Csíki Székely Múzeum. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

2010. VI. évfolyam 5. szám, május I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

R EMEKMŰVEK A 19. SZÁZADI MAGYAR FESTÉSZETBŐL

2010. május 1. – július 25. / Csíki Székely Múzeum

2010-ben is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 € Három lapszám: 600 € 20% 480 € Hat lapszám: 1200 € 30% 840 €

Belső borító Egy lapszám: 130 € Három lapszám: 390 € 20% 312 € Hat lapszám: 780 € 30% 546 €

1 belső oldal Egy lapszám: 80 € Három lapszám: 240 € 20% 192 € Hat lapszám: 480 € 30% 336 €

½ belső oldal Egy lapszám: 50 € Három lapszám: 150 € 20% 120 € Hat lapszám: 300 € 30% 210 €

BEKÖSZÖNTŐ tartalom

Kedves Olvasó!

PROGRAMON – MÁJUS

A május hónap rendezvényei városunkban, akárcsak előző években, most is színes programkínálattal várják az érdeklődőket, alkalmat és lehetőséget kínálva, hogy ismét együtt legyen a család, hogy barátainkat meghívjuk, közösen kikapcsolódni, aktívan pihenni. A tavaszi ünnepkör záróeseménye a pünkösd, amely katolikus régiónk legnépszerűbb egyházi ünnepe is. A csíksomlyói pünkösdi búcsús zarándoklatot ebben az évben május 22-én tartják, de ezen túlmenően városunk lakói, valamint az alkalomszerűen hozzánk látogatók számára egyaránt igyekeztünk a változatos, érdekes és értékes programokat egybegyűjteni, azokat kiadványunkban ismertetni. A neves egyházi ünnepet megelőzően, május 13–21. között Hargita, Kovászna és Maros megye közös szervezésében kerül sor az I. Székelyföld Napokra, amely a Hargitai Megyenapok utórendezvényeként jön létre, azzal a céllal, hogy megerősítse székely kultúránk eszmeiségét, bemutatva megőrizze és fenntarthassa azokat. Hagyományőrző rendezvényeink közül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szervezésében ismét sor kerül a Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozóra, valamint Csíksomlyón bemutatják az év elején székelyföldi bemutatkozó útjára induló, Ezer Székely Leány Napja képekben Ádám Gyula etnofotós kiállítását is. A Csíki Székely Múzeum 2010-es nagy tárlatát nyitja meg a nagyérdemű előtt – Remekművek a 19. századi magyar festészet ből, amelynek keretében olyan festőóriások alkotásai érkeztek Csíkszeredába, mint Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Paál László, Mednyánszky László, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula. Folytatódik a Mesterkurzus előadás-sorozat Müller Péter előadásával, valamint sor kerül a Cry for Help Alapítvány Boldogság sziget címmel meghirdetett sorozatában Bagdy Emőke a Boldogság keresése című előadására is. Reméljük, a szereda.Origo programmagazin további érdekes és hasznos időtöltési lehetőséget kínál kedves olvasóinak. Mihály Réka

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Remekművek a 19. századi magyar festészetből / 4

szereda.Origo

Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Gazdasági ügyintéző: Főcze Mária Franciska Lapterv, nyomdai előkészítés: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda, www.gutenberg-art.ro Nyomda: Alutus Rt. 3

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 4000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]; www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester

CSÍKI JÁTÉKSZÍN William Shakespeare: Szentivánéji álom / 8 Molnár Ferenc: Liliom / 10 Jimmy Roberts – Joe Dipietro: Ájlávju – musical, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadása / 11 Májusi játékrend / 12 HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES XVIII. Csűrdöngölő – Hargita Megyei Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó / 14 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Mesterkurzus – A boldogság nyomában – Müller Péter előadása / 16 Európa Nap-vetélkedő / 19 I. Székelyföld Napok / 20 Csík-Expo – kiállítás / 21 Boldogság sziget – Dr. Bagdy Emőke előadása / 22 Csíksomlyói pünkösdi búcsú / 26 Ezer Székely Leány Napja képekben – Ádám Gyula fotókiállítása / 30 Márton Áron Gimnázium Iskolanapok a névadás 20. évfordulója jegyében / 36 A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR AJÁNLÓJA / 37 SPORTNAPTÁR / 38 KÖNYVKOSÁR A Corvina Könyvesház ajánlója / 41 A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 43 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 44 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 45 CSÍK-INFO-SAROK / 46

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro

REMEKMŰVEK A 19. SZÁZADI MAGYAR FESTÉSZETBŐL Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik 2010. május 1.−július 25. / Csíki Székely Múzeum kiállítást Bakó Zsuzsa, az MNG festészeti osztályának vezetője, valamint Basics Beatrix, a BTM főigazgató-helyettese rendezte.

Szinyei Merse Pál: Pipacs a mezőn

A 19. század Magyarországon a történelem és a művészet szempontjából a heroikus küzdelmek, a nagy tettek korszaka volt. A művészek, akár a viharosabb, akár a békésebb időszakokban éltek, mindig érzékenyen reagáltak a változásokra, megörökítve azokat. Nemzeti művészetünk kialakulásának szempontjából a 19. század első felét hőskornak tekinthetjük, amelyben a legfőbb feladat egy újfajta gondolkodásmód elfogadása volt. Ebben a 18. század végén már jelentkező új irányzat, a klasszicizmus segített. A meglehetősen nehéz időszak igazi hősöket teremtett, ilyen volt Barabás Miklós, aki a műfaji rangsor változása következtében a nagy lehetőséget a portrétól kapta meg, de a másik igen népszerű műfaj, a népi életkép hazai megjelenése is neki köszönhető. A külföldi iskolákban tanult magyarok közül sokan választották a könnyebb megélhetést és nem tértek haza, hanem idegenben maradtak és ott szereztek maguknak hírnevet. Közülük a

A Csíki Székely Múzeum folytatja nagykiállításainak sorozatát – ezúttal visszatér egy közkedvelt témához: a magyar festészethez. A magyar nemzeti festészet a hosszú 19. században bontakozik ki a maga teljességében, és ekkor válik az európai művészet szerves részévé. Erről az időszakról, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus által meghatározott 19. századi festészetről nyújt átfogó képet a kiállítás. A magyar portré-, táj- és történelmi festészet kiemelkedő egyéniségeinek emblematikus munkáit kronológiai sorrendben, tematikus blokkok keretében mutatják be. Olyan festőóriások alkotásai érkeztek Csíkszeredába, mint Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Paál László, Mednyánszky László, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula. A kiállítás megszervezésében nagy szerepet játszott a Csíki Székely Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) hagyományosan jó szakmai kapcsolata, hiszen a kiállítási anyag java részét – ötven műtárgyat – a budapesti intézmény gyűjteményéből válogatták ki. A reprezentatív válogatást tovább gazdagítja a Budapesti Történeti Múzeumtól (BTM) kölcsönzött tizenkét festmény. Az európai színvonalú 4

Munkácsy Mihály: Leány a kútnál


Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro legjelentősebb id. Markó Károly, a klasszicista magyar tájfestészet kimagasló alakja. A későbbiek során már többek életművében erőteljesebben érvényesül a romantika, mely igazi kiteljesedését a történelmi festészetben találta meg. Than Mór a mozgalmas sokalakos kompozícióival, élénk színeivel, hatásos kompozíciókban örökítette meg többek közt a hatalmi viszályok eseményeit. Madarász Viktor elsősorban magyar történelmi képeket festett, amelyek sok szállal kötődnek nemzeti múltunkhoz. A korszak másik jelentős történeti festője Székely Bertalan, aki elsősorban a ‘48-as eszmék ébrentartásának szellemében alkotta műveit. A magyar uralkodó osztály és a Habsburgok között megkötött 1867-es kiegyezés megnyitotta az utat a magyar társadalom magasabb szintű fejlődése felé. A korszak legismertebb és legünnepeltebb festője Benczúr Gyula volt. A historizmus és az akadémizmus korszakában a történeti téma mellett a portré műfaja az, amely nem sokat veszített korábbi népszerűségéből. A történeti festészet kimagasló mesterei, mint Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Madarász Viktor, Than Mór, de még a tájképfestő Szinyei Merse Pál életművében is szép számmal szerepelnek a fentebbi műfajba tartozó munkák. A századvég különleges portréfestője volt Lotz Károly. Az intim, arcra koncentráló portré művelője főként Székely Bertalan volt, de hasonló arcképeket találunk Gyárfás Jenő, Madarász Viktor és Benczúr Gyula életművében is. E két típuson kívül igen kedvelt volt a tájba helyezett, olykor életképi szituációban megörökített portré is. Ezt a műfaji változatot művelte előszeretettel a történeti festő Than Mór és Benczúr Gyula, de különösen Lotz Károly. Tájképfestészetünk megújítói közé tartozik Ligeti Antal és Telepy Károly, akik már a tájmotívumra jellemző, hangulatteremtő tájfestészetet gyakorolták. Hasonló megoldásokat találunk Molnár József és Brodszky Sándor egyes tájképein is. A népi életképet a tájképpel összekapcsoló műfaj különleges képviselője volt Lotz Károly. Virágzik a polgári életkép is, mely a század második felében különösen Székely Bertalan életművében jelentkezik. A korszak tehetséges portré- és életképfestője volt Gyárfás Jenő. Az európai festészet történetében 1870-től új korszak kezdődik. Képviselői a franciaországi barbizoni művésztelep mesterei voltak, akiknél a műfajok rangsorában első helyre a tájkép kerül. Az új természetszemlélet legfontosabb festészeti vetületei, a realizmus, a plein-air, az impresszionizmus és a naturalizmus, megjelennek a magyar tájfestészetben is, bár – a hazai viszonyokhoz alkalmazkodva – eltérő vonásokat mutatnak a mintául szolgáló francia impresszionizmussal szemben. A legnagyobb és legerőteljesebb irányzat a realizmus volt. Magyarországon Paál László, Munkácsy Mihály és Gyárfás Jenő művészete sorolható ebbe az irányzatba. A realizmussal párhuzamosan egy másik nagyhatású stílusáramlat is megérintette festőinket. Ez a

Benczur Gyula: Kedvenceim

plein-air-nek nevezett – az atmoszferikus viszonyokat érzékeltető – stílus, valamint a belőle kialakuló impresszionizmus, illetve a hozzá közel álló irányzatok. Az 1870-es években Mészöly Géza volt az első, aki müncheni műtermét hátrahagyva, a nyarakat a Balaton és a Tisza partjain töltve alkalmazta az új módszereket. A modern festői törekvések közül az impresszionizmusnak nevezett irányzat a legradikálisabb, amelynek legnagyobb hazai képviselője Szinyei Merse Pál. Képeinek nagy részét ragyogó fénnyel telített, erőteljes színvilág jellemzi. A század utolsó évtizedeiben a magyar festők egy része az új természetszemlélet követőjévé vált, és az akadémiákkal szembeforduló kisebb iskolák, majd szabadiskolák köré csoportosult, mint a nagybányai, szolnoki, alföldi művésztelepek. Áttekintve a 19. századi magyar festészet nagy ívű fejlődéstörténetét, megállapítható, hogy a mindössze száz évet felölelő időszak alatt tehetséges művészeink kimagasló teljesítményt produkáltak, melynek köszönhetően a magyar festészet Európa legjobbjaihoz csatlakozott, hirdetve annak magas művészi színvonalát, és máig kiállva az összehasonlítás szigorú mércéjét. dr. Bakó Zsuzsanna, a MNG festészeti osztályának vezetője 5



REMEKMŰVEK A 19. SZÁZADI MAGYAR FESTÉSZETBŐL Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik Csíki Székely Múzeum

2010. május 1. − július 25.

LÁTOGATÁSI INFORMÁCIÓK NYITVA TARTÁS

DÍJSZABÁSOK

Kedd−vasárnap: 9.00−18.00 óra

Teljes árú belépő: 10 lej

RENDKÍVÜLI NYITVA TARTÁS

Kedvezményes belépő: 5 lej Diákok, nyugdíjasok (igazolvánnyal) Csoportok (15−25 személy) / fő

A csíksomlyói pünkösdi búcsú időszaka (május 21−24.) 9.00−20.00 óra Múzeumok Éjszakája (június 19.) 9.00−24.00 óra Ezer Székely Leány Napja (július 3.) 9.00−20.00 óra Csoportok érkezését, a tárlatvezetési igényt kérjük előzetesen jelezni!

