnöklete alatt,

vegye.

Azután

a

menetet

temetési

el

akarák zárni annak lehetségétl, hogy sereggel jöhessen az országba s ezt egy bevégzett ténynyel akarák szembe állitani

A

a fejedelem-víílasztás végrehajtásával.

:

menet február 3-án indult

el

rendek február 8-ára Kolosvárra

uj

össze.

Minden párt

ki volt

a fejedelem - választás

itt

Kassáról

az erdélyi

s

országgylésre

'jöttek

egyezve arra nézve, hogy

függetlensége megriztessék

s

ezt

ugy hivék, csak oly módon érhetik el, ha a két követel, Homonnai és Báthory közül egyiket sem választják meg. Mindkettt kijátszták az elst azzal, hogy törvényt hoztak, hogy gyermek és éretlen idej tíUibé ne választassék meg, az utóbbit pedig oly módon, hogy Rákóczyt megválaszták :

és beigtatták.

E

gyorsan végrehajtott tény szükségessé

mindkét

féllel

monnaira nézve ennek még nem

ennek megbízottjait, Bethlen Gábort elfogatta, hozzá pedig

Kamuthy Ecsedrl

dötte ki.

hangzó választ hozott vissza levelébl

,

hogy Ho-

jött el az ideje, de

thory val annál könnyebben ment a dolog.

egyszeren

tette,

békés utón igyekezzenek egyezkedni.

és

Az

uj

Bá-

fejedelem

Macskásy Ferenczet

Kamuthy

Balázst kül-

február 13-áról eléggé békésen :

„Megértettem az kegyelmetek

mind pedig Kamuthy Balázs

által

vah) izene-

tibl minden panaszit kegyelmeteknek. De kegyelmetek én

— felölem csak

—

12

ugy gondolkodjék,

liogy valamiben kívántatni

annak az hazámnak szeretettel az kegyelmetek panaszit, kiket méltatlan szenvedek, az mint eddig jámbor szol-

fog kegyelmeteknek,

Nolia

szolgálok.

és

neheztelem

ti kegyelmetekhez küldöttem meg Mert az keresztyén indulat is arra vezérel, nem

gámtul,

kit

is

értett.

az,

hogy

hazámnak romlására igyekezném, de söt hazámnak rontói ellen ti kegyelmetek, és hazámnak szép szabadsága mellett se

jószágomat, se életemet

nem szánom. Noha

ez

is

kí-

hogy az én Istenben elnyugodt boldog emlékezet kegyelmes uramnak és atyámfiának tisztességes eltakarásában jelen lttem volna. De hogy némely nem jóakaróminak én felölem való spargálások ugy ne találtassanak, vitt ez ok is reá, hogy be is nem akarok menni. Mindazonáltal az mint kegyelmetek is levelében magát ajánlja nekem, hogy in onmibus occassionibus megmutatja kegyelmetek hozzám való jóakaratját, kiben nincsen is semmi kétségem, hogy az kegyelmetek levelében való magok ajánlásában megfogyatkoznám." ^) S Kákóczy ennek vántatott volna,

alapján Bethlent és Macskásyt

is

szabadon

ereszté.

Báthory engedékenységének egyszer oka volt ö nem mondott le igényeirl, csak kedvezbb idkre halászta, s :

hogy

ezt elérhesse, az erdélyieket

megnyerni akarta. távol tartá magát. is

és

nem

elidegeniteni,

S ettl inditva a Homonnai pártjától férfin minden higgadtsága mellett

E

nehezen trte a szenvedett kudarczot,

Kvárt

hanem

kerité hatalmába,

hanem

s

nemcsak Husztot

fegyverkezett

is.

körülmények közt az erdélyi rendek Marosvásárhelyre márczius 18 -ára hirdetett ujabb országgylésekbl Sarmasági Zsigmondot Ecsedre küldék. Féltek Homonnai Ily

fegyverkezésétl, kinek megbizottjai

országban

')

s

meg akarák

már

szerte jártak az

nyerni Báthoryt azon ajánlattal.

Eredetirl, mely K. Papp Miklós barátom tulajdona.

—

hogy csak legyen nyugodtan megürül,

ó't,

nem mást

—

13

mert ha a fejedelmi szék

,

fogják megválasztani^).

szeretettel

ifjú

ember

y,a kegyelmetek nekem megadá nekem Sarmasági uram; melyet

válasza teljesen megnyugtató volt küldött levelét

Az

vöttem

és becsülettel

:

mint jóakaró uraimtól

és

kibl minden részeiben az kegyelmetek Írását, és az mellett Sarmasági uramtiil való izenetit is bségesen megértettem. Az kegyelmetek hozzám való igaz atyafiuatyámfiaitól,

ságát, s jóakaratát, kiben nincsen is kétségem,

igyekezem

ugy mint bizodalmas uraminak és atyámfiainak megszolgálnom. Az mely dolog felöl mostan kegyelmetek megsem ebben, sem penig ezután valókban valamire elégséges vagyok én bennem kegyelmetek meg nem fogyatkozik; kegyelmetektl semmiben magamat, és az én szolgálatomat életemig meg nem vonszom; ha Isten éltet kegyelmetek atyafia akarok lenni. Kegyelmeteknek viszont én is Sarmasági uramtól mindenekrl bségesen szóval izentem." ^) Sarmasági már vissza indult Erdélybe midn Báthory talált,

Homonnai pártjától is kapott felhívásokat a csatlakozásra. Az elst magától Homonnaitól Kvárból márczius végérl „Minthogy én

—

irá

— kegyelmednek

ebben

akarattól szolgálnom akarok és

életemig jó

mutassa ezzel jó akaratját édes fiuságát hogy kétszáz lovas vitézét és kétszáz gya,

log vitézét ne szánja több vitéz szolgái közül kiszakasztani

ha mire kell megtalálandon kegyelmedet legyenek mellettem, bizony megszolgálom ha élek kegyelmednek.

ideig és

Ennek felette Imrefi János uramat bocsássa hozzám mindjárt, mely atyánkfia által bizonyyal hígyje kegyelmed minden jókat végezhetünk." ^) A másodikat a párt egyik tekintélyesebb tagjától, Nyáry Páltól, Kis-Várdáról márczius

1)

Bethlen Farkas VI. 522.

2)

Történelmi Tár XIII. 121.

^)

Eredetije

t.

Miké

S.

1. 1.

ur gyjteményében.

—

14

—

hogy az Isten és az akarják bevinni, Homonnait fejedelmek kegyelmedet kérem mint jó akaró atyámfiát, egymásnak ne igyekezzék ártani semmibl kegyelmetek, mely által az

utolsó napjáról kapta: „azért mivel

köz-akaratj okból

országban

háborúság következnék.

is

Én

Isten látja szíve-

met, minthogy kegyelmetek mindketten atyámfiai egyaránt, szintén

a mi jó mint

Homonnai uramnak kívánnék, de

ha igy akarja az ur Isten kegyelmed ne szándékozzék semmiben ártani neki, lám ha eló' megyén is kegyelmed atyjafia, azután is szolgálni igyekezik kegyelmednek az mint levelében ajánlja magát." ^)

De Báthoryt egyik

sem lehetett adott szavától eltántorítani. O jól tudá hogy Homonnai meg nem ki csakugyan néhány hét múlva Rákóczysegélésével

—

val ki

nem

is

is

—

egyezett

saját érdekeit mozdítja elö, s ezúttal

kivánt többet mint

országgylés törölje el. az erdélyi közjogba a

midn

után,

vánitá. Ily attól,

azt,

hogy a jus ligatumot

az

E törvény 1595-ben csúszott be megelz évi borzasztó mészárlás országgylés a legyilkoltakat vagyonaikat elkobzott-aknak nyil-

az april 16-iki

utólag becsteleneknek

zárva

felhívással

s

módon büntetve hogy

lett

az ártatlan utód

családi birtokait

is, el

volt

vissza követelhesse és

ezért volt az a törvény szavaként „kötélben vagy rabságban tartott igazság." De a dolog igen közelrl érdekelte magát Báthory Gábort is. Atyja, István s két nagy bátyja, Endre és Boldizsár sújtattak az által, s bár István és Endre késbb feloldoztattak, de sok volt még elkol)ozva a Báthory

birtokok közül

s

a családnak sok

híve várta

még

vesz-

tesége kárpótlását.

Erdély furai

és

rendel készek

is

voltak e szigorú

és igazságtalan törvény eltörlésére, mely

hanem ')

családokat büntetett,

Eredetibl, mely Miké

s

S.

melynek

nem

egyeseket,

létezése oly veszélyes

ur gyjteményében van.

is

mindnyáj okra.

volt

—

15

A

június

— 10-ére hirdetett ország-

gylés erre az idt eljöttnek is látta. Mert Rákóczy uak és Homonnainak pünkösd hetében történt találkozása folytán a belnyugalom helyre volt állítva, a magyarországi

nem

uraktól többé

lehetett támadástól

félni

az erdélyi

s

események eléggé biztos kilátást nyújtottak arra, hogy a porta sem fog hadat küldeni az országra. S valóban Rákóczy az e gylésre küldött propositioba betette ajus ligatum eltörlését: „Nagyságod közinkbe küldött propositiojából megértettük nagyságod reánk való kegyelmes gondviselését nemcsak az küls dolgokra való vigyázásban, hanem a szent igazságnak, mely ez mi orszá-

gunkban egynehány esztendtül fogva

exulált, fölkeresé-

sében és megkötözött törvényeknek megszabadításában."

S ennek értelmében mindazon adományozásokat, melyek Gálíi János és Gyulai Pál törvénytelen haláluk óta a törvényekkel ellenkezleg

tétettek,

érvényteleneknek nyilvá-

Egyszersmind a törvénytelen birtokosok beperlésének

niták.

módját

De hogy

elhatározák.

is

a kuszált birtokjogi vi-

adományok kétségtelenül nagy

szonyok rendeztessenek, csak az igazságos hagyattak

^)

melyek

érvényben

Maga

költenek, tekintvén

nak tisztükre, törvény

és

,

végeztük:

decretumnak continentiája

lyozza. szól

:

„

*

S

itt

donatióit ületi,

esett halálöktul

fogva

az fejedelemnek személyére annyira, mint azok-

fejedelmek

való

mi a fejedelmek

Gyulai Pál törvcnytelen

nem

authoritására

sáltassanak.

,,a

az irott törvénynek,

és

szerint

biratott,

végzés

az articulus igy szól:

János

Gálfi

E

^).

uj

és

melylyel eleitül

idejében

gubernáltatott

fogv.'ín

minden

az ország

és

hogy minden donatiók, melyek az

igaz procesusa ellen emanáltattunak

leirja a fejedelmi

örökösödés

három módját

,

cas-

és szabá-

Ide tartozik a 3-ik módnak, a nótának szabályozása, mely igy az

mi a nótát

illeti

valamely notórius jószágot justo

:

juris ordine

amittált, melyet az fejedelmek valakinek conferáltak, az olyan donatiók

helyén maradjanak, de ugy

:

hogy ha azt az condemnátust elször legitimé

citálták és az országnak régi szokása szerint in generalibus comitiis justo juris ordine observato excesusát legitimé

comprobálván, ugy sentontiázták

—

—

16

mértékben enyhítette a jus ligatumot, de nem törölte el Valóteljesen és végleg ngy mint azt Báthory kívánta. színleg ugy hívék, hogy erre a kedélyek még nincsenek eléggé lecsillapodva.

még koránt Báthory nem értett velk egyet. Ennyit ó' teljes és véga jus lígatumnak sem tartott elegendnek, leges eltörlését kívánta. S e czélja elérése végett ujabb egyezkedést

kezdett

a fejedelemmel

és

egyes fó'nrakkal,

minthogy september21-re ujabb országgylés volt kiírva. A levelezés e tárgyban kiválóan élénk volt Imrefi és Petkí, Báthory jószág- átírással magának írá Imrefi megtudott nyerni. „A jus liga dolgában valamire én kegyelmednek felelDiószeg aug. '20-áról kegyelmednek irt Báthory uram az mint is maga tem, és a korlátnok közt, kit

—

—

ö nagysága, abból kegyelmed meg nem fogyatkozik, csak kegyelmed is meg ne fogyatkozzék, mehessen végben mert ;

kegyelmed Báthory uram fell így gondolkodjék, hogy soha nem láttam még, hogy valakinek csak szóval mit ígért is, hogy állatja szerint be nem teljesítette volna; azt sem láttam, hogy adását megbánta volna, és retractálta volna, én is penig kegyel-

mednek igaz atyafia lévén, kegyelmednek meg nem fogyatkozom, hanem mind az prókátor levelet megszerzem, mind az káptalan eltt való fassiót, és az prókátor levelét mennél

hamarébb be

már

is

az országgylés közeledett sept.

kérem kegyelmedet, kegyelmed viselje

S viszont midn 15-érl: „az istenért

küldöm kegyelmednek."

ugy eltte az

jus

^)

mostani gylésen

ez

liga felszabadulását,

is

hogy ha

kívántatik valami az artículushoz, semmit hátra ne hagyjon

kegyelmed, szólván beszélvén Kendi István urammal meg; az olyan neat, in

quens

collatio,

quantum

persona

de

quibusqumquo

facta

perpetuum jus

íirmit.

obti-

scilicet

az Decrctumnak continentiája szerént az deli-

bonis

sen juri(bu)s suis possessionariis ipsum solum

proprie et specifice concernentibus convictus et aggravatus fuisset. ')

is

Történelmi Tár XIII.

k.

127, 128.

1.

—

—

17

söt talán ugyan kívántatott volna az articulusban annak az igének nevezet szerint benne lenni, hogy az mely jns liga Fejérváratt Zsigmond fejedelem által (ugy tetszik anno millesimo qningentesimo nonagesimo quinto) ltt gylésben itéltettenek és jns ligában csináltattak: az

felöle; is

az

teljességgel

articulus

in

parte

ea

abrogáltatott volna; mert némelyek

hogy

disputálnak,

ige szerint nincs,

annibilláltatott

még

is

liga felszabadult legyen.

Jóllehet az én Ítéletem szerint én azt Ítélném, az mint az az articulus

nem

s

gylésben

az mostani Kolozsváratt ltt

hogy az jus

,

contrariumot

vagyon

hogy

elégségesképen vagyon,

,

Kendi urammal beszélgetni s mind penig az mesterekkel jóllehet minthogy sok embereknek ellene vagyon kiváltképen Bihar vármegyében, noha ez ugyan csak egy vármegye inter voces, de ott ben is találkozhatnak némely emberek. Ha arányzák az mesterek, s kegyelmetek is, hogy elégséges az elmult kolozsvári articulus, hogy sem mint nagyobb zaj támadjon beló'le, ha csak abban kell hagyni, az kegyelmetek jó ítéleti csak mehessen véghez." S viszontalabb „az ur Báthory uram felette igen kerete kegyelmedet hogy kegyelmed három rendbeli articulust kerestessen fel pecsétest, küldje ki kegyelmed ugyan most; az városokon tudom szerit teheti kegyelmed. Egyik az legyen, Kolozsváratt az mely gylés alatt az urakat Báthory Zsigmond megfogatta, megölette; másik az legyen, az urak megölése után Fejérváratt az mely gylés ltt, és holtok után az mely articulusban condemnáltatta ket; harmadik articulus az kell, mikor Megyésen az Báthori familliát ismét megde kegyelmednek

árt ezröl

,

;

:

,

szabadította

,

st

cárdínálnak

adta

az

fejedelemséget is;

kegyelmednek felette nagy gondja legyen; de az két els is igen szükséges; kegyelmedet az ur felette igen kérette hogy kegyelmed ezeket

kiváltképen

az

utolszorira

,

Szilágyi, Báthory Gábor.

2

— kerestesse fel,

mindjárást."

küldje

és

18

—

ö nagyságának ugyan most

ki

^)

A gylés

megnyilt

és

véghez ment, de Báthory bo-

szuságára a jus ligatum dolga egészen másként ütött

mint

várta volna.

ó'

„Az ország

statusi,

mondja maga a

törvénykönyv, vévén eszekbe hogy a megaliinni

tznek

ki,

láttatott

hazának felháborodásával kezdene ujabb lángot vetni, kényszerittettenek azért ismét azon elébbeni karba állítani (t. i. a jns ligatmnot) s tovább való menetelét ujabban meghatározni." ^) Valóban helyes számítással gondolni sem lehetett, szikrája a

hogy ö

szenvedni.

meg

hogy e kudarmásnak el fogja maga sem tekintette azt E sérelem alkalmat nyújtott neki, hogy annak

itten e

pontnál

ezot — mert

fog állapodni,

—

s az nem volt más, mintha meg a fejedelemséget. A legfbb kellék hogy magának pártot teremtsen Erdélyben,

gyökeres orvoslását keresse,

ömnagának

szerzi

éhez az volt, s

ki erre legalkalmasb vala, Bethlen Gábor, a

ben érkezett hozzá.

E

kell percz-

rendkívüli tehetsés- férfiú ez

ideio-

s a küzdelmektl Most elérkezettnek hitte az idt, hogy Erdély jövend fejedelmévé szemelt ki.

szemlélje vala csak az ügyek folyamának távol tartá magát.

ahoz menjen,

kit

Fogyatkozott állapotja volt „mert

kezérl Hunyad

nem

—

irja

Mikó

— elkölt

semmi jószága a puszta Ilyenéi egyéb. A fejedelemtl elbucsuzék és ki mene Ecsedbe Báthory Gáborhoz, szolgája levén." T. i. már korábban az rség parancsnokává nevezte ki t Báthory, s most nagy becsülettel

s

vala

fogadá és Aranyos-Medgyessel megajándékozá „maga,

felesége és szolgái tartására."

De zése, ez

bár mily fontos esemény vala Bethlen megérkeegy magában még nem lett volna képes Rákóczy

1)

Történelmi Tár XIII. k.

2)

Approbata Partis IV.

130—132.

Tit.

XX.

Art.

1.

I.

—

Oly esemény

trónját megingatni.

még

mire ok

—

19

hatott

ez iclétt aligha számítottak

arra

döntó'leg,

— a hajdúk

föl-

kelése.

E

nép a Bocskaytól nyert

együtt volt

hogy a

várta,

s

menjen

még mindig békének ket illet

területen

bécsi

ervel rendelkezvén, leültetésére a perez nem volt alkalmas: mert ez idétt a viszály javában dúlt Mátyás fherczeg és a

része

teljesedésbe.

császár közt,

Jelentékeny fegyveres

az elöbbeni párthívei számitottak rá,

s

azt alkalmas perczben zsoldjokba fogadják;

egyiránt

neheztelt

Rudolfra,

még sem

kikötött ajándékokat

nem

ki

a

mert a porta

békében

zsitvatoroki

küldte be,

s

hogy

Rákócz3'ra, ki

csinálni belle, hogy szive mélyében „Rákóczy Zsigmondra pedig a porta havagy hogy ugy mondjam, Írja Nagy Szabó ragját valami kedvetlenségét vetette volt. Csak egy levelében melyet a diván eleibe találtak egy szokatlan phrasist, adtak volt, s ugy contenmálták a nagy istenes jámbor

tudott

Rudolfhoz

—

és Istent

titkot

szít:

fél

—

Ez

fejedelmet."

a szokatlan

„phrasis" né-

ben a portán — mondja Borsos — maga — Görcsi Méhemet basa Tamás önéletrajzában metessége volt,

,,kit

itt

—

már ekkor befolyásos államférfi, ut()bb nagyvezér megmondott magamnak, hogy támasztotta fel a hajdúkat Rák(')czyra, hogy németes volt." Osz folytán a hajdúk femberei több izben megfordultak Budán,

hova Ali basa

jelentékeny biztatásokat

által hivattak,

hoztak magokkal.

s

honnan

S valóban a

mint azok visszatértek, a nép morogni kezdett, s october vége felé Debreczen alá gyülekezett, hová a szolnoki bég s

más törökök

megérkeztek.

-is

Most gylést

tartottak,

lev

népséggel

melyben elhatározák, hogy a Szikszó

alatt

fognak választani. Vezéreik, Nagy András és Elek János october 31-érl Letárol leplezetlenül megirák terveiket Rhédey Ferencznek: „nagysá-

táborba szállanak

s

királyt

— godat kelletik levelünk

hogy nagyságodnak nélkül

az

viszik

20

által

—

megtalálnunk, jól tudjuk

azt,

mi öszvegylilekezetünket sok mód

az

azért

okát;

kérjük nagyságodat mint

kegyelmes urunkat, hogy nagyságod ne higyjen el minden hitvány hireket, oltalmazzon Isten minket attul, hogy

Erdélynek és Magyarország ártalmára és kárára igyekeznénk; ne adja Isten nekünk azt érhetni, hanem mind kicsinytl fogván nagyig azon leszünk Istennek segitségibó'l, hogy országunkért és hitünkért az magyar nem-

Mert jól tudja azt nagyságod, hogy sokat vétettünk nagyságoddal egyetemben az német nemzetségnek, kiért mi nekünk soha zetnek megmaradásáért az életünket elfogyatjuk.

barátunk

tiszta szivböl való

meg

melyet imár

is

nem

mutatott,

volt,

és

nem

is

leszen;

hogy nem akar barátunk

lenni; mert imár eszünkben vöttük az ü hitetlen voltokat, az micsoda dolgokat forral

ket; st még

gélje

mi

feló'lünk, kire Isten

az kállai és tokaji vitézektl

még

törökkel

bélelt

ese

nem

állunk,

vonunk,

nem

hanem fejünk

és rajtok

uralunk,

lelkeknek

szidalmaztak inelló'l

fennálltáig az németre szablyát

halunk meg

hanem

ma-

bennünk, hol

bennünket. Azért mi fejünk fennálltáig soha az török el

is

se-

el

radhatatlanok voltunk; hol egyet fogtak

mást;

ne

is;

mi soha többé németet magyar fejedelme

azt uraljuk, az ki

magyarországnak az melyet Isten ki is mutatott imár tükörül; st ebben is bizonyosok vagyunk, hogy imár megindult erre alá felé az német." ^) Az, kit e lovelök szerint Bocskay utódjává akartak választani, nem más volt mint Homonnai, ki még nem nyilatkozott ugyan, „de tettei után itélve irá, Máty;is félelmes, mert mint irá másntlen ifjú nagyratör lélekkel bir." A tz leszen

,

—

—

,

— nagyobbra

helyt volt."

1)

—

nheti magát, mint Bocskay idejében Számok naponként nö^'ckszik, ez idétt már hatezer Történelmi Tár XIII.

133—134

1.

— tnnek

észrevétlenül

volt,

—

21

elfogdossák,

fel és le,

s

soraikba

a huszárokat.

állítják

De

Honioniiaira hasztalan számítottak, az összes ma-

gyarországi párt határozottan ellenséges állást foglalt

A

megtette a szükséges lépéseket.

és leültetésökre

magyarországi biztosok, Dóczy

és Forgács, e

el

fels

mozgalmak

hírére megtették a szükséges intézkedéseket. Érintkezésbe

magokat Rákóczy Zsigmonddal, intve

tették

kötelezettségétl

gyékre,

hogy

el

hajdúk

nál készült táborba

Nem

Báthory Gáborhoz, hogy zászló-

míg maga Forgács Tokaj-

ellen,

Még

szállani.

tartott

hogy

ó't,

Parancsot küldöttek a me-

álljon.

fölkeljenek,

aljaival siessen a

jMátyás.

ne

ugyan

szélytl, de azért a végvárak

maga

elrelátóbb volt

e tél folytán

nagyobb ve-

parancsnokaihoz rendeletet

hogy fként a Dunánál örködjenek. Irt a budai basának is, kinek mködését jól ismeré, intve t, hogy

küldött,

a hajdúk pártolásától álljon

—

el.

más gonoszok megelzi

megtörténtek,

„nyugtassák

utasította

Thurzót

meg ket, ha

Maga Báthory

is

—

De mivel szóval és

a protestátiok

és

írásban

Homonnait,

már hogy

lehet szép szerével."

kész

volt fölkelni

ellenök,

éhez

s

képest intézé készületeit. Mindenek eltt az aggódó erdélyieket kívánta

szellemben

írt

megnyugtatni nekik: „én

is

s

Ecsedrl

oct.

31 -éri ily

egyik országtagja

és hazája

szeret ember lévén, kívántatik az tlem, hogy ha mit

hazánknak romlására és kárára értek lenni totis viribus kegyelmetekkel egyetemben mi is az országnak és hazánk háboro:atóínak és romlására ígyekezinek ellenek álljunk, az olyanoknak eltítkolója se legyek. Tudom, kegyelmeteknél

is

alkalmasént nyílván vagyon immár országunk-

ban az hajdúknak hazánk ellen való insurgálások de minthogy bizonyosb lehessen kegyelmetek is benne, aka,

rom én is certííicálnom felle kegyelmeteket. Az bizonyos hogy feltámadtak, szándékokat penig valóságosan

—

22

—

sem az o felsége commissariusinak, sem penig az vármegyéknek nem jelentik. Immár ugyan felesen is vannak, micsoda indulattal és szándékokkal legyenek ember nem tudhatja. Azt immár vöttük eszünkbe, hogy vagyon tutorok kitol rendeletek és bizatások vagyon, de akár ki legyen, az

nem hazájának

fiait szeretettel

nak

és

lására

el

ne

Kegyel-

igyekezik.

uraimat

és

atyám-

kérem, eltte viselvén kegyelmetek hazánk-

eltt

az

elmúlt

való

hogy

romlását,

zon

jóvoltán

annak okáért mint jó akaró

meteket

esztendkben nagy iszonyú

azt eltávoztathassuk, az országban vigyáz-

legyen

készen,

országul

ha országunknak rom-

ismerjük valami indulatjokat, szándékokban

penig jó kegyelmetekkel minden országunk el-

bocsássuk,

indulattal.

Én

ket

is

ellenek

álljunk; nincsenek

menetelire és hasznára való dolgokban egyet értek. Mint hazafia kegyelmetekkel

akarok

szolgálni.''

egyetemben hazánknak igazán

Egy

is

utóiratban pedig az elkészületi

meg: „Forgács uram is készen vagyon, Tokajhoz akar szállani, az vármegyék is minden felé gyülekeznek, minthogy igen is parancsol nekik Forgács uram szünetlen. Én is készen vagyok kegyelmetek penig meglátja, meg is mutatom azzal, hogy hazám szeret ember vagyok, ha kívántatik s látom kegyelmetekre rendszabályokat

irja

való gonosz szándékokat, és indulatjokat, jószágom és életem

fogyásáig kegyelmetek mellett leszek, valamiben kegyel-

metek az én szolgálatomat kivánja, azzal mutatom meg hazafia vagyok, fejem fenállásáig kegyelmetektl

hogy

szolgálatomat

meg nem vonzam. Hogy

hívatom szolgáimat

lí

penig Erdélybl

egy elmeteket kérem valami gonoszra

ne magyarázza, mert ha kívántatik az mint ennek eltte

is

egy néhányszor magamat ajánlottam kegyelmeteknek, vélek egyetemben kegyelmetek mellett életemet elfogyatom." ^)

')

Eredetirl, mely

t.

Miké

8.

nr tulajdona.

— De maga is

alig küldte

el

—

23

e levelét,

November

gondolkodását megváltoztatá. küldött

niidön az egri basátul

kapott egy barátságos figyelmeztetést, mely egész

s levelet irt

ez hozzá,

melyben

irá

30-áról követet tekintetes

:

nagy-

ságos fiam, így magyarázza meg magának és értse meg a hajdúknak ezen fölkelését vagy csoportozását, nincsen

sem nagyságodnak, sem a magyar nemzetnek kárára; és a jó Isten látja mi sem voltunk soha és nem vagyunk a magyar nemzet kárára, valamiképen áll hatalmas császárunk Ígérete, a míg csak fejünk meg fog lenni soha sem állunk el a magyar nemzettl. Hasonló okból ezek az

gyzhetetlen

a hajdúk

császárunknak

hajtottak

fejet

és

És mindenesetre itt a szomszédságban szükséges, hogy nagyon ne bántogassuk a hajdú-

ruhájába kapaszkodtak.

ket haddal

kat és ne zavarjuk, tudván, hogy a ki

tá-

madja meg, ellensége az hatalmas császárnak. így tudja

meg

tekintetes fiam ezen tanácsomat. "

Ez lását, s

birta.

lommal, az s

^)

Báthory eltt a dolog valódi ált magát is eddigi magatartásának megváltoztatására Mert belátta azt, hogy ha szövetkezik a mozgaértesítés leleplezé

t

valószínséggel Erdély trónjára juttathatja,

épen azért nemcsak nem támadta

meg ket midn még nem messze

kevesen voltak, hanem elnézte, hogy váraitól

ers haddá az

els pillanatokban

mutatta,

St

tömörüljenek.

mintha

s

ez naptól

fogva legalább

az erdélyi rendek

kezökre

játszanék,

irányában azt

midn Rákóczy

s

Maczasdit hozzá küldé azon felhívással, hogy Erdélyhez korábbi „jó

akaratát

Ecsedrl nov. 5-érl

nnitatván" leplezetlenül

szállítsa

válaszolt

le

a

hadakat,

„mod immár

ezeknek leszállításában nincsen, mert nemcsak hatezerén,

inkább hiszem hogy tizenhatezerén

gamnak ')

is

kengyelben

Hatvani

brüsseli

fél

okmánytár

is

lábom;

III.

234.

vannak.

magam 1.

St

ma-

szolgáimat

—

—

24

Ecsedbe hivattam, az Tiszán innét való vármegyéket is felültettem; mindenképen készen vagyok, az Tiszán tul is

Nemzetemmel

mind készen vágynak a vármegyék.

egyetértvén,

hazámnak

kik

s

azok

szolgálni

Látom

ellenségi lesznek.

szolgálatomnak,

semmi

akarok

ország'omnak

hogy jámbor

azt,

hségemnek

kegyelmetekhez való

ig'az

nem

nincsen

haszna

tekinteti és

volt, s

ellen,

is

kegyel-

metek eltt, az mint szokták mondani: gratia praeteriti nulla laboris érit. Mennyi költségemmel, fáradságommal

esztendben is én kegyelmeteknek, jól tudhatja kegyelmetek, mostan is azon ember volnék, s ha kegyelmetek vötte volna tó'lem. Mert annyi szolgálatonmak jutalma nem azt érdemelte volna kegyelmetektl, hogy kegyelmetek aequalissá tegyen az ott ben szolgáltam ez elmúlt

levó'

erdélyi

atyafiakkal,

hogy törvény

szerint

adassék

meg nekem

is

ugy ltt

az erdélyieknek causájok elvitetett, és jószá-

is,

gok meg

is

azon üstl maradt jószágom; de ha

adatott,

haladott, ki mikor

nekem mely nehéz tudom;

de

az

enyém

peiiig

csak

lehessen,

isten

Istenben

más terminusra tudja;

ez penig

kegyelmeteknek nem

lehessen, megirni

bizván

iniár

hiszem

nekem meg-

azt,

adatik."')

S még kevésbé

egyik meghitt barátja

Lónyay

István

irt

megnyugtató

volt s

neje

az,

mit Báthorynak

után rokona, a már koros

nov. 10-érl Petidnek, az erdélyi kor-

nem

látnoknak: „sok szóval most kegyelmednek de az kegyelmed irása és jó intése

szerént

gondom vagyon

és

az jó

csendességes

potnak megmaradására, tehetségem

Ur

Isten reá segit, mint az

magam

irhatok,

nekem oly

békességes álla-

szerint,

az mire az jó

életének

megmaradá-

csak hogy megitélheti azt kegyelmed az elkezdett

sára,

dologban, mely nehéz legyen az várakozás,

1)

Történelmi Tár XIII.

134—135

1.

kiváltképen

— embernek,

ifjú

—

25

bizonytalan változó felindult id-

és ilyen

ben; kinek szinte most Icgnehezebl) az várakozás, ilyen felindult

zendült

és

nem tud mihez

állapotban

tökéllc-

remény-

tesen bizni és fogni az várakozásnak bizonytalan

ségeért, holott

már

gokban, ha mely

delmünkre

éle

e

nem

Putnokot,

lalták

illetleg,

miatt a

kezdetben

voltak

ao-o^asztók

thory hangulatát

nem késnek

is

is

*)

ez

értesülések Jiá-

mennyire

bár

s

is."

tartott

is

hajdú mozgalomtól, annak egyenes

érinté Erdélyt. Fölfelé tartottak, elfog-

rabolva

pusztítva

és

Tokajig

honnan Thurzó visszanyomta ugyan

goltak,

dol-

mit akarnak, ki mind csak vesze-

akármihez kezdjenek

való,

De bármilv Rákóczy

az felindult nép

felé

baran-

ket,

de

most már Szikszó alá mentek, egyesültek az ottani táborral

s

i^j megersödve Kassa

hogy a hídon szabad átvonulás

Nem

merek megtagadni

s

szomszéd falukban széledt is

maradt.

Szikszón

hadak

erdélyi

nyomultak követelve,

alá

biztosíttassék

egy része a eP), nn'g a f-tábor továbbra

Azonban bár

fölkelésére megtétettek

illet rendeletek kiadattak, az ország

nem alkudozás Kékedyt

s

utján

a a

magyarországi készületek

nem

s

s

az

fegyverrel, ha-

akarta leültetni ket.

Bornemiszát

számokra.

most a hajdúk

küldék a hajdúkhoz

A

biztosok

alkudozás

k —

végett, de szétoszlásról hallani sem akartak. Nem nyugosznak meg addig, mig Magyarországnak királya nem lesz ha pedig kizetnek, van hely számokra a hódoltságban. Más biztosok Budára mentek Ali basához, ki azokkal nov. 19-én értekezett. Ali nagyon ártatlannak mutatta magát, csudálkozott hogy a támadás okát tle akarják megtudni: mely nem egyéb mint hogy sajátjukat, azt a földet, mit Bocskaytól nyertek,

')

Történelmi Tár XIII.

-)

Brüsseli

okmánytár

139,

III.

140.

306.

1.

1.

meg

akarják tartani.

— s

azt

ne

liogy

tanácslá,

—

26

hanem bánjanak

fenyegessék,

szépen a hajdúkkal.

körülmények közt, midn az egyezkedés oly Rákóczy és az erdélyiek még is ugy hitték, hogy fenyegetve vannak. Mindenek fölött Báthoryt kivánták megnyerni, kinek leveleibl ismervén sérelmeit, Ily

nehezen haladt,

egyezkedni óhajtottak Istvánhoz fordult

vele.

Petki, a korlátnok,

tárgyban, kitol bátorító választ nyert

e

nov. 17-éröl: „a hol kegyelmed

hogyha mit irás

által,

uram nem

innét

mi

Lónyay

irt

volt elébbi levelében,

vagy onnat nem érthetnénk bizonyosan idegen

bizattatnék

is

interpresre:

Imreíi

szánja fáradságát bemenni, kivel kegyelmetek

bizonyosbl)an tractálhatna ez romlott hazánknak jó álla-

pota

felöl.

házánál

uram

Imreíi

kegyelmednek

felöl

azt Írhatom,

Diószegen vagyon, ki talán mind ez ideig sem

lehetett az úrral

szembe maga személye

Ítélem most házából ki

is

távozhassék, az

szerint;

minem

nem

is

állapot

most ide forog, az minthogy szinte most az én meszszejárásom lehetetlen;

nem

is

ismerek

kegyelme

felöl is

uram irásínkban

szinte

oly

ugy

állapotot,

Ítélek;

kibl

idegen interpretatio jöhetne, minthogy az dolog sem egyik

sem másik fejedelem ellen való dolog; sem ez nyomorult hazánknak romlására való dolog, kinek tractáfejedelem,

lása félelmes lehetne, és bátorságos

—

tractálás,

hanem

Isten szerint

tisztességes

kinek immár az fundamentoma

mi állapotban legyen, tudom urunktól ö nagyságától; az felöl kegyelmednek bizonyos értelme lehet, és ez eltt is lehetett, ki tudom kegyelmed hire nélkül sem ltt. Kívántatik azért ebben mind egyfell és másfell csak az tökélböcsületes letesen való megmaradás, mindenik félnek az tisztességes

állapota

szerint

az

idejében

véghezmenni,

kirl bvebben kegyelmednek most sem tudok írnom."

1)

Történelmi Tár XIII. 143, 144.

1.

^)

—

—

27

Valóban Imrefi be ment Erdélyben Kolozsvárra. De az alkudozás többé

már nem

a jus ligatum körül forgott,

amaz ügyes és eszélyes államférfi rábeszél öleg mutogatá Rákóczy nak, bogy fejedelemségérl lemondással, visszavonulással tetemes nyereményt biztosíthat magának, mig öregsége és kösz vény essége mellett e viharos idkben nem lesz képes magát sokáig fentartani. Rákóczy nem is volt idegen visszalépéstl, de egyelre, mig végs megállapodás nem jött létre, e tárgyban csak alkudozott. Azonban a hir, mit Imrefi urának az eddigi elért eredményekrl Ecsedre megvitt, teljesen megnyugtatá ezt, hogy óhajtásainak teljesülése közelget. De meggyzte t arról is, hogy eddigi magatartása correct volt: szüksége van, hogy továbbra is oly állást foglaljon el, melylyel a fbl) tényezk egyikét sem bsziti fel maga ellen. S minden következ léptei s

ide

voltak

irányozva: a hajdúkat

szervezkedni

engedé

közelében s biztos elvonulásukat sem hábormig maga engedelmeskedett a biztosoknak s dan-

uradalmai gatá,

dárait összevonta.

A

hadak készüldése is haladt e közben, bár lassan. Báthory Tarczal és Tokaj közt szállt táborba, s onnan Göncz alá ment. Ide gyülekeztek Forgács hadai is, mig a megyei hadak Szerencs alatt állomásoztak, hol többi

Homonnai

Bálint vitte a fparancsnokságot.

dig kerülték a fegyveres összecsapást, a

megyék

és

hadai

uj

s

s

a hajdú vezé-

hogy egy bizonyos helyet jelöljenek ki, hol Nagy András maga és a hajdúság

kezletet tartsanak.

natait

deczembeí* elején

biztosokat küldtek Gönczre: Szakolyit

Csomakozyt, felhívni Nagy Andrást

reket,

De még min-

leplezetlenül

megirta

Homonnai Bálintnak izenetöket „holott

s

a

érte-

kivá-

Szikszóról deczember 3-ár(jl

megyéknek

nagyságtok

és

:

Megértették az

kegyelmetek mi tlünk

és ti kegyelmetek kívánja, hogy az nagyságtok gylésére elmenénk egy bizonyos helyre. Azért mi mind

azt

~

28

—

fogván nagyig egyenl akaratbul eléggé meg-

kicsintöl

hánytuk és forgattuk az nagyságtok és ti kegyelmetek mi nekünk izent dolgokat; az mely dolgokat magunk fej étül nem akarjuk cselekedni; nem is akarunk addig nagyságtokkal és ti kegyelmetekkel semmit végezni, az mig az liatalmas török császárnak fember követei nagyságtok közt s mi közöttünk kegyelmetek között nem lesznek, lm irtunk az tekintetes és nagyságos vezér Ali passának egy levelet, liogy nagysága is bocsásson vagy négy meghitt fembereket az gylésre. Akarjuk mind kicsinti fogván nagyig,

nak

legyenek

is

hallják

azok

metek.

Azonközben

is

hogy

bizonyos mit

az hatalmas török császár-

emberi jelen

az

gylésben;

az

végezk nagyságtok

és

míg megérkeznek

vezértül az követek, addig nagyságtok és

ti

az

ti

kegyel-

hatalmas

kegyelmetek

módot benne, holott legyen gyülésönk, és addig nagyságod s nagyságtok s ti kegyelmetek egész országul mind kicsinti fogván nagyig küldjön bizonyos hitleveleket minekünk, s mi is küldünk nagyságtoknak és ti kegyelmeteknek hitlevelet hogy az frigy tractáláskor se nagyságtok és ti kegyelmetek között valami háborúság ne essék, se mi közöttünk. Bocsátottunk nagy ságtok és ti találjon

,

kegyelmetekhez bizonyos meghitt követünket, kik

által

és ti kegyelmeteknek mind levelönk által, mind penig szónk által minden dolgok és akaratunk felöl bségesen megizentük nagyságtoknak és ti kegyelmeteknek. Ezen levél vívö meghitt jó akaró becsületes uraink s keresztyén atyánfiátul szóval minden dolgok felöl bségesben megizentük nagyságtoknak és ti kegyel-

nagyságtokhoz s

meteknek. Ily

**

^)

nem

egyezkedésre a vármegyék

még nem

voltak

hajlandók; egy deczember 13-án a szerencsi táborban tartott

')

Történelmi Tár XIII.

U7— 148.

1.

—

29

—

gyülcsökben a fölkelés szabályait szigorúbbá otthon

maradtak

táborba

sz;íllását

tették, és az

elrendelek.

egyezkedést sem akarák végkép megszakítani

Sennyei Miklóst

és

:

De

az

megbízták

Rliédey Ferenczet, liogy menjenek a

Mert a hajdúk rabolva és pusztítva nyomultak elébb-elébb s deczember derekán már Eima-Szombathoz ért egy öt ezer emberbó'l álló csapatjok. Onnan Tazonban e dandár azon hirre, hogy felülrl német hadak közelgetnek visszafordult s Szent-Péter és Miskolcz környékén települt le. Rákóczyt e mozgalmak hire kiszólitá Váradra, hová hadai is összegyülendk voltak. Itt vette Báthorynak Gönczön deczember 18-án kelt levelét, melyben az ott való állapotokról értesíti: „imár Isten kegyelmességébl az urakkal mind együtt vagyunk, egyenl akaratból koronás felségének, és országunknak akarunk királyunknak hajdú kapitányokhoz

s

csendesítsék ket.

— —

hiven szolgálni. Ez ideig mind tractáltunk az hajdúkkal,

még semmi vég dolgunkban nincsen; lehet-e vagy nem; abban is bizonyosok nem vagyunk. Hajó intésünkkel vélek nem végezhetünk, s különben nem akarják: de

szándékunk az, hogy karddal nyulunk hozzájok; igy is hazánk romlására szándékokban el nem bocsájtjuk. Meggondolván kegyelmed is hazánknak ilyen nagy szükségét,

kérem

szeretettel

relmes apámat,

kegyelmedet mint uramat, jó akaró szefelségéhez és hazájához való hségét,

megmutatván, az mint Lónyay István uram által kegyelmed nekem magát ajánlotta, st KözépSzolnok vármegye is az minem parancsolatját in specie nekem küldte, az szerint országunknak ily nagy szükségének idején serio ujabban azoknak az vármegyéknek, ugy mint Biharnak, Krasznának, Közép- és Küls-Szolnok vármegyéknek parancsoljon, sem napot, sem órát ennek és igaz

szeretetit

nem hagyván, minden késedelem

nélkül jöjenek utánunk.

így az kegyelmed jó hire neve

is

mind ö

felségénél,

s

— mind penig

—

30

országunknál

hazájához

való

szeretetinek

S viszont egy utó„Kegyelmedet mint iratban is sürgeti a uramat apámat kérem a mint a Meszesen innét lev' vármegyékben parancsolt volt kegyelmed ennekeló'tte, akkor mellénk nem jöhettek, innnár most alkalmatosság adatott kegyehiiednek hogy mint a mi fölséges koronás királyunkhoz, és szép hazánknak ilyen szükségének idején jó megmutatásáért nevekedik,

és terjed."

csatlakozást:

,

kérem azért kegyelmedet, hogy egy néhány nap légyen ott Váradban várakozásban, hogy a kegyelmed böcsületes személyének jelenlétével mi is akaratját megmutathatja,

minden dolgainkban országul alkalmatosbak lehessünk hazánk szabadságának megoltalmazására; hadait penig mennél hamarébb lehet ereszsze utánunk, kit országul haladó képen kegyelmednek mint ilyen szükségünknek En is idején jó promotorunknak szolgálhassunk meg. penig kegyelmednek jó akaró fia mint elébbi megtapasztaltatott apai szeretetit, mint penig következend jó akaratját

fiúi

szolgálatommal és szeretetemmel hálaadókép-

várom kegyelmednek én is mindenben ajánlom kegyelmednek mint uramnak, szerelmes apámnak

pen szolgálhassam meg: megtapasztaltatott

elébbi

e mellett

jóakaratját,

jó akarattal való szolgálatomat."

^)

Hasonlag Gönczröl Forgács Zsigmond is sietteté a csatlakozást: „nagy szívszakadva várjuk az nagyságod

hogy azzal újulván hadunk az ellenség rémüljön, és vagy fegyverrel, vagy könnyebb conditiokkal leszálljon. Igen megrémültek magokba. Követink vannak nállok, hogy teljes hatalommal bocsássanak hozzánk, ha segítségét,

akarnak

szóllani,

és

az

országgal

egyetérteni; jóval jó,

nem: ugy tartjuk ket, mint ország árulóit; várjuk oránkint ket; halljuk bizonynyal, hogy tizenkettt esküd-

hol

Történelmi Tár XIII. 150.

1.

— tettek

meg

közülök, hogy azt végezzék, az mi az ország-

megmaradásokra lehet." ') Báthory még mást is akart: magát hogy Rákóczy lemondása a kell idben

nak javára,

De

—

31

nekik

és

is

e csatlakozáson kivül

biztosítni

bekövetkezend,

czélból

e

s

Jánost

Inireíi

ujolag hozzá,

Váradra kUldé. Rákóczy nyilatkozatai most is megnyugtatók voltak, de egy elre kell biztositék nélkül végválaszt most sem adott. St hogy Váradot biztositsa, Bánfi Dénest a Báthory nvérének jegyesét és eme fontos

—

vár kapitányát ehnozditá e hivatalából Ferenczet nevezte

ki.

s

helyébe Rhédey

Ugyanakkor a Báthory val

kezdett

egyezkedés folytatására Szilvásy Boldizsárt és Pécsi Simont ne^ezte ki, nn'g a magyarországi

masági Zsigmondot küldé mint biztosával,

Homonnai

Bálinttal egyetértv^e folytassa a haj-

Ezeknek

dúkkal kezdett alkudozást.

Sarmaságinak

—

megyék táborába Sarhogy ez azoknak

biztost,

találkozása

a

Homonnainak

s

hajdú vezérekkel a Kis-

Muharem

Hernád

mellett

létében,

de kiegyezésrl az akkori

Inascson

—

történt,

tihaja jelen-

hangulat mellett szó

„k, mondák a hajdúk, nem uralják a németet, mert nem az nemzetekbl való, másodszor, hogy pápista, bálványozó harmadszor, hogy semmi fogadását meg nem állja, és a Bocskay István adományát sem teljesiti be, az kire kötötte magát, hogy megadja a bécsi végzés szerint. Azért magyar fejedelmet akarnak uralni, sem

lehetett:

,

—

—

folytatá Szamosközy eladását: így levén ezek ugyanott Homonnai Bálint uramot akarák fejedelemmé választani, de teljességgel recusálta. Nyolcz egész napig

mikoron igy veszekedtek volna és látnák mind Sarmasági uram, az erdélyi fejedelem képében való orator, mind penig Homonnai uram, hogy semmiképen meg nem alkhatnak, ötven napig való frigyet vetettek egymás

1)

Történelmi Tár XIII. 152.

1.

— liogy addig mindkét

közt,

—

32

csendességben

fél

frigynek els napja kis karácson"

els

—

A

leszen.

azaz 1608-iki uj év

napja').

A

fegyverszünet idejét Báthory felhasználta a hajdúk

kiknek száma már ekkor

lekötelezésére,

megközelité

a

tizennégy ezerét. Részérl az alkudozásokat Imrefi vezette,

hajdúk kívánságaikat Fokti Máté kálvinista pap, s a mozgalom egyik vezére által kiildék hozzá. Ha Báthory a

úrrá

váradi

és

nagyságossá

s

se

mert ezek

nem

még

egyezés

se

udvarába,

se tisztviselésébe;

lehetnek linkek az fejedelemnek."'^)

E

fel-

üe

a

ki-

elfogadhatlanok

és

létre

is

az hajdúságot" sitsa

kapitánynyá, Elek Jánost, az valamely vár urává ^) „az pápistákat ne

túlzottak

tételek

s

jött,

hogy

voltak,

„Báthory magának teljes mértékben bizto-

kötelezte

terveinek

ket. Nagy András mellé maga

részérl

Imreíit nevezte ki^), ki a vezényletet tényleg át

id

Ez

alkudozást.

alatt

A

zászlós

alvezért

tanácsába,

szenvedje

Nagy Andrást

tegye

fejedelemséget,

a

elnyeri

Báthory

Rákóczyval

is

vezérnek is

vette.

az

folytatta

magyarországiak közül Lonyay István és fként lemondásra birni

Forgács Zsigmond igyekeztek

t

hajdúknak naponként növeked rakonczátlansága melynek megfékezésére magát elégtelennek látta végre is engedékenységre birák. Megígérte, hogy le fog mondani a fejedelemségrl, ha kárpótlásul Szád vár és De még ez által sem hitte, hogy a Sáros várakat nyeri. s

ez és a

—

—

hajdúktól biztosságban lehet elején, visszaindult

s

a mint kiegyezett február

Erdélybe „Déva fell a belényesi utón

i)

Szamosközi levele György Deákhoz Erd. 0. Tört. Tára

2)

Bethlen Farkas VI.

3)

Pázmány Péter

*)

Borsos

124.

1.

.521.

öt szines levél,

Sebestyéil

Mindkett az Erd.

k.

II.

önéletleirása

a második levél bevezetésében.

36.

0. Tört. Tárában II. k.

HofFman

jelentése

128.

1.

— sok veszély közt" érkezett

Epén

ez

idben a magyar

33

—

meg

fcbr. 18-áii

és osztrák

Kok)zsváiTa

rendek közt

').

pozsonyi

(a

országgylésen fel^ruár 2-án) aláíratott a híres frigylevél, mely végre is Rudolfnak koronájába került és Mátyásnak trónt szerzett. Tehát a kettó's czél, melyért

a hajdúk,

de melyre fölkelésöket

Csak a végrehajtás hiányzott még egy ideig fegyverben kellett maradniok. Ez

a teljesedés pontján s

ezért

nem

nem összegyltek

ügyesen felhasználák,

meg

történt

állott.

ujabb

rakonczátlanságok nélkül:

urak j(5szágát szabadon birták, a községet megemésztették"

—

„az

a nemességet elnyomták,

panaszkodnak a biztosok,

Hoffmann György, Barkóczy László

Lónyay András,

és

kiket a magyarországi biztosok leültetésök végett február

végén Báthory Gáborhoz küldöttek.

kimeritek minden okaikat

hosszas volt

,

ígérték

ináncsi

biztatta

az

A

feltételek

ket, de nem

is

biztosok eló'adása s

teljesítését.

utasította el

is megBáthory nem

végre

ket, hanem vigasz-

képen inegmutatta egyezkedését az erdélyi fejedelemmel, s nem nyomaték nélkül emelé ki, hogy Rákóczyval volt Azután a biztois kivánja. confoederatio megtartását kézbesítek a nemes ország magukhoz, sok Inu'efit hivatták

kegyelme intimus „hogy nagyságának ugy tanácsolja az urat, consiliáriusa lévén ki legyen Istenünknek tisztességére és hazánknak meg-

levelét és sok szóval intették,

De bármennyit beszéltek is a biztosok, Ígéretet vettek is, nem sok hajlamot vettek

maradására."

mennyi

a hajdúk leszállítására.

S valóban annak csak

bárészre

közelgett,

még nem jött el az ideje. Mert még hátra volt a dolognak egy nem fontos oldala: az erdélyi rendek megnyerése. E

kevéssé

Báthory ujabban Bethlen Gábort küldte Erdélybe,

ki szo-

de

kott ügyességével

')

s

tapintatosságával a tért erre eló'készité,

Segesvári Bálint naplója 170.

Szilágyi, Báthory Gábor.

czélból

1.

—

34

—

bogy midó'n Báthory február elején ó't visszahív atá Ecsedre, némi elégültséggel irta Medgyesró'l február 10-éró'l Rhédey Ferencznek: „rövid szóval azért, az Isten szent annyira,

neve legyen

uram."

áldott,

én mindeneket becsülettel véghez vittem

^)

Épen

ez

idben

s

látnokkal alkudozott.

e

A

tárgyban Imrefi Petkivel, a kordologtól ez

nem

volt idegen, de

fként „kétségtl

többféle aggodalmai voltak,

nyugtatása végett Diószegrl február derekáról Imrefi: „oly hasznos és szent dolgot,

az

Meg-

félt." irt

neki

ember nem

in-

ha kimenetelét Isten meggátolja, kinek kezében vannak a szerencsék, hogy az emberek ne szidalmazzák; viszont soha oly rósz dolgot nem indíthat, ha Isten jóra Az ember elsben fordítja az kimenetelét, minden dicséri. mindeneknek felette Istennek tartozik nagyobbal, azután

díthat,

nemzetének

elttem

hazájának

és

viselvén,

,

azután fejedelmének.

nem nézvén

Ezeket

a szerencsét Isten mint szol-

minthogy elretudók nem vagyunk, hanem id az mit reánk hozott vala, kibl sem ország, sem urak nem lnek elegek, mint bennönket megszabadíthassanak, hogy mind Istennek, mind nemzetönknek, hazánknak, és fejedelmönknek is szolgáljunk, ugy kény szerittettem így preveníálnunk holott ez csak jöv vasárnap volt az veszedelemnek napja, tudván sokan közülünk Lónyay István uram által, és Forgács Zsigmond uram által is minem végezése is volt az úrral az fejedelenmek, tudniillik hogy kij Erdélybl, és az urat hagyja helyében melyet ha nem tudtam volna, noha elég rettenetes veszedelmet láttam az szegény országra hogy következend de nem tudom hogy ha ebbe avattam volna magamat. De hogy ezt tudtam, magam-

gáltathassa,

az Isten és az

,

,

,

')

mében

Eredetije

az

Tunyogi

Okmánytárban.

—

Cs.

,"

József gyjteményében.

Egész

terjedel-

—

—

35

Váradon beszólett látván is fellié nagysága személye fell mit beszélnek, és liogy egyátalában reá mennek, és igy mind magának, mind a szegény hazának ki mul

mind Kolozsváratt, fképen ez vitt reá

is

,

és

is

itt

,

Azért áldott az jó

tudja micsoda állapota következhetik.

Istennek szent neve, ezek annyiban megcsendesedtek, elvárják

nr követét onnét bell

az

,

ha

az úrral való végezése szerint

fejedelem

bogy

nagysága az kij: mindenek

szép renddel és móddal teljességgel letelepednek és leszál-

lanak,

és csak az

ur szolgálatához tartják magokat,

Az ur

gáéból szépen megelégít. öreg

az

mindeneket az maMinthogy penig az urunk töké-

úrral való végezés szerint.

is

ember, nem kételkedem semmit hozzá,

letes

eszes

hogy

az mint végezett az

úrral

megiiiásolja,

azt

holott

mely dolgokat Ítélem vagyon köztök hogy kegyelmed is jó részt ért." Figyelmeztette fként, hogy „nincs bizony nem is leszen soha az fejedelemnek sem sem jobb szolgájok az országnak jobb akarója az urnái én nálamnál; mert ha Isten után mi nem lttünk volna, még az frigy eltt tized nappal, megláttuk volna mi

végáru

,

,

,

következett volna,"

közt

ugy

viselje

genitse."

E nem

kéri,

gondolja meg,

hogy „az ur

kegyelmed közt való szeretetet uranri csak hogy maga azt meg ne idekegyelmed

a

és

s

,

^)

levél

késett

némely

kifejezése

t megnyugtatni:

hogy kegyelmed

sértette

Petkit,

s

Imrefi

„Kegyelmedet ugyan kérem,

se irása által, se

gondolkodása

által

engem

az mivel másszor ne szennyezzen írását concludálja, hanem tartson ugy, mint igaz atyafiát, mert kegyelmednek szeretettel szolgálok." ^) Ez idtl fogva igaz

atyjafiát

azzal

,

a rendekkel való kiegyezést napról napra jobban sürgeté

158—159.

1)

Történelmi Tár XIII.

2)

Történelmi Tár XIII. 160.

1.

1.

— nem

Ecsedröl

—

36

sokkal utóbb

ira,

figyelmeztetve Petkit Vá-

ha kegyelmed most annak hidd meg uram, igazán liiven megfelel haladék nélkül és kegyelmed tartsa meg ezt az én Írásomat bizonyságul, mint ezeltt való Írásomat: kegyelmed mi bennünk megradon

tett Ígéreteire:

„azért

:

nem

hanem

fogyatkozik;

emlegeti: az Isten annál

mednek. dálatos

az melylyel Báthory Boldizsárt is

kedve szerint valót ad kegyel-

uram az munkáját! hogy ne Látjátok

Isten providentiáját, és csu-

láttassatok Isten ellen csele-

kedni cedáljátok az igaz urnák és szánjátok

meg

a sze-

gény hazát; legyen vége a házi romlásnak." *) Végre a sok Ígéret és fként a hajdúk fenyeget magatartása megtették a kell hatást. S most Báthory az idt elérkezettnek tartván, követek által sürgette a rendeket. Február derekán Dengeleghy Mihályt és Csonka Gergelyt Ecsedröl Kolozsvárra küldé. Az els által Imrefi is irt Petkinek: „Tudom kegyelmed mint igaz hazafia, és az urunknak is jóakaró szolgája eltte viseli mindeniknek az böcsületes javát st tudom azt is az mire kegyelmed én általam magát ajánlotta az urnák Báthory uranniak az urunk engedelmébl nagyságának eltte viseli; most az ideje, hogy kegyelmed halasztás nélkül ,

,

,

,

az Istenért eltte viselje, és véghez

ha az ur Isten szavában

nem

élteti

még inkább

vigye; kiért ismét,

is

haladó atyjafia leszen." sürgeté:

Egy

utó-

„én senkinek egyébnek

hanem csak kegyelmednek, ahoz képest, hogy tudjuk, hogy kegyelmed viheti véghez és hogy nem másnak is, hanem urunk után csak kegyelmednek köszönjük. Ebben penig csak az a dolog, hogy ne haladjon uram; azért most lássa kegyelmed. Ebben én néztem az urunk irtam,

;

és a

haza javára."

2}

^)

Történelmi Tár XIII. 161.

1.

Törtéuelmi Tár XIII. 157.

1.

— Deng-elegliy és

—

37

Csonka Kolozsvárott kénytelen

kelletlen

Az elébb Bethlen, most Petki által megnyert rendek nem voltak idegenek s csak annyit kivántak, bogy Báthory a hirdetend országgy-

jó fogadtatásban részesültek.

,

lésig várjon.

Midn

e

követek visszatértek, Báthory Dió-

szegen volt, hova a hajdnk csendesitése végett ment azon Ígéret folytán, melyet Imreíi adott Hofifmannak és biztos

társainak.

Még

innen február 23-áról válaszolt az erdélyi

rendeknek: „Az kegyelmetekkel

urammal való elbbi végezéseink hály és Csonka Gergely uraimék választételét,

mind penig Rákóczy szerint

Dengeleghy Mimostani

való

által

jó

mint uraimnak jóakaró atyámfiainak, meg-

Az kegyelmetek kivánsága

szolgálom kegyelmeteknek.

immár

szerént

s

az

gylés napig elvárakozóm

kegyelmeteket, kegyelmetek ne halogassa.

szegény hazát hadainkai

ne

rontassuk,

fogván az Meszesig az földet befogták

;

,

Itt

de kérem kin

mert

is

az

Kassátul

az végezés szerint

megparancsoltam mindjárást a kapitányimnak, kik Erdélyország határán vannak hadastul, hogy ha életeket szeretik, az határokon belül az vitézekben ne bocsássanak és

kárt ne tegyenek

,

semmi

mert büntetetlen nem szenvedem

;

az

mi penig illeti az kegyelmetek követe hozzám bocsátása fell való kivánságát, hogy arrul is assecurálnám kegyelmeteket, fogadom az én hitenu-e, hogy valamikor, és valamely követeket kegyelmetek hozzám küld, békével visszabocsátom és bocsáttatom kegyelmetekhez. Ez mellett két salvus conductust is küldtem kegyelmeteknek, hogy békességesb és tanácsosb utjok lehessen mind ide jöttökben és visszamen etekben."

^)

S ugyan ekkor, a mint fejedelmi

székhez

,

kilátásai biztosak voltak a

azokat igyekezett lekötelezni

,

a kik

befolyásuk és állásuknál fogva tervei ujába könnyen aka-

')

Eredetirl, mely Miké S. ur birtokában van.

— dályokat

így nyugtatta meg egy hitlevéllel Bocskay Miklóst, liogy

volna.

görditliettek

íebruár 28-án kiállított

La fejedelemmé

erdélyi várait, kastélyait, udvarházait

lesz,

visszaadja, azokat

t.

—

38

melyeket Rákóczy

i.

birtokában védelmezni fogja

ó'ket."

azok

lefoglalt s

^)

Eközben Rákóczy Kolozsvárra márczius 3-ára országgylést hirdetett. Báthory követei Bánfi Péter, Macskási Menyhért, Petheö István is jelen voltak ezen, hol a közhangulatot urok irányában teljes kielégitönek találták. Márczius 5-én Rákóczy a nagy templomban a rendek eltt bejelenté lemondását, hosszan számlálván

elhagyta a templomot

s

eló'

okait.

Ezután

harmadnapra márczius 7-én nejével

ez

három tiával elutazott magyarországi birtokaiba. Ugyan napon összegyltek a rendek a fej edelem- választásra.

A

követek eladták ez urok óhajtását és Ígéreteit

és

mazó

tartal-

mire a rendek hasonló szives indulatj okról

levelet,

Ezután a válasza választás mint elre látható volt BáMiután a választás eredményét hírnökök

biztosítván ket, tüstént visszabocsáták.

táshoz fogtak

thoryra

;

esett.

,

,

város lakosaival tudatták,

által a

nap a piaczon trombitálván

s

„örömet lövetének az

és dobolván''

^)

a rendek a

fejedelmi propositiókat a tulaj donképeni hitlevelet elkészítek.

Az következ nyolcz pontot

Hogy

„I.

foglalta

magában:

a religio szabadságára magát megkötelezze,

abban személyválogatás nélkül minden rendeket megs oltalmazzon in lil^eris eorom exertitiis mint Sigmond fejdelem idejében. II. Minthogy az elmúlt sok háború idben, mind vérünk hullásával, s mind hazánkon kivül való bujdoés

tartson

,

,

,

sásunkkal az egy fszabadságunkat a libera electiót megtartottuk,

és

a

két

császártól

is,

1)

L. e hitlevelet az Okmánytárban.

^)

Segesvári Bálint 171.

1.

valamint

s

valahogy

— lehetett,

extorqueáltuk.

köteles légyen iirra,

—

39

nagyságától, liogy

Kiváiijuk

hogy

teljes

életében, akármely sze-

mmket abban megoltalmaz,

rencséjében

és megtart,

és

semmi szín és csere alatt, vagy testamentum tételével, vagy különben, szabadságunk ellen el nem áll, és e mostani hajdúságnak o nagyságához való kötelezésével, jus

armorum

,

aut concambii in regno

semmiképen nem

praetendál. III.

Abbali

is

o

nagysága

hitivei quietáljon

bennünket

hogy a hajdú vitézekkel való transactióval három nemzetül Magyarországnak ide tartozó részeivel egyetemben, sem hitünknek, sem törvényünknek szabadságában, sem birodalmunkban és határinkban, sem személyünkben, sem semminem javainkban, igéreti szerént,

minket országul

jószágunkban,

,

,

fogva

kicsinytl

nagyig meg

nem

semmi idben; hanem inkább az ország javára mára igyekezik nagysága azokat is lekötelezi. IV. Kívánjuk azt is, hogy a hajdú vitézeket sága

hittel kötelezze arra

sért

és oltal-

nagy-

kicsinytl fogva nagyig, hogy

sennni változásokban, (kit isten távoztasson) és interregnu-

mokban semmi támadozással, és pártütéssel a libera electiót nem turbálják; hanem az unió szerint, valakit communibus is annak és az suífragiis az három nemzet választ ,

k

,

országnak, fejek fennállásáig híven szolgálnak.

nagysága mind a két császár között hazánkat békességes állapotban megtartani igyekezzék, mivel mi a hadakozásra akár melyik ellen is elégteleneknek ismerjük magunkat, kiváltképen a V. Ez felháborodott állapotban

törökkel a szegény hazának

régi szokása szerént,

instar

praedecessorum Principum frigyet tartson. A két Oláhországgal is a jó szomszédságot megoltalmazza. VI.

A

hajdú vitézeknek, mind generálisoknak, kapi-

tányoknak, hadnagyoknak potjokat,

tiszteket

és

egyéb tisztviselknek állanagysága rendelni

ugy igyekezze

— hogy

—

40

hazának régi jó rendtartásának,

a

ne legyen.

Tiszteket

abban lev

és

tisztviselknek semmiben ne praejudicáljon,

se ártalmára

bene meritis sine discretione

reli-

gionis adjon a hazafiainak.

Ez országban minden

VII.

rendeket, nemeseket, vitéz-

lket, kerített és mez- városokat szabadságokban, törvényekben, igazságokban megtartson, eltte való fejedel-

meknek

donatiót,

privilegiumit

,

inscriptióit

,

diplomáit

megtartsa. VIII.

Az

egész

Székelységet

régi

szabadságokban,

melyben ennek eltte való fejedelmek, azolta niiolta Sigfejedelem ujabban a szabadságot megadta nekik, nagysága is megtartsa." ^) megtartották, minden rendben Az eredménynek s propositióknak Ecsedre megvitelét egy a három nemzet tagjaiból választott követségre bizák, melynek feje Kornis Boldizsár volt. A követek márczius

mond

9-én indultak

el

fogadta, megvendégelte,

Az ország

meg

s

választását

igére:

Az

Ecsedre. s

uj

feles

fejedelem

ket

szívélyesen

kupákkal megajándékozta.

pedig hosszas beszéddel köszönte

hogy székének

Kolozsvárra

elfoglalására

Ugyané követektl, kik márczius 24-ig maradtak nála, köszön levelet küldött a rendeknek. „A kegyelmetek siet.

irá

—

— becsületes

atyjafiát és

szeretettel láttuk,

hozzánk küldött követit nagy

propositióit

megértettük és szavoknak

minden részében helyt adtunk. Hogy kegyelmeteknek az én régi hires neves nemzetimnek ez országnak eleitl fogván való nagy szolgálatokat szemei eltt viselvén én hozzám, azoknak maradékához, ilyen jó akaratát mutatta, hogy magoknak s szerelmes hazánknak fejedelmévé választott, kívánjuk az jó Istentl szivünk szerént, hogy ez kegyelmetek cselekedeti legyen immár szegény hazánknak megmaradására, és mi az kegyelmetek hozzánk megmu,

^)

Approbata

II.

rész,

2-ik art.

,

— tátott jó

akaratát

—

41

mind közönségesen

szolgálliassuk meg-,

mind penig privátim kinek-kinek hálálhassuk meg. Az articnlusokat minden részében az kegyelmetek kivánsága

s

Az több dolgokrul

igyekeztünk acceptálni.

szerént

gyelmeteknek az kegyelmetek becsületes izentünk."

ke-

követitó'l szóval

^)

Most Báthory készüló'déshez fogott s összeszedvén mindent, mit a külfény emelésére tartozandónak hitt, dek Bethlen Gábort

feles kisérettel

vasárnapján — márczius 27-ike

volt

küldék elébe

zúgással

virág-

s

kisérték.

nagy

tettekkel

hazaszeretettel Endrét!"

kegyességgel Kristófot,

Egy jezsuita,

A

Forró, hizelgo szavakkal magasztalta.

fogadta,

nem Báthory,

de

ren-

— Kolozsvárra

Szeretettel és szívélyesen üdvözlék: „érje föl

Istvánt,

A

Annát, Ecseden hagyván, megindult.

nejét, Palocsai

nép

ki pártfogását is a

körülmények szerént megígérte. Másnap a székesegyházban az országgylés jelenlétében felesküdött a nemzet jogai és kiváltságainak, az egyesek szabadságának, a sza-

bad vallásgyakorlatnak, az Ecsedre küldött propositóknak,

A

a hozott és hozandó törvényeknek megtartására.

vár-

fokról dörgó' ágyuk, a harsogó trombiták tudatták a néppel

,

hogy

az

Ugyan akkor

uj

fejedelem

a rendek

Báthoryhoz fejk

is

az

alkotmányra felesküdött.

letették a hitet:

fe'nállásáig,

„hívek lesznek

jószágok elfogyásáig

jelentenek neki minden cselszövényt melyet bár ki

vagy az ország ellen forralna." ^) Az országgylés még együtt maradt Hozott april 3-áig.

és

A

a

dézma

fejedelmi

500 gyalogból.

még

Fó'tárgy volt az adó kivetése

szívesebben fogadott elengedése.

s

Mind

')

Eredetirl, Miké S. ur

-)

Lásd az Okmánytárban.

és

is

s

fel-

ellene

tanácss

a leg-

borárendának egy évre

udvar rsége álljon 500 lovas a portára,

mind más szükséges

gyjteményébl.

— helyekre küldjön

a

—

42

tanácsával egyetértve kö-

fejedelem

mind a liárom nemzetbl válaszsza megbízottjait. Ezek Kvár, Huszt (s az ezekkel csaknem egy idben elfoglalt) Nagy-Bánya ügyét Az elbúcsúzott fejedelemfelhozzák a béke - értekezletre. pedig

béke - értekezletre

a

vetet;

nek azon

adományai,

melyeket

leköszönése

után

tett,

Utolsó napon a rendeket fényes lakomával

érvénytelenek. fogadta.

A

mily szép renddel ment véghez a fejedelmi szék épen oly renddel

betöltése,

lnek

kelésnek magyarországi czélzatai

végrehajtva a hajdú is.

A

föl-

török biztosokkal

márcz. 28-án Érsekujvártt megujittatott a zsitvatoroki béke,

melynek meg nem

tartása

.

nak.

Egy

lényeges oka volt a támadás-

nappal elbb márczius 27-én kiadatott a hajdúk-

nak a budai basa

és a

magyarországi kormányzó biztosai

részérl a hitlevél, melyben adattak és a

s

mely

Bocskaytól

megersíttettek

S a mint

ezeknek követeléseik meg-

átalános bnbocsánatot nyertek,

szerint

nyert birtokaikban

és

szabadalmaikban

^).

e

kiegyezésrl a fels-magyarországi tábor-

nak hivatalos tudomása lett, annak vezére, Homonnai Bálint és Szécsy György, a szerencsi táborban april 12-én elkészítek a frigy-levelet a hajdúk számára. Mindenekeltt az érsekújvári frigy megtartására kötelezték magokat, megígérték, hogy Bocskay adományában megtartják azokat,

hogy jövre Kalló

is

hajdú kapitányság lesz, ellenkez

hogy mindenkinek teljes bna foglyok elbocsáttatnak. De ennek fe-

esetben a vár lerontatik,

bocsánat adatik,

jében a hajdúk

is

eloszlanak, a

zsákmányt visszabocsátják

a szegénységnek, az egyezési pontokat megtartják

fogják bántani azokat,

^)

Mind a

két

kik

soraikból

ország zászlója

az

okmány Katonánál XXVIII.

nem

s

k.

792. köv.

1.

— alá álltak

^).

A

liajdiik erre

soraik közül hat ezer

43

—

— aprill9-én^)

ember azon sereghez

melyet Mátyás a pozsonyi frigy-levél

és

leszálltak,

de

csatlakozott,

határozatok ellen

megtámadására Prága felé vezetett. Minminden arra mutatott, hogy Báthory Gábor a trónja megszilárdítására vezet eszközökhez sükerrel nyúlhat.

tiltakozott bátyja

den,

^)

L. egész terjedelmében az Okmánytárban.

2)

Sepsi Laczkó Mikónál III.

123.

1.

MÁSODIK FEJEZET.

Báthory Gábor els felléptével Kolozsvártt a rendekre népre kedvez benyomást gyakorolt. Nyájas és lekö-

és

Modora

kellemes, szavai szivélyesek

telez tudott

lenni.

voltak. Senki

sem

mára mindig

volt egy-egy bókja.

rázták, mert

nem

találta

vala

botrányosnak, liogy a

okuk

nk

szá-

Kedélyességre magya-

azt hinni,

hogy

az ifjú férj

közvélemény — a daliás szintén ne fejedelem alakját véve példányul, hihetleg szépnek tarNem volt ugyan a nép öröme zavartalan, mert a tott. szeretné nejét, kit a

nem egy

vele jött hajdúk

de

elttök

hitték,

ismeretes

jövre

volt

házi gazdát kitúrtak lakából

ezek

garázdálkodása

s

^),

ugy

a conditiok hasonló kellemetlenségtl men-

furakat a fejedelemnek egy nyihitkozata kevéssé megdöbbentette. A lakomán t. i. melyet a rendeknek adott, némi naivsággal kérdi az asz-

tesekké teendik ket.

tali s

vendégektl

maga

felelt

kednek"

:

Azután

a

„miért ostromolta János király Szebent?"

magának „mert

és kis szünet

a

szászok pénzzel bvel-

után hozzá teve „aztán, urak, valaki

Erdélyt birni akarja, Szeben

városának kulcsait vegye

ugy bírhatja a szászokat, valamint akarja." E mondatban egész uralkodási programm volt, melyet jövje igazolt ugyan, de a melyet ezúttal komolyan aligha zsebébe és

>)

Segesváry Bálint

krónikája.

Erd. Tört. adatok IV. k. 171.

1.

— más,

vett

Komis

mint

45

—

Boldizsár, ki

csatlakozott szintén Bátliorylioz, kisérte feje,

lépteit,

némi

ugy

bizalmatlansííg-gal

mint a catholicusok és öregek pártjának

minden merészebb tervezettl, minden

káztatástól

„Bizony

iiem

látszik,

tartva,

szavak

e

ez a lator

— sugá

szinteségén

szomszédjának

politikai kocz-

megdöbbent,

— megemészti

Erdélyt!"^)

Ez napon, még csak Kornis gondolt tliory

rá, liogy

hozzáfoghat e progranun valósitásához.

A

Bá-

többiek

zavartalan engedték át magokat az örömöknek és élveknek, melyeket az öblös

kupák

csengése, a zajos társalgás,

keserg vagy fris magyarjai okoztak. Azután ugy látszott, hogy Kornis aggályát mi sem igazolja. Liberalitása, melylyel párthi veirl a fejedelmi zenészek palotásai, és

a fejedelem gondoskodott,

mindenkire jó hatást gyakorolt.

hogy Bethlen Gábor a fejedelmi tanács tagjává tétetett hogy a székelyek kapitányává Kornis Boldizsár lett, s hogy az öreg Petki János helyére, ki a korlátnokságról lemondott, Kendi István, az 1594-ben lefejezett Szerették, ,

Sándor

fia

neveztetett

szenvedett és

ki,

tagja e hazafias indulatú, sokat

népszer családnak, mely nótán

elvesztett

jószágait csak az imént kapta vissza, de kit régi szeren-

sem tartóztathattak, hogy a politikai élet küzdhomokjára ki ne lépjen. A rendek kellemes benyomást vittek magokkal haza. S valóban e gylésnek fontos vívmánya volt a conditiok csétlenségei

di\'atba

hozatala,

szüleménye hasonh') szellemnek, mely

Magyarországon nyolcz hóval utóbb a koronázás eltti el Mátyással, s melyben nem ok nélkül az alkotmányos élet nevezetes garantiáját szemlélték. A fejedelemnek sem volt oka elégUletlenségre habár a zivatar még nem csendesedett egészen le s a

k

törvényczikkeket fogadtatta

,

^)

Kraiiss króuikája Pontes

Kerum

Austr. 8criptores III. k.

(5.

1.

— sem

láthatár

volt

hogy országa

még

—

46

tiszta,

de fogadtatása

összes erejére számíthat.

olyan volt viszonya,

tartókkal

A

meggyzte,

hódoltsági hely-

mely reményt

nyújtott,

a portán megersítése az ott épen e napokban tör-

hogy

sem fog feltn nehézségre találni. A családi viszály a német császári család tagjai közt, ezeknek törekvése, hogy a csalnd-ft letegyék s a prágai és bécsi udvarok közt kiütött küzdelem biztositák, hogy ez oldalról sincs mitl tartania. E viszály még más oldalról is hasznos szolgálatot Báthorynak. A prágai udvarnak utolsó idben, az tett

téntek daczára

Erdély leigázására folytatott küzdelemben, alkalmas eszközei voltak az oláh vajdák, kik közül egy pár Eudolf segélyével nagyravágyó czélzatokat kergetett. III. Mihály,

kinek furfangosságával csak

megvesztegetett lelke

aljas,

—

párhuzamban, Rudolf helytartójává vagy mint Erdély fejedelmévé levén, a két maga nevezé magát, állott

—

ország egyesítésével czélzatait az

már

meg

rát, saját sátorában ölette

fia,

szári

Radul híve volt kezek közzé

kétszínséget

meg

lett.

s

a

saját

De Rudolf hségi

II.

s

Mi

koronáját

Mihálynak

e választással

elde

terveit,

O

E

diadala

kinek

buktatta

érvényt szerzett a cszászári ura-

alatt tette

ellen

is

szerencsét próbált, de

azonban

idegen korona után

koczkára: mig

Erdélyben

Székely Mózest legyzte, egy török sereg országa ment.

is

esküt Prágában a csá-

Felfogta

tette le.

Azután Bocskay

ettl megveretett. járt,

Básta jelöltjének

és jellemtelenségét is örökölte.

Székely Mózest

lomnak.

alatt

szerezni, eldjének,

tudott többséget

Sorbán VII. Radul

nyert.

gyilkosává

méltó czimborája, Básta.

Utódjává némi villongások után, mi

nem

De

elérte.

a kinek eszköze volt; t, a Báthory Endre hóhé-

lett,

sereget visszanyomta ugyan, de

maga sem

ellen

bizott

sükerében és újra Erdélybe ment, hol Bástánál

keresett segélyt, de

nem

nyert.

Ez

alatt

honn

alattvalói

— fölkeltek

ellene,

Csak nagy

bajjal

s

—

4:1

egy bojárt tettek utódjává 1604-ben. sikerült legyzni versenytársát, lecsen-

múlva 1606-ban

desitni országát, s két év

kiengesztelni

a törököt.

A tek.

A

küzdelmekbe a moldvai hospodárok

is

beleelegyed-

két ország egyesítésének tervét egyik-másik nagyra-

vágyó vajda olykor-olykor szívesen felvette, s igy a két Bocskaynak, állam közt a béke többször rendült meg. midn Radul ellen harczolt, szövetségese volt a moldvai vajda, kinek birtokában liasonlag ers küzdelmek s gyakori trónváltozások fordultak

el

elidézve török

ez idétt,

vagy német pártok által, melyek közt ingadozott az ország. Movila Simon és Jeremiás, továbbá Mark bojár egymással szemben voltak egyszer s máskor vajdák, mig nem Jeremiás maga maradt. Ennek halála után 1608-ban özvegyének, egy ravasz és vállalkozó szellem nnek, pártja gyzött, ki idsebb 13 éves fiának, Konstantinnak megszerezte a vajdaságot.

Midn

Báthory trónra

lépett,

Konstantin a moldvai

hospodár és Radul az oláh vajda közt szinleg béke volt ugyan, de ez ers ellenszenvet

nyebben

tartá visszanyert jogait,

volt a lezajlott 15 éves

— Erdélyt

is

oda értve

háború

—

coalitiója a bécsi udvarral

magyar hódoltságot. A Habsburgok kezét megköté, ségét.

akkor

palástolt.

fensségét

teljesen elismerte a porta

s

midn

mennyivel több alkalma

alatt

meggyzdni, hogy

nagy mértékben

Ily coalitiókra

veszélyezteti a

most rósz

családi versengésök

fejébe és

Mindkét ország annyival kemé-

a három suzerain tartomány

Radulnak ers oka

Könnyen

s ez

volt

idk jártak.

nagy mértékben

palástolni németes-

koronájába kerülhetett volna,

a porta minden léptét

gyanúval kisérte

s

csak kényszerítve trte a vajdaságban.

Báthory mind e viszonyt és körülményeket tisztán felismeré. Fiatal kora daczára helyes tapintattal fogta fel

— helyzetét.

J(51

látta,

—

48

hogy

fenyegetheti leghama-

merró'l

rabb veszély, fölismeré, melyik oldalról biztosíthatja magát legkönnyebben. Els nyilatkozata, melyet a serlegek csengése közt félig tréfásan fel

azt hinni,

tett,

még

sem

senkit

jogositott

kulcsait kezében kard-

hogy valaha Szeben

dal fogja követelni, de bizonyságul szolgált,

hogy

teljesen

ismer é a veszélyt, melyet országára a szászok kifelé gravitálása hozott már is, mely irányban annyival bizto-

sabban mködhetnek ezek, mennyivel eró'sebben

áll alkot-

mányuk bástyája. Elsó' diplomatikai cselekvénye azonban már mindenkit meggyzhetett, hogy ez ifjúban tiszta ész határt nem ismer és megtörhetlen ers akarat lakik szenvedélyességét ezúttal még semmi sem hozta^ napfényre. Els értekezlete tanácsuraival az oláhországi viszonyokra

—

vonatkozott,

s

els követe az oláh

vajda,

Radul

ellen volt

intézve.

Soha sem

volt

kedvezbb

buktatására, mint épen most.

a törököktl csak

az

meg-

alkalom Radul

Elzárva a prágai udvartól,

megtrve, egy belmozgalom

lenül véget vetne uralkodásának.

Az ilyennek

kétségte-

támasztása

Erdélyben mindig voltak sem sok kéznél bujdosó bojárok, kiket nem volna nehéz az elégületlenek pártjára állítani és a porta szemet fog hunyni a járna

nehézséggel.

bevégzett tényre. Brassóban ez idétt egy

nev

számzött bojár

delem korlátnoka

—

tartózkodott.

által

hasznositák

helyett? Weiss ellen,

hanem a

dagsága,

Kérdést

tett

a

feje-

Weiss Mihály, brassói polgárnál,

kinek eszét és tehetségeit

—

Kamarás Mihály

már eldei

is

tölíb

izben

nem lehetne-e ezt a trónra emelni Radul nem nyilatkozott Kamarás személysége tervet nem helyeselte, mert Radul gaz-

ravaszsága

és

vitézsége

sok

leküzdeni

valót

hagyna fenn. Báthory eltt ezzel semmi ujat sem mondott s hogy legalább az els lépést megtegye, mely a jöv cselekmények alapját képezze, Piskoti Balázst nagy

—

49

a moldvai vajdához,

titokban

kormányzó anyjának,

Konstantinhoz küklé.

A

ki a lengyelekkel, törökökkel és a

prágai udvarral legjobb s

—

egyetértésben

Kamarásnak május 1-én négy

élt,

tetszett a terv,

forintot és ajándé-

ezer

kokat küldött^).

Most már ugy hitte Báthory, hogy ennek alapján a nagyobb tanácsban hozhatja fel. Összehívta a

dolgot

tanácsosokat, furakat, a rendek elbbkelöit

— tanácskozásra

Weiss Mihályt

— ezek

közt

is május közepére Gyulahova maga Kolozsvárról május 13-án indult Itt megvitatták a Eadul elmozdítására vonatkozó tervet de a nagy rész azt vakmernek tahílta és sok s feles

fehérvárra^), el.

—

után

vita

hogy

szilárd,

A

elvetette.

fejedelmi

e vállalatot

végre lehessen hajtani.

A

kással pedig sok tétetnék koczkára.

sem

még nem

trón

eléggé

A

portai követ

bu-

még

Magyarországgal való ügyek sincsenek elintézve. Jobb még most csak a biztosításra gondolni és próbát tenni, ha nem lehetne-e biztos és szilárd békét kötni vele? S valóban ebben állapodtak meg. De el

indult,

és a

nagyon fontosnak

a dolgot

Ítélték,

mert a fejedelmi tanács

nagyságos Imrefi Jánost, Sarmasági Zsigmond befolyásos tanácsurat, Gáspár János marosszéki királyelnökét,

bírót és Weiss Mihályt 1)

Weiss

iSTaplója

nevezték ki a követség tagjaivá,

kiadója

is

beszél,

forintot.

mit keresne

ott a

De

hiszik.

téved, m.idön jegyzetében azt mondja,

kamarásnak küldött 4000 rásáról

Ez

Trauschenfels Fundgrubenjében.

Mihály nem volt hospodár, mint némelyek

Hiszen elébb fökamarás?

s

a

Kamarás

Fundgruben

a

hogy Konstantin a fés

utóbb mindig Kama-

miért

küldött volna a

moldvai ennek pénzt? 2)

A

10. mai

die

akkor Írja:

parancsot.

Segesvári Bálint

mai indult Fehérvárra Báthory Gábor a székre. Virágvasár-

naptól fogva léte

vocor

vagy akkor kapta a fejedelmi

kelt, ,,13.

nem május 10-én tartatott. Weiss azt mondja: Albam Juliam, tehát május 10-én hivatik. Vagy

tanácskozás

mind Kolozsváron

nélkül pedig csak

Szilágyi, Báthory Gábor.

nem

lakott,

Az

usque 13-ummaji."

tartottak fejedelmi tanácsot.

4

jelen-

— oly utasítással, liogy vagy az oláliorsz ágival

még

vagy

Fehérvárról

—

50

ers

hadizeiietet

A

békét kössenek

adjanak

RaduUal

elindultak,

gyisban találkoztak.

és biztos

s

A

át.

követek

bojárjaival Ar-

nem

vajda gondolhatólag

alkalmasnak az idt, bogy háborút folytathasson szinte

és biztos

—

A

béke-hajlamokat mutatott.

találta s

igen

frigjTe

mely május utolsó napján köttetett, megesküdtek s a követek harmadnapra Tergoviston át visszatértek. Eladásukra az oláh bujdosók, Petraskó, a Mihály vajda fia, a logofet, Stoikicza, Kamarás Mihály s a többiek elfogattak. Ezek a két els kivételével ez évi october 2-án Kádul követeinek kiadattak. és bojárjai

]\Iiután

a fejedelem Fehérvárit a havasalföldi követ-

ség eredményérl értesült,

igy ez ügyet legalább el-

s

legesen elintézettnek tudta, miután Budára június havában a nagy befolyású Ali basához Kornis Boldizsárt küldte, hogy a stambuli követségnek ez oldalról is támogatást szerezzen, megkezdte korábban tervezett körútját. Fényes és nagyszámú 700 fre men kísérettel indult el. Fehérvártt^) s a magyar vidékeket várakozása fölött elpusztultnak találta, de nem a szász földet, mely az elbbi évek csapásai alatt kevesebbet szenvedett. Szebenben néhány napot töltött fénj^es lakomák között s mi sem mutatott rá, hogy czélzatainak elárulása által legkisebb ellenszenvet költött volna. Fogarasban nem sokat

—

idzött

s

—

július 9-én Brassóba

nyolcz napon át

— egymást

érkezett.

érték a

Mig

lakomák

ott volt s

—

ezekre a

polgárok nejeikkel együtt hivatalosak voltak^). „Tánczot 1)

Bethlen Farkas VI.

követségrl Kazy Hist.

A

hajdúk

I.

Debreczennél

k.

70.

525.

1.

Kornis

megrohanták

A

Mikó Ferencz 179. az s

útban szerencsétlenül kirabolták,

életét

is

budai járt.

bajjal

menté meg. 2)

Weiss Mihály a Fundgruben III. kötete 202.

Péter naplójával.

XJ.

o.

251.

1.

1.

V.

ö.

a Bánfi

— járt

—

51

velk, vigadozott nem nagyon kegyesen és tisztessémond a krónika író nem titkolt boszankodással.

gesen"

—

Kíséretében volt Betlilen Gábor

is,

kit

még

a Kolozsvártt

tartott országgylésen a portára, athnahme-nyerés végett

küldend követség

fejévé jelölt

ki,

ki

s

ekkor

innen

és

indult el portai követségére, nejét. Károlyi Zsuzsannát, ki

t

Mikó Ferencz, gondjaira bizván^). A körút nem ütött ki roszul. Bár még elég volt a be nem hegedt seb „az országnak mindazáltal minden fell idáig kisérte, inasa,

békessége vala, és kiki házában csendesen

szép csendes

ezt is nagy áldásfként szüksége az

nyughatik vala." S körülmények szerint

nak tekintek: mert

pihenésre

volt

országnak a régi csapások kiheverhetésére. Báthory Brassóból visszatért Fehérvárra.

a szász viszonyokkal való

tzhelyénél, kiváltságai

vagyonos

és

s

bástyáján

mely

és

sokszor

Honn,

saját

akarta látni

belül

kifelé

oly ellenséges

gravitálásával

belviszálynak forrását nyitotta tott,

volt.

e

különös nemzetet, mely a veszély napjaiban

oly zárkózott lenni,

Utjának fczélja ugy látszik ismerkedés

igazolá elleges

fel.

tudomásait.

indulatú

tudott

annyi küzdelemnek,

Minden, a mit

Azonban

itt

lá-

tapasztalatai

eredményét egj eszély esnek nem nevezhet, de annyival erélyesebb politika foganatba vételére

jövre

tartá fenn;

most nejére várakozott. E frangú hölgy a Palocsai Horváthok nemzetségébl július 15-én érkezett Kolozsvárra, honnan útját Fehérvárra folytatta. „Nagy kövér asszony

mondja egy polgári származású krónikás^), kinek hogy férje „nem nagyon szereti" csakugyan valósult. Mert utóbb a fejedelemn Görgénybe ment lakni, elválva férjétl, ki nem szerété, hogy kalandjainak tanuja legyen, de ki ez szre tervezett családi ünnepély miatt még nem távolithatá el végkép magától.

volt",

sejtelme,

1)

2)

Mikó Ferencz Históriája 180. Nagy Szabd Memorialéja Tört.

1.

ad.

II.

104. 4*

—

_r52

A nyár többi részét fontos külügyi dolgok elintézése vette igénybe. A Moldvaországgal Piskoti Balázs által alkudozás,

kezdett

dltek kezete

el,

más

mióta a havasalföldi

létrehozására

frigy

A

fordulatot vett. volt

hogy a moldvai vajda ennek

ügyek békére

fejedelmi tanács igye-

irányozva,

fejében

oly

alapon,

bizonyos csekély

Ez els lépés leendett Erdély fensöségének elismerésére. De a trónján meg nem szilárdult Konstantinnak ezt is örömmel kellé fogadnia s ez idétt már tudva volt a fehérvári udvarnál, hogy 6' 8000 összeget fizessen a fejedelemnek.

forint lefizetésére hajlandó, részletes Itt

gylés

Augustus 9-ére a székvárosba

hivatott össze, hol ez 13-ig együtt maradt.

tudatta a fejedelemmel Weiss

azon kellemes

hirt,

melyet vele egy renegát barátja, Jahia Terdzüman

hogy a divánban

—

közlött,

Ez alatt hogy a fejedelenniek joga ne legyen a fiscust illet' dézsma jövedelmet másokra ruházni, s hogy a fejedelmi lakkal szemben lev vártemplom romladozott fedelét újra felépítsék. De minthogy a moldvaiak mindig késtek, a három nemzetbl külön-külön a frak elismertetése határozattá lett^).

határozattá emelték,

és városi

követek közül nyolcz-nyolcz képviselt válasz-

ha megérkeznek, kicseréljék a hitet ^). Végre megjöttek a követek, megígérték a moldvaiak a követelt 8000 frt. kifizetését, magokkal hozták urok és a bojárok hitlevelét s kicserélték a fejedelem és tottak ki, a kik ezekkel,

hséget

kinevezettek hitlevelével, örök

')

és barátságot esküd-

Weiss naplójában a renegát neve Tordzuman Jachya Csausznak

van nyomtatva, nyilván hibásan.

ember tolmács volt Tihaja-e? (azaz

— az

világos.

Terdzüman annyi mint

Ha

pontos-e a Jachya név

jegyz) nem tudom.

tolmács, s ez ?

s

ez

is

nem

Azonban igy magában többször

fordul el. 2)

Bethlen Farkas VI. 516. Kazy a székelyek részgyülésérl beszél,

mely Udvarhely tt

tartatott.

De

aligha ezzel

a gylési tárgyalások arra mutatnak.

nem

téveszti össze, legalább

—

egymásnak kölcsönösen, mely mindenikök

tek ezek

dalmára

—

53

kiterjedt.

biro-

Eg-ymás ellenségeinek ellenségei fognak

a lázadó alattvalókat egymásnak kölcsönössen ki-

lenni,

küls megtámadtatás

adják, sot

esetében egymást kölcsö-

^). így ez idre a két Oláhországgal hozva az ügy s a trónfoglalási üdvözletek viszonzásául Báthory Petki Jánost a vajdához küldé^).

nösen fogják segíteni

tisztába

volt

Még had,

hátra volt a magyarországi ügyek rendezése.

mely Prága

A

lemondásra kényMátyás fherczegre

ellen indíttatott, Rudolfot

Morvaországot

szerité.

