BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR A FEDEZETI ÜGYLETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi Gazdálkodás Szak Levelező tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány

A FEDEZETI ÜGYLETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

Készítette: Lévai Péter Budapest, 2011

1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék ................................................................................................................ 3 2. Táblázatok jegyzéke .......................................................................................................... 5 3. Ábrák jegyzéke .................................................................................................................. 6 4. Bevezető ............................................................................................................................ 7 5. A külkereskedelmi ügylet.................................................................................................. 9 5.1. A nemzetközi kereskedelem fejlődése ....................................................................... 9 5.2. A világgazdaság fejlődése ........................................................................................ 10 5.3. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai .............................................................. 11 5.4. A külkereskedelmi ügylet folyamatai....................................................................... 11 5.5. A nemzetközi kereskedelem standardizálása ........................................................... 12 5.6. A Bécsi Vételi Egyezmény....................................................................................... 13 5.7. A nemzetközi kereskedelmi feltételek...................................................................... 13 5.8. A kombinált fuvarozás.............................................................................................. 15 5.9. A konténer fogalma .................................................................................................. 16 5.10. Szállítmányozó igénybevétele ................................................................................ 16 6. Kockázat .......................................................................................................................... 18 6.1. Ügyleti szintű kockázatok ........................................................................................ 18 6.2. Üzletpolitikai kockázatok ......................................................................................... 20 6.3. Kockázatok kezelése................................................................................................. 20 7. A Tőzsde.......................................................................................................................... 22 7.1. A koncentrált piacok kialakulása.............................................................................. 22 7.2. Tőzsdei ügyletek....................................................................................................... 23 7.2.1. Azonnali (prompt) ügyletek............................................................................... 23 7.2.2. Határidős (termin) ügyletek............................................................................... 24 7.2.2.1. A Forward ügylet........................................................................................ 25 7.2.2.2. A Futures ügylet ......................................................................................... 26 7.2.2.3. Az opciós ügylet ......................................................................................... 27 7.2.3. Spekulációs ügylet............................................................................................. 30 7.2.4. Arbitrázs (arbitrage) ügylet ............................................................................... 30 7.2.5. A Fedezeti ügylet............................................................................................... 30 7.2.5.1. A fedezeti ügylet eszközei:......................................................................... 31 7.3. A devizapiac ............................................................................................................. 32 3

7.4. Internetes Kockázatkezelés....................................................................................... 33 7.5. SaxoTrader bemutatása............................................................................................. 34 8. Az alapügylet................................................................................................................... 35 8.1. EXW Walton, KY..................................................................................................... 36 8.2. DAP Budapest .......................................................................................................... 36 8.3. A fizetési módok meghatározása.............................................................................. 36 8.4. Az árfolyamkockázat viselője .................................................................................. 38 9. A kalkulációs alapadatok beszerzése............................................................................... 39 9.1. A piacon elérhető betéti kamatok összehasonlítása.................................................. 39 9.2. SaxoTrader a gyakorlatban....................................................................................... 40 10. A felhasználható fedezeti módok összehasonlítása ....................................................... 45 10.1. Az árfolyamon végbemenő változások vizsgálata.................................................. 45 10.2. Az USD/HUF árfolyam .......................................................................................... 48 10.3. Vizsgálati környezet meghatározása ...................................................................... 49 10.4. A számításokhoz felhasznált képletek meghatározása ........................................... 50 10.5. Az aktuális árfolyam rögzítése ............................................................................... 52 10.6. Határidős árfolyam használata................................................................................ 54 10.7. Devizavételi opció vétele........................................................................................ 55 10.8. A legkedvezőbb fedezeti eszköz meghatározása.................................................... 56 10.9. Árengedmények...................................................................................................... 58 10.10. Kiegészítés az opciós eszközökhöz ...................................................................... 60 10.11. Fedezeti ügylet használata a fizetendő vámteher összegére ................................. 61 11. További eszközök az árfolyamkockázat csökkentésre .................................................. 63 11.1. Értékállandósági záradék ........................................................................................ 63 11.2. Árfolyambiztosítás.................................................................................................. 64 12. Összefoglalás ................................................................................................................. 65 13. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 67 14. Függelék ........................................................................................................................ 69

4

2. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A gyakorlati példában bemutatott fizetési határidők. ................................38 2. táblázat: Különböző cégektől beszerzett, az ügylettel kapcsolatos alapadatok........39 3. táblázat: Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött forint betéti ajánlatai.....................................................................................................................39 4. táblázat: Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött deviza betéti ajánlatai.....................................................................................................................40 5. táblázat: Az USD/HUF határidős árfolyamai a SaxoTrader rendszerében. .............41 6. táblázat: A különböző lejárati dátumokhoz tartozó opciós árfolyamok és díjak a SaxoTrader rendszerében. ........................................................................................43 7. táblázat: USD/HUF devizapáron elvégzett alapstatisztika eredménye. ...................45 8. táblázat: 2011. október 28-ra érvényes USD/HUF eladási árfolyamok. ..................53 9. táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása DAP paritás esetén....57 10. táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 30 napra. ........................................................................................................................57 11. táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 75 napra. ........................................................................................................................57 12. táblázat: A DAP és az EXW paritásokhoz tartozó legkedvezőbb megoldások összehasonlítása........................................................................................................58 13. táblázat: A korábban meghatározott legkedvezőbb, illetve az árengedménnyel kalkulált fedezeti eszközök összehasonlítása. ..........................................................60

5

3. Ábrák jegyzéke 1. ábra: Incoterms 2010-es ajánlása..............................................................................14 2. ábra: Határidős devizavásárlás a SaxoTrader rendszerében.....................................41 3. ábra: Deviza Opciós kereskedés a SaxoTrader rendszerében. .................................42 4. ábra: A negatív-pozitív árfolyamváltozások aránya a vizsgált időtávokon..............47 5. ábra: Az 5%-t meghaladó árfolyam-emelkedések aránya a teljes sokaság illetve a pozitív változások esetén. .........................................................................................48 6. ábra: Az USD/HUF devizapár mozgása 2010. november 1. és 2011. október 31. között. .......................................................................................................................49

6

4. Bevezető Alfred Marshall1 óta tudjuk, hogy normális körülmények között valaminek az árát a kereslet és a kínálat alakulása határozza meg. Minél magasabb az ára egy adott árunak, annál többet kínálnak, s annál kevesebbet keresnek belőle. Ezt az elvet első alkalmazója után Marshall keresztnek hívjuk. A hagyományos piacokon az áru fizikailag is gazdát cserélt, így a vevői oldalon csupán olyanok jelentek meg, akiknek valóban szükségük volt a termékre akár saját felhasználás, akár továbbértékesítés céljából. A koncentrált piacok kialakulásával megjelentek a különböző értékpapírok, amelyek az adásvétel tárgyát helyettesítették. Mivel innentől kezdve egy esetleges vásárlás során nem kellett fizikailag is átvenni, szállítani, illetve tárolni a megszerzett árut, megjelentek azok a vevők, akik a kereslet csökkenése idején alacsonyabb áron vásároltak arra számítva, hogy később, amikor a kereslet megnő az adott áru iránt, haszonnal tudják azt értékesíteni. Ezek a „kvázi” kereskedők a spekulánsok. A Marshall-kereszt törvényszerűsége a tőzsdei piacokon is érvényesül, amennyiben fönnállnak az úgynevezett „normális” körülmények. A történelemben számos példát találhatunk rá, hogy milyen hatással lehetnek a különböző piacokra a külső körülmények. Az egyik, ha nem a legismertebb ezek közül Nathan Rothschild londoni bankár története, aki a legenda szerint postagalambjai révén elsőként értesült Napóleon waterloo-i vereségéről. Merész húzással ellenben azt a hírt kezdte terjeszteni a londoni tőzsdén, hogy az angolok vereséget szenvedtek. A hír hatására az angol államkötvények ára zuhanni kezdett. Ekkor ő a pánikot kihasználva jóval áron alul felvásárolta a kötvényeket. Mikor megérkezett

Londonba

a csata valós

kimenetelének

híre,

az

elértéktelenedett

államkötvények ára újra a magasba szökött, ami „mesés” hasznot hozott Rothschild-nak. A történet jól mutatja, hogy a piac működését hogyan képesek befolyásolni a kereslet/kínálaton túl a külső körülmények. A spekulánsok tehát nemcsak a piacokat, hanem a külső körülményeket is figyelik. A mai globalizálódó világban, ahol az egyes gazdasági régiókat a multinacionális cégek hálózatai egyre szorosabban kötik össze, még inkább nyilvánvaló, hogy a különböző gazdasági, politikai hírek mennyire alkalmasak arra, hogy a koncentrált piacok trendjeit befolyásolják. Ennek következtében a nemzetközi kereskedelemben résztvevő vállalatok 1

Alfred Marshall (1842-1924) a cambridge-i egyetem közgazdaságtan professzora volt. Főműve, az 1890ben megjelent The Principles of Economics. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Marshall (2011.08.25.)

7

egyre nagyobb figyelmet fordítanak a külső tényezők folyamatos, olykor előjel nélküli piaci körülmények változásából eredő kockázatok kezelésére. Az említett hatások természetesen a devizapiacokat sem kerülik el, ami a nemzetközi adásvételi szerződésekre lehet hatással, amennyiben a szerződő felek valamelyikének (esetenként akár mindkét félnek) a saját hazai fizetőeszközétől eltérő pénznemben kerül sor a szerződéskötésre. Ilyenkor ez a fél ki van téve az esetleges árfolyamváltozás kockázatának. Ma már a pénzügyi piacon több különböző módszer is létezik ennek a kockázatnak a kezelésére.

Célmeghatározás

Ilyen gazdasági környezetben felértékelődik azoknak az eszközöknek a szerepe, amelyek képesek tompítani, vagy esetleg teljesen kiszűrni ezeket a kockázatokat. Dolgozatom célja egy átfogó elméleti áttekintést követően egyrészről egy konkrét, az Amerikai Egyesült Államokból Magyarországra irányuló külkereskedelmi ügyleten keresztül bemutatni, hogy milyen

lehetőségei

vannak

egy

külkereskedőnek

a

devizaárfolyam-mozgások

kockázatának kivédésére, másrészről számításokat végezni ezeknek az eszközöknek a felhasználásával, majd a kapott eredmények figyelembevételével kiválasztani az ügylet szempontjából a legköltségkímélőbb megoldást.

8

5. A külkereskedelmi ügylet Dolgozatom első részében röviden áttekintem a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos fontosabb alapfogalmakat, amelyeket a dolgozatom későbbi részében is fel fogok használni. 5.1. A nemzetközi kereskedelem fejlődése

Mióta az emberek nem csak saját igényeik kielégítésére termelnek, hanem azért is, hogy a feleslegeikért más terméket kapjanak cserébe, azóta beszélhetünk kereskedelemről. A kereskedelemnek azt a fajtáját, amelynek során két termék pénz közbeiktatása nélkül cserél gazdát, cserekereskedelemnek más szóval barternek nevezzük. A kereskedelemnek ez a korai fajtája azonban igen sok problémát hordozott magában, hiszen két különböző termék nagyon nehezen összehasonlítható, így könnyen belátható, hogy az a kereskedő, aki szarvasmarhát vitt a piacra csere céljából, és mondjuk történetesen kalapácsra lett volna szüksége, milyen nehéz helyzetben volt. Ez a módszer tehát nem volt túlságosan hatékony. Az idő múlásával kialakultak cserearányok, majd még később megjelent a pénz is, mint közvetítőeszköz. Innentől kezdve a termékek ára nem egy másik termékben fejezték ki, hanem pénzben. A pénz megjelenését tekinthetjük a modern kereskedelem kialakulásának első mozzanataként is. Nemzetközi kereskedelem alatt értjük azt a folyamatot, amikor olyan termékek cserélnek gazdát, amelyeket két különböző országban állítottak elő. Exportról beszélünk, ha az országból kifele irányuló árumozgásra gondolunk, ezzel szemben import az, ha az áru országba történő behozataláról van szó. Ha a nemzetközi kereskedelemben résztvevő ország hivatalos fizetőeszköze különböző, szükséges a különböző fizetőeszközök egymáshoz viszonyított értékének kifejezése. Ez az adott pénznemek árfolyama. A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (például 1 év) alatt lebonyolított exportjának és importjának egyenlege. A külkereskedelmi mérleg akkor aktív, ha az export meghaladja az importot, és illetve akkor passzív, ha az import nagyobb, mint az export.

9

5.2. A világgazdaság fejlődése

Amikor világgazdaságról beszélünk, nem csupán a nemzetközi kereskedelemre gondolunk, hanem vele együtt a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összességét is értjük. Kialakulásának kezdete a XV-XVI. századra tehető, amikor Nyugat-Európában megindult a nemzetállamok kialakulása és ugyaninnen kiindulva kezdetét vette az úgynevezett nagy felfedezések korszaka. Az

ipari

forradalom

hatásának

következtében

a

kereskedelemben

felhasznált

fuvareszközök kapacitásának és hatótávolságának növekedése révén az idők folyamán a világgazdaság térben folyamatosan bővült, mert egyre több ország kapcsolódott be a gazdasági vérkeringésbe. A világgazdaság első korszaka az úgynevezett gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás volt. Később megindult a termelési tényezők nemzetközi áramlása is. A XIX. század közepétől felerősödött a tőkekivitel folyamata, amin a XX. század második felétől a multinacionális vállalatok kialakulása alapult. Napjainkban már ha még némileg korlátozott formában is - lehetővé vált a másik alapvető termelési tényező, a munkaerő szabad áramlása is. Napjainkban a világgazdaság lényegében a világméretű áru- és szolgáltatáspiacot, tőkepiacot és munkaerőpiac komplex rendszerét foglalja magában. Ezek fejlődésével, illetve a multinacionális vállalatok és a hatalmas nemzetközi tőzsdék megjelenésével mára lényegében már nemzetállamok feletti viszonyok jöttek létre. A fenti összefüggések következtében a világgazdaságban bekövetkező változások minden országra hatást gyakorolnak. A nagy gazdasági világválság (a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága2) például a szoros kapcsolatok miatt szinte minden, a világgazdaság vérkeringésébe

bekapcsolt

országban

gondokat

okozott.

Természetesen,

ha

a

világgazdaságban kedvezően alakul a konjunktúra, ez minden ország számára kedvező lehetőségeket

jelenthet.

Összességében

kijelenthető,

hogy

ha

egy

ország

a

világgazdasághoz történő csatlakozás mellett dönt, az rengeteg előnnyel járhat számára, feltéve, hogy a gazdasága elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a változó világhoz és a kihívásokhoz3.

2

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g (2011.10.18.) 3 Forrás: http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/15het/foldrajz/foci15.html (2011.08.10.)

10

5.3. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai

A külkereskedelmi ügyletnek legalább két szereplője van: az eladó, vagyis az exportőr és a vevő, vagyis az importőr. A külkereskedelmi ügylet deviza-külföldiek között jön létre (mindketten különböző országok gazdasági szereplői). A devizakülföldi és a devizabelföldi kifejezések

a

devizajog

szerinti

megkülönböztetést

jelentik.

Eszerint

nem

az

állampolgárság, hanem a lakóhely, illetve a telephely a megkülönböztetés kritériuma4.

A külkereskedelmi ügylet tárgya lehet: -

különféle áruval összefüggő adásvétel, csere, bérlet, raktározás, bizományba vétel, illetve az opciós jogok adása vagy megszerzése ezekre a tevékenységekre;

-

vállalkozási tevékenység;

-

anyagi értéket képviselő jog átruházása, annak hasznosítására vagy bizományba vételére vagy adására vonatkozó megállapodás;

-

nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés és szakosítás;

-

külföldi gazdasági vállalkozás;

-

külföldiek kereskedelmi tevékenysége.

Az adásvételi ügylet tekinthető a külkereskedelmi ügyletek alaptípusának, amelynek folyamán az ügylet egyik résztvevője arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott árut szállít vagy szolgáltatást nyújt, az ügylet másik résztvevője pedig vállalja ennek átvételét, illetve az ellenérték kifizetését. Az ügylet első szereplőjét eladónak, a másodikat vevőnek nevezzük5. Az adásvétel akkor tekinthető külkereskedelmi ügyletnek, ha a szerződő felek egyike külföldi (devizakülföldi). Hogy a külkereskedelmi ügylet exportnak vagy importnak minősül-e csupán nézőpont kérdése.

