BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKELDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKELDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány

A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE-BEFEKTETÉSEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Készítette: Árvai Zita

Budapest, 2009.

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés …………………………………………………………………………... 6 2. A külföldi működőtőke-befektetések alakulása a két országban – mennyiségi alakulás, valamint ágazati és származási ország szerinti megoszlás vizsgálata ………. 8 3. A külföldi működőtőke-befektetéseket befolyásoló tényezők vizsgálata a két országban ……………………………………………………………………………...14 3.1 A piac mérete és nyitottsága……………………………………………………….14 3.2 Országkockázat…………………………………………………………………….17 3.3 Humánerőforrás…………………………………………………………………… 21 3.4 Infrastruktúra……………………………………………………………................ 26 3.5 Kutatás-fejlesztés és innováció…………………………………………………….33 3.6 A vállalatokat érintő adók és adókedvezmények…………………………………..40 3.7 A befektetésösztönzés legfontosabb intézményei………………………………….48 4. Primer kutatás - Ausztriában befektető magyar vállalatok és Magyarországon befektető osztrák vállalatok által kitöltött kérdőívek eredményének értékelése ………53 5. SWOT-analízis……………………………………………………………............... 60 6. Összefoglalás, következtetések ……………………………………………………. 65 Irodalomjegyzék ……………………………………………………………………… 69 Mellékletek …………………………………………………………………………… 72

3

Ábrák jegyzéke Táblázatok: 1. táblázat Az Ausztriába és Magyarországra beáramló külföldi működőtőke mennyisége 1986-2008. között ………………………………………………………. 73 2. táblázat Az Ausztriába beáramló külföldi működőtőke-befektetések ágazatonkénti megoszlása 1996-2008. között ……………………………………………………….. 74 3. táblázat Az Ausztriába beáramló külföldi működőtőke-befektetések megoszlása származási országonként 1992-2008. között …………………………………………. 75 4.

táblázat

A

Magyarországra

beáramló

külföldi

működőtőke-befektetések

ágazatonkénti megoszlása 1991-2008. között ………………………………………... 76 5. táblázat A Magyarországra beáramló külföldi működőtőke-befektetések megoszlása származási országonként 1992-2008. között …………………………………………. 77 6. táblázat Makrogazdasági adatok alakulása Ausztriában 1990-2008. között ……… 15 7. táblázat Makrogazdasági adatok alakulása Magyarországon 1990-2008. között … 16 8. táblázat Ausztria és Magyarország országkockázati indexe ……………………… 19 9. táblázat A munkaerő termelékenységének és költségének évenkénti százalékos változása 1993-2006. között Ausztriában és Magyarországon ………………………. 78 10. táblázat Az infrastruktúra néhány elemének összehasonlítása a két országban … 31 11. táblázat A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások Ausztriában 1990-2008. között ……………………………………………………………………..79 12. táblázat A kutatás-fejlesztésre fordított állami kiadások Magyarországon 1990-2008. között ……………………………………………………………………. 80 13. táblázat Ausztria és Magyarország által kötött megállapodások a kettős adóztatás kizárásáról ……………………………………………………………………………. 81

Grafikonok: 1. grafikon A rendelkezésre álló szakképzett munkaerő értékelése néhány országban …………………………………………………………………………….. 83 2. grafikon A munkavállalók motiváltságának értékelése néhány országban ………. 83 3. grafikon A 24-65 év közötti lakosság továbbtanulási aránya néhány országban ….84

4

4. grafikon A kormány által évente egy hallgatóra fordított összeg néhány országban …………………………………………………………………...………… 84 5. grafikon A munkaerő termelékenysége néhány országban ……………………….. 85 6. grafikon A munkáltatók és munkavállalók közötti viszony minősége néhány országban …………………………………………………………………………...… 85 7. grafikon Az évente 1000 dolgozóra jutó sztrájkkal töltött napok száma néhány országban ………………………………………………………………....................... 86 8. grafikon A logisztikai infrastruktúra értékelése néhány országban ………………. 86 9. grafikon A közép- és kelet-európai célállomások száma néhány nagyváros nemzetközi repülőteréről …………………………………………………………….. 87 10. grafikon Az informatikai infrastruktúra színvonalának értékelése néhány országban …………………………………………………………………………….. 87 11. grafikon Az irodabérlés havi bruttó díja néhány nagyvárosban ………………… 88 12. grafikon A kutatók száma szerinti értékelés néhány országban ………………… 88 13. grafikon A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés mértéke néhány országban…………………………………………………………… 89 14. grafikon A szabadalmak védelmének értékelése néhány országban ……………. 89 15. grafikon A társasági adó mértéke néhány országban …………………………….90 16. grafikon A vállalatok által fizetendő adók összesítve néhány országban ………..90 17.

grafikon

A

befektetési

döntéseket

befolyásoló

tényezők

minőségének

összehasonlítása Ausztriában és Magyarországon magyar vállalatok véleménye alapján………………………………………………………………………………….55 18.

grafikon

A

befektetési

döntéseket

befolyásoló

tényezők

minőségének

összehasonlítása Ausztriában és Magyarországon osztrák vállalatok véleménye alapján………………………………………………………………………………….57

Diagram: 1. diagram A magyar befektetési környezet értékelése a régióbeli országokkal összehasonlítva ………………………………………………………………………..58

5

1. Bevezetés

Szakdolgozatom témájának a külföldi működőtőke-befektetéseket befolyásoló tényezők vizsgálatát választottam, mivel tanulmányaim során számos tantárgy keretében foglalkoztunk vele, és mindig is nagy érdeklődéssel voltam a téma iránt. Az általánosan elfogadott definíció szerint a külföldi működőtőke-befektetés hosszú távra szól, és egy másik országban működő vállalatban legalább 10%-os részesedésszerzést jelent, amely már a vállalat irányításába történő beleszólásra is feljogosít és ellenőrzési jogot is biztosít (Árva, 2003, 7.o.). Emellett ez a nemzetközi tényezőáramlás leggyakoribb formája. A működőtőke-befektetések gyökerei egészen a XVIII-XIX. századi gyarmatosításig nyúlnak vissza; akkoriban a tőke a fejlett országokból a fejletlenekbe áramlott azzal a céllal, hogy az ottani olcsó munkaerővel állítsanak elő ipari termékeket. Később az 1900-as évek elejétől egészen az 1970-es évekig egyre több jelentős külföldi beruházás valósult meg már fejlettebb feldolgozóipari termelés keretében, és fejlettből fejlett országba is áramlott a tőke, viszont még minden országban jelentősebbek voltak a saját hazai vállalatok. Az 1970-es években azonban felerősödött a globalizáció, ezzel a földrajzi távolságok jelentőségükből vesztettek, hiszen a közlekedési és informatikai infrastruktúra rohamos fejlődése következtében már könnyedén lehet akár egy másik kontinensen lévő leányvállalatot is irányítani. A globalizációs folyamat során a pénzpiacok is közelebb kerültek egymáshoz, a vállalatok, országok közötti pénzügyi tranzakciók egyszerűbbé váltak. Ezen folyamat eredményeképp jöttek létre a XX. század végére a világ nagy multi- és transznacionális vállalatai, és a világgazdaságban áramló működőtőke mennyisége több mint 125-szörösére emelkedett (12

milliárd

dollárról

több

mint

1500

milliárd

dollárra)

(ITD

Hungary,

Befektetésösztönzési kalauz, 2008). A külföldi működőtőke-befektetések mögött rejlő motivációk többnyire új piacok megszerzése

és

ezzel

extraprofit

elérése,

költségcsökkentés

egy

kedvezőbb

adókörnyezettel és bérszínvonallal rendelkező országban való működés révén, erőforrások megszerzése, mely természeti erőforrásokat és ma már egyre inkább emberi erőforrást takar. A motivációk között szerepelhet ezek mellett még a diverzifikáció is

6

azáltal, hogy egyszerre több országban megosztva végzi működését a vállalat, esetleg az egyes telephelyeken más-más termék vagy szolgáltatás előállítását végzi. A motivációk mellett számos tényező létezik, melyek a befektetési döntéseket befolyásolják. A dolgozatom központi részében ezeket vizsgálom Ausztria és Magyarország esetében. Mivel szomszédos országokról van szó, megfelelő az összehasonlítási alap, a valós életben is felmerülhet a kérdés vállalatok részéről, hogy egyik vagy másik országba helyezzék-e leányvállalatukat. Azért Ausztriát választottam, mert gyakorlati helyemen ezzel az országgal vagyok kapcsolatban, erről van a legtöbb információm, illetve ennek a térségünkben lévő államok közül az ő nyelvét beszélem, amely elengedhetetlen feltétele a téma mélyreható feldolgozásának. A külföldi működőtőke-befektetéseket befolyásoló tényezők a szakirodalom és befektetésösztönző szervezetek által felállított rangsora összesítve a következő: a piac mérete és nyitottsága, a gazdasági és politikai stabilitás vagyis az országkockázat mértéke, a rendelkezésre álló munkaerő, infrastruktúra, kutatás-fejlesztési tevékenység, adókörnyezet, valamint a külföldi működőtőke-befektetéseket ösztönző szervezetek munkája. A felsorolt tényezők az ún. kemény tényezők. Vannak puha tényezők is, melyeket a dolgozat terjedelmi korlátai miatt nem vizsgáltam meg. Ezek másodlagosan befolyásolják a döntéseket, mintegy részleges érdekeket kielégítve, amelyek közvetlenül a kiválasztandó helyszínnel kapcsolatosak. Ide tartoznak olyan szempontok, mint például a leányvállalathoz kiküldött külföldi alkalmazott talál-e a gyermekei számára megfelelő iskolát és óvodát, szórakozási lehetőséget, általa kedvelt üzleteket. Emellett ide sorolható még többek között az adott település imázsa, az ott lakók életminősége. A felsorolt elemek alapján is látszik, hogy ezeket két ország összehasonlítása során nem lehetne egyértelműen megvizsgálni. Az elsődleges jellegük miatt az ún. kemény tényezőket primer kutatás alapján is megvizsgáltam, és a szekunder és primer kutatás eredményeit felhasználva elkészítettem Ausztria és Magyarország befektetési környezetének SWOT-analízisét.

7

2. A külföldi működőtőke-befektetések alakulása a két országban Mennyiségi alakulás, valamint ágazati és származási ország szerinti megoszlás vizsgálata

Ausztria Az Ausztriába 1986-2008. között beáramló külföldi működőtőke mennyiségét az 1. táblázat mutatja. A külföldi működőtőke-befektetések ágazati megoszlását pedig a 2. táblázat mutatja 1996-2008. között. Valamennyi adat az Osztrák Nemzeti Bank oldaláról származik, az OECD is ezen adatokat dolgozza fel tanulmányaiban, statisztikai adatbázisaiban. Az 1996 előtti évekről nem állt rendelkezésemre az ágazati megoszlásról megfelelő adat. Az ágazati megoszláshoz további kiegészítő információ, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nem tartják nyilván külön sorban a statisztikai táblában, mint Magyarországon, hanem a többi szolgáltatáshoz sorolják. A származási országonkénti megoszlást a 3. táblázat mutatja 1992-2008. között. Az 1. táblázaton megfigyelhető, hogy 1992-ben, amikorra már végbement a rendszerváltás a kelet-közép-európai államokban, az 1986-os adatokhoz képest több mint ötszörösére nőtt a beáramló külföldi működőtőke mennyisége. Ez szoros összefüggésben áll a keleti nyitással, hiszen így Ausztria, aki korábban nyugati szemszögből nézve Európa peremére szorult, most egyszerre Európa középpontjává és összekötő kapoccsá vált Kelet- és Nyugat-Európa között. Számos külföldi vállalat kezdetben innen akart bejutni a kelet-európai államok piacára (Puceta, 1999). A következő jelentősebb növekedést a beáramló külföldi tőke esetében az 1996-ös év hozott, melynek oka az lehetett, hogy Ausztria 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz.

1995-ről 1996-ra majdnem háromszorosára nőtt az Ausztriába áramló

külföldi működőtőke mennyisége. Ausztria EU-tagsága növelte a külföldi befektetők bizalmát annak ellenére, hogy a csatlakozás, mint később Magyarország esetében is

8

jelentősen átalakította a befektetésösztönzés rendszerét. A korábbi adókedvezmények és külföldi vállalatokat segítő állami támogatások megszűntek, mivel az EU versenyjogi szabályaival összeegyeztethetetlenek voltak, illetve az EU-szabványok bevezetésének következtében szigorodtak a minőségi előírások is. Számos külföldi vállalat döntött úgy ekkor, hogy a kevésbé szigorú szabályokkal rendelkező, még nem EU-tag kelet-európai országokba helyezi telephelyét. Az 1996 előtti szintre azonban csak 2002-ben esett vissza a külföldi működőtőke-befektetések volumene. Az ezredforduló után negatív változás következett be világszerte a külföldi működőtőke-befektetések terén, világszinten a tőkeáramlás 2001-re az 1990-es adatokhoz képest 41%-kal esett vissza (Katona, 2007.). Az ágazatok szerinti megoszlást tekintve Ausztriában éppoly kevés a külföldi befektetések mennyisége a mezőgazdaságban és a bányászatban, mint Magyarországon. A feldolgozóipari és szolgáltató szektorba történő befektetések szintén a legfontosabbak közé tartoznak. Megfigyelhető a 2. táblázat alapján, hogy a feldolgozóipari befektetések jelentősége csökken, miközben a szolgáltató szektorba egyre több tőke áramlik. A mérséklődő feldolgozóipari befektetések oka az, hogy a feldolgozóiparban működő cégek az alacsonyabb bérköltségű vagy nagyobb felvevő piacot biztosító kelet-európai és kelet-ázsiai országokban próbálnak nagyobb profithoz jutni, így oda helyezték át termelésüket. Az ezredforduló utáni években a szolgáltató szektorba áramlott a külföldi befektetések több mint fele Ausztriában, és évről évre növekszik részesedése az összes külföldi befektetésből. Az energiaszektor 2000-ben történt liberalizációja fordulópontot jelentett az ezen szektorba áramló külföldi befektetések tekintetében. A liberalizáció előtti időszakhoz képest majdnem kétszeresére nőtt az energiaszektor részesedése a külföldi befektetésekből. A további növekedést azonban gátolja, hogy az állam részesedése a szektorban a törvények szerint nem lehet kevesebb 51%-nál. A 3. táblázaton jól látható, hogy a legnagyobb külföldi befektetők Ausztriában a német vállalatok, éppúgy, mint Magyarországon. Noha Magyarországon alacsonyabb a vállalati nyereségadó és a bérszínvonal, Ausztria olyan előnnyel rendelkezik velünk szemben a német befektetések esetében, amit nehéz legyőzni. Ez az előny a két ország közös hivatalos nyelve, amely jelentősen megkönnyíti az ügyintézést, a tárgyalásokat,

9

emellett a vállalati kultúra is hasonló. 2008-ban rekordmennyiségű német tőke áramlott az osztrák gazdaságba, összesen 106 német vállalat telepedett le Bécsben és környékén. Ez a 2007-es évi német befektetésekhez képest mintegy 30%-os növekedést jelent. Az olasz vállalatok töretlen érdeklődést mutatnak Ausztria iránt, 2008-ban is a második legnagyobb külföldi befektetők maradtak Ausztriában. Megfigyelhető, hogy a számos világszinten is élvonalban lévő vállalattal rendelkező Japán viszonylag kevés befektetést valósított meg eddig Ausztriában is. A viszonylag alacsony japán jelenlét oka az, hogy a rendkívül olcsó munkaerővel bíró kelet-ázsiai térségben fekszik és a vállalati kultúra is hasonló, így könnyebb keleten alkalmazkodniuk (Árva, 2003). Az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítése változást eredményezett az Ausztriába áramló külföldi működőtőke-befektetésekben a származási ország tekintetében. Már a bővítés előtti évben, 2003-ban megfigyelhető volt, hogy a kelet-közép-európai államok korábban nem tapasztalt érdeklődést kezdtek mutatni Ausztria, mint telephely iránt. Az ABA (Austrian Business Agency) adatai szerint 2003-ban még csupán 11 projekt keretében asszisztáltak a kelet-közép-európai befektetőknek, míg az első keleti bővítési hullám évében már több mint négyszeresét, összesen 49 projektet regisztráltak. Érdemes kiemelni, hogy a 49-ből 17 magyar, 12 pedig cseh befektetés volt, őket követte Oroszország 5, Ukrajna 4 projekttel (ABA, 2009.03.12.). A Kelet-Közép-Európából érkező befektetők általában az anyaországon kívül már más kelet-európai országokban is jelen vannak, ahol sikeresen működnek, s az ausztriai letelepedésük elsődleges célja, hogy Ausztrián keresztül eljussanak termékükkel, szolgáltatásukkal az EU-15 államok piacaira, hogy ott extraprofitra tegyenek szert. Ami a magyar befektetéseket illeti, többnyire szolgáltatásokról, turisztikai létesítményekről beszélhetünk, ugyanis a Magyarországról Ausztriába érkező vállalkozók többnyire a szolgáltató szektorban és a turizmus területén fektetnek be, termelőipari befektetés nem jellemző.

10

Magyarország A kelet-közép-európai országok közül elsőként Magyarország már a rendszerváltás előtti években nyitott a külföldi működőtőke-befektetők felé. A külföldiek befektetéseit számos, már a rendszerváltás előtt meghozott törvények tették lehetővé, mint például az 1972-ben kiadott törvény a vegyesvállalatok működésének engedélyezéséről. Az érvényben lévő korlátozások miatt azonban az 1980-as évek végéig nem volt számottevő a tőkeimport. A későbbi enyhítések, mint például a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. számú törvény, mely többek között biztosította a külföldi befektetők számára az egyenlő elbánást, engedélyt adott a nyereség repatriálására, és tisztségviselői pozíciók betöltésére, valamint a beindított privatizációval az 1988-89-es években már jelentős külföldi működőtőke-befektetések történtek. Az 1. táblázat mutatja az 1990-2008. között évente beáramlott külföldi működőtőke mennyiségét. Az ágazatonkénti megoszlás 1991-2008. között a 4. táblázatból olvasható le, az MNB és KSH honlapján található adatoknak megfelelően, az 5. táblázat pedig a származási ország szerinti megoszlást mutatja. Az 1. táblázat alapján jól követhető, hogy a hazai privatizáció következtében 1995-ig szinte töretlen volt a beáramló külföldi működőtőke növekedése. 1995-ben mérséklődött a tőkebeáramlás, mivel csökkent az állami vagyon kínálata, megvontak néhány korábbi kedvezményt a külföldiektől, valamint a hazai befektetőket kezdték előnyben részesíteni. A folyamat 1995 végétől a forint csúszó leértékelésének köszönhetően ismét felgyorsult, privatizálási kínálatba kerültek a nagyvállalatok és bankok (Árva, 2003). Az 1. táblázatból látszik, hogy a privatizáció kezdetétől egészen a tömeges privatizáció lezárulásáig a legtöbb külföldi befektetés a feldolgozóipart érintette. Ez azzal magyarázható, hogy kezdetben a külföldi vállalatokat elsősorban az alacsony képzettségű, olcsó munkaerő és a piac megszerzése motiválta. A feldolgozóipar külföldi tőkéből való részesedése 1995-ig 50% körül mozgott. 1995-től azért csökkent ez az arány, mert ekkor indult meg az energiaszektor privatizációja, ahol eddig 1%-nál alacsonyabb volt a külföldi befektetések aránya, ettől az évtől azonban ugrásszerűen megnőtt. A hazai gázszolgáltatókat a Gas de France, az Italgas és a német Ruhrgas

11

vásárolták meg, az áramszolgáltató vállalatokba is többnyire francia és német tőke áramlott. Az energiaszektorban 2000-től azonban csökkenő tendenciát mutat a külföldi befektetések aránya, melyen az változtathatna, ha a privatizáció után a szektor liberalizációja is befejeződne. Az 1987-es banktörvénynek köszönhetően a pénzügyi szektorba folyamatosan történtek külföldi

befektetések,

de

az

igazi

lendület

1996-ban,

a

bankprivatizáció

legeredményesebb évében történt. A magyarországi privatizáció 1997-ben a vége felé közeledett, így a beáramló tőke mennyisége is csökkent. A mérséklődő befektetések másik oka az Ausztria esetében már említett világgazdasági folyamat, vagyis a feldolgozóipari termelés keletebbre való áthelyezése. Az átrendeződésnek azonban pozitív hatása is volt, mivel számos olyan cég jelent meg Magyarországon, amelyek már magasan képzett munkaerőt keresnek, és magasabb hozzáadott értékű, minőségi termékeket állítanak elő. Annak ellenére tehát, hogy a külföldi tőke már drágának találta a magyar munkaerőt az alacsony képzettséget igénylő munkákban, a magasan képzett magyar munkaerő az ár-érték arányban lényegesen kedvezőbb, mint az azonos minőségű munkaerő Nyugat-Európában. Egyre több cég vizsgálta Magyarországot helyszínként a logisztikai, informatikai, pénzügyi szolgáltató és kutatás-fejlesztési központjaik elhelyezéséhez, tehát változás ment végbe a Magyarországra áramló külföldi működőtőke struktúrájában. A feldolgozóipar korábbi vezető szerepét a szolgáltató szektor vette át, amely mind a mai napig 50%-ot meghaladó részesedéssel a legtöbb külföldi tőkét vonzza Magyarországra. Folyamatosan stabil és viszonylag magas a kereskedelmi szektorba áramló külföldi tőke mennyisége, amely a számos külföldi hiper- és szupermarketlánc (építőanyag-ipari, élelmiszeripari, bútor-, lakberendezési, alkatrész-kereskedelmi, textil- és ruhaipari, stb.) megjelenésének köszönhető. Az 1997 utáni időszakban a szállítás, raktározás és távközlés terén is erősen megnőtt a külföldi befektetések aránya. Ez egyrészt a távközlési szektor privatizációjának elindulásával,

másrészt

a

folyamatosan

megjelenő

logisztikai

központokkal

magyarázható, valamint azzal, hogy a magyar infrastruktúra messze fejlettebb volt ekkor a többi rendszerváltó ország infrastruktúrájánál, vagyis jobb telekommunikációs

12

és közúti hálózattal, valamint jobb raktározási feltételekkel és logisztikailag kedvezőbb földrajzi elhelyezkedéssel rendelkeztünk. Egyes szektorok, például a bányászat és a mezőgazdaság a külföldi működőtőke szempontjából elhanyagolható a táblázat adatai alapján, hiszen a magyar bányák többségében a gazdaságtalan működés miatt már sok évvel ezelőtt leállt a kitermelés. A mezőgazdaság (primer szektor), és a feldolgozóipar (szekunder szektor) jelentősége pedig folyamatosan a fejletlenebb országokba helyeződik át. 2000. után Ausztriához hasonlóan Magyarországon is csökkent a külföldi befektetések volumene

a

már

említett

okok

miatt,

miszerint

világszinten

csökkent

a

működőtőke-áramlás. Hazánkba 2002-2003-ban ért el ez a hullám, s a csökkenő mennyiségű tőkeimport mellett a helyzet súlyosságát az is fokozta, hogy számos jelentős vállalat helyezte át keletebbre egyes termelési egységeit ebben az évben, többek között

az

IBM,

a

Flextronics

és

a

Microsoft.