Családi belépő: 22 lej 2 felnőtt + legalább 1 személy 18 év alatt. Ingyenes: 7 éven aluli gyermekek Csoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 személy) Újságírók Muzeológusok Tárlatvezetés: Magyar és román nyelven: 30 lej

A kiállítási termekben kérjük mellőzni a fényképezőgép és a mobiltelefon használatát! 6

CsíKI JÁtÉKsZíN

Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

William shakespeare: sZeNtIVÁNÉJI ÁloM

Fotó: sándor levente

Musical ősbemutatóra került sor a Csíki Játékszínben William shakespeare szentivánéji álom című művéből szabó emese adaptációjában, Cári tibor zenéjével április 9-én, pénteken. Hermia megszökik lysanderrel apja, Égeus haragja elől, aki demetriusnak ígérte lányát. demetrius is nyomukba ered, őt pedig Heléna követi, aki halálosan szerelmes belé. az egymást üldöző szerelmesek szent Iván éjjelén belekeverednek a tündérkirálynő, titánia és oberon tündérkirály között dúló szerelmi csatába. ráadásul az erdőt választotta próbák színhelyéül egy maroknyi munkás is, akik színházi előadásra készülnek titokban théseus esküvőjére. ők sem próbálhatnak zavartalanul, hiszen oberon segédje, Pukk az egyik szereplőt elvarázsolja. Cári tibor, a musical zeneszerzője korábban a temesvári Csiky Gergely színház zenei vezetője volt, számos előadáshoz komponált zenét több színház számára. az általa képviselt, a színház zenéje elnevezésű projekt a zene és színház élő kapcsolatára hívja fel a figyelmet. a csíkszeredai nézők a kék madár és az Átváltozás című előadásokban hallhatták eddig zenéit, valamint több alkalommal a színház zenéje program keretében tartott koncertek alkalmával. szabó emese jelenleg a Kolozsvári Magyar opera rendezője, zenés színházi szakember. rendezett ősbemutatót a 8

Művészetek Palotájában és több előadást jegyzett a kolozsvári magyar és román operánál. a szentivánéji álom első rendezése Csíkszeredában. baczó tünde koreográfus harmadik ízben dolgozik a Csíki Játékszín társulatával. Nemrég mutatta be a színház a Hunyadi lászló Kamaratermében a rendezésében létrejövő, Átváltozás című mozgásszínházi előadását. az elmúlt évadban a kék madár előadásban láthattuk koreográfiáit. lőrincz Gyula díszlettervező, Kolozsváron élő képzőművész. több egyéni kiállítás és performansz szerzője, alkotója. a kolozsvári „Insomnia” kulturális kávéház társalapítója és működtetője, a Krónika napilap indulásakor annak művészeti vezetője. díszlettervezőként a Miskolci Nemzeti színházban és a Kolozsvári Magyar opera több előadásában dolgozott. Munkáiból festészeti kiállítás látható Csíkszeredában, a Csíki Játékszín előcsarnokában, melynek megnyitójára április 8-án került sor. a kiállítást szép Gyula, a Kolozsvári Magyar opera művészeti vezetője és siklódi Zsolt, a szárhegyi Művésztelep művészeti vezetője nyitotta meg. a Múzsa című tárlat a székhelyen játszott szentivánéji álom előadások alkalmával júniusig megtekinthető. budaházi attila, dramaturg

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

Molnár Ferenc: LILIOM – külvárosi legenda két részben A Csíki Játékszín Molnár Ferenc Liliom című színművét a darab megírásának és ősbemutatójának 100. évfordulóján mutatja be. Molnár drámája igazi világkarriert futott be: 1934-ben Fritz Lang készített belőle filmet, majd 1945-ben a Broadway-n Carousel (Körhinta) címmel bemutatták a musical-változatát, amelyből 1956-ban szintén filmet forgattak. Orson Welles 1939-ben rendezett belőle rádiójátékot, melyben ő játszotta a főszerepet. Hamburgban 2000-ben mutatták be Michael Thalheimer rendezésében. „A külvárosi legenda nem ott kezdődik, ahol az öngyilkos Liliom előtt megjelennek az isten detektívjei, hanem mindjárt a darab első jelenetével. Nem kétséges: ilyen betlehemes egyszerűségben, majdnem tisztaságban nem játszódhatott le a hintáslegény Liliom és Juli, cselédlány drámája; az események – a reálisak és látomásszerűek – transzponálva vannak külvárosi emberek fantáziájába. Ahogy ők mesélnék egymásnak. Naivul, egyszerűen, a szerelmet, a hűséget, a reménységet és érzékenységet, az életet, a halált, de úgy, hogy színházuk tarka bábjain – szögletes mozdulataikon, rángatottságukon keresztül is – megérződjön az ember. Ez sikerült Molnár Ferencnek.” – írja Fenyő Miksa a darabról a Nyugatban, száz évvel ezelőtt. Szereposztás: Liliom, artista: VERESS ALBERT Juli, cselédlány: BENEDEK ÁGNES Muskátné, körhintás: SZABÓ ENIKŐ Mari, Juli barátnője: RÁDULY BEÁTA Ficsur, külvárosi csibész: KOSZTÁNDI ZSOLT Hugó, Mari vőlegénye, később férje: BODEA TIBOR Égi és földi rendőrkapitány: GIACOMELLO ROBERTO Hollunderné, fényképész és Isten detektívje: FEKETE BERNADETTA Linzmann, pénztárnok: LŐRINCZ ANDRÁS-ERNŐ Orvos: DÁLNOKY CSILLA, Esztergályos: VARGA SÁNDOR Dr. Reich, öngyilkos ügyvéd: FÜLÖP ZOLTÁN Kádár István, öngyilkos / Hózlinger, Liliom riválisa: BILIBÓK ATTILA Rendőr: PAP TIBOR Lujza, Juli kislánya: MÁTHÉ ANNA-KRISZTINA Az esztergályos gyerekei: BAKCSI KATA, FAZAKAS TAMÁS

Fotók: Adriana Grand

10

A rendező munkatársa: BUDAHÁZI ATTILA Díszlet-jelmeztervező: ADRIANA GRAND Rendező: VICTOR IOAN FRUNZĂ. Budaházi Attila, dramaturg

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


Jimmy Roberts – Joe Dipietro: ÁJLÁVJU – musical a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadása 2010. május 8. / szombat / 19.00 óra

Eredeti címén, I Love You, You’re Perfect, Now Change, 1966-ban mutatták be a New York-i off-Broadway Westside Theatre-ben. Hatalmas sikerének köszönhetően gyorsan elterjedt világszerte, bejárta a világ nagy zenés színpadait, és tizenegy nyelvre fordították le. A magyar változatát Fábri Péter 2004-ben készítette el, Te édes, de jó vagy, légy más! címmel. Mindent, amit bárki valaha is titkon gondolt, de félt beismerni a randizásról, romantikáról, házasságról, szeretőkről, férjekről, feleségekről, a musicalben megtalálja. A zenés mű a „kapcsolat” mindennapi rejtélyeire kínál megoldást, megmutatva annak igazságait és a körülötte keringő mítoszokat. A musical négy szereplője, Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és Molnos András Csaba nem hiába kapták meg a szinte rájuk szabott szerepet, hisz már bizonyítottak a méltán népszerű Shake Kvartett-ben. A musical rendezője Puskás Zoltán, az Újvidéki Színház munkatársa, aki már több zenés művet vitt színre sikeresen, először rendez Temesváron. A dramaturg, Gyarmati Kata, szintén először dolgozik a temesvári magyar társulatnál. A darab koreográfusa Fekete Miklós, a Győri Nemzeti Színház tánckarvezetője. 11

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


A CSÍKI JÁTÉKSZÍN MÁJUSI JÁTÉKRENDJE május 2. / vasárnap / 19.00 óra

május 14. / péntek / 19.00 óra

ÁTVÁLTOZÁS

SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

Hunyadi László Kamaraterem

Hamlet-bérlet

május 4. / kedd / 18.00 óra

május 16. / vasárnap / 19.00 óra


liliom

János vitéz-bérlet

május 17. / hétfő / 19.00 óra

május 5. / szerda / 18.00 óra

A BOLDOGSÁG KERESÉSE


Bagdy Emőke előadása

Sganarelle-bérlet


május 8. / szombat / 19.00 óra


ÁJLÁVJU

Don Juan-bérlet

a Temesvári Állami Magyar Színház vendégjátéka

május 20. / csütörtök / 19.00 óra

május 11. / kedd / 18.00 óra



Tiborc-bérlet

Csongor és Tünde-bérlet

május 28. / péntek / 19.00 óra


NAFTALIN

SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Arlechino-bérlet

Bemutató-előadás Bánk bán-bérlet

május 13. / csütörtök / 18.00 óra

május 30. / vasárnap / 19.00 óra


NAFTALIN

Romeo és Júlia-bérlet

Prospero-bérlet

Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát! Felnőttelőadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják! Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy kamara-előadásainkra, a korlátozott ülőhelyek miatt, kizárólag elővételben árusítunk jegyeket. Az előadás megkezdését követően nem áll módunkban a késve érkezőket beengedni. Megértésüket köszönjük! 12

Szerkesztőség: Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 38. sz. Tel.: 0266–371100, 0266–372360, 0266 –372370.

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel/fax: +40 266 371 362, e-mail: [email protected], www.hargitatanc.ro

XVIII. CSŰRDÖNGÖLŐ – Hargita Megyei Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó 2010. május 21. / péntek / Szabadság tér fiataljai csak szabadidejükben tanulhatják néptánc- és népzene-anyanyelvünket szülőföldünkön, de büszkén elmondhatjuk, hogy a megyénkben van a legtöbb néptánccsoport – 64 csoportot tartunk számon –, akiket lehetetlen lenne egyszerre meghívni és fogadni Csíkszeredában, így pár éve a pünkösd előtt szervezett találkozónkra a kisebbeket hívjuk elsősorban, nyáron az Ezer Székely Leány Napja rendezvényen és ősszel a szüreti mulatsági bálban az ifjúsági csoportoknak is kínálunk bemutatkozási lehetőséget. A rendezvény programja: 12.15 óra – a fellépő csoportok bemutatkozása 15.00 óra – közös tánc 15.30 óra – a fellépő csoportok bemutatkozásának folytatása. Vendégeink és meghívottjaink: gyerek-néptánccsoportok Hargita megyéből és szórványvidékről, Magyarországról. Miklós Katalin, programkoordinátor HNSZNE 2010-ben XVIII. alkalommal rendezi meg az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és Hargita Megye Tanácsa a Csűrdöngölőt, a Kárpát-medence egyik legnépesebb gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozóját. A rendezvényre Hargita megye 26 településéről és szórványvidékről várják a gyermek-néptánccsoportokat, amely közel 1400-1500 fellépőt jelent. Az esemény legfontosabb és legszebb pillanata a közös tánc. Az egyedi élményt és látványt nyújtó közös táncon több száz népviseletbe öltözött gyerek és felnőtt önfeledt, vidám tánccal tölti be a kézművesek, népi kismesterek, kalácssütős kirakodó vásárosoktól körbeölelt Szabadság teret. A kisgyermekek a felnőttekhez hasonlóan tudnak és szeretnek táncolni, együtt lenni, összefogózni táncainkban, gyerekjátékainkban – ezt tartjuk talán a legfontosabb hozadékának mindennapi szolgálatunknak. Évről évre gyarapodnak a falvakból, városokból érkező résztvevők nemcsak tánctudásban, hanem létszámban is, ezért is szervezünk évente két találkozót, hogy ne szakadjon meg a készülődésekre fordított időszak, ne maradjanak ki a gyerekek az oktatásokból. Városunk és a régió gyerekei, 14

Fotók: HNSZNE

A családi költségvetésben üzemanyag spórlást tervez vagy netán parkolási gondjai vannak? Ajánljuk a megoldást:

közlekedjen autóbusszal! A város bármelyik pontjára biztonságosan, időben, kényelmesen elszállítjuk. Szállítási diszpécser-szolgálat: 0266 311 322

sZaKsZerVeZeteK MŰVelődÉsI HÁZa Csíkszereda, szabadság tér 16. sz.