Ausztriát

szállitá,

a magyarokat pedig feloldá esküjök alól

s

a ko-

s

ronát június 27-én Mátyás táborába küldte. Ezzel be volt

De Mátyás

fejezve a polgárháború.

pártja,

hogy

a koro-

nát annyival biztosabban tehesse jelöltje fejére, augustus

megyék

közepére Kassára összehívta a fels-magyarországi gylését^).

Itt

volt tárgyalandó az erdélyi

ügy

is,

melyet

ott Imreíi János és Kornis Zsigmond képviseltek, mint Báthory meghatalmazottjai, mig ]\Iátyás biztosai Illésházy,

György, Vizkelety Tamás

a nádor, Hoft'man

és

Daróczi

Ferencz voltak.

A maga

kitzött egyezkedésnek egyik legfontosabb tárgya a hajdú

ügy

volt,

az

áprilisi

egyezkedés

azonban azóta sem

^)

A

lezettséget

hitlevél

s

fként Kalló városának

dolga, mely helyet

kapcsolatban álló

visszaigért

lehetett

fogadták

azoknak.

E

el

204 ,

— 205.

felületesen

mig a fejedelem a

2)

Kazy

*)

Kovacsics Supplementum

itt szó,

a béke császár

Hist.

I.

k.

—

végzést

A

1.

és

szászok e köte-

kedvök

ellenére,

mondja Weiss a 203. lapon, fként mert a szászok kiváltságosak séggel csak addig tartoznak,

azzal

tudjuk

foganatba venni, mert a várost

közölve Weissnál

novemberben

— mint

és

h-

hai-cz javát keresi.

72. III.

361.

Min

men^déklevélrl van

melyet Eudolf Báthory Gáborhoz küldött követeinek július 12-én értekezletre

—

de

nem

adott?

nem tudom.

lehetetlen,

Rudolf már ekkor nem volt

hogy testvére

ellen valamit tervelt.

— három

fél

liajdui s

követelte

54

—

a Kállay család, Bocskay

:

adományos

olyanok, kik magába a városba azóta ujabban

hogy

Eliez járult,

telepedtek.

hajdúság az elpusztult

a

helyeken fosztogatta és háborgatta az utasokat, veszélyeza közbátorságot

tette

s

még

a

követeket

sem kímélte.

így rabolták ki Komis Boldizsárt a tavaszszal Debreczen körül s máskor a törökök egy követét. A dolognak csak

ügy

a kállai

rendezésével lehetett véget vetni, mit a biz-

A

tosok a többi pontokkal együtt tárgyaltak,

augustus 20-án jött

Egy okmány, tottak ki,

létre.

melyet csak lUésházy és Imrefi család.

A

állí-

Kalló keresésétl

a hajdúk ügyét tárgyalta.

sznjék meg a Kállai telepedtek, s azok

kiegyezés

hajdúk, kik e városba

kik „kezöket tartanák hozzá", akár

is,

Magyarországhoz akár Erdélyhez tartozzanak, költözzenek ki onnan: az elsk nyerik Csegét, az utóbbiak Nádudvart, olyan joggal, mint Kallót kapták volt, örökösen miért is a birtokosok kifognak elégíttetni. A hajdúk pedig mind két országban a székelyek módja szerént tartoznak szolgálni

^).

Egy másik okmány,

melyet a biztosok mindnyájan

Négy

aláirtak, a két ország kiegyezését tartalmazá.

pont-

Báthory semmit sem fog Mátyás fó'herczeg és Magyarország ellen kezdeni, Erdélyt és részeit nem fogja ból

a

áll

:

1.

magyar koronától elidegeníteni, a Mát3^ást minden hadjáratában

bécsi békét megtartja,

—

só't

kivéve

zettet

—

szükség idején Báthoryt.

semmi

2.

jogot.

A

segíteni

a

fogja,

szövetséges

A

viszont

s

országokkal

magyar birtokokra 3.

a török ellen inté-

s

kállai hajdúkat

Mátyás segitni

Kálióra

a

nem formál

Nádudvarra

A

is

fogja

szállítja.

magyarországiak viszont Csegét adják át a kállai hajdúknak, mely két helyet ó'k azon joggal bírják, melyen 4.

')

L. egész terjedelmében az okmánytárban.

—

55

—

Végül lUésliázy, mint MáNagy-Bányáról lemondott Báthory részre. Az átadást Daróczi Ferencz eszközlendi, miután az erdélyi Kallót nyerték BocskaytóP).

tyás

biztosa,

hitleveleket kezéhez vette s az eskütétel megtörtént^). Erre

az

okmányt

aláirtak, megpecsételték s kicserélték a biz-

tosok, mire az erdélyiek haza utaztak.

Báthory ekkor elkészületeket

tett

székhelyén Fehérvártt a bejelentett és

ünnepélyes elfogadtatására.

hol

volt,

várt portai követség

Bethlen Gábornak ugyan

biztos kilátásai voltak augustus

derekán az athnamét

is

ki-

s errl oly hozzáadással értesité a fejedelmet, hogy reménye van september 20-ára visszatérhetni. E czélból irt september 4-érl Kornisnak, a székelyek kapitány] ának: „Akarjuk kegyelmednek értésére adni, st parancsoljuk, hogy kegyelmed válogasson a székelység közzül ezer lova-

nyerni

got kopjást, és ezer veres gyalogot, kik

hanem ugyan

magok személy

szerint

nem csak szolgák mentl ruhásliban

Kegyelmednek pedig bizonyos emberi legyenek Brassóban, hogy mihelyt Brassóban avagy oda felé érkeznénk Bethlen uramék kegyelmed is mindjárást induljon az székelységgel, és a mint kegyelmednek tanúságot adunk ugy hozza kegyelmed ket, hogy kegyelmed egy vagy két nappal elbb érkezzék az követnél Kolozsvárra, hogy vélek egyetemben excipiálhassuk illend becsülettel császárnak ilyen fkövetét." ^) S másnap ujabban sürgeté „Tetszik azért nekünk, hogy kegyelmed a székelyeket mennél jobb módjával és készülettel lehet felülés

jobb szerrel legyenek.

:

tetvén, mindjárást készen

legyenek,

és

valamely órában

kívántatik indulhassanak azt mint kegyelmed 1)

Ez

dálkodása is

intézkedésre a hajdúknak

szolgáltatott okot,

kiraboltak

s

amaz

is irja.

elpusztult helyeken garáz-

kik Kornis Boldizsárt

s

egy török követet

az utak közbátorságát veszélyeztették.

2)

Közölve az oklevél. Bethlen Farkas. VI. 52 7—531.

3)

Eredetirl, mely

t.

Jobb

Miké Sándor ur birtokában van.

1.

—

—

56

készen lenni, hogysem mint szükség idején kétfelé kapni,

fogyatkozásunk legyen dolgunkban, az nap rövid levén; de lia szintén arról haladna is jövetelek vagy pedig elbb

s

történnék, ha várakozni ok kell

kegyelmed

és

is,

jobb hogy készen legyen

valamely órában kívántatik

és

Az mi uram

hivatjuk mindjárást jöhessen.

kegyelmedet illeti

kegyel-

medhez való jóakaratunkat kegyelmed nálunk feledségben nincsen, nem is leszen, jóakaratunkban kegyelmed meg

nem

fogyatkozik."

volt.

De Bethlen számitása a visszatérhetés idejére hibás Az athnamét september 4-én kapta és meg csak pár

^)

hóval utóbb indulhatott haza. így a fejedelem azon czélja, hogy a zászlót és botot a Kolozsvárra september 2 l-re hirdetett

országgylés jelenlétében vehesse

sülhetett.

Azonban más még fontosabb tárgya

lésnek, a Mátyással

kötött

szerzdés

nem

át,

telje-

volt a

ratificatiója,

gy-

mi

itt

csakugyan végrehajtatott. Báthory september 18-án érkezett Kolozsvárra a gylés A magyarországi biztosokat üaróczi Ferencz

színhelyére. képviselte.

Az okmányt a rendek már a gylés második

és helybenhagyták: annak leglényegesb mely Erdélyt a magyar korona elidegenith étlen

napján elfogadták pontja,

részének tekinté,

ugy

óhajaikkal különösebben talál-

is

—

egy tapasztalt erdélyi „hogy minékünk mindenkor veszedelmünk

„mert megtanuld'*

kozott,

államférfi

—

-

Magyarországból

volt

irá

mikor

,

viszont igen szép csendességnk

akkor volt, voltunk.

mikor

Ezután

is

egymás csak

,

egymást nem értettk mint nekik, nekünk is

értelmében

addig tartatik

és

szeretetében

meg

a

magyar

nemzetnek mind becsülete, békessége, mig az ugy lészen de mihelyt eszébe veszi ezt mind a két nagy szomszéd,

hogy különben vagyon: i)

Eredetirl, mely

t.

hidd, bizony reád várjad a vesze-

Miké Sándor ur

tulajdona.

— deliiiet."

Ez

^)

ország

is

Erdély

e

—

57

Magyar-

volt akkor az uralkodó hangulat.

a ponton

részben

áll,

már

liogy alkotmányát biztosítva lássa,

garantiákat

szerzett

is

magának

és

most a két országot szorosabban volt összefz endó'. Nagy lelkesedéssel fogadták tehát september 22-én a fee kötés

jedelem eskületételét, melyben ö a kassai kötéslevél megmellett

tartása

fogadja, liogy „Mátyás herczeg ö felsége

Magyarországnak gubernátora ellen, sem a magyarországi koronának jussa és a confoederatus országok ellen semmi idegen és ellenséges igyekezettel nem lesz semmi idben, sem Erdélyt és a hozzáengedett vármegyéket el nem idehanem azon állageníti a magyar koronától különben potban tartja, a mint most van és birja; a bécsi pacificatiót a mennyiben a szabad is megtartja minden rendiben ,

,

választásnak

és

mostani egyezkedésnek

nem

praejudikál;

Mátyás herczegnek és Magyarországnak, azonképen a confoederatus országoknak, valamikor kíván-

söt o felségének

tatik és

szükség leszen, minden erejével

és

tehetségével,

a törököt kivévén, segítségével és hséggel mellettök lesz."

Hasonló tartalmú volt a rendek eskü formája hasonlag ezúttal mondatott

Magyarországba, biztosainak

s

el

^).

is,

")

mely

Daróczi ezután visszatért

útjában Nagy-Bányát átadta Báthory

'^).

A kolozsvári országgylés september 29-én oszlott el. Minden, mi itt történt, az uj fejedelem páratlan népszerségét mutatta. Tetemes költséget szavaztak meg udvartartására örökös joggal, neki és utódainak adományozák Fogarast és Kó'várt, melyet Homonnai végre csakugyan kieresztett kezei közül. Azután a jus ligatum eltörlését 2)

Mikó Ferencz 179. 1. Közölte Jászay Tudománytár 1840. VII.

3)

Közölte Katona

^)

Nagy-Bánya azon idben, midn Homonnai Husztot

1)

elfoglalta,

XXIX.

184, 185.

került a császárnak kezébe.

k.

192,

193.

1.

1.

és

Bethlen Farkas VI. 506.

Kvárt

— még

—

58

Mindez szinte örömnyi-

szabatosabban körülirtak.

latkozata volt a nemzetnek,

a békét megszilárdultnak

Báthory

annyi hányatás után

liogy

látta.

hogy elkészületeket

visszatért székhelyére,

tehessen

húgának menyegzojére,

jegyzett

el.

E

ö

kit

frangú hölgy

fiatal

Dénesnek

Bánffi

1594-ben

született

s

mint a fejedelem osztályosa a roppant ecsedi hagyomá-

nyokban,

hozománynyal rendelkezett. Báthory nagyszer elkészületeket tett, hogy a menyegz rangjához és vagyonához méltó legyen. A három nemzet elkeli meghivattak ^) s kétségkivül a fejedelem magyarorgazdag

szági barátai közül

De

sokan megjelentek.

is

romladozott fejedelmi lak

szk

volt

a fejérvári

a nászt Kolozsvártt

s

November 9-én ide megérkezett Báthory, örömapa személyese. Két nap múlva megjött Bánffi. s ez napon megtarták az esküvt a lábas háznál (mely

volt megtartandó.

az is,

ma

épület

lttének

is

„Ugy

Márton Deáknénál.

viseli)

^)

ban, a piaczon czék

nevet

e

is

— mond egy polgári krónikás — hogy a házakegynehány megszakadozott

beszakadoztak."

15-én távoztak

és a

kemen-

a fejedelem

és

vlegény.

E

hó vége

a szultán

Bethlen Gábor

felé

császár követével

megersít

frigylevelét s a beigtatásnál használt

diszjeleket, zászlót és kardot

kapucsi basa

s

szultán biztosa rendesen

Az

L. az oklevelet a függelékben.

^)

Segesváry Bálint 172. V.

3)

Maga

az athname

De Mikónak

,

Weissal. 203.

e

s

kettn

túl

1.

Bethlen szerént a kard

szól.

még

bot

is

küldetett.

Mikó

ahoz való több eszközökkel és szép öltözött

aligha van igaza:

ritkaság, de Weiss szerint et levibus

ö.

csak ennyirl

drága kövekkel volt ékítve szerint zászló-bot volt

pompa

A

^).

az átadás ünnepélylyel eszközöltetett.

2)

vakkal.

megérkezett a török

magával hozta az athnamét vagy

ki

,

is

—

muneribus

s

a

ló-ajándék

szemtanú volt

— non

jött vissza Bethlen.

nem adeo

volt

lo-

ugyan

cum magna

—

—

59

ünnepélynek most sem Fehérvár, hanem Szászsebes volt

hova november 29-ére a fejedelem is átrándula. Gondolni lehet, hogy magával vitte dobosait, síposait, trombitásait, a mezei hadakat, a kék és veres darabontokat, tanuja,

nemességet,

a környékbeli

furakat,

—

tanácsurakat

gazdagságát kimutathatá,

udvari serget, bejárókat,

az

mert ö semmi alkalmat,

nem

hol

Köl-

szokott elszalasztani.

csönös üdvözletek után a kapucsi basa a császár kardját felköté

a

Csak ezután adta

és

különböz

arany

függ

most

a

zászlót

s

aranyozott

pecséttel volt ellátva s

kezébe adta.

aranyos veres posztóra volt

is

betkkel

szines

hideg és kimért,

Mind

és

athnamét, mely hihetleg a ren-

át az

des szokás szerént Írva,

oldalára

fejedelem

De

^).

sugarával

az ünnepély

az ajándékok csekélyszerek voltak.

a mellett az athname szövege felülmulta a vá-

rakozást. Bethlen

nem

a külsségekben,

hanem

a lényeg-

ben tudott rendkívüli eredményt felmutatni. „Régi fogva való szokás

— mondja

okmány

az

—

idtl

liogy az er-

délyi fejedelmek és vajdák a királyoknak refugiumul

fényes portámhoz

és

lév

boldogulásra segit felséges udva-

runkhoz, hséggel, igazsággal, engedelmességgel és szeretettel összeköttetett

tartozó

barátsággal legyenek. Erdélynek

tartományoknak

és

^)

Magáról az ünnepélyrl nem birunk

mennyi a fennebbi jegyzetben van

pélyek közt

mán

nem

ahoz

magyar nemzetnek elttök

csolatunkból mostani fejedelme, a

nyit,

s

váraknak, boldog jel paran-

volt sok különbség

s

részletes leírást,

felsorolva.

De

csak any-

az ilyen ünne-

az athnamékat a portán egyfor-

szokták hagyományos szokás szerint kiállítani.

A

Weiss non adeo

magna pompája arra vonatkozik, hogy a török nem fejtett ki kell pompát, nem pedig arra, hogy Báthoryval ne lett volna elegend kiséret. Hihetleg Báthory, a mint a csekély ajándékokat észrevette, nem fejtett ki

nagy

fényt,

beigtatásról

s

csak a legszükségesbbekre szorítkozott.

részleteket

tárgyról a Szigeti

akar tudni,

Album

190.

s

olvassa el

köv.

1.

Ki a fejedelmi

Mikó szép

értekezését e

—

—

60

járója, a jesuiticus magistratusoknak

dicseked öröme, a

messiatica natiónak nagyjai között kiválasztott, az eretnek

népek gyülekezetinek, dolgainak igazgatója, a méltóságnak és pompának szeméremmel és jó discretióval viselje, minden jó igyekezetre örömmel kalanzkodó gazda, Báthory Gábor, (kinek vége jó legyen) a világ népeinek refugiumára, a mostani id császárinak ragaszkodó helyére, fel-

fundamentnmú

séges

bl

álló és a

Gábor

nevíí követjét

tiájából

felséges portához, és fejedelmi rend-

mostani nagy rendek között tekintetes Bethlen

küldvén levelével, annak continen-

hogy ha mikor

értjük:

eleitl

fogva a megirt

országnak vajdát vagy fejedelmet kellete rendelni, ugyan azoii erdélyországi

vagy

atyjafiai

alkalmatos

uraknak, vagy fejedelmeknek gyermeki

közül

volt,

,

a ki

a

fejedelemségre

illend

és

az ország urai és tekintetessei kedvelvén,

annak fényes portánkhoz való igazságát, engedelmeshségét hirül adván, azon országnak fejedelemhogy kegyelmesen az olyannak conferáltatnék a sége régi athnamék is azt contineálják." Azután elsorolja az okmány, hogyan óhajtják Báthoryt az ország rendéi, hogyan kívánják „császári köntösömhöz hséggel ragaszkodott nagy magyarok generáljának Nagy Andrásnak és Bocskay Istvánnak derék emberei, kapitányi, hadnagyi, és több magyar hadak is magokon fejedelmeskedésre" hogyan ajánlják a krimi khán, és

ségét és

,

,

,

a havasalföldi és moldvai vajdák alázatos leveleikkel.

Következnek a megersítési feltételek. Mindaddig, mig a rendek és fejedelem

hvek

lesznek

a portához, „mindaddig se végbeli fejedelmink, se egyéb

török részre

lév hadaink

se titkon,

se

nyilván Erdély-

országra ne irrumpáljanak, azoknak szegénységit, cselédjeket, feleségeket

ne rabolják, se marhájokat ne prédálják;

adott hitünk iránt abripiáltatott rabok elébbi

uroknak

és

—

—

61

helyeknek restituáltassanak

,

mindkét részrl az exor-

és

bitánsok ersen megbüntettessenek."

A

kliánnal és két vajdával tartsanak barátságot, oly

módon, liogy bármi esetben segélyre volna szükség „a végbeli vezérek személy szerént

Ha

is

compareáljanak."

a török fensöség alatti tartományok támadtatnak

meg, a szükség szerént az erdélyi liadak és fejedelem vagy felüljenek, vagy élelmet és hadiszert adjanak.

A A

bécsi béke tartassék meg. ki a magyarországi urak közül erdélyi részre

áll,

ebben ne gátoltassék.

Az ország adója nem fog

felemeltetni.

A

követeknek

és kapitányoknak rendelt praebenda régi szokás szerént mindenkor pontosan kijárjon. így adatik át az erdól}d fejedelemség Báthorynak 1608. augustus 15-én. Melynek folytán az ország adója három

évre

el

is

engedtetik

azután a régi

s

mód

szerint (10,000

„Ez hütlevelemnek adatása ntán senki Erdélybl ne kapjon, mely ha medio tempore esett

arany) fizetend. rabot

volna, az olyan ra,b sarcz nélkül megszabaduljon, hasonló-

képen a mi pártunkról

A

restituáltassanak." és a török

Jövre

is

Erdélyben szök szegénységink

török

birtokokat háborgatni

tilos

rabok kiadandók. a fejedelmek a szultán beleegyezésével háza-

sodhassanak csak.

A

határszél a szerént tartassék

meg, mint Halil bég

defterében be van jegyezve.

A

moldvai

s

havasalföldi

ne vásárolhassanak.

Ha

vajdák jószágot Erdélyben

pedig ezek pártot ütnének

s

Er-

délybe szaladnának, kiadassanak.

A kereskedk ^)

De

a

mindkét részrl szabadon járhassanak^).

Közölve egész terjedelmében Mikó Tört. ad.

török évszám fordítása a 333. lapon hibás.

II.

328.

s

köv.

1.

Ott ugyanis ez áll:

—

62

—

E

pontokban tehát semmi megalázó, az ország függetlenségét sért. St az adónak 3 évre elengedése

—

— nevezetes jótékony A két szomszéd- vajda oly állapotba ln eredmény — st az erdélyi tlök nem helyezve, hogy fejedelmi rang elssége elismerve abban. Az annyiLippáról nincs ugyan emlités — de szor követelt Jen határoknak megtartása a Halil bég defterében átalán nem kedveztlen az országra nézve — mert évenként 10,000 arany

és

fizettetett

volt.

lehet

tartani

volt

és

kijelelt

volt

tudva van, hogy a behódolások a török részrl a szélen

mindenütt,

a temesvári basák alá

legfként

de

rendelt szandságságokban az utolsó voltak.

Hogy

határ-

idben napi rendben

az egyszer behódolt helyek visszaadassanak,

sem remélte: de a többire nézve ugy hitték, hogy nyugton lehetnek ^). Most már a teljes kibékülésbl egyetlen tény volt senki

a kassai egyezkedésnek elfogadása az összes

csak hátra:

magyar országgylés

Pozsonyba september 21-ére volt az országgylés hirdetve. A két magyar hazában minden ember világosan tudá, hogy a nemzet évkönyvében ez leend egyike a legfontosbaknak. Az alkotmány visszaszerzéséért folyt küzdelem Bocskaynak fényes, de csak az ország fele részére elért kezdeménye itt fog véglegesen 1017. decz. 22. a

sz.

által.

Szilhídzse

1017 dsem. év

^)

A

=

utolja

Lippa

= 1608

mát.

Az

összeírás

defterérl Íratott fel

vannak

le.

sorolva.

ln

osztály

Ágoston közli a lippai

sept.

2—11.

dsem. év 22.==sept.

4.

Tehát

4-én.

1551-ben

történelmi

=

=

aug. safar még pedig Muharrem Dsemmazlül evei. deczember. Már most deczember

ez athname kelt sept.

volt.

hónap

a török deákok a török

neveket lefordították magyarra: sept. stb.

Mindeuekeltt

Jézusunk szeriut 1607. aug. 15.

kívánom megjegyezni, hogy azon idben

és

elfoglalva.

Ezóta

közlönyének

III. k.

1603-ig 46.

s

szandságság

köv.

1. "

Ötvös

aradi szandságsághoz tartozó helységek lajstro-

1585-röl van Itt a lippai

datálva,

de

aligha

szandságságban mind

nem

a Halil bég

Lippa, mind

Jen

megoldatni.

Hogyan?

—

63

az

még

— a talányok közé tartozott,

de liogy Erdély viszonya Magyarországhoz

egyezés

által nevezetes

stádiumba lépett

a kassai ki-

hogy épen a

s

kassai pontok megersítése a megválasztandó király által

annak

mindkét oldalon jól érzék teliát rendek Sennyei Miklóst, Kornis gylésre a E Zsigmondot és Fráter Istvánt küldék fel, azért, lio gy a koronázáson Báthoryt képviseljék s hogy a pontokat Mátyással is alá Írassák. A követek felmentek s egy hosszas és zajos gylés tanúi voltak. Meghozattak a koronázás eltti törvényczikkek, megválaszták november 1 6-án a királyt, november 17-én a nádort (kit mást mint a mozgalom lelkét Illésházyt?) s az elbbit november 19-én megkoronázták. Azután ujabban törvényczikkek alkotásához láttak s megersítek ezek sorában a kassai kiegyezést, miután azt Mátyás két nappal az országgylés eloszlása eltt deczember 4-én aláirta^). Épen ezen napon nélkülözlietlen kelléke

,

azt.

,

—

Írták alá

rendek

is

— — a kassai kiegyezésre az esküt a magyarországi — kötelezvén magokat, hogy a kassai pontokat

megtartják, a fejedelmet birtokaiban

st inkább védelmezni

nák, ságot

tartanak.

Egyelre

nem hogy megtámad-

fogják

hát

a

s

vele jó szomszéd-

dolog frésze tisztába

volt hozva.

')

Corpus Juris Huiig. Koronázás utáui

t.

hibásan egyik követül Rliédei Ferenczet emliti

Bethlen Farkas kezében volt

s

czikkek ,

de

art.

XIX. Mikó

az eredeti példány

adata összevág a Corpus Juriséval. Frátert

a késbbi egyezkedések emiitik. Alkalmasint titkári

minségben

volt jelen.

HARMADIK FEJEZET. Az 1608-ik

év hanyatlott

politikai sebei voltak

s

nem

az országnak

csak

begyógyulva, lianem annyi nyomor,

megaláztatás és szükség után egy kis nyugalom és jóllét mutatkozott. Ideje

is

volt tiz

melyben

zaklatott év után,

a liáboru, rósz termés, a hallatlan dúlások és pusztítások, a hajdúk

és

törökök zsarolásai,

vallonok és tatárok

a

rablásai, az oláhok és ráczok égetései, az inség és

következtében

a

oly átalános éhséget idéztek el,

hogy némely nyomorult életét.

Mint ha a

egyszer,

hanem éven-

emberhússal tartá fenn szerencsétlen IV. Béla kora újult volna meg:

ennek

a népesség megritkulása

kibúj dosások,

nem

ként ismétldve. Igaz, Bocskay trónfoglalása óta enyhült a

nyomor,

s

tásai alkalmat

—

a hányatások

megsznése, a belbéke

adtak lassú üdülésre.

De

kilá-

ez lassan haladt

mert azóta egymást érték a természeti csapások. Az 1606-ik évben rósz termés volt, melyet a gyakori jéges

még

A

következ év telének nyárias melege hogy a bor- és búzatermés rosszasága még a múlt évinél is érezhetbb legyen. Az 1608-ik év sem volt ment csapástól, mert ez idétt ragály dult^), de ez év máskülönben enyhité az elbbiek nyomorait. Ez esztendben igen sok búza mondja egy krónikás ^) roszabbá

tett.

nagy befolyással

volt,

—

—

ára

')

Trausch Chronicon Fuchsio Lupinó Oltardinum

-)

Segesváiy naplója 172.

köblönként 6

frt.

volt.

—

I.

k.

237.

1.

Weiss szerint 1607-ben a búzának

Természetesen

magyar

forint,

mely

100

—

65

—

bor ltt, bor praecipue olyan sok volt, liogy egyik

és

megtöltöttük

liorclot a inásikcrt

egj forintért, egy — És „azon tél •

miilék

adtak

(egy pint) egy pénzen is adtak." mondja egy másik évkönyviró ^)

—

sok víg lakásokkal (azaz lakozásokkal

el

kifejezés a társas

használt

is

ejtelt

—

-

húsz vederrel

5

:

már

összejövetelekre)

ma

az

is

em-

berek elebescálni kezdvén a nyomorúságtól, fogyatkozásokból."

E

vigasságokra a fejedelmi udvar mutatott példát.

mióta az öreg podegrás fejedelmet

Itt,

válta

fel,

A

minden megváltozott.

már nem

latni

volt kedve,

nem

ifjú

daliás levente

fösvény öregnek mu-

a tanácsurak nagy részé-

nek sem, kik többnyire hozzá hasonlók voltak. Agálylyal szaporitá a roppant jövedelmeit az erdélyi bevételekbl s ó' egy közép küldé ki ezeket Barna Istvántól állású

—

magyar haza els dynastái közé emelend'. Most egy ösnemzetségü dynasta ül a trónon, Id a család két ágának mesés vagyonát egyesité. Miért halmozta családot volt a

volna továbbra rakásra a kincseket? miért küldte volna

ugy

bséggel volt? Fiatal és sok élv vágy gyal lépett a trónra. Nem volt annyira kéjencz, hogy a gyönyörökért feláldozta volna uralkodási czélzatait. De ezek sem foglalták el oly nagy mértékben, hogy az udvari hölgyeknek s a környezetében lev nó'knek szépségét felfedezni

Ecsedre, hol

kimeríthetetlen

is

korának erejében nagy tervekkel

ideje ne jutott volna. Óriási ereje

hogy a hölgy erénye akkor

Igaz,

volt

s

dénárból

állott,

s

nagy

forint,

feljegyezve, de hihet,

szállott le,

ez

idbl

De

Egy

tallér ez

1

frt.

1.

Szilágyi, Báthory Gábor.

Hogy

sem

talál-

bor.

volt.

5

a

volt.

sehol

hogy még sem annyira, mint a

Segesváry szerént egy köböl ára

Mikó 181.

fel.

után.

egy arany három magyar forint

mennyire

tárgya

tisztelet

maga

körülbelül egy ezüst húszassal ért

magyar

a búza ára 6 forintról

1)

is

megsértése éles megrovást vont

idétt másfél

tam

roppant sokat megbirt.

1609-ben

— nyíltabb udvari

—

6G

sok csábbal kínálkozott a dali

élet,

ifjú-

annak ellent állani. „Nagy kövér asszony felesége" nem nagyon érdekelte, s ennek gyamely számára laklielyül kori elvonulása Görgényben^) nem volt kedve ellenére. Aztán udvarló'n kimutatva onczai, sot tanácsurai közül is nem egy nejét nézte a lépcsnek, mely a fejedelmi kegyben megtartsa, emelje. A közvélemény hangosan nyilatkozott els tanácsura, Imrefi A furak, mint Kemény irja^), Kiu'aíi Jánosnak ellen. hívták, s e nevezetes emlékíró is „veszedelmes embernek" említi egy hizelgését, mely mutatja, menytartja. Ugyan

nak

ö

s

nem

tudott

—

—

nyire értett az udvari stylushoz.

Nagy

Sándor, az

is

jobb

való van Báthorynak

származású

is

nyakú megfonnyadt" elmondatott

ln

ad is

nem

uri

ember

ellen

kikel

alább

polgári

„a hosszú

Meggondolatlan

^).

a „felfuvalkodottak" szájába,

mely ha

más

czélzattal,

más körülmények közt

elmondva: „ez

nem

Egy más

élesebben

volt

Báthory

volt

Parmenioja,

Imrefi Jánosa."

még

államférfi

nyilatkozatot

s

Nagy Sándornak

Gábornál, ha volt

— úgymond —

„Ha

virtuozusabb

s

ez lélek országa,

hanem csak megenni

s

s

Erdély nem ország,

meginnya való

más országot

;

keresnünk, a melyen uralkodni kell."

kell

Böjtit szigorúsága

Ez ember nevezetes munkájának, az elfogultságig viszi. mely Bethlen Gábor életét tárgyalja, két els könyvében mindent összehord, a mivel Báthoryt mocskolhatja. Nála Bethlen emelése a f, túlzott színekkel illustrálja az országellenszenvét, éles és kérlelhetlen

számos

— hibái

iránt,

Munkája tendentiosus is,

de

meg

s

— fájdalom

elég

hogy amazt ennek m, melynek adatait, ha elfogadjuk rovására emelje.

rostálnunk

kell

a fejedelemnek,

Báthory

ítéleteit.

„Lnrefi eladta nejét

ez éretlen ifjú egészen

1)

Nagy Szabó

2)

Önéletírása Szalay kiadása 29.

^)

Borsos

memorialéja. Erd. T. Ad.

Tamás Erd.

Tört.

Tára

1.

II.

37.

I.

tle függött mint 104.

— egy szent Apolló

Báthory

s

De

^)

aligha volt

Bizonynyal

ily báb.

dolog volt Imreíinek eladni nejét, hogy ez

aljas

Somlyót

árért Alvinczet,

Diószeget nyerje, de az

és

mozgalmak

tanácsos a hajdú

trónra

oraculumtól."

clelplinsi

Imreíi ily bolond ember elégg-é

—

67

vezetésében,

a követségek

emelte,

eljárásában,

elsó'

mely Báthoryt Moldvában és

Kassán, melyek a trónon öt megszilárditák, annyi eszélyt s

ügyességet

hogy Báthory nak nem

fejtett ki,

volt

oka

megbánni, hogy Imrefiné férjére bizta a fejedelmi tanács-

ban az els ^dtéz

katona

mények

Aztán a mily ügyes

helyet.

De

volt.

között az

az éretlen

államférfi, oly

válságos körül-

ifjú is

években sok eszélyt

elsó'

s

tapintatot

nagy terveket, messze kiható czélzatokat forNyomrul nyomra fogjuk követni, hogyan merész emberbl vakmeró'vé, erélyes uralkodóból

mutatott, ki

gatott agyában. lesz

zsarnokká.

S ha Imrefi szemet hunyt a fejedelem

és neje közti

mások még czégéresebben biztatta nejét, hogy tartsa lelánczolva Báthoryt^) a megnyerend Gyaluért. Dengeleghy Mihály neje Török Katalin kéjhölgye volt a viszonyra,

a

családi

erényt

Kamuti Farkas maga

árulták.

,

,

fejedelemnek, nevezetes ') '^)

uralkodása végén, életének fordulópontján,

s

O

szerepet játszott^).

utóbb (1612-ben) a

feje-

Bojü Engel Moiuimentaiban 27 7.

Kemény

szerént igy szólt

nejéhez:

„Tartsd

fiam Kata Gyalu-

váráért. 3)

Török Katát Biró Sámuel 228. lapon csak

mint Hunyadvára

urát.

rangú ágyasáról a 226. szerepel.

Eóla és

e

318.

néven 1.

családi

Böjti is beszél,

De

gyarország családi III. 279.

teszi,

betér.

A

s

334.

is 1.

Nagy Iván Mahogy Dengeleghy

Böjti és Biró

adatainak öszhangzása

hogy D. Luppa nem más,

mint Török Katalin,

Mihály neje Török Kata kétségtelenné

megnyeri,

oklevélileg bebizonyitá,

1.

említi,

Dengeleghy Luppa

Bojtinál

Emliti a 314. lapon, mint ki Huuyadot

mint kinél Báthory menekülése közben (1613.)

nevén

mint Báthory f-

volt.

azaz Dengeleghy Mihályné.

Hogy kivüle még Dengeleghy Luppa

is

— Huny adót

delemtó'l

nyerte

a hunyadi rész jószágokat,

s

Kemény

Vingártot, Czelnát.

—

(J8

többeket

is

kiknek nevét

tud,

elhallgatja, s e részben igen jellemz azon vers, mely Bííthorynak atlmaméja után Rozsnyaynál olvasható Vala Báthorynak esze

De

elhígyjed,

csalák

meg

ha mondják

Az

hálójába

s

is

titokban

zött förtelmek

kiszivárgott

-

az elcsábitottból

Az udvar

bnnek

czégeres

elég

ez idétt

is

nem

— elég botránkozásra

nem-

kétségtelenül

tanyája

volt

— melyekrl

Bizonynyal nehéz volna a vádak

egy

s

tem

s

virtusát,

nem s

nem mind elméje

Kemény, szép

élességét

adtak alkalmat. Tör-

Mikó megrovásai

szép

mutatja,

tulajdonaiért

hogy a nép

engedékeny

volt.

világosabban tanúskodnak a mellett a költemények.

Azon rovás tették

melyek merészségökért a legélesebb meggylölet tárgyaivá nem mentszászok és pápás urak üldözése

vállalatai,

vagy

—

a

legengesztelhetetlenebb

hanem magasztalás daliás és

lehetett ágyasa

bkez

— az nem

sokáig

versenytárs

nélkül

— Nehéz

volna Báthory kegyencz-

Bizonyos, hogy els Imrefiné volt, állt.

csak 1612-ben Török Katalin.

volt a fejedelemnek.

hajlandók voltak sokat elnézni.

lehetetlen.

sorsát meghatározni.

—

tárgyai voltak a költknél, kik az

hsnek

ninek s

kit idéz-

külseje mellett vitézi

kiemeli.

világosan

elég

tévedései irányában

Még

ifjú,

hir

fajulnak szidalommá, mint Borsosnál és a szászoknál,

Sepsei Laczkó

ség,

is

a

alól fölmenteni Báthoryt,

oly szigorúak, mint a három,

kik közül egy,

s

más

de épen oly helytelen mindenért öt tenni felelssé. ténetírói

kö-

heves vérével, forró szenvedélyeivel

ifjú

sokára erszakoskodó fog válni.

még

se hígyjed,

de Báthory rósz hajlamai nélkül

besodortatott a csábok

már még

igy hígyjed,

kötötték rá feleségek, hígyjed.

—

tötték volna.

—

kezdte ell

Urak

Lehet

dámák

supplicáns

Nem

is

s

hogy

Tán 1610-ben következett Kamutiné Férje azonban már korán kegyencze

—

—

69

Szerelmi kalandjai mellett

mértéktelen borital

a

is

vád Báthory ellen. Valóban igen nagy hódolója lehetett Bachnsnak, hogy még kortársai is meggyakran

idézett

De megbotráidíoztak-e oly nagy mértékben, nem gondolnám. A lakomák akkor gyakoriak voltak, még' a furak is mázatlan, három négy botránkoztak.

mint Böjti hiszi?

iczés fazekakból itták a bort

a fejedelmi udvar e rész-

s

ben csak annyiban különbözött, hogy kiczifrázott

dombormvekkel

kupa, kehely

zoló

Az

az ecsedi várból.

ital

több ezüst, arany,

vagy

ékitett

volt

és serleg

itt

állatokat ábrá-

mert több

feltéve,

telt

megkezdó'dött a második étek

s a kupákat azontúl egymásnak adtálí. lakoma vége felé már zajossá vált, az énekes inasok szerelmi vagy hsies dalait török síp, heged, dob válta fel s ez „ugyan inditotta az embereket mind az italra,

fogás feladásával

A

mind a vigasságra." vari

pap elöimáját

kötelékei alól

kor a

A

vendégek, kik Rettegi János ud-

nk — ha

voltak ott

az udvari illem

hallgatták,

áhítattal

mind jobban kezdettek

felszabadulni

— elvonultak.

s

ilyen-

Báthory talán

többet ivott, mint asztala vendégei, de bizonynyal többet is

birt.

És ha többet

vezette az állam

éberséggel, kitartással

Egyik sem

vesebb erélylyel kormányolt.

mi ma korunk szempontjába helyezve nezését, megbocsáthatatlan

akkor

alig volt több

bnnek

egyszer

és

Sok, igen

sok

verte

le.

S mit

e történetírók szí-

förtelemnek tartuidí,

tévedésnél.

És maga az udvar? óh bizonynyal botrányk'.

nem kevesebb ügyeit, nem ke-

szeretett azoknál,

is

ez épen

köztiszteletü

nem

volt

tagja volt, kik

Báthory legridegebb erkölcsbirájának is csak magasztaló szavai vannak. Pedig ez udvar víg, kedélyes, mulatni szeret volt. Az udvari pap, Rettegi uram csíps irányában

szónoklatait,

urak,

és

f-

meghallgatta,

de

melyekkel gyakran kikelt az udvar

st maga

a fejedelem

épülni sehogy sem akart.

ellen

Azok

is,

a gonosz inasok, kik az

—

még öregebb

öreg Rákóczy és az államgond

—

70

köszvény

és

lopva zhették incselkedéseiket, váltak.

Furak

ket

Petki korában, mivel

oly

komolyakká tette, csak most egész más emberekké

gyermekei levén, az inaskodás rájuk nézve

komolyabb szinezetü meguraik az államélet titkait sem rejtegették

gyakorlati oskola volt, olykoron

bízásokat nyertek,

s

elttök. De a tanács uraknak, fispánoknak, f-királybiráknak

gyakori gyülekezeteik levén a fejedelmi udvariban, az inasok is

sokat voltak együtt

sekre a fejedelmi

s

s

a tréfák és mulatságokra, incselkedé-

uri bohóczokkal találtak idt.

Komoly idk

9-iki tél zajos volt.

tózkodóbbá tették az

és

öreg urak mennél tar-

korábban az

életet

Az 1608

ifjak és meglett

férfiakra nézve, annyival több bevet fejtettek ki mulatságaik-

ban most. S mig a lakomákat benn az udvarnál jó kedély fiíszerezte,

a fegyverhordozó inas,

hüvely kardot

és

ki az aranyos, köves

buzogányt fejedelme háta mögött

tartá,

a pohárnok, ki a fejedelem italát megkóstolá, a f-étekfogók, kik az étek-tálakat selyem fel,

kendvel átkötve adták

az asztalnok, kinek kötelessége a gyümölcs feladásával

végzdött, a palota elszobáiban

lev

inasok, kik uraikat

kisérték a palotába, a fejedelmi teströk, a számtalan étek-

fogók

,

bejárók

hogy a

várták,

,

pohárnokok

vendégeik

voltak

s

borsolók

sor rajok kerüljön

rént megillet palotában és

,

— mert

ket rangjuk

az

helyet foglalhassanak.

Itt

sze-

ezek

— még vígabban

tetszés szerint hivtak

az udvarmesternek, ki hosszá nádpálczájával ke-

zében kivezette a fejedelmet az

végén

s

udvari ifjak alig

,

foglalt helyet,

nem

ebédlbe

s

itt

az

asztal

kis fáradságába került a külön-

böz

termekben a sok tarka nép közt fentartani a rendet. Valóban mióta a fejedelem és fejedelmi tanács megifjultak,

az élvezeteknek egész özöne kínálkozott;

múlt

idk néhány

— csoda-e, ha a

örege megsokalta a serlegek kocczanását?

Mert az udvartól kezdve az államház tartásnak minden tagja megifjult arczczal

birt.

E

télen

még

átalános volt

— az elégültség',

remény sem volna magát

mert

—

71

l^átlioiy trónja jutásához kötött

egy

csatlakozott annyira, íiogy ellenállásra érezte

hivatva.

Pápások

és

oly

szászok

örömest

Aggodalkormányzat eredményeivel

vettek részt e zajban, mint a férjek és atyák.

maik nem ébredtek

meg

fel

a

s

Hogy

voltak elégedve.

Imreíinének bájai lelánczolák

Báthoryt, legfennebb egy-egy élczet idézett

De

fel

a megcsalt

els tanácsurat s a mezei hadak generálisát eszélyes és higgadt embernek tárták, s ugy hitték, hogy helyesen vezeti a fejedelmet. Még népszerbbek voltak az államháztartás többi tagjai. Egy orthodoxus sem botránkozott meg abban, hogy a „pápás" Kornis Boldizsár a testrség fkapitánya, s mint ilyen rangban Inn-efi után els. S nem volt-e Kendi István, a korlátnok, népszer ember? Nem a leg-tiszteltebb férfiak voltak-e a tanács urak Kákoni István a ki kincstart(5 volt Wesselényi Ferencz, egyszersmind Középszolnok fispánja, Kamuti Farkas, egyszermind Torda fispánja, Rács György, férjrl.

az

,

:

,

Sennyei Miklós, Szilvási Boldizsár, a harminczad bérlje, Bethlen Gábor, Trausner Lukács, egyszersmind az Ítéltábla elnöke. Prépostvári Zsigmond, Petneházy István, egy-

szersmind Zaránd fispánja, Dengeleghy Mihály, Varkócz

György

és Eliédei - Ferencz

,

minduA^ája befolyásos állam-

Bizonynyal elismeréssel

férfi?^).

mködése

voltak

országszerte

az

melynek tapasztalt elnöke, Trausner, a két itélmester egyike. Angyalos János s közitél-tábla

iránt,

vádlója, Kolozsváry János deák közügyigazgató volt.

A

1)

fejedelmi

mutat

többet

,

tanácsnak

De 1609-ben

12 és

tagja

volt.

Á.

fenn elésorolt szám

1610-ben vegyesen ezek voltak a

közülök azonban Kornis, Kendi, Sennyei 1610-ben notáz-

tanácsurak: tattak

fel.

De

a többiek azon szerzdés levelén fordulnak el, mely 1610-ben

augustus 15-én Mátyás és Báthory közt köttetett, az egy Trausner kivételével.

Kik azok

tok hijában

e

12 közül, kik

nem tudom megmondani.

adatokból szedettek össze.

ama

A

4 helyébe léptek?

azt,

ada-

többi hivatal viselk szétszórt

— mig

e

72

—

nevek közt többen voltak a régi

idk

emberei közül,

a hadsereg vezetését nagy részben uj kezek közt találjuk. Várad kapitánya, Rhédei Ferencz, Fogarasé Macskásy Mi-

Jené Petneházy István, Lippáé Dengeleghy Mihály. fnök Lugasy A János. A hajdúság fkapitánya Nagy András, a székelyeké Kornis Boldizsár, az udvari gyalogok kapitánya Nagy hály,

karánsebesi bán Keresztesi Pál, a táborkari

A

Gergely.

fejedelem

udvari

személyzete pedig egészen

F-bejáró és posta Kendy Ferencz, lovászmestere Horváth Miklós, a pohárnokok Kornis János és Kanassay átalakult.

István,

csak

s

a többiek

szeretetteljes,

A

is

kegyenczeiböl teltek ki^ kiknek

hanem

bkez

adakozó ura

és

is

nem volt.

fíirsang zaj és vigasság között lejárt. Április 26-ára

Kolozsvárra országgylés volt hirdetve.

Itt

a rendek Báthoryt

czimmel ruházták fel, Kendy Istvánt megersítek Szamosujvár birtokában, melyre adomány-levelet Báthorytól nyert, Lisbonát, a nagybányai bánya felügyeljét, honfelséges

egy a három nemzetbl

fiusiták s áru-czikkek limitatiójával

Kemény

választott

három

Boldot

a nagyszebeni király-birót) bizták meg.

s

szokra 25,000

tagú bizottmányt (Szilvási Boldot,

frt.

censust vetettek,

viseli az ujitás ellen tiltakoztak,

hogy jövre a

—

s

midn

A

szá-

ezek kép-

megígérte a fejedelem,

meg. Újra fölmerült a jus ligatum^). „Látjuk kegyelmes urunk, mind egyképen s mind régi rendet tartja

másképen a jus ligatum felbontása miatt a sok veszekedést, ki miatt nem hogy köztnk a szép unió és concordia megállhatna, inkább naponkint látjuk az abból való veszekedést; végeztük azért országul felséged akaratából, egyideig, a mig az ur Isten csendesebb idt ád

ligatumot

nézend törvényeknek

pecatiora

tempóra haladjon."

^)

revisiója

jus

mostantul

ad

Kendi adományoztatása

nem

e

1)

Weiss

és

')

Egykori! másolatból az Akadémia birtokában.

aligha

hogy

afí'éle

törvény következménye

volt.

Bethlen Farkas adatai.

— A oszlatta

—

73

gylést május ö-én a fejedelemnó liaLílának híre el.

A

liir

Feliérvárra ment.

nem Itt

valósult.

A

fejedelem székhelyére

június 29-én kiadta azon nevezetes

okmányát, melylyel az oláh papokat eddigi nyomott hely-

zetébl kiemelte.

Némely

tanácsosai közbevetésére

s

azon

kegyeletességbl folyólag, melylyel a papi és tanitói rend

—

—

mondja az okmány megtekintvén papok és tanitók azon nyomott helyzetét, melyben ama földes urak, kiknek ok jobbágy-fiai, tartják ket, s nem engedik meg, hogy szül foldj ökrl jobb egyházakba menjenek át, st egész jobbágyi terhekkel sújtják, elhatározta ezen helyzetökbl kiemelni ket s e czélból fejedelmi hatalmánál fogva megengedi, hogy jövre azon hol valamely pap van papságból ha tovább nem akar ott maradni átköltözhet másba Fehérvártt tartózkodó superintendensének vagy vladikájának engedelmével; jövre továbbá kiemeli minden jobbágyi terhek és kötelezettségek alól, kivéve azon ajándékokat, melyeket ama papok régi

iránt viseltetik,

az oláh vallású

,

,

,

,

szokás szerént földes uraiknak adni tartoztak telenül

idben,

nagy s

horderej kegyelmi

tény

^).

volt

Kétségez

amaz

bizonysága annak, hogy a fejedelem az egyházi

rend emelését czélul tzte

ki.

Ez idben Báthory ujabban a moldvai ügyeket vette alá. Nyilvános titok volt, hogy a vajda kincseit

tárgyalás

Lengyelországba küldözi, de ezalatt 8000 frtnyi tartozását annyi Ígéret után sem rótta le. Június 14-én Weiss Mihály kapja a fejedelem parancsát, hogy a vajda és bojá-

rok

hitleveleit

vigye vissza és a fejedeleméivel cserélje

Weiss kihallgatáson július 14-én fogadtatott.

hogy a

fejedelem

mennyi

biztatást

ki.

Itt felsorolta,

kapott a vajda ellen

intézend hadjáratra, mint csendesítette le verseiy-társait, s min kötést tett velk. De nem válták be szavokat.

k

')

L. egész terjedelmébeu az Okmánytárban.

— A

fejedelem

ngj

megbánták a

hiszi,

küldi a hitleveleket

—

74

magáéit

s

kötést, azért vissza-

ugyan

kéri.

jó szomszéd

akar maradni, de csak kötelezettség alatt nem akar lenni, „mivel hogy Erdély Moldvának ennekeltte való idben

nem

soha

A

a leveleket s visszatért.

ménye, hogy kincstartó

Négy nap

volt kötelese."

is

a

ez

szén (november

év

miilva ott hagyta

követségnek

lett

12-én) a moldvai

összegbl 2000 frtot s ajándékban kutyákat hozott, de a fejedelem a pénzt

lekötött

egy szép lovat

és

visszavetette s csak az ajándékokat tartotta tartót

pedig a

vetteté

').

A

A

meg.

kincs-

fogságba

visszaszolgáltatásáig

hitlevelek

nyár egy részét a fejedelem nejével, udvarával

a székely

hova

annyi ered-

együtt

csapatokkal

auofiistus

ecsedi

jószágain

Rendre

19-én indult Kolozsvárról.

s

töltötte,

látó-

gatta itt jó ismerseit s pár hét múlva visszatért Fehérvárra. Fként a magyarországi ügyek foglalták el. A kassai egyezkedés csak a

fbb

pontokat

érinté,

a részletek,

a fölmerült jószág-kérdések, az egyik-másik részen történt

elkobzásokból

való

egy özön meg nem

összeütközések

oldott kérdést tártak

fel.

A

fels Magyarországgal való

viszonyokat Mágocsy Ferencz oda való fkapitány külön tárgyalta.

A

többiekre

Mátyás kedést els lépcsnek küldetett

le.

országot

szorosabban

ez

Rudolf erszakos

sz

nézve az

kezdetén Daróczy

magyar párt a kassai egyeztekinté, hogy Erdélyt s Magyar-

és

a

Ujabb szakítás volt oly végczéllal, hogy az

összecsatolja.

politikájával,

alkotmányos élet általa jobban megszilárduljon. Ez idben Magyarországon e követségrl furcsa hirek keren-

melyekrl a késbbi idben oly nevezetes

gettek,

játszott Géczi

tudósitá

1)

András

értesit,

Mágocsy Ferenczet. „Ertem

Weiss Mihály, Fundgruben

III.

—

irja

206—208.

—

szerepet

11-érl hogy most

ki Kassáról october

—

—

75

az erdélyi vajdához titkon való követséget bocsátott volna

Remélik az emberek, liogy lia rá viheti az erdélyi fejedelmet, az austriaik ellen kivánna segítséget, melyre nagy vétek volna, ha Magyarország hire ö felsége és útban volna.

s

Jézus evangéliumának

el-

adatnék akármely nemzetség ellen

is.

a Krisztus

akaratja nélkül,

oltására

segítség

E-emélvén azt

hogy ha azokon mi eshetnék

,

,

kik

mind

pénzzel néppel és hatalommal nálunknál erosbek, bizony

mi rajtunk minden súlyosban tasson

el

A

tlünk."

dolog

eshetik, melyet Isten távoz-

^)

nem

Daróczy megbí-

volt több gyanúnál.

„hogy köszöntse az erdélyi fejedelmet és kérje hogy ott az törökhez közel lev végházakra, úgymint Lippára, s az többire viseljen gondot, valami áruitatás, avagy más fortély ne találja ket, kibl valami veszedelem következhetnék; osztán az fejedelemségnek titulusát, kit most király urunk adott, vitte meg felségének, kirl immár ezután felségesnek neveztetik, úgymint harmadszor DaIllustrissimus princeps róczy uram által ezt is akarta felsége király urunk intimálni az erdélyi fejedelemnek, hogy ez jövend országgylésre bocsássa bizonyos fkövetit felsége ide fel Pozsonyba, és akkor azokról a dolgokról melyek az zatása volt,

azon

felsége nevével

,

:

felsége

ugy

,

concerálni,

minden

!

mint

király

fejedelem

erdélyi

urunk

jót akar végezni."

;

felsége

személyét

fogják

az országgal együtt

Báthory hihetleg a régi kinek magának

vélyességgel fogadta Daróczyt,

is

szi-

voltak

hogy elkobzott jószágai Varkócznak adományozés jó reménynyel és biztatással bocsátá vissza.

panaszai, tattak,

E

közben october 9-ére Kolozsvárra országgylés volt

hirdetve.

Itt

helyre

ln

állitva a

de az eddigi 99 pénz helyett

^)

8

kapuszám frt.

szerinti adózás,

vettetett ki.

L. az okmánytárbau egész terjedelmében.

Gylés

— végeztével

Komis

76

—

Boldizsár a fejedelemnek ujabb kegyeit

tapasztala: saját személyére Radnótii, Szent

Benedek

s

más

jószágaira nézve zászlós uradalmi kiváltsággal ajándékozta

meg, mely szerént nemcsak teljesen tehermentes, hanem a megyei hatóság alól is fölmentetett volt ^). November 1-jére Pozsonyba Mátyás országgyük'st hirdetett, hogy az Illésházy halálával megürült nádori hivatal betöltessék. E gylésre követül, hogy a Daróczy viszonozza

által hozott üdvözletet

elintézze,

Bethlen Gábor küldetett.

Itt

mind a gylésben való urak nagy

—

Karácson estvéjén

függ

a

s

t

kérdéseket

mind a

„király,

becsülettel fogadták."

ezen napig tartott a

gylés

—

„a

bucsuzások után jó válaszszal kiindulván," hajnal felé Thurzó Szaniszlóhoz érkezett, s az ünnepeken át ott ma-

Uj év után érhetett csak haza Dévára, honnan a fejedelemhez ment beszámolni követsége eredményével,

radt

^).

mely a megkezdett alkudozások folytatását s a fngg kérdések eldöntését egy a fejedelem és nádor közt leend találkozás idejére halasztotta.

Bethlen a fejedelemmel Brassóban találkozott, hova 1610. január 13-áu érkezett ez oly szándékkal, s

átalában a

részben hajdúkból zsarolták

a

állott,

lakosokat,

hogy ezek ingyen jedelmi udvar

is

kik a városba voltak elszállásolva, s

néha meg

tartással látták el

bven

hogy itt nagy

Kísérete

szászok közt farsangoljon.

is

verték a mellett,

ket ^). Maga

a

fe-

lakomázott a szászok contojára

egyik mulatság a másikat

érte.

Weissnek nem

s

tetszettek

s mert boszuságát másképen nem önthette ki, egy mérges epigrammot csinált a fejedelemre, melyben

a dolgok

^)

Kézirati adatok

követségérl Thurzó

Kvárynál, Erdély Történelme IV. 195. Daróczy

értesít,

Erdély Tört. Tára

II.

163.

2)

Mikó Ferencz 181.

•')

Bánffy Péter naplója. Fundgruben III. 252.

1.

— ot Sardanapállioz liasonlitá.

hagyományos mesék nelemnek

restituált

vakmer

—

77

Valóban az

pnlia Sardanapálja

Sardanapálja

:

múlatás után folytatta a fejedelem

a

Khalmon, Nagy-Sinken, Uj-Egy házán egy-egy állomást

megajándékozá a Csík tánysággal,

— Szebenbe

tartott ,

a hámorral

Gyergyó és

és

barothi

a

azonban

Tizenegy napi

^).

és

nem

de

lianem a törté-

élvezni szeret,

elhatározott férfiú

vitéz,

,

volt:

farsangi

ott

körutat;

át — hol mindenütt

érkezett.

Itt

Bethlent

Kászonszéki fkapiportióval.

Bethlen

székfoglalásra ment, a fejedelem pedig vissza Fehérvárra^).

')

vére

Multa vorans

Sardanapalus

et

erat.

multa bibens, raale multa locutus.

—

Fundgruben IIL 208.

A

rósz

Gábriel hic

nyelvség

arra vonatkozik, hogy egyszer Báthory az ebéd felett a szászok bejöve-

telérl kicsinylleg és giinynyal nyilatkozott. 2)

Miké Ferencz 182.

1.

NEGYEDIK FEJEZET. Báthory az 1610-ik év

A

férjnek ledérsége, vag-y

e különválást,

nem

elején

már nem

más körülmények

ügy

tudjuk,

látszik,

élt nejével.

idézték-e el'

liogy ez érdek-

házasság már elébb sem volt boldog; de a szakadás csak

ekkor tájban ból

már

lett

teljesen

A

fejedelemné az udvar-

volt távolit va, s

mint ura rendelé, hol

nyilvánságossá. el

Görgényben hol más várban

A

tartózkodott^).

országgy-

fejedelem márczius 25-ére Beszterczére

lést hirdetett.

Korán

elindult Fehérvárról „útjában imide

amoda, hová hívták, vendégséggel

töltötte" az idt.

A

többi

közt betért Radnótiira Kornis Boldizsárhoz. Kornis neje.

Keresztúri Kata, bár ez idétt szép asszony volt,

A betérés

s

már három gyermek

anyja,

„tisztaságszeretó', tökéletes házastárs"^).

végzetteljes volt a Kornisokra. Boldizsár tanácsur,

székelyek generálisa, udvari fkapitány, háromszéki királybíró,

egy Olaszországban képzett, mivelt

1)

A

brassóiak panasz levele. Moiuimenta VII.

Szabó 104. "^)

és

tudományos

ö.

Nagy

II. k.

336.

287. V.

1.

Kornis Gáspár följegyzései Uj Magyar

Nagy Iván Mikola után

(VIII.

Múzeum 1860.

363.) gyermektelennek

irja.

De Gás-

párnak bizonyuyal közvetlenebb tudomása volt nagy atyjáról Mikolánál, s is

épen ezért az okok, melyek miatt Nagy Iván

vagy ezen Gáspár

kat használt

—

följegyzéseit,

nem akar

vannak döntve. Két

fiáról

hitelt adni,

mae;a

is

Kvárynak

vagy ezekliez hasonló

—

maga

ki

biztos

adato-

e följegyzések által teljesen

emlékezik kérlevelében.

meg

i

— rémülve vette

férfin,

„Mondják, —

észre, liogy a fejedelem nejére tör.

Mikó

irja

—

79

— liogy

a fejedelem felgerjedett,

ember a szép asszonyokra." De mindez csak gyanú volt, azonban elegend, bogy az elbúsult férj boszuját fölébressze^). Egy összeesküvés élére állt, mely Báthory meggyilkolását tzte ki czélul. Elsó', kit megmint

ifjú

Kendy meg

nyert,

épen

ez

E

István, a korlátnok volt.

e télen

férfiú

a Rákóczy Zsigmond mostolia leányával

esküdött

(Zsigmond ur már nem

idétt

élt)

s

hozta haza

Szerencsrl^).

Ez összeesküvésnek csak

nem

juk: indokai

történetét és részleteit bír-

elttünk, ha csak

állanak világosan

következményeiben nem keressük. íme legkitnbb része-

néhány hava nagyszer adományokat tett a fejedelem. Elkel emberek voltak ezek, tagjai a bels tanácsnak, fhivatalnokok, furak. Kendy, a korlátnok, csak nem rég kapott engedélyt, hogy „egy régi romlott ágyúból mind pénzt veressen és gazdaguljon. Igen rósz, seinek alig

Annyi

^)

kétségtelen

hogy a hir Kornis ágyának megfertzte-

,

tésérl beszélt. Böjti Kornisról és „conjnges

irja:

matronas

Kendyrl

honestissimas

(de ezt illetleg nincs igaza)

inpndice

earum non vulgari

violati matrinionii suspicione

Gáspár

„ K. B. ágyára

ennyit

De utóbb portán

a

vádat

ir

:

nnek

ellene,

hominum

fime sortis

életérl

„tiszta"

emel

is

agressus

"

267.

1.

erszakos fertéztéssel igyekezett. beszél.

Midn késbb

nyilván mondja: „magnatum

uxores

pudititiam

contemnavit.

promiscue constupravit.

"

Bethlen a

pariter et in-

Azonban nevet

nem _emlit. 2)

Rákóczynak (meghalt 1608. deczember 5-én) három

neje volt: az

Nagy Iván YIII. 544. 1. közöl egy táblázatot melynek hitelét maga is kétségbe vonja, s mely

utolsó Telegdy Borbála.

a

Kendy

szerint a

családról,

Kendy István

ki a fennirt nászról ir

nem

neje

—

Csáky Krisztina

volt.

Mikó azonban,

n

közül melyiké Azonban a három katholikus E hölgy Hihet. a leány? Talán az elmaradott özvegyé? katholikussá létében. s nagy része volt legifjabb mostoha fiának nincs

okunk

hitelt

—

a menyasszony nevét elhallgatja, de adatának

adni.

volt

volt

— hitvány

nem

pénzes gai'ast vereté."

öt

volt teljes.

bizalom

A

Imreíié

A

kérdeztettek.

De

^)

vele

sem

egyik

kegy

legföltétl énebb

versenyezhetett.

döntött, a többiek sokszor

meg sem

politikában azon ut követtetett, melyet ö

Már Bocskay ha nem hitte

Kornis talán többet remélt.

látott.

székelyek generálisa volt,

idejében

a fejedelmi

legnagyobb befolyás, a

volt,

Mindig ennek a szava jónak

—

80

s

alig

Báthory behozásakor, hogy a kormányzásban övé leend az els rész. Kornis Gáspár más törvénytelen dolgokról is beszél, mely „a családi megbecstelenitésen kivül érte a

ugy

conditios urakat, kik

a halálnál

is

ezen

Kendy már korábban

maga

micsodás

fel-

gondolt

is

Magyarországon, honnan kapta az

sejti,

impulsust: „ott széllett,

meggyzdve, hogy

keservesebb dolgok folytán, kötelességek

szabadult legyen."

Mikó ugy

voltak

rá, elsó'

kikkel mit be-

gondolatokból,

hogy ekkor rendek mond-

tudta." S több mint valószinü,

és ott alkudozott a

német

párttal.

ják márczius 25-én: „a practicát

Magok a nem régen Magyaror-

szágba menetele után indította."

Kornis Boldizsár

és

Kendy ^) volt a két összeesküv. velk Kornis György, az els-

Csakhamar csatlakozott nek öcscse, Sennyei Pongrácz, Keresztúri György deák.

Torma Grörgy, Basa

István és Kolos váry János deák, a

egy Sarmasági, jobbadán katholikus urak, s köztök legbuzgóbb maga Kornis, kinek három gyermeke

közvádló

utána csak

')

Sepsei Laczkó

125.

2)

Hogy Báthory

a

is

tört volna

nem

Báthory

rég

e télen

látogatáskor

még

s

k

—

hozta

még

1.

Kendy

nejét

meggyalázta volna,

mondja — épen

nem hihet.

Kendy

mint

Böjti

haza

mátkáját Magyarországról Szamosujvárra

csak

ott lettek

tájára

sem

járt e helynek.

volna (mi Mikó

az esetben sem rohanhatta

szavából

meg Báthory

a két

tán feszült viszony esetében hogyan hívhatta volna ujvárra a fejedelmet?

vagy csak

Ha

épen

nt

s

a radnothi

nem

jön

egyszerre.

ki),

Az-

meg Kendy Szamos-

—

—

81

A

közül egy jezsuita, egy apácza.

katholikus szüléktó'l

származott Bátlioiyban o vallásának egy oszlopát kereste,

— két

éves tapasztalat

.meggyzte, liogy nem

találta.

Az

irodalmi vita a két vallásfelekezet közt kezdetét vette,

s

Pázmány már föllépett. Mind ez ingerelte a kedélyeket s nem lehetetlen, kogy a fejedelem már e gylés eltt el volt határozva megújítani a „pápások" elleni törvényeket,

némely tanácsurai

biztatva

tok

Ha mind

gették.

mény

Fokti

Máté-féle bujtoga-

ehhez hozzá tesszük, hogy a közvéle-

összeesküvésnek határozottan katholikus színe-

ez

nem fogjuk

zetet tulajdonított,

a vallás

és

kik a szokott érveket kelleténél többet emle-

által,

is

Hisz épen ez

szerepet játszott benne.

széltében beszélték Magyarországon:

nek erdélyi fejedelemséget

viselni."

Az összeesküvk

volt

terve

hogy idben

lehetetlennek találni,

„Kár eretnek ember-

^)

Szamosujvárra

behívni

vendégül a fejedelmet, hogy „ott mikor csak kevesed magával marad éjjelben ez idétt

Mintegy

nem

volt)

sicariusok által ölessék meg."

Már

Széken mulatott, tehát Újvártól nem messze. „isteni

sugallatb(51"

akart ide bemenni.

Székre tették

át,

dologról

(a

A

Böveil járt ki bor

kezségben nem

mindenkinek

Kendy

vendégelte.

a szívességben és

bó'-

A

kék haczérokat bogy segélyre ne mehessenek, s ha fogyatkozás.

volt

messze szállásolták

s

sem

végrehajtását hát

terv

hol az udvari népet

sejtelme

el,

korán reggel elindulnak, a kevesekkel hátramaradt delem hatalmukban legyen.

A hnek

feje-

tapasztalt cselédség

be volt avatva a titokba, liogy a kell idó'ben ezek egyszerre

meg

tehessék

rohamot.

a

Közülök Qgy, Török

János, lovászmestere. Ion megbízva a tett végrehajtásával.

Ez kés éjjel, gs közlendk ')

midn már

mindenki feküdni készül, sür-

szine alatt bocsáttassa be

Sepsei Laczkó

Szilágyi, Báthory Gábor.

125.

1.

magát a

fejede-

—

Ok

lemliez, és trrel döfje át.

hogy segélyére

A

—

—

82

az alatt készen fogják várni,

siessenek^).

terv a kivitel perez ében bukott meg.

„Az Istennek csudállatos irgalmassága

meg

a kit

— mondja Mikó

akar tartani, alkalmatosságot szolgáltat a

megöl talmazásban." Török Jánost a gyanútlan ajtónállók beeresztek a fejedelemhez, s a kinézett gyilkos szemben Báthoryval ennek háló szobájában,

állott a fegyvertelen

Nem

tanuk nélkül, egyedül.

meg

tette

a gyilkolást.

midn

nem -kisér-

és felfedezte az

a fejedelem

megértett

sem adott efféle noha kíséretébl kevesen voltak kö-

eftectuálására",

bátorságát

összeszedte

rülötte,

trét,

fel

istentelen patratum-

volna, tud^•án okot

nak

„Kit

összeesküvést.

egész

emelte

Kegyelmet kért

—

s

összegyüjté

a körülötte

mert támadásról e perczben szó levket. Védelmére minden elkészületeket megtett. Töröknek sem lehetett

—

parancsolt

hallgatást

s

várta

a

támadást és szolgáinak

összegylését.

Csak ily kimenetelre nem voltak elkészülve az összeesküvk. Egy ideig békén várták Törököt, de midn nem jött, aggódni kezdtek. Az aggodalom rettegéssé vált, „mert a hamis lelkiismeret maga szokta mondja Mikó vádolni embernek bneit." Menekülésre gondoltak. Leg-

—

—

Kendy

elébb

szaladt el

Kornis követni akarta t. okozta, az indulás berei elnyomák.

Ferencz nyila 1)

Böjti és

A

bolák. hajtani,

is

s

a Pusztató melletti gátnál. Boldizsár

Mikó eladása sokban öszhangzik estvére, a

másik reggelre

— de a végrehajtásra

teszi.

Ezenkivül Sepsei

akarja tudni, hogy az összeesküvk a lakház zárait lerom-

Weiss szerént a

kikémlelje.

Szamosuj várra: a két

Percznyi habozásuk vésztket

els pillanatában ket a fejedelem emfiatal elkel Kornis Györgyöt Stepán

terité le

száudékolt idt az els

Laczkó azt

lóháton

Törökre

csak

furak magok akarták

a gyilkosságot

végre-

annyi volt bizva, hogy az arra alkalmas idt

— is

—

83

küzdött vitézül és hosszasan

nyil

ugy

s

fogatott

:

ennek karját

találta a

el.

Most a fejedelem postáját és bejárójí^t, Kendy Ferenhol a rendek czet Beszterczére Betlilen Gáborhoz küldte már össze voltak gylve. Nem tudta, mily terjedelm az összeesküvés, vájjon nincsenek-e ott is bntársak? A posta ;

ebéd

érte Bethlent, ki

felett

Mikó György

ellátva,

elfogatta

király-birót

rendek hivek

s

látszik, teljhatalommal

alkirály-birót és

a fejedelem

s

Midn

tésben tette magát.

ugy

Káinoki János

fö-

összekötte-

híveivel

Bethlen meggyzó'dött, hogy a

nincsenek köztök pártolói a merénynek,

Mikó Ferenczet, Báthoryhoz küldé, Lekenczén találta t, s kisérte be másnap

ki

niasát,

kés

teljesen

éjjel

meg-

nyugtatva Beszterczére. Kornis Boldizsárt fogva hurczolák Beszterczére. Leg-

elbb

is

az Imrefi

esküvés czélját és

szállására

vitték,

hol

vele

az

eleibe álliták, hol vallomásait ismételnie kellett.

esküvés veszélyesebbnek a milyennek találtattak

össze-

terjedelmét kivallaták. Azután a rendek

hitték.

s

elágazottabbnak

tnt

Az ki,

össze-

mint

Sokan, kik Széken jelen sem voltak,

részeseknek

s

minden arra mutatott, hogy az

napokban keletkezett. Kornis társai, ugy látszik, nem hitték, hogy ez vallomásokat tegyen, mert közülök egy fúr nem is mozdult. S a fejedelem legkérlelhetlenebb épen ezen ember, a közügyek igazgatója, Koépen nem

e

losváry János iránt volt, kit az udvarló palotában fogtak el.

Itt ült

gyanútlanul több fúrral,

midn

egy drabant

hadnagy térdhajtással költé fel ülhelyébl s vezette ki. Harmadnapra a beszterczei kapu eltt felakasztották, a törvényes formák teljes mellztével. E páratlan szigort a közvádló

bne

ellenében igazolhatónak

vélték,

mint a kinek

kétszeres beszámítás alá jön. Kornist ez alatt

szálliták ^)

Kvárba

fogságba ^).

Az, mit Jiiveutius beszél Katonánál

XXIX.

325, nyilván való.

—

84

—

Még ott rögtön a táblán megkezdetett a per az összede azok nagyobb része már menekült. esküvk ellen Kendj Újvárból öt nap alatt Kassára fntott. Kornis

—

Zsigmond Kadnóthról az ojtozi szoroson át Moldvába, onnan Magyarországba szaladt. Menekültek Sennyei, ki

nem rég kapta Gyalut, Sarmasági s a többiek, kiknek pörök a táblán azonban tárgyaltatott. Miután itt kimondatott az Ítélet, az ügy az országgylés elébe vitetett, „Továbbá kegyelmes urunk mi-

hol articulusba foglalták.

nem

iszonyú és hallhatatlan dolog történt legyen

fel-

séged személyén ide

jöv

séged mindenek

való kegyelmességgel és jótétemény-

felett

nem

nyel volt,

csak

útjában olyaktól, kikhez

hanem Kornis

felségedtl,

fel-

Boldi-

zsárnak, ki a conspiratorok közül egyik, nyelve vallásából

bségesen

megértettük:

és historice

miképen egynehány

in loco delicti felségednek kezébe akadtak, mindazonáltal

nem akarván

felséo-ed

pedig de loco

contenta Decreti ordine

juris

delicti

azokat juxta

is

felséged

,

kirl

emanáltatott, de azért,

machinatiójok

legyen,

ugy

evocaltatta, és

convincaltatta és condemnaltatta

clandestina

vábban

elszaladtak,

praeceptoriis

literis

lehet adjudicata sententia

ilyen

hostes

mint kegyelmes fejedelem törvénynyel bünteti;

sevialui,

az kik

etiam in manifestissimos

jól-

hogy

conspiratiójok nyil-

és

tetszésibl

articulusunkba

is

Azért kegyelmes urunk, hogy az mi ártatlan-

beírattuk.

ságunkat, és felségedhez

egyéb országok eltt

ez

való

hségünket

declaráljuk, és

factum miatt reánk következend

infamiát és méltatlan való gyalázatos nevet eltöröljük, és

hogy megtetszenék mese. czal

az

is,

hogy

ilyen infandum erimennek

Báthory maga koholta az összeesküvést, a rendek gyászoló arczmertek

akasztatott.

Kornis

védelmére

Ez Kolosváry

alább lesz szó

—

nem

politikai és vallásos

volna.

teszi

kelni,

csak

De hát

egy

szólalt fel,

a Kornis két levele

az

is

fel-

— melyrl

bnösségét kétségtelenné? Az egész mese

gylölet támasztására volt kigondolva.

—

—

85

nem mi országunk, lianem egynehányan voltának okai; Kendy Istvánt, Kornis Boldizsárt, Sennyei Pongráczot, Keresztúri György Deákot, Torma Györgyöt és Basa Istvánt", mint felségsértket egyez véleménynyel f- és De jószág-vesztésre Ítéljük s árulóknak nyilvánítjuk^). minthogy Kendy az ország pecsétjét magával vitte, ez esetre

is

hoztak végzést.

positiójából, pecsétit

„Ertjük azt

hogy Kendy István

elvitte

az

is

a felséged pronála

felséged

lev

volna; kiért kívánja felséged, hogy min-

den donatíókat, privilégiumokat, melyek az Kendy István pecséti

alatt

emanáltattanak, felségednek beadván refor-

De minthogy

máltassanak.

az practicát

nem régen Ma-

gyarországba menetele után indította, az eltt tione líterarum fraust

hogy

az

mely

nem

is

extrada-

tehetett. Tetszet azért orszáo-ul:

levelek azon pecsét alatt a príma die februarii

aiini praesentis

emanáltattanak, azokat vegyék bé ad refor-

mandum; azeltt valókat penig, könyörgünk felségednek, hagyja ereiben, hogy ennyi sok költségünk ne essék hijában; holott aznélkül

is

Az országgylés rögtön foganatba

igen fogyatkozottak vagyunk."

Apríl

vétetett.

Szamosujvártt foglalák

a jószág -kobozásokról

határozata

le, s

2-án

egy Kamuti

Kendy

nev

Istvántól

szolgáját az

ágyúból kiltték. Apríl 4-én tle Lona, Sennyeítl Gyalu A sor a Kornisok jószágaira került,

tétettek zár alá^).

ugy hogy az országgylés határozata annak bezárása eltt már foganitva volt. í'elkutatták végül ezeknek Brassóban letett ingóságait is^). Már ekkor a jezsuiták is tul voltak a határon: Moldvába menekültek. ')

és

Erdélyország

Tört.

Tára

II.

többfélekép van összeállítva.

listája

Borbély Jánost

is

152.

153.

Az összeesküvk

emiitik.

2)

Segesváry Bálint 154.

3)

Monumenta. írók. VII. 289.

folyik,

k.

Némelyek még Kovasóczy Istvánt

hogy az összeesküvést

szépíti.

A

brassai

védlevél természetébl

Azt mondja a 4-ík pontban: „hogy

— Megdöbbenve

—

86

hallotta a

gylés

az összeesküvés hirét,

erélylyel kelt ki ellene, szigorú

rendszabályokhoz nyúlt,

hogy hasonló merénynek jövre

útját állja.

coniperiáltatott ó'

— mondja

az articulus

felsége ellen való practicában

6'k

is

„Bizonyosan

— hogy

mostani

ez

a kath. papok)

(t. i.

misceálták magokat és alattomban azt foveálták." ból megujiták az 1588-iki medgyesi articulust,

thory Zsigmond trónra jutásakor

E

ügyét.

bl,

szabályozta

Erdélybl

czikk kitiltá a jezsuitákat

rendek klastromait

eltörlé a szerzetes

Ez okmely Báa vallás a részek-

és

és collegiumait,

hogy ezeknek közhelyen templomuk ne nemesi jószágokat ne bírhassanak. A furak

oly hozzátétellel, lehessen

s

tarthatnak egy kath. lelkészt, de alattvalóikat, jobbágyai-

kat

nem

áttevésre

A

czikk.

annyiban élesité azt, hogy ez a erszakkal elfoglalt templomokat

beszterczei

kath. patrónusoktól az és

Eddig a medgyesi

kényszerithetik.

javadalmakat visszavétetni rendelé.

megyén

ratjából

Senki se kénysze-

hogy misét hallgasson: „ha maga aka-

rithesse jobbágyát,

szabad

reá,

vele.

Tövisen, Fehérvártt,

Monostoron, a somlyai jószágban, Székely-Udvarhelytt átalán e széken

nem szabad pápás papnak

csak házoknál tarthatnak kath. papot,

pökjök ne legyen." sok nemes igaz,

maga

is

cselekedték

akartak is

„

volna"

—

ezt hát a vádlevél

mozdítani valamit.

Báthorynak

tulajdonítja

"

Ezen

articulus

legkitnbbjeink

is

is

elismeri,

— de

hisz ez a dolog april

valóságos

igaztalanok.

e

szavakkal

országból."

teszi

IIT. 470.

ki:

„e

nem

nem ok

nélkül

hogy csakugyan kilövetését

2-kán

történt, s

volt.

bnbakja

a

történetiróknak

,

s

még

Szalay azt mondja, hogy „átalában a

kath. papság törvényen kivlU lett helyezve." IV. 487.

váth

is,

ez

ha valamit

Ugyanezen vádlevél a Kamuti

akkor Báthory még Beszterczén *)

De

el. "

czáfolja az 5-ik pontban, hol igy szól: „kik

felsége ellen mozdítani igyekeztek volna

inditani cs

ezeknek püs-

de

^)

törvény és bün nélkül fogattatott

atyjokfia

s

Az urak

lenni.

Ugyan

gylés minden kath. papot

Bizonynyal az az articulus helytelen

ezt

Hor-

kitilta

az

és igaztalan

— E gylés nemcsak erélyesebben lépett

fel

—

87

— még

a katholicismiist korlátolá

az ujitók ellen.

A szombatosok

vagy

„kik zsidó hitet és zsidó rítusokat

zsidüsok voltak ezek,

követvén, Isten ellenvaló káromlásokat szoUnak." Ezek a

jöv gylésre De

megidézendök, addig a megtérésre ido adatván.

a papok, kik „káromlásokat szolltak, tisztességes cu-

stodia alatt tartassanak."

A

Magyarországgal kezdett alkudozások folytatására

megbízták a rendek ö felségét, bogy „maga válaszsza a kit arra valónak

illetleg szerezze vissza

tott

Husztot és a Homonnai Bálint

itél."

köves

koronát,

elidegenített

által

ki,

ó'

szablyát

kincseket

s

„ba van módja benne."

felsége,

Az adó kapuszám szerint 10, tiz forintban állapíttaDe oly feltétellel bogy ö felsége badát maga

meg.

,

mellett tartsa

,

népe ne éljen

udvari

s

se a

nemességen,

banem mindenütt saját pénzén. Továbbá sem más jövedelmet senkire másra ne deputáljon.

se a szászságon,

sem adót, A megyei hatóság Szedje

tekintet nélkül a zászlós uradalmi kivált-

szabadon lásson

sá.o^okra,

Az

az adót.

fel

maga

s

és

minden

Ü2:vet.

eló'bbi gyülésbó'l kiküldött biztosok

limitatióját megeró'sitették,

volt,

mindenütt

el

A

dutka ne járjon

hanem

tiz,

az általa emlegetett szabad vallás gyakorlaton

sérelmet

is

ejtett. De annyit mégsem tett, mert az, mit eme két jelesünk mond, törvénynek megsemvallás nem más lett volna, mint a négy bevett

—

Katona

a nélkül, hogy a törvényt megtekintették volna, Kazi és

Ok

misítése.

tiílzás.

meg

megegyeznek a szász

annyiban

,

De

Els

láttak.

még

jeles ifjú volt d,

az

már

mint a zsarnokság ,

még

ez összeesküvés

Ural-

sem méte-

habár ez nap óta a gyanakvás befészkelte ma-

tul és

lehetne azokat hibáztatni

s

naptól

Épen ebben

ész sincs.

Báthory hanyatlásának megvan a maga processusa.

lelkét végképen,

gát lelkébe.

Báthoryt

kik

rült dühöng zsarnok, kiben józan

kodása kezdetén lyezte

indnltak,

hogy Báthoryban legalább száz ördögöt

utolsóig egy

van a

nyomán

forrásai

Írókkal,

—

innen a királyhágón eldöntött dolog, hogy született

rémképét mutassák

fel

s

hogyan

kiknek annyi tisztázni valójok volt Magyar-

ország történetében, hogy az erdélyi történetek tisztázását másokra bizták?

csak kilencz pénzben.

Az

arany, ezüst, nyest és rókabor

A

marhadög miatt megujittattak a barom és ló kivitelét tár gy az ó czikkek. Minden kamarától megBethlen Gábor, határozott áron kapjon a nemes sót. ki\dtele tilalmas.

minthogy hosszabb ideig tartózkodott a portán s a kapott ntiköltség nem volt elegend', kapjon pótlékul ezer forintot^). Nem ez volt az egyetlen kitüntetés, mely Bethlent érte: a nótázott Kornis helyett udvari fó'kapitánynyá lett. A gylés április 3-án oszlott el s Báthory Kolozsvárra 6-án, megérkezése

Április

utazott.

Régeni (Rechner) Jánost idétt

ért

haza Bécsbó'l

A

elkoboztatta.

napján,

elfogatta

itt

s

az összeesküvés részesét, ki ez

s

80,000

ugy

történtekkel

érték áráczikkeit

frt.

látszik keveset gondolt,

ugyancsak vendégeitette magát ^). Valójában pedig a gyanakvás megfészkelte magát szivében. mert

Még

április 12-ig

hosszabb idó'nek kellé

hatalmába

eltelni,

már

keritse, de hatása

zások folyama alatt meglátszott. az

itt

lev

öt

egészen

tervben vett alkudo-

e

Visszatérve Fehérvárra,

a törvényt teljesen

s

^),

a dolog Radullal

Ezalatt

végrehajtatta. férfin

az

kath. iskolákat bezáratta, a jezsuiták fehérvári

intézetét átadta a reformáltaknak

E

hogy

ingerültté vált.

Bécsbe, Práo-ába ellenséo-es indulatú leveleket

irt.

melyek az ottani udvarral való összeköttetését elárulták. S mert Báthory sem volt tartózkodó oly magas fokra ,

hágott az ingerültség, hogy mindkét

hez

látott

*).

E

czélból

fél

Fehérvárból

hadi készületek-

május

2-áról

irt

Mágocsy Ferencznek: „kegyelmed nekünk megbocsássa hogy ilyen kicsiny dolgokkal kelletik bántanunk kegyelmeteket melyre 'j

2)

vitt

bennünket hirtelenül való készületünk.

— 160. 269, — de

Erd. Orsz. Tört. Tára II. 144

Segesváry Bálint 174. Böjti

a portáról ezúttal tériti haza. ^)

Kazy

^)

Weiss naplója 214.

Hist. I.

97.

Katona

XXIX.

326.

téved

midn

Bethlent

— Minthogy képest mi

akar ellenünk tusakodni

Raclulj vajda

hozzá látunk

is

szerint keresni.

—

89

meg

s

is

idö alatt vele meg-

kik

akarjuk személyünk

atyánkfiát

de Ítéljük az

érte,

nem érkeznek. Értjük hogy Bocskay Homonnai uramnál voltak mostan ke-

gyelmednél volnának. Kérjük kedves

ahoz-

Semmi nélkül inkább nem szkölködünk

mint sátorok nélkül, jóllehet küldtünk István sátori

,

ez

szeretettel

kegyelmedet, mint

szükségünkre

mostani

küldje

ide

ket, a mi az árok leszen kegyelmed jelentse meg fogyatkozás nélkül kegyelmedet contentáljuk.

nem

Ha

peniglen

el-

kegyelmednek megint visszaadjuk. Meghitt szolgáját Fehérvári Györgyöt adni való akarata kegyelmed reá

oda kegyelmedhez.

bocsátottuk küldje

is:

szóval

is

volna,

Ugyan

o

általa

kérjük

izentünk tle kegyelmednek, minde-

nekbl kegyelmed szavának hitelt adhat. Viszont az mibl mi is kegyelmednek minden idben, mint kedves

kívántatik,

atyánkfiának akarunk kedveskedni."

^)

nagyobb dologból

De háborúra

nem

e perez

szolgálni

is

s

volt alkalmas,

egy követség a viszályos kérdéseket ugy a hogy megoldá s a béke helyre állt.

S erre ez országgylés a

idétt

függ

oldására elrendelé összejöjjenek, tént,

fként

s

az,

szükség

,

és

hogy

A^olt.

A

múlt évi pozsonyi

ujabban felmerült kérdések megévben a nádor

ez

hozzák tisztába azokat.

hogy a lázadás egyik

magyarországi urakkal

és fejedelem

De mi

feje,

Kendy, némely

összeköttetésben,

állott

azóta tör-

st ezektl

vett biztatást, a korábbi szivélyesség helyett bizalmatlanszivét, mely már hogy a dolgot teljes szakadásra vigye át. Ki lett tzve a nádorral leend találkozás helye Majtény a nádor s Tasnád a fejedelem

sággal is

s

ingerültséggel tölte

akkora volt, hogy kevés

el

Báthory

kellé,

:

')

Eredetirl, mely

t.

Miké

S.

ur gyjteményében van.

—

—

90

hogy a liadi készületekkel teljesleg nem hagyott fel, s örömmel vette, midn Mágocsy megirá Fehérküldé a kért sátrakat. „Én kegyelmes uram vári György, a Mágocsy szolgííja, Fehérvárról május 28-r(51 urának az nagyságod parancsolatja szerént, minden hamarébb való sietséggel ö felségéhez megérkezvén, az felségének megadnagyságod én tlem küldött levelét felsége vötte, ván, felette nagy jó szivvel és kedvvel az nagyságod jó egéssége és állapotja fell mindenképen felségéhez felsége jó szivvel értekezvén az nagyságod

részére

^).

S igy

Ion,

—

—

való igaz jó akaratját

is

értvén,

örvendett

felette

rajta,

melynek formáját nem megírhatom, reménység kivül azon közben Thukody uram megérkezvén az sátorokkal nem trheté hanem kijve az he rendeltük vala igen szép gyönyörséges helylyé az felvonatásit, csak a Mantuai lóhalmához igen közel, melyet csak az palotájához közel eltemettetvén szép halmot hányatott neki; azoknak csak az ,

felvonatását

miatta, az

is

igen

nehezen

nem annyira ugy

nagyságod

várhatá

a sátoroknak állapotján, mint

felségéhez való akaratján,

igaz jó akaratját ennekutánna

magát nagyságodnak gának szolgalatjával igyekezik,

örvendetességének

teljes

is

mely nagyságod

felsége kívánván,

ágy

életében jó akaratjával és orszá-

aljánlá.

Rövid napon

felsége

is

felségének csendes állapotja érkezvén,

azon

hogy

nagyságodat bizonyos igaz hu szolgája által meglátogattassa az oláhországi állapotokban penig felette

gokat

nagy

semmi gonosz

hitekkel és népekkel ajánlják

felségétl remélvén.

Az

több

nincsen,

felségének niavaló hírekrl és

itt

bségesen tud Thukodi uram beszélgetni bizonyosan szemeivel való látott dolgot. Palatínus uram követségi fell nagyságodnak nem irhatok mert nem illik állapotokról

,

^)

Pethe levele Mágocsyhoz, Tarczal május 28-áról.

mánytárbau.

Lásd az Ok-

— ennekutánna

is

megértheti nagyságod. Egyike azért meg-

izentem nagyságodnak."

A

—

91

')

fejedelem június 2-án indult

el

Kolozsvárról fényes

„mind a székelységröl mind a vármegyékrl, mert a szegénységet de a vármegyékrl nem annyira még le nem rázhatták magokról'', s mely mire kiért, 3000 lovasra és 2000 gyalogra szaporodott. Ott voltak fó'ként kísérettel

,

,

a hajdú kapitányok, kik leginkább birták bizalmát,

sokan a furak

s

a szászok közül.

kett (Weiss

és

A

Tasnádon

fejedelem

nem

a szebeni polgármester) szállá

táborba,

a nádor, Thurzó György, július 6-án érkezett Szathmárra, mintegy 4000 emberbl álló kísérettel a „végekbl lev vitézi rend levén vele, noha kevesebb számmal, de tekintélyesebbel mert a magyarországi nagy urakból sokan vele valának." A két hely közt egymást érték a futárok, mig nem abban állapodtak meg közösen, hogy a király,

daróczi mezó'ii személyesen találkozzanak.

Június

8-ika

az

volt

nádor és kísérete foglalta

összejövetel

el

a hadsereg volt felálHtva rendben sátrai a fejedelem népével

,

s

napja.

Elbb

a

mögöttök eltt. Azután jött

e kijelölt sátrakat,

hasonló

módon

szállt táborba.

két sereg közt egj pár száz lépésnyi távolság volt.

A Mi-

után a fejedelem és nádor a portól megtisztították ma-

gokat „szépen

öltöztetett lovaikra ültek s a

kapitányokat

hadnagyokat a seregnél hátra hagyva, a furak kíséretében, kik elttök és utánnok gyalog mentek, lassú vontatott lépésekkel egymást folytonosan szemmel kisérve és

,

közeledtek.

a másikat

Midn

meg ne

összeértek lassan

s

ügyelve,

hogy egyik

elzze, üdvözölték egymást, kezet fogtak,

nehogy önkéntelenül is valamivel elismerni láttassék a másiknak elsségét. Innen a fejedelem sátrába mentek, de a nádor „nagy

újra lóra ültek. Mindenikök ügyelt,

')

Eredetirl, mely

t.

Miké

S.

ur tulajdona.

— „Báthory nem méné

A is

mondja Sepsei Laczkó

vön szivében ,"

haragot

—

92

,

hogy

eló'bb hozzá."

tracta két óráig tartott, de a fejedelem keze azért

kötöttebb vala

Azonban

,

mert a táborban csauszok

az összejöhetésnek

alapja

is

is

voltak

^).

nem a nem járt volna

hiányzott,

viszály pontokért, melyeknek kiegyenlítése

különös nehézséggel, hanem a lényegért. Ezen találkozásnak valódi czélja volt a Magyarország

nyok

s

az örökös tartomá-

közti confoederatiot kiterjeszteni Erdélyre és a két

oláh fejedelemségre

is,

s

módon

ily

eltöri eni

a

kassai

egyezkedésnek azon pontját, mely Erdély viszonyát a

„Föfundamentuma ez, mondja a nádor azon okmányban, melyben föltételeit eladta s mely felett kezdett tárgyalásokat egy hosszas beszéde elzte meg, hogy az elindított szövetség ugy menjen véghez király urunk felsége, Magyarország és ezekhez confoederatus országok közt hogy állandó és minden következhetend ellenségek ellen legyen, kik ellen egyenl török portához

nyiltan

elismeri.

,

segítséggel, értelemmel, értékünk, életünk fogytáig oltal-

mazzuk egymást magunk és maradékaink is. Ennek penig els foka ez kinek felségedet és birodalmát erre kell inditni, tudniillik miért hogy felséged maga kivánta azt, ,

:

alattvalókkal egyetemben és méltán

foederatióban

,

mely

is,

mivel abban a con-

az szomszéd országokkal és provin-

cziákkal ltt, részes és beléköttetve legyen rendi

ez,

hogy minden

akármink legyenek élni és halni

:

nem

,

melynek az

ellenségek ellen, akárkik és

azok, velünk egyben, együtt akarnak

hogy felségedtl is és kinem vévén, mindenek ellen

kívántatik azért

birodalmától ez szerint, senkit

legyen az confoederatió."

,

,

Tehát a török ellen

is,

ha a

viszonyok magokkal ugy hozandják. Aztán áttér a többi

okok elsorolására

*)

,

melyek

e

szövetkezést

Weiss, a ki jelen volt, világosan

irja.

szükségessé

—

—

93

Minden liáboru által fenyegetve vannak a szomszédok. Aztán minden szövetkezésnek viszonyosnak kell lenni. Mert lia ö felsége kivesz a szövetkezésbl egy ellenséget, mely ellen ö nem adhat segélyt, hogyan kíteszik.

Hasonló

vánhat tölök átalánosságot ?

már Erdély

midn

rendéi azon idó'ben,

kedés törvény czikkbe

Ígéretet

tettek

a kassai egyez-

„Meggondolhatja azt

Íratott.

is

is

fel-

ha mi exceptióval lenne az confoederatió, miképen felsége az szomszéd conpraesentálhatná király urunk séged,

országoknak

keresztyén

foederatus

fejedelmeknek

és

ez

Felségedre azzal suspició következ-

ilyen confoederatiót.

hetnék inkább, hogy sem valami segítséget várhatna erre nézve onnan felséged." feltételei:

Ezután következtek a szövetség Uralkodjék Báthory törvény szerént, és tartsa

meg

Foglaltassanak be a confoederatioba

a bécsi békét.

