CIVIL PÁLYÁZAT 2013

„CIVIL PÁLYÁZAT 2013.”

Beadó Levélcím:

Székely Kulturális Egyesület 2051 Biatorbágy Kinizsi u. 55.

Elnök:

ifj. László Ferenc

Telefon: e-mail:

06 / 70 – 504 – 9987 [email protected]

1

2

A Székely Kulturális Egyesület A hagyományőrzés, az emberi kapcsolatok ápolása és fenntartása, az ifjúság hagyománytisztelő-, őrző felnevelésében való részvétel. A székely nép történelme oly sok értéket teremtett a népművészet, irodalom, tudomány terén, ami büszkeséggel töltheti el mindazokat, akik székelynek vallják magukat. Ennek a kulturális örökségnek a feltárása, fenntartása, ápolása, a világgal történő megismertetése, valamint emellett továbbfejlesztése. Számunkra fontos, hogy a Székelyföldön élő, és a 20. század viharai által szétszórt, bárhol élő székelyek között a földrajzi távolságok ellenére is fenntartsuk az összetartozás, a székely öntudat érzését. A magát székelynek tekintőket, vagy a székelység felé érdeklődéssel fordulókat megismertesse a hagyományokkal, azok tiszteletére és ápolására nevelje őket, e célú kezdeményezéseiket támogassa. E gondolatok alapján alakult meg 1999-ben az Egyesület Az elmúlt években, az Egyesületben folyó élet és munka hol jobban, hol kissé ellaposodva folyt, de sok szép emlék és emlékezetes program történt.. 2012-ben új vezetőség vette át az irányítást, és megpróbáltuk újjászervezni a kissé eltompult, ellustult Egyesület életét. Az Egyesület taglétszáma 2012 évben hivatalosan bejegyzett, az 65 fő. Igyekszünk növelni taglétszámunkat azokkal a programokkal, amelyeken meg tudjuk mutatni azokat a szokásokat, hagyományokat, hogy felkeltsük az érdeklődésüket, hogy csatlakozzanak hozzánk. Ilyen rendezvények voltak a múlt évben pl.: Falu disznótora, Testvérvárosi Napok, Húsvéti Kisállat simogató, Március 15-i koszorúzás. Az Egyesület kirándulást is szervezett Tardra, ahol a kapcsolat kiépítés és a gasztronómia játszott fő szerepet. Fontos esemény számunkra a minden évben megszervezett hagyományos Székelynap, mellyen a meghívott vendégekkel és a tagság hathatós részvételével felelevenítettük a csodás Székelyföld népművészetét, hagyományait. Számunkra fontos az összetartozás és az egészség is, ezért is támogatjuk a tagjainkból szerveződött futballcsapatunkat, akik, lelkesen vesznek részt minden megmozduláson. Az Egyesület 2013 évi célja, hogy még több taggal bővítsük létszámunkat, jobban és erősebben ápoljuk a kapcsolatainkat a Magyarországon belül működő és a határon túli szervezetekkel.

3

4

Pályázati anyagok kidolgozása, amire szeretnénk az önkormányzati támogatást kérni

Tartalom: 1./ Rajzpályázat Melléklet: pályázat kiírása és forrásmunkák 2./ Húsvétolás a Faluházban Melléklet: plakát 3./ Székelynap – program kidolgozása 4./ Zarándoklat Csíksomlyóra Melléklet: Utazási programtervezet Csíksomlyó tradiciói

5

RAJZPÁLYÁZAT

2013

A Székely Kulturális Egyesület által 2012-ben kiírt rajzpályázat a biatorbágyi és a gyergyóremetei általános iskolások körében – nagy sikert aratott. E sikeren felbuzdulva és talán hagyományt teremtve 2013-ban is kiírtuk a Rajzpályázatot, de most már kibővülve még egy testvérvárossal: a gyergyóremetei, alistáli és a biatorbágyi általános iskolások körében. A pályázat témája:

Mi jut eszedbe róla?

Alsó tagozatosoknál: Felső tagozatosoknál:

Bolond Gyurka székely népmese A Székely Himnusz egy-egy mozzanatának megalkotása.

A pályázat célja: A székely hagyományok ápolása, és a gyerek fantázia szárnyalása. A támogatást a pályázat szervezésére a nyertesek díjazására fordítanánk.

