522
1G36 1912
cl ROBA
Digitized by the Internet Archive in
2010 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/goniresponsumoOOkisc
GÁONI RESPONSUMOK A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVTARÁNAK AEAB ÉS HÉBER KÉZIRATAI (KAUFMANNALAPITVÁNY
593/C \2. SZ.)
ALAPJÁN
L^ KIADTA,
fordította és magyarázatokkal ellátta
D^^KIS CH.
HENRIK
BUDAPEST AZ athenaeum irodalmi és nyomdai 1912
r.-t.
nyomása
GÁONI RESPONSUMOK A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK ARAB ÉS HÉBER KÉZIRATAI (KAUFMANN alapítvány
593/0
1. 2.
SZ.)
ALAPJÁN
KIADTA,
fordította és magyarázatokkal ellátta
D^
KIS CH. HENRIK
<^^^* -^^v
BUDAPEST AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI 1912
R.-T.
NYOMÁSA
I
1)^
KAUFMANN
DAVIl)
EMLÉKÉNEK KEGYELETTEL
:
ELSZÓ. A
idszámításunk els évezredében Palesztina és Babilónia. Az els két évszá-
zsidó szellemi életnek
két szintere van
:
zadban kizárólag Palesztina, azután Babilónia Palesztina
mellett,
végül kizárólag Babilónia.
Ezen évezred tudományában négy idszakot különböztethetünk meg I.
A
tannak idszaka. R. Jocbánán ben Zákkáj
fellépésé-
tl R. Jehuda, a patriarcha haláláig (70 — 219). Négy nemzedéket foglal magába s szellemi tevékenysége a »misnában« jut kifejezésre.
Az ámorák
II.
a
alapításától
mve
iskolák
s
terjed. Az ámorák e nagy ket megelz idknek szellemi
az
teljes egészében.
A
III.
a babilóniai
talmud lezárásáig
koruknak
felöleli
munkásságát
kora (219—499),
talmud befejezése utáni babilóniai törvénytudók, a
szaboreusok kora, kiknek
mködési
ideje pontossággal
meg nem
álkpítható, de körülbelül másfél évszázadra tehet (500
— 650).
IV. Végül a gáonokkal kezddik a negyedik korszak
s
Hája gáon haláláig (650 — 1038). E korszaknak szellemi mködése nagyon sokoldalú. Leginkább a hozzájuk beérkezett különböz azonban responsumaikban tart a
nagy hírnévre
szert tett
—
tartalmú
kérdésekre
Ezeknek nagy
része
adott
már
ki
válaszaikban
—
jut
kifejezésre.
van adva több kötetes gyjtemé-
nyekben. Jelen
hogy a Kaufmann Dávid-féle kiadjam,
lefordítsam
s
ki
magam
elé,
könyvtárban lev még eddig
kiadatlan héber responsumok egy részét teljesen
tztem
értekezésemben azt a célt
s
az arab responsumokat
magyarázatokkal ellássam.
De
mert ezen responsumok oly tartalmúak, hogy részint az ara1*
bókkal való érintkezés befolyásának a bélyegét bordják magukon,
részint
keletkezési
összefüggésben vannak,
korszakuk
bels viszonyaival szoros
nem tartottam
fölöslegesnek bevezetésül
ezen korszak bels történetének idevágó phasisait
tények tekintetbe vételével
—
—
az említett
adni.
Legyen szabad e helyen is legbensbb köszönetemet és hálámat kifejeznem méltóságos dr. Goldziher Ignác tanár úrnak számos útbaigazításáért, szinte jóakaratáért és támogatásáért,
Weisz Miksa tanár úrnak, a Kaufmann Dávid könyvtár rendezjének azon fáradozásáért és] elzékenységéért, valamint
melyet
dr.
irántam
a kéziratok
másolása
alkalmával tanúsított.
Budapesten, 1912. április havában.
A
szerz.
BEVEZETÉS. Nincsen semmi
sem,
mi állhatatosabban dacolhatna az
idvel, mint a népek szellemi megnyilatkozása.
Ezt a
tapasztalhatjuk a zsidó tudományoknál
jelenséget
igen gyakran
számos helyen,
s
de különösen az utolsó perzsa
királyok idejében Mesopotámiában, ahol Jezdiger betiltotta a
tannal való foglalkozást
s
beszüntette a négy évszázad óta nagy
virágzásnak indult iskolák mködését.^)
A a
nagy üldözések közepette már végveszély fenyegette
zsidó
Muhammed
személyében.
viseltetett a zsidók
szeretettel
Goldziher Ignác
Medina)
^)
könny
számára a jenek.
midn váratlanul segítség Muhammed fellépésének
irodalmat,
talajt,
szerint szerrel
—
iránt,
jelentkezett
idején nagy mert nekik köszöni,
—
hogy eszméi Jathribban (késbb mert készítették el
k
elterjedtek,
hogy eszméi minél szélesebb rétegben terjed-
Nyomában
jártak utódai
akik az Iszlám terjedésének
is,
—
mint Goldziher több történeti példával igazolja ^) úgy a keresztények, mint a zsidók iránt nagy toleranciát tanúsítottak. Egy bizonyos türelmi adó (dsizja)
els évszázadaiban
—
lelizetése
gyakorolhatták
mellett zavartalanul
nemcsak a
vallás
is
szemben
unter islamischem
polgári
élet
De
egyéb
kímélet és jó bánásmód volt tapasztal-
ható. Kötelességüknek tartották a
támadással
hanem a
tekintetében,
megnyilatkozásaiban
vallásukat.
nem muhammedánokat minden
megvédelmezni
:
»Die Bedrückung der
Schutze stehenden Nichtmuslimen
(ahl-al-
dimma) wurde von den Gláubigen als sündhafte Ausschreitung beurtheilt.« Csak késbb, a fanatizmusnak alkalmasabb idején történtek üldözések. Muhammed különben annyira ment a nem'^)
muhammedánok
védelmében, hogy híveit fenyegetéssel buzdította
ebbeli kötelességükre
mondván
:
"*)
»
Aki keresztény vagy
zsidó
emberen jogtalanságot követ
el,
az ellen én magara kelek ki vádló-
kép a feltámadás napján*.
A
muhammedánoknak
a
zsidókkal
bánásmódja sem bels életük intézményeiben, sem irodalmukban nem maradt hatástalan. Mert, mint (Irütz helyesen
való jó
bizonyítja,^) a szurai
gáonatus
^)
intézménye
is
az arabok
fel-
lépésének köszöni eredetét, mert a talmud utáni korszak perzsa királyairól
zsidó
nem
tehetjük
tekintélyt
levelében
már
fel,
hogy némi
létesítettek
a
volna.
Muhammed
gáonokat,") de a levélnek
ide
politikai jogokkal járó
hogy Serira
Igaz ugyan, eltti
fellépése
idbl
említ
vonatkozó része teljesen homá-
lyos, ami nem is csoda, ha tekintetbe vesszük az akkori kornak szomorú eseményeit, amely korból tehát alig maradhattak fenn források Serira számára levelének megírására. Mindamellett, hogy Halevy tiltakozik ^) Grátznek azon nézete ellen,
amely
Serira
levelének
megbízhatóságát kétségbevonjn,
még
sem tagadhatjuk, hogy Serira gáon levelében elfogultan beszél a
pumbáditai
A
szurai gáonok felsorolásánál ugyanis
iskola
kiválóságairól a szurai
buzgalommal
iskola
rovására.
tapasztalhatjuk,
hogy
hogy a
nagy emeli pumbáditai iskolából emeltettek a gáoni székbe. Ezeknek az Serira
ki
az
egyeseknél,
állításoknak a felhasználásával nngy hangon cáfolgatja Halevy
Weisz
I.
•')
H.-t és Grátzet, akik az iskolák elsbbségének a kér-
dését a szurai iskola javára döntötték
el.^°)
Szerintök ugyanis,
ha a pumbáditai iskolaf széke megüresedett, akkor egy szurai tudóssal töltötték azt be. Ezt a nézetet Halevy Serirának fönt említett állításával igyekszik megdönteni s azt a tényt bebizonyítani, hogy a szurai iskola csak az amorák idejében volt elny ösebb kelyzetben, mint a pumbáditai, de a gáonok idejében a szurai iskolaf széke megüresedése idején többször ték azt be pumbáditai tudóssal, mint megfordítva.
ügyre vesszük a gáonok megválasztásának módját,
töltöt-
De ha lígy
szem-
azonnal
meggyzdhetünk, hogy Halevy bizonyítékai veszítenek értékükbl. A világtörténelemnek egyik gyakran ismétld jelensége, hogy az uralom birtoklása körül támadt súrlódások az illet nemzetet végveszélybe sodorják. Ilyen súrlódások támadtak
számzetés feje) és a szurai gáon Utóbbinak korlátlan jogai gáonok megválasztása. Mivel azonban nagyobb
gyakran
az
között
hatalmi
is
exilarcha (a
közé tartozott a
féltékenységbl.
nem
részük
gyakran
ismerte a zsidó tant,
hogy
megtörtént,
arra érdemetlen egyének jutottak a gáoni méltóságba. ^°) Igen
gyakran történt ez meg Bosztanái exüarcha fiainak uralkodása idején, akik a gáoni székek betöltése körül a
talanságtól
erszakosságtól sem riadtak
s
legnagyobb jog-
Már most
vissza.^")
az a tény, hogy az exilarchák a szurai iskolafnek megürese-
még
dett székét gyakran pumbáditai tudósokkal töltötték be,
nem
bizonyítja Halevy állítását,
hanem inkább megersíti
azt
a feltevést, hogy az exilarchák elttünk ismeretlen események
következtében
hatalmasabb aki
Szurában honos
a
csorbát
tekintélyükön,
ejthet
vesebben
látta a babiloni szegény családból
a gazdag
s
is
mint az
Heródes
származó
szi-
Hillélt,
elkel Sámmájnál.
Az arabok hatalma és
révén
hogy a király a patriarchatusi székben
idejében történt,
említettük
családja
az idegen jelöltet választották meg,
jelölt helyett,
kisebb
s esetleg
—
a zsidók
pumbáditai
irodalmában
is
észlelhetk.
mint már
A
leveg birtokába
szabadabb
iskolák
—
terjedésének a nyomai
szurai
jutván,
intenzívebben fejleszthették az utolsó perzsa királyok idejében
tudományos
megakasztott
sponsumaiban jut
életet.
kifejezésre,
Ez leginkább
számításunk
re-
amelyek csak csekély töredékben
maradtak ugyan reánk, de mégis elegendk népnek a köz.
a gáonok
arra,
szerinti 7. század
hogy a zsidó
elejétl a 11.
század közepéig folytatott tevékenységét megismerjük.
De
kul-
nagy fontossággal bírnak a gáoni responsumok, mert általuk tudomást szerzünk arról, hogy ezen évszázadokban milyen országok állottak egymással gazdasági túrtörténeti
szempontból
is
és kereskedelmi összeköttetésben.
Hája gáon egyik responsumában s északról meg délrl,
azt olvassuk, '1) hogy a messze keletrl
Etiópiából,
Francia-
s
Németországból meg Spanyolországból
érkeztek hozzá kérdésekkel
s
pedig, akik e kérdéseket a
gáonok
egyéb elfoglaltságuk
kétes esetekkel.
A
megbízottakat
elé terjesztették,
hozta a gáonok
székhelyeibe,
bizonyára
vagy azok
közelébe. Érdekes, hogy ilyen alkalomkor egyéb ajándék mellett
ritka gyümölcsökkel
A nyesen azokat
kérdésekre jártak
s
el,
is
kedveskedtek az iskoláknak. ^2)
adandó feleletekben a gáonok nem önkéaz iskola fóruma elé terjesztették
hanem
csak a jelenlev tudósoknak a gáonok vezetése alatti
8
után állapodtak meg a
hosszabb vitatkozásai
amelynek
ben,")
megszerkesztésével
A
jegyzjét bízták meg.
ket:
A
a talmud;
1.
— mint
késbbi gáonok
—a
jeruzsálemi talmudot
iskola
három szempont
vezette
a népnél elterjedt szokás.