„Nincsenek olyan kulcsaim, amelyek minden zárt nyitnak” – interjú Müller Péterrel, a májusi csíkszeredai Mesterkurzus előadójával 2010. május 6. / csütörtök / 19.00 óra / szakszervezetek Művelődési Háza / belépőjegy ára: 30 lej elégedettnek sem érzem magam. természetesen vannak az életemben mosolygós, harmonikus, örömteli, sőt boldog pillanatok, de ha már beteljesedett volna a sorsom, ha már elégedett lennék, akkor nem is akarnék tovább élni. azért vagyok itt, mert még nagyon sok mindent harmóniába kell hoznom önmagamban és magam körül.

Gondviselés című könyve egy beszélgetőkönyv, ahol a szerző különös történeteket oszt meg velünk, beszél a sorsról, a sorsáról, a sorsunk rejtett összefüggéseiről, a megsejthető jövőről gondolkodik.... „higgy a beteljesedésben, de ne légy beteljesedés-függő. legföljebb nem sikerül, majd kiderül.” – írja a könyvében. Hogyan látja, az Ön sorsa beteljesedett? elégedett? Noha életem utolsó felvonásánál járok, nem beszélhetek a sorsomról befejezett történetként, mert az a könyv, hogy „Müller Péter élete és halála” még nincs megírva. sejtelmeim természetesen vannak, hogy miről is szólt ez az egész, de akárhány éves vagyok, még jócskán akad dolgom önmagammal és másokkal is. abban reménykedem, hogy ezeket sikerül még ebben az életemben elvégeznem.

Mi történik / azaz mi kellene történjen egy beszélgetésben, egy beszélgetés során? Meg lehet tanulni jól beszélgetni? ahogy annak idején a szeretetkönyvben is megírtam: kétféle beszélgetés van. az egyik, amikor valaki csak mondja a magáét, mert érvényesülni szeretne, szavakkal megteremteni azt a világot, amelynek ő a főszereplője, ahol kizárólag ő a fontos, s ehhez csak közönségre van szüksége. az ilyen ember egy olyan univerzumban él, ahol senkinek sincs köze hozzá. a másik fajta beszélgetésnek az a lényege, hogy belebújunk a másik világába, megismerkedünk az ő múltjával, emlékeivel, gondolataival, érzéseivel. belebújni egy másik ember lelkébe nagyobb kaland, mintha egy idegen bolygóra lépnénk! egy jó beszélgetés: igazi varázslat. Kimondott szavakkal teremtünk otthont egymásban. ebben mindig nagy szerepe van a pillanatnak is, amikor találkozunk, és ahogyan éppen hatunk egymásra. ez az oka annak, hogy bár egész életemben színdarabokat és könyveket írtam, valójában úgy gondolom: az igazán fontos dolgokat csak élőszóban lehet átadni. ezért tartok előadásokat, bár ezeket is sokkal szívesebben nevezem beszélgetéseknek – mert ez a lényegük. az egyszeri és megismételhetetlen találkozás az aznap esti közönséggel, ami sokféleképpen is elsülhet. Kiszámíthatatlan. ez benne a szép, ez az izgalmas számomra. Ha pontosan tudnám előre, mit fogok mondani, s azt hogyan fogadják majd tőlem, elillanna a varázslat. Könyvében azt írja, hogy „a barátok arrébb tudják lökni a tűt egy benned régóta ismétlődő, kellemetlenül kattogó-hangú hangulatlemezen”. Hogyan lehet ezt a tűt barátként tovább tenni, ha a problémákat mi magunknak, személyesen kell megoldanunk? 17

sZaKsZerVeZeteK MŰVelődÉsI HÁZa Csíkszereda, szabadság tér 16. sz.

akár egy jó mondattal, ha az a megfelelő pillanatban hangzik el. Néha egy meleg, szeretetteljes ölelés is elég… Ha a tanításai közül egyet ki kellen-e emeljen – amolyan útravalóul – melyiket emelné ki? ez képtelenség volna. egy-két mondatban csakis közhelyeket lehetne mondani – s az méltatlan lenne. azért írtam – többek között – a Jóskönyv című művemet, mert arra a tapasztalatra jutottam, hogy az élet nagy kérdéseire körülbelül négyszázhatvanezer különféle – és helyes! – válasz adható. attól függően, hogy ki kérdezi, miért, mikor, és milyen valós problémát takar a kérdése. Nincsenek olyan kulcsaim, amelyek minden zárt nyitnak. az élethelyzetek, életkorok, sorspillanatok, kihívások, küldetések, feladatok, jellemek, típusok, emlékek, temperamentumok, nemek, egyéni érzelmi, gondolati világok és sajátos életképzeletek döntik el, hogy egy-egy kérdésre mi a helyes válasz. Kérdezett: Mihály réka

CSÍKSZEREDA Brassói út 67. szám, tel.: 0266 315 288, mobil: 0752 240 337 SEPSISZENTGYÖRGY Sugás áruház, IV. emelet, tel.: 0267 316 913, mobil: 0752 240 335 SZÉKELYUDVARHELY Nicolae Bălcescu utca 2. szám, mobil: 0752 240 336 MAROSVÁSÁRHELY Dózsa György utca 177. szám, (a Prodcomplex mellett) mobil: 0752 240 338

18

CsíKsZereda PolGÁrMesterI HIVatala

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., +40 0266 371 464, www.szereda.ro

eUróPa NaPI VetÉlKedő KÖZÉPIsKolÁsoKNaK 2010. május 9. / vasárnap / 10.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Május 9-én, az európa Nap alkalmából számos kulturális és szabadidős programokat szerveznek európa-szerte. a rendezvények célja, hogy közelebb vigyék európát polgáraihoz, az Unió népeit pedig egymáshoz, hogy megismertessék európa mai sokoldalúságát, intézményés jogi rendszerét elérhetővé tegyék az Unió lakossága számára. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala immár hagyományosan e neves nap alkalmából európa Nap-vetélkedőt szervez, ahová városunk középiskoláinak háromfős csapatai nevezhetnek be. a több fordulósra tervezett vetélkedőn a csapatok előzetesen el(ő)készített és a helyszínen kapott feladatokat kell megoldaniuk, amelyeket minden forduló végén egy három tagból álló zsűri értékel. a részt vevő diákokat oklevéllel díjazzák, az első három helyezést elért csapat jutalomban részesül. Mihály réka Fotó: ady andrás

19

HARGITA MEGYE TANÁCSA

Csíkszereda, Szabadság tér 5. sz., www.hargitamegye.ro

I. SZÉKELYFÖLD NAPOK 2010. május 13–21. Az ünneplés hozzátartozik mindennapjainkhoz, része hagyományaink, identitásunk megőrzésének. Sajátos kultúránk megismertetésének egyik eszköze. Már tavaly a IX. alkalommal megszervezett Hargitai Megyenapok rendezvénylistájának összeállításakor igyekeztünk a hangsúlyt a helyi értékekre fektetni, székelyföldi tehetséges előadókat kértünk fel a rendezvényen való fellépésre, bemutatkozásra. 2010-től értékeinket elismert előadóink, kézműveseink, gazdasszonyaink, termelőink révén az őket megillető szintre, a különálló kezdeményezések szintjéről a közösség szintjére emeljük, azaz saját környezetükbe helyezzük vissza, Székelyföldre. A Székelyföld Napok első alkalommal való megszervezésében Hargita, Kovászna és Maros megye fogott össze azzal a céllal, hogy Székelyföld a kultúra révén is hallassa hangját. Meggyőződésünk, hogy jobban vigyáznak arra az értékre, amelyre felfigyelnek. Jobban vigyázunk mi is, és az idelátogatók is. Egyediségünkről tesz tanúbizonyságot a Székelyföld Napok oly módon, hogy sokszínűségének bemutatásával, együvé tartozásunk megerősítéseként a kor és az Európai Unió elvárásaihoz alkalmazkodik térségünk. Célunk egy olyan kulturális rendezvénysorozat útjára indítása, amelyet Székelyföld minden lakója magáénak érez, és amely táptalaja a Székelyföldben való gondolkodásnak. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

Fotók: Kristó Róbert

20

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


A BOLDOGSÁG KERESÉSE – Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszicho terapeuta, szupervizor előadása a Boldogság sziget című előadás-sorozatban 2010. május 17. / hétfő / 19.00 óra / Csíki Játékszín / belépőjegy ára: 20 lej Dr. Veress Albert pszichiáter és a „Cry For Help” Alapítvány szervezésében új ismeretterjesztő sorozat indul útjára városunkban. A „Boldogság sziget” sorozat bemutatása előtt mindenképpen ígéretes előrejelzés lehet a május-június

hónapokban Csíkszeredában előadásokat tartó pszichiáterszomitások névsora: Dr. Bagdy Emőke, Dr. Túry Ferenc, Dr. Németh Attila. Magazinunk első körben a szervezőhöz, illetve a májusi meghívotthoz intézett kérdéseket.

Képen: Dr. Veress Albert

A „cry for help” az öngyilkos szándékúak utolsó, vagy utolsó előtti figyelemfelkeltő, öntudatlan, vagy szándékos segélykérő igyekezetének a nevesítése. Milyen kapcsolat van a szakkifejezés és az Ön alapítványának neve között? Dr. Veress Albert: Az elnevezés „segítség sikoly”-t jelent. Nem közvetlenül a rászorulóknak nyújt SOS-beavatkozást, erre szolgálnak a telefonszolgálatok, hanem a kollégák, szakmabeliek részére depresszió és öngyilkossági hajlam, szándék felismerését célzó képzéseket, konferenciákat szervez. E célt szolgálja a kétévente szervezett Országos Elmeszimpózium (idén a VI.), valamint a már IV. Nemzetközi Román–Magyar 22

Elmekonferencia (affektív zavarok, öngyilkos magatartás témakörrel) is. Miben más az Ön által nemsokára útjára indított Boldogság sziget-sorozat, mint a Csíkszeredában is már bemutatkozott nagy sikerű rendezvény – a Mesterkurzus? Esetleg miben hasonlít egymásra a két rendezvény? Mi az alapkoncepciója az Ön által szervezett előadássorozatnak? Dr. Veress Albert: Nem tudom ha más, de mindenképen emberközelibbnek gondoltam el. Semmiképpen sem lélekbe taposó show műsornak. Hozzáférhetőbb módon előadott lélektani, orvosi ismeretek tárházából merítenénk hozzáértő

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


Képen: Dr. Bagdy Emőke

előadók közvetítésével. Vonzóbb felállításban, lehetőleg csiszolt humorral fűszerezve. Máskor művészi műsorral tarkítva (például a júniusi Túry Ferenc fellépés orvosi előadását követő citerakoncertje). Kinek az érdeklődésére számít a rendezvények során? Dr. Veress Albert: Értelmiségiek, középfokú végzettek, tágabb érdeklődésűek, diákok, a polgárosodott középosztály képviselőinek jelenlétére számítok. Ön szerint – és inkább filozofikusan – létezik nagybetűs (és így tartós) boldogság, vagy annak csak a kisbetűs (pillanatnyi) változata tapasztalható meg emberileg? Állandóság és/vagy Maeterlinck kék madara? Mindkettő, vagy csak az egyik? Prof. Dr. Bagdy Emőke: A boldogság a legszubjektívebb emberi élmény. Mindenkinek egyéni mintázatú a boldogságtérképe. Gyakori, hogy azt hisszük, boldogok lehetnénk, ha a vágyaink megvalósulnának. Ez azonban már csak azért sem érvényes, mert az ún. hedonikus alkalmazkodás miatt gyorsan elillan az elért és beteljesült vágy fölött érzett örömünk. A boldogság kényesen nehéz meghatározhatósága miatt inkább a jóllét állapotáról beszél az egészségpszichológia, a jóllét viszont eleve többtényezős. A „boldog” ember

kiegyensúlyozott, megelégedett, biztonságban érzi életét, van életcélja és tudja életének értelmét, képes az öröm átélésére, létezésének gyökerei mélyek, aki/k/hez tartozik, oda szilárd érzelmi kötelékek fűzik, így társas kapcsolatai fontosak a számára és élete közösségbe ágyazódik, felelős tagja saját szociális világának. Röviden szólva a boldog ember „jól érzi magát a bőrében” és saját társas környezetében. A jóllét, mint boldogságszinonima sok összetevője eleve tartósabb állapotot feltételez, szemben az örömteli pillanatok vagy órák élményével. Az öröm létrejöhet valami rossz élmény elmúlása nyomán, mint felröppenő megkönnyebbülés és felszabadulás érzése, de akkor is bekövetkezik, ha számunkra fontos személyekkel vagy helyzetekkel kapcsolatos, szubjektív pozitív élmények részesei lehetünk, avagy vágyaink, szükségleteink beteljesülnek. Az öröm élménye tehát nem azonos az egyenletesebb és összetettebb boldogság állapotával, mert felvillanó és elillanó mivoltában egy ideig mintegy „felröppenünk”, a boldogságban viszont „benne maradunk”, de az átélés intenzitása egyenletesebb. Mivel az örömöt is hajlamosak vagyunk a boldogság szinonimájaként jelölni és megnevezni, a tartósság és állandóság versus átmenetiség illetve Maeterlinck kék madarának elröppenő pillanatai egyaránt az általánosított boldogság fogalmába ágyazódnak. 23