2004-től

a

külföldi

működőtőke-befektetések világszerte ismét növekedésnek indultak, ez történt Magyarországon is. Az 5. táblázatból jól látható, hogy a legtöbb befektetést német vállalatok hajtották végre.

Németország

vezető

pozícióban

volt

a

magyarországi

külföldi

működőtőke-befektetések terén már a privatizáció kezdetétől, melyet a mai napig sikerült megőriznie a tradicionálisan jó történelmi, gazdasági, technológiai, céges kapcsolatok eredményeként. A második helyen Hollandia, a harmadik helyen Ausztria áll, még az Amerikai Egyesült Államokat is megelőzik. Ezek az adatok nem meglepőek, hiszen köztudott, hogy Magyarország export és import tevékenységének túlnyomó részét EU-tagállamokkal bonyolítja le. Másrészt számos amerikai vállalat nem közvetlenül,

hanem

valamely

európai

leányvállalatán

keresztül

fektet

be

Magyarországon, ilyen például a Philips, amely eredetileg amerikai vállalat, de holland befektetőként tartják nyilván nálunk. Az évek során a Hollandiából beáramló tőke mennyisége nőtt, míg az osztrák befektetések volumene mintegy felére csökkent. Ausztriához hasonlóan Magyarországon is alacsony a japán befektetések mennyisége az Ausztriánál már felsorolt okok miatt, azonban a Suzuki kiváló ellenpélda erre, jól mutatja azon törekvést, hogy japán vállalat is el tudja látni termékkel a térség piacát egy olyan kedvező klímájú európai országból, mint Magyarország.

13

3. A külföldi működőtőke-befektetéseket befolyásoló tényezők vizsgálata a két országban 3.1 A piac mérete és nyitottsága

Mivel a külföldi befektetők legfőbb motivációja általában új piacok megszerzése, ezért ezt a telephely-választási szempontot emeltem ki első helyen. A piac méretét nemcsak az adott ország lakosságának száma határozza meg, hanem összefüggésben van a GDP nagyságával, és az egy főre jutó GDP-vel is. A piac nyitottsága pedig elsősorban azon vállalatok számára fontos, melyek exportra termelnek.

Ausztria A 6. táblázat mutatja a működőtőke-befektetések szempontjából legfontosabb makrogazdasági

mutatók,

valamint

az

összes

export

és

import

alakulását

1990-2008. között. Ausztria lakosságának száma nem túl magas, viszont ezt ellensúlyozza az a tény, hogy a legtöbb fejlett országgal ellentétben a népesség, ha csekély mértékben is nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutat. A külföldi befektetők számára pedig ez az egyik legfontosabb tényező a piac nagyságának vizsgálatakor. A GDP a vizsgált időszak valamennyi évében nőtt, amely a külföldi befektetők szemében vonzó. Fontos azonban figyelembe venni a GDP növekedési ütemét is, amely viszont sokszor elég csekély volt, alig érte el a 1-2%-ot. Gazdaságát tekintve Ausztria kis, nyitott gazdaságú ország.

14

6. táblázat Makrogazdasági adatok alakulása Ausztriában 1990-2008. között

Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Népesség GDP (ezer fő) (mrd USD) 7678 7755 7841 7906 7936 7948 7959 7968 7977 7992 8012 8043 8084 8118 8175 8233 8263 8299 n.a.

149,8 160,6 168,2 172,7 181 188,2 195,8 200,4 209,7 218,1 233,4 235,4 246,6 255,9 270,4 280,8 295,6 308,7 n.a.

GDP/fő (USD)

GDP növekedési üteme (%)

Export (mrd USD)

Import (mrd USD)

19515 20716 21456 21841 22807 23680 24598 25151 26290 27290 29134 29272 30500 31518 33082 34107 35695 37119 n.a.

4,6 3,6 2,4 0,3 2,7 1,9 2,6 1,8 3,6 3,3 3,4 0,8 0,9 1,2 2,3 2 3,3 3,1 n.a.

41,9 41,1 44,4 41,6 45 57,8 57,1 56,7 60,9 62,4 62,3 64,7 71,3 89,2 110,8 117,7 134,1 156,6 n.a.

50 50,7 54,1 50,4 55,2 66,3 67,1 63,6 67,1 68,7 67,4 69 71,4 91,5 111,3 120 134,3 156 n.a.

Forrás: OECD

Magyarország A Magyarországra vonatkozó makrogazdasági mutatók, és az export-import alakulását ugyanebben az időszakban a 7. táblázat mutatja. Magyarország népessége szintén nem túl nagy, és köztudottan csökkenő tendenciát mutat. Egyedül a 2000-2002. közötti időszakban nőtt a népesség, de éppen ebben az időszakban következett be globális szinten hanyatlás a működőtőke-befektetések terén, tehát ekkor ennek a növekedésnek nem volt túl nagy jelentősége. A GDP a vizsgált időszakban csak két évben csökkent, a többi évben viszonylag szép növekedést mutatott, sokszor közelítette meg a 4-5%-ot. Magyarország Ausztriához hasonlóan kis, nyitott gazdaságú ország.

15

7. táblázat Makrogazdasági adatok alakulása Magyarországon 1990-2008. között

Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Népesség GDP (ezer fő) (mrd USD) 10365 10346 10324 10294 10261 10229 10193 10155 10114 10068 10122 10188 10159 10130 10107 10087 10066 10050 n.a.

n.a. 85,3 84,6 86,1 90,5 93,7 96,9 103,2 110 115,8 125,2 138,1 149,6 157,3 164,3 171,6 182,8 188,6 n.a.

GDP/fő (USD)

GDP növekedési üteme (%)

Export (mrd USD)

Import (mrd USD)

n.a. 8246 8195 8359 8816 9069 9401 10031 10719 11309 12265 13552 14722 15526 16251 17014 18154 18754 n.a.

n.a. n.a. -3,1 -0,6 2,9 1,5 1,3 4,6 4,9 4,2 5,2 4,1 4,4 4,2 4,8 4,1 3,9 1,1 n.a.

n.a. n.a. 10,7 8,9 10,7 12,9 13,1 19,1 23 25 28,1 30,5 34,3 43 55,5 62,3 74,1 94,6 n.a.

n.a. n.a. 11,1 12,5 14,9 15,5 16,2 21,2 25,7 28 32,1 33,7 37,6 47,7 60,2 65,9 77 94,7 n.a.

Forrás: OECD

Összevetés A két ország piacának nagysága és nyitottsága szempontjából való összehasonlításához azért választottam az OECD és nem a magyar és osztrák statisztikai adatokat, mert azok nem azonos pénznemben tartják nyilván adataikat. A piac méretének legegyszerűbb meghatározási módja, a lakosság számának megfigyelése. A két ország lakosságának száma csupán mintegy 2 millió fővel tér el, így a befektetési döntések szempontjából ez a különbség elhanyagolható. Az viszont előnyt jelent Ausztria számára, hogy Magyarországgal és a legtöbb fejlett országgal szemben évről évre nő a népesség száma, és a szakértők az elkövetkezendő évekre is tartós növekedést várnak. Ha mindkét országban marad a jelenlegi tendencia, az osztrák piac mérete a lakosság száma alapján lényegesen nagyobbá válhat a magyar piacnál.

16

A GDP és az egy főre jutó GDP mindkét országban nőtt, s hiába nagyobb átlagosan a GDP

növekedési

üteme

Magyarországon,

még

mindig

majdnem

évi

100 milliárd dollárral Ausztria alatt maradunk. Viszont fontos kiemelni azt, hogy a külföldi befektetők leginkább az előrejelzéseket veszik figyelembe a GDP és egy főre jutó GDP esetében, amely azonban a válság hatására mindkét országban csökken. Külkereskedelmi nyitottsága miatt mindkét ország egyaránt vonzó a külföldi befektetők számára, a táblázatokból azonban látható, hogy Ausztria többet tud exportra termelni, mint Magyarország.

3.2 Országkockázat

Országkockázat alatt azt vizsgálják, milyen egy adott országban a politikai és gazdasági stabilitás. Ezek ismeretében a már jelenlévő külföldi vállalatok fel tudják mérni, mikor szükséges a befektetett vagyonukat repatriálni, kimenteni. A potenciális befektetők pedig arról tájékozódnak, veszélyben lenne-e az általuk befektetett tőke.

Ausztria A

gazdasági

stabilitás

vizsgálatakor

a

szakértők

megnézik

a

legfontosabb

makrogazdasági mutatókat. Az Euromoney minden évben közzéteszi az egyes országokra vonatkozó országkockázat mértékét, a legfrissebb felmérés idén márciusban készült el, de a 2009-es eredmények nem álltak rendelkezésemre, ezért a 2008-as adatokat használtam fel (8. táblázat). Az országkockázati indexbe beleszámítják a politikai kockázatot is, emellett a gazdasági stabilitást az adott ország gazdasági teljesítménye, a külső adósságállomány, a fizetési késedelem, a nemzetközi hitelminősítő intézetek besorolásai (Moody’s, Fitch, Standard and Poor’s), valamint a banki és a rövid távú finanszírozáshoz való hozzáférés alapján vizsgálják meg. Ausztria 2007-ről 2008-ra három helyet lépett előre a Euromoney országkockázati listáján, és ezzel az előkelő 7. helyre került.

17

A politikai stabilitás terén először a potenciális célország államformáját veszik figyelembe a külföldi működőtőke-befektetők, mivel az egyik legfontosabb tényező számukra, hogy a befektetési helyszínként szolgáló ország, törvényekkel szabályozott, biztosan kormányozható, demokratikus jogállam legyen (ITD, Befektetésösztönzési kalauz, 2008.). A politikai stabilitást Ausztria esetében nem szükséges részletesen elemezni, az Euromoney értékeléséből is látszik (8. táblázat), hogy az országban minimális a politikai kockázat. Az Euromoney listája alapján rendkívül kevés az olyan ország, ahol Ausztriához hasonlóan alacsony a politikai kockázat. Ennél a fejezetnél fontosnak tartom megemlíteni a korrupció szintjét is. A Transparency International minden évben közzéteszi az országok korrupciós indexét. Ausztria 2008-ban viszonylag kedvező, 8,1 pontot kapott a tízből, és ezzel a 15. helyet foglalja el az összes országot tartalmazó listán.

Magyarország Magyarország 2008-ban a 41. helyet foglalta el az Euromoney országkockázati rangsorában. Az ezt megelőző évhez képest két hellyel feljebb került, azonban az elmúlt időszak politikai és gazdasági eseményeit tekintve valószínűsíthető, hogy 2009-ben nagymértékű esés következik be. A 8. táblázat mutatja, hogy az Euromoney felmérése szerint hazánkban 2008-ban rendkívül alacsonyra értékelték a politikai stabilitást. A 2009-es érték a jelenlegi miniszterelnök- és kormányváltás miatt valószínűleg ennél még alacsonyabb lesz. A rendszerváltás óta már háromszor fordult elő, hogy egy kormány nem töltötte ki négy éves ciklusát. Minél gyakrabban történik ilyen eset, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy ország elveszíti a külföldi befektetők bizalmát. A korrupció mértékének tekintetében hasonlóan kedvezőtlen a magyarországi helyzet, a Transparency International legfrissebb korrupciós indexe a 39. helyre sorolja hazánkat, mindössze 5,3 ponttal. Ennek megoldására az előző kormány már tett lépéseket, azt tervezik, hogy még idén létrehozzák a Közérdekvédelmi Hivatalt, ahol bárki névtelenül bejelentést tehet, ha korrupció gyanúja merül fel benne. Az ún. antikorrupciós csomag további intézkedést is tartalmaz, miszerint a bejelentő komoly pénzjutalmat is kaphat, ha az általa bejelentett korrupciós tevékenység bizonyítható. Többek között ettől is várják a korrupció és a kartellek sikeres visszaszorítását.

18

A politikai és gazdasági stabilitás hiányát ellensúlyozni tudja, ha egy ország tagja nemzetközi szervezeteknek, amelyektől komoly válság esetén segítségre számíthat, illetve amelyeknek szabályait át kellett ültetnie saját jogrendszerébe, amivel csökken a külföldi befektetők kockázata. Magyarország a következő fontos nemzetközi szervezetek tagja: EU, OECD, IMF, Világbank, NATO. Ez növeli mind a politikai, mind a gazdasági biztonságot. Emellett Magyarország számos országgal kötött a kettős adóztatást kizáró megállapodást, melyet az adókról szóló fejezetben ismertetek, illetve együttműködünk ún. beruházásvédelmi ügynökségekkel is. Egyik ilyen szervezet az USA Külföldi Magánberuházásokkal Foglalkozó Állami Korporációja, az OPIC, amelynek feladata a tengerentúli befektetések támogatása. Az USA az OPIC garanciákat Magyarországra is kiterjesztette, amely növelte a befektetői bizalmat.

Összevetés 8. táblázat Ausztria és Magyarország országkockázati indexe Helyezés Pontszám (100%) Politikai kockázat (25%) Gazdasági teljesítmény (25%) Adósságindikátor (10%) Fizetési késedelem és átütemezés (10%) Hitelminősítő intézetek általi értékelés (10%) Banki finanszírozáshoz való hozzáférés (5%) Rövid távú finanszírozáshoz való hozzáférés (5%)

Ausztria 7 92,25 24,36

Magyarország 41 69,04 18,12

18,01

8,68

10

6,01

10

10

10

6,72

5

4,91

5

5

Forrás: Euromoney, 2008.

19

Ausztria és Magyarország országkockázatának, politikai és gazdasági stabilitásának összehasonlításához kiváló mérce az Euromoney már említett országkockázati indexe. Ausztria 7. helyezésével messze megelőzi a 41. helyen álló Magyarországot. Legnagyobb eltérés a politikai kockázat, a gazdasági teljesítmény és a hitelminősítő intézetek általi értékelésben tapasztalható. A politikai kockázat mértékének okait már ismertettem az előző oldalakon. A gazdasági teljesítménybeli óriási különbséget a két ország GDP-jének nagysága és az egy főre jutó GDP mértéke is alátámasztja. A 2009-es értékelés viszont minden bizonnyal mindkét országban kedvezőtlenebb lesz a világgazdasági válság következtében. Az adósságindikátor a fizetési mérleg hiányt és az ország külső adósságállományát foglalja magában (Katona, 2007). Míg Ausztriával nincs probléma e tekintetben, Magyarország viszonylag rossz értékelést kapott. Ennek hátterében a fizetési mérleg hiány áll, mely elsősorban a külkereskedelmi mérlegünk hiányából adódik. Az adósságindikátor másik összetevője a külső adósságállomány, mely hazánk esetében már az 1970-es évek óta jelentős mennyiségű, és az idei évben a gazdasági válság miatt nőtt is korábbi adósságunk. Ausztria azonban eddig nem szorult rá az IMF vagy más egyéb nemzetközi szervezet segítségére, valamint folyó fizetési mérlege is közelít az egyensúlyi állapothoz. A fizetési késedelem és átütemezés tekintetében eddig elégedett volt a közvélemény mindkét országgal, az viszont még a jövő kérdése, hogy Magyarország esetében ez így marad-e. Az új kormány gazdaságpolitikájának sikerétől is függ, hogy az IMF-től kapott hitelt a feltételeknek megfelelően tudjuk-e törleszteni. A banki finanszírozást érdemes még kiemelni a táblázatból, amely eddig mindkét országban megfelelő volt. A világgazdasági válság miatt azonban a hitelhez jutás feltételein szigorítottak a bankok, így az Euromoney legújabb értékelésében mindkét ország esetében számíthatunk ezen érték csökkenésére.

20

3.3 Humánerőforrás

A külföldi működőtőke-befektetők minden esetben megvizsgálják a potenciális tőkeimportőr ország humánerőforrásának szerkezetét és munkaerőpiaci helyzetét. Mivel a befektetők egyik fő célja, az új erőforrások megszerzése, beleértve a munkaerőt is, így előzetesen tájékozódnak arról, van-e elegendő számú és jól képzett munkaerő, és milyen az oktatás szerkezete. Motivációik között szerepel a termelési költségek csökkentése is, ezért fontos szempont a döntésnél az is, mekkora az adott ország bérszínvonala. Ezen kívül a kockázatok csökkentése érdekében lényeges tényező az is, milyen a munkavállalók és a vállalatok közötti viszony, gyakoriak-e a sztrájkok.

Ausztria A speciális oktatási rendszernek köszönhetően mind a szakmunkás, mind a diplomás képzés gyakorlatorientált. Az osztrák képzési rendszert duális oktatási rendszernek nevezik, melynek célja, hogy a képzési idő alatt a tanulók az elméletben elsajátított anyagot a gyakorlatban is kipróbálják. Ez úgy valósul meg, hogy minden félév első három hónapját az oktatási intézményben, az ezt követő három hónapot pedig kötelező szakmai gyakorlaton töltik. Ennek következtében Ausztriában nincs komoly hiány megfelelően képzett munkaerőből a legtöbb fejlett országgal ellentétben. A World Competitiveness Yearbook felmérése szerint Ausztria első helyen áll a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő mennyiségében (1. grafikon). A gyakorlatorientáltság mellett nagyfokú specializáció is jellemzi az osztrák oktatási rendszert, melyre személyes tapasztalatból említek példát. Németországban töltöttem el ösztöndíjjal egy szemesztert, ahol szintén jelen van ugyanez a duális oktatási rendszer. A nagyfokú specializáció alatt azt értem, hogy nem a máshol megszokott szakok közül választhatnak a diákok, mint például marketing, menedzsment, pénzügy-számvitel, stb., és majd később választanak szakirányt, hanem már az első félévtől kizárólag a specializációnak megfelelő tárgyakat tanulnak. Van például szolgáltatásmarketing, bank, biztosítás szak, ahol csak ezzel

21

a szűkebb szakterülettel foglalkoznak a három év során, ezáltal elmélyültebb tudást szerezhetnek szakterületükön. Nemcsak jól képzett, hanem motivált is a munkavégzésben (2. grafikon) és továbbképzésben az osztrák munkaerő, ami szintén vonzza a külföldi vállalatokat. Ausztriában szó szerint érvényesül az élethosszig tartó tanulás elve, melyet a World Competitiveness Yearbook felmérése is bizonyít (3. grafikon). A 25 és 64 év közötti lakosság 89%-a vesz részt valamilyen képzésben az első iskolai végzettsége megszerzése után, és ezzel világviszonylatban az első helyen áll Ausztria. Ez több mint kétszerese az EU-átlagnak, amely 42%. A munkaerő megfelelő képzéséhez hozzájárulnak az állam oktatásra fordított kiadásai és közvetett támogatásai is. Ausztriában a GDP közel 6%-át fordítják az oktatási rendszer fejlesztésére, mellyel még a szintén magas színvonalú képzéséről ismert Japánt is megelőzi (4. grafikon). Ez pénzben kifejezve évente egy hallgatóra átszámítva 10.407 dollárt jelent. Közvetett módon az állam különféle kedvezményekkel, képzési hozzájárulásokkal támogathatja az oktatást. Ide tartoznak az adómentes képzési összeg és prémium, valamint a szakmunkásképzési adómentes összeg és prémium, melyeket az osztrák vállalati adókedvezményeknél részletesen ismertetek. A munkaerő termelékenysége talán még a bérszínvonalnál is fontosabb, hiszen egy ország annak ellenére is vonzó lehet a külföldi befektetők számára, ha magasak a bérköltségek, de a termelékenység is magas, sőt növekszik. A World Competitiveness Yearbook-ban az országok termelékenységi indexét az egy fő által egy óra alatt előállított GDP dollárban kifejezett értékével határozzák meg. Az összehasonlításban Ausztria a 8. helyen áll (5. grafikon). A külföldi befektetők számára az is fontos, hogy a munkavállalók mennyire rugalmasak, hajlandóak-e túlórázni, illetve mennyire biztosít erre lehetőséget a befogadó ország munkatörvénykönyve. Ausztriában 2008-tól már az év minden napján, tehát akár hivatalos munkaszüneti napon is berendelhetik a munkavállalót bizonyos esetekben. Ez azt jelenti, hogy például egy gyárban nem áll le a termelés még karácsony idején sem, akkor is kötelesek az éppen berendelt munkások dolgozni. A napi munkaidőt 12 órában, a heti munkaidőt ebből következően 60 órában maximalizálták. 2008. előtt ha valaki a tanulmányi ideje alatt kötelező gyakorlaton volt, a munkáltató csak az iskola befejezése után küldhette őt el. Bevezették azonban azt,

22

hogy a gyakornokokat akár már az egyes tanévek végén is elbocsáthatják (ABA, 2007). Ezen intézkedések által valamelyest csökkent a munkavállalók biztonsága, és sok esetben szabadideje is, de ezek mellett a negatív hatások mellett pozitív következményei is vannak, hiszen rugalmasabb munkaerőpiaci feltételeket teremtettek a vállalatok számára. A munkavállalók és munkáltatók közötti jó viszony elengedhetetlen feltétele a vállalat hosszú távú, zökkenőmentes működésének. Ausztria ebben is az élvonalban jár (6. grafikon), mely az ún. szociális partnerség intézményének köszönhető. A szociális partnerek (németül: Tarifpartner vagy soziale Partner) egyik oldalán a munkavállalók vagy az őket képviselő szakszervezet, a másik oldalon a munkáltatók vagy érdekvédelmi szervezetük áll. A szociális partnerség lényege, hogy a felek az államtól bizonyos mértékig autonómiát kapnak a munkaszerződés megkötésekor, például a munkaidő és a munkabérek meghatározásában, illetve a felmerülő problémákat kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg. A szociális partneri viszony lehetővé teszi, hogy a felek érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, amely ahhoz is hozzájárul, hogy Ausztriában a legkevesebb az évente 1000 dolgozóra jutó sztrájkkal töltött napok száma (7. grafikon).