A

„a két oláh vajda és ország."

küldjön Erdély

is

séges státusok

is

A

követet.

pontosan kiszolgáltassék

hadi segítség szükség idején

ugy mint

,

kötelezték

a fejedelem a töröknek

magyar országgylésekre erre

magokat.

megfizeti

az

a többi szövet-

Azon évi

hogy adót, Magyarkivül,

ország tudta nélkül más állammal tractát ne indítson.

hajdúságot tartsa féken

E

feltételek

A

^).

ez

alatt,

árért

Erdély belépett volna

mely Mátyásnak Illésházynak és körének s hivatal utódjainak, Thurzónak, kedvencz eszméje. Nem csak csillogó de valóban nagyszer eszme A hosszú török háború az ozmán hatalomnak sok gyengéjét feltárta, a nemzet kitartása pedig ugyan azon idben az alkotmányellenes törekvéseket meghiusitá. Ezen azon confoederatioba

,

,

,

nem csak az alkotmányosságnak hanem oly hader megtermje is, melylyel még

szövetsége az államnak biztositéka,

^)

Kiadta az

okmányt

,

mint toldalékot Mikó

Kazinczy G. Scriptorok VII. 272

277.

F.

históriájában

— a liócloltság felszabadítására és

nagy törekvések

—

94 is

gondolhatni.

megbuktak

!

ez idétt a

Nagy

eszmék,

körülményeken,

késbb pedig az epigonokon! Az erdélyi fejedelem az eszme vakmerségéhez

hagyományos poliEldje, Zsigmond

esek élyl ette az árt, melyért az állam tikájával neki szakitnia kellett volna. szakított,

s

mi

kell megfontolni,

a következménye?

lett

képest

Ilyesmit kétszer

A

mieltt egyszer végrehajtaná.

sem találta elegendnek annyival inkább mindjárt els feltételét, hogy az áruló s magyar sítékot

,

menekült urakat adják

ki,

megtagadták.

bizto-

mert

,

földre

Került-e

körülmények közt a sérelmek tárgyalására sor?

ily

Aligha,

mert az együttlét két órai alkudozás után félbeszakittatott.

Ingerülten „étel és

ital

nélkül ebéd eltt" eloszla-

nak.

A fejedelem visszament Tasnádra,

Még

próbálták egypárszor követek által folytatni a meg-

a nádor Szathmárra.

— de

minden eredmény nélkül. A fejedelem kísérete nagy részét elereszté s Tasnádról kevesed magával Váradra és innen július 2-ára Kolozsvárra ment. Ingerült volt. A közvélemény s hihetleg nem minden alap nélkül, a kibujdosott pártütknek tulajdonitá, hogy az alkudozásnak semmi eredménye sem lett, szakadott alkudozást

és ugy látszik, maga Kvárból Kolozsvárba

hogy mi

a fejedelem

A

hozatá.

is.

Kornis Boldizsárt

szerencsétlen

,

ugy

lát-

Kegyelemért könyörgött. is törtek méreggel és nyilván megkegyelmezett, s leghívebb de szolgái ezekbl váltak. „Ha én, monda, kegyelmes fejedelmem, elvesztettem az honnan én felségedtl kegyelmet szik, sejté,

sors vár reá.

Eszébe hozta Gábornak, hogy István ellen

—

nyerhetnék, felséged

nem

vesztette el a grátiát, az kivel

vétkeseknek kegyelmezni szokott; nagyobb sokkal, kegyel-

mes uram

Az

,

az felséged kegyelmessége az én vétkeimnél.

felséged jószerencséjeért

tegyen engemet az felséged

tekincsen kiterített

reám

felséged,

és

kegyelmességének

— hirdetöjtívé, s

mind az

kiért

—

95

Isten

áldja

meg

felségedet,

minden szegény árva fiacskáimmal felségednek hiven

szolgálhassunk."

^)

Hasztalan. Július 4-én ^) vasárnapon a kolozsvári pellen-

gérnél fejét havasalföldi

Jelen voltak a fejedelem, a moldvai

\- étette.

követek,

épen ez

kikkel

A magyarországi frigyre

folytak.

gondolni

s

többé

akart Báthory

kivégzés válaszul szolgált azon törekvésre,

e

melyeket fként a bujdosók czélzatai ily

alkudozások

idétt

nem

ott

kün

már rendezve Weiss

is

jó viszonyt kellé tartania.

is

kiegyenlité.

moldvaiak haza küldött szerzdését

idben, volt,

korona

midn

Radullal

is

s

a

áthozata^). Végczélja

hihetünk Mátyás nyilatkozatának,

lia lett

a

s

kezébe adta a követnek

által visszakövetelt,

a lengyel

által,

most a viszályt Konstantin Azon szerzó'dési okmányt, melyet

voltak ügyei,

az egyezkedéseknek,

De

elárultak.

körülmények közt fenyegetve Magyarország

két oláh vajdával

követével

s

volna,

melynek megszerzése oly

a lengyel királynak az oroszokkal háborúja

könnynek

látszott

^).

Báthory július 5-én visszatért Fehérvárra, hova nem sokkal ezután Magyarországból aggasztó hirek érkeztek. A nádor készüldik, Tokajnál táborba szállott oly czéllal,

hogy ellene menjen. is rögtön készületekre gondolt, hogy a lehet támadást visszanyomhassa. Seregeit Tordára parancsolá táborba, követet küld Moldva- és Oláhországba,

hogy csapatokat küldjenek, megyéktl, székektl s a szász egyetembl pénzt és kocsikat kér ez utóbbiaktól pár

—

^)

Kiadta Kazinczy ugyanott 282

vel Pozsonyba kiköltözött, 2)

Weiss naplójában

s

1 1

apácza

— 283.

1.

lett nejével

van nyomtatva 4

Kornis neje gyermekeiegyütt.

helyett. Hibásan,

váriból tudjuk, mert a fejedelem jul. 2-án jött Kolozsvárra

Mikó

^)

Weiss naplója 215.

•*)

Brüsseli

is

hasonlót beszél.

s

mint Seges-

innen 5 -én távozott.

1.

Okmánytár IV.

4(>.

1.

Mátyás levele Albert föherczeghez,

—

—

96

ezer forintot (zálogul Fogaras földét és

200

De

kocsit.

vagy ékszereket

oláhok késlekedtek

az

10,000 forintot és 32 kocsit ajánlottak^). lön

hagyva a veszély perczében

a

s

ajánlott)

szászok

Tehát cserben

— ingerültsége határtalan

fojtania, mert a magyarországi események naponként aggasztóbb szinben mutatkoztak. Az augustus 1-ére Kassára hirdetett gylés 4-én a nádor ösztönzésére elhatározá Báthory megtámadását. S valóban a hadak gyülekeztek csodásnál csodásabb feliratú zászvolt, de ezúttal el kellé

„Super aspidem

lókkal.

culcabis leonem et

et

ambulabis

basiliscum

draconem"

(t.

i.

et

con-

az ország és Báthory

—

„Deus in coelo et caesar in terra" „non habemus regem nisi caesarem" „({vlí non nobiscum, contra czimerét).

nos est"

— „post

—

nubila Phoebus"

stb.

^).

Mieltt a háború valóban kiütött volna, már tényleg kitörtek az ellenségeskedések.

A hajdúk,

Báthory hadának,

ezen leghivebb harczosai, megkezdették rablásaikat, több

más renden levket legyilkohak s portyázásaikkal oly rémUlésbe ejtették a vidéket, hogy az emberek „Kassában minden fell igen költöznek, futnak."^) „Amaz furat

s

útfélen vetett

borsó módjára kezd dolgunk lenni"

^),

pa-

naszkodáiuik a hajdúktól háborgatott újváriak.

ágyság

békétlensége

—

csak

nevelte

a

S a jobb„Oly idbe

bajt.

—

Dezsfi Mágocsynak a parasztság is szintén oly ellenségünk mint a hajdúk."^) E mozgalmakat hasznára akarván fordítni Báthory, nem akarta a kibé-

jutottunk

irá

s augustus 11-én oly czéllal, hogy a hadat Magyarország ellen vezesse, Kolozsvárra érkezett. Ez alatt Imrefi, a ;iélkül hogy üdvözölte volna, néhány fúrral

külést,

t)

Weiss naplója 267.

1.

2)

Sepsei Laczkó 126.

1.

3)

Erd. Tört. Tára II. 180. Sepsei Laczkó 126.

^)

L. egész terjedelmében az Okmánytárban.

^)

L. ugyanott.

1.

— Kassára

—

97

szaladt, liogy a nádorral ottan értekezzek

^).

Erezte

mely Erdélyt nagyon válságos helys legottan megkezdte az alkudozásoVele voltak Sennyei Miklós, Prépostváry Zsigmond

a szakítás fontosságát, zetbe hozhatta volna, kat.

tanácsurak, Fráter István, titkár, Boldvai Gergely, bihar-

megyei alispán,

Korlatvics

és

Az

(hihetleg várnagy).

mert csak

mely augustus 15-én kassai

egyezkedést

pontokra,

módon

ily

„váradi

szolga"

erdélyiek túllépték meghatalmaz-

tatásuk körét, mely a lázadók tételül,

György

lehetett

jött létre. eró'siték

kiadatását

s

elsó'

fel-

megkötni a békét,

Mindenek

meg

tette

fölött az

ezután

1608-iki

azon

áttértek

melyek már a daróczi szembenlétel tárgyait

tették.

Elsó'

a

észrevétel

azon

egyezkedés

kassai

pontját

mely elrendelé, „hogy az erdélyi fejedelem ö felMagyarország és királyunk ó' felsége mellett lészen minden erejével és tehetségével, kivévén az törököt; ez clausula sem királyunk ó' felségének sem az magyar nem-

illette,

sége,

zetnek bizonyos okokért

hogy kihagyattassék

nem

tetszett és kívántatott volna,

de mig a török okot nem ád

;

reá,

nem hagy-

addig az közöttük való kötelesség miatt ki hatják."

Nem

delmes javai

voltak

ecsedi uradalommal.

nére^)

ki

hajdúk miatt. Báthorynak terjeMagyarországon, kapcsolatban az

kis baj volt a

E

birtokok tényleg, de törvény

voltak véve

a

magyarországi hatóság

elle-

alól s

menni Magokra a birtokokra nézve is nem kis zavar m-alkodott. Most Nánás a dorogi határral, Pércs, Hatház,

lakosai Erdélybe kényszerültek

igazság kiszolgál-

tatásra.

Smia, Víd, Varjas és Szoboszló

1)

Weiss naplója 216.

2)

Pl. az

1.

1608-iki országgylés Ecsedre nézve

tuitus labort. Corp. Juris Post. Coron. Szilágyi, Báthory Gábor.

Ecsedhez Bá-

átadattak

1608.

art.

is

15.

elrendelé a gra§.

32. 7

—

—

98

módon, liogy sem

tliorynak, de oly

ö,

sem utódai Sza-

ne formálhassanak. Ezekért a fejedelem Tokajhoz átengedi Rakamaznak, Tedejnek felét, Szent-MiAz ecsedi uradalom tartozik a hályt a bödi portióval.

bolcslioz jogot

nádor vagy kassai kapitány parancsára a megyékkel

A

ülni.

hajdúk

szabolcsi

füstjökön legyen

ellen a

fel-

törvény elször saját

aztán a fellebbezés Szabolcs megyére

s

történjék.

Azon bajduk, kik gyilkosságot kÖA^ettek

Két pont

a

e

mostani

fölkelésben

rablást és

bnhdjenek.

el,

kállai

és

nádudvari járás

dézsmáiról

intézkedik.

A

kunokat

és

mint a sérelmi pontokból

jászokat,

Nagy András Bajomlioz szolgáltatta. Mind ezek mind azon jobbágyok, kiket egyes furaktól és nemesektl irt Nagy András és Németi Gergely „erszakkal értesülünk,

s

tartanak", szabadon bocsáttassanak.

Ne

veressen Báthory másforma

pénzt, mint eldjei.

A

kereskedés Erdély és Magyarország közt szabados. „Az mi Moldvát illeti, megtaláltatik innen az mi kegyelmes urunk királyunk és Magyarország részérl az az

ország az confoederatio

onnét ide séges

st

;

jóért

legyen

és

Az Ferencz

1)

az

mind

innét

is

oda,

mind

s

az erdélyi fejedelem az közön-

hazánknak

utolsó és a

(lO-ik pont)

Rákóczy

—

megmaradásáért

segítséggel

a Loránfy Mihály,

Daróczi

Bocskay Görgényt és Vécset a legközelebbi országgylésen ^). A fiak jószágairól szólott.

kitl a fejedelem

— láttassék E

azért

által

promoveálja ezt a dolgot."

Miklós ügye elvette

felsége

és

követek békével

fell;

Erdélyen

bocsáttassanak

el

két helyet Bocskay István hagyományozta Miklósnak.

relmi pontok (kiadta Kazinczy Gábor Mon. Script. VII. 180.

Görgény yára helyett György várát

emiitik.

1.)

A

sé-

hibából

— hííjduk

ezután

nyomja

el.

E

czikkbe

történend

lázadását

a két

közösen

fél

pontokat a király, a fejedelem és a rendek

ersítsék

hittel

—

99

meg

mindkét részrl igtassák törvény-

s

^).

Imrefi a

békeokmány nyal augustus 23-kán KolozsBár mennyire mutogatta is a kiegyezés

várra érkezett.

szükségességét,

errl nem

a fejedelmet

gyzhette meg.

Boszus volt, hogy a lázadók megint kisiklottak közöl, s jól sejté, hogy a veszélynek nincs vége. neheztelését

titkolta

els tanácsura

kezei

Nem

ellen, s hivei csak öt

nap múlva békéltethették össze vele^). Az erdélyi tanácsurak, megyék, városok, székek, a részek september 6-án fogadták

el

a kiegyezést

s

esküdtek

meg

rája,

a következ

országgylésen pedig, september 29-én, Medgyesen törvényczikkbe igtatták^). A fejedelem pedig Pécsy Simont és Erdélyi Jánost Bécsbe küldé, hogy ott e béke ratificatióját kieszközöljék.

Ez

alatt

augustus 25-én megérkezett Kolozsvárra a

moldvai segítség azon mentséggel késedelméért, hogy szívesen jöttek

volna,

de a havasalföldiek

k

nem akarták

nemsokára az oláhországiak is 3000-en Prásmára s mindkét csapat vissza ln bocsátva. A tábor, miután a fejedelem september 2-án egy kémet Megjöttek

elbocsátni.

felakasztatott*), a szamosfalvi 1)

országon

térrl a megyékbe osztatott

Megjelent Erdélyország Tört. Tára II. 175

nem

igtatták törvényczikkbe.

— 188.

1.

Magyar-

Mátyás panaszkodik, hogy Bá-

thory e pontokon változtatott. Hatvani IV. 49. '^j

Segesváry Bálint naplója 175. Weiss 216.

^)

Országgylési

articnlusok,

Miké

Sándor

ur

gyjteményében.

Kövárynál IV. 198. 4)

Kendy

Ki

volt ez a felakasztott

Istvánt

mondja

országban mulatott. hibás.

—

de ez

zendl? nem tudom. Segesváry Bálint nem volt, mert ez idétt Lengyel-

Bizonyosan a Kénosi

Bizonynyal Kendy István

kémjét

által

használt

másolat

volt

Hisz ennek

irja Segesváry.

emissariusai jártak Erdélyben ez idétt. 17*

—

hogy szükség

szét (september 3-án),

nek.

S valóban

uj

—

100

esetére kéznél legye-

zivatar készült.

Lengyelországban két fúr,

Starniczky

niczky egy megölt kutyán összeveszett.

Oppol-

és

Hadat kezdtek

egymás ellen, s az els 18 száz hajdút fogadott zsoldjába. Ezek Kovács Péter és Albert, Polai Pál és Prémes Gáspár vezérlete alatt elindultak, de mieltt oda értek volna, a kutyagyilkos megölte Starniczkyt. Ekkép az igért zsoldtól

elestek,

és pusztitni

magoknak kárpótlást szerzendk, rabolni kezdtek. Mágocsy sietett e dologról értesíteni

de

Forgách Zsigmondot s ez tüstént megtette a kell intézkedéseket. „Meghozák énnekem irá neki Hertnek augustus 31-én a kegyelmed levelét, melyben az hajdúk feltámadása fell ir kegyelmed, kegyelmednek megszol-

—

—

gálom, hogy értésemre adta kegyelmed, az hajdúk dolgát.

Megírtam én is az vármegyékre hogy minden vármegyében personaliter készen legyenek, hogy ha ugyan kívántatik az hajdúknak ellenek állhassunk. Magam is pedig mindjárást

múlatás

nélkül

l^emegyek Kassára, és

napot egyet tévén, minden

ermmel

és

igyekezetemmel

azon leszek, hogy kegyelmetekkel együt hazánknak gálván, azt

mind

az hajdúság

s

éjeit

mind penig egyéb

ség ellen megoltalmazhassuk és ellenek állhassunk.

szolellen-

Kérem

ha mi hirei lesznek kegyelmednek, azokat is adja kegyelmed hova hamarabb értésünkre, hogy értvén az hajdúknak ellenek való igyekezeteket, kegyelmetekkel együtt az mint mondám inkább ellenek tudjunk állani."^) Megtörtént a fegyveres összecsapás is. Dóczy András és Lónyay András azt hitték, hogy az erdélyi fejedelem emberei s szétverték ket^). E véleményt nagy mértékben penig kegyelmedet hogy ennek utánna

^)

Eredetirl, mely

2)

Böjti

nál IV. 48.

t.

Miké Sándor ur

Engel Monumenta 271. V.

ö.

is

tulajdona.

Mátyás levelével Hatvani-

—

—

101

elmozclitották a lengyelországi liatlak készületei.

A

szám-

zött Kendy nem kevesebbre törekedett, minthogy magának az ei'délyi fejedelemséget megszerezze. A lengyeleket már maga Kendy nyerte meg törekvésének, liol nem megvetend kozákcsapatokat gyjtött s reménye volt, hogy a nádor által részére megnyert Mátyás birtokaiban is

tehet toborzásokat.

Kornis Zsigmondot tosan számított csét,

s

A és

moldvai

a Csercsel Péter

leveleket megégették e

vajdákhoz

Sarmaságit küldte, Radulra biz-

Konstantin helyett, ha vonakodnék, Mirfiát

szemelte

hoz kémeket küldött levelekkel

Báthory

és oláhországi

ki.

— de

Erdélybe a furakezek elfogattak

s

a

^).

mozgalmak

hirére september elejérl portai

követéhez, Petki Jánoshoz postát küldött

— kétségtelenül

a történtek felli jelentéssel. Azután Fehérvárra ment, hol

a

Kendy mozgalmairól nemsokára

biztosabb

adatokhoz

Ennek egyik ágense, Sarmasági Zsigmond, Lengyelországból november els felében Fehérvárra érkezett, felfedezé a fejedelemnek Kendy titkait, hogy nevezetes sere-

jutott.

get

gyjtött

mikor

,

elkedvetlenité

béke

s

Erdélybe beütni készül oly pillanatban,

Báthory,

nem

Mátyás

is

Valóban még jobban

sejtené.

eltaszító hidegsége,

ratificálása végett

melylyel a kassai

Bécsbe küldött követeit fogadta

s

tanácsosai kislelküsége, melylyel a ratificálást meggátolák.

A

követeket Mátyás october 29-én fogadta. Ezek a király

elmondák a béke ratificatiójának szükségességét. eddig nem volt „Eddig monda Pécsy a többi közt Erdély és Magyarország közt békére szkség. Az egy nemzet szövetség nélkül is egy volt, összefzve testvéri és keresztyéni szeretettel. Most már az idkhöz képest nem mindenben egyenl a két ország, azonban vissza akarnak térni a szeretetnek és egyetértésnek útjára, melyeltt

-

1)

—

—

Böjti idézett helyett.

Wciss 216.

I.

— letértek." Ez dknek, melyben,

volt alapgondolata

ró'l

sett

szavakkal

s

De

terjedelmes

besze-

mintlia tartottak volna valamitl, kere-

feltn aggodalommal

—a

tyásnak hízelegve

urak

—

102

emelték ki

— Má-

béke, az egyetértés szükségét.

kormány és kétségtelenül a magyarországi már itt kezdetét vette. A kassai béke nem

a bécsi

factiója

Pár nap múlva a király bucsu látogatáson fogadta a követeket, s itt a bucsu beszéden sajnálkozva ratificáltatott.

emelé ki Pécsy, bogy a titkos tanács feleletébl értesült

meg

azon két okról, melyek miatt a király nem ersiti

Az els egy pár könnyen

a békét.

kiigazitbató Írásbeli

ugy mint ez a Mátyás nem ersiti még.

hiba. Pontosabb a második, a török frigy

pontokba

kassai

De, ha csak

iktattatott^).

fensége a fejedelem

:

nem

a rendek bele

s

egyeznek, k, a követek, ettl egy hajszálnyira sem távoz-

hatnak

„A

el.

nem mellzhet

török frigy

— mondák — Hosszú

mert hatalmokkal az ország határát fenyegetik.

id

óta számtalan

kötés,

fensége és felséged eldjei-

s

nek s seinek esküje biztositá azt. Ok a rendek és fejedelmök megegyezése nélkül meg sem is változtathatják."''') Ily módon minden eredmény nélkül elbocsáták a követeket. Mi volt az oka, hogy Mátyás, nem sokkal a béke 1)

Lásd fennebb a 79.

2)

Mind

két beszéd

Kemény

egylet birtokában, gróf

Számomra

II. kötet.

ezeket,

Szabó Károly ur másoltatta igazította

,

1.

megvan egykorú kéziratban az

(s

múzeum-

erdélyi

József Erdély történeti eredeti levelében,

sok

más igen érdekes adatokkal

részben másolta)

tájékoztató jegyzeteivel lattá el

dolgozatomat sok fontos uj adatokkal

,

s

le,

mely szivessége

által

ezen

azt

irja,

— Mátyás

gyarapította.

együtt,

a másolatokat ki-

hogy a kassai szerzdésen „an unterschidlichen Orten nicht alléin an den Hauptwörtern, sondern auch an der Substanz gar

Punkten ganz und gar ausgelassen vájjon

hogyan mondhatták volna

Mátyásnak, s

k

azt

hogy

nem

ö akar

tehetik

?

,

ily

egy pontot

andere esetben (a

török

vil verándert,

aber

ctliche

neue hinzugesezt"

:

Pécsy ék épen magának frigyet)

megváltoztatni,

— megkötése után

munkáját

—

103

nádorának, teljhatalmú biztosának

saját

tényben a nádornak

elvetette? Volt-e ezen

s

a

magyarországi uraknak befolyása? vagy csak tisztán a bécsi államtanács müve volt az? Ezen utóbbi eset alig

Mátyás

hihet.

ugy készen

„nagy számból diadalmas ténye

által

is

ez idétt

mint Báthory,

dönt

Bármely

ügyekre.

még

a nádor,

a háborúra,

tartani a seregtl,

állanitanácsosok

magyarországi

a

fennhangon készüldött A^olt

magyar

a

alatt

birtak

befolyással

s

is

aligha

oka volt

melyrl kérkedve monda Pécsy, hogy

álló,

fegyelmezett

hadvezérek

alatt

kitn

s

kapitányok

és

Azonban Mátyás ezen

áll."

keze szabadon maradt.

bármiként a dolog, Báthoiy meg volt gyzdve, hogy Kendy mozgalmai s követei hideg fogadtatása

De

álljon

Ugy

közt összefüggés létezik. tennie s e czélból s

hitte,

hogy gyorsan

sergeit, a

összeparancsolta

kell

hajdúságot

ekkép felkészülve, a szászok közé küldi téli szállásra. már ekkor készen volt trónusát egy merész

—

Tervével

csapással biztositni. Petkinek \dsszatérése a portáról határo-

zatán mitsem változtatott, habár az egy csausz kíséretében a szultán

intéseit

hozta magával,

hogy katonái

zsarolá-

sait szüntesse meg, az országot pedig kimélje. A csausz némely furakhoz is hozott leveleket de azokat senki sem fogadta el. Vagy nem volt komoly a feddés s a porta haragja, vagy Báthorynak a szultán megengesztelésére biztos reménye volt, vagy ha elárultatott hogy kicsoda elárulója, azzal tisztában volt mert lehetetlen, hogy ha feszült viszonya van a törökkel, elhatározását késbbre

—

,

—

ne halasztotta volna.

Sarmasági vetei

leleplezései,

fogadtatása

kell tartania.

Az

Bécsben

Kendy

elfogott

tisztán

mutatták, hogy mitl

levelei s

kö-

a confoederatio, mely Magyarországot

az örökös tartományokat

a két Oláh vajdaságot

már

volt

összefzte,

még

mely Erdélyt

felölelend,

legelébb

s s

is

—

—

104

A

Kenclyt fogta volna helyette trónra emelni. kivitelig

meg

volt érve,

terv

már a

a nádor, a két oláh vajda és a

s

zendül urakkal bevégzett oka tartani, hogy a történtek

lengyel király összeköttetése a

tény

Vájjon nincs-e

volt.

után a támadást megkisérlendik, vájjon bevárja-e ö ezt? Vájjon gyors

nem

merész fellépés

elhatározás,

által

nem

le-

megelzni, hanem gyökerében is elTrónja csak akkor fog szilárdul állani, ha a két oláh vajda vazaljává lesz s ha ezekben bizhatik.

hetne-e

csak

fojtani a veszélyt?

A

porta

nem mindig

képes megvédeni kegyeltjét

—

ott

van Székely Mózes példája, s a német mindig kész cserott van az ez idétt már lánben hagyni szövetségesét czokra vert Báthory Zsigmond. Az önfenntartás háboriiját

—

saját

országán kivül akarta folytatni. Elzni Radult, meg-

mozgalomba bonyolitni a lengyelt, ne nyújthasson, s mind ezt gyorsan,

alázni Konstantint, oly

hogy azoknak

segélyt

halasztás nélkül

—

De mig

—

ez volt terve.

ö országán kivül messzeható tervek után jár

számithat-e

országára?

egész

föltétlenül

Nem. Még

mint apród sokat hallhatott Bocskay udvarában egyes erdélyi uraktól, kik tanúi,

részesei voltak az

eljárásában, és

Mihály vajdának s az alkotmány felfüggesz-

hanem

a király- földet tekintvén

Erdély fejedelmei részesek

Básta

tésében.

Nem

események-

Hivei voltak Rudolfnak

nek, a szászok cselszövénye-öl.

ellen, szövetségesei

Erdélyt,

hazájuknak, mindig azon voltak, hogy ezt az imperium-

A

három nemzetrl szóló alkotmányczikk elttök nem összefz láncz volt a más két nemzettel, hanem t azoktól elválasztó törvény. Csak mal hozzák

összeköttetésbe.

külön érdekeik voltak, a közöst csak kényszerítve ismer-

—

Huségöket szineltnek festék a fejedelem eltt, kiket csak az er és hatalom tesz alázatosokká, mikor Pénzaztán nem késnek fitogtatni a ragaszkodás jeleit. ték

el.

táruk ilyenkor nyiltva

állt

:

máskor

soha. Ilyeneknek tartá

—

hogy politikai és stratéérdekek egyaránt tanácsolják, hogy uralmát a fundus

Báthory a szászokat; giai

—

105

s

ugy

liivé,

Vállalata sokkal kényesebb termé-

regiuson megersítse.

szet, hogysem háta mögött titkosnak és oly szívósnak megsziv élhetne. Ha hadjárata Havasalföldén

hitt ellenséget

balul üt ki,

a szászok

a magyaroktól,

utat

segélyt

szerezhetne,

könnyen elzárhatják mögötte az székelyektl és hajdúktól, kiktl

vagy a kiknél oltalmat remélhetne.

Leverni hát a natiot, hatalmába keritni állítani az tette

helyre-

földjét,

ország kormányzatában az egységet, ezt tekin-

els feladatának. De Tacitus és Svetonius

ez csak

nem

erszak

elérhet.

által volt

szigorúan Néró-

Ítéltek oly

mint a szász évkönyvirók Báthory felett. Nem a gylölet, hanem a düh hangján szóllanak. Kifejezéseik

ról,

nem metszk

,

hanem harapok.

Nincs oly ocsmány

szó,

mit elhallgatnának, nincs oly lealázó kifejezés, mit el ne mondanának. Egész epéjöket kiöntötték rá szobájukban, Íróasztaluk mellett.

valóban zsarnoki

A

volt,

tény, melyre Báthory vállalkozott,

mert

nem

állott

hatalmában Erdély

alkotmányát, karddal kezében, megváltoztatni. ságot követett

kérdés

felett

Jogtalan-

mert a szász kiváltság szentsége minden De ha ezt elismerjük is, soha sem állott. el,

fogunk ócsárlói túlzásába

esni.

Hihetetlennek tartjuk Krauss

azon szavait, hogy két els évi bölcs

és jó

uralkodása

sem Bojtinak, mer szinlés lett volna. sem Mikónak, hogy a Kendy-féle mozgalom csak ürügy lett volna, mikor annak létezését és czélzatait e kor egyik

Nem

szász

államféríia,

hisszük

el

Weiss, kétségenkivülivé

Kendy-féle mozgalom, Szeben elfoglalása

és

teszi.

St

Radul

elüze-

a

tése közt igen világos és határozott összeköttetést látunk.

Oly válságos idkben, oly elzmények után, midn maga is él tanuja, hogy egyik eldje fogoly lyá lett, egy más meggyilkoltatott, egy más a csatatéren esett el, egy más megmérgeztetett, s mind a négy egy és ugyanazon politi-

— kának

már

midn

áldozatává,

lett

az

fejére is felemelte

elhatározását oly jellemnél találni.

és elhatározott

Magas

lelki

látta,

liogy

mint

,

,

ezen politika

megsztte

pallosát,

hálóját,

indokoltnak fogjuk

er

Mert benne az

merész

—

106

erszakkal párosult. Szilárd, az eszközökben nem válogató.

s

tehetsége,

belátása

tiszta

volt,

de teljesen

hiányzott az önmérséklet, mely féken tudta volna tartani.

Tudott

színlelni,

de csak olyankor,

ben

midn

eset-

ezt lehetetlenné tette.

Most

most titokban

színlelnie kellett,

szítenie mindent.

zataiba avatott,

csak egy,

Mély

kivel

sztte

azt

titok burkolt

elké-

a ki azt

s

mindent a végre-

Meglepett mindenkit, nem-

hajtásra megérkezett perczig.

csak azokat, kik ellen az államcsínt intézte, kikkel azt végrehajtá.

kellett

közül senkisem volt czél-

Allamféríiai

végrehajtani segített.

is,

valamely meg-

Forrongó vére más

fontolt terv kivitelérl volt szó.

Máskor feltn

hanem azokat

lett

volna akkora

sereg öszpontositása, most, fenyegetett állapotában, min-

denki természetesnek senki szivében. volt téve,

Még gyanú sem

találja.

Most

is,

midn

támadt

minden intézkedés meg-

senki sem sejtett semmit,

maga Bethlen

sem,

udvari kapitánya, második tanácsosa, bizalmas embere és segéde az összeesküvés elnyomásában,

még akkor

sem,

midn

néhány nappal a végrehajtás eltt saját váraiban, Déván és Hunyadon egy hétig vendégelte a fejedelmet. Ekkor már csak a végrehajtás hiányzott. „A fejedelemnek Írja Mikó ^) nagy és rettenetes dolgokra kellé gondolkozásit éjjeli-nappali sok fáradságos munkákkal

—

1)

Mikó

Fer. 188.

Consignatiójában, mely jött

tum

A

napló könyvével, irja ,

Trauschenfels-féle Chroniconban Weiss Brevis

nem zavarandó :

Fit autem

össze a

Fuudgruban Ill-ban

hogy még a legelöbbkelö vezérek sem tndták.

Kemény

névtelenje

intették volna.

tudni

akarják

,

tam

expeditionis consilium

Mások

,

ki-

occul-

Krauss

és

hogy a népet magyar urak elre

—

—

107

venni, mert Inirefi János, ki director és pniesiclens consilio

totum

et

immáron

vala, a fejedelmet ilyen

liogy

Erdélyben magát igen meg-

fac

lánkságra inditá:

itt

nya-

abban derekas praesidiumát tartsa, hagyja, onnét Havasalföldébe, moldvai vajdaságra és, lia Isten élteti, onnan a lengyelkirályságra is igyekezzék." Maga a lengyel királyság sem látszott elérhetetlen chimerának s annyival kívánatosabbnak látszott, mert remélte, hogy az osztrák-magyar államszövetség ellenében egy hatalmas más szövetséget hozhat létre. Ugyanis III. Zsigmond király nem rég fejezte be háborúját a svédekkel, a nélkül, hogy a béke a Wasa ház két ága közt ersítse, Szebent a szászoktól elvegye,

csak enyhítette volna

a régi

is

g^y^ílöletet.

Másfelöl az

oroszokkal elegyedett Zsigmond épen háborúba. Igaz, hogy

Oroszországban belvillongás dúlt

nem be.

róla

rég tört ki

s

—

de

a.

küzdelem csak

ennek megaláztatása nem következett

Oly titokban, hogy egyetlen hazai .forrásnak tudomása s mi is egy diplomatikai okmányból

sülünk

Moszkauba, kik

róla, küldött követeket

lyes hadfolytatást sürgessék

s

itt

sincs érte-

az eré-

elmondják, hogy a lengyel

egyik oláh vajdától sem várhat segélyt, niert ezek önma-

gokkal vannak elfoglalva,

töröktl

is

hogy az oroszok tle

s

rövid nap alatt segélyt várhatnak

és a

^).

Az elszállásolt hadseregnek ki volt adva a rendelet, hogy teljesen hadkészen legyen s a második felhívásra elinduljon. Ez alatt a Moldvába s Havasalföldre vezet utakat járhatlanokká

beparancsolt hajdúk

tétette. s

^)

ment

s

A

deczember 10-én Keresz-

hadának száma 20,000 Szebenbe deczember 17-én országgylés a mit sem gyanitó szebeni tanács a teeii-

tyénszigetre érkezett.

emberre ment.

Magyarországból ujabban

végbeliek inmiár megérkeztek.

fejedelem most hozzájok

volt hirdetve, s

A

Jól felszerelt

Hatvani Mouumenta lY. 49. Mátyás

levele.

—

—

108

dök felett Báthory közeledtének liirére tanácskozni kezdett. Némelyek ellenzettek a bebocsátást, de a többség rettegett

A

az ellenállás következményeitl és megliivták.

—

nép

—

kikiáltók által Ion mely a tengerhad láttára megrémült megnyugtatva. Deczember 11-én tartá fényes bevonulását.

Hadának el,

maga

ket

vele levó' csapata

külvárosban szállás oltatott

a

csak kevesed magával ment be a várba,

mint társzekerei fedezetét

is

a megrémült szászok a kaput

fel

eló're

s

eze-

Midn

bocsátá be.

akarták vonni, „ne vond

— mondák — még hátra van a fejedelem." „Másnap reggel — Sepsei Laczkó — a hadak, trombita szó után Írja

el-

készülvén, fblülének; a fejedelem ötvened magával a vá-

rosban a szerént. Megindula a fejedelem a városból, hogy kijöjjön.

Midn

a

kapuba

jut,

a bóthajtás alatt megálla

hogy

az ötvened "magával, és igen dicséri a polgároknak,

igen

szép

és

ers alkotmány

Midn

volna.

a kapuban

mulatna a fejedelem, a kész hadak a parancsolat gezés szerint oda nyargalának, a kaput

megvevék

és véés

min-

den hadak a városban beszállának." ^) S itt a felvonó hidon nézve serege bevonulását gúnynyal monda: „ezt soha sem hittük volna!" Báthory nagyobb ellentállásra számított

„A

s

ezért

ki oda vitte,

a

fehérvári

farkas -ágyút

elhozatta.

is

Szalay Farkas vala neve az embernek.

És egy mesét költenek róla: hogy Szebenbe két farkas ment vala be, t. i. Szalay Farkas és a farkas-ágyu." ^) Az els három nap misem történt, mi a polgárok nyugalmát legkevésbbé is zavarta volna. A katonaságnyugton maradt

s

a fejedelem szokása szerént barátságos

Harmadnapra magához parancsolta a tanácsot s a követelte. Át kellé adni. Most már

volt.

várkapuk kulcsait

*)

Sepsei Laczkó 127. V.

ö.

Krauss Foutes

idézett muukáival. '^)

Nagy Szabó Memorialéja 103.

rer.

Austr.

7.

1.

s

Weiss

— valóban

el

—

109

foglalva a vár

ló'n

s

a kapukat és bástyákat

rzésére bizta a fejedelem, kinek a vár

saját darabontjai

minden

kulcsaival a gyalog kapitány

este beszámolt,

A

már-már megnyugodott kedélyeket újra kétségbeesés fogta el s a szebeniek remegve néztek a közelg országgylés elébe. Ez a kitzött napon, deczember 17-én megnyílt. A fejedelem itt eladta a rendeknek mindazt, mi Kendy igyekezeteirl tudomására jutott.

ember Radullal

Eladta, liogy

e

gonosz

a szebeni tanácscsal ellene összeesküdött,

s

hogy ez utóbbi Kendynek, ha beüt, 30,000 frtot igért ^). Azután tanúit állította el, kiknek relatiójából értesülést szerzett,

ban

—

A

voltak".

is

még a tanácsfolyamáról nem birunk

„mert neki titkos ragaszkodói

Nem

tanácskozás

mennyiben igaz az, hogy az országgylés terrorizálva lett s a végzés nagy részben Imrefi munkája volna. Annyi igaz, hogy a fejerészleteket.

tudjuk kimutatni,

delem sokkal szigorúbban akart

gylés szándéka módosítására

eljárni,

A

birta.

de az ország-

felségárulás

kimondandó — tehát vagyon-

volt Szebenre

bne

és f-vesztés.

Báthory 147 személyt akart büntetni a többiért is; a rendek kérelmére s ellenvetésére hogy erre nincs elegend ,

ok,

a városra

összeget

100,000

leengedte

is

rögtön fizettessék ki

bírságot

frt.

52,000 frtra oly

^).

Az országgylés négy napig ben ügyével foglalkozott. Weiss Fuudgruben

^)

Deczember 16-án

gylésen.

De még ez feltétellel, hogy

vetett.

tartott s kiválókig Sze-

„Megértettk, kegyelmes urunk,

248.

1.

;

maga

is

jelen

volt

estve Vajda János házánál

a

az

ország-

fejedelem és

Haman" vallaták t s nem akarák nem volna. Egy névtelen napló irója, mondja, hogy Báthorynak még a szebeni

Imrefi „gentis nostrae iufestissimus elhinni,

hogy

e

dologról tudomása

Kemény Fundgruben tanácsban 2j

is

volt

I.

230.

1.

néhány hive.

Weiss Fundgruben 248

telenje és Seivert

és

Chron. 240.

Szeben története 78, 79.

1.

1.

Krauss,

Kemény név-

—

—

110

fejedelmünk, a felséged közünkbe küldött propositiój'ából,

minem

okok kénszeritették légyen felségedet ez mostani felülésre, és arra, hogy minekeltte országból kimene,

magának

annakelötte

országnak bátorságos állapot-

és az

jáért a Szeben állapotja felöl,

eltte való változásokban

mekliez

az

és

példát

mint

,

vévén felséged az légyen a fejedel-

viselte

magát, kiváltképen pedig

orszííglioz

bi-

zonyos személyeknek relatiójokból mostani szándékokat értvén, különben gondolkodnék, és

magának

is

successorinak

Mely felséged reánk való kegyelmes gondviselését, költségét és fáradságát mint kegyelmes urunknak alázatosan meg igyekezünk szolgálni, elhivén bizonyosan hogy felségednek minden tartása fáradsága lakóhelyül választaná.

,

,

és költsége teljességgel csak

szegény megromlott hazánk-

—

nak épületére és bátorságos megmaradására tendál. A mi azért a szebeniek állapotját illeti, látjuk és visszük eszünkbe a felséged propositiójának rendibl, hogy felséged az elbbi sok rendbeli cselekedetekrl, melyek, tenipore

dolgokra

st

és

az

ország

elegend bizonyságokkal élnkbe

volna, melyeket felséged terjesztett,

ellen

meg nem emlékeznék, hogy ha azokat tendáló igyekezetekkel nem újították

ellen cselekedtek,

hasonló

fejedelmek

az

necessitatis

a ki legnagyobb, a szebeni atyánkfiai ma-

magok is nem tagadták elttünk, hogy tanácsokban mostan is nem agitálhatott volna, ha felségedet bebocsássák-e a városba; íivagy nem? Mely gokat akarván menteni,

dolgokért értettük

a

felséged

haragját és oly szándékját,

vény

szerint

megbüntetni

séggel kiküldeni

ket;

méltán ellenek felgerjedt

hogy némelyeket közülök

és azonlmáil a városból

mindazáltal,

hogy

tör-

teljes-

felséged elsb-

annakutánna pedig a fejedelmi kegyelmességet, virtutem satis laiidatam et qua sola homines ad Deum proprius accedere dicuntur, meggondolván, egész országul való alázatos könyörgésünkre a bün-

ben az

Istent tekintvén,

— tetésre

—

111

szándékát kegyelmesen mitig-álta

eltökéllett

ségednek mint kegyelmes fejedelmünknek alázatosan

meg igyekezünk

Hogy

szolgálni.

idnek

(kitol Isten

fel-

,

életünkben

azért ennek-

mind pediglen

utána mind a felséged személyének, cessorinak bátorságos lakóhelyek,

teljes

annakfelette

suc-

akármely

változásában nekünk

oltalmazzon)

is

országul refugiumunk lekéssen és ne kellessék vagy török köziben, mint ennekelotte való üdökben,

vagy egyéb idegen

nemzetség köziben feleségestl, gyermekestl, keserves bujdosásra jutnunk egész országul

successorinak

,

;

az

helynek állapotjához képest

hogy ezután felségednek

lakó-helye

Szeben legyen,

és

tetszett

a felséged

ugy hogy

az

Magyarország részeiben a felséged, birodalmában lev minden uraknak vármegyéknek és fembereknek, azonképen a székely atyánkfiainak házok és szállások itt ben. Mely dologban látván magok is az felsége ellen való fogyatkozásokat, cedálták, könyörögvén felségednek alázatosan, mint kegyelmes urunknak, hogy felséged kegyelmesen megelégedvén azzal, az mi a városhoz való jószág volt, mely fundus regiusnak neveztetik, annak részek lefelette ex bonis septem Judicum az mi az hettek volna: ugy mint Zilistik (Szelistye) székkel, NagyEke s Kis-Ekemezvel is a Verestoronyhoz való pertinentiával, ezen kivül azzal, a mi a városban in rationem communitatis akár minem marhák legyenek azok és a mi országban

és

,

,

névvel neveztessenek, személyekben, házokban, marháj okban, jószágokban kegyelmesen tartsa

meg ket, tudniillik nem a com-

azokban, az mi kinek-kinek privátim magáé, munitásé. Végeztük pedig

egyenl

akarattal,

hogy

a

mely

jószágok mostan Szebennnel egyetemben a fiskushoz ap-

azok soha a fiskustól el ne idegenittessenek. Végeztük azt is, hogy ennekutánna a praesidium felségedé plicáltattak

,

legyen a városban, az tornyok, bástyák, armamentáriumok

benne lev löv-szerszámokkal, porral

és

globissal,

min-

—

—

112

dennemu munitiókkal a város kapuinak kulcsával egyetemben felséged kezében legyenek. Végeztük azt is, bogy ,

mind

mind pedig távollétében, a felséged való papjai a templomban szabadoson prae-

jelenlétében,

religiojára

A

dicálhassanak.

atyánkfiainak praedicátori

is

az

ö czeremoniájokat oly móddal és oly órára rendeljék

al-

szász

hogy a magyar praedicátor oknak

ternatim, mint Kassán, is

az ö órájok

el

ne múljék."

Deczember 19-én, tehát még együtt s

már

de

ült,

midn

országgylés

az

határozott, a lakosokkal a fegyvereket

töltéseket a piaczra, a fejedelem szállása elébe hordatták,

mely aztán a hadi nép közt

Más napon

kiosztatott.

a

városháza Ion lefoglalva, a levéltárból pedig a kiváltság-

irományok kihordattak.

levelek

s

lasztott

polgárság fogságba

22-én a tanács és vá-

vettetett, s

a megrémült lakosok

tömegestl hurczolkodtak. Ez nap óta Szebennel ugy bántak, mint ellenségtl elfoglalt várossal. Rablásra nem parancs,

adatott ki

nk

Még

de

a

sereg

a katonák lovaikat helyhezték lalák

el.

féktelenségét

elnézték.

vettettek fogságba, az épületek alsó osztályaiba

is

Mindenfelé

el,

kutatták az

a felsket

magok

kincseket, át-

elrejtett

lyukgatták a falakat, felástak mindent, hol valamit

Legutálatosabb volt, hogy a nerényt

vad

és

féktelenked hadak

s

fog-

nem

sejtettek.

kímélték

a szenvedélyét fékezni

s

a

nem

akaró fejedelem erszak tételeitl mi sem védelmezé a tiszta házi asszonyt,

custas

praecedentis

keseren czélozva a sáska-járás tiája

nem

volt! volt,

nyilván, azaz

'j

:

„En habes

a fölserdült szüzeket. anni!"

—

megelz

„kiki

mond egy

lo-

krónika-iró

^),

év sáska-járására. S valódi

az embereknek,

kinek conscien-

praedálni kezdé szállását, kit lopva, kit

a mit

el

nem

rejthetett a gazda,

Chronicon Tuchsio Lupiiio Oltardiiiuni

I,

k.

238.

a gonosz

1.

—

—

113

meg a nagy embenémelyek megkivánának, és nem kevés prédával rakodának. Mert sok rejtek-helyeket feltalálván, sok ezüst, arany miivel, pénzzel gazdagulának, kik meglátszottak, hogy nem mind szászoké voltának régen hanem ama régi nagy urak, gazdag femberek a sok változásokban hordották volt be nagy részét tntioris conservationis gratia; nálok maradt aztán de ama régi közmondás szerint male lelkiismeret vendég elvonta; melyet

rek közül

is

,

,

:

5

párta' dilabuntur, viszont ug)' költ

hogy minden

lehet,

,

hitszegésnek és árulásnak Visszatorlást gyakoroltak

büntetni.

el

tölök

is."

Gondolni

kincs nevelte a dühét

a hadak hivatva érezték mag-okat a

és elkeseredést s

nknek

feltalált orzott

bálták fékezni magokat.

így

százados s

ezért

sorait'

nem

teljesült a fejedelem

is

b-

megpró-

udvari

papjának, Retteginek, jóslata, ki a bevonulás után egyik

egyház ajtajára Cibina

irá:

te

vidi,

satis

est vidisse,

Facta quae es Sodorna, facta

relinquam

Gommora

—

peri.

—

mondja Mikó ^) igy kezdödék „így lön azért annak a városnak romlása, kit soha semminem ellenség

nem

fel

praedált

;

mert ok minden változásokban ugy

magokat, hogy az ersségben magokat oltalmazAkár német, oláh, mi jött reájok, jó idején ahhoz

viselték ták.

onnan hallgatták csak, az ellenség mint bánt velünk, mint rontottak, pusztítottak, belölünk halmokat hogy raktak. Az országnak közönséges javában soha egyet nem értettek, söt mindenekben ellenkeztek az ország föembereivel, olyankor híztak, a mi romlásunk nekik volt állottak és

hasznokra."

íme Szeben elfoglalásának szes források felhasználásával,

1)

Mikó Ferencz 190.

Szilágyi, Báthory Gábor.

eladva

az ösz-

e tárgyról

megje-

története,

melyek

__ lentek,

azon

s

—

114

gondolkodása szerént.

idó'k

Bizonynyal

egy józan történet-iró sem fogja a vendettát helyeselni, a mi e tényben aljas. sem igyekszik menteni S ha megvalljuk is, hogy Szeben kétszintísége, s kétségtelen összeköttetése Kendyvel, Radullal s ezek bnös tersenki

,

veivel szükségessé tették,

hogy

az oláhok megfenyitésére

indult fejedelem háta mögött mindent biztosságban hagy-

magát azon ellenség ellenében is melyrl hogy a lehet veszély perczében elször fogjól tudá ellene fellépni, nem tagadhatjuk, hogy mindaz, mi az elfoglalás végrehajtása után történt, kárhozatos. De sokszor mondtuk, s fájdalom még többször fogjuk ismételni, hogy Báthory a mérsékletet nem ismerte. Azon naptól fogva, melyen megtudá, hogy épen azok törtek trónjára és élejon

,

s

fedezze

,

,

tére, kiket

legtöbb kegyeivel halmozott, óvatossága bizal-

matlanságba ment

Elvesztette hitét

át.

melyeket biztossága

hetlenebbül haladt tervei kivitelére,

legfbb

annyival kérlel-

s

feltételeinek tekintett.

Szebenbl deczember 26-án

indult ki^).

E

városban

500 emberbl álló biztos rséget hagyott Kákoni István parancsnoksága alatt. A Barczaságnak vette útját. Weiss méltán rettegett, hogy Szeben után Brassó fog következni, s Imreíinek 2500, a fejedelemnek 4500 aranyat adott ^). A Barczaságon öt napig mulatott, elször Feketehalomba

— Brassóban magában

egy napot idzvén Keresztyénfalvára ment. Ezalatt a barczasági pórok az els csapat pedig a bevágott utakat eltisztitották megindult. Most maga a ravasz Hadul is 6000 ember

szállott,

onnan

—

—

,

—

kelepczébe

1)

II.

253. 2)

esett.

Báthory Bethlen Farkas

Fiindgruben

Nössner naplója. 1.

deczember 21-ére

Weiss naplója 219.

melyet Imreíinek fizetett

1.

ki.

teszi,

III.

66.

által

Seivert

csak

nem

Quartalschrift

de hibásan.

Weiss Consiguati ójában 14,000

frtot emlit,

—

—

115

régiben biztositá öt, hogj hadi készületei Lengyelország ellen vannak intézve, s hogy annyival nagyobb titokban maradjon a végezel, még a töröktl sem kért engedélyt

a liadjáratra.

Az

év utolsó

napját

Törcsváron

tölte

s

január l-jén lépett oláh földre.

Az

uj év

els napja egyszersmind kezdete

nagy fontosságú vállalatnak

is.

8*

volt

egy

ÖTÖDIK FEJEZET. Az 1610-ik évnek

leg-elso

és

napjait Bá-

legutolsó

De január 1. és 31-étöl végtelen ür választá el. Akkor csak élvezetre és vigasságra gondolt, lelke nem ismerte sem a gyanút, sem a gylöthory a Barczaságon

tölte.

Akkor örömmel

letet.

tekintett trónra léptére,

országnak nyugalmat, békét, szabadságot adott. feledve

voltak

eldjeinek viszontagságai

s

az

mely az Akkor

árulások,

melyek azokat megbuktaták. Azóta sok történt, mi lelkében forradalmat idézett elö, s egész valóját kicserélte. Sokan bivei közöl árulókká lettek, söt egy épen trónjára nyujtá kezét. Megint felmerült a politika, mely seit megbuktatá; megint eltérbe vonultak a tervek, melyek Erdély közjogi ^dszonyait átalakitandók voltak.

Mindez megrendité. Most már egészen más ember Nem mulató kisérettel jött ide, hanem harczfiakkal, nem lakomákat tartott, hanem hadi-tanácsokat. Eszébe jutott jelszava, mely oly találóan festi jellemét: „jobb az ers férfiúnak egy napon vitézül meghalni, mint ezer é^dg rettegés közt élni."^) S valóban ehhez képest cselekedett. Két nagyhatalmú császár közt kevés kilátása volt függetlenségre. A török magának tartja Erdélyt, a német volt.

magáénak *)

követeli.

Böjti,

Az els

lépést erre nézve

Engel Monumeutaiban 2 78.

1.

meg

is tette

— ez

nem

s

:

magát

De hogyan

sokára megteendi a többieket.

hogyan fog súlylyal

fedezhetni,

nem

hacsak

—

117

fogja

fölléphetni ellene,

akarja magát végképen a másiknak karjaiba

vetni ?

A

XVII. század

közép- és keleti Európában

elején

divatba jött az állam-szövetkezések eszméje. Mert mi egyéb

Német-

volt a katholikusok ligája s a protestánsok uniója

egymás

mint két

országon,

intézett

ellen

államszövet-

S nem hasonló volt-e az, melyet a Habsburgok örökös tartományai s Magyarország kötöttek egymással,

kezés?

s

mely Mátyásnak

talma s

és ereje is

trónt adott?

S nem fog-e Erdély ha-

megnevekedni, ha a két Oláhországgal,

a lengyel tartományokkal

állam-szövetséggé alakúihat,

,

Báthory lesz a feje? hisz ezen confoederatio már is készül, csakhogy most épen az ó' megbuktatására akar alakulni ez államok és a zendül s

confoederatiónak

e

urak közt.

ügy

hogy csak gyors

hivé,

elhatározott cselek-

és

—

magán. Deczember 31-én, „Törcsváron hó-hátán hált", s 1611-én január l-jén oláh

véssel segíthet Írja

Mikó

—

Ezalatt hatezer

földre lépett^).

már bevégzé

az

ország

—

Mikó

elcsapata

álló

E

meghódítását.

volna meglepni és elfogni

lett

emberbl

sereg

feladata

Radult. „De már — mondja

résen levén a vajdának a füle,

nem

érhették."

Radul, ki kilencz év alatt békén birá az országot,

hatalommal rendelkezett annak másfél

látlan

')

egyik

253

Hogy melyik napon ment

évkönyviró

l.)

sem

azt mondja:

öt

napot

töltött.

signatio stb. öt

napot

szorost.

Weiss

uj

év elejére

el.

Nössner

neue Folge (u.

o.

66.)

219.) emliti, hogy a Barczaságon

o.

teszik.

még a Barczaságban

tev

Péter (Fundgruben

27-én indult (u.

kor-

Báthory a törcsvári szoroson,

De Oláhország megtámadását Mikó,

mind

töltött

Bánífi

emliti.

deczember

deczember 26-át emlit.

át

s

milliót

:

Ha

Krauss, Weiss Con-

26-án indult

január

1 -só

el

napján

Brassóból

s

lépte

a

át

— jövedelme

vagyont gyüjte ez idö

roppant

fölött,

—

118

alatt

magának. Még volt gazdag vázákat s roppant arany halmazait. Aztán leggazdagabb bojárjaival, Konstantin moldvai hospodárboz menekült. A csapat, mely üldözésére küldetett s Pelinig nyomult, ó't nem érte be: de elfogta basonlólag menekvó' elpakoltatni

ideje

anyját a kincsek

tetemes

részével,

Moldva

mellett ellentálló bojárokat, kik

A

el

s

derék sereg Báthory vezérlete

ékszereket, a

az

a

Duna

partjai

felé vették utjokat.

alatt

utána nyomult

elöseregnek, mely mondhatni apró csatáro-

a diadalmas

könnyebben foglalta el a meglepett országot, hogy abban rség nem vala'), s hogy Sorbán Radul támadásról ingyen sem álmodott. A fejedelem négy napi utazás után Tirgovistlja érkezett, mely ez idben a meghospodár székhelye s az ország fvárosa volt s hol

zásokkal annyival

állapodott.

Az

erdélyi

hadak,

fként a hajdúk, Oláhországot

meghódított tartománynak tekintették. Szétoszlának min-

prédára

denfelé

s

derekas

zsákmánylást vittek véghez.

Sok borra, búzára, baromra akadtak, s „láthattad volna Mikó — éjjel nappal a számtalan lábas mindenféle marhának kihajtását." A földnép az erdbe menekült, s a nagy téli hidegben a nk és gyermekek rakásra

— mondja

1)

Engel Nebenlanderei-ben, IV.

mentáiban)

kiadott

Radult Pelinig

s

Bojtára

els

köt.

támaszkodva,

fogatja el a bojárokat.

rész,

Báthory

De Engel

a lovas elöcsapat vezére Bethlen Gábor volt,

s

Hogy

e dolog igy volt,

csak az elcsapat vezérét dig Bethlennel volt

—

nem

épen

nevezi

exercitum" Ter-

más évkönwirókból jól

Böjti.

—

be volt végezve.

is

tudjuk

Mikó ugyanis,

nem mondja, hogy

ki

—

min-

Bethlen lett volna az

fvezérnek. Mire Báthory beért, az ország meghódítása alatt

Sorbán

Böjti szerint

nyomult volna Pelinig.

ez

elcsapat vezére, kiemeli, hogy Báthory kivonulása után

nap

iizeti

tévedett.

Báthoryról mondja (273) hogy: „victorem subsecutus govistig ment.

az általa (Monu-

által

maradt

— tehát

ott

alig pár

—

—

119

A

hadak pedig feldúlták és kirablák a templomokat, melyekbl elvitték az arany és ezüst edényefagytak

ket,

ott.

felverték a sirokat és a szentek koporsóit,

melyekbl

Fként

az árgyisi

magokkal

a drága ékszereket

vitték.

zárdában találtak töméntelen kincset, miután a templom ólomfedelét szenvedett saiért s

Az tott

kupoláját

s

s

leszedték^).

Itt

népe

a föld

is

kapta vissza a kölcsönt Mihály fosztogatá-

Hadul

árulásaiért.

ország ily

könny

meghóditására aligha számi-

Báthory, ki Sorbán E-adulnak vitézségét

s

alattomos-

Most már a megtartásra kellett gondolni. Még mieltt a hadjárathoz fogott volna, tervei leleplezése nélkül, hozzá fogott a tér elkészitéséhez. Elég ságát jól ismeré.

hogy a Kendy-féle összeesküvés még magát, s hogy ennek czimborasága a ma-

adat volt kezei közt,

mindig tartja gyar és lengyel királyok s a két oláh vajda közt épen megbuktatására összeköttetés létezik. Panaszait még az

1610 végén megkezdé Sorbán Radul, Konstantin s a lengyelek ellen ^). Most Tirgovistból Keresztesi András lugosi bánt 18 tagból álló fényes követséggel a

és karansebesi

hogy

portára küldé,

ott

bizonyítsák be, mikép az oláh-

egyenesen a porta érdekében

földi hadjárat

Az

vajdák már régóta a német udvarral tartanak,

oláh

közülök Mihály Báthory Endrét Székely Mózest

—

:

—

s

s

épen ezen Sorbán,

azért buktaták meg, mert mindketten

hívei voltakba portának.

lépni

történt.

sok gondjába

s

Radul most

költségébe

ellene

is

föl

akart

került a veszély elfor-

tekhez menekült.

is nem a portára, hanem a némeDe Oláhország már az Báthory

kezei közt van,

innen Moldvára szándékozik ütni. Kéri

íme

dítása,

a portát,

most

ez

hogy

s

—

—

az oláh vajdaságot testvérének, Andrásnak,

^)

Chrou. Fuchsis Lupino Oltardinum

'^)

Hatvani, Brüsseli okmánytár IV. 54,

I.

242.

1.

—

Krauss

I.

11.

1.

— a moldvait

pedig István despotának adják, ezenkívül a

basa és a

silistriai

—

120

tatárok

kapjanak parancsot,

liogy

Moldvába nyomuljanak az hadjáratának támogatására. követségnek egy másik feladata volt kimutatni a kényszerít okokat, melyek Báthoryt Szeben elfoglalására

A

bírták').

De

Keresztesi

más dolgokkal

meg

is

ló'n

bízva. „Boi'-

vérengz' keresztyéntelen praktikákat csinált Bá-

zasztó

thory a múlt télen,

—

—

-

egy német követ-

panaszkodik

Magyar-, Lengyel-, Oláhország és Moldva ellen. Kívánja szomszédjai szerencsétlenségét, a németek fényes nevét s az imperíumot gyalázza, felajánlja magát s rabló

jelentés

hajdúit a török birodalom

fentartására

dicsekszik,

,

hogy

nemzetsége az egyetlen a királyi és fejedelmi nem-

az

zetségek között, ajánlá.

Mindig

— a törökök nyi egérutat

mely az ozmánok javáért

azt

susogja, —

folytatja a követ panaszait

hogy a lengyeleknek nem kell anyhagyni (so víel Luft lassen), hogy moszkvai fülébe,

dolgaikat szerencsésen végre hajthassák,

hogy mily hatalmas szomszédjok

még most ily módon

életét is fel-

s

meggondolandó,

lesz a lengyel

királyban

azt

meggátolhatni, ha Konstantint megtámadják

s

az

oroszokat (kik

hadakoztak) megersítik."

ez

a

idétt

lengyelekkel

^)

S valóban az ügyek nem folytak roszul Konstantinápolyban. Czélba vették, hogy Moszkauba csauszt küldenek, ki

')

De mind vérét,

itt

Hammer, ez rövid

Endrt,

gának kérte jelentés,

:

biztatásokat

Gesch.

Osm.

kivonatos dolog.

ajánlotta

a

d,

nyújt,

a háború

s

Reichs

II.

Ebbl

731.

folytatását

Baudier

test-

hospodárnak. Böjti szerint a hospodárságot ma-

mi kevésbé hihet, mint a Baudier

mely Hatvaninál IV. 54

— 57.

állitása.

olvasható,

1.

Azon követ-

njdlván

volna errl. Az, hogy Báthory felvette az oláh vajda czimét, nyít egyebet, mint hogy a véduri szerepet 2)

nyomán.

hogy Báthory

tudjuk,

magának

Hatvani, Brüsseli okmánytár IV. 55

— 56.

1.

nem

vindicálta.

szólott

bizo-

— Az

javalja.

leend

erdélyi

lengyel

követek

A

királyt.

—

121

már

nagytekintetü Görcsi Mellemet pasa

Mindamellett a porta várakozó

módon ha dolgot

az egész

hive lesz

el

mint

az öreg és

voltak nyerve.

Báthory

állást foglalt el, s

Báthory

sikerülnek

király bizonyosan

meg

s

Murát pasa nagyvezérhez küldé.

dolgait tanácskozás végett Ily

urokat,

éltették

diván egy része

a

lengyel

nem,

— akkor

czélzatai,

a portának.

Ha

fogják magokról hárítani.

Addig

is

Báthoryhoz egy csauszt küldenek Oláliországba, ki aztán a dolgok állásáról biztos és alapos jelentést tegyen.

Az egymást gyorsan követ

két államcsín: Szeben

Oláhország meghóditása, Báthory ellenségeit kettzött erkifejtésre ösztönzé. A szebeniek a fels maForgách Zsigmondhoz, gyarországi országkapitányhoz elfoglalása

s

,

védelmet és segélyt keres-

követeket küldtek, kik ennél tek^).

A

földönfutóvá

lett

Sorbán Eadul elször Konstantin

moldvai hospodárhoz, innen Lengyelországba s végre Mátyáshoz futott. Czélja volt Lengyelországban sereget gyj-

magyar

királyt

teni,

a

birni.

Azután a portán

is

megtámadására mindent mozgásba hozott. Nem Báthory

pedig

kimélte kincseit, hogy országát visszaszerezhesse. czia követet részére nyerte, ki

itt

A

fran-

ügyét erélyesen támo-

mig az angol követ egészen a Báthory pártján

gatá,

csakhamar a vele összeköttetésben lev szebeniek is megjelentek panaszaikkal: mely körülmény siettetheté ugyan a csausz elküldését, de hogy Báthory ellen fellépés történjék s hogy Sorbán segélyt nyerjen: azt épen

volt^) s

nem eredményezé. 1)

Hatvani, Brüsseli okm. IV.

,50.

1.

Mátyás

levele Albert

fher-

czeghez. 2)

Hammer

forrásokkal dologból. által;

—

szépen

idézett helyen.

megegyeznek

Szerinte a porta

Böjti, ,

kinek adatai a fennebb idézett

sajátságos következtetéseket

már ekkor

von

le

a

zúgolódott, megnyeretvén Eadul

de azért mégis Báthory érdekében cselekszik.

— E

helyett egész

—

122

más dolog

adott fordulatot a havas-

alföldi vállalatnak.

Midn

Radul Mátyáshoz ment, ki épen

ez idétt indult

hogy Rudolfot cseh királyságától is megfoszsza, talán ennek segélyével, talán, mi A^alószinbb a számzött erel,

,

délyiek és magyarországi urak közbenjárásával, kik elér-

hogy Erdélyt confoederatiójokba

kezettnek hitték az idt,

kényszerítsék, megvesztegette a budai és temesvári pasá-

hogy vegyék

kat^),

pártfogásukba

ó't

intézzenek táma-

s

birtoka ellen. Apró csatározások a béke sem voltak szokatlanok s fként a budai helytartó széles hatalommal birt. Valóban mindkét basa küldött is sietve jelentéseket a padisah udvarába, melyek egyenesen Báthory ellen voltak intézve, s mert Havasaifölde megdást a hajdúk idején

:

támadását a Törökbii'odalmon

nem

ejtett

sérelemnek nézték,

késtek hadakat küldeni a hajdúk rizetlenül maradt

melyek ezeket rabolták és égették. A hajdúk értesülvén a törökök beütésérl, Nagy András és Szilasi vezérlete alatt felkere-

birtokaira,

A

cselfogás sikerült.

magyar

kedtek, visszatértek s részökrl a

adták vissza a törökök

király birtokain

okozott kölcsönt.

által

Egy Nád-

gylésükön pedig elhatározták, hogy inkább utolsó csepp verkig fogják magokat védelmezni, hogysem gyáván meghódoljanak az ellenségnek. Távozásukkal azonban az oláhországi hadjáratot nagyon kétes udvaron

tartott

kimenetelvé

Nem

tették.

hanem

ereje nevezetes részétl,

tették a fellépést, kik

^)

téved,

csak Báthoryt fosztották

nem

ellenségeinek

könnyebbé

csak a portán járatták köve-

Böjti szerint a budai pasa Ali,

a temesvári Hasszán volt.

De

ö

mert Terjaki Hasszán volt a budai pasa (ennek eldje volt Ali

Gévay, budai basák 24.

1.)

Hasszán

(de

temesvári

mények

folytán tétetett le egy temesvári

Zülfikár.

beglerbég

:

nem

a Terjaki,

hanem más)

miután épen az alább elmondandó

lehetett

el

is

meg

pasa,

s

annak helyét

ese-

foglalta

— hanem magok

teiket,

—

123

közt

a szorosabb

megvetették

is

szövetkezés alapjait.

De Báthory sem

mulasztott

el

semmit az

uj

Czmiei közé sorolta a havasalföldi

biztosítására.

fejedelmi czimet

is,

s

foglalás

moldvai

egyúttal panaszt emelt a portán a

s

hajdúknak török helytartók által történt megtámadásaért. ha Bojtinak hihetünk, volt is síikére: a A panasznak

—

temesvári pasa megfosztatott

hivatalától

s

Konstantiná-

polyba hivatott számadásra. Többi lépései kevesebb sikerrel kecsegtették. Terve szerint, a mint láttuk, a két oláh fejedelemségnek oly kezekbe kellene jutni, melyek hozzá hívek

tle

s

despotáéba kolták

De

;

függk

ki

le, s

hijában

legyenek

:

a testvéréébe,

az István

s

azon Istvánéba, kinek atyját a lengyelek gyil-

maga

is

családjával ezeknek foglya volt^).

a török

emlegette

gyobbodó nyomatékkal

eltt hseit

s

eldjeit és

Hijában kezdte mind na-

ezeknek sokszoros szolgálatait.

felhozni a német-lengyel szövetség

hogy Sorbán Radul a portának a németnek hbérese akkora hatalmat, mekkora

veszélyeit, s mutatta ki,

ellensége,

:

a Báthoryé

lett

volna a két oláh vajdaság és lengyel ki-

rályság egyesítése

nem

sitni

által,

megfontolatlanul egy kézben egye-

akart a porta,

folytatását

tiltotta

el

s

ellegesen a hadjárat tovább-

csausza, Ibrahim által, kit

Báthory

közepén Tirgovistba érkezett. Reményei egy részét már ez semmivé tette. Az engedélyt, hogy Moldvát megtámadhassa, nem hozta magával s reményt sem nyújtott annak megnyerügyei megvizsgálására küldött,

s

ki február

—

—

„Onnét mi se t. i. Tirgovistból, irja Mikó, Moldvába, se Lengyelországba nem menénk, mert megfenyegete a porta, hogy ne bolondoskodjunk, hanem ha egész-

hetésére.

ség

kell,

^)

tudja.

térjünk vissza országunkba

Engel, Nebenliinder V. 254.

Ezen adatokat a Hatvani

1.

s

üljünk veszteg."

ezen Istvánnak származását

nem

által kiadott követjelentésben olvassuk.

—

még sem mondott le

Mindazáltal reményeirl

Ibrahim

által

—

124

még egy

küldött

Báthory.

fölterjesztést s kérte,

a határszéli beglerbégek seregei rendeltessenek

alá,

hogy hogy

azokkal a készül szövetkezést megfenyíthesse, mert jobb és biztosabb megelzni a veszélyt, de a romlás után nehéz annak nyomorait hordozni. A porta nem osztá Báthory véleményét. Hogy Sorbán Kadultól ily módon megszabadult, ezt szívesen vette, s megragadta az alkalmat a hitetlen oláh elmozdítására, annyival inkább, mert egy bojárokból álló küldöttség is kérte, hogy a megürült fejedelemség töltessék be^). S csakhamar Michne Radult ne-

vezte ki,

ki épen

kéznél volt a portán,

beiktatásával

s

Ibrahimot bizta meg.

Báthoryt mélyen sérté a mellzés

s

nem

azt tudatni a portával. Márczius 1 1-én irt levele

panaszolja,

hogy a porta t,

egy mezei oláhért mellzé,

vérbl

királyi

késett

keseren

származót,

akár a hitetlen Mi-

efelett

s

is

hálynak, akár a hozzá hasonló Eadulnak több a hitele és

mint a porta akármelyik hivének.

becsülete,

a diván

gyengesége folytán

Székely Mózes sorsára

nem

se

a

Báthory Endre,

se a

szeretne jutni, kik a törökök-

höz való hségökért halállal lakoltak^).

nem

részérl

De

a dolgon többé

módjában változtatni, s most hát azon kellé hogy az uj fejedelem-változásból annyi a mennyi hasznot húzhasson. Maga ugyan a furakkal s a sereg nagy részével tüstént visszaindult, s márczius 16-án^) állott

lennie,

Brassóba érkezett, de az

uj

Gábort egy kis csapattal

—

Mikó

')

A

"-;

Filst

Chron. Engeluél

Böjti

a

279.

1.

I.

hagyá; „hogy

felel

BáníFi Péter naplója 253.

—

Bethlen

mondja

szerencsés állapotIV. 479.

líebenlánder

242.

1.

—

Chron.

1.

közölte

kivonatilag

mi márczius 11-nek 'j

ott

elfogadására

mi lévén okai vajdaságának,

Fuchsis Ltipino Oltardinum

martii,

vajda

e

levelet.

Kelt V. Idus

meg. 1.

— Weiss

Consiguatio 242.

1.

— jának, a fejedelem

—

125

esztendnként onnat akár csak mi

is

hasznot vagy honoráriumot vehetne."

S valóban Michne Radul mintegy távozása után Tirgovist

A

állott.

nappal Báthory

Az oláhok közül

érkezett.

alá

kevesen csatlakoztak hozzá,

emberbl

tiz

ugy hogy

serege

megbizott kapucsi basa,

beiktatással

többje 200 lovasnál,

Ibrahimnak sem benmaradt erdélyi had ezeknél tetemesebb volt

vajda

—

irja

iban a jelenetnek

ugy hogy a volt. Az els

módon ment véghez

tisztelgés Tirgovist alatt a réten ily

„A

500

alig

Mikó, ki ura, Bethlen Gábor társasága-

szemtanúja volt

get rendeltetett vala,

maga

— szárnyul

két kis ser-

közbül jött a kapucsi pasával,

egymás mellett; az uram is hasonlóképen formálá seregét; de minekünk felesebb seregeink valának, és gyalog sereg is

két igen szép vala, kik

maga

fogták körül,

a

közbl szárnyul

fejedelem

Mikoron a sergek egymáshoz

ily

megállván, az uram

a

maga

seregit

képét repraesentálván. közel érkeztek, egy-egy

egynéhányad magával, f- f emberekkel léptetett elébb; ugy a vajda és a kapucsi pasa, és csak lóháton egymás kezét csókolván, hárman egymás rendiben mentenek, jobb kéz felöl az uram, mellette bal kéz felöl a kapucsi pasa; keresztyén hajtásnyira

módon

az

uramnak

esett

csak

a fhely, a török bal kéz

mint császár személyét követséggel

felöl,

repraesentálván

;

de

nálok a balfell való hely a fállapot. így a két sereg, kiben a vajda jött és az uram serege, egymás mellé állott; a

mi seregünk

az

uram

felöl,

az övék bal felöl, és igy

kisértük be a vajdát székibe Tirgovistára."

vajda fényes

ebédet

tartott, s

Bethlent

és

Másnap az uj több magyar

vendégeit „ajándékokkal látogatta". Bethlen ezután csak-

hamar

visszatért Erdélybe,

Lugosi Jánost 400

fbl

álló

lovas csapattal Michne E-adul biztosítására hagyva.

Báthory ezalatt Brassóban két napot 18-án Szebenbe indult, uj székvárosába.

töltvén, márczius Itt april

23-ára

—

—

126

melynek föczélja uj liadi-adó togy a rendek közt er6's vita engedtek a fejedelmi fejlett ki, s ezek nem mindenben elterjesztésnek. Köszönettel fogadták ugyan, hogy magát nem kímélvén, idegen országba ment, s onnan a szomszéd országbeli ellenséget kizvén országának csendes összehívta az országgylést, kivetése volt.

Ugy

látszik,

nem mulaszták

békességet szerzett; de

az adó fölemelés

el

nehézségeit fölemlíteni. „Kívánja felséged

zések közt,

— hogy a

képest az elébbi

augeálnók.

a vég-

sokféle különb-különb szükségekhez

gylések

Annak

— írák

adóját ne mínuálnók, söt inkább

felette,

hogy

ide Szebenbe

is

bizonyos

praesidíiimot rendelnénk az felséged távul létében.

Szívünk szerint kivánnók, kegyelmes urunk! hogy sem felségednek, sem országunknak semmi szükségében meg ne fogyatkoznánk, és ha szegény hazánk azoltátul fogva

azon

maradhatott

állapotban

csendes

volna:

az

mostani felséged sok szükségét szemünk eltt viselvén,

minden felséged kivánságínak igyekeznénk; de az szükség miatt semmiképpen

nem

mesen csak ezekbl

is

dben

kétszeri

négyszer

szállottunk

az

hadak

:

melyet felséged kegyel-

hogy

az elmúlt eszten-

az

mikor

szegénységeink

utólszori expeditióban pedig két

egyik Havasalföldében másik

felett

elmentenek,

satisfacealni

adó volt szegénységünkön

táborba

rendbeli zsoldosunk volt

Szebenben. Mindezek

lehet,

forint

Ez

ernkkel

fogyatkozásnak nagy volta

megítélhet,

tiz-tiz

zsoldosokat tartottak.

teljes

és

itt

az sok költségek felett valahol

mindenektl

megfosztattak;

st

kívül, bujdosásban

sokan közülök az elmúlt télen házok Mindezekbl felséged kegyelmesen megítélheti:

voltának.

az szegény teljességgel fogyott község" mit contríbuálhasson.

Noha azért ennyi sok szükség egyszersmind rajtunk levén és hogy mostan is mindjárást adófizet jobbágyinkkal együtt táborba kell szállanunk, erre

de

az

felséged

kegyelmes

kívánságát

sem mehetnénk; és

sok

rendbeli

— szükségét nézvén

:

felségednek alázatosan a

megígérjük két terminuson, az

más

—

127

felét

tiz-tiz forintot

ad primum diem

janii,

pedig ad festum visitationis beatae Mariae

felét

proxime venturum beszolgáltatni. Felségednek mint kegyelmes urunknak alázatosan könyörgünk: felséged vegye kegyelmesen szegény megfogyatkozott liiveitl. virginis,

Valamire pedig eró'nk ségedet is,

is

tovább való

dolgainkat

itt

felett is

reá mehetünk, liogy

biisítástól oltalmazliatnók,

fel-

magunk

elvégezvén, hamarébb házunkhoz

siet-

hessünk, ez mostani könyörgésünkben felségednek eleibe adtuk."

Az

adé)

mellett

nagy fontosságú tárgya

lésnek az uj hadi készület.

Maga

A

gy-

fölkelési parancsolat rendes

utón szokott kiadatni,

liivatalos

volt e

s

már ekkor

ki volt adva.

hogy az oláhországi hadjáratnak s hogy Konstantin és Sorbán egyetértés létezik, azt is jól tudá. Mint

a fejedelem látta,

lesznek

következményei,

Radul közt

min

hadjáratával, most is a veszély kútfejét akarta semmivé tenni, Moldvaország elfoglalását tzvén ki czélul. A gylés elvégzé, „hogy minden jószágos és czímeres nemes ember, valaki az nemességnek szabadságával akar téli

élni,

az felséged személye mellett

mind városokból, mind

pedig egyebünnet, akárhonnét, személyek szerint tartoz-

zanak hódolt,

felülni;

és

kivévén Debreczen városát, minthogy az

városban levket

is,

posta lovat adnak és és

ugy

is

kolozsvári

embert

vagyon róla; az kolozsvári miért hogy kaput, bástyát riznek, az városnak minden terhét viselik,

privilégiumok

is

az országnak szolgálnak otthon

is.

De

azért a

nemesség tartozzék juxta quantitate bonorum

állitni az

vármegye közzé, az

zászló alá.

A

kik

pedig hódolt faluban laknak, kik szinte ugy mint a jobb-

ágyok az töröknek szolgálnak, s személyekrl négyen egy jó puskás gyalogot bocsássanak, maguk otthon maradhassanak. A jószágos özvegy asszonyok, valamint a ,

—

—

128

hadra alkalmatlanok négy kapuról állasának egy lovast a magyarországi atyafiak pedig régi mód szerint. Azon

nemes emberek, kik a vármegye seregébe tartoznak lovat állitani,

ezen kötelességüknek eleget tegyenek.

vitézek napszámos gyalogokat állítsanak

sem székely ezek messég

és

—

és

A

hajdii

sem nemes,

ne menjen, hanem a ne-

alá

zászlai

ki,

székelység zászlaja alatt szolgáljon.

Azokra nézve, kik kötelességük

ellenére

a havas-

elmaradtak, végeztetett: hogy a had-

alföldi hadjáratból

járat végéig a jószág vesztés

büntetése

alól

felmentetnek,

kivévén azokat, kik most idegen országban vannak, az felséged birodalmában

levó'

és

jószágokat elhagyván, ellen-

ségek lttének; úgymint: Halmágyi István, Körösbán3'ai

Miklós üeák

és

Boér István; többen

is

ha kik volnának

ezeknek jószágaik idegen kézen maradnak."

A gylés

többi végzései rendtartási és közbátorsági

A

ügyeket tárgyaltak.

generális

és a

kapitányok az

át-

vonuló hajdúk zsarolásainak vessenek határt. Azon jobb-

ágyok

,

átallott

kik a hajdúk közé szöktek, valamint a hozzájok

hópénzesek

hajdúk közül.

lem

A

szegdött szolgák adassanak ki a hatalmaskodó posták, még ha a fejedeés

levelét viszik is,

tessenek meg.

Báthoryt

A

állíttassanak törvény elé

gylés

nem

csalák

april utolsó

meg

szervezését látta szükségesnek.

s

sejtelmei, midó'n uj

A

büntet-

napján oszlott

el

^).

hader

veszély közelebb volt,

mintsem maga is egyelre hitte volna. Ellenségei eljöttnek látták az idt, melyben ugy hivék, közös támadással megsemmisitlietik.

Sorbán Radul, Mátyástól visszatérvén, legelébb Oláhország visszafoglalását tzte ki lyoktól

sereg

s

^)

nem egy

tartott.

czélul.

Nagy

is

akadá-

Oláhországban csak csekély magyar

kis török csapat volt versenytársának

Erdélyország Történeti tára II. 12. és 165

— 174,

ftámasza L

— az

oláh

seregben

—

129

pedig

ez

alig

Micline-hez

bizliatik.

igen kevesen csatlakoztak, mert mindenki

a kegyetlen

félt

hogy ügyét nem fogja oly könynyen annyiban hagyni. Több aggodalma lehetett a porta Sorbántól, kirl tudák,

De

miatt.

itt

nuntiusban

Mátyás követében

országát,

ezek

másfell

ha

végkép

,

Reményié

bizott.

s

talán a franczia inter-

hogy ha

,

megersítését

Mig

fogják eszközölni.

ki

meg sem

visszafoglalásait

visszafoglalja

kisérté

:

országát

csata nélkül tehetetlen ember Pónze volt bven, melylyel hadait fizetheté. S csakugyan már Lengyelországban megkezdé a toborzást, hol kozákokat és kopjás hadakat fogadott, melyekkel elveszti csúfosan

,

,

módjára.

Moldvába menvén

,

kurtányokat (kvartianok, sorkatonák) Konstantin vajda segé-

és zsoldosokat vett fel zsoldjába

lyével és pártfogása folytán.

Hadi s

készületei

már

april

havában be voltak végezve

ekkor haladéktalanul Havasalföldére rontott.

mint elre

látta.

A

bojárok

Ugy

hozzá csatlakoztak

volt,

a nép

,'

Michne Radultól, az a kis török csapat meg sem mozdult. Egyedül Lugosi János, az erdélyi hadak parancsnoka, nem hitte katonai becsületével megegyezhetnek, hogy lövés nélkül föladja a csatatért. Megütközött, de a túlnyomó ert fel sem volt képes tartóztatni. Serege szétveretett, ugy hogy alig menekült valaki haza, maga pedig elfogatott és lefejeztetett. Hadul Michne Gyurgyuvárba innen a Dunán, tál Nikápolyba szaladt, s Sorbán Radul a mily könnyen elveszte, épen oly könnyen visszafoglalá országát ^). Itt azonban nem állott meg. Megnevelte hadait, szervezé országa erejét, hogy maga is támadólag léphessen fel. A támadás azonban csak egy módon volt valósitható ha annak egy párt Erdélyországban meg lesz nyerve. S melyik más lehetett volna mint a szászok? Ezen szászelállott

1)

Weiss naplója 220.

Szilágyi, Báthory Gábor.

1.

Mikó 195.

1.

Trausch. Chronicon 9

I.

243.

1.

—

—

130

oláh frigyet a támadásra Weiss Mihály, brassói tanácsos

elre

készitette

^).

Weiss eszes

Prágában s

és tapasztalt államférfi volt. Ifjii

Rudolf

,

a korlátnoki hivatalban szolgált

alatt

Haza kerülvén, Brassóban zavaros viszonyokban már

nemességre emeltetett.

attól

települt le,

a század elején

s

Gyakran meghivatott a

szerepelt.

szászok részérl,

mint

s

nemzet

e

Prágába küldött követségben vában, Havasalföldön utóbbi idkben,

vajdákkal

s

fejedelmi tanácsokba a

tagja,

Konstantinápolyba,

részt vett. Megfordult

hasonló

is

minségben

Mold-

fként

s

az

valamint a

országok viszonyaival,

ez

korában

szorosabb ismeretségbe lépett. Ezektl gyak-

is

ran fogadott

ajándékokat

el

egész bizalmas lábon

állt

,

részt vett vadászataikon

,

s

velk. Ez összeköttetésnek most

igen nagy hasznát vévé.

A múlt 1610. év végén még csak Szeben értett egyet Kendyvel s a zendül urakkal. De ezért keservesen meglakolt. Azóta Báthory gyanakodóbbá lett a natio iránt, s

midn

a szászok ingerültsége, ellenséges indulata foly-

tonosan növekedben

a

Az

^)

volt,

ujabb, szigorúbb intézkedések

újkori szász törtéuetirdk a ferdítésnek egy sajátságos módját

hozták divatba

:

t.

i.

a hol crdekök

így tesznek Báthoryval

hallgatnak,

ugy is.

kivánja, bizonyos tényeket el-

Hogy

a Kendy-féle conjuratióval

mind

a Bzebeniek egyetértettek, hogy Weiss hivta be Kadult, gatják.

k

Mert

azt akarják kimutatni,

hogy Báthory egy

nok, ki minden czél és irány nélkül gyilkol, rombol.

hivta be

:

Az egj^koru szász irók Hogy maga Weiss nem vallja be se

ez tiszta igazság.

ellensége volt.

naplójában,

az természetes;

de bevallja levelében,

azt,

közül Nössner Weiss Consignatiójában, se hol

felségedrl

azt irja

s

st

Böjti leg-

Weiss követének nevét egyezleg adja Nössnerrel. Mikó

tud az egyezségrl. gozók,

1612.

mód nélkül nem mondom

és

hogy aperte felségednek ártani nem igyekeztem volna."

részletesebb

zsar-

De Radult Weiss

január 27-rl: „a mikor pedig felséged kegyetlenségeért, való viaskodásaért a város elidegenitett volt,

ezt elhall-

rjöng

De mindezt

teljesen hallgatással

is

figyelembe sem veszik az ujabb feldol-

mellzik.

— ket

—

131

Most fó'ként a gazdag szász papságot sujtá: az 1611. május 10-én Medgyesen tartott rész-gyülésben, a besztercze-vidéki és khalom-széki (ennek királybirája Weyraucli bizalmas embere volt) papok kivéáltal

akarta

megfékezni.

felségárulással vádolá,

telével a többieket

nótáztatá

s

a

gazdag jövedelmök fforrását tev dézmának háromnegyed részétl megfosztá ^). Weiss már a múlt év végén rettegett,

hogy Brassót is hasonló sors fogja érni, s most hasonló elzmények után még jobban félt. Hogy a veszélyt városa megbuktatni elkerülje, annak egyetlen módját látta csak :

Báthoryt

„Inkább akará

megfosztani a fejedelemségtl.

s

— mondja Mikó — hogy közönségesen

hogynem csak

szokásokban, szabadságokban lássanak

az

A

változást."

érezzük a romlást,

nem

terv

volt

roszul kigondolva: alólról

Sorbán Hadul vajda üssön be, felülrl az erdélyi zendülkkel egyesült magyarországi urak kik az oláh vajdával szövetségben voltak Weiss, habár

—

—

még nem

intézzenek támadást ellene. volt biró

lommal

intézte városa ügyeit.

egyszer

már

ellenséges föllépésre

berre van szüksége. s

A

szász

^),

de

már

teljhata-

hogyha határozá magát, ily emtudá Brassó

Jól

,

nemzet ispánját, Melmert,

a szebeni polgármestert a natio közvéleménye árulással,

vagy legalább is megbocsáthatatlan gyöngeséggel vádolá azért hogy Szebent nem tudá megvédeni ^) de hogy ,

1)

;

Vajda, Törvények históriája 306.

részgyülés volt.

A

tatták az illet okmányt.

De

a

gylés

Vajda az Erdélyi Diéták nyomdokai, Chroniconja 2)

lett.

I.

254.

Mint Mikó

1.

a

I.

gjülés

articulusai

17.

alighanem csak

1.

s

lappanganak.

m.ég

—

a jegyzet.

gylés helyét hibásan Kolozsvárra

és Böjti tévedéssel irják.

Lásd: Följegyzéseit Fundgruben 141. ^)

E

1.

szászok 1823-ban a productiouale fórum eltt bemu-

Azzá a következ évben

1.

Teutsch, Geschichte der Sieb. Sachsen IV. Heft, 469.

gyázatlanság

s

gyávaság

vádját

mondja

ki

Trausch.

teszi.

rajok.

V.

Grafen der Sachs. Nation az Ungr. Magazin, III. 153.

ö. 1.

9*

a vi-

1.

Seivert

:

Die

—

—

132

Drauth, a brassói biró, ki hivatalban maradását egyedül a zavaros idó'knek köszönheté, nem fog a kényes viszo-

nyoknak azoknál jobban megfelelni: azt mindenki Ily módon Weiss vette ^z ügyek vezetését kezébe, tatta

A

Sorbán Eadullal az alkudozást.

belátta. s

foly-

dologba kezdet-

ben csak néhány tekintélyesebb tanácsos volt beavatva, csak

midn

a vég-eldöntés percze közelgetett,

a titokba a tanácsot,

s

alkudozás az oláh hospodárral.

és

czégje

alatt

A

tanács

Benkner Jánost két társával

küldte, kik ott

avatta be

hogy ennek nevében

eszközlé ki, az

folyt

s

Havasalföldére

megkötötték az egyezkedést,

az Erdélybe

s

nyomulandó sereg számára kalauzokat hagytak ott. Ezalatt Magyarországon is nagyban folyt a készüldés, a protestáns közép osztály hol Báthorynak minden párt

— ellensége

kivételével

—

volt.

A

melynek élén a két Forgách a bibornok —

Fe*rencz

nádor pártja

nem

foederatio eszméjével felhagyni

— Zsigmond

állottak.

:

mert a con-

akart, a katholikusok

a generális és

Egyik ugy, mint a másik, amaz a török miatt,

fejedelem-változást akart Erdélyben; ez

vallásos

nagy

vereségei után fellépett fel

volt

A

okokból.

térítéseivel

katholikus

és

vitatkozásaival.

a

mondja.

Nem

Báthory.

Ez

két

s

szenvedett

már Pázmány

Maga Mátyás

is

Egy, Albert föherczeghez

ingerelve Báthory ra.

Írott terjedelmes levelében

Erdélyt

ellenzék

erélylyel sorakozott

eladja hadfolytatásának

okait.

Magyarország részeinek amazt hogyan szerezte meg

vajdasággal

tudja feledni,

magát a töröknek, s mint kérlelhea német nemzetnek, ily utón akarja Ma-

eladta

tetlen ellensége

gyarországot megnyerni, lengyel királyságot

is.

st

a két oláh vajdaságot és a

Azután

felsorolja

múlt évi táma-

dását, mely pedig épen annyi joggal nevezhet Thurzó támadásának; önkénytes változtatásait a kassai egyezkedéseken, melyeknél azonban aligha fontosabb nem volt

az

,

a

török frigy megváltoztatására czélzó kivánata;

—

—

133

a szászok meg-támadását, de a melynek okait jónak látta

Báthory garázdálkodásait, melyben alighanem legtöbb igaza volt. Báthory neki alattvalója, féktelenkeelhallgatni;

nem

déseivel

csak

keresztyénséget

is

méltó büntetését

nek

is

nem

s

,

magyar koronát, hanem az egész megsértette, s érdemes, hogy az Isten a

Mindezt elmondotta a törökkétkedék benne hogy ez t. i. a török, is

elvegye.

,

,

Báthory nak nem fog többé hinni, nem is ^). íme mindez élesen tükrözi vissza Mátyás gondolkodását és Báthory iránti gylöletét. Semmi kétség benne hogy a magyarországi urak készüldéseiket az ö tudtával tették. Báthorynak azonban szerencséje volt, hogy a két párt egymással megegyezni

magába

fogja

tér,

segíteni

öt

,

nem

hogy kinek nevét tzze

tudott,

emeljenek

Báthory helyett a fejedelmi székbe.

föl

volna

szerette

ki zászlójára,

A

s

kit

nádor

megszerezni a fejedelemséget,

családjának

de egy párt, melynek vezére Forgách bibornok volt, For-

gách Zsigmondot akarta, 'egy más, erdélyiek

A

tartoztak

is

lengyel királylyal,

nekik,

az

hogy azokat

Kendy

emlegette

bor ára fejében pénzt

ki

Homonnai

összeköttetést

közt a toborzást

melyhez a bujdosó

Homonnai Györgyöt

,

István

átállásra birja,

vitte,

tartá fen; s

is

a

^).

adott

hajdúk

nagy reménye

volt

számukat nyolcz ezerre emel-

Ezek, ugy hivé a pihenni nem tudó Kendy, már annyira meg vannak nyerve, „hogy ha a római császár

heti. is

valakit fejedelemnek ád Erdélybe, vele az mellé mennek."^)

1)

Hatvani, Brüsseli okmánytár IV.

2)

Sepsei Laczkó, Tört. ad. III. 129.

3j

Lásd

e

levelet alább az

levélnek eredetije az erd. levelei II. kötetében van.

de kétségtelen

Homonnát is

az

(t.

,

53.

kézirattárában

Velem Szabó Károly ur

hanem mert

Homonnai) nevét?

kérdi,

S

Hist. 206.

1.

Ezen nagy fontosságú

okmánytárban.

múzeum

1.

— Mikó Fev. Kemény

közié.

hogy Homonnai Györgyhöz van irva

emlegeti, i.

k. 1.