3.
talmud között a babiloni
kétféle
eltt, de a
kitnik
döntéseknél
a praecedens;
"2.
minségé-
felelet
megírásával
az
s
szem
talmudot tartották
responsumaink egyikében
is
igénybe vették, ha annak
is
szüksége felmerült. ^^)
Ha
nem
valamely esetre
az eldeik esetleges
találtak analógiát a talmudban,
döntésére
támaszkodnak.''')
sem talmudi analógia, sem praecedens nem sükre, a zsidóságban dést. ''' is
St
ismerték
(pl.
kell tartani,
döntötték
el
a kér-
amelynek eredeti okát már nem
mondotta Hája gáon'^,) hogy azt
mert nem hiába terjedt az
gáonok
centralizálja.
is,
azonban
az évszakok váltakozásakor (ncipn) a vízivástól
való tartózkodás), azt
A
divó szokás szerint
olyan szokásról
Ha
állott rendelkezé-
egyik
törekvése
Többek között
ez
az
el
volt,
tiszteletben
a zsidóságban.
hogy
a szempont
is
a
zsidóságot
vezette
ket
azon eljárásukban, hogy nem adták a már felgyülemlett anyagot
mindenkinek
mely
kézikönyvben,
Mert azon községek
hozzáférhet
legyen.
melyeknek nagy tudósai voltak, kik
is,
azonban nem tudtak annyira beférkzni a talmud nagy tengerének mélységébe, hogy belle leszrjék a döntést az élet nyújtotta
esetekre,
rászorultak az
voltak az egységesít
pontok,
lev diaspora zsidóságának szellemi
A
kor
kérdései
alól,
iskolákra
s
így az iskolák
amelyek a nagy távolságokban életét
üdvösen irányították.'^)
mint azeltt a tannak
s
ámorák,
úgy most a gáonok sem vonhatták ki magukat. Ezek közül az els helyet a filozófiai kérdések foglalják el.
Szaadjáról,
akinek az »adjál« (élettartam) kérdésérl való
nézete responsumainkban nyítani.
De Hája gáon
mányoknak nagy egyik levelében
is
is,
kifejezésre jut, fölösleges ezt bizo-
aki amellett, hogy az összes tudo-
Sámuel Hannagidhoz intézett való foglalkozás nagy ellenségé-
tisztelje volt, de
'^)
a filozófiával
nek bizonyult, talán önkénytelenül engedve a kor szellemének, nagy szeretettel igyekezett kiegyenlíteni a filozófiai kérdéseket a talmuddal.^^) Egyik érdeme, hogy nagy hévvel szállott síkra a bibliában
lev antropomorfizmusok
ellen,
mert szerinte sem
nem
az ész, sem a tradíció útján
Hogy
gokkal felruházni. 21) (CIN
pr^D
':2
csak
azt
jelenségeket,
n"',n ^121).
lehet Istent testi tulajdonsá-
a bölcsek mégis emlegetnek
érthetsége
felfogás
A
»logos« fogalmát kiegészíti
jeszti Istennek az összes emberi megnyilatkozásaira. 22)
s
kiter-
A
termé-
hogy az ember az manapság semmiféle
dolgokról az volt a felfogása,23)
szetfölötti
nevének «
»Isten
testi
teszik
végett
a
(^'"^löíin
DU') kiejtésével
bír létesíteni nem tudja a háborgó tengert lecsensem az él embert puszta szavával megölni. desíteni valószínleg a karai ták nyomása De ezen kérdéseket megelzte különösen responsumaink szerzi: következtében
nem
csodát
;
—
—
Sza'adja tása
Ez
s
Hája gáonoknál a tóra mélyebb értelmének a kuta-
a bibliának exegetikai szempontból való tanulmányozása.
s
irány
az
amely majdnem az összes elttünk fekv
az,
responsumokban végigvonul.
Aj Kézirat.
'hüQ
;ní:7
mi
,m:>'
iVi iy2i
n-!í
cn nn-y
n-xn
"iS ^:j?x
^0 -[-n
n^'rx nnji
n-^iDiaSx
V'2^ m;>'
|xmSx
^x
^;>\s
n-n -St
n;x i5t
pv'ítí'
p\s^iS
i^i
:
nxnD ti
m:r
nv'?D'?x
:^''ln
^ixynSx nnn
n^'?x
p*
helyett.
p\v-D Si'íx
p
Syíc nSxD n*Sx nirS n-Sx
pix-
'c
r\):p
prí:tí'
^ín
p
nn^ dS
piXT
's p-v^tí* 'sin -'71
njv ^x Srp
rx:3
rx:":!3
p
pyítJ'
nya
--m
yí >'cnr
nSíja py^íí^ ]3X pis- nSís jxSx ]a2 p>'íil^'
xin pic -oi a^z .tihí^Sx ''7X
*p2i
nrs p\s- nSn
n''?x
ex nü'h r\m pxi
c^sin^Sx
anv^h
^x ha^i y.vny* ]x
pj?!2iJ»
p>v-ií* ':xp |xi n'.t:: xn':
-,^-pni rr'íx n>*'?D'?x ^12:12
2xij ^n::2
Plene
^i':'?
n^xíj
riri Sap -px: aíjí'^x
>)
nSi
nS
\r;f:\í'
C'xn^
-íxd
^'rx
ncx-v:x i:v ri"]nnha p'^z
rn *Sx
•nbrcxi
px
'D
p\sn 'ha
'tnísSní ,m;j;
pixn ';x-3x xnx
'ö xp^: xn:í3
dS n:x pixn nnhxi
pyíK'
ütü
h'
nrnh^
n'^N
r\r:^V'
nnn^Sx
n-ni 'c qSdíT |x
V?:
xc'rc nnxai
nd
h^p'
]ü3
|n
'^snSx ^p3s
-cd "hh X'nni
n:x "DT ,T3X ^bx
nnSx
]dd^
htj?
|kí:t
]ii'í:t'
ccxn
^b
nh^b
^pNnSx nSxíJ n^Sx nivS pix^ n2i:Nis -íiznSn
irir\r:ha 'ha
3n
p\s^
^
|iyí:tí>
lyz) ny^rcbN n'ha nS::i
fiií:
n;\s:2
n:td
n:i *:>\s
nySo
'ha
pví:tí>
-cxdí:
;'í2xr
'-^'n
jí:
n'2x
h'-n'
^n^n
"iS
nxn^m
p
n'?
|x
rrSj?
.n>'SDSx
nnnx
jx
i
10
xza
n;N hz
eh
KnSii'^2"
•'tn
Ssc
nvi3L" nncTb ;ni n-"j ix
p^y-S
n;?:SN'7X
fl^nn |ND)2 "n
p
^v'S'Sn .
.
hn pví:^
ht áin
ii.d-'dSs
IN
•''i'?N
r'c'? NDn
Snín'tx -Sn
'^Np
n^Ni
nj?íD
D'S
pD
112
n .^ 1 N
"
'U'
N a
'hy
p
-
n
^ i
a
i
íSnjSnc ycT ]V
:
.
n:
Vip
.
;n:
'[í:n:'?n
r
S
.
: u*
•,
i
'
n-í
;k
n:':nc
^n
vci n;N nnN'n
"iNn^ cS yen
iS riíah ihni'tn
n
iSi
;
n:!2
í;
n:üh
-n:
"c
aSc
n'?!
^iSn
c*?
\az 'h
Nn^
'ií'
|n
-lír^N nre
Nin ".n
n*?'.
Sní:
cS ncN-
nSin dsS n:2nij ')
n-:;
|í:
cS Nin
yc
nr^r: nSs
-n
p
"c
^Z"c
n;í2
ne
ne
ynr
N^n
iNp'
ysT
ptc
rn-vr^z p|'?n*i
in
"Ss |N
\r:
pn'rN
t
n
zh"^ *t:
iJ'
Nin nín^ n-ha vei írN^
c','?j,'"b
|n Sínví: ín;n':n
níí.":t
N-pN;
-^rrSN *;'uy"
"ti*
*r n-^N yci' cl n:N
i—
n.-íc ',rí'ha
nSn n-:2
Nin: n'hy pn'rN rcanb
—
—
m
eh n:N
Helyesen kellene hp\ ») Baba Ba
sen kellene
c:'?
^c i -
^
n;í:
'cr
i*2p'
n:^
]y
^e
'^nN nSi n*SN
ciryN -^''tn "c
'ír
bip íI^íSn
ornSs n-Sy zr.ah
n?:S>'
c'íi.t
Nin
^?:n;Sn
y.z'
n'?i':i
nSí
jv^'
^nIn
p
'
inc
ni;y
j'zp |n
nSn
i ^
;n n'?n
nS
Kin
S:p'?N
v
>'í:
*ö ^nS Nn'?b
-jSl
-íru'^s
;nS
"c
nNn'?N
iSti^
ní
nls
^
n2N-L"N 'hv
N;2r: "iSnc Nin
n-'iínp"'
nn
anh 2
^-n
:r nS -bi2c
!2
i
•,
*
n^rirc
'(t'hn
;
S'p
nn
hipz nN'N ní-ri -k:tr n^^N
p'
]*í;*Sn
]n
j'np'
nv n
lí*
(*'ö j;
n^h';:
-i5r'?N
,n:í:
^
1
i
ir*
ni;v
'rNp:
n;"ií;
.
^
"ín
^jr nSjrNi yen np n;N ^ííjSn
n'?n
n:íö
ir>
i^ní^N pn^N
.
-
"r
"'irrSs
;r n;N N:2\sin Nin
nS ní::NSSN
*2
jy
N
ipj,':N '1'?n
anNirS .
b
*
n;-21
dS n;N
iy
n
-er
:n:: 'c
y^aha
mSr
n:N nSNn
?]'-j,'n
]'f;"2 "1
íir^'r
IND
n^Sy
"1
ni»'p:N npi n'tn en:.':^ d*:
N:
"
ni'ií
S
Sn
nhtc
-jSn
'i;*
"tn
n"C";:'?N 'c
híc^N nnin
^:2'Sc
i'^i'?
'.n
nS cs
;xi
rrihn -:;
rSs'^bN "Sn -^r^s' yci- ]n N*r yci* cS -t:r'?N
"'?;'
c nh:p
pN^N
nSjN>' IN
cS
j,'
*2
ní:
nci* "ns
]^:n
'c |n
sn"ST
;ni
n-vSx min
p\s-.
n-Ni
"["n
t^y;:!?'
nuvzrSN
'n:i
cSj,"
j;n c:b"
-iNn' ]az D"S ní"n n;NC nS-ní: -tsrS nliN in ':Nh'?N nii^Ni ninxi:
ji'
NiN
Sní:
vsn n;N i'ínSS ,ií:nSvn
h-5i:na n;nNi"'r
'c:;?:
p:N"
-cí'i
ycT cS
]":hN yr\:: \^
njfsp
]n^
hní: .^x ]f:H:ha
cSip^ dS n;N
"D
bc^
Si'cSx nry r^hba cnin
SnicSs Nin n S d 1
n-Sy
rSn^
*2
h'paz r:nz ]h
i:y
h:ípha nin 'c
]?:
ní".
-xn
"ttr
.iS'i-i?:^^
"ip
1
nhítS
ví:'
c-;
n^n -rs chr rtazs
ni''?D'?N
n*;x
in
snin NnN-;N ip n;n'?N n:ND
r\:zsh
.