Magyarország A magyar munkaerőpiac egyik problémája, hogy a kereslet és kínálat nem mindig találkozik, melynek oka, hogy sok más országhoz hasonlóan komoly szakemberhiány van. Ez nemcsak a szakmunkásokra, hanem a természettudományi végzettséggel rendelkezőkre, főként mérnökökre is vonatkozik, míg más szakmákból túlképzés van. A rendelkezésre álló szakképzett munkaerő mennyiségét tekintve világviszonylatban a 20. helyen állunk (1. grafikon), viszont sok európai ország megelőz minket, többek között Ausztria is. A hiány oka egyrészt az oktatás szerkezetében, másrészt abban keresendő, hogy sok szakképzett munkavállaló inkább külföldön keres állást. Az oktatás és szakképzés fejlesztéséből az állam hazánkban kisebb mértékben veszi ki részét, a GDP

5,61%-át

fordítja

az

oktatási

rendszerre.

Pénzben

kifejezve

ez

4.423 dollár ráfordítást jelent évente egy hallgatóra átszámítva, mellyel a rangsor végén állunk számos kelet-közép-európai országgal együtt (4. grafikon).

23

Az élethosszig tartó tanulás terén sem foglal el előkelő helyet Magyarország a többi európai országhoz képest. Nálunk a 24-65 év közötti lakosság azon része, akik már legalább egy iskolai végzettséggel rendelkeznek, 12%-a tanul tovább felsőoktatásban vagy vesz részt bármilyen jellegű továbbképzésen, akár munkahelyi tanfolyamon (3. grafikon). A World Competitiveness Yearbook adatai szerint a munkaerő termelékenysége messze elmarad Ausztriáétól, világviszonylatban azonban nem ilyen rossz a helyzet, hiszen a 28. helyen állunk. További probléma a magyar munkaerőpiacon az alacsony mobilitási hajlandóság. Felmérések szerint a magyar munkavállalók csupán 26%-a költözne el jelenlegi lakhelyéről egy jobb állás reményében (Székely, 2006). Emiatt sok régióban nem egyezik a munkaerőpiaci kereslet és kínálat. A mobilitás hiányának számos oka van. Egyrészt sokan félnek a családi és baráti kapcsolatok megszakadásától. Másoknak problémát jelent az is, hogy ha eladnák jelenlegi ingatlanukat, új lakhelyükön nem tudnának annak árából lakást venni, mivel rendkívül egyenlőtlenek az ingatlanárak az ország egyes részeiben, és a helyzetet súlyosbítja, hogy kevés a méltányos áron bérbe vehető lakások száma is. Továbbá az is a mobilitás akadályai közé tartozik, hogy a bölcsődék és óvodák száma sem elegendő sok régióban. A munkavállalók mobilitását azzal lehet javítani, ha valamennyi településen működnek az említett intézmények. Emellett a vállalatok szervezhetnek csoportos szállítást a munkahely és a lakhely között, amelyre ma már számos példa akad Magyarországon; illetve lakhatási támogatást is fizethetnek a munkavállalónak, amely azonban kevés cég esetében fordul elő. Míg csoportos szállításra évi kb. 28 millió forintot, addig a lakhatási támogatásra 1 millió forintot költenek a vállalatok a legfrissebb adatok szerint (Székely, 2006). A jövőben javulás várható, hiszen a magyar fiatalok, főleg a diplomás fiatalok mobilitási hajlandósága nagyobb. A munkavállalók motiváltsága tekintetében is kedvezőtlen a helyzet (2. grafikon), mely elsősorban az alacsony bérszínvonallal és a munkabért terhelő magas adókkal, járulékokkal

áll

összefüggésben.

Külön

érdemes

megemlíteni azt

is, hogy

Magyarországon komoly gond van a legális, vagyis bejelentett munkára való motiváltsággal, hajlandósággal is, amely rontja az ország külföldi befektetők általi megítélését.

24

Vannak azonban pozitív jellemzői is a magyar munkaerőpiacnak. A közelmúlt sztrájkhullámainak ellenére azt mondhatjuk, hogy a munkavállalók és munkáltatók közötti viszony jó, világviszonylatban 13. helyen állunk (6. grafikon). Ezt mutatja az évente 1000 dolgozóra jutó sztrájkkal töltött napok száma is, mely még az egy napot sem éri el (7. grafikon).

Összevetés Az osztrák munkaerőpiac sok tekintetben vonzóbb a magyarországinál a külföldi befektetők számára. Ennek egyik közvetlen oka az oktatásban rejlik, mely téren Ausztria a vizsgált szempontok alapján megelőz minket, legyen az a szakképzett munkaerő-állomány nagysága, a felnőtt korban továbbtanulók aránya vagy az állam által az oktatásra fordított összeg nagysága. Van azonban egy olyan tényező, amely a külföldi működőtőke-befektetők szempontjából ennél talán még fontosabb. Az nyilvánvaló, hogy Ausztriában magasabb az átlagbér, mint nálunk, illetve a 9. táblázat alapján az is kiderül, hogy Ausztriában majdnem kétszer nagyobb a munkaerő termelékenysége. A külföldi befektetők számára az a kedvező, ha alacsony a bérszínvonal és magas a termelékenység. A szakirodalom szerint, ha egy országban magas a bérszínvonal, attól még vonzó lehet a külföldi tőke számára, ha a termelékenység nagyobb mértékben nő, mint a munkaerőköltség (Katona, 2007). A 9. táblázat mutatja hogyan változott évről évre a munkaerő termelékenysége és az egységnyi termékre jutó munkaerőköltség (ULC-mutató) a két országban. Magyarországon a termelékenység a legtöbb év során nagyobb mértékben nőtt, mint Ausztriában, viszont a munkaerőköltség növekedése is nagyobb volt. Ausztriában a munkaerő költsége évenként átlagosan 0,4%-kal nőtt, a termelékenység 1,81%-kal, míg Magyarországon ugyanez az érték 10,04% és 3,29% volt. Ausztriában tehát a munkaerő termelékenysége nagyobb mértékben nőtt, mint annak költsége, Magyarországon viszont a munkaerőköltség nőtt nagyobb mértékben, mint a termelékenység. Ezen szempont alapján Ausztria kedvezőbb a külföldi befektetők számára.

25

3.4 Infrastruktúra

A szakirodalom szerint az infrastruktúrának egyre nagyobb szerepe van a telephely-választási döntésekben. Infrastruktúra alatt a közlekedési, logisztikai feltételeket, a telekommunikációs és informatikai rendszer fejlettségét, valamint az energiaellátást értjük.

Ausztria Ausztriára sok nemzetközi vállalat úgy tekint a közlekedés és logisztika terén, mint összekötő kapocsra Nyugat- és Kelet-Európa között. A World Competitiveness Yearbook legfrissebb felmérései szerint Ausztria a szállítmányozáshoz szükséges infrastruktúra fejlettsége alapján sok más európai országhoz képest sokkal előkelőbb helyet foglal el, tízes skálán 9,16-os értékelést kapott (8. grafikon). Ennek egyik oka, hogy Ausztriában már a kilencvenes évek elejére befejeződött az egész országot átfogó autópálya-hálózat kiépítése, és folyamatosan zajlik a már régóta meglévő autópályák felújítása. Legutóbb idén márciusban az Innkreis autópálya felújítását kezdték meg, amely az egyik legfőbb útvonal a hazai és nemzetközi áruforgalom számára. Az osztrák infrastruktúra kiemelkedő fejlettségének másik oka, hogy felismerték, szükség van egy megfelelő közlekedéspolitikai stratégia kidolgozására. 2002-ben elfogadták az Osztrák Általános Közlekedési Tervet, melynek célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2022-ig. A program elemei közé tartozik többek között a multimodális szállítmányozás szerepének növelése, ezzel a hatékonyság javítása és költségcsökkentés, a vasúti közlekedés és szállítmányozás népszerűségének növelése, a szomszédos országokkal való összeköttetés javítása, valamint a fejlesztések finanszírozásának biztosítása. Az intézkedések céljai között szerepel Ausztria, mint telephely eddig elért pozíciójának megőrzése és megerősítése (Szigetvári, 2005).

26

A közlekedés terén eddig elért eredmények közül egyik legfontosabb a vasúti hálózat fejlesztése. Az Európai Unióban átlagosan a szállítmányozás 13%-a történik vasúton, ezzel szemben Ausztriában 32%. Ez azért lényeges, mert az EU célja, hogy a közúti szállítmányozás és közlekedés helyett egyre többen válasszák a vasutat. Ezen kívül az EU 12 legfontosabb vasúti csomópontja közül 5 Ausztriában található (ABA, 2008). Fontos kiemelni a bécsi repülőtér szerepét is, amelyről Európában a legtöbb járat indul nyugat- és kelet-európai állomásokra egyaránt, és emiatt szintén kapocsnak, központnak tartja számos multinacionális vállalat Ausztriát nyugat és kelet között. A 9. grafikon mutatja a kelet-európai célállomások számát más európai nagyvárosok repülőterével összehasonlítva. A dunai hajózásnak is nagy szerepe van az Ausztriában történő szállítmányozás tekintetében. A bécsi kikötő forgalma évről évre nő, és az a bécsiek célja, hogy Közép-és Közép-Kelet-Európa legnagyobb logisztikai központjává váljon. Ennek érdekében a fejlesztések során összekapcsolták a kikötőt a vasút- és közúthálózattal. A telephelyválasztás esetében az is döntő lehet, hogy egy országban rendelkezésre áll-e megfelelő minőségű és kedvező áron elérhető telekommunikációs infrastruktúra. A nemzetközi igényeknek leginkább az a telekommunikációs piac felel meg, ahol már végbement a liberalizáció. Ezen folyamat megszünteti egy vállalat monopol helyzetét egy adott piacon, ezáltal az árak a keresletnek és kínálatnak megfelelően alakulnak, ami a versenyképesség növekedéséhez vezet. Az említett szektor liberalizációja Ausztriában 1993-1998. között zajlott le. Az informatikai infrastruktúra terén világszinten Ausztria a 12. helyet foglalja el (10. grafikon). Érdemes kiemelni az e-kormányzat szerepét is. A nemzetközi összehasonlítások alapján Ausztria évek óta vezet az e-kormányzat terén, olyan országokat megelőzve, mint például Norvégia vagy Svájc. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy Ausztriában a közszolgáltatások 83%-a interneten keresztül is igénybe vehető. A vállalatok számára ez jelentős idő- és költségmegtakarítást jelenthet, amely feltétlenül növeli az ország versenyképességét. Az energiaszektor liberalizálása az EU-tagállamok közül elsőként Ausztriában ment végbe. 2001-re a villamosenergia-piacot, a gázpiacot 2002. végére liberalizálták 100%-ban. A folyamat pozitív hatásait és a versenyképesség javulását akadályozza

27

azonban az a szabály, miszerint az állam tulajdonrésze a villamosenergia-ipari vállalatokban továbbra is minimum 51%. Emiatt a hazai befektetők nehéz helyzetbe kerültek, és a külföldi befektetők száma is alacsony maradt az ágazatban. További hátránya az osztrák energiaellátásnak, hogy ún. energiaadót kell fizetni, melynek mértéke 0,15 euró/kwh, emellett magasak a hálózat-használati díjak is. Az infrastruktúrához soroltam az ingatlanpiacot is, hiszen fontos a külföldi befektetők számára, hol és mennyiért bérelhetnek irodát, amely a telephely fenntartási költségei szempontjából meghatározó tényező. A nemzetközileg is elismert CB Richard Ellis ingatlanügynökség felmérést készített az irodabérleti díjakról a világ számos nagyvárosában. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy Bécsben lényegesen alacsonyabb az irodák havi bérleti díja, mint sok más nyugat- és kelet-európai fővárosban (11. grafikon). A többi osztrák nagyváros irodakínálata még a bécsinél is vonzóbb, például Grazban és Linzben a bécsinek kevesebb, mint felébe kerül az irodabérlés. Az ilyen alacsony áraknak köszönhető, hogy Bécsben a válság ellenére sem csökkent jelentős mértékben a kiadott irodák száma, a kihasználatlanság mindössze 4,3%-os (Világgazdaság, 2009.03.17.).

Magyarország A magyar logisztikai infrastruktúra a World Competitiveness Yearbook 2008-as értékelése szerint a középmezőnyben helyezkedik el, a többi kelet-közép-európai országgal megegyezik a színvonala (8. grafikon). A közlekedési infrastruktúrán belül a magyar úthálózat köztudottan nem tartozik a legjobb minőségű és struktúrájú pályákkal rendelkező infrastruktúra-hálózatok közé. Teherbírás szempontjából és felületi hibák miatt a magyar autóutak több mint 30%-a nem megfelelő. Az ún. keresztirányú összeköttetések teljesen hiányoznak, amelyeknek funkciója az lenne, hogy az ország egyik pontjából a másikba a lehető legrövidebb idő alatt a legkevesebb kerülővel el lehessen jutni. Ezek hiányában a szállítmányozásra fordított idő és költség is jelentősen magasabb. Egyetlen kivétel a Budapest körül megépített M0-ás körgyűrű, ezt azonban minőségét tekintve sok kritika érte már.

28

További probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú és hosszúságú autópálya az országban. Ez a külföldi működőtőke-befektetőket elriaszthatja. Jó példa erre, ha egy külföldi vállalat valahol vidéken szándékozik egy zöldmezős beruházást megvalósítani. Kedvező valamennyi feltétel a beruházáshoz egyet kivéve. Ha a cég gyártással és kereskedelemmel foglalkozik, akkor létfontosságú számára, hogy az alapanyagokat minél rövidebb idő alatt és a lehető legolcsóbban beszerezze, ugyanígy minél egyszerűbb, gyorsabb, költséghatékonyabb legyen a gyártott termékek elszállítása is. Ha azonban a település közelében nincs autópálya vagy más fontosabb szállítmányozási útvonal, nincs repülőtér, amelyről Budapestre vagy külföldi városokba indíthatna járatot a cég, és nincs jelentős áruforgalmat lebonyolító kikötő sem, a potenciális külföldi befektető az első terepszemle alkalmával nagy valószínűséggel úgy fog dönteni, hogy nem itt hozza létre új üzemét. Ez pedig gátolja a külföldi tőke beáramlását és az országon belüli regionális különbségek csökkenését is. Ennek ellenére pozitívuma is van a magyar úthálózatnak, hiszen valamennyi főút és autópálya a fővárosba vezet. A magyar közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kidolgozták a Nemzeti Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programját. A 2007-2013. közötti időszakra meghatározott célkitűzések között szerepel többek között az ország és a nagyvárosok elérhetőségének javítása, logisztikai központok fejlesztése. Egyik kiemelkedően fontos cél, mely az EU közlekedés politikájának is prioritásai közé tartozik, a multimodális szállítmányozás népszerűbbé tétele, a közúti áruforgalom vasútra való áthelyezése. Ehhez azonban komoly változásokra van szükség a vasúti közlekedés terén. A magyar vasút versenyképességét rontja, hogy a használatban lévő vasúti kocsi állomány nagy része elavult, és a megengedett sebesség nem éri el a kívánatos 160 km/h sebességet a pályák korszerűsítésének eddigi elmaradása miatt (Szászi, 2006). További probléma, hogy napjaikban nagy hiány van közlekedési mérnökből, egyre kevesebben választják a vasúti szakirányt. Magyarország részese a Transzeurópai Hálózatok elnevezésű infrastruktúra-fejlesztési programnak. A program magában foglalja a közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs hálózatok fejlesztését is. Ennek keretében tíz transzeurópai közúti-vasúti folyosót hoznak létre, melyből négy Magyarországon is keresztülhalad.

29

A telekommunikációs infrastruktúra terén pozitív tendencia jellemzi Magyarországot. A telekommunikációs szektor liberalizációja 2001-ben kezdődött meg és már véget is ért. A folyamat eredményeképp bővült a szolgáltatásválaszték és csökkentek a fogyasztói árak, illetve nőtt a nemzetgazdasági versenyképesség is. Az informatikai infrastruktúra fejlettsége terén Magyarország a meglepően kiemelkedő 8. helyet foglalja el, a 10 pontból majdnem maximumot, 8,91 pontot kapott (10. grafikon). A telekommunikációs infrastruktúra liberalizációjának köszönhetően az internet szolgáltatók száma is nőtt, ezzel együtt az internetfelhasználók aránya is javult, illetve a vállalatok is egyre nagyobb mértékben élnek az internet adta lehetőségekkel. A magyar energiaszektor privatizációja már 1996-ban megkezdődött, a liberalizáció felé tett első lépésre pedig 2003. elején került sor. Lehetővé tették ekkor az ország legnagyobb fogyasztói számára, hogy szabad piacon vásároljanak villamosenergiát. A gázszektor liberalizációja 2004-ben indult. A liberalizáció során problémát jelent a magyarországi energiahiány, mely főként a földgázra vonatkozik és hosszú távon csak egy nemzetközi tranzitgázvezeték kiépítésével lenne megoldható. Ez elriasztja az energiaszektorba

befektetni

szándékozó

vállalatokat,

illetve

rontja

versenyképességünket a külföldi működőtőke-vonzás tekintetében is, mivel csökkenhet a külföldiek bizalma túlzott energiafüggőség esetén. Az ingatlanpiac tekintetében Magyarország vonzónak számít a külföldi befektetők számára. Ezt bizonyítja a World Competitiveness Yearbook a bérelhető irodák áráról készített összehasonlítása is (11. grafikon). Az európai fővárosok közül az irodák havi bérleti díja Budapesten a negyedik legalacsonyabb. Márciusban rendezték meg Cannes-ban a világ legnagyobb ingatlanpiaci fórumát, ahol térségünk ingatlanpiacáról a válság ellenére pozitív előrejelzések születtek. Budapest irodapiaca továbbra is vonzó marad a külföldiek számára, a következő években várhatóan csökkenni fognak a bérleti díjak (Világgazdaság, 2009.03.17.). Emellett a külföldi cégek a budapesti irodákat modern, magas technikai színvonallal kialakított épületeknek tartják.

30

Összevetés A 10. táblázatban különböző statisztikai adatokból, tanulmányokból összegyűjtöttem néhány fontos szempontot az infrastruktúra terén, melyek alapján összehasonlítottam a két országot. 10. táblázat Az infrastruktúra néhány elemének összehasonlítása a két országban Autópályák száma Autópályák hossza (km) Közúthálózat hossza (km) Vasútvonalak hossza (km) Raktározás díja (euró/m2) Telefonvonalak száma Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya (%) Internetkapcsolattal rendelkező vállalatok aránya (%) Weboldallal rendelkező vállalatok aránya (%) A megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiaellátásból (%)

Ausztria 18

Magyarország 5

1772

574

206.208

41.693

6.250

7.960

3,5-5

3,5-5

923.500

702.000

54,5

32,3

97,1

85

79,1

48

21,3

4,3

Energiatermelés 743 418 (petajoule) Energiaimport 549 849 (petajoule) Forrás: OECD, KSH, Statistik Austria, 2008.

31

Az összehasonlítást ideálisnak tartom, mivel a két ország területe és lakossága majdnem azonos (Ausztria lakossága kb. 8 millió fő, területe 84 ezer km2, Magyarország lakossága kb. 10 millió fő, területe 93 ezer km2), tehát a táblázatba foglalt adatok összehasonlítási alapja szinte azonos. A táblázatból jól látható, hogy Magyarországon csupán 5, míg Ausztriában 18 autópálya áll rendelkezésre, az autópályák hossza pedig összesen több mint háromszor nagyobb Ausztriában, mint Magyarországon. A közúthálózat esetében hasonlóan kedvezőbb a helyzet Ausztriában, több mint 200.000 km hosszú úthálózattal rendelkezik a magyarországi 41.693 km-rel szemben. A vasútvonalak hosszát is megkerestem, és azt találtam, hogy ez az adat nekünk kedvez, mintegy 1.710 km-rel hosszabb vasúttal rendelkezünk, mint Ausztria, azonban ezzel a kedvező lehetőséggel nem élünk olyan mértékben, mint lehetne. Hiába hosszabb vasúthálózatunk, a vasúti kocsik többsége elavult, a lehetséges legmagasabb sebességet növelni kellene, mert emiatt kevesebben választják a vasúti közlekedést és szállítmányozást nálunk, mint Ausztriában. A szállítmányozási infrastruktúra terén a hajózás szerepét is fontos kiemelni. Míg Ausztria, főként Bécs felismerte a dunai hajózásban rejlő lehetőségeket, addig "nálunk a hajózás még mindig mostohagyereknek számít" (Világgazdaság, 2009.04.07.). Pedig ez a leghatékonyabb és legkörnyezetkímélőbb szállítási forma. A vízen ugyanannyi üzemanyaggal két és félszer több árut lehet célba juttatni, mint közúton, ennek ellenére a belvízi hajózás nálunk még elhanyagolt, számos helyen szélességi és mélységi korlátozások nehezítik meg a dunai hajózást a magyar szakaszon, a tiszai hajózás pedig még egyáltalán nincs kiépítve. Számos hazai folyami szállítmányozó cég lobbizik azért, hogy több pénzt fektessen az állam a belvízi hajózás fejlesztésébe, de eddig még nem került sor jelentős lépésre. A logisztikai infrastruktúrán belül megvizsgáltam a raktározási költségeket is, melyet a 10. táblázat is mutat. Egyik ország sem bír versenyelőnnyel, a raktározás díja egységesen 3,5-5 euró az egy négyzetméterre jutó árumennyiség esetén. A telekommunikációs infrastruktúrából kiemeltem a telefonvonalak számát. Ennek oka, hogy az UNCTAD 2002-ben 140 országban végzett egy felmérést, amely azt vizsgálta, hogy mely tényezők befolyásolják a működőtőke mozgását, és arra a számomra meglepő következtetésre jutottak, hogy a telefonvonalak száma az egyik olyan tényező, amely legnagyobb mértékben motiválja a külföldi befektetéseket (Katona, 2007.).