Jósef eredeti

Czimje hiányzik; ,

nemcsak mert

ha ne tzzék-e ki már

elejénte

mert a Forgáchchal való súrlódást

—

—

134

S minthogy nem tudtak megegyezni, egy nevet sem tzföczéljok

tek ki,

volt,

liogy

Báthoryt

„exturbálhassák,

azután helyébe császár részrl kit a német tanács rendel, az legyen a fejedelem."

Valóban e tavaszon és nyáron Báthory ellenségei minden követ megmozgattak, s bámulatos tevékenységet fejtettek ki. De ezzel az ö ereje is ntt. Neki fként a portára kell támaszkodnia, ha terveit sikerrel akarta ke-

küldé, hogy

Márton deákot a portára Radul Sorbán visszatérte ellen panaszt

Június elején

vinni.

resztül

ott

velk egyetért lengyelek ellen föllépést eszközölhessen. De a Mátyás és a szászok követei által ostromolt porta még egyelre nem akart mélyen a viszályokba elegyedni, s csak a budai pasát utasitotta, hogy szemmel tartsa, s ha kell, segélje emeljen;

Báthoryt

Konstantin letevését sürgesse,

s

a

').

Ezalatt

sergeit

Egymásután

gyjtötte.

folytonosan

érkeztek Szeben alá a nemesek zászlóaljai, hajdú és szé-

kely sergek, hogy részt vegyenek a vállalatban, melynek végczélját magok sem tudták, s melyet a közvélemény

Moldva- és Oláhország ellen irányzandónak hitt. Mint elcsapat egy hajdúsereg Szegi János, Maczódi és Elek János kapitányokkal május 15-én a Barczaságba érkezett^). Június 11-én pedig a derék hajdúsereg, mintegy 7000 ember,

nyomult be

Nagy András

ide

Brassó külvárosában,

s

A

vezérlete alatt.

a vidéken táboroztak;

sergek

maga Nagy

mintegy 50-ed magával a városba ment, mely rséggel

megrakva is

felemlíti.

s

az ellentállásra teljesen fölszerelve volt.

Gróf Kemény a

levél keletét

1612-re

teszi,

roly ur ennek helyességében kételkedik. Neki igaza van.

figyelmét elkerülte a toborzás, a Forgácli és oly körülmények,

282.

Homonnai

melyek csak IGll. június

1)

Böjti

2)

Bánffi Péter naplója,

és július

1.

Fundgrubeu 253.

1.

A

dol-

de Szabó Ká-

A

nemes gróf

közt való viszony,

havokra

illenek.

—

—

135

gokat Weiss vezette, ki a liajdu kapitányt ki tudta szani.

Nagynak

ját-

feladata lett volna a hajdúságot Brassóba

a város kapui mindig zárva voltak. egy vasárnapi napon épen isteni tisztelet alkalmával, mintegy 20-ad magával ki akart menni. Azonban csak isteni tisztelet végeztével eresztették ki, s ekkor ö az ó-városban értekezett a hadnagyokkal. Szolgáit gyak-

de

be:

szállitani

Június 12-én

,

,

s más szin alatt, hogy a kapuk Mintegy két óra múlva 200-ad ma-

ran küldé a városba, egy örségét kikémleljék.

gával jön a kapuk alá, Feleletül nyerte,

Erre dühvel

és

a városból küldjék ki hozzá. Kibocsáták,

csiját és szolgáit

de

városba akart menni.

a

kikkel

hogy csak 50-ed magával bocsátják be. szitkozódva visszatér, s rendeli, hogy ko-

nem azon kapunál

(Klosterthor)

az ellenkeznél (Purzenthor)

,

hol

ö volt

hanem

,

mire ö Prázsmárnál

,

szállt

táborba.

A

még

tanács a dolgot

is

restelte

s

másnap "egyezEnnek az

kedésbe bocsátkozott a hajdú kapitánynyal.

egyezkedésnek olyan sikere a

nemes

tanács.

szürke lovat

s

a milyet alig remélhetett

volt,

Június 13-án

egy

uj

kocsit,

hat

szép

értékes serleget ajándékozott neki Prázs-

És a megvesztegett Nagy András hajmég pedig, hogy a közelg Báthoryt kikerülje. Udvarhely e's Maros-széken át.

mártt táborában.

dúságával tüstént visszaindult^),

í)

Hegyes 260.

1.

Bánffi 253.

két krónikás szerint a brassói tanács ajándékait,

hanem ezen tény

kötözték

ugy hurczolták

s

De

lános hir.

Sepsei Laczkó

természetébl hívására

kozhatik

r

r

s

el.

,

is

Trauschenfels Fundgruben. Ezen

nem

vesztegetésbl küldte

Mikó folyt.

nyíltan

Nagynak

gyanúra adván alkalmat, hajdúi meg-

Kétségtelenül Brassóban ez volt az álta-

nem ugy volt. Weiss rövid hanem minden magyar krónika

a dolog

burkolja az egészet,

által

1.

kétes

és

iró

:

emiitik a megvesztegetést,

Böjti

szavakba ,

Borsos,

mely a dolog

Mert miért ne ment volna vissza a sereg Báthory

miért választott oly kerül utat, hol Báthoryval

nem

talál-

— A

fejedelem

— június

—

136

hiában igyekezett

23-áii

visszatérésre

ó'ket

már Kolozsváron ment

log és 21 lovas zászlóval

s

^)

át a sereg

folytatta útját

birni,

23 gya-

Magyarországba.

Minden körülmény arra mutat, liogy már ekkor Nagy András meg volt nyerve a magyarországi uraknak. Épen ezen napokban Báthory is, kétezernyi várrséget hátra hagj^áu, táborba szállott alá,

de csakhamar megindult

5

eleinte csak Szebeii

Két napi vévé Nagy András áru-

a Barczaságra.

utazás után a Fogarasföldén hirét

lásának, követeket küldött hozzá, kik öt visszatérésre bir-

ják

;

volt

— de Nagy

folytatta útját.

ez rá nézve,

is

utón

fél

Bármily érzékeny csapás

nem

állhatott

meg, hanem

elbbre nyomult. Június 1 9-én érkezett meg ^). Feketehalom és Vidombák közt táborba szállott. Serge az országos hadakból s fejedelmi zsoldosokból állott, s az emHöltevény és Prázsmáron vala iitett két hel3^en kivül elhelyezve,

ugy hogy Brassót

fél

hold alakjában foglalta

Miután a fejedelem üdvözlésére senki sem jött e városból a táborba, június 21-én Imrefi mint ország gebe

^).

nerálisa

lakosság

Egy nem

egy csapattal Brassó alá ment.

már készen

a védelemre,

s

A

fegyverfogható

fel volt

fegyverkezve.

hirnök tudatta Imrefivel, hogy ne közeledjék, mert fog bebocsáttatni,

s

a tábornok csakugyan visszatért '^).

nem mutattak

Mindamellett a brassóiak

st inkább elzékenységet.

Eleimet,

szolgáltattak a fejedelemnek

adójokat fizették

ki,

Segesvári Bálint 176.

2)

Nössner naplója 66.

tett az •*)

hadseregnek,

hanem néhány

^)

3)

s

ellenségeskedést,

lport, fegyvereket

st nem

ezer forintot

is

csak

adtak

1.

1.

Mikó, Hegyes, Bánffi,

Böjti,

els táborba-szállás. Weiss Consignatio 244.

1,

Weiss adatait egyeztetve, ez lehe-

—

—

137

Báthory akkori szükségeire^). De kéz alatt tudatták a vajdával, liogy siessen segélyökre, mert itt már az idö bejövetelére. Ezalatt a székelyföldi

kémek

Riikar

^)

liogy Sor-

liirül liozák,

Már táborba

bán Radul készül beütni Erdélybe.

szállott

is

nyomult elre. „Immár,

mellett és a Király-útán

mondja Mikó, a magunk és nagyobb gondunk, nem más országoknak keresésére a,vagy Föhadi-szállását Báthory már ekkorra megbántására." a július elején volt Prázsmára tette át, honnan ez

országunk oltalmazására vala

—

—

törcsvári és tömösi szorosok megvédésére csapatokat küld.

A

had két oszlopban indult

és

Mocsai Gergely, a ;násik egy rácz, Deli Kosmos, ve-

zérlete alatt.

E

el:

egyik Török István

az

csapatokra volt bizva,

hogy magok a

szorosoknál maradván „kevesebb számuakat vagy nyelvfogni

vagy hírhozni bocsátanak,

ne bizonytalan

és

hanem valósággal jönnének vissza.-" De a vajda nem a szorosokon jöUa helyen, mely felül fekszik,

Zanoga nevet

ösvényeken, „hol

visel

^)

s

hirrel,

Július 7-én azon

a tömösi szoroson

nem hogy valaha

derekas

had járt volna, csak csatát sem remélhettek volna járni", nyomult elre. Eltnt, „mikoron és honnan csak remélni is nem tudtuk volna." S mire a tömösi szoros felé inditott csapat odaért volna átszállott a havason már és már július 7-én erdélyi földön hált. Július 8-án szembe volt a Török, Mocsai és Fóti csapatával, kik feladatukhoz ,

,

i)

kamatot

Mikó ir.

197.

históriája

De

1.

Bánffi

Péter

153.

1.

32 ezer forint

miféle kamattal voltak adósai?

De Rakat nev hely hanem Rukar szemben a törcsvári xittal. ^) Bojtinál Franga van 285. 1. Ez itt toll- vagy irás-hiba mert Franga nev hely nincs ott, hanem igen Zanoga s épen az a hely, melyrl Hétfalu alá mehetni. Az alább is eljöv úgynevezett hét falu 2)

Mikóban hibásan Rakat van nyomtatva.

nincs azon a vidéken

;

:

(magyarok;

e

következk

:

Bácsfalu

Tatráng, Purkerecz és Zajzon,

,

Türkös

,

Csernátfalva

,

Hosszúfalu,

—

138

—

De bármily

képest megütköztek vele.

vitézül harczoltak,

Sokan (a magyarok közül Beléri százados is) maradtak mindkét részrl a csatatéren, s a magyarok visszahúzódtak, elre küldvén Fótit néhány fogolylyal s levágott oláhok fejével, hogy tudassa Sorbán közeledését Báthoryval. Csakhamar a zsákmányosok és strázsák is hirül hozák, hogy „a vajda a torkolatból kijött Hétfalunál és ugy mendegél Brassó felé." E hírre

nem

birtak a túlnyomó ervel.

Báthory július 9-én reggel ágyúlövés, dob- és trombitaszók által jelt ad a seregnek a fel ülésre s Brassó alá De fele útjára indult, hogy Sorbán Radult megelzze. sem ért, midn tudtára lett, hogy a vajda már megér-

—

kezett

„a bolonyai hostat" (külváros) fell és

itt

letele-

pült. „Itt vevék valóban eszökbe a brassói állapotot, hogy

nem

már kés

tréfa, de

vala."

^)

Sorbán két nap óta éhez és fáradt hadait a brassóiak gazdagon megvendégelték s borral bven ellátták. E sereg mintegy tizezer emberbl állt, melynek nyolczszáz kopj ás lengyel és ötszáz kozák képezte magvát. Mire Báthory Brassó alá érkezett, már a had kipihente magát. A fejedelem seregét a hajdúk árulása meggy engité ugyan, azonban még igy

jobb, több, szebb, felesebb volt a vajdáénál

is

tizenkét ezernél aligha volt több.

borzasztó vihar dúlt, is

Brassóból

nem

mely Hermány ')

Böjti

és

még

nap

és

éjjelen

a fejedelmi sátort

nap

fog kijönni, visszahúzódott Szentpéter

felé,

és

hittel,

hogy Sorbán

Brassó között fekszik,

s

hegyes, tüskés.

Mikó egymást kiegészit eladásaik nyomán.

Hogy

sereg a Barczaságon zsarolt és pusztított, az bizonyos, de

magyar

a fejedelem hada egészen felbomlott volna, mint Böjti mondja, az való.

Mikó

és a többi szemtanuk ellenkezt bizonyítanak.

szónoki fogás, hogy a késbbi megveretést 2)

Böjti

teszi.

Ez

is

sok.

a

hogy

nem

Bojtinál

is

elpalástolja.

Krauss a magyar sereg számát 32000-re

15000-re

de

,

ez

Báthory azon

fbiforgatta.

Megelz

annyira hogy

^)

teszi.

Fele sem volt.

— árkos és mocsáros levén,

Azonban

már

három ora

és

között

láthatóvá

lett.

Most

is

midn

,

való.

egy vén zsivány

ellen" csatarendbe

hogy 0-Brassó egész had

állott

Bethlen Gábor

— mond

Böjti

seregét.

állitja

A

Elek Jánossal lev

az

és

Báthory

végre az

s

egy ujoncz

„nn"nt

balszárnyon az udvari sereg,

hajdúság

^)

szét akarta bocsátani, vette észre,

fell csapatok nyomulnak elre,

—

nem

épen

csatahelynek

csalódott.

Délután két hadait

—

139

— a jobbon

a

Bed

István,

Begröli István, Béldi Kelemen, Dániel Mihály és Geréb

kitn katonai alatt. A középen

Andrástól vezetett székelység a hitetlen, de tehetséggel biró Rácz

a

furak hadi népe

középnagyságú

s

György a

vezérlete

gyalogság volt

E

ágyúval.

helyen

Imrefi vitték a parancsnokságot

Óhajtotta volna Bethlen

magyar

,

hogy

s

fölállitva

négy

maga Báthory

és

az egészre felügyeletet.

e helynél

mely épen a

,

sereg háta mögött volt árkos, tüskés és mocsáros,

válaszszanak alkalmasabb csatatért, a nap heve miatt látott

más

vagy

e

s

hagyják most pihenni

ellankadt csapatokat.

De

Imreíi

nem

menekülést, mint vagy körülsánczolni a tábort,

helyen elfogadni a

csatát.

Kádul Ó-Brassó eltt a papirmalom felé állította seregét mely 33 kis csapatot formált. Balon a lengyel kopjások és nyilasok némi oláh csapatok s Halmágyi István bujdosó által vezetett két magyar zászlóalj, a jobb szárnyon lengyel moldvai és kozák csapatok csatarendbe,

,"

,

,

középen maga

állott

bojárjaival,

gyalogjaival

három ágyúval. Serege

s

a bras-

2000 embert, s ezek közt a kurtányokat s kozákokat a papirmalom mögött buvatta el, mialatt maga elnyomult a támadásra. A magyar hadak csatasorba-állitása be sem volt vésóiaktól kapott

1)

8

órára

Mikó 199. teszi.

1.

Hegyes 67.

1.

Böjti

legjavát,

288.

lap.

Krauss

reggeli

—

—

140

gezve, mire az oláhok meg-kezdték a támadást; „ki miá,

mondja Mikó, nem kevés bátorságot és nagyobb szivet vévén, hogy kényesebben mozgunk, feléjek náloknál, reánk ére." Az oláhok els rohama a magyar balszárnyat érte, mialatt a magyar gyalogság (500 fejedelmi, 800 csíki s 800 a részekbl való és Rácz Ábrahámmal bejött harczos) az oláhval küzdött, „a vajdának minden gyalogját levágá a papiros-malomig."

Maga

E,adnl

elvágatott a lengyel csapatoktól;

nev a

is

megszaladt, egészen

st egy

Füzesi István

hadnagy oldalának akasztotta a kopja szegét, s csak lev vitézek mentették meg. „Nekünk adta

mellette

—

isten a diadalt!" kiáltá most Báthory; de elmulasztá megtenni Radul üldözésére a kell készületeket. Ezalatt

a seregnek az a része

is

elnyomult, mely nem

vett részt

még

a csatában, de csak hogy fosztogassa a holttesteket. Most a papirmalom mögül elront az odarejtett kurtány és kozák csapat, s egy ers sortzzel megzavarja a magyar

hadat.

nak

Az

ily

indult,

lapoztatja

az

módon

meglepett és elszéledt csapat futás-

mire Radul oláhokat,

ekkor megtámadja

a

megfordult,

is

módon megállásra

ily

gyz

balszárnyát.

seregben a csatarend teljesen is

tisztjeivel

felbomlott

kard-

birja,

s

Erre a magyar ezen szárny

és

megszaladt, „fusson a ki futhat" szavakkal.

De

a lovasság

eltt mély árok vala, a gyalogság útját mocsárok állották el, s

most borzasztó mészárlás kezddött. Sokan a mocsárba „minden bajnak s ezek közt Imrefi János is

fuladtak

okozója,"

—

nyomódtak,

szélyel

lovainak az lábai." s is

^)

^)

vesztett

Borsos

:

Tamás

is

focskándották ^)

Csak utóbb

Weiss Mihály temettette sokat

— mondja Borsos Tamás — ,

a bélit

jjHiég

el

az

találták fel (aug. 3-án)

Szent-Péteren

de jelentékenyebb

önéletirása,

Bánffi naplója 254.

1.

magaféle hadnak

volt

^).

a

Bár Radul

magyarok

Erdélyország Tört. Tára II. 39.

1.

—

—

141

György, kinek fejét a brassói kapu eltt póznára tzték fel s Varkocs György a zászlósok közül. Elhullottak Károlyi György, Szegedi Miklós, Simándi Gáspár, Kapi Miklós. „Ott hagyák, mondja egy szász krónikás éles kárörömmel, kevély fejket Ordögh vesztesége.

Itt

estek el: az öreg Rácz

Boldizsár, Elek János és Barkóczi.

úrfinak tesége

lett

nagy

És igy sok kevély Mindkét tábor vesz-

temetjévé a brassói tér." volt, s Radul nem gondolhatott az üldözésre.

Sokan fogságba estek, köztük Dániel, Geréb, Kerekes, aztán nagy összeg pénzen váltattak ki. Radul diadala helyén aranyos kkeresztet emeltetett, mel}'et utóbb a magyarok szétromboltak ^). Maga Báthory is lova leszuratván nehezen mene,

,

Egy

külhetett. tését

lengyel nemes, Shiffka, üldözé,

s

megmen-

egyik kisérjének köszönheté, a ki a lengyelt leszúrta.

Sisakján fehér darutoU-forgó volt, mely messze feltnvén,

könnyen árulójává

lehetett volna.

Ezt ellöké,

s

átnyargalt

számú kísérettel Khalomba ment, hol a királybíró, Weyrauch, kihez ragaszkodott, s. kit „apám uramnak" szólita, gazdagon megvena hidon Szent-Péterre.

dégelé küldé.

,

Innen

kis

kocsija elébe saját hat lovát fogván, Szebenbe

s

Itt

védelmére minden szükséges intézkedést meg-

„Minden városra és vármegyére levelet bocsáta, hogy jó fizetést ad, ha valaki melléje áll mostani szükségében. Az egyéb hadaknak is szép leveleket küldött vala, hogy késedelem nélkül melléje mennének, valakik áruló nevet viselni nem akarnak." ^) Az érkezend hadak táborhelyéül Fehérvárt jelölte ki. Ugyanakkor mindenféle segélyért is küldött: Bethlen Gábor Dévára ment, hogy onnan sürgesse a török csapatokat Dengeleghy Mihály a temesvári pasát, Zülfikart, Balázs deák a tatár khánt, más követek tett.

:

^)

A

2)

Nagy Szabó

csata részleteit legterjedelmesebben Böjti,

emlékirata, Tört. ad.

I.

Mikó

106.

1.

és

Krauss adják.

—

142

—

az egri és budai basákat szólitották fel segélyre.

S csakhamar kedvez hirek érkeztek a székelyek hívek maradtak Csíkra gyülekeznek, Sorbán Radul elvesztette biztos s támpontját, mert az uj Radul Michne jelentékeny török:

egy vezérrel beszállott Tirgovistba. Balázs megjött a khántól, ó' a segélyre rendelt hadakat

tatár sereggel s

deák

is

szemével

látta,

hogy merre

követek

s

hová induljanak

és

mind

tevékenységre,

jöttek vele, kik azt tudakozák,

is

A

De mind

^).

szükség

e biztatásokra

a veszély naponként fenyegetbbé

volt,

is

e

mert

vált.

húsz székely falu lángja

brassói csata éjjelén

lágított,

hadak

e

vi-

miket az oláhok gyújtottak meg, hogy fényénél

könnyebben zsákmányolhassanak. félkörben

ég tz

A

egészen világossá

az utócsapatok élet-halál harczát,

csatatéren, melyet e

tett,

a

lehete

még

látni

szaladok üldözéseit,

megsznt, a prédára oda siet szászokat, De Radul sem kímélte a brassóiakat, kiktl , hogy a követ lengyeleket kielégíthesse, 34 ezer forintot vett fel ^). Azután megs

hol a küzdés

oláhokat,

mint fosztogatják a tetemeket.

Bécsbe

írta diadalát

diadal-jelvényeket

pokban és

is

és

Konstantinápolyba Ezalatt

küldött.

elszéledt harczosai

sen kiraboltattak.

helyekre

a legközelebbi

na-

környék rablását

folytatták a

égetését, s székely, szász és

e

s

,

magyar helységek vegye-

Eddigelé a Sorbán hada Brassó alatt

táborozott, július 15-én a Barcza folyó mellett a höltvényi

mezn

ütött tábort.

Maga

is

segítséget várt, lengyel és

moldvai hadakat mert saját országából, mint melyet Michne ;

Radul török hadakkal visszafoglalt s ezekkel féken tartott, mit sem várhata s fként a magyarországi hadak támadását leste.

Midn

gách Szeben

ij

2)

segélyhad érkezett,

alatt volt,

s

augustus 4-én,

midn már is

Bethlen Gábor levele Ehédei Ferenczhez, Tört. Tár

Weiss Consignatio 245.

1.

e

II.

For-

város alá

189, 190.

1.

— indult

^).

—

143

Neki egyetlen menedéke, már miután

látta,

hogy

meg nem engesztelheti, Mátyás. Ha most e csagyz, ha a felidézend küzdelemben Báthory elveszti Erdélyt, ö még fegyverrel visszafoglalhatja országát, a törököt

patokkal

különben az reá nézve S abban, hogy ö

mámorában nem

is

fels-magyarországi

elveszett.

azt visszafoglalja, diadalának

kétkedett.

töltsék

Annyival kevésbé, mert a

generálisokkal

egyezve, hogy Báthoryt mással

k

is

s

urakkal

Ily

és biztositni

módon

volt

megtámadják, leverjék

és

Ily

Erdélyt a már meg-

kezdett confoederatiónak, fegyveres hóditás

elmozdításával.

ki

be a megürülend fejedelnd széket.

módon akarák megnyerni

els

szövetkeztek

által,

Báthory

ábrándos tervek

kedvéért Erdély barátai és ellenségei.

1)

Weiss Consignatio 245. Hegyes 67. Bánffi 254. Krauss 15.

1.

HATODIK FEJEZET.

A De

fels-magyarországi megyék tavasz óta készültek.

a dolog természeténél fogva a fölkelés ott csak lassan

haladt, s annyival lassabban,

épen

nem

lehetett a

mert a vállalat valódi

megyéknek tudtára

Erdélybe más fejedelmet akartak vinni,

—

s

czélj'át

Forgáchék

adni.

ez iránt

már

Radul Sorbánnal is kiegyeztek de meg voltak gyzdve, hogy ezt, ha nyiltan kimondják, a protestáns közép-osztály ellenzeni fogja. Nyár derekára azonban már készen voltak, a megyéket is ugy a hogy megnyerek s nem csak a részeken, de magában Erdélyben is szereztek párthíveket, mint Hidi Györgyöt, kit Báthory alacsony sánta létére

sorsból és

korlátnokává

tett^).

A

hadjárat

vezérévé Forgách Zsigmond fels-magyarországi kapitány

ln

kinevezve,

Mihályi).

A

vele együtt

s

Homonnai György

és

Czobor

fejedelmi kinevezés kérdését most elhalásztak,

A

Mátyás egy kiáltványában a hadjárat okait számlálta elé. Ennek 12 pontja leginkább a körül forog, hogy Báthory megváltoztatta a kassai egyezkedés szavait, tételeit, hogy ennek pontjait nem tartotta meg, hogy ellenére Havasalföldet háborúval talán a hadjárat

borította

el,

végére.

hogy

1)

Böjti 293.

2)

Kazy

helyett

részekbeli

1.

História

I.

köt.

39.

1.

urakat elfogatott,

s

hogy

—

—

145

Erdélyt rósz kormánynyal tönkre

Mindez elég

teszi.

al-

kalmas háborúi ürügynek, de a támadás igazságáról senkit sem gyzött meg. St bár a kiáltványban a vallás kérdése

nem

is

emliftetik,

minthogy nem

pul, a közvélemény a hadjárat s

is

szolgált ala-

okainak, a pápás urakat

a protestáns vallás elnyomását hitte,

s

a mily szoron-

gással nézte az elindulást és szerencsés kezdetet, oly öröm-

mel látta,

már

értesült a kudarczról.

Ebben

mely bár még uralkodó kezdé

veszteni

volt

Egy

hiveit.

az

e

vallás

diadalát

Magyarországon, de

„história

az Erdélyor-

Magyarországnak Báthory Gábor ellen való feltámadásáról" hosszas lamentatiot ad a Báthory Gábor szájába, melylyel ez panaszkodik, hogy vallása miatt támadtatott meg: szágnak

nyomorúságáról

Az Luther Pápa

hitét kiáltják hamisnak,

vallását tartják igazabbnak,

Okulárom

Az

és

nem látnak azok át, azért nem valhatjak.

által

igazságot

Ha gyznék

írni

pápa vallásáról

És helye volna emlékezni írhatnék sokat

arról,

tévelygésekrl

Uraság mellett hamis vallásokról.

Pápa magyarul Deus sum

mond

Az k .... k után Az

f

t

Pörüljüuk mi

Nem

is

vagyon:

ily vallásban

— ugy

—

errare non possum,

de igen bujdozom.

hagyom.

imitt amott

bátor Isten eltt,

ez világi fejedelmek eltt.

Megválik akkor bajra kicsoda

Egymás

fejére tüzet kicsoda

jött

gyjt.

Báthory Gábor igy végezi szavát,

És az mostani romlásról panaszát, Kéri az Istent hogy lásson igazat,

És büntesse meg kemént Szilágyi, Báthory Gábor.

és hamisat.

10

— óh Az Az

—

146

szegény magyar nemzet bezek vak vagy,

szemedben az hályog igen nagy,

te

gonoszság

is

te

benned igen nagy,

Minden nemzet közt kitl czégeresb vagy. "

Egy

másik, mely hasonló buzgósággal van irva

az egész mozgalmat a pápának rója

ban

^)

s

ers átkozódás-

fel,

tör ki: „Te

meg ne sznjék

és a fegyver rajtok

Láncz

és az

i

békó az nyakokon csügjék

Czönczér kaloda lábokon nyugodjék

Mind egyetemben az

testek kínlódjék."

2)

Epén ily elkeseredett hangulat uralkodott az erdélyi hegedsök dalaiban is, kik a magyarországiakat intettek: „Pápa nem barátod magyar vödd eszedben ..."

Erdély ellen

és feddették az

intézett támadásért:

„Kinek szödsz epörjet mást az kebelében? Hiszöm hogy más nemzet kezd ülni a székbea

Noha Hogy

te

mastan vagy ebben a hiszemben

te

uralkodni akarnál Erdélyben.

Hogy

vétött ellened,

neked Erdélyország,

Ellenségöd mört volt neked csak hajdúság,

Hiszöm nagy vétk

ez tetled és hazugság

Mert csak titkolván,

Hogy már

A

szép békességöt helyükbe állatni

Mört hitödnek

2)

história

közölni.

nem is nem

bizott,

tudott félni tudott rettegni.

Eredetije Lipcse városa könyvtárában. Másolatot vett róla Toldy

Ferencz, ki azt velem közölni ténete I.

benned az álnokság.

hajdúságot akarod rontani

Erdélyország tüled

')

volt

szíveskedett.

V.

ö.

Toldy költészet

tör-

235.

Czime de

a

iisdem

mely a lipcsei codexben vau: Alia Velem hasonlag Toldy ur szíveskedett

költeménynek, disturbiis.

—

—

147

Mit bántok Erdélyben, hogy igy törtök rea

Lám

nincs nyugodalma sok árulók mia'

Tisztösség-kivánás ennek csak az oka

Ki miatt Sidmoud

is

onnét kipusztula.

Édes hazám Erdély ki magyar nemzetbül Megrakodtál vala sok futott szegéuybül

Ki

te

nemzetödbül széles az alföldrül

Török eltt futván Körös Maros közül, Török miatt immár hántásod nem volna. Magad nemzetségöd pusztulásod oka. Nincs mit tennöd, rajtad Istennek ostora

Szomszédod

is

rajtad bizony tanulhatna.

"

')

Hasonló verses lameiitatiókban nyilatkozott az ingerültség tdl és innen a hajduvégeken,

gott

mely maga

is

foron-

életének egy nevezetes forduló pontján állott, mi-

s

Zsigmond elhagyá Kassát és táborba szállott. ^Hyen ómen esik az ö kiszállásának eltte való napon 28. junii. Kassán szörny rettenetes zápores ln, az egész utczát a vize a piaczon elborította, két dó'n

június 29-én Forgácli

menyüt

k

esett le, egyik a mészárszékre, másik az alsó kaput ütötte meg, a melyen Forgácsnak ki kellett menni. Azután e közép-németi liidacskánál az apró madaracskák

a kopjás seregnek a kopjájokra sereggel szállottak, a ka-

tonák öszvezörgették kopjájokat, el

a madaracskákat.

A

még

is

nehezen zhették

Tiszán túl menvén a tábor, nagy

szomjúságot bocsáta Isten reájok, egy néhány ember holt

meg szomjmal rára,

lev

a hadban

;

azután a sáska szállott a tábo-

hogy Máramarosba ment." Forgách ezen egész id alatt alkudozott a részekben urakkal

nyerte.

^)

s

Hiában

ezek

nevezetes

intette

ket

Czime: Cantio de Transylvania

Haydones Equitum. Irta névtelen

részét

magának meg

is

Bethlen Gábor egy Rhédei et

erdélyi,

Decsy István. Velem Thaly Kálmán ur

paparum contra XVII-ik században

de consilio leirta a

közölte.

10*

— Ferenczliez

—

„Mindenfell az veszedelmet

levelében:

ii-ott

urunk jó akaratját nem akarják bizony uram Erdély azután Magyarország is utána vész,

uram, ha

látjuk

148

az

venni az magyarországbeli urak, elször,

elromol

s

mert bizony uram senkinek, magáért,

solia

nem

az

török Erdélyt

nem

engedi

miérettünk. Jobb volna, az urunk-

egyeznénk meg, mostan az urunk is, reményiem, hogy kivánságokra alkalmasint reá menne, igy mind Makal

gyar-

Erdélyországa békességben maradhatna, de ha

s

az urunkat fejedelemségétl akarják

uram

az

urunk

dik abból én

nem

lett

is

is

megfosztani, bizony

magáért mindent próbál,

vettem annyit eszembe."

^)

E

és cseleke-

tanácsnak

semmi sükere másokra nézve^ de Rhédei Ferencz,

arany gyapjas és váradi kapitány volt, csakugyan híve maradt Báthorynak, s a Forgách által Várad megvételére küldött Egrei Istvánt szétveré. Egrei kudarcza felett még ki

birtokától, Szalontától

E

is

megfosztatott^).

hogy Forgách Várad felé vegye útját, s ily módon Mármaros felé kellett keAzonban ó' tudott magának kárpótlást szerezni. rülnie. Azon igyekezett, hogy részére nyerje Nagy Andrást, ki már ez idre visszaérkezett. S valóban a hajdú kapitány 10,000 emberével mellé állott július 6-án. Az ily módon megnövekedett sereg megindult Erdélybe^). Az els csapat Sennyei Pongrácz s Rákóczy Lajos (a Zsigmond kathoKét lizált fia) július 1 9-én Kolozsvár alatt táborozott. nappal utóbb Forgách Zsigmond is megérkezett „több veszteség lehetetlenné tette,

pápás urakkal".

A

várost körülfogták

hegyrl, a Komáiról

és

s

két mellette

lev

Hásongárról (Hasengarten) három

napig lövetek, a nélkül, hogy kárt tettek volna, csak a termést tiporták le s a külvárost és majorokat égették fel. 1)

Erdélyország Tört. Tára II. 190.

2)

Böjti

3)

Sepsei Laczkd

299.

1.

127, 128.

1.

1.

—

—

149

megkezddött az alkudozás a városi s Zubor György között, s július 25-éii létre jött egy kiegyezés, mely szerint Kolozsvár addig nem esküszik liiíséget Mátyásnak, mig az egész országot meg nem hóditják, s lia a had megveretik, azon Ekkor

július 23-án

Forgácli

elöljáróság

és

esetben

béké-vel

is

bocsátják

az város

el

tábor június 28-án elindult Fehérvár

végre augustus 10-én

német nemzet vala."

felé,

Erre a

alatt.

a város pedig

Mátyásnak az esküt „ki

letette

is

^)

Gyiüa-Fehérvártt Forgách hada egy idre megálla.

„Azt praesidium nélkül

pusztán

Emlékirataiban,

az

—

csak

találván

—

irja

Mikó

valók és holmi elfutott

ott

néhány nemesség szorult belé, könnyen meg is vévé, megadván nya vaj ások "magokat. Immár az országnak lakossai, ki hová tudván futni, bujdosni, minden helyekrl, az hol ersségecske nem volt, lakó helyeket pusztán hagyván, amazok az országot két fell dúlják, pusztítják, égetik, prédálják vala, és a hol mit kaphattak, minden kimélés nélkül az oláhok Havasalföldibe

nem olyan

csodálatosnak

takarítják

vala.

De

az

mert nekik a kölcsönt

láttatott,

noha annak régibb dulásokat, a Székely Mojzes ideiben, ugyan ezeknek latorságoknak csak fél részét sem dolgokban eljárvehettük vala meg. Mindazáltal az fizettük,

k

ván, sennnit

el

nem

mulattak.

A magunk

nemzetsége

is,

egy nyelvünk, egy hitünk, azon irgalmatlanul dúltak, prédáltak az hova érkeztek, st talán szörnyebben mint az oláliok, noha azoknak okot semmit nem adván, mintha rajtok hasonlót cselekedtünk volna, a rettenetes

kikkel

kegyetlenséget continuálják vala."

^)

Fehérvárról Forgách egy derék csapatot Dévára indított,

hogy

azt Bethlen Gábortól

^)

Segesvári Bálint krónikája 177.

2)

Mikó Perencz 202.

1.

1.

foglalja el,

t

magát

— pedig

élve

150

vagy halva kézre

— kerítse.

A

csapat

meg

is

rohanta a várat, de visszanyomatott, kárpótlásul azonban

Azonban más napon mely Öt tanácskozásra hívta Bethlen a követeket, Monaki Miklóst és Lónyai Anfel. drást, szívesen látta, s meg is egyezett velk, hogy ok mint kezesek maradjanak a várban, ö jiedig a generálishoz megy. S ugy is lön. védett Barcsát

a roszul

egy követség

Forgách

elfoglalta.

jött Forgáclitól,

ezalatt

mind elbb nyomult. Augustus 4-én

egy leiratával felszólitá a várost, hogy miután ö seregével meglehets elöhaladást tett, adja fel magát, mely esetben pártfogást és védlevelet Szász-Sebes alá érkezett,

Ígért

Itt

^).

folytatta,

s

az egyesség megtörténvén, útját Szerdaheha-e

hová épen akkor Bethlen Gábor

is

megérkezett.

Az napon s más nap délig mindig folyt az egyezkedés de nem vezetett eredményre. Nem állottak közös ala-

—

pon. Forgách uj fejedelmet

—

német szövetséget akart, Bethlen nem volt hajlandó elpártolni Báthory tói s a töEzért ebéd után elindula s egyenesen Dévára röktl. ment. Bethlen ily módon meggyzdvén, „hogy oly dolgot vettek elejékbe és oly dolgot akarnak kivánni, a kinek nyakunkról való elrázásáért (tudniillik hogy rajtunk német ne uralkodjék) sok halmot raktak bel ölünk: nem hogy valamit abban consentiált volna, de haza érkezésünk után, az obses urakot megajándékozván, békével elbocsátván, igy izene a generálisnak: lm kegyelmetek látják, lovaimat készítik, magam készen vagyok és várómat módjával hagvom, ezen mai napon kegyelmetekkel együtt indulok, és ha a török császárnak szolgáit, hadát találom, soha bizony Erdélyben békével való megmaradást (kitl

1)

I.

376.

Közölve Fórgácli 1.

felszólító

s

levele az

XJj

Magyar Múzeum 1858.

Hadjárata okának a felhívásban azt mondja: „ut durissíma

servítute obpressos regnicolas ín libertatém pristínam víndiceremus.

— oltalmazza

Isten találná itt

uraniot

az

nem

az uramat, kit

is

—

151

addig

lia

nem

remélek)

nem

benneteket, Erdélyországban,

szerencsétlenség

engedek, sem

szenvedlek.

Ezalatt Forgách Szeben alá érkezett. Táborával volt Pálífy István, Drugeth György, Czobor Mihály, Károlyi

Mihály, két Lónyai, két Melith, Perényi Gábor, Eákóczy

mind furak, számos nemessel. Vele érkezett Kornis Zsigmond is, ki mint lehetett „császár hségére szorgalmazd az embereket." Sergei számát bizonyosan nagyíLajos,

25,000 emberre

tással

er

kezése után az egyesült

A

számot. s

nem mert korábban Szeben alá menni, vala Kendy István is, ki a magyaror-

vajda

most már vele

szágiak

összeköttetését

még

tartá, s ki

azonban Sorbán megérkétségtelenül meghaladta e

teszik^),

oláhokkal

az

lengyelekkel fen-

s

mindkét csapat megérkezvén, megkezddött.

A

ostrom,

vajda dél

Forgách napnyugoton. Kisfalu mellett ütöttek

felöl,

A

Az

a Barczaságon hozzá érkezett.

tábort.

küzdelem, számtalan apró csatározások daczára, mindig nélkül

siker

inert a

folyt,

óta

is

elöljáróságot

Andrást

is

igéretekkel.

Mikó

vissza-

ugy hogy a várban,

szaporitá,

hogy

—

s

nem St végre magát Nagy nem

a fizetni

elzáratta

^).

megnyerte, bíínbocsánat

A

és

tudó vagy

gazdag jutalom-

hajdu-kapitány beszökött a Forgách tábo-

rából Szebenbe,

ment,

rségét

mintegy 6 ezer emberrel rendelEzenkívül, hogy pénzzel is kellleg el legyen látva,

újra megsarczolá Szebent,

akaró

álló

védserege

alkalmával,

az ostrom kezett.

folytonosan

derekas

is

emberbl

vala Báthorynak, ki 2000 térte

várban

s

innen pénzzel ellátva Magyarországba

—

irja mely miatt az uraknak: mert az

a hajdúkat visszahódítsa^),

nem

kevés

ln

búsulása

')

A

^)

Archív neue Folge

III.

3)

Borsos Tamás, 40.

—

Frank-féle fekete könyv.

—

215.

Böjti alatt jegyzetben

299.

1.

Mikó 209.

—

Nagy Szabó

106.

1.

1.

— való

alatta

hajdúság

is,

152

—

a ki a prédával ki

nem ment

nagy részint ki utána kezde beszökni a városba, ki imide-amoda szaladni. Ily módon pártolt el tö'le Torjai Demeter, ki egy kicsapás alkalmával elfogatván, Báthorylioz átallott, s utóbb 200 embert be is szöktetett Szebenbe. vala,

Hasonlólag

nem

sikerült a várak elfoglalása sem,

pedig a tábornok nagy súlyt

fektetett.

melyekre

Hasztalan kérte

fel

Fogarast Balling János várparancsnoktól, ez hallani sem akart a feladásról

nagyobb

eró'döt

—

nem

megvenni pedig sem

ezt,

sem más

tudott.

hitte, hogy Erdélyt könny szerrel Mig Szeben alá nem ért, nem is talált komolyabb akadályra. Kendyt ujolag Brassóba küldé, hogy onnan a székelyeket s urakat megnyerje. Hasztalan.

Forgách ugy

meghódithatja.

Székelység

és

urak Báthory mellett maradtak, csak a

szászoknak egy része állott nyiltan hozzá, s játszott egy másik része kétszinü szerepet. Mennél utálatosabb szinben

tnt

fel

a hazafiak

eltt az igazságtalan hóditó háború,

mennél megalázóbbnak

tetszett

Forgách elnyomulása, a

testvér-haza támadása, mennél világosabban látták,

hogy

Erdély a német számára meghódíttatni szándékoltatik mert a confoederatio tervét nyilván erre magyarázták annál több mozgalmat fejtettek ki Báthory mellett.

:

— —

Azt

sem feledték, hogy min következményei voltak a töröktl elszakadásnak, s a német uralkodásnak min ereds fölkeltek mint egy ménye, csak kevéssel ezeltt is

—

ember urok mellett és a magyarországi had szomorúan St tapasztalta, hogy Erdélyben ellenséges földön áll. egy ujabb csapás is érte. Thurzó nádor segély-csapatokat indított útnak, Pálfly János, Bosnyák Tamás és Forgách Miklós vezérlete alatt. De nem mehettek messze: mert Nagy András ezalatt a hajdúkat visszatérité a Báthory hségére, s velk egyesülve augustus 8-dika táján Dió-

—

—

153

megveré a magyarországi hadat ^)

szegnél

vette

31-én Kolozsvár

Erdélynek, ugy, liogy augustus

útját

maga

s

várost Báthorynak visszafoglak ^).

alatt táborozott, s e

Forgách látván: liogy se Erdélyben nem lialad elö se az általa Medgyesre augustus 25-ére hirdetett ügye se az gylésre senki meg nem jelent a rendek közül ^), ostrommal nem halad elre, nem levén sem ágyúi s go-

—

—

megpróbálta az egyezkedést. Cserében Erdélyért Oppelnt Ígérte a fejedelemnek. Azon-

lyója,

sem faltör

ban a

csere

még is"

kosai,

Báthorynak nem

nincs meghódítva,

—

s

volt Ínyére: „az

nem

is lesz,

országa

bármennyire dúlják

feleié és megtagadta a lemondást^).

Ez

Forgáchnak,

volt

Borsos

kit

nem ok

nélkül ne-

vez símplexnek, utolsó csalódása ezen nyomorultul foly-

ostrom

tatott

azt tekintjük,

mely ostromnak sem nevezhet', ha

alatt,

hogy

három

Báthoryhoz

szett.

be a várba, a kinek tetvédsereg érkezett: egyfell

az járt ki

s

Nagy András a hajdúsággal, Oláhországból a bodzái Omer bosnyák basa 30 ezer török-tatárral,

roson át

10 ezer

az örömhirre a fejedelem tüstént lövette

s

Forgách táborát

és leveleket küldött a székelyekhez,

keljenek

fel

s

e

lövetés

Medgyes

Sepsei Laczkó

is

tudomása,

után felkerekedett mindkét tábor,

Erre Báthory

felé.

a két had a város

alatt

csatározott.

128. Kazy

2)

Segesvári Bálint 177.

3)

Bánffi Péter 255.

1.

»)

Mikó 208. 1. Borsos Tamás

1,

^)

hogy

állják el az ellenség útját.

dologról alighanem volt Forgáchnak

legalább

1)

a

át Bethlen

Ferencz tudatta,

elindult

s

Gábor Zülfikár temesvári pasával s emberreP). Báthoryval Bethlen közeledését Mikó

vaskapun

A

szo-

40.

I.

k.

99.

1.

Mikó 210.

1.

is

kiment utána,

s s

Azonban Báthory

—

—

154

csakhamar felhagyott az üldözéssel, visszatért a városba; Forgách és Raclul pedig- Medgyes're háboritatlanul értek. Ezalatt a székelyek közt a fejedelmi felhivásra ujabban alakultak csapatok, s a felsbb székek Sznsz-Sebesen, az alsóbbak pedig Fogarason át igyekeztek a fejedelmi táborba ^). Ez utóbbiak megérkezvén, maga Báthory is, miután egy csomó polgárt kizött Szebenböl, hogy azt biztosan hagyhassa rsége kezében, september 7-én elindult Szászsebes alá, hol két tetemes had várt reá: a Bethlen Gáborral érkezett temesvári csapatok és a Nagy András hajdúsága,

Még

s

az ezekhez csatlakozott marosszéki székelyek.

nem tudák

ekkor

a Forgách czélját: hol és merre

fog Erdélybl kitakarodni. hirül hozák,

hogy Forgách

Azonban a kémek csakhamar és a vajda Medgyesen alul a

Székelyföld felé vették utjokat, mire az egyesült

er

utána

indult.

De nem

érhetett

nyomába

mert a szász városok

:

jában, részben legalább, ellenséges

Medgyes

iránta.

indulatot tanúsítottak

alá érvén a fejedelem,

ütötte fbl hadi szállását,

út-

Nagy Ekemezn

azonban a város alá menvén

—

melyben Forgách 300 szepesi katonát hagyott rségül, hivatta a tanácsot, s azt szemrehányásokkal illette.

—

Az rség

A

azt

Szebenbe

lakosság felszaladt a kastélyba, mi jeladásul

a város kirablására

y,és

mind

felkóborlá az had,

bet."

A

kóborló népet

akasztata bellök, de az

se

mire

fegyverét,

letette

kisér-

utóbb pedig török lovakkal kicserélte Báthory-).

tette,

ij

Mikó 211.

"-)

Ha

Szabó

1.

a mi vala a kastélyon kivül, azt

mind

lábas marhát

Xagy Szabó

említik,

nem

s

mind egye-

Nagy András zte, „még föl is is nem használa, mind elkóbo106.

igaz az, mit Krauss a 16.

nem

szolgált

hihetetlen

Alonum. írók VII. 295. emiitik

is.

1.

mond. Azonban bár

1.

s

a brassóiak

se

Mikó,

sérelme pontjai.

—

155

—

Utóbb azonban a fejedelem

roltak.''

kegyelmet adott nekik

sarczfizetés mellett

^).

Innen Nagy-Ekemezoröl september 13-áról jelentést külde Bethlen Gábor a portára, melyben tudata az délyi eredményeket: „Méltóságos

hogy

az némethez

csak

az

hallgató

m^am!

—

irá

er-

— azért

ó'

mlgs magyar rendek közül,

én kegyelmes uram Erdély fejedelme Báthory

Gábor, igaz a fényes portához, minémü szerencsétlenség Brassó

esett rajta

az ilyen

alatt,

dolgokkal

az

elhiszszük felséges

Hihet

értette nsgod.

mindenható Isten az én

uramat nsgtok jó akaróját csak próbálni Azután nem sokkal urunk Szebenbe menvén, nem csak Sorbán vajda, hanem Mátyás király, a lengyel király, a moldvai vajda, Fels-Magyarország és Havasalföldé melléje segítséget küldvén, az uramra reá izentek, de csak

kegyelmes akarja.

id

kevés ezeket

is

nagy kudarczczal, s nem kevés vérrel mind uram Szeben alól elzte, kergette, úgy hogy

alatt,

az

szándékok szerint czéljokat nem assequálhatták utj okban is,

sok helyeken megakadván,

s

nem

,

szaladó

haladhat-

mi is, hatalmas császár hívei urammal együtt utánok vagyunk Íziben, s hiszszük is Istent, hogy csak kevés napok alatt is mindnyájan hálóinkba kerülnek, mert uram igazságát Isten megtekinti s megsegíti. Holott senkinek is közülök az egy Sorbánon kivül nem vétett, az ha morog is az ur ellen, nem csoda, de a németnek, lengyelnek, és moldvának semmi St tehetsége okot sem adott az hostilitásra az uram. szerint mindenikkel nyájasan élvén, az miben lehetett szolgált, kihez képest ha Isten engedi, mind ezeknek mi azt az légyen oka, meg akarjuk tlök kérdeni, noha egyet vetik okúi, hogy miért nem áll el az uram is a

ván, imitt-amott bujkálnak, mert

k

hatalmas császár melll, és miért ij

jSIagy

8zabó 107.

1.

nem

egyezik

meg

vélek,

— de minthogy tudjuk, Isten

sem

fenállásáig,

A

tábor most

A

occurentiában hatalmas

állunk, melyet ezután

mutatni."

— september

A fejedelem

vár alá ment. felütve.

nem

el

meg akarunk

igyekezettel

az igazságnak Istene, fejünk

is

sem gonosz

jó,

császárunk melll

—

156

^)

— Seges-

14-ike lehetett

sátra közel a dánosi réten volt

városi elöljáróság egy tanácsost, Seiler

csot küldé a fejedelemhez azon izenettel,

Mennél közelebb

felé útját.

annál jobban

s

félt,

„nó

ez reá kiálta:

midn

te

teljes

is

hogy

Luká-

^^Qgye

jött Seiler a dánosi

réthez,

a fejedelemmel szembe

veres szakállú, hozzátok

más

lett és

megyünk,

bebocsáttok?" a megijedt Seiler igennel

felelt, mire Báthory szállásosztóját, Pribék Ferenczet elre küldé, s dan-

dárjával

maga

is

megindult.

De Pribéket

megugy hogy

a szászok

rohanták, Báthory dandárjára lövéseket tettek,

kénytelen volt más útra térni ^).

a fejedelem

nap Paratéj felé

fordult

A

sereg ez

Dános közt marada, más nap Almakerék Réten szállá meg, onnan pedig Fogaras alá

és s

ment. Estve a fejedelem Szilasi Jánost 300 lovassal ^)

s egy elre küldött, hogy neki reggelig hozzon Forgách táboráról. Ezen csapat

merzát 200 tatárral bizonyos hírt

Zernyestig ment, hol hajnalban oláhokat fogdosván, azoktól ')

E

többi

levél

rendelt fizetését" kéri.

részében

E

Bethlen „hatalmas

levél a Bozsnyai

Katona deákra fordítva kiadta. Mind Katonában a én példányomban a nagy-ekemezei

tábor

kelet hibás. Február 13-án Bethlen és

Ezen

levél

midn

A

közvetlenül iSzeben

Forgách

és

sejti

Báthory

felmentése

Krauss

is

után,

Ezen

Oláhországban voltak. de

még akkor

vagy más másoló a 1.

hogy a

17—19.

7 -bérnek

kelt,

olvastam.

7-et febr.-nek olvasni?

Nem

Már Katona

kelet hibás.

1.

—

Mikó 213. 1. 3000-et ir Szabó 300-at, úgymint három százat" mondja az utóbbi 108. 1. 3}

mind az

áll.

Sorbán az országban voltak: tehát september 13-áu.

Tom. X. 343. 2)

latin alatt,

1611. február 13.

septembert igen sok okmányban 5 naplóban

fogta-e Rozsnyai

császár költségébl

Dávid históriájában olvasható.

„néhány

csatát,

— értesültek, liogy

september

—

157

Forgách

és

Radul az eltt való napon,

Törcsvíirhoz

16-án,

szállottak

és

már

el

is

hagyták Erdélyt. S valóban ugy

volt.

A magyarországi

liadak

Medgyes

alól a székelységre mentek. Mivel a székelyek szép mód-

jával

nem

állottak hozzájok, fegyverrel próbálták részökre

—

noha mondja Mikó nem kevés kárt tnek, de nagyobb romlást tehettek volna tzzel, de könyörületesebben cselekedvén, mint árt-

hajtani

—

ó'ket.

Dúltak

és raboltak „és

hattak volna, mert látták, hogy semmi haszna, ng-y

is

semmiképen sem tz, sem fegyver, sem kár, a székelységet a fejedelem hsége melll el nem vonzá." ^) Udvarhelyszék szélérl hát a Barczaságba mentek, hol azonban sokáig neni maradhattak, mert épen ez

meg Omer

idben

pasa seregének tatár elharczosai.

érkeztek

Néhányan

Homonnai György, Dóczi András, Nyári István már september 7-én Bras-

a nagyságosok közül,

Bocskai Miklós,

sóba mentek. Forgách és Badul tábora pedig szégyennel

—

Írja

egy hazafi érzelm szász

—

érkezett

meg,

pült le a város köi'ül, ettl ujolag 14,000 forintot

s

tele-

vévén

Radul csakhamar ezután elindult; követte t, s csakhamar -be is érte a Forgách hada is. Két nap umlva, föl,

september 16-án, Törcsváron át eltntek^).

A még

csapat

Szilasi-féle

törcsvári

táboruknak nyomait

feltalálta, s az utoljába bele is kapott.

De

a táma-

dókra lövéseket tettek szakálasakkal, taraczkokkal Törcsvárból, tértek,

ugy hogy ezek

az üldözéssel felhagytak,

s

vissza-

kevés zsákmánynyal. Forgách és Radul ágyúikat

hátra hagyván, átmentek a Király-utján,

A. sok eszés

nyomultak.

megnttek

s

k

1)

Mikó 213.

2)

Hegyes 67.

nehezen

itt

1.

Bánfii 255.

1.

Moldva

felé

elrontá az utakat, a vizek

haladhattak,

1.

s

st 24

zászlóalj

—

—

158

gyalogságot a csiki székelyek Mikó Ferenez vezérlete elfogtak és Bátlioiyboz kisértek.

nak egy csapata

átkelt a bozzai szoroson,

erdején ut(51érte ket,

Omer

Ezenkívül

alatt

tatárjai-

Moldvában Bakó

a sereg hátulját folytonosan nyug-

s

Nemsokára azvajda Lengyelországba ment a

talanitá, terhét, szekerét, táborát elfoglalta.

A

után a vezérek elváltak.

mely hópénzét követelte tle, innen pedig, miután országát többé vissza nem foglalhatta, Bécsbe, Mátyás udvarába vonult, s ennek kegypénzébl élt. Leányai varrással keresték kenyeröket. Forgách pedig „a havasokra fogott, hogy azokon menjen által. Ott az Isten csodálatosan cselekedett vélek, mert tiz napokig bujdostatá ket a nagy havasokon, ugy, hogy egy nap mit elmentek, másnap meg visszamentek, minden éléstl elfosztattak, nem volt sereggel,

nem lakott. így véré Isten ott ket ok nélkül reánk jövésekért. Nagy késre megszakadozván, ki Máramaros, ki Besztercze felé, ki Lengyelországon, oly ur, ki lóhussal

ugy bujdostak érdemek lése

hazájokba.

így

íizeté

meg

Isten jutalmát

Menekü-

szerint rajtunk való cselekedeteknek^).

rendetlen

futás

volt

—

tábora

mind

társzekereket, lszerszámokat

ezüst-nemeket,

az

hónapig

elveszte s két

November

bolyongott idegen földön sok veszély között.

19-én érkezett haza, Kassára „zsiros rút ködmönös voltával

—

Írja

—

Laczkó

Sepsei

E dolognak

trombitálás és dobolás nélkül.

gyermekek futnak

rendbeli emberek és

A

hadastul, kopjak nélkül,

magyar-oláh hadak futásáról

megérkezésérl, Báthory Vledénynél ')

Mikó 218.

1.

„A

jezsuita,

mondja vala pénteken, hogy kelt azon ismert

gúnyvers

:

2)

Sepsei Laczkó 131.

1.

csapatainak

„Az

Sepsei Laczkó

domum Forgach

Korbács." Seraphin Schnller Archiv

13 napig bolyongottak.

Omer

értesült.

^)

ellenség

a ki Forgáchcsal volt, a lómájra ott

„fiat piscis".

perge

s

csodájára minden vala."

I.

14í).

irja,

,

terget

129.

Ekkor

tua tergora

hogy a havasok közt

— elmenetelén Istennek

késbben

tatárnak,

159

—

— mondja Mikó — hálát való

érkezésével

nem

adíi,

a tíu-ök

sokat örvende.

így azért az országnak noha igen nagy romlásával, de az Isten megveré, megszégyenité Forgách Zsigmondnak kassai generálisnak ok nélkül reánk hozta hadait, mind a Sorbán vajda hadával

mintsem

együtt,

több

és

gyalázatot válla,

kárt,

ezért becsületet, jutalmat, hirt, nevet n^^ert volna.

ügyében a fejedelmet segité elsben az egymásszeretet, egymást való értelem: mert semmiképen

Ebben pedig

meg nem imékon

az

szakgathatták az országnak statusit szász ura-

kivül."

Ezalatt Báthory átvitte a Barczaságra táborát. Fekete-

halomnál megállapodott; felszólitá Brassót, hogy békéljen meg de Weiss Mihály békérl e kudarcz után nem akart hallani. Ez jeladás volt a Barczaság feldulására ^), mert törökjei september 22-én megérkeztek, ugyanekkor

—

a székely csapatok

23-án Báthory

is

Brassó

elkezdi a Barczaságot részint büntetésül a

Más

benyonmltak.

is

s

alá jött,

s

Brassó külvárosait rabolni, égetni,

nem

békéiésért, részint kölcsön fejé-

ben, mert Forgáchcsal szász csapatok földön.

Az öreg Omer

nap, september

most a háromféle had

is

dúltak a székely

basa, miután a város eltt Weiss

Mihályt találkozásra hívta

fel, s

ettl Brassó zendülésének

okairól tudakozódott, Báthory irányában

sekkel álla kit

elé,

mi a fejedelmet igen

monetának hívnak, nem

aggasztá, „mert olyan,

igen vala."

velekkel, kupákkal, poharakkal, s a

szegyüjthettek,

nagy követelé-

Azonban

kötle-

mi kevés pénzt

azzal kielégiték september 25-én

kevés munkával kibeszélték az országból.

s

ösz-

nem

Báthory ugy

is el fog hántatni. S most és innen Szebenbe Fogarasba elhagyván a Barczaságot, ment, Brassó ostromlását a közel fekv székelyekre, s

hivé,

hogy Brassóval egymaga

*)

Hegyes 68.

1.

Weiss Coásignatio 248.

1.

— fogarasi

—

160

nagy szükséget

oláhokra bizván, kik aztán

A

idéztek elö a városban.

is

szomszéd helységek bennszorult

Báthory pártjára álltak. A tanács pedig Sükösdi Miklóst és Gorgiás Mártont Thurzó nádorhoz kiildé, segitséget kérvén tole^). A követek november 27-én érkeztek Kassára, de eredszász lakosai e miatt

mény

is

kijöttek a várból

nélkül jártak^).

Visszatérvén Báthory,

nem

feledkezett

árulásáról. Szebennel 100-ezer forintot, s is

s

tekintélyes összeget

fizettetett^).

Nagy András

hazafelé indult.

meg

a szászok

más városokkal

Ezalatt a hajdúság

is

október 2-án Kolozsváron

át fogva vitte magával Sennyei Miklóst, s Adonyban egy lakoma után a kastélyon kivül való kertében lefejeztette'*). Báthory a háborút tovább akarta folytatni, hogy a

magyarországi pártot

teljesen megalázza.

E

czélból októ-

ber 10-ére Kolozsvárra országgylést hirdetett, hol a ren-

dek a hadfolytatást csakugyan elfogadták. „Hogy penig, végezek a rendek, az felséged jó intentiója ellen ujabb más háborúság érte szegény hazánkat, azt mi nem egyébnek, hanem azoknak tulajdonithatjuk az kik felségeddel ,

és

velünk

confoederatiójokról

tett

felséged bölcs

Ítéleti

szerént

ügyekezik praeveniálni, is

kívántató

mely összegbl

A

is

felállván

szükségesképen szándékokat

és ellenek

magát, országát ennél

nagyobb romlástól fegyverével megoltalmazni."

járatra

segély-pénzül

kellett a portai

fölkelés napjául

mind-

elfelejtkezvén,

nyájunknak romlására igyekeztenek, mostan

12

forintot

követek dijának

november 2-át tzték

A

határoztak, is

kikerülni.

ki.

A

portai küldöttségre Géczi Andrást jelölte ki.

1)

Weiss Consignaíio 250.

^)

Sepsei Laczkó 132.

Hoffmaun uramnál kifecsegek az

Mikó 215. 1. magyar krnika 26.

Krauss 20.

"*)

Szalárdi Siralmas

1.

Ezen

1.

a szászoknak sok rendbeli áruitatásokat. 3)

had-

1.

asztalnál

—

—

161

i^u a Mágocsi család alumnusa

volt.

mint

szereplöknek

Mágocsi Ferencztöl munkácsi tiszttartóvá tétetett. A hajdúk közt nagy befolyása és tekintélye volt, s már 1608 ugy jelenik meg, egyike

a

A

tekintélyesebb

érdekében.

ennek ügyét,

portán saját követei

már ekkor

s

oly

által

Homonnai

mozdította elö

nagy kegyben

részesült

bogy e követek az ö számára 40 kaftánnal s hadnagya részére 80 forgóval küldettek viszsza^). Még 1609 ott,

mértékben a Mágocsi Ferencz bizodalmát s Kassán annak ügynöke volt^). Azonban vérengz' és kemény természet levén, a jobbágyol
ölt.

Mátyás király

által e miatt üldöztetvén^), nejét, Poltári

Soos Fruzinát Munkácson hagyva, menekült. Báthory nál

csakhamar behizelegte magát, annyira, hogy 1611. június 8-án

Szebenbó'l

nejének

irá

„volna

:

édes

atyámfia

itt

nyugodalmas helyed, mert felsége maga udvarházát jószágával firól fira adta minden majorságával, oly házat penig, hogy se Magyarországban se ez országban oly ház nincsen, de hogy most magamnak is hadban kelletik mennem, jobb egy kevéssé ott fenn lenned. El is hittem kétség nélkül, hogy az ur Isten nyugodalmat és örvendetes állapotot ad nékünk."

let

^)

— A brassói hadjáratl)an

részt vett

')

Hammer,

^)

K. Papp Miklós barátom egy csomag igen érdekes eredeti leve-

Geschichte

d.

Osm. Reichs

II.

271.

1.

küldött hozzám e korból, ezek közt kett van Géczytl, vagy mint

maga

irta,

Az els

Gyiczj^tl.

tudatja urával azon hirt,

akar ütni.

A

levél

Kassán 1609. október 11-én

kelt,

s

hogy Báthory val, a király lyal, az ausztriaiakra

másodikat nejének

irta családi

ügyekben. Lásd mindkettt

az okmánytárban. •')

látszik,

Nagy Iván

Böjtitl vettem 294. *)

nyében.

családai,

V. 344 és 350.

erdélyinek tartja. Mily alapon

Géczy

E

1.

Farnasinak

nem tudom. A

irja,

s

ugy

fennebbi adatokat

1.

levelébl, mely

eredeti

levélben

r

intézkedik

Szilágyi, Báthory Gábor.

megvan a

Mik

ur gyjtemé-

S.

magyarországi jószágairól, készületeket 1

— Bátlioiyval

s

most ö

diadalait hirlil vigye

162

—

megbízva, liogy a portára ura

lett

a zászlókkal együtt 40 rabot

s

tassanak be a császárnak a Mikó

közöP).

összefügg e küldetés

elfogott

mu-

katonák

akkor Báthory, liogy mennyire

volna-e

Hitte

által

késbbi bajaival?

Báthory minden hadával együtt, a Krös mentén október 22-én elindula a magyarországi részekbe, hol azóta is folytonosan tartott a hajdúk és magyarországi urak közt a küzdelem. September elején egy hajdú csapat Tokaj

september 8-án Ladánynál meg-

felverésére indult, ezek

verettek. Erre viszont september 13-án

Böszörménynél a

hajdúk vertek meg egy csapatot, mely ellenök ment. Majd október 16-án ezek Kalló alá mentek, de a nádor felülteté a

megyéket,

s

október 28-án Szécsi

dúkat Kalló alól szétveré.

—

Tamás

a haj-

De Forgách hadának romjait

melyek Máramaroson át igyekeztek haza, s szakasok csapás érte. Egy dozva jöttek, ki egy, ki más úton

is

—

ilyen ezer

emberbl

Péter alispán vágott

álló (elpártolt hajdú) csapatot le,

Pogány

a kapitányok pedig, Fabriczi Al-

bert és Kállai Lukács, azon pillanatban húzattak karóba,

midn

Báthory Váradra bevonulását tartá^). De a rendekben semmi Ezalatt Thurzó is készült.

tesz,

hogy állandóan Erdélybe költözhessek.

Jellemz a mit

itt

ir

Bá-

thoryról nejének: „Az mi az fiú dolgát illeti édes atyámfia, minthogy én az én gyermekeimmel téged soha meg nem keserítettelek, most annál inkább, hogy távol vagyok, bánnám ha baját vallanád. Mindazáltal édes atyámfia vidd haza, addig legyen Pribélyen, mig érette küldhetek. Ezen

penig

felette

igen kérlek ne

biísúlj,

s

annyit ad minekünk, hogy másokkal éltesse

az fejedelmet, hiszem

is

ne bosszankodjál,' mert az ur Isten is jót

tehetünk. Csak az ur Isten

az nr Istent, hogy megtartja az ö jám-

bor keresztyénségéért, mert az árulók az mit felle beszélgetnek, látja az ur Isten hogy seli

semmi nincsen abban, hanem fegyhetetlen

életben vi-

magát; bizony hasonló az jámborságban Mágocsy uramhoz." 1)

2)

Mikó 218. Mikó 219.

1.

Böjti

307.

1.

—

—

163

harczvágy sem

volt,

urak, a királyi

szabad városok a vármegyékkel táborba

szálltak, liog-y a

nagyobb veszélyt kikerüljék." De midó'n

a táborban

lev rendek meghallak,

urak" — így gúnyolták

zett is

bár a nádori

rendelet szerint, „az

liogy „a lómájon éhe-

Forgáchot

együtt akarják a sereget tartani,

s

— tovább

s társait

a háborút Báthory-

hogy a kudarczot lemossák, nyújtottak be a nádorhoz. „Minthogy bizonyosan értettük, hogy Forgách uram kimerült seregét tovább is ingyen akarja a megyékben tartani s az Erval folytatni, csak

azért

is,

protestatiót

,

megegyezése nélkül kezdett háborút folytatni vágyik, kérjük nagyságodat legyen azon, hogy Forgách Zsigmond uram ne hozhasson több kárt dély ellen a rendek

rült

s

ezen Magyarországra. Lehetetlen ugyanis,

és A^eszedelmet

hogy mig mi

tudta

itt

nagyságoddal vagyunk, másfelöl kimeis sanyargassák, különben ok fognak

jobbágyainkat

ezen uj

táborból felkelni

Egyébiránt azt

s

jószágaik

hogy Erdély lyel béke

óhajtjuk,

is

védelmére menni. köt-

tessék."')

Thurzó, habár

Bécsbe,

irt

hogy a király segélyt

küldjön számára, engedett a rendek óhajtásának: november 20-án megkezdé a fejedelemmel a béke-alkudozásokat.

Az

koztak. (az "ki és

tüzetett ki, s mint Zámindkét részrl sokat és hevesen vitatBáthory követei Kamuti Farkas, Erdélyi István

szinhelyéül Tokaj

értekezlet

voczky

Írja

^)

,

Pécsyvel

Bécsben volt követ),

Kemény

Boldizsár

Cserényi Farkas voltak. Magyarország részérl

maga

a nádor intézte

azt, de jelen volt számos fúr, mint Szécsy Tamás, Pécsy László, Pongrácz Benedek, Forgách Zsigmond, Homonnai György, Daróczi Ferencz, Oroszi An-

Pécsy Zsigmond, Tököly István,

drás, Jakusith András,

129

— 130.

1)

Sepsei Laczkó

'-)

Bél apparátus 367.

1.

1.

11*

— s

a

még

és

fiatal

—

164

alighanem

elször szerepl Rákóczy

itt

György, továbbá a fels-magyarországi vármegyék követei. Végre deczember derekán megegyeztek bizonyos pontokban, melyeket itt az erdélyi követek bemutatván Bá~ thorynak, ez „az Erdélyországban és alioz tartozó biro-

dalomban lakozó urakkal, nemesekkel és mind státusokfelségével ide Váradba" gyülekeztek, elfogadták kal, kik Azután deczember kötelezték magokat. s megtartására 27-én ugyancsak Tokajban a nádor és a rendek álliták ki az okmányt^). Hogy a magyar nemzet veszedelmes állapotának

vegyék, egyezkedésbe bocsátkoztak a

elejét

országa

fejedelemmel

s

hoztak

Ha

létre.

rendéivel

felsége

melyeket

azokat a pontokat,

jövend országgylésen államokkal

szági

kérni fogják a

és

végeztek

itt

saját

s

melyeket a

követei által a magyaror-

rendekkel

magyar

bizonyos pontokat

és

az erdélyi rendek megtartják

s

királyt,

végezni

k

fognak:

hogy azon pontokat

is

tör-

vénybe iktassa, s a szövetkezett országoknál is közbevetik ezek már az okmány magokat. Ezenkívül „fogadjuk is hogy sem fegyvert hitünkre, igaz keresztyén az szavai felsége nem fogunk, akármely nemzetség által is, sem

—

—

és

birodalma

kességet,

ellen

csendes

nem

practikálunk,

egyességet

hanem

felségével,

sokkal és hozzá tartozókkal örökké megtartjuk.

meg nem

Megvan

eredetiben

másolatban az erdélyi

a

nekünk

barátom közié.

Laczk

szükségesnek

vannak.

aláírásai.

Kiadta Katona, de hibás

által használtnál,

káptalanban

kolos-monostori

krónikájában gróf Mikó

is.

penig

is

vio-

az erdélyi fejedelem

s

Múzeum-egylet gyjteményében, melyben

nak Írva a kolos-monostori példány

Sepsei

Ha

állanók ezeket, és csak valami részébl

lálnók az mely hitlevelet

1)

az jó bé-

erdélyi statu-

egykorn alá van-

Ezt velem Szabó Károly

september 27-iki kelettel, és Sepsei példánya jobb a Katona

de némely helyen olvashatlan.

Ezért én az idézettet

annyival inkább,

mert ennek variánsai*

láttam

közölni,

— felsége,

maga

—

1G5

és biroclalmabelick, s

hozzá tartozók nevek-

kel, mag-a keze irása s pecséti alatt adott, ereje

ne legyen eo

Az

íVicto.

annak semmi

nevezett conditiok penig igy

következnek

Az els,

liogy

most mindjárást böcsületes meghitt

urunkhoz bocsássa az erfelsége délyi fejedelem ö felsége, eltte viselvén ebben király urunk felsége böcsületét az következend magyarországi gylésre is pediglen, maga és Erdélyország nevével bizonyos f követit bocsássa, kiknek jelenlétekben, az mik ultro citroque proponáltatnak, azoknak comfelségéhez

szolgáját,

király

:

planálására lehessenek elégségesek.

Az második, hogy

az hajdúság

és

penig

ma-

felsége mindjárt kiadatja,

ságot és parasztságot

gokat

közöl az jobbágy-

ugy mint

az régi

hajdúságot, ez

tél

el-

múlván mindjárást az maga ditiójában szállítja és telepiti, és ott is ugy contineálja, hogy ndattok soha semmi háborúság ne legyen.

Az harmadik, hogy közöttünk

lett

felsége az erdélyi fejedelem ez

békesség után mindjárást minden injuriákat

és violentiákat coerceáljon, és

menknek jövknek

szabad

utat aperiáljon. Itt kinn penig az Erdélyhez tartozó vár-

anno,

úgymint az

mostani disturbiumban jószáguk elvetettek,

azokat meg-

megyékben

kiktl

az

in

praesenti

felsége, hogy innét mi részünkrl mindeneknek szabad menések, jövé-

adatja, ezekhez penig igy accedált is

az

sek engedtessék, és jószágok

is

az

felsége hiveinek és

szolgáinak, hasonlóképen adassék meg.

Az negyedik

conditiónak az utolsó czikkelyérl

,

az

hol emlékezet vagyon mind az két fell elvetett ingó marháknak megadása felöl igy végeztünk, hogy utrinque

megadassanak, az kik feltaláltatnak bennök, az

meg nem akarná hagyva

az

itt

adni, innen az

ki

penig

mi részünkrl meg

leszen

való generális uranmak, és a végbeli kapi-

— tányoknak

—

166

liogy kénszeritsék a megadásra: azonképeii

is,

felsége részérl az nagy-váradi

az erdélyi fejedelem az

és ecsedi kapitányi által adassa

Az

ötödik

meg.

igy következett:

conditio

sok kártételek

és praedállások között legszenvedlietetlenebb az, liogy

ok

nélkül és ártatlanul, sok atyánkfiainak, nemes személyek-

nek

történt az liajduk miatt haláluk, azokat az erdélyi

is

fejedelem lett

felsége nevezet szerint kerestesse ki, és érdem-

büntetéssel

azért az

meg

is

büntesse

kedvezés nélkül.

bnösök megbüntessenek törvény

efféle

az laesa pars

Az

Errl

hogy utrinque

igy alkuttunk meg,

conditiórul

szerint,

az kiket

megmutat avagy megbizonyitliat.

volt, hogy ez felytíl megirt mind két fell assecuratoria leveleket adjunk egymásnak, melynek tartása szerint, adjuk mi ez kezünk

hatodik conditio igy

dolgokról,

Írásával megersített pecsétes hitlevelünket.

Az tessék

hetedik

közöttünk.

tétessék le

^)

barátom

Végeztük

mind két fell mindjárást."^)

Azon példányon,

van, (Jos.

hogy az fegyver letéazért, hogy egyszersmind

conditio ez volt,

Kemény Codex

közlött,

mely az erdélyi Múzeum-egylet birtokában Pacificationum)

következ jegyzet

áll:

s

melyet velem Szabó Károly

„Supersunt in Archivo Conventus

Kolosmonostor, in ProtocoUo Rubro folio 352.,

Comes Georgius Thurzó mp.

Thomas Zechi mp. Ladislaus Pechi mp. Benedictus Pongrátz mp.

Comes Sigismundus Forgach mp Georgius Homonnai mp. Franciscus Darotzi mp.

Andreas Oroszi mp. Andreas Jakusst mp. (Jakusit?) Sigismundus Pechy mp. Stephanus TeokeoU mp. Georgius Rákotzi mp.

cum

subscriptionibus his

— Ez

volt

vége a

167

liitetlenUl

— kezdett

és

gyalázatosan

végzett liáborimak, s Báthory már legalább Magyarország Erre szüksége is volt. Mert a felöl nyugton lehetett.

Brassónál kezddött zivatar s

az ellenállás

még

még nem

folytonosan

erélyét, szívósságát, kitartását jól

volt lecsendesedve,

S e miatt a Weiss ismer Báthory nem ma-

tartott.

radhatott sokáig Váradon.

JSTuncij

Comitatus Scejpiisientis.

Nuucij Comitatus Saarus. Niincij Comitatus jSTuncij

Zemplin.

Comitatus Abaujvarietisis.

Fanchi Ferencz. Lengyel Boldisár. Nuucij Comitatus

Gömör.

Nuncij Comitatus Zagh. (Unghf) Comitatus Beregh.

Comitatus Zathmar. Nuncij Comitatus Zaholchy.

Comitatus Ugochia. Comitatus Heves.

Comitatus Borsod,

etc.

HETEDIK FEJEZET. Az

1612-ik évi

szokatlan liideggel köszöntött be.

tél

Megfagytak a vadak az erdkön, ligetek kivesztek.

thoryt,

hogy a

De a zord

idö

kiegyezés

tokaji

irja Böjti,

nem

a cserjék és

tarthatta vissza Bá-

után

vissza

ne térjen

Erdélybe. Székelyei

már január 10-én megérkeztek Kolozs-

maga

Részgy ülést

várra,

csak e hó 29-én.

lötte lev' hiveivel,

csátá, s a

még

készüldéseket

tett.

indult Szebenbe,

mélyes felügyelete déseket

mely

nem

le

tartott köi'li-

Szilvási Boldizsárt szabadon bo-

csendesedett Barczaság leigázására

S ekkor, február 8-ikán, maga

hogy a

is

el-

brassói lázadás leverésére sze-

alatt tétesse

meg

a szükséges intézke-

^).

Weisst, a

mozgalom

lelkét,

Báthory

szerencséje, For-

gách kudarcza, Radul bukása, a tokaji kiegyezés hire nem le. Minden, a miben bizhatott, már el volt veszve,

hangolák s

a fejedelem

csillaga

fényesebben ragyogott,

Alig valószín, hogy

laha.

mint va-

valahol támaszt találjon a

lázadás kétségbeesett ügyének, ellenben a féktelen hajdú-

kat

a vérig bántott székelyeket annál biztosabban vár-

s

hatta nyakára.

Mindez nem

birta visszalépésre.

Jellemé-

nek fvonása a kitartó szívósság, mely nem képes meghajolni. De különben is kedveztleneknek találta az adott

^)

Segesvári Bálint Naplója: Erdélyi Tört. Adatok IV-ik k. 171>.

1.

— viszonyokat niegliódolásra

169 ,

— levén

tisztában

azzal,

liogy

kegyelmet legfennebb személyének nyerhet, s nem az ügynek, melyért kardot rántott. Szeben s a papi tized

harmadik nemzetnek már életgyökere volt elmetszve, s a fundus regius addig tartott, meddig a Weiss kardja ért. Igaz, hogy ez mindössze sem volt sok, néhány mértföldnp területre s néhány várra és erdre szorítkozott. De egy ers és jól védett várnak ostromlása a leg^nehezebb hadi munkálatok közé tartozott, bevétele minelvételével

a

dig aránytalanul sok áldozatot követelt. S Brassó Erdélyben az els rangú erdök közé tartozott. Aztán sem a mezei hadak, sem a székelység, sem a hajdúság nem alkalmasok a fárasztó ostromi munkíílatokra, mert azok csak ezek portyázásban bizonyos ideig maradnak a táborban gyakorlottak s mindannyian megbecsülhetetlenek a védelmi azon helyeken hol a személyes és támadó háborúban vitézség kitüntetésére elegend terök van, de gyakorlat,

,

,

'

lanok a nagyobb várak ostromában.

S Weiss mindezt számításba vette. St többet. A helyzetet ugy fogta fel mint volt, semmi hiu reménynyel sem altatta magát. Tudta hogy Báthory elvharczot folytat s a harmadik nemzetnek politikai különállását akarja semmivé tenni. Tudta, hogy ez eszme nem népszertlen s csak a költsön visszafizetés szinét viseli magán, mert Szeben s a szászság nevezetes része erélyesen támogatta Bástának azon törekvéseit, melylyel a magyarságot s székelységet semmivé akarta tenni. Aztán eme várost azért Ítéltette el,

mert lázadókkal czimborált,

s

bizonynyal a tényleg

sem számithat több kegyelemre. De mig Talán ez fel nem adja magát, mindig lehet reményök. a német udvar dolgaikba fog elegyedni, talán a török kegyehnébe fogadja ket. Ez utóbbira már is meg vannak téve a lépések s ez id szerént egyetlen teendjök fellázadt Brassó

megtartani önállóságok ez egyetlen

s

talán utolsó pontját.

—

—

170

S ha Weissnek a múlt évben még sok kilátása volt a gyzelemre, ez id szerént annál többet nem akart. A lázadás ügyét az naptól fogva, liogy Bátliorynak megta-

kapitánynyá

vezette, s mindig egyenl erély1600 óta tanácsos, 1608-ban városi (Stadtban) lett, de e hivatalát egy év

múlva

Attól fogva 1612-ig viszont

gadta a városbavonulást, lyel

és

csos,

kitartással.

letette.

midn

januárban biróvá

országos fontosságúvá

lett,

az, ki e hivatalt e zavaros

egyszer taná-

választatott.

többé

s

nem

A

birói hivatal

volt

mellzhet

idkben, ha nem névleg, de

tényleg vezette.

Azután, hogy 1611 szén Forgách hadai elvonultak, a Barczaság egy része, mely a székelység támadásának ki volt téve, elhagyta a lázadás zászlaját

7-én

Földvár

és

utóbb

Botfalu,

hséget esküdtek Bátliorynak Brassót

nem

fogják segitni

kitette a székelység

s

elébb november és

Prázsmár

hogy

kötelezték magokat,

Ez

^).

:

Hermány

jobban

elpártolás Brassót

támadásának, de a

tél

szokatlan zor-

donsága egy idre felfüggeszté a hadmveleteket. Báthory hazaérve, Brassót feladásra szólitá ostromszereit

fel,

különben, irá nekik,

városuk alá fogja vezetni.

január 27-érl határozott és gúnyos vala.

Weiss válasza „Erdély

feje-

delméhez, hajdani urához:" jót kivánt neki a haza javá-

nem ellenkez

dolgokban, figyelmeztette Horatius monhogy erény a bnt kerülni s bölcsesség bolondságba nem esni eszébe juttatá, hogy midn árthatott volna neki, nem tette igaz hogy utóbb npltan akart ártani de ez már akkor kötelessége volt, mert a városé most kéri, ne jöjjön át a Sárkányon, várja meg mig követei a porval

dására,

;

;

,

,

;

nádortól visszatérnek

táról,

—

„különben

a mit a jó Isten és természet adott."

•)

Weiss:

Brevis

Consfgnatio

Vesd össze Bánfíi Péter uaplója 267.

élni fog azzal,

S ha az

,

Trausch. Chronicon-jában 1.

hogy a

I.

250.

—

—

171

még egy felsbb hatóságot akar elismerni, már sért volt,' még jobban bánthatá amazt tanácsaival: fejedelem felett

mert a hol nincs

„zabolázza szerencséjét és kéjelgéseit,

szemérem, gond a jogra, kegyelet, szziesség, végezé sorait kodás nem állandó. Cedo

—

—

nie,

sine

te,

aura valere."

sin et

Maga Weiss sem legyen

s

vale

,

sine

^)

hogy

várta,

ott az m-al-

e levelének foganatja

mondhatni csak támadására volt

jeladás.

Február

6-án egy csapat az elpártolt szász vidékeket támadta meg,

Földváron néhány székely nó't és gyermeket felkonczolt, s zsákmánynyal megrakodva tért haza. Következ' napokon tartott a portyázás s Höltvény, Hidvég, hol a Mikó Ferencz

nejének

temetését

akarák

eléggé

embertelenül

meggátlani, Botfalva hasonló jeleneteknek voltak szinhelyei.

A

támadás a háromszéki székel^^eket

fékentartása bizva volt,

visszatorlásra

a

lázadók

ösztönzé:

február

kikre

,

12-én megrohanták Brassó egyik külvárosát (Blumenaut),

levágnak neliány gyalogot, elfoglalnak egy dobot, zászlót s

visszahúzódnak

Ily merész visszatorlásra Weiss

^).

nem

Február 14-én szemrehányással teljes levelet irá a kegyelküldött a háromszéki tisztikarhoz „adjon meket nyughatatlan lelke okot Isten eltt ennyi veszedelemszámított.

— —

:

Jobb

mikor kegyelmetek szabadságunk helyreállításáért szavakkal munkálna, hogy nem annak rontását tettekkel követné. Tudja kegyelmetek, hogy a szükségtanulékony nyá tesz, ervel vitézzé tettek bennünket. Emberünk több vagyon, hogy nem kegyelmetek székelységül lehet, lábunk kezünk annyi, mint egynek kegyelmetek ért.

lenne,

közül, lovunk jobb, szerszámunk, fegyverünk több, erös-

^)

Közölve

Fundgruben 222. 2)

Ferencz

a

levél

Weiss

Liber Aunalium

végén

Trauschenfels

1.

Nössner 168,

— Kazinczy

Bánffi Péter

Gábor

268

Trauschenfelsnél. V.

kiadása — 221.

1.

ö.

Mikó

—

172

—

ségünk nem kicsiny elégtelen a kegyelmetek ereje ilyen dologra." Három nap múlva azonban, niár is be kellé ;

látnia, liogy

nemcsak a székelyekkel

17-én

Vidombák

éjjel

patok rohanták

meg

s

lesz

küzdelem. Február

Keresztyénfalva

és

felöl hajdu-csa-

tetemes károkat okoztak a brassói

külvárosoknak.

Ez napról Szebenbl

„Nem akarván

felliivását.

a

fejedelem

is

kibocsátá had-

(brassai árulóinknak) annyi idó'töl

mód

való gonosz cselekedeteket,

nélkül való áruitatásokat,

országunknak miattok való pusztulását és sok vitézeinknek halálokat tovább szenvedniüik magunk személyünk szerént is semmit nem késVén, mindjárást megindulunk, ,

csak várjuk a magyarországi gyaloginknak megérkezését.

lm

mindenfelé

irtunk

hadainknak,

hogy mindjárást

készülettel induljanak arra Brassó felé, is

mindjárást inditatjuk bségesen és érdemek szerént

akarjuk

ket

meghagyta gyalogok

,

büntetni."

A

hogy a hódolt

tüstént, a lovasok

jó

lövö-szerszámokat

meg

háromszékieknek különösen falukat oltalmazzák

,

hogy a

pedig egy ujabb parancs után

—

—

„Ha kegyelmeket irá nekik végül e levelünket beküldi neki, nem bánjuk, had értsék akaratunkat, mert Fejér Mihályt magunk személye szerént meg akarjuk

iduljanak

el.

A

látogatni, rövid nap."

szotyori

táborába

Csoma, Donát,

—

vitetett.

levél

a

vigyázó

székelyhadak

Az alkapitányok

felhívták február

—

Mátyás,

21-érl Weisst, liogy

Hidvégre az nap két órára Hermányba követeket küld-

„minthogy a dolog késedelmet nem semmi értekezletrl sem akart hallani. Szükségtelen azért, hogy a fejedelem levelét elolvassák,

jenek értekezletre, kivan."

AVeiss

Hermányba követeket dologban, „ha

még

akar eleget tenni"

;

a várost mint fosztá tatja:

küldeni.

Ok

se

fáradjanak

az unióra adott hitének s

aztán felsorolván,

meg

is

efféle

csak evvel

hogy a fejedelem

szabadságától és javaitól, foly-

„egy kevés puskánk, porunk, globisunk maradott

— még,

—

173

nem ugy akarjuk kezünkbl kiadni mint lianem különben." A válasz még kézhez sem

azt

beniek,

a sze-

ment,

mire az alkapitányok eredetiben beküldék Brassóba a fe-

A

jedelmi hadfelhivást. szivességét

,

különben

is

brassói

megköszönte ezek

bir(5

hálával tartozik azoknak

mesterembereket vitézekké

kik a

,

Isten segedelmével

tették.

már

tudnak ezek ártani akárkinek, „ha szintén az ördögök

is

hajdúvá, avagy a hajdúk ördögökké lettek volna is." Ugyanekkor Weissra még több oldalról is akart

h

A hozzá khalomWeyrauch Dávid, megbízottat küldött Brassó vidékére, hogy az erdöket, melyeket Weiss a város iránti hségre megesketett s rséggel látott el, kenyomást gyakorolni a fejedelem. széki királybíró,

gyelem

igéréssel

meghódolásra

gyülekez

csokat a

fenyegetve a maka-

birja,

A

fejedelmi hadakkal.

dolgot a föld-

egy brassói barátjának, Ehrestelsschmid Tamásnak. „Nemcsak én vagyok Tamás, válaszolá ez egy Weiss által tollába adott levélben, hanem az egész város, s ha Dávid ur azt akarja, hogy Dávidokká legyünk, küldje vári biró megirta

be Szil vasit és Régenit hogy tehessük kezünket oldalába."

A

megbízott semmi eredményt sem tudott elérni

ers fegyelmet gyakorolt

Weiss talma

helyeken

a

mert hova ha-

,

,

elért.

A földvári

idben

hírekkel csaknem egy

a Botfalván táborozó hajduhadak

,

február 23-án

melyek a Barczaságot meghódolást

ez oldalról voltak féken tartandók, hasonlag

Bánházi kapitányok

ajánlottak. Török, Mocsonyi, Horvát,

hogy a Temeshez követeket

felszóliták Weisst,

—

Senki sem akart vállalkozni nyerhette

meg Benckner

és

találta s hajduka})itáiiyokhoz

nökbl

nem

tartotta

kiforgatta

,

ezért

s

meg

k

is

küldjön.

csak nehezen

Hersely uramékat.

február 24-éii beizent feltételeket

a fejedelem

—

feleié ez

Az ezektl

elfogadhatatlanoknak

másnap

ki

is

kiildé válaszát:

a feltételeket,

másutt

ket minde-

kerestek

oltalmat.

— „a hova most

meg nem

is

is

nem küldik, mindaddig nem értünk, fképen holott császár-

várunk.

volt

jött

Ha

pedig

ugy

hozzánk, mely

sz.

György napjáig meg nem jönnének

módot az országnak megmaradásában

jó

a portától

által

hogy addig a mikor gylése szokott lenni,

történnék,

az országnak régi jó szokása szerént az az

valameddig azok

és

jonek, vagy leveleket

embere

is

—

embereink vannak,

kegyelmetekkel egyet

nak

174

és

azonban aimak régi

és

igazságának megtartásában és

jó törvényinek,

felsége

hozzánk való jó akaratának valami argumentumát láthatnók, mi válogatást fejedelmekben soha nem követünk." ^) Weissnak, mint e sorai mutatják, ez idö szer ént legfbb igyekezete volt, hogy haladékot nyerjen. S erre minRendelkezett annyi zsoldossal,

den eszköz kezében

volt.

mennyivel

megvédhetó,

hogy

e területet

a Sárkány aljában

székely hadak

nem

való közlekedéstl

fekv

zárhatták

el

mennyivel meggátolá,

a várost az Oláhországgal

veretett pénzt

,

s

hajdú, saz Olt mellett táborozó

^)

,

melyhez anyagot a

gazdag polgárok önkénytes adományaiban s

ébren

tartá

ezekben a lelkesedést,

talált, felkölté

meggyzvén ket,

hogy megveretés vagy meghódolás után mindig egyforma sors vár rajok: az hogy önállóságaikat biztositó kiváltságaikat elveszítsék.

nek mutatta

fel,

A s

küzdelem folytatását tehát

kétségtelen,

életföltétel-

hogy számítása

e

részben

Készen várta a fejedelmet. s a hadak gyülekezni kezdtek, Báthory Fogarasba ment. Innen parancsokat küldött a barczasági helységekbe, hogy követeik által hódoljanak meg. Csakugyan jöttek, kett külön minden korábban meg-

teljesen helyes volt. -

A

mint az

Id

engedett,

biztatásokkal

hódolt faluból és városból, kiket

Mind e levelek Weiss Annalisáihoz vannakgrnben III. 222—232. 1. 1)

'^)

Böjti Engelnél

Monumenta 313.

1.

s

mellékelve.

dicsé-

Fund-

—

175

—

.

halmozva bocsátott vissza. De azon helyek, melyeken Weiss parancsolt, nem engedelmeskedtek, s a hó vége felé ezek meghódítására indult seregével. Márczius 23-án Feketehalom alá érkezett, hol a székely hadak már készen várták. Hat falkon taraczk volt a táborral, melyretekkel

hozzá kezdtek a kastély lövetéséhez. Az ostrom

lyel rögtön

közepette, midó'n a sáncz felverésén munkáltak, a torony-

ból

egy szakállasból

kapitányát

lövés az udvari darabontok al-

Az esemény boszúra

találta.

ágyúzás következ napon

az

lókat,

tett

tüzelte az ostrom-

át is tartott s

czius 25-én a benszorultak feladták a várost.

35 brassói

küldött oda,

s

még

kik

lporok

A

fejedelem haragja

daczoltak

elfogyott

s

azután

védték magokat. Végre

is

kénytelenek voltak feladni magokat.

nem

lövésök

közülök karóba vonatott, tizenegyet voltak — felakasztatott,

Vidombák

és

mert oly sokáig

ismert féket,

mert a kapitányt az

s

már-

toronyba

kiket Weiss a kastély megsegéllésére

iíjn szorult,

is

A

kettt lábával

Keresztyénfalva közt,

s

—

találta.

ezek

Húszat

magyarok

fölfelé köttetett fel

azon egyet, a har-

minczötödiket, ki hóhéri tisztet végzett, visszabocsátá Bras-

„de

sóba,

ez

a hóhérságért ott ben Fejér Mihálytól

is

megölettetek." Feketehalom

példájára

keresztyénfalviak erdjeik kulcsait ték,

s

ez

mindhárom erdbe

a

vidombákiak

és

a fejedelem elébe vit-

saját népét tette.

Márczius 28-án a fejedelmi hadak Rozsnyó alá értek.

Ennek erdje jelentékenyebb fekszik.

A

falkont vitetett,

Egy

éjjel

a

bevetteknél

,

magaslaton

fejedelem egy Törcsvár fell való hegyre két

melyekkel magába a várba

a brassói

rség

kiütött,

vigyázó székely csapatot szétugrasztá

De még

czéloztatott.

az ostrond(')k sáiiczaira s

a falkonokat be-

virradat eltt a fseregtl észrevétlenül Mindez semmit sem használt s Weiss is hasztalan kereste april l-jén irt levelével Mogilát és Kendyt, hogy hshöz illen mutassák meg, hol vannak? s siesseszegezte.

visszavonult.