Költségtervezet: - eszközök: - díjak, oklevelek: összesen:

10.000.- ft 60.000.- ft 70.000.- ft

Melléklet: Rajzpályázat kiírása (levél) és forrásanyagok

6

Rajzpályázat

A Biatorbágyi Székely Kulturális Egyesület rajzpályázatot hirdet Gyergyóremete, Alistál és Biatorbágy általános iskolásai számára. Ezúton is köszönetet mondunk azoknak, akik tavaly rajzoltak nekünk. Minden munkát kiállítottunk, bemutattunk (Virtuális kiállító termünkben megtekinthetők Facebook/Székelykör.Biatorbágy oldalon) Pályázati munkákat alsósok: 1-4 osztályosok A/4 rajzlapra, míg felsősök: 5-8 osztályosok A/3 méretű lapra készítsék el. Szabad használni színest, krétát, grafitot, festéket. Az alsó osztályosok témája egy székely népmese: Bolond Gyurka címmel. Felső tagozatosok a Székely Himnusz, egy-egy mozzanatának megalkotásával pályázhatnak. Rajzok hátoldalára ne felejtsétek el az iskola, tanuló nevét, osztályt feltüntetni! Díjazást iskolánként alsó- és felső tagozatból a három legjobb mű kapja majd. Átadási határidő: 2013. május 31. Eredményhirdetés és kiállítást 2013. szeptemberébe tartandó székelynapra tervezzük. A téma az idén talán nehezebb, de biztosan szép művek fognak születni. Ehhez boldog, békés újesztendőt, jó egészséget és kellemes munkával eltöltött időt kíván nektek a Biatorbágyi Székely Kulturális Egyesület! Biatorbágy 2012. december 28.

Biatorbágy Kulturális Egyesület Ifj. László Ferenc elnök Cím: Biatorbágy, Kinizsi u. 55. Tel.:06-70/504-99-87 E-mail: [email protected]