32

A telefonvonalak száma Ausztriában mintegy 200.000-rel több mint hazánkban. Az informatikai infrastruktúra ellátottsága mindkét országban kedvező, Magyarország azonban valamivel jobb értékelést kapott ezen a téren, mint Ausztria (9. grafikon). Az informatikai infrastruktúra fejlettsége szempontjából utánanéztem, milyen arányban rendelkeznek a vállalatok és a háztartások internetkapcsolattal, és mindkét esetben kedvezőbb a helyzet Ausztriában. Ennél is kedvezőtlenebb képet mutat az, hogy nálunk a vállalatok jóval kevesebb, mint ötven százaléka rendelkezik weboldallal, és ezt az arányt minél előbb javítani kellene. Gyakorlati helyemen osztrák vállalatoknak közvetítünk ki potenciális magyar üzleti partnereket, és általában e-mailben akarják felvenni a kapcsolatot első körben az osztrákok ezen cégekkel. Azt tapasztalom a munka során, hogy sok hazai vállalat nem rendelkezik sem weboldallal, sem e-mail címmel, ami jelentősen befolyásolja üzleti lehetőségeiket. Ezek hiánya azzal magyarázható, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozások körében még nem alakult ki a nyugatihoz hasonló internetes kultúra, és emellett finanszírozási okai is vannak. Az energiaellátottság terén mindkét országra jellemző az energiafüggőség, amelyet a megújuló energiaforrások igénybe vételével lehetne ellensúlyozni. A 10. táblázatból is látszik, hogy Ausztriában a felhasznált energia egyötödét megújuló energiaforrásokból állítják elő, hazánknak viszont még nagy a lemaradása, pedig a szükséges természeti erőforrások rendelkezésre állnak.

3.5 Kutatás-fejlesztés és innováció A külföldi működőtőke-befektetők döntését a potenciális tőkeimportőr ország kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége is befolyásolja. Az állam részéről az ilyen jellegű tevékenységek támogatása a befektetésösztönzés indirekt eszközei közé tartozik. Az állami támogatások mellett fontos szerepet játszik a humánerőforrás szerkezete és az oktatási rendszer is, főként a rendelkezésre álló tudományos végzettségű munkaerő és a vállalatok és felsőoktatási intézmények közötti együttműködés mértéke.

33

Ausztria A 11. táblázat mutatja, hogyan változott a kutatás-fejlesztésre fordított állami kiadások összege Ausztriában 1990-2008. között. Ez az összeg, a két évtized alatt majdnem kilencszeresére emelkedett, a tavalyi évben már elérte a 7,5 milliárd eurót, amely az osztrák GDP 2,63%-a, és ez az összeg az EU-átlag felett áll, amely 1,99%. Ausztria céljaiban az EU barcelonai irányelvét követi, vagyis kutatás-fejlesztési tevékenységre már a GDP 3%-át szándékozik fordítani 2010-ben. A humánerőforrás elemzésénél már bemutattam, hogy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő tekintetében Ausztriában a kereslet és kínálat többnyire megegyezik, egy terület azonban kivétel. Probléma, hogy a főállásban kutatás-fejlesztési munkát végző szakemberek száma nem elegendő. Ennek egyik oka az, hogy a legtöbb osztrák kutató úgy dönt, hogy az Egyesült Államokban folytatja kutatói tevékenységét, mivel ott jobb a kutatólaboratóriumok felszereltsége és a kutatások finanszírozása. Emellett fontos szerepet játszik az elvándorlásban az is, hogy nincs meg az a hierarchikus szemléletmód az amerikai egyetemek kutatócsoportjainál, mint Ausztriában, vagyis a kutatók szabadabban

rendelkeznek

saját

kutatási

tevékenységük

felett.

A

World

Competitiveness Yearbook adatai is ezt tükrözik, világviszonylatban középmezőnyben helyezkedik el Ausztria a rendelkezésre álló kutatók számában (12. grafikon). Az említett problémák miatt a kormány arra a döntésre jutott, hogy meg kell nyitni a munkaerőpiacot a külföldi kutatók előtt. Ez a törvénymódosítás 2008-ban lépett hatályba, s az ennek köszönhetően betelepült kutatók nemcsak egyetemeken dolgoznak, hanem a vállalati szférában is. A szakértők becslései szerint az oldaná meg a hiányt, ha 2020-ig 150 ezer külföldi kutató települne Ausztriába. Lényeges szempont a felsőoktatási intézmények és vállalatok közötti együttműködés mértéke is, amelyben Ausztria számos európai országgal összehasonlítva, viszonylag kedvező helyet foglal el (13. grafikon). Az osztrák állam adóösztönzők formájában is igyekszik javítani a kutatás-fejlesztési hajlandóságot, mégpedig az adórendszert tárgyaló fejezetben leírt adómentes kutatási összeg és adómentes kutatási prémium formájában.

34

A kutatás-fejlesztés támogatásának komoly intézményrendszere van Ausztriában. Egyik ilyen

intézmény

a

2004-ben

életre

hívott

Österreichische

Forschungsförderungsgesellschaft (Osztrák Kutatásokat Támogató Társaság), amely pénzbeli támogatást nyújt a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok számára. Fontos, hogy bármely cég, amely telephellyel rendelkezik Ausztriában, pályázhat támogatásra, abban az esetben is, ha 100%-os külföldi tulajdonban van. Ezen kívül elősegíti osztrák kutatóintézetek számára a nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben való részvételt. Egy másik fontos szervezet az Austrian Research Centers (Osztrák Kutató Központok), amely magába foglalja a legnagyobb egyetemen kívüli és az alkalmazott kutatással foglalkozó létesítményeket Ausztriában. Az állam kutatás-fejlesztést ösztönző tevékenységének mára komoly eredményei születtek az osztrák gazdaságban. A 11. táblázat is jól mutatja, hogyan változott a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított kiadása, amely az állami kiadással azonos tendenciát mutat, és a külföldi cégek osztrák leányvállalatai esetében is folyamatosan nőtt ez az összeg. Az Osztrák Statisztikai Hivatal felmérései szerint jelenleg minden második osztrák cég végez olyan tevékenységet, mely által innovatív fejlődést ér el. Ez az innovatív tevékenység kiterjed a vállalatvezetési módszerekre éppúgy, mint a termékek és szolgáltatások továbbfejlesztésére, új gyártási módszerek kidolgozására. A hatékony kutatás-fejlesztési tevékenységhez fontos a klaszterek megléte, melyből 2008 végéig Ausztriában közel 40 jött létre. A klaszterek vállalatok és beszállítóik, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szoros együttműködésével létrehozott hálózatok, melyeknek elsődleges célja a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés. A legfontosabb osztrák klaszterek Bécsben működnek. Az egyik az Automotive Cluster Vienna Region (ACVR) hálózat, mely a mobilitás, közlekedés és új járműtechnológiák körül

tevékenykedő

innovatív

vállalatok

hálózata.

További

klaszterek

a

Life-Science-Cluster LISA Vienna, mely a korszerű biotechnológiákra összpontosít, és a Vienna Enterprises (VITE), amely információs technológiai vállalatok hálózata. Fontos megemlíteni Bécs kiemelt szerepét a kutatás-fejlesztés terén. A főállásban kutatás-fejlesztési területen dolgozó tudósok fele, mintegy 18.000 fő Bécsben tevékenykedik, illetve szintén a fővárosban található a kutatási központok fele, és a kutatásra fordított állami kiadások fele is ide áramlik. Az osztrák állam célja, hogy Bécs a jövőben Európa kutatási központjává váljon (Wien International, 2008).

35

Magyarország A magyar állam 2007-ben a GDP 0,97%-át fordította a kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozására, mely jóval az 1,99%-os EU-átlag alatt marad. A 12. táblázatból látható, hogy mindig is messze elmaradtunk ezen a téren az EU-átlagtól, 1996-ban volt a

legrosszabb

a

helyzet,

mikor

kutatás-fejlesztési

tevékenységre

csupán

a GDP 0,67-%-át fordítottuk. Pozitívum, hogy a későbbi években ez a csökkenő tendencia megfordult, és növekedni kezdett a kutatás-fejlesztésre fordított összeg. Ez azonban nem az államnak, hanem elsősorban azon betelepült külföldi vállalatoknak köszönhető, akik kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek Magyarországon. További problémát jelent, hogy ezen terület finanszírozásából a hazai vállalatok veszik ki részüket a legkisebb mértékben, holott az lenne az ideális, ha ők járulnának hozzá a legnagyobb összeggel a kutatás-fejlesztéshez. Erre saját érdekükben lenne szükség, hiszen a hazai kis- és középvállalkozások önálló, a gyakorlatban is felhasználható kutatási eredményekkel javítani tudnának a külföldi multinacionális vállalatokkal szembeni versenyhátrányukon. A külföldi vállalatok által kutatás-fejlesztésre fordított összeg dinamikusan nő, ez azzal is magyarázható, hogy az utóbbi években egyre több vállalat helyezte Magyarországra kutatás-fejlesztési központját, és ez a tendencia várhatóan a jövőben sem fog változni. Jelenleg többek között a következő cégek végeznek hazánkban kutatás-fejlesztési tevékenységet: Egis, Sanofi-Aventis, KnorrBremse, Nokia Siemens Network, GE Healthcare. A World Competitiveness Yearbook felmérése szerint Magyarország a rendelkezésre álló kutatók számát tekintve a középmezőnyben helyezkedik el (12. grafikon). Aggasztó továbbá, hogy sereghajtók vagyunk a felsőoktatásban természettudományos területen tanuló hallgatók és a megszerzett mérnöki diplomák számát tekintve, és főként fejlesztőmérnökből van hiány. A szakértők szerint 2013-ra közel 100 ezer fő szakképzett munkaerő fog hiányozni Magyarországon. Ezen az általános és középiskolákban zajló természettudományos tárgyak oktatásának nyomatékosabbá tétele mellett azzal is lehet változtatni, ha vonzóbbá teszik ezt a szakterületet a felsőoktatásban is. Hiányzik a kellő motiváció ahhoz, hogy a diákok komolyan foglalkozzanak a nehezebbnek tartott természettudományos tárgyakkal.

36

A kormány felismerte, hogy szükség van az egyetemek és vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének összekapcsolására. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kezdeményezésére 2004-ben elindult a Regionális Egyetemi Tudásközpont program, amelynek fő célja a felsőoktatási intézmények és a vállalatok kutatás-fejlesztési együttműködésének létrehozása és támogatása. A program emellett a régiók fejlettségbeli különbségeinek enyhítését is megcélozta (Csonka, 2007). A Bosch a Miskolci Egyetemen megalapította a Németországban már rég népszerű mechatronika tanszéket, valamint rendszeresen szervez gyárlátogatásokat és tanulmányi versenyeket a mérnökhallgatók számára. Emellett szakmai gyakorlati programokat és szakmailag is vonzó frissdiplomás programokat ajánl nekik. Hasonló tevékenységet végez az Audi is, hiszen létrehozta a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen az Audi Hungária Intézetet, ahol leendő mérnökök valós projekteken dolgoznak. Ennek ellenére azonban még mindig le vagyunk maradva az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés mértékében (13. grafikon). A Budapesti Corvinus Egyetem kezdeményezése is említésre méltó. Létrehozták az ún. Innovációs Központot, amelynek célja, hogy az egyetemi és vállalati kutatásokat összehangolják. Kutatóik számára lehetővé válik, hogy egyszerre az egyetemen és a vállalati szférában is folytassanak tudományos tevékenységet, és a hallgatók is részt vehetnek az egyes projektekben. Mindez lehetővé teszi, hogy az egyetem saját finanszírozását javítsa, és ezáltal tovább emelje az oktatás színvonalát. A közös egyetemi-vállalati kutatások eredményeit pedig felhasználják mind az oktatásban, mind a gyakorlatban. A Regionális Egyetemi Tudásközpont program további fontos eleme, hogy kiemelten foglalkozik az alkalmazott kutatások támogatásával. Ez azért lényeges, mert a legtöbb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézet megrekedt az alapkutatások szintjén, a termelésben felhasználható, a termelékenységet és ezáltal a versenyképességet is előmozdító alkalmazott kutatások terén lemaradásunk van. Az állam adókedvezményekkel is igyekszik a kutatás-fejlesztési kedvet növelni. A kutatás-fejlesztési tevékenységre 20%-os adóalap-kedvezmény járt 2001-ig. 2001-től a kutatás-fejlesztési ráfordítások 100%-a írható le összesen az adóalapból. Ennek az a célja, hogy növelje a versenyszektor arányát a kutatás-fejlesztések finanszírozásában. A kedvezmény megváltoztatására azért volt szükség, mert azt a régi formájában

37

a vállalatok nem vették igénybe. Fontos megemlíteni az ún. innovációs járulékot, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényt. Az utóbbi 2003-ban született azzal a céllal, hogy javuljon a kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozása. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal végzi az alap kezelését, amelybe egyrészt az állami költségvetésből, másrészt külső forrásból biztosítják a vállalatok által megpályázható összegeket. A külső forrást a vállalatok biztosítják, ennek érdekében született meg az innovációs járulék 2004-ben, melynek fizetésére valamennyi Magyarországon telephellyel rendelkező vállalat köteles. Az innovációs járulék alapja a vállalkozás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. A járulék mértékét 0,3%-ban határozták meg. Ezáltal növelték a vállalkozások kutatásfejlesztéshez való hozzájárulását, illetve a kutatás-fejlesztési célokra igénybe vehető összeget is. Az alapból számos programot finanszíroznak: a Pázmány Péter Program a regionális tudásközpontok létrehozására, a Jedlik Ányos Program hosszú távú stratégiai kutatásokat támogat, a Teller Ede Program a nemzetközi együttműködéseket segíti, a Baross Gábor Program a KKV-szektor innovációs tevékenységét segíti elő, az Irinyi János Program egyéni innovatív ötletek megvalósítását támogatja, a Déri Miksa Program pedig a KKV-szektort nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködésekhez segíti hozzá. Ezek alapján látszólag jól szervezett a magyar kutatás-fejlesztés támogatása, előmozdítása, azonban számos más rendszerváltó országhoz hasonlóan későn vette észre az állam ennek jelentőségét. 2008-ban újabb előrelépés történt, ettől kezdve a kutatás-fejlesztést és az innovációt miniszteri rangú felelős irányítása alá került. A jelenlegi kormány azonban a napokban megszüntette ezt a tisztséget, holott a hatékony kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység a gazdasági válság elleni küzdelemben is segíthet. Fontos kiemelni, hogy 2008-ban az Európai Unió úgy döntött, Budapestre helyezi az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet, és ez lesz Európa innovációs központja. Az intézménytől azt remélhetjük, hogy Magyarország Európa szellemi központjává válhat.

38

Összevetés Magyarország le van maradva a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása tekintetében Ausztriához képest. Ausztria GDP-jének közel háromszorosával fordít többet kutatás-fejlesztésre, így jó esélye van arra, hogy az EU barcelonai célkitűzését elérje. Hazánknak azonban több mint háromszorosára (0,97%-ról 3%-ra) kellene növelnie ezen kiadásokat, amely nem valósítható meg. Ez viszont nehezítheti az Európai Kutatási Térség létrehozását. Lényeges különbség van a két ország kutatás-fejlesztésre fordított kiadásainak szerkezetében is. Ausztriában a hazai vállalatok nagyobb mértékben veszik ki részüket ezen terület finanszírozásából, mint Magyarországon. A rendelkezésre álló kutatók számában szintén jobb helyet foglal el Ausztria, míg Magyarországon ezer foglalkoztatottból mintegy 3,7 fő dolgozik főállásban kutatásfejlesztési területen, addig Ausztriában 4,7 ez az érték (Borsi, 2004). Lényeges probléma mindkét országban a kutatók elöregedése és egyirányú mobilitása. Az elöregedés okai, hogy egyre kevesebben választanak természettudományi pályát, illetve az „agyelszívás” következtében sok kutató kivándorol az Egyesült Államokba. Az egyirányú mobilitás pedig azt jelenti, hogy a végzett kutatók többségét elszívja a vállalati szféra, kevesen maradnak az egyetemeken kutatni, oktatni, és ezáltal az utánpótlás még nagyobb veszélybe kerül. Általában az egyetemi kutatólaborokat hagyják el a vállalati állásokért, nem jellemző, hogy vállalatoktól visszamennek az egyetemekre. Erre a problémára megoldást nyújthat a vállalati és egyetemi kutatások összehangolása, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem is tesz. A szabadalmak alapján is össze lehet hasonlítani a kutatás-fejlesztési tevékenység hatékonyságát. Mivel az egyes országokban más a szabadalmaztatási eljárás, illetve a statisztikai adatokból nem derül ki, hogy a szabadalmak közül mennyit használnak fel később a gyakorlatban és mennyi járul hozzá a termelékenység javulásához,

nem

mindig jelent jó összehasonlítási alapot ezek számának egymás mellé állítása (Janger, 2005). Azt viszont megvizsgálják a külföldi befektetők, milyen mértékben valósul meg a szabadalmak védelme. A 14. grafikonon látható, hogy Ausztriában nagyobb biztonságot élveznek a szabadalmak benyújtói, mint Magyarországon.

39

3.6 A vállalatokat érintő adók és adókedvezmények A külföldi működőtőke-befektetők egyik lényeges telephely-választási szempontja a befogadó állam által kivetett adók mértéke. A befektetők a társasági adó, a munkabérrel kapcsolatban a munkáltató által fizetett adók és járulékok, a helyi adók, valamint az általános forgalmi adó mértékét is figyelembe veszik.

Ausztria Társasági adó: A kormányok befektetésösztönző tevékenységének egyik legfontosabb eszköze lehet a minél kedvezőbb adózási feltételek megteremtése a vállalatok számára. Az Ausztriában működő vállalatok egységesen nyereségük 25%-át társasági adóként kötelesek befizetni az államnak. Ez az adókulcs korábban 34%-os volt, a 25%-os társasági adót 2005-ben vezették be. Az adóreform célja az volt, hogy növeljék a külföldi beruházásokat és megtartsák a már meglévőket. Az intézkedés elkerülhetetlen volt, hiszen a 2004-ben csatlakozott EU tagállamok rontották Ausztria versenyképességét. A legnagyobb befolyással az osztrák adóreformra a szlovák kormány azon intézkedése volt, mellyel 2005-re 35,5 %-ról 19%-ra csökkentették a társasági adót. Ekkor több Bécsben működő külföldi vállalat is fontolóra vette, hogy áthelyezi telephelyét Pozsonyba. A 25%-os adókulcs azonban már versenyképesnek mondható közép-kelet-európai viszonylatban és az EU-átlaghoz képest is (15. grafikon). A szakértők számításai szerint pedig a számos adóalap csökkentő intézkedés és adómentesség hatására olyan, mintha nem 25%, hanem csak 19% társasági adót kellene fizetni. Tőkejövedelmi adó: Az osztrák tőkejövedelmi adó a kifizetett osztalékra és kamatra vonatkozik. Az adó mértéke természetes személyek esetében 25%, ha viszont egy külföldi vállalat egy osztrák vállalatban lévő tulajdona után kap osztalékot, az adó mértéke attól függően csökken, van-e az adott országgal Ausztriának kettős adóztatást kizáró megállapodása,

40

illetve az mit tartalmaz. Vagy teljesen adómentes lesz az összeg, vagy az adó összege csökken a külföldön már befizetett összeggel. A külföldiek részére kifizetett kamatot általában nem terheli adó (PwC, 2007). Az Ausztriával kettős adóztatást kizáró megállapodást kötött államok listája a 13. táblázatból látható. Forgalmi adó: A vállalatok kötelesek forgalmi adót fizetni, ha tevékenységükhöz külföldről importálnak valamilyen árucikket, vagy ha belföldön értékesítenek. Ausztriában két ÁFA-kulcs van, az egyik 20%, a másik 10%, amely élelmiszerekre és bizonyos szolgáltatásokra vonatkozik. Többi jellemzőjében megegyezik a magyar rendszerrel, hiszen közös szabályozás alatt áll az ÁFA-fizetés az Európai Unió tagországaiban. Személyi jövedelemadó: Sávosan progresszív az adózás módja. 15.600 euró éves jövedelemig nem kell adót fizetni, 15.600-25.000 euróig 23%, 25.000-60.000 euróig 38,33%, 60.000 euró felett 50% a személyi jövedelemadó kulcsa.

A munkaadó terhei a munkavállaló bérére vonatkozóan: •

Munkaadói járulék:

Az osztrák kormány létrehozott egy olyan alapot, melynek célja a nehéz helyzetben lévő családok megélhetési gondjainak enyhítése. Ebbe az alapba a munkaadó az alkalmazottak bruttó bérének 4,5%-át köteles minden hónapban befizetni. •

Társadalombiztosítási járulék:

21,85-22,35% közötti a mértéke a társadalombiztosítási járuléknak, melyet a munkavállaló bére után fizet a munkaadó. •

Végkielégítési előtakarékossági pénztár:

Ha egy osztrák munkavállaló nyugdíjba megy, végkielégítését az ún. végkielégítési előtakarékossági pénztárból kapja, melybe a munkáltató havonta 1,53% járulékot fizet.