— A Rozsnyó

iiek seg-tílyére.

a ben viz

lev oláhok

dolgában

is

—

176

nyilt

városiak egy része zúgolódott,

fenyegetztek, végre

felkeléssel

megszorultak. April 3-án feladtíik a várat,

melybe hasonlag örséget rendelt a fejedelem. Másnap Törcsvár alá ment a had, melynek rségét már elre megrettenté a beküldött parasztok által. Azok mieltt a magyar tábor a sánczmunkákat l)evégezte volna, april 5-én ,

De

feladták a várat.

a porkolábokat,

számszerént hatot,

Welss árulással vádolván, részint karóba vonatta, részint lábokkal

felfelé

bitóra

akasztatta

,

hogy

a nyomorultak

annál hosszabban kínlódjanak. April 6-án Báthory Hermány alá ment, mely a múlt szén meghódolt, de most elszakadt, minthogy a bevett év erdökbe magyar rség tétetett, s az itteni porkolábok is a kastély átadására szólittattak

nem

parancsolt követek

jelentek

A

fel.

meg

fejedelmi táboi'ba

itt,

e helyett Bras-

sóba mentek, a tanácstól segélyt kérendk. Weiss okulva eddigi veszteségein, ellátta fölött

ket kell

segélylyel,

mindenek

alkalmas parancsnokot küldött. Cseh Jánost, mester-

hadtudományban jártas s az Az engedelmesség megtagadása Báthoryt sérté, s bár lpora s élelmi szere

ségére nézve festt,

de

a

ágyiík kezeléséhez

ért

fogyatékán volt,

könny

nem ers Ez

úttal

s

egy

csak

csalódott.

külföldi embert.

diadalt

fallal

April

remélvén, a különben

köritett kastély ellen ment.

9-ig

tartózkodott

mialatt szép szerével újra átállásra hivta

Naponként 20 de ennyi

— 25

ágyulövésnél többet

is elég volt,

fel

nem

alatt,

tétethetett,

hogy a gyenge falakon

rést ljje-

Ekkor rohamot parancsolt a székelyeknek de kik eleség hiánya miatt már el voltak csigázva. Midn

nek. az

falai

a víírbelieket.

,

Cseh János kenyeret hányatott közéjök. Az ostromlók mohón nyúltak a kenyerekhez vesztökre, mert azokba rakéták voltak sütve, melyek elezek a rés alá érkeztek,

pattanván

,

a székelyekben

—

sok kárt

tettek.

Még

e cselt

—

—

177

sem boszulhatta meg Báthory, s april 10-én „gyalázattal" elvonult Földvár alá, mely befogadta a magyar rséget Hermány példájára. De Prázsmár is visszapártolt, mely elébb „szép szót nyújtván, azután megtréfálá." S most sága

Farkas parancsnok-

visszatért Szebenbe, Bethlen

Báthory

alatt

hag}^^án

ott

Mocsonyi György-

a

és

Török

hogy a székelyek

István-féle hadosztályt s intézkedvén,

székenként egymást felváltsák ^). A két hétnél alig hoszszabban tartó hadjárat fényes eredményt mutathatott fel. Hét kisebb-nagyobb erd került magyar kézbe s köztük

mely

Törcsvár,

a brassóiaknak Oláhországgal való

által

közlekedése (innen kaptak élelmi szereket) ketté

De másfell

is,

munka

szk

körre szorult, fóldmivelés

teljesen

tartó apró portyázások a

várost

s

rség

is

és

minden erd, mely Brassóa magyar had kezében levén,

szolgált,

megtétele

Székelység

vágva.

félhold alakban,

nak külvárosául a vár kerülete

lett

lehetetlenné vált,

s

s

a mezei folyton

a

brassóiaknak sok kárt okoztak.

hajdúság nagy mértékben

szorongatta

e

a fejedelemnek oka volt hinni, hogy a kényszefeladásra birandja azt.

Május 15-ére Szebenbe Báthory országgylést hirdetett. E gylés feladatává tette Brassó meghódolását s a lázadás elnyomását szigorú rendszabályok által siettetni. A rendekhez küldött izenet els pontja kivánta, hogy

k

A

ren-

a fellázadtak ellen a törvény szigorát alkalmazzák. dek magok megvallák, hogy „ez méltó és igaz kivánság",

érdeml

de sok figyelmet

A

lázadás meglehetsen

sujtás oly

1)

Res

tömeges

lett

tekintet

volna,

hogy

Weiss Brevis Consignatio Trauschnál

actae,

schenfelsüél

68. ;

1.

—

1.

ez

I.

Böjti

Szilágyi, Báthory Gábor.

:

óhajtott.

a tör vény nyel

s

magokat a bünte251

Bánffi Péter Tagebuch 256.

Eigentliche Beschreibuug

Krauss Chronik. 31.

mérsékletet

el volt terjedve

— 254.

1.:

1.

Nössner

mindkett Trau-

Kemény Fundgruben I. 260. 1. Mikó históriája 221—223.

Engelnél312.

12

1. 1.

— töket

meg

is

fogta volna döbbenteni,

mert sokan a nemesek a

—

178

körülmények

és székelyek

által sodortattak

annyival

inkább,

közül véletlenség vagy

forradalomba, mig a

föl-

megtámadott nemzeti önállóság védelmével menthetek magokat. De magoknak a Brassóba szorult „a sok számtalan dúló, uraknak is volt mentségök: fosztó, kóborló és pusztító, hazánk -rontó hajdúságnak iszonyú rettenetes kegyetlenségek" eló'l menekültek oda. kelt szászok a

k

S aztán „ebben a nagy égö láng közepében levén", nem tudának hová lenni. Midn Sorbán Erdély ellen jött, még többen harczoltak ellene, néhányan pedig betegségük

nem

miatt

harczolhattak.

Azonban Sorbán gyzött

fogva kénytelenek voltak tle hallgatni

naptól

függeni. így adák

el

magok

mentséget,

szorulásokra találtak volt elfogadható oka

k

,

még

mert

is

ez

tle

a dolgot^): de ha ben-

benmaradásuknak nem semmi szigorú

eddigelé

rendszabály sem gátolta megtérésöket,

gách kiverése után

s

és

— ellenben k For-

folytatták a pártoskodást.

Épen

ezért

most már ellenök volt legingerültebb a fejedelem s maga az országos közvélemény sem tudta ket az árulás bne alól fölmenteni.

A A

fejedelmi izenetet a rendek tanácskozás alá vették.

törvény szigorának végrehajtása nagy kegyetlenségek

nem

nélkül teni,

eshetnék meg,

s

ezért elhatározák megkísér-

hogy Báthoryt szándékától

elállásra birják.

inodványnyal járultak hozzá: a lázadók

—

irák

Folya-

—

két

osztályba sorozhatok, melyek közül az elsbe a megrög-

gonosztevk, kik kétfell hozták az ellenséget, a másodikba azok sorozhatok, kik „abban semmit nem értvén, sem tudván, véletlenül az ellenség erejétl nyomattak, és

zött

az ellenségnek

vagy

jó szót

^)

A

nyakában való tüzétl kény szeritettek, ideig adni, vagy hittel is kötelezni magokat. Mi

brassaiak panasz-levele: függelékül

Mikó

históriájához 298.

1.

— mindazonáltal

,

179

—

foly taták a rendek

,

országul

,

mint kiket

egy fejedelemnek egy haza, nem különben mint a szentegyház magában kegyes anya szokott lenni egymáshoz nagy alázatossággal és töredelmes szivegy haza

egy törvény

nevelt,

éltetett és

kegyelmessége tarthat bennünket,

és

:

vel esedezünk felségednek,

mind a két rendbeli vétkesek-

nek bó'séges kegyelmessége szerént legyen kegyelmes." Aztán emlékébe hozzák a fejedelemnek, hogy a trónokat kegyelmesség szilárdítja, hogy ez fényesebb nevet ad az ellenségen

vett

diadaloknál

is.

Hisz

maga

a fejedelmi

mondja: „Istent természettel kell a fejedelemnek e földön való igazgatásban követni." Valóban Istennek minden tulajdonait kegyelmessége múlja felül, mely a bnét megvalló töredelmességet soha sem veti meg. De ok nem kö-

izenet

is

nyörögnek a makacsokért, „rugódozókért",

hanem a

elfutottakért, a fejedelem

S

megtértekért.

kegyelmességre a történetbl hoznak

fel

a fejedelmi

példákat, kiemelve

fként a Békésnek megkegyelmez Báthory tekintse Istennek kegyelmességét, az

itt

ellen

se

Istvánt. Azért

által adott példát

„ha az ür Isten Sodoma tartományának tiz igazért megkegyelmezett volna, felséged sok ezer hivének törekedésére adja meg azoknak a vétkeseknek újonnan életöket, tisztességüket, jószágokat." Végül s

esedezésöket

az

:

Brassó ügyére térnek, „noha ez kegyelmet érdemleni láttatnék",

nekik azonban a három

kell emlékezniök.

A

nemzet uniójára

nem meg

Megtérésökre határid kitzését kérik.

magához a fejedelmi izenethez mérve, eléggé Az országban lev vétkesek, azok, kik el nem futottak vagy nincsenek nyilt lázadásokban, bocsánatot nyernek, de a mely jószágok már el volnának válasz

kegyelmes

volt.

adományozva, azok nem adatnak vissza. Brassónak pedig megtérési határidül pünkösd tzetik ki, ezentúl litlenségi bíínben fog elmarasztaltatni. tehetett

Báthorv,

De

ennél kevesebbet

nem

mert tulajdonkép csak a megtérteknek 12*

— kegyelem

adatott

kalom nyújtva, miatt

Brassónak pedig a megtérésre

,

s

ló'n

al-

ennyit a rendek határozott magatartása

kénytelen volt megtenni.

is

Másfell a gylés s

—

180

is

engedett a fejedelmi akaratnak

a makacsok, szökevények, nyilt lázadók ellen törvényt „Végeztllk azért

hozott.

hogy a

elegend

rendnek

közönséges

egész országul, miért

ideje

ltt volna,

és

magokat

békességes jónak

minden

nyilván a

ilyen

nem

opponálni

méltóknak Ítéltetnek mindkét rendbeliek szökevények és lázadók) az örökös ön-proscriptióra

kellett (t. i.

st

— irák —

felséged kegyelmességéhez való megtérésre

volna

hogy mi

az fugitivusokat fölséged

hire és akaratja nélkül soha be

nem fogadjuk közinkbe;

st

Ígérjük országul,

azután való legitimus fejedelmeket

hogy

is

arra kötelezzük,

ma-

gratiát nekik ne adjanak és be ne fogadják se

gokat, se maradékokat." Azután következik a lázadók név-

„hogy mindeneknél nyilván lehessen", számszerént 43 ember két pap Csiki István püspök, Koppányi Mátyás kanonok, hét nagyságos Kendi István, Sennyei Pongrácz, Kornis György, Boldizsár és Zsigmond, Sennyei Miklós, Petki János, harmincznégy nemzetes, köztök Káinoki, Bernáld, Damokos, Nemes, Mikes stb. családok tagjai sora,

;

:

:

Literati

János

és

Régeni János, tehát azok

is,

kik a

lá-

zadás kezdetekor már elfogattak vagy kivégeztettek, a mennyiben azóta nem kaptak kegyelmet. De uj, szokatlan

st

volt e törvényben,

ezzel a

rendek készsége a jus

liga-

az hogy e törvényhozás a jövendt is meg akarta kötni. Mert nemcsak az elitélt negyvenhárom embert és utódait zártak ki a következend fejedelmek kegyelmébl, hanem hittel kötezték magokat a rendek, hogy valamikor szabad választás által fölséged

tunion

is

tulment

,

,

,,

után utódot tennénk, feltételek) között

animentiai

,

a

szokott

hitletétel

(t.

i.

fejedelmi

kiválóan az felséged donatiói, inscriptiói,

privilegiumi

és

deputatióinak

megtartására

—

Képzelni

hittel kötelezzük."

—

181

lehet,

alig-

hogy a törvény-

hozás fen és alant ne érezte volna e végzés képtelenségét

— de

ez

is

egy neme

volt a terrorismusnak.

nem

Aligha

hogy e határozat a mindenétl megfosztott elitélteket még makacsabbakká teszi, de ó'k a jelenben méghivekre akartak hatni: ngy hitték, hogy ezáltal azok elsejtették,

pártolása van lehetlenné téve.

Ezenkivül az egész a gya-

nakvó Báthory megnyugtatására

Ekkép

s

volt számítva.

bnösöket „egész országul elmarasztalván a fej-becsület és a saját magokat és utódaikat illet a

vagyon-vesztést

maga

után vonó nóta-itéletben hagyván",

a megtérteknek

adott

kegyelemért áradozó hála-feliratot

—

ménységek

felett

—

Ezen „sokoknak irák való kegyelmességérl mind Isten

intéztek a fejedelemhez.

világ eltt országul illend bizonyságot tévén

,

re-

és ez

tapasztal-

hatóképen megmutatja fölséged, hogy velünk egy nem-

zetbl

és természet szerént való

bir

igazgat

s

országul

nem

fejedelmünk lévén,

mint

bennünket,

csak

törvény

hanem mint édes atyja és vér szerént való alumnusa, nem ugy mint országát hanem mint édes hazáját ugy igazgat." Ha, folyvaló justitiarius

szerént

tatják,

fejedelme

hajdan a rómaiak hazájok

h

ura,

és

szolgáit haza atyjának

el, „mi is ezért a megmutatott kegyelmességeért minden maradékinkkal egyetemben ma consecraljuk felségedet hazánknak édes atyjának". De e hizelgésnek is oly kevés gyakorlati értéke volt, mint a következ fejedelmek lekötésének, s aligha nem voltak a rendek közt, kik észrevették már is hogy az ut melyre Báthory át kezd térni nem az melyen megtarthatja a ráruházott

nevezték

,

,

,

czimet.

,

Ez ügy bevégzése után

orvoslásához fogtak

elhanyagolták

,

:

a

az

országos

tör vény nap okát

e

sérelmek

zavarok

alatt

legyen gondja a fejedelemnek, hogy azok

megtartassanak; a rablók az országban mindenfelé elsza-

porodtak

,

ezek üldözésére keljenek

fel

a hatóságok

s

el-

— meg

büntessék

fogván,

182 ó'ket;

— moldvai utakra ügyel-

a

jenek, liogy meggátolják „lia marhástól feleségestl innét

Erdélybl a szegénység átakarna menni"; a hadak miatt elpusztult kapuszám uj összeírás alá vétessék a fehérvári ;

káptalan állittassék helyre

;

lev

a bitorlók kezén

jószágok

vétessenek vissza; a fejedelmi posták visszaéléseit ne trje

a fejedelem

;

a barmokat

országból; Várad, Lippa és

ne legyen szabad kivinni az

Jen

helyheztessenek jó karba,

rségnek adassék meg zsoldja; adót, portánként tiz forintot Ígértek. A gylés május 25-én oszlott eP), s néhány nap múlva bizottság indult Brassóba megkísérteni s

az

e

város megtérítését a törvényhozás által nekik biztosított

amnestia alapján.

De mire

e

követség odaért, a brassaiak

reményei oly magasra csigázódtak, a portától nyerend

hogy meghódo-

segély iránt oly biztos kilátásaik voltak,

vagy kiegyezésrl többé

lásról

szó

sem

lehetett.

E

remé-

nyeket egy Géczitl küldött követ azon perczben (május derekán) ébresztette az azóta

fel,

midn

Báthory tavaszi diadalai

portyázások, az elzáratás Havasalföldétl

tartó

csaknem trhetlenné tette. Géczit a fejedelem 1611 szén küldte Konstantinápolyba, hogy itt a diadal-jelvényeket mutassa fel, hogy viszonyát a portához még szorosabbra fzze, s a Magyarországgal megújulandó háború esetére segélyt biztosítson^). a bezártak helyzetét

•

Az

erdélyi

orátorok rendesen

mentek

vistba

benböl

s

Brassón

innen

a Barczaságon

folytatták utjokat:

keresztül

sietett

a

portára.

találkozása a bezárt urakkal végzetteljessé vált.

—

jól látták azt

— egy menedékök •

át Tirgo-

Géczi

is

Sze-

Brassóban

Ezeknek

van, ha Báthory meg-

bukik, de ezt elérni egyetlen utón lehetséges, ha a diván-

ban a fejedelem 1)

E gylés

letételét kieszközlik.

czikkeit

s

az illet

202 — 220.

T. II, 2)

Lásd fennebb VI.

f.

161.

1.

Tervök készen

felírásokat

1.

állt:

Erdélyország Tört.

—

—

183

ha Géczit megnyerhetik, minden jóra fordulhat. Ez ember jelentékeny ajándékokat visz magával, nem lehetne-e rávenni öt, hogy épen ez ajándékokat Báthory ellen forditsa?

hisz

maga nagyravágyó,

ö

és

hiii

ambitiosus

a

Korábban már mint hajdukapitány szerzett magának némi nevet a portán, s ez ottan könyitni fogja elmenetelét. S ugy tettek. Azon oldalról támadták meg Géczit, melyen legkönnyebben hozzá férhet volt:' nagyravágyásáról. Rábeszélték, hogy lépjen fel legnagyobb mértékben.

a portán az ország panaszaival, ezek támogatására oszsza ki ott a rábízott ajándékokat mint az ország küldeményét, hisz azok valójában elé,

akar

hogy s

ugy

is

az ország

az ország Báthorytól

kincsei,

minden áron szabadulni

t, Géczit, óhajtja fejedelmül

—

ország alatt

mészetesen Brassót és a bezárt urakat értvén.

embernek természetesen nem

terjeszsze

volt

arra

E

érzéke,

ter-

hitvány

hogy

e

tettének aljasságát belássa, szövetkezett a lázadókkal, át-

tlök a kell irományokat

vette indult.

Midn

taknak

s

A

és

felhatalmazást

s

el-

Stambulba ért, a viszonyokat itt bonyolulkibány ászhatóknak találta.

czéljaira

zsitvatoroki

békének hatodik Erdélyt illet pontja

magyar király követeinek sok küzdelemre adott alkalmat. A portán ugyan is magából a békeokmányból egyszeren kiliagyták e pontot s akár hányszor, akár min a

alkalom adta

magát, mindig ezen meghamisitott pél-

elé

dányra hivatkoztak, s egy ideig a diván makacsságán a bécsi udvar ügynökeinek minden igyekezete meghiúsult, melylyel ezek az elrontott szöveg kiigazítását sürgették.

A

követség azonban, mely 1610. májusában érkezett Kon-

mely Buonuomoból, Xegroniból és a protestáns Starzerbl állt, végre csakugyan kivitte, hogy az eredeti szöveg helyreállíttatott. Ezzel azonban bár Negroni 1611-ben tetemes ajándékokat hozott a portára nem volt még minden megnyerve, mert a porta tovább stantinápolyba

,

s

—

—

— is

—

184

ragaszkodott Erdélyt illet jogaihoz

tól

semmi beavatkozást

magyar

a

s

király-

E

sera volt hajlandó eltrni.

di-

plomatikai torzsalkudozások közepett Báthory nagy'tervvel lépett fel a j^ortán.

hogy ha

átadják

által kijelenté

elengedik

adóját

az

Moldva

kölcsönöznek,

aranyat felét

Ügynökei

neki, a két

s

négy

basákat, a gyulai

egri és temesvári

eló'tt,

negyvenezer

Oláhország

és

vajdát

a felett

a diván

adójának

ezer lovassal, az

szolnoki bégeket

s

keze alá adják, ezekkel és saját harminczezer hajdújával elfoglalja

Magyarországot Pozsonyig s^helyreállitja Bocs-

kai idejét

^).

A

dolgot a diván tárgyalni kezdte, de Starzer

ébersége meggátolta, tassék,

magának

hogy annak végrehajtása elhatározsem lévén kedve megengedni,

a portának

hogy Báthory hatalma

szerfölött

megnevekedjék;

s

midn

Géczi 1612 elején megérkezett Konstantinápolyba, a trón-

követel nem

A

portán az

tatások

is

részben

hosszas

alkudozások

s

tett

megelz bemu-

az ezt

idt szoktak igénybe

jó szolgálatokat

is

ügynökben.

kis támaszt talált a császári

venni.

annak uthogyan nyer-

Géczinek,

ki

élt, hogy a basák közül kiket és Ezek eltt önmagát az erdélyi rendek köve-

nmtatásaival jen meg.

tének

adta ki,

nevében

és

a Báthorytól

Levelei azonban

lyére^),

Géczi

nem

szerencséjére,

következtében, ki megkezdett borítatlanul vitte elre. *)

Starzer jelentése a

szét,

s

ekkép magá-

eleve tudósitá feje-

jutottak s

s

Báthory ügynöke,

teremtett^).

Körösi István, megsejtette a dolgot delmét.

ajándékokat azok

küldött

saját érdekében osztotta

nak a divánban pártot

De

Starzer e

rendeltetésök he-

hihetleg

ter\^eit

rendszabályai

ekkép csaknem há-

Neki a török uraknál a renegát

Hammernél. Második kiadás

II.

k.

748.

1.

ö összezavarja a dolgokat s Borsos és Balassi 1613-iki követségét is

ide foglalja. 2)

3)

-Mint ezt Báthory jelentése mondja az erdélyi rendeknek. Kézirat. Körösi levele Báthoryhoz. Erdély Tört. T. II. 198.

1.

— Márkliázi Pálnak

fia^),

—

185

Merni let aga

a legjobb szol-

tette

gálatokat.

Ez embert eddig

ségekre,

egy ilyen csaiiszkodása alkalmával (1611-ben)

,s

Brassóban, épen inidó'n

alkalmazták erdélyi követ-

is

alkudozások Géczivel foly-

ott az

megnyerték a lázadók, liogy tapasztalatai eredméérdeköknek megfelelöleg adja elö. Azután is nyeit az küldözte követeit Weiss panaszaival a portára, ha szorongattatása növekedett, vagy Tirgovistba midó'n megtak,

hogy csausz

hallá,

—

alkalommal

Mivel

érkezett oda.

—

egy ilyen

irá

nem hagyjuk magunkat ugy

megtréííílni

mint a szebeni városiak, ránk ereszté hadait. Pedig neki tudnia kellene, hogy csak a hatalmas császár kegyelmébl fejedelem

s

ezért „a hatalmas császár juhait

volna

megnyúzni,

venni."

^)

sabban

E

folytonos

megtermetté

tudomása

levén

hanem

csak

kitartó

gyapját

mködés

gyümölcsét,

kellett

volna

is

annyival bizto-

—

—

nem nem támogathatta

mert Báthory

fondorlatokról

e

nem

kellett

állandó követét, Körösi Istvánt, kit egy izben Géczi,

t

jában próbálván s

ügyének megnyerni, meg akart

ki csak barátai közbevetése által menekült

trétl.

hí-

öletni,

meg annak

De másfell Starzer is sükeresen gyámolitá a st Mohamed heréltet megvesztegette, hogy

Géczi ügyét, ez

május 12-én Báthory elmozdítására

sal kötelezte

A

és

megölésére

Írás-

magát.

Május havában az ügy a divánban került sznyegre. Brassóban bezárt urak, kik magokat Erdélyország ren-

déinek

nevezek,

levéllel látták el

egy felhatalmaz vány nyal s egy panaszGéczit. Az els mindenekeltt a szultán

nagylelkségére hivatkozik. Isten ket,

Azért

sei székébe, hogy azon melyeket

a padisah bölcs

1)

Weiss Brevis Consignatio 258.

^)

Weiss Annales 231.

1.

ültette

általa

a hatalmas

teremtett

kormánya

1.

t

nemzete-

alá rendelt, ez

—

—

186

sei kiváltságaiban, jogaiban tartsa meg. Söt oly nagy ennek s eldjeinek kegyelme, liogy bárha tölök, erdélyiektó'l, és

némely fejedelmektol bnsitattak is, a szultánok nem vették ezt figyelembe s mindig védelmezték ket. íme mostani fejedelmük maga nyomja el ket. Tettei olyanok, melyek-

bl

jól látják, liogy a hatalmas szultán búsulása fog kö-

Hogy

vetkezni.

—

„küldöttük

ezt elháríthassák

irják

—

hatalmasságod fényes portájára legnagyobb rendeink köa mi igen becsületes tudós és dicséretes nagy dispo-

zül,

sitioju atyánkfiát,

Géczi András urunkat, hogy hatalmas-

ságod mind igazságunkat, mind hségünket, ártatlanságunkat, és mostani fejedelmünk miatt elromlott állapotunkat mint igazságos császárnak igen alázatosan deplorálja

a következhet nehézséget rólunk elfordítani

és jó idején

igyekezzék

hasonló alázatos szemérmetességgel könyö-

és

rögjön azon, hogy minket mostani nagy Ínségünk szabadítson

fel,

alatt

régi törvényeinkljen kiváltságainkban tart-

son meg, hogy mi életéért és

szerencsés hosszú is hatalmasságod birodalmának terjedéséért igen alázatosan szol-

gálhassuk Istent."

A tot

is,

^) csatolták magát a vádiramelynek tizenkilencz pontja azonban nem csak

credentionalis végéhez

vádjaikat,

hanem

Ígéreteiket

is

magában

Tulaj-

foglalja.

donkép ezen iromány az, mely legsúlyosabban vádolja a lázadókat, dítja

mely épen érdemeit

s

Báthory

ellen,

bnei közé

kilencz pontból A^ádjok

hetet

és

hazafias

sorozván azokat

tetteit foris.

A

tizen-

foglal el, de ezek közül

is

Méhemet aga Erdélybe jvén, egész

csak az els komoly vád: „hatalmasságod

nev

jámbor

országostól

1)

A

és becsületes szolgája

mindenféle nép

credentionalis

lön választja

—

—

fordítás,

kik Erdélyt

nemzetség,

végétl Rozsnyai

de egy másik

68-ik számában jött ki

és

históriája a vádpontokat

mely a Hon

összeköti a kettt.

és

kü-

Külföld 1845,

S ez valószinübb

is.

—

—

187

lakják, eltte siránkozással panaszt tettünk,

maga

is

sze-

mével látta a nyakunkon lev nagy gonoszt, ugy mint javainknak zsákmány oltatását, feleségünkön való erszakoskodást, eleinktl igazságosan reánk szállott jószágunk-

nak törvénytelenül való elfoglaltatását azoknak idegeneknek való osztogatását, városinknak faluinknak mostani ,

fejedelmünk miatt égettetéseket pusztittatásokat, régi tör-

vényeinknek kívül

még

felforgattatását."

a lázadók eltt

sem

A

többi hat pont kétség-

volt

botrányk,

s

bár csak

a porta megnyerésére volt számítva, de egyszersmind azt is

mutatja, liogy

min

liazafiatlan

szempontot foglaltak

el

a lázadók: a temesvári hódoltság részeit akaratok ellenére

latroknak

idegen

osztogatta;

lovat kunyorált, de az adót

szökevényeket lyait az

nem

hatalmas

nem

császártól

szolgáltatta be

adja ki; Jent, Lippát,

s

;

pénzt,

a török

ezek kasté-

akaratok ellenére visszatartja; Moldván, Havas-

alföldén adót követel; a szomszéd országot égeti, rabolja (értsd háborúval).

A

következ nyolcz pont a fenyeget eshetségekkel foglalkozik. Mindenekeltt kérik, hogy a hatalmas csávegye el rólok „boszuálló haramár Báthory Zsigmond idejében gos fegyverét", mert ellenzettek ennek elszakadását a portától, miért sokan közülök halállal lakoltak, s most hasonló tettért Báthory

szár könyörüljön rajtok

s

k

Gábor számzte ket, elfoglalta Szebent, fenyegeti Brassót. Ez az oka, hogy a mag^-ar király és Sorbán megrohanták Erdélyt, ezért lesznek

k

kénytelenek, ha a császár

nem

védi ket, másutt keresni segélyt, ennek tulajdonítsa a porta ha a szomszéd országok a békét felbontják. St

k

is

felszabadíthatták

volna magokat, ha

a

portától

nem

Azonban Báthory a furakat vagy megölette, vagy kikergette, s ezóta Istentl nem fél csodakóborlókkal vette magát körül. Ezért kérik a szultánt,

tartottak volna.

szánja

meg ket,

adjon engedélyt nekik az elfogott latrok

— kivégezlietésére,

—

188

parancsot a végek basáinak az

meg-

íme mennyi hazugság és ámitás e pontokmennyi igyekezet, bogy a látszatot Báthory ellen forditsák még ott is, hol saját összeköttetésöket a német császárral a fejedelem nyakába akarják tolni. Az utolsó négy pont Ígéreteiket foglalja magában. Ok minnyájan felajánlják szolgalatjukat. A legels országgylésen elfogják határozni, hogy Jenó' és Lippa átadassék. Azután uj fejedelmet választván, frangú követeket küldenek a portára „kik által minden dolgok jó ujabb rendbe állitattván azoknak megtartásául állandó hitlevelek segéllésökre.

ban,

adassanak."

St

Méhemet aga

és

parancsoljon a

Géczi

Ha

ahoz tarthassák magokat. adatnék, felkérik a portát,

íme

nyitott

lapot

adnak

adja

szultán,

minden

által

értésökre

hogy

kivánatait,

k

pedig ellenök valami vád

hogy annak

hitelt

ne adjon

melyre ez

portának,

át a

^).

tet-

lemondanak azon vívmá-

szése szerént Írhassa feltételeit,

nyokról, melyeket az eddigi athnamék biztosítottak az or-

szágnak,

st ennek

határait

készek átengedni. Lehet-e

is

mentsége ekkora erkölcsi sülyedésnek?

Méhemet aga

jelentése egészen a lázadók kezére dol-

st azok folyamodványából

gozott,

maga

készített

egy

kivonatot a díván számára, mely a vádakat szabatosabban,

ügyesebben formulázza,

s

azokat saját tapasztalp^taival

mikor már benjárt

ersiti.

—

írja

végül

is

— assecurálta

hogy azt „hatalmas császár bosszúálló fegyhárom hónap alatt felszabadítja." És ugyan

az országot, verével

Jen

és

1)

A

nápolyban

Lippa

és

környékéhez tízenkét kastélyt

hitlevél és pontok eredeti példánya lappang.

Azok Konstanti-

lnek

került

törökre

Dávid török deák kezébe. mástól függetlenül.

leforditva,

s

ezen

Ezt ö kétszer

Egyszer nagyobb

Ez utóbbi megjelent a Hon Én mind két példányt használtam.

külön.

említ,

fordítás

forditotta

munkájába és Külföld

s

le,

még

Rozsnyai

pedig egy-

egyszer önmagában

184:5-iki

folyamában.

—

—

189

mint átadandó járulékot. Mind ez sokkal több kedvezést Ígért a porta számára, bog-y sem hajlandók ne lettek volna

Az napon, melyen a országgylés megnyílt, bogy a lazadók ügyével foglalkozzék, május 15-én, a díván is megkezdte tárgyalásait. Kimondatott, bogy megengedtetik Erdélynek bogy magának uj fejedelemül Géczí Andrást válaszsza, s megállapittattak a pontok, melyek az ennek adandó atbname a kínálkozó alkalmat megragadni.

szebeni

alapjait fogják képezni: Géczí tatni

;

be fog a szultánnak mu-

zálogul testvérét a portán bagyja

;

a kérdéses vára-

kat átadja; átadja a tömösvár-vidéki visszafoglalt bódoltságot; a Halul bég

érvénybe lép;

újra

defteré

az adót

(15,000 aranyra emelve) beszolgáltatja; ha a szultán parancsolja, tízenötezer

emberrel

török szökevényeket kiadja,

s

táboráboz

csatlakozik;

az oláb vajdáktól

nem

a

szed

Hét pontja az okmánynak súlyosan terhelé magát Ezek egyike emeli az adót, másik csonkítja batárát, egy rangba belyezi az oláb vajdaságokkal, mídó'n adót^).

az országot.

az eddig szokatlan badjárati

május 15-én,

kiállitá

a portától

Géczí András, belátta eltt

s

addig könyörgött, míg az

a szerencsétlen országot alföldének pusztításáért

s

az nap, o,

ezért a hatalmas

meg nem

Tömösvár vidékének

meg nem

lakosinak nyomorúságos

még

mely Bátbory Gábor

zsarnoksága miatt Erdélyt fenyegeti, szultán

s

kívánt kötelezvényt:

veszélyt,

a

De

kötelezettséggel térbeli.

Géczí perczig sem babozott azt elfogadni,

szánta

Havas-

Só't

„hazánk

iránt való

siralmas

bocsátott.

nyavajájok

s

könyörül füllel hallván kegyelmességét ígérte, hogy mind mostani fejedelmünktl való szenvedésünk alól felszabadit mind könyörgéseket irgalmas szemmel tekintvén

s

régi törvényünkben megtart

De azon

tétel alatt,

')

Az

s

megoltalmaz."

hogy ezen kegyelméért

s

fel-

sei jótékonyságáért.

oklevél kivonata Rozsnyai kézirati históriájában.

—

—

190

Báthory Istvánt és Zsigmondot haddal segitették a német ellen, legyenek háláirá és az datosak. Mind ezt tekintve „azt fogadom ország lakosival arra kötelezzük magunkat, hogy mind-

t. i.

liogy a két János királyt

s

—

—

ezeket

megháláljuk,

Lippa

várait,

várakkal

et

gratitudinis

Jenó'

és

s

ezekhez hallgató több

együtt,

bennök lev minden

ezek körül való, kastélyokkal

és

signum

in

A

apparátusokkal a fényes portának assignáljuk.

tizenöt-

ezer aranyadót a régi szokás szerint esztendnként egészen minden controversia nélkül beadjuk, és ezen hütlevelemmel az egész országgal együtt kötelezzük magunkat arra hogy a fentebb megnevezett Jen és Lippa várait, is ,

kik

Tömös várnak

is

lev

válogatott zászlós helyei, a körülöttek

azokhoz hallgató több

s

együtt,

falukkal és városokkal

való

várakkal

ezekhez

és

hatahnas császárnak fényes

kaputsi-pasajának, deák

portája

kastélyokkal

és

bennök lev minden requisitumokkal

Mehemed agának

ke-

gyelmének, avagy a kiknek hatalmas császár parancsolja, per manus bocsátjuk, azon várainkban lev embereink pedig mikor költözzenek ki bellök, figálunk,

törökök

hogy megüresedvén,

bizonyságára,

meg akarván tatni,

az

ismét beleszállhassanak. és

hitünknek

is

voltára nézve,

hatalmas császár elméjét a dologban nyugPétert,

hatalmas csá-

kajmekam Gyürtsi Mehemed pasa,

vezérek, és a dicsséges mufti kezeknél a fényes portán

tumáig zálogul. talmas

napot prae-

elbbi fonna szerint a Mindezeknek nagyobb

hitelesebb

egy testvér-atyánkíiát, Géczi

szár vezér

nekik

és a

több

sequestrálom

,

s

hagyom a fenn deciaráit dolgoknak efíécMely dolgoknak effectumáról midn ha-

császárnak hirt

adunk,

hatalmassága

is

Géczi

Péter nevezett atyánkfiát bocsássa oly tisztességgel vissza

hozzánk, melyet hez

s

hatalmassága mind a

maga

mind a mi tekintetünkhöz illendnek

becsületi-

itél.

Ennek

—

adtam ezen kezem tulajdon

igázság.íra

gyrmmel

viselt

Semmi

kétség benne, liogy a hitlevél

bogy ö

Nyomban

erdélyi

az

bekisértessék az országba.

aláírása után

rá intézkedések tétet-

fejedelemség

elfoglalása

Minden eltt

kézbesíttetett neki

mely az uj fej edelem- választást okmánya) mindenekel ó'tt hivatkozik, hogy

a fermán,

min

kímélettel bánt Erdélylyel.

neikért bocsánatot nyertek.

„Hogyha

szultán országát.

génységet

és

ujjamban

írását,

roborálván."

bemutatott a szultánnak. tek,

—

191

nem

Ez

elrendeli.

,

Nyugalmok

k pusztították

— mondja

jobbágyinkat

ernkkel felkelvén

De

végett

a

szultán,

volt

b-

s

a hatalmas

a fermán

—a

sze-

szántuk volna, minden

magatokat kicsinytl fogva nagyig levágatván az országot porrá és hanuivá tehettük volna.

De

,

mi fegyverünkön kivül

a

nevet visel szomszéd zörgést,

meghallgatta.

De

titeket."

Ezenkivül

ezeket

ságáról,

megintette

izbeii

bégjei s

is

most,

magatok keresztyén

minémü

—

is

fegyver-

Isten

azok

a szultán követjök panaszait értesült

fejedelmök

tudatták vele.

midn mind hogy

és világ eltt tiltakozik,

legyen. „íme azért

—

a

szenvedtetek e világ tudja:

csapást

megvert

által is

is

felekezetetektl

folytatja

ez

St

nem

zsarnok-

azt

több

használ, Isten

veszedelmöknek oka ne

Achmed

szultán fermánja

hozzánk küldött magatok atyátokfiát, Géczi András

követeteket, visszabocsátottuk

hozzátok, és melléje csau-

szunkat rendeltük, kitl országotokba botot, zászlót küldöttünk. Parancsoljuk azért néktek országostól,

fényes

parancsolatunkkal

vénye

és

szokástok

hogy ezen

oda érkezvén, a magatok

szerint,

az

tör-

országnak nagy rendéi

közül magatoknak más elttetek-járót, fejedelmet választván, tegyetek, a ki a

dj

I.

k.

mi

Közölve az okmány

'23.

1.

császári parancsolatunknak enge-

Fels-magyarországi

Minerva

1829.

évf.

— delmeskedjék, és igazán

nem

szolgáljon,

•

javatokban meg

is

semmi-

meg ne

hábor-

és titeket

szabadságtokban

törvényetekben,

gasson,

—

192

ne károsítson;

söt

mindenekben

megoltalmazzon benneteket. Mi is ahhoz képest a régi természeti kegyelmességünk szerint benneteket gratiánkba veszünk,

benneteket

ellenségtektöl

és

szárnyunk alá veszünk, cselekedeteket

és

szemetekre

megoltalmazunk,

eddig való vétketeket és gonosz

nem hányjuk.

De

mindazáltal

többször ellenünk pártot ne üssetek, hségteket hozzánk követtek, nyugodhívom bizonyságul, hogy magatokat kicsinytl fogva nagyig fegyverre hányatlak, országotokat porrá tétetem, semmi gratia nem adatik, és minden veszedelmeteknek okai magatok lesztek: a kik utánatok megmaradnak, átkoznak benneteket a világ

megtartsátok: mert ha többször

meg abban, hogy

jatok

az

effélét

Istent

ugy gondolkozzatok fellle. Konstantinápolyban Mahumeth próféta halála után 1021. esztendben." eltt. Azért

(1612.)

Ez okmány nem szól hathatósabb török segélyrl, nem emliti, hogy a határszéli basáknak Géczi megsegéllése kötelességökké is

czélja a

volt

oly

nemnek

portának, mely eltt az erdélyi lázadás

mely egy maga képes Valóban a divánban ez a

festetett le,

thoryt megbuktatni.

kodott

s

ezért mindössze

néhány száz emberbl a havasalföldi vajda

Géczi

is

nem

Kétségtelenül ez

tétetett volna.

elegendnek

is

Bá-

hit ural-

eléggé fényes kíséreten kivül csapat rendeltetett alá

álló lett

lesz

utasítva

hitte ezt,^ s

támogatására.

a szultán és

s

csak

Maga

kajmekam

parancsait gyorsfutártól elre küldve folytatta útját Tirgovist felé,

hogy innen menjen

idben ln elvágva s

épen ez

a kiegyezés utolsó fonalszála.

Géczi és Weiss ugyan voltak,

át Brassóba, hol

a praetendens

tájékozá a brassai birót.

is

folytonos

összeköttetésben

ügye elhaladásáról koronként S mennél jobban állott ennek

—

—

193

Midn

a

eltelte eló'tt,

s

ügye, annál kevesbbé lehetett szó kiegyez ^'sró'l. végefelé járt,

liatáridó'

a

szokásos

túszok

négy nappal annak

után június

kicserélése

7-én

reggel

Hatan voltak, minden nemzetbó'l kett. Közülök csak háromnak ismerjük nevét: az Erdélyi Istvánét, Weyrauch Dávid szász ispánét s Frank György beszterczei biróét. Ugyanakkora népgylés Ion hirdetve a tágas székesegyházba. Roppant tömeg gylt fel oda, s e monumentális épület, mely a magyar korona tartományainak templomai közt kiváló helyet foglal el, minden zugában meg volt telve. A hangulat egészen harczias volt: a brassai nép, mely már is megérkeztek az

országgylési

oly sokat szenvedett, dittatását

szebeni

más

várta,

s

Géczi biztatásai folytán megszaba-

nemességnek,

a benszorult

gylés földönfutóvá

választása

biztosok.

mint

hontalanná

és

diadal

vagy

hogy

s

tett,

nem

volt

A

két

bukás.

teljes

elem érdeke nagyon össze volt forrva,

melyet a

csakhamar kitnt,

elhibázott lépés vala egyiket a másiktól elválasztani

S csakugyan a szenthely ezúttal türelmetlen zaj A követek eladták küldetésök czélját, felhivták a nemesség, székelység s szász egyetem nevében a népet, hogy hódoljanak meg, ismerjék el Báthoryt fejedelmöknek s adjanak errl hitlevelet. Gúnyos- zajjal*) adtak tagadó választ. Most a követek az ebbl származható veszélyeket festették. Inkább veszsznk el mindakarni.

tanuja volt.

annyian, hangzott a nép kiáltása.

A ség

határidbl még három nap

ezalatt

a városban

volt hátra

„welche

ihm aber

spöttisch

und hönisch

noluimus, clari;m wirds hernach heissen

sic

ist

voluimus"

:

meg

Géczi

abgeschlagen, et

mondja az egy-

korú Nössner napló-följegyzéseiben Trauschenfels Fundgruben Szilágyi. Báthory Gábor.

a követ-

maradt, de készség kiegyezésre

azután sem mutatkozott. Epén ezalatt érkezett

1)

s

13

III. 70.

1.

— futárja^) a

akhoz

s

kajmekám

—

194

nagyvezér

és

leveleivel,

A

az összes erdélyi rendekhez.

a brassai-

már

szultánét

is-

Ugyanazt tartalmazta a kajmekámé is. Álljanak el minnyájan Báthory tói s azt vegyék üldözbe, mert a szultánnál el van határozva e gonosz és szerencsétlen fát kivágni. Géczi szándéka az irományok gyors beküldésével az volt, hogy még bejötte eltt nyomást gyakoroljon merjük.

az erdélyi közvéleményre, azt lehetleg elfordítsa Báthorytól s

nevének rettenetess égével mennél többet

a szultán

megnyerjen a fejedelem felel

letet

leg

június 9-én, ünnep

mutatva a leveleket

e

czélnak meg-

szombatján, Weiss értekez-

„íme

tartott a követekkel.

S

közül.

liivei

—

monda ezeknek

— a város hatalmas

fel-

császár parancsa

ellen, nem állhat át Báthoryhoz. Intem s az ország megmaradására kérem kegyelmeteket s a többi rendeket, engedelmeskedjenek hatalmas császárnak, ragadják meg ez

alkalmat hazáj oknak Báthory zsarnoksága alól való

fel-

mentésére, mert minden gonosznak mely ennek elmulasz-

De

tásából származni fog, kegyelmetek lesznek okai."

—

mondja Weiss

—

nek, azonban megígérték, hogy Báthorynak

nek mindent híven leveleket át

is

fognak

fel

vették.

k

Géczi törekvései-

ellenségei voltak

nuitatni.

s

a rendek-

S csakugyan a

Küldetésök czéljához képest ünnep

másodnapjáig, június 11-ig, a városban maradtak. Ez na-

pon

k haza utaztak,

táborából. ')

Géczi már ekkor Tirgovistban ^) volt, készen

Nam dum

praedicta

jöttek Géczi követei. kiadója, I. k.

a túszok pedig visszajöttek a hajdúk

255.

1.

15-én

t.

i.

7,

a comitia a brassai népgylést

Körösi levele

Corouensium.

a májusi gylés.

keltek.

Brassóba, tehát épen június

2)

comitiis

megigazitja a praedictat

volna praedictis comitiis,

irományok május

in

causa

ageretur,

Mondja Weiss Cousignatiojában. Trausch, a Weiss

Gyorsfutár

8-ára.

A

E

praedictisra.

De 15,

A

portai

alatt

érhet

ez lehetlen.

16

nap

szerént

praedicta a causara vitetik,

s

érti.

Báthoryhoz,

június 2 7 -éri,

melyben

irja,

Géczi 15 nap eltt onnan, Tirgovistból, levelet küldött a portára.

hogy

—

—

195

menetelre, raíig-ával hozva Körösi Istvánt, Báthorynak portai ügynökét. Innen september 29-éröl még egyszer figyelmeztette

az Erdélybe

a székelyeket

s

különösen a nagy befolyású Bethlen Far-

hogy ne habozzanak az átállással: „kegyelmednek uram még is akarám értésére adnom az dolgot, noha ennekelötte két levelem ment az egész országban minden nemzetekhez im most kegyelmednek harmadik levelet irok. En nékem uram nincsen nagyobb kast és Béleli Kelement,

,

csudám

kegyelmed az országban régi tüs gyükeres fönemzet, ez elmúlt esztendkben minem röttenetes veszedelmekben forgott légyen, kegyelmednek azt nem szükség elé számlálnom, mert kegyelmed jól tudja. Ez mostani fejedelemtl is peniglen miket szenvedett, azt is kegyelmed jól ,

tudja. Báthori

Zsigmond idejétl fogva

miném

sokat, sok

úttal az török fejedelmet megbántotta, faluit, városit égetek,

húsz egész esztendtül fogva való adó hátra vagyon. Ezeken kivül

is

kikkel

hatalmasságának frigyek

országi, lengyelországi

nagy

volt, az

és fölséges királyokkal,

megháboritották, országit égették, pusztitották számláihatatlan

magyar-

cselekedetekért

az

hatalmas

azokat

mely sok

,

császárnak

mind az egész ország ellen ugy felgerhogy az egész országot ez esztendben pusz-

röttenetös haragja jedett volt,

tává, lakatlanná, az várasokot peniglen, várakot az földdel

igyenessé

De

akarta tenni.

kegyelmedért, sem én érettem,

az

örökké való

Isten

sem

hanem a sok megkeseredett

siralmas szegényekért, árvákért, özvegyekért, az ü ingyen való jó voltábúl általam megengesztelte, lágyította szüvét

kegyelmeteknek fejenként egész kivül reménsége kegyelmetekhez hajtotta, megországostul lágyította, sok könyörgésemre az ország vétkét ellene való feltámadását megengedte, szép levelivel az országnak magát ajánlja, és az mostani tyrannus fejedelemti meg akarta

az hatalmas császárnak

,

szabadítani, az országot régi szabadságában, törvényiben 13*

-^

meg

akarta tartani.

—

196

Az mely

fejedelem ellen nemcsak török

császár o hatalmassága, lianem az királyok

elvégezték, liadják

liogy

bizonyosan

is

földnek színén lakni

ez

s

járni

nem

de im látom kogy az úr Isten az kegyelmetek

;

szüvét, kik fok vagytok az országban, megkeményitette,

szemeit megvakította, füleit megsüketitette bolondította, az mint az prófétánál

igaz Ítélete szerint, az

liogy az

benneteket

5

is

,

elméjét

meg-

szól az Isten együtt:

bnért mind

elveszessen

bizony bizony elgyütt Erdély országnak utolsó

uram jelen vagyon a had, vagyon Havasalföldibe s Moldvába, azonképen Tömösvár környül, a kik immár Lippát s Váralját mind megvették, uram ha kételkedel benne, bocsáss embert ide be, minden hadakba elhordoztatom, mind török, tatár között, kiket hitem szerint fogadok, hogy visszabocsátok bémegyen immár el is lépé immár az egész földet, mind hegyet s völgyet, nem marad senki közöletek, kit levágnak, kit rabbá tesznek, bizony uram kivonszák házatok népeit veszedelme, mint Trójának, ihol

itt

;

az erusségbl.

Én

ennél többet

meg nem

nem

irok,

ha kegyelmetek

hadja szeginségnek fképpen az szegin székehogy elmenjenek az eró'sségekbe marhástul, ha ki annak víre az Isten levágattaték közlek, elraboltaték ,

leknek,

,

eló'tt,

az Istennek szent angyali eltt, az kegyelmetek lelke

adjon számot, okot rólatok. az Isten eltt, e világ eltt

hogy az

Én

is,

az én lölkemet

megmentem

a kegyelmetek lelkire köttem,

r Isten mind lölkötekben,

mind

testetekben

meg-

ha a szeginségtl eltitkoljátok, mert ebben könymódja lészen vala kegyelmeteknek; ha egyaránt velem

verjen,

ny

együtt fogtatok volna, fejedelemtul; megcsal

megszabadultatok A'olna

uram

ettííl

az

az fejedelemben való bizodalom,

meglátja kegyelmed, rövid nap szeme eltt lészen kegyel-

ha kegyelmetek feleségét, gyermekét, hazáját szereti, találjatok módot benne, ne veszessétek az országot el, ha valaki kegyelmeteknek ellensége vagyon

meteknek,

mégis

—

—

197

magam

ezen a párton, annak neviben

az én tisztességes emberségemre

nevivel

soha senki

is,

fogadom

hitemre, se kegyelmetek

s

ha valakinek

fell, se hajdúk fell, se székelyek fell,

anyát megölte volna

is

nem emlékezik

apját,

felle.

így boldog szabadulást nyerhetünk az szegín megromlott, keseredett országunknak."

Azonban Boér Péter csakugyen

talált

thoryval tudatni a dolgok állását, ki ily

késn

értesitve lett

hogy

az

módon bár

eléggé

Géczi törekvéseirl. Minden arra mutat,

megS most már a veszély nagyságához

els kimerit kapta.

bizottaktól

alkalmat Bá-

tudósitást a haza ért országos

képest gyors intézkedésekhez fogott. Szerencséjére a havas-

megemlékezvén, hogy székét neki köszönheti,

alföldi vajda

ragaszkodott hozzá;

Géczi bemenetelét késleltette

s

kez-

detben a neki adandó segélyrl hallani sem akart. Azalatt a budai basát a fejedelem rábirta,

hogy érdekében

megnyerte ajándékaival

is

felterjesztést

s

tegyen a portára.

Ezenkívül Fehérvárra június 26-ára összehívta a rendeket s

következ

izenetet') küldött hozzájok:

„Megemlékezhetik

hogy miolta az úr

Isten

kegyelmetek szabad választásából minket az erdélyi

feje-

kegyelmetek egész országul delemségre helyheztetett

hogy

,

arról,

mindenkor azon

az mi hazánkban régi rendtartások és

váltassanak, tudván azt

is

igyekeztünk,

módok

obser-

ennek eltte való idkben, Er-

délyország az hatalmas császár fényes portájától függött, és

onnat

is

becsületi

oltalmaztatott

török

,

császártól

tekintetesebb volt

hogy a

selni,

és

szabad választása

st minden keresztyén mi

is

mindenkor

mind becsületesebb ugy igyekeztünk magunkat

függöttenek ,

is

országoknál, kik a

,

ez

és vi-

mint régen

tartatott,

Er-

izenetet Szabó Károly barátom másolta le,

az erdélyi

mú-

régi állapotjában,

délyországa megmaradhasson. *)

Az

zeum-egylet birtokában lev példányról. culorum III.

köt,

313

— 317.

Kemény

lapokon. Kézirat.

József,

Codex Arti-

—

198

—

Tudhatja kegyelmetek az elmúlt nyáron minem hadakkal jöttének vala reánk Magyarországból, kibl minémíí veszekedés és bizonytalan vég következhetett volna, akárki

meggondolhatja; de mi hazánknak

is

és

magunk-

nak csendességet akarván szerezni, nemcsak megbékéllettünk véle, de örökös békességet szerzettünk, kiben minem tökélletességgel viseltük

császárhoz, kegyelmetek azt

a confoederatióból

igazsággal magunkat a török

és

is

ugy

tudhatja,

teljességgel

is

nem vonszunk, mig ok

török ellen kardot

hogy hogy soha

annyira,

kikötöttük, is

okot reá

nem

adnának, hozzája követünket bocsátottuk, császárnak szép és

illend ajándékot, ez mellett vezérének és egyebeknek

is

szép és tisztességes ajándékokat küldöttünk, remélvén azt,

hogy a mi oda

bocsátott szolgánk

azt

is jól

érti,

;

mint

ott

tlünk neki

adatott

magát és kívánságunkat is hisszük, hogy kegyelmetek immár

instructiónak szerint viselné

a szerint véghez viszi

a ,

viselte

magát, és

minem

hitetlen

árulóul cselekedett "magunk személye és országunk ellen.

De rövideden még adni, és a

Az

mi

is

is

akarók kegyelmetek eleiben

kegyelmetek értelmét venni.

a hitetlen és sok értékkel nevelt áruló szolgánk

a tle beküldött ajándékunkat, kit maga, kit pedig kegyel-

metek nevével egész országul adott be ilyen követséggel, hogy kegyelmetek egész országul kérte tet a mi ellenünk való cselekedetre, és kegyelmetek magát nem csak követül,

hanem

fejedelemségre választván,

portára,

hogy a keg^^elmetek

úgy

bocsátotta a fényes

választására török császártól

maga

fell consensust hozzon, kit mi, hogy kegyelmetek

soha

azt

azt

nem

mi is nünk

nem

cselekedte,

vétettek

is,

az ország törekedésére

mességgel voltunk

hihet

kegyelmetek fell bizonyosan

mivelhogy tudhatja kegyelmetek, hogy kegyelmetekhez, még a kik kegyelmetek közül elleelhittük;

lehet az,

,

hogy

és

ennek utánna

is

minem

kegyel-

akarunk

lenni

a brassóiak és a több hozzájok be-

—

szorult latrok, kik ennekelötte

hez

miképen

is

hozzánk

is

és

kegyelmetek-

magokat, bizonyságot tesznek

kegyelmetek eltt atyánkfiainak Barczaságon való

arról

halálok, alatt

\dselték

—

199

azok ha egyetértenek véle,

és

az

neve

ország

formálták légyen az utálatos és fertelmes cselekedetet.

Tudhatja kegyelmetek,

minem

nyomorúságos

és ve-

szedelmes állapot legyen az, hová a török fejedelmet szokott bocsátani, ott tartás

helyben

sem törvény, sem igazság, sem rend-

nem maradhat,

Mi pedig sem nagyra sem nak

és

nem

kegyelmetek ama két

kit

Oláhországon szemeivel láthatott

és hallhatott.

kicsinyre a török császár-

birodalmának soha ezekre okot nem adtunk, hamaga hite ellen, fogadása és frigye ellen

csak a

vezérletté

ellenünk pogány természete;

azért,

minthogy

mi semmire okot neki nem adtunk, hisszük hogy az úr Isten a mi ügyünket megoltalmazza, s mind ket mind a mi áruló szolgánkat vélek egyetemben megbünteti; azért akarok ezt kegyelmeteknek rövideden értésökre adni,

kegyelmetek értelmét venni, mit kelljen felle

és a

lekedni,

minthogy ország nevével törekedett

portán az mi áruló szolgánk, kiben hire

sem

szárt

,

tanácsi

nem

volt, kell-e

és a portát felle

,

és

az

ott

cse-

ben a

országnak sem

megtalálni a török csá-

mi módon

és kit

válasszon

kegyelmetek hozzája, hogy mind mi szónkkal és az egész ország szavával ennek az áruló szolgánknak iszonyú hazugságát mind a török császárnak,

mind a vezéreknek

elejékben adják.

Tudjuk azt is, hogy hallhatta kegyelmetek, minem nagy veszedelemre való dolgokat igért ez az áruló az országnak, talán mindazokat illend volna kegyelmeteknek a török császár

s

mind a vezérek eltt

refutáltatni

,

ke-

gyelmetek tetszése pedig ehhez járulván, oly illend embert kellene oda választani, a ki hiven, igazán és egye-

nesen járna

el

benne, igaz

ügyünk

levén, igaz

ügyünket

—

—

200

könnyen oltalmazhatja, minthogy pedig ezt is hitetlenül kezdették, az idközben ugyan egyszeri hitetlenségekben elébb-elébb akarnak menni, mit kellessék nekünk interim cselekednünk, mert mi kegyelmetek tetszésébl semmi jónkra néz illend dolgokat nem akarunk praetermittálni kellessék-e a keresztyén fejedelmeket megtalálnunk, és a

mi móddal? hogy a két nem maradván, legyen kihez bíznunk, viselhessünk g-ondot magunkra, és annak oltalmára, mert általán fogva, minthogy nincs egyebet mit tennünk, a ki fegyverrel háborgat, mi is kénytelenek vagyunk fegyverrel magunkat ellenek oltalmazni, kiben, minthogy igaz ügyünk vagyon, mennyire mehessünk el, azt is magyarországi királyt ki

által,

és

szék között a földön

tudhatja kegyelmetek.

Igen jó magunkra gondot viselnünk, és a több keatyánkfiainak is segítségekkel élnünk, hisszük,

resztyén

hogy minden hazája szeret tökéletes jámbor szeme eltt viseli azt, hogy mindnyájunknak jobb volna meghalni, hogysem mint szabad-választásunk ellen a török császár portájáról jönne fejedelem szép hazánkban. és

Moldva keserves

állapotjára jutnánk, és

k

zásokban, mint szintén

felültettük,

és

válto-

ugy fogynánk.

lm mindenfell hadainkat gyjtjük, a fiait

Havasalföldé

gyakor

a hajdú vitézeket

is

székely atyánk-

behivattuk,

mi

is

hadainkkal és kegyelmetek vármegyéivel készen vagyunk, hogy magunkra, hazánkra, kegyelmetekre Isten fizetett

segítsége vélünk levén, gondot viseljünk.

metek

Immár

kegyel-

dolgokat értvén, azért gyjtöttük együvé kegyel-

e

hogy a kegyelmetek közönséges értelmét vegyük, hazánknak megmaradására nézend dolgokat felkeres-

meteket, és

vén, illend gondot

is

viseljünk;

megirt dolgokat eleiben vévén delmet

nem

szenved,

Et bene valeant."

viseljen

,

kegyelmetek

a

felül

minthogy a dolog késegondot közönséges jónkra.

—

—

201

Erdély rendéi a legnagyobb készséggel engedelmeskedtek urok felliivásának.

Olcniányt

aláírásokkal és pecsétjökkel látták

állítottak

ki,

s

azt

melyben a fejedelem vádak alól igye-

el,

ártatlanságát bizonyítják, az ellene szórt

keznek öt felmenteni,

s

a szultán haragjának elfordítását

nem emhanem egészen más

kérik. Eljutott-e ez írat a portához? emlékeink

Annyi bizonyos, hogy nem

lítik.

dolgok hiúsították

meg Géczí

az,

nyomon

küldött a portára Báthory érdekében,

rl

sem

hallani

hogy

is

E

akart.

Midn

vállalatának síkerét.

Géczi Tirgovistba érkezett, a vajda

felterjesztést

tényleges segély-

s

megtagadás bírta rá Géczit,

június 12-én futárt küldött Konstantináp olyba, Ezalatt Benkner János

ujabb parancs küldését sürgetve.

csakugyan hozott magával

Oláhországból

18 törököt

s

mintegy 200 ráczot. A brassóiak e kisded csapatot az érkezend nagyobb segély elpostájának vették s bizalommal eltelve megujiták kirohanásaikat a hajdúk s székelyek

st július

ellen,

Végre megjött

visszaverettek.

is

megtámadták, de onnan

a parancs a vajdának a por-

hogy Géczit megsegélje

táról, tett

14-én Rozsonyót

most már nem lehe-

ezt

s

mellzni. Benkner ujabban Oláhországba ment,

delem hadai töltött

levén,

Géczi

mintegy kétezer emberrel július mely nem volt elfoglalva a fejebevonult Brassóba. Az oláh had négy

21-én a Parahó utján napot

s

török kísérettel s

ezzel, a

s

hasznot

által,

,

a Barczaságon.

titkos utasításával tett.

Ezalatt

is

fegyelmezetlen

,

megegyezleg több

Július 24-éii fölkerekedett

s

kárt mint

Géczit mintegy

harmincz törökjével hátrahagyva, azon az utón, melyen jött,

visszament,

gához véve.

még

Weiss

a zsoldosok közül

és

Géczi

nem

hogy panaszt emeljenek a portán Pétert,

Mihályt

Jeckel

s

Konstantinápolyba inditák. felvilágosíták

a

Persiából

velük

De

is

többeket ma-

tehettek mást, s

e

czélból

mint-

Kammer

együtt

Méhemet béget

oláh

vajda jelentései

az

visszatér Naszuf nagyvezért,

— hogy nem s

midn

—

202

az országgal, csak a lázadókkal foly a harcz,

Mohammed

Starzer a herélt

hogy

kötelezvényét,

Báthoryt megfogja öletni, felmutatta, a nagyvezér elha-

Mohammed,

tározá Géczi elejtését. s

Mehemed bég

nyert

ezzel

s

Ugyan is

a herélt, számzetett

Ekkép Báthory idt

futással menekült.

másodszor

meg

is

mentve

volt

^).

idben Báthory egy másnem veszélytl

ez

id

megszabadult. Bizonyos

óta azon hir kapott lábra,

hogy Nagy András, hajdu-kapitány, a törökök közé ment^). A hir még ekkor nem volt igaz de ugy látszik az ármányos ember megint valami árulást forralt. Legalább a ,

,

gyakran megújuló portyázások az 1611-iki

tokaji

békét csak kénytelenségbl

Bécsben nem helyeselték

id

tásra az

A

kedvez.

azt,

s

ugy

látszott,

levert szászoknak

irta

hogy

egy

nádor alá,

felbon-

fiatal,

lel-

kalandor szellem követe, Bakos Bálint Bécsben,

kesült, de

Mátyástól némi pártfogási Ígéreteket nyert a

A

erre nmtattak.

éhez képest

ki^), s

nádor július 25-ére a dunáninneni megyéket Trencsénben

gylésre hivta meg, hogy delem czime

alatt

ujabb hadjáratot rendezhessen

rály akarata szerént

lehets zajos

erdélyi, török és hajdú vesze-

segédpénzt kérjen.

Forgách

volt.

kudarczára

s

a ki-

A gylés

meg-

még

elevenen

s egy ideig a nádori propositiókat tárgyalás sem akarták venni. Utóbb azonban elállottak e szándékj októl, de azért a nádor kivánatát máskép hiusiták meg.

emlékeztek

,

alá

1)

zetei

az

Weiss emiitett két munkái, Nössner naplója, Bánffi Péter jegyidézett

helyeken.

V.

ö.

velk

Körösi Péter

levelét

s

Mikó

históriáját. 2)

Sepsei Laczkó

Máté krónikája 136.

„de az ördög feltámasztá III. k. •^)

nél II.

60.

mondják törökké

Bécsben holt hire járt:

lett."

Brüsseli

Okmánytár

1.

Goebel és 110.

s

1.

1.

Wachsmanu

Cronica Civitatis, Schaesburg,

Érdekes kalandjait fentartá Krauss

I. k.

32.

1.

KeménySzerinte

1612. márczius 16-án ért Medgyesre. Valótlan tehát, mit az Eigentliche Beschreibung 261.

1.

mond, hogy 1612. september 20-án indult volna

el.

— „O nagysága kívánságára hogy ha

—

nem ugy mint

ez egyetlen esetre

—

végezek

arra mentünk,

országunkra nyilván való ellenség

jövend(»'ben

haddal jönne,

—

203

hanem

oífensive,

defensive'*

minden

két hónapra

csak

évre

ez

s

négy portától egy lovast adnak, de azon kikötésekkel, hogy a felültetés csak a végszükség esetében történjék, hogy a török béke fel ne bontassék, ^hogy erdélyi atyánkvelünk confoederatusok, romlásokra ne követ-

fiainak, kik

Báthory azonban nem mulasztá el e törekvésekrl Hasszán budai basát értesitni » segélyét megtámadtatása esetére kikérni').

kezzék." Szóval a támadás lehetetlenné

Ezalatt

Midn

Géczi

már

káról

vidékén

Brassó

még

folyton

tétetett.

beütési szándé-

de

Tirgovistban volt,

a küzdelem.

folyt

értesült a fejedelem, parancsot küldött

Németi

Gergely udvarhelyszéki kapitánynak, hogy Brassó mellé

Ez Géczi késedelme daczára sem érkezhetvén, „a sok utak közt minden ösvényre

szálljon az egész székelységgel.

való vigyázásra", a praetendens, mint láttuk, Parahó-utján

bevonult.

Ettl fogva „mindennap nem kevés

csatázások,

ellenkezések, szép vitézjátékok estek a város mellett. Ott,

a kinek kedve

^•olt

hozzá, megnuitathatta magát."

kelyek tábora a papirmalom mellett volt

,

k

A

^)

learatták s

hogy

hazaküldték, vagy felégették a brassóiak vetéseit, ezek a szükség által senek. Augustus 5-éii

is

szé-

a békére hajlékonyabbakká tétes-

Cseh János fest, a hermányi por-

koláb, mintegy húsz emberrel, borvásárlás kedveért Botfalva alá ment.

A

kastély a benne

lansága miatt védtelen volt,

kedvez alkalmat annak 1)

114.

1.

s

lev rség

vigyázat-

Cseh János megragadta a

visszafoglalására.

Közölte az okmányt Botka Tivadar

Hasszán értesittetésérl a nagyvezér

,

Megrohanta,

Tudoraányos Értekez II. ir.

Katona

XXIX.

420.

1.

közölve a levél. '^)

Mikó Ferencz

históriája,

Szabó Ferenczczel, Bojtival

s

Kazinczy kiadása 224.

a szász forrásokkal.

1.

V.

ö.

Nagy

— hatalmába

kerítette s a

—

204

következ

éjjel

nagyobb örséggel

Weiss a város tekintélyesb polgárai egyikét, látta el. Quinten Mátyást, mint Botfalva elpártolásának föokát, augustus 12-én lefejeztette. Ez napon egy csapat brassói

onnan gazdag zsákmánynyal tért vissza. De útközben Tatrang eló'tt a székelyek s hajdúk megtámadják, szétverik ó'ket, a zsákmányt visszazsoldos beütött a székelyföldre

veszik, s

közülök 74-et részint elfogtak, részint levágtak.

Most Németi Botfalva Augustus 13-ika

éjjelén

hogy

visszavételét határozta el,

székely földre e kastélyból

A

s

egy csapatot a kastély alá

vezetett.

székelyek létrákat támasztottak a falnak, de az

ébren volt

s

a

kiütéseknek végét vesse.

tett

vitéz ellenállásával ezeket visszanyomta.

rség Most

Cseh János a kastélyban szurkos szalma-csomagokat gyújmeg, s ezek fényénél rakétákat szóratott az ostromló

tatott

melyben

táborra,

csapás volt

ezzel is sok kárt tettek.

magának Németinek

ber 4-én Dersben

meg

halt

is

De legnagyobb

megsebesitése, ki septeni-

hirnevéhez méltó fény-

s

nyel september 12-én Benedekin temettetett

tábornokának végtisztességén a fejedelem

el.

is

Kedvencz jelen

volt.

Ezalatt, augustus 13-a virradatján, Brassóból újra kiütöttek

a

rácz

és

oláh zsoldosok

hajdú had

által

szenvedtek.

A

,

de

a

lesben

álló

székely

és

Prázsmár mellett újra nagy veszteséget székelyek ezután

,

augustus 28-án

,

zsák-

mánylás kedveért megrohanták a brassói külvárosokat, de onnan visszanyomattak. Ujabb csapás érte ket augustus

midn

egy brassói csapat a feketehalmi midn a környék parancsnoka, Szigethi István, a szomszéd vidombáki kastély megvizsgálására ment, megrohanta a nyit^'a maradt kapun át, némi küzdelem után a benmaradt pár embert lefegyve29-ére virradólag,

kastélyt épen azon perczben

rezte, a ritette,

,

toronyba zárkózottakat pedig feladásra kénysze-

így folyt a küzdelem napról napra a két

minden nagyobb eredmény

fél

közt

nélkül, de folytonosan fárasztva

—

Osz kezdetével a hajdúk liazamost a székelyek magok maradtak. Másfell

gyengítve

és

mentek,

—

205

s

egymást.

Weiss fogadott zsoldosokkal megszaporította seregét, s september 12-ike éjjelén megrohanta a székely tábort.

Ez

készületlen volt, a vezérek, Szilasi és Béldi Ilyefal vába

menekültek, terhelve

s

a brassói hadak gazdag zsákmánynyal meg-

Most september 21-én

haza.

tértek

Géczi Földvár ostromára s

siettek,

Weiss

és

melytol a vizet elzárták

bár innen három napi küzdelem

ntáii

,

kudarczczal

tek haza, de 23-án a Földvár fölmentésére

sietó'

tér-

székely

Vidombák és Keresztyénfalu, miután a megrettent csekély rség belölök elvonult, feladták

tábort szétverek, mire

magokat.

Az

eddigi süker egy elhatározó

fogadtak zsoldosokat,

ere-

küldtek Oláhországba uj

s

melyeket szabad rablás Ígéretével kecsegtettek

hadakért,

magokhoz

tételére báto-

S éhez képest szaporították

rította a lázadás fejeit.

jöket,

lépés

,

ugy hogy október

háromezer emberök

ugyanannyi magyar

volt. s

elején

Ezek közt

székely

a többi gyalog és önkénytes,

és

összesen

mintegy

volt nyolczszáz oláh,

kétszáz

oláh

lovas

—

a követségekkel bejött tö-

rökök, tatárok, kik inkább csak rettegtetésre szolgáltak,

magával ^). Mert oly nagy volt ez és oly átalános, hogy a város fegyverfoghatóinak nagy része csatlakozott. „Mintha nem is háborúra, hanem menyegzre készültek volna, mondja egy német évkönyv-iró, oly nagy volt az öröm." Az eredeti terv szerént a hadnak székely földre kellé mennie, hogy azt fellázítsa, onnan Segesvárra, hogy azt elfoglalja, s

22 deák,

')

kit az átalános lelkesedés ragadott

Böjti és a

Mikó

folytatója,

Biró, ki jobbadán amabból corapil-

hader számát 1*300 emberre teszi. Azonban Weiss évkönyyeinek anonym folytatója, ki az egész vállalatot legterjedelmesebben s legjobban irta le, 3000 embert emlit. A kett is kiegyeztethet,

lált,

a brassai összes

mert Böjti az önkéntesekrl hallgat.

—

—

206

onnan Fehérvárra, hogy Géczit a fejedelemségbe ültesse. ügy hivék, hogy minden könnyen fog menni s csak meg keli indulni, hogy Báthory megbuktattassék. Végre a s

már

terhére volt a városnak

rohanni.

Ez

kezdését

sürgeté,

s

sok idegen

az ezt egyszer

melyet

szoritni.

is

akarta

megvolna mennél

Géczi szeretett

A

biró

a leendó' korlátnok

,

egy napló-feljegyzö mondja

ezt

meg

zsoldos

volt egyik oka, miért Weiss a hadjárat

kisebb mérvre

mint

A

készen voltak.

hadkészületekkel

—

nem

—

értett vele

egyet.

Október 8-án az egész had, hat nehéz löveget, s köztök a hires nagy ágyút is magával vive, útra kelt. AVeiss meg volt indulva. Eosz sejtelmei voltak, s megelz nap elkészítette végrendeletét. Mikor a had élén kiment a kapun, többször visszatekintett

s

gának

nem

könyezve jövendölte, hogy

Hadtudományi

fog többé élve azon átmenni.

járatlansá-

érzete kelté fel e gondolatokat benne.

Igaz,

hogy

ö volt a vállalatnak lelke, de az eddig csak védelmi

hogy buzgalma

igaz,

bátorsága s

e

nem

most minden biztos

férfiú

engedé

,

lépéssel meszszebb

hogy

ers fal védte ket, hagyják hatok mögött

Azonban Géczi

ambitiója

hogy ennek mérsékeltségre int

A

had

eleinte

hadjártas

tapasztalt,

de szerencsétlenségére szertelen

lembe vegye.

állott,

hiányzott, de eddigelé

védszert.

—

párhuzamban

erélye vei

volt,

nem

tanácsait figye-

a Báthory kezén

lev

kas-

néhány más kastély feladta magát. Földvárt elhagyta rsége, mely október 10-én került a brassóiak kezébe, s melynek patélyok elfoglalását vette czélba.

Ilyefalva

s

rancsnokát Szebenben a fejedelem lábával akasztatta

Innen Uzon alá mentek, a had

fel.

egy része ezt fogta ostrom

alá, a többi szétoszlott a székely földön portyázás végett.

Uzonon azt.

az ellenség rést ltt, azután felgyújtotta

Géczi minden kicsapongást

ellenzett,

mert

s elfoglalta

a széke-

lyekkel önkéiiytes meghódolások végett alkudozást kezdett.

— S ezek csakugyan

—

207

szép szót adtak

— de az egész

csel volt.

Mert mialatt színleges alkuba bocsátkoztak, titkon növelték erejöket

fekv

a fejedelmet figyelmeztették, liogy az Oltón túl

s

Most Weiss bevárandó az almagát a nagy ágyút visszaküldte Brassóba s maga a táborral Hidvég alá ment. S itt október 14-én egész véletlenül hirt vesz, liogy a fejedelmi had átkelt az Oltón. tábort ersítse meg.

kudozás eredményét

ügy

A

volt.

s

Ilyefalván eleséggel ellátván

liajdu

székely

és

sereg parancsnoka.

Török István, egyetértve Mocsonyival és Foltival, azon nap virradóra Földvár alá érkezett ^). Csatlakozott velk Allia Farkas a kék haczérokkal s az egész felett átvette a fparancsnokságot. száz lovassal.

Egy

Tizennégy zászlójok volt ezer kétnegyede a jobb szárnyán Mocsonyi,

másik negyede a balon Folti

s

hatszáz lovas a középen

magának Töröknek parancsnoksága

A

hadi

rendben

csolta Weissnak,

álló tábor

lnek

felállítva.

Géczi taná-

hogy Brassóba vagy valamelyik erdbe

vonuljanak vissza, mert fegyelmezetlen táborában.

Tán nem

alatt

megpillantására

ültél eleget,

„a

bizott

saját

gyülevész, róla.

kérdé tle, a brassói húsos faze-

kaknál? Szavazata döntött tábor felállításához

nem

Weiss hallani sem akart s

most

mint az

k

id

is

hozzá fogtak a

szorossága engedé".

akkép hogy a gyalogokat a lovasok „imigy-amugy rendbe álltak". De a fejedelmi seregnek els rohama elegend volt végetlen zavart idézni el. Az oláhok és ráczok „látván a fejedelmi hadnak jó rendit, avagy attól ijjedve meg, avagy talán a vajdától is parancsolatjuk lévén, ne veszessék magokat és a harczot elkerüljék", hátat adának és minden tartózkodás nélkül

Átjöttek az Oltón

hozták

át,

a magyar tábort szállítja az Oltón át. Egy tekintet a meggyz, hogy ez lehetlen. Hisz a Hidvég alatt lev brasvoltak túl az Oltón. De ezt mondja Weiss folytatója is.

^)

Biró

földabroszra

saiak

,

s

—

—

208

A

Havasalföldébe visszamenének.

lev

a Géczi körül tózták

s

ez

kék haczérok rohamát

székely és tatár liaclak legalább feltar-

védelmök

menekült Brassóba, de Weiss

alatt

tábora „az afféle városi mives legény és deák-micsoda" Török

nem

Hiában lelkesítette ó'ket az elszánt biró tekintélye itt sennnit sem ért. Népe elszaladt, „mindnyájan elhagyták öt mond egy jól értesült szász egyetlen szolgája kivételével". Most maga is megszaladt, de már késó'n. Midn egy sáros és nádas árkon át akarna menni, leesett lováról. Id telt mig lovára felkaphatott s most egy Tunyogi nev hajdú némi védelem után, fejét vette. A többi nép a brassói hostátig üldöztetett. „A többi deákság is könyveket kapván el hajdúi eltt

állhatott

meg.

,

—

—

és kezeket az

ég

talan, levágatott.

felé

De

emelvén kért kegyelmet."

Weissal együtt Heltner

választott polgárság elnöke.

is elesett,

hasz-

a brassai

Mintegy másfél ezer ember

esett

el, vagy lett fogolylyá, zsákmánynyá lett az egész tábor, mintegy 25000 frtnyi értékkel. Brassó szomorú jelenetnek volt tanuja. Az özvegyek és árvák jajgatása tölte be az

Weiss halála csak nevelte az átalános levertséget. Testét Brassóba vitték s koporsóját sokan a bánat köutczákat

s

mások az átok kitör szitkaival kisérék. Fejét Tunyogi Szebenbe vitte, hol az nyársba vonatott. Ott álla

nyeivel,

midn

október 22-ig,

Az

^)

egy vihar alkalmával ellopták

expeditio leírásával

bven

^).

foglalkoznak a szász és magyar

—

Ez utóbbiak: Mikó folytatója, Biró Sámuel 229 231, Böjti Engel kiadása 319 321, Borsos Tamás 42, Nagy Szabó Fereucz (ki

források.

—

azonban egyet 180.

1.

az

s

mást összezavar) 110

elsk:

Consignatio folytatója

— 372,

— 111;

233—234,

Bánffi Péter

Krauss Siebenbürgische Chrouik 33

Beschreibung 262 viseltetik

Weiss

Segesvári

Weiss Aunaleseinek folytatója 237

— 264,

iránt,

omnium malorum. De

s

Nössner 72.

gúnyolja, szidja. e

1.

—

258

Bálint

— 239,

— 259,

naplója

a Brevis

Hegyes 371

34, a névtelen Eigentliche

Ez utóbbi vak gylölettel

Szerinte

gylölete mindenkire, a ki

et

lerna

nem Báthory

párti,

volt

fax

— Ily kiiclarczczal

—

209

végzdött a fenliangon kezdett had-

melynek egyenes czélja volt fejedelmet vezetni a fvárosba s ily véget ért Weiss, ki tán hasonló

járat,

fejedelmi

kimenetelt szánt Báthorynak. E,osz katona, de ügyes államerélyes pártember, de

férfi,

nagyravágyó lázadó

Mig

volt.

az ellenállás terén maradt, cselszövényeivel tud'ott tervei-

nek bizonyos sikert teremteni, de természetes volt bukása azon perczben, melyben támadólag lépett fel. Belátása itt elhagyta

De

zatul esett.

különben

mignem maga

hibát hibával tetézett,

s

neki

bukni

is

s

áldo-

is

más

az ekkép vezetett vállalatnak

kellett volna.

egész életében, fiatal-

ságától elkezdve, német párti volt, nemzeti hajlamból, veinél fogva,

melyek egyenesen a Rudolf táborába vons egy töredékét az „okos és

épen mint Huetet

zották,

meg

elrelátó nemzetnek". Szívesen ragadta

hogy a hagyományos

erdélyi

lázadókhoz

magyar

s

örömest csatlakozott a

egy magyarországi

kik

,

párttól nyilván

királytól titkon segitve ezt irták lobogóikra.

lehetett szó

iijtézvény

Erdély megtámadásáról,

ellen

kikelni

ezúttal

sodortatott Weiss oda,

hogy

nem

vette.

törökössé legyen,

Bizonyos tekintetben

bizonyos fentartással volt-e ezen tette?

—

vány embert mint Géczi, a

ügy

látszik,

—

e

s

így

egyik-

részben hasz-

bár gondolhatólag

De komoly hogy olyan hit-

szakított múltjával.

komolyan

s

a

De

a fenálló állam-

s

volt tanácsos.

másik török csauszszal való ismeretségének is

s

Magyarországon többé

az 1611-iki hadjárat bukása után

nát

az alkalmat,

állam-élet felforgatásához

járuljon, mihelyt az kínálkozott

nem

el-

hihette-e,

fejedelmi székbe fog ültetni?

bár kétségtelen, hogy a török frigy

és

Géczi

De mint láttuk, Géczi majd mitmódon kezdett vállalatnak nem lehetett

nála csak eszköz volt.

sem

ért

kiterjed is

s

magán

el,

s

az ily

mondhatni viseli

ily

nagy mértékben.

az akkori zaklatott

Szilágyi, Báthory Gábor.

idk

Szenvedélyes hangja nagyon bélyegét. 14

—

—

210

jövje. S épen abban volt a Weiss nagy tévedése, az

fogta

olyan erkölcsileg sülyedt biró

s

épen

vohia öt mulhatlanul megbuktatni, bogy egy s

felemeltetését

férfiú

magasbb tulajdonokkal nem

Hogy

sürgette.

Bátboryt saját

már ekkor nem szenvedett kétséget, de Bátbory Géczi által sóba sem lett volna megbuktatbató. Azonban valljuk meg, bogy bár mennyire tévedett is Weiss a Géczi személyében, nem eszélytelensége megbuktatandja, az

tévedett a Bátboryt illet felfogásában.

alkunni, mert

nem

bogy a

bitté,

alatta biztositbató legyen.

Tulaj donkép

melyért ö annyi kitartással küzdött, áldozatul

esett.

nép, melyet

S

e

Nem

akart vele

szász nemzet önállósága

s

ez

volt az ügy,

melynek

élete is

részben annyira igazat adott neki a

maga körül

gyjtött, oly biven ragaszkodtak

bagyományáboz barátai, kik titkaiba be voltak avatva, hogy midn nyomon a földvári diadal után Allia Farkas felszólitá a vesztesége els fájdalmából fel sem ocsúdott várost, bogy bódoljon meg Bátliorynak, a kegyelem egyetlen feltételéül Géczi kiadatását tzvén ki, kivánatának teljesítését

öszbangzó akarattal megtagadták,

E

küzdelem folytatását batározták.

barmad napján, október

s

a barcz és

czélból a földvári csata

18-án, a megbalt biró egyik leg-

eszesebb és legtekintélyesebb barátját, Benkner Jánost, a

portára küldék, bogy onnan segélyt eszközöljön. bét múlva, november 5-én,

urak közül a legtekintélyesebb Balázst,

bogy amannak

Nebány

utána inditák a bezárkózott s

már koros furat, Nemes

elterjesztéseit támogassa a portán.

NYOLCZADIK FEJEZET.

A rendek

fejedelmi elé

izeiiet,

terjesztett,

melyet Báthory június 27-én a

feltn nyomatékkal

liangsiilyozta

a porta méltatlan bánásmódját, élénk színekkel festé en-

nek következményeit a

magyar

menedéket.

királylyal

A

emelte ki aimak szükségét, liogy

s

kötend'

szövetségben

keressenek

rendek sok mindent megtettek Báthory ked-

pkmánynyal igazolták az ellene emelt vádak alaptalanságát, de nem minden borzalom nélkül hallották a czélzatot, hogy Báthory a portától el akar szakadni. sének és eldjének, Zsigmondnak [hasonló tette nagy Ínséget hozott az országra, sok vér kiontását okozá. Mind ez még elevenen élt emiékökben s annyival jobban ntt rettegésök, mennyivel több jelenség mutatott rá, hogy

véért, kiállított

a fejedelem e szándékát végre izben,

midn

noka, az irodai

stil

valósitni

akarja.

ennek végén

szerént, ura szolgálatát ajánlá.

igen sok lesz a szebeni

Máskor

is

levelet küldött a portára,

háztól? jegyzé

meg

Eg}^titok-

Talán

a szolgálat

hogy ajándékokkal engesztelje meg a portát. „Egy viseltes papucsom sem adom", volt a száraz felelet^). Más jelenségek ellenben arra mutatnak, hogy a tokaji tractatust magával Mátyással szoszóra.

figyelmeztették,

rosabb fí'igygyé akarja fzni. Lehetlen vala a hazafiaknak

^)

Nagy Szabó Ferencz emlékirata 112.

1.

14*

— ily

körülmények közt

rültebbé

inkább

mennél inge-

titkolni aggályaikat, s

Báthoryt a küzdelem makacssága, annál

tette

azokban az eszme, bogy a veszélyek

érleldött

gondoskodjanak.

elliáritásáról eleve

len

—

212

hogy Beth-

Ion,

így

Gábor eddig legkiválóbb hive, tanácsosa

udvari

s

kapitánya, biztosokat küldött a székelyekhez, mint ezek

fkapitánya, kik

maga

azokat minden eshetségre a

által

részére igyekezett kötelezni. Aztán a temesvári basát leve-

hogy Báthory a

lével figyelmeztette,

forgat fejében:

ha

s

feltétlenül részére

megvalósulna

fognak

A

állani.

ezerötszáz

és

a szászok és székelyek

s

nem

levél

rendeltetése

ellenkezleg a fejedelem kezébe

lielyére jutott:

A

e czél

maga Bethlen

emberrel beütne,

portától elszakadást

esett.

dolog Bethlenre nézve, fleg Báthory jelleménél

fogva, kétszeresen veszélyessé válhatott volna.

Ez ember-

ben rósz tulajdonai egy idx) óta mind jobban kezdettek fejldni. A lázadás gyanakodóvá tette s szigorúsága kegyetlenségbe ment

meggyilkolt,

Egy

át.

kolozsvári

polgárt

oknélkül

foglyokat a szebeni toronyból ugratott

lovászmesterét,

Horváth Miklóst,

val tapostatta össze,

Bed

hirtelen

le,

haragjában lovai-

Istvánt adott kegyelme daczára

megölette. Csiszár Miklóst, a földvári porkolábot, e vár

lábánál

feladásáért

fogva akasztatta feP).

bár megérdemlett kimenetele

kapitánynak

is.

Ugyan

után újra árulóvá

mal fogta

körül.

lett.

De

is

Ily szomorú,

Nagy András

lett

ez 1611-iki

megkegyelmeztetése

Kallót felégette

elzetett alóla,

s

s

a várat ostrom-

a Báthory paran-

csára felkelt bihari nemesség várából. Bajomból

Nagy

id

a törökökhöz menekült

s

ln

múlva kegyelmet nyert, de

^)

(kiadta

Ez

hajdu-

is

kiverte.

a vidék ostorává. uj

áruláson törte

Egy fejét.

egyes esetek a brassaiak panasz-levelében vannak felemlítve

Kazinczy G. függelékül Mikó

lábról a szász

évkönyvirók

is

históriájához),

emlékeznek.

a földvári

porko-

—

213

—

Báthory vadászat alkalmával elfogatta Fehérvárott

Ilynem

fejét vétette^).

tonos rettegésben tartotta.

augustus 14-éii

s

ó't

tetteivel liiveit foly-

Eliez járult erkölcseinek lazu-

mely naponként ujabb botrányokat okozott; „még kevélyebbé, esztelenebbé lett", mondja róla egy szász évkönyviró. Ily körülmények közt ránézve teljesen végzetszervé Ion, hogy ajDró súrlódások öt a már is el-

lása, feslettsége,

idegenedett Bethlen Gáborral teljes meghasonlásba hozták, s ezt

nyilt fellépésre kényszeriték.

ség Géczinél,

s

annyival

a független

tekintély,

államélet

török frigyben

a

ellen-

portán

fként próbált párt, mely

és

mert otthon azon

vallásszabadság

és

kereste,

mert

félelmesebb,

higgadtságáért,

tehetségeért,

eszéért,

hségeért valóságos

Ez félelmesebbb

az naptól

fenntartását

a

fogva hogy Báthory

szkségesképen az ö táborába ment át. Ezen elvkérdés volt a bens, igazi, valódi ok s a többé ettó'l

elfordult,

kevesbbé heves összezördülések csak következményei,

in-

kább jelenségei a meghasonlásnak.

Még

a tavaszszal kezdett gyanakodni.

delmi hadjárat alatt

a brassóiak

Midn

a Bozsnyót

a feje-

ostromló

ágyukat beszegezték, Báthory megfenyegette Bethlent: „bizony nem más dolga ez hanem tied", monda neki. Bethlen elhalványult, de a dolog ezúttal annyiban ma-

Utóbb egy izben Bethlen Gábor lakomát adott Szebenben, melyen a fejedelem is jelen volt. Távozásakor kiesek a grádicsnak fels lépcsjébl, mely „egy a fejedelmet alig le nem üté lábáról." Haragja els pillaradt.

k

k

natában a dolgot szándékosnak tekinté fenyegetéssel dástól,

s

^)

s

szidalommal tartott a

Gergely, az udvari

Kákonyi István

ezúttal lecsilapiták

Máskor a fejedelem rendezett egy

Böjti és Mikó,

és

táma-

De Nagy

házát eltorlaszolá.

gyalogok kapitánya, haragját.

s

Bethlent, ki valóban

illette

továbbá az

Album Oltardianum

bált,

40.

1.

melyre

—

—

214

a szebeni elökeló' hölgyek is meghivattak, ezek azonban, minthogy az ilyen mulatságok olykoron bacchanáliákká fajultak, jót,

nem

hogy

ezek

akartak megjelenni. Bethlen szavával

A

eljöttek.

nem fognak

szabályai

az illem

mulatság

egy

ideig

állott

megsértetni,

tisztességes

s

volt,

utóbb azonban a bortól neki hevült fejedelem egy hölgy-

egy pamlagokkal körülvett

zugba húzódott. Bethlen, kötelezve adott szava által, égö gyertyával a zug felé sietett, de a mérsékletet nem ismeró' Báthory kikapta kezébl a gyertyát, s Bethlen szakálában oltottta el. Bethlen távozott a palotából s várába, Dévára vonult vissza. E meghasonlást még sem akarta a fejedelem s midó'n nem sok idö múlva Fehérvárra ment, meghívta Bethlent is. Itt egy Ízben a fejedelmi asztalnál „a fejedelem medgyes bort iszik vala, és az inas Bethlen Gábornak fejér bort vivén, mondja vala Bethlen Gábor öcscsém liozz nekem Azon a fejedelem felis a veresbó'l, mert megérdemlem. gyuladván, a kardját oldalán megcsapja (mivel szüntelen gyei

sötét

:

azt visel

vala)"

Dühében kebelébe nyúlt hoz

irt levelét

és

mocskolá.

Bethlennek a temesvári basá-

hanem hogy

De midn

Kapi András

s

elévonva esküdözik, hogy

bort adatna neki inni, megfesteni.

árulónak nevezé

Bethlent

kirántott

nem hogy

veres

vérével fogja a padlót

kardjával

Rhédei Pál, felhasználva a

feléje

ment,

zajt,

Bethlent

kisegítek a palotából, ki aztán emberei segélyével

nyomon

és

Dévára szaladt. Báthory Alvinczen hált, s itt kedvesének, Dengeleghy Mihálynénak, szül. Török Katának bizalmas beszélgetésben kijelenté,

hogy Bethlent meg fogja öletni. s midn másnap

Dengeleghyné rokona volt Bethlennek,

ennek egy szolgájával, Debreczeni Andrással Fehérvártt találkozott,

megizente neki a fejedelem szándékát. Ugyan-

Kapi is irtak engedje magát Fehérvárra

akkor Rettegi, az udvari pap, Rhédei neki,

hogy semmi

hivatni.

csellel

se

és

— Ez

Báthory az els pillanat és

,

A

végett

t

minden áron

„azért

ir

egy

hozzá feljni

három

és

szüksége

és

támadható veszélyek elhárítása vissza

udvarába

akarta

Bethlen Gábornak,

levelet

alkalmatlanságáról,

volna

óta,

aggódni kezdett Bethlen elszalasztásának

következményei miatt.

esett

nagy hasznát vette. Mert hogy kijózanodott dühébl

értesítéseknek Betlilen

mámorából

—

215

s

csalni,

tegnap

követi

egyszersmind kéri ne sajnálja

ezer forintot vinni, mivel pénzre

ezért

E. sorokhoz menedék-levél

neki is

Szászvárost

inscribálná."

volt csatolva.

Bethlen haj-

dühének tulajdonitni, „kapott a jó alkalmatosságon" hogy birtokait nevelhesse s már elkészité a kivánt összeget, midn Török Kata értesítését. Rettegi, Rhédei és Kapi leveleit meglandó vala a kitörést Báthory fékezetlen

A

kapta.

jókor jött leleplezések szándéka megváltoztatá-

sára bírák. Kirándulást tett illyei kastélyába, hol ügyeit

rendben hagyta, Dévát megrakta rséggel, Susannát benne hagyta^),

s

maga

nejét.

Károlyi

ötven válogatott szol-

gájával september 13-án Tömösvárra ment, melynek beg-

Méhemet, barátja volt^). Egyelre itt tartózkodott, gyakran meglátogatta a divánt, leveleket hozott elé, melyek Báthorynak Thurzóval s Forgáchcsal való összelerbégje,

köttetésére

mutattak

hogy a díván Egy pár

1)

tudni akarja,

Ez

idétt

s

minden igyekezetét arra

érdekében Konstantinápolyba

forditá, felter-

szász forrás, különösen. Weiss évkönyveinek folytatója,

hogy nejének

elcsábittatása miatt hasonlott

bizony sok mindenféle

hir járt a fejedelem

de ez mindnyája közt legvalószinütlenebb,

jairól,

csak

az

mende-mondán

s

meg Báthoryvalí szerelmi kaland-

ha nem koholmány,

épült hir.

nyomán (Katona XXIX. k. 418. 1.) tudni maga Báthory küldte Temesvárra. Katonával együtt Zinkeisen is ténynek veszi a dolgot. De tévednek, s ez állitásnak semmi valószínsége sincs, az összes erdélyi forrásoknak más értelm ^)

akarja,

Eleuri,

Ortelius

hogy Bethlent

följegyzései

ellenében.