5.4. A külkereskedelmi ügylet folyamatai

A külkereskedelmi ügylet szereplőinek jogait és kötelességeit a külkereskedelmi szerződés egyértelműen

4 5

tartalmazza, ezért fontos

a gondosan

előkészített, körültekintően

Balázs - Constantinovits - Mádi – Sipos: Külkereskedelmi ismeretek (1993.) Bendigné - Mikolay - Simon - Törzsök: A külkereskedelmi ügylet (1992.)

11

megfogalmazott szerződés. „Valamennyi külkereskedelmi szerződés gazdasági kérdéseket fogalmaz meg jogi formában, így jogi és üzleti megközelítésben egyaránt tárgyalható”6. Az adásvételi ügylet rendszerint három fázisra bontható: -

a szerződéskötés (ügylet) előkészítése: ide sorolható minden olyan, az ügylettel kapcsolatos tevékenység, amely a szerződés megkötését célozza és eredményezi

-

a

szerződéskötés:

a

szerződés

feltételeinek

megfogalmazása,

jogok

és

kötelezettségek rögzítése -

a szerződés teljesítése, azaz az ügylet lebonyolítása: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyek eredményeképpen a szerződés feltételei teljesülnek.

5.5. A nemzetközi kereskedelem standardizálása

A közlekedési, illetve kommunikációs eszközök folyamatos fejlesztése amellett, hogy lerövidítette a távolságokat a nemzetközi kereskedelemben, az árutovábbítás költségeit is csökkentette. Ennek következtében egyre több áru nemzetközi kereskedelme vált kifizetődővé, ami a nemzetközi kereskedelem robbanásszerű volumennövekedéséhez vezetett. A megnövekedett kereskedelmi forgalom rámutatott arra, hogy a különböző országok eltérő jogi, gazdasági szabályozása jelentősen megnehezíti a külkereskedelmi ügyletek lebonyolítását, mintegy kikényszerítve az államközi szabályozási folyamatok megindítását. A létrejött nemzetközi egyezmények egymástól eltérő megközelítésben befolyásolják a nemzetközi kereskedelmet. Egyik csoportjuk arra lehet példa, hogy a nemzetközi egyezmények

miként

szabnak

kereteket

a

kötelezően

betartandó

normák

megfogalmazásával a külkereskedelembe történő állami beavatkozások számára (GATT, WTO7). Az egyezmények egy másik csoportja a szerződést ratifikáló országok egyeztetett, vagy közös fellépését tartalmazza a gazdaság-, illetve kereskedelempolitika területén. Jó példák ezekre a különböző integrációs megállapodások. A harmadik csoportba tartoznak azok az egyezmények, amelyek a nemzetközi egységes jogok megalkotásával járulnak hozzá a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséhez. Ilyenek többek között a váltó- és csekkjogi

6

Bendigné - Mikolay - Simon - Törzsök: A külkereskedelmi ügylet (1992.) (81.o.) GATT: General Agreement on Tariffs and Trade – Nemzetközi Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (1947.), később WTO: World Trade Organisation – Kereskedelmi Világszervezet (1995.). Benczes - Bernek Blahó - Csaba - Kacsirek - Losoncz - Majoros - Mészáros - Szentes: Világgazdaságtan (2008.) 7

12

egyezmények, a faktoringról és pénzügyi lízingről kötött egyezmények, vagy akár említhetnénk a fuvarjogról, illetve adásvételről szóló nemzetközi egyezményeket is.

5.6. A Bécsi Vételi Egyezmény

A különböző államokban telephellyel rendelkező felek között létrejövő szerződésekre vonatkozó jog és jogegyesítési folyamatban fontos állomást jelent az 1980-ban Bécsben megkötött, és 1988-bam hatályba lépett Bécsi Vételi Egyezmény az áruk nemzetközi adásvételéről. Maga az egyezmény akkor alkalmazandó, ha a szerződő felek országai az egyezményhez csatlakoztak, vagy ha a nemzetközi magánjog szabályai valamely egyezményhez csatlakozott állam jogának alkalmazásához vezetnek, vagy ha a szerződő felek az egyezmény használatát a szerződésben külön kikötötték. Az egyezmény csupán az adásvétellel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket szabályozza, úgymint a szerződés megkötését, valamint az eladónak illetve a vevőnek a szerződésből származó jogait és kötelezettségeit. Nem tárgyalja a szerződés érvényességét, nem szabályozza sem a termékfelelősség, sem a tulajdonjog átszállásának kérdéseit. Fontos tulajdonsága, hogy az egyezmény engedi az általa nem szabályozott területeken az egyes nemzeti jogok szabályozását8.

5.7. A nemzetközi kereskedelmi feltételek

A külkereskedelmi ügyletben fontos annak tisztázása, hogy a szerződő felek közül kinek a feladata az árunak az elfuvaroztatása és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátása vagy megszervezése, kit terhelnek a mindezekkel összefüggő költségek, és hogy ki viseli a kárveszélyt. A külkereskedelmi szerződés azon feltételét, amely e kérdéseket válaszolja meg, szokás fuvarparitásnak nevezni. A fuvarparitás szabályozására számos szerződési kikötést (klauzulát, trade termet) alakított ki a kereskedői gyakorlat. E szerződési feltételek olyan rövidítések formájában jelennek meg, amelyek világos jelentéssel és tartalommal bírnak. Ezek az úgynevezett típusfeltételek, szokványok. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC9) a gyakorlatban kialakult kikötéseket összegyűjtötte, értelmezte, és ajánlás jelleggel közzétette. Ez az Incoterms, amelyet először 8 9

Sándorné Új Éva: Nemzetközi Elszámolások, (2004.) ICC: International Chamber of Commerce. Forrás: http://www.icc.co.hu (2011.09.05.)

13

1936-ban adtak ki. Az első kiadást több módosítás, illetve kiegészítés követte. A legutolsó ezek közül a 2010-es változat (1. ábra).

1. ábra. Incoterms 2010-es ajánlása.

Forrás: http://robert.courtiau.pagesperso-orange.fr/LA_DOUANE.htm

Meg kell azonban említenünk, hogy ezek a szokványok nem jogszabályok, így nem évülnek el, csupán avulnak, azaz ma is érvényes az 1936-os Incoterms is10. A szerződő felek szemszögéből megkülönböztetünk közeli és távoli fuvarparitásokat. Eszerint valamelyik fél szemszögéből közeli az a paritás, amely a fuvarozási útvonal egészét tekintve egy hozzájuk közelebbi földrajzi pontot jelöl a teljesítés helyeként. A távoli klauzulák jelentése értelemszerűen fordított. Azt, hogy a partnerek milyen fuvarparitásban állapodnak meg, több tényező is befolyásolhatja. A vevő szemszögéből megközelítve a fuvarparitás megválasztásának szempontjai lehetnek például a következők:

-

Árszempont: adott paritás értelmében a szerződő feleket terhelő költségek és kockázatok az árképzésben kalkulációs tényezőként jelennek meg. A vevőnek az

10

Sándorné Új Éva: Nemzetközi Elszámolások, (2004.)

14

EXW vagy FOB paritáson létrejövő ügylet eredményez kedvezőbb vételárat. Természetesen ilyenkor számolnia kell a felmerülő fuvarozási és egyéb költségekkel is. -

Devizaszempont: amennyiben a vevőnek előnye származik abból, hogy az ügylet költségének egy részét (például fuvarozással kapcsolatos költségek, vám) az alapügylet devizájától eltérő devizában is kiegyenlítheti, akkor érdemes egy távoli klauzulát választania.

-

Alkalmassági, „kényelmi” szempont: ha a vevőnek nincsenek megfelelő árutovábbítási ismeretei vagy megfelelő összeköttetései, célszerű a közeli paritás választása, ilyenkor ugyanis az eladó kötelessége, hogy az árut a szerződésben meghatározott rendeltetési helyre eljuttassa.

-

Finanszírozási szempont: a vevő szemszögéből a távoli paritás az ár miatt kedvezőbb lehet, de egyben azzal a hátránnyal is jár, hogy a vételár kiegyenlítése hamarabb lesz esedékes, mint egy közeli klauzula esetén lenne. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még azelőtt fizetnie kell, mielőtt az általa vásárolt áru hasznot hozna számára11.

A dolgozatban vizsgált példához én a is a 2010-es ajánlást használtam fel.

5.8. A kombinált fuvarozás

Az általam vizsgált külkereskedelmi ügylet tulajdonságai miatt többféle fuvarozási mód igénybevétele szükséges (magyarországi cég importja az Amerikai Egyesült Államokból). Az ilyen árutovábbítást kombinált fuvarozásnak nevezzük. „A kombinált fuvarozás egy olyan kiemelt formája az árucsere-forgalomnak, amelynél a komplett egységrakományok (ezek főleg konténerek, csereszekrények, nyerges-pótkocsik, vagy komplett kamionok) a lebonyolítási útvonalat legalább két (vagy ennél több) különböző fuvarozási ághoz tartozó (közút-vasút/vasút-tenger) fuvareszközzel teszik meg.12”

11 12

Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) Potocska János: Szállítmányozási szakismeretek 4. (1996.) (7.o.)

15

5.9. A konténer fogalma

A konténer nem tekinthető önálló fuvareszköznek, sokkal inkább egységrakomány képzésére alkalmas csomagolódoboz (a normál konténer angol megnevezése BOX = doboz), amely arra szolgál, hogy védje az árut a külső behatásoktól, illetve egyszerűsítse a különböző fuvareszközök közötti átrakásokat. Standardizált méretei miatt (a konténerek szabványosításával foglalkozó szervezet az ISO), egyszerűsíti a nagymennyiségű egységrakományok tárolását az erre a célra kialakított konténerdepókban, illetve a vonalhajók raktárterében történő elhelyezést. Könnyen belátható, hogy ezen tulajdonságai miatt jelentős forrás-megtakarítást (idő, energia) jelent a fuvarozók illetve szállítmányozók számára. Ezzel összefüggésben az árutovábbítás ideje is lerövidül, ami a külkereskedők számára jelent előnyöket. Az egymástól eltérő konténerek kapacitására, illetve teljesítményének egységes mérésére egy nemzetközileg elfogadott fogalmat, a TEU-t (TEU: az angol Twenty Foot Equivalent Unit = húsz lábnak megfelelő egység13) használják.

5.10. Szállítmányozó igénybevétele

Szállítmányozó az a vállalkozó, aki megbízás alapján valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megköti, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégzi jutalék ellenében14. Szállítmányozó igénybevétele akkor célszerű, ha az árutovábbítás költségét viselő fél nem rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal az áru egyik földrajzi helyről a másikra történő elfuvaroztatásával kapcsolatban. Ilyen esetben a szállítmányozó szakértelmének, illetve kapcsolatrendszerének igénybevétele jelentős megtakarítást eredményezhet, valamint lehetővé teszi számukra, hogy a szakértelmüket az értékesítési, illetve beszerzési feladatokra fordíthassák. Példánkban EXW paritás esetén merül fel a vevő szemszögéből árutovábbítási kötelezettség. Ezekben a számításokban a vételár és az árutovábbítással kapcsolatos költségek külön egységekként jelennek meg a számításokban, hiszen a vevőnek külön

13

Potocska János: Szállítmányozási szakismeretek 4. (1996.) Ptk. XLIII. Fejezet, A szállítmányozás. Forrás: http://www.hunicorn.hu/dokumentumok/PTK.pdf (2011.10.25) 14

16

keletkezik fizetési kötelezettsége egyrészről az eladó, másrészről a fuvarozást megszervező szállítmányozó felé. A szállítmányozó által megadásra kerülő árajánlat komplett egységrakománnyal kapcsolatos fuvarozási és egyéb költségeket tartalmazza. Az árajánlatot 1 TEU egységre értelmezte a szállítmányozó.

A gyakorlatban

minden

méretű

konténeregységet

átszámolnak TEU számítási egységre. Ennek megfelelően a 30’-as konténer = 1,5 TEU.

17

6. Kockázat A következőkben a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban előforduló kockázatokat tekintem át. „Kockázat a várt (kalkulált) eredménytől való eltérés lehetősége valamely esemény (kockázati

esemény)

következtében.

A

kockázatot

meg

kell

különböztetni

a

bizonytalanságtól”15. A kockázat kifejezést akkor használják, amikor a dolog pontos jövőbeni kimenetele nem ismert, de a lehetséges alternatívák felsorolhatók, és ezen lehetséges alternatívák esélye is ismert. Amennyiben a jövő alternatíváit és azok esélyét nem ismerjük, bizonytalanságról beszélünk. A kockázatok között megkülönböztetünk alapvető, partikuláris, tiszta és spekulatív kockázatokat. -

Alapvető kockázatról akkor beszélhetünk, ha azok nem, vagy csak igen csekély mértékben befolyásolhatók. A külkereskedő szempontjából ilyen a politikai vagy az árfolyamkockázat.

-

Partikuláris kockázat esetén a jövőbeni esemény részben befolyásolható.

-

Tiszta kockázatnál a nyereség esélye kizárt, a jövőbeni ismeretlen esemény bekövetkezése esetén csakis veszteséggel számolhatunk.

-

Spekulatív kockázatról akkor beszélhetünk, ha a valamely esemény bekövetkezése pozitív vagy negatív kimenetelű egyaránt lehet.

A külkereskedő tevékenysége során különféle kockázatokkal szembesülhet. Ezek között megkülönböztetünk ügyleti szintű és üzletpolitikai kockázatokat.

6.1. Ügyleti szintű kockázatok

Az ügyleti szintű kockázatok közül elsőként az árukockázatot említem meg. A vevőnek kára keletkezhet abból, ha a hírneve sérül a rosszminőségű áru szállítása miatt, vagy ha a megvásárolt árut egyáltalán nem tudja értékesíteni. Ide sorolható a szerződés pillanatában áruval még nem rendelkező eladónak azon kockázata, hogy a megfelelő áru hiányában nem lesz képes határidőre szerződésszerűen szállítani. A fuvarozás során esetlegesen 15

Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) (255.o.)

18

bekövetkező sérülések kockázata egyaránt terhelheti az eladót, illetve a vevőt attól függően, hogy milyen fuvarparitást alkalmaznak az árutovábbítás során.

Az árkockázat a szerződéskötés és a teljesítés ideje közötti időszakban a piacon esetlegesen bekövetkező árváltozások miatt felmerülő veszteségek kockázata mindkét fél számára. Ide sorolható még az eladó azon kockázata, hogy a kialkudott vételár nem fedezi majd az ügylettel kapcsolatos összes költségét, és ebből adódóan az ügylet az ő számára veszteséggel zárul.

Az árfolyamkockázat mindkét szerződő felet érintheti. Lényege, hogy a szerződésben meghatározott deviza és a hazai fizetőeszköz közötti árfolyamban kedvezőtlen változás következik be. Az eladónak akkor keletkezik árfolyamvesztesége, ha az elszámolás valutájában értékcsökkenés következik be, azaz saját hazai fizetőeszköze felértékelődik. Ezzel szemben a vevőnek akkor adódik árfolyamvesztesége, ha a hazai fizetőeszköze leértékelődik az elszámolási devizával szemben.

A kereskedelmi (partner) kockázat lényege, hogy a szerződő felek valamelyike nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Az exportőr számára ilyen a nem-fizetés veszélye, vagy az a lehetőség, hogy a partnere valamilyen indokkal nem fogadja a teljesítést (például nem veszi át az árut). Az importőr számára ezzel szemben az jelent kockázatot, ha a partnere késedelmesen vagy hibásan teljesít.

A politikai kockázatról elmondható, hogy teljes körű, mert egy adott ország összes kereskedőjét és azok külföldi partnereit egyszerre érhetik a káresemények. A kockázatok mértékét az adott ország belső viszonyai és a nemzetkőzi helyzet alapvetően meghatározzák. A politikai kockázatok két fő csoportra oszthatóak: beszélhetünk egyrészről az állami intézkedések kockázatairól (például vámok vagy adók emelése, engedélyek visszavonása vagy megtagadása, transzfer moratórium, importtilalom), másrészről különböző politikai eseményekről (sztrájk, forradalom, háború), amelyek ellehetetlenítik a külkereskedelmi tevékenységet.