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro Ha a definíciókon rágódunk – ezt legfeljebb a tudományos közelítés kívánhatja meg –, akkor mintegy leszedjük az állapot élményének hímporát, profanizáljuk a legszebb emberi átélések misztériumát. Tény azonban, hogy nem tudnánk a boldogság magaslatán elidőzni, de az öröm csúcsait sem élvezni, ha nem létezne a komplementer mélység, azaz a negatív érzések és élmények sötét oldala. A rosszhoz képest élhetjük meg kontrasztját, a jót. Életünk szüntelenül változó „nagy utazásában” mindkettőnek helye van, sőt szerepe is, hiszen az árnyék után tudjuk igazán értékelni és élvezni a napsütést, a rossz elmúlása hozza a jót, legyen az rövid életű öröm vagy tartósabb és egyenletesebb boldogság. A még mindig nagyon divatos és vélhetően „importált” pozitív gondolkodás lehet a valós, maradandó boldogság ígérete, vagy csak egy szlogenbe sűrített vágyálom, amely (túl)használata során üres önszuggesztióvá válhat, és akkor rémes a belőle való ébredés? Prof. Dr. Bagdy Emőke: A Norman Peace (1974) által indított és népszerűsített „pozitív gondolkodás” eszménye szilárd pszichológiai elmélet lábain álló érvényesség. Erről ehelyütt csak röviden szólhatok. A legújabb érzelem-elmélet, amelyet idegrendszeri és molekuláris biológiai kutatások alapoznak meg, a „test-elme” létezését bizonyította be. Eszerint a bal agyfélteke képes a tudatos gondolkodásra, a dolgok értelmes, érzelem-mentes, elvont szintű megfogalmazására, míg a jobb agyfélteke – korábban „tudattalannak nevezett” tartomány – működése hozza mozgásba az érzelmeinket. Ez a „művész agyunk” a képek nyelvével álmodik, elképzeléseit analógiás szerkesztésű „gondolkodással” fejezi ki, hasonlító és viszonyító módon értékeli a velünk történteket, amelyek konkrét, érzékletes, szemléletes formában kerülnek a „forró memóriában” elraktározásra. Amint „mozdul” az érzelmi agyunk, az általa indított/kémiai anyagokban a test milliárdnyi sejtjébe szerte áramló peptidek és hormonok kiváltják a test sejtszintű hálózatában azokat az érzeteket, amelyeket mi érzelmeknek nevezünk. (Candace B. Pert, 2007.) Ekképp a test egyetlen óriási „hangszere” az érzelmeknek, és szolgaian követi a jobb agyfélteke „utasításait”. Az érzelmi agyunk viszont az üzenetet a tudós agyunktól kapja, ez a bal agyfélteke. Így válhat igazzá, hogy a gondolat teremt, a jó jót, a rossz rosszat. Pl. az a gondolat, hogy „nekem soha semmi nem sikerül”… elindítja a „rossz érzéseket”, negatív érzelmi állapotot, és arra bírja rá a szervezetet, hogy ennek megfelelő, kártékony állapotot és működésmódot idézzen 24

elő. Pl. a szomorúság az immunrendszer számára egyenes üzenet az elégtelen működésre, a depresszió az immunvédelmet súlyosan legyengíti. „Ami fenn, az lenn”… Zóhárnak a sokat idézett, a „Ragyogások könyvéből” származó ősi üzenete kétségkívül igaz, számos analógia bizonyítható testi-lelki működéseink terén. Azt állíthatjuk tehát, hogy a gondolat „teremt”, a képzelet „megvalósít”, a test „szolgál”, és a „pozitív gondolat” nyomán éltető testi működések keletkeznek, amelyek az egészségünket erősítik. Kétségkívül ezen alapul az önszuggesztió, de minden heteroszuggesztív hatás is, ezzel dolgozik a hipnózis is. Ismeretes, hogy minden dolog túlhajszolása ellenkező hatásba torkollhat. A félreértett, rosszul értelmezett „pozitív gondolkodás” olyan önkényszerítéssé válhat, amely azután valóban ártalmas lehet. Nem „örömködhetünk” akkor, amikor az életünk gondjai szomorúvá tesznek, de a bánatba beleragadó, abban elmerülő és rágódó ember valóban önmaga ellenségévé válhat. Ne merüljünk hát bele a rossz érzésekbe, hanem mondjuk el, osszuk meg másokkal, legyen olyan bizalmi kapcsolatunk, amelyben meghallgatásra találunk. Szellőztessük ki a lelkünket, ápoljuk a kapcsolatainkat és ne zárjuk be magunkat a negatív érzések börtönébe. Ha ezt tesszük, akkor az elmondással valóban fél teherré válik a megosztott teher, megkönnyebbülhetünk, esetleg távolabbról tudunk rálátni arra a bajra, amelynek elébb még a gödrében voltunk. A pszichológia társas támasznak nevezi az egymáson segítés helyzeteit, ilyen például egymás türelmes és figyelmes meghallgatása is. Ha együtt nevethetjük ki kínjainkat, a kölcsönös derűben megerősödik az elviselési képességünk és fölé is emelkedhetünk bajainknak. A reménység ápolása is együtt történhet eredményesen. Így egészülhet ki az önszuggesztív pozitív gondolkodás gyakorlása a rendszeresen „szellőztetett” gondok és stresszek megosztásának művelésével. Ez az „egészséges mentálhigiéné”, amely mellett már nem válhat a pozitív gondolkodásra törekvő ember saját „varázsgondolatainak” rögeszmés foglyává, csupán megértette, hogy a reménységet, derűt és bizakodást ápolni kell, segítő társunkká kell tennünk az életben. Van összefüggés az egyéni képzettség foka (ha létezik ilyen, akkor legyen túlképzettség is) és a boldogtalanság (később talán depresszió) valószínűsége között? Kibontva és élesítve a kérdést: együgyűeké az örök boldogság, illetve akkor is lehet valaki boldog, ha nem képes ennek a tudatosítására? Prof. Dr. Bagdy Emőke: A pszichológiai kutatások kétségkívül azt igazolták, hogy a depressziós vagy afelé hajló, arra

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro hajlamosított személyek (akik introvertáltak, érzékenyek, nagyon alapos megfigyelők, elmélyülten gondolkodók, alaposan megrágják a dolgokat és nehezebben döntenek) sokkal élesebben és tisztábban, azaz reálisabban és pontosabban ítélik meg az élet bizonyos helyzeteit, mint a depresszióra nem hajlamosak. Azt is igazolták, hogy minél magasabb intellektuális szinten van egy ember, annál hajlamosabbá válik a depresszív valóságvizsgálatra és gondolkodásra. A kettőből az is következik, hogy a képzettség magasabb szintje, amely valószínűsíti (noha nem biztosítja feltétlenül!) a magasabb intellektuális nívót, egyszersmind esélyt teremt a kevésbé boldog, reálisabb és illúziómentesebb valóság-megítélésre és józanabb, kevésbé optimista életvezetésre. Ez nem tűnik előnyösnek a boldogság /megelégedettség és örömképesség szempontjából, azonban az összefüggés csak tendenciaszintű, nem törvényszerű. Kétségtelen azonban az, hogy az életkörülmények, életfeltételek és igények szempontjából egyszerűbb emberek, akik között bizonyíthatóan gyakoribb az alacsonyabb iskolázottság, kevesebbel is beérik, és természetesebben fogadják el az élet számos nehézségét, mint csiszolt agyú és igényes

embertársaik. Ez nem azt jelenti, hogy az együgyűeké a boldogság, hanem azzal szembesít bennünket, hogy az igények növekedésével annak az esélye is megnő, hogy a hiányok feszültségét átéljük és elégedetlenek, boldogtalanok legyünk e hiányok átélése miatt. Ha nem tévesztjük meg magunkat azzal, hogy a tárgyi igények teljesülését tekintjük boldogság-forrásnak (azaz emberi értékeinket az „az vagy, amid van, amit birtokolsz” összefüggésében mérjük), akkor rájöhetünk, hogy a boldogság valódi forrása az emberi kapcsolat. Egymást „betegítjük meg”, de egymás számára tudunk a legfontosabb jelentéssé válni. A boldogság a szeretet- és biztonságadó emberi kapcsolatok megtartó erején nyugszik. Csakhogy a fogyasztói társadalom ez ellen dolgozik, a pénzt és a birtokolt tulajdont tekinti a legfőbb értéknek, ezért teszünk oly sokat és ezért adjuk oda életidőnk javát. Viszont az igényeket ez a kultúra folyvást növeli, vele együtt az elégedetlenség mértékét is, és így könnyen létrejöhet a hiányfeszültségben élő ember boldogtalansági állapota. Mindez azt is sugallja, hogy ne hagyjuk megtéveszteni magunkat, mi is a legfontosabb nekünk. Erre mindenki önmaga válaszoljon! Kérdezett: Ady András

25

CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ

Csíksomlyó, Szék útja 147. sz., www.csiksomlyo.ro

CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BÚCSÚ 2010. május 21–24. / péntek – hétfő

A csíksomlyói pünkösdi búcsúra május 21–24-e között kerül sor. Mottója: „Most segíts meg, Mária!” Május 21-én, pénteken a 19.00 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a 443. csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik. Május 22-én, szombaton reggel 7.00-kor és 8.00-kor, valamint 19 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. Az ünnepi szentmise 12.30 órakor kezdődik a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. Az idei búcsú szónoka Fr. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. A szentmisét – amelyen részt vesz Francisco-Javier Lozano bukaresti apostoli nuncius és a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója, Fr. José Rodríguez Carballo minister generalis – a Duna Televízió élőben közvetíti. Szombat éjszaka a kegytemplomban virrasztás lesz. A csíksomlyói Szent Péter-templomban 18.00 órakor kerül sor a csángómisére. Május 23-án, vasárnap pünkösd ünnepe van. A szentmisék a kegytemplomban reggel 7.00-kor, 8.00-kor, délelőtt 10.30kor és 19.00 órakor lesznek. 26

Május 24-én, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: 8.00kor, 10.30-kor és 19.00 órakor. Akárcsak eddig minden esztendőben, az idei csíksomlyói pünkösdi búcsúra is mindenkit egyforma szeretettel hívunk és várunk: a kedves híveket, a papokat, a szerzeteseket és a lovagrendek képviselőit, a politikusokat és a különböző közéleti szereplőket, de senkit nem társadalmi rangja és beosztása szerint, hanem mint Istent kereső zarándokot, mint a Szűzanya gyermekét. Ahogyan azt minden alkalommal megfogalmazzuk, most is hangsúlyozzuk: a csíksomlyói pünkösdi búcsú zarándoklat, és szeretnénk, ha megmaradna – történelmi múltjához hűen – vallási cselekménynek. Legfontosabb tehát az, hogy a pünkösdi szent napokon a Csíksomlyóra zarándokolók az Isten imádását, a boldogságos Szűz Mária tiszteletét tartsák szem előtt, és legyenek tudatában annak, hogy a bűnbánati gyakorlatok, a gyónás, az áldozás és a szentmisén való részvétel mellett a zarándoklatnak a kellemetlenségek és egymás elviselése, az áldozatvállalás is részei.