'iSn
d:'?'
p'.s- VNr.*:
p\s" 'ha xnr
n:ah:^'. n:-"d í<:í2Sy'c
;
ri-.ip.';
— a,
niít
pVj,M" nSi
^)
pn':N
Helye-
11
B) Kézirat. ií
y2 ni" n-c c írn:^'^
'"n cíT-Dn
m3N3
in';i'':yn
ht^k
nryn
snpncí:
^r*öi
Dtí>
n::-
N\"itr
cN
Sin
n-rnnS
irc'pm
ni^inn^
(\nmr3
nnntí'ís
x:n
DK
^^j'?ií*
a^-n
nu'
m:S'X
myí3
-5:ic'?ií'
irrpm
-Sj;
/ ij =) nvü'
p
-pv
>7^p
*i:'?ií'
nyr
'h
x\-ii:'
nmx nxrn '::'Ií'2X
^'rap
p'Sm
pí:
\n
ii-ix
"nrn
pt'Ssi
"Sxi'írt'^
n'nncíí
Su'iírn
nx nmoi *nrn
C^3in
pD:
irn
n:::
i'^^i'x
imx nme
c'c-rn
^'n pK^'r
p
Tr
Tím
dv n'
xm
'"n
írp"2?;T
.22'ya x:n \^í
p *''^"^)
'nrn
-l*'x:
|nDm nnxi
p::
nmj?"^
inx cn'?xrr";
xnrDía
3'::í3
\n:
xm
ex nrin
(*n-n*x
-f:xn
"^'nycn
ihd:
xSn
nTí: xim xS
,T3\x
ntí'i'
n;rn£i
":ií'
n^'
n-n
";;p-''2i
nyn
|^3
-nm rníi x^rxn
".Tcn cninri («;rD nnis nnx": "nr.n níx'?
e;xSx
c'í:^Dn
xnpnofí
n:x^f2"'
nn
nDín
nnpD
p:vr\
xí:?:;'.
n^-rrn
d^-21
"Sxv'ítí'^
fx nn:n
]nd
ricij
n-i2n
rn^i
'[•r'?m
i.
max
cn^
,-i:íi
ni
htí:
...
diü'?:
N*n
'Skvíií^^
cití'.":
(^ri x-cdt
^'?2
Sax nrc |rpm
max mnx
vp-p
nrrx r"3nS (*^a\sr cixd
L"^
pS^
rn3x airo n-^ínnS a^M
ncij
msx
n>'n
nsi:
^xi
-nt"
vp^p
|*3
nr-a
n:?:
n^n
f]iDi
D"f:-:n
xnpnDí:
p^rn
nxií-':
d^ít^dh
]\s
',t
x*n
x'n
.tu'í:
nbm
3p:
0^:220
n\n
i^-
itt
iS ^d
.x!2jnc p D •.ly'ií'
ni>'?2
1^
pSpití^tí' d'^iv'^íJ* 'Jn:í2
nD:í2
'^V'^'?
]m:i
x^n
171
iTcbn rxi .f]Dr
x^n
Sxií3tí>
':";;inS
Sxisu' -n mr?::
mncn iS'cx -nxí cSd xm
>)
Baba Mezia 31
*)
Ismétlés.
»)
U.
0.
16 b.
*)
U.
0.
8 b.
°)
Kétszer van.
')
*)
Szofrim
'íi'y
oSir--
líin:
nnx- bx
'cn'^xti'ií'i
ex
r-nc
]:'?:
Sy pipiís
n::p dxi
bx xnxn bx CD'niS'xrn
Sxiííií'T xnvfiij' ^*i:n ^SíDn
313 vTíiSn n'öSnS n^oSn dji
«)
">'"£
;:"í:
iíy^^S pnpnf:
j?^-:f3i
n^j?i2
pxi
r-- "idS
j?^b r^f2)in ^íi
(«
iiíííd
i;xyí:i
mvében
is
bax narc
n'ntj*
nvxi
mSa
diSd n::pr "í nr
r'^rn
"Sií'í:
-diísS
xdt bx x^^r xSx ir; xSi
313 n'e'?n
TíSn xSx
Sxioií^Stí'
a.
Tamid raisna III. 6.; gemara 30 b. M. V. k. XIII. 15. Baba Bátra 15 b. ott X3X '* van, de Kabbiuovitz c-
Oif)
,13* van,
;
Dikdukké
ni.
12
rnv ("351C
(ü) iV-i^y^D riN
mn-nS
mam
ya:
n^y^n
m::^s"i
rnnr.yn
(«n3-n2i
hv2: 'n-D Sy
3M"n?T
D^y'?cn
irh ]í3
|ití'X^,i
'íVDií^
xnrr
Se'^cín
n p
nyi^r b:
iS ]'X'3!:rDtí»
)'U7 ^:n'?irS ^ny'?
rx*
^í:
,-ii;n
jb^Dö
'?ni
.ni'^iJ'
ncn
cdh xn-m
myiöty
D^^ai i^ynísir ^c Sy
:]x
p n
|:
x;n
r^x
mx-S
N'n
^SíJ'
n\nií'
'?:
nf;>'tt
nií'yí:
ddh ^2 n2
('*
j-xr^i
b.
")
Ott an.
')
n'2-y.
x:n ttyí: n2^.n
-«)
xn
Abodah-Zarah 54
':
]'x
ex
pii' dí;3 -'nyi
hiányzik Wertheimer gyjteményében.
•)
S'.:^
nxr mx-S
ryS-D '"ny
n-nn3.
'tid^
vnyiír
mx-ib ih ya'2n
Baba Batra 145
SySlí' ÍVD szórendi eltérés.
n-in
'T3 r^tr
'-2'D2 x':n
')
»)
SicSb
'?:'.
nc-x'?
')
*)
i'ir'.yii^
m;pS xin
—sS'
("»parai yü^2:^ nxnn nrsrix
stb.
-ps x'n
•:
ySo
SsSsí: n;Sr
|'X'2í:
n2-n
n:i
nn N3í:c -d-q
n:i c-y'^'C "íí:
''?iSi
iSrís ,ixr
xn
bNi x-nn
rySoa cSr
p3:S
;i3:
c*-p' ;,t?:t
mnci ?;-m (";v3
rnyisr Sv2i
3ií>r
:f:2
cdtí: .tíi psi
'2012
xn:
|ni:i
[rjmyiír
air,
h';2
rny *2-
xSx
i'ny
^'vSd
hy2
':nS^rS
^;j?
ní;n
^2!31ö
pyai:^
r-nx
*:ee
n^n mr-iöi
-:nj,'
-22: pJD
yi'U'ir' (>»'7:i
^is'?c
':cí2
?,ni
("Sn:
""nv
]t::
cji
c':cjSi?
vpn rnp
-U''.í:ií»
nnu* hyz
]m^-i:í:ií»
'^i:'
x^^
Dr: yipn
n:r
^mx
i^'j;'?
bcScí SvaSs Sya ,Tn n^
ntj'o
c\n2i
(»tí'"'p'r
p^nníri
'nix
n^ií'pn'n
níim
Tií^yS
ib
r^r
ct* Cnísn
13
D'vtriSr ]^n nS nipn bx
i:i3í:
'h
C^SNVír' prSn N-p:n
^up
cn^Niin:'^
vrv
nrfo
-tij?
c*2nm n'^rx d'-3i rryr, -^rvS Nin
n3"n ne; nS tJ'T N'í:p-5 ^iti^^rai
cöd
iS\y
rrm:ni rrnca ccr cyn 2S nx
h:2"i
]'Ni c?22;v3 D'öiifyi
'p'íii
rny Cpn- 1:^ nh
]'d::
d-S^is
("Nin
(*Sií'í:ií»
D^-'an
-^nv
nx-Di.
b.
") |VD helyett pj;. ") Sn ez értelmetlen
szövegünk
s
azért
biztos.
") Friedmann kiadás 67
b.
a
szerz hozzátoldd
h(2) de a
ini
13
nhn
rnph
Nvn sbn
aiJ'v
^a 'jy fix ('
inxnno
raS
nií'ya in\s' p'Di x'í3^n
xim ^ro
n>'if:r h';2
inx n^'ya
rex^'
(^n-
n^^'ö
ni
irxtí'
v"3i
xnr
n\n
nií7!3
nn nb
p^ddd
nn
n-í:xi p:3r
p;::
]\xií'
|":>'
nu'ra
]'xi
nrnn
*irxD
n^i
mx-'a
n^^a
nn^na X'n
wi
n\n
^Swd
p;!ín nin
tyh
iS
m
mim
D'rr^^i^^ D*í3n
ip\s Sdx'j
nn^^o
diSd
m2Ti:
x'7*.
n^b \"i^
mn
xm^'-a ,n;>'a
•'^axi
vn
P^'Sd
inxinriíí SdIX ott hiányzik
nnx
nna
p:it
":x
P^ nn tí>" pn iS ^oxn nrxnm p:^ nn atí' \'H^ nvT ^n'r2^
mnmra
bx pi
bxi xn
^tí>'"
p^nií'i
m-an xnb^an
i;S ^n^ 'a ^h
^a^Dai nisniDn aj?
n"^ ip'>'
(av) Yi.
anSxtí'i^'i
p-T -m
n'*:
^^t^>
mn
bx
n^^n
xm^'-'ö
nuT.'a \so
s
ezért értelmetlen, a
n^*?
szerz mondatot
ékelt bele. ')
Hiányzik, a szerz D^IST szót ékelt bele.
*)
Hórájoth 14 a
*)
Berachoth 64
;
Baba Bátra 145
b.
a.
")
^0 ^axi.
')
Baba Bátra 146
*)
A
*)
npi2h.
a.
és b.
rendelkezésünkre álló kiadásokban nincs meg.
") VT. »»)
x-p:
nnSnn
ott hiányzik.
')
*)
'7J:2
pnn
nn^n'? innr-x
S^bjai
Sebuoth 40
a.
V.
n^rnn
i'xtí'
D^ií'StJ'a
D'ntí'i
(ni:) "jnií'x
{'"v^'
xd'x n^S
niípas
n^zií'
cnSxm
nx"p: nxTn n:?2m
i;yí3 ("'^xiaií'
n^Sy j^Sai S'?3a pnr i
xn^mxi nvnir 3"m
m>'ií:ií'
ij^m
mi nnx^i
(T|Dr
^d
.mn nnn inxa
n^n
nai n^rrn ina x"n n^rnn
x^m iTrnn a^n^
p:v S'üxS pin; vn ptí'
p^nn
nsnnn
hv2 xim D^-n -piy n:xn
niíTO ax X'n n^rnn (^^p^aS^
-••12
^í:xi
ex piizh trpn x'^x
px
3y-3
n:irtí' ^e cij^
",'?
yv^
cx
j'nt
ry'rD
bx min" 3t bxT xn
]'"í
(^ncsn
-[31
xSi n"r.nn \xm nn^n
]ní2
x^cio í\s
'r^'a
my^-íií'
XD^-tsirx
'^is'^a
in'rtt'
n^^n
^mca
m^x" mD'r'na
inS
xnyií'
cn^í:
]rna i-^Ti ninm^S S^Sjt
tj'x
m;pS h^yt'
p^^i' 'jsn (*ríx pSi
m
;]DV
yr;) 'ro
in'ra *n c*-n
Q'hj
n
xn-m nuT
n-NnS Sid^ |\si
d^>'^d
di'^d iS d^'^'^iíí
':>'m
Sd
(^
i?2iD ixS DXT nx: híd |n*íyi2 -xníu* Svs'rc H'3 xííö dx
S:,'
ih
nsmn
'^dis
SisSc.^r D^^mn
Sa'^Qfínií' ^cb rj^^'
n'i:^i3
vvSd3 ni:pS nxinn
h]2' ,Tn ?|Dd n^^ iS'ni |'cn
Snx mDtS xSi
Sj;n n?3
mrc^
ns' d'q:,"ú -xníi
noi ay*i
14
nürc nrra
CN1
^\x
nyiir 2"n N*n
•:
níis
ny^cra
n'n -D ]'n pr,T i .„ ,.^^,
r'pS
p
x:n
n'nr .tS *nr
n'iytt
n'7
n^ro'?
p-T
'",
'?xi?:un xd-cí: xSt n: i::: (p)
Yii (*mc'
pxSy "im^s*^
("xns'r'n
'',
2r'
;n':'2
—líx
x
',1
p
nr:--2
\:-y
('
(» ;ií'
>)
s)
Sebuoth 40 "r-T ':r
^2
-21 nt'fzn
ir;u'
Amosz
•>)
f.
xncSn. Aboth iri.
6.
Zsolt.
»)
Maleáchi Ili.
")
I.
i^r.-s x'n
inS
xSn
^rra
ii
pt? ^21 pn2V' nTxi2i
xnES'n
-
cnSxrt:"
:r
\n':'2
n/zu^
piD-zn n:2 n'X-
y:';h
cifS 2r*í: n: '-n n-ir
na
'•'
z^p')
mv"
tí'^T
psr
nrií'-t:
;':2
5.
K'":
'^x
hal.
16.
Baba Bátra 75
b.
:
X;':n.
p^'nc
yz'^yvt:' 2';tr '?2x
r-x
bxi xn
"'
'xr
r.2i:
cnSxtí'tí'i
Scp rSx nixr:
nn;2r nicica m;j ^^a
o.
1.
n->'í:
"Zi cxyz ya: prvií'
-21 p'r2
nr,n
fejezet 3. halacha
8)
x'::
ix pn:?:
|V3
pi ^n^r2 nr:r n-tí7 xmu'
b.