A természeti kockázat azon kockázatok gyűjtőneve, amelyek a természeti folyamatok kiszámíthatatlanságából illetve elháríthatatlanságából adódnak. Ezek a kockázatok is két csoportba oszthatóak: az első csoportba tartoznak a természeti csapások, katasztrófák 19

(tűzvész, áradás, lavina, tornádó vihar), a másodikba pedig a fuvarozással együtt járó, úgynevezett klimatikus kockázatok (szélsőséges hőmérsékleti értékek, pára, nedvesség).

6.2. Üzletpolitikai kockázatok

A piaci kockázat a termékek eladhatóságának és a költségek megtérülésének kockázata. A felelősségi kockázatról akkor beszélünk, ha az eladott árunak esetleges káros hatásai merülnek föl. A kamatkockázat is egyfajta üzletpolitikai kockázat, amely a felvett hitelek kedvezőtlen alakulását jelenti (például devizahitelek esetén az árfolyamváltozás). A mai világgazdasági környezetben fontos megemlíteni a likviditási kockázatot, amely egy vállalkozás folyamatos fizetőképességére vonatkozik. Az

országkockázat

a

partnerországokra

vonatkozik,

annak

stabilitását

illetve

fizetőképességét jellemzi.

Ahhoz, hogy a lehetséges kockázatokat a külkereskedelmi ügylet szereplője hatékonyan kezelni tudja, nem elég a kockázati tényezők felismerése, szükséges azok egymásra, és az ügylet kimenetelére vonatkozó hatásainak becslése, illetve ezeknek a hatásoknak a kiértékelése. A kockázatelemzés elvégzése után kerülhetnek meghatározásra a kockázatok kezeléséhez felhasználható eszközök.

6.3. Kockázatok kezelése

A külkereskedelmi ügyletekben résztvevő felek elemi érdeke, hogy az esetlegesen felmerülő kockázatokat valamilyen módon elkerüljék, vagy ha erre nincs mód, a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék. A kockázatok kezelésére két alapvető módot ismerünk: egyfelől beszélhetünk a kockázat prevencióról másrészt a kockázatok csökkentéséről.

6.4. Kockázatok megelőzése

A kockázatok megelőzésének egyik legalapvetőbb eszköze a körültekintő szerződéskötés. Üzletkötés előtt érdemes minél több információt gyűjtenünk leendő partnerünkről (céginformáció, likviditás, piaci megítélés), a megvásárolni kívánt áruról vagy 20

szolgáltatásról. A gondos szerződés-előkészítés, a felek jogainak és kötelezettségeinek, a szerződés tárgyának pontos meghatározása is alkalmas a kockázatok megelőzésére. Például az európai közúti fuvarozóktól gyakran kérnek a megbízóik igazolást a CMR16 biztosítás meglétéről, amely a fuvarozás folyamán esetlegesen felmerülő káreseményekre nyújt fedezetet.

6.5. Kockázatok csökkentése

Egy felelős vállalat feltehetőleg mindent elkövet, hogy az őt fenyegető kockázatokat megelőzze, mégis előfordulhat, hogy kockázatokat kell vállalnia. Az ilyen kockázatok esetén a legfontosabb cél azok lehető legnagyobb mértékben történő csökkentése. Erre három alapvető módszer létezik:

A kockázat megosztásának lényege, hogy a felmerülő kockázat több azonos ügylet között oszlik meg. Feltételezésünk szerint az ügyletek egy bizonyos része sikert eredményez, a fennmaradó része pedig veszteséget, könnyen belátható, hogy így kisebb veszteség érhet minket, mint egyetlen nagyobb volumenű ügylet esetén.

A kockázat kompenzációja azt jelenti, hogy a különböző ügyleteket úgy kombináljuk egymással, hogy az egyik ügyleten elszenvedett nyereség kompenzálja a másik ügyleten elkönyvelt veszteséget. A tőzsdei kereskedés folyamán alkalmazott fedezeti ügyletek is ezen az elven működnek.

Végül a kockázat áthárítása abból áll, hogy az esetlegesen felmerülő kockázatot a gazdasági szereplők között megosztjuk. Ilyen szereplő lehet a bank, a biztosító, a kereskedelmi partner vagy akár az állam is. Ennek a leggyakoribb módszerei a szerződésekben megfogalmazott záradékok vagy a különböző biztosítások17.

Dolgozatom későbbi részében a külkereskedelmi ügyletben jelen lévő kockázatok közül az árfolyamkockázattal foglalkozom részletesebben.

16

CMR: Egyezmény a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről (Convention relative au contrat de transport international de marchandises par route). Forrás: http://cmrbiztositas.hu/cmr-biztositas (2011.11.2.) 17 Constantinovits – Sipos: Külkereskedelmi technika – Külpiaci kockázat, (2003.)

21

7. A Tőzsde A tőzsdék olyan szervezett piacok, amelyek szervezettségük által koncentrálják a keresletet és a kínálatot, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsdék helyszínt biztosítanak a kereskedéshez, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkotnak. A megkötött üzletek realizálását a tőzsdék intézményesen szavatolják18.

7.1. A koncentrált piacok kialakulása

A tőzsdék korábban olyan piacokként működtek, ahol az áruk készfizetés ellenében fizikailag is gazdát cseréltek. Az áruforgalom volumenének és az árkockázat növekedésével a kontraktusban résztvevő felek olyan határidős szerződések kidolgozására törekedtek, amelyek egy bizonyos árufajta előre meghatározott jövőbeli időpontban történő szállítására vonatkozott. A tőzsdék úgy tudták egyszerűsíteni és felgyorsítani az üzletkötést, hogy tőzsdei típusszerződéseket alakítottak ki, amelyekben szabványosították a minőséget, mennyiséget, a fizetési feltételeket, a szállítási határidőt, a fuvarparitást és az adásvétel egyéb feltételeit. Ezek az úgynevezett tőzsdei szokványok. Mivel ezeket a szokványokat a tőzsdei szereplők feltételek nélkül elfogadták, nem volt szükség az áruk minőségének ellenőrzésére minden egyes üzletkötésnél, emellett a szerződés részleteinek hosszadalmas tárgyalása is feleslegessé vált, hiszen a tőzsdei szokványok már tartalmazták ezeket. Ez azt eredményezte, hogy az üzletkötés felgyorsult, illetve lehetőség nyílt arra, hogy a kereskedők úgy kössenek üzletet, hogy az áru fizikailag nem volt jelen a szerződéskötéskor. Ezzel párhuzamosan kialakult az áruk szokványosítása. Tőzsdecikké a minőségileg jól specifikálható, egységesíthető, tömegesen előforduló, helyettesíthető, jól tárolható és szállítható áruk válhatnak. Ezek az úgynevezett helyettesíthető tömegáruk. Hagyományosan ilyenek az egyes mezőgazdasági illetve ipari tömegtermékek, úgymint a búza, kukorica, napraforgó, valamint az ipari fémek között az alumínium, a réz vagy a különböző nemesfémek. Az idők folyamán a pénzpiac egyes 18

Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

22

termékeinek is megindult a tőzsdei kereskedése (devizák, értékpapírok). Mára a különböző típusú termékek forgalmazása elkülönült egymástól, és szakosodott áru-, és értéktőzsdéken folyik a kereskedés a vevők és az eladók között. A szokványosítás és a tőzsde intézménye által nyújtott biztonság lehetővé teszi, hogy ne csupán azonnali szállítással lehessen árut vásárolni, vagy eladni, hanem későbbi határidőre is. Összefoglalva a tőzsdei kontraktusok olyan szokványosított szerződések, ahol minden feltétel (minőség, határidő, teljesítés helye) előre szabályozott. Az egyetlen változó tényező az ár, amely a vevő és eladó közötti megállapodás eredményeképpen alakul ki19.

7.2. Tőzsdei ügyletek

A koncentrált piacok folyamatos fejlődésének köszönhetően a XXI. századra a tőzsdei műveletek számos típusa alakult ki. A két legáltalánosabban használt csoportosításuk a következő:

-

Az esedékesség szerint az ügyletek lehetnek: - Prompt (azonnal esedékes), - Termin (későbbi időpontban esedékes, határidős).

-

Az üzletkötők kockázatához fűződő viszonya alapján az ügyletek lehetnek: - Spekulációs, - Arbitrage, - Fedezeti (hedge)20.

7.2.1. Azonnali (prompt) ügyletek

Ezek lényege, hogy a szerződéskötés és a teljesítés egyidejűleg történik meg. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a felek 2-5 napon belül teljesítik kötelezettségeiket. Az eladónak ezen az időn belül kell az árut/értékpapírt a vevő rendelkezésére bocsátania, a vevőnek pedig ezzel egy időben kell az ellenértéket kiegyenlítenie az eladó felé. Az ügyletek elszámolásának lebonyolítására a legtöbb tőzsdén központi értéktár működik. Ez egyrészről a papírok tárolását, másrészről mozgatását illetve a tulajdon átruházását segíti.

19 20

Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra, Tanszék Kft., (1999.)

23

Azonnali ügyletet azok kötnek, akik árut vásárolnának, vagy befektetési lehetőséget keresnek (vételi szándék), illetve azok is, akik árut adnának el, vagy tőkebefektetéseiket készpénzre szeretnék váltani (eladási szándék). Ezeknek az ügyleteknek tárgya lehet fizikai áru, értékpapír vagy akár deviza is.

7.2.2. Határidős (termin) ügyletek

Ezeknél az ügyleteknél mind a két szereplő egy, az üzletkötés során pontosan meghatározott későbbi időpontban köteles teljesíteni. Különlegessége abban rejlik, hogy a vevőnek a kötés napján jegyzett határidős árfolyamon kell teljesítenie, nem pedig a későbbi időpontban esedékes azonnali (prompt) árfolyamon. Másképp megfogalmazva a határidős ügylet nem más, mint jelenlegi szerződésben megfogalmazott feltételek mellett jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás. Természetesen az ilyen ügyleteket is kötelező teljesíteni lejáratkor, ami azt jelenti, hogy egyik fél sem gondolhatja meg magát, nem teheti függővé az üzlet realizálását az árak alakulásától. A határidős piacok új lehetőségeket nyitnak a kereskedésben. Fontos tulajdonságuk, hogy segítségükkel lehetőségünk nyílik kereskedni olyan dolgokkal, amelyek a megállapodás időpontjában még nincsenek a birtokunkban. A határidős ügyletekben rejlő lehetőségek természetesen a spekulációra is jó lehetőséget teremtenek. Az árak időbeli és/vagy földrajzi hely szerinti változása teszi érdekeltté az ilyen ügyletekben a spekulánsokat. Mivel azok száma, akik az árak esése ellen keresnek fedezeti lehetőségeket, ritkán egyezik meg azok számával, akik az ár emelkedése ellen akarják biztosítani magukat, szükség van más piaci szereplőkre is. A spekulánsok tudják ez esetben biztosítani a piac likviditását21. Ma már a határidős ügyletek nagy része spekulatív ügylet. A kereskedés tárgya lehet fizikai áru, értékpapír illetve deviza, sőt akár valamely részvényindex is. Az ügyletek teljesítési időpontjait az egyes tőzsdék egymástól eltérően határozhatják meg.

21

Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

24

A határidős piacok feladatai:

-

Kockázatkezelés: a különböző üzletmentekből származó kockázatok csökkentése (fedezeti ügylet)

-

Árfeltárás: a határidős ár egyfajta előrejelzést mutat a piac általános várakozásáról az adott árak, árfolyamok jövőbeli alakulását illetően

-

A tőkeáttétel felnagyító hatása: kis összegű tőkével nagy összegű erőforrások mozgatására van lehetőség, ugyanis az ügylet létrehozásához szükséges letét csak töredéke a piacon elfoglalt pozíció összegének. A letétek általában a pozíció 10%-a alatt vannak.

Attól függően, hogy a határidős ügyletek a tőzsdén vagy azon kívül jönnek létre, megkülönböztetünk forward illetve futures ügyleteket. A határidős ügyletek különleges változata a tőzsdei kereskedés tárgyát is képező opciós ügylet. Tárgya gyakorlatilag bármely áruféleség lehet, természetesen a tőzsdén bizonyos megszorításokkal.

7.2.2.1. A Forward ügylet

A forward szerződés egy eszköz eladására vagy megvételére vonatkozó megállapodás előre meghatározott áron, egy bizonyos jövőbeni időpontban. Általában nem képezik tőzsdei kereskedés tárgyát (az ilyen ügyleteket az úgynevezett másodlagos piacokon kötik OTC22), mivel nem szabványosított, egyedi ügyletekről van szó. Ezek előnye a rugalmasság, hátrányuk viszont az alacsony likviditás (pénzzé tehetőség, eladhatóság), valamint a tőzsdén kívüli kereskedés okozta nagyobb kockázat. Az alacsony likviditásból kifolyólag az ügyletek túlnyomó része tényleges fizikai szállítással és nem pénzbeli elszámolással realizálódik. Az egyik fél (vevő) long (vételi) pozíciót vesz fel és vállalja, hogy az alapul szolgáló eszközt megvásárolja egy meghatározott jövőbeli időpontban, egy előre meghatározott áron. A másik fél (eladó) short (eladási) pozíciót foglal el, s vállalja, hogy ugyanazon időpontban és áron eladja az eszközt. A forward kontraktusban meghatározott ár az elszámoló ár. Ezt kötéskor úgy választják meg, hogy a kontraktus értéke mindkét fél 22

OTC: Over The Counter - Másodlagos (tőzsdén kívüli vagy származtatott) értékpapírpiac. Forrás: http://globalfx.fxdirekt.net/hu/kereskedes/szoszedet.html (2011.11.06.)

25

számára nulla legyen (az elszámoló ár egyenlő az adott lejáratra éppen érvényes jövőbeli határidős árral), vagyis egyik pozíció felvétele sem jár költségekkel.

A szerződésben előre rögzített feltételeket lejáratkor veszik figyelembe. A short pozícióban álló fél (eladó) leszállítja az árut a long pozíció birtokosának (vevő) a szerződésben meghatározott összegért, amely nem más, mint az elszámoló ár. A forward kontraktus értéke viszont az adott áru piaci árától függ. Mivel kötéskor az éppen érvényes lejáratkori határidős piaci árat veszik elszámoló árnak, a kontraktus értéke ekkor nulla. Később pozitív vagy negatív értéket egyaránt felvehet, attól függően, hogy az adott eszköz lejáratkori határidős árában (ún. forward ár) milyen változás következik be. Például, ha az eszköz lejáratkori határidős ára a kötést követően nő, akkor a long pozíció értéke pozitív lesz (a piaci árnál kevesebbért veheti majd meg az árut – nyeresége várható), míg a short pozícióé negatív (az árut a piaci ár alatt adhatja majd el – vesztesége várható). Végül a kontraktus lejáratkori értékét, azaz a long és a short pozíció tényleges hasznát, illetve veszteségét az akkor érvényes prompt árfolyam fogja meghatározni. Az eszköz egységére jutó megtérülés a long forward pozíció esetében a lejáratkori prompt ár és az elszámoló ár különbsége, mivel a kontraktus birtokosa (vevő) a szerződés értelmében köteles megvásárolni a prompt ár értékű eszközt az elszámoló áron. Ezzel szemben az eszköz egységére eső megtérülés short forward pozíció esetén az elszámoló ár és a lejáratkori prompt ár különbsége, mivel a kontraktus birtokosa (eladó) köteles a prompt ár értékű eszközt elszámoló áron értékesíteni. Mindezeket figyelembe véve a megtérülések lehetnek negatívak, illetve pozitívak. Mivel a forward kontraktusnak nincsen semmilyen díja, így a megtérülések egyben a felek az összes nyereségét, illetve veszteségét is adják. Más szóval a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű, vagyis amit az egyik fél nyer, azt a másik fél elveszíti.

7.2.2.2. A Futures ügylet

A futures szerződés technikailag nagyon hasonlít a forward ügylethez. A legfőbb eltérés az, hogy a futures kontraktusokat a tőzsdéken használják, ebből adódóan ezek sokkal inkább szabványosítottak, mint a forward ügyletek. A tőzsdei alkalmazásuk természetesen nagyon likviddé teszi őket. Ebből az is következik, hogy az ügyletek teljesítése döntőrészt nem is fizikai szállítással, hanem pénzbeli elszámolással történik.