Csíksomlyó, Szék útja 147. sz., www.csiksomlyo.ro Évről évre megtapasztalhatjuk azonban, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsúsok közül sokan nem a fentiekben felvázolt lelki-vallásos tartalmat és lelkületet keresik, hanem annak alkalmaként használják fel ezt az évszázados hagyományokkal rendelkező vallási eseményt, hogy politikai hovatartozásukat, a keresztény értékrendtől merőben eltérő csoportidentitásukat mutogassák. Ennek a több éve megfigyelhető jelenségnek a megemlítésével nem szeretnénk senkit bántani, de mint a kegyhely őrei úgy gondoljuk, hogy ezek a megnyilvánulások nem találkoznak a búcsús zarándoklat alapvető értelmével, szerepével. Éppen ezért hangsúlyozzuk: a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat igazi értéke a bűnbánatban, az Istennel való közös találkozásban, a Mária-tiszteletben rejlik. Törekedjünk tehát a búcsújárás szerepének megőrzésére mind egyénileg, mind közösségi szinten, hogy keresztényekként megfelelő magatartásunkkal méltó örökösei, folytatói lehessünk és maradhassunk őseink hitének, a csíksomlyói búcsújárás hagyományainak. Meggyőződésünk, hogy a közös imádkozásban és a közös Szűzanyatiszteletben megnyilvánuló tiszta hit az Istenre való rátalálás mellett minden magyar egymásra találásának a kegyelmévé is válik. Fr. Péter Arthur, csíksomlyói ferences rendházfőnök

Európai ferences rendtartományok elöljárói Csíksomlyón Akárcsak 2009 novemberében a Brüsszel melletti Vaalbeckben, 2010. május 2–6. között Csíksomlyón kerül sor a COTAF-ra (Conferentia Transalpina Franciscana), vagyis az Alpokon túli Ferences Konferenciára, amelyen Románia mellett Magyarország, Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia rendtartományainak elöljárói találkoznak. Az évente megrendezett találkozón – amelyen részt szokott venni egy definitor generalis Rómából, valamint a Brazíliában szolgálatot teljesítő német misszionáriusok egy képviselője, továbbá a konferencia titkára és ökonómusa is – a résztvevők megbeszélik a legégetőbb problémákat, a tartományok képviselői kölcsönösen tájékoztatják egymást provinciájuk életéről, és arról is tárgyalnak, hogy hosszú távon miként tudják összehangolni az európai ferences provinciák tevékenységeit. A Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartományt dr. fr. Orbán Szabolcs minister provincialis képviseli. Borsodi L. László, az erdélyi ferences rendtartomány sajtóreferense

A PÜNKÖSDI BÚCSÚ ÜNNEPI PROGRAMJA 2010. május 21. / péntek 19.00 óra – NYITÓSZENTMISE Éjszaka virrasztás a kegytemplomban 2010. május 22. / szombat PÜNKÖSDI NAGYBÚCSÚ 12.30 óra – ünnepi szentmise a Hármashalom-oltárnál Éjszaka virrasztás a kegytemplomban Szentmisék: 7.00, 8.00, 19.00 órakor a kegytemplomban 2010. május 23. / vasárnap PÜNKÖSD ÜNNEPE Szentmisék: 7.00, 8.00, 10.30, 19.00 órakor a kegytemplomban 2010. május 24. / hétfő Fotók: Csíki Zsolt

PÜNKÖSD MÁSODNAPJA Szentmisék: 8.00, 10.30, 19.00 órakor a kegytemplomban 27

6. szám

Most segíts meg Mária!

Hatodik alkalommal jelenik meg a Csíksomlyó Magazin Magazin, hogy olvasóinak segítsen a búcsú megé megélésében, élésében sorskérdéseinkkel való szembenézésben. Akik ismerik már a Csíksomlyó Magazin tematikáját, tudják, hogy nem hírújság és nem trendi pletykalap, hanem sok színes képpel gazdagított, igényes összeállítás, amely aktualitásokban igyekszik Csíksomlyót, a kegyhelyet évrôl-évre bemutatni. Az idei szám központi gondolata a jövôkeresés. Hogyan lehet a magasan technologizált jövôbe úgy belépnünk, hogy ne veszítsük el alapértékeinket: megtartó hitünket, természetes környezetünket, nemzeti identitásunkat. A lapban található olvasmányok szinte mindegyike az önmagával vívódó embert mutatja be, aki szüntelenül keres-kutat, hogy megtalálja a megértést és az üdvözítô utat.

MOST SEGÍTS MEG MÁRIA! Közeleg Pünkösd ünnepe, amikor a Csíki medencében megelevenednek az utak, és a zarándok sereget minden irányból Csíksomlyó felé terelik. A Napbaöltözött asszony pedig – immár félévezrede – rendíthetetlenül várja gyermekeit, akik azért igyekeznek Ôhozzá, hogy terheiket lábai elé tegyék. Népünk, s nemzetünk megújulásra vár. De ehhez nem elég, az új vezetés, nem elég a javuló közhangulat, mindenkinek egyenként önmagában is javulni, megújulni szükséges: Csak akkor lesz nemzeti felemelkedés. A búcsú az önvizsgálat ideje. Ilyenkor lehetôsége van mindenkinek a Szûzanya elé járulni, és az ôsi processziók elvégzése után, megtisztult lélekkel, feltöltôdve a szentlélek energiáitól, életében új lapokat nyitni. De a munka még elôttünk áll. Önmagunk elszámoltatására idôt kell szánni, hogy a kérést pontosan meg tudjuk majd fogalmazni a segítô Mária elôtt. Készüljünk a búcsúra a meghívott szónok, P. Böjte Csaba ofm ferences szerzetes gondolatával: Nem az a fontos, ami eltelt. Nem az a fontos, hogy hitem, szeretetem lángja pislákol-e, kialudt-e, hanem csak az, hogy van-e elég erô bennem az újrakezdéshez, a talpra álláshoz, ahhoz, hogy újból fellobogjak és égjek!



EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA KÉPEKben – Ádám Gyula fotókiállítása 2010. május 20–24. / Ferences Rendház Immár hagyományosan július első szombatján – 2010. július 3. – szervezik meg Csíkszeredában, azaz Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt. Idén a szervezők – Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint a társszervezők: Hargita és Kovászna Megye Önkormányzata és a Hargita Megyei Kulturális Központ – megerősítve a rendezvény elindítóinak szándékát, az Ezer Székely Leány Napját bemutató fotókiállítással kívánják hangsúlyosabbá tenni a székely népviselet, néphagyomány megőrzésének legismertebb ünnepét. A tárlat Ádám Gyula csíkszeredai etnofotós Ezer Székely Leány Napja rendezvényen készült képeiből egy válogatás,

amelyet Székelyföld több településén kívánnak bemutatni. A kiállítás első helyszíne Csíkszentkirály volt, ahol a Megyei Farsangbúcsúztató programjához illeszkedve, a Vitos Mózes Általános Iskolában mutatták be 2010. február 13-án. Márciusban a Kriza János Néprajzi Társaság meghívására, fennállásuk 20. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség keretében Kolozsváron is bemutatták a 23 képből álló tárlatot. Áprilisban a Szent György Napok keretében került bemutatásra, májusban a pünkösdi búcsús zarándoklat idején lesz látható a Ferences Rendházban. A kiállítás, valamint az Ezer Székely Leány Napja rendezvény kapcsán Antal Attila alpolgármestert és Ádám Gyula fotóművészt kérdeztük.

kézművesei, ragaszkodásunk az egyházi és családi értékekhez a XXI. században is érvényes és értékes fogódzók az egyéni és közösségi boldogulásban. Prózaibb közelítésben azt is be kellett látnunk, hogy egy ilyen rangos eseményt igényesen elő kell készíteni, kiterjedt szervező munkát, valamint költségi ráfordítást is igényel, amelyben hangsúlyos szerepet kell vállaljon az önkormányzat.

Fotó: Ady András

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala számos más hagyományőrző rendezvény mellett immár harmadik éve szervezője az Ezer Székely Leány Napja rendezvénynek is. Miért tartották fontosnak felvállalni, ilyen mértékben részt venni az Ezer Székely Leány Napja rendezvény megszervezésében? Antal Attila: Mindenekelőtt azért, mert hiszünk ennek az ünnepélynek az üzenetében, a megjeleníteni kívánt értékeiben. Meggyőződésünk, hogy ez a kulturális örökségünk, a viselettől kezdődően a Székelyföld zenéje, táncai, szokásai, 30

A Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón, 2010. február 13-án mutatták be először az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt bemutató fotókiállítást. Milyen céllal hozták létre az azóta több székelyföldi helyszínen is kiállított tárlatot? Antal Attila: Több száz gyönyörű fotó készül évente az Ezer Székely Leány Napján, ezekből válogattunk egy csokorra valót, hogy a rendezvény hangulatát érzékeltetni tudjuk. Ádám Gyula fotói ízelítőt adhatnak mindabból, aminek részesei lehetnek azok, akik velünk tartanak a csíksomlyói Nyeregbe július első szombatján. Bevallottan résztvevő-csalogatónak is szántuk a kiállítást év közben, hiszen meggyőződésünk, hogy akik a képek által rácsodálkozhatnak erre az ünnepre, szívesen eljönnek. Milyennek látja a néphagyomány-ápolását Csíkszeredában? Antal Attila: Azt látom, hogy újjáéled, újra felfedezünk számos értéket, szokást, hagyományt, amelyek kulturális népi örökségünk részei. Ma már egyre többeknek az ünnepi ruhatárában ott van a gyönyörű székely ruha, amit alkalmakkor



Fotó: Ádám Gyula

szívesen vesznek fel, de sorolhatnánk az egyházi ünnepekhez köthető szokásokat, mint például az ételszenteltetés vagy a népi gyerekjátékok, táncházak újjáéledését. Azt tartom a legfontosabbnak mindebből, hogy ma már nyilvánvalóan tudatos odafigyelést igényel a néphagyomány, a népi kultúra valamely elemének beemelése a mindennapi életbe, és azt gondolom, hogy aki ezt teszi, aki él vele, az meggyőződéssel teszi. Mert tetszik, mert magáénak érzi, mert örömét leli benne – és ez a legfontosabb.

Honnan jön az indíttatás, vagy a személyes kötődés, amely ilyen mértékű ráérzőképességet fejlesztett ki Önben a népi kultúra iránt? Ádám Gyula: Ilyen volt a környezetem, a szüleim mind a két ágról és a nagyszüleim is, a kifejezésével élve, ilyen volt az indíttatás. Bele kell születni, a népi kultúrát meg kell élni. Meg kell élni, ahhoz, hogy megértsük, és el tudjuk fogadni. Ezt nem lehet divatként művelni. Volt egy világkép bennem, amit kerestem, s nem találtam – kerestem a tiszta, őszinte, letisztult világot. Az időben szerettem volna visszamenni, hogy megtudjam, megértsem, milyen volt, hogyan éltek az üknagyszüleim, felmenőim. Azt hiszem, ezért mentem el

a moldvai csángó-magyarokhoz, és amit kerestem, ott meg is találtam. Tiszta volt és egyszerű, de mégis dekoratív. Ott találtam meg azt a világot, amiről a nagyszülők meséltek, amelyet gyerekkoromban még én is éltem – tükörképe volt az emlékeimben élő világnak. Aki nem hordozza ezt az értékrendet, annak nehéz megélhetővé, elérhetővé tenni. A családom életformájává vált, így természetessé válik használata, és nem jelent terhet megélni, együtt élni hagyományainkkal. A családom mellett a baráti körünk is hagyományápoló, ugyan az is fontos, hogy megismerjük a körülöttünk levő világot, más kultúrákat is, de azért szükségszerűen meg tudjuk védeni a sajátunkat. Erre egész kiskoromtól vágytam… és igazán boldog vagyok, hogy megvalósult. És akkor itthon már nem volt tiszta közeg / tiszta forrás? Ádám Gyula: De volt! Most, ahogyan visszagondolok, hibásnak is érzem magam, mert hagytam az itthonit, és elmentem moldvai magyarokhoz, de hát az is a miénk. Erős bűntudatom volt, hogy itt hagytam a sajátomat, de tulajdonképpen azt is sajátomnak tekintem, és nem mindenki vállalta fel, hogy elmegy gyűjteni Moldvába, hisz számos nehézséggel kellett megküzdeni. De végeredményben nem is bánom, mert már azt a világot sem lehet megtalálni, 1989 31


Csíksomlyó, Szék útja 147. sz., www.csiksomlyo.ro Adódott ebből problémája? Ádám Gyula: Sok problémám származott ebből, szerencsémre, csak a végén, 1989 novemberében – születésnapomon – be is zártak egy hétre a bákói rendőrségen. Éppen Moldvában kaptak el a barátommal, miközben egy lakodalmat fényképeztünk. Nagyon sok anyag volt nálunk, de az akkor elkobzott filmeket soha nem kaptuk vissza, ugyan készült róla jegyzőkönyv, de úgy sem. Így is szerencsés helyzetben voltunk, hogy nem öt évvel korábban történt meg, és viszonylag könnyen megúsztuk. Kellemetlen élményemről eddig nem is beszéltem, nem tartottam fontosnak. A legnagyobb bajuk az volt, hogy nem voltam fotóklub-tag, meg nem vettem részt a rendszer fontos eseményein.