^)
9.
'zm pnn
X3X "2 n"-
p'.'?n
mv2 2i': c-nSx
XDH p
*)
")
hs
(^
^i
|;nv
pip
b.
108
n-:rn
nv,í:m
c:i
?|Sx n^x-c'L:-^ 'b-c' •:r r^Sx cSi:?:
xncSn. Aboth IIL fej.
»)
p
n2m
hv rpmnS niph -T>' ('«típS
níö nt ]irJ nS: n2Din
bx pi
nnx:ií' xSx
ni*t;'
"r'ía
^-líx
|":í:i
nr
rrnj' nrzír 'h^az
*^i-"S
|;nv n
pnv 1d bKiar
xp xS^ n'mmxS
b:x ,T;;n -c: r\s
(Np)vrrT.
i:x
bs
i;>n'
p-cn x3Vú |:"'n xp: {'yhz pnv 'n
.j?í:ií"'
r'?x d'^ijt'
xz^n
iSn-.'.si
nn m:jx nvnS pix-u^ xSn \n^ -cn xS nren
rT::n i
n'? c'i'S 2r";e2'.
C iu'
nzhn
n'i'ha
m:n
bs
rrS
-l"xi x'n'ir ^::"r?: nx-p: rx:D
r'"nD"í2
'X* nu'?;- iS'cx
^,í:kií'
p
c";r bix |'Tn
TN
(*
-íx xS^ x^n
vmnS nran
oxtí*
n-íxn
'^
]:r\i
'HL*' n":;"^;"!
'i
;cn: 2- rrS
'^xiír: xn^:ni3i
.;"'i:m
n"in2 yp:v' yy^rt' n-rv
pri:^
•*í:nt xr-Ni inpiSi-;
nin
xSi pn;í: nn
'í:;
-ítx
:í:r?:
'?x:í;t;'D
;:nr
p^xi Sx'.íií'd
m2in;m
(^|^:x"i ^;i;'n
in amn-ö
jin;í2
p
crnn:
xt^'í
2j'?>'
mií: m;>' 2-'?
;ín:
ri'i2tr'
"Túb n:j,'n ^*eo nsT-nn
pyeu' ^ rSci
n",n xnií'*.":
nn
':u'
t'^p'?
xryfíi;''?
_^.^^
í
SSd'ö
nrxtt'
bx
xi'bx X3X -n x"n ii
T"
-r;',:
ní:ií'
n*'?
^,,
^.,.p{^
t;*'^
Nnz
yiann
'nr niv'cn
n:yt2 .tS vvííi
:* tsp p*: r-s:
^í:-;
snv.^rií'
n-as:i;*
cití'íí
bN
Snvíi."
ro:
nxi^rni
pcD H2'h nSn r3:pc2 nnci
?,Qa
o^tf-co
v
'
2
15
nhM:
m"í:,n irn'2-: '^212:
]'Ntí'
cpm
V'iU'yü*
v^2) (^onn
mNDT3i
'ai:n
D'ntí'
nix-c'ií'ú ''^•K>
"m
p
*. '
cn
;
rD'"2
(«
paSx
i?:
')
' >'
3"^
x px
xnS
p S
1
d^Si
|í2
^
nS
1
(','
prS
iia
^
nSx
n y
?]£ü
nn^i'is
ís
S
n-inSx
hítS^c
nrSöi
fj^x
üht:
'7\s'dí
^2 ^\vn
(x)
p
-nxTn hdídh n'nn p\si
Spx xnjx pnn t"
t
n
n
u-' '7
1
xncSxia
^xi Snísns n^Sv íD
lí'
';j
mx^'? CDnxi i:mx
n^a picon
i
nx r^Sx
^i::'b
r^ha
'Si:."3
Tnj?
2 n
|n:i
myi
^d
mr-'^'n
nrr^s
n:tJ>oSxi
x Sí n S y
o^ymxnnx
nbxp ix x" xn:x: x^f^ha
ix
r
D^-;'tí'n
S
i
rn S n ^2
,t:d
n2:i }h
n
nS n
n^yií'
n-xií'xi i ^
x
ijx^
xí ^Vi
"
n
p
nnii'x
b n2*y: jrnn pSi
^c j*ií:í:
ntí^n xS ?]Sxd
p
Jezsájas III. 16.
Midras Rabba Sir-Hasirim
*)
Kiláim IV.
')
X3
'•)
'?cp
irn-S
nma
^:3i í: i
n2^'Tj
3^X n
»)
«)
pa'ri im'?i:e'?
mS'U'
^ii"'?
.in>'ití'^3
-xnpD
b'^x
Sv:3 bynr
^:
DiSyíj ykin
X5X1 n2ji xlx
-)
d";íí'
nifin
nnsi
n2ip[y]Sx 'S xnSívnc:
r|SxD
SaxSx dx'x
dS Xlx D
?]'?x
rpDin'?
nnyo
pxj
min'
i
•:
a^:
riN'-p; np^nr:
*d-s pK'Ss d's:di p^'b:d
Tj;n nxi
n'r^tí^
'h"C^
nr:í:
"S cn'?^p'?
1
p
h'i
X dx b s
í2
xí:ix
^d
?|Ni
hhSn x.Txipí niTís nDO
Jiscm njsiD Snn m: XSX mX p: xSha nioSx
-[di
'ry
p:n
"i's
-.tí'y
ü» nií'X
npa1D n
n£^2 prS p
nn
nipS'rx hhh \m nS
i:s
p
-xn p-nci nThf2 i^rS
\t .cSrr:
híd nn-í;
n'r;']t*
fx-p;
rSx mx-cüa
^py'
yj
ir
(»
hcicü
bx x-cp ^3 ^arn'ín c
^rncn ("[r-ísn
paix
?jSn
pi'^
r;D'?,'3
áj
]i'?n
p.Sn
p*c:DD piu^r "rt pU' nnrA n-pn
d'c:ddi
^'tn^'í;:;''
n*L3\-t
D'iun
Scp
Dn:i3y na
iS'rn
n2'i:*t2
N
: j
•':tí»i
|T\i pi
nv;-"3
i::''S
didt'?
a'i:
n n
D^SíJíD
mxScp Nip^n mjn2 límsa pu* ninj
^tj*
nnpb
inx
^^ívc^
r^izh?.
pú*'?
n\sSsp
nh):tihf2
yn'^'.p '.la^píDm.
o-mn
St-3
Tij?i
nsíD inxi ncí:
mx-c
Scp
D''Tf2V
25. fej. végén.
Rabba 2.
rií' "'ní2>* rpllí' kikezdés.
Halacha
alatti
talmud
(a pjetrekovi kiad. 41. old.).
n.
c'n-33tj' nr^c-aí3. Szanhedrin 4 b.)
»)
Misna IV.
2.
Nazir 23
»)
Makoth
f.
III.
S.
a.
misna
6.
gemara 22
a.
ix.
i
16 (n) X. c
(i)
L"
'
a n S
:
1 n N
XI. 3 n D 3
ly n^n"." -3N
Sip^N
(n)
xii. 'D
:
c
i
Nnbcn
c
x2 n
;
nV 3
'
;
c
' T
N
':
an
^
n
r
3
; ^
S": i'?Np
(*
c n-m
':i
:
n'?sp
ah^
p
n c Sr inx iv
iQ-ir-ií' inc nc'jj:
mx
ly: zrízz inx
p Nlm
SIn 3
^
"c
N
ti'
nSix
33-2
p
(«
"?
í
j,'
-
c
.:
n33
xy::.':
3 - 3
^
n
u*
í2
3 1
1 :
cSn
^
C"?r2n rx -nrn p-a
^2
u*
1"
13
jncin^s
1^:3
cnSipS (n)
r cxu'íSn
2
^
"iSxpi
X 3
^N
ry
'n:'
i
\nSN cnshn^n Siyn
pp^
nn'?'.p3
'S
n
nyn
(* 'jt
':r 'nSis cp-cSK n
n
:
1
n^h
3 n
":
NJi
'c
n
:
r3n
i "
n
S
":
3i'
-
-
:
\a
"cln^
y S x
1 i
-
'
1
d
'
S"?! n'^.t
'hy
nSn níD^N r^ xS cnmh h:aha
h'iüz
DnSxru'i
XIII. n^3n^ DN1
(^
ní:i:y
n'?3'pi
'jv
pT ^nxS
TQx
xSk' nt'üh
Sy nxT
cny
xS3
xS3
xí:x',
]*:p3
^ci^ S'J-'V
ií'p3ii
ninax xSx xi'x xSt^
X2ÍX1
-ri
n;af2
xn'U'
n3
xin niö hv lah pí:a3ií'
n3nnxií' ix -31x1;' \i!:\s htí: IX n';i'7s
cy -3nx dx n-axi;*
psi x^^ Xin3f:Dx n: x^:p
ab xnsíDX av
!;•
p*e
("
\rv
-[S
xS
^nn:
b'.x
ni
^'31
xS ex
min^
it
Sebuoth IV.
1.
Ketuboth 85
b. s
3)
Jebamoth 90
*)
Baba- Bátra 165
»)
Baba Mezia 85
*)
V\)!^\£^
'')
Az egyik
*)
Baba-Batra X.
»)
ir^Srn".
p:
c"pi xin
^'^'^í^i i^'^'"'
C
.
.
fn: ah)
talmud 30
.
pi
>''3n
a.
másutt.
és b.
a.
másik nem. misna gemara 168
3.
;
a.
-[3
'cít
-3i
'.x
^xc
-3
xn
n':i'?£ c>'
-3nnxiJ' ix n':iSs
2'-3-3 nn3in3
i3in ni'pa
"3*3 niucs a szövegben. "-fal,
^3 xSx pí:f;3i;'
irxi
r\'::bz
xi'X ünf:-;
x':3
xm pp^
xi'x
x':3
b. a.
x\-n
cv -3nnn
xrr.^cx xnSv": \sn xSx D"p
p
;
íT-,."2\s*
|^:pi D*i;»:n
ml^7'?
-j*?
*:x
ní:y ix*:
x*n
n3in3
misnah
>)
M':3pií> n:
x'^tí'
^b b>' ?]x ^3
"ix
b:a *Dr n
\r\'
^3 'h
n.^Sr n3in3 x'73 n3in3 xS3
X',n
•i:p
n3in3
n-3i
Dní:v
nir
"".31
bxi rctí* nx
^S
*)
")
p
'733 d^k'^'í:
'r^'
xb p3
ex mi nn:
nrí mnax
-ri
ix
p:x- nny r.r3iín nprira
xi'xu' d:'?3
'ru-jS
^3
pwn
íru'x'? -^rx
n3nnn xbi cní;v ^3in
cnaj?
i:pi
-í::x
-3ir irx
\s ^3
p
rn^a
mrxS
\sí:
^"iS3p xSi n3in3
xSx \iSní xb
':tí'
bx
cnsy D'.znnn
n3in3 x'r3 \s3ín
DX1 X3:xi ^n3in3 'b 'rn!:x
n'iiSa oy ^•3nnn
x'?!
.133 Sj; Dntí>D
i;pi3 n3":r3
"|'r!2
cy
n';iSa
i'-•3l^»
ri;'
",S
p
^a
mosó (« pm
';iSs
or
:
17
-r
y.'v
"::-í:S.::
('prcNi "Dr íD nsSn ':',S2
cvS x:rö
bN \íNi t;
-3in
n':iS2 D^'
-31
nr^ "pr
n-iL"^
(^''-íNi
"N.-:
|':pa
p
n*3r
nn^pmS xSx
i:y
x-3
ví:ií'
xn
['713
'jní
n3—
cn-íx
nSSx
xí:
c
v^r
^33
^S"o
3- n^S
xrn
ahi
n3^"i3
i':
xi'n
n-.nn'? iS
nx-nn3
fax ^r'^rai
-nx
fax
{'
"x
nn3W3 nn3in3
\s ríhv2 t"-nn;ií' -í
nr3ir3!:
3X.Trrx
|x
p
xy-xn
n^-3
bx hth' 3-
f:"-<':xi
-ür:
\s*n
dx ('::m3
.t.i
x'>'3\s
n:'^
::
N-í:n
x'?!