41

•

Kommunális adó:

Ausztriában 1994-ben eltörölték az iparűzési adót, helyette azonban bevezették a kommunális adót, amelyet valamennyi vállalkozásnak fizetnie kell. A vállalat fizeti a foglalkoztatottak havi bruttó bére után, mértéke 3% (Herich, 2003). Adókedvezmények: Nem elég csupán az egyes adókulcsokat megvizsgálnia a külföldi befektetőnek, és ez alapján dönteni, hanem azzal is tisztában kell lennie, milyen adókedvezmények és adóalap csökkentő lehetőségek vehetők igénybe a potenciális tőkeimportőr országban. Ausztriában ezek a következők: •

Adómentes kutatási összeg:

Abban az esetben, ha egy vállalat a nemzetgazdaság számára hasznos találmány kutatását finanszírozza, a költségek 25%-a adómentes. Szintén 25%-a adómentes azon költségeknek,

melyet

tudományos

módszerekkel

végzett

kísérleti

kutatásokra

használnak fel, abban az esetben is, ha nem járul hozzá a nemzetgazdaság fejlődéséhez. Ha egy vállalat működése során először fordít kiadást kutatás-fejlesztésre, vagy ha az elmúlt évekhez képest növelte az erre fordított összeget, a költségeknek akár 35%-a is adómentességet élvezhet. •

Adómentes kutatási prémium:

2002-ben vezették be az adómentes kutatási összeg alternatívájaként, mértéke 8%. Ez az adóreform azért volt szükséges, mert nemzetközi összehasonlításban az osztrák kutatás-fejlesztési tevékenység színvonala nem volt kielégítő. •

Adómentes képzési összeg:

A munkáltató által a munkavállalók cégen belüli és cégen kívüli képzésére, illetve továbbképzésére fordított összeg 20%-a adómentes. •

Adómentes képzési prémium:

Ez az adómentes képzési összeg alternatívája, és mértéke 6%. Abban különbözik az adómentes képzési összegtől, hogy csak külső képzés esetén használható fel. •

Szakmunkásképzési/tanulóképzési adómentes összeg:

Ez a kedvezmény 2003. január 1-ig volt igénybe vehető. A munkavállaló képzésére fordított költség mellett egy 1460 eurós adómentes összeget a munkáltató a képzési idő alatt háromszor elszámolhatott.

42

•

Szakmunkásképzési/tanulóképzési prémium:

Egy tanulóra évente 1000 euró adómentes képzési hozzájárulást lehetett igénybe venni, de csak akkor, ha a szakképzés 2002. január 1-jén vagy korábban kezdődött. Az adómentes összegek és prémiumok egymást kizárják, tehát egy adóévben csak az egyik vehető igénybe. Mindkettőnek adócsökkentő hatása van, de abban különböznek egymástól, hogy míg az adómentes összeg az adóalapot csökkenti, addig az adómentes prémiumot közvetlenül az adóból vonják le (Herich, 2003). •

Újonnan alakult vállalkozások adómentessége:

Az adókedvezmények ezen fajtája a legcsalogatóbb a külföldi vállalatok számára. Újonnan alakult vállalkozások mentesülnek az alapítás során fizetendő adók és illetékek alól (pl. ingatlanvásárlási adó, tőkeforgalmi adó). A működés első évében negyedévente csak 273 euró társasági adót kell fizetniük, emellett egy évre mentességet kapnak bizonyos bérekkel kapcsolatos járulékok fizetése alól is. •

Tőkejövedelmi adó alóli mentesség:

Ez az EU-tagállamok számára jár előnnyel, ha ugyanis egy EU tagállam egy osztrák cégben legalább 10%-os részesedéssel rendelkezik, az osztrák állam az anyavállalatnak az osztrák leányvállalatból származó nyereségrészesedés után fizetett adót teljes összegben visszatéríti. Ez az ún. EU anya-leányvállalat irányelv (PwC, 2007). •

Kiküldetésben lévő dolgozók adómentessége:

Mivel számos Ausztriában telephellyel rendelkező külföldi vállalat vezetőségében anyaországbeliek töltik be a felsővezetői pozíciókat, az osztrák kormány igyekszik számukra is ösztönzőleg ható kedvezményeket biztosítani. Adómentesek a költözéssel járó, az anyaország és Ausztria között való utazásokra és a gyerekek oktatására fordított költségek. •

Konszolidált adózás:

A fiskális uniónak is nevezett adózási forma azokra a vállalatokra vonatkozik, melyek egymással alá- fölérendeltségi viszonyban vannak, ezen vállalatok eredménye együttesen adózik. •

Vállalati értékesítésből származó nyereség adómentessége:

Ha egy vállalat olyan befektetett eszközét értékesíti, amely legalább 7 évig a vállalat tevékenységét szolgálta, nem kell az ebből származó bevétele után adóznia abban az esetben, ha még az adott évben vásárol is befektetett eszközt (PwC, 2007).

43

Magyarország Társasági adó: A Magyarországon telephellyel rendelkező vállalatok nyereségük 16%-át kötelesek adóként befizetni. Ez a 16%-os adókulcs európai és regionális összehasonlításban is kedvező a vállalatok számára (15. grafikon). A kormány azonban azt tervezi, hogy ezt 19%-ra növeli. Szerintük ez a mértékű növelés még elviselhető lenne a vállalatok számára, és az ország versenyképességét sem rontaná a külföldi befektetőkért folytatott versenyben. Helyi iparűzési adó: Ausztriával ellentétben Magyarországon még mindig érvényben van a vállalkozásokat érintő helyi iparűzési adó. Ennek mértéke településenként változó, a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, viszont nem lehet több mint a nyereség 2%-a. Tőkejövedelmi adó: Ide tartozik a kamat- és osztalékadó. Eddig 35% és 25%-os kulcsokkal számították ki az osztalékadót, 2009-től azonban egységesen mindenki 25% osztalékadót fizet. Ha egy külföldi vállalat egy magyarországi leányvállalata után kap osztalékot, ugyanúgy a kettős adóztatást kizáró egyezményeknek megfelelően kell adóznia, mint azt Ausztria esetében említettem (13. táblázat). A kamatadó mértéke egységesen 10%.

Forgalmi adó: Az általános forgalmi adót régebben több kulccsal számították, ma már egykulcsos, melynek mértéke 20%, gyógyszeripari termékek és könyvek esetében csak 5%. Magyarország az ÁFA-t érintő többi kérdésben szintén a közös szabályozás alá tartozik az Európai Unió tagországaiban.

44

Személyi jövedelemadó: Ausztriához hasonlóan nálunk is sávosan progresszív a személyi jövedelemadó. Jelenleg még évi bruttó 1.700.000 forint jövedelemig 18% adót kell fizetni, de a tervek szerint ez 19%-ra emelkedne. Ezen összeg felett 36%-os az adókulcs, ami várhatóan szintén emelkedni fog, mégpedig 38%-ra. Munkaadót terhelő adók a munkavállaló bére után: •

Nyugdíjjárulék:

A kötelező nyugdíjpénztárba történő befizetésből a vállalatok is kiveszik a részüket, mégpedig a bruttó bér 24%-át kötelesek befizetni. •

Egészségbiztosítási járulék:

Szintén köteles az egészségbiztosítási pénztárba fizetnie a munkavállalók után, mely járulék mértéke jelenleg 5%. •

Munkaadói járulék:

Osztrák megfelelőjénél valamivel alacsonyabb, mértéke 3%. •

Szakképzési hozzájárulás:

A bruttó bér 3,5 %-át köteles a munkavállalók továbbképzésére fordítani a vállalat. Szolidaritási adó: A felsorolt adókon kívül a Magyarországon telephellyel rendelkező vállalatok 2006 óta kötelesek a nyereségük után 4%-ot ún. szolidaritási adó címen befizetni. A vállalatokat érintő adókedvezmények: A Magyarországon telephellyel rendelkező vállalatok, főleg a nagyvállalatok számára biztosított adókedvezmények és adómentességek száma és mértéke az elmúlt években jelentősen csökkent. Sok esetben nem is publikusak ezen kedvezmények. •

Újonnan alakult vállalkozások adómentessége:

Az újonnan alapított vállalatok működésük első 10 évében teljes mentességet élveztek a társasági adó fizetése alól. A külföldi vállalatok számára ez volt a legvonzóbb adókedvezmény, évi mintegy 100-150 milliárd forint megtakarítást jelentett a vállalatok költségvetésében (Cégvezetés, 2002).

45

Az uniós csatlakozás előtt 2003-ban azonban megszűnt, ugyanis az EU versenyjogi szabályaival ütközött. Az Európai Unió az egyes országok által nyújtható adókedvezményeket az ország fejlettségi szintje alapján határozza meg, a magyar állam által biztosított kedvezmény pedig torzította volna a régióbeli országok külföldi befektetőkért folytatott versenyét. •

Önkormányzatok által biztosított adókedvezmény:

Ez szintén az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig volt érvényben. Az önkormányzatok abban versenyeztek egymással, ki tud minél nagyobb adókedvezményt adni, s ezáltal több külföldi vállalatot becsalogatni, hogy ezáltal munkahelyeket teremtsen a település lakói számára, és saját fejlesztésére is többet tudjon fordítani a megnőtt önkormányzati bevételek által. Többek között például Budaörs volt ennek a folyamatnak egyik győztese. Az EU azonban tisztességtelennek tartja az ilyen jellegű versenyt. 2003-tól már csak azon vállalkozások részesülhetnek a helyi önkormányzatok által biztosított adókedvezményben, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 2,5 millió forintot; a külföldi nagyvállalatok számára tehát megszűnt ez a befektetést motiváló tényező (Cégvezetés, 2002). •

Társasági adókedvezmény:

Kedvezményesen, csupán 10%-os adókulcs mellett fizethetik a társasági adót azon vállalatok, amelyeknek éves bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot. •

Beruházási adókedvezmény:

Ha egy vállalat adott évben legalább 3 milliárd forint értékben végez beruházást, amely nemzetgazdasági szempontból jelentős, akkor a következő 10 évben nyereségadójából leírhatja ezt az összeget. •

Fejlesztési adókedvezmény:

Az előzőhöz hasonlóan szintén 3 milliárd forint értékű beruházás után jár, azzal a feltétellel, hogy a település vagy a térség fejlődéséhez hozzájárul vele, azonban ez mindössze öt évig vehető igénybe. •

Adómentes fejlesztési tartalék:

A vállalatok adózás előtti eredményük 25%-át (max. 500 millió forintot) elkülöníthetik fejlesztésekre szánt tartalék formájában. Ezt az összeget viszont öt éven belül az előírt céloknak megfelelően fel kell használni.

46

•

A munkavállaló képzése, illetve továbbképzése esetén biztosított kedvezmény:

Erre a célra fordított összeg évente a minimálbér kétszereséig (143.000 forintig) adómentes.

Összevetés A globalizáció és EU integráció következtében az országok egyre inkább hasonlóvá válnak, ez történik Ausztria és Magyarország esetében is. Hasset, Hubard, Clark, Taylor szerint is közel megduplázódott a 21. századra az adókörnyezet jelentősége a telephelyválasztásnál, hiszen a globalizáció, EU-integráció, a piacok integrálódása, a technológia fejlődésének hatására kiegyenlítődés kezdődött meg az államok között (Galántainé, 2005). Az adórendszer és a kedvezmények köre azonban az államok hatáskörébe tartozik, mivel az adóharmonizáció az Európai Unióban még nem valósult meg, a vizsgált két állam esetében a vállalatok számára kínált kedvezményes adózási feltételek a befektetésösztönzés fontos eszközei maradhatnak. Az OECD 2000-ben végzett egy felmérést a befektető vállalatok körében, melynek során kimutatták, hogy csak kis országok esetében van jelentősége az adók mértékének a külföldi befektetők döntései során (Katona, 2007). Ez alapján helytálló az a feltételezés, hogy Ausztriában és Magyarországon az alacsony adók és az adókedvezmények a külföldi működőtőke-befektetések során igen fontos befektetésösztönző eszközök lehetnek. Először a társasági adó mértékét veszik figyelembe a potenciális külföldi befektetők. Nemzetközi, illetve uniós összehasonlításban is kedvezőnek mondható mindkét állam által kivetett társasági adó, Magyarországon azonban jóval kedvezőbb, mint Ausztriában (15. grafikon). A forgalmi és tőkejövedelmi adók esetében nincs eltérés a két ország között, illetve a vállalatot a munkáltatók bére után terhelő adók és járulékok mértéke összesen szintén hasonló mértékű. Ezen kívül egyik ország sem írt alá kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodást olyan nagy külföldi működőtőke-befektető állammal, amellyel a másik fél még nem állapodott meg..

47

Fontos különbség azonban a helyi iparűzési adó, amely Ausztriában megszűnt, nálunk azonban még mindig akár a nyereség 2%-át is levonhatják iparűzési adó címen, ami negatív hatással lehet a külföldi befektetők döntésére. Adókedvezmények tekintetében uniós csatlakozásunkkal megszűnt az Ausztriával szembeni versenyelőnyünk. Ausztriában sokkal áttekinthetőbbek és rendszerezettebbek ezen kedvezmények, melyet a kutatás során is tapasztaltam. A humán erőforrás fejlesztését és a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatását az osztrák vállalati adókedvezmények jobban megcélozzák, de a nagy összegű beruházások Magyarországon nagyobb kedvezményeket élveznek. A vállalatokat érintő adóterheket a kedvezményeket és mentességeket figyelembe véve összesítve a 16. grafikon mutatja. Ebből jól látható, hogy a vállalatok által fizetendő adók mértéke nálunk 5,2%-kal alacsonyabb, mint Ausztriában. Az ABA (Austrian Business Agency) tapasztalatai szerint pedig a potenciális külföldi befektetőkkel folytatott tárgyalások során a cégvezetők a legtöbb esetben ezt veszik figyelembe, illetve a társasági adó mértékét, ami alapján Magyarországon kedvezőbbek a feltételek, mint Ausztriában.

3.7 A befektetésösztönzés legfontosabb intézményei Egy adott országba beáramló külföldi működőtőke befektetések mennyiségét növelni tudja az, ha az országban működik legalább egy olyan szervezet, amelynek fő célja a külföldi vállalatok becsalogatása és letelepedésük segítése.

Ausztria Ausztria fő befektetésösztönző intézménye az ABA (Austrian Business Agency). Az ABA az osztrák állam tulajdonában lévő közhasznú szervezet, mely ingyenesen nyújt tanácsadást az Ausztriába betelepülni vágyó külföldi vállalatok számára és segít kiválasztani a megfelelő telephelyet az országon belül. Ezen kívül a potenciális

48

befektetőket tájékoztatja az osztrák pénzügyi és jogi szabályozásról, a vállalatokat érintő adózási feltételekről és segít felkutatni a megfelelő üzleti partnereket. Az

ABA

az

Osztrák

Gazdasági

és

Munkaügyi

Minisztériummal

szoros

együttműködésben áll. A minisztérium is felvette napirendjére a külföldről érkező befektetések fellendítését, amelyet a következő módon szeretne elérni. Úgy vélik, hogy Ausztria a kutatás-fejlesztés és az innováció területén tehet szert olyan komparatív előnyre, amely a térség országaihoz képest vonzóbbá teszi, illetve javítja az országról alkotott képet külföldön. Tavaly indította el a Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium ezen kezdeményezését "Ausztria Kutatási Központ" mottóval és a program végrehajtásával az ABA-t bízta meg. Eddig azonban nem sikerült elérniük a kívánt eredményt. Ezt bizonyítja az Ausztriában befektető külföldi vállalatok körében végzett kérdőív, melyben a többség azt a választ adta, hogy nem a kutatás-fejlesztés és innováció az a tényező, amiért Ausztriát választották befektetési helyszínként, illetve a megkérdezett cégek mintegy 12%-a nyilatkozott úgy, hogy Ausztria a jövőben kutatás-fejlesztési központtá válhat. (ABA, 2008.03.20.). A tavalyi évben az ABA 256 külföldi vállalattal folytatott tárgyalásokat, akik összesen 246 millió euró tőkét fektettek be Ausztriában, ezzel a beáramló külföldi működőtőke a 2007-es rekordot is meghaladta 27%-kal, emellett 2.442 új munkahely jött létre a 2008-as külföldi befektetéseknek köszönhetően. Az ABA 1982-es fennállása óta pedig mintegy 5,56 milliárd euró külföldi tőkét tudott becsalogatni az országba (ABA, 2009.03.12.). Az ABA mellett másik jelentős intézmény, melynek a befektetésösztönzésben nagy szerepet tulajdonítanak a Bécsi Gazdaságfejlesztési Alap (WWFF = Wiener Wirtschaftsförderungsfonds). 1982-ben hívták életre és legfőbb célja, hogy a bécsi vállalatok erősítésével, az infrastruktúra fejlesztésével és az innovációs tevékenység élénkítésével növelje Bécsnek, mint telephelynek a versenyképességét. Szolgáltatásai közé tartozik professzionális tanácsadás külföldi vállalatoknak, segítségnyújtás a cégalapításban, beruházások támogatása, támogatások odaítélése, megfelelő ingatlanok rendelkezésre bocsátása és fejlesztése a külföldi befektetők részére, valamint professzionális marketing tevékenység Bécs számára. Feladatai ezen túlmenően a határokon átnyúló kezdeményezések és projektek a közép-európai térségben. Ezáltal azt is ösztönzi, hogy Bécs Közép-Európa vezető gazdasági központjává és összekötő

49

kapoccsá váljon a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kereskedelemben. Ezen kívül a régiókon belüli gazdasági hálózatokat, úgynevezett klasztereket hoz létre, valamint saját tőkéhez segíti a kis- és középvállalkozásokat. A Bécsi Gazdaságfejlesztési Alap pénzügyi forrásainak egy részét a bécsi önkormányzattól kapja, túlnyomó részét azonban a város ingatlanjainak értékesítéséből szerzi. A fővárosnak mintegy 3,5 millió négyzetméternyi telkét kezeli, és ezzel ő Bécs legnagyobb ingatlantulajdonosa. Az intézmény fennállása óta 1200 külföldi vállalat letelepedését segítette Bécsben, emellett további 18.000 céget támogatott 500 millió euróval, 90.000 új munkahelyet hozott létre, illetve segített megőrizni, és több mint 100.000 vállalati tanácsadást bonyolított le. A WWFF a brüsszeli Bécs Házban tart fenn irodát, továbbá Hong Kong-ban és Tokióban, ahol aktív lobbizást folytat a bécsi gazdaság érdekében (WWFF, 2009).

Magyarország Magyarországon

az

ITD

Hungary,

más

néven

Magyar

Befektetési-

és

Kereskedelemfejlesztési Zrt. feladata a külföldi vállalatok letelepedésének elősegítése, ez az osztrák ABA hazai megfelelője. Az 1993-ban létrehozott ITD Hungary kiterjedt irodahálózattal rendelkezik, egy budapesti központtal és 14 regionális irodával működik Magyarországon, továbbá a világ 43 országában 55 kirendeltsége van. Non-profit szervezet, tehát szolgáltatásait térítésmentesen nyújtja. Tevékenysége során külföldi vállalatok magyarországi befektetéseivel, illetve magyar vállalatok külpiacra lépésével kapcsolatban tár fel üzleti lehetőségeket

és

végez

partnerközvetítést.

Tevékenységének

két

fő

ága

a

befektetésösztönzés és a kereskedelemfejlesztés. A befektetésösztönzés körébe tartozik a magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára, a megfelelő telephely kiválasztása, információnyújtás a magyar jogi, pénzügyi, befektetési és adózási környezetről. Továbbá feladata még néhány regionális projekt irányítása, valamint barna- és zöldmezős és vegyesvállalati

50

befektetésekkel kapcsolatos döntések előkészítésében való részvétel. A külföldi befektetők munkájának megkönnyítése érdekében az ITD Hungary tájékoztatja őket a magyar kormány befektetést támogató programjairól, felkészíti az önkormányzatokat a potenciális befektetők fogadására, adatbázisokat készít magyar vállalatokról, illetve létrehozta az egyablakos rendszert az ügyintézésben, amelynek köszönhetően a külföldi befektetők könnyebben tudnak tájékozódni a magyar befektetési környezetről, és a döntési folyamatot is lerövidíti (ITD, 2009). Mivel a szakdolgozat a beáramló külföldi működőtőkével foglalkozik, az ITD Hungary kereskedelemfejlesztéssel, exportösztönzéssel kapcsolatos tevékenységét a terjedelmi korlát miatt nem ismertetem, ez már a kiáramló tőke témakörébe tartozik. Ahogyan a befektetésösztönzési tevékenységeknél az imént említettem az ITD Hungary külön figyelmet fordít a hazai önkormányzatokra azzal a céllal, hogy felkészítse őket a potenciális külföldi befektetőkkel való tárgyalásokra és a betelepülő külföldi vállalatok befogadására. Mindenre kiterjedő tanácsadással látja el az önkormányzatokat a település fejlesztése, marketingje, a humán erőforrás fejlesztése terén. Külön az ő részükre készítette el befektetésösztönzési kalauzát, melyben az említettekkel kapcsolatban minden hasznos információ megtalálható. A potenciális befektetőknek nyújtott szolgáltatások mellett fontos megemlíteni az ITD Hungary utógondozással kapcsolatos tevékenységét is. Az utógondozás a hazánkban már letelepedett külföldi vállalatokat érinti. Abból a megfontolásból fordítanak nagy gondot az ezen vállalatokkal való kapcsolattartásra is, hogy a már meglévő és elégedett külföldi befektetők híre növelheti a többi külföldi vállalat bizalmát Magyarország

iránt.