26

A kontraktusok résztvevői többnyire nem ismerik egymást, így a teljesítést maga a tőzsde garantálja

klíringházak

közvetítésével.

Ebből

kifolyólag

az

efféle

ügyletek

biztonságosabbak, mint a forward kötések, amelyeknél az esetleges (nem jellemző) nem teljesítés vesztesége közvetlenül a másik felet terheli, s a követelés csak a polgári peres eljárásban érvényesíthető. Ahogy azt már említettem, a futures szerződések a tőzsdei kereskedés miatt szabványosítottak: csak meghatározott termékekre, lejáratokra, mennyiségekre köthetők üzletek; szigorúan meghatározott a kereskedés és az elszámolás rendje is. A (határidős) futures ár is a tőzsdén alakul ki a kereslet és a kínálat törvényei szerint: ha több befektető akar long, mint short pozíciót felvenni az ár megemelkedik, ha a fordítottja történik, az ár csökken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a forward árat a kontraktusban szereplő árura vonatkozó kereslet és kínálat, addig a futures árat pedig magára a kontraktusra vonatkozó kereslet és kínálat határozza meg. A futures árakat a tőzsdén jegyzik. A futures ügylet abban is különbözik a forward ügylettől, hogy itt nem határoznak meg konkrét lejárati napot, hanem csak egy bizonyos lejárati időszakot, amikor a nyitott pozíciókat le kell zárni (a szerződést teljesíteni kell). A teljesítési időszakon belül (pl. adott év decembere) a short pozíció birtokosa tetszőleges „szállítási” időpontot megadhat. A forward és a futures ügyletek long és short pozícióinak megtérülését (veszteségek, nyereségek) rendszerint az áru lejáratkori árának függvényében szokták diagramban ábrázolni.

7.2.2.3. Az opciós ügylet

A gyakorlatban az opciós ügyleteknek két alapvető típusa különböztethető meg:

-

CALL (vételi) opció. Az CALL tulajdonosa (long call pozíció) jogosult (de nem köteles) arra, hogy megvegyen egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Ezzel egyidejűleg az opció kiírója (short call pozíció) kötelezettséget vállal arra, hogy eladja az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván vételi jogával.

-

PUT (eladási) opció: A PUT opció tulajdonosának joga, de nem kötelessége, hogy eladjon egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy 27

előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Az opció kiírójának (short put pozíció) kötelessége, hogy megvegye az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván eladási jogával23.

Az opciós ügyletek között megkülönböztetünk európai, illetve amerikai típusú opciókat. Lényeges eltérés a két opciófajta között, hogy amíg az európai opció esetén csak a szerződés lejáratakor gyakorolható az opciós jog, addig az amerikai típusú opció esetén ez a jog a szerződés lejártáig bármely időpontban gyakorolható24. „A fix lejárati időpont miatt az európai típusú opciós elemzése könnyebb, rendszerint ebből vezetik le a bizonytalan lejáratú amerikai típusú opciók értékelését”25. Az opció rugalmasabb felhasználása miatt a gyakorlatban többnyire amerikai típusú opciókat alkalmaznak. Az opciós szerződés csak a kiíró félnek jelent kötelezettséget, az opció tulajdonosának ezzel szemben lehetőség, ami azt jelenti, hogy szabadon dönthet arról, hogy él-e vételi vagy eladási jogával. Az ügylet ezen tulajdonsága az, amely alapvetően megkülönbözteti a forward, illetve a futures ügylettől, amelynek során a kontraktus mind a két résztvevője kötelezettséget vállalt. A másik fontos különbség az, hogy az opciós ügyleteknél a tulajdonos díjat fizet az opció kiírójának szerződéskötéskor. Ezzel mintegy „megvásárolja” a jogot, hogy eladjon vagy vásároljon. Abban az esetben, ha az opció felhasználására nem kerül sor, ez a díj megegyezik a tulajdonos veszteségével, illetve a kiíró nyereségével. Amennyiben az opciót érvényesítik, a kontraktus résztvevőinek esetleges nyereségének illetve veszteségének kiszámítása már összetettebb feladat, amely az alábbiak szerint elvégezhető:

Long call: - maximális nyereség = lejáratkori ár – kötési árfolyam – opciós díj, - maximális veszteség = opciós díj, Short call:- maximális nyereség = kötési árfolyam – lejáratkori ár + opciós díj, - maximális veszteség = opciós díj, Long put: - maximális nyereség = kötési árfolyam – lejáratkori ár – opciós díj, - maximális veszteség = opciós díj, Short put:- maximális nyereség = lejáratkori ár – kötési árfolyam + opciós díj, - maximális veszteség = opciós díj.

23

Horváth András: Jegyzet a haladó tőzsdetanfolyamhoz, (2009.) Bodie – Kane – Marcus: Befektetések, (2005.) 25 Forrás: http://penzugy.infodoboz.com/cikk/tozsdei-ugyletek/ (2011.08.16.) 24

28

Long call opció esetén, ha a lejáratkori ár magasabb a kötési árfolyamnál, az opció vevőjének célszerű élnie vételi jogával, hiszen ilyenkor a kötési árfolyamon megvásárolt árut/részvényt a magasabb lejáratkori áron tudja értékesíteni. Ha a bevétel kevesebb, mint a korábban kifizetett opciós díj, az ügylet veszteséggel zárult. Amennyiben a két összeg megegyezik, az opció vevőjének sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezett. Nyereség akkor realizálódik, amikor a bevétel meghaladja az opcióra kifizetett díj összegét. Az opció vevőjének szempontjából a legkedvezőtlenebb az a körülmény, amikor a lejáratkori ár alacsonyabb a kötési árfolyamnál, ilyenkor realizálja a legnagyobb veszteségét, melynek nagysága a kifizetett opciós díjjal egyezik meg. A további három opciós ügylet (long put, short call, short put) is hasonló módon működik kisebb eltérésekkel. Mivel dolgozatomban nem az opciós ügyletek összehasonlítását tűztem ki célul, ezek részletes bemutatásától most eltekintek. Attól függően, hogy a jelenlegi prompt árfolyam mellett veszteséggel, nyereséggel vagy megközelítőleg zérus eredménnyel lehetne az opciós jogot érvényesíteni, a pozíciónak három féle állapota lehet:

-

ITM: in the money – piacinál jobb,

-

ATM: at the money – piaccal egyező

-

OTM: out of the money – piacnál rosszabb26

Egy vételi opció például akkor ITM, ha a lehívási árfolyam alacsonyabb, mint az aktuális prompt árfolyam, tehát ha az opció felhasználásával a piaci árnál kedvezőbb áron vásárolhatunk. OTM opció díja minden esetben alacsonyabb, mint az ITM opcióé. Ez azzal magyarázható, hogy az OTM opció az ügylet létrejöttének pillanatában gyakorlatilag értéktelen, hiszen ha a vevő élne a vételi jogával, a prompt árfolyamnál magasabb áron vásárolna. Amiért mégis történik ilyen jellegű üzletkötés, az azzal magyarázható, hogy a vevő bízik abban, hogy az opció lejáratáig az árfolyamban számára kedvező változás következik be, és a korábban megvásárolt OTM pozíciója az idő múlásával ITM opcióvá módosul.

26

Horváth András: Jegyzet a haladó tőzsdetanfolyamhoz, (2009.)

29

7.2.3. Spekulációs ügylet

A spekulánsok (traders) az árfolyam- és kamatszintekkel, azok relatív változásával, illetve azokkal kapcsolatos várakozásaik alapján határidős és opciós kontraktusokat kötnek. Ezeket jelentős kockázatvállalással nagy profitok szerzésére használják fel. A határidős piacok bekapcsolásával számtalan spekulatív ügyletkötési forma alakult ki.

7.2.4. Arbitrázs (arbitrage) ügylet

Az arbitrazsőrök kockázat-semlegesek, úgy kötnek határidős kontraktusokat, hogy eközben kockázatuk se nem nő, se nem csökken. Amíg a spekulánsok az időbeli, addig az arbitrazsőrök a helybeli, a különböző tőzsdék azonos „árufajtáiban” fennálló, egy időben való jegyzéseinek anomáliáit használják ki. Az arbitrázs főleg a devizaárfolyamokra és a kamatlábakra irányul, fenntartva egyúttal azok összhangját27.

7.2.5. A Fedezeti ügylet

A fedezeti ügyletkötők (hedger) elsődleges célja a kockázatok csökkentése illetve a veszteségek lehetséges elkerülése. A határidős piacot arra használják, hogy más ügyleteik keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, illetve annak realizálását biztosítsák. Az árfolyam-, illetve a kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése érdekében az eredeti pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Ezzel azt érik el, hogy az árfolyam/kamat változása már nem egyoldalúan érinti őket, hanem egyszerre kedvezően és hátrányosan. A hedge üzlet ez alapján megfelelő eszköz arra, hogy az ügyletkötő az eredeti ügyletével kapcsolatban esetlegesen felmerülő árfolyam-, vagy kamatváltozásokból adódó veszteségeket elkerülhesse.

A fedezeti ügylet formái:

-

Vételi (long) hedge: kötésére akkor kerül sor, ha pl. az importőrt/vevőt későbbi időpontban szükséges deviza vásárlásakor, vagy jövőben tervezett értékpapír vásárlásakor árfolyam-emelkedés fenyegeti.

27

Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra (1999.)

30

-

Eladási (short) hedge: alkalmazása akkor célszerű, ha pl. a jövőben szabad devizával rendelkező exportőrt, vagy a jövőben eladni szándékozó értékpapírtulajdonost az árfolyam csökkenése fenyegeti.

A dolgozatomban vizsgált ügyletet a magyarországi vevő szempontjából vizsgálom, akinek az esetleges árfolyam-emelkedés jelentene veszteséget. Ez ellen a vételi hedge jelent megoldást.

7.2.5.1. A fedezeti ügylet eszközei:

A fedezeti ügyletnek három alapvető eszközét különböztethetjük meg.

-

Forward piaci fedezeti ügylet: az eredeti – későbbi időpontban realizálódó – ügyletet a határidős piacon bonyolítják le, forward ügyletkötés (eladás vagy vétel termin árfolyamon) keretében.

-

Futures piaci fedezeti ügylet: hasonló az előzőhöz. A gond csak az, hogy a tőzsdei szabványok (főképp a kötött teljesítési időszakok) miatt nem mindig lehetséges az ügyletek igény szerinti kivitelezése. Ennek kiküszöbölésére többlépcsős megoldást vezettek be: vétel vagy eladás (termin ügylet, termin árfolyamon), eladás vagy vétel (a termin ügylet visszavásárlása, viszonteladása lejáratkori prompt árfolyamon), vétel vagy eladás (prompt ügylet, prompt árfolyamon). A határidős ügylet megkötésével nyitják a pozíciót, amelyet esedékességkor a futures piacon megkötött ellenügylet zár le. Ezt követi a prompt ügylet a prompt piacon. A prompt árfolyam változékonyságának kockázatát a prompt és a termin árfolyam különbsége változékonyságának kisebb kockázatára mérséklik28.

-

Opciós fedezeti ügylet: opcióvásárlás és jövőbeni prompt ügylet egyben. Vételi hedge esetén call, eladásinál pedig put opciót vásárol az üzletkötő. Akkor alkalmazzák, ha nem biztos, hogy létrejön a fedezni kívánt pozíció (például bizonytalan az importüzlet, amikor devizát kell beszerezni). Előnye a másik két ügylettel szemben, hogy a vevő elállhat vételi szándékától, ilyenkor az opciós díj szerződéskötéskor kifizetett összege jelenti számára a veszteséget29.

28 29

Bodie – Kane – Marcus: Befektetések, (2005.) Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, (2005.)

31

7.3. A devizapiac

A köznapi szóhasználatban néha nehezen érzékelhető a deviza és valuta közötti különbség. Amíg a deviza idegen pénznemre történő számlakövetelést, addig a valuta egy másik ország kézzelfogható fizetőeszközét jelenti30. A nemzetközi devizapiac (angolul foreign exchange, ebből származik a Forex, FX elnevezés) az a piac, ahol a devizakereslet/kínálat találkozik egymással. „Sok tekintetben a devizapiacok állnak a legközelebb a tökéletes piac elméletéhez, aminek forrása a hatalmas forgalom, a piac rendkívüli likviditása, a szereplők magas száma, földrajzi szétszórtsága, a kereskedési idő (hétvégék kivételével napi 24 óra), az árfolyamokat befolyásoló tényezők sokfélesége és a magas elérhető haszonkulcs.31”

A devizapiacon - hasonlóan más koncentrált piacokhoz - a szereplők prompt illetve termin ügyleteket köthetnek egymással. Érdekesnek tekinthető, hogy az üzletkötések döntő része úgynevezett ROQ32 üzletkötés. Ennél az üzletkötési fajtánál a kezdeményező fél árkéréssel fordul az árjegyző partneréhez, aki megadja mind a vételi „bid”, mind az eladási „ask” árakat. Ezek birtokában a vevő dönti el, hogy szeretne-e üzletet kötni a megadott feltételekkel33.

Egy adott deviza (hivatkozási deviza) ára egy másik devizában (a hivatkozott devizában) kifejezve adja meg magát az árfolyamot. A devizaváltás mindig egy meghatározott árfolyamon történik. Az üzletkötő a devizapiacon mindig egyfajta devizát bocsát áruba egy másik devizáért cserébe. Az árfolyam meghatározását és a másik féllel való közlését jelenti a jegyzés. A jegyzett ár tehát mindig egy bizonyos devizapárra vonatkozik. Egy jegyzett ár mindig konkrét üzleti ajánlat vételre vagy eladásra az azt jegyző banktól.

Magánszemélyek brókerek vagy bankok igénybevételével kereskedhetnek a devizapiacon. Egyre több külföldi és hazai bróker kínál virtuális kereskedelmi felületet, amelyek révén ma már az Interneten keresztül kereskedhetünk a devizapiacon.

30

Baka – Balogh – Bánfi – Kürthy – Ligeti – Polgár – Sulyok-Pap – Surányi – Száz – Varga: Pénzügytan,

(2007.) 31

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_devizapiac (2011.09.15.) ROQ: Request on Quote - árkérésen alapuló működő üzletkötés. Forrás: http://www.equilor.hu/devizapiac_sajatossagai.php (2011.09.18.) 33 Forrás: http://www.equilor.hu/devizapiac_sajatossagai.php (2011.09.18.) 32

32

7.4. Internetes Kockázatkezelés

A globalizálódó világ vívmányai között az informatika és az Internet térnyerése jelentős hatással volt a külkereskedelmi kapcsolatokra. Mára a vevők internetes felületeken adhatják le megrendeléseiket, amire az automatizált rendszer a rendelkezésre álló raktárkészlet ellenőrzése után, emberi beavatkozás nélkül készít mindenre kitérő ajánlatot, amelyet e-mail formájában juttat el a vevő számára. A nagyvállalatok igényeire tervezett komplex integrált ügyviteli és termelésirányítási programok ma már képesek arra, hogy változtatások nélkül, csupán a program paramétereinek megfelelő beállításával irányítsák egy tetszőleges nagyvállalat teljes gazdálkodását a számviteltől a gyártósorok irányításáig34. Ezek a változások jelentősen felgyorsították a gazdasági, illetve külkereskedelmi folyamatokat, ami új kihívásokat jelent a kockázatkezelés területén is. Könnyen belátható ugyanis, hogy a folyamatok felgyorsulása miatt a piaci pozíciók, körülmények is gyorsan változnak, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a tegnapi napon még jó üzletnek tűnt, az a mai napra már rossz üzletté vált. A kor elvárásaival lépést tartva a deviza-, vagy részvénykereskedés is átlépte a tőzsdék épületeinek falait. Az Interneten jelenlévő brókercégek segítségével ma már akadály nélkül, a saját fotelunkban ülve vásárolhatjuk meg egy számunkra szimpatikus amerikai cég részvényeit. Ezzel magyarázható, hogy napjainkban egyre többen kerülnek kapcsolatba a különböző koncentrált piacokkal vagy passzív, vagy aktív formában. Ezek az új eszközök a kockázatkezelés területén is új lehetőségeket eredményeztek, hiszen ha egy külkereskedő úgy dönt, hogy védekezik az árfolyamváltozás kockázata ellen, számos internetes brókercég között válogathat, akik széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak a pénzügyi piacon. Szerződéskötés esetén a brókercég biztosítja ügyfele számára a szoftvert

vagy

Internetes

felületet,

amin

az

ügyfél

saját

maga

foglalkozhat

devizakereskedelemmel. Ilyen szolgáltatásokat nyújt többek között az InteractiveBrokers, a Metatrader, az Oanda illetve a SaxoTrader. Részletesebben a SaxoTrader-t ismertetem, mert ezt használtam föl a munkám során.