Fotó: Ady András

után nagyon hamar eltűnt az a mesés világ, és mindig is érdekelt, hogy itthon mi van. Hogyan kezdődött? Ádám Gyula: A mi fiatalságunk, a 80-as évek generációja a táncházmozgalmaknak köszönheti a népi kultúra iránti érdeklődését. Volt ugyan benne egy nagyfokú rendszerellenes tiltakozás is, amelyet néphagyomány-ápolásként éltünk meg, mert mi nem a rendszer ellen tiltakoztunk, hanem a hamis népi kultúra ellen. Már abban az időben a népzene, néptánc, a viselet átment egy szűrőn. A táncházakban csak az eredeti néptáncot, népzenét játszották, amelynek jelentőségét így utólag sokkal jobban értékeljük, hisz az már akkor ott az átmentésről szólt. És ez a kor már ezt igazolja vissza, hisz a tárgyi néprajz is egy óriási szűrön ment át. Eléggé elsziruposodott a székely népi tánc, viselet – megjelentek a könnyű textilek, balettcsizma stb. – a zene az minden volt, csak nem székely, de felfigyeltek, ha megjelent egy ízesebb viseletbe öltözött. Emlékszem, a pünkösdi búcsú ellenrendezvényére, a Tavasz a Hargitán fesztiválra, amikor megjelentünk viseletben, és népzenét játszottunk, nem engedélyezték a fellépésünket, és nem tudták megmagyarázni, hogy miért. Éreztek valami másat bennünk. Ugyanakkor így volt ez a fotókkal is, én mint fotós nem létezhettem, mert az akkor készült fotók másak voltak, mint amit elvárt a rendszer, no meg tagja sem voltam fotókluboknak, szervezeteknek. De azért fotóztam, és akkor fotóztam igazából... valósággal kiabáltak azok a képek. 32

Az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt bemutató kiállítása immár negyedik helyszínéhez érkezik. Milyennek látja a rendezvényt mint avatott néphagyomány-ápoló és milyennek látja a rendezvényt mint fotótéma? Ádám Gyula: Az Ezer Székely Leány Napja találkozó egy újraélt történet lett. Én abban a szerencsés világban kezdtem el dolgozni, amikor még nem kellett, lehetett rendezvényeket



fotózni. Mindent megéltem, amiből most már rekonstruálnak történeteket. Az ily módon újraéledt rendezvények egyike a Farsangtemetés is. Az utóbbi években nagyon sok minden tisztult le az Ezer Székely Leány Napja rendezvény forgatókönyvében is. Ahogyan végignézzük a régi fotókat, vagy meghallgatjuk a régi történeteket – nagy hasonlóságot láthatunk. És az nagyon fontos minden hagyományőrző rendezvény szervezésénél, hogy ne töltsük fel oda nem illő kommersz dolgokkal. Visszafogottam van jelen a politikum, nem csak a profi, hivatásos hagyományőrző csapatok kapnak fellépési lehetőséget, és a csíksomlyói Nyereg mellett a Szabadság tér is megtelik élettel a közös tánc ideje alatt, így mindenkié lesz a rendezvény, a tér. Mindegy, hogy milyen rendszer és hogy kik a vezetők, ha a néphagyomány ápolását fontosnak látják és tenni akarnak érte. Ez értékelendő, igen fontos dolog. Az Ezer Székely Leány Napja képekben című fotókiállítással azt a hatást szeretném kelteni, amelyet egy egyszerű család meg tud élni, akik kimennek a Nyeregbe, magukkal visznek minden olyan fontos dolgot, amire szükségük van (pléd, elemózsia stb.), és magukkal viszik a fényképezőgépüket is, és elkezdenek fényképezni. Szeretném, ha a kiállított anyagba nem magyaráznának bele valami nagy szakmaiságot – hogy a kompozíció

stb. –, azt szeretném, ha olyan lenne, mintha egy átlag néző készítette volna, és egy őszinte családi kirándulás képeit néznék. Ezért is nincs leltárom az Ezer Székely Leány Napja képállományomról, vagy talán ezért is nem készült minden hagyományőrző csoportról kép. Ez nehéz, mert az Ön képei mögött azért annyi minden van! Meg hát úgyis vagyunk mi szemlélők, bármilyen műalkotást is szemléljünk, hogy megérteni akarjuk, és hozzárendelünk ki-ki a maga módján valami értéket, értelmet.... Ádám Gyula: A képeim nagy többsége egy csomó szegénységet idéz. Nem kerestem a lehetőséget, hogy szomorúbb hangulatú pillanatokat örökítsek meg, ez így jött, így sikerült. Nem az akart lenni, néha én magam is meglepődöm képeimen. Ezzel szemben az Ezer Székely Leány Napja-fotók nagyrészt vidám, mosolygós képek, amelyeken kedves arcok köszönnek vissza, mintegy tükrözve a rendezvény szellemiségét – a népzene, néptánc ünnepét. Akkor mosolygunk, ha jól érezzük magunkat… Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság 20 éves évfordulóján tudtam végignézni a kiállítást, és jól esett, hogy a sok szomorú történet mellett a mostani kiállított képanyag frissességet, derűt ébresztett bennem. A képek mögé belátva, a hangulatot felidézve, lehet érezni 33



a rendezvény egyszerűségben rejlő nagyságát. Az Ezer Székely Leány Napja rendezvényen való felvonulás a Szabadság tértől a csíksomlyói Nyeregig annyira szép, hogy ott már szinte meg kellene állni. Aztán felérve a Nyeregbe, a tömeg szétszéled, és a közös táncra, a közös fotózásra ismét összegyűlnek, amelynek látványa felemelő. A közös tánc idején – végre lekerült a színpadról – a rendezvény mindenkié lesz, és együtt mozog, együtt van a csíksomlyói Nyereg. És amit még jó lenne visszahozni – amit Domokos Pál Péterék is szorgalmaztak – ismételten be kellene mutatni a csoportok viseletét. Nagyon jó ötlet volt díjazni a legnépesebb település résztvevőit, de talán érdemes lenne kiegészíteni a díjat hagyományőrző öltözéküknek bemutatásával. Hisz fontos tudni, hogy mitől jellegzetes a csizma vagy a fejfedő. Mindenki a saját vidéke, tájegységének viseletébe jöjjön el a rendezvényre, ne kölcsönzőből kérje öltözékét az eseményre. Nagyon színes Székelyföld viseletének tárháza, ugyan a modern, divatos textíliákhoz való alkalmazkodás az 1980-as években leszűkítette a népviselet színskáláját a piros-fekete színekre, de ezt a dominaciát ideje lenne megtörni. Ha ezt meg lehetne lépni, akkor a rendezvény valójában elérné eredeti célját. Készítette: Mihály Réka 34

Fotók: Ádám Gyula

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., 0266-315120, www.szereda.ro

FELHÍVÁS

Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint az Ezer Székely Leány Alapítvány a hagyományokhoz híven, évente megszervezi július hó első szombatján – 2010. július 3-án, szombaton – az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget. Szeretettel kérjük, fiatalokat és időseket, falun és városon élőket egyaránt, hogy július 3-án találkozzunk a csíksomlyói Nyeregben, és együtt vigadjunk a tánc, a dal és a zene legnagyobb székelyföldi ünnepén! A program szervezői az ünnepi műsort úgy állítják össze, hogy a színpadi szereplésre felkért csoportokon kívül minden résztvevő bekapcsolódhasson a közös táncba, az együtt ünneplésbe. Megszervezésre kerül az immár hagyományos kézműves vásár, számos népi mesterség-bemutatót és gyermekfoglalkozásokat is szervezünk népi gyermekjátékokkal. A szervezetten érkező és bejelentkező csoportoknak tűzhelyet biztosítunk, ahol elkészíthetik az aznapi ételüket. Felhívással fordulunk minden székelyföldi hagyományápoló közösséghez, székely ruhával rendelkező fiatalhoz és lélekben fiatalhoz, vegyenek részt az Ezer Székely Leány Napján, jelenlétükkel, viseletükkel járuljanak hozzá a rendezvény célkitűzésének megvalósulásához! A szervezők 35

MÁrtoN ÁroN GIMÁZIUM

Csíkszereda, Márton Áron u. 80. sz., +40 266 312 444

MÁrtoN ÁroN GIMNÁZIUM IsKolaNaPoK a NÉVadÁs 20. ÉVFordUlóJa JeGYÉbeN 2010. május 25–29. 2010. május 25., kedd 12.30 óra – Hálaadó szentmise a Csíksomlyói Kegytemplomban, celebrálja Msgr. tamás József segédpüspök 17.00 óra – az iskolanapok ünnepélyes megnyitója, a névadás 20. évfordulója alkalmából szervezett emlékünnepség diáktanács-rendezvények: Kreativitás / Művészet nap – alkoss! hangszerkészítés és filmkészítés, versírás, szövegek írása, fejvadász játék kezdése, iskolanapi himnusz írása és előadása, fotópályázat kiállítása, formába rendeződés délután: karaoke, kézműves foglalkozások este: gitárest és bál

2010. május 27., csütörtök 11.30 óra – díjkiosztó gála – a tantárgyversenyeken és más versenyeken jó eredményt elért tanulók díjazása 16.00 óra – Gyarmati György és stefano bottoni történészek előadása téma: Márton Áron élete és kora 17.00 óra – a jubileumi kiadvány bemutatója; nyugdíjas pedagógusok köszöntése; a Zsigora néptánc-együttes zenés-verses összeállítása diáktanács-rendezvények: stílus nap – Öltözz! délelőtt, szünetekben: ruhakészítés, smink + arcfestés (híres ember arca), divatbemutató, színi körösök játéka, grafiti délután: osztálydíszítő verseny és póker este: buli

2010. május 26., szerda 12.00 óra – „Carte frumoasă, cinste cui te-a scris” román nyelv és irodalom tantárgyverseny (200 résztvevővel Hargita, Kovászna 2010. május 28., péntek és Maros megyékből) 9.00–13.00 óra – tanulók tudományos dolgozatainak ülésszaka 17.30 óra – a tantárgyverseny díjazása a díszteremben 11.30 óra – 20, 30 és 60 éves találkozók diáktanács-rendezvények: Hagyomány nap – diáktanács-rendezvények: sport nap – emlékezz! Mozogj! délelőtt, szünetekben: népdalszöveg írása délelőtt és délután: kosár-, foci-, és előadása, népdaléneklés, néptánc, népmeseﬂoorball-bajnokság, méta, élő csocsó, szinkronizálás, kvíz – hagyományokból szappanos csúszda, vizes-lufi bajnokság, tiroli kötélpálya, számháború délután: humorest és kürtőskalács-sütés este: táncház este: gitárest 2010. május 29., szombat 11.00 óra: 45 éves találkozó 10.00–17.00 óra – iskolai kirándulás a csíksomlyói Nyeregben diáktanács-rendezvények: szabad nap – Élvezd! Programok a kirándulás alatt: főzőverseny, kötélhúzás, „leg”-ek versenye, tájékozódási verseny, futás a messzilátóhoz, twister, tanári cuccok árverése, díjazások 36

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR

Szabadság tér 16. sz., tel.: +40 266 371 790, tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: [email protected], http://bibliohr.topnet.ro

BARANGOLÁS SZÉKELYFÖLDÖN ORBÁN BALÁZS NYOMÁBAN – könyv- és dokumentumfotó-kiállítás a Székelyföld Napok keretében 2010. május 18. / 17.00 óra / Mikó-vár épülete Orbán Balázs munkássága úttörőnek számít Székelyföld történelmének, néprajzának, hagyományainak, természeti kincseinek, épített örökségének felkutatása terén. Fotófelszerelését a hátán cipelve gyalogszerrel járta be a székelyföldi tájakat, falvakat és városokat. Valóságos enciklopédiáját alkotta meg a Székelyföldnek 1868–1873 között hat kötetben megjelentetett, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból című munkájával. A Kájoni János Megyei Könyvtár a Barangolás Székelyföldön Orbán Balázs nyomában című könyv- és dokumentumfotó-kiállítással emlékezik

a legnagyobb székely halálának 120. évfordulóján. A kiállítás megnyitójára május 18-án 17.00 órától kerül sor a Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében. Orbán Balázs nyomdokain járhatják be a kiállítás szemlélői a történelmi Székelyföld tájegységeit, nagy művének, a Székelyföld leírásának képei és szövegrészletei által az ő szemével láthatják a hajdani székely székek tájait, településeit, Csíksomlyótól Torockóig. A látványt kiegészítik másfél évszázad székelyföldi témájú kiadványai, a könyvtár gyűjteményeiből kiállított könyvek. A kiállítás megtervezése és kivitelezése Vitos Mária és Vitos Zsófia könyvtárosok munkáját dicséri. Elsősorban Székelyföld története iránt érdeklődőknek ajánlják a szervezők a kiállítást, mindazoknak, akik helyismereti – helytörténeti ismereteiket szeretnék kiegészíteni, akár helybeliek, akár most ismerkednek vidékünkkel. Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

37

SPORTNAPTÁR

MINDANNYIUNK EGÉSZSÉGÉRE – FUTÓVERSENY Harmincadik alkalommal rendezik meg a Mindannyiunk egészségére elnevezésű tömegrajtos tavaszi futóversenyt Csíkszeredában. Az immár hagyományossá vált sportrendezvény résztvevői május 8-án, szombaton 10.00 órától tehetik próbára állóképességüket, erejüket. A szervezők egy kb. 5 km hosszú versenytávot jelöltek ki, a versenyzők a Jégpálya utcából rajtolnak, majd a Brassói útra kanyarodnak, és a város déli kijáratáig, az üzemanyagtöltő állomásig szaladnak, ahol visszafordulnak és ugyanazon szakaszon a Vákár Lajos műjégpálya udvarára érkeznek.