'?x'ií:l*'
x;rn 3-
x-:cí:
-x-nn
-2d
nn3',n3 |-n -3 'zh 'lap
".tSü*
^':p
("ní:n2
';3
n-íT* inS
C3^
^
';r:^'
.rtyf:
n'3 p-c^ n^^ n:ií' ^3 3i
ynn^ 3-1
3-'?
xS: p',cxn n'33 L*"3n --n-r \x
—
'^'SiSx
:S"X"
m
-nx -31 c'.ra ^rt:
i'itö c-x
n3'-i*
nrS.n n-'iv: n:ir»xi cj;b
Sf:'p ,-ir;:S in'ji
ní:3 r-3L":
n^Sí:
cvT'*:
'xií'-
r-3t;'; |-x '3n ^'^•cni
nTccnS nx-rn
nc2
kS
N';p
^r-fíiXi
-,2
-í:'í:S (%s:niD
N-ín S2N
Nf;t;»o "-í:n *:n
est*'
CN r:N-S pin
";n "dv
*:
-,i2x
rríp'? :nK •:
nn N:n:
í2N
n*'?
p-
nr3:Si ;r3
^\sp
int ^3 Nn-,T
n'?
'n
n':'
"3
no
|*n ntí^yx
sr:í:cN
^:n x":p n*:
bs 'ín "n
-rxí: '2 :nS
(»
,1
rx
n
'j
x
ti* :
|,-i'?
tíx
hSd^qS xSx t^'
"^V
(')
^^^^•
xi-x njSSx ^.':i :x-3i 'hv n;xS ':-">' -xc^v n"-3 b',p' ^x ^cn* xb rp'. irrVx a ' a • n S 3 (""^ S ' n n S ' x írn xnxipx p'CxiD my3 ^bi 'hv htno' '
n3D0
0-n3tí^ '
n
3.- 3 3
:
'D
n;ií'."2Sx
3 n (" xi"x anh'.p
D
nS X r
xSii'
:d;3^
--1
nií'Sr
xL"x xnSip
•:t^3x ^'
-ní3 ívd: -."X3
Baba Mezia 68 X2S 3-.
b.
") ^)
Ketuboth YII.
2.
*)
U.
>)
0.
72
nx^nn3 xSx-
•>)
Szóta 25
")
»»)
^íi
^
1 3
c
•
n n c n S
í:3
:
>'
xin 'n xin -u'x
xtí* -
'
3 n
S x
u"
i
i
^'^nx'írbx nn':xp ('«
c-r>'3
misnah
S*,
{-'"13
1
.•;
c t
x
m 3m :
•i3n 3XDn'?x 3\"i-n
Sára.
I.
gemara 71b.
a.
1.
III. 22.
28.
") Ibidem. '-)
Sabbath Misnah
XXIII— 1.
") Baba-Batra Misna ") Berakoth 29
KIS
Tanith Misna IV.
«)
U.
:
29
1.,
gemara 148 gemara 139 b. ;
a.
a.
''')
0.
XX. 1.,
gemara 26
b.
a.
GÁONI RESPOXSUMOK.
i
:
r
k
^
xíxa j-xS
m
Sv n-3^>\ M. ír. könyv
x
^7
xa (".c^:ütiO) XY.
a.
«)
«)
tr*
3X3
-:;:
S:,'
pi ("';S
^'p
p
|!:i
2
18
iKm ^rp; "íjom
PiscoNm ('dv3
-l"n
(» ri2: 'Ji
:2^
-L"n cnSrxi 'r\^h "itnp?:} i2in
"hDi ü'hr,n ntra nSü' ]rD3 n^tí'm n:í:t;nN Nn^\s*3 "n
Sy
DrinxS
'ji
TTm
p,iD3
3X3 b
r\::t2tn
n^Srí^
',x3i
l^av ]'j?3-x
rpD-"2
nx'??:
xnr a^nni r^n
\n:;
^^iS.'j
3X3 b Dr3 xSi ('"n3i
ií:'3tí''i
(n)
xví.
D
••
3
n3
-'
(
'?\s;n
x::r
r
3 n 3
X
'r'
3 T
-
Moz. IV. X.
*)
U.
0.
XI.
•)
U.
0.
20. vers.
11.
')
U.
o.
18. vers.
U.
o.
XII.
»)
Moz
») Tanith 29
nx
n
rX n
1
{;• ^
n
^
c
X
myn
iin^i
^nn
mSxp *
i 'r
i' í:
r
-^ ' 1 í^
és 23. o.
2.
p
XIV.
25.
")
'*)
A
0.
D^bra i3r
") Moz. ")
Cyn
a.
IV— XIV. 133^1.
««)
U.
")
Joma 54 b. Kir. I-VII. 36. Joma 54 a. lenn.
'«)
")
tiií'.
23.
másoló >b«-bl >h«-ra javította ki
") Tauith 29
0.
xSx
^3:
cv D*y3-x
-S
L'\i*ht*
^-n
rn
3X3 b
40. vers.
1.
:
('«ri3i
hs iSyi "p33
-DQn^ d
^
t
i :?
3 (- 3xn3bx Síp
a.
IV— XIII.
") U.
i;'n3x
x'tií'
S3 xtí'm
rm
xí:.':
0.
mnb. ") yisn
xí:
3X3
\nj:
r-;ní3 c*)2' nrí2ií'i
n^t^m
15.
IV— XIII. 1—7.
pí
*;ií»
4.
«)
") Moz.
mMS
bX
":
«)
o.
id:d'
cr d-v3^x -S
^:
'rbrfs
n'?^'?3t"
xSip -'?1 S3p
x'?i'ií?2
.1
") U.
'l2^\in
b
^^3x
iSxp .1x3
xln3
^
nSr^i
(3X3
nz 3x dv*:'
ps'i
|*pí2
nS^'73 ('n33'i cSip
^s
cí:-
diSijti
cnx'3 xnnL"
nr d'V2-x
c.t,n
bx ("3X3 ("nvií»m xn^ix3 -íxn cxi 1x3 3X3 b ^'?^S3t |S x:í2i nxn cr n^v3^x ]3S'n
c^Sr.í: xi,n,n
]'-iSn
-'\»<2
(" -^nn
D'y3-xn p\s r.xn in
^3
h^y nnx
-.^iS
;rí:rn.'2i
xísS -[XT 'ripSx (»•
]vd2 b:3
xn"'"ix3
|*pí2
dx ("nsl px*?
ixn^
n^T^m d^ií^' p'D
3x3
\n::
nx
nt"í: n'rií'
c''?r.'2
cmj"
:ií2n tí>nn
pxn
^ü'n
^nv2tí':
c h:i iS:x
'7N1
D^Sjia
i'-nS
('Cö
DiT':n nNü?::
c'-i;'V2 (" N'im'i^ntí'í:
^d
nh^ií*
cvn
cr cyz-N
i;x p^^i'i
-.-íiS
cr nsn b dv
12 -n:i;'
r-N3 2"d or
h.
? n * V
í:
n
a n
nmx
cx
3
19
A)
Szöveg
fordítása.
Ugyancsak hozzá
(intéztetett).
Mi az Ur véleménye abban Ruben árut küldött Simonvárosában, amelyben lakott, t. i. hogy eladja azt az Simon. Idvel megérkezett Simon levele Rubenhez, amelyben értesíti, hogy megérkezett hozzá az áru. Rövid idvel :
hoz,
Rubenhez, amelyben
utána ismét érkezett Simon
levele
hogy már eladta áruját
értékének egy részét
és
el is
értesíti,
küldötte,
a nagyobbik rész pedig nála maradt. Felszólította Ruben, hogy
maradt pénzt, de Simon felelt neki és azt hogy zálogul van nála a vagyona. i) És így maradt nála ez a helyzet egy ideig. Azután megtörtént Rubennel, hogy Simon elutazott Mohadijja tartományába. De Lévinek is küldje
a nála
el
mondotta,
eladta magát egy utazása Ruben városából Mohadijjába és t Ruben, t. i. Lévit, hogy beszéljen ügyében Simonnal és kérte t, hogy küldje el neki az összegét. Lévi ezt megtette.
kérte
És megérkezett amelyben
az
említi,
felelete,
hogy
hogy Simon említette s
i.
neki,
a Lévié,
az
testvéréhez,
Simontól Ruben ügyérl
s
hogy hátrahagyott a lakásán egy
amelynek mennyiségét nem
állapítja
hogy Simon azt mondotta, ha Ruben engem
felold a
erszényt
meg
t.
hallott
tartozás
Ruben alól,
nevében,
elküldöm neki erszényét. Ezután pedig meghalt
Simon, a Mohadijjából való távozása útján tengerbe merülvén és
hátrahagyott férjezett
édes anyjuk az árváknak.
nem
leányokat,
találkozott Simonnal
halála idejéig.
Simonnak
aki
nem
állítja,
hogy
feleségét,
amióta elküldötte hozzá az árut
És miután Ruben most kérte Simon hától az
követelés
említett
fiút,
Már most Ruben ersen
levelét
összegét és felmutatta
az
árunak
hozzá
neki
való
atyjának,
érkezésérl
t.
i,
s
a
magánál tartásáról s az áru eladásáról, felmutatta továbbá Lévinek Mohadijjából érkezett levelét, amelyben ennél azt többet említ, erre az volt Simon fiának a felelete, hogy elutazott apjától Magrebbe s állítja, hogy 2 évvel azeltt
zálognak
bevallja ugyan,
hogy apjától való elutazása eltt
Ruben árujának ügyérl >)
Talán az
s
értesítette
t
az árunak atyjához való megérke-
pénzére, mely neki a fáradságáért jár.
«
20
nem
zésérl, de
hogy valami maradt atyjánál, vagy hogy
tudja,
elküldte azt Rubenhez.
Már most
tudasson bennünket TIrunk és pártfogónk, mi
a kötelessége Simon fiának ezen erszény tekintetében? Vájjon
vagyonnak a megfizetése, vagy sem
Es ha kötelessége esküdni,
?
milyen legyen az az eskü és milyen
szóval
esküdjék
Mi
?
az
özvegy kötelessége Rubennel szemben, mivel a halott említette,
hogy lakásán
hagyta
Ruben pénzét?
a
a lakásán az eskü
És ha
És ha az
?
alól,
vájjon
És ha
kötelessége
vájjon a templomban, avagy
esküdni, milyen helyen esküdjék,
asszonyt, mint olyant felmentette a férje
használ-e ez neki
nem
avagy
valamit,
Simon lakásán, vájjon fiának
találtatott az erszény
.
.
? .
* *
II.
Isten
írásával.
hez
s
.
Ha
t
Kötelezi
szokás.
a
—
—
tegye És mesterünké érdem nemes kezének a váltót Ruben gyermekéaz
lesz
a megbizott eljuttatta
amikor az örökösök válaszoltak a vissza a vagyonát? *Es
megtartja a nyugtát,
Milyen alapon követelheti
városból.
Isten
.
.
tartóssá a hatalmát
sokasítsa
érdemét
békéjét
és szaporítsa
s
hosszabbítsa
nyugalmát mindörökké.
Már
fordultak egyszer
hozzánk
ezzel a kérdéssel és azt
a feleletet adtuk, hogy a megbízottnak kötelessége, mivel meghalt az,
aki ellen
szolgáltassa
ki
a
szólt a váltó s
annak,
váltót
nem
fizetett
semmit,
hogy
a váltóösszeget
követeli
aki
nem mondotta életében, hogy fizetett, vagy pedig arra, hogy egyáltalán nem fizetett. És a helyzetbl is az következik, hogy nem fizetett és pedig két ha fizetett volna, nem mulasztotta volna okból. Az egyik az arra hivatkozva, hogy (az adós)
:
el,
hogy tudassa a megbízottat, hogy
személyesen.
O
fizetett
a megbízójának
nem mulasztotta volna Mindazáltal nem menthetjük t
(a megbizott) pedig
hogy ezt magához vegye.
a misna által reá rótt eskü alól:
•
•
•
> "•-'^ ^^'^,^)
niert az
el,
fel
adós
halála csak az összes fizetési
határidk után következett
az tehát lehet, hogy
csak elfoglaltsága tartotta vissza
attól,
t
fizetett s
hogy a megbízottat errl
ebben a
És ')
halál, ezért
nem
értesítse,
vehet
el
be,
vagy talán megelzte
tle semmit eskü
nélkül.
aki azt mondotta nektek errl a váltóról, hogy tegyék
Baba Bátra 56
és
33
a.