34

Forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/Az_SAP_rendszer_rovid_bemutatasa.html (2011.09.18.)

33

7.5. SaxoTrader bemutatása

A Saxo Bank egy globális befektetési bank, amely a nemzetközi pénzügyi piacon kínálja elektronikus

kereskedelemmel

és

befektetésekkel

összefüggő

szolgáltatásait

magánszemélyek és cégek részére egyaránt. Internetes kezelői felületein az ügyfelek FX (foreign exchange market), CFDs (contract for difference), ETFs (exchange traded fund), részvény, határidős illetve opciós termékekkel kereskedhetnek, emellett professzionális portfolió-, és tőkekezeléssel áll ügyfelei rendelkezésére. A Saxo Bank a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyez a technikai megoldásokra, mert véleménye szerint ez az alapfeltétele a versenyképes elektronikus kereskedelemnek. Emellett nagy hangsúlyt fektet az ügyfelek adatvédelmére és a valós idejű adatfeldolgozásra. A széleskörű igények kielégítésére három egymástól különböző kezelői felületen teszi lehetővé a kereskedést, úgymint a böngésző-alapú SaxoWebTrader, a számítógépre letölthető SaxoTrader illetve az okostelefonokon használható SaxoMobileTrader. Én a számításaim elvégzéséhez a számítógépre letölthető verziót használtam fel35.

35

Forrás: http://www.saxobank.com/about-us/saxo-bank (2011.09.19.)

34

8. Az alapügylet A kereskedelmi ügylet tárgya egy tengerentúli import az USA-ból. A megvásárolni kívánt áru mennyisége indokolja, hogy az árut komplett rakományként kezeljék az árutovábbítás során. Amennyiben darabáruról beszélünk, ez a tengerentúli fuvarozás során minden esetben konténeres árutovábbítást jelent. Példámban az áru egy úgynevezett 20’ konténerben kerül elhelyezésre. A magyarországi vevő 2011. november 30-ai budapesti átvétellel kíván megrendelést adni az amerikai eladónak. A szállítmányozó 33 napos transit time-ot (az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a szállítmányozó a konténert az eladó telephelyétől az érkezési pontig eljuttassa) adott meg, amely azt jelenti, hogy a konténert legkésőbb október 28-ig a szállítmányozó rendelkezésére kell bocsátani. További két nap szükséges az eladó raktárából az indulási kikötőbe történő fuvaroztatáshoz. Ezen felül az eladó 15 napos lead time-ot ad meg (az eladó által megadott minimális idő, amely a megrendeléstől az áru szállítására történő előkészítéséig szükséges) az adott áru megrendelése esetén. Mindezeket összegezve arra az eredményre jutottam, hogy az áru kívánt határidőn történő átvételéhez a megrendelést legkésőbb október 14-ig el kell küldeni az eladónak. A minél jobb szemléltetés érdekében választottam egy induló, illetve egy érkezési klauzulát. Az kiválasztott induló klauzula (EXW Walton, KY, Ex Works, gyárból) esetén az eladó a telephelyén teljesít (ez a földrajzi hely egyben a költség-illetve a kockázatmegosztás helye is), amikor az árut a vevő (vagy annak megbízottja) rendelkezésére bocsátotta. Jól látszik, hogy az eladót semmiféle fuvarozással kapcsolatos költség nem terheli, megállapodás hiányában az sem tartozik a kötelezettségei közé, hogy az árut a vevő által biztosított fuvareszközbe berakja (a vevő kifejezett kérésére vállalhatja, hogy a vevő költségére és kockázatára az árut berakodja a fuvareszközbe). Az eladó viseli a mérlegelés és minőségvizsgálat költségeit, mivel ezek szükségesek az áru rendelkezésre bocsátásához. Az exportáláshoz szükséges okmányok beszerzése is a vevő feladatai közé tartozik, de külön kérésre az eladónak segítséget kell nyújtania ezek megszerzéséhez. Ezzel szemben a kiválasztott érkezési klauzula (DAP Budapest, delivered at place, helyszíni kiszállítás) esetén az eladó akkor teljesíti a szállítást, amikor a meghatározott célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodható árut. A megjelölt helyre történő kiszállítás összes költségét és kockázatát az eladó viseli (megállapodás hiányában az eladó nem jogosult a szállítási szerződés alapján az áru célállomáson történő kirakodása során felmerült esetleges költségei megtérítését követelni 35

a vevőtől). Az import okmányok beszerzése a vevő feladata, továbbá ő köteles az importvámot megfizetni. A rövid leírás is jól érzékelteti, hogy a két kiválasztott fuvarparitás a külkereskedelmi ügylethez kötődő költség-, illetve kockázatmegosztás szempontjából a két lehetséges végletet jelöli (valójában az érkezési klauzulák közül a DDP jelentené a végletet, hiszen ebben az esetben a feladót terhelné az importvám, illetve a további importtal kapcsolatos költségek megtérítésének kötelezettsége is).

8.1. EXW Walton, KY

EXW paritás esetén a vevőnek a vételár, illetve a vám megfizetésén kívül az eladó telephelye és a rendeltetési hely közötti árutovábbítással kapcsolatban felmerülő költségeket is viselnie kell. A külkereskedelmi ügylet tárgyát képező adásvételi szerződés eladója azon a napon teljesít, amikor telephelyén az árut a vevő által megbízott szállítmányozónak átadja. Ezzel egy időben a vevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik. Példámban az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési határidő 30 nap. Az eltérő fizetési határidők miatt az eladó, illetve a szállítmányozó felé keletkező fizetési kötelezettségekre külön számításokat végeztem.

8.2. DAP Budapest

DAP paritás esetén a vevőnek csak az eladóval szemben keletkezik fizetési kötelezettsége, ennek időpontja 2011. november 30. Innentől kell számítani a 30 napos fizetési határidőt. Ennek értelmében az adásvételi ügyletben kialkudott vételárat december 30-ig kell kiegyenlítenie az eladó felé. A továbbiakban ezeket a határidőket használom fel a különböző fedezeti ügyletek összehasonlításánál.

8.3. A fizetési módok meghatározása

A külkereskedelmi szerződés talán legfontosabb tartalmi kelléke a fizetés módjának meghatározása, hiszen ez határozza meg, hogy a vevő hogyan köteles kiegyenlíteni a vételárat. A 2008-as gazdasági világválságot követően talán még nagyobb hangsúlyt fektetnek a külkereskedelmi cégek a külkereskedelmi ügyletek ezen pontjaira. Nem mindegy ugyanis például, hogy az eladó mennyi idővel a szerződésszerű teljesítés után 36

milyen átfutással jut a pénzéhez, másképp megfogalmazva, hogy mennyi ideig hitelezi meg a vételárat a vevőnek. A vevő szemszögéből pedig azért fontos, hogy előre ismerje azt a határidőt, amikorra rendelkezésére kell hogy álljon a vételárnak megfelelő pénzösszeg, azaz mennyi ideje van az áru továbbértékesítésére, ha tőketartalékai nem fedezik a vételárat. Ezért az eladók a fizetési határidők lerövidítésére törekednek, amíg a vevők ezzel ellentétesen próbálják befolyásolni a megállapodást. Amennyiben a vevő és az eladó azonos vagy közel azonos piaci erőt képviselnek (egyikük kereskedelmi tevékenysége sincs függésben a másiktól), eltérő eszközökkel tudják befolyásolni a pénzügyi teljesítés idejét. Az eladók esetenként árcsökkentéssel is ösztönözhetik partnereiket a határidő előtti teljesítésre, amit általában százalékos formában adnak meg (skontó). A vevőknek ezzel szemben egy hosszú távú szerződési ajánlattal (keretszerződés) érhetnek el kedvező szerződési feltételeket. Amennyiben az egyik fél monopolhelyzetben van a másik félhez képest (a piaci erőviszonyok a két fél között jelentős torzulást mutatnak), a nagyobb piaci erőfölénnyel rendelkező cég rákényszerítheti szerződéses feltételeit a kisebbik félre. Ebben az esetben kisebb piaci súllyal rendelkező cég általában nem képes befolyásolni a kereskedelmi szerződés jelentősebb pontjait. A korábban bemutatott két klauzula szerinti megosztásban az alábbi fizetési módokat mutatom be:

Induló klauzula, EXW Walton, KY Amerikai Egyesült Államok: - azonnali fizetés - 30 napos fizetési határidő a vételárra (a szállítmányozónak történő átadástól számítva) - 45 napos fizetési határidő a szállítmányozási díjra (az áru leszállítási dátumától számítva) Érkezési klauzula, DAP Budapest: - azonnali fizetés - 30 napos fizetési határidő a vételárra (az áru kézbesítésének dátumától számítva)

A fizetési határidők felhasználásával a meghatároztam azokat a dátumokat, amikor a vevőnek fizetési kötelezettségeit teljesítenie kell, amihez devizára van szüksége. Ezeket az 1. táblázat tartalmazza.

37

1. táblázat. A gyakorlati példában bemutatott fizetési határidők. EXW Walton, KY Vételár megfizetésének határideje:

Határidők 2011. november 28.

Szállítmányozói díj megfizetésének határideje Importvám megfizetésének határideje: DAP Budapest Vételár megfizetésének határideje: Importvám megfizetésének határideje:

2012. január 15. 2011. november 30. 2011. december 30. 2011. november 30.

Importvám fizetési kötelezettség mindkét esetben akkor keletkezik, mikor az áru az érkezési ország vámraktárába megérkezik. Mivel az áru kiadásának feltétele a vám megfizetése, így annak fizetési határideje megegyezik az áru kézbesítésének határidejével.

8.4. Az árfolyamkockázat viselője

Ahogy azt már korábban említettem, a hagyományos külkereskedelmi ügylet devizakülföldiek között jön létre, vagyis mindketten különböző országok gazdasági szereplői, ezért még az ajánlatkérési időszakban tisztázásra kell kerülnie, hogy a szolgáltatás vagy adásvétel milyen devizában kerül kiegyenlítésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább az ügylet egyik szereplője (kivéve például az eurózóna tagállamai közötti ügyleteket) deviza vásárlására vagy eladására kényszerül. A külkereskedelmi ügylet azon szereplője, aki a telephelye szerinti hivatalos fizetőeszköztől eltérő devizában köt üzletet, két lehetőség előtt áll: vagy hagyja magát kitenni a devizapiacon állandóan végbemenő árfolyamváltozások kockázatának, amely lehet ránézve pozitív, de lehet negatív is, vagy bebiztosíthatja magát ezekkel szemben. A példámban az árfolyamkockázatnak kitett fél a magyarországi vevő, aki egy amerikai céggel köt szerződést, és megállapodásuk értelmében vállalja, hogy az áru ellenértékét amerikai dollárban egyenlíti ki az eladó felé. Továbbá amerikai dollárban kíván elszámolni minden, az ügylettel kapcsolatban felmerülő egyéb költséget (pl. spedíciós költség). Jól látható, hogy a szerződés megkötésének pillanatától az amerikai dollár magyar forinthoz viszonyított árfolyamának (USD/HUF) változása hordozza a kockázatot a vevő számára. Az eladónak ezzel szemben semmilyen árfolyamkockázattal nem kell számolnia, hiszen az ügylet a telephelye szerinti fizetőeszközben köttetett.

38

9. A kalkulációs alapadatok beszerzése Mivel a dolgozatomban a különböző fizetési módok összehasonlítását is célul tűztem ki, ezért nagyon fontos a valóságos alapadatokkal történő kalkulációk elkészítése. A különböző fizetési feltételekhez tartozó árakat egy létező amerikai exportőr bocsátotta rendelkezésemre. A különböző fizetési módok során felmerülő árutovábbítási költségekre egy piacvezető szállítmányozási cégtől kértem árajánlatot. Ezeket a 2. táblázatban gyűjtöttem össze.

2. táblázat. Különböző cégektől beszerzett, az ügylettel kapcsolatos alapadatok. Vételár EXW Walton, KY paritás esetén

43 681 USD

Spedíciós költség EXW Walton, KY paritás esetén

3 925 USD

Vételár DAP Budapest paritás esetén

47 321 USD

9.1. A piacon elérhető betéti kamatok összehasonlítása

A fedezeti ügyletek összehasonlításához szükséges számítások elvégzéséhez forint illetve deviza lekötött betétekre vonatkozó kamatlábakra is szükségem van. A kereskedő szempontjából legoptimálisabb fedezeti eszköz meghatározásához a banki piacon megtalálható betéti kamatok közül a legkedvezőbbet veszem igénybe. Ennek meghatározására a 3. és 4. táblázatban összegyűjtöttem a különböző ajánlatokat.

3. táblázat. Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött forint betéti ajánlatai. Forint betét

Lekötés időtartama (nap) 30 60 75 3,65% 3,75% 3,85% Budapest Bank Erste Bank 3,90% 4,25% 4,55% 3,80% 4,06% 4,51% MKB 1,90% 3,65% 3,75% OTP Raiffeisen Bank 3,70% 3,90% 4,10% Forrás:

www.budapestbank.hu;

www.erste.hu;

www.otp.hu

39

www.mkb.hu;

www.raiffeisen.hu;

A forint lekötött betétekre vonatkozó ajánlatok közül az Erste Bankét találtam a legkedvezőbbnek, így azt fogom felhasználni a kalkulációk során.

4. táblázat. Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött deviza betéti ajánlatai (EBKM36). Deviza betét (USD) Lekötés időtartama (nap) Budapest Bank Erste Bank MKB OTP* Raiffeisen Bank Forrás:

www.budapestbank.hu;

30 0,25% 0,06% 0,13% 0,09% 0,10%

60 0,25% 0,09% 0,15% 0,09% 0,10%

www.erste.hu;

75 0,25% 0,12% 0,17% 0,09% 0,15%

www.mkb.hu;

www.otp.hu,

www.raiffeisen.hu *Az OTP honlapján a vállalkozói devizabetétek esetén a bank nem tüntetett föl EBKM-et, ezért a Vállalkozói Megtakarítási Számlához tartozó EBKM-et használtam föl. A forintbetétekre vonatkozó ajánlatoktól eltérően a devizabetétek tekintetében a Budapest Bank ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek.

9.2. SaxoTrader a gyakorlatban

A jövőbeni árfolyamokra épülő fedezeti ügyletekkel kapcsolatos számítások elvégzéséhez szükséges adatok megszerzésére a Saxo Bank által működtetett devizakereskedői felületet használtam fel. Maga a cég egy Interneten működő befektetési bank, és szolgáltatásait a tőzsdén kívül nyújtja (OTC). Mivel a különböző fizetési módokhoz különböző fizetési határidők tartoznak, a szükséges adatokat külön kell meghatároznom minden korábban már meghatározott dátumhoz. Elsőként határidős árfolyamokat gyűjtöttem össze (OTC piac esetén ez az úgynevezett forward ügylet). Ezek megmutatják, hogy a fuvarozás nulladik napján (az a nap, amikor az áru elhagyja az eladó raktárát) milyen jövőbeni árfolyamon van lehetőségünk 36

EBKM: Egységesített betéti kamatlábmutató. „számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe.” E mutató segítségével összevethetők az egyes bankok által kínált betétek tényleges éves hozamai. Forrás: http://www.pszaf.hu/data/cms1594599/pszafhu_amirefigyeljen_ebkmszamitas.pdf (2011.11.20.) 40

devizavásárlásra a jövőbeni a fizetési határidőkre. Ezt a „határidős üzletkötés” ablakban tehetem meg (2. ábra).

2. ábra Határidős devizavásárlás a SaxoTrader rendszerében.

Forrás: SaxoTrader Az adatok lekérdezéséhez szükséges a kívánt devizaárfolyam (kereszt mező) illetve a pontos dátum (értéknap mező) megadása. A kép alján látható „Bid” illetve „Ask” gombok segítségével adhatunk el, illetve vásárolhatunk devizát határidős árfolyamon. A két gomb közötti szám az úgynevezett spread37 (marzs). Határidős árfolyamon történő kereskedés esetén, a megadott adatok alapján, a piac határozza meg az árfolyamot. Ezután már csak a vevő döntésén múlik, hogy megszületik-e a kontraktus vagy sem. Az 5. táblázat tartalmazza a különböző határidőkre kapott eredményeket.