— jesztést teg-yen.

E

törekvései közepett két szolgája, Basa

István és Vajda Zsigmond rete által,

—

elcsábitva a fejedelem Ígé-

ki Bethlen fejére 100 házas falut tzött ki

elhatározák is,

—

216

meggyilkolni Öt

titkokba

s

„nem akarván

egy harmadikat

Ez a dolgot

Debreczeni Andrást beavaták.

Bethlennek, ki

—

felfedezte

az idegenek eltt kegyetlen

egyszeren elbocsátá az ez szön Budára ment Hasszán basához, innen Tolnán, Kanizsán át (hol a beglerbéget, Skanderbéget, részére nyerte) Eszékre, Nándor-

nevet

^dselni",

megbotoztatá

s

árulókat. Temesvárról Bethlen

még

Fehérvárra, Drinápolyba ment, hol a

maga pedig

melyet Báthory hadai rséggel raktak meg,

Enyedre ment

Neje ez

tölte.

sokáig védeni, feladta Déva várát,

képtelen levén

alatt

telet

lakni.

Báthory a keletkez veszély egész nagyságát

fölis-

meré.

A

halála

következtében reménye volt,* hogy Brassót meg-

szerencsés

hódolásra birandja.

földvári

Az els

csata után, s

lépés,

melyet

fként Weiss

e czélból rendelt

fvezére kegyelmet Ígért a brassaiaknak ha Géczit kiadják. A megtagadó el,

teljesen elhibázott vala: Allia hadai

módosított alakban

válasz a fejedelmet a kísérletnek

megújítására birta.

Október 7-én körlevelet küldött

tett

szét:

a szent Mihály napjáról

elmaradt országgylést a szent Demeter napját követ napon, október 27-én, fogja megtartani. Ezért haladéktalan megjelenést kivan mert fontos tárgyalandó dolgok vannak sznyegen, melyek halasztást nem szenvednek^). Maga a gylés ünnepélyesen egy hó múlva nyilt meg, de a rendek a kitzött idben megjelentek. Báthory közbenjárások által akarta kieszközölni :

a brassai

lázadás

lecsendesitését, de

hogy egyetemes bnbocsánatot

ereje,

^)

ispánhoz

Az s

Uj Magyar szász

Múzeum 1858.

megyékhez küldött

I.

levél.

k.

nem

volt elég lelki

hirdessen,

428.

1.,

s

azt hitte

közölve a szász

— hogy a városiak

—

217

nemesek közt meghasonlást összegylt, de országgyléssé még nem alakult rendek által Géczinek s bezárt társainak, melyben azok bséges szemrehányás után fels

Íratott az

hogy forduljanak kegyelemkéréssel a

szóliták ezeket,

delemhez

beszorult

s

Levelet

támaszthat.

ez esetre ok, a rendek, felajánlák közbenjárá-

sokat a fejedelemnél.

érdeke

feje-

De Brassóban a

sokkal jobban

össze

két lázadó elemnek

forrva,

volt

hogy sem

ily

módon azokat egymástól el lehetett volna választani, s nem tehettek mást, minthogy a megkezdett utón

igy ok

Heteken

maradt a beküldött levél, végre Géczi nyilatkozott a rendeknek terjedelmesen, kimeríten, de gúnynyal s szemrehányásokkal vegyítve, és kell határozottsággal ^). „Megadták volt

haladjanak.

irá

— nekünk

metek

írását

mi nagy

át válaszolatlanul

—

melybl

a kegyelmetek levelét

az kegyel-

kívánságát és jóra való intését megértvén,

böcsülettel, szeretettel

és

jó szívvel

s

kedvesen

Annakokáért, hogy kegyelmetek rólunk régi igaz jóakaró szegény atyafíáról s barátjáról el nem felejtvöttük

volt.

kezett volt, ból, ki

hanem kegyelmetek mint

ilyen nagy fdologmegromlott nemzetünknek régi szabadságába s törvényeinek szol-

szegény hazánknak

megmaradásába

és

és

gáltatásában, feltalálásában és helyrehozásában való dol-

gának igazgatásából minket dált, és

hanem kegyelmetek

kegyelmetek nem exclu-

serkezett az

a gonosznak eltávoztatására.

nak nem csak most minket látogatni, és

is

minket erre

s

kellett

ilyen

inteni,

volna meglenni,

is."

k

^)

és levelével

nagy dologból régen megtalálni hanem sokszor, szám-

talanszor ez eltt esztendvel

nem

írásá-

serkenteni,

hányó hangon mondja, hogy

de

jónak követésére

Mely kegyelmetek

A

levél azután

szemre-

meggondolhatták volna.

Egykorú másolat, vagy tán a correctióiról Ítélve fogalmazvány, Miké Sándor ur gyjteményében. t.

a Géczi irása;

—

—

218

a kétségbeesés végsöre kényszeríti az embert,

hogy

s

a

van fulánkja, bár mily csekély állat szunyogocskának legyen is. Ekkép mikor ok látták volna, bogy nem akaris

ják azok atyafiságos szolgálataikat bátravetni, bogy nem a magán érdeket banem közjót nézik, ó'k, a bezárt urak is

azt követték volna, az ö szivöket

mint igazi haza-

is

fiakét, a szép intés talán a fejetlelembez

—

„Most immár

volna.

tette

fi)lytatják

késn

bozzájok

s

—

téri-

az kegyel-

metek levelére bogy immár ilyen semminek egyébnek tulajdonitsa kegyelmetek, banem csak ennek bogy mikor elször megadák nekönk az kegyelmetek levelét és elolvasok akkor els tekintetre az felette Ízetlennek kedvetlennek és mintba tréfának láttatik lenni. teszünk választ,

Ezért mert e levélnek kezdeti és elöljáró szavai,

banem

a nyelvtan

s

eszembe vök, bogy nem

az

,

melyet láték és

banem

iró

a

leiró bibája.

nagyon tisztelend Fráter Corbex velem

az

egyetemben Gcsében forgolódék vala, én

nem

az én sbolámban

S

itt

igy tanítottam az aulica pbrasisra."

bogy a

intés,

törekednének a szent

Ok

a

kegyelmét

elmondja bogy a levél bevégzése csupa gúny

bogy azon

küls

jól

belyes beszédmód ellen láttaték lenni,

mert visszásán valának benne a szók

Maga mikor

nem

brassai

békesség

nagy pappal követésére,

atyafiak bire és tudta

nélkül

s

volt,

tanácscsal

kivibetetlen.

nem vehetnék

arra magokat, mert

közbotrányt okoznának, ha azokat

„kik az haza javát,

magunk maradását

futják,

az közönséges

dologból

és az

kirekesztenök

mi jónkat másszor

,

jövendben véteknek imputáltatnék, ha azokat az tös gyökeres urfiakat, urakat, fembereket és hazája szeret fiakat, kik országokból és ékes félvén

,

országokba mentenek

idegen

vénytelenségért

házakból, az törvénytelenségtl

,

bátra bagynók." áttérnek a fokra.

és

De mind S

és futottak

;

a tör-

biteknek és életeknek megtartásáért,

itt

e

csekélységeket mellzik

terjedelmesen tárgyalják

mind

s

azt,

—

219

—

mivel Báthoryt rendesen vádolni szokták, Weiss azon phra-

sem hagyva

sisát

hogy

nyerni,

S aztán

lene.

ki,

melylyel ez a portát akarta meg-

a juhakat

nem megnyúzni

folytatják:

„mely sok

csak nyirni kel-

számtalan

veszedelmes állapotját országunknak, nemcsak mi,

sokféle

hanem

kegyelmetek fejenként látta, és talán volt oly id, hogy mindenbl, ha nem mindnyájan is, de kegyelmetek közül

némely consentiált velnk arról innnár, hogy kegyelmetek az jó ügyekezetti és oly tói, ki Isten eltt is kedves és ez világi emberek eltt is dicséretes és becsületes ltt volna, magát ha ebbeli jó szándékától és ügyekezetitl hátravonta, arról mi nem tehetünk, trahit sua quemque

hogy sokakat mostani idben hogy felsége haragja szelídül, irják hogy irányokban enyhül. íme mig „egyfell másfell ajánlja magát, minden akarattal kegyelmetek jó AUia Farkas uram min leveleket Íratott mind urunk felsége nevével mind magáéval, hogy a várostol kér vala ki bennünket, ezek nem quadralnak egymás között." S némi magánosoktól vett sérelmek felhozása után irja: „továbbá az mi nézi jó akaró uraink és szerelmes tiszteletes atyánkfiai az mi nagy pappal és várossal és az

vohintas, de inkább hiszem,

voluptas." Hijában vártak

egész

—

tanácscsal való az szent

kedésünket és fáradságunkat

s

békesség fell

—

való töre-

munkálkodásunkat, mine-

künk abban semmi módunk és alkalmatosságunk nincsen. Okai ezek: hogy mi ennekeltte a minémü kötelességgel és össze incorporáltatva val,

voltunk ezzel az Brassó városá-

most ujabban annyival

is

inkább össze vagyunk kö-

hogy mindenbl egy értelembl akarattal és tetszésébl cselekszünk mindeneket, egymás hire nélkül semmit nem cselekszünk, melyrl mind az város nekünk, mi is az városnak szép kötéslevelet, hitünk és pecsétünk Immár ehhez képest megalatt való reversalist adtunk.

telezve,

ítélheti

kegyelmetek, mint indulhatnánk és forgódhatnánk

— mi

—

220

az békességnek véghezvitelében. Holott ok elvégezték

mngokban, hogy

noha az szegény megholt Fejér Mihály, ki biránk vala, kiesek közülünk, de sennniböl ok alább akaratjokat nem hagyták, hanem inkább minden rend kicsinytl fogva nagyig azon opinióban perseverálnak, és állhatatosan abban megmaradni akarnak. Mi is ama mondáshoz tartván magunkat, cum fueris Romae, romano vivito more, si fueris alibi, vivito sicut ibi. Minekünk követink vannak immár az hatalmas és gyzheazt

ok,

magyar királyhoz azonképen, valameddig azok onnét meg nem jnek, addig minekünk abban az opinióban kell állhatatosoknak lennünk. Azok onnét megjvén, megmutatja az ur Isten és az id, mihez kellessék magunkat tartanunk. Mindazonáltal, mikor tetlen török császárhoz, az

felségének errl, az kirl

azért látnók az fejedelemnek

kegyelmetek magát levelét, kihez

ofí'erálja

nekünk, szép int

felsége jó akaratjához, ki tudja talán

gunk azt

gondolkodnánk ma-

hogy ennyi ideig nem érdemlk felségétl (noha vagyon oly köztünk, hogy in diebus állapotja fell, de

felségének

illis

idtl

ennyi

nek, és

hogy azt

és biztató

ragaszkodhatnánk az

képest állhatatosan

felsége

ez

sokat

szolgált),

fogva miért hogy

ideig

itélhetnk,

egy

de egy kis papirosát

nem

láthattuk

kis Írásával és levelével

meg nem hogy

felségé-

bennünket

mi legyen az oka, mi reánk meglágyit-

látogatott,

felségének

kemény haragja és nehézsége vagyon." sem hangja sem modora nem volt alkalmas, hogy a kibéküléshez hidul szolgáljon. Azon utolsó kísérletet, melyet Géczi végsoraiban ajánl, hogy a fejedelem maga irjon neki, lehetlen vala elfogadnia, a gylés tárgyalásainál pedig a levél s igy ama zárpont sem véhatlan

E

levélnek

tethettek figyelembe.

A

kitzött határid után csaknem

egy hóval, november 20-án küldte Báthory a rendek közé kik tanácskozásaikat azok s az országos

propositioit

,

— sérelmek

F-

napon

felett tiz

melyek eddig

is,

(november

át folytatták

tárgy a zendülés ügye

és kiváló

sokban, azokban

galom nyomai mutatkoztak, nyilvánosan, de a lázadókkal is

—

221

már

Most

titkon egyet értettek^).

nem

meg

btínbocsánattal engesztelje

iz-

is

el

Besztercze és Segesvár

is

ngyan azon

utat kö-

volt ereje anj^-

hogy

emelkedni a viszonyokon,

nyira felyül

ers

pártoltak

melyen eddig haladt: nem

vette Báthory,

szász váro-

liivek voltak,

lia

s

A

volt.

29-ig).

a kedélyeket

átalános

—

s

elégnek

ha egy kegyelmi ténynyel ujabban kiengesztel egy töredéket. Valamint a múlt gylés a visszatérteknek bocsánatot hirdetett, ugy e mostani a szász papok 1611.

hitte

májusban Kolozsvárit elvett dézmáját^) adta vissza. A végzés tulaj donkép csak megersité Báthorynak e tárgyban november 28-án kiadott rendeletét s annak hatályát törvénynyel azután

hogy

a

A

biztositá.

mány-levél^)

nyilt parancs, helyesebben ado-

emberi

az

azon

fejedelem

De

törekvését

folytonos

hova tovább

szeretetét

alattvalói

-magához fzni.

múlandóságán elmélkedik,

sors

az irigyek és

rajzolja,

lánczczal akarta

lázongók elébb

élete

különböz hadakba bonyoliták, melyeknek lecsendesítése bár mennyire akarta, három év óta sem sikerült. E viharok között a szász papi-rendet, ellen törtek, azután

—

Khalomszék járó

Beszterczevidék kivételével

s

három negyedrészétl

—a

tized neki

negyedik negyedrész

(a

még

1580-ban a

fiscusra szállíttatott) az 1611-iki

országgylés

megfosztá

azt

Most

ez elvett há-

rom

részt

1)

Böjti

s

s

a fiscusra

teljesen

és

Bivó,

nyíltan fellázadtak 2)

is

L. fennebb

s

de

szállitá.

visszaadja, de azon azon

a portára

állítás,

feltételek alatt.

hogy Segesvár

és

Besztercze

követeket küldtek volna, valószíntlen.

az V-ík fejezetet a 131. lapon az azíránti végzést,

magát az okmányt a függelékben. 3)

Kemény

József

Velem Szabó K. ur

közié.

Kéziratban

Trans. II. k.

gr.

gyjteményében Chartophylaceum V.

ö.

Quartalschríft V. k. 115.

1.

— hogy a papok

szokott

a

censust az úgynevezett cathe-

a meghatározott napon

draticust,

a régi szokás szerént liáboru

ágyuk

—

222

és társzekerek elé,

összegben kifizessék;

s

melyre nézve a tehertl felmentettek

,

a papi confirmatio-

5

hagyományokat

nalist s végrendeleti

megtartsák

lovakat adjanak az

idején

kivéve a következ' 1613-ik évet, szokás szerént

régi

a fiscus szokott jövedelmét f-dekánjoknak

s

beadni tartozzanak

s

5

végre hogy a dézma azon negyedét,

mely korábban a

fiscusra szállíttatott,

kapják a

pap urak megegyezésével, azona szász nemzet mindkét rendi elkeli

tiszteletes szász

ban a közte közt

és fejedelmi utódjai

és

kiegyezés

létrejött

folytán

eltöröltetvén

St

megváltásáért fizetni szokott bérösszege). hajdani királyoktól

az

ennek

minden a

fejedelmektl a szász papoknak adott

s

kiváltságokat megersít.

Való

hogy e kegyelmi tény egy éget kérdést hogy egy igen is veszélyes rendet legalább

igaz,

megoldott

s

részben kiengesztelt. Annyival végzetszerbbé büntetés, melyet az országgyléssel

nyomban

lett

a nota-

ezután Beth-

Gáborra (s vele összefoglaltan Géczire) kimondatott, s mely ekkép hangzik: „értvén kegyelmes urunk felségednek Bethlen Gábor, Géczi András és több bntársai len

fell igazi méltó és törvény szerint való kívánságát, mi-

velhogy mindnyájan bizonyosan tudjuk: felséged Bethlen

Gábort mennyi sok javaival volt,

úgymint nagy

és

kegyelmességével felruházta

uri méltósággal, tanácssággal és több

becsületes tisztekkel, az mellett várakkal, jószággal és

peniglen felségednek ennyi sok rendbeli ke-

értékkel;

')

A

szász papoktól

1580-ban azon összeget fizet.

nem

fizette

nagy

t.

i.

Báthory Kristóf a tizeduegyedet (quartat)

feltétel alatt vette

el,

hogy nekik azért évenként bér-

Báthory Gábor szedte a quartat

az arendát.

A

végkiegyezés

itt

,

de

pénz-zavarai miatt

történt,

a

szász

egyetem

lemondott a fejedelemtl fizetni szokott arendáról. Ezen kiegyezés utolsó

idig érvényben maradt.

—

—

223

gyeim ess égérl, felségednek tett hitiröl elfelejtkezvén, édes hazánknak romlását, szabadságának elfordulását semminek vélvén, az felségedhez való hivsége és bh'odalma alól idegen

onnan minden tanácsával, igyekezetivei azon volt, most is azon practikál, hogy mind az felséged személye ellen, mind szegény megnyomorodott hazánk ellen nyilván való veszedelmet admoveáljon. Itt benn is penig Déva várából hozzá tartozói által felséged nemzetség közibe

futott, és

birodalma ellen mint nyilván való ellenség opponálta magát. Felséged penig mind Bethlen Gábor, mind az és

Dévában lévket András

evocáltatta,

s

nem

compareáltak. Géczi

azonképen több iszonyú és hallhatatlan áruitatásai

között az fényes portán az néki adott követség ellen ideés hamis követséget hordozván, országunknak az török nemzetséggel való régi frigyét és békességét akarta felbontani, az fényes portát felségednek és egész országának

gen

ellenségévé igyekezte tenni.

vigyázásával

eddig

is

St

ha felséged szorgalmatos

gondviselésével

és

eleit

nem

mostan is penig Annakokáért mi egész

veszedelmet hozott volna reánk

zendülésben

nyilvános

vagyon.

három nemzetül egyez

országul

;

akarattal

Bethlen Gábort és Géczi Andrást minden esküdt-társaikat ilyen

minden utódaik

és

nagy

volna,

vette

s

szavazattal

bn-

és össze-

hallhatatlan gonoszságért,

hogy

nemzetek (azaz nemzettségök) az

gonosz cselekedeteknek büntetését örökké sirassák és sóhajtsák

és

jövendben

is

mindeneknek

rettenetes példák

legyenek, a törvény értelmében: htlenségi nótára, azaz

fejk az

és

gyermekeik minden

javai, birtokai és tulaj-

donai elvesztésére Ítéljük és számzzük. szágul:

hogy mi

akaratja nélkül soha be

után

lev

St

Ígérjük or-

ezeket a fugitivusokat felséged hire és

nem fogadjuk közinkbe

legitimus fejedelmeket

is

;

st

arra kötelezzük,

ez-

hogy

gratiát ne adjanak nékik és be ne fogadják se magokat, se

maradékjokat."

—

—

224

A gylés azonban mely e számkiirással elegend elzékenységet tanúsított fejedelme iránt, a rend valódi háborgatóit is szerette volna sújtani, s legalább a köz,

Egy csomó

bátorságot biztositni óhajtá. kivül járó

lóján

ismeretlen

liajdu

és

„csavargó, zász-

katona" barangolt

szerteszét az országban, dúlt, rabolt, fosztogatott. Kisebb-

nagyobb csapatokra osztva egyes vezetk

mint Pipali

alatt,

Mihók, Búzás János, Földvári Pál, Zsidó János, Borbély Ambrus, Gombos András^), Besenyei Jancsi alatt meg-

támadta a helységeket

s

még elkelket

legyilkolt.

is

Végzést hoztak tehát, hogy minden hatóság a hajdút és katonát (azaz gyalogot és lovast) ha kapitánya útlevele nélkül

utazik,

mindaddig mig igazolta

letartóztathassa

A

magát, ha pedig fosztogatáson érte, elitélhesse.

fen név-

szerint felhoztakat törvényen kivül helyhezé. Király újfalu,

mint a latrok barlangja ellen pedig vizsgálatot rendelt.

E

végzések hozatala eltt

s

mindjárt a

gylés

kez-

detén az adó és ezzel kapcsolatban a követküldések ügyét

tárgyaiák a rendek: „megértettük

—

—

irák

kegyelmes

bsé-

urunk az felséged közinkbe küldött propositiójából gesen,

hogy

felséged egész birodalmának idejében

minden

azon szorgalma-

tehetségével és igyekezetivei azon volt,

toskodott, hogy az országban az szép csendesség és és hogy kesség minden rendek közt megtartassék ,

körülünk lev szomszéd-országoktól következhetnének, azokkal

is

is

felséged

háborúságok

nagyobb

és

részérl szentül

meg

is

tartani.

A

az

ne

örökös

csendességünkért confoederatiót igyekezett szerzeni felséged

is

bé-

mikor

és az felsé-

gednek ilyen szent proposituma ellen nyughatatlan, változásban gyönyörköd embereknek practicájok által valami

1)

is

Ezen kett Borbély

V.

Gombos még a Bethlen Gábor

hajdukapitányok voltak,

ismert

állt.

és

ö.

Eszterházy élete

II.

k.

kikkel 22.

1.

Eszterházy

idejében

összeköttetésben

— zrzavarok

oly

is,

azokat

is

ipsa quasi fumigatione

in

hanem inkább

,

—

háborúk támacltanak

és

séged inentöl hamarább vérontással

225

fel-

nem

csendes tractusok által igye-

melyet felséged az elmúlt esztendben

kezte leszállítani,

jó hirének nevének terjedésére követett, az magyarországi státusokkal, az egész magyar nemzetnek nagy örömére

is

megmaradására, örökös confoederatiót szerezvén, kinek coníirmatióját bizonyos fköveti által felséged római csáés

végbe akarván vitetni; annak felette az szegény hazánknak romlott állapotjának jobb állapotra való hozásáért hasonlóképen fköveteit akarván bocsátani, ezeken kivül is értvén és tudván felségednek sok rendbeli naponként való szükségit, noha számszár

ó'

felségénél

fényes portára

is

mind magunknak s mind szegény községünknek érezzük de viszontag felségednek is

talan sok fogyatkozásinkat

,

országiunk meo-maradására béli

s

oltalmazására való sok rend-

az mennyire lehetséges, fogyatkoakarván az felséged kegyelmes kívánságának

szükségit látván,

zásunkkal

is

megfelelni

:

Ígérünk felségednek az kapuszám szerint mind

az portai ajándékra, költségre és egyéb rendbeli felséged

szükségire

tizenegy-egy forintot,

újév napjára, az fordulás

más

öt forintját

öt

hasonlag közelebbi Pál

De megnevezett napoknál elbb

szegény községünknek fogyatkozása

nem

hogy

közelebbi

napjára fogyatkozás nélkül beszolgáltatni.

miérthogy az derék adót az fel

forintját

és

szegénysége miatt

szedhetjük, az portára való küldést penig miért-

az szükség

is

kivánja, felséged

halasztani: egy forintját a mostani

sietteti,

nem

is

akarja

gylés bevégzése után

két hétre felségednek beszolgáltatjuk."

^)

De bár mennyire kiemelte is e gylés a portai követküldés szükségét, nem ezek indultak el, hanem a római ^)

Ez országgylés törvényczikkei megjelentek

ténelmi Tára II. köt. 221 Szilágyi, Báthory Gábor.

s

köv.

:

Erdélyország Tör-

1.

15

— császárhoz

kinevezettek

Ugyanakkor ket

is

:

kijelölte

—

226

Kamutlii

:

Erdélyi

,

ngyan a fejedelem a

fkövetül Keresztesi Pált

és

Kassai.

portai követe-

állandó oratoral Borsos

s

Tamást; „de o magában felfuvalkodván elhiteté magával a török nemzet ö utána jár és akkor irja maga

—

hogy

Borsos —

tatá,

el

nem

alkalmas

idó'

külde,

hanem

az egész télen

mind von-

haladoztatá az portára való küldést." Pedig épen ez lett

volna

itteni

viszonyait jó karba

zilált

még távolrul sem volt komoly szándéka ot elejteni. Mátyás király ez év derekán Negronit küldte gazdag ajándékokkal a portára, ki helyhezni, mert a portának ekkor

meg. Nazuf, a nagyvezér, nem

ide september 7-én érkezett volt Konstantinápolyban,

karamal

s

a követ ellegesen a kajma-

Természetesen Erdély

értekezett.

is

szóba

jött,

melyrl a követ a zsitvatoroki béke alapján kétségbe sem akarta vonni hogy Magyarországhoz ne tartoznék. A kajmakam szakállába nevetett nagy a te bátorságod, hogy szóba hozod, midn a mi biztosaink Zsitvatoroknál ,

:

Erdélynek nevét sem merték kiejteni, miután ez a szultánnak örökös országa. A követ most magyarázni kezdte, hogy a zsitvatoroki béke hatodik pontja a bécsit ersiti meg, mely Erdélyt Magyarországhoz csatolja, hogy Erdély szabadon választá fejedelmeit egész Báthory Gáborig. A kajmakam itt fordított a beszéden majd megszabadítom az országot ettl a zsarnoktól csak azért is, mert urad is ersen panaszkodik reá. Negronit ez nem kis zavarba ejté uram levelei Báthoryra épen nem ugy vonatkoznak, mintha t láb alól el akarná ejteni, mint ezt az ügynökök :

:

hamisítva adták

elé,

hanem a törökök

Géczinek törvénytelen kineveztetésére

által tett sérelmekre,

más ilyen dolgokra, S a kajmakam végre s

melyekkel a béke

meg ln

azzal fenyegetzött,

hogy Erdélybe valamelyik basát

szegve.

Mindez csak elleges tájékozás

volt.

A

beküldi.

nagyvezér

október 25-én érkezett a fvárosba, Negroni a divánban

—

—

227

október 27-én fogadtatott

^)

,

ezúttal

b^ír

f-

beszélt a

is

A

vezérrel, tüzetes kihallgatáson október 29-én volt.

tár-

gyalás a zsitvatoroki béke körül forgott, melyet a portán

mindannyiszor kérdésbe vontak, valahányszor rettegtetni Békét vagy háborút akartok-e? kérdé a nagy-

akartak.

Nem

vezér.

azért jöttem,

hogy fentartsam getés után

,

hogy

hanem

a békét megtörjem,

De

válaszolá Negroni.

hosszas

beszél-

inkább feszülten mint szivélyesen váltak

is

el.

Ezután egy hónapnál tovább húzódott az ügy tárgyalása

— végre december 3-án Starzerrel újra a diván eltt meg

megint a zsitvatoroki béke 6-ik pontja

s

^)

birtokczime

felett folyt

a vita.

basa egyre szidta a részeges tehetetlen

meg

tegetve kötötte vitatta a

magyar

midn

thoryt,

e békét, s

midn

király tulajdonjogát,

Erdély a

szólt: ,ha hát

miért

tietek,

ez nektek

hogy

ez

is

Erdély

a vezér-

megvesz-

Alit, ki

a követ tovább

annyi boszuságot okoz ,

s

?'

— ,A

ki

ti

valóban ugy

hasonlót tegyen Eadul vajdával.'

nem bizhatok valamit, kában nyugszik?' monda most a csak arra

is

Achmed basa közbenem büntetitek Bá-

császárotok közbenjárása következtében illenék,

s

Ennek folyamában

jelent

,De

ellenségeink árnyé-

vezér-basa.

Három nap

múlva, deczember 6-án, a szultán fogadta Negronit, ajándékait szívesen,

')

Katoua

t

de

magát ránczba

szedett

homlokkal

XXIX. 424 van egy levele Negroninak, mely ezt okHa ez nem tévedés volt tle, a különböz (gregorianum

tóber 16-ára teszi. és

julianum) naptárak szerént jegyezte

fel.

I. 245 s lev példányt idézi, de szokása szerént felületesen, hibásan, s e hibájába a még oly vigyázó Zinkeisent is november 3-át ir: pedig maga mondja Negroni a Katonánál bevonta. lev levélben, a 426. 1., már hatvan napja hogy itt vagyok, s nem vol-

Negroni követjelentését kiadta Kovácsi cs Scriptores

2)

köv.

1.

Hammer

tam a szultánnál,

a

titkos

s

viszont követjelentésében, hogy a deczember 3-iki

diváni tanácskozás után

1612-ben

levéltárban

szultán. így ln, hogy négy partiumi várról.

három nappal fogadta a

tétet jelentést az

1614-ben

elfoglalt

15*

—

-^

228

Ennek elmondása után Negroni az egész következ évrl pár mitsem mondó sort ir. S igy a követ-

kimérten.

kez

események illustrálásához legalább e jelentésében egy sovány adatkával sem járul. Ot épen ugy mint a bécsi udvart holmi jelentéktelen levelezésekkel foglalták el, ko-

molyan nem gondolt kívánságokkal, fenyegetésekkel lekötve

tották

s

ama

hatodik pont

értelmezését

tar-

tolták

eltérbe, hogy a porta valódi czéljait annál könnyebben

hogy a bekövetkez eseményeket annál biztosabban elkészíthessék, s hogy magoktartását teljes homályba burkolhassák. Ugy látszik teljesen czélt értek. Nem birt-e tudomással Negroni hogy mi készül vagy csak nem birta feltartani? Annyi bizonyos, hogy jelentésébl e részben mirl sem értesülünk. Épen ez idben és épen e tárgyalások folyama alatt hozták sznyegre s tették tanácskozások tárgyává a brassói eltitkolhassák,

,

követek városuk ügyét, kérelmét. Benkner János

Nemes Balázs pár heti idközzel egymás után november végén s deczember elején, értek a portára. Mint Géczi^)

és

,

nek, a szászok és székelyeknek követei jöttek

s

nem

so-

káig kellé várniok, hogy a diván eltt kihallgatást nyer-

Nemes

jenek. szót:

„elsben

,

hajlott is

a portának

beszéddel szólván és

birodalmat,

korú tapasztalt

midn

hogy

hirek

férfiú vezette itt a

bv

nagy kegyelmességérl

azáltal szerzettek volna a

eltérj edett

nagy

volna, mely kegyel-

mesen bánjanak az alattok valókkal, és az elnyomottak-

nak kész segítséggel voltak volna

eleitl fogva, azért va-

lakik a fényes portához folyamodtanak, soha

nem maradtanak. Legelsbben ^)

Érdemesnek tartom

is

ide iktatni

,

gyámol nélkül más

a saracenusoktól és

hogy mikép jellemzi Xössner,

kétségtelen túlzással, Benknert (vagy Dreckert, mint gúnyolja) „Christi adversarius, strenuus Diaboli miles, íilius perditionis et sceleratus, diabolicns haereticus, idololatricus, meretricus, adulter, sacrilegus, superbus,

astntus seditiosus, rabiosus, stolidns, vanus, sophista, sanguinarius.

— nemzetektl az x^zsiát,

—

229

nyerték volna

által

el

mind

a két Arábiát,

Egyiptust, Siriát, Babiloniát és a Paleologus famí-

Európába, Konstantinápolyt, honnan mintegy vigyázó helybl vigyázván, valakik megnyomorittattanak más nemzetektl és segítségét kívánták, mindjánist jelen voltának példa levén a mag^^ar nemzetben is János király, ki elnyomattatván Ferdinandus német császártól, szultán Szulimán által helybeállittaték és azhivattatván

liától

;

,

fogva mind jól

ótától

dolgai,

nak,

nem

is

folytának

volna a

magyarok

mig nem a mostani fejedelemnek, Báthory GáborZsigmond és maga Báthory Gábor, össze

atyafia,

Azután kezdé

gázolták volna a szegény hazát.

Báthory Gábornak számtalan excessusait

számlálni

elé;

ki,

minekutána a bátyja, Ecsedi Báthory Istvánnak kincsét eltékozlotta volna, az országnak pedig jövedelmét ismét tolvajokra és kurvákra elköltötte volna; annakutána prédálásra adván magát,

kimerittetének

városok, várak, faluk teljességgel

minden javakból

nem

,

levén elégségesek

számtalan nagy költség vendégségeinek elviselésére egész haza

is

fegyverbe borulna miatta.

,

az

Mivel mihelyt

Magyarország részeit, melyek a német császárhoz tartoznak vala, megbolygatá Lengyelországba tolvajokat külde; Moldovát felprédáltatá Havasalföldébl a vajdát kizé és az országot elégeté a fejedelemséget elére

mindjárást

,

a fényes porta ellen gyakran hazafiait, kik a fényes

részét megölette,

egy

fenyegetz

szókat szólott;

portához hséggel voltának,

egy

jószágokat

részét bujdosásra tette;

azoknak tolvajokra és kurvákra osztá föl; feleségeket sok uraknak erszakosan megszeplsité st maga testvér,

húgaival

is

gonoszul

élt.

Egy

szóval, nincsen az a

vétek és gonoszság, mely benne

meg

zonyságok a haza veszedelmének Omer basa basa,

az

Memhet aga

elmúlt

nagy

ne találtatnék; ,

bi-

Zulphikár

Ibraim csausz mások is sokan kik esztendben a gyzhetetlen császár vitézinek ,

,

,

—

230

—

Hozzátévén azt

eló'ttükjárói valának.

is,

hogy Géczi András,

megjövetele alkalmatosságával, a fényes porta assecuratiója

hogy egy

mellett, bizván,

képest oláh segitségek

is

hajszála

a Báthory Gábor hadaival

el,

tyrannuságától ket, szág neve

meg továbbra

valami leveleket küldene

hamis levél volna,

is

a Báthory

gyermekeket;

és

ha a

sok ajándékival corrumpált) az or-

által (kit

alatt

esnék, kihez

a brassói birón és két jeles

feleségeket,

Báthory Gábor, hely és

és hitel

is

portára

a

mert az

neki ne adassék,

sokaknak nevek

s

pecsétjek volna

sem tanácsok benne. Melyek hogy Bethlen Gábor is mindenekrl bizonyságot

rajta,

fell

nem

Azért folyamodnak a gyözhetlen csá-

kiviil.

szár szárnya alá, oltalmazza

budai vezér

el

de az oláhok áruitatások miatt

;

ötszáznál többen vesztenek

polgárokon

is

érkezvén, megharczoltanak volna

,

tudna

kiknek sem

liirek

tenni, állitá."

^)

,

De a portán jól ismerték a viszonyokat, s tudták mi a túlzás mi a hazugság e beszédben. Senki nem hitte, hogy Báthory küldte Lengyelországba a tolvajokat (azaz a hajdúkat) mert elttök is tudva volt, hogy ezeket egy lengyel nemes Kixtn be, nem hogy Báthory azon ,

urakat

ölette

le

,

kik

a

porta

iránt

mert elttök ennek ellenkezje világosan

még akkor basa

csak

állásánál

a

is

állott,

s

voltak,

Bethlen

Aztán a budai tekintélyesebb, hogy sem ily

hódoltságban

fogva

In'íséggel

volt.

De egyszer vádra az jelentéseit elvetették volna. abban is kétkedtek még az idétt, hogy a fejedelem oly nagyon gylölt volna az országban, s azon kudarcz, melyet Géczi és a brassóiak szenvedtek, épen arról gyzte meg a portát, hogy ezeknek ügye nem oly népszer. ')

Biró

a

vele egyetértöleg,

kétségtelenül

Mikó

st

folytatója,

Kazinczy kiadása a 231

terjedelmesebben Böjti Engelnél 322.

— 233. 1.

Ez

1.

s

utóbbi

a beszéd fogalmazványát vagy leirt példányát használta.

— mint azt ok

St

elhitetni akurák.

ságra inté ket,

—

231

e

meggyzdés

bár Báthory már havak óta

s

nem

ottan képviselve, a diván

volt hajlandó

t

óvatos-

nem

volt

elejteni.

S

Nemes fogadtatására sietnek is megjegyezni az egykorúak, hogy beszédét meghallgatták ugyan, de annak nem lett foganatja mert a porta tudá, hogy azok urok ellenében lázadók s az „az efféléknek nem igen szokott kedvezni, :

st inkább ellenek Ügy volt.

szokott fegyverkezni."

Benknert a porta visszainditá fermánnal Brassó városához

hat

törökkel

melyben parancsolja

,

egy

s

hogy

,

a fejedelemmel jó és trhet feltételek alatt egyezkedjék, hogy az ország nyugalma álljon helyre. De bár Benkner 1613. január 13-án megérkezvén,

még mindig

tanácsolt, január 20-án Abdiás aga érkezett

rökkel

Kammer

,

Péterrel

is

mennyire megrendítette a porta

ket

kibékülés

1)

s

^).

De

a lázadókat annak tudása,

teljesen elejtette,

útját.

Azt végre

tö-

egy ujabb fermánnal, mely

kiegyezést parancsol is

tiz

Jeckel Mihálylyal (kik július

,

28-án indultak a portára)

már fenyegetésekkel

várakozást

meg

is

ez

még

hogy

csak egyengeté a

más körülmény

Weissnek mind két folytatója az

bár-

idézett helyeken.

idézte el.

KILENCZEDIK FEJEZET.

A

eseményekrl Báthory vagy sehogy vagy

portai

csak hézagosan

értesült,

nem

inert

voltak ott orátorai,

kik egyfell érdekeit képviseljék, másfell az értesítéseket

els forrásból nyerjék. beinie, s tatott

el,

nem még

hogy

hitte,

hatja,

s

hogy a támogatás lanyha,

fejedelmi székét a porta ellenében

ezzel

szakitni akart.

A

tartva

kor a

az

t

a szultán

:

országi pártra,

s

t intette, s

királyra

hogy

Sze-

hidegen fogadta, czipjét elibe

s levetett

„ennyit sem adok császárodon."

mely

megtart-

rabjának nevezte, szidal-

urával egyetemben,

illeté

monda magyar

is

török csauszt, ki 1613.

bent adja vissza, nemcsak elutasitólag

hanem midn

az

Lehetnek

figyelemre méltó sem volt.

januárjában Brassóból hozzá ment,

makkal

hiúság dolgoztak

és sértett

tudta elfeledni hogy Géczi athnaméval látaz áron sem,

még

adott segély

Gg

A-etette

szemeit

s

Már

ek-

azon magyar-

az Erdély fejedelmével

gyet Erdély bekeblezésére els lépésnek

^)

kötend

fri-

Tudta,

tartotta.

hogy ezt nagymérv engedélyek árán érheti el, s hogy fként kett fog követeltetni, meghódolás minden kibúvó ajtók

kizárásával

segélyigérés

s

a török

épen

ellen,

kett, melyek ellen négy éves küzdelmet folytatott,

^)

Sepsei Laczkó

liche Beschreibung

266.

Máté krónikája 139. Krauss 1.

I. k.

37.

1.

s

e

me-

Eigent-

—

minden eddigi kiegyezéseivel

lyeket is

—

233

hajlandó

elháritott.

Még

ezekre

volt.

Mátyás maga, épen ugy mint a magyarországi állam1612. férfiak egy pártja, örömmel kaptak az alkalmon. deczember 24-én Bécsben ^) tisztába jöttek a feltételek iránt. Elkészítették a szerzdés pontjait, mely a kiegyezés De annak egyik lényeges feltételeit foglalta magában. kelléke volt, liogy Báthory honn, saját országában lecsendesitse a forradalmat s meghódolásra birja a lázadókat. E czélból a király Nagymihályi Ferenczet Erdélybe küldé, ki január derekán érkezett Szebenbe^). Ffeladata volt körülnézni

szerezni.

tájékozást

biztos

s

A

szászok,

hogy Bakos Bálint bécsi követsége folytán jött az országba, s midn a következ események azt mutatták, hogy csalatkoztak, árulással vádolták. Szemére lobbantják, hogy ajándékokat fogadott el, hogy pénzzel eleve is más engedte magát megvesztegettetni ^), mert

ugy

hitték,

k

Nagymihályi küldetésének,

czélt tulajdonítottak

nak Eperjes körül táborozó

ij

kelettel

Pray-Miller közli az

I-s

k.

I.

sz.

alatt

ezen

Ellenében a történetírók

szerzdést.

ratificált

a király-

segélyökre rendelt hadairól

s

G. Bethleu

Priucipatus

utóbb

s

következ év februárjában irják az okmányt keltnek. A dolog igen egyszer, az utóbbi keletezés a pozsonyi országgylés alkalmával jelenti a ratificálást. kellé

A

2)

Nagymihályi küldetésének meg

szerint

rendje

dolog

elzni a szerzdés végleges

aláírását. 1.

Eigentliche Beschrei-

De mindkét

forrás hibásan nevezi

Krauss Siebenbrgische Kronik

bung Kemény Fundgruben

I.

264.

1.

I.

35.

Mihálynak. Maga Mátyás brüsseli okmánytár IV. Írja

k.

68.

1.

Ferencznek

kereszt-nevét. ^)

Bakosról

Mátyáshoz.

A

irja

Krauss,

dologhoz kérdés

útja volt. Láttuk

ugyan

is,

hogy fér.

hogy

1612.

Ha

deczember

20-án

felment

csakugyan felment, ez második

ez év márczius

16-ára érkezett vissza

évben csakugyan visszaérkezett nyilván,

Bécsbl Medgyesre, de hogy

ez

mondja a segesvári krónika

irója

(Keménynél

felmenetele eredménytelen volt, azt tudjuk.

II. k.

116.

1.).

Hogy els

— hoztak híreket forgalomba.

nem

olyan, milyenre

—

234

k

De

miclon annak eljárása épen

eleve gondoltak, kész volt vád:

hogy ama hadak nem nyomultak Erdélybe. Pedig ilyesmire gondolni sem lehetett már ekkor, a megaz oka,

Nagymihályi

kezddött alkudozások közepett.

pasztalatain kivül hivatalos bizonyítványokat

—

Magával Szebennel

—

Báthorytól nyerte,

nem

hozzájok,

Ez

i.

is

ta-

gyjtött.

azon hatósággal, mely hiva-

egy hódolati levelet: meg vannak elégedve, a fejedelem mindig kegyelmes

talát

k

t.

saját

ságok

hogy a városból kivonuljon.

kívánják,

iratot aláírták

s

Íratott

megpecsételték a

ható-

szász

is^).

Nagymíhályi vissza ment,

s

Kamuti Farkas tanácsur

követei,

február s

közügyígazgató

és

velk

11-én Báthory

tordamegyei fispán,

Erdélyi István hasonlag tordamegyei István

többi

fispán

alárendelt

s

Kassai

minségben

Gillyén Imre Kolozsvárról Pozsonyba indultak, hova

bruár 24-ére,

A

híva.

a

magyarországi rendek

is

össze

fe-

voltak

teljhatalommal ellátott követek szép drága aján-

dékokat vittek magokkal, a többi közt casula-kat keleti gyöngyökkel s drága kövekkel ékesítve^). Kedvesen lnek fogadva s Mátyás is kinevezte biztosait az alkudozásokra: Khlesl-t a bécsi püspököt,

legbefolyásosabb

államféríiát,

Thurzó nádort, Batthyáni Ferencz flovászmestert, Dóczy Andrást, szathmári fkapitányt s Hetesi Pethe Lászlót. Mindenekfölött a titkos pontok Báthorynak titkos reversalísa

—

—

felett

egyeztek ki:

teljes

bnbocsánat Má-

s fként a jezsuitáknak, a kath. vallás szabad gyakorlata Erdélyben, s csatlakozás a magyar királyhoz egy török háború esetére Egészen másképen

tyás híveinek

'^).

Eigentliche Beschreibung 265.

^)

Krauss Krónika 37.

2)

Segesvári Bálint naplója 181.

3)

Maga

a szerzdés

1.

vagy

1.

reversalis

1.

Böjti Engelnél 333.

még

lappang, de hogy ezek

—

—

235

hangzottak a nyilvános kiegyezési pontok:

Hogy Bá-

1)

thory Gábor ur maradjon erdélyi fejedelemnek, Magyarország részei urának, a székelyek ispánjának, és azokban utódjai a

s

a szabad

ség

s

által

következ törvényes fejedelmek,

ügy mind , mind

vényes erdélyi fejedelmek

Erdély,

és

Erdély

a császári és királyi

fej edelem választásban

következ' magyarországi királyok,

megtartatnak,

és

fel-

ország

az

és

a következ töraz

s

alatta

való

magyarországi részek, kötelesek legyenek ennek az egyezésnek megtartására. 2) Azon fejedelem kötelezi magát,

hogy a

császári

és

királyi

nak, valamikor szükség ellenségei

egész

ellen

felségnek,

és

Magyarország-

a törökön kivül

lesz,

tehetségével,

minden

,

ervel, igyekezettel,

hséggel segítségekre leszen, és Erdélyt, vagy más, eleitl fogva alatta lev vármegyéket, ersségeket vagy végeket, azon kivül a miképen most birja, a magyarországi felsége vagy a koronától soha el nem idegeníti, ugy törvényesen következ magyar királyok, s az ország és a felséges ausztriai ház ellen,

melyekkel

semmi idben és

s

olyan országok

felségének

tartományok vagyon, soha

és

szövetsége

ellenséges és ellenkez igényeket

nem

ennek az országnak kiváltságai, szabadságai

kon vagy nyilván semmit sem

cselekszik,

indít,

ellen tit-

másokat

és

nem enged a magyarországi tartományokhoz, dézmákhoz, harminczadokhoz s más egyéb Magyarorcselekedni

;

,

szághoz tartozókhoz

vagy mások

által

nem

semmi jogát nem

és

állitja,

maga

felségének elleges megegyezése nél-

mely végett neki szabad leend kérni. 3) A bécsi békét, a mennyiben nincsen ellenére ennek a kötésnek s a szabad választásnak, minden pontjaiban, czikkelyeiben megtartja. 4) A mint hogy másfell kül bele

elegyedik,

a feltételek közt voltak, mondja a titkos tanácsi rl, Brüsseli okmánytár IV. k. 66

—

70,

1,

tárgyalás

1

B 1 4 elejé-

—

felség

a császári és királyi

—

236 is,

utána törvényesen

az

s

következ magyarországi királyok és az ország, magának Báthory fejedelemnek s a következ törvényes fejedelmeknek, és Erdélynek, s alatta lev magyarországi részeknek, minden ellenségek ellen segítséggel lesznek, és

Erdélyt ugy. az

maga ban, se

magyarországi

való

alatta

részeket

fejedelemségében, birtokában, jogaiban, kiváltságai-

egyéb ebez tartozókban megtartják

s

alattomban semmi ellenkezt

sokat

delem

is

cselekedni

ugy utódai

,

el

nem

nem

se

5)

Báthory

következ

delmek, hasonlóképen Erdélynek alatta való hadi népét Erdélybe bebocsátják.

6)

A

máfeje-

erdélyi feje-

a mint

részei,

megkerestetnek, az

a szükség lesz, és az iránt

nyilván,

cselekesznek, és

szenvednek.

a törvényesen

5

felsége

brassóiakat és a

többi szászokat illetleg, a kik a császári felségnél esdeklettek,

hogy, ha a dolgot az erdélyi fejedelem közt és

közöttök különben

gyen

felségének

nem lehetne kiegyenlíteni, szabad lemaga követjeit Erdélybe küldeni, a magokat közbevessék,

felsége nevével

kik az

és szor-

galmatosságokat arra fordítsák, hogy, minél jobban igazittassék el a dolog, csak

hogy

lehet,

az a követség ezen az

Erdély jogain, kiváltságain csorbát ne ejtsen; mindazonáltal az erdélyi fejedelem követeinek innen

egyezésen,

elmenetek szünet

s

napjától

legyen

fogva,

három hónapig.

békesség és fegyver-

Kereskedések, általmenetelek,

7)

egymás között mind innen Erdélybe, mind onnét ezekre, minden akadály és ellenvetés nélkül szabadon engedtessenek meg, és akármely letartóztatások mind a két részrl, mind Magyarországon és Ausztriában, s felsége más országaiban és tartományaiban, mind Erdélyben s alatta való részeiben igen is követségek és küldettetések

eltilíassanak,

és

mindenik

keresse az illet birónál.

országi

fél

8)

a

maga

Hogy

jogát törvénynyel

ha ezután a magyar-

vagy erdélyi hajdúk az országoknak közönséges

—

valamit mozdítanának, vagy eröszako-

csendessége ellen

merészelnének,

kat cselekedni

—

237

mind a

két

legyen ellenek felkelni, fegyvert fogni,

békességnek

tételekért, mint közönséges

rész

ö gonosz

és az

ezen

liáboritóit,

illendképen megbüntetni,

egyezésnek erejével

köteles

és

közön-

séges elégtételt tölök venni*).

Miután a két tek

s

pontok

biztosai e

fél

okmányt márczius

azt hivatalos alakba öntötték, az

16-án Magyarország együtt ülö rendéi

A

elé terjesztették^).

rendek közt túlnyomó volt a párt,

békét óhajtott,

magok

is

mely Erdélylyel miután az egyezkedést Mátyás elfogadta,

s

részökrl készeknek nyilatkoztak. Az ez évben

„minthogy

kelt törvényczikkek közül az 5. jelenti ki ezt:

ö

kiegyez-

felett is

cs.

dély

s

hogy, ha Erdély fejedelme

:

Magyarország kapcsolt részeinek karai

azokat megerösitik

jövben roztatik,

Er-

és rendéi

visszaküldik, akkor országgylésen az ország

és bevezettessék:

iktattassék nyilt

a külön

1.

§.

Hatá-

háború ne indittassék;

articulus,

articulus (melyet

tartani) megujittatik."

és

a megersítést

tartandó

hogy jövre

Ezen dologról 2.

s

a legelször

törvényei közé

eltti

követekkel bizonyos pontokat

erdélyi

k. felsége az

elvégzett, határoztatik

2.

§.

az 1608-ki koronázás

meg

hasonlag sértetlenül

Szól pedig ezen törvény arról,

a király az ország tudta nélkül Magyarországon

kell

hogy

s részei-

ben háborút nem kezdhet s ideo-en hadat ide nem hozhat. Ily módon minden el volt érve, mit Báthory kivánt. A ')

E

pontokat kiadta latinul Katona,

helyen, latin szöveggel; zeti törvényei.

Ezenkívül az

erd.

Erdély történetei eredeti levelekben Szabó Károly. Mind

e

493.

1.

Pray

idézett

muz. egylet birtokában (Kemény II. k.).

lev

J.

kéziratot közölte velem

példányokat össze nézve, igyekeztem pontos szö-

veget adni. 2)

XXIX.

magyarul Balia, Erdélyország közönséges nem-

Eigentliche Beschreibung 265.

1.

— követek visszaindultak,

De

april

s

—

238

28-án Kolozsvárra értek ^).

ez idétt megjöttek Erdélybe Mátyás biztosai

mihályi Ferencz

s

Nagy-

is,

Koliáry Péter, liogy jelen legyenek

azon országgylésen, mely a törvény ratificálása végett

Szebenbe volt összegylend^).

Egy

idó'ben a 2:)ozsonyi tractatussal

alkudozás a brassói lázadókkal

s

megkezddött az

bezárt urakkal

A

is.

fe-

el volt tökélve, bogy azt eredményre jutFebruár 20-án kicseréltettek a túszok: Forgácb Mihály és Blauwerber Tamás tanácsosok, s Greissing, Heltner

jedelem most tatja.

és Bánfi

Pál választott polgárok,

rényi Farkas

A

és

a brassóiak

—

s

Cse-

Putnoki János a fejedelem részérl^).

okmányt

magokkal a bséges szavakkal tárgyalta sérelmeiket, kivánataikat. „Mi Brassó városa és benne való urak és nemesek, minden rend, minbrassóiak egy terjedelmes

vittek

fejedelemhez Görgénybe, hol vadászott, mely

deneknek, ez széles Anlágon való keresztyénségnek,

s

min-

den hazájaszeret népeknek, hazánknak igaz fiainak akar-

juk tudtokra és értésekre adni, tudomást tenni és protestálni, hogy micsoda okok és szükségek vittek bennünket és kényszeritettek minket arra, hogy városunknak kapuit felvonjuk, és

id'e

a városba Brassóba

jnnk

és szorulnunk,

és mindenben az várossal, hogy consentiáljunk Báthory Gábor az fejedelmünk ellen. Akartuk magunkat menteni, hogy mi nem ok nélkül hanem igaz méltó okokból indultunk és mentünk erre az akaratra s ellenkezésre; mely akaratban s ellenkezésben noha most csak mi vagyunk az nemzetben, de nem csak mi adtunk erre okot ,

az

felségével

való

ellenkezésre,

^)

Segesvári Bálint naplója 181.

^j

Brüsseli okmánytár, a fennebb

^j

Az egykorú

Trausch, Chronicon

hanem azok

1.

sokan,

1.

is

idézett helyen.

brassói források: Nössner 73. 2()6.

is

1.,

Bánfíi Pál 261.

1.

— kik

Brassó

városán

ezeltt

vadnak,

kivill

értelemben voltak, és

—

239

mindenbl

velünk

eg-y

consentiáltak, kik mostan

vakok, némák, süketek az fegyvertl való félelmekben, nem hogy valamit mernének az cselekedetekkel véghez vinni, avagy magok dolgát futni és szabadságokat megkeresni,

st még

vihetik véghez.

csak

éjjeli

De mi

álmokat

is

alunni rettegéssel

Istennek kegyelmességében, els-

ben az nagy Istennek providentiájához és kegyelmetekhez folyamodván, és az hatalmas gyzhetlen császárnak ránk való

gondviseléséhez

felséges

ragaszkodván,

római császárt

és

felségét is ez

annak felette az mi állapotunkról

megtalálván, hiszszük és tudjuk, hogy keresztyénségben olyan nagy resztyéni

felsége,

fejedelem, az

kegyelmessége szerint, gondot

törekedik mellettünk az török császárnál

mint a

szokott ke-

visel

reánk

és

hatalmasságá-

igyünkbeu mellettünk légyen. Mindezeknek nál, hogy utána az ersségünkhöz is és az város kfalihoz bizván, igazi

szabadságunknak

gunknak

szegény megromlott hazánknak

s

orszá-

restituálásában forgódván, bátorságosan és

nagy

és

bizalommal merünk

felsége ellen igazságunk mellett töre-

kedni, fáradni és igaz igyünket s dolgainkat promoveálni. felségét, Báthory Gábor Miérthogy mi az fejedelmünket urunkat, mikor fejedelmünknek ismertük lenni, akkor mi

országul

felségéhez oly jó reménységgel és bizodalonnnal

voltunk, felette örültünk ö felségének, és akartak az

sége fejedelemségét; gondoltuk ket

nem ugy

tart és

nem ugy

azt,

viseli

fel-

hogy

felsége bennüngondunkat mint idegen

avagy mint más országból támadott kegyetlen fejedelem, ki az országot magának ervel occupálta volna, hanem ugy mint igaz hazánknak fia, magunk nemzetségünkbl támadott és származott természet szerint való fejedelem, magunk földünk gyümölcse." Ily hangon folyik a bevezetés felsége fejedelemsége tovább is. Elmondja hogy „az szabadtalanságok, nyomorúságok és töralatt oly nagy

—

—

240

vénytelenségek estek rajtunk egész országul,

liogy

amaz tyrannus Mihály vajda idejében sem voltak

még

rajtunk.

Mert mikor a fejedelem ö felsége legelször a fejedelemséget kezéhez vévé (megbocsásson ö felsége, söt a felségét

mint természet szerént való kegyelmes urunkat, fejedel-

münket böcsületesen követjük, könyörögvén ö felségének alázatosan nekünk szegény szolgáinak, megbocsásson, meg kell mondanunk és jelentenünk) mindjárást akkor minden udvarának állapotja

minden dolgai hite ellen és ez ország régi szabadsága és törvényi ellen kezdenek lenni, mert ö felsége sok számö felségének magaAdselése

talan

szokatlan

,

kezdé

az

,

törvénytelen

,

országot

dolgokból

és elviselhetlen

háborgatni

és

kesergetni

és

s

terhelni,

ugy kezdk magunkat magunkat megvonni." Ezfelségétl

melyeket mikor láttunk volna, eszünkbe venni után áttér az

és

okmány

az engedetlenség okaira.

Bármily

súlyosak vannak ezek közt, azok egy része elfogadhatlan,

mert

hamis

részint

,

részint

a

lázadás

mentségére

fel-

hozott vád, vagy egyszeren csak következménye a láza-

dásnak.

Legeli rósz házasságát emliti. Nejét „megveté és minden törvény nélkül nem különben mint rabot, hol egyik, hol másik várában tartá és nyomorú állapotban kesergeté." Elszámitja ennek botrányos oldalait, következményeit

s

feslett

életét

a

fejedelemnek,

kit

valóban

vád alól, hogy nem szeretheté a „nagy kövér asszonyt." Azután áttér Szeben dolgára, mely város ellen hozott articulus törvénytelen, mert „Imreíi sokaknak megmondta és izente volt, hogy ha valaki élni akar,

nem ment

fel

e

ne szóljon"; megemlíti az oláh háborút, beszterczei kivégzéseket, az urak elbujdosását egyesek jószágainak ellen

,

gyakran ismételve magát, összezavarva a dolgokat, mindent saját szempontból fogva

lefoglalását, egyes kivégzéseket,

— fel s

néhol még- ferdítve

el

színben tüntethesse

„0 erdélyi

—

241

csakhogy minél gylöletesebb

is,

Báthoryt.

felsége míóltától fogva

fejedelem,

—

mondja a

—

pont

9.

fogva senki semmiféle mar-

azoltától

övének nem mondhatta, mert semmi nem az gonoszság pedig az sok volt övé, hanem mind másé számtalan dúló fosztó és koppasztó országunk pusztító háját

igazán

5

,

,

meg nem sznt

latrok és hajdúság miatt

Az nagy

soha.

húzás- vonás, dúlás, fosztás és kóborlás, emberöldöklés és

paráznaság

tolvajlás, eró'szak, féle

és fertelmesség és

minden-

akármi névvel nevezett gonoszság, országunkban úgy-

annyira eláradott, hogy az jámborok bátorságosan

nem járhatnak mely nyomorúság még ez

kességesen soha utókban lakhattanak;

ban mind

most

volt és

vényhozás igyekezett a háborúval,

ideig országunk-

vagyon." Ez ugy volt; a tör-

orvosolni,

is

házokban nem

de a dolog vele járt

a tény fele a lázadók fejére

s

Egy másik vel

is

és

foglalkozik.

pont

—

Ezeket

és bé-

—

a 11 -ik ó',

szállt.

a székelység ügyé-

fejedelem, „sok számtalan

a

törvénytelenségekkel bántotta és sanyargattatta, úgymint:

nem maga nemzetségébl

idegenekkel,

mindennem szabadságokban ket adófizetéssel

,

mindenféle

való tiszttartókkal,

megrontotta, szokatlan

élésszedéssel

és

mindenféle tör-

vénytelenségekkel, mely miatt sok szabad székelynek

gokat immár méltán

minden

nap

nem mondhatják; most

külemb-külembféle

sok

nyomorúságok

szabadságok ellen való dolgokkal sanyargatják az tisztviselk

ket;

kit

noha

k

eszekben, de ha szintén veszik is

mozdulni,

nyelvöket

még

feltátni,

ma-

azonképen

is

és

és

bántják

szegények nem vesznek

is,

de

nem mernek

egyet

csak szólani sem merik, szájokat

nemkülönben hanem

„sicut

és

ovis aut

agnus coram tondente obmutescit", az magok nyavalyá-

mernek szegények emlékezni." K vádnak is éle. Báthoryt minden küzdelmeiben leghívebben

jukról sem túlzott az

Szilágyi, Báthory Gábor.

16

— a székelyek követték,

s

—

242

egy, ezek soraiból származott év-

könyviró, Nagy-Szabó Ferencz, nyilván tanúskodik mel-

bogy ö ezek közt népszer ember

lette,

volt.

Kevesebb mentséget lebet találni azon vádakra, melyekkel hirtelen haragjában elkövetett gyilkosságait számDe itt se minden adat történeth, mert ráfog lálja fel. melyekben része nem lehetett. S midn az olyakat is okmány tizenhat szenvedélyes ponttal bevégzé kifaka,

„efféle sok számlálhatatlan törvénytelenrégi szép törvényünknek romszabadságunknak, ségek, lása és keserves siralmas veszedelme annyi volt rajtunk,

dásait, felkiált:

elszámlálni

kit

nénk.

és

megirni

Ebbl minden

resztyén ember,

st

nem tudnánk,

nem

és

való keresztyénség

ez széles világon

felsége fejedelmünk ellen a mit cselekedtünk.

szabadságunknak megtartásaért

és

gyz-

hazája-szeret és igazság-ismer ke-

hogy mi nem ok nélkül cselekedtük

Ítéletet tehet,

tünknek

is

dásaért mindent kellett

ezt

Hanem s

éle-

megmara-

cselekednünk, az sok gonosz kö-

zött az kissebbet kellett választanunk."

A

kifakadásoknak

k

itt

sincs vége.

Elmondja, hogy a

hogy még mindezt eltrték a jövtl féltek. Ily elzmények után nem volt semmi biztosság, s nekiek magokra és maradékaikra gondot kellé viselniök „hogy a sok ég láng közepiben

nem volna. De hitet

és

szegték meg,

s

tengernek vize és habjai miatt

vesszenek,

el

Végül

s

háborúi miatt

el

ne

ne boríttassanak."

áttér a

Brassóba zárkózott nemesség dolgára,

miután bezáratások történetét elmondja, hajlékonyabbnak mutatkozik a kibékülésre. „Hogy penig felségéhez s

az fejedelemhez ez ideig felségét viselése,

nem

akartuk,

meg nem mind

az

mind ennekeltte valók

tértünk, és ismét uralni felsége

és mostaniak, ezek voltak

az okok, kiket

felsége cselekedett azután,

kat

megvontuk, kiket

felségétl

maga kemény hogy magun-

ide fel az felyül való

— Írásunkban elöszánilálánk ségét láttuk volna,

—

243

hogy magát

és

den állapotját megjobbítja ö felsége,

tamen

„bonis

conditionibus

De

meghajlottunk volna. való ó'

nagy keménységét

felsége

alattvalóihoz

bennünket, az

féltetett

és

et

teliát

mi

felségéhez

megtértünk

módis",

láttuk az ö felsége

és

naponként

reánk való nagy haragját, az

való ó'

Mert ha o felminden életét s min-

áa meg-irtunk.

magaviselése

felsége

rettegtetett

és

mindennapi magaviselése

nem akartunk szemünk láttára az veszedelemre menni. De mindazonáltal, miérthogy mi az hapéldáink voltak,

talmas

császárnak

gyó'zhetetlen

akaratjából,

s

mind penig

reánk

az felséges

való

kegyelmes

római császárnak

hogy mindenik az békességre int bennünket, mindeniktl intettünk az békességre: ilyen két hatalmas fejedelemnek és monaraz ö felségének

akaratjából, kit tudunk,

chának parancsolatját és hátrahadni,

kéntvén

és

és

hanem ha

nézvén

intésit

nem akarjuk megvetni

ö felsége az fejedelem

szegény

megromlott

megte-

országának

és

hazánknak ilyen nagy szörny pusztulását s romlását, ha ó' felsége magába száll, magát megismeri, életét és minden állapotját megjobbítja és jobb életre fordítja és szabja, alatta való hiveire gondot visel: annak okáért,

hogy az egész keresztyénség reánk ne vessen, hogy szegény hazánk az tengernek szélvészi, háborúi és habjai miá teljességgel el ne boruljon és el ne merüljön, el ne vesszen és meg ne romoljon, a sok idegen hadak miá teljességgel el ne pusztuljon: mindezeket látván és meggondolván, im mi is magunkat megalázván, töredelmes szivvel magunkba szállván, ö felségéhez megtérünk és meghajlunk, esmét ö való

urunkat,

felségét,

delmünknek ismerjük ij

mint régi természet szerint

kegyelmes fejedelmünket uraljuk és

feje-

lenni és tartjuk^).

Szamosközy hagyományaiból ,. függelékül Mikóhoz, kiadta Ka-

zinczy Gábor

284—300.

1.

16*

^

—

244

S most elöszámitja azon kívánságokat, melyek a fejedelemmel

landók:

1)

béke megkötése

a

alkudozni haj-

iránt

asszonyunkkal,

fejedelem ö felsége,

megbékéljék, hozzá vegye, vele lakjék, ha

ségével

szereti és

suis

Az

nem

kével bocsássa hazájába.

nem

tle, és tisztességesen bé-

el

felsége Szebent az szász-

2)

restituálja, és régi székes

jen lakni. 3)

fele-

akar asszonyunkkal lakni, törvény szerint

módis repudiálja, váljék

ságnak

alatt

O

az

felsége

vélek

megbékéljék,

nem

állapotjokat

helyére Fejérvárra men-

kifutott

urakat

meghivassa,

uraságokat és jószágokat

s

minden-

felsége megadja és helyén állassa. 4) minden nemes embernek jószágát megadja és megadassa, felszemélyében és minden állapotjában megtartsa. 5)

sége az országgal

minémü ki

is

articulust íratott és csináltatott volt,

nyomtattak

vonassa,

való

legyenek. 6)

felölünk

az

melyet ugyan

azokat ö felsége cassáltassa és ki-

volt,

nevünk országunkban semmiféle rendtl helyén maradjon, és minden

áruló

ne legyen, ellene

vétségünkért

való

ellene

tisztességünk

vétkeink és dolgaink

Ö

condonálva

és felejtve

felsége az hajdúságot lecsendesítse, és az

országból kiigazítsa, minden helyekrl az dúló, fosztó és

országunk pusztító

latrokat

admoveálja,

hogy minden

rend járhasson békességesen útjában, és lakhassék min-

den jámbor jószágában

s

házában.

felsége az

7)

gyarországi leventéket és az idegeneket, kik

nem

ma-

az or-

mellle felsége elbocsássa; tanácsi felségének nem magyarországiak és nem idegepedig nek, hanem erdéljáek, hazánk fiai legyenek. 8) O felsége szág és hazánk

fiai,

magát, udvarát

és

pusztult

szabja

mindennem

országunknak

s rendelje,

állapotját az

jövedelméhez

goknak

el-

proventusához

szokatlan és elviselhetetlen adózással az

országot ne bántsa és ne erltesse. 9) székelységet

és

szegény

semmi

O

felsége az egész

törvénj'telenséggel, ki régi szabadsá-

ellene volna,

semminem

adófizetéssel, szedéssel-

— védéssel

szokatlan

és

—

245

ne bántsa,

teherviseléssel

st

az

vármegye nélkül való hadba menésre ne felsége minden renkényszerítse és ne erltesse. 10) nemzetet lecsendesítsen és deket, az országban az három megbékéltessen, hogy ez mostani disturbiumnak és zrnemesség

és

minem

zavarnak idején az

sok zrzavar, egyenetlenség,

nagyobb romlása szegény hazánknak ne következzék, módot keresvén benne, hogy egyik nemzet az másikra törvén, bosziit felsége minden szomszéd inditni ne erlködjék. 11) országokkal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Moldvával, Havasalföldével, fképen török és német császáfelsége megrokkal megbékéljék, és az hadakozástól sznjék, hogy a sok had és visszavonás miatt, szegény hazánk ennél is nagyobb veszedelembe ne essék. 12) felsége minden fejedelmeknek, de azoknak, qui veri gylölség

és

háborúság

akármi névvel nevezett in vigore

stálni

azok miatt ennél

Principes Transylvaniae

fuerunt

et legitimi

esett,

és

hagyja, hogy minden rend

igazságát belle prosequálhassa. 13)

hanem

ért,

hogy

az községnek

félelmetes

és az

felsége

rettegést ne hozzon,

nem egyéb-

városi

való

itt

tendeig magát attól megtartóztassa,

népnek,

akár csak két esz-

hogy

ide

városunkba

ujabban min-

felsége mindezekre esmét

ne jöjjön. 14)

mindenféle,

emanáltatott leveleket

és azoktól

engedje

,

is

denre az országnak megesküdjék, ugy hogy minden rendeket szabadságában

nem

senkit

bánt,

megtart, törvénytelen és ok nélkül

meg nem

fogat, és az országnak régi

rendtartásit és törvényeit követi, az szent és az

Decretumnak

^)

Közölve

az

irott

erdélyi

törvénye szerént ^).

M. E. birtokában lev

ványból (másolatát vette Szabó K. barátom).

még négy

pontot tartalmaz:

terhekkel

ne

1)

3)

Engedje

A

eredeti

fogalmaz-

Szamosközy-féle példány

a fejedelem szokatlan deputatumokkal

zaklassa az országot.

adja vissza Báthory.

András király

2)

meg

A

Brassóhoz

tartozó

s

jószágokat

a fejedelem, hogy az universitas

— De

e

—

246

nem olyanok

követelések épen

voltak, milyeket

Báthory hajlandó lett volna elfogadni. Nagy részöket, fként Szeben visszaadását, boszusan meg'tagadta. A brassói Kettó' ezek közül

követeket visszaküldé.

Fogarasban maradott, a többi

ner,

Mind

tagadó választ.

Bánfi és Helt-

,

Brassóba a

visszavitte

a mellett sokat tisztult a helyzet.

—

mond egy avatott szász évkönyv„A béke reménye többé nem volt elvágva, csak az forgott már fenn, iró

—

hogy a brassói követelések némelyike elhagyassék, másika módosittassék." ^) S valóban épen az idétt, márczius havában, Báthory egy utazást tett a székely-földön. Egy követség ment elibe Medgyesfalva felé s ez elÖtt bizalmas beszélgetés közben monda „Meg kell kegyelmeznem mind Brassónak s mind Géczinek, s a többinek is, és a ,

:

S valóban a félben szakadt alkudozás pár hét múlva újra folyamba indult. Brassóból

portának kedvét keresnem." a lázadók a fejedelem

híveihez

urakhoz leveleket küldöttek,

hogy

újra követeket

april 5-én:

ment

ki

a bezárt

Nemes

eltt az

^)

s

Megtörtént

cseréljenek.

urak részérl maga Géczi András

Jánossal, örök

országnak,

végre abban egyeztek meg,

kezeseket

s

ezek viszont a bezárt

s

a

hséget esküvén János pap

városiak

közül

Chrestels János,

Kattner Bertalan, Greissing Kristóf mintegy 50 lovassal; a fejedelem túszai voltak: Tököli Miklós egy finom mo-

dorú

ifjú

nagyságos,

vitték a városiaknak

s

Jantsó Pál 40 inassal.

Magokkal

ujon formulázott kivánatait.

Szebenbe érkezvén, a fejedelem lábaihoz borult natot kért és nyert.

„Árulóvá

Brassóban vagy Segesvárott gyljön tek gi;^.

is

engedélyt.

Kemény

4)

József,

lett,

össze,

midn

e

Géczi bocsá-

megszegte esküjét

k

mint erre

Géczi András nyerjen

s

kegyelmet.

—

a portától kér-

—

De

tévedett

kivánatokat Ki 13. septemberrl datálja.

^)

Fuchs, Trausch Chroniconjában

'^)

Xagy-Szabó Ferencz 112.

1.

I.

k.

26G.

1.

_ mondja egy

tlünk

szász

elválni.

— —

247

évkönyviró

liogy soha

^),

Bátliorynak tanácsadójává

lett, s

el

be volt avatva."

lett

meg

velünk,

utasította

mert minden még

mindenben, liogy bánjon legtitkosabb dolgainkba

is

sein fog

Mind a mel-

akarta tartani annak szinét, mintha a brassóiak

ügyét szivén hordozná, s ö volt az egyetlen, ki april vége eló'tt a követek közül ezeknek levelet küldött. De hitelének

vége volt a mint

Brassóba

ért.

Midn

E

Heltnerért

megkegyelmeztetésének hire

még mindig

gyanakodott.

april

21-én meg-

hogy a régibb követek, Putnoki és

Báníiért

cseréltessenek

A

zottan tagadó választ adtak.

lev alkudozások

és

félt

Vig Mihály,

a fejedelem követe,

érkezett Brassóba,

rényi

város

ki,

és Cse-

határo-

közhangulat a folyamban

sem 28-án Abdi

daczára

volt

a békére

kedvez,

agát, Méhemet begzadét hogy april és Gyulay Mihályt, a Bethlen Gábor szolgáját, visszainditák a portára, hogy oda Géczi elpártolásáról hirt

annyira,

vigyenek, tól,

a

—

még

érkezett,

s

csak

april

29-én Gorgiás Márton-

két év eltt kiküldött bécsi követjöktl levél

mely Báthory

történt e részben

A

midn

bécsi

és

kedvez

Mátyás

kiegyezését

tudatja,

fordulat^).

udvarral folyt alkudozások sikere Báthory-

ban felkölté a vágyat, hogy a portával is egyezzék ki. A múlt évi országgylési határozat alapján, a kinevezett követeket Balassit és Borsos Tamást april elején szebeni udvarába hivatta. Megérkeztek april 12-én, a fejedelem april 20-án fogadta ket „és adá fel a követséget imigy amúgy nagy kevélyen, hogy ugy mond mondjátok sok szolgálatomat az hatalmas császárnak én szómmal, ha sok nem lészen az szebeni háztól. Kire kaczagva monda Kákonyi István, hogy: bizony kegyelmes uram, talán sok :

^)

Hegyes András Diariuma 2 7 fi.

2)

Bánfi

Péter

naplója 261.

1.

1.

—

248

lészen az szebeni háztól." fordult

idétt

portai csausz

meg

a

')

—

Másnap

elindultak,

össze.

is,

A

épen ez

is.

Néhány nappal utóbb megnyílandó gylés

s

Báthory udvarában Méhemet aga .volt

az ország-

melyet a fejedelem május 1-s napjára hivott

rendek a kitzött napon összeültek

az elleges tanácskozást.

Fö tárgy

s

megkezdték

volt a brassói urakkal

kezddött egyezkedés. Ezek lehangolt reményeik közepett már csak feltétlen bnbocsánatot kértek, s ez érdemben Bernáld Ferenczet a rendekhez küldék következ levéllel: „Megemlékezhetik arról nagyságtok s kegyelmetek, miszerint ez az egész nemes ország romlásokban, nyomorult keserves állapotokban és nagy veszedelmekben forga és periclitála szegény hazánk immár sok idtl fogva, kik miatt mi ide Brassó városába jöttünk és szorultunk volt. Ez ideig hogy az várossal egy értelemben voltunk, és hogy innét ki nem mehetünk, irna felségének in felségének az mi atyánkfiától. Bernáld Ferencz uramtól megírtuk és oda külnagyságtok és ti kegyelmeteknek felségéhez, nagyságtokhoz és kegyelmetek-

döttük, kit

hez küldöttünk.

Azért nagyságtok és kegyelmetek és az

egész nemes ország, minden rend, elször az ur Istent és az közönséges

igazságot,

annakutána az mi romlott

és

él

nyomorult állapotunkat megtekintvén, könyörgünk az Istenért nagyságtoknak és kegyelmeteknek és az egész nemes országnak, hogy ti nagyságtok s kegyelmetek és

nemes ország vegye szeme eleiben az mi igazságunkat, megtekintvén azt, hogy mi is kegyelmetek szegény atyafiai és szolgái vagyunk, gondolja meg kegyelmetek, hogy ha szabadságunkban mi romiunk, azután kegyelmetek magára viszont várhatja, ha most mi rajaz egész

tunk, másszor nagyságtok- és kegyelmeteken lehet; töre-

';

Borsos

Tamás els

portai követsége 233.

1.

—

249

—

kedjék és könyörögjön érettünk és mellettünk az fejede-

lemnek ö felségének, hogy ö felsége tekintsen kegyelmesen reánk és vegye kegyelmes szeme eleiben az mi felsége vétkünkrl meg n^m könyörgésünköt, hanem emlékezvén,

örök

mindennem

jószágnnkot

feledékenységben tartsa,

elfelejtse,

marhánkot adja

s

és

adassa

és

hogy ö felségéhez ki nem mehettünk, nem egyéb az oka, hanem féltettek és rettegtettek az ö felsége reánk való kemény haragjától. Immár ha ö felsége kemeg. Ez

ideig,

gyelmesen

gnnkot

reánk

teként

és böcsületünket

és

oltalma alá vészen

megadja

vagyunk nagyságtoknemes országgal ö felsége szek

s

és helyére

s

jószá-

állatja, ké-

kegyelmetekkel és az egész

mellett

életet és halált

szen-

Szóval is izentünk nagyságtoknak s kegyelmeteknek az mi atyánkíiától. Bernáld Ferencz uramtól, valamit megmond nagyságtoknak etc. etc. '), annak hitelt adjanak. vedni.

magok

Sö't

seikbl,

s

a szászok

is

sokat

leengedtek

követelé-

csak a Brassóhoz tartozó váraknak visszaadását

szorgalmazták. folytatták,

s

Az

alkudozást Chrestels, Kattner és

végre

Nemes

hajtották, miután a magyarországi

is

követektl értesültek, hogy Mátyás részérl segélyre nem számithatnak; de azon kikötéssel, hogy ha a frigylevél a

brassóiaknak

nem

szággylés kivánata törvénybe iktatták akkal

létrejött

ségével

—

Május 13-án Mindenekeltt a pozsonyi or-

fog tetszeni, elvethessék.

megnyílt az országgylés.

s

szerint a Mátyással

törvénybe

frigyet

kötött

nyomon utána a brassói„A császárral felis.

kiegyezés pontjait

irák

—

és

nemes

Magyarországgal

felséged

módokkal küls békességünket megersítvén, az benn az országban is immár két esztendtl fogva

ilyen

alatt itt

gyuladozó tüzet (kinek legnyilvábban

')

feje és fészke

Brassó

Eredeti fogalmazvány számos javítgatással az erd. muz. egylet

kézirattárában. Közölte velem Szabó Károly barátom.

—

—

250

városa volt) igyekezvén megoltani, felségednek azonképen

sok gyzedelmes szerencséje után magokban szállván, és

elsbben

Kristoíf János

atyánkfiai

bizonyos

is

Bertalan

Otves

és

nemesség közül penig Nemes János

hogy

minket

azután országul

felségedet,

áltaP),

a

által megtaláltatván,

felségednél tagadhatatlan vétkekért törekedvén min-

den kegyelmességre,

és

természet

felségedet,

bnök

megengedésére engesztelnk

szerint való

szokott

kegyelmessége

minem

módokkal felséged is vélök végezett, jövendbeli nagyobb ersségért, ez országgal mind a három nemzetül közöttünk a szent békességnek megmaradásáért azokat is in perpetuum mindenekben approbálván, ratificálván, ezen articulusunkban Írattuk, melyek szerint

a

Hogy

a brassóiaknak felséged min-

den vétkekrl kegyelmesen

elfelejtkezik, és fejeknek, jó-

igy következnek:

1)

szágoknak, minden marhájoknak, javaknak megkegyelmez

elbbi kegyelmességébe és szeretetébe veszi ket; régi kiváltságokban és szabadságokban meghagyja és abban confirmálja is ket. 2) Rozsnyót és Törtsvárát a több Brassóhoz tartozó minden jószágokkal és azokkal együtt, melyeket privata personáktól felséged,

cum omnibus :

áz

ország ellen

elvették volt, azokat visszaadja és adatja

való vétkekért

tione

és az

suis

pertinentiis

mely néhány ezer

et

munitionibus ea condi-

forintról való missilisek

vagy-

k

uMk nálok, azokat is relaxálják mindenestöP). 3) Vélök egyetemben megesett atyjokfiának, úgymint Géczi Andrásnak, szolgáival egyetemben, hogy felséged megkegyelmezzen

;

azonképen a nemeseknek, kik eddig velk

voltának, úgymint: Káinoki Jánosnak, ')

T.

i.

Chrestels János és Kattner

Bertalan,

Ugyanis ez idben hivatalos okmányban

vetek.

Nemes Balázsnak, az april

használtak a szászok. 2)

Háromezer

forintot

az idbeli brassói pap. Chron.

fizessenek I.

267.

a 1.

5-iki kö-

mindig magyar nevet

fejedelemnek

—

irja

Fuchs,

—

251

—

Nemes Jánosnak, Nagy Menyhártnak, Bernáld FerenczGeréb Györgynek, Káinoki Benedeknek, Horváth Mihálynak, Mohai IstN'ánnak, Adámosi-Nemes Jánosnak, Bölöni Jakabnak, Pribék Jánosnak és Angyalosi Mihálynak felséged megkegyelmez, és mindennem igazságokban megtartja, és másokkal is megtartatni akarja. 4) Brassón kivül és pedig az ö nemzetségek közül ha találtatott nek,

volna,

vagy

találtatnék, ki titkon

ged méltósága kált volna ez

vagy nyilván

a felsé-

országunk ellen cselekedett, és practiideig, mindennem vétkeirl kegyelmesen és

ugy vegye

méltóztassék felséged elfelejtkezni, sot fejenként

oltalmába és kegyelmességébe, hogy a mostani motusban a nemes és székely atyánkfiaival mind magok nálok lév

marhájok fell,

és

mind

mindenféle

károkról és

tlök városok

mellett

cselekedeteket

örök

ségben eltemetvén, soha arról senmii

lev nagy

feledékeny-

idben meg ne em-

hanem a mely marhát a városok számára

lékezzenek,

városban deponáltak volt, oltalonmak okáért ez oda légyen; a mi pedig a városban feltaláltatelköltöttenek, kit a

adják elé; minden haragját felséged kegyelmesen rólok elvegye, se törvény se egyéb utón nék, azt hit szerint

felséged bántja,

maga személyében meg nem keresi, avagy keresteti ket, hanem elbbi helybenhagyván,

kegyelmesen

azután

és

meg nem

böcsületöket

mint igaz hiveit

ket, egyéb rendekkel is becsületeket megtartatni parancsolja mind a Brassóban lev Annakfelette, minthogy felséged nemességgel együtt. vétségekért velünk egyetemben proscribálta vala ket vákegyelmesen

látja és tartja

—

rosostól,

és a

Brassóban

lev nemességgel egyetemben,

vala, metyek ki is nyomtattattak, in ea parte quateinis országgylésében azokat a mostani

articukisba

is

irattá

ipsos concernit, cassáltatjuk, és neveket kivonatjuk,

hogy

áruló nevek semmi rendek eltt ne légyen ezután. 5) Mint-

hogy

ez országbéli nemzeteket a

tempore rebellionis eorum

_

—

252

ez ideig ok is laedálták, egyéb nem lehetett benne, azonképen ket is laedálták amazok, kik miatt netalán bosszúállásról is gondolkodnának némelyek, abban ilyen mód ,

bogy mindennem zrzavar, háborúság

találtatott,

lölség,

melyek

ez ideig

mind sopiáltassanak

citroque

ultro

békéljenek

,

és

gy-

estének közöttök,

meg egymással, hogy

egyik nemzet a másikra ne törjön, és

se törvénynyel, se

másképen ne keressék egymást, hanem atyafiúi szeretetben élvén, egymással nagyobb engedelmességgel és hivséggel szolgálhassunk mind három nemzetül. Mivelhogy pedig azon is könyörgöttek felségednek, hogy minékünk is kegyelmesen megengedje, hogy ó'ket,

hogy abban

halála után

is

is

az

gondolkodjanak, mi

mediante assecurálnók

fide

securusbak lehessenek, és a felséged

maradékjok valami bosszuállásról ne is országul hittel assecuráljuk ket,

hogy a felségedtl megnyert gracziájokban ban felséged holta után boszut rajtok ért;

nem

is

meg nem

és állapotjok-

háboríttatnak,

és

állanak e mostani motusért és vétkök-

hac tamen interjecta conditione perpetuo observanda:

hogy

k

is

személye

ennekutánna soha

semminem idben

méltósága, successori és

s

titkon, se nyilván,

se

magok,

nem

ellenkez

practikát

tentálnak,

hanem mint áttértek a

országunk

mások

indítnak,

és

által

eféle

ellen, se

támadást,

dolgot

nem

igaz tökéletes hivek az országgal

együtt ugy viselik magokat."

S most

se

felséged

^)

gylés

többi tárgyaira a fejedelmi

Mindenekeltt hizelgésekkel tett bevezetésökben Báthoryt ujolag a haza atyja és megtartója ezimmel ruházák fel, azután megujiták azon törvényczikkeket, melyek a közbátorság fenntartására s a hatalmaskodók megzabolázására régibb idk óta hozattak. Azután elszaporodott hamis pénzek verire mondtak ki halálos bünpropositiokra.

')

Balia, Erdélyország közönséges

nemz. törvényeiben 220.

s

köv.

1.

—

^

253

Minthogy pedig Csibora Gerárdról

tetést.

hogy

hallják,

Kendi István példájára Nagy-Bányán olyan garasokat melyek rövid idö alatt rézzé változnak, kérik 6' felségét, hogy legyen gondja rá, hogy jövre csak teljes érték pénzt verjenek ottan. Tapasztalván, hogy azon múlt évi határozatoknak, mely a rablók üldözését elrendelé, már is jó következményei vannak, s „hogy csak öt vagy hat nevezetes megbüntetésével minémü nagy csenveret,

dességet

szerzettek

respiratiot"

a szegénységnek, ujolag

kibocsáták Török Istvánt az útonállók üldözésére,

évben hozott végzéseket továbbra

Azután megujiták a barmok törvényszék

s

múlt

fenntartani rendelek.

hozott tilalmat, a

kivitelére

napot

megtartására

adót kapuszám után

is

tztek

ki

az

s

évi

ez

forintban állapiták meg. Ezzel

tiz-tiz

következ' napon május 14-én eloszlottak.

A brassóiakkal

kötött kiegyezést diploma alakjában elkészítek

mindnyá-

s

jan megpecsételek.

Május 18-án brassói követek.

ez

okmánynyal együtt hazaérkeztek a

Velk

Géczi András,

jött

és

mint

delmi biztos a fogarasi kapitány. Balling János. folytán a fejedelem követeit: Tökölit, Jancsót,

Putnokyt haza bocsáták.

A

Ennek

Cserényit,

Brassóban

nem

na-

ügyök kedveztlen fordulatát Géczinek De ezúttal más boszut rajta nem vehetvasárnap vala mint hogy más napon magyar

gyon

tetszettek, s

tulajdonitották. tek,

feltételek

feje-

lelkészökkel

szónoklatot

,

—

—

János pappal, az esküszegés ellen egyházi tartottak.

Május 20-án Chrestels

és társa a

tanács választott polgársága eltt számoltak követi eljárásokról.

Egészben véve

helyeseltetett az.

czasági kerület képviseli csal,

s

is

összejöttek a bi*assói tanács-

tárgyalni kezdek a békét.

találták.

Két évig

Másnapra a bar-

Ezt

k

kedveztlennek küzdelemnek

tartó véres és költséges

—

hogy sajátjokat megtarthaták de Azon semmit sem nyertek. remények közül, melyet maegyetlen bére volt,

— goknak

—

254

alkottak, azon biztatások közül, melyekkel a láza-

Azonban a török is, német is ajánlák a kibékülést. Hogy a portán már ez idó'ben mi forrt, arról nem volt tudósítások, de bogy Mádás vezeti ámították, egy sem

tyás Bátboryval

Nem

véve elfogadák. s

midó'n

békepontokon elkészítek

Azonban egyes

pontjai ellen voltak ki-

azokon óhajtanak változtatásokat

24-ig folytatta a kozásait,

biztos értesitésök volt.

arról

kiegyezett,

mást teimiök mint bogy a békét egészben

lehetett

fogásaik

teljesült.

s

s

tanács

választott

és

végre azon

Május

melyeket a

módosításokat,

esküformán

leteend

tenni.

polgárság tanácsóhajtanak,

tétetni

átadák Báthoryhoz juttatás végett a fogarasi

Báthorynak tagadó válaszát május 29-én Boer István hozta meg. Következ napon a tanács újra kapitánynak.

ülésezett s követelései rölte.

tak

pontokat kitö-

közül a legélesebb

Május 31-én Géczí és a többi nemesek feloldoztat-

a városhoz

való

kötelezettségök

alól.

megérkezett Víg Mihály a fejedelem

megersité,

az utolsó módosításokat

polgárok

és választott

Június 2-án

melyben

levelével, s

melyeket a tanács

elfogadván, június 3-án letették

is

hség nyomon

rá Balling, Géczí visszamentek Fogarasba.

utaztak

a város követei:

a

esküjét.

voltak bízva,

Forgács

hogy a város

tassák be a fejedelemnek.

meg

ó'ket s

gúnyolta

is

és

lövetett

s

Velk

Hegyes, kik meg

hitlevelét s ajándokait

mu-

Fogarasban Géczí vendégelte

midn

—

a bortól fölhevült.

—

„Egy még

te monda Hegyesnek adok neked ember vagy, hasznát veheted. Tapasztalt embert ne

tanácsot fiatal

örömöt

Június 4-én a város

fogadjatok be városotokba,

avassátok be.

titkaitokba

pedig

épen ne

Majd meglátjátok mit fog nekem használni

titkaitok tudása."

A

követek

másnap, elmélkedve a ka-

pott tanácson, tovább utaztak Vízaknára, hol a fejedelem

idben mulatott. Báthory június 8-án estve fogadta ket s átvette az ajándékokat, kocsikat, ezüstnemüeket.

ez

— A

255

—

város ezenkivül lemondott 32 ezer forint követelésérl

s fizetett

hét ezer

forintot.

Pár nappal elébb Törcsvár,

Rozsnyó visszaaclattak a brassaiaknak ^). A béke e perczben teljesen helyre volt állitva. De mondhatni pillanatra. S most az eddigieknél sokkal veszélyesebb ellenfél eszközlé annak felbomlását.

1)

Bánfi

276

Fuchs 266—268.

Péter 262.-

— 283.

1.

1.

1.

Nössner

Hegyes naplója,

74—75.

1.

Weiss folytatója 240.

mely épen

itt

1.

legterjedelmesebb,

TIZEDIK FEJEZET.

A

1612 végén Konstantinápolyból Drinápolyba ment. Midn a lázadó uraknak és szászoknak követei: Benkner, Nemes, Csorna látták, hogy Géczi ügye a portán veszve van, s hogy ó'k Báthory megbuktatására szultán

nem

fermant

uj

lesznek képesek kieszközölni, egy egészen

basákhoz Erdély, mert három három egymástól független vajdaságra^). Minden becsületes ember a hazában undorral fordult volna el azon leend vajdáktól, kik eszközül engedték volna magokat felhasználtatni emez aljas hazaajánlattal fordultak a

uj

nemzetbl

gyilkoláshoz

kétségtelenül e szerencsétlen árulókat

s

,

:

osztassék

áll,

is

De a porta megha nem lesz-e tetemes

a düh ösztönözte e kétségbeesett lépésre.

fontolandónak

találta

kérdést,

e

haszna Erdély szétdarabolásából

s

hatalmának ez utón

leend megtörésébl? Egyelre nem

határozott.

telenül a dolog háljoruba keverendette Mátyással

várakozó

nak

állást foglalt el

eszélyesebb

:

Kétségs

ezért

Brassónak meghódolást, Báthory-

uralkodást

s

alattvalóival

kibékülést

parancsolt. ')

Borsos

sában (269

Tamás 1618-iki

— 272.

1.)

portai

említi e tényt.

követségének terjedelmes leírá-

Ekkor

hasonló terv létezett

is

a dolgot a mufti emlegette eltte és társa, Balassi eltt. Ekkor szok

initiálták

a dolgot,

valamint 1613-ban

monda a mufti — szultán Ahmed is

viszi

vala.

"

ha meg nem

is.

„Az mely

is

s

a szá-

dolgot

—

hal olyan hamar, véghez

Mindkét esetben az erdélyiek hazafiságán

tört

meg.

—

—

257

így állottak a viszonyok, mídön 1613. februárban Bethlen Gábor, miután a hódoltsági basák közt magának pártot teremtett, Drinápolyba érkezett, „madárnyi lelkének szabadulást keresve, hatalmas császár szárnyai alá folya-

modott, és

ugy

tetszik,

igen árvául gondolkodék vala azon,

ha valóban életének táplálására egy Itt

Gürcsi Méhemet basa karolta

fel

falat adatik-e kezébe."

ügyét

s

^)

közbenjárásával

Nazuf pasa nagyvezért is. E hatalmas hogy Ahmed szultán a divánban pártfogók kieszközlék Mindenekeltt saját hségére hivatkozott. Azöt. fogadta részére

nyerte

,

„minekutána

után tájékozta a divánt a pártok állásáról:

— monda —

a nagy emlékezet szultán Szolimán idejékétfelé oszlott, és egyik törökösnek,

ben a nemzet németesnek

tartatott, két párt is származott,

mást gylölték, üldözték. el

hazájából azért, mert

maga

is

már

másik

melyek egy-

kétszer zetett

h vala a portához.

Ifjú

korában

könnyen trte a bujdosást, aztán azt hivé, hogy a fényes monda porta szárnyai alatt megnyughatik s ime most már midó'n a németeknek hazánkból való kitisztícsendességgel

tások után szokatlan

Végül

tyramiismusnak

—

—

,

gondoltunk vala hirtelen

neme

Báthory uralkodásának jellemzésére

áttér

a porta eltt

is

már

s

s

el,

itt

hozza

fel

—

—

Irá

iszik,

is

mellette, és

is,

pusz-

kívántatik,

melyet csak azért foglalt a

fényes porta ellen

maga Gürcsi Méhemet Bethlen Gráboruak már mint

lemnek 1615-ben.

vala-

vendégeskedik, paráználkodik."