7

Székely népmese: Bolondos Gyurka Hol volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, kidőlt kemencének bedőlt oldalában, volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek volt három nagy legényfia és egy bikája. Nem is hagyott egyebet rájuk, amikor meghalt, csak ezt a bikát és egy kötelet. A három legény, még el sem temették az apjukat, összeverekedett afelett, hogy melyiküké legyen a bika hármuk közül. Amikor aztán istenesen véresre verték egymást, abban egyeztek meg, hogy építenek hárman három pajtát, a bikát eleresztik, s azé lesz, akinek a pajtájába fut. Hej, épít a két idősebb legény olyan pajtát, hogy a pap is ellakhatott volna benne, a kisebbik pedig, aki kicsit bolondos is volt szegény feje- nem is hívták másként, csak bolondos Gyurkának -, nyírfavesszőből tákolt egy pajtácskát. No bezzeg kacagott a két idősebb legény, s már előre csúfolódtak Gyurkával, hogy a bikának majd csak több esze lesz, mint neki. Jól van hát, no: kieresztik a bikát az udvar közepébe. Rekkentő meleg nap volt, s a szegény bika olyan erősen legyezett a farkával, hogy nem találta helyét. Csak nagyot ugrik egyszer, megtáncolja magát, s egyenesen befut a bolondos Gyurka pajtájába. No, volt irigykedés! De Gyurka egy kukkot sem szólt, kötelet kötött a bika fejére, s elindult vele a vásárra. Amint mendegélnek, az út mellett nyikorogni kezd egy odvas fűzfa. Megáll Gyurka, s azt kérdi a fűzfától: - Talán bizony megvennéd ezt a bikát? A fűzfa még jobban nyikorgott. - Adsz érte negyven pengő forintot? Még erősebben nyikorgott a fűzfa. - Hát jól van - mondja Gyurka -, látom, hogy most nincs pénzed, majd két hét múlva erre járok, s akkor fizesd meg! Azzal megkötötte a bikát a fához, s elment haza. Kérdik otthon a bátyjai: - No, te bolond, hol hagytad a bikát? - Eladtam jó pénzért, negyven pengő forintért. - Kinek, te világ bolondja? - Egy fűzfának! Azt mondta, hogy két hét múlva meg is fizeti. Hej, nagyot kacagnak a legények! - Csak kacagjatok - mondta Gyurka -, megmutatom én, hogy lesz pénz! Eltelik két hét, s a bolondos Gyurka elmegy a fűzfához. Mondja neki: - Hé, fűzfa! Eljöttem a bika áráért, kitelt a két hét! De a fűzfa csak hallgatott: nem fújt a szél most, nem is nyikorgott. - Mit? Te nem is szólsz? Mindjárt fizesd meg azt a negyven pengő forintot, mert ha nem, rútul jársz! Bizony, csak nem szólt a fűzfa. Aj, megmérgelődik Gyurka, fogja a fejszéjét, s olyat vág a fára, hogy mindjárt kidőlt a gyökeréből. Hát, szerelmes Jézusom, mit lát a gyökér alatt? Egy üst aranyat! - No - mondja Gyurka -, a negyven forintot elviszem az adósságba, a többit csak úgy. Kiemelte az üstöt, hátára vetette, s szépen hazaeredt. Látják otthon a bátyjai a teméntelen sok aranyat: haj, de csak most fogja el igazán az irigység! Össze is súgnak-búgnak éjjel, hogy megölik azt a bolondot, s a pénzből ők majd ketten boldogan élnek. De Gyurka nem aludt, meghallotta, hogy miben mesterkednek a bátyjai, s még jó hajnalban fölkelt, s egyenesen a királyhoz ment panaszra. Bemegy a királyhoz audenciára és elmondja panaszát, s mindent, hogy s mint történt. Ott volt a királynak a leánya is, akinek az volt a betegsége, hogy semmivel a világon meg nem tudták kacagtatni. Amikor a bolondos Gyurka panaszát hallotta, olyan hangosan elkacagta magát, hogy az egész udvar népe összefutott ijedtében. - No, te legény - mondta most a király -, én megfogadtam, hogy annak adom a leányomat, aki meg tudja kacagtatni, legyen az akármiféle rendbeli ember fia. Én a szavamat meg is tartom, neked adom a leányomat fele királyságommal, a bátyáidat pedig karóba húzatom. - Jaj, ne, felséges királyom - mondta a bolondos Gyurka -, talán nem is érdemesek olyan nagyra, fogadja be inkább őket béresnek! - Hát legyen meg a te akaratod - szólt a király. Tüstént nagy lakodalmat csaptak, olyat, hogy hét országra szólt, lakodalom után pedig az ifjú pár tojáshéjba kerekedett, a Küküllőn leereszkedett. Holnap legyenek a ti vendégeitek!

8

Székely Himnusz Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen Vezesd még egyszer győzelemre néped Csaba királyfi csillag ösvényén. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ameddig élünk magyar ajkú népek Megtörni lelkünk nem lehet soha Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján Legyen a sorsunk jó vagy mostoha. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Keserves múltunk, évezredes balsors Tatár, s török dúlt, labanc rabigát Jussunk e honban, Székely Magyarföldön Szabad hazában élni boldogan. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Már másfélezer év óta Csaba népe Sok vihart élt át, sorsa mostoha Külső ellenség jaj, de gyakran tépte Nem értett egyet otthon sem soha. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk, Mentsd meg e népet, vérző nemzetet! Jussunk el honban, székely magyar földön, Szabad hazában éljünk boldogan. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ki tudja, innen merre visz a végzet, Országhatáron, óceánon át. Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped, Székely nemzeted Kárpát-bérceken. Hős szabadságát elveszti Segesvár Mádéfalvára fájón kell tekints Földed dús kincsét népek élik s dúlják Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja, Csaba királyfi gyűjti táborát. Szűnik az átok, kiapadt a kútja, Szívünkön égi öröm lángol át. Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja, Megáll a szikla, nem porlik tovább, Imánk az Istent újra megtalálja, Köszöntsd ma népem, üdvöd hajnalát!