5. táblázat Az USD/HUF határidős árfolyamai a SaxoTrader rendszerében. Dátum

Határidős árfolyam (USD/HUF)

2011. november 28. 215,56 2011. december 30. 216,27 2012. január 16. 216,65 Forrás: Saját gyűjtés (SaxoTrader. 2011. Október 28.) Miután végeztem a határidős árfolyamokkal, rátértem az opciókkal kapcsolatos adatok összegyűjtésére, amihez a SaxoTraderben megtalálható opciós kereskedésre alkalmas felületet használtam fel (3. ábra). 37

Spread: a bid és az ask közötti különbözet, ami a kereskedés költsége. Forrás: http://globalfx.fxdirekt.net/hu/kereskedes/szoszedet.html (2011.11.06.)

41

3. ábra. Deviza Opciós kereskedés a SaxoTrader rendszerében.

Forrás: SaxoTrader Hasonlóan a határidős devizavásárláshoz, az opciók esetén is szükséges az ügylet tárgyát képező devizapár illetve a lejárati dátum megadása. Ezen kívül a kívánt árfolyamot (strike) és az opció típusát (Vanilla opció38) is be kell állítanunk ahhoz, hogy az opciós díjakat a program feltűntesse. A „Bid” illetve az „Ask” gombok segítségével eladhatunk (opció kiírása) vagy vásárolhatunk az opciós piacon. A feltüntetett értékek a megadott paraméterekhez tartozó opciós prémiumokat jelzik (eladás esetén kapjuk, vétel esetén fizetjük a prémiumot). A kedvezőbb opciós árfolyam megtalálásának céljából 205-215 USD/HUF árfolyamsávban kérdeztem le az ajánlatokat, mégpedig kettő forintos lépcsők használatával. A kapott eredményeket a 6. táblázat tartalmazza.

38

Vanilla opció: az opciós piacon elérető legegyszerűbb szerződés mindenféle speciális kitétel nélkül. Forrás: http://financial-dictionary.thefreedictionary.com/Vanilla+Option (2011.11.13.)

42

6. táblázat. A különböző lejárati dátumokhoz tartozó opciós árfolyamok és díjak a SaxoTrader rendszerében. Lejárati dátum: 2011. november 28. Opciós (strike)

Opciós díj

árfolyam (USD/HUF)

(HUF)

205,00

12,20

217,20

207,00

10,71

217,71

209,00

9,38

218,38

211,00

8,20

219,20

213,00

7,18

220,18

215,00

6,29

221,29

Nullás szint

Lejárati dátum: 2011. december 30. Opciós (strike)

Opciós díj

árfolyam (USD/HUF)

(HUF)

205,00

14,62

219,62

207,00

13,37

220,37

209,00

12,22

221,22

211,00

11,24

222,24

213,00

10,30

223,30

215,00

9,44

224,44

Nullás szint

Lejárati dátum: 2012. január 16. Opciós (strike)

Opciós díj

árfolyam (USD/HUF)

(HUF)

205,00

15,64

220,64

207,00

14,44

221,44

209,00

13,34

222,34

211,00

12,34

223,34

213,00

11,41

224,41

215,00

10,58

225,58

Nullás szint

Forrás: Saját gyűjtés (SaxoTrader. 2011. Október 28.)

43

A harmadik oszlop tartalmazza az úgynevezett „nullás szint” értékeket, amelyeket a strike árfolyamok és az opciós díjak összegeként kaphatunk meg. Ez tekinthető egy amerikai dollár tényleges árának az opció igénybevétele esetén. Megvizsgálva az egyes dátumokhoz tartozó étékeket arra a következtetésre jutottam, hogy mindegyik esetben a 205 HUF-os árfolyamhoz tartozó opciós ügylet jelenti a legkedvezőbb megoldást, ezért a számítások elvégzése során ezeket fogom fölhasználni. Érdemes megfigyelnünk a táblázatban, hogy a hosszabb a futamidőhöz magasabb opciós díj tartozik. Ennek oka, hogy minél hosszabb a futamidő, annál később kell a lehívási árfolyamnak megfelelő összeget megfizetni –ami kamatnyereséget jelent -, illetve nagyobb lehetőség van arra, hogy az árfolyam kedvezően alakuljon39 .

39

Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra, (1999.)

44

10. A felhasználható fedezeti módok összehasonlítása A kövezőkben egy valós példán mutatom be, hogyan használhatók a fedezeti eszközök a külkereskedelmi ügyletek során felmerülő árfolyamkockázatok csökkentésére. Emellett a példán keresztül kalkulációk segítségével összehasonlítok egy indulási, illetve egy érkezési klauzulát és a köztük lévő különbségek nyújtotta előnyöket/hátrányokat. Továbbá bemutatom, hogy hogyan alakulnak ezek a különbségek különböző fizetési módok esetén.

10.1. Az árfolyamon végbemenő változások vizsgálata

A megrendelés leadása illetve a fizetési határidő között jelentős árfolyammozgások is végbemehetnek. Ezek a változások egyaránt lehetnek negatív, illetve pozitív előjelűek is. A vevőnek csak a negatív irányú árfolyamváltozás kedvező, hiszen ilyenkor kedvezőbb áron juthat hozzá a vételár megfizetéséhez szükséges devizához. Ezzel szemben amennyiben az árfolyamváltozás pozitív irányú, a vevő szempontjából „drágul” az import, hiszen a kedvezőtlen árfolyamváltozás többletköltséget okoz számára. Annak céljából, hogy megtudjam, miként viselkedik az USD/HUF árfolyam 30, 60 illetve 75 napos időtávon, számításokat végeztem, amelyhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamait használtam (lásd Függelék). A vizsgált időszak 2010. november 1-től 2011. október 31-ig terjedt. Ezekre az adatokra a Microsoft Excel statisztikai modulja segítségével leíró statisztikát készítettem, melyet a 7. táblázat tartalmaz. 7. táblázat. USD/HUF devizapáron elvégzett alapstatisztika eredménye. USD/HUF árfolyam Minimum

177,69

Maximum

225,88

Tartomány

48,19

Medián

195,02

Módusz

207,73

Várható érték

197,09

Szórás

11,50

Darabszám

255

45

A statisztikai vizsgálathoz felhasznált sokaság 255 elemből állt. Az adott időszak alatt a legalacsonyabb árfolyam 177,69 HUF (2011. május 5.), míg a legmagasabb 225,88 HUF volt (2011. október 4.), ami 48,19 HUF széles tartományban mozgott. Az árfolyamok átlaga 197,11 HUF, szórása 11,52 HUF volt a vizsgált időszakban.

Ezt követően a változásokat külön-külön megvizsgáltam 30, 60 és 75 napos időtávon. A számítások elvégzése után az alábbi következésekre jutottam (a pozitív változás árfolyamemelkedést, a negatív változás ezzel szemben árfolyamcsökkenést jelent):

30 napos időtáv esetén (vizsgált elemek száma 234): -

az időszak valamennyi vizsgált elemén történt árfolyamváltozás, amely 50,43%ban pozitív, 49,57%-ban negatív irányú volt (4. ábra)

-

a pozitív irányú változások 30,77%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot, ez a teles sokaságra vetítve 15,38% volt (5. ábra)

-

a legkisebb árfolyam-emelkedés 0,01% volt 2011. február 1. és március 2. között, amely 0,02 Ft-os változást jelent

-

a legnagyobb árfolyam-emelkedés 15,38% volt 2011. szeptember 6. és október 5. között, amely 29,89 Ft-os változást jelent

-

a negatív irányú változások 21,55%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot

-

a legkisebb árfolyamcsökkenés 0,03% volt 2010. december 16. és 2011. január 17. között, amely 0,06 Ft-os változást jelent

-

a legnagyobb árfolyamcsökkenés 8,89% volt 2011. január 10. és február 8. között, amely 19,24 Ft-os változást jelent

60 napos időtáv esetén (vizsgált elemek száma 213): -

az időszak valamennyi vizsgált elemén történt árfolyamváltozás, amely 49,77%ban pozitív, 50,23%-ban negatív irányú volt (4. ábra)

-

a pozitív irányú változások 50,94%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot, ez a teles sokaságra vetítve 25,35% volt (5. ábra)

-

a legkisebb árfolyam-emelkedés 0,03% volt 2011. június 24. és augusztus 23. között, amely 0,06 Ft-os változást jelent

-

a legnagyobb árfolyam-emelkedés 17,05% volt 2011. augusztus 8. és október 10. között, amely 32,67 Ft-os változást jelent 46

-

a negatív irányú változások 60,19%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot

-

a legkisebb árfolyamcsökkenés 0,02% volt 2011. március 29. és május 27. illetve 2011. június 28. és augusztus 25. között, amely 0,03 Ft-os változást jelent

-

a legnagyobb árfolyamcsökkenés 10,64% volt 2011. február 24. és április 28. között, amely 21,17 Ft-os változást jelent

75 napos időtáv esetén (vizsgált elemek száma 202): -

az időszak valamennyi vizsgált elemén történt árfolyamváltozás, amely 46,04%ban pozitív, 53,96%-ban negatív irányú volt (4. ábra)

-

a pozitív irányú változások 51,61%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot, ez a teles sokaságra vetítve 23,76% volt (5. ábra)

-

a legkisebb árfolyam-emelkedés 0,13% volt 2011. május 23. és augusztus 5. között, amely 0,25 Ft-os változást jelent

-

a legnagyobb árfolyam-emelkedés 21,25% volt 2011. július 22. és október 5. között, amely 39,30 Ft-os változást jelent

-

a negatív irányú változások 54,55%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot

-

a legkisebb árfolyamcsökkenés 0,08% volt 2010. május 24. és augusztus 8. között, amely 0,16 Ft-os változást jelent

-

a legnagyobb árfolyamcsökkenés 12,33% volt 2011. január 10. és március 28. között, amely 26,67 Ft-os változást jelent.

4. ábra. A negatív-pozitív árfolyamváltozások aránya a vizsgált időtávokon.

47

5. ábra. Az 5%-t meghaladó árfolyam-emelkedések aránya a teljes sokaság illetve a pozitív változások esetén.

A lefolytatott számítások kimutatták, hogy az esetek 48,61%-ban a vevő szempontjából kedvezőtlen árfolyamváltozás következett be, amelynek 43,04%-a meghaladja az 5%-os eltérést. Ez egy 50 000 USD értékű ügylet esetén legalább 2500 USD többletköltséget jelent a vevő számára (meg kell említenem, hogy az esetek 51,38%-ában a kedvező árfolyamváltozás következett be, amelynek 44,31%-a meghaladta az 5%-ot.) A statisztika alapján elmondható, hogy minden üzletkötés esetén közel 50%-os valószínűsége van a jövőbeni kedvezőtlen árfolyam-alakulásnak. Amennyiben a vevő szeretné kiküszöbölni az árfolyamváltozás esetleges negatív hatásait, lehetősége van különböző fedezeti ügyletek alkalmazására.

10.2. Az USD/HUF árfolyam

Az árfolyamok szemléltetésére régóta használnak különböző diagramokat. Ezek között manapság az egyik legelterjedtebb a japán gyertya diagram, amely „4 adatot jelenít meg (nyitó, záró ár, maximum, minimum). A nyitó és a záró ár egy testet (gyertyát) képez a diagramon. A test színe tájékoztatást ad arról, hogy az adott időszakon belül emelkedést

48

vagy esést mutat-e az elmozdulás”40. A 6. ábrán az USD/HUF devizapár árfolyammozgása látható 2010. november 1. és 2011. október 31. között.

6. ábra. Az USD/HUF devizapár mozgása 2010. november 1. és 2011. október 31. között.

Forrás: SaxoTrader. (2011.11.01.)

10.3. Vizsgálati környezet meghatározása

Működési elvük miatt a különböző fedezeti eszközök között megtalálhatóak tőkeigényesek illetve kevésbé tőkeigényesek is. A nagyobb variációs lehetőségek érdekében a számolások során azt feltételeztem, hogy a vevő cég a megrendelés napján szabadon rendelkezik az adásvételi szerződéssel kapcsolatos összes költség kiegyenlítéséhez szükséges tőkével. Emellett a kalkulációk elvégzése során eltekintek minden tranzakciós, illetve banki költségtől, így leegyszerűsítve az összehasonlítást. Emellett megoldást kell találnom az eltérő fizetési határidők miatt fellépő anomáliára. Pénzügytanilag ugyanis nem összehasonlítható két eltérő napon rendelkezésre álló tőke, mert a mai dollár befektethető és kamatozik. Ennek a problémának a kiküszöbölésére

40

Forrás: http://markers.hu/nezet_menu (2011.10.31.)

49

jelenérték számítást alkalmazom (A jelenérték számítás elve szerint a későbbi bevétel jelenértékét egy 1-nél kisebb diszkonttényezővel történő szorzás útján kaphatjuk meg41).

10.4. A számításokhoz felhasznált képletek meghatározása

Korábban meghatároztam, hogy a különböző fedezeti megoldásokat a jelenértékszámítás elvével hasonlítom össze. A határidős árfolyamok és opciós díjak ismeretében könnyen megállapítható, hogy a jövőben milyen költségeket jelentenek a különböző megoldások. Ezeket azonban még diszkontálnom42 kell, hogy az összegek jelenértékét megkapjam. A következőkben meghatározom azokat a képleteket, amelyeket a különböző fedezeti ügyletekkel kapcsolatos számítások során alkalmazni fogok. Prompt árfolyamon történő vásárlás esetén:

Jelenben szükséges pénzösszeg For int ban = Lekötött devizabetét Pr ompt devizaárfolyam

Az osztás elvégzése után megkapjuk azt a devizaösszeget, amit leköthetünk bankunknál a pénzügyi teljesítés határidejéig. A lekötött devizabetét összegéből a vételárat úgy kapjuk meg, ha megnöveljük az időszakra minket megillető kamattal:

(

)

Lekötött devizabetét * 1 + Devizabetét kamata = Vételár

Miután a második egyenletet a „lekötött devizabetétre” rendeztem, a két egyenletet egyenlővé tettem:  Jelenben szükséges pénzösszeg For int ban  Vételár  =  Pr ompt devizaárfolyam  1 + Devizabetét kamata 

(

)

Ezt az egyenletet a „jelenben szükséges pénzösszeg forintban” tételre rendezve, megkaptam azt az egyenletet, amelyet a prompt árfolyamos számítások során alkalmaznom kell: 41

Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, (2005.) Diszkontálás: egy jövőbeli érték a pénz időérték kifejező diszkontráta segítségével korábbi időpontra történő elszámolása. Forrás: http://globalfx.fxdirekt.net/hu/kereskedes/szoszedet.html (2011.11.06.)

42

50

Vételár     * Pr ompt árfolyam = Jelenben szükséges pénzösszeg For int ban  1 + Devizabetét kamata  Ezután következett a határidős és az opciós fedezeti eszközökhöz tartozó egyenlet meghatározása. A két egyenlet annyiban tér el egymástól, hogy az opciós eszköz esetén az opciós díjat is figyelembe kell venni a számítások során. Jövőbeni árfolyamon történő vásárlás esetén:

A szorzás után megkapott „jövőben szükséges pénzösszegnek” meg kell egyeznie azzal a pénzösszeggel, amelyet úgy kapunk meg, ha a szerződés megkezdésekor a megfelelő forintbetétet lekötünk. Ez a forint betét a fedezeti ügylet költségének jelenértékével egyezik meg:

A két egyenletet egyenlővé téve és a szükséges átrendezéseket elvégezve megkapjuk a felhasználandó képletet (a lekötött betét megegyezik a „jelenben szükséges pénzösszeg forintban” tétellel):

Illetve ebből az opciós díjjal kiegészített képlet:

Vételár * opciós devizaárfolyam + Vételi opció díja = Jelenben szükséges pénzösszeg For int ban 1 + For int betét kamata A továbbiakban a fenti három egyenletet fogom felhasználni számításaim elvégzéséhez.