A versenyre május 3–7. között, naponta 8.00-tól 13.00 óráig a Hargita Megyei Sportigazgatóságnál (Hősök u. 7. sz.), illetve a verseny napján 7.30–9.45 óra között a Vákár Lajos Műjégpálya udvarán lehet benevezni. A szervezők a korcsoportok első három helyezettje mellett díjazzák a részt vevő legnépesebb családot, a legtávolabbról érkező versenyezőt, a legfiatalabb és a legidősebb női és férfi sportolót. Korcsoportok: 2000-ben és azután születettek, 1998–1999, 1996–1997, 1994–1995, 1990–1993, 1980–1989, 1970–1979, 1960–1969, 1950–1959, 1940–1949 között születettek, illetve 1939-ben születettek vagy ennél idősebbek.

SAPIENTIA-KIHÍVÁS – KOSÁRMARATON Újabb huszonnégy órán át lesz mozgásban a labda a 8. Sapientiakihívás elnevezésű maratoni kosárlabdatornán. A 2003-ban hagyományteremtő szándékkal életre hívott tornára ebben az évben május 7–8-án kerül sor, péntek 14.00 órától szombat 14.00 óráig zajlik majd a verseny a Márton Áron Gimnázium előtti pályán. A kosármaratonon a kihívó csíkszeredai Sapientia egyetem, valamint ezen intézmény kolozsvári és marosvásárhelyi karainak hallgatói mellett a székelyföldi középiskolák csapatai lépnek pályára. A torna fődíja egy vándorserleg, melyet a győztes csapat őrizhet egy éven át. Jelenleg a serleg éppen a csíkszeredai Sapientián van.

DIÁKOLIMPIA – IDŐPONTVÁLTOZÁS A szereda.Origo programmagazin áprilisi számában megjelentekhez képest időpontváltozásra került sor a Diákolimpiát illetően. A középiskolások sportvetélkedőjére május 5–13. közötti periódusban kerül sor. A 9–12. osztályos diákok atlétikaszámokban (100 m, 400 m, 800 m, 1500 m, 3000 m, távolugrás, súlylökés), labdarúgásban, kosárlabdában, valamint kerékpárversenyen mérhetik össze erejüket. Összeállította: Ferenczy Krisztina

38

w w w.trilak .r o

Tavaszi kedvezményes ajánlatok a Trilaktól! kül- és beltéri mészfestékek

belső falfestékek

lazurok

Ajánlatunk tavaszi kavalkádját Csíkszeredában, a COMCOLOR, EMERCOM, SAZY és HARMONIA üzletekben találják.



KÖZELEBB KINCSEINKHEZ

Nemrég a Csíki Székely Múzeum Gyűjteményei-sorozat első darabjaként vehettük kézbe a Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-a katalógusának első, 1498–1710 közötti időszakot felölelő kötetét. A katalóguskötetben Muckenhaupt Erzsébet 130 címet mutat be, köztük öt ősnyomtatványt, negyvenhárom 16. századi, nyolcvanhat 17. századi, további 18 darab 1701–1710 közötti könyvet, a somlyói Ferences Kolostor, a Gimnázium és a Mária Társulat – könyvtárából. A kötet nemcsak szakembereknek szól, hiszen a szerzőnő történelmi bevezetőjében módszeres gazdag művelődéstörténeti összefoglalót nyújt a térség korabeli kulturális viszonyairól, a gyűjtemények kialakulásáról, fejlődésükről.

Fotók: Nagy Gyöngyvér

40

A történeti kötések elemzése során bibliográfiai ritkaságok, világi, klérusbeli, társulati, intézményi könyvtulajdonosok azonosítása vált lehetővé. Nyomon kísérhető a ferences könyvtár adományozóinak életútja. Szerzetesrendek, egyházi iskolák, egyházi és világi papok, fejedelmek kultúrateremtő politikája ismerhető meg. A szerzők révén az erdélyi egyházi vallásos irodalom forrásaiba, termékeibe tekinthetünk be. A könyvek díszkötéseinek bemutatását a nagyfokú szakértelem, művészettörténeti jártasság és a szakbibliográfia alapos ismerete teszi lehetővé. Kiadók, nyomdák és könyvkötő műhelyek titkaival ismerkedhetünk meg. A tulajdonképpeni katalógust a használatához elengedhetetlen útmutató előzi meg, jelezve a bibliográfiai és a példányleírás pontokba szedett módszerét. A kötet szerves része a visszacsatolásos módszerrel kitűnően szerkesztett mutatók sorozata. A kiadvány végére került, mintegy 50 illusztráció pedig vizuális élményeinket gazdagítja. A kötetet részletes román és angol nyelvű összefoglalók kísérik. Róth András Lajos

KÖNYVKOSÁR

A CORVINA KÖNYVESHÁZ AJÁNLÓJA Vanyó László: AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET SZIMBÓLUMAI Kötött, 310 oldal, 18 cm, ára: 35 lej „Az ókeresztény művészet szimbólumai” 1988-ban jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. A kötet gyorsan elfogyott, de nemcsak ez indokolja a második kiadást, hanem a közben megjelent szakirodalom bedolgozása is. Ami az első kiadás óta eltelt csaknem egy évtized fejlődését jellemzi: mind nyilvánvalóbbá vált az összefüggés főként a 4. század utáni ókeresztény művészet, a katekézis és liturgikus szövegek között, ami aktuálissá tette Jeruzsálemi Szent Kürillosz azóta magyarul megjelent katekéziseinek felhasználását. Ugyancsak fontosak az egyházatyák beszédei a 4-5. századból. Az érdeklődés és a vizsgálódás középpontjába kerültek olyan kérdések, mint az imperiális ikonográfia és az eszkhatologikus motívumok egymáshoz való viszonya a bazilikák nagy reprezentációs képein. Monaldi, Rita; Sorti, Francesco: SECRETUM Kötött, 774 oldal, 21 cm, ára: 85 lej Róma, 1700 júliusa. Atto Melani, a Napkirály titkos ügynöke az európai politikai elit legfontosabb tagjaival Spada bíboros villájába érkezik, hogy részt vegyen a bíboros unokaöccsének esküvőjén. Az ünneplés azonban csak ürügy, mindenki a pápa súlyos betegségével, és a spanyol király közelgő halálával foglalkozik. Károlynak ugyanis nincs örököse, és Lipót császár, valamint Lajos király, akik közt a Vatikán vállalta fel a közvetítő szerepét, egyaránt igényt tartanak a trónra. Melani apát titkos mesterkedéseivel egy olyan összeesküvést indít útjára, amely akár az egész kontinenst a háború torkába sodorhatja. A könyvsorozat Atto Melani elveszettnek hitt levelezésén alapul. Egy lebilincselően izgalmas történelmi thriller, amelyben a fikció és a valóság szétválaszthatatlanul keveredik össze, és ami a kritikusok szerint a szerzőpárost a műfaj nagymesterei közé emelte. Dr. Szilágyi András: A KÁRPÁT-MEDENCE ÁRPÁD-KORI ROTUNDÁI ÉS CENTRÁLIS TEMPLOMAI Kötött, 307 oldal, 24 cm, ára: 95 lej A szerző összefoglalja a rotundákra vonatkozó hazai és nemzetközi irodalmat, és azt úgy igyekszik tálalni, hogy ne csak a szakemberek forgassák szívesen, hanem kifejezetten az érdeklődő széles körű olvasóközönség is. Célkitűzése bemutatni a Kárpát-medence összes eddig feltárt illetve fennálló Árpád-kori, azaz román stílusú rotundáját és centrális szerkesztésű templomát. E tárgykörben 1972-ben jelent meg az első és egyben az utolsó monográfia, mely manapság már antikváriumokban sem lelhető fel. Ezt a papírkötéses, fekete-fehér fényképekkel illusztrált füzetet túlhaladta az idő, azóta e templomok közül számosat műemlékileg helyreállítottak, több tucat rotunda került azóta felszínre. Karcag Károly, Szabó Tibor: ERDÉLY, PARTIUM ÉS A BÁNSÁG ERŐDÍTETT HELYEI Kötött, 758 oldal, 30 cm, ára: 285 lej Rendkívüli utazásra hívjuk az olvasót! Összefoglaló munkánk a történelmi Magyarország 1920-ban Romániához csatolt részeinek várait, templomvárait és egyéb megerősített helyeit mutatja be. Több száz vár és templomvár képekkel, rajzokkal, térképmellékletekkel bőven illusztrált ismertetését kínáljuk. Könyvünkben gyakorlatilag szinte minden, Erdély, a Bánság és a Partium területén állt és épségben vagy romjaiban ma is megtalálható erősséget tárgyalunk. Ezek közül sok, esetleg csak csekély maradványaiban fennmaradt vár, idáig csupán a régész-történész szakma előtt volt ismert.

www.corvina.ro [email protected]

Corvina Könyvesház, Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 32., tel.: 0266 372 018 Corvina Kuckó, Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 20., tel.: 0266 312 535 Corvina Kuckó, Székelyudvarhely, Kossuth Lajos u. 20., tel.: 0266 219 139 Corvina Könyvesház, Sepsiszentgyörgy, Csíki utca 1., tel.: 0267 313 067 A csíkszeredai Corvina Könyvesház állandó rendezvénye: Minden szombat délelőtt 11.00 órától „Mesedélelőtt” a Könyvesházban. (2010. május 8., 15., 29.) 41

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA

Ferdinandy György: TRÓPUSI SZERELEM. Utak, tájak, emberek, 12., című könyvének bemutatója. 2010. május 17. / hétfő / 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának díszterme

Az elbeszélés szépsége A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadónál a szerző Trópusi szerelem című kötete. Méltatói szerint Ferdinandy György esetében nem maguk a történések az érdekesek, és nem is csupán az, ahogyan megélte őket, hanem az, ahogyan elmeséli azokat. Mint Füzi László írja Robinson úr töprengései című recenziójában: „Ferdinandy György eredendő elbeszélő, s a történetnek mindig más és más oldalát veszi elő”. Füzi felhívja a figyelmet arra, hogy Ferdinandy történetei koncentrikus körökben építkeznek, a történéseknek mindig újabb és újabb részlete-oldala mutatkozik meg. Ferdinandy gyökerei a magyar földbe kapaszkodnak, Magyarországon érzi otthon magát, de francia felesége és a tőle született gyermekei, illetve kubai menekült felesége és a tőle született gyermekei Franciaországhoz, Puerto Ricóhoz és az Amerikai Egyesült Államokhoz egyaránt kötik. Ez a soklakiság, többes kötődés írásművészetében 42

is megmutatkozik, Füzi László már említett írása szerint „az állandó útonlét, az útkeresések sorozata az ő esetében esztétikai szervező erővé vált, s alapvetően meghatározta írói munkáinak karakterét”. Elemi erővel ragadják magukkal, sodorják az olvasót a Trópusi szerelem Puerto Ricó-i történetei. Sugárzik belőlük a szigetvilághoz való kötődés, az, hogy „ott, csak ott tudták róla, hogy neki délelőtt írnia kell”. Füzi László szavaival ajánljuk az olvasó figyelmébe az Utak, tájak, emberek-sorozatban megjelent kötetet, melynek „tanulsága tehát nem a regényes élettörténetek sorában mutatkozik meg, hanem abban, ahogy az olvasó előtt Ferdinandy György írói világának legrejtettebb vonása és az irodalomhoz való hűsége, az írás által megteremthető szépséghez való hűsége feltárul. Így, ennek megfelelően a mostani könyvnek is két rétege van: az egyik a mélytörténésekről, az írói mélyvilágról tudósít, a másik az élet történéseiről, arról, ami valójában megtörtént Ferdinandy Györggyel”. Sarány István