21
talált az iratai között s
annak nincs igaza ezen kijelentéséaz esetrl szól, ha valaki váltót nem tudja annak mibenlétét, ilyenkor
mondjuk, hogy tétessék
félre Éliás pr.
félre Éliás pr. eljöveteléig,
mivel
vel,
azonban
csakis
ez
van a megbízott,
itt
mivel nála helyezték jól
arról
arra
vigyázzon
midn
hogy
el,
vezesse
s
Ez
esetben
mibenlétét,
lefizetnek belle valamit,
a
azt
eljöveteléig.
ismeri a váltó
aki
váltó
Es ha
hátlapjára.
nem jöttek hozzá s nem hagyták meg nála (nem tudósították), hogy fizettek belle valamit s nem kérte tle (a hitelez) a nem fizetett semmit. És nyugtát, akkor nyilvánvaló, hogy ha nem állna fenn az a kétely, amelyet említettünk, a fizetési határid leteltérl eskü
nélkül
nem
:
összeget.
akire szól a váltó
az,
hitelez a megbízotthoz
mondotta volna
bekövetkezésérl,
gyors
felvehetne a követelt
is
hogy ha élne
dolog,
a halál
és
s
Hiszen tudott elment volna a
tle a váltót
volna
követelte
adott
s
volna az adóst
az
szerint
mondható
semmit sem tehát
eljöveteléig* ?
a
azt
s fizetésre
megbízottnak ama szavára, mely
fizetett
vagyonról
ezen
s
nekem semmit, a törvény bizonyára
kötelességévé tette volna, hogy adja át neki a váltót kötelezte
akkor
neki az :
»
tudtával.
Tétessék
félre
Hogyan Éliás
pr.
Nincs ennél nagyobb jogtalanság. S amit irtunk,
nem a tiszta igazság s nem vonatkozik másra csak arra, nem akarja megvallani az igazat s kész esküdni feje életére s így nem volna az igaznak lehetsége arra, hogy gyzelemre segítse vele szemben az igazságot. Ez az, amit a hozzátok intézett feleletünk magában foglal elször. az
aki
B)
Kézirat arab
nyelv respoiisumainak fordítása.
R. Sza'adjah kérdéseinek összességébl tizenhárom
nyisége
és
:
a rimií
n3í2
meny-
pedig a mpSí-nak egy harmadrésze; és
a misna világosan mondja, hogy az könnyebb a negyven botütésnél
:
»ha a
férj
az asszony fogadalmát megsemmisítette
nem tudja, R. Juda szerint nem kap negyven hanem ri'TíD ríjíJ-t kap.« ') A misnah rámutat, hogy azt
')
Názir
XXIII
a.
s
botütést,
az tizen-
^^•
22
midn
három,
azt mondja:*)
tunk meg, amelyet
»
Csak oly számú botütést
ezt a büntetést annál, aki eltér a szokástól
alkalmazzuk
félünnepeken nyiratkozik, vagy aki cipt vesz
fel
állapí-
Mi
lehet osztani harmadrészekre.*
fel
pedig aki
pl.
;
a gyász napjai-
ban, vagy ami hasonló ehhez mindabból, ami szokás, ha eltér attól,
De
tizenhárom ütést kap.
a testen nincs
megállapított helye,
módon ütjük rajta a negyvenet, ha az szükséges, ugyanoly módon ütünk tizenhármat, ha annak szüksége fel-
azért amily
Ha
merül.
valaki azonban
tott tilalmat,
megszeg egy a tórában megállapí-
ránehezedik
arra
negyven
ha ncra
ütés,
jár a
paranccsal halálbüntetés.
Mondja a misna de nem
X.
esetekbl
A
tanuk megesketése csak a
az asszonyoknál
férfiak-
stb;« és ez azokból az
elnyt adunk a törvényszéknek mással
ahol
való,
»
^)
:
nál történik,
szemben. XI.
Mondták a
bölcsek:
^)
»Amémar
megengedte, ha az egyik
tanú írásban, a másik pedig élszóval mondta ságot«
s
azt
el
a tanubizony-
mondták:^) »A tudósok társasága megkérdezte
is
R. Jirmijától, vájjon az élszóval és írásban tanuskodók tanúbizonyságai összegezhetk-e« és e kijelentés végén az olvasható:
»Azt válaszolta nekik intézzetek hozzám,
összegezhet « szigorúan XII.
halt
meg
a törvények
u'^r^van
»R. Eliezer
:^)
ti
arra,
hogy
ti
tanítványotok véleménye alapjai
közül
kérdést
az,
való,
hogy
amelyet
kell tartani.
Baba-Mecia van
de a
és ez
meg
nem vagyok méltó
:
senki
eltt «
ideje
emberek idejük eltt
ns ":"m
c.
is
összes évein
és ez bizonyíték
meghaltak
s
következ
fejezet elején a
Simon szenvedésének
b.
arra,
nem
hogy az
szükséges, hogy vonatko-
zásba hozza ezt a határidrl szóló kijelentésükkel, mivel a halál szerintök csak az elre megállapított
XIV.
hogy
Bizonyíték arra,
minthogy Isten ')
Mákoth 22
a.
a.
Baba-Batra 165
*)
ibidem.
»)
85
«)
M.
idben következhetik
nha\i*', e)
a.
II. 3. 22.
a,
b.
be.
ajándékkérést jelent,
ezt csak a kivonuláskor parancsolta
Sebuoth 30 ^)
níí***
meg nekik
:
23
idben, amikor nem
oly
lehet erre bizonyítékot felhozni
t
^Ajándékul kértem
közül:
ezek
mondja az ember van. A nyelvbl is számos versbl; a legdöntbb hogy
illik,
azt
nekem «, mert akkor sietségben
^kölcsönözz
napokra, amíg
él,
Istentl.«
»Az
^)
ajándékul van kérve Istentl*
összes
stb.
^)
Amit a misna mond ^) »Ab hó 9-én határoztatott el seinkrl, hogy nem fognak bejutni az országba« és ami ezen idpont kiszámításának módját illeti, az a következ Ijjár hó :
XV.
:
huszadikán
stb.
Azt mondják
bölcseink
Joma
tractatusában
:
»Az
*)
egy-
XVI.
mást átkaroló kerubok« ez jól van magyarázva abból, amit elzleg mondottak ezzel kapcsolatban. És ez aszerint van, amint megmagyarázzák az írásnak következ szavát belekarol a
Az
»Amint
^)
a feleségébe* stb.
férfi
kéziratban
A)
:
lev responsumok
tartalma. Ezen arabnyelvü kézirat két responsumot tartalmaz, de mindkett hiányos. Az egyikbl a kérdés maradt meg, a másikból a felelet. De e töredékekbl is megállapíthatjuk a kérdések tartalmát. Az egyik responsum mint a fent közölt magyar fordításból is kitnik a következkrl
I-
— sajnos —
—
—
Kuben árut küldött Simonhoz, hogy azt városában eladja. Simon az árut megkapta, eladta, de az érte kapott összegnek csak egy részét küldötte meg Riibennek, a másik része nála maradt. Közben Simon meghalt, Ruben pedig fiától kéri pénzét, kérdés mi a kötelessége Simon fiának Rubennel szemben ? szól
:
:
A
—
felelet
A
mint említettem
másik responsum,
arról szól,
ha
A
tartozik
váltót
adott.
B
hajtsa
be az
adósságot.
•)
Sam Sam
=)
Tanith 26
')
54 b.
')
Kir.
>)
a
I.
1.
28.
I.
1.
28.
I.
7.
hiányzik.
amelynek csak a
felelete
van meg,
5-nek egy bizonyos összeggel, amelyre rábízza C-re, hogy részletenként
váltót
b.
fej.
—
36.
A
pedig
meghal,
behajthatja-e
C
az
H-
24
A
adósságot
A
Nem
gyermekein?
tartanunk
kell-e
attól,
liogy
már megfizette az adósságot i?-nek, mieltt pedig C-t errl
értesíthette volna, a halál elragadta?
Gáonunk véleménye
az,
hogy az adósságot csak eskü alatt
hajthatja be az árvákon.
A
kézirat tarlaliiia
B)
magyarázata.
s
Ezen responsumok töredékének els mert az egésznek
másoló
egy
leírása
végén aláírva nevét, azt a megjegyzést irataiból való. lével
—
Az
fele
Hája gáontól
hozzáfzi, hogy Háj
is
—
elforduló responsumok
itt
Ezek
kiadatlanok.
részint
való,
munkája, aki a
keze
kett
kivéte-
talmudban elforduló
a
értelm
idegen hangzású ritka kifejezéseket, részint a zavaros
talmudi részleteket magyarázzák.
A
I.
gáon
megvilágítja
Baba-Me3Ía
a
lapján tárgyalt részletet, mely szerint a
nem
tekintetik elveszettnek
s
tractatusnak
31.
szlben legel barom
annak megmentése ebben az
így
nem kötelez. Mert csak akkor volna kötelez, ha a barom megvadulva futna a szlben, mivel akkor annak a veszélynek van kitéve, hogy kárt tesz magában, megsebezvén magát a szlben lev fákon. Itt a gáon az értelem magyará-
esetben
zata közé igen ügyesen
beleszövi a N3pnD?2 szó
mely szerinte ugyanannyit sebzés«-t
A
jelent-
szó
mint az arab ^ar. amely *meg-
tesz,
maga
összefügg
Folytatólagosan a Baba-Mecia kifejezést
magyarázza:
16.
az adós ki
nem
fizeti
az írónak
helyen a gáonnal egybehangzóan
Az
és
a
elforduló
lapján
ö.
N*SDT
»*"'?
írójának a béréért visszatartja a hitelez a
míg
arab o'5Cci
az
amely szavak sebet jelentenek.
latin »scabo-val,
következ
magyarázatát,
't2'lí'CN«^
már
a váltó
kifizetett váltót,
Rási az említett
bérét.
magyarázza ezt a
kifejezést.
»n'2'N« kifejezés magyarázatánál az arabból felhozott
bizonyítéka
nem
egészen
negatív kérdésnek a
találó,
megersít
mert
az
arab ^Ij csakis
partikulája,
míg az
a
'"i"2\S'-nak
jelentése szerinte pozitív kérdésre felel.^^)
Azzal a kérdéssel fordultak a gáonhoz, hogy magyarázza
II. (,95.)
meg
Tamid
ITI-
6.
lapján
lev
|i*2
nnc
iníí
kifejezésnek
25 értelmét. Itt ugyanis arról van szó,
hogy a templom csarnoka
kapuinak a megnyitásához két kulcs vált szükségessé. Az egyik kaput csak nagy fáradsággal sikerült megnyitni; a másik könnyebb
Hogy
szerrel is megnyílt.
mutatja az a tény
világos,
tatus
a misnának említett kifejezése
lapján
3.3.
is,
láthatjuk,
nem
amely szerint Baba-Mecia trac-
hogy
Sámuel sem
értette.
Az
Aruch szerzó'je szerint e szó ablakot jelent. 2^) Közben a gáon ortográhai hibát is javít, mondván, hogy ami alatt a honá-t kell ott nem 'HCn^ hanem '^^^^ olvasandó, érteni s egyenl az arab iaj(-tal. Végül ki kell még emelnünk, hogy nem a M. I. 41. 32.-ben elfordul "^^nn |i3;-ra gondol a Ní^jriS fj'pn, hanem V. gáon, mert Onkelosz ezt úgy fordítja :
13.
15.-re.
Baba-Batra
Jób tulajdonságainak felsoro'U'^tl' |""i cSu' Tt* i:n;í2 lásánál azt mondja Baba bár Sámuel n'^rZí. Ennek értelmét gáonunk akképen magyarázza, hogy a 15. b. lapján
III. (96.)
:
világ
a
a legkisebb
kereskedésnél
nem
összegre
akár
pénzegységnél
fektet súlyt, de Jób, akár
csekélyebb
tle vásároltak valamit,
vásárolt mástól, mindig akképen intézte ügyét, hogy a
legminimálisabb összeget
is
megtérítette üzletfelének. Megjegy-
zend, hogy gáonunk nem szószerint, hanem commentárral bvítve citálja a talmudi helyet. De ennél érdekesebb a gáonnak a traditionalis láncolatról szóló megjegyzése, mely szerint talmudban nem tradál Rabá Sámueltl közvetlenül,
az egész
mert nem
hanem tanítványainak a tanítványa. meg is felel a tényeknek, mert mint ismeretes,^^) Sámuel meghalt a 3. század közepén, Baba pedig vagy egy századdal késbb.^') Végül nem lesz fölösleges
Ez
volt tanítványa,
a megjegyzés természetesen
fölemlíteni,
már a talmudban
kifejezés
A
hogy a gáon a talmudot
gáon
helyének
itt
(14b
)
is
»''';n«
szóval
jelöli,
amely
elöfordul.^^)
ugyancsak Baba-Batra tractatus egyik zavaros IV. magyarázatát
adja.