51

10.5. Az aktuális árfolyam rögzítése

Ha a vevő úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi devizaárfolyam megfelelő számára és pénzügyi eszközei lehetővé teszik, dönthet úgy, hogy prompt árfolyamon megvásárolja azt a devizamennyiséget, amely a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatban vállalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges. Ennek a módszernek nagy hátránya, hogy tőkeigényes, mivel az árfolyam garantálásához a szerződés megkötésétől a fizetési határidőkig a vételárnak megfelelő devizát kell tartalékolnia a vevőnek. A konkrét külkereskedelmi ügylet folyamán az aktuális árfolyamot arra a napra értelmezem, amikor az eladó értesíti a vevőt, hogy az árut a szerződésnek megfelelően az árutovábbítással megbízott közreműködőnek (fuvarozó, szállítmányozó) átadta. Az értesítés tartalmazza a végleges mennyiséget, illetve vételárat. A példámban ez a nap 2011. október 28. volt. Az erre a napra megadott hivatalos MNB árfolyam 212,23 USD/HUF volt. Számításokat először ezzel a teoretikus árfolyammal végeztem el.

MNB középárfolyamon számítva

  DAP vételár   * Pr ompt árfolyam =  1 + Devizabetét Kamata 

   47321 USD  USD   * 212,23 = 10038753 HUF HUF  1 + 0,0025 * 60    360  

  EXW vételár   * Pr ompt árfolyam = 1 + Devizabeté t Kamata  

   43681 USD  USD   * 212,23 = 9268487,70 HUF HUF  1 + 0,0025 * 30    360  

52

 Spediciós költség    * Pr ompt árfolyam =  1 + Devizabetét Kamata 

   3925USD  USD   * 212,23 = 832569,1 HUF HUF  1 + 0,0025 * 75    360  

Ezután megismételtem a számításokat egy valós, a pénzügyi piacon elérhető árfolyammal is. Az erre a napra érvényes piaci USD/HUF eladási árfolyamokat a 8. táblázat tartalmazza.

8. táblázat. 2011. október 28-ra érvényes USD/HUF eladási árfolyamok. Pénzintézet

Forrás:

Eladási árfolyam (HUF)

Budapest Bank

213,85

Erste Bank

215,18

MKB Bank

213,91

OTP Bank

216,67

Raiffeisen Bank

213,22

www.budapestbank.hu;

www.erste.hu;

www.mkb.hu;

www.faiffeisen.hu;

www.otp.hu A legkedvezőbb eladási árfolyamot a Raiffeisen Bank kínálta az adott napra (213,22 USD/HUF), így a számításokban a fenti képleteknek megfelelően azt használom fel.

   47321 USD    * 213,22 USD = 10085581,29 HUF 60 HUF  1 + 0,0025 *    360  

   43681 USD    * 213,22 USD = 9311722,88 HUF HUF  1 + 0,0025 * 30    360  

53

   3925 USD    * 213,22 USD = 836452,85 HUF HUF  1 + 0,0025 * 75    360  

10.6. Határidős árfolyam használata

Másik megoldás, amikor a vevő a határidős devizapiacon vásárolja meg a számára szükséges devizát. Természetesen ezeket a vásárlásokat célszerű úgy időzíteni, hogy azok egybeessenek a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatban vállalt fizetési kötelezettségek határidejével. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a vevőnek csak a pénzügyi teljesítés napján kell rendelkeznie a devizavásárláshoz szükséges tőkével. Az a tulajdonsága, hogy az importőr már az ügylet megkötésekor ismeri a határidős devizaárfolyamot, tervezhetőbbé teszi számára az üzleti folyamatokat.

- Üzletkötés DAP paritáson 30 napos fizetési határidővel

47321 USD * 216,27 USD 60   1 + 0,0425 *  360  

-

HUF = 10162130,91 HUF

Üzletkötés EXW paritáson 30 napos fizetési határidővel a termék vételárára

43681 USD * 215,56 USD 1 + 0,039 *

30 360

HUF = 9385373,90 HUF

54

-

Üzletkötés EXW paritáson 45 napos fizetési határidővel a spedíciós költségekre

3925 USD * 216,65 USD 75 1 + 0,0455 * 360

HUF = 842366,32 HUF

A határidős árfolyamon történő devizavásárlás nagy hátránya, hogy a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az adott napon devizát vásárol adott árfolyamon. Ez magában még természetesen nem hátrány, de ezt akkor is meg kell tennie, ha a jövőbeni prompt árfolyamon történő devizavásárlás kedvezőbb lenne számára a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatos tartozásainak kiegyenlítésére.

10.7. Devizavételi opció vétele

Egy újabb lehetőség az árfolyamkockázat kivédésére, ha a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatban felmerülő devizafizetési kötelezettségei teljesítéséhez szükséges deviza összegére a vevő vételi pozíciót vásárol. Amennyiben az árfolyam a vevő számára kedvezőtlenül változik, élhet vételi jogával, és az abban meghatározott árfolyamon vásárolhat devizát az opció kiírójától. A határidős devizavásárláshoz hasonlóan a vevőnek csak pénzügyi teljesítés napján kell rendelkeznie a devizavásárláshoz szükséges tőkével. Előnye a határidős vásárlással szemben, hogy a vevő az árfolyam mozgásától függően döntheti el, hogy él-e a vételi jogával. Hátránya ellenben, hogy a vevőnek az opciós jog vásárlása mindenképpen költséget jelent, függetlenül attól, hogy lehívja-e a vételi jogát vagy sem.

- Üzletkötés DAP paritáson 30 napos fizetési határidővel

DAP vételár * Opciós devizaárfolyam + Vételi opció díja = 1 + For int betét kamata

55

47321 USD * 205 USD 60   1 +  0,0425 *  360  

HUF + 14,62 HUF * 47321 = 10324407,29 HUF

- Üzletkötés EXW paritáson 30 napos fizetési határidővel a termék vételárára

EXW vételár * opciós devizaárfolyam + vételi opció díja = 1 + For int betét kamata

43681 USD * 205USD 30   1 +  0,039 *  360  

HUF + 12,2 HUF * 43681 = 9458505,01 HUF

- Üzletkötés EXW paritáson 45 napos fizetési határidővel a spedíciós költségekre

Spediciós költség * Opciós devizaárfolyam + Vételi opció díja = 1 + For int betét kamata

3925 USD * 205USD

HUF + 15,64 * 3925 = 858456,45 HUF 75   1 + 0,0455 *  360  

10.8. A legkedvezőbb fedezeti eszköz meghatározása

A devizaárfolyamok folyamatos változásából adódóan EXW paritás esetén célszerű a különböző fizetési határidőket külön-külön is megvizsgálni. Előfordulhat ugyanis, hogy amíg például 30 napos fizetési határidő esetén a határidős vásárlás jelenti a legkedvezőbb megoldást, addig a 60 napos fizetési határidő esetén a vételi pozíció használata a legcélszerűbb. Elsőként a DAP paritással megvalósuló üzletkötésekre vonatkozó számítások eredményeit hasonlítottam össze. A kapott eredményeket a 9. táblázat tartalmazza.

56

9. táblázat. A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása DAP paritás esetén. Módszer

Jelenérték (HUF)

Prompt árfolyamon történő vásárlás

10085581,29

Határidős árfolyamon történő vásárlás

10162130,91

Opciós ügylet használata

10324407,29

Az eredmények összehasonlítása után arra a következtetésre jutottam, hogy a DAP paritáshoz tartozó megoldások közül a prompt árfolyamon történő árfolyamvásárlás a legkedvezőbb a vevő számára. A következőkben áttértem az EXW paritáshoz tartozó számításokra. Először a 30 napos határidőhöz tartozó vételárra vonatkozó eredményeket vetettem össze a 10. táblázatban.

10. táblázat. A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 30 napra. Módszer

Jelenérték (HUF)

Prompt árfolyamon történő vásárlás

9311722,88

Határidős árfolyamon történő vásárlás

9385373,90

Opciós ügylet használata

9458505,01

Az eredmények összevetése után, hasonlóan a DAP paritás esetén, a prompt árfolyam használata a legkedvezőbb megoldás a vevő szempontjából kockázatai csökkentésére. Végül a 11. táblázatban összehasonlítottam az EXW paritáshoz tartozó 75 napos számításokat.

11. táblázat. A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 75 napra. Módszer

Jelenérték (HUF)

Prompt árfolyamon történő vásárlás

836452,85

Határidős árfolyamon történő vásárlás

842366,32

Opciós ügylet használata

858456,45

57

Az eredmények itt is azt mutatták, hogy az azonnali árfolyamon történő devizavásárlás eredményezi a legkedvezőbb megoldást. Végül összehasonlítottam a különböző paritásokhoz tartozó legkedvezőbb ajánlatokat. Ehhez előbb még szükség van az EXW paritáshoz tartozó rész-számítások (30 napos áruérték, illetve 75 napos spedíciós költség) összegzésére, hogy megkapjuk az ügylet teljes költségét: 836452 HUF + 9311722,88 HUF = 10148175,73 HUF

Ezután következhet az összehasonlítás a 12. táblázatban.

12. táblázat. A DAP és az EXW paritásokhoz tartozó legkedvezőbb megoldások összehasonlítása. Fizetési mód

Jelenérték (HUF)

DAP Budapest

10085581,29

EXW Walton, KY

10148175,73

Az eredmények végső összehasonlítása után arra a következtetésre jutottam, hogy a vizsgált példa esetén úgy kapjuk a legkedvezőbb megoldást, ha DAP paritáson kerül megkötésre a külkereskedelmi ügylet és a fedezeti lehetőségek közül a prompt árfolyamos módszert alkalmazzuk. Ebből azonban nem vonható le általános következtetés arra, hogy melyik fedezeti eszköz a legoptimálisabb egy importügylet folyamán felmerülő árfolyamkockázat enyhítésére, ugyanis mindig az adott ügylet részletei határozzák meg, hogy melyik fedezeti eszköz a legkedvezőbb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden esetet külön-külön kell vizsgálnunk, hogy az arra legmegfelelőbb megoldást megtalálhassuk.

10.9. Árengedmények

Az árengedményeknek két fő csoportját különböztethetjük meg. Az egyik csoportba tartoznak azok, amelyek esetén az eladó az árengedmény figyelembe vételével számláz, amely értelmében a vevő eleve kevesebbet fizet, míg a másik esetben az eladó a már

58

kifizetett vételár egy részét utólag visszafizeti a vevőnek. Az árengedményeket általában rabattnak nevezik, de gyakran bonifikációnak akkor, ha visszatérítés-jellegűek43.

Esetünkben a fizetési árengedmény más néven skontó lehetőségét mérlegelhetjük, melyet a hitelben való eladásra kalkulált, tehát kamatot tartalmazó árból kaphat a vevő, azzal a feltétellel, hogy a számla kiállításától számított bizonyos időn belül fizet. Könnyen belátható, hogy a vevő szemszögéből az árfolyamkockázat kiküszöbölésére használható ez az eszköz, hiszen a fizetés prompt árfolyamon történik, és így a későbbi árfolyamváltozások kockázata elkerülhető. Hátránya, hogy csupán akkor alkalmazható, ha a vevő rendelkezik a fizetéshez szükséges tőkével (természetesen kedvező ajánlat esetén rövidlejáratú hitel felvételének lehetősége is mérlegelhető). Az általam vizsgált példában az eladó 30 napos fizetési határidőt határozott meg, kiegészítve azzal, hogy amennyiben a vevő 10 napon belül eleget tesz fizetési kötelezettségének, 1 %-os kedvezményt biztosít számára.

[EXW vételár * (1 − Árengedmény mértéke)]* Pr ompt árfolyam = [43681USD * (1 − 0,01)]* 213,22 USD HUF = 9220526,10

HUF

Ehhez még hozzáadódik az EXW paritás esetén felmerülő speditőr költségekre vonatkozó összeg. 9220526,10 HUF + 836452,85 HUF = 10056978,95 HUF

Ha a kapott eredményt összevetjük a DAP paritáshoz tartozó prompt árfolyamos értékkel (13. táblázat), láthatjuk, hogy a skontó igénybevételével további költségcsökkenést érhetünk el.

43

Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

59

13. táblázat. A korábban meghatározott legkedvezőbb, illetve az árengedménnyel kalkulált fedezeti eszközök összehasonlítása. Fizetési mód

Jelenérték (HUF)

DAP Budapest

10085581,29

EXW Walton, KY (skontó)

10056978,95

Az eredmények birtokában kijelenthető, hogy a vevőnek érdemes élni az eladó által nyújtott árengedmény lehetőségével, mivel így 28602,34 Forintot takaríthat meg az ügyleten.

10.10. Kiegészítés az opciós eszközökhöz

Bár a számítások során az eredmények azt mutatták, hogy a vételi jogot biztosító opciós fedezeti ügyletek a legköltségesebbek a vevő számára, működési elvük miatt úgy éreztem, hogy ki kell egészítenem a korábban kapott eredményeket. Amennyiben a vevő a prompt árfolyamos illetve a határidős fedezeti módok valamelyikét választja, a későbbiekben már nincs választási lehetősége, hogy a megadott árfolyamon vásárol-e devizát vagy sem. Ugyanakkor opció esetén dönthet úgy, hogy nem él opciós jogával. Ezt akkor célszerű megtennie, ha a pénzügyi teljesítés időpontjában a prompt árfolyam alacsonyabb az opció felhasználásával elérhető árfolyamnál. Ha például a DAP paritáshoz tartozó opciós egyenletet egyenlővé tesszük a legkedvezőbb eredménnyel (prompt árfolyam DAP Budapest), és az opciós árfolyam helyére X-t írunk, egy egyszerű egyenletrendezés után meghatározható az a jövőbeni árfolyam, amely esetén már az opciós fedezeti ügylet jelentené a legkedvezőbb megoldást.

47321 USD * X USD

HUF + 14,62 HUF * 47321 = 10085581,29 HUF 60   1 +  0,0425 *  360  

  60   (10085581,29 HUF − 14,62 HUF * 47321) * 1 +  0,0425 *   360    X USD < HUF 47321 USD

60

X USD

HUF

< 199,9173

A számítások elvégzése után kijelenthető, hogy amennyiben a fizetési határidő napján a prompt árfolyam 199,91 USD/HUF vagy ennél alacsonyabb lenne, akkor a pozíciós fedezeti ügylet jelentené a gazdaságilag legkedvezőbb megoldást. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a szerződéskötés és a pénzügyi teljesítés közötti időszakban a devizaárfolyam jelentősen csökken. Ilyenkor a vevő dönthet úgy, hogy lekötött tőkéjét fölszabadítja, és prompt árfolyamon devizát vásárol. Ezzel ugyan elesik a betéti kamattól, viszont a kedvező árfolyam miatt mégis költségcsökkenést érhet el. Mivel előre nem meghatározható, hogy milyen időpontban csökken az árfolyam a vevő szempontjából elfogadható szintre, ezért a számításban nem kalkuláltam semmilyen betéti kamattal. Így azt az árfolyamot kapom meg, amelyik bekövetkezése esetén kamatbevétel elvesztése mellett is a legkedvezőbb eredményt jelenti.

X USD

X USD

(10085581,29 HUF − 14,62 HUF * 47321) 47321 USD

HUF

<

HUF

< 198,5111

Természetesen a döntés meghozatalakor a jövőbeni prompt árfolyamok nem ismertek, így ezt spekulációnak kell tekintenünk.

10.11. Fedezeti ügylet használata a fizetendő vámteher összegére

Mikor egy külkereskedő külföldről vásárol árut, amelyet később a hazai piacon kíván értékesíteni, vámfizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetendő vámösszeg a vevő hazai fizetőeszközében kerül meghatározásra, számításának alapja pedig az áru vámértéke, ami nem minden esetben egyezik meg az ügyleti értékkel, mivel esetenként kiigazításokat kell végezni a helyes összeg megállapításához. Azokat a tényezőket, amelyek a vevőt terhelik, de a fizetendő árban nem szerepelnek (például fuvarköltség, biztosítási díj, közvetítői jutalék), az ügyleti értékhez hozzá kell adni, így kapjuk meg a helyes vámértéket44.