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD. Művészalbum. Élet-Jelek, 2. Forma: 210x250 mm, terjedelem: 64 oldal + 60 oldal melléklet, kivitelezés: kötött, ára: 65 lej Az alkotómunka önként vállalt, mégis gyötrelmes feladat, végtelenül komoly játék – írja Márton Árpád művei kapcsán Kozma Mária, megjegyezve: e játékban a közönség pontosan tudja, kivel kell tartania. Murádin Jenő: KÖLLŐ MIKLÓS. Művészalbum Forma: 210x250 mm, terjedelem: 64 oldal + 60 oldal melléklet, kivitelezés: kötött, ára: 70 lej A gyergyócsomafalvi születésű Köllő Miklós szobrász sorsa tragikus volt, s hasonló sors jutott életművének is: egyrészt a művész korai halála miatt nem tudott kiteljesedni, másrészt sok jelentős alkotás a vérzivataros idők áldozatául esett; megmaradt művei azonban a nemzet nagy alkotóművészei közé emelik Köllőt. Csandra Kiran Szónrékszá: FÉRFIASSÁG (szerk. Bangha Imre) Forma: 140x200 mm, terjedelem: 180 oldal, kivitelezés: fűzött, ára: 16 lej Az első teljes egészében hindiből fordított kötet magyar nyelven. Csandra Kirán Szónrékszá a nagyon kevés hindi női író egyike, aki írásaiban az indiai nő realista ábrázolására törekszik. Az indiai nők életéről ilyen erőteljesen és ilyen autentikusan kevesen írtak. A távolság ellenére is közös emberi sorsok felismerése által remélhetőleg a novellákat olvasva a magyar olvasóhoz is olyan közel kerül a tőlünk idegen hagyományok által szabályozott, egzotikusnak gondolt indiai világ, mintha maga is benne élt volna. Daczó Árpád: CSÍKSOMLYÓ RAGYOGÁSA Forma: 160x230 mm, terjedelem: 176 + 8 oldal illusztráció, kivitelezés: fűzött, ára: 35 lej A Csíksomlyó ragyogása folytatása P. Lukács nagy sikerű, népszerű könyvének, a Csíksomlyó titkának. A szerző olyan titkokat kutat, amelyeket híven őriz a közösségi tudattalan: az archaikus néplélek. Talán a kozmikus szakralitáshoz való örök vonzódás is indokolja, hogy a nép ragaszkodik az ősi rítusokhoz, helyet keres nekik a mindenkori jelenben... A csíksomlyói pünkösdi napkelte-nézést elnevezi pap nélküli misének és a maga sajátos világképében meg is magyarázza. Az eleven mitológia régi időkbe nyúló gyökereit kutatva, a szerző szinte önkéntelen következetességgel, de mindenképp törvényszerűen jut el a napkultusz ránk hagyományozott örökségéhez. A csíksomlyói pünkösdi napnézés így lesz élő bizonyságává az eltűntnek tekintett magyar ősvallás újra és újra fölépített omladékának, illetve válik a keresztény vallásba beépített, Csíksomlyón fellelhető különös, nyílt titokká: szertartássá. A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetők postai utánvéttel a következő címen: 530210 Miercurea Ciuc, str. Petőfi nr. 4., Pf. 140, jud. Harghita, tel. /fax: 0266 371 036, mobil: 0745 005 544, e-mail: [email protected] Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001

Ha gyorsan és olcsón szeretne a Pallas-Akadémia Könyvkiadó könyveiből vásárolni, rendeljen postán!

25� kedvezmény • 0–30 lej vásárlás esetében a postaköltség 12 lej

• 30–150 lej vásárlás estében a postaköltség 8 lej • 150 lej vásárlás fölött a szállítás költségét a kiadó vállalja A megrendelés beérkezésétől számított 2 napra eljuttatjuk Önhöz a könyveket. Teljes könyvkészlet a honlapon: www.pallasakademia.ro. Postai rendelésnél, kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) is.

BIBLIOTHECA 50�-os árkedvezmény a kiadó népszerű sorozata, TRANSSYLVANICA a BIBLIOTHECA TRANSSYLVANICA még kapható 32 kötetére 2010. április 15. és május 31. között.

43

KÖNYVKosÁr

a CsíKsZereda KIadóHIVatal KIadVÁNYaI Murádin Jenő – sümegi György – Zombori István: MÁrtoN FereNC Ára: 70 lej.

a MI NaGY IMrÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

banner Zoltán: GaÁl aNdrÁs Művészalbum Ára: 65 lej.

szabó andrás: a bőFÉNY ForrÁsa Ára: 65 lej.

túros eszter: tUrCZa lÁsZló Művészalbum Ára: 50 lej.

Vofkori György: CsíKsZereda És CsíKsoMlYó KÉPes tÖrtÉNete Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Kocsis lajos: a CsíKI MaGÁNJaVaK tÖrtÉNete 1869–1923 Ára: 20 lej. CsíKsZereda KIadóHIVatal Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464 e-mail: [email protected] 44

NeVes CsíKIaK ÉVFordUló

HelYtÖrtÉNetI ÉVFordUlóK – daczó Katalin összeállítása sZÁZtíZ ÉVe sZületett GÁll laJos száztíz éve, 1900. május 9-én született Csíkdánfalván Gáll lajos maratoni futó, olimpikon, balkán-bajnok. „a balkánolimpiász marathon bajnokságát csiki fiu nyerte. az ország összes lapjai és sportemberei arról a fényes győzelemről beszélnek, amelyet a román atléták már másodszor aratnak a balkán-olimpiászon, ahol a románia szineiben szereplő Gáll lajos brassói atléta már másodszor hozza el a marathoni futás első diját.” – írta 1935. június 9-én a Csíki lapok. „a győzelemhez nekünk is van egy szavunk. Gáll lajosra mi is büszkék vagyunk, mert közülünk került ki, csikdánfalvi származásu székely fiu Gáll lajos, ki a szabómesterség kitanulása után brassóban telepedett le s a sportban ilyen szép teljesitményeket ért el. sikerét sportszerü, alkoholtól mentes, rendszeres életmódjának köszönheti s példaadásul szolgálhat fajának. szerényen, észrevétlenül indult, de nagyra vitte.” Gáll lajos huszonnégy éves korában kezdett versenyszerűen sportolni, és lett hatszoros román, háromszoros balkánbajnok. az 1936-os berlini olimpián huszadik lett. 1944-ben

hunyt el Korondon. sepsiszentgyörgyön temették el. emlékét róla elnevezett futókör, több futóverseny, és egy 2009-ben sepsiszentgyörgyön állított kopjafa őrzi.

lÁsZló PolIKÁrP MIKlós oFM száz éve, 1910. május 15-én hunyt el Medgyesen lászló Polikárp Miklós Ferenc-rendi paptanár, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke. lászló Polikárp Miklós Nagygalambfalván született 1849-ben. Mikházán lépett a rendbe. a teológiát Pesten végezte. 1872-ben szentelték pappá, majd a csíksomlyói gimnázium tanára lett. Később Nagyszebenben, Kolozsváron, Vajdahunyadon tevékenykedik, több ízben házfőnök, tartományfőnök. „1903-tól 1909-ig a római rendi központban dolgozott. egyik előkészítője és szövegezője volt a XIII. leó pápa által 1897-ben kiadott ferences rendi szabályoknak, melyek segítségével a rend mindhárom ágában – ferencesek, minoriták, kapucinusok – véghezvitték a rendi élet reformját.” – foglalja össze a Magyar Életrajzi lexikon. „Nagy nehézségbe ütközött a reform, mert az elkényelmesedett, a liberális eszméktől megfertőzött fekete barátok nem akarták vállalni a megújulást és „székely szerzet, ne hagyd magad” jelszóval ellenálltak. Végül is a század végére és a XX. század elejére megtört a jég és a provincia minden tagja alá vetette magát a reformnak.” – olvasható az

erdélyi Ferences rendtartomány honlapján. lászló Polikárp Miklós a szent Ferenc Hírnöke című lap egyik alapítója volt, és teológiai témájú műveket is fordított olaszból magyarra. 45

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6, tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected] HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 KRITERION KIÁLLÍTÓTEREM / Petőfi Sándor u. 4. NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected] SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

ÉTTERMEK ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682 ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015 FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493 HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095 PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833 JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583 MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829 METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308 ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124 ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050 46

KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUSZ CSÁRDA / Bolyai u. 7., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147. sz., tel.: 0266–313 452, 372 126 VÁRDOMB, Nagymező u. 50. sz., tel.: 0742–141 280 JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

PIZZÁZÓK BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749 COSMO PIZZA & GRILL / Tudor Vladimirescu u. 2., tel.: 0758–650 022 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500 MAMMA MIA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672 TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK Cosmopolitan Coffee / Petőfi Sándor u. 47. (a Konzulátus mögött) NÉGY BÖLCS SINTÉR / Piac u. 1. MEDITERRÁN KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9., tel.: 0745–628 202 SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56. EXTASY CLUB / Petőfi Sándor u. 6. PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20. BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33. BLACK & WHITE / Márton Áron u. 77. CARLEONE / Petőfi Sándor u. 31. GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26. MANGO / Gál Sándor u. 6., tel.: 0744–755 501, 0741–009 156 OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151 OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

csík-info

Hasznos Infók

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9 sz. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA / Vár tér 1. tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165, [email protected], www.szereda.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA / Szabadság tér 5. tel.: 0266–207 700, 0266–371 118 fax: 0266–207 703, 0266–371 013 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL / Szabadság tér 5. / tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro

CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45., tel.: 0266–207 330, fax: 0266–207 338

CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169

SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144 ROYAL TAXI / tel.: 0266–314 037, 0746–290 669, 0724–462 413, 0767–104 160, 0788–685 459,

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK

CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro GAZDASÁG- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR tel.: 0266–314 657 e-mail: [email protected] MŰSZAKI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KAR tel.: 0266–317 121 e-mail: [email protected]

EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112

VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro

RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

VASÚTÁLLOMÁS / Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229

MEGYEI KÓRHÁZ / tel.: 0266–324 193

GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 GÁZSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–928 FOGYASZTÓVÉDELEM: 0266–982 PONTOS IDŐ: 1958

TÁVOLSÁGI BUSZÁLLOMÁS / Brassói u. 1., tel.: 0266–324 334, 0266–371 282 POSTA I. / Kossuth Lajos u. 2., tel.: 0266–372 531 ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56. sz. Tel.: 0266 310 653 www.prefecturaharghita.ro 47

„Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.” (Ter 1,31)

GYERE

négynapos program

VELÜNK!

biztonságos kíséret csomagszállítás 185 kilométer az úton

Időpont: 2010. július 14–18.

előadás a természetről megemlékezés Assisi Szent Ferencről közös imádságok esti vidámság élő zene/tábortűz

–G Y

IM

Jelentkezni lehet: 17 esztendős kortól

ES

FE LSŐ LOK

Í K S O M LY Ó – CS

FO TÓ ÉS GRA FIKA : GU LYÁ S L ÁS Z LÓ

YERGYÓSZENTMIK S Z OVÁTA – G LÓS – CSÍKS ZENT a r ú t i l k ci i b MIH s e c n e ÁLY II I. fer

Jelentkezési határidő: 2010. június 20.

Érdeklődni, jelentkezni lehet: fr. Főcze I. Bonaventura ofm

Tel.: 0741940171 E-mail: [email protected]

www.ferbit.5mp.eu

Csíki Székely Múzeum. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

Recommend Documents