Ez

egyrészt

további

külföldi

működőtőke-befektetéseket

eredményezhet, másrészt a már ittlévő cégeket arra ösztönözheti, hogy nyereségüket ne repatriálják, hanem újrabefektetésre használják fel. A tapasztalatok is igazolják ezt a meglátást, ugyanis világszinten igaz az állítás, hogy a működőtőke-befektetések mintegy 75%-a újrabefektetésből származik. Utógondozási tevékenysége keretében az ITD Hungary többek között törekszik a vállalatok és egyetemek közötti együttműködés javítására, a munkaerőpiaci problémák megoldására, az infrastruktúra fejlesztésének előmozdítására, különféle szakmai rendezvények lebonyolítására. Emellett igyekszik választ keresni arra is, hogy egyes külföldi vállalatok miért nem Magyarországot választották telephelyül.

51

Az utógondozásnak köszönhetően a 2008-as adatok szerint 14 vállalat döntött úgy, hogy Magyarországon fekteti be újra itt megszerzett nyereségét, és mintegy 50 további vállalat nyilatkozott pozitívan az ITD Hungary befektetésösztönző tevékenységéről (ITD, Befektetésösztönzési kalauz, 2008). A tavalyi évben az ITD Hungary közreműködésével 1,25 milliárd euró külföldi működőtőke áramlott hazánkba, ez 57 már befejezett projektet takar. Emellett további 300 projektről még folyamatban vannak a tárgyalások. Az ITD Hungary befektetésösztönzési tevékenységének köszönhetően 2008-ban 7.400 új munkahely született Magyarországon (ITD, 2009).

Összevetés Az osztrák és a magyar állam is rendelkezik olyan az egész országra és külföldre is kiterjedő intézménnyel, amely a befektetésösztönzést prioritásának tekinti. Mindkét országban non-profit szervezetként működnek, ingyenesen nyújtanak szolgáltatásokat az őket felkereső vállalatok számára. Az ITD Hungary és az ABA nagy vonalakban ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, eredményességükben azonban különbség mutatkozik. Mivel az ABA eredményességére vonatkozó adatok csak a tavalyi évre vonatkozóan álltak rendelkezésemre, ezt az évet hasonlítom össze. Azt nem hasonlítom össze, hogy eddig mennyi tőkét csalogattak be és mennyi munkahelyet teremtettek, mivel az ABA 11 évvel korábban jött létre, mint az ITD

Hungary.

2008-ban

az

ITD

Hungary

tevékenységének

köszönhetően

1,25 milliárd euró külföldi működőtőke áramlott hazánkban, az osztrák ABA esetében ez az érték csupán töredéke, 256 millió euró volt. Ennek következtében az ITD Hungary a munkahelyteremtésben is nagyobb szerepet játszott, az ABA által segített 2.442 munkahellyel szemben 7.400 állás létrehozásában működött közre. A két szervezet az országuk tőkevonzó képességét és a beáramló külföldi működőtőke mennyiségét növelni szeretné, de más-más eszközzel. Míg az ABA abban hisz, hogy az a megoldás, ha Ausztriát kutatás-fejlesztési központtá emeli, addig az ITD Hungary a már meglévő vállalatokkal való kapcsolatápolásra koncentrál. 2008-ig több volt a pozitív visszajelzés az ITD Hungary utógondozási tevékenységére, mint az ABA kutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezésére.

52

4. Primer kutatás Ausztriában befektető magyar vállalatok és Magyarországon befektető osztrák vállalatok által kitöltött kérdőívek eredményének értékelése Primer kutatást is végeztem, hogy választ kapjak arra, a gyakorlatban mi áll a külföldi vállalatok telephely-választási döntései mögött. Emellett arra is választ kerestem, hogy a magyarországi és ausztriai befektetési környezet között hol vannak éles különbségek, a már jelenlévő cégek milyen feltételeken változtatnának, és a térség többi országával szemben hogyan ítélik meg Magyarországot, illetve Ausztriát, mint lehetséges befektetési célpontot. Azt is megkérdeztem a vállalatoktól, tervezik-e tevékenységük bővítését, esetleg áthelyezik-e termelésüket a közeljövőben másik országba, mivel ezen döntésekből is le lehet vonni következtetéseket arra vonatkozóan, miben erős vagy gyenge Ausztria és Magyarország, illetve milyen tényezőkön kellene változtatni. A kérdőívek kiértékelése előtt feltételeztem, hogy a telephelyválasztási szempontok sorrendje a szakirodalom által felállított és a tanácsadó cégek által tapasztalt sorrenddel szinte teljesen azonos lesz. Emellett arra számítottam, hogy a válaszadók a jelenlegi pesszimista gazdasági és politikai helyzetben a befektetési környezet elemei közül a munkaerő költségét és a vállalatokat érintő adókat kivéve valamennyi tényezőt kedvezőbbnek fogják találni Ausztriában, mint hazánkban. Arra a kérdésre, hogy a két ország befektetési környezetét a térség többi országához képest hogyan ítélik meg, azt vártam, hogy az újonnan csatlakozott EU-tagállamokat kedvezőbb befektetési helyszínnek tekintik az alacsonyabb adók és munkabérek, illetve a hatalmas piac miatt. Feltételeztem továbbá, hogy Magyarországtól gazdasági és politikai stabilitást, a keresletnek megfelelő rendelkezésre álló munkaerőt, alacsonyabb közterheket, jobb közlekedési infrastruktúrát, gyorsabb hivatali ügyintézést és a korrupció visszaszorítását várják. Ausztria esetében arra számítottam, hogy a válaszadó cégek alacsonyabb munkaerőköltséget és alacsonyabb társasági adót javasolnak. Végül arra a kérdésre, hogy a vállalatok bővítik-e tevékenységüket, a világgazdasági helyzet miatt nemleges választ vártam, míg arra a kérdésre, hogy megszüntetik-e működésüket az adott országban, sok igenre számítottam, egyrészt a válság miatt bekövetkező tömeges csődök miatt, másrészt mivel most minden vállalatnál a költségcsökkentés az elsődleges cél, számos vállalat keletebbre helyezheti át telephelyét, ahol alacsonyabbak az adóterhek és a munkabérek.

53

Ausztria Az

Ausztriában

tevékenységet

folytató

magyar

vállalatokhoz

az

ABA

Közép-Kelet-Európáért felelős osztályán keresztül juttattam el a kérdőívet. Innen sajnos csak két cégtől kaptam választ, mindkettő középvállalat, és az elmúlt két évben kezdte meg működését Ausztriában. Az egyik vállalat panziókat működtet Ausztriában, a másik pedig kereskedelemi tevékenységet folytat. Ezt követően az interneten, valamint ismerősök között, családi és baráti körben próbáltam olyan egyéni vállalkozókat találni, akik Ausztriában dolgoznak. Hosszas keresés után fel tudtam venni a kapcsolatot hét vállalkozóval, akik közül öten a vendéglátásban dolgoznak, egy síoktatással foglalkozik, egy pedig autófényező műhelyt nyitott. A kevés válaszadó miatt nem tudtam következtetéseket levonni arról, hogy az egyes iparágakban való befektetések során, mely szempontok játsszák a legfontosabb szerepet Ausztriában, de az egyes kérdésekre adott válaszok a legtöbb esetben megegyeznek, így a válaszok alapján megfogalmazott állításokról nyugodtam mondhatjuk, hogy azok helytállóak. A telephelyválasztási szempontokat a válaszok alapján sorrendbe állítottam, minden szempontnak azt a helyezést adtam, amellyel a legtöbben ellátták az egyes szempontokat a kitöltés során. Ennek megfelelően a következő sorrend állítható fel: 1. a piac megszerzése, 2. a munkaerő költsége, 3. gazdasági stabilitás, 4, politikai stabilitás, 5. adókörnyezet 6. a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége, 7. földrajzi elhelyezkedés, 8. közlekedési infrastruktúra, 9. szállítmányozási és raktározási feltételek, 10. telekommunikációs és informatikai infrastruktúra, 11. energiaellátás, 12. beszállítói környezet, 13. befektetésösztönző intézmények, 14. kutatás-fejlesztési tevékenység. A szakirodalom és a tanácsadó cégek által felállított sorrendnek megfelel az, hogy a piac megszerzését a legtöbben első helyen említik, illetve a gazdasági és politikai stabilitásnak is ugyanolyan nagy szerepet tulajdonítanak. A földrajzi elhelyezkedés ez esetben azért került ennyire hátra a rangsorban, mert a válaszadók közül mindössze kettő tevékenysége, a panzió működtetése és a síoktatás az, amely szoros összefüggésben áll vele. A kutatás-fejlesztési tevékenység fontossága nem bizonyult itt olyan lényeges szempontnak, mint a szekunder kutatás során, melynek oka

54

az lehet, hogy a válaszadó cégek egyike sem végez ilyen jellegű tevékenységet. A többi telephely-választási szempont sorrendje nagyjából megegyezik a bevezetésben említett sorrenddel. A két ország összehasonlítását a befektetési döntéseket befolyásoló tényezők esetében az alábbi grafikon szemlélteti: 17. grafikon A befektetési döntéseket befolyásoló tényezők minőségének összehasonlítása Ausztriában és Magyarországon magyar vállalatok véleménye alapján 100% 80% 60%

Magyarország

40%

Ausztria

20%

ad ók ad ed óte v r sz ezm hek ak é ké ny pz ek e bé ttsé rk g kö ölts te zle ég le ko ke be m r fe m akt dés kt ., á et in roz és fo ös e rm á s zt ner a ön g tik ző iae a sz llá er tás ve ze te k ü g K+ yi ga n F zd be téz as é s ág zá s l po i s lí t ó l it t ik abi k ai litá st ab s ilit ás

0%

Forrás: saját gyűjtés Jól látható, hogy a válaszadók közül mindenki kedvezőbbnek találja az osztrák közlekedési infrastruktúrát, a gazdasági és politikai stabilitást, a telekommunikációs infrastruktúrát, az energiaellátást és az ügyintézés menetét. Csupán a munkaerő költségét, a rendelkezésre álló munkaerő képzettségét és a kutatás-fejlesztési tevékenységet tartják egyértelműen jobbnak Magyarországon. Mivel a válaszadó cégek egyike sem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, ezen tényező megítélése most nem tekinthető mérvadónak. A kedvezőbb magyar munkaerő költséggel kapcsolatos hipotézis, miszerint mindenki jobbnak találja a magyar feltételeket, beigazolódott. Arra a kérdésre, hogy Ausztria ma mennyire vonzó a külföldi befektetők számára a többi régióbeli országhoz képest, mindenki a vonzóbb választ adta. Nem erre a válaszra számítottam a feltevéseknél már említett okok miatt, de mivel a Magyarországról

55

Ausztriába áttelepülő vállalkozók célja a piacszerzés, ezáltal pedig az extraprofit elérése, az általuk végzett tevékenységgel ezen céljukat csak egy gazdaságilag jobban teljesítő országban érhetik el. A hipotézisemnek és a szekunder kutatásnak is megfelelt az, hogy mit változtatnának a befektetők Ausztriában annak érdekében, hogy vonzóbbá váljon a befektetési környezet. Valamennyi vállalat kihangsúlyozta az adóterhek és a munkaerőköltség mérséklését, viszont olyan válaszadó is akadt, aki a rendelkezésre álló munkaerő képzettségével nincs megelégedve. Ez utóbbi viszont már ellent mond annak, amit a szekunder kutatás során találtam, a felmérés szerint ugyanis Ausztriában a kutatás-fejlesztés területét kivéve a munkaerőpiaci kínálat kielégíti a keresletet, de ezek szerint a tapasztalatok alapján még mindig hagy kívánni valót maga után az osztrák munkaerőpiac is. Az egyéni vállalkozók cégük méreténél fogva nem tervezik, hogy bővítenek Ausztriában a közel jövőben, viszont nem is kívánják tevékenységüket megszüntetni. A válaszadók között volt, aki említette, hogy visszajönne Magyarországra, ha a politikai helyzet stabilizálódna, és a kormány az adókat és járulékokat mérsékelné, valamint emelnék a béreket. A két középvállalkozás sem tervezi, hogy megszünteti tevékenységét Ausztriában, a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat bővítést nem tervez. A panziókat üzemeltető cég viszont úgy gondolja, amint a turizmus területén ismét a korábban megszokott vendégforgalom lesz tapasztalható, egy újabb panziót szándékozik nyitni.

Magyarország Gyakorlati helyemen, az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztályán megkaptam a hazánkban jelenlévő azon osztrák cégek felsővezetőinek elérhetőségeit, akik hozzájárultak ahhoz, hogy harmadik személynek, ez esetben nekem kiadják e-mail címüket. 80 Magyarországon is működő osztrák vállalatnak, illetve osztrák-magyar vegyesvállalatnak küldtem el a kérdőívet, és meglepő módon viszonylag jó arányban, összesen 19 vállalat küldte vissza a kitöltött kérdőívet, vagyis a megkérdezettek majdnem 25%-a válaszolt. Viszont ebben az esetben is kevés volt ez ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni arról, hogy az egyes években és iparágakban melyek voltak a telephelyválasztás

56

legfőbb szempontjai. Ennek ellenére a többi kérdésre Magyarország esetében is választ lehet találni, mert a válaszadók szórása ehhez megfelelő. Van köztük 3 mikro-, 5 kis-, 6 közép- és 5 nagyvállalat, emellett a 19 leányvállalat alapítását tekintve is megfelelő szórást mutat, a legrégebbit 1989-ben, a legfiatalabbat 2006-ban alapították, és a két év között szinte valamennyi évre esik egy válaszadó cég. Az iparágat illetően 1 feldolgozóipari, 2 építőipari, 3 autóipari, 4 kereskedelmi, 5 szolgáltató vállalat, valamint 2 bank, 1 vegyipari és 1 hadiiparban tevékenykedő cég szerepel a kérdőívet kitöltők között, tehát szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. A telephely-választási szempontok a válaszok alapján a következő sorrendbe állíthatók: 1. a piac megszerzése, 2. földrajzi elhelyezkedés, 3. gazdasági stabilitás, 4. politikai stabilitás, 5. a munkaerő költsége, 6. a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége, 7. adókörnyezet, 8. közlekedési infrastruktúra, 9. szállítmányozási és raktározási feltételek,

10.

telekommunikációs

és

informatikai

infrastruktúra,

11. energiaellátás, 12. beszállítói környezet, 13. befektetésösztönző intézmények, 14. kutatás-fejlesztési tevékenység. Arra a kérdésre, hogy mely tényező melyik országban kedvezőbb, a következő eredmény született: 18. grafikon A befektetési döntéseket befolyásoló tényezők minőségének összehasonlítása Ausztriában és Magyarországon osztrák vállalatok véleménye alapján 100% 80% 60%

Magyarország

40%

Ausztria

20%

ad ók ad ed óte v r sz ezm hek ak én ké pz yek e bé ttsé rk g kö ölts te zle ég le ko k be m ra e d fe m k kt tá és ., et in roz és f ös e orm ás zt ner a ön g tik ző iae a sz llá er tás ve ze te k ü g K+ yi ga n F zd be téz as sz és á á po gi s llí t l it ta ók ik ai bilit st á s ab ilit ás

0%

Forrás: saját gyűjtés

57

A grafikon is jól mutatja, hogy a hazánkban befektető osztrák cégek a legtöbb tényezőt kedvezőbbnek tartják az anyaországban. A legnagyobb eltérés a politikai és gazdasági stabilitás, a közlekedési, telekommunikációs és informatikai infrastruktúra, az energiaellátás, az ügyintézés menete, a beszállítók és a kutatás-fejlesztési tevékenység terén tapasztalható. Ez azt jelenti, ha ezeket a vállalatokat szeretnénk Magyarországon tartani, illetve több külföldi vállalatot szeretnénk becsalogatni, ezeken feltétlenül javítani kell. A munkaerő költsége terén viszont kimagaslóan jó eredményt ért el Magyarország az értékelésben, ezzel a hipotézisem egyik fele beigazolódott. Az viszont nem, hogy a magyar adókörnyezetet vonzóbbnak találják, és ennek egyrészt az lehet az oka, hogy hiába magas az osztrák társasági adó, több adókedvezmény vehető igénybe, másik oka pedig az egyik válaszadó kommentárja szerint a magyar adórendszer strukturális problémái és áttekinthetetlensége. Magyarország számára kedvezőtlen képet mutat a következő diagram is: 1. diagram A magyar befektetési környezet értékelése a régióbeli országokkal összehasonlítva

13%

1%

15%

71%

sokkal kevésbé vonzó

kevésbé vonzó

hasonló

vonzóbb

Forrás: saját gyűjtés A válaszadó cégek 71%-a úgy gondolja, hogy napjainkban Magyarország befektetési szempontból a régió többi országához képest nem elég vonzó, s ez azt is jelentheti, hogy ha tevékenységük bővítésére készülnek, nem biztos, hogy Magyarországot fogják

58

választani, illetve úgy dönthetnek, hogy tőlünk keletebbre lévő országba helyezik át telephelyüket. Ezzel szemben mindössze két vállalat tartja hasonlónak a magyar befektetési környezetet a többi országéhoz viszonyítva. Csupán egy cég jelezte, hogy a térség országaihoz képest vonzóbb Magyarország, az említett cég egyébként az üzleti tanácsadás területén működik. A feltételezéseknek megfelelően a válaszadó osztrák cégek a magyar gazdaság és politikai élet stabilitását hiányolják, ezeken a tényezőkön a 19-ből 17 cég változtatna. Szintén számítottam rá, hogy sokan a korrupciót és a bürokráciát is bírálni fogják, s ez be is igazolódott, kivétel nélkül mindenki nehezményezi a lassú és bürokratikus ügyintézést és egy válaszadó kivételével mindenki szót emelt a korrupció ellen. Szintén sokan, összesen 11 cég várja a vállalatokat érintő adók csökkentését, emellett 3 cég az energiaellátás minőségében, a kutatás-fejlesztés támogatásában, a közlekedési infrastruktúrában és a rendelkezésre álló munkaerő képzettségében vár változásokat. Egy válaszadó egyéb szempontot is megjelölt az általam felsoroltak mellett, véleménye szerint a magyar üzleti erkölccsel és a kommunikációs kultúrával is komoly gondok vannak. A válaszadó vállalatok közül négyen, tehát mintegy 21% kívánja bővíteni magyarországi tevékenységét a közeljövőben, ketten indokolták is válaszukat. Az egyik vállalat még mindig érdemesnek tartja a terjeszkedést hazánkban az alacsony munkaerőköltség miatt, a másik vállalat pedig tanácsadó cég lévén a válság miatti problémák következtében sok új ügyfélre számít, ezért létszámbővítést is tervez. A 15 nemleges választ adó cég a jelenlegi gazdasági válságot, illetve a politikai környezetet nevezte meg döntése okának, viszont vannak köztük, akik optimistán vélekednek a jövőről, bíznak a magyar gazdaság újbóli fellendülésében és az adók csökkentésében, és ha ez megvalósul, mindenképp szeretnék tevékenységüket bővíteni hazánkban. Tevékenységének megszüntetését vagy más országba való áthelyezését a válaszadók szintén 21%-a tervezi, s ezt meg is indokolták. Egy szállítmányozó cég kamionflottáit kénytelen lesz másik országba helyezni, ha a magyar kormány a fuvarosokat érintő adókedvezményeket eltörli és nem csökkent a közterheken. Egy másik vállalat a jogi környezet gyakori változását elégelte meg, illetve egy szolgáltató vállalat az eddig nálunk végzett tevékenységét visszahelyezi Ausztriába költségcsökkentési szempontok miatt.