Szeben dolgát

hogy „onnan, ha t)

felhozza

a gyzhetetlen császár népeit felprédálták,

azokkal éjjel-nappal

S

és

elégszer elmondott vádakat, melyek-

senki mondja nek következtében „ma már mire való ember s igaz értelmes hazafia nincsen hanem afféle tolvajok, kik annakel ó'tte az erdket tákat lakták,

uj

elnyomattatánk."

alatt

A

Szilágyi, Báthory Gábor.

levelet leforditotta Rozsnyai. 17

is

fejede-

—

258

.—

mintegy fészke legyen minden gonosz cselekedetinek nagyobb bátorsággal való véghezvitelére."^) Bethlen megjelenése Drinápolyban, fogadtatása a direbellálhasson

és

vánban, tekintélye, belátása, ügyessége, a dolgoknak más

„Nemcsak szembe lett a hatalmas császárhanem meg is hallgattatott, nemcsak meghallgattatott, hanem reménysége felett császári nagy kegyelmességgel összekötött nagy ápolgatást is nyert." ^) Erdély felosztá-

fordulatot adott. ral,

sának terve ezúttal

félrevettetett.

Azután barátai pártfogói

a divánban kivitték, hogy megsegéllése

azonban, hogy egyelre

anélkül

elhatároztatott,

még Báthory megbukDe

tatásával azt kapcsolatba hozták volna.

midó'ii hirek

hogy a fejedelem a magyar királylyal frigyet hogy Báthory saját felfogások szerint németessé lett, Gürcsi Méhemet s Bethlen többi barátai kivitték, hogy a diván Báthory letételét s Bethlen Gábornak fejedelemmé emelését elhatározá. Egy ujabb kihallgatáson már mint fejedelmet üdvözlék s a szultán karddal buzogánynyal két ezer tallérral három szép érkeztek,

kötött

midó'n értesültek,

s

,

,

lóval — egyike

pediglen s

aranyos szerszámmal

csujtárokkal

tevével

öt

,

s

nyereggel, ketteje

vala

felöltöztetve

.

—

öt szamárral

Azután elhatározák, hogy melynek szerdárává Skander nevezték ki. Erdély három nem-

megajándékozá.

sereg élén küldik Erdélybe,

béget

kanizsai basát

,

^)

,

Ezt a beszédet Böjti

idejéül april

l-jét

mondják.

s

nyomán Biró

De

emlitve azon rágalmat, hogy Báthory

saját

nvérével vérfertzést zött volna

nem

Benknerre, mert ez már elment,

feküdt,

melyet

saját

Lehet

fantasiája

2)

,

oly

Bethlen

Balassira

s

szerént ,

czifrázott

hogy

is

fel.

midn

elutazott.

Gürcsi Mehemetnek fenn

nem

hivatkozhatott

Borsosra,

mert ezek

hogy eltte valamely fogalmazvány

,

tudjuk Borsos portai követsége leírásából

már Bethlen

mint Böjti

is

nem mondotta Bethlen. Nem

voltak a portán.

Elmondása

beszédet,

közli,

még nem

fenn.

alakjában

tárták

a

idézett levele.

Különben

is

ide érkezett,

—

259

—

Nazuf basa nagyvezér ferniant bocsátott; mely elöszámlálá hogy Erdély mindig nyugodt gazdag volt, midn megmaradt a porta hségében s elpártolásáról zetéliez

,

„mindig sok puszta kkemény" tesz bizonyságot. lm utolszor Báthoryt megersitette a fejedelemségben, azonban ugy hogy az országnak nem elrontója, hanem védje legyen. ^De sok rendben ide küldött követeknek könyörgésébl megértette az hatalmas császár, Báthory Gábor miatt való

sok nyomoriiságtokat

,

fképen pedig

az

ti

böcsületes atyátokíia, az nagyságos Bethlen Gábor, hatal-

mas császárnak fényes kapujára érkezvén, bizonyosban megértettetett Báthory Gábornak sok hamis cselekedeti, mely ti nyomorúságos állapotokban hatalmas császár kegyelmesen felindulván, nem akarta tovább szenvedni az Tudástokra legyen azért, hogy ti nyomoruságtokat. hatalmasságától

tinektek

segitségtekre

mostanában szép

hadakkal, Kanisai Begler-bek Szkender passa bocsáttatott, a végre, hogy Isten akaratjából titeket Báthory Gábortól

megszabadítson, és az országot minden dúló, pusztító

lenségtl megtisztítsa.

el-

Kévántatik azért, hogy mihelt az

hatalmas császár kegyelmes akaratja és parancsolatja értéstekre adatik, mindjárt fejenkint összegyülekezzetek, és hatalmas császártól engedtetett szabadságtoknak rendi szerint,

magatok közül válaszszatok egy

mind hatalmas császárnak gondviseltök legyen;

igaz hive,

de jól

nyomorúság

rajtatok

s

mind

nektek jó

ti

hogy olyat hogy többé Errl való do-

meglássátok,

válasszatok, ki ez ideig némethez

ilyen

fejedelmet, olyat, ki

nem

hajlott,

ne történjék.

logról hatalmas császár parancsolatja Szkender pasa

által

mikor néktek megmondatik, meglássátok, hatalmas császártól engedelmes alázatossággal fogadjátok, hogy ezután is az hatalmas császárnak

minden kegyelmességét

és oltalmát

várhassátok fejetekre, melyet ha cselekesztek, igy bátorságos és békességes megmaradástok lehet mindenek 17*

ellen.

— De

—

260

Báthory mellett fegyvert fogtok, és hatalmas császár akaratjának engedelmesek nem lesztek, bizonyosan lia

elhihetitek,

hogy

Isten akaratjából rövid

látogatlak benneteket.

ségben."

^)

magam meg-

Legyetek békességben

nyomon

Bethlen pedig

elutazott

hogy a beütés készüldéseiben

dárhoz,

nap

jó egész-

s

az uj szer-

részt vegyen.

Báthory viszonyai, legfként a portai

Ide jutottak

ügyek elhanyagolása következtében,

midn

végre követei,

Konhonnan a szultán már átment

Balassi és Borsos, kiséretökkel együtt május 22-én

stantinápolyba

érkeztek

,

Kis-Ázsiába „Iszkider mellett való" szeráljába.

bevonulása a fvárosba fényes

volt.

vezette két agával a csauszokat,

s

Maga

A

követek

a csausz basa

Balassiék örültek,

nem

is gyanítva, hogy azon tisztesség csak szemfényvesztés. Nazuf basa nagyvezér május 25-én fogadta ket, még mindig elég udvariasan. Azonban a hozott ajándékokat nem vette el, s a basákéit sem hagyta megadatni, hanem mind összerakatá a császáréival „hogy ennek inkább kedveskedhessenek." A követek megnyugodtak a dologban, pedig ezzel a kincssovár basáknál azt akarta elérni Nazuf „hogy Báthorynak senki se legyen jóakarója a portán." Azután átmentek a tengeren a szultánhoz, ki május 29-én fogadta ket, s átvette gazdag ajándékaikat. Június 5-én újra a vezérbasa fogadta ket, „a mikor irja Borsos,

egyik követ,

^)

1828.

— a postulatumokat

Egész terjedelmében olvasható

évf.

1919

— 1921.

még egykorú

leknek

átforditása.

Böjti

1.

a

;

beadtuk^), de bezzeg

Fels Magyarországi Minerva

is

A

török leve-

gyakran zavaros a hónap nevének

diván Bethlent april l-jén fogadta, május

l-jén nevezte ki fejedelemmé,

május közt kelt

is

Keleté e szerint martius 3.

forditásaikon

szerint

:

—

s

igy valószín, hogy e levél

is

april és

kevésbbé valószín, hogy Bethlen ügyének eldlte eltt

kelt volna. 2)

11-ére

Mátyás király

teszi.

Hihetleg

e

postulatumok (szerinte articulusok) keltét június ö kapott ez napról tudósítást a dolgokról.

—

akkor sok szégyent vallánk a basa

Gábor

Balassi

—

261

mert a többi között kérdé

;

uramtól, hogy

„megbékéllett-e Báthory

ez országgal, Brassóval, Segesvárral, s a többivel,

vagyon-e az ország békességben?" Monda arra Balassi uram, hogy „megbékéllett és az ország jó békességben s

,

vagyon." —

Monda arra a vezér, hogy: „Jabana szulaz ag szakáll köpeg"; azaz magyarul: „Hiában szólasz agg szakálú eb, mert én tudom, hogy nem békelett." Másodhogy „Báthory hive-e az hatalmas császor azt kérdé szárnak?" Kire monda Balassi uram, hogy „igenis hive." Monda arra a basa, hogy „ha hive, miért nem adja meg ,

a hatalmas császár várait: Lippát,

Jent?"

— Ekkor

csak

mind ez féléró'l ló'n a vetélkedés ekkor kére Balassi uram, hogy ne késlelné hanem bocsátaná vissza jó válaszszal kire csak azt monda „Az te urad az én szolgámat négy ;

,

:

hónapig

ültette

most jöttetek

s

Szebenben

én mégis

s

immár nem

nem

gyó'zitek várni;

—

siettettem

;

ti

de várjatok

s választok lészen." Vevó'k eszünkbe, hogy urunknak roszul vagyon dolga a portán; titkon legel ó'ször irtuk meg ez dolgot urunknak, mely levelet küldtünk Tergovistiára Boér Péter kezébe június 15-én. E közben érkezek a portára Mikó Ferencz Bethlen Gábortól. Mikó Ferencznek igen hamar válasza ló'n mely levelet csuda mester-

csak

,

séggel

Mark Antonival megláttatunk, és abból teljességgel hogy nékünk roszul lészen dolgunk mert

megértettük

,

,

a mit a basa Bethlen

véghez akarja vinni,

Gábornak és

fogadott, azt teljességgel

urunkot a fejedelemségbl ki

nagyobb nem volt, hanem hogy urunk sem követét, sem kapitiháját, sem csak egy postáját is a portára nem bocsátotta, a ki itt benn Bethlen Gábor tractája ellen szólott volna és gondot viselt volna, hanem valamint Bethlen Gábor akarta, minden dolgot ugy végezett el a vezérrel. Aztán ers hüttel fölfogadta a basa, hogy Bethlen Gábort Erdélybe beviszi. Ezeket megértvén akarja vetni; kinek oka

—

ugy készítk el Pálfi Ferenczet valami s ugy iránk meg minden dolgot

nagy

titkon, aztán

Duna

mellé való oláhokkal,

urunknak

:

szép szóval

hogy

nem

—

262

lásson dolgához, mert soha minket

tarthatnak

;

hogy

itt

oly

általán fogva a basa reá

küld urunkra, hogy fejedelemségébl kivessék. Bocsátottuk el

Pálfi Ferenczet június 17-én."

Egy hónapnál

július 10-én végre újra fogadta

rehányásokkal.

A

vezér

eleinte hidegen,

szem-

tovább sürgették a választ.

„Ha

akarnátok

is

ti

ket,

— monda

tudnátok mit mondani uratok fell, mert

bl

jöttetek ide,

hanem

Báthoryt mentegették,

féltetekben."

még

S

ingerültebbé

ti

sem

midn lett.

nekik,

—

szeretet-

a követek

„A

hatalmas

úgymond, a ti uratok hségét semminek tartja. hogy mikor Erdélyországa igazán hségéhez

császár,

Jól tudja,

magát, a hatalmas császár oltalma

tartotta

dag

volt,

hogy még

kanállal ett,

kanállal

a

szegény paraszt ember

"várában békével lakott

,

törvény volt az országban

mihelyt a hatalmas császár

gatok

ettétek, pusztítottátok

császár;

nem

egy házat

is

ezüst

is

ember sem ehetik ezüst maga, stl maradt házában,

de most a nemes

minden ember az

;

alatt oly gaz-

;

de

hségétl elszakadtatok, mameg egymást, nem a hatalmas

mondhatjátok, hogy a hatalmas császár csak

tletek elvett volna;

inkább megronthatott volna, hogy

maga ha akart volna, nem az német." Azután

Báthory uralkodásának birálgatásába ereszkedett. „Most is, folytatá utóbb szavait, miként ezt Borsos feljegyzé, az egész keresztyén fejedelmek és a hatalmas császár között való frigyet, szent békességet

hogy szenvedhesse efféle

el

azt

akarja felbontani,

a hatalmas császár?

—

s

Több

számtalan sok rút dolgokat hányja a vezér az sze-

münkre, kire mindazáltal a mennyire az ur Isten engedte, alkalmas válaszokat tettünk, de semmi mentségünknek

semmi

tekintete,

semmi haszna nem ln; st monda azt úgymond, tü az micsoda em-

a vezér, hogy „csudálom,

—

—

2ö3

hogy csak egy szóval is mentitek mert megírták nekem Erdélybl, hogy ha tü akarnátok, tü berek vag-ytok

,

,

bvebben

tudnátok

való bántási tü igaz

feló'l

szólni az országnak

vagytok

hazaíiai

Báthory Gábortól

mert végére mentem én annak

;

nektek

,

hogy

,

sok bántástok volt

is

egy nyomot is a mi Báthory Gábortól." De mi tisztünk kül nem mentünk, hanem mindenben mentettük. azért

Végre azért aztán szép szóra után csak szemfényvesztés

ám

Jen; volt meg

legyen Lippa

tendeig engedte

tendt

jve

ló'n,

s

a basa, a ki azért az-

monda, hogy „no most

három a három

a hatalmas császár

s

az adót,

de

azt

eszesz-

meghaladta két esztend, de a hatalmas császár azt a két esztendt is megengedi s megtekinti az országis

nak is pusztulását: három esztendeig az adót tiz-tizezer arany forintra engedi; a mellett a régi mód szerint való sólymokat, aranyos kupákat, pogácsa-ezüstöket megkivánja.

Az három esztend után szerént

adót

az

Murát császár

idejebéli teftér

épen ajándékkal együtt

adjátok meg."

az

hogy a hatalmas császár országunknak Bethlen Gábor haabban az athnaméban

Mikor azt ersitettük volna, ennek a mi urunknak és által mikor athnamét adott, talmassága az

adót örökben tizezer aranyra en-

erdélyi

monda a ha ugy van,

gedte; arról azt

athnamét, elé

de

nem még

s

vezér, is

hogy „adjuk

abban hagyja"

kezébl

is

,

is

neki

,

de azt sem

mert otthon nem adtak vala pénzt

minden ember idegen csön senkitl;

volt

mindazáltal

tlünk,

adták;

kivehetjük vala a párját,

csak ötven aranyat adhattunk volna

adhatánk

;

azt az

de mi azt

nem

adhattuk, mert minekünk kezünkbe a kanczellarius

elé

s

,

s

itt

nem kérhettünk

is

köl-

ekkor arra vettük a vezért,

hogy ha a tizezer aranyról athnaméja vagyon az országnak, az els adóval küldjék bé az athnamét, s megtartja abban a hatalmas császár az országot és a fejedelmet;

—

—

264

mert Balassi uramnak erre az útra többet

mind

költségre

ügy fejezni,

ezért

adtak vala

mind ajándékra 400 forintnál." hogy a porta készületeit nem tudta

s

látszik,

s

nem

be-

bánt szelidebben a követekkel.

Megint a vezér-basa megint szigo-

telt el egy liónapnál s rúbban kezdett velk beszélni. Ezalatt egyszer Balassit fogadta, azonban újra eredmény nélkül. De midn Negroni

több

is

magát Báthoryért,

közbevetette

dositást vett a Brassóval létrejött

só't

a porta biztos tu-

kiegyezésrl,

nagy-

a

is hajlandónak nmtatkozott megkegyelmezni Báthorynak ^). Augustus 14-én vele mind a két követ szemben irja Borsos lett. „Akkor jobb kedv volt, és igen sokat disputáltunk, altercáltunk vele, és ugyan végre sok

vezér

—

—

számtalan törekedésünk után meghajla

;

meg

mert valóban

hogy csak híjában lészen az Bethlen mellé hogy az ország nem áll, mert tet nem szeretik; más az, hogy Erdély Báthory Gábor helyett más fejedelmet nem választ, de ha ó' nagysága igy békét nem hagy Báthory Gábornak, bizony nagyobb básulást szerez a hatalmas császárnak, mert Báthory Gábornak a keresztyén fejedelmek közt sok jóakarója vagyon, magát elköti valamely felé s ugy is nem hagyja magát és az országból ki nem fut, s bizony nagyobb gondot ád a portának. Mire azt monda a basa, hogy „talám a németekkel vagy lengyelekkel fenyegettek? Mit gondolok veletek, ha mind Német-, Lengyel-, Olasz-, Franczus- s az több országok mellette lesznek is ? Semmit sem tartok tletek ugyanis mikor a német azeltt is a

is

mondók

neki,

Gábor dolga

,

mert mi tudjuk

;

,

,

hatalmas császárral hadakozott, tü hatalmas császár ellen voltatok; hatalmas császár ellen Isten a tü

')

volt, s

magatok fegyverét

Böjti Engelnél 334.

1.

is

azokkal együtt az

Kazul,

Chilalj

mind a

mit használtatok vele? forditotta reátok

és

Az

azzal

— veretett

meg; most

ugy

is

—

265

Efféle számtalan sok

jártok."

mind elég választ tött, kit megirni longum foret. Végre erltettük arra, hogy tegyen választ, vagy jót teszen, vagy rosszat; nagy sok számtalan disputátiónk után aztán végre monda: „Noha az ti sok szótok után nekem arra kell hajlanom, hogy Báthory Gábor megmaradjon a fejedelemségben, veszekedésünk Ion az basával, kire

azt

is

megcselekszem

de

;

adja

ó'

meg

az adót a hatalmas

s Bethlen Gábornak is kegyelmezzen meg, adja meg néki Dévát s nem bántom s légyen híí szolgája a hatalmas császárnak, még koronát küldök néki. Immár azért tovább nem tartóztatlak hanem elbocsátlak s megirom Szkender basának s Magyar

császárnak; Jenó't, Lippát,

,

,

hogyha hanem Báthory Gáborhoz s ím Ogli Ali basának,

az országba eddig bé

bé ne menjenek

veszteg légyenek

lekedi,

irok neki

is:

nem mentek,

menj bé ha ezeket megcse,

s

te

meg nem

legyen veszteg a fejedelemségben, de ha

cselekedi, reá kell

,

menned,

menjenek; de s

onnat kell Erdélybe bemenned."

20-án

augustus

Balassi

neked Szkender basa után

te

elindult

„elég

^)

gyalázattal,

mert a basa egy bineczet sem egy czofageldit nem monda neki", de annál több reménynyel, hogy küldetését sikerrel végzé be, Belgrád tán maradt

s

felé

Szkender basa után. Borsos a por-

nyolcz nap múlva egy csauszt küldött Bá-

thoryhoz saját

és

a

vezér leveleivel „Havasaifölde fell

Magyar Ogli után", ki ez utón vala Erdélybe nyoipiulandó, mig Szkender, a szerdár, Temesvár felé vezette hadát. Kivülök Sahin Giráj tatár khán

kaptak,

s

a két oláh vajda

hogy a török hadakat

•)

Borsos

attól függ,

parancsot

Gábor beperczben ugy látszott,

segéljék Bethlen

vitelében és trónra emelésében.

hogy minden

is

E

hogy a nagyvezér alkudozást paran-

Tamás Itinerarium ad fulgidam

portám,

ottomanicam.

Egész terjedelmében megjelent: Erdélyország Történetei Tára

II.

k.

_

-

—

266

megkezdése eltt a szerdár kezébe adassanak. De a valóságban mindez csak szin volt. Erdélyben Bethlen Gábor közeledésének s a török

csoló levelei az ellenségeskedés

beavatkozásnak hire jóval elébb azáltal

hogy Bethlen

fként a székely furakkal, hanem magok a törökök

barátaival,

érintkezésben

folytonos

nemcsak

volt terjedve,

el

volt,

volt,

Egyik hadcsapat már július elején Havasalföldén honnan Magyar Ogli basa Húszain csauszt s Bera-

ham

agát, megbízott szolgáját,

által

is.

július 16-án

elkel

megérkeztek

Brassóba küldé, kik ide

felhívták a tanácsot,

s

hogy

két

polgárt küldjenek Oláhországba. Pár nappal utóbb

július 21-én

Mikó György háromszéki fkapitány

Mikó

s

Ferencznek Bethlen portai követének, ha nem de rokona is Brassóba érkezett, felliivni a várost, hogy testvére,

Háromszékkel együtt

De bár

álljon Bethlen pártjára.

viddel utóbb egypárszor ismétlék felhívásokat,

nem nem semmi komolyabb egyezkedésbe

a biró Báthory párti vala, is

tárták szintének,

rö-

minthogy

s

a székelyek szándékát

bocsátkoztak velk, mindamellett hogy a város csak kény-

telenségbl hódolt állást foglalt

el.

meg Báthorynak

Épen

azért,

s

midn

tulaj donkép figyel Báthory épen e na-

pokban sürgetleg követelte Húszain csausz kiadatását, megtagadták azt. A portának roppant haragját vonnák fejökre irák a fejedelemnek s rajok abból megmér-

—

—

hetlen kár hárulna. és

egy párt

tározá,

St

utóbb

ellenzése daczára

hogy Magyar Ogli

azonban augustus

augustus elején

,

a

városi

9-én

a biró

felhívásaira válaszolni fog,

e válaszokat a fejedelemmel

Bonyhay András

basához — de midn

,

elöljáróság elha-

ez azzal

nem

is

által

közlik. el

elégedett

is

E

ugy

válasz

küldetett

meg

s

a

megint

követek küldését sürgette,, a tanács augustus 26-án Benknert,

Hegyest

1)

Hegyes

és Greissingot a török

fdljegyzései

284

— 288.

1.

táborba inditá

^).

Báthory

—

267

már

hanyatlott. Portai orátorai

csillaga

— hó második felében Boer

tudositását június 15-éró'l július

személyesen

Péter havasalföldi követe

kinek ekkor már alkalma

készüldéseirl

udvarába,

hozta

a török

volt, urát

A

értesitni.

elsó'

minden

eró'

fejedelem els pillanatra belátta

a veszély egész nagyságát, segélycsapatokat szorgalmazott a nádortól, egész erélylyel folytatta hadi készületeit lepetéstl tartván,

E

engesztelésére.

még egy czélból

s

kísérletet tett a porta

ott

lev

megmeg-

támogatása

orátorai

végett ujabb' követeket küldött Konstantinápolyba. Siker-

megbízottját ^) az Oláhország Az a Dunába vetette, azon futárok pedig,

nyomuló

telenül.

felé

csapat

kiket orátorai

június második felében útnak indítottak, Pálíi Ferencz, ki június 17-én,

nem

s

Szalánczy István,

jutottak

hozzá.

tóztatták, de vasra

is

verték a török hadak

útra,

29-én kelt

ki június

Ez utóbbit nem csak

el

letar-

Szerencsé-

^).

sebbek voltak az augustus elején útra kelt követek, Csukás István és

Szeredahelyi István

személyökre nézve

^),

minthogy augustus második felében megérkeztek a fejedelmi udvarba, de hireik még mindig rosszul hangzottak. Balassi még semmi kedvezt sem Írhatott, Nazuf basa fermánja Báthory elmozdítását sürgette, Magyar Ogli átirata

s

szágot,

az

oláh vajda levele pedig figyelmeztette az or-

hogy a fényes kapuhoz maradjon

Ez egész

id

lépett az országba.

egyetlen

alatt

Az

hu.

ellenséges katona

sem

elrendelt hadi készületek csak ké-

sre, szénahordás után fejeztettek be, de a csajkátok már közeledtek

is

Erdélyhez

midn

,

Borsos

és

augustus 14-iki kedvezbb választ kikapták. 1)

Paylák Jánost

2)

Hegyes naplója 287.

^)

Hegyes hibásan Chywkactzy

ból tisztán kivehetjük, leirója.

irja

hogy

Hegyes. 1.

De

Böjti

min

Balassi

az

Pár nappal

a név leírása alighanem hibás.

333.

1.

és Zerehaftlinak

neveket rontott

el

irja.

De

Borsos-

Hegyes, vagy tán

—

—

268

utóbb, augustus 16-án, Szkender basa a teniesi pasaságban

Erdély határszélén táborozott,

De Magyar

Barczaságba érkeztek.

még

augustus

20-án pedig a

Horvát György kalauzolása mellett a

elöcsapatok

tatár

mindig késtek

s

Ogli

Sahin Giráj

és

az elbbi csak augustus vége felé ért

Foksánylioz. Szkender eleinte arra várt, liogy a két had-

nak Barczaságba érkezésérl

hirt

vegyen

,

midn

egész

Méhemet Deák bég s Balassi táborába érkeztek Nazuf basa fermánjával, mely elrendelé, hogy a szerdár próbáljon Báthory val kiegyezni. Szkender korábbi idkben nem volt ellensége Báthory nak s a kisérvéletlenül september elején

letet

nem

E

ellenzetté.

czélból Balassi Ferenczet

him béget Báthoryhoz küldé a porta

meg

az öt évi adó-hátralékot. 2) Lippát és

s

Ibra-

1)

Fizesse

Jent

adja át

feltételeivel

:

a portának. 3) Szebent adja vissza a szászoknak. 4) Bethlen

Gábort helyhezze vissza birtokaiba, méltóságába ^). Balassi s Ibrahim bég Báthoryval ennek Fehérvár táborában

melletti

találkoztak

,

hova

hadait

gyüjté.

Mintegy tizezer embere volt együtt, mind a mellett, hogy „sem a hajdúk, sem nemesség, sem székelység, sem senki

nem mene is

hanem csak imigy-

takarosan és szivesen melléje,

amugy, immel-ámmal csak elfutó

módon s

volt ott,

st

a ki oda ment

mintha menten

ment volna oda."

futni és csak látni

országgylésen,

és kedvetlenül,

A

el

kellene

bég megjelent az

személyesen kérdezte az ország rendéitl

„ha akarják-e Báthory Gábort fejedelemnek vagy nem?" azt mondotta, hogy: akarják. Melyre

És az ország arra ilyen

módon

felelt

a basa követe: „Bre ország! Mondjatok

igazat, ne hazudjatok,

mert

ti

magatok hívtátok a basát

— nem jöttünk volna, ha nem hittatok volna. Hallottatokegy példát?

1)

A

Nössner 76.

Egyszer volt egy tászok,

feltételeket 1.

közli

Böjti

335,

és a nyilas az

teljesebben

Fuchs

271.

1.

— hátába lövi az

hogy a

látja

nyilát,

ó'

melyet a túszok nézni kezde,

maga

nyilat a

Báthory Gábornak mostan

No mostan

veletek!

viszem a basának." a török

er még

St

alkudhatik

ugy

ugy vagyon dolga

mindig várakozó

s

Szegény

tollából csinálták. szinte

ti

Azonban azon körülménybl, hogy küldött,

is

hitte,

egyet

és

én csak elmegyek, ezt a választ meg-

^)

egyezkedési javaslatot thory.

—

269

hogy

állást foglalt el,

reményt merített Bá-

e szigorú föltételekbl le is

mást, habár az

azok elfogadását ajánlák.

st

Az

adót

ország

s

tanácsurai

megígérte,

de csak

azonban tizenötezer aranyra emelve. De se Szebent nem akarta kiadni, se Bethlennek nem volt hajlandó megkegyelmezni. Másfell a táborba gylteket szokásos

egy

évre,

hadi-országgyüléssé alakitá,

—

ügyét ezzel

s

— úgy

velk

is

felkaroltatá.

hogy a portának e hadjáratról tudomása sincs. Ok mindnyájan hivei Báthorynak, vele akarnak élni, halni. Szabadon választák, Ok, a rendek

s azt,

felelteté

ki hitét megszegi. Isten

Gábor

is

hiszik,

megbünteti.

Maga Bethlen

hálátlan elméin fölfuvalkodott ember, csak fejede-

lemséget keres. Kérik a szerdárt, vezesse az országra.

De

állitsa

meg

hadait, s ne

maga Báthory

válaszolt

vári táborában september 9-én sajátkezleg

:

fejér-

„Méltóságos

atyánkfia! Kegyelmedet sok szóval terhelnünk

bv

is

nem

szük-

declaratióval mindenek hogy ha kegyelmed azt az áruló Bethlen Gábort megfogatván vagy kezünkbe küldi, vagy ide való országbéli embereink eltt megöleti mint olyan árulót, tehát ezen kezem irása légyen zálogul kegyelmednél, melyben az én igaz htmre azt fogadom, hogy valamit Géczi András a fényes portán hüttel fogadott volt, ugy én is az elbbeni hadakozásnak alkalmaség, holott az ország levelében

megvannak.

')

Az dolog csak

ez

,

Nagy Szabó Ferencz emlékirata

113.

1.

—

—

270

tosságával török kézre esett

Jen

és

Lippa

várait, ezekhez

tartozó reqiiisitumokkal és apparátusokkal sine diminutione

ugyan kegyelmed által hatalmas mind egyszersmind. Hogy

vei dispositione aliquali,

császárnak kezébe bocsátom

idmben

az én

oka ennek ó'

volt,

és

is

az adó

is

a fényes portára be

nem

ment,

Bethlen Gábor az az áruló, mert ftanácsom

valamikor az adót be akartam küldeni, min-

denkor elvert

róla, és azt

csak ajándékkal

is

mondotta, ne adjak adót, mert

megéri a török; már mostani dolgaiból

veszem is ha késn is eszembe hogy mind arra való hamis tanács volt, hogy légyen mivel vádol-

látom

,

hasson

s

,

portán

a fényes

nem mondott

,

,

engemet.

a fényes porta ellen,

De azonkivül is mit mikor nekem az adó-

nak beszolgáltatását sinistre svadeálta, de ezt ebben hagyván én kegyelmedet kérem igen, hogy szómnak adjon helyt, hatalmas császár hadaival menjen Tömös várhoz, és ott szálljon táborban.

nem

is

Én

akarok

hatalmas császár ellen rebellis

lenni,

nem

voltam,

valamennyit az erdélyi nagy rendek

közül kegyelmed fog kívánni zálogul, kegyelmed mellett

hadd legyenek. En penig ezen helyrl táborommal együtt Lippára megyek és kegyelmednek hirt adok, hogy a mely napon mondom jöjjön el, és a megnevezett várakban szállitson török is,

hadakat kegyelmed.

valamennyi az én

tavaszszal

idmben

A

restantiában

suspendálódott

nagyrend követeinktl beküldm

portára, azontúl

is

lev

adót

az

jöv

,

a

fényes

valamint eleink Báthory István, Báthory

Kristóf és Báthory Zsigmond,

úgy én

aranyokat esztendnként igazán beadom

a

is ,

és

tizenötezer

ezután

affé-

más szájával nem eszem s szavát sem fogadom, hittel mondom. Ezen szavaimat, hogy kegyelmed eltt megmutassam igaznak lenni, im tulajdon kezemmel irt, s ujjamban viselt gyurmbéli titkos pecsétemmel roboráltatott levelemet küldöttem kegyelmednek Ibrahim bégtl

lében

—

—

271

ö kegyelniétó'l, melynek meg'nyug'odt elmével egész adjon kegyelmed."

')

miden

Báthory a törökkel megkezdett alkudozástól remélt,

jót

^gj

hitelt

hogy

akarta,

kiegyezésnek semmi se

e

épen midn e napokban Mátyás, Dóczy Endre szathmári kapitány által felajánlá segélyét, Gyulafyt Dóczyhoz küldé azon izenettel, hogy nincs reá szüksége. Segély nem is jött számára, azonban a magyarországi hadakat Forgách mégis Kassára gyüjté, s Rakamázra inditá, ügyelni akarván, nehogy a török had Magyarországra valami veszélyt hozzon. S midn e seregálljon útjában, s

mozgalmak

miatt a török követek september 20-án For-

gáchnál kérdést

tettek, ez

válaszszal bocsátá

ket

Gönczrl

vissza^).

Báthory reménye hiu dert, kit Bethlen

megnyugtató

teljesen

Válasza felbszité Szken-

volt.

azon Ígéretével, hogy a kérdéses vára-

kat kézhez fogja adni, teljesen lekötelezett,

s

ki septem-

ber 19-érl a Vaskapu melll válaszolt Erdély rendéinek.

„Csudálkozunk azon

sem

értette

—

irá

—

meg kegyelmetek

felette

igen,

hogy ha még

az hatalmas

császár mos-

mi okból küldte be, avagy sem adtatok még annak, hogy ez a had ha-

tani ide bebocsátott hadainak

ha

hitelt

talmassága hirével jött volna be. Tudhatja azt kegyelmetek egész országul,

egyik

is

hogy hatalmas császárok közül soha

Erdélybe hadait, ország kívánsága

ellen,

békes-

ségnek idején be nem küldte, hanem mindenkor az ország könyörgésére küldöttek segítséget. Ez mostan bebocsátott

hadakat

E

hatalmassága

is

nem

Az

egyébért,

hanem

itt

adottat Rozsnyai Dávid

a törökre forditott szövegbl tette át magyarra.

Tordai latin fordításá-

^)

levél eredeti szövege lappang.

ban közlik Katona 9-éröl, 2)

és

Pray

De Báthory innen

is,

de hibás kelettel: Gyulafehérvár október

táborával

már október l-s napján

eltávozott.

Mátyás egy 1615-iki levelének melléklete Hatvaninál IV. 68.

Sepsei László

139.

1.

— az országbeli

valók nagy

fnépek

urak,

sokan két

—

272

kerített

és

avagy három

városok

közül

félesztendötöl fogván

hatalmassciga fényes portáján, kapuján siránkozván

az

alázatos

könyörgések által, kivánták az hatalmassága mely által Báthory Gábor fejedelemsége alól

segítségét,

szabadulhassanak meg, a ki az országot

hti

ellen

sok

rendbeli szabadságában megrontotta, Szebent, elvévén az

szegény szászságot minden javoktól, némelyeknek kínzások

által,

némelyeket

dolgot ha tagadtok, szerint való

eró's

fogság által megrontotta. Mely

küldjetek

táborunkba kivánságunk

fembereket zálogban, mi

is

innét oly urakat

bocsátunk táborotokba, hatalmas császár szántság békjei közül a kik ujjal mutogatják ki közületek az urakat, népeket, a kik könyörgöttek nekik ez dologról.

Mi

f-

szük-

ség ebben ravaszságnak lönni és tagadást tenni az dologban, a melyre

akaratotok volt azeltt."

Itt

elszámlálja,

hogy Erdély csak akkor volt békében, midn hségét a porta iránt megtartotta. „Az mi a mostani kegyelmetek fejedelmét

illeti

szabadságtoknak

—

folytatja

rendi

—

szerint

mi

is

tudjuk, hogy régi

választottátok,

és

azt

is

hogy minden fejedelemségek Istentl vágynak, azt is tudjuk, hogy valakik fejedelmek ellen ok nélkül támadtak, Isten megbünteti ket; de mi is arra azt irjuk, hogy tudjuk,

a fejedelmeknek istenfélknek, igazságszolgáltatóknak kellene

lenni,

fejedelmeket

mi

senkit

ujabb

nem imide-amoda hajlóknak, mert az ilyen Isten is meg szokta büntetni, szégyeniteni

közülök mint hálátlan elméjüt fölfuvalkodott

fejedelemség

avagy ugyan

fejedelemséget kivánó

nem tudunk sem értettünk, magának keresett avagy csak kért volna semmi állapotot, hanem valakik közületek hatalmas császár kapujárajöttetek, mindenek az országért könyörögtek; hogy pedig Bethlen Gábor barátunk fell ily becsületlenül irt kegyelmetek, igen csodálkozunk rajta, országhoz nem is embert közéftk jöttnek lemii

a ki csak

—

—

273

illenék hatalmas császár igaz liive

ngy

feló'l

irni.

Bethlen

Gábor is örömest benn nyugodt volna házában, de 6 sem maradhatván meg fejedelmetek miatt, kényszeríttetett hatalmas

császár

zaiban

való

fejét

ö se

bejövésére oly

az hatalmas

kodó efféle

illetlen itt

nem

is

császár

igaz

módot

gyzünk minden

kívánságról

oltalma

nem

is

viszont áttér Báthory

mert eddig

nem

hadat

—

k

is

s

tassátok, induljon

ván, im

tartották

— ahoz

meg, mi

megyünk

és

ennyit

itt

nem

meg „Ha

venni,

álljon

meg

s

táborá-

a fejedelmet,

hogy

az fejedelmeteknek

kedve vagyon, ne tartóz-

Isten akaratjából megindul-

is

is

közelebb

vagyon, semmi

mentünk

volna,

ültünk volna, de mi Írásunk szerint vá-

akartunk várni kegyelmetektl.

gyelmetek,

szokta

az ország viszonyára,

valamihez kedve

akaratját ne hagyja, eddig

laszt

alá

ilUk irni kegyelmetek-

hogy

vezetett a török ellen.

válaszolá Szkender

kérés-

csudálkozni, holott

hatalmasságához ragasz-

kegyelmes

hiveit

eleget

jelesen a rendek azon kérésére, val,

hogy ezután

keresni,

törvénytelenségtl: kézben való

féltse

iekben penig

nek." S

kapujára menni, fejének oltalmát és há-

hogy

a

mostani

akartok és mást uralni

nem

Végezetre

fejedelmetekkel

akartok, de

sok hiját Ítéljük lenni, mert az országot

mi

irja ke-

élni ez-

halni

dolognak

nem mindenestl

az nemességbl értjük állani, noha azok az elsk és azoknak is sok bántásit tudjuk lenni, hanem az egész szászságot is egyik ftagjának értjük lenni, kik mindenestl megrontattak szabadságukban. Mindazonáltal ha mi velünk végezni akartok megmaradástok fell, az szemeteket fölnyissátok, és különben gondolkodjatok az dologról, és mihozzánk oly f és eszes embereket bocsássátok, a kikkel mi is mind fejedelmetök fell és minden dolgokról

beszélgetvén, akaratunkat azok által jelenthessük meg.

Az

kegyelmetek kívánsága szerént pedig az hatalmas császár szántságbégjei közül, Ibrahim bég barátunkat im oda boSzilágyi, Báthory Gábor.

j^y

— kegyelmetek

csátottuk az

tle,

izenttink

vissza

—

274

szóval

tisztességire,

liütire,

mindjárt

ne késleljétek,

ott

fember követetekkel együtt, mert nem szenved." ^) S ezzel september

is

bocsássátok

ez dolog kése-

negyven napi várakozás után, átvezette hadait a vaskapun, még mieltt ujabb választ kaphatott volna ^). Ekkor már a Brassó felöl beüt hadak is útban voltak. Magyar Ogli Alibasa september 2-án lépte át Erdély határát. Vele volt Radul oláh vajda is hadaival s némi delmet

24-én,

tatárság Sehan Mirza alatt. Hétfalunál szállottak táborba,

ket Benkner

kalauzolta

János, ki augustus utolsó napján

ment elibök, s most visszatért Brassóba hirt adni ottan a hadak beérkezésérl. Ennek alapján a basához tisztelg köN'etség ment ajándékokkal. A vajda és basa táborba szálltak s csaknem az egész hónapot ott tölték helyben.

Magyar Ogli hadi népe épen nem volt derekas. Várta, hogy a moldvai vajda is csatlakozzék hozzá, várta Sahin Girájt

s

megnyerni,

s

kész volt

Báthoryhoz

volt

kozott a basával,

nek folyama gyeit elzárta

s

basa feltétlenül

levele

alkudozásba bocsát-

szinleg is

S

vissza tartsa.

midn

en-

hogy oláh hadakban a

megersítette, mert különben

Kádul vajdában

szitó

nem

s

is

tudta,

bizhatik, a török csapatok

egyes kicsapásokkal

zsákmány-

torolta vissza.

törökök megérkeztével magában Brassó városában

viszály ütött ki.

része

ezzel

a törökök gyengeségét kikémlelte, he-

lásait s rab-hajtásait

is

is

meghódolni, de maga a nemzet

azért

s

hogy

alatt

a Báthoryhoz

A

volna a székelyeket

szerette

ezekkel alkudozásba bocsátkozott. Ezek egy

része valóban

hu

Aztán

hordáját.

h

A

Drauth .János

biró,

s

a tanács egy

akart maradni a fejedelemhez, de a nép törökös

')

Eredeti kézirat az erdélyi

2)

Böjti

Engelnél

236.

1.

muz. egylet birtokában. 1613. november

Bethlen

Thurzó nádorhoz: Acta Londorpii

I.

148.

1.

11-én

kelt

— Benkner

vala.

nyokról

táborába

kimenni a

gedte

basa

kik hasonló

voltak, e viszo-

több izben próbát

De a tanács soha sem enVégre september 7-én maga a

csalni.

birót.

közelébe jött

város

a

érzelmek

liiven tudósiták a basát, s ez

a birót

tett

s

—

275

egy

nyári lakba

s

tanács-

kozás ürügye alatt oda hivatták a birót. Drauth hajlandó

—

volt

de a tanács

másokat küldött a basához,

ottan „a tornáczon"

úttal

Ogli Hegyes

meg

is

vendégeltek.

kit ez-

Magyar

izente a birónak: köszöni a lakomát,

által

hogy hozzá nem jött ki, látja, hogy a liatalmas császárnak nem hive, azonban ö lássa mit csinál. S midn néhány nap múlva september 11-én Báthorynak eddig de abból,

egy kapucsi basa kíséretében szabament át Brassón, a nép remegni kezdett, don bocsátva hogy Báthory kegyelmet nyert. September 12-én a török had uj nevekedést nyert.

letartóztatott futárja

Tomsa

István moldvai vajda megérkezett hadaival.

még mindig

A

rab-

mi közben september 19-én az oláhok Báthorynak egy frangú hivét, Horvát Lázárt, elfogták, ki urától elkéredzett hogy y,tatár nyelvet fogjon." Ez idétt Brassóval is hatezer forintnyi sarczot lás

és pusztítás

fizettetett

a basa,

azután september 20-án beljebb

s

nult a Barczaságon. a tatár horda

is

folyt,

vo-

September 25-én végre megérkezett

Sahin Giráj khán vezérlete

alatt,

mint-

Most az összes sereg megindult s september 27-én át ment a Sárkányon, rabolva, égetve, pusztítva, mindent mi útjában esett. „Elérkezvén azért a tatár is, megegyezének a basával és Bethlen Gáborral." September 30-án a had Szakadáton volt, s másnap elhaladt Szeben alatt, melynek egy 15 ezer fó'bl

álló s egyesült a

basa hadával.

parancsnokságával Kákonyi István volt megbízva, Keresztyénsziget alá^).

')

Fuchs, Nössner, Bánffi, Krauss, Hegyes az idézett helyek foly18*

—

—

276

fel

táborát Bá-

terve ^volt a bevehetetlennek

tartott Sze-

Epeii ez napon, október 1-én szedte

thory

Els

is.

benbe venni magát,

készületeit

éhez képest

tette,

éjjel

nappal készitettvén a Maroson átvezet hidat. Aztán

még

s

is

mindig remélvén a békés megoldást, nem csak Magyar Ogli Alit sürgette hogy várja meg a megkezdett alkudo-

hanem a rendekkel is Íratott Szkendernek tle elállani nem hajlandók. ujabb nyilatkozatot, hogy zás kimenetelét,

k

körülmények közt váratlan volt rá nézve a két tábor közeledése, melyek közül az egyik az Alié elvágván a Szebenfelé vezet utat, táborával Kolozsvárnak indult. Hadának egy része október 2-án érkezett meg, maga a Ily

A

derék haddal október 3-án. vc)ltak

s

tatár

elrsök nyomában

küzdöttek a magyar hadakkal.

De miután

az

ötvösök tornyából egy femberöket, Sehán merzát lelttelc,

elszéledtek rablás és rabhajtás

a

végett,

magyar

és

Azonban a kolozsváriak Báthoryt sem „nem is hivták sem fölöstökömre, sem

székely vidékeken. eresztették be, s

meg

ebédre sem ozsonnára,

volt

elégedve lenni

szép tánczának látásával. Eléggé bánták a birónék

az és

fogtak

polgárnék

róla,

hogy be nem

tánczoknak

az

bocsátották,

tehetének

vége." S most Báthory ha-

lett

itt

nem

dának egy része eloszlott, de sokan még vele maradtak csak SebesVárad felé indult kisérék t. Ezekkel

—

s

váraljáig kisérjék, igére nekik, ottan felfogja alól szabaditni.

S furai

és csapata el is

ket

esküjök

mentek, de nem

sr

er„más l)olygó utakra dkre tévelyeztettek", mialatt maga Báthory, néhány hivével Almásfelé tért, hol kedvese, Dengeleghy Luppa tartózkodott s honnan a Szilágyságon át folytatta útját Váradra.

oda, mert a kalauzok által

tatásain.

Az

Eigentliche

utóbbi különösen

Beschreibuug

Bojtival .338.

1.

is.

pontos

V:

ö.

adatokat szolgáltat, ralamint az

ííagy

Szabó

Ferenczczel

113,

s

— E

várba október 16-án

pével

—

277

be hajdúival, udvari né-

szállt

^).

Ali Lada október

3-án

érkezett

Febérvár

alá, s az

A

maradt táborban megfészkelte magát.

üresen

másnap

két vajda

5-én ide érkezett Szkender

is

Bethlen Gáborral,

basa

s

Október

a fejedelmi palotába szálltak.

az egye-

s

sült had egy napi pihenés után október 9-én elindult Báthory hada üldözésére. Útközben ennek czigány zenészeit elfogták, s attól fogva ebédek alkalmával ezekkel

„Nagyon

muzsikáltattak.

tetszett

ez

töröknek oláhnak",

mondja egy táborukban lev szász évkönyviró. A had október 9-én Torda alatt Keresztesmezején táborozott, s most egymásután ide érkeztek, hódolatuk bemutatása végett a szász helységek követei, s a

Báthory

kik elhagyák

Kolozsvárra ment

s

zászlaját.

furak

közül néhányan,

Október 15-én Bethlen

másnap a körülbell lev nemeseket

tanácskozásra összehivta. fehérvári rendek hozzá

Október 18-án küldött leveleire.

felelt

a basa a

Válasza a ma-

mely még mindig Báthoryhoz szitott. Az ország pusztítását tulajdonítsák Báthorynak irá s saját makacsságoknak. Letétele különben is el van hagyarságnak

tározva.

„A

szólt,

—

—

hatalmas császárnak

semmi kedve nem veszekedésének

volt,

végére

hatalmasságának,

soha

hozzá azulta

miulta sok istentelen életének és

ment; elvégezett tanácsa

is

hogy Báthorynak soha Erdélyt

ez

birni

nem hagyja; bizony nem is engedi soha; ez szót hidje meg mitlünk kegyelmetek: hogy ha egy nagy havast is aranynyal Báthory, és az hatalmas császárnak adná, sem engedné. Ezeltt való napokban az köztünk való tractálás peiiig az mint kezdetett vala, arról jól emlékezünk, melyet mi tökéletesen meg is állottunk

megtöltené

1)

Segesvári Bálint 181. Böjti

kolozsvári országgylési

i.

h. V. ö. az

articulusok elszavával.

1613. október 22-ikl

—

—

278

noha láttuk akkor is, liogy az dolog jó végbe nem megyén; de az égetésért, rablásért az tömösváriak az hatalmas császár kapuján keserves panaszokat tévén, nagy volna,

hirtelenséggel

érkezek ujabb parancsolatink ö hatalmas-

ságától Báthoryra való

hoz, indult

menésinkröl, Ali pasa barátunk-

kiben mi semmit sem tudtuuk.

meg

hadaival, és

im hozzánk

csolat, kényszeríttetünk elindulni;

Arra való képest

is

eljutván a paran-

az eltt

is

az tractálás-

hoz nekünk sennui kedvünk nem volt, de akkor ez országnak Báthory mellett való magukviselését értvén, nem akartuk, hogy miatta az ország romoljon; de most ez

nagy sokaktól és keritett városoktól végére menvén, hogv nem ö akaratjokból irtak olyan leveleket, noha ó' vélek pecsétel tették meg, de fegyver országi

fonépektó'l,

alatt lévén

k, némák

talmas császár

st

valakik

voltának

annyival inkább az ha-

gyelmes uratok-

szenvedi,

közül melléje vonszon, ke-

és fejedelmeteknek

nevezvén,

hatalmassága ellenségének tudjuk lenni,

nem

nem

az Báthory fejedelemségét

még kegyelmetek

és

ezután

büntetlenül

Annakokáért hogy kegyelmetek még is hatalmasságának igaz jobban megértse, ha kegyelmetek hivei akar lenni és az országra ennél is nagyobb veszedelmet nem akar hozni: az elbbi Írásunk szerént Kolozsvárra menjen minden ember, s ott mindjárt fejedelmet válasszon kegyelmetek magoknak (igy). Innét általán fogva hagyjuk.

az országból addig ki

nem megyünk

de mihelyt az

;

feje-

delemválasztás meglészen, az mi Istenünkre, hitünkre es-

küszünk: hogy mindjárt kimegyünk,

és

kegyelmetekre

s

országtokra oly gondot viselünk Isten akaratjából, hogy békességes megmaradása lészen minden ellen ez szegény országnak.

Vásárhelyen az gyüléstek

hogy immár sok nemesség

nem

lehet; mivel-

Kolozsvárra gyülekeznek. Ezzel penig semmit ne késsetek hanem szomés szászság

;

baton vagy vasárnap Kolozsvárra gyljön minden ember,

—

—

279

nem minekünk; az hadakat csak Isten tudja mint tarthatjuk meg nehezen ez öt hat nap alatt dúlás tói ha penig el nem mert az késedéi emség

kegyelmeteknek

árt,

;

kegyelmetek, bizonyosan

jö

hadainkot bocsátjuk

elhühetitek,

reátok.''

hogy mindjárt

^)

már valóban csak id' kérdése volt. Senki sem remélhette többé, hogy az ö ügye ki fog Báthory

letétele

számára a portától senki sem várhatott keKolozsvárott lev fó'urak, nemesek, székelyek,

egyenlittetni,

gyelmet.

A

szászok, Szkender pasa kivánatához képest országgyléssé

alakultak,

levelekkel hiván össze az ott

kiket

teket,

Kamuti

és

Erdélyi

—

E

törekvések daczára

a basa fegy^^erekkel

is

jelen-

—

Báthory hivei

oda meneteltl fenyeget levelekkel tani.

meg nem

is

megalakult a gylés, melyre a mely hogy Báthory az or-

hajtotta a magyarságot,

is

mindenek eltt megállapitá a

tényt,

szágot rendkivüli veszély idejére

fej

ezért tizenkét férfiúból ideiglenes

kormányt

nélkül

letételét

E

daczára

elhatározá,

alakított.

hogy Kamuti

még mindig fenyegetztek Báthory

délyi

—

hagyta

után Szkender basa fennidézett levelét tárgyalta, thory

az

vissza akartak tar-

s

Az-

s

Bá-

és

Er-

visszatérésével.

végzés egy búcsúzó levéllel volt neki tudtára adandó,

mely

21-én meghitelesittetett

elkészíttetvén, október

Mindenekeltt a

iratott.

tuk volna

—

irák

—

letétel

bizonyára szivünk szerint,

nékünk kegyelmes urunk

és

s

fejedelmünk, ha

eddég

ez mostani

Írásunkra és cselekedetünkre se ez

üdnek magával

terhes és változhatatlan

se az

hetetlen

császárnak

állapotja,

erszakkal

alá-

okairól számoltak. „Akar-

és

hatalmas

való

gyz-

hazánknak hallatlan

iszonyú romlásával való kételenitése és az felséged eddig

köztünk való magaviselése miatt okot nem adott volna.

^)

neti

Egykorú nyomtatvány alapján megjelent Erdélyország Törté-

Tára

II.

k.

251—254.

1.

— holott

mi

is

—

280

ezekre az keserves és siralommal

teljes

na-

pokra nem jutván, ennyi tüzét, lángját édes hazánknak és nagyobb részének porrá, hamuvá lételét és sok ezer lelkeknek örök rabságra vitelét szivünk szakadásával nem néztük volna, melyre valaki okot adott, ö cselekedték

azt

hatalmas fejedelmek

az

magok

az kik

császárok pa-

rancsolatjából, az ur Istennek méltó büntetését kérik fe-

jekre; de az mit az

nem

tehetünk,

üdk

magokkal hoztanak, mi gyzhetetlen

az hatalmas

és

arról

császárnak

kemény parancsolatja ellen sennniképen nem rugódozhatván, tovább mostan is szörny veszedelmébl, nem különben mint a tenger habjaiban szintén éles

fegyvere és

elboruló

hajót

az

tettünk

kiragadjuk és megszabadítsuk, kételenit-

felséged

személyétl elszakadnunk,

és

eddig

köztünk való fejedelemségétl örökben bucsut vennünk, kire ha lelkiismeretünkre szállván, mely igen méltó okokat adtunk felségeddel egyetemben egész országul; noha az

mi szemünkben való gerendát hátrahagvván

szemében való szálkát háragotnunk nem gondolván sem az Istennek sok int val,

és

illik.

,

az más De nem

rettent csa pasi-

kik rajtunk forgának: egynehány renden való sáska-

járások,

szörny

árvizek, hallatlan

kesk; sem

penig az

embereknek világbíró császároknak jó intésivei, fenyegetésivei; az jó és boldog állapotot nem Isten áldásának, hanem csak prédának és ragadománynak állítván, ezt hozta

a

magunk

szófogadatlan

vakmerségünk

;

kibl

egyetemben ki nem tudtunk térni, az Istennek trését és sok varasát, most immár késn súlyos

hogy

felségeddel

ostorát rajtunk látván felségeddel együtt siratjuk. Jóllehet

szomorú szivvel halljuk, hogy ilyen iszonyú romlását szegény hazánknak, most is mintha

felséged fell bizony azt

örvendezne

rajta,

csak tánczczal és vig lakással mulatja.

Noha penig eddég való

felségedet,

kötelességünket csak

az

úgymint fejedelmünk is

méltán

iránt

felszabadította,

— hogy semmi rendeket gában, törvényében adott

ellen

Iliit

—

281

az egész

meg nem

országban régi szabadsátartván, söt abban,

sokképen megrontván

nekünk

és liál)oritván

az

,

szomszéd országokkal való csendes békességes állapotunkat felháborítván, az mi nagyobb, az hatalmas gyzhe-

mind több keresztyén fejedelmeket bosszúszidalommal illetvén, megmaradásunkért nem hogy

tetlen császárt,

sággal,

kegyelmességgel

fejedelmi véssel

viselt

mondotta, hogy „csak

érettünk!"

Annak utánna

volna gondot, de eskü-

papucsát sem adná

viselt

se tanácsinak, se országul mi-

nekünk intésünket, esedezésre való kérésünket az vári táborban

meg nem fogadván, egy gonosz

fej ér-

személy-

nek kedvéért országul ellenünk, az egész nemesség ellen, titkos és ártalmas végezési voltak

gatására.

Annak

felette

mindnyájunknak

levá-

az Kolozsvár mellett való tábor-

ból, estve sötétben való indulásakor. Sebes vára felé

mu-

hogy csak Sebes váráig kisérjük felségedet, aztán szabadon kiki mlud gondot viselAz alatt penig het magára, és iiitünket is felszabaditja. maga kalauzi által az seregeket más bolygó utakra,

tatván utat, országul üzené

:

sr

erdó'kre

tévelyesztvén,

kiknek az

éjnek

sötétsége miatt

kénytelen eszek veszett, felséged, az kikkel útra szakadott és vált

tlünk. Almás

és

akarta,

Somlyó

más

felé,

és

olyan veszedelmes állapotunkban bennünket. Harmadik és foka penig hogy ennek az mi igy

maga hagyott

el

:

szegény hazánknak megmaradását mostan csak az hatal-

mas

gyó'zhetetlen

császár oltalma és

hsége

alatt

jük, kitol valaki elakar bennünket szakasztani,

esmér-

annak mi

hségére kötelesnek nem tartjuk magunkat. Látjuk penig, hatalmassága ellen hogy felséged most is igen nyilván akar igyekezni, ki miatt hazánknak megmaradott része is kétség nélkül semmivé lenne. Azért ez okon is kényMely telenek vagyunk felségedtl való elszakadásra.

—

nyilván való nagy idegensége legyen penig az hatalmas

—

—

282

gyzhetetlen császárnak az felséged fejedelemségéhez, ez levelünkbe includált szerdár Szkender basának levelébl

hogy nekünk tovább való tusakodásunk és várakozásunk lehessen, ennyi hadaknak rajtunk való szörny pusztítása és utolsó veszedelemtl való félelmünk nem szenvedi." Ez okoknál fogva, k, a megértheti,

felséged

rendek,

ma

ki

ellen

bucsut vesznek Báthory fejedelemségétl, ké-

meg magát

rik ne szidalmazza ket, alázza

Lám

trje szerencséjét csendesen. uralkodókkal

s

hatalmasabb

Soha sem szégyen az

megtörtént.

is

kénytelenségének engedni

ez nálánál

Isten eltt,

id

').

mindenek eltt az utolsó idben elitélteket, a brassóiakat s oda beszorult urakat s Bethlen Gábort, ki, mint Írják, sohasem volt megidézve, habár törvényes idézésre megjelenni késznek nyilatkozott, menték fel a nóta alól. Végre október 23-án ugyancsak Bethlen Gábort fejedelemmé választák, elkészítették a föltételeket, s hséget Azutíín

esküdtek neki

,

ki

maga

elfogadván a föltételeket

is

,

ok-

Most a gylés, október 25-én, másnap Szkender basa. Magyar

tóber 24-én letette az esküt.

a tordai táborba ment, hol

Ogli

s

két

a

oláh

vajda jelenlétében

részérl fejedelmi jelvényekkel fejedelem

Ekkép rendezve lévén minden,

ber 27-én a török, tatár

— elvonultak

Kolozsvárra, letették a

hség

oláh hadak

s

az országból.

október 28-án

hol

Hegyes, — mert

esküjét

—

„de

uj

s

—

októ-

hatezer ember

Bethlen visszatért

a székelyek és szászok

nem

a

magyarok

—

irja

ezek többnyire Báthory-pártiak voltak."

Báthory már ekkor nem csak hajdúit

')

Ekkor az

a két oláh vajda egymásnak kezet adva, örök

s

barátságot fogadtak.

kivételével

Bethlent a porta

földiszité.

élt.

Váradra, mondhatni,

udvari népét vitte magával,

Ugyanott 266

— 270.

1.

V,

ö.

s

mert a

ta-

a fenn idézett szász forrásokkal.

— tárok

nyomában

is

adásra szólitá

Forg-ách Zsigmondot

voltak,

A

fel.

—

283

generális Abafíi Miklós alatt kétezer

embert küldött, kiket Báthory nagy tisztességgel lettel

nem

nem

fogadott ngyan, de a várba

azonkivül helyhezett

kapitányukkal

bantjait

is

szállitá,

mig kék

ellen küldé.

,

l)ecsli-

s

bocsátott be, ha-

valamint saját udvari dra-

^),

Nagy

Balázszsal

a vár mellé

,

hordák

haczérit az egyes száguldó tatár

„Tánczczal

le.

életmódjáról még' most

vig lakásokkal" töltötte

és

azon török hölgyekkel, kiket Petneházy István,

idejét, s

kapitány,

jenéi

el

maga megszokott

sem mondott

segély-

hanyatlása az világosan

állott,

Szerencséjének

ajándékba küldött neki.

áruló Géczit ujabb árulásra birta.

Eltte

nem

egyez-

hogy Báthory a törökkel ki

hogy az események által kényszerítve van, magát és a liajdu kapitányok Mátyás karjaiba vetni. Ez az magánérdekeivel nagy mértékben ellenkezett. De egyszersmind elzárva látta magát attól is, hogy az uj erdélyi fejedelemmel s általa a törökkel is kigyezhessék. Erre ugy het,

hitte

s

egy ut vezet: a Báthory

Az

aljas

ember

ez utálatos

holt testén keresztül.

bntl

kiegyezett a hajdú kapitányokkal nyival,

,

sem

Szilassival

és

^)

Elre Ladá-

is. St, ha az akkori furak, Dezsfíi Gáspár,

Zámbóval, magával Abaffival

híreknek

hinni

Boldai Gergely

lehet, is

bihari

a

beleegyeztek az orgyilkosságba.

detben saját palotájában akarák megölni,

')

irtózott.

Mátyás többször idézett

s

Hatvani

által

és

Géczi

s

KezAbafíi

kiadott emlékirata azt

mondja, hogy Báthory már ekkor hajlandó volt Váradot a töröknek átadni. tett s

Hogy mi forgott eszében, Isten nem tehetett, azt tudjuk, mert

tudja,

ez

de hogy erre ajánlatot

nem

idszak minden napjáról birunk

pontos napló följegyzéseket. 2)

Böjti

szerint

Szilassit

nejének

elcsábittatása

Különben ez akkor a legelterjedtebb dolog akármit

tett,

az

mind

nejeért

volt.

vagy leányaért

birta

Báthory

állott

e

ellen

bosszút.

dologra.

akárki

_ a mint a közönséges

— úgymond med

—

liir

tartja

a kardját

zedben leszen jedelem

és csak

dicsérje

kardja,

a

felálla

monda

is

kegyelmed, bogy lehetett

liogy igen jó

Abafünak kezébe

kardot, és

fogadá.

lév

j(5

vala igen

:

Ha

hogy

is

az

Azután kardját

,

Abaffi.

a

feje-

De

a

lássa

a fejedelem szivében

mert mihelyt a kardot kezébe és

a szögön

lev hegyös

kezében tartván

és forgatván, dicséri

még

is

ban egy inas bényitá az valának a palotában,

ke-

mindjárt stb."

mondván: „Ihon,

adá,

adá, ottan mindjárást fordula és

kegyel-

mindjárást kivoná

és

,

kard' ez!"

valami gondolat,

trét kivoná,

meg

és köszöntötték volna, a fe-

tisztességesen

és

könny

liiszöm

dicsérni kezdé a fejedelem asztalán

delem

nagy hitöd vagyon

ottan kivonsza és kezedbe adja.

:

bementek volna

azért

— Igen kedves ember vagy

:

a fejedelem eltt és

menjünk be hozzája

Mikor

—

„mert ugy iiifürmálta vala Géczi Abaffit

együttesen:

nálla;

—

284

az kardnál

ajtót reájok,

jobb volna. Azon-

mert csak hárman

és letevé Abaffi a kardot, a fejedelem

penig helyére tévé a fegyvereket."

Másképen fogtak tervök

kiviteléhez

az

lótól

De

kísérlet

—

irja Böjti

melyen rendesen

tiz festett

meghiúsulása után. Október 27-én elrendezek

— a gyilkosokat azon az utón,

els

húzott aranyos kocsijában a táborba szokott menni.

épen ez napon honn maradt. Most Géczi ebéd után a vá-

ron kivül néhány házat felgyújtatott eltéréssel s

valószínbben adja el

s

ezzel csalta ki.

e tényt Sepsei

Némi

Laczkó.

Ez napon ebéd után „bémene Géczi András a fejedelemhez és monda fölséges uram, a hadban oda ki oly hir vagyon, hogy fölségöd féltében Ecsed várába ment, és a felföldi hadak mind haza akarnak menni immár mind felül:

,

tenek (mert álnok tanácsból tatár

dakat mind fölültették

úgymond.

volt),

liirt

comminiscálván, a ha-

csak induló félben vannak

Mely dolog ha ugy

leszen, igen

—

nagy kára

következik belle fölségednek; mert semmi had mellettünk

— nem ne

—

285

lészeu, és fél, liogy a török eljvén, a várat reflnk

szállja.

Hanem

— úgymond —

én igen javallanám

,

lia tetszenék. fölségednek,

liogy fölséged

menne ki a várból a hogy sehova nem

hadd látnák a hadak ment fölséged, és ha látnának inkább megmarászthatnók ket. A fejedelemnek tetszék a szines tanács és monda: kimegyek hadd Készítsék a hintót bátor ugy legyen híssanak. A fejedelem hintójára ülvén, kiméne a várból. (A mely puskákat a hintón tokokban viselnek vala a tokokat mind bekötözték vala, mely dolgot a fejedelem nem vön eszébe.) Es mikor a vártól egy kicsinynyé a fölségedet,

hintón,

!

,

,

,

hostát utczájában haladott volna, a vár kapuját mindjárást

melyben a fejedelem sennnit nem tud vala. Mikor penig a mezó're kiment volna egy kicsinynyé, monda a fejedelem: menjünk vissza innnár. Visszatérvén, a mely utczán be szokott volna járni, a belsó' sarampó kapuját addig eló'tte belánczolák és hogy a küls sarampókapun behalada a hintóval a subornatus sicariusok mintegy hatvan lóval utána nyargalának, az utczán mintegy kertbe szoriták, és Szilassi János, Ladányi Gergely és a tokaji kapitány Abaffi Miklós liadabeliek, Basa János a zászlófelvonák,

,

tartója,

Zámbó

Balázs

és

többek a fejedelmet véletlenül

a déljesti contio alatt három és négy óra között a Pecze vize mellett hintójában meglövöldözék, és hintójából kiszök-

hogy magát oltalmazna, egy fzfánál megölték, testit megfosztván a Pecze vizébe vetek. Mely dolog a hadaknál

vén,

kinyilatkozván, igen megzendülének, a fejedelmet igen szánták, és

Nagy

Balázs, a gyalogok kapitánya, a testet föl-

aztán szekérre tévén Ecsedbe

vévén, szállására

vitte,

azután a

hadakat mind haza bocsáták Váradról."

A

felföldi

szerencsétlen mindössze tizenhárom sebet kapott.

tették.

Farkas

és

gyil-

honmaradt holmiját kirablák, zsákmányBáthoryt két szolgája védelmezé: Lónyai

kosok hintaját

nyá

A

vitte,

s

Komáromi Endre.

Mindketten megsebesültek:

—

—

286

els pár nap múlva meghalt, az utóbbi felgyógyult

az

ugyan, de haláláig szenved maradt.

Az

egy hosszúra nyúlható s könnyen veszélyessé válható küzdelem lett befejezve. Azon utálatos

gyilkolással

kárhoz atos cynismussal, melylyel Géczi elökészité a katastrophát, adott hirt a rendeknek

még

a gyilkosság elkö-

vetésének napján s azon reménynyel, hogy az uj fejedelemtl kegyelmet nyer, jelenté ki csatlakozását hozzá: „az nagy hatalnuí szent, véghetetlen irgalmú, felséges atya, mindenható úr Isten az mi eló'beli kegyelmes urunknak, fejedelmünknek, Báthory Gábornak, sok mód nélkül való

magaviselését

,

cselekedetit megelégelvén

,

az szegény ha-

szörny

Ínségét megszánmai nap, úgymint októbernek huszonhetedik napján délután három órakor Váradon, Velencze utczában, valami

zának

ván

is

ennyi sok kárvallásit,

ez

legények

által

életének véget vete

lemnek. Ínségnek ból

,

az

valókkal

is

várkapuját

vége levén, az

városbeli

;

és

és

igy az nagy

féle-

megszabadítván azok-

nemességgel

és

benne

felvonatván az egész várban mindenféle rendet,

nemességet,

fizetett népet,

meg

városbeli embert és parasztságot

hogy az várat senki feje fennállásáig meg nem adja; hanem, minthogy ilyen szép végházat az mi eleink és atyáink Erdélynek jövedelmébl az keresztyénségnek megmaradására építette volt, életünk fogytáig Erdélyországnak megtartjuk." S miután elmondja, hogy ezen eskettünk

a római császár

:

seregeitl

nincs mit tartani, azok elfog-

hadak eltávolítását is sürgeti, a adja irja, rendekhez fordul: „ha mi hireik lesznek értésemre, és mindenben parancsolván az szegény hazának minden ermmel, tehetségennnel teljes életemben szolgálni akarok. Jen várába, Lippába és Karánsebesbe, Lugasba

nak távozni

is

s

török

—

—

mindjárást megírattam, hogy imide-amoda ne hajladoz-

zanak, hanem és

a

nagyságát az mostani

uj

fejedelmünket

nagysádtokat állapotjok fell megtalálván,

nagysá-

^ gának

^s

287

kegyelmeteknek

való gondviselések lészen."

E

is

október 28-án

s

A megdöbbent

Szkender,

„mert igen

kit

hir

e

kiváltképeii

Báthory bejárója,

levelet Jánosi János,

Kolozsvárra,

jétl."

megmaradásokra

^)

fejedelemnek. volt.

~

esti

9 órakor át

hirnek hatása

kifelé

meg

adta a

is

rendkivüli

is

mentében

vitte

örült,

talált,

tart vala bátorságától, vitézségétl, szerencsé-

De még vígabbak

voltak a szászok:

„nem tudtunk

mit csinálni örömünkben, egészen újra éledtünk, minthogy

korábban a veszély miatt csaknem meg voltunk halva", Írja egyikök. Hegyes, mert minden siker mellett is, mit valóban eddigelé elértek, hangulatuk nyomott volt; féltek Báthorytól, tartottak azon viszás helyzettl, melybe

—k

ha

jutniok kellé,

magyarok

sajnálattal,

mert sokan ezek

is

ezt

még

Mátyás kegyeibe fogadandotta.

A

undorral értesültek a fekete tettrl,

Báthory-pártiak voltak.

Azonban most

AUia, Cserényi, Kovasoczy, Erdélyi, Bethlen G?íbor-

nak hséget esküdtek, mert többé semmi sem állott útjában annak, hogy ez fejedelemmé ismertessék. A gyilkosok azonban tévedtek számításaikban a nemesis utóiérte ket. Leghamarább s legkérlelhetetlenebbül Géczit sújtotta, kinek bnhdése arányban állott bnével. :

— Balingh János, akkori hogy fogarasi kapitány keze vendégsége alá adatott mind a Báthory fejedelemnek kedves hive — mint a „megfogattatván

—

irja Szalárdi,

volt,

s

kit

egyéb

szép virtusáért, jóságos cselekedeteért,

igen hires és

f kobzos

potra nevelt vala

—

is

s

minthogy

volna, elébb mozdított,

lévén, vele jól

tett

s

álla-

uráért bosszúját

Ki ugyan alkalmas idk alatt tartatván fogva Fogaras várában, mind az id alatt siralmas kenyérrel vendégeltetek minden naponként mert a megállani

nem

kevéssé kivánná.

:

kapitány rendelésébl egy kegyetlen, ura parancsolatját hi-

')

Erdélyország Történetei Tára

II.

k.

289.,

290.

1.

—

—

288

ven elkövet szolgája jár vala le hozzá, ki valamikor bemegyen vala, mindenkor hol ftistélylyal, bottal dedolálja, s hol

keményen megöklözi, veri, kinozza vala; praebendájára pedig, hogy szintén éhen meg ne halna, csak ököllel

nagyjában

is

valami

czipócska

fekete

adatik

viz

s

vala.

Végre sok nyomorgatása után egy rusnya tyúkkosárba

lev

dugatván, a város piaczán vétetvén feje,

akasztófa alá viteté,

s

ott

azon kosárban gyalázatosan az akasztófa

alatt temettetett vala."

Lakoltak a többiek

Bethlen 1614. február 23-ára

is.

Medgyesre országgylést liivott össze. Báthory gyilkosai Szilasi Nadányi Zámbó azon reménynyel hogy meg fognak jutalmaztatni, ékes öltözetben, nagy tollason és emelt fvel megjelentek itt martius 4-én. Szilasi a gylés ,

,

,

eltt panaszt emelt, hogy

talmazzák a katonák, ellen

szebeni királybíró k()zök

nem

lehet,

állittassanak.

hogy

hangosan

hallgatást

s

utón útfélen bán-

és társait

aztán eladta,

A gylés

jutalomra számit. telenség

s

t

ellenkezre,

tiltakozott e szem-

parancsolt.

Akkor

felkelt

a

eladva, hogy nekik orgyilkosokkal

s

kivá-nta,

A nép Midn

itélt

hogy ezek a törvényszék

felettök,

elé

mieltt ez bekövetkez-

nyomorultak a gylésbl kiléptek, vétettek. Kétségbe esetten szaladtak egy puszta toronyba s védelmezni kezdték magokat. A tornyot azonban bevették a darabontok s mind a hármat kilökték az ablakon.

hetett volna.

a darabontok

által

Báthoryról

az

a

üldözbe

egykorú

különböz képet hagyott telen zsarnokot

sem

volt,

—

ad csak róla,

ezek

festi

két

történetírás

ránk.

egymástól

Az egyik kéjenczet, eszkiben még emberi érzés

ecsetjöket

a gylölet mérgébe

marták, ebben kerestek kárpótlást szenvedéseikért, sérelmeikért,

s

még

a természeti csapásokért

is

t

teszik fele-

— lossé.

Ide tartoznak a szászok mind, Nössner kivételével

ide Böjti,

ki Bethlen

zolhatni, ide el.

A

Kazy,

Gábort ekkép

vélte legjobban iga-

heve ragadott

kit a vallásos gyíüölet

kik a másik félen állanak „békés és kegyelmes urat"

kiben „vitézi bátor sziv, nagy liberalitas

látnak benne, és

—

289

kegyelmesség

Laczk(5

s

a

Ezek Nössner, Nagy Szabó, Sepsei

volt."

:

késbb kör

Szalárdi

a közép- osztály köz-

véleményének voltak tolmácsai. Túlzás egyik ugy, mint a másik. Báthory nem volt esztelen zsarnok: szigorúbb rendszabályokra lázadások kényszeriték,

s

még

azon, bár

nagyszer eszmére, hogy Erdélyt unifiDe másfelöl libera-

törvénytelen, de

cálja, ellenlábasai fondorlata vezette. litása,

kegyelmessége

vesztegetésben állott,

is

s

helyesen

mondja Kemény János, hogy ha még soká él, a fejedelmi udvartartására sem marad vagyona az országnak. Pezsg vére lehetlenné tette nála a higgadt megfontolást, az államférfiúi

bölcsesség

Helyzetét félreismerte,

megbuktatta ömnagát. történetírásnak,

vakmerség, dölyf foglalta el. számítani nem tudott. Mondhatni,

helyét

De

szemléltesse benne,

—

mert az

volt rá nézve, elhalni ifjan

inkább méltatott bizalmára. is

azért

nem

feladata

lehet

a

hogy untalan csak a zsarnokság rémképét s

nem

volt.

azok keze

Ne

Elég lakolás

által,

kiket leg-

folytassa a történet-irás

a lakoltatást túl az igazság határain.

Sziláfiyi, Báthory Gábor.

19

OKLEYELES TOLDALÉK.

19*

I.

Spectabilis ac Magnifice Domine! Fráter mihi observandissime

mei addictissimam semper commendationem. Az Ur Isten

Servitii

kgdet sok esztendeig jó egésségben éltesse és minden

dolgaiban

szeren-

csésitse.

Az kgd

nekem Járay uram

levelét

nagy

melyet becsülettel vévén

szeretettel

ségesen

mindenekrl nem irhatok

engedi,

mert az ur

minem

^)

,

kérem megbocsásson hivata

sietséggel

hogy is,

felségének kgdre

ebbl

el

Rövid szóval azért mindeneket

becsületesen

kgd becsületes

,

is

véghez

e

kglmek

,

s

hiszem

vagyon

hogy azon

pedig kérem a

sz.

kezdetét az miképen

Istent,

e

e

Az kgd

elvettük, viszsza

kgdnek,

ajánlván

szolgálatunkat

el

nem mentem,

szent neve legyen áldott

hogy kgteknek

,

én

dolgot

kgdnek az

kglmek

jelenlételek

Uram, mely

vittem

megtudnak mondani, mert

szolgái

beadtuk, kgdtl szeretettel

küldtünk,

adta,

jól

hátra hagytam és addig

nem végeztem. az Ur Istennek

semmit nem akartam cselekedni.

nélkül

is

gondviselése volt

Szakmarban akartam menni, de értvén az kgd paran-

uram kívánságát

az

valameddig mindeneket

Én

való

megtetszik mert oly órában irtanak

is

éjszaka virradatig csolatját,

kiváltképen

id nem

az

,

Ecsedben az kgd

be

jámbor szolgái megtudják mondani. Az Ur Isten ezt

e

uram megad ák,

és Ferenczi

olvastam, kgdnek hogy böv-

becsületes ajándékát

kgdnek hasonló ajándékot és

kérjük vegye jó nevén.

ebbeli

felsége megáldotta, végezetit

elkezdett dolgának is

igy áldja meg,

szentelje szent lelkével.

Az mi Uram az más dolgot illeti ennek modalitása felöl kgnek semmi bizonyost nem irhatok, mert az kgd kívánsága szerént nem cse,

lekedhetünk

igaz

ratioink

megtudják mondani.

Hanem

levén

goknak bizonyosan végire megyek

1)

T,

i.

Bátlioiy Gábor,

benne,

kgnek Járay uramék

ezt

is

én bemegyek Ecsedben és ott minden dols

kgnek mindeneket bizonyosan

érté-

— sere adok mingyárt,

294

—

mihez kellessék magunkat

Azon

tartani.

kell

uram

lennünk, hogy az dolog ne haladjon, kgd elhigyje, hogy mindenekben

ugy igyekezem kgnek

szolgálni

mennél

,

becsületesben

és

kedvesben

tudok forgolódni.

Az

kgdet sok esztendeig tartsa

TJr Isten

meg

Dátum

jó egésségben.

ex Meggyes 10. Februarii 1608.

Kgd

igaz atyafia szolgája szolgál az

mig

él

Bethlen Gábor. m. pr.

Kivül:

Spectabili et

Consiliario ac Capitaneo

comiti etc.

Dno

Mgco Dno Prancisco Eédei

Illssmi Principis

suppremo Arcis Varadien. et Cottus

et Fratri

Biharién,

observandissimo.

(Tunyogi Cs. József gyjteményébl vett másolatról az

erd.

muz. egylet

birto-

kában.)

11.

Nos Comes Gábriel Báthory de Somlio Comitatuum Craznensis de Szaboch Comes. Adyiuk tuttokra mindeneknek az kiknek

')

et

ielentuen

az mig Leueleönknek rendiben, hogi latuan hozzánk igaz Attiafiusagos

Joo indulattiat es zeretetit az mi Sógorunknak az Tekintetes es Nagyságos

meg

Bochkay Miklós Vramnak, tapaztaluan,

eö kegyelmihez.

melliett eö kegyelmiben ketseg nelkeöl

mys akaruan azon

Attiafiui zereteteönketh

Arra igeriuk magunkatt

az Erdély feiedelemségnek zekiben eölteth, Varait.

Casteliitt

Vduarhazait, es azokhoz

mutatnunk

eö kegyelminek, hogi

ha Isten

mys minden Erdeliben tartozandó

leueö

minden Jozagith,

Valamellieket zeginy Boldogh emlekezeteö feiedelmeönk Bochkay Istuan

Urunk adoth eö kegyelminek, azon igassaggal birni engedgieök, benne meg nem haborittiuk, soött inkab otalmazzuk. Azokatis az melliek Rákóczi Vram eö kegyelmiteöl mostani Vaydasagban ell foglalt modem ,

leuen benne, es alkalmatosságom adatuan rea, Mindenesteöl foguan

resti-

tualom eö kegyelminek. Kinek nagiob bizomsagara

attuk

az

my

Leueleönketh kezeönk irasa

es

peczeteönk

nostra Eched Die Vigesima Octaua Febr.

Anno

es ereossegere

alat.

Dátum ex Arcé

Millesimo Sexcentesimc

Octauo X.

Comes Gab. Bathori

.

de Somlio mp. (Eredetije az erd.

')

Az eredetibl

ki

van

múzeum

kézirattárában.)

felejtve az „illik" szó.

—

—

295 III.

Juramentum Consiliariortim Én

J.

Comitatuum Regni.

esküszöm az él Istenre, hogy a mi kegyelmes Fejedelmünk

Gábornak Erdély

Báthori

et

országának

Magyarországnak

Fejedelmének,

erm

részeinek Urának, és a Székelyek Ispánjának teljes

és

tehetségem

szerént hiv és igaz leszek, Barátyának barátya, ellenségének ellensége, és

semmi utón módon

sem titkon sem nyilván

,

Nagyságának ártani nem akarok

erm

Nagyságától,

szerént

mindenekben igyekezem

mi az

a'

,

az országnak

se

,

ártalmas

,

se

dolgokat azon

az országtol eltávoztatni és forditani, és

Nagysága

fenn

fejem

's

st minden

,

állásáig,

Országunk jovát nézi

's

jószágom,

's

marhám

,

elömenni

fogytáig, és ha

titkon vagy nyilván dolgot vagy practicát, ki az Országnak, vagy Feje-

delmünknek

ellene,

megjelentem.

vagy romlására lenne,

Isten

engem

xígy segéljen.

Vetustissimum harum etiam formularum Exemplar in serié pro Illustrissimo Principi Transylvaniae pro

ctorum

Anno 1651.

collearti-

culorum reperitur. (Egyszer másolata megvan az eid. múzeum kézirattárában. Josephi Kemény Codex Articulorum Diaetalium Transylvaniae Tom. III. 200-212. 1.) Comitis

IV.

Homonnai Bálint Uramtúl

hajdúknak adott hitlevelé-

az

nek páriája.

My

Homonnay Balint az Felséges Római Császárnak Széchy György Gömör vármegyének Zemlinnek Mára-

Drugheth

Kapitánya

és

,

,

marosnak fispánja. ez

illik

nem

Illyésházy

frigy

István

végezését,

bontogatjuk,

st

az

elsben

értésére

mi levelünknek rendiben,

Nagyságos újvári

Adjuk

uram

semmiben az Tekintetes

hogy

Thurzó

és

,

mindeneknek valakiknek

sem az törökkel sem az hajdú vitézekkel kegyelmek

és

György uramék érsek-

végezésök

szerént

fel

siettetjük az

ajándéknak Budára való bevitelét. Másodszor valamit az szegény Istenben elnyugodt fejedelem Bocskay István az országgal adott volt Kalló városával együtt, kik

meg vannak

egyenl akarattal

neveztetve, az hajdú

vitézeknek, az szegény Istenben elnyugodt fejedelem donatiójában, abban

kegyelmeket

senki

közzlnk meg nem

hogy ez jövend napokban Kalló vára Gergely

uram

kezében

adatik,

is

vagy

háborítja,

st

felelünk arra,

kapitányságul vagy az Németi penig

kegyelméhez hasonló

— atyánkfiának

Avagy

penig,

ártalmukra, avagy az

vitézeknek

is

teljességgel

fundamentombúl

végezés szerint mi

hittel

hajdií

is

ö

nak, abban lév

sem idegen

,

kegyelmeken

ö

kegyelmek

hogy soha meg nem

rabságban

az

hajdúkat

szegény és

sem titkon sem nyilván ne

hittel,

kik

vitézeket,

hajdií

de

eleresztjük,

kötelezzék az elszabadítandó

bosszúállással, de

való

vármegyéknek,

uraknak,

az

')

sem magunk nemzetünk,

azokért

Negyedszer

kegyelmek.

törekedjenek

,

kötelesek legyenek hittel Magyarország-

is

rendeknek,

tehát

Harmadszor az érsekújvári

elpusztult községnek, ellenek való dologban

amott várakban

hántására volna,

reá felelnk ez levelünkben,

vagy fegyverrel hogy

országnak

elhányatjuk.

is

emlékezönk az meglett dologért kézzel

hogy Magyarországnak ha arányzanók, hogy az

rendeltetik: de ilyen okkal,

Kálidban kötelezett legyen.

ily okkal,

—

296

igy hogy

imitt

kegyelmek

is

hogy fogságokért bosszút

sem fegyverrel sem semmi egyéb titkon való dologgal senkin nem állanak. Utolszor kívánjuk országúi azt is, hogy most mindjárást megindulván minden kapdozástúl

az vitézök,

Tiszán

által,

az

és

portban gytött

magok

menjenek

békével

supersedeálván

körösztyénji

ajánlások

az

egy cso-

az

szerint

lovakat, ökröket, az szegénységnek megadják

feltálált

mindjárást.

Mivelhogy azért az Tekintetes

és

Nagyságos Illyésházy

Thurzó György uram végezeteket az békesség dolgának szemeink eltt hordozzuk

hitönkre

s

tetszésöket,

és

szép

végezésöket mi az mi

emberségünkre fogadjuk hogy mind az

és conditiókra,

és

kögy elmek

megbecsüljük, arra képest az

és

munkájokat,

való

ott fen

Uram

fundamentomit

feljül

megirt dologra

azoknak megtartására, mátúl fogván készök vagyunk

és

leszünk tehetségönk szerint az hajdú vitézekkel mostan tött végezésünk

Mind ezeknek utánna

szerint.

ezt

hozzája

is

adván

,

hogy azoknak

is

az hajdú vitézeknek, kik ezeltt az ország hségére hajlottak volt, mind az Tiszán

túl

valók

közzül,

zektl békességök legyen,

meg ne

háborgattassanak,

és

s

mind az innen lévk közzül, az

st

az

mi

legnagyobb,

fejenként azután okot ne adjanak az országnak

dására, ez okon

mivel

ugy történnék az dolog,

ereje felszabadittassék és cassáltassék.

az

mi

nézi,

ez

kegyelmek

hogy

újonnan

való

feltáma-

mi levelünknek

is

Kalló dolgát penig derekasképpen

ha az nemes ország arra menne, hogy Kalló vára elron-

tehát az vitézektl újonnan soha

tassék,

vité-

sem személyekben sem marhájokban sohul

meg ne

építtessék,

és igy

ma-

gunkat mindenestl fogva deiungáltuk az szegény fejedelem donatiójához.

Kinek nagyobb ')

vannak

bizonságára kimaradt.

adtuk az mi pecsétes

levelünket az egész

—

—

297

Actum

vitézl hajdií vitézöknek, kezünk írásával confirmálván.

in Castris

Anno 1608.

ad Szerentz positis 12. April.

Comes Valentinus Drugeth de Homonna

et

Georgius Szechi de Rima. (Egykorú másolat az

erd.

múzeum

kézirattárában

Codex Pacificationmn Transs. ferientium Nr.

12.

Com. Kemény

[Jos.

i.]).

V.

Nos Gábriel Báthory etc. etc. Székely vásárhelyi polgárok és város megbizottjai köv. szabadalom levelöket terjesztik elibe: élnkbe az kezdi vásárhelyi

Jövének mi személy Chye

László

Nyir Mihály

és

az

eszes

biró

s

és tekintetes két

polgár

és

az egész

minékünk az urunk nga parancsolatját, jelenték minekünk hogy mi az mi városunkban való vásárunknak és sokadalmunknak rendtartását megirnok, melyben minekünk urunk nga tanácsi

hozták

akaratjából, ,

is

parancsol

hogy mi az mi városunkban való vásárunknak

vala,

meg

sokad almunknak rendit

mi azért az urunk tartozunk

roknak

és

is,

nga parancsolatjának engedelmesek lévén

ö

kiirott

sokadalmaknak

szokási

minden héten egy napon szokott az kivöl való

nép

mod

melyet

mi városunkban

az

:

tudniillik csötörtök nap, szerdán

esni,

csötörtökön

az

lészen

semmit vennie, hanem

vásárnapja,

hogy sem maga

observaltatik,

és rendtartatás

számái'a az kivöl való emberek, sem penig az városbeli

szabad nyereségre

,

városunkban való vásá-

rendtartási

és

gyülekszik,

reá

szerda napon ilyen

következnek

eképen

és

és

kívánságok szerént kiadnok,

és az

irnok,

embernek nem

csak háza szükségére valót,

mert két vásár biró vagyon, melyet a biró egész tanácsul rendelt annak meglátására, ön penig piaczra

hogy senki az

szeredán alatt

pléhbl

az

penig nyereségre ez alatt valamit venne, valamit megvött

birónak

,

még könyöröghet, hogy

de

kiteszik az

,

rajta kapja,

valamin aztán az vásár-

az elvött marhát megadja, annak az a

sem küls embernek sem városinak nem

maga

bad semmit venni, városbeli, embernek

mindent venni,

zászlót

ha az vásárbiró

de az az vásárbiróe leszen

birsága, mert nyereségre

csiiiált

semmit nyereségre ne vegyen, ha valaki

nyereségre

nem

nap penig az két vásárbiró ismég zászló kilencz óráig ott áll

,

akkoron

személynek, sem küls embernek

szabad.

kiteszi

nem

is

sza-

liáza szükségére szabad

Csö törtökre következend

ugyan azon

az kilencz

féle zászlót,

óráig

mely

sem városbeli

szabad semmit nyereségre venni,

— fle

az

személyeknek

városbeli

mig az

zászló fenn

há-

Kilencz órakor penig kiveszi az vásár-

áll.

annak utána mind városbeli mind küls embernek

biró az zászlót,

bad mindent

felyülmegirt rendtartás szerént

az

háza szükségére, nyereségre annak sem

zakhoz szabad mindent venni szabad,

—

298

nyereségre

venni

sza-

mives embereknek az ö mszerek

az

;

meg volna, az soha nem szabad mert meg nem engedtetik. Ha küls f embereknek oly szükséges dolgai volnának, kinek az

kivül

penig

tilalom alatt vásárok volna, az birót megtalálván belle az polgárokkal

egyetemben, megengedheti az biró. Továbbá az mi városunkban három

sokadalom szokott lenni

els virághétbe

:

másik rnapba

,

,

az harmadik

Szent Márton napba, sokadalmunknak rendtartása penig ekképen következik

az sokadalom estén,

:

semmit

marha

forintos

Az

csak ételnemüt.

Observaltatik az

embernek

igaz

nem

kivül,

singet

megkiáltatja az biró, hogy minden

estén,

singi és fontja

vagyon ki elég

szabad eladni

el

városbelieknek szabad mind az egész sokadalomkor.

sokadalom

is

nem j, senkinek küls embernek, hanem

míg az sokadalom napja

mert

legyen,

csinál s ütöttül,

az

mindennek egy egy singet

singgel kell mérni,

egy

megnevezett polgár

oly marhát árul az kit

ki

kell váltani

az polgártol

két két pénzen, mert sokadalom napján két bizonyos polgár eljárja mind az egész sokadalmasakat az város singivei és az város fontjával ha kinek

hamis singét avagj^ fontját árult, azt az polgár

még könyöreghet

aztán

sága

fele az biróé,

singé legyen tartozik, raival,

is,

ezt

elveszi,

árult,

az mely marhát vele

az biró házához viszi, ha miben

s

az birónak, és az polgároknak,

fele

az polgároké,

kisebb ne legyen,

is

vele

találják,

mind

nem

ha penig nem

hanem

bántják,

hozzá tevén, hogy azt

is

bir-

szinte az város

csak két pénzzel

megkiáltatjuk az város polgá-

hogy senki szablyát ne vonjon, mert valaki szablyát vonszon

kezén marad, ha penig vért teszen, fejen marad. Ez tartatik

annak az

is

fél

végezetre meg-

hogy az szappanosok egy egy darab szappannal tartoznak az

vásárbirónak, egyébféle mivesek két két pénzzel.

Az

kupa, palaczk,

tál,

tányércsinálók tartoznak az vásárbirónak egy egy kupa, két két tányér és

egy egy

sóshallal,

Az

tállal.

harmada az biróé

leszen.

sokadalmainknak rend várospecséti

maradásáért

alatt, ,

és

sóshalasok

megválva,

vizától

viszontag

azokat

minden szekértl egy egy

kell osztani az vásárbiróval,

Mely mi vásárunkban való vásárunknak

tartását adtuk ki az kezdivásárhelyi

továbbá való

ersségéért.

secunda proxima post festum

igazságnak

Dátum

in

és

és

uraimnak,

rendtartásoknak

meg-

oppido Székelyvásárhely feria

beatae Sophiae virginis, anno

Minden mives ember két két pénzzel roknak.

meg

Dni

1.590.

tartozik az birónak és az polgá-

Továbbá sokadalom kivül nem szabad városunkban küls kai-

— nem

márnák sem egyéb

—

299

árusnak semmit árulni, ha valaki penig árulna

vakmerségében várostörvénye

marháját az biró

ellen,

elvéteti.

Et sub-

scriptum erat Paulua Kovácsy judex, coeterique jurati cives et senatores

következik a szokott megAnno dni 1608 etc. Stephanus Kendy

oppidi Székelyvásárhely. íTos itaque sat

ersítés. Dátum Albae

mensis junii

Juliae die 11

Gábriel Báthory m.

p.

Cancell. m. p. (Eredetirl Miké Sándor ur gyüjtem.)

VI.

lUyésházy

s

uramék Cassán való végezéseknek Nádudvar fell.