Még
pedig igen szépen
összefüggen magyarázza a talmudnak hasonlatát a tanítványok három osztályára vonatkozólag. három osztály a s
A
következ:
Az s
1.
agadista;
lángesz vitatkozó;
3.
tradicionálista.
agadista reális értékére nézve hasonló az ingatlanok
áruk {TTQcr/varda
fölött
2.
rendelkezik,
;
N'iSípiö) tulajdonosához,
aki kevés
pénz
mert a tulajdonát képez birtok csekély
(97.)
:
26
A lángesz vitatkozónak nagy elnye abban áll, hogy minden dolognak a mélyére tekint s minden hallott dolgot
érték.
képes a
maga
rajjodik keze alatt,
átalakítani
szerint
szájaíze
ennek pedig
s
így az igen gya-
haszna van, ennélfogva
reális
nagyon helyesen hasonlítja össze a talmud a pénzarisztokratával (ppn TTíV). De ezek között a legnagyobb a tradicionálista, mert a tradíció minden tudásnak az
nem
amint a világ nem
állhat,
S
nélkül.
(nií'íí)
hogy a gáon
éppen
Szifré
citálta áll
meg
gabonakeresked
fenn
állhat
tudás
kett hasonló egymáshoz. Megjegyzend,
ezért e
rendelkezésünkre
alapja, nélküle
ellenkezje
annak,
amely
a bölcsrl és értelmesrl szóló kijelentése
tekintetében, felcserélvén a két fogalmat. 2-')
A
a görög
'^íiVD
.TO,«;r?/-ból
származik, amely szó pompát
jelent.
Ezen responsum csekély Jeruzsálemben kiadott
megvan "Wertheimer
eltéréssel
»n'2':tí'
gyjteményében, de hogy
n'7np«
szerzje nevére világosságot derítsek, mert ott névtelen, tunkból ugyanis kitnik, hogy Hajától való V.
Batra 146a lapján elforduló
nrl
kézira-
— ismételten hozom.
responsumban gáonunk megmagyarázza a Baba-
Jelen
(98.)
—
írmn
kifejezést.
Szerinte ezt oly
használják, akinek hiányzik a szaglási képessége.
Magá-
nak a betegségnek neve ^"i"^*^ s bebizonyítja ezt a Jecira könyvébl. A gáon eltt azonban más példány lehetett, mert álló példányokban gáonunk citátuma a rendelkezésünkre :
nincs meg.
A
VI. (99.)
Ha
talmudban igen
elterjedt
jogi
szabály a következ
:
valaki az ellene támasztott követelésnek egy részét bevallja,
eskü kötelezi a többire.
adnak
kifejezést,
támasztanak
s
tagadja, akkor
Némelyek azonban azon nézetüknek ellen ketts követelést
mely szerint ha valaki
az egyiket is
meg
bevallja,
kell esküdnie,
a másikat
pedig
teljesen
mert ez a ketts követelés
bevallja, olybá vétetik, s ha az egyiket mintha egy egységes követelésnek egy részét vallotta volna be,
mintegy összeforrott ennélfogva
Sámuel
és
Ennek a nézetnek képviseli R. Jochánán, Res Lákis ellenfele. Amikor R. Izsák
meg
kell
esküdnie.
hallotta R.
Náchmántól, hogy Sámuel
van, örült.
De R. Náchmán
Res Lákis, az
ellenfél,
és
R. Jochánán nézetén
így szólt hozzá
:
mit örülsz, hiszen
bizonyára vitatkozik R. Jochánánra?
27
—
Erre Izsák
gáonunk magyarázata
—
szerint
azt mondja,
hogy Res Lákis akkor nem vitatkozott, mert borivással
volt
Némelyek szerint pedig itt nem i''ö^ hanem xn^'í: olvasandó s ez gáonunk szerint annyit jelent, hogy R Lákis
elfoglalva.
nem
fáradsága miatt
A
Chánánnél Sebuoth illet helyén ugyanígy magyamíg Náthán, az Aruch ^^) szerzje s
mint gáonunk,
rázza,
Rási
E,.
bírt vitatkozni ellenfelével.
^'^tí'
mn
KHIí'í:
úgy magyarázzák, hogy Res Lákis s amikor
kifejezést
bevárta R. Jochánán nézete kifejezésének a végét erre
felelt,
R. Izsák
már nem
Res Lákis vitatkozik-e
volt jelen s így
nem
tudta, hogy
vele e tárgyban.
x\zon kérdésre, hogy az ámoszi versben: n'C
pK
iniiü'
h]!
gáonunk igen racionalisztikusan válaszol, amennyiben kijelenti, hogy ez csak agadikus magyarázat s az 5. számmal nem azt akarja R. Chalafta hol van célzás az ötös csoportra,
vil. ^
^^
megállapítani, hogy kizárólagosan öt legyen, csak kerekszámot
mond.
—
—
némi eltérésektl eltekintve Ezen responsum szómegvan Harkány responsum-gyüjteményében ^0 s csak azért hozom itt még egyszer, mert az elttem fekv kézirat alapján megállapítható, hogy szerzje Hája gáon, nem pedig •
szerint
—
mint Poznanski
sága
S. állítja 32)
különben abban
egyik idézetét
— atyja,
Serira gáon. Fontos-
hogy a jeruzsálemi talmud képezi
áll,
így hozzájárul azon vélemények gyöngítéséhez,
s
melyek szerint a gáonok vagy egyáltalában nem, vagy
csak
Ezen
véle-
igen keveset foglalkoztak a jeruzsálemi talmuddal.
ménynek fképviselje Rappoport ellenére
az utolsó két nevezetes gáon zsálemit,
de
k
is
nagyon
Serira
:
elvétve.
zsálemi talmud nagy ismerje
helyrl hoz bizonyítékot
gáon
^^)
s
Hája használták a
Ebben támogatja
Franki Zachariás
:
arra
vonatkozólag,
volt az els, aki foglalkozott vele.
azonban igen
hevesen
gyzdéssel hangoztatja R.
Chajes cáfolata
S. L.,^^) aki
iparkodik azon nézetét igazolni,^^) mely szerint csak
^^)
Amrám
gáon
^^)
állást s
foglal
Ezen
Halévy,
is,
aki több
hogy Sza'adja
nézettel
aki
szemben
nagy meg-
több hellyel bizonyítja, 3^) hogy
hozza az említett
jeru-
a jeru-
talmudot.
már
Legújabban
foglalkozott e kérdéssel Poznanski Sámuel, aki a gáoni iroda-
lomban
citált összes jeruzsálemi
talmudi helyeket Összegyjtve
VIII. ^
'^
28 s
csoportosítva arra az eredményre
hogy Rappoi)ort a mert
jut,^'*)
fent említett véleményével igen közel jár az igazsághoz,
csak Serira
Még
Haj gáonok foglalkoztak tüzetesebben a gáoDok pedig csak nagyon elvétve.
s
zsálemivei, az
jeru-
elz
egy
igen
momentuma
nevezetes
mint már fent említettem
responsumnak,
e
hogy a másoló ismeretlen neve
az,
Hája gáon
mellé arab nyelven odajegyezte, hogy ezeket
iratai-
ból vette. IX.
Sza'adjának a milD
(1.)
n;i3
mennyiségérl
közölt vélemé-
itt
nye nem talált visszhangra. Maimuni szerint^") külföldön csakis a rm'í3
n^íD
büntetést lehet a
bnösre mérni
s
ezen büntetést
ember erejéhez mérten állapítja meg,^*) Itt a gáon három esetet hoz fel a talmudból, hol a törvény rendkívüli jogokkal ruházza fel a törvényszéket. Ezek az
X.
(2.)
egyike a tanúvallomás körüli jog.
A
törvények
zsidó
szerint
úgy a szem-, mint a fültanunak kötelessége tanúvallomást tenni. *^) A tanúvallomás tétele azonban csak akkor jár felelsséggel, ha az a törvényszék eltt széknek
az,
a pörös ügyben, azt
A
el.'*-'')
történik.'*^)
Második joga a törvényesélyei vannak
hogyha a két ellenfélnek egyforma saját hatásköre és belátása
harmadik joga pedig
az,
elítélheti s büntetheti a vádlottat
tartja,
nem hatalmazza
föl reá.
A
döntheti
szerint
hogyha szükségesnek akkor is, ha a tóra
szem- és fültanuk tanúvallomásai-
nak összegezését Sza'adja igen fontos törvénynek tartja. Ez megersíti azt a tényt, hogy a tanúvallomás nagy jelentséggel bírt.
XII.
Egy roppant
(3.)
az adjál-lal
amit Isten folyik
—
geti**)
—
(J.i.().
J.2».(
élet
szó
maga
responsumunk
érint
idtartamot
az
jelenti,
minden halandó életének megállapít. Nagy
vita
bven
fejte-
az iszlám dogmatikus iskolái között az adjál
vallá-
fképpen arra a kérdésre vonatkozólag,
vájjon
;
megszakítása
tartozik-e
hatáskörébe? Vájjon az
a halál természetellenes cióval s az
rozva?
azt
mint Goldziher egyik
sos fogalmáról
az
fogai mú kérdést
tág
A
Az
értekezésében
Isten
J.::>.f-ról
által
szóló tanok
neme azonos-e
az
Örökkévaló mindentudásában asariták
mindezen
meghatározott
kérdésekre
isteni el
szellemében
determiná-
volt-e
igennel
ez
hatá-
felelnek.
29 Ellenben a mutaliziták azt a nézetet vallják, hogy a gyilkolás független minden isteni determinatiótól."*'')
A
vallásfilozóíiában a zsidóknál az adjál ingadozó állás-
pontot foglal
Chizkijáhu király életének meghosszabításával
el.
kapcsolatban kérdés intéztetett Hája gáonhoz, aki három irány-
ban
szól e kérdésrl.^*^)
változás?
Az
2.
Ezen nézetek
praescientiájában
Isten
1.
beállhat-e
élettartam (J.^f) meghatározásának kérdése. 3. gyakorlati következményei. Háj szerint Isten
hogy valami be fog következni egy bizonyos dolog megtörténtével s nem fog bekövetkezni annak megtörténésének tudja,
s azt is tudja, hogy ez a dolog hogyan történt Ezt már 100 évvel elbb Sza'adja is mondja.'*'). Kauf-
elmaradásával volna.
mann szerint *^) ez nem véletlen találkozása a gondolatoknak, hanem Sza'adjától való függés. Az ^élet megszakításában Hája nyomában
az ásáriták
büntetését pedig akkép
a gyilkos
jár,
hogy
akarja igazolni,
dolog
gonosz
elkövetéseért
jár
ez
a
büntetés.
Két ember
közötti
szerint megersítésre szorul.
ben történik
lebonyolítása a zsidó törvények XIII.
ügy
E
megersítés két tanú
tanuk mintegy felelsséget vállalva az ügy
s e
rendes lefolyásáért, a szerzdést, s
Az
egyszeríí,
vagy
tev
az Ígéretet
ill.
félnek a
kötelezik azt 'arra, hogy igéretét betartsa.
szavát megszerzik ígéret
(5.)
jelenlété-
vagy
kötött.
feltételhez
Utóbbi
nagyobb kötelez ervel bír, mint elbbi. E körül fordul meg responsumunk tartalma. Jelen esetben az igér fél az asszony, aki a férj
két
kívánságára,
tanú
a
jelenlétében,
ketuba
el-
vesztésének terhe alatt kijelenti, hogy bizonyos asszonyok tár-
De
saságától tartózkodni fog.
ragaszkodik
igéretét
megállapodásukhoz
sítása nélkül akarja elbocsátani.
nincs
joga,
mert a
A
csapongó asszonyok
Ezen bizonyítja, nií'N
nem
E
—
Ehhez
nem
gáonunk
is
különben
hogy Múz.
rcsponsumban
lí.
k.
szerint
—
csak
ki-
ketubájának
csak elzetes figyelmeztetés után
nézetet vallja Maimonidesz
arabnyelvfi
be, a férj
tekintetik feltételhez
feleségét
saságától tarthatja vissza,
tái
összegét ebben az esetben
tagadhatja meg.
féij
tartotta
a ketuba összegének folyó-
s
megállapodás
kötött megállapodásnak.
nem
3.