59

5. SWOT-analízis Ausztria ERŐSSÉGEK: ¾ kiváló földrajzi elhelyezkedés ¾ politikai stabilitás ¾ alacsony országkockázat ¾ gyakorlatorientált és a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő oktatási és képzési rendszer ¾ magas a munkaerő termelékenysége ¾ rugalmas munkaerőpiac ¾ nemzetközi viszonylatban kevés sztrájk ¾ kiváló logisztikai, közlekedési infrastruktúra ¾ liberalizált telekommunikációs és energiaszektor ¾ nemzetközi összehasonlításban alacsony irodabérleti díjak ¾ megújuló energiaforrások nagy arányban történő felhasználása ¾ iparűzési adó eltörlése ¾ széles körű és viszonylag magas adókedvezmények a vállalatok számára ¾ nemzetközi szervezetekben való tagság ¾ kutatás-fejlesztési tevékenység nagy mértékű állami és vállalati támogatása ¾ jól működő klaszterek ¾ az ABA hatékony munkája a külföldi befektetésösztönzésben GYENGESÉGEK: ¾ a térség többi országához képest magas bérszínvonal ¾ magas energiaadó ¾ a térség többi országához képest magas társasági adó ¾ magas személyi jövedelemadó ¾ magas a munkaadók által a munkavállalók után fizetendő járulékok mértéke ¾ a kutatás-fejlesztés területén dolgozók száma nem elegendő ¾ túlságosan Bécs központú a kutatás-fejlesztési tevékenység

60

LEHETŐSÉGEK: ¾ munkaerőpiac teljes megnyitása az összes EU-tagállam előtt ¾ a társasági adó mérséklése ¾ alkalmazott kutatások támogatása ¾ Bécs európai kutatási központtá való fejlesztése ¾ Bécs a térség folyami hajózási központjává válhat ¾ az egyetemi kutatók fizetésének emelése ¾ a meglévő külföldi vállalatokkal való kapcsolatápolás, mivel ez további külföldi tőkét vonz ¾ újrabefektetések ösztönzése ¾ az alacsonyabb munkabérrel dolgozó országokkal szemben a magasabb hozzáadott értékű, minőségi termékek és szolgáltatások terén lehet felvenni a versenyt VESZÉLYEK: ¾ agyelszívás – kutatók elcsábítása a tengerentúlra ¾ a vállalatok elcsábítják az egyetemi kutatókat ¾ a tőle keletre lévő államok közül már sokan csatlakoztak az Európai Unióhoz, melyek elcsábíthatják a külföldi befektetőket ¾ egyre több újonnan csatlakozott EU-tagállamban vezetik be az eurót, mellyel romlik Ausztria versenyelőnye ¾ több újonnan csatlakozott EU-tagállamban drasztikusan csökkentették a társasági adót ¾ alacsonyabb bérszínvonal az újonnan csatlakozott EU-tagállamokban ¾ a világgazdasági válság elhúzódása ronthatja a gazdasági mutatókat ¾ a világgazdasági válság miatt globális szinten csökkennek a működőtőkebefektetések ¾ a távol-keleti országokban és Indiában több a rendelkezésre álló munkaerő, jóval alacsonyabbak a munkabérek és a piac is nagyobb ¾ a szovjet utódállamok gazdasági megítélése javulni látszik és hatalmas piacot jelentenek

61

Magyarország ERŐSSÉGEK: ¾ kiváló földrajzi elhelyezkedés ¾ nemzetközi összehasonlításban alacsony bérszínvonal ¾ alacsony társasági adó ¾ vállalatok részére biztosított adókedvezmények ¾ nemzetközi viszonylatban kevés sztrájk ¾ felsőoktatási intézmények és vállalatok növekvő együttműködése ¾ nemzetközi összehasonlításban alacsony irodabérleti díjak ¾ informatikai infrastruktúra fejlettsége ¾ liberalizált telekommunikációs szektor ¾ nemzetközi szervezetekben való tagság ¾ az ITD Hungary hatékony munkája a külföldi befektetésösztönzésben GYENGESÉGEK: ¾ politikai stabilitás hiánya ¾ rossz hitelminősítés ¾ növekvő adósságállomány ¾ viszonylag magas országkockázat ¾ erőteljes korrupciós tevékenység ¾ túlzott mértékű bürokrácia az ügyintézésben ¾ munkaerőpiaci kereslet és kínálat gyakran nem egyezik meg ¾ a munkaerő mobilitásának hiánya ¾ nem eléggé motivált munkaerő ¾ nem kielégítő az út- és vasúthálózat mennyisége és minősége ¾ belvízi hajózás elhanyagolt ¾ magasak a munkaadók által a munkavállalók után fizetendő járulékok mértéke ¾ magas energiaárak ¾ növekvő energiafüggőség

62

LEHETŐSÉGEK: ¾ az euró bevezetésével csökkenne az árfolyamkockázat ¾ klaszterek erősítése ¾ a felsőoktatási intézmények és vállalatok közötti együttműködés további erősítése ¾ az oktatási és képzési rendszer átalakítása a munkaerőpiaci keresletnek megfelelően ¾ az egyetemi kutatók fizetésének emelése ¾ a hazai vállalatok aktívabb részvétele a kutatás-fejlesztés támogatásában ¾ közlekedési

infrastruktúra

javítása

a

TEN

(Transzeurópai

Hálózatok)

programnak és EU-s támogatásoknak köszönhetően ¾ energiaszektor teljes liberalizálása ¾ a dunai hajózás fellendítése és a tiszai hajózás kiépítése ¾ tovább csökkenő irodabérleti díjak ¾ az energiafüggőség csökkentése a megújuló energiahordozók növekvő használatával ¾ a meglévő külföldi vállalatokkal való kapcsolatápolás, mivel ez további külföldi tőkét vonz ¾ újrabefektetések ösztönzése ¾ az ország európai kutatási központtá emelése ¾ az alacsonyabb munkabérrel dolgozó országokkal szemben a magasabb hozzáadott értékű, minőségi termékek és szolgáltatások terén lehet felvenni a versenyt ¾ minél több szolgáltató központ becsalogatása ¾ jó országmarketinggel az országimázs javítása VESZÉLYEK: ¾ agyelszívás – kutatók elcsábítása a tengerentúlra ¾ a vállalatok elcsábítják az egyetemi kutatókat ¾ a tőlünk keletre lévő államok közül már sokan csatlakoztak az Európai Unióhoz, mely rontja versenyelőnyünket

63

¾ egyre több újonnan csatlakozott EU-tagállamban vezetik be az eurót ¾ több újonnan csatlakozott EU-tagállamban csökkentették a társasági adót, mely rontja versenyelőnyünket ¾ a világgazdasági válság további elhúzódása tovább ronthatja a gazdasági instabilitást ¾ a világgazdasági válság miatt globális szinten csökkennek a működőtőkebefektetések ¾ a távol-keleti országokban és Indiában több a rendelkezésre álló munkaerő és jóval alacsonyabbak a munkabérek és a piac is nagyobb ¾ a szovjet utódállamok gazdasági megítélése javulni látszik és hatalmas piacot jelent ¾ gazdasági szempontból sereghajtókká váltunk a régió többi országával szemben és lemaradásunk fokozódhat ¾ tovább nőhet az ország energiafüggősége

64

6. Összefoglalás, következtetések Szakdolgozatom célja volt, hogy bemutassam a külföldi működőtőke-befektetéseket befolyásoló tényezőket Ausztriában és Magyarországon, és megállapítsam, hogy az egyes tényezők tekintetében, illetve összességében melyik ország vonzóbb a külföldi tőke számára. Az elsődleges szempont, a piac mérete és nyitottsága alapján nem lehetett éles különbséget észlelni a két ország között. Viszont a népesség számára vonatkozó előrejelzések alapján Ausztria előnyösebb helyzetbe kerülhet hazánknál a jövőben. A gazdasági és politikai stabilitást, vagyis az országkockázatot tekintve az Ausztriára vonatkozó adatok kedvezőbbek, a válság azonban mindkét ország gazdasági teljesítményén ront. Magyarország megítélését külföldön a jelenlegi politikai helyzet is rontja, így valószínűleg a politikai kockázat értékelése rosszabb lesz a korábbinál. Az osztrák munkaerőpiac szintén sok tekintetben vonzóbb hazánkénál. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy Ausztriában nagyobb összeget fordít az állam az oktatásra, felismerték, hogy a munkaerőpiaci kínálatot a kereslethez kell igazítani, valamint az oktatási rendszert úgy alakították ki, hogy gyakorlatorientált képzést nyújtson a diákoknak. Mindkét ország felismerte, hogy a rendelkezésre álló munkaerő képzettségének színvonalán sokat javíthat az is, ha szorgalmazzák a vállalatok és felsőoktatási intézmények közötti együttműködést. További fontos tényező a termelékenység és bérszínvonal egymáshoz viszonyított növekedése, mely szintén Ausztria esetében kedvezőbb, ugyanis nagyobb mértékben nő a munkaerő termelékenysége, mint annak költsége. A két országban az infrastruktúrán belül az informatikai és telekommunikációs infrastruktúra között nincs olyan lényeges különbség, mellyel egyik ország a másikkal szemben komoly versenyelőnyre tehetne szert. Az energiaellátás tekintetében azonban fontosnak tartom, hogy kövessük Ausztria példáját, és minél több esetben használjunk megújuló energiaforrásokat, mert energiafüggőségünk nagy, és a jövőben ez csak romlani fog. A közlekedési infrastruktúra terén Ausztria messze megelőzi

65

Magyarországot. Ahhoz, hogy a külföldi tőke a fejletlenebb régiókban is szívesen fektessen be, szükséges a magyar út- és vasúthálózat mielőbbi korszerűsítése, az autópályák számának növelése, és a belvízi hajózás támogatása és fejlesztése. A kutatás-fejlesztés támogatásában is Ausztria vezet Magyarországgal szemben. Tehát nálunk ezen tevékenység finanszírozásán kell változtatni, és akkor minden esélyünk meg van rá nekünk is, hogy hazánk a térség kutatás-fejlesztési központjává váljon. Kölcsönösen az egyik legnagyobb probléma a főállásban kutatást végzők elöregedése, hiányzik az utánpótlás, mivel a fiatal, tehetséges kutatókat elcsábítják az Egyesült Államokba vagy a multinacionális vállalatok kutató központjaiba. A vállalatokat érintő adók mértéke hazánkban alacsonyabb, tehát vonzóbb a külföldi befektetők számára. Ahhoz, hogy így maradjon, illetve erősödjön ez az előnyünk, a külföldi befektetők elvárják, hogy átláthatóbb legyen az adórendszer, melyhez fontos lenne, hogy strukturális változtatásokat hajtson végre a kormány. Ha ez megvalósul, teljes mértékben kedvezőbbé válhat a hazai adókörnyezet szomszédunkénál. A befektetésösztönző szervezetek mindkét országban hatékony munkát végeznek, és jelenleg más-más eszközzel próbálják növelni a külföldi működőtőke-befektetések számát. Szerintem a követendő példa az ITD Hungary gyakorlata, mégpedig az utógondozással és kapcsolatápolással az újrabefektetések ösztönzése. Ez főleg napjainkban fontos, ugyanis a válság miatt nem sok új vállalat megjelenésére számíthatunk, így a beáramló tőke volumenét most leginkább a már betelepült külföldi vállalatoktól várhatjuk. Az ismertetett befektetéseket befolyásoló tényezők terén meglévő előnyöket mindkét országban fent kell tartani, illetve a gyengeségeket javítani kell, a lemaradásokat be kell hozni. A primer és szekunder kutatás eredményei alapján Ausztriában elsősorban a társasági adó további csökkentésére és alacsonyabb bérköltségre lenne szükség. Magyarországon a gazdasági és politikai stabilitás helyreállítása, a korrupció hatékony visszaszorítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az oktatási rendszernek a munkaerőpiaci kereslethez való igazítása és a bürokrácia enyhítése lenne a megoldás a tőkevonzóképesség javításához. Mindez most különösen fontos, hiszen az előrejelzések és az eddigi tapasztalatok alapján a világgazdaságban a válság miatt a működőtőke-befektetések volumenének csökkenése várható, emellett a befektetések szerkezetében is változások mennek végbe.

66

A nagy volumenű beruházások száma visszaesik, inkább a kisebb volumenű projektek kezdenek elterjedni mindenhol, ezen kívül a termelő beruházások száma is csökken. További veszélyt jelentenek a nemrég csatlakozott EU-tagállamok, valamint India és Kína. Ezekben az országokban ugyanis több és olcsóbb munkaerő áll rendelkezésre, mint Ausztriában vagy Magyarországon, emellett a piac is jóval nagyobb és még telítetlen.

Az

újrabefektetések

ösztönzése

mellett

a

beáramló

külföldi

működőtőke-befektetéseket úgy lehet megóvni, ha a minőségi termékek előállítására koncentrálunk, valamint helyszínt kínálunk a külföldi vállalatok különböző szolgáltató központjainak. Magyarország ebben jó úton halad, ugyanis több külföldi vállalat tervezi, hogy a jövőben hazánkba helyezi pénzügyi, informatikai vagy egyéb szolgáltatást nyújtó regionális központját. Ennek oka még mindig a nyugat-európaihoz képest olcsó, idegennyelveket jól beszélő kvalifikált munkaerő-állomány. Már meg is kezdték ezen vállalatok a tárgyalásokat az ITD Hungary-vel. Az egyik legújabb köztük az IBM ún. Deal Hub-ja, amely egy májustól 150 új munkahelyet biztosító szolgáltató központ lesz. Továbbá 27 külföldi beruházás már a szerződés-előkészítés szakaszában tart, és 46 beruházásról még folynak a tárgyalások. A termelő beruházásokkal szemben azért nem esik drasztikus mértékben a szolgáltató központokba történő beruházások volumene, mert a válság idején fontos megtakarítási lehetőséget jelentenek a vállalatok számára. Egy-egy ilyen regionális szolgáltató központ létrehozásával, ahol több leányvállalattal kapcsolatos tevékenységét központosítanak, akár 30-70% közötti költségcsökkentést lehet elérni, ha egy kedvezőbb befektetési környezetet biztosító országba telepítik (Világgazdaság, 2009.01.20.). A világpiaci tendenciákkal szemben hazánkban még termelő beruházásra is akad példa. Az Infeon Technologies nevű vállalat Cegléden fog létrehozni egy félvezetőket előállító gyárat, illetve a Mercedes továbbra is tervezi, hogy beindítja az autógyártást Kecskeméten. 2009 elején a kormány olyan programok kidolgozását tervezi idén, amelyek még több autóipari befektetést ösztönöznek majd. Ausztria esetében is vannak lehetőségek a külföldi működőtőke-befektetések megtartására a válság idején is. Az ABA már említett "Ausztria Kutatási Központ" programjának segítségével a vállalatok kutatás-fejlesztési központjainak nyújthat megfelelő telephelyet Ausztria, elsősorban Bécs.

67

Emellett továbbra is fenntartja azt az elképzelését, hogy a sok tekintetben vonzóbb telephely-választási tényezők miatt számos külföldi vállalat közép-kelet-európai központjának adhat helyet. Az ABA jelenleg 672 potenciális külföldi befektetővel folytat tárgyalásokat, melyek közül a legelőrehaladottabb fázisban a Google adatmenedzsment központjának létrehozása áll (ABA, 2009.03.12.). Emellett a válság sem tudta jelentős mértékben visszavetni a 2007. óta Ausztria iránt érdeklődő közép-kelet-európai befektetőket.

68

Irodalomjegyzék Könyvek: ÁRVA LÁSZLÓ et al.: Globalizáció és külföldi működőtőke-beruházások, Budapest, Szent István Társulat, 2003. CSÁKI GYÖRGY: A nemzetközi gazdaságtan alapjai, Budapest, Napvilág Kiadó, 2003., p. 265-356. HERICH GYÖRGY: Ausztria, USA, Nagy-Britannia adórendszere, Pécs, Penta Unió Oktatási Centrum, 2003., p. 3-61. KATONA KLÁRA: Vonzások és választások a tőkepiacon – A külföldi működőtőke-befektetések elmélete és szerepe a magyarországi gazdasági átalakulásban, Budapest, Gondolat Kiadó, 2007. MAJOROS PÁL: A kutatásmódszertan alapjai, Budapest, Perfekt Kiadó, 2007.

Folyóirat- és újságcikkek: BORSI

BALÁZS

–

TELCS

ANDRÁS:

A

K+F-tevékenység

nemzetközi

összehasonlítása országstatisztikák alapján = Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. február, p. 153-172. Bécs jóval kisebbet bukott – A válság ellenére stabil maradt Ausztria ingatlanpiaca = Világgazdaság, 52. szám, 2009.03.17., p.15. Budapest és Varsó is vonzó = Világgazdaság, 52. szám, 2009.03.17., p.15. CSONKA LÁSZLÓ: Egyetemek és vállalkozások átalakuló K+F kapcsolata = Külgazdaság, LI. évf., 2007. március-április, p. 39-50. GALÁNTAINÉ MÁTÉ ZSUZSANNA: Adóverseny az Európai Unióban = Hitelintézeti Szemle, IV. évf., 2005. 5-6. szám, p. 45-62. JANGER, JÜRGEN: The Research and Development System in Austria – Input and Output Indicators (A kutatás-fejlesztés rendszere Ausztriában) = Monetary Policy and the Economy, 1. szám, 2005., p. 43-57. Mostohagyerek a hajózás = Világgazdaság, . szám, 2009.04.07., p. 11. Működőtőke-beáramlás, 2008: Magyarország a vesztesek között = Világgazdaság, 12. szám, 2009.01.20., p. 2. Négymilliárd euró FDI = Világgazdaság, 43. szám, 2009.03.04., p. 3. Új regionális szolgáltatók települnek be = Világgazdaság, 28. szám, 2009.02.11., p. 2. 69

Internetes források: Austria – Logistics: Just in Time (Ausztria – Logisztika: Just in Time), Bécs, ABA, 2007. (http://www.aba.gv.at/uploads/logistics_e_0907_10700_EN.pdf,

letöltés

dátuma:

2009.03.24.) http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/11/befektetesosztonzes (letöltés dátuma: 2009. 02. 13.) http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Koszonto (letöltés dátuma: 2009.04.02.) http://www.ksh.hu (statisztikai adatok) http://www.mnb.hu (statisztikai adatok) Nemzetközi gazdasági telephely és összekötőkapocs: Bécs, 2008.06.12. (www.wieninternational.at/node/3482, letöltés dátuma: 2009.03.23.) http://www.oecd.org (statisztikai adatok) http://www.oenb.at (statisztikai adatok) Österreich – Wo Ihre Gewinne in die Höhe klettern (Ausztria – Ahol az Ön nyeresége az egekbe szökik), Bécs, ABA, 2007. (http://www.advantageaustria.org/zentral/about_austria/investieren/standort/Standort20 07.pdf, letöltés dátuma: 2009.02.20.) PUCETA, DANIELLE: Foreign Direct Investment in Austria and Trade Flows to Eastern Europe (Külföldi működőtőke-befektetés Ausztriában és a Kelet-Európa felé áramló kereskedelem), 1999. (www.lehigh.edu/~incntr/publications/perspectives/v18/puceta.pdf,

letöltés

dátuma:

2009.03.02.) http://www.statistik.at (statisztikai adatok) SZÁSZI

GÁBOR:

Magyarország

közlekedési

infrastruktúrájának

fejlesztése

napjainkban (Közút vagy vasút?), Budapest, 2006. (www.honvedelem.hu/files/9/8723/magyar_kozlekedes_infrastrukturajanak_fejlesztesszaszi_gabo.pdf, letöltés dátuma: 2009.03.24.) SZÉKELY JUDIT: Migráció és munkaerőmobilitás – A munkaerő-áramlás hazai és európai uniós tapasztalatai, Budapest, 2006. (www-05.ibm.com/hu/social/ppt/DrSzekely_Judit.ppt , letöltés dátuma: 2009.02.20.) http://www.wwff.gv.at/wwff.aspx_param_target_is_104465_and_l_is_2.v.aspx (letöltés dátuma: 2009.04.02.)

70

Egyéb források: ABA durchbricht Schallmauer: 2007 über 200 internationale Ansiedlungsprojekte (Az ABA áttöri a falat: 2007-ben több mint 200 nemzetközi vállalat telepedett le), Bécs, ABA, 2008.01.21. (sajtóanyag) ABA-Invest in Austria doubles investment projects from CEE (Az ABA megduplázta a Kelet-Közép-Európából érkező befektetések számát), Bécs, ABA, 2009.03.12. (sajtóanyag) ABA: record results in 2008 (ABA: rekord eredmények 2008-ban), Bécs, ABA, 2009.03.12. (sajtóanyag) ABA promotes Austria as a research location (Az ABA szorgalmazza Ausztria kutatási helyszínné tételét), Bécs, ABA, 2008.03.20. (sajtóanyag) Abgaben in Österreich (Adók és járulékok Ausztriában), Bécs, PwC, 2007. (kiadvány) Befektetésösztönzési kalauz a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokhoz, Budapest, ITD Hungary, 2008. (kiadvány) Ostkompetenz einmal anders – Östliche Nachbarn entdecken Standort Österreich (Keleti kompetencia még egyszer másként – A keleti szomszédok felfedezik Ausztriát mint telephelyet), Bécs, ABA, 2006.11.22. (sajtóanyag) SIKLÓS MÁRTA (Leitner + Leitner Audit Kft.): Steuergesetzänderungen 2009 (Adóváltozások 2009.), Budapest, 2009. január 15., előadás az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztályán SZIGETVÁRI TAMÁS: Közszolgáltatások finanszírozása és liberalizálása Ausztriában (In: Európai Műhelytanulmányok 100.), Budapest, Kiadó, 2005.

71

MELLÉKLETEK

72

1. táblázat Az Ausztriába és Magyarországra beáramló külföldi működőtőke mennyisége 1986-2008. között (millió euró) Ausztria

Magyarország

(millió euró)

(millió euró)

1986

201

n.a.

1987

370

n.a.

1988

392

n.a.

1989

556

1990

535

1991

304

1992

1144

1993

961

1994

1745

1995

1395

3696

1996

3405

2625

1997

2354

3681

1998

4078

2988

1999

2792

3106

2000

9595

2998

2001

6615

4391

2002

379

3185

2003

6514

1888

2004

3918

3633

2005

6581

6172

2006

3225

5428

2007

2747

4050

2008

2560

Forrás: OENB, MNB

73

2. táblázat Az Ausztriába beáramló külföldi működőtőke-befektetések ágazatonkénti megoszlása 1996-2008. között (%)

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

74

Mezőgazdaság, vad-, erdőgazd., halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, vízellátás Építőipar Szolgáltatások Kereskedelem Szálláshely, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység

1,7 3,2 15

1,8 3,1 12,5

0,9 4,3 18,4

10,1 3,2 30 13

12,3 3,1 36,5 15,7

1,3

1,29

1,05 2,23 24,3

0,1 2,5 14,3

n.a. n.a. n.a.

8,7 6,9 6,8 7,9 8,2 14,3 13,2 15,4 2,7 3,2 2,2 2 1,9 2,2 2,7 1,9 32,1 52,18 51,3 44,99 46,9 50,5 57,9 60,5 14,2 13,46 12,03 12,6 10,87 12,93 13 14,62

14,8 13,5 1,45 1,5 63,7 60,9 13,09 12,4

n.a. n.a. n.a. n.a.

0,5

1,1

0,65 2,4 20,2

0,8

0,1 2,6 20,1

0,7

0,3 2,1 19,2

0,3 2,5 15,1

0,3 2,7 14,9

0,1 2,6 15

0,29

0,17

0,23

0,24

0,22

n.a.

0,37 0,33 0,37 0,36 0,35 0,52 0,78 2,2 21 20,96 22,06 21,77 20,92 22,89 26,7 31,03

1,1 33

2 32,3

1,7 27,8

1,3 23,5

n.a. n.a.