9

HÚSVÉTOLÁS A FALUHÁZBAN /2013-03-30/ A tavasz legjelesebb ünnepét köszönthetjük március végén. A hagyományos évkörben a húsvét az az ünnep, ahol leginkább ötvöződik a pogány tavaszköszöntő a zsidó keresztény ünnepkörrel. Talán ez az oka, hogy a néphagyományban is a húsvéthoz kapcsolódnak a legszínesebb és legsokoldalúbb szokások. Városi környezetben különösen fontos, hogy ezek a hagyományok ne vesszenek el. A húsvétváró programunkat egy-két év kihagyása után szeretnénk feleleveníteni. A húsvéthoz rengeteg népszokás, szimbólum kötődik, melyek eredete, jelentése mára részben múltba vész. A húsvét a gyereke számára a hímes tojás, a bárány, a nyuszi és a csibe ünnepe. A kézműves foglalkozások, bemutatók és játékok legfogékonyabb közönsége közé a gyerekek tartoznak. Számukra olyan programokat célszerű szervezni, amely az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő ügyességet igényel és leköti a figyelmüket.

Húsvétolás programjai: 1. rész: 2. rész: 3. rész:

Tojásfestés – a Faluház termében Népi és húsvéti játékok – a Faluház udvarán Kisállat simogató – a Faluház udvarán

I. rész: Tojásfestés Az Aranyalma és a Nagycsaládosok Egyesületével összefogva szervezzük ezt az eseményt. A két Egyesület tőlünk anyagilag függetlenül szervezi ezt a programrészt. Támogatást tőlünk nem kértek. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A tojásfestés szokása, és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Különböző tojásfestési technikákkal szeretnénk megismertetni a gyerekeket, akár hagyományosabb, vagy kicsit modernebb eszközökkel II. rész: Népi és húsvéti gyerekjátékok az udvaron Szeretnénk, ha a gyerekek megismernének néhány régi gyerekjátékot, hogy ezek se vesszenek el. - Ilyennek lesznek pl.: Tojásgurítás; Tojáshordás kanálban; Húsvéti célba dobó verseny; Húsvéti vers – locsoló versmondás; Tojásfa állítás stb.. III. rész: Kisállat simogató – az udvaron Az egyesület tagjai és ismerősei, barátai által felajánlott és elhozott kisállatait szeretnénk a gyerekeknek bemutatni, ami a húsvétot jellemzi. Az állományfrissítésre szorul, ezért a helyi gazdáktól is szerzünk be kisállatokat. Így pl.: lesz kis nyuszi; kis csibe; tyúk; kis bárány; kis kecske stb..

Költségtervezet: Beszerzés (tojás kb. 300 db) Eszközök, kellékek Díjazás Üdítő, sütemény

15.000.- ft 10.000.- ft 15.000.- ft 10.000.- ft

Összesen:

50.000.- ft

Melléklet: Húsvétolás a faluházban plakát 10

A Székely Kulturális Egyesület sok szeretettel meghívja Önöket

2013. március 30. szombat 9 órától – 13 óráig A város lakói és az idelátogató kedves vendégek a tojás festés mellett megismerkedhetnek a „Nyuszi udvar” titokzatos és vidám világával.

A Faluház udvarán „Nyuszi udvarban” Kisállat simogató, tojásfestés, népi játékok, tojásfa állítás, locsoló-vers mondó verseny, tojáskapkodó verseny, tojásos versenyek,

Mindenkit szeretettel várunk !!!!

11

SZÉKELYNAP – 2013 SZEPTEMBER 21.

Rohanó világunkban egyre kevesebb idő marad a hagyományok őrzésére, ápolására. A szellemi örökség alapja a sokszínű kultúra és az erdélyi székely identitás, melynek emlékei: a táncok, az őrzött, de ma már keveset használt népviseletek, a székely összetartozást elevenítő tárgyi emlékek és szokások. A kézműves hagyományok között megemlíthető a szövés, fafaragás, bőr- és agyagműves és fazekas tevékenységek is. A jelenleg még fellelhető eszközök és használati tárgyak a tulajdonosok kihalásával elveszhetnek, ezáltal a vidéki örökség bemutatható emléktárgyai csökkennek. A fiatal nemzedék egyre inkább az újdonságok felé nyitott, a régi kor hagyományait, tisztelet a kivételnek nem tartja érdemlegesnek. A déd- és nagyszülők tudásának élményszerű átadása jelenthet kulcsot e témában. A hagyományok megőrzését célzó infrastrukturális fejlesztések eszközbeszerzések (hagyományos öltözékek, bútorok stb..), mellyel felkelthetők az emberek érdeklődése a régi szakmák, táncok világa iránt ezzel is segítve az értékek tovább élését. Népszokások, népi mesterségek bemutatására, felhasználására, helyi művészeti értékekre alapozó rendezvény szervezése lenne – SZÉKELYNAP –