22.
a
versében
annyit jelent, mint »kölcsönkérés«,
is.''^)
több helyrl XIY. elforduló n'^Nn
gáon
hanem »ajándékul
(6.)
)
30 kérés«.
helyén
Ennek a háttere bizonyára az, ami Ibn Ezrá idevonatkozó olvasható, hogy
t.
i.
voltak oly áramlatok, amelyek az
Egyiptomból kivonult izraelitákat csalóknak akarták megbélyegezni, de
a vád
Ibn Ezra az Isten parancsára való hivatkozással tér
alól.
Ugy
látszik,
ki
hogy Szaádjának ezen fordítása, amely
megvan, kikerülte figyelmét. Abul Valid a is Jj^UI ^'L;5^ c. munkájában ^Ntí' cikkely alatt azt mondja: rpan - nn::ro n^a nbat'\ de nem említi, hogy e magya-
a
Táfszirban
:i:r.f:í
rázat kitl való.
Érdekes, hogy Bachja a commentárjának
ide vonatkozó
helyén a R. Chánánnél nevéhez fzi e magyarázatot.
XV.
Ezen responsumban Száádja
(7.)
zolja
a misna azon
kijelentését,^"
napján határoztatott zedék
nem
jut
el
el,
adatok alapján iga.
bibliai
mely szerint
Ab
hó 9-ik
hogy az Egyiptomból kivonult nemSzáádja
Palesztinába.
gáon
egy
borájta
melyet majdnem szószerint vesz Ez a tény arra enged következtetni, hogy a kérdés intézje e borájtát nem ismerte. S így igaza van Grátznek, midn alapján végzi e számítást,^^ át.
azt állítja,^- hogy a babiloni talmud
kevéssé volt
elterjedve,
mert
században, Száádja idejében nézetet vallja Weisz
is,
—
is
midn
törekvése az volt, hogy a népet
XVI
a
mint
ily
YII. században csak látjuk
még
a
10.
állapotokra akadunk. Ezt a
hogy a gáonok
azt mondja,^^
a
—
talmud
tanulmányozására
serkentsék. '
(S
Ezen responsumban, mely arab nyelven Íratott, a Joma tractatus 54^ elején lev o^ivín c*3rr kifejezést akképpen makerubokat jelent. gyarázza Száádja gáon, hogy az egymásba
fzd
JEGYZETEK. ')
L.
Ábrahám
b.
Dávid
Hakkabbala Neubauer-kiadás,
Szefer
:
62. old. és Serira levele u. o. 34. o. *)
Vorlesungen über den Islam
•)
u. 0. 38.
az
s
Az Iszlám 36.5. bvebbon Geschichte
*)
L. Goldziher L. errl
")
Gratz szerint a »g-áon< szó
eredet
')
:
is
oldal.
der Juden V. 13. jegyz. (V. 140.
o.
2.
j.)
vagy arab vagy
Az Áruch Hassalem szerzje több helyrl hoz ugyan hogy már az amorák idejében is szerepelt a gáon szú, mint politikai
idején
más fogalommal
egészen
is
o.
lehet.
bizonyítékot arra,
de a gáonok
7.
Iszlám 362. oldal.
*)
perzsa
maga
o.
és vallási jogokkal biró faktor a szó
bír.
Neubauer-kiad. 34. old. lenn.
*)
Doroth Ha-risonim
")
U.
0.
III. 151.
153.
") Gratz a
fent
említett
helyen;
Weisz
:
Dor-dor V'dorsáv IV.
12—13. ") Saáré Tesuba 99.
") L. Ginzberg
:
Geonica
85. old. HT
pi
Ü'^'^VI
W'/ün
ZíTl^ízh
") L. u. o. 326. old., ahol a vitában résztvett tudósok fel
1N'2n.
vannak
sorolva.
") L. errl zését
8
bvebben Poznanski Sámuelnek
számos responsumhoz
irt
Ciltí' CTIJ," c.
érteke-
megjegyzéseimet.
H. Dor-dor V'dorsáv IV. k. 17. és 19. Ezt a fellátszik, hogy a gáonok idején kiadott va.lási törvények gyjteményei magánemberek munkája. (Simon Kijárá és R. Acha). Ami R. Judáj gáon >Háláchoth Pesukoth* gyjteményét az valószínleg inkább az iskolák irányítására készült, mint illeti, közhasználatra közforgalomba. Mert ha és került csak késbb szerzje a népnek szánta volna s már közkézen forgott volna, akkor Kijárá a Háláchoth Gedoloth gyjteményébe nem vett volna fel belle ») L. Weisz
tevést az a tény
is
I.
megersíteni
részleteket. ^*)
L. Sááré Cedek 25.
o.
15. s
még számos
helyen
a feltevésre jogosít fel bennünket, hogy az iskolák
;
ez
a tény arra
a beérkezett kérdé-
32 sekröl
az azokra adott
3
genizából
válaBzokról
kiadott
(iiiizberí^töl
jegyzökönyvet
egy másik dolgozatomVjan több ténnyel bizonyítom
RÁBD
L
Eskolja
>')
L.
'")
Lyki gyjtemény
•")
Sááré Tesuba
kairói
gyjteményérl e
irt
feltevésemet.
111.
és 11.
1.
A
vezettek.
rcsponsumok
gáoni
14.
5.
') L, Rappoport
R. Hája biográfiiáját.
:
") Lyki gyjt. 98. =«) «')
RÁBD Ta'ára
Eskolja
6.
I.
Zekénim 54—57.
Az »mTN«
szó több helyen fordul elö s pedig Baba-Batra Baba-Mecia 8b, de a szóban forgó valószínleg BabaMeciabeli, mert a két elbbi tárgy szintén onnan van véve.
")
168*, Chulia 59^,
") L. errl Gratz értekezését Zeitschriftjának '•)
Serira levele Neubauer-kiad. 29. old.
-')
Hyman
A.
»Toldot Tenáim Yeámoróim*
:
tének 1085. oldalán azt mondja,
hogy
XXIX. c.
289. oldalán.
munkája
II. köte-
Rába, aki a babiloni mudnak csak ezen az egy helyén fordul el R. Aba név alatt, a zsálemi talmudban állandóan ezen a néven szerepel. ez a
Tanith 24a
«»)
és Szanhedrin 106. b. s másutt. Friedmann-kiadás 67l> D':i2:i D't^ZH kikezdés.
'")
Nni^*-cikkely alatt.
*')
Zichron lárisonim 36. resp.
'•*)
*^)
Studien zur gaonaischen Epoche
**)
R. Niszim biográfiája
'*)
Igereth Bikkoreth
")
Kérem Chemed YI. Mebó Ha-jerusálmi
»«)
I.
7.
c.
II.
s.
34.
'")
Stud. zur. gaon. Epoche 34. old.
XVII.
1.
") Sebuoth IV.
1.
«3)
A
o.
T''!!
unokája, a R.
Nnü'
Tani
XVI.
misna;
kifejezés
3.
Maimuni Hilchoth Sebouth IX. 1-2. jelentésében
Elbbi
között.
b.
182. a.
") Hilchoth Szanhedrin U.
értekezése 28. old.
228.
'*)
*')
c.
16. jegyzet.
Dorot Harisonim III. 66. Mködött a IX. század közepén.
«')
tal-
jeru-
szerint
nézeteltérés van Rási s (Ketuboth 85^) ez annyit
jelent, mint vetni, dobni, feltételezni, akirl a törvényszék feltételezi, hogy az igazság az oldalán van utóbbi szerint (Gittin 14b 'XD! ki;
kezd. Toszáfoth) látjuk
—
teljhatalmú
döntést
jelent.
lényeges különbség alig van a
kett
Végeredményben
**)
L. Encyclopaedie des Islam Adjál alatti cikkelyt.
*^)
L. a
mutaziliták
und Philosophen-Schulen* tás) 50. old.
nézetét c.
—
mint
között.
Schahrastani
:
>Religions
partheien
munkája els részének (Haarbrücker-fordí-
33 '*)
Wertheímer
nísStT nS.lp
2.
oldal
héber
a
ford., 74.
oldal
az
arab szöveg. *')
Emunoth Vedeoth
*')
>Zeitschrift der Deutschen Morgenlándischen Gesellschaft* IL.
III. elején és
VI.
fej.
kötet 76. old.
XXIV.
**)
Isuth
»»)
Ta'ánith Misna IV.
»')
U.
»«)
Geschichte der Juden V. 143.
0.
14. 1.
;
gemara
29a.
") Dor-dor V'dorsáv IV. 14.
KIS
:
GJÍONI
RE8P0NSUM0K.
26. b.
közepén.
A
kéziratokról
s
azoknak nyelvi
saját-
sa cjair ól. Az elttünk fekv gáoni responsumok két töredékét azon Kaufmann-féle kéziratok közül választottam, amelyek ezideig kiadatlanok. Mindkét töredék hiányos, különösen pedig az áltajelzett
megállapíthatjuk taitalmukat.
is
arab kézirat,
Hogy ezen kéziratok mily nem tnik ki. A héber
korból származhatnak, az
írásból
részlet
a szöveg stilusát
az
végén olvasható ugyan
nem tudnuk. meg kell jegyeznünk, hogy
a másoló neve, de errl bvebbet
Ami
maradt
azonban a reánk
lam A.-val részekbl
illeti,
eltekintve a kisebbszerü felületességektl, amilyen
az,
pl.
hogy
az arab szövegben sok az oly héber kifejezések száma, amelyek helyett
az
író
könny
arab
szerrel
szavakat
úgy a héber, mint az arab szöveg
volna,
nyelven Íratott.
Egy
választhatott
folyékony,
sajátságos jelenség tapasztalható
sumainkban, amellyel ezen irodalomban különben ritkán
kozunk
s
az,
válaszolna, az
sima
respontalál-
hogy a gáon, mieltt a hozzá intézett kérdésre
abban
esetleg elforduló helyesírási hibák kijaví-
tására szorítkozik. (B. kézirat
I.
responsum
s
mások.)
Az egyes helyeken citált talmudi részletek nem szószerintiek, hanem magyarázatokkal vannak kibvítve (B. kézirat III. resp.). Mig Száádja a hébernyelv responsumokat tiszta héberséggel írta, addig Hája övéit arammal kevert héber
nyelven
arab szavak
ben vulgáris
Ami
is
írta,
amelyekben
kifejezés
is
van
az írás külsejét
szabályosságra
s
elvétve
Az els
elfordulnak. :
p'Ni
illeti,
orthográfiai
arab
Vi
meg
=
görög,
perzsa
kéziratban
Rubené
s
külön-
(gen.).
kell említenünk,
hogy a
helyességre nagy gondot fordí-
35 tottak.
Ha
az egyik sor végén
miatt, akkor a következ sorba
rövidebb sor azt
tötték
el
ki.
nem
fért ki a szó
de
Az
arab
szövegben
hiányoznak a szükséges
pontok, ami sok helyen nagy zavart okoz.
arab nyelvnek egyik sajátsága és az sek a
ebbl
Korán kommentátorai között gyakori
kalmat. (A
hosszúsága
hogy a
többieknél ne rontsa a szöveg külsejét »i^o« jelekkel tölírták,
L*w^;Jf
De különben keletkezett
vitákra adtak
s\^^ 86. versében lev I^^Uaaí szót
Al-Kiszaiju Koránmagyarázók
—
Baidawi
ez az eltéréal-
Hamza
állítása szerint
s
—
LAAÍ'AÍ-nak olvassák.)
A
praepositiókat rendesen egy szóba
írják
a hozzátar-
tozó fnévvel.
Végül meg kell még említenem egy sajátságos jelenséget, azt, hogy a JöD botütést mérni szót p betvel intézjének azt írja válaszáis írták, mert a gáon a kérdés hogy resp.), a babilóniaiak »> betvel ban (B. kézirat, IX.
még pedig
=
írják e szót.
3*
n
18992.
m B22
A1G36 1912
Cl ROBA