Imreí'fy

páriája

Mi

Illyésházy István Trencsén és Liptó vármegyéknek fispánja,

Felségének Matthias Herczeg Urunknak Gubernátorunknak ftanácsa, és az

mint

fels magyarországi

dolgoknak

eligazítására

commissariusa

ugy

,

Felsége Matthias herczeg urunk és gubernátorunk részérl, azon-

képpen Imreffy János az Tekintetes Nagyságos Báthori Gábornak erdélyi Nagysága részérl. Adjuk emfejedelemoek tanácsa és commissariusa, lékezetöl

mindeneknek az kiknek

hogy meggondolván

azt,

az

mi levelünknek

ez

illik

minem

magyar nemzet

patban forgott ekkédig az küls

rendiben,

veszedelmes álla-

miá, de mind azoknál is sumagunk nemzetsége ellenségl egyik

ellenség

lyosb volt az mindenkoron, mikor

támadván magát szörnyebbl vesztette, hogy ez állapotnak, sem senki igazságának -megrontására ez országban ok ne adassék, kivált-

az másikra

küls

képpen hogy minden fegyvert és

Isten

ellenségiukkel

kegyelmességébl

tetszett ez közönségössen

gylölködésünket letettük,

az

miné-

felsége Magyarországi gubernátorunk és künk Matthias herczeg urunk ezen ország egy fell, más fell penig az Tekintetes Nagyságos Báthori

Gábor uram erdélyi fejedelem

és

Erdély ország képében, hogy ez or-

szágban mostani lakó helyek, ugy mint Kalló fell az hajdú vitézeknek bizonyost és állandót végezzünk, kirl

gylésen

is

megtaláltak

bennünket,

hogy véghez megyén, hogy ha

meg nem bántódik,

ki

ugy

magok

kit

az hajdú vitézek ez elmúlt

csak az egy líton

tudniillik egyik féltl az

lehet

meg, ha az magok

reménylnök

másik igazsága féle

hajdú vité-

zeknek, kikkel együtt Kallót adta volt nekik az megholt fejedelem,

és

hasonló igazságok vagyon benne, mint szintén azoknak, kik ezeltt bele telepedtek,

ség,

az övék

ugy mint az

is

egy aránt meglészen

Kállay familia,

;

az mellett az mely nemes-

nagy igazságot remélvén ahoz az

—

—

300

helyhez, ennyi esztendktl fogva lett szorgalmaztatásátúl és ez helynek

mód

Ezekben azért hogy mind ennyi

megsznjék.

keresésétl

találtassék, végeztük azt,

között jó

fél

hogy az hajdú vitézek, mind azok kik

Kalló városában letelepedtek, mind penig az kik közöket tartanák hozzá,

kik lehetetlen dolog hogy mind abban az helyben szorulhatnának, azok

akkor való ide kötelességben, ugy mint Magyarországhoz köttetve legyenek, akár Erdélyhez köttetve legyenek hittel,

zenek

ki,

mely helyeket azon igazsággal,

Erdélyhez valók ÍTádudvarra, séggel és conditiókkal volt azon és

adunk nekik,

kikkel

vitézeknek az megholt fejedelem

egyebek

lnk

onnan két helyre költöz-

az Magyarországhoz tartozó vitézek Chieghere (Cs egére), az

is.

Kiben hogy magok

és

birták

,

azokat

bellök

kielégítjük

köteles-

városát adta

Bocskay István

maradékok örökös

arra nekik, hogy az mely nemes embörök

kösen

Kalló

eltte

ország

az

lehessen, fele-

mind az két helyt

országúi

és

,

örö-

ugy hogy csak

tulajdon övék legyen, az szükség azt hozván, az elébbi kötelesség,

úgy

mint szegény Bocskay István donatiója, mint immár szabadságban él emberek, az erdélyi székelyek módja szerint tartozzanak Magyarország-

nak

és

Erdélyországnak

bizonságára

adtuk ez mi

lönket, ezen hajdú

ezen

szolgálni pecsétes,

hajdii

vitézök.

Dátum

vitéz'öknek és maradékjoknak.

vigesima mensis Aug.

Anno Millesimo Sexcentesimo

(Egykorú másolata az

erd.

Mind ezeknek

kezünk Írásával megersítött

múzeum

octauo.

kézirattárában

Codex Pacificationum Transsilvaniam ferientium

12.

leve-

Cassouie die

[Jos.

szám

Com. Kemény

e.]).

VIL Gábriel Báthori Dei Gratia Princeps Tranniae, Partium regni Hungáriáé Dnus et Siculorum Comes etc. Magnifice

D.

Generosi

,

sincere dilecti. Salutem et favorem

az

mi akaratunkból

nak,

egybegyjteni

izentünk

hadjuk

is

kelletik

kglmeteket geueraliter ;

mely dolgokról

kimétl kglmeteknek.

teljes

is.

is

mindenekben

Dátum Albae

hitelt

agiles,

nobis

fideles

Kornis Boldizsár aramrendeltetett bizonyos

arra

tanúsággal bségesen szóval

Kglmeteket

azért

hogy kglmetek Kornis Boldizsár uramtol

helyre fogyatkozás és késedelem nélkül

nak

et

norum. Bizonyos szükséges dolgokért

és instructionkbol

tanácsunknak,

hel^'re

nobiles

egregii,

intjük

szeretettel,

praefigált

unanimiter conflualván

napra ,

és

szavá-

adván az cseleked legyen az magok javáért

Juliae die 7-a

mensis Octobris

Anno Dni 1608.

Gábriel Báthory m.

p.

— Külezim:

—

301

Magnifico Dno. GeneroRis,

calium

;

iteni

egregiis

Capi-

agilibus

et

quarumcunque Sedium

taneis, judicibus vice judicibusque regi is

Siculi-

primoribus potioribus primipilis peditibus pixidariis atque

adeo universitati libertinorum

nrum siculorum

fidelibus

etc.

nobis Sin-

cere dilectis.

(Eredetirl Miké

ur gyüjtem.)

S.

VIII. Gábriel Báthory Dei Gratia Princeps Traussi Ivaniae, Partium

Regni Hungáriáé Dominus

Hiculorum Comes

et

Magnifice Domine Nobis honorande

saluteni et

,

etc.

benevolam nostri

commendationem. Miért hogy az mi szerelmes atyánkfiát Báthory Annát Isten törvénye szerént adtuk Bánfi Dienes

lakadalmának

napját az az 11

uramnak házas

társul

annak

;

rendeltük Isten segitségébül az jövend szent Márton

ideit

diem novembris.

Kérjük

azért

szeretettek

hogy kglmed az megnevezett szent Márton napjának

estin

kglmedet,

asszonyommal

ö kglmével együtt legyen jelen Kolosváratt, dicsekedhettünk az kglmetek jelenlétével.

Dátum

Melyet kglmetektöl kedvesen

nem

P. S. Miért hogy penig

gyünk Kolosvárra, hanem az elvenni,

hagyuk

is

veszünk.

Bene

valeat.

Álba Júlia die 8 octobris Anno Dni 1608.

in Civitate nra

csak

lakadalomnak okáért me-

az

botot és zászlót

azért és parancsoljuk

is

solemniter ott akarjuk

klmeteknek

is

Mártonnap eltt harmad nappal minden okvetetlen

serio

hogy kd szent

ott legyen.

Gábriel Báthory m. p.

Külczim:

Magnifico

sedium

ario nro et trium

TJniversorum

Dno

Balthasari

siculicalium

Kornis de Ruszka Consili-

Sepsi Kezdi

Siculorum generáli Capitaneo

et

Orbai

nec

non

nobis sincere dilecto.

fideli

(Eredetirl Miké S. ur gyüjtem.)

IX. Spectabile a

mgce

servitiorum nrorum rencsés

egészséget

adatni kívánunk

dne

nobis

,

commendationem. és

minden

summa Az Ur

dolgaiban

observantia

colendissime,

Istentl ngodnak jó sze-

érdemséges

elmenetelt meg-

mind az ngodhoz tartozókkal egyetemben.

Az ngod becsülettel Az ngod mireánk

vettük.

irott

való

levelét

ngodtul

szeretettel és

kedvesen

gondviselését és hozzánk való jó aka-

ratját egész

Székül kicsinti fogva nagyig ngodnak megszolgáljuk.

ván az ngod

jó akaratját

Lát-

Imrédi István urunkat mi székünkbeli atyánk-

— ngod Írása

fiát

szerént

és rendelése

—

302

böcsülettel láttuk, és székül fel is

Ez

vöttük ngod után való gondviselnknek.

juk.

Ördög Mihály urunktol

ideig való sok fogyatkoza-

Írásunkkal ngodat

sinkrol és bántásinkrol sok szóval való

Gardó Tamás

és

választott

nem

fáraszt-

emberünktl

ngodnak szóval izentünk, ngodat kérjük szavonkat meghallná hozzánk

még is meg ne vonja. Az Ur Isten ngodat jó egésDátum in oppido Kizdi 9 die octobris Anni 1608.

való jó akaratját

ségben tartsa meg. S.

M. D.

ac

Servitores paratissimi universitas Kizdi.

Külczim: timo Consiliario et

Spec.

trium

summa

et

in-

Dno

D. Principis Tranniae, Partium Eegni Hung.

111.

Siculorum Comiti,

taneo

Magn. D. Balthasari Kornis de Ruszka

ac

universorum Siculorum generáli nec non Capi-

Sedium Siculicalium Sepsi Kizdi

Orbai

et

etc.

dno nobis

observantia Colendo. (Eredetirl Miké Sándor ur gyüjtem.)

X. Gábriel Báthory Dei Gratia Princeps Tranniae, Partium Regni Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes. Spectabilis ac mgfce et

dom.

Sok jókkal

faverem nrum.

marháját megadák nekünk

sincere

fidelis,

áldja

meg

nobis

dilecte.

kglmedtl kedvesen vöttük, kívánjuk majoriban

sokat

több,

is

lesz

;

mindazonáltal

hogy kglmed mind erdn

Az mi

verethessen.

hogy minden jószágában sem tetett)

házi

melyet erdei gyanánt küldött, inkább hisz-

szük hogy valamelyik majorjában verette kglmed agyon

és

Salutem

Az kglmed

Isten kgdet.

ennekelötte

több egy boránál,

való (itt

Írását

mezn illeti,

egy szó kífeled-

minden írásnak magyarázata vagyon, uram kglmednek nem hiszszük Istent nekünk

több leszen.

Attul

is

lesz

vagyon talán hogy

Nó mind azon által kglmed meg Isten sokáig jó egés13 octobris Anno 1608.

jobban kapáljuk mi az szlszemet kglmednél. abból

meg nem

fogyatkozik bennünk. Tarosa

ségben kglmedet. Spect. ac

Dátum Albae

Juliae die

magn. dom. nrae fráter

benevolus

Gábriel Báthory m. p.

Külczim:

Spect.

ac

magn. dno Balthasari Kornis de Ruszka

Consiliario nro et sedium siculicalium Sepsii Kezdi Orbai Capítaneo etc. fidelí

nobis honorando. (Eredetirl Miké

S.

ur gyüjtem.)

—

—

303 *

XI.

Magyarország hitlevelének Nos vniuersi Status

páriája.

Ordines Incliti Regni Hungáriáé in Gene-

et

Diéta Posoniensi nunc congregati, et presentes, Juramus per

rálj

viuum

et

verum

ac ipsam Sacra

Anno

Transactionem, que superioris mensis Augusti

bilem

dominum Stephanum

Magnificum

et

Trinczinieusis

et

de

Regié

Maiestatis

presenti per Specta-

Comitatuum

Illyeshaza

Liptouiensis Supremum. Comitera

gáriáé Palatinum, ac Sacre

Deum

Sanctam Trinitatem, Qucd nos illám

Regni Hun-

dicti

,

domini

nostri

clementis-

Intimum Consiliarium cum Magnificis dominis Joanne ImrefFy de Zerdahelj, ac Sigismundo Kornis de Ruzka Illustris Principis dominj

simi

Báthory de Somlio Vayuode

Gabrielis mitis,

necnon certarum Regni pro

et delegatis,

publico

bono, in Ciuitate Cas-

pacis et tranquillitatis

ex benigna commissione

seuiensi,

Transsiluanie, ac Siculorum Co-

Hungáriáé partium Dominj, Consiliarys

et

ordinatione Serenissimi Principis ac

Dominj domini Matthie eotunc Archiducis Austrie, ac designati in Re-

gem Bohemie minj

et

et

Regni hujus Hungáriáé

Regis nostri

clementissimi,

dominorum Commissariorum omnibus

punctis

ueque ipsum partes quouis

et

firmiter

nec (necnon

kellene)

colemus omni tempore. Sic nos

testimonium firmát is, tibus et

mus.

Sigillis

et

corroborata

Inuiolabiliter

praesentes

obseruabimus,

adnexas

eique

hostiliter

auxilio,

et

Deus adiuuet.

nostras

literas

(firmatas kellene)

omnique ope

bonamque pacem

in

extitit,

quo nunc existunt, statu relinquemus

publica existente, ilüs assistemus, eis

et

nunc ver do-

peracta, et supradictorum

dominum Vayuodam ac Transsiluaniam modo et praetextu, aliquando indebite vei

pedire, sed illos in eo,

seruabimus,

literis

articulis

Gubernatoris,

instituta,

im-

et con-

necessitate

et vicinitatem

cum

In quorum fidem

Chyrographys

et Sigillis

Eidem dominó Vayuode ac

e

nostris

vniuersis Sta-

ordinibus Transsiluanie superinde dandas et concedendas duxi-

Dátum Posony

4.

die Mensis

Decembris Anno 1608.

Stephanus Illyeshazy Palatínus Regni Hungáriáé,

Comes Thomas Erdeody Banus. Sigismondus Forgach Tauernicorum Magister.

Johannes Draskuit.

Thomas Szechy et Petrus

Reuay.

Franciscus de Botthian.

(Egykorú másolata az erd. múzeum kézirattárában Codex Pacificationum Trannss. ferientium 12. szám h.]).

[Jos.

Com. Kemény

—

304

XII. Gábriel Báthory Dei gra Princeps Tranuiae Partium Regni Hungáriáé Dnus et Siculorum Comes. Spectabilis ac

magce domine

fráter nobis honorande.

uram egyik tanácsunk értjük hogy az tisztiben mód nélkül való dolgokkal háborgattatnék, melyet mi is becsületi ellen meg nem engedünk.

illetvén,

meg

et

Pettki János

ez uj esztendben.

TJdvarhelyszéki

Intjük

Salutem

Sok jókat adjon Isten kglmednek

benevolentiae nrae commendationem.

azért

az

kapitányságának

egész

széknek

mi

kglmedet

szeretettel

nevönk

alatt

serio

hogy valamint ezeltt azonképen

,

parancsolja

ezután

is

penig mind

kglmétl ugy mint kapitányoktul hallgassanak, kglmed is mind izenetiben annak agnoscálja. Panaszolkodik ezen is s Moldovában az mi szolgálatunkban lévén, nem tudatik mi gondolatból Írásában

András Geréb két

szolgáját útjában érvén,

szolgáival verette, vagdaltatta,

Ez fell

deniket megölték volna. kezében* vannak, láttassa

korán

ezután

,

köztök

szenvedjük. Bene

meg

ok nélkül az mint szerezte

ha nem oltalmazták volna, ugyanott min-

kglmed hagyjuk, minthogy törvény

is

mindjárt, az egyéb dolgoknak eligazítása

ne legyen

afféle vis

et potentia

Dátum

in civitate nra

valeat.

,

mert

el

nem

Álba Júlia die 4 januarii

Anno Dni 1G09. Spect.

ac magn. dom. nrae fráter

Gábriel Báthori m.

Külczim: consiliario nro

Spli

ac

magnó dom.

Balthasari

Komis

p.

de Ruszka,

ac universitatis Siculorum generáli capitaneo etc. fratri

nobis honorando.

(Eredetirl Miké

S.

ur gyjteményébl.)

XIII. Gábriel Báthory Dei Graa Princeps Transsilvaniae Partium Regni Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes. Spectabilis ac et

magn. domine

benevolentiam nram.

tának

meg követek

tisztétl

et fráter nobis

Az Ud varhelyszéki

által

bennünket,

akarván priválni,

honorande.

Salutem

atyafiak most ujabban talál-

panaszolkodván Pettki uramra és

ugy vagyon hogy viszontag közönséges jóra

— nézend dolgokban

nem

—

305

bocsátottuk

el

mi szolgálatunkban

az

becsületének

,

Mindazonáltal

keveset derogálna ha ezalatt tisztétl megfosztanék.

megparancsoltuk az egész széknek, hogy az még az köztök lev vesze-

mind penig az vár fell

kedést

s

földek

fell

kglmednek

dolgot

való

utánna kapitányt

annak-

és

;

Addig kglmedtl hallgassanak.

rendelünk közikbe.

egész székelységnek ajánlja

Azért

Ezalatt tanácsunk közül egyet

minden dolgoknak végére menjen

ki

,

is

majorságrul és hozzá való

kglmedtl hallgassanak.

légyen gondviselése reájok.

is

citáltatni bocsátunk

Kglmed az

és egész

gazitta tjük

eli

minden kegyelmességünket,

semmi dolgokban meg nem akarjuk fogyatkoztatni. Bene

valeat.

holott

Dátum

Albae Juliae 5 Január. 1609. Fráter benevolus Gábriel Báthori m. p.

Külczim:

magnó dom. Balthasari Kornis

Spectabili ac

Consiliario nro ac uuiversitatis siculicalis generáli nec

de Ruszka

non trium sedium

siculicalium Sepsi Kezdi et Orbai Capitaneo etc. fratri nobis honorando. (Eredetirl Miké

S.

ur gyjteményébl.)

XIV. Gábriel Báthory Dei Gra Princeps Tr an sylvaniae

Regni Hungáriáé Dominus

et

Spectabilis ac magnifice done fráter nobis honorande

nrae

benevolentiae

Die

16

elváltoztatván,

Salutem

,

volna

kapitánynak

akarván hagyni Pettki Jánost

tisztiben

kglmednek

és

az

székelységnek

Csudálkozunk

agnoscalnák.

megemlékezünk

rajta

meg

és

arról

;

ezen

dologról

az

tünk viselvén

nem

mondott szónkban

szeretett

székelység

noha az mint ennekeltte is

Az id

,

megtalálván jó

is

is

is

elt-

változtatjuk

megirtuk kglmednek, Pettki Jánost másod-

országunk javára nézend dolgokban elbocsátván kellett haladni. alatt

,

mind magunk

liáltatni tisztitl, által

is

uram holott mi

Kornis

meg az tisztet, hanem megkglmességünkben nem akarunk megfogyatkozni

egyébért és

paran-

is

mint ez eltt ezután

akarattal való kglmességünket ajánlottuk nekik, melyet mostan

szor

et

pénteken adák

januarii

kglmed nekünk ugy irhát vagy hova gondolkodott kglmed is

etc.

az kglmed levelét, melyben irja hogy elébbi propositionkat

meg nekünk csoltak

Commendationem.

Partium

,

Siculorum Comes

s

mind az

becsületét

nem akarván

spo-

az mint Balassi Ferencz Pécsi Simon és kglmed attyafia

való üzenetünkbl

Szilágyi, Báthory Gábor.

és Írásunkból

megtetszik

,

nem

feledkeztünk 21)

el

— megmondott szónkról

—

306

non auferetur sceptrum a Juda

:

netlenségért Bethlen Gábor uramat

széket megcitálván az dolog tessék tödjék; cancellarius

uram

is

kglmed megértheti, nekünk megnyitván

is

mint az propheta

az

de

,

donec veniat Sylo

,

meg nyilván

az

,

;

igye-

ez

hogy az egész

bocsátottuk,

alá

ki

bnös

bünte-

több dolgainkat végezvén, talán oda érkezik, is

egy szónk vagyon, de mind az két félnek

igasságot

füleinket

Xígy

értett.

sem igyekezett Krisztus urunknak inkább

halálára mint az székelyek Pettki Jánosnak

mondja

nem

melyet talán kglmed ez ideig

,

veszszük eszünkben Heródes

akarunk

Kglmednek az

szolgáltatni.

Bene

dolgot jobban megkellett volna érteni.

valeat.

Dátum

in Civitate^

nra Álba Júlia 16 januarii l(í09. Spectabilis ac

magn. dom. nrae benevolus Gábriel Báthory m. p.

Külczim: Consiliario nro,

Spectabili ac

magco dom. Balthasari Kornis de Euszka

ac universitatis Siculorum generáli nec

non trium sedium

siculicalium Sepsi Kezdi et Orbai capitaneo fratri nobis honorando. (Eredetirl Miké

S.

ur gyüjtein.)

XV. Nos Gábriel Dei Hungáriáé Dominus

et

Gratia

Princeps

Transilvaniae

Siculorum Comes,

,

partium Regni

memorie commendamus

etc.

tenoré praesentium significantes quibus expedit uuiversis, Q,uod nos

cum

ad nonnulorum fidelium Dominoi'um Consiliariorum nostrorum singularem nobis propterea factam intercessionem, tuin

ver

ex

illa

pietatis nostrae

sincera affectione, qua erga salutarem doctrinam et Leviticum tangimur

ordinem,

compatientes

calamitatum

et

miseriarum universorum

et sin-

gulorum Pastorum Valachorum ubivis passim in hoc Regno nostro Transsilvaniae et partibus Regni Hungáriáé ditioni nostrae Transsilvanicae sub-

terrestribus

dogma et professionem sequentum ab aliis plerisque sed potissimum ab ipsis dominis patronis, quorum videlicet patronorum et dominorum terre-

strium

Jobbagionum

jectis in

tibus,

Ecclesys constitutorum, Graecorum

quibus

filii

ipsi

muntur, imo contra jus

et

extitissent,

in dies gravantur

,

miserrime pre-

aequum, ac morém aliarum bene institutarum

Ecclesiarum et sectarum ne solo quidem natali

patronorum, nacta meliore sparta, sub ditionem

patronorum transire permitterentur

,

sed

pro

et juris dictione

et jus

priorum

patronatum aliorum

consvetudine jobbagionali

I

— aeqalem cum

dominó

—

307

jobbagionibus conditionem et onera quaelibet plebea

reliqxiis

terrestri debeiit es (ia) sufFerrent et portarent

hujusmodi ipsorum malo audito primo quoque

Volentes itaquae

,

tempore consulere,

hac in parte eo magis quod divino vacarent muneri sublevare ex

gratia

speciali

(dum)

concedentes (dum; duximus

et

cujuscunque jobbagiones extiterint

bantur

completo

,

,

ut

,

muneris debito tempore

sui

modo

a

ipsi

etiam invito patrono ,

eLs

posterum,

in

cui subjicie-

,

ubi amplius remaneudi

liberam priorem locum immutaudi

voluntas ipsis non fuerit,

id

,

annuentes

potestatis nostrae plenitudine benigne

et

eosque

,

ac

ipsis

placitum et acceptum consensu recipientis Ecclesiae locnm eligeudi ac in

eundem transmigrandi transferendi

,

cum

seque

,

omnibiis bonis

liberis

,

impedimentum accedendi

citra quodlibet

,

intendentis sive Vladicae ipsorum Albae Juliae degentis,

ritum

juxta morém,

consvetudinem Ecclesiarum Hungaricalium antiquam

et

Pro ampliori

potestatis facultatem.

ver

uxoribus

et

praescitu Super-

,

habeant

erga eosdem muniíicentiae nostrae

principális declaratione, universos et singulos annotatos Pastores Valachos

dictarum Ecclesiarum Valachalium in tota Transsilvania gáriáé

nostrae

ditioni

Transsilvauicae

subjectis

et

partibas

Hun-

existentium constitutos

modernes, futuros quoque pro tempore constituendos, ab omnibus oneribus plebeis

ribus

servitiis

et

praestare

ex

svetis,

quibuslibet dominis terrestribus debitis et

civilibus

exceptis

solitis,

tamen muneribus

consvetudine

antiqua

sive donis ab eisdem pasto-

dominis ipsorum terrestribus dare con-

benigne in perpetuum eximendos et supportandos duximus, prout

eximimus

et

supportamus praeseutium per vigorem. Quocirca vobis uni-

versis et smgulis Spectabilibus, Magnificis, Generosis, Egregiis, jSTobilibus,

Comitibus, Vicecomitibus, Judicibus Nobilium, ac uni versi táti Nobilium

quorumcumque Comitatuum

nominanter

,

autem Comitatus Bihariensis,

Districtusque Belyenesiensis, Haczogliiensis Capitaneis, Praefectis, provisoribus, Castellanis arcium tricessimatoribus,

eorumque

custodibus,

,

ac aliorum quorumvis locorum officialibus,

teloniatoribus,

pontium, passuum, vadorum viarumque

vices gerentibus, item prudentibus et circumspectis

Magistris Civium, Judicibus et Juratis Civibus

Oppidorum officio,

stitusis

villarum

,

possessionum

,

dignitate et praefectura fungentibus ubivis in' ditione nostra conet

commorantibus

tempore constituendis quatenus

visis

annuentia

et

,

modernis

,

harum

praesentibus

Pastores Valachos

turbare,

et

quorumcumque Civitatum, etiam aliis quocumque

cunctis

,

serié

vos quoque a

successoresque

exemptione

a

videlicet

committimus

nobis

modo

et et

futuris

quoquo pro

mandamus

íirmiter,

in posterum annotatos

eorum universos

in praetacta nostra

modo praemisso concessa impedire,

molestare, aut eosdem ad praedicta onera et servitia plebea et 20*

— civilia cogere et compellere

aliquali.

Dátum

—

308

nequaquam praesumatis,

vei

sitis

in Civitate nostra

Álba Júlia

modo

ausi

Secus non facturi, praesentibus perlectis exhibentibus

restitutis.

Noná Mensis Juny Anno Mil-

die

lesimo Sexcentesimo Nono.

Et subseriptum erat Gábriel Princeps m. p.

in calce

ver

Stephanus Kendi Cancell. m.

In dorso autem

Praesentes

:

p.

Pastorum Valachalium Trans-

literae

silvaniensium super introscriptis eorum immunitatibus confeeta et ema-

nata

publicata in Generáli Congregatione

,

Hunyad

tatus

in possessione Bácsi

die

Dominorum Nobilium ComiAnno 1609. nullo

3 JSTovembris

penitus contradicente.

Stephanus Fenesi Nótárius praescripti Comitatus ra. (Bethlen Gábor 1614-diki és

Rákócsoi

I.

György 1638-diki megerösitö

veleibl, melyek egyszer másolata megvan az erdélyi

Com. Kemény, Chartopliylacium Transs. Tom.

[Jüs.

Múzeum

p. le-

kézirattárában.

II.])

XVI. ajánlom

Szolgálatomat

ngodnak

kglms

mint jóakaró

uramnak,

Istentl kivánok ngodnak sok jó szerencséket, hosszú életet és jó egész-

nagy boldogul megadatni.

séget

Ngodnak akarom urtol

hogy állott,

ma

megjelenteni,

mely ennek eltte követségen

,

királ

semmiben. értem volna

volt,' irja

képest az mostani propositiokat, melyet ez mostani bécsi

adott volt

Mi

lészen

hogy most az

,

el sem

felsége

ennek utána

vötték,

hanem

eloszlott a

Eeraélik az emberek hogy ha rá viheti az

s

,

melyre nagy

akaratja nélkül, a Krisztus Jézus

evangyeliomának eloltására segítség adatnék akármely nemzetség

és

is

titkon való követséget bocsátott

az austriaiak ellen kevánna segítséget

vétek volna, ha Magyarország hire

azt,

gylés Ezt

a vége csak Isten tudja etc.

erdélyi vajdához

fge és útban volna.

erdélyi fejedelmet

Remélvén

ausferiai

Menyhárt deáknak

urunk valamit ennek eltte fogadott nekik semmit meg nem

st ahoz

gylésben

érkezek Bécsbl attul az

itt

ellen

is.

hogy ha azokon mi eshetnék, kik mind pénzzel néppel

hatalommal nálunknál ersbek, bizony mi rajtunk minden súlyosban

eshetik,

melyet Isten távoztasson

el

tlünk

szent fiának érdeméért. Méltónak

Ítélem hogy ngodnak megjelentsem, minthogy bizonyosan irjak, és ugj^an

kérének hogy megjelentsem ngodnak

is

,

minthogy tudják ngodat

isten-

— fél keresztyén iirnak lenni viseljének. oct.

Isten

,

szegény hazánknak gyámolának

s

ngodat jó

éltesse

—

309

egésségben.

gond-

,

Datuni Cassoviae

11

1609.

Ngod

akaró szolgája

jó

Gyiczy András.

Külczim: Cottuum Beregh

Spectabili

ac

Torna

nec

et

,

Magn.

Dno

Francisco Mágocsy Comiti

non Sacrae Regiae Mattis Superiorum

Partium Kegni Hungáriáé Supremo Generáli Capitaneo

Dominó suo

et consiliaro

etc.

gratissimo. (Eredetirl

t.

Miké Sándor ur gyjteményébl.)

XVII. Gábriel

quondam

etc.

Quoniam nos Generosa Domina Heléna Körösy

cum

mgfici Christophori Keresztury

totalibus

relicta

et integris par-

tionibus et possessionibus ad curiam ipsius Szent Benedek tentis et pos-

különös pártfogást kér a fejedelemtl.

sessis,

Ennek

folytán a fejdelem

elrendeli törvényes pártfogoltatását.

Besztercze apr.

1-eje

1610.

Báthory Gábor sajátkez aláirása (Eredetirl Miké

S. ur

s

pecsété.

birtokában.)

XVIII.

mgce dne fantor mihi observandissime.

Slis ac

meorum Áldja

Ez

estve

itt

meg

az Isten ngodat

száll,

Servitiorum

comm.

kívánsága

szerint való jó egésséggel.

Tarczalon megszállván, érkezik Palatínus

Egy barátom

melybe mit irjon ngod megérti. Majténba

párat.

irja

uram

nga

levele,

hogy palatínus uram

az fejedelem penig Tasnádra, és ez két hely között egy

helyt választván, sátorokat vonván lészen az tractatus.

Ez elmúlt héten Kvárba kezeit lábait elvagdalván ugy vették Kornis Boldizsárnak ^). Egyéb hireket is Írhatnék de tudom az ,

fejét

,

,

ngod embere megbeszélte ngodnak.

')

Hamis

hir volt,

Jul. 2-án Kolozsvártt vették fejét.

— uram

Palatinus

az

—

310

szömére sérelmes Tolt

bal

,

de

immár köny-

nyebbeu vagyon, onuad megtérve Onadra, Szöndrre megyek

De

vram

reliquo

ac mag.

Sp.

Dnem

Ex

valere opt.

flr.

s

is

jü.

Tarczal 28

maji 1610. ac mg. duo. vrae

Splis

Stor.

párat.

Ladislaus Pethe de Hetlies m. p. (Külczim hijánzik.

írva van Mágocsy Ferenczbez. Miké S. ur g^ytíjteményéböl, eredetirl.)

XIX. Due D. et faiitor mihi semper observ.- servitiorum meorum semper paratissima commend. praemissa.

Spect. ac Mag.

Az ideiglen

lu-

isten

való

jó

szent

felsége

ngodat

hosszú

egészséges

kedves

és

élettel látogassa

szerencsés

hosszú

meg asszonyommal

ngával és ngodhoz tartozóival egyetemben.

Minthogy ez mostani hazánknak romlásában nagy biztomban jöttem

gyermekimmel

ide, az atj^ámfiával

ngod várába,

ide az

zamnál nem lakhatom, ezen órában hozák az ngod kapitány uramnak

kimének

ö

irt

hogy mostan háborúságok lenne valahonnan, miután kapitány klme

veszekedésnél

megye Isten

az bódolaiak mellett;

vannak jobbágyim, több atyafiakkal tudja Isten semmit sem

is

értettem,

uram

melyet ngod

hogy Czobor uram panaszolkodott

,

volna az palatínus uramnak az ngod jobbágyira,

énnekem

minthogy há-

levelét,

bejütt ,

azonkívül semüiit sem tudok az régi sátoron való

,

minem

az

állapotban

legyen penig ez mostan az vár-

tudom ngodnál nyilván vagyon

,

nem könyörül

bocsásson

ngodnak

elttünk az határigazitás ha

,

Ngodat mind uramat kérem ngod meg-

rajtunk.

hogy ilyen bizvást folyamodtam az ngod várához ellene egy

néhány napig

itt

való létem

,

fejem fennállásáig igyekezem ngodnak megszolgálni szolgálhatnék az ur isten megáldja ngodat

vára mellett vagyunk ellenségünk

oly

idbe jutottunk

mint az hajdúk

uramnak

szintén

tartsa

éltesse

és

,

,

is,

,

ha az ur ,

kit

ne legyen isten éltet

ha meg nem

mind vármegyéül az ngod

az parasztság

is

szintén oly

nem tudom honnan jutott eszébe Czobor Az ur isten ö szent flge esztendeig jó egészségben. Dátum ex arcé

mostan az határigazitás. ngodat sok

Munkács 18 aug. 1610.

Spect. ac

Mag. D. V^ Stor addictissimus

Franciscus Desevfy de Csernek.

—

—

311

P. S. ez estve verték fel az hajdúk egyik házamat, minden mar-

hámban zsákmányt hánytak.

Külczim:

Spect.

Magn.

ac

Comiti Cottuum Beregh et Thorna

D.

S. C.

D.

Comiti

Mágócsy

Francisco

E. Mattis Consiliario

etc.

dno

et

fautori mihi semper confident.

(Eredetirl

t.

Miké

S.

ur gyüjtem.)

XX. Az él Istennek szent

fiáért,

minden

lelki testi

jóknak meg-

adását kivánjuk ngtoknak. Kgtok nekünk

kglmes

legyen

nem tudunk mit

,

tenni

,

hanem

kételen búsítanunk és untatnunk kell ngtokat, mert áradtan árad reánk

Lám

a sok háborúság.

csak kell volt megszállanunk az újvárosi teleköt,

hogy mindenek kibocsássanak rajtunk foszszanak, látván azt

sehonnan nem

gunk

lenni.

bl Kovács

találtatik

lm megint Albert

viteté el szolgáival

mon

lónk szömbe

nev :

,

hátunkon szántsanak, duUjanak,

hogy ez földön semmi gondviselnk :

amaz

és

oltalmaznk

utfelön vetött borsó módjára kezde dol-

Böszörmény-

micsoda iszonyúság rohana ránk.

hajdú hadnagy megtalála bennünket, 9 lovunkat

ezökis

ngával

semmi tilalomnak nem

Azon nyo-

állanak.

érteközénk vele miért vitette

is,

el

lovainkat.

nga Homonnai Bálint

Azt monda hogy Kristusban elnyugodt urunk

ö

maradt volt hó pénzzel adósa másfél ezer

úgymint 300 legénynek.

jVíely

pénzt

jól

tud

frttal

hogy nekiök ki volt számlálva, de Gyuricskó

tar-

meg magánál mind ez óráig. Kdük is ugy mond levelünket, de megmeg csúfolt vala levelünket. Ez az oka hogy lovaitokat most már elhozattam, és ezzel meg nem elégszöm, ezzel csak indítalak bennetöket: tirajtatok csepüljük de ha az mi pénzünket az urak meg nem adják ki egyszerös másszor is ugy mond. lm most többed magammal Lengyelországban dúltam ugy mond de ha én neköm elmaradásom lenne is

totta

,

,

,

ez az háromszáz legény közül

másfél ezör frtot úgymond.

,

ki

megmaradna ugyan megkívánná az

Ezzel menénk

el

mi. Azért az

kérjük ngtokat, hogyha ez ugy vagyon ne tartson talékra ngtok, lítsa

meg

hanem

igazítsa el ngtok

azért ngod Gyuricskot

itt

onnan az honnan

kglmét

,

gondolja

él

Istenért

minket csak markellene. Szó-

meg ngtok ha

az

másfél ezer frt megadása-e kedvesebb és hasznosabb ngtoknál mint sem az mi jobbágyi állapotunk.

nem

Bizonynyal

meghidje

ngtok

hogy mi meg

várjuk Kovács Albertnak és társainak visszafordulásokat

nagyobb romlásunkra.

Viseljön gondot ngtok reánk,

annál

is

mert ugy megijed-

— tünk mi ezön, hogy

ám

egy

rövidnap

ngtok ha iigy lészön jobb.

lássa

—

312

sem mai'ad bennünk

börre törvény köd ni igazságos dologban ngtoknak

bágy nélkül

mint sem annyi job-

,

A

Micsoda gyalázat fog ebbl kijönni.

ellenni.

ez helyben:

Ngos kglmes urunk jobb egy em-

aug. ngtoknak ° °

,

.

.

.

,

1610. 21 .

,

az nyomorodott újvárosiak szolgálnak.

Külczim:

Magnifico dominó

Mágócsy dno in

Francisco

p.

etc.

dno nobis observandissimo. (Eredetirl

t.

Milce S.

iir

gyjteni.)

XXI. Magn. Dom. mihi semper observandissime. Servitiorum meorum addictissima semper commend. praemissa.

Spect. ac

Látogassa

meg

Isten

j

egészséges hosszú élettel ngodat.

Ez elmúlt napokban találtam volt meg Desevífy Ferencz és Horváth László uramék által ngodat, bizonyos okokért nem lehettek akkor szemben, ugy kelleték mostan levelem által megtalálnom ngodat. Elhittem nyilván vagyon az

minem

nagy ers

kötelet vöttek az executor

uraim

Ungvárott Géczy András uramtul ngod képében azonképen éntlem bizony az az marha az ki énnekem jutott deliberative

találták

együtt

ngoddal

és

az

magamat

is

is,

Ugyan akkor mását énnekem meg-

éri

hogy az testamentomnak az

adják hogy oltalmazhassam ket, kelletik

nem

azt.

az kötél szerint az mikor

több tutorokkal.

Mostan találtam meg

TJngváratt az tutorokat, hogy megküldenek az végezés szerént az testa-

mentomnak

fképen ngodra úgymint Kérem parancsoljon ngod adják meg, minthogy igazat kivánok. Hun pedig meg nem akarnák adni, én ugyan protestálok. Ment ember akarok lennem az kötéltül nem is tudnám mi mellett oltalmaznám ket. Kit elhittem az igazat megesmérvén ezt tovább nem halasztja hanem megadatja ngod. Jobb választ várok. Ezzel az j isten tartsa meg és éltesse kedves egésségben sok j esztendeig ngodat. Dátum ex arcé Dunavicz (Dunajecz) 3 sept. Anno 1610. az mását, de egymásra mutogatnak,

ftutorra halasztották

^).

,

,

Servitor addictissimus

Georgius Horváth de Palocsa. 1)

kiskorú

Vonatkozik az 1609-lien Ungvárott tiut,

Istvánt, hagyott hátra, s

ellialt

Homoniiai Bálintra,

Ungvárnak örökös ura

volt.

ki

egy

— Külczim: Comiti

Spect.

Illustri

Cottuum Thonia

—

313

Magn. D.

ac

Bereg nec non

et

S.

Francisco Mágócsy

D. S.

Majestatis Consiliario

duo mihi gratissimo.

et

(Eredetirl

t.

Miké Sándor ur gyjteményébl.)

XXII. Gábriel Dei Gratia Princeps Tranniae, Partium Regni Hungáriáé Dominus, et Siculornm Comes etc. Egregie Fidelis Nobis

dilecte,

Salutem

et

gratiam Nostram.

Doboka vármegyének egyik Fispánja fatali necessitate tisz-

titl megválván: Hatvani Sigmond uramat második

f

Ispánunknak. Hagyjuk azért

választattuk helyette

és parancsoljuk,

hogy

lünk látván, mindjárást egy bizonyos napra Széket hirdetvén,

ez leve-

Szántay

Mihály

bels Szolnok vármegyének Vice-Ispánját melléje vévén. Hatvani uramat az mi Commissionk mellett szép módjával commendálja bé. Secus non factur. Dátum in Civitate nostra Álba- Júlia die 3 -a Mensis Novembr. Anno Dni 1610. Gábriel Princeps m.

p.

(Eredetibl, mely nagyon össze-rongált, és tenta-szint vesztett iromány. A külczim hiányzik; de minden hihetséggel Doboka vmegye 1-s Fis-

—

pánjához volt intézve.

—

Találtatik a Kfvári országos levéltárban.)

XXIII.

ORATIO Pro confirmatione

pacificae Transactionis,

inter inclyta

Hungáriáé

et

Transylvaniae Eegna, ac consequenter inter Sacratissimum Principem

et

D. D. Matthiam Secundum DEi gratia Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae

etc.

Regem, designatum in Regem Bohemiae, Archiducem Austriae, Ducem

Burgundiáé, et

Comitemque Tyrolis

etc.

nec non Serenissimum Principem

D. D. Gábrielem Dei gratia Transiluaniae Principem, partium Regni

Hungáriáé

Dominum

,

Siculorum Comitem

et

tiarios utriusque l^gatos et statis

etc.

etc.

per plenipoten-

quidem ex parte Sacratissimae Regiae Maie-

per Illustrissimum D. Comitem Georgium Turzo de Bethlenfalva,

Palatinum Regni Hungáriáé cipis regni

Transylvaniae

,

etc.

etc.

ex

parte

ver

Serenissimi Prin-

per Spectabilem ac Magnificum D, Joannem

— Imreffi

Zerdahely

de

scripta

,

Serenitatis

Consiliarium

,

certis

posteritatem conclusae ac defi-

auno presente die

Cassoiiiae

iiitae,

iutimum Suae

,

omne aeuiim, omnemque

couditioiiibus in

habita

—

314

,

perorata

et

')

coram proscripta Sacratissima Majestate

,

Eegia a Generoso Dominó Simoné Pecliio de Szent Ersebet legato Tran-

Dominus Steplianus Erdély

syluano, cni adiunctus itidem fit Generosus

de Somkerek, Comes Comitatus Thordensis

Domini 1610. Die 29 Post

Xomine

Viennae Austriae Anno

8-bris.

manuum,

oscula

etc.

dataque

pro

Regali

dignitate

Reuerentia

Serenissimi Principis Salutatio.

Status itidem et ordines trium nationum Regni Transylvaniae Par-

tiumque dantes

annexarum

ei

officia,

debita,

prompta, perpetuaque sua humilime commen-

semper felicem ac prosperimis rerum suai'um emolumentis

florentem fruentemque conservai'i a Deo praepotentissimo S. Maiestatem

Yestram Regiam ex animo cupiunt, ac hasce per nos ad eandem

Hys

permittunt.

sic habitis,

strae legationis Sacratissima

sequitur ipsa oratio

Regia Majestas, non

benignissimas longa declaratione oneremus praesentatis facile intelliget,

:

partim

ver

,

Q,uae sit

litteras

summa

no-

aures ejusdem

est cur

partim quia ex

litteris

jam

ex paribus transactionis, quae

exhibituri sumus, luculentissime constabit.

Conditiones foederis ac pacificationis nuper Cassoviae per Illustris-

simum Dominum Comitem Georgium Turzo de Bethlenfalva Palatinum Regni Hungáriáé, una cum

reliquis Sacratissimae Majestatis

Vestrae Regiae Commissar'iis, ac ex parte etiam Serenissimi Principis et

Domini Domini

junctis Suae Serenitatis

Suae

Serenitatis

quam etiam Quae

res

Imreffi de Zerdahely,

ac

sigillis

Regni

congressos

sionis

quidem

et

quibus

verum

antea

ex parte

si

verum

fateri

volumus,

cum gens Hungarica, matrem perman-

periculosis

istis

foeliciore

in pátriám milites

aura fruebatur, omnino

et funestis

bellorum temporibus,

mutua seviendo viscera, introducendo, non modo laceram,

iam ab octodecim annis nunc

nunc externos

in

dirutam, et conquassatam videmus gentem Hungaricam, sed abfuit,

*)

ad-

authenticis confirmatas attulimus.

concordiam serio amplexata,

inaudita,

atque jam

,

sibi

facultate,

Transylvaniae tam solenni Juramento,

modusque confoederandi, quamquam

inusitata

una cum

Commissarys utrinque cum plena

communi bono concludendo

pro

per Spectabilem et Magni-

nostri Clementissimi,

Dominum Joannem

ficura

parum

quin ad extremam usque internecionem deletam cerneremus

üres hely hagryva.

— qnibiis ut sahitari aliquo

remedio obviara

iiliiis

comprehendenda, ut non

delapsum Dei donnm merito agnosci Negari autein non

rem istam

agitatam fuisse

et

utrinque

ricae

et

amplecti debeat.

ver quandam

simulabamus

,

Quia

ver

in se continere

gebat solidiore, et in

annis

,

piacúit in meliorem

:

formám

cunque ictum foedus ac

omne aevum, omnemque

reformationem, deberet,

nihilominus

,

et

posteritatem durabili

qv^od cum prius illud duobus antehac quondam Dominum Illyeshaziiim qualiterconclusum tam a Sua Serenitate quam ab orest

,

,

,

novam hanc causam, cur maximé id

dinibus Transylvaniae sancte inviolabiterque observaretur

fieri

clariorem

,

redigere, eoque quo antea indi-

Illustrissimum

per

illis,

satis liquere,

confirmai-e.

neque dissimulandum

Sed

ex

ridebantur

faederis inaequalitatem, sicuti pro ratione temporis

utrique parti commodiorem

fundamento

et

imo ex partibus reipublicae Hunga-

,

roboratam.

fide

,

ultjo citroque módis

variis

quibus antea nitebatur, conditionibus quaedam vei non vei

ita

ac singulare coeloque

aliter

statim pest sedatos tumultus Bochkaianos

potest,

pacificationem Viennensem

tractatam

concoi's ista pacifi-

iretui',

bonis quidem omnibus ita optanda,

cationis ratio invcnta est,

ambabiis

—

315

modumque denuo

pacificendi,

ac

,

neque Suam Serenitatem, neque ordines intelligere potuisse

tamen ad talem Sacratissimae Majestatis Vestrae Regiae

voluntatem, et adventum lUustrissimi Domini Palatini, haud gravatim, (ut sólet

semper pro communi bono

ceribus trium nationum, esse

ibique

,

minum

cum

esse obsequeutissima)

una cum pro-

Serenitatem ad fines usque Eegni egressam

Illustrissimo

Dominó

Palatino colloquentes variis ho-

inquietoi'um novisque rebus studentium stimulationibus commoti,

re infecta uti'inque, fuisse,

Suam

non sine periclitatione publicae tranquilitatis discessum

paulo autem post, ita Deo

mentem

utriusquc régente ac dirigente,

ne fomitem peioris incendii rursus in patria excitarent, ad veram

damque concordiam

et foedus inviolabile

soli-

convenisse.

Pro cujus quidem foederis coníirmatione, ut aliqua nunc opus nobis

uti

nequaquam necessarium pus,

neque personarum

non

erat

in

respublica exstitere

summo

arbitramur id

;

non

res,

non

requirere videtur.

nexu

,

quod una gens

eadem lingva

,

,

,

unum

iisdem legibus

,

non tem-

locus,

Ut enim

anteti

,

invicti et inviolabiles

temporis, non per

corpus

unaque

,

ac consvetudinibus

fraternitatis et christianae charitatis vinculo

contra quosvis alios

pro ratione

esse

respectus

more positum Hungáriám cum Tiansylvanis confoederari,

sed absque ullo foederis

usi,

sit

apud Sacratissimam Majestatem Vestram Regiam persvasione,

manserunt

:

invicem connexi, ita

omnia aequalem, tamen cum

nunc in

,

ac

si

euudem

— amoris ac concordiae,

quo delapsi fuerant, gradum rursum redire

sta-

perpetuae salutis et permansionis viam ingressi, quid aliud se-

tuerint,

quam amantium iram

qiiitur necessario,

grationem

perfectioris amoris

fre

redinte-

?

Neque autem lentemque

nomen

geutis Huugaricae,

male hactenus audisse.

commuui

honestati

benignissime

possumus ob tam funestam

silentio involvere

discordiam

nationes, et

—

316

cousultum eat,

non dubitamus, merito fugata ad extremos Garamantas Ista

reipublicae

inservire

securitati

discordia,

non solum com-

videtur,

verum etiam

Sacratissimae Majestati Vestrae Regiae decori ornamentoque

ut praeteream ex

pacem

autem Transylvaniae

caeterisque vicinis Regnis confoederatio

muni utriusque

quam

per

cui

Sacratissimam Maiestatem Vestram Regiam

auro gemmisque praeciosiorem amplectemur.

cum Hungária

pesti-

quasque

ceteras

Igitur ut famae gentilitiae paritati,

et laudi utrinque

etiam

favere

apud

Nam

esse.

regiminis Sacratissimae Majestatis Vestrae Regiae

ofíicio

omnino incumbere, avulsa aliquando a corpore Regni Hungeriae membra, quantum per pacta iam olim inveterata iura conditionesque regnorum

in

liceat,

vicissira coliigere, associare, et

annectere

certe

:

Suam

Serenitatem

una cum regno Transylvaniae ne dum ab eiusmodi confoederatione excludere, verum multis nominibus, grato animo, in primisque associandam, necessarium esse svaserim.

utile et

Etenim

,

in

celeritatem

quibus

maiores

aliasque

,

ipsius

inquam tacuerimus, tóti

terrarum orbi

igitur

in propulsandis inimicis alacritatem et anirai

sum-

atque corporis praeclarissimas dotes,

inclytissimae familiae Bathoreae virtutes incom-

non solum aequare

parabiles

Serenitatis in fide ser-

rebus gerendis fortitudinem et

aliisque

bellicis

magnanimitatem singularem,

mám

eximiam Suae

tacuerimus

nos

si

vanda constantiam

verum

,

in dies superare videtur

lapides ipsi proclamarent, luce

ipsa

clariara

tamque praestantem principem

,

lucidioraque qui

:

si

nos

et quotidiana experientia

Tantum

redderet.

praeclarissimis

et

ortus

sit

maioribus, et eximiis quibusque corporis ac animi dotibus locupletissiraus, qui semper in prosperis ornamento,

in adversis adiumento esse poterit,

quis est qui in foederis societatem adsciscere gravaretur?

Regni etiam ipsius exhaustae

,

spatio

modi tumultibus

vires,

quantumvis bellorum sumis tempestatibus

tamen exigui hujus temporis cepit,

summa Suae

ralitate ita sünt restauratae,

ut

quo respirare ab eius-

,

Serenitatis cura,

rerum gestarum

diligentia,

et libe-

glória praeclarissimis

Capitaneis, et multis victoriarum triumpliis egregiis belliductoribus, mi-

litum

exercitatissimorum

confectissimis

agminibus

,

incredibili

copia,

priorem status

ac

sui

strenuorum

integritatem

Siculorum

non solum

— vernm longe

adaequare,

operám

—

317

simae Majestatis Vestrae Regiae

Sua

tvaiisactionis

praeseiitis

Uiiorum omninra

praecellere cuique videre est.

tam contra

fidem, debitaque et paratissima obsequia,

,

Sacratis-

qtiam Kegni Huugariae hostes

Serenitas

statusque

vigore

,

prompté

ordines

et

oíferunt.

Quid plura? cum Illustripsimus Dominus Palatínus, pacificatiouis

primum

pleua

,

Regia concludendi accepta, una cum adiunctis

quae quidem

serit?

nequaquam arbitramur.

tanquam de confecta

Licebit igitur fortasse,

ac perfecta etiam pace

coram Sacratissima Majestate Vestra Regia pauca qua sublata

unicum

non patria

,

agelli

,

non

,

PACE

loqui,

civitas

omnia

alea constituta

belli

fre obnoxia

et sacrilegiis

,

vicissim

;

Huxa ubi

caduca

,

ea

non

,

rapinis,

,

restituta

vivunt, vigent, íiorent omnia, diruta restaui-antur

stant,

inquam,

non domus

,

ingenitum, pro proprio cuique haberi potest, sed in unica

eaque incertissima caedibus

non regnum

,

istos

commissariis conclu-

sibi

aut invalidari posse

cassari,

módos

a Sacratissima Majestate Vestra

facultate

fuerit,

oblata resti-

,

kuintur, sacra venerantur, jura, fora et leges ubique celebrantur.

Imo

cum

tran-

quod maius

est

,

quilitate acquiritur. et

animae

salus ipsa

malo experti, quid

absit,

ubi honeste licet

diutissime conservare.

natur

oraculis

,

ac

verius et maiori

nostro bonc licet.

focis,

viri

est

cuiusdam muneris

exemplum Dei

Deus enim in

sicuti

,

pro patria

in

,

pacis fructum

aut prosit, facile videre atque eligere

fortisque

iusta bella suscipere, ita divini ,

,

Utrumque hunc almae

Ut autem magnanimi pacem

certius

Deus

pacis

et

pro aris et

,

summae

constituere et

,

pietatis est,

fovere

aeternam firmamquae

coelestibus

eorum perpetuo conservat

propter innocentiam sanctitatemque

,

atqúe

author in sacris nomi-

,

pacem ita

in

terra terrestribusque fieri vellet, nisi peccata, peccatorisque poeua debita,

invitum quasi ac nolentem eum

Ergo qui Dei

herent.

ad

,

imitatione

quaerunt, pacem amplectuntur, merito

dominó

nostro

haeredes

terrae

crudelem

filii

se

praestant,

Dei vocantur,

terrarumque

,

hominum lanieuam

studiosos

pacis

et a

possessoi'es

tra-

pacem

Jesu Christo haereditarii

appellantur.

Uuanquam autem

pro

oa,

qua iam aliquantulum a bcUicis tvimul-

tibus respirantes optata pace potiri cepimus,

uium moderátori infinitas

:

tamen

quia

ipse

Sacratissimae Majestatis Vestrae Regiae simis serit

,

:

in primis i-erum

om-

atque indesinentes die nocteque (quando referre possumus nullás)

debemus gratias

agere

Deo

praepotentissimo, nominique ipsius semper gloriosissimo,

hanc qualemcumque

trauquilitatis

immortales

gratias

pro

eo

per

média operari

laboribus

et

auspiciis

solitus,

foelicis-

usuram consequi nobis conces-

eidem agere

et

referre

communiter

— Nam

spondemus. retulisse

Hungária

partém aliquam debitae eidem gratiae

et si

persvaserit

forte

sibi

—

318

verum mihi videtur sacrum

:

illud

et

aviticum regni diadema, quo Sacratissima Majestas Vestra Eegia foeliciter

regem Hungáriáé inaugurata

in

quam Majestatem Vestram patriae

et

libertatibus

hodie consignasse

ipsis,

est

non tam

,

una cum

restituisse

nunquam maiora

quibus ipsis beneficiis

,

Vestrae,

manibus procerum regni omnia

ac

,

ipsos Majestati

sacris clinodiis, antiquis viribus,

aut meliora

postulare potuissent.

cum

Itaque societatem

Suam Serenitatem regnumque Transylvaniae

et

beatissimae

istius

cum nniversa Hungária

debitores itidem habebat

líegia asciverit,

accep-

torum omniura beneíiciorum nunquam praetermissuros, quin decus piternum

,

nomen immortale

cum omni

ipsius laudem,

Fallor

Majestatis

aut

r

adulatio

absit

,

certe

sera-

unquam temqore intermorituram

nullo

posteritate praedicemus.

spem praetio nou veudam

Eegiae

exiguam illám amoris ficisci

et

omnium inimicorum

sed

Vestrae

,

in

Vestra

tranquilitatis Sacratissima Majestas

unico

scintillam,

exemplo

hoc

quam

absit hinc

;

,

procul

aemulorum Sacratissimae

et

obturare

os

licebit.

Si

erga se a gente Hungarica pro-

Sacratissima Majestas sua Kegia praeseuserat, tam syncero, grato,

eamque omnibus módis promerendi studio amplexa, que gratitudinis

prosequuta

clementissime

officiis

et

est:

maximis quibusquid

sperare

et

expectare gens propria Germauica, eaque sub coelo inclytissima, praeter

sempiternam tranquillae permansionis salutem si

et

,

debitam promptamque erga eandem animi sui

aurea secula potevit, inclinationem in tem-

pore declaraverit?

Quibus

tam immeusis immortalibusque beneficiis ut cum Hungária aliaque tam vicina

etiam Transylvauiam

quam etiam remotiora quaeque regua desinat, quin indeíesso studio summa insistat,

in

posterum

confoederata,

amplecti, iuvare, et protegere nou

cura diligentiaque foeliciter ceptis

iisdem pláne verbis Sacratissimam Majestatem Vestram Re^iam

exhortari uominare licebit, quibus olim Scipionem Africanum apud Ci-

cerouem in Somnio Scipionis excitatum

et

auimatum legimus.

Africane alacrior ad tutandam rempublicam,

pátriám conservaveriut definitum illi

locum,

ubi

priucipi Deo, qui

fiat

tates

acceptius,

,

adiuverint beati

,

auxerint

sic ,

habito,

certum

aevo sempiterno frnentur.

omuem hunc mundum

regit,

esse in jSTiliil

quam concilia caetusque hominum iure Horum rectores ac conservatores Auimam tuam exerce in optimis rebus

societati,

sis

qui

coelo ac est

quod quidem in

enim terris

qui civi-

huic praefecti huc

appellantur.

revertuntur.

Uuo

omnibus

,

suut autem opti-

mae curac

de

salute

—

319

patriae,

quibus

domumque

yelocius iu hanc sédem

— agitatus

exercitatus

et

animiis

suain pervolabit.

Nos autem dum in praesentiarum confirmationera solummodo ficae transactionis

sumus

niodo

,

expectamus, ut eam

nempe vernacula Hungarica sub

ligva

paci-

quo nos a Sua Berenitate instructi

eo,

titulo

nomine

et

Sacratissimae Majestatis Vestrae liegiae, fide bona, sine diminutione ac

augmento descriptam,

sigilloque eiusdem. authentico roboratam,

etiam atque etiam petimus.

"velit,

tam Suae

Q,ua

quam ordinnm

Serenitatis,

sima Majestas Vestra Eegia velimvis Serenitatem dignitati,

ac

decori,

sibi

gloriae,

cnm

cei-te

exhibere

spei et expectationi

regni satisfactum fuerit: sibi

quicquid

ordines

et

i'e

Sacratis-

persvadeat aeque

Augustali

Suam

in primis ipsiiis

ornameuto, regnorumque emolumento anim-

et

nuUo unquam tempore aut occasione praetermissuros, quin

adverterint, studio,

status

in

viribus,

totis

ac optimis

maximis qnibusque

suis meritis,

totó

reddant

semper eandem quam devinctissimam.

Haec sünt

,

quae de confirmatione publicao pacis coram 8acratis-

sima Majestate Vestra liegia nobis dicere ipsius benignissimas- ofíenderit,

modo

Qualiter autem de

petimus. Serenitate,

quam Regni

quibus

in

libuit,

veniam ab

ac forma coufirmationis

ordinibus instructi simus

Postulata autem

,

quid aures

,

tam a Sua

ne multis verborum

,

ambagibus coram 8acratissima Majestate Vestra Regia in scriptis exhibemus.

si

imiiieusa eiusdem clementia

uti

cogamur

,

ea

quae privata liabet Sua Sere-

ut et memóriáé imbecilitati provideatur, et responsa meliori ordine

nitas,

ad ea recipére queamus,

etiam in scriptis exhibemits, Sacratissimam

illa

Majestatem Vestram Regiam etiam atque etiam orantes, ut pro clemeuti ac

benignissima

pensione

moram

in

,

sed

Suam

erga

Serenitatem ordinesque Transylvaniae pro-

tam

confirmatione

trahens

videatur laetos

,

,

sanctissimi foederis ne longe dilatiouis

suspensos eornm animos diutius qixara par est,

datis

de

quanto prius ad eos remittere dignetur.

ORAT

I

Dixi.

0.

In valedictione Sacratissimae Majestatis Regiae Hungaricae tata

Yiennae Austriae Anno 1610.

Non nobis

est

Die

1

Octobris

Hibásan nov.

1.

,

helyett.

ea

quae nuperrime

reci-

^).

dubium Sacratissima Regia Majestas,

semper clementissime

^)

tenere

omnibus optatissimis responsis hilares nos ac

Domine Domine

de sanctissima atque

—

—

320

ntilissima Sereiiissimi Principis

et

Domini Domini

cum

ordinum. regni Trausylvauiae

statuumqiie et

nostri clementissimi

Sacratissima Majestate

Vestra Regia atque ordinibus regni Hungáriáé, caeterisque confoederatis regnis

conclusa pacificatione

,

borum

applausu

memóriáé inhaerere

eiusdeni

summo cum animi amoris

sjTicero

et

,

tranquilitati consuleutes,

dum mandátum Suae

affectu

cum

quippe

,

quam

candore, uberiore ver-

dixeramus

nos

recenti adhuc

,

tam publicae regnorum

nostrae diligentiae commisso offlcio secun-

omni

Serenitatis

ex

parte

satisfacere

volentes,

maximé e re communi ai'bitrati fuimus, et omnia summo studio summaque diligeutia prosequi ac perficei-e conati sumus. Verum cum ex respouso secreti consilii abunde intelligamus, conditiones

matas

per

simul

foederis

illas

nosque

transmissas

a Sua Serenitate et statibus regni confira

,

Sacratissima Majestate Vestra Eegia

duabus potissimum de causis minimé coníirmari, de utraque quam pos-

sumus brevem excusationem adferemus. Prior est error

admissus,

qui

Serenitatis

cum

alibi

uti

scribarum

procul

statuumque

poculis

dubio

contigit,

mentem

etiam

ita

eadem verba multis in

ritas,

ita

fuerit,

emendabilis

facile

rem

et

mutatum, ut

esse

atque licentia Suae Serenitati et ordinibus

impetrataque

voluntatem Suae

ac

sensum etiam

nisi certa secu-

primum

in ea re párta

neque salvum neque tutum existimemus ab

latum quidem ungvem

fuisset,

diserte posita reperiantur.

locis

Posterior ver, quod ex variatione verborum in unico Turcici foederis respectu

quibusdam casu

dubio

procul

praeter

illó vei

discere.

Q,uam quidem cum Turcis confoederationem Transylvania ob propinquitatem

et

imminentem

multis annis inveterato pactisque multocies reiteratis

ex imperatorum,

,

regum, princip^^mque Christianorum maiorum videlicet Sacratissimae

Majestatis

benigna annuentia, fnisi

aliter

voluntate

et

Regiae

cum iuramento

praeventum

Hanc autem voto

et

Vestrae

fueritj

Turcici

et

praedecessorum

ordinumque regni Hungáriáé

roborato consensu coluit, et colere

cogi videtur

necessario.

respectus in conditionibus mutationem

Sacratissimae

Majestatis

Vestrae

Regiae

emendare vei corrigere nequaquam integrum fit, quod Serenitatis regnique tranquilitati

loci

eorum potestatem, ex usu iam

finibus regni

noxium

,

et publicae

esse iudicemus, atque

,

pro

nobis vei

Suae

quod in ipsa

transactione semel a Sua Serenitate statibusque regni coníirmata, praeter

ipsorum mentem ne verbum quidem uuicum mutandi aut variandi nobis facultas concessa fuerit. .

Itaque

cum

eas

ad

remitti videamus, id certe nobis uti praeter

ulteriorem

spem

et

reformationem

expectationem ita

— etiam ob

—

321

summopere dolcndura

tot labores frustra susceptos et exantlatos

accidit.

tamen cum per peculiares suos

Nihilominus actionem

Vestram Regiam intelligamus benignitas erga

legatos

hanc trans-

producere et reforraari velle Sacratissimam Majestatem

iilterius

Suam

Nunc autem

ex

paterna

,

ea re affectio et singularis

Sereiiitatem statusque et ordines luculenter apparet.

nos

cum

huiusraodi responsis ad

Suam Serenitatem Regiam

statusque et ordines reversuri Sacratissimam Majestatem Vestram

In primisqiie siquid a nobis ab eo totó tem-

valedicendum accessimus. pore,

qiio

adfuimus, dictum factum aut gestum fuerit quod ab augustali

alienum videretur

ipsius dignitate

nitate clementer condonare velit,

,

id nobis ut

ex immensa sua benig-

humilime rogamus.

Deinde siugulari tutelae ac protectioni divinae Sacratissimam Maje-

commendantes ax auimo cupimus

statem Vestram Eegiam identidem

precamur, ut illám salvam ut

dum absumus

foelicia

et

et

incolumem diutissime conservet; faxitque fausta

ac

quaeque de eadem semper audire

queamus, yisuri autem aliquando florentem ac prosperimis rerum emolumentis fruentem videamus.

Dixi.

XXIV. Illustrissime domine patroné colendissime!

Mely

estve az

Nagyságod

Nagyságod parancsolatja érkezett

hanem

Pataki Jánost, tud,

másfell bekültem

,

magam mentem

ott

az

Nagyságodtúl arra nem volt

vártam arra

nem

késleltem

dolog jól ,

volna Erdélybe, az nénémhez lészen

tudom.

,

hanem

az

,

és

nem miveltem

Nagy Lrinczhez

,

hogy miénké tegyük azokat

volna, holott tudom,

hogy

k

is

hogy Bethlenhez ne áljának

attúl,

Forgács uram

meg akarnak

')

Ez

'),

nem bánom, mert

vissza,

és

el

,

Nagy Ezt Fel-

ne oszoljanak,

igy ha megtudná

az császár neve forog benne.

az kapitánok és hadnagyok eskünni

is

Nekem

hogy római császár

az egy pár szó igen homályosan látszik, de kétséges

Szilágyi, Báthory Gábur.

is.

az római császár

sége szolgái és onnét várnak, de félek vagy attúl, hogy

avagy

nem

mely hadak fenn vadnak

az Tiszán túl és Máramarosba, kültem vala szolgáimat oda titkon

Lukácshoz

is

Noha tanulságom

mindazáltal tudván mivel tartozom

szót és sarkantyút

kit

hogy özinte ugy megnyugodjék Nagy-

és oly tanulsággal,

ságod benne, mint ha

,

sietve mindjárt bocsáttam ahoz az emberhez,

21

nem

lehet.

—

—

322

valakit fejedelemnek ad Erdélybe, velem az mellé

Nagyságod

halnak.

azért

neve légyen-é emlékezetbe még most eleinte

hogy én velem

irom Nagyságodnak,

is

dolgát nézi, én oda

eddig

meg

is

ha az Nagyságod csak igy az mint

az mellé az császártúl

jöjjenek,

harmad napja immár

Nagyságod hire nélkül nem

nem

,

avagy

is

két

de nyolcz ezerén lehetnek, értelmek vagyon az több Hajdúsággal

két hadnagyok

,

is

,

és vele élnek

Esküsznek szörnyen, hogy vadnak most

adandó fejedelem mellé. ezerén,

jnek,

meg immár nekem

irja

hogy nálam vagyon

,

Az mi

akartam mivelni.

,

én ezt

az felmeués

csak ugy megyek, az mint Nagyságod parancsolja,

is

késem semmit, csak az lengyel király pénzét várom, mely talám

is

Homonnán vagyon

ott való tisztartójának

Parnóra

és

Nagyságodat kérem

az borokért.

,

vigyáztasson reájok

,

és késértesse

,

hagyja

mindjárt

onnét adják értésemre, mert harmad napig én azokkal minden

dolgomat elvégezném ,els dologra

Nagyságod

menten mehetnék.

azután

és

,

éltig való

Nagyságodtúl az

Zombort.

Isten Nagyságoddal.

választ várok.

is

szolgája

Kendi István m. (Eredetije az

erd.

múzeum

történetei eredeti levelekben

Az

kézirattárában

Kemény

k.

József, Erdély

II. k.]).

—

melyen a czimzet állott, nincs meg. József 1612. évszámot jegyzett, de

Ívrét irt levélnek egyik fele,

Kelet nincs;

[Gr.

a levél tetejére

gr.

Kemény

hibásan 1611 helyett.

A

levél gyanithatólag

Homonnai Györgyhöz

volt intézve.

XXV. Köszönetemet

és

magam

kivánok az nr Istentl

ajánlását irom

jó szerencsés

meg

szerelmes atyámfiának,

hosszú

egésséget

életet

mind

sze-

relmes Gábris és több gyermekeimmel együtt.

megadá Fekete Péter mind az sógor uram

atyámfia

Szerelmes

küldte levéllel együtt leveledet, mely Írásodból megértettem mindeneket.

Jobb édes atyámfia, az mint eunekelötte állapotodhoz képest oda fel lenni

vadak ide be

is

édes atyámfia

itt

jószágával se

nyugodalmas helyed

fira

is

is

is

megirtam vala, az mostani

minthogy

penig ismeretlenek,

hadban

se

ez

országban

kelletik

ott

noha jobb ,

mert

adta minden majorságával

Magyarországban

magamnak El

firól

;

is

ide flge

,

oly

emberek olyan

az az

ember,

volna

maga udvarházát házat penig

oly ház nincsen

,

mennem, jobb egy kevéssé

hogy

de hogy most ott

fenn lenned.

hittem kétség nélkül, hogy az ur Isten nyugodalmat és örvendetes

állapotot ad nekünk.

— Az mi

házat

ott való

—

323

édes atyámfia az törökként

illeti,

nem

egy veréb mint holnap egy túzok, ha eladhatod

k-ell

ma

jobb

kevés kárra

Mond meg Szabó Lukácsnak nem háromszáz forintot adtam én érette, hanem négy százat, ha megadja az negyedfél száz forintot, az ötven forintot engedd el, noha én sokat építettem, az szlt is jobbá tettem, ha penig azt meg nem adja jobb Móricz Márton ') uram kezében néznünk.

hagyni

,

klme adjon levelecskét róla

csak

,

kezünkbe

Az mi

az vetés dolgát

illeti

jS'agy László vettetett együtt

ugyan

köblöt, jS'agy

Pet

,

János vettetett 6 köböl árpát,

4 köböl zabot, ebbl engedtem neki két

s

adták

Valamennyi

köblöt.

az mit vetettem, penig

mind ez esztendben

szolgálatomban

?j

19

vettettem

földön

mind szolgálatomban

én vetem mind tavaly bivalt

1

másutt vettetett 12 köblöt, az az 24 köböl zabot vettetett

Az munkácsi

László.

zabot elvetettem

(igy.

hogy az mikor kívánjuk

,

bocsátja.

...

az

,

azonképen

,

Bükén

.

az

bihattis

elvetettem

im

,

meglátja az jó ur ö nga én eleget költöttem Kassán az ö nga becsületi mellett.

írtam Moriczi uramnak felle

veszi én

tlem

Az

az jó ur,

árpát melyet

itt

Pet

az urnák

,

de

ha

szinte

meg mikor ingyen sem hogy azt mondjad pénz nem enyém

Az mi

az

az

,

volt, eg)'-

,

vélnék.

Mind az

mely hét száz

hanem

ha

vég karasiát

által

forintot

illeti

ugy

én

nem

el

adj

párom,

édes

élj

adtam

azért

,

az az

veszi.

egy hordó bort

ha Isten meg hoz

érette és hadjad ott az harminczadosnál,

is

bizony akkor veszem

im bátor

,

irtam magának

felöl ,

tudom hogy

tied,

az

de csak azoknak az kiket

Az eperjesi adósság meg nem alkusznak is

volt ennekeltte. ,

is

János vettetett, add Moriczi uramnak,

több vetést zabot becsültessed az adósoknak

megírtam

ha meg nem adja

az

s

szolgálhatok neki.

is

érette küldök.

Az mi az fiu dolgát illeti édes atyámfia, minthogy én az én gyermekimmel téged soha meg nem keserítettelek, most annál inkább hogy távol vagyok, bánnám ha búját vallanád. Mindaz által édes atyámfia vidd haza

addig legyen Pribélyen

,

igen

felette

kérlek

ne

búsulj

se

mig

,

ne

annyit ad minekünk hogy másokkal éltesse

az fejedelmet, hiszem

keresztyénségéérc

Ur

Isten

,

is

az

jól

is

Ur

Istent

mert az árulók az

hogy semmi nincsen abban

érette küldhetek.

boszankodjál

,

m.it

,

tehetünk.

Csak az Ur Isten

hogy megtartja az felle beszélgetnek

hanem

V.

ö.

Nagy Iván Tudom. Értekez

II.

,

jámbor látja

az

fegyhetetlen életben viseli

magát, bizony hasonló az jámborságban Mágocsi uramhoz.

*)

Ezen pedig

mert az Ur Isten

237.

1.

21'

— Az lend

keszkent

kis

varrássá

.

hogy

az XJr Isten

adja

párom megad ... de

éá('es^

várattad

.

mind az

,

ez

—

324

elég gyászhoz

én igen kedvesen vettem

által

il-

s

szomorúságunk legyen rövid nap

mostani

örömünkre.

Az mi miá

lön,

az levelek dolgát

hadak vannak fenn, Fekete Péter dolog

is

most ki nem akar menni, lehetetlen

hanem azon

,

Fekete Péter kimegyen, az egyik öcsémtl

sógorommal

ugy végezek az mint jobb

is

Az mi

az Fülöp dolgát

hiszem meglátjuk az el

párom

édes

kevés

az

;

TJr Isten

illeti

de minthogy nagy sok

ott volna,

hogy most ki merném küldeni

,

csak az hirtelen indulásom

bizonj'-

illeti

mert inkább akarnám hogy

')

hogy ha

,

szépen kiküldjem,

és

az

leszen.

édes atyámfia legyen csendességben,

mire segit bennünket

marhát

ezüst

leszek

;

uem ugy

tettem

egyéb holvalót ne vitetnék

és

tovább Moriczi uram házánál, könnyebb volna onnét behozatnunk, irat-

nád

Liika Mihály

fel

sógorral

(?)

mind azon

által

az

mi jobb

azt cse-

lekedjed.

Az Bükérl le

való levelet soha senkinek ki ne adjad

akarja tenni, én

magammal végezzen

soha egy pénzt sem adna érette rintot letenné

nem

is

ott sokáig,

egészséggel.

jó

ur

által

ha csak az ezer

fo-

én megengedném az ezerét, hiszöm ha mit akar

érette,

Édes banim (igy) lássad

messze Erdély megtalál felle.

immár meg jó

ha az

de tudom ha kivehetnék

felle,

mind azon

,

,

ne késsél

hanem menj fel házadhoz. Isten éltessen és Dátum Szebenii 8 die Junii Anno 1611.

áldjon

Jó akaró atyádfia és társad

Gyiczy András.

Külczim: Adassék nemzetes Poltári kezében.

(Eredetirl,

^) :

kedvem szerént való atyámfiának, az nekem szerelmes társom ,

In oppido Munkács. mely

áll

hányvetett nagy betkkel,

volt

az én

Fruzima asszonynak

Soos

2)

s

két ivbó'l,

mely Miké

s

S.

egészen Géczi, kezével van irva rósz uré.)

Borsos Tamás szerént (Erdély Tört. T.

II.

41.)

Géczinek két testvére

István és Péter. ^)

Az

erdélyi fejedelemségre

Családai X. 312.

sóvárgó

Géczi András.

V.

ö.

Nagy Iván

325

XXVI. Gábriel Dei Gratia Transsylvaniáé Valachiae Transalpinae-

quePrinceps Pa r ti ti mRegni Hungáriáé Dominus etSicnlorum

Comes Egregie

fidelis

etc.

nobis sincere dilecte, Salutem et gratiam nostram.

Bels Szolnok vármegyében s Közép Szolnok vármegyében mennyi számú per notam azokat falukban lev portioi voltának Kristóf Deáknénak az falukat adtuk az mi udvari szolgánknak Dévay Györgynek, és hány egyéb lábasmarhái akár mi névvel nevezend javai legyenek, ezeken az vármegyéken kivül is valahul az kit tudnak. Hagyjuk és serio paran,

csoljuk mindjárást ez levelünk

megadó

embere kezében bocsássad minden haladék

non

Dátum

facturus.

nostra

arcé

in

avagy arra rendeltetett

szolgája

Secus

és fogyatkozás nélkül.

Várad

die

mensis

2

decembris

Anno Dni 1611. Gábriel princeps m. p.

Külczim:

Egregio

Kavassy

Gregorio

etc.

íldoli

nobis

sincere

dilecto.

(Eredetirl Miké

S.

gyüjtem.)

iir

XXVII. Nos Gábriel danae

istius,

etc.

memóriáé

et visibilis

machinae

tore divinitus formatae, nihil in et ita

Quod

etc.

cum

:

a prima origine raunet invisibili Crea-

ab unico increato,

rorum universitate praesertim sub

sub Lunaribus magis obvium, ckxrum, et palpabile reperiatur,

mortalium

peccatis

Status

atque

Sortis

nostrarum sedulo

,

exigentibus

humanae serioque

diligentia,

perpetua

invigilantes

semper quam etiam a tempore studio,

,

fragilitatis

felicis

cui

,

et

si

variatio

nos

,

Sole,

quam

vicissitudoque

pro modulo rerum

tam ab ineunte

aetate

nostrae inaugurationis nihil majori

atque industria in isto quo a Deo locati sumus Prin-

cipatus fastigio prosecuti sumus,

omnium

nostrorum

sed

praestandi

cujuscunque

fere Officii

quam

ut non

mortalium nostri

modo

fidelium Subditorum

quoscunque vei memória

ratio

attingere

posset,

,

vei

Amorem

Benevolentiamque erga nos Arctiori quodam vinculo conciliaremus, neque

tamen nos quantumvis summa humilitate litate,

,

Comitate, Clementia, Aífabi-

largitione etiam praefusione adeo defendere potuimus, quin invi-

—

—

32G

dorum, novisque rebus studentium Aemulatioue, atque malevolentia factum sit,

primum

Tit

perniciosi

motus vitae atque

lamitosae, varia postea Bellorum Procellae,

capitis nostri insidiae

ac Tristes Eegni nostri rerumqiie Ruinae irrepserint ficio

Ca-

diversi praeliorum Eventus,

quae cum ex Of-

,

semper compescere studemus, a totó Triennio adliuc fumigare non

Cum autem

desiit,

non

tationes fieri

partim etiam

iuter tot

potuerit,

fragilitate,

,

ingenia

Saxonicae

praesertim

Nationis

in

ver Cum Anno

altéra (Germ)

ex

gacsianis

pericli-

Hominum

atque mutabilia

partim industiia saepe numero diversim irent; Ordo

Ecclesiasticus

mutationibus

Bellorum fortunarumque nostrarum

qiiin varia,

anicis

Castris

istis

Disturbiis

rerumque

,

Superiori ex una parte For-

premeremur

parum

,

abfuit,

quin nonnullis hostibus nostris Connivens fuerit insimulatus, adeo quidem, ut in tam turbulento rerum statu, ingruentibus subinde variis et inevi-

Eegni

tabilibus

necessitatibus,

trés illas

Quartas (ut vocant) Decimarum,

quas ex integris Decimis (una quarta jam

dudum Anno

videlicet Mile-

simo quingentesimo Octuagesimo redemptibili pretio Fisco Eegni publico applicata) pia Liberalitate

Divorum quondam Hungáriáé

Eegum,

,

videlicet

nostrorum voto, atque suf-

Anno milesimo Sex-

in Comitiis ipsorum generalibus Claudiopoli

ex mandato nostro

centesimo TJndecimo die indictis et celebratis

(exceptis Parochiis in sede Saxonicali Köhalmiensi

et Districtu Bisztriciensi)

Interveniente

genti hac

in

Fisco nostro applicari

,

,

et attribui feceramus.

autem tam propria in Persona ipsorum Dominorum Pa-

quam etiam praecipuorum quorumdam

storum,

ex publico

iisque libere uti frui solitas,

Dominorum Eegnicolarum Fidelium

illarum

Transylvaniae

ac Principum, pro se suisque successoribus per singula ipsorum

Capitula, et Parochias colligi

fragio,

et

de re intercessione,

quas annuatim per singula Capitula

omnibus Civitatibus,

Villis,

fidelium nostrorum dili-

totales et integras trés Partes ,

Decimarum

Ecclesiasque Parochiales

Pagis saxonicalibus Fundo Eegio sive Fiscali

terminatis et locatis, sub suis veris metis, et antiquis limitibus, a qui-

busvis status et conditionis

ginis

hominibus

nobilibus

pariter et ignobilibus

Decimas utpote Frumenti, Vini, Avenae, Hordei,

satis ,

Milii

,

Lini

decimari solitarum

,

,

Canabis Speltarum e

Terra nascentium

bladorum

,

,

ipsi

,

et

aliarum

Sili-

rerum

Reverendae Universitati

Saxonicarum Ecclesiarum singulisque in eadem Comprehensis

et

habitis

morém antiquitus usitatum atque ex piis collationibus Divorum quondam Eegni Hungáriáé et Transylvaniae Eegum et Principum Prae-

juxta

,

decessorum videlicet nostrorum aliquoties coníirmatum

,

Litterisque Pri-

vilegialibus corroboratum, vicissim restituendas, dandas donandas et con-

ferendas duximus. His tamen interjectis Conditionibus, ut ipsi Eeverendi

—

327

—

Domini Pastores cousvetuni ipsorum Ceusum, queni vulgo vocant Cathedraticum pro redemptione praescriptarum trium Quartarum in moneta ,

Pecuniaria vei quorum intererit Aurea Anuuatim et terminis nobis, et successoribus nostris, per toris

suis Diebus,

usitatis

mauus Supremi Arenda-

Regui, absque uUo defectu admiuistrare, et solvere teneantur. Deinde

siquaudo usus atque necessitas postulaverit, tempóra Bellicaruni expedi-

tiorum

,

pro Vectura Bonibardaruiu

corum Equos atque Currus et

quo

,

aliorumque impedimentorum Belli-

eorum cousvetudo

fért

immunitatem

ipsis

ab

eo

dare

,

Anno Milesimo Sexcentesimo Decimo

expedire debeant, excepto

proxime Venturo

,

velut antiqua

,

tertio

concessimus.

onere

Tertio Coufirmationales, quas vocant Parochiales legataque Testamentaria

pro veteri ipsoi-um consvetudine diligenter observantes Certos ex iisdem,

Decanum administrare

ac solitos Fisci proventus per Generáléin ipsorum

— Pastoribus

debeant, sintque adstricti.

ver

Capituli Nag}^ Selkieusibus

ex consveto antiquitus ipsorum Jure totalem

Decimarum suarum remanente,

(altéra dimidietate,

earum redemptione de Jure

pro

solutisque

,

praemissum

uti

consensu

et

est

est

Fisco Regui publico applicatam

,

Reverendorum Dominorum Pastorum

suffragio

penitus atque sublato

illó

pro

solvendis)

Porro Quartam illám ex Decimis unam, jam

sese usurpare licitum esto.

dudum

integram dimidietatem

et

pro nobis et Fisco Publico salva

Arendae

quo ab

pretio,

,

unanimi abrogato

,

praelatum

initio sicuti

redimere in more positum fit, Conventum inter nos, atque Primores

pactum

totius nationis Saxonicae utriusque Status

posterum Successivis semper temporibus nos,

ut

est,

a modo im-

et successores nostri,

videlicet Transylvaniae Principes, praescriptam iinam

legitimi

Quartam Decimarum

absque uUa Arendae sive Taxae solutione in omnibus Civitatibus, Pagis, Villis

Saxonicalibus

Territoriis nonnulis

gere

,

accumulare

in ,

Fundo

quibus iisque

,

Fiscali

terminatis

,

et locatis

more jam dudum

in

usum

statum

Pastorum

Saxonicae

Imo

,

sed

Regibus

Singulorumque

Nationis

mera

et

omnia

ipsis

et principibus

a

colii,

frui

conditioni-

atque Conditionem Reverendae Universitatis

Divis

eodem

in

conprehensorum non solum pristino vigori robori

mus

exceptis

recepto uti

valeamus, Successoresque nostri valeant, atque possiut.

bus sub praemissis

,

antea integre remanserunt, pro sese

,

quondam Hungáriáé

concessa Privilegia

,

latentium

et

ac firmitati restituiet

immunitates

,

Transjdvaniae Libertates,

ex

Principali nostra Gratia potestatisque plenitudine approbandas

ratificandas et Confirmandas duximus.

Magnificis, Generosis, Egregiis

,

Quocirca vobis Fidelibus nostris

Nobilibus

,

Comitibus vice Comitibus et

Judlium quorumcuuque Comitatuum Proventuumque nostrorum Fiscalium Administratoribus et Thesaurariis, item Decimatoribus, Dicatoribus, Con-

— numeratoribus

Capitaneis

,

—

328

Praefectis

,

Provisoribus

et

Exactoribus

ac

quaramlibet Coutributionum iiostrarum, eorumque vices gerentibus, modernis et futuris quoque pro tempore constituendis

quonim

interest

seu

,

serié coniittimus,

iutererit

mandamus

et

,

cunctis etiam

aliis,

Praesentium notitiam habituris harum

,

quateims in libera, ac absoluta

firmiter,

perceptione trium Quartariam superius praedeclaratarum earumque antiquis Tisibus

,

emolumeutis

et

,

una Quarta

in nostri atque Fisci

Pegni

rationem salva permanente, Keverendam Baxonicae Nationis IJniversitatem, Siugulosqiie in

eadem couclusos atque habitos turbare,

molestare

quovis sub colore impedire neqnaquam praesumatis, vei

Sed pro

aliqnali,

sitis

ausi

aut

,

modo

suisque successoribus universis, futuris ac successivis

se,

semper temporibus, libere

,

pacifice

ac

,

quodlibet

circa

impedimentum

coUigi, accumulari, iisque pro arbitrio ipsorum

xiti,

mittere módis omnibus debeatis, ac teneamini.

Secus non facturi. Prae-

sentibus perlectis, Exhibenti restitutis, prout damus,

rimus

approbamusque

,

ac irrevocabiliter.

Ad

et ratificamus

frui et gaudere per-

donamus

et confe-

atque confirmamus jure perpetuo

quoruni quidem omnium, et singulorum in eisdem.

contentorum. observationem, Successores etiam nostros, legitimos videlicet adstrictos et obligatos esse volumus.

Regni Transylvaniae Principes, cujus rei

memóriám

,

perpetuam

firmitatemque

,

In

memoratis Eeverendae

Universitati Dnorura Pastovum Saxonicae nationis, et singulis in gremio

Almae ipsorum communitatis comprehensis teras nostras Privilegiales pendentis

mine roboratas dandas duximos nostra

Cibiniensi

Die vigesima

,

et

,

et habitis

authentici

et

concedendas.

Mensis

octava

Milesimo Sexcentesimo Duodecimo

,

,

praesentes Lit-

sigilli

nostri

Dátum

in

muni-

Civitate

Novembris, Anno Dni

'j.

(A kolos-monostori conventiiek 1769-diki átiratából, melynek másolata megvan. Jos. Com. Kemény Cliartopliylacium Trans. Tom. II.)

XXVIII. Mgce domine. Az kglmed

levele én

nálam sok okokért igen kedves

képen hogy az mi kglms urunk császárunk Isten

Nem

íigét

minden jókkal

áldja

meg

szükség volt levelének ritka voltát én

^)

Copia harum literarum habetur

F. Fasc. 25-0 Libri

2-i.

in

volt,

de

egészségét adták értenem,

az

mi közönséges jónkra is. excusalni, mert tudom

nálam

Archivo Fisci Regii Trans. sub

Gr.

f-

jó

Kemény József

Litt.

jegyzete.

— kglmednek sok féle

foglalatosságit

;

elég

énnekem ha az a sok különb különb-

ha nem az nekem

occupatiók

—

329

való

írásra

,

csak az fellem való

barátságos emlékezetre adjanak vagy inkább engedjenek kglmednek idt.

Hogy klmed Náprági uramnak

kglmének az szabó

volna

kglmét vele

satiojáért

meg

is

,

de

irtam

inkább kglmeteknél lehet az

,

szakács

,

borbély

bizony

,

hir,

flge

az hova mindenünnen folnak az hirek az szegény köszvénynyel együtt s

,

nem busitottam az szükség vitt reá kit ugyan magam excukglmének. Hirt semmit nem irhatok, holott

két inas fell szollott megszolgálom kglmednek

,

;

császárunk udvarában lakóknál

magam

mely

felöl

azt Írhatom vajutom

állapottól Isten

mind kglmedet

mind több jóakaró uraimat barátimat oltalmazza meg. Prága Mag. D. nrae

2.

febr.1613.

addictissimus

Sigismundus Princeps.

Külczim:

Magnifico

Dno Sigismundo Kornis

amico mihi carissimo. (Eredetirl Miké Sándor ur gyüjtem.)

de Ruszka

etc. etc.

hibaigazítás.

h. olv.

„

harcz

,

haza.

11.

^

meg

^

még.

8.

„

7.

„

6.

1.

53.

1.

56.

1.

fel}Tilr5l

57.

1.

alólról

75.

1-

p

85.

1.

85.

1.

„

13.

„is

86.

1.

„

14.

„

áttevésére

112.

1.

utolsó

„

Tuchsio

116.

1.

els

r.

123.

1.

felyülrol

felyülrol

mozogni.

sor morogni

alólról

19.

örökös joggal, neki

^

9.

^

concerálni

,

1.

„

országunk

,

I-

és 31-étl

,

in.

„

áttérésére.

„

Fuchsio.

,

131.

1.

„

2.

,

hseit Medgyesen

131.

1.

alólról

6.

„

hibásan

„

153.

1.

felyülrol

3.

„

visszafoglala

„

193.

1.

alólról

10.

„

ZávoczVy

,

15.

„

—^55)g?ír—

örökös joggal neki. concernálni. országul.

,

„ „

1-ét

31-étl.

seit. Kolozsvárit. helyesen. vis

s z

afoglal

-Závodsky.

á.

TARTALOM. Lap.

Els

fejezet

Második

3

44

fejezet

Harmadik Kegyedik

64

fejezet

78

fejezet

Ötödik fejezet

116

Hatodik

fejezet

144

Hetedik

fejezet

168 211

jSTyolczadik fejezet

Kilenczedik fejezet

232

Tizedik fejezet

256

Okleveles Toldalék. I.

Bethlen Gábor febr.

II.

III.

IV.

levele

Ehédei Ferenczhez,

Medgyes 1608. 293

10 Miklósnak,

Báthory Gábor assecuratoriája Bocskay

Ecsed

1608. febr. 28

294

A

295

rendek hségesküje

Homonnai Bálint

V. Báthory

hitlevele a hajdúknak, Szerencs

Gábor vásártartási engedélye

1

608. apr. 12.

Marosvásárhelynek,

297

Fehérvár 1-608. jun. 11 VI. Kassai kiegyezés Illésházy

—

s

Imrefi közt,

1608. ang. 29.

299

VII. Báthory Gábor parancslevele a székelyekhez. Fehérvár 1608.

300

october 7

VIII. Báthory

1608.

Gábor

oct.

8.

parancsa

Kornis

Boldizsárhoz,

Fehérvár

.

IX. Kezdi szék folyamodványa Kornis Boldizsárhoz, Kezd 1608. october 9

301

Lap.

X. Báthory Gábor 1608.

oct.

levele

Kornis Boldizsárhoz

Fehérvár

,

302

13

XI. Magyarország

hitlevele,

XII. Báthory Gábor

levele

Pozsony 1G08. decz.

4.

.

.

.

Kornis Boldizsárhoz, Fehérvár

304

1609. jan. 4

XIII. Báthory Gábor levele Kornis Boldizsárhoz

,

Fehérvár

,

Fehérvár

—

1609. jan. 5

XIV. Báthory Gábor

levele

Kornis Boldizsárhoz

305

1609. jan. 16

XV. Báthory Gábor adománylevele

az oláh papoknak

Fe-

,

306

hérvár 1609. juu. 16

XVI. Géczy András oct.

303

levele

Mágocsy Ferencznek, Kassa 1609. 308

11

XVII. Báthory G. adomány levele Körösi Ilonának, Besztercze 1610. april

309

1

—

XVIII. Pethe László levele Mágocsyhoz, Tarczal 1610. máj. 28. Dezsfi Ferencz levele Mágocsyhoz, M unkács 1610. aug. 18.

310

XX. Az iíjvái-osiak folyamodványa Mágocsyhoz, 1610. aug. 21. XXI. Horváth György levele Mágocsyhoz, Dunajecz 1610.

311

XIX

.

312

3

sept.

XXII. Báthory Gábor

kinevezése Hathvani Zsigmondhoz, Fe-

313

hérvár 1610. nov. 3

XXIII. Az

erdélyi követek beszéde Bécsben,

XXIV. Kendi

XXV. XXVI. XXVII.

István levele

1610 végén

.

.

Homonnai Györgyhöz, Zombor 1611.

Géczi András levele nejéhez, Szeben Í611.

jvin.

8.

.

Báthory G. parancslevele Kavassynak, Várad 1611. decz. 2

.

—

321

322

325

Báthory G. adomány levele a szász papoknak, Szeben 1612. nov. 28

XXVIII. Báthory Zsigmond 1613.

febr.

•

.

levele Kornis

.

—

Zsigmondnak, Prága

328

2

Nyomatott Bécsben, Holzhauseii Adolfnál.


DB

S:5ilágyi, Sándor

732

Báthory gábor fejedelem története '

B35S85 1882

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

'

v,i

;.'

('•"'ti

•

I-,;'

',;;.'!.

•.,.

.'

v's*

11',;'

1