Az egész napos rendezvény programjai: „Székelynapi Focitorna” – a Kolozsvári úti focipályán – szervezés folyamatban. Kiállítások, bemutatók: - Rajzpályázat kiállítása és eredményhirdetése a Faluházban. - Diavetítés – „Erdélyi tájakon”; Egyesületünk életéből – Faluház Népi Forgatag: az Aulában: - A szövés, fafaragás, fazekasság, agyagművesség, bőrművesség egy-egy jeles képviselőinek tárgyi bemutatói. - Könyvbemutató és dedikálás Szeretnénk az Erdély táncos és zenés világát feleleveníteni, ezért a Színházteremben a lakóhelyünkön és környékén működő, tánccsoportokat, népdalköröket meghívni, bevonni a fiatalokat egy előadás keretében. Az est zárásaként szeretnénk táncházat szervezni.

Költségtervezet: Focitorna költségei: Eszközök, kellékek: Dologi kiadások: Meghívottak: Fellépti díj:

Összesen:

15.000.- ft 35.000.- ft 20.000.- ft 20.000.- ft 160. 000.- ft

250.000.- ft

12

ZARÁNDOKLAT /2013-május 17-20./ GYERGYÓREMETE - CSÍKSOMLYÓ - GYÍMESBÜKK – KOLOZSVÁR

A Székely Kulturális Egyesület havi gyűlésein és az éves program tervezet összeállításánál felmerült az ötlet, hogy már évek óta az Egyesület szervezetten (csoportosan) milyen rég nem vett részt e zarándoklaton. Felmerült az ötlet, hogy ez évben szervezzük meg e zarándokutat gyergyóremetei szállással, szokás szerint a gyergyóremetei keresztaljhoz csatlakozva.

A zarándokút programja: 1. nap /péntek/: Indulás Biatorbágyról - Látogatás a Tordai sóbányában Tordai sóbánya fantasztikus világába pillanthatunk bele. 2010 januárjában ünnepélyes keretek között adták át a felújított tordai sóbányát, valamint a környékén megépített szabadidő és kezelési központot. Továbbutazás Gyergyóremetére – szállás elfoglalása 2. nap /szombat/: Elutazás Csíksomlyóra, ahol egész nap részt veszünk azokon a programokon, amik ehhez a naphoz kapcsolódnak. Megnézzük a Kegytemplomot, a Kolostort, Szűz Mária kegyszobrát. Vissza a szállásra – késő este. Csíksomlyói program, leírás mellékelve 3. nap /vasárnap/: Kirándulás Gyímesekbe – Ezeréves határ megtekintése Rákóczi vár – Gyímesfelsőlok – 1989 után a Székelyföldi körutazások és a magánszervezésű utak szinte kötelező állomása lett Gyimes, ahol az egyedülálló havasi kultúrtáj, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet zarándokház és gimnázium, a gyimesbükki falumúzeum mellett, az egykori határ a legfőbb látnivaló. A Rákóczi-vár tényleges hadászati jelentőségét a 20. századra elveszítve, egyre inkább az "ezeréves határt" és ezeréves történelmet jelképező szimbolikus kulisszává vált, A Rákóczi-vár és az egykori határ, a vasúti őrház és a mellette található, Szent Koronát formázó géppuskafészek. 2008-ban a már romos vasúti őrházat bekerítették, számos alapítvány és magánember áldozatvállalásának eredményeként a régi MÁV szabványnak megfelelően felújították, és, Vasúti Emlékmúzeumot alakítottak ki benne. Pünkösdkor népes zarándoksereggel különvonat érkezik Budapestről az "ezeréves határhoz" az őrház megtekintésére. Az emlékhelyet ily módon "megszelídítették", és egyben a helyi örökségrepertoárt kibővítve megerősítették nemzeti zarándokhely jellegét. - Vissza a szállásra 4. nap /hétfő/: - Hazaindulás – Rövid városnézés Kolozsváron – tovább indulás Biatorbágyra.