Forrás: OENB

0,39

0,4 2,3 18,7

3. táblázat Az Ausztriába beáramló külföldi működőtőke-befektetések megoszlása származási országonként 1992-2008. között (%)

Belgium Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Japán Németország Olaszország Svájc

75

USA Egyéb országok

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2 5 5 5 2 22 11 4 14 11

3 8 6 2 2 25 15 3 15 11

2 5 5 3 2 29 15 1 15 25

2 6 4 4 3 27 16 2 14 29

2 5 5 3 2 30 15 1 17 20

2 6 5 3 2 32 16 3 18 13

1 6 6 4 3 31 14 4 13 18

1 4 5 6 3 34 15 3 12 17

2 4 6 4 3 32 15 2 12 20

3 5 6 5 2 31 17 3 14 14

3 6 6 4 3 35 16 3 13 15

2 4 4 5 4 29 17 2 15 18

2 5 5 4 4 29 15 3 12 21

1 4 4 5 3 32 16 4 12 19

1 6 5 4 2 35 15 3 13 16

1 6 5 3 2 37 17 2 11 18

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

4. táblázat A Magyarországra beáramló külföldi működőtőke-befektetések ágazatonkénti megoszlása 1991-2008. között (%)

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Mezőgazdaság, vad-, erdőgazd., halászat Bányászat Feldolgozóipar

0,5 1 55,9

76

Villamosenergia-, gáz-, 0 vízellátás 4,3 Építőipar Szolgáltatások 12,5 Kereskedelem Szálláshely, vendéglátás 3,4 Szállítás, raktározás, 2 posta, távközlés Pénzügyi tevékenység 11,3 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások

8,2

0,7 1,8 54,1

1,2 1,3 49,9

1,2 1,4 1,52 0,78 0,86 0,81 0,81 1,07 1,24 0,58 0,4 1,1 0,9 1,2 1,1 0,4 0,34 0,31 0,27 0,29 0,27 0,14 48,6 36,26 19,95 19,69 37,45 36,44 40,24 45,37 45,73 45,79 44,1

0,6 4,1 14,3

0,8 3,9 0 13,6

0,5 13,2 14,2 13,8 10,24 8,05 6,37 5,34 4,5 4,7 3,5 3,7 1,66 1,22 1,3 1,41 0 0 0 0 48,6 52,18 49,64 44,99 14,1 16,37 17,32 7,64 8,87 8,7 9,28 10,37

4,63 1,01 45,43 11,66

4,05 3,9 4,17 0,89 0,8 0,92 46,85 49,29 51,3 9,79 10,06 11,65

4,13 4,25 0,77 0,7 57,27 57,8 15,48 15,6

n.a. n.a. n.a. n.a.

3,2

3,9

3,6

2,5

1,12

0,81

0,63

0,57

n.a.

2 9,5

8,7 7,3

7,9 8,9

5,04 1,11 0,65 21,71 24,09 16,52 11,62 9,97 8,54 9,86 10,09 9,27 9,12 23,01 7,15 10,18 9,25 10,13 10,53 10,29 10,07 10,54 10,26 10,12

8,7 10

n.a. n.a.

8,8

8,5

8,5

15,64 26,14 28,16

20

n.a.

2,5

2,5

1,08

5,8

1,08

1,3

1,16

0,8

0,4 0,4 0,3 0,09 0,16 0,1 41,3 35,73 33,9

0,75

7,93 11,31 10,46 11,54 16,59 16,81 17,91 20,94

Forrás: KSH, MNB

n.a. n.a. n.a.

5. táblázat A Magyarországra beáramló külföldi működőtőke-befektetések megoszlása származási országonként 1992-2008. között (%)

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

77

Ausztria Belgium Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Japán Németország Olaszország Svájc USA Egyéb országok

25 3

16 3

19 2

16 3

15 3

11 3

9 2

8 1

9 2

11 2

11 2

11 2

11 2

11 2

11 2

11 2

n.a. n.a.

5 5 9 3 19 3 4 12 12

4 5 6 3 29 4 2 21 9

5 5 11 2 22 5 4 14 11

4 8 11 1 25 4 3 16 10

6 8 10 2 24 4 2 17 11

8 6 15 2 25 3 3 15 11

2 6 14 1 41 2 2 1 21

1 5 14 1 44 2 2 7 16

1 6 15 1 37 2 2 8 19

1 5 15 2 34 2 2 9 18

1 5 15 2 33 2 1 8 20

1 4 20 2 29 2 1 5 23

1 5 18 2 29 2 1 5 25

7 5 15 2 28 2 2 4 24

6 5 14 1 27 2 2 4 26

6 5 13 1 28 2 2 4 24

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: KSH, MNB

9. táblázat A munkaerő termelékenységének és költségének évenkénti százalékos változása 1993-2006. között Ausztriában és Magyarországon

Ausztria

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Átlag

A munkaerő költségének változása (%)

3,6

0,8

0

-1,4

0,1

0,4

-0,3

-0,8

1,2

1,1

0,5

-0,7

1,4

-0,3

0,40

A munkaerő termelékenységének változása (%)

0,9

2,6

2,5

2

1,7

2,7

2

1,9

0,3

1,4

0,6

2,5

2,2

2,1

1,81

78

Magyarország A munkaerő költségének változása (%) A munkaerő termelékenységének változása (%)

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Átlag

15,9

10

19,7

20,3

13,6

9

1,8

12,2

11,2

4,3

5,5

9,4

3,1

1,3

2,2

5,1

1,8

4,4

3

0,7

3,8

3,8

4,1

2,9

5,6

4

Forrás: OECD

4,5 10,04

3,4

3,29

11. táblázat A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások Ausztriában 1990-2008. között

Év

K+F-re fordított kiadások (millió euro)

Külföldiek által Állami Vállalati kiadott K+F K+F összeg K+F kiadások kiadások K+F-re kiadások a (millió (millió (millió GDP euro) euro) euro) százalékában

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

1.857,58 2.104,78 2.203,55 2.303,31 2.550,73 2.701,68 2.885,55 3.123,21 3.399,83 3.761,80 4.028,67 4.393,09 4.684,31 5.041,98 5.249,55 5.972,11 6.423,21 6.946,19 7.512,21

695,33 836,04 893,5 957,12 1.075,14 1.092,28 1.066,46 1.077,59 1.097,51 1.200,82 1.225,42 1.350,70 1.362,37 1.394,86 1.462,02 1.764,86 1.881,95 2.039,22 2.221,70

967,79 1.057,61 1.086,69 1.128,40 1.179,42 1.233,50 1.290,76 1.352,59 1.418,43 1.545,25 1.684,42 1.834,87 2.090,62 2.274,95 2.475,55 2.727,83 2.981,52 3.312,15 3.649,69

58,02 62,14 65,94 59,69 106,52 190,1 337 478,21 684,63 738,91 800,1 863,3 1.001,97 1.009,26 1.016,61 1.058,36 1.101,82 1.132,07 1.163,20

Forrás: Statistik Austria, 2008.

79

1,36 1,44 1,42 1,44 1,51 1,54 1,59 1,69 1,77 1,88 1,91 2,03 2,12 2,23 2,22 2,43 2,49 2,55 2,63

12. táblázat A kutatás-fejlesztésre fordított állami kiadások Magyarországon 1990-2008. között

Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

K+F-re fordított K+F kiadások kiadások a (millió GDP forint) százalékában 33 725 1,61 27 103 1,09 31 632 1,08 35 253 1 40 289 0,93 42 310 0,75 46 027 0,67 63 591 0,74 71 186 0,7 78 188 0,68 105 388 0,82 140 605 0,94 171 470 1,01 175 773 0,95 181 525 0,89 207 764 0,95 237 953 1 245 693 0,97 n.a. n.a.

Forrás: KSH

80

13. táblázat Ausztria és Magyarország által kötött megállapodások a kettős adóztatás kizárásáról

Ausztria 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Magyarország

Egyiptom Ausztrália Belgium Brazília Bulgária Kína Dánia Németország Örményország Finnország Franciaország Görögország Egyesült Királyság India Indonézia Írország Olaszország Japán Kanada Kazahsztán Korea Horvátország Kuvait Luxemburg Malajzia Málta Moldova Mongólia Hollandia Norvégia Pakisztán Fülöp-szigetek Lengyelország Portugália Románia Oroszország Svédország Svájc Szingapúr

81

40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Spanyolország Dél-afrikai Köztársaság Thaiföld Csehország Szlovákia Tunézia Törökország Ukrajna USA Kuba Ausztria Irán Vietnám Lichtenstein Albánia Litvánia Uruguay San Marino Argentína Izrael Azerbajdzsán Szlovénia Marokkó Mexikó Grúzia Algéria Nepál Fehéroroszország Kirgizisztán Belize Magyarország Észtország Üzbegisztán Egyesült Arab Emirátusok Ciprus Forrás: ABA, ITD Hungary

82

1. grafikon A rendelkezésre álló szakképzett munkaerő értékelése néhány országban tízes skálán 7,38

Ausztria 1

7,19

Kolumbia 2

6,92

Szingapúr 3 Svájc 5

6,76

USA 7

6,68 6,52

Németország 8

6,15

Franciaország 16

6,04

Japán 18 Magyarország 20

5,83 5,72

Hollandia 22

5,36

Olaszország 27

5,03

Csehország 33 Nagy-Britannia 39

4,95

Lengyelország 48

4,13

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 2. grafikon A munkavállalók motiváltságának értékelése néhány országban tízes skálán Dánia

8

Svájc

7,88

Ausztria

7,47

Japán

6,74

Hollandia

6,71

Németország

6,7

USA

6,3

Belgium

6,25

Nagy-Britannia

5,84

Csehország

5,53

Franciaország

5,23

Lengyelország

5

Olaszország

4,94

Magyarország

4,92

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008

83

3. grafikon A 24-65 év közötti lakosság továbbtanulási aránya néhány országban (%) Ausztria 1

89

Luxemburg 2

82

Szlovénia 3

82

Svédország 6

71

Franciaország 9

51

Olaszország 11

42

Németország 15

42

Nagy-Britannia 18

38

Lengyelország 20

30

Csehország 21 Magyarország 25

29 12

EU-27

42

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 4. grafikon A kormány által évente egy hallgatóra fordított összeg néhány országban (USD) USA

12788

Svájc

12195

Norvégia

10980

Ausztria

10407

Svédország

9156

Japán

8378

Hollandia

8147

Franciaország

8101

Németország

7872

Nagy-Britannia

7741

Olaszország

7540

Csehország Magyarország Lengyelország

4545 4423 3592

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008

84

5. grafikon A munkaerő termelékenysége néhány országban (GDP/foglalkoztatottak száma/óra)

Luxemburg 1 Norvégia 2 Franciaország 3 USA 6 Ausztria 8 Olaszország 9 Nagy-Britannia Hollandia 13 Németország 14 Svájc 21 Japán 23 Magyarország 28 Csehország 29 Lengyelország 33

49,84 48,87 46,91 43,99 42,11 40,33 38,57 38,22 37,06 33,48 31,1 24,72 24,61 20,82

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 6. grafikon A munkáltatók és munkavállalók közötti viszony minősége néhány országban tízes skálán Szingapúr 1

8,77

Dánia 2

8,71 8,33

Svájc 3

8,24

Ausztria 4 Hollandia 7

7,85

Japán 8

7,7

Magyarország 13

7,39 7,15

Nagy-Britannia 16

6,91

USA 21

6,4

Csehország 25

6,32

Németország 29 Olaszország 46

5,12

Lengyelország 47

5,11

Franciaország 53

4,08

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008

85

7. grafikon Az évente 1000 dolgozóra jutó sztrájkkal töltött napok száma néhány országban Luxemburg

0

Szlovákia

0

Ausztria

0,01

Lengyelország

0,28

Magyarország

0,87

Németország

2,02

Hollandia

2,45

Franciaország

3,7

Nagy-Britannia Olaszország Dánia

10,06 11,81 13,14 34,42

Belgium

48,62

Spanyolország Finnország

50,84

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 8. grafikon A logisztikai infrastruktúra értékelése néhány országban tízes skálán Szingapúr

9,44

Svájc

9,41

Ausztria

9,16

Dánia

9,16

Németország

8,96

USA

8,89 8,74

Franciaország

8,17

Hollandia Nagybritannia

7,17

Csehország

7,12 6,88

Magyarország 5,68

Lengyelország

5,21

Olaszország

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008

86

9. grafikon A közép- és kelet-európai célállomások száma néhány nagyváros nemzetközi repülőteréről 50

Bécs 42

Frankfurt München

35

Prága

35 27

London

25

Párizs

24

Amszterdam

23

Zürich

21

Milánó Brüsszel

20

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 10. grafikon Az informatikai infrastruktúra színvonalának értékelése néhány országban tízes skálán 9,35 9,17 9,14 8,91 8,83 8,73 8,67 8,64 8,46 8,15 8,13 7,93 7,8

Szingapúr 1 Izland 2 Dánia 3 Magyarország 8 Hollandia 9 Svájc 11 Ausztria 12 Németország 13 USA 17 Franciaország 21 Japán 22 Csehország 25 Nagybritannia 28 Olaszország 47 Lengyelország 54

6,35 4,92

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 87

11. grafikon Az irodabérlés havi bruttó díja néhány nagyvárosban (euró/m2) London

1340

Tokió

1311

Moszkva

975

Párizs

903

New York

561

Zürich

548

Frankfurt

492

Brüsszel

451

Róma

407

Amszterdam

394

Varsó

393

Budapest

327

Prága

310

Bécs

306

Berlin

288

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 12. grafikon A kutatók száma szerinti értékelés néhány országban tízes skálán

Taiwan Írország USA

6,77 6,47 6,38 6,18

Ausztria Franciaország Németország Magyarország

6 5,95 5,44 5,39

Olaszország Belgium Nagy-Britannia Csehország

5,33 4,64 4 3,35

Lengyelország

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008

88

13. grafikon A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés mértéke néhány országban tízes skálán 6,93

Szingapúr

6,78

Svájc

6,56

USA 6,07

Hollandia

5,96

Ausztria

5,86

Belgium

5,45

Németország Japán

5,01

Nagy-Britannia

4,96

Lengyelország

4,52

Franciaország

4,48 4,24

Magyarország 3,74

Olaszország

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 14. grafikon A szabadalmak védelmének értékelése néhány országban tízes skálán 8,15

Németország Ausztria

8,1

Hollandia

8,06

USA

7,04

Japán

7,03 6,79

Nagy-Britannia

6,69

Franciaország

6,35

Magyarország 5,6

Csehország 5,09

Olaszország 3,81

Lengyelország

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008

89

15. grafikon A társasági adó mértéke néhány országban (%) Franciaország Olaszország Spanyolország Németország Nagy-Britannia Svédország Hollandia Ukrajna Ausztria Szlovénia Észtország Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Románia Litvánia Lettország Írország Bulgária

34,3 34,1 30 29,8 28 28 25,5 25 25 22 21 20 19 19 16 16 15 15 12,5 10

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008 16. grafikon A vállalatok által fizetendő adók összesítve néhány országban (%) Spanyolország

36,1

Németország

36

Franciaország

34,8

Olaszország

32

Belgium

29,7

Nagy-Britannia

28,9

Hollandia

28,5

Luxemburg

26,7

Svédország

24,8

Ausztria

23,1

Csehország

22,9

Szlovénia

21,6

Magyarország Írország

17,9 14,7

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2008

90

Az alábbi kérdőív a kitöltés után titkossá válik, a kitöltött kérdőívet harmadik fél számára nem adom ki, illetve a céget nem nevezem meg. A kitöltött kérdőívet kérem, küldje a [email protected] e-mail címre 2009.04.16-ig!

KÉRDŐÍV A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE-BEFEKTETÉSEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL MAGYARORSZÁGON BEFEKTETŐ OSZTRÁK VÁLLALATOK SZÁMÁRA 1. A magyarországi leányvállalat megalakulásának éve: ………………………. 2. A vállalat mérete alapján:  Mikro-

 Közép-

 Kis-

 Nagyvállalat

3. Milyen ágazatban tevékenykedik?  Mezőgazdaság

 Energiaellátás

 Feldolgozóipar

 Turizmus, vendéglátás

 Építőipar

 Pénzügy

 Autóipar

 Kereskedelem

 Elektronika

 Szolgáltatás

 Egyéb: ……………………………………………. 4. Az alábbi szempontokat számozza be 1-től 14-ig, aszerint mennyire játszottak szerepet a telephely-választásban (1-essel jelölje a legfontosabbat, 14-essel a legkevésbé fontosat)!  Adókörnyezet

 Gazdasági stabilitás

 Rendelkezésre álló munkaerő képzettsége

 Politikai stabilitás

 Befektetést elősegítő intézmények (pl. ITD Hungary)  Munkaerő költsége  Közlekedési infrastruktúra

 A piac megszerzése

91

 Szállítmányozási, raktározási feltételek

 Beszállítói környezet

 Telekommunikációs és informatikai infrastruktúra

 Energiaellátás

 Földrajzi elhelyezkedés

Kutatás-fejlesztési

potenciál 5. Jelölje be, hogy Ön szerint az alábbi tényezők melyik országban kedvezőbbek! AT

HU Vállalatokat érintő adóterhek Vállalatok számára biztosított adókedvezmények Rendelkezésre álló munkaerő képzettsége Munkaerő költsége Közlekedési infrastruktúra Szállítmányozási, raktározási feltételek Telekommunikációs és informatikai infrastruktúra Energiaellátás Befektetést elősegítő intézmények munkája Kutatás-fejlesztési tevékenység Ügyintézés menete (bürokrácia mértéke) Beszállítói környezet Politikai környezet Gazdasági stabilitás

92

6. Hogyan értékeli Ön ma Magyarországot, mint telephelyet más régióbeli országgal összehasonlítva?  Sokkal kevésbé vonzó

 Kevésbé vonzó

 Hasonló

 Vonzóbb

 Sokkal vonzóbb 7. Az Ön tapasztalatai alapján mi az, amin feltétlenül javítani kell ahhoz, hogy Magyarország vonzóbb legyen a külföldi működőtőke-befektetések számára?  Alacsonyabb adók  Gazdasági stabilitás  Rendelkezésre álló munkaerő képzettsége  Politikai stabilitás  Befektetést elősegítő intézmények (pl. ITD Hungary)  Alacsonyabb munkaerőköltség  Közlekedési infrastruktúra  Ügyintézés menete, bürokrácia  Szállítmányozási, raktározási feltételek  Beszállítói környezet  Telekommunikációs és informatikai infrastruktúra  Energiaellátás  Kutatás-fejlesztési tevékenység színvonala  Kutatás-fejlesztés támogatása  Kisebb korrupció egyéb:………………………….. 8. Tervez-e Magyarországon bővítést? Válaszát, kérem, röviden indokolja!

9. Tervezi-e, hogy kivonul, megszünteti magyarországi tevékenységét? Válaszát, kérem, röviden indokolja!

Köszönöm, hogy a kérdőív kitöltésével hozzájárult szakdolgozatom elkészítéséhez!

93

Az alábbi kérdőív a kitöltés után titkossá válik, a kitöltött kérdőívet harmadik fél számára nem adom ki, illetve a céget nem nevezem meg. A kitöltött kérdőívet kérem, küldje a [email protected] e-mail címre 2009.04.16-ig!

KÉRDŐÍV A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE-BEFEKTETÉSEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL AUSZTRIÁBAN BEFEKTETŐ MAGYAR VÁLLALATOK SZÁMÁRA 1. Az ausztriai leányvállalat megalakulásának éve: ………………………. 2. A vállalat mérete alapján:  Mikro-

 Közép-

 Kis-

 Nagyvállalat

3. Milyen ágazatban tevékenykedik?  Mezőgazdaság

 Energiaellátás

 Feldolgozóipar

 Turizmus, vendéglátás

 Építőipar

 Pénzügy

 Autóipar

 Kereskedelem

 Elektronika

 Szolgáltatás

 Egyéb: ……………………………………………. 4. Az alábbi szempontokat számozza be 1-től 14-ig, aszerint mennyire játszottak szerepet a telephely-választásban (1-essel jelölje a legfontosabbat, 14-essel a legkevésbé fontosat)!  Adókörnyezet

 Gazdasági stabilitás

 Rendelkezésre álló munkaerő képzettsége

 Politikai stabilitás

 Befektetést elősegítő intézmények (pl. ITD Hungary)  Munkaerő költsége  Közlekedési infrastruktúra

 A piac megszerzése

94

 Szállítmányozási, raktározási feltételek

 Beszállítói környezet

 Telekommunikációs és informatikai infrastruktúra

 Energiaellátás

 Földrajzi elhelyezkedés

Kutatás-fejlesztési

potenciál 5. Jelölje be, hogy Ön szerint az alábbi tényezők melyik országban kedvezőbbek! AT

HU Vállalatokat érintő adóterhek Vállalatok számára biztosított adókedvezmények Rendelkezésre álló munkaerő képzettsége Munkaerő költsége Közlekedési infrastruktúra Szállítmányozási, raktározási feltételek Telekommunikációs és informatikai infrastruktúra Energiaellátás Befektetést elősegítő intézmények munkája Kutatás-fejlesztési tevékenység Ügyintézés menete (bürokrácia mértéke) Beszállítói környezet Politikai környezet Gazdasági stabilitás

95

6. Hogyan értékeli Ön ma Ausztriát, mint telephelyet más régióbeli országgal összehasonlítva?  Sokkal kevésbé vonzó

 Kevésbé vonzó

 Hasonló

 Vonzóbb

 Sokkal vonzóbb 7. Az Ön tapasztalatai alapján mi az, amin feltétlenül javítani kell ahhoz, hogy Ausztria vonzóbb legyen a külföldi működőtőke-befektetések számára?  Alacsonyabb adók  Gazdasági stabilitás  Rendelkezésre álló munkaerő képzettsége  Politikai stabilitás  Befektetést elősegítő intézmények (pl. ITD, ABA)  Alacsonyabb munkaerőköltség  Közlekedési infrastruktúra  Ügyintézés menete, bürokrácia  Szállítmányozási, raktározási feltételek  Beszállítói környezet  Telekommunikációs és informatikai infrastruktúra  Energiaellátás  Kutatás-fejlesztési tevékenység színvonala  Kutatás-fejlesztés támogatása  Kisebb korrupció egyéb:………………………….. 8. Tervez-e Ausztriában bővítést? Ha válasza igen, kérem, röviden indokolja!

9. Tervezi-e, hogy kivonul, megszünteti ausztriai tevékenységét? Ha válasza igen, kérem, röviden indokolja!

Köszönöm, hogy a kérdőív kitöltésével hozzájárult szakdolgozatom elkészítéséhez!

96