Szállás és ellátás – Mindenki egyénileg oldja meg /rokonok, ismerősök/. Természetesen a 20 főre tervezett utazás költségeit a résztvevők arányosan kiegészítik, de nagy segítség lenne, ha ezt az utat támogatnák. /Buszsöför, szállása, ellátása, parkolási díj, szállítás költségek/. - 4 nap/3 éjszaka – utazási táv 1800 km. Költségtervezet: Az út kb. 560.000 .- ft-ba kerülne. (Buszbérlés, -söför költségeiből áll össze)

Igényelt támogatás: 230.000.- ft 13

Csíksomlyói búcsú tradíciói A búcsújárás története /József atya írása/ Eredete: A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, amely az 1440-es években történt. Az első, gótikus templom pátrónájának a Sarlós Boldogasszonyt, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották. Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatja a híveket, és arra hivatkozik, hogy “igen sok nép jár Somlyóra, Szűz Máriát tisztelni.”Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán. - Különösen általánossá vált, amikor a gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott az 1510-1520-as években. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik. Kiteljesedése: - 1567-ben éppen ezért gyűltek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép. A századok folyamán sok nyomorúságot szenvedtek a székelyek, változtak az idők és szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra és a Szűz Mária tisztelete. Igaz az is, hogy a Szűzanya soha nem hagyta el hű gyermekeit, mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt és történik napjainkig a Szűzanya közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét. Voltak idők, amikor háborúk, vagy gáncsoló rendszerek zavarták az ősi szokás rendszeres gyakorlását. De mihelyt megszűntek az akadályok, hiánytalanul helyre állt a rend. A makacs székely, amit egyszer bevett a fejébe, életvitelébe, egykönnyen nem mond le róla. Most is ez az ősi érzés vezérli: amikor elérkezett a pünkösd ünnepe, - mint a vándormadár érzi, hogy indulnia kell délre, - a hitbuzgó székely is így érez: Édesanyja hívja és várja Csíksomlyóra. Mennie kell! A jelenben: 1990 óta oly tömegesen jön a népek áradata Csíksomlyóra, hogy a kegytemplomban, vagy a templom előtti téren nem férnek el. Megrekednek a Szék útján, ha nem tudunk segíteni a problémán. Ez történt 1992 pünkösdjén. Az utóbbi években, 250-300 ezerre becsülik a pünkösdszombati zarándoklat résztvevőit. Úgy oldottuk meg a kérdést, hogy a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti térségben építettünk oltárt és ott vesz részt közös szentmisén a zarándokok nagy tömege. Természetesen hangszórón közvetítjük a szentmisét és egyéb imákat, vagy hirdetéseket. Csodálatos, megható ennyi hívő ember közös imája és éneke. - Megjegyzem: a kegytemplomba, vagy a kegyszoborhoz a búcsúsok kis hányada juthat el csak. De - mindig megmagyarázzuk, - hogy ennek ellenére érvényes a búcsújárásuk. Érvényessé teszi az a mély hit, a Szűzanya iránti gyermeki tisztelet, amely elhozza őket Csíksomlyóra. Az út fáradalma, a többféle kényelmetlenség, a nap heve, vagy éppen az eső megáztatása, s nem utolsó sorban a szentségekhez járulás, szentmiséken való részvétel, sok-sok ima és ének. Amikor a búcsúról haza érkeznek a zarándokok, úgy fogadják otthon maradt szeretteik őket, mint akik győztes csatából tértek vissza. A búcsúból hozott emléktárgyból a Szűzanya üzenetét és áldását érzik ki és veszik lelkükbe. Még annyit kívánok megemlíteni, hogy a búcsúból kizöldült nyírfaágakat visznek haza búcsús emlékül. Ez bizonyára a hargitai győzelemre emlékeztet, amikor is zöld nyírfaágakkal díszítették fel győzelmi lobogóikat őseink, amikor levonultak a Hargitáról Csíksomlyóra, hálát adni a győzelemért Istennek és a Szent Szűznek. A búcsújárás kiváltsága képpen a kegytemplomot XII. Piusz pápa KISBAZILIKÁVÁ nyilvánította 1948-ban. 14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25