44

Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

61

A vizsgált külkereskedelmi ügyletben ügyleti érték, illetve a fuvarparitás megválasztásától függően megjelenő szállítmányozói költség amerikai dollárban került megadásra, ami azt jelenti, hogy a magyarországi vevő számára az esetleges árfolyamváltozás ebben az esetben is kockázatot jelenthet. Természetesen a bemutatott fedezeti eszközök ennek a kockázatnak a kivédésére is alkalmasak, amennyiben ismerjük a fizetendő vám összegét és a fizetés pontos dátumát. A vám meghatározásához szükségünk van az árura vonatkozó vámtételre (ami egy százalékban kifejezett érték), melynek segítségével a vámérték összegéből a megfizetendő vám összege határozható meg. Ez az információ az Internetről is beszerezhető az úgynevezett TARIC45 rendszer segítségével. Importvám-fizetési kötelezettség mindig akkor keletkezik, mikor az áru a fogadó ország területére érkezik, ami a vizsgált példa esetén november 30-a. Függetlenül a választott fuvarparitástól ez az a dátum, amit a fedezeti ügyletekkel történő számításokhoz használnunk kell. A korábban bemutatott fedezeti eszközök használata esetén a vevő hozzájuthat a vám USD-ban kifejezett összegével azonos mennyiségű devizához. Mivel a vámösszeg és a vámfizetés céljából vásárolt deviza forintra történő átváltása azonos napon történik, így az átváltáshoz használt árfolyamok megközelítőleg azonosak lesznek, így ezzel a módszerrel az árfolyamváltozás kockázata kiküszöbölhető.

45

A TARIC-rendszer: az EU-n kívüli országokba, illetve harmadik országokból az Unióba irányuló

kereskedelmi

forgalom

egységes

uniós

használati

tarifája,

amely

az

Unió

összes

tarifális

kereskedelempolitikai intézkedését (vámtétel, tarifális kedvezmények, piacvédelmi szabályok) tartalmazza. Forrás: http://www.rovidites.hu/index.php?action=rovid&id=86700&keresettrov=TARIC (2011.11.06.)

62

11. További eszközök az árfolyamkockázat csökkentésre Léteznek még különleges lehetőségek, amelyek alkalmasak az árfolyamváltozásból eredő kockázatok csökkentésére. Meg kell említenem, hogy ezek olyam speciális eszközök, amelyek nem használhatóak minden ügylet során.

11.1. Értékállandósági záradék

Az értékállandósági záradék a hausse-baisse klauzulák gondolatmenete szerint működik, amelyeket arra használnak, hogy a szerződéskötés és a fizetés időpontjai közötti árváltozásokat érvényre juttassák a fizetendő összegben a szerződésben szereplő árhoz viszonyítva. Valutazáradék alkalmazásakor a partnerek abban állapodnak meg, hogy a szerződéses árat elszámoláskor olyan arányban növelik vagy csökkentik, ahogy a fizetés pénznemének árfolyama egy célszerűen kiválasztott, stabilnak vélt valutához képest változott a szerződéskötés időpontjától a fizetés időpontjára46. A vizsgált külkereskedelmi ügylet magyar vevőjének szempontjából a Forint valutazáradék alkalmazása lenne a legmegfelelőbb. Ilyenkor ugyanis teljesen függetlenítené magát az USD/HUF devizapár árfolyamváltozásának kockázatától, hiszen ha az árfolyamban változás történne (akár növekedés akár csökkenés), a záradék értelmében a vételár is hasonló mértékben változna, azaz a két változás eredője zérus lenne. Problémát csupán az jelent, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze a pénzügyi piac megítélése szerint nem tekinthető stabil valutának. Ha azonban sikerül olyan, az eladó által is stabilnak tekintett devizát találnunk, amelynek árfolyamával a forint árfolyama megközelítőleg együtt mozog,

alkalmazhatjuk

a

valutazáradékot

az

árfolyamkockázat

csökkentésének

eszközeként. Európai Uniós tagságunk illetve szoros gazdasági kapcsolataink miatt az Eurót tekinthetjük erre alkalmas devizának.

46

Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

63

11.2. Árfolyambiztosítás

A Magyar Nemzeti Bank 2001-ben kiszélesítette a Forint intervenciós sávját (az a sáv, „amelyben a forint ingadozhatott, mielőtt 2008. február 26-án – a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közös döntése alapján – Magyarország lebegő árfolyamrendszerre tért át”47), amelynek értelmében a hazai valuta árfolyama nagymértékben ingadozhatott anélkül, hogy az MNB-nek beavatkozási kötelezettsége lett volna az árfolyam védelmében. Ez a lépés lényegesen megnövelte a külkereskedők kockázatát, mivel a szerződéskötés és a pénzügyi teljesítés közötti időpontokban jelentősen változhat a forint árfolyama. Az árfolyamváltozások kockázatának kivédésére, az árbevétel, valamint a pénzforgalom tervezhetővé és biztonságossá tételére alkalmazhatóak a Mehib-nél (Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) köthető különböző árfolyamkockázat-biztosítási módozatok, amelyek tárgya lehet

külkereskedelmi

szerződésből

eredő

EUR-ban

vagy

USD-ben

keletkező

devizakövetelések forintban kifejezett ellenértéke48. Jól látható, hogy az árfolyambiztosítás eszköze kizárólag export ügyletek esetén vehető igénybe, azaz az import ügyletek során felmerülő árfolyamkockázat kiküszöbölésére az árfolyamkockázatnak kitett hazai partnernek más megoldásokat kell keresnie kockázatainak csökkentésére.

47 48

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_forint_%C3%A1rfolyams%C3%A1vja (2011.09.10) Forrás: http://www.mehib.hu (20.11.10.15.)

64

12. Összefoglalás Dolgozatom

első

részében

elméleti

áttekintést

készítettem

a

célkitűzésemben

megfogalmazott témával kapcsolatban. Ezt követően egy valós adatokra épülő példán keresztül mutattam be a különböző fedezeti módokat, amelyeket akkor alkalmazhatunk, ha az árfolyamváltozás miatt esetlegesen fellépő kockázatainkat kívánjuk csökkenteni.

A mai felgyorsult és globalizálódó gazdasági világban a cégek a profitmaximalizálásra törekednek. Mindig új és új lehetőségeket keresnek bevételeik növelésére. Ennek elérése céljából gyakran olyan üzletekbe is belevágnak, amelyek bár magasabb bevételt ígérnek, többnyire jóval magasabb kockázatot is hordoznak. Ilyen légkörben a kockázatkezelés szerepe még inkább felértékelődik a felelős döntéshozók szemében. Napjainkban egy külkereskedőnek sokfajta kockázattal kell szembenéznie munkája során. Ilyenek többek közt az árukockázat, árkockázat, politikai kockázat vagy az árfolyamkockázat. A kockázatok többségének csökkentésére manapság már rengeteg módszer létezik (például különböző biztosítások, fizetési megállapodások, stb). Én az árfolyamváltozás kockázatának csökkentésére felhasználható lehetőségeket mutattam be dolgozatomban. A vizsgált alapügylet egy amerikai exportőr és magyarországi vevője között létrejövő fiktív ügylet volt. A szerződésben meghatározott elszámolási deviza a dollár volt, ami azt jelentette, hogy árfolyamkockázata csak a vevőnek volt, hiszen az eladó saját országának valutájában kötött üzletet. A különböző módszerek összehasonlításához szükséges volt az úgynevezett vizsgálati környezet meghatározására. A számítások elvégzése során azt feltételeztem, hogy a vevő az ügylet megkötésének pillanatában rendelkezik a szükséges pénzügyi forrásokkal, illetve eltekintettem a különböző banki illetve egyéb költségektől. Ezután összegyűjtöttem a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat és információkat. Külön számításokat végeztem DAP Budapest és EXW Walton fuvarparitáson megvalósuló szerződések esetére. A két különböző esetben eltérő fizetési határidők és eltérő költségek jelentkeztek, amelyek a paritások különbözőségéből adódtak. A különböző fizetési módok és fedezeti megoldások összehasonlítása után arra a következésre jutottam, hogy a vizsgált példában – amennyiben az árkedvezményes megoldást nem veszem figyelembe - a DAP Budapest paritáshoz tartozó, prompt

65

árfolyamon történő devizavásárlásra épülő módszer a legkedvezőbb a magyarországi vevő számára. Ezután részletesebben foglalkoztam azzal a szélesebb mozgástérrel, amelyet az opciók tulajdonsága biztosít a vevő számára. Kiszámoltam azt az elméleti jövőbeni prompt árfolyamot, amelynek bekövetkezése esetén az opció pénzügyileg kedvezőbb megoldássá válna a vevő számára.

Bár a számítások nem ezt igazolták, úgy gondolom, hogy a mai gazdasági környezetben az opciós fedezeti eszköz jelenti a legelőnyösebb megoldást, mivel a többi eszközzel ellentétben nem köti le az igénybevevő tőkéjét az ügylet teljes idejére, mivel csak a lejárati napon kell a devizát megvásárolnia. Az üzletkötés és a pénzügyi teljesítés időpontja között a tőke szabadon felhasználható. A dolgozat alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a gazdasági döntések meghozatalához számos tényezőt figyelembe kell venni ahhoz, hogy vállalatunk számára a legmegfelelőbb megoldást megtaláljuk. Sok cég ezt felismerve már egyre nagyobb figyelmet fordít a tevékenységével összefüggő kockázatok kezelésére.

66

13. Irodalomjegyzék Baka Istvánné – Balogh László – Bánfi Tamás – Kürthy Gábor – Ligeti Sándor – Polgár Éva Katalin – Sulyok-Pap Márta – Surányi György – Száz János – Varga József: Pénzügytan (Tanszék Kft., Budapest, 2007.)

dr. Balázs Lívia – dr. Constanovits Milán – dr. Mádi Csaba – dr. Sipos Zoltán: Külkereskedelmi ismeretek I. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993.)

Bendigné dr. Csáky Hayna – dr. Mikolay Lászlóné – dr. Simon Lenke – dr. Törzsök Éva: A külkereskedelmi ügylet (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.)

Benczes István – Bernek Ágnes – Blahó András – Csaba László – Kacsirek László – Losoncz Miklós – Majoros Pál – Mészáros Ádám – Szentes Tamás: Világgazdaságtan (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008.)

Brealey – Myers: Modern vállalati pénzügyek (Panem Könyvkiadó, Budapest, 2005.)

Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika – Külpiaci kockázat (Aula Kiadó, Budapest, 2003.)

Horváth András: Jegyzet a haladó tőzsdetanfolyamhoz (2009.)

Mikolay Lászlóné – Gilyán György – Márton Tibor – Bendigné dr. Csánky Hayna – Huczka Daisy: Gyakorlati külkereskedelem (Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2007.)

Potocska János: Szállítmányozási szakismeretek 4. (1996.)

Sándorné Új Éva: Nemzetközi Elszámolások (Perfekt Kiadó, Budapest, 2004.)

Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra (Tanszék Kft., Budapest, 1999.)

Zvi Bodie – Alex Kane – Alan J. Marcus: Befektetések (Aula Kiadó, Budapest, 2005.) 67

Internetes források

http://www.budapestbank.hu http://cmrbiztositas.hu/cmr-biztositas http://www.equilor.hu/devizapiac_sajatossagai.php http://www.erste.hu http://financial-dictionary.thefreedictionary.com/Vanilla+Option http://globalfx.fxdirekt.net/hu/kereskedes/szoszedet.html http://www.hunicorn.hu/dokumentumok/PTK.pdf http://www.icc.co.hu http://markers.hu/nezet_menu http://www.mehib.hu http://www.mfor.hu/cikkek/Az_SAP_rendszer_rovid_bemutatasa.html http://www.mkb.hu http://www.otp.hu http://penzugy.infodoboz.com/cikk/tozsdei-ugyletek/ http://www.pszaf.hu/data/cms1594599/pszafhu_amirefigyeljen_ebkmszamitas.pdf http://www.raiffeisen.hu http://www.rovidites.hu/index.php?action=rovid&id=86700&keresettrov=TARIC http://robert.courtiau.pagesperso-orange.fr/LA_DOUANE.htm http://www.saxobank.com/about-us/saxo-bank http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/15het/foldrajz/foci15.html http://hu.wikipedia.org/wiki/A_forint_%C3%A1rfolyams%C3%A1vja http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Marshall http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A 1g http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_devizapiac

68

14. Függelék Az MNB hivatalos USD/HUF középárfolyama 2010.11.02-2011.10.31.

Dátum

USD

Dátum

USD

Dátum

USD

Dátum

USD

2010.11.02

193,82

2010.12.14

205,78

2011.01.26

200,55

2011.03.09

196,70

2010.11.03

193,62

2010.12.15

207,30

2011.01.27

200,37

2011.03.10

197,07

2010.11.04

190,78

2010.12.16

207,73

2011.01.28

198,14

2011.03.11

198,46

2010.11.05

193,96

2010.12.17

205,00

2011.01.31

200,31

2011.03.16

196,18

2010.11.08

197,32

2010.12.20

207,76

2011.02.01

197,53

2011.03.17

195,02

2010.11.09

197,64

2010.12.21

209,88

2011.02.02

194,86

2011.03.18

194,49

2010.11.10

198,23

2010.12.22

209,85

2011.02.03

195,88

2011.03.21

191,67

2010.11.11

201,24

2010.12.23

210,49

2011.02.04

198,11

2011.03.22

190,04

2010.11.12

202,46

2010.12.27

211,63

2011.02.07

197,41

2011.03.23

190,06

2010.11.15

202,79

2010.12.28

210,79

2011.02.08

197,13

2011.03.24

190,21

2010.11.16

203,28

2010.12.29

212,58

2011.02.09

198,69

2011.03.25

188,45

2010.11.17

205,12

2010.12.30

211,37

2011.02.10

200,07

2011.03.28

189,70

2010.11.18

201,62

2010.12.31

208,65

2011.02.11

201,72

2011.03.29

189,34

2010.11.19

200,28

2011.01.03

209,87

2011.02.14

201,95

2011.03.30

189,49

2010.11.22

198,60

2011.01.04

206,29

2011.02.15

200,77

2011.03.31

186,98

2010.11.23

201,91

2011.01.05

208,74

2011.02.16

199,95

2011.04.01

187,96

2010.11.24

206,88

2011.01.06

210,83

2011.02.17

198,75

2011.04.04

187,52

2010.11.25

208,02

2011.01.07

213,41

2011.02.18

198,67

2011.04.05

187,23

2010.11.26

211,22

2011.01.10

216,37

2011.02.21

198,50

2011.04.06

184,58

2010.11.29

211,93

2011.01.11

215,68

2011.02.22

201,00

2011.04.07

184,94

2010.11.30

218,76

2011.01.12

211,83

2011.02.23

198,94

2011.04.08

183,54

2010.12.01

214,72

2011.01.13

209,26

2011.02.24

198,88

2011.04.11

183,12

2010.12.02

211,10

2011.01.14

206,42

2011.02.25

197,50

2011.04.12

184,40

2010.12.03

210,21

2011.01.17

207,67

2011.02.28

197,05

2011.04.13

184,24

2010.12.06

210,43

2011.01.18

203,21

2011.03.01

195,77

2011.04.14

184,12

2010.12.07

207,73

2011.01.19

202,47

2011.03.02

197,55

2011.04.15

184,88

2010.12.08

210,00

2011.01.20

202,38

2011.03.03

195,66

2011.04.18

186,29

2010.12.09

210,19

2011.01.21

203,51

2011.03.04

195,50

2011.04.19

187,60

2010.12.10

209,29

2011.01.24

202,27

2011.03.07

193,46

2011.04.20

182,37

2010.12.13

210,28

2011.01.25

202,83

2011.03.08

194,61

2011.04.21

180,50

69

Dátum

USD

Dátum

USD

Dátum

USD

Dátum

USD

2011.04.22

181,73

2011.06.10

182,50

2011.07.29

189,27

2011.09.15

208,95

2011.04.26

181,03

2011.06.14

183,14

2011.08.01

186,09

2011.09.16

207,71

2011.04.27

180,02

2011.06.15

185,21

2011.08.02

189,91

2011.09.19

211,56

2011.04.28

177,71

2011.06.16

189,56

2011.08.03

191,47

2011.09.20

213,19

2011.04.29

177,79

2011.06.17

189,46

2011.08.04

190,64

2011.09.21

212,47

2011.05.02

178,09

2011.06.20

189,18

2011.08.05

193,48

2011.09.22

216,01

2011.05.03

178,63

2011.06.21

186,31

2011.08.08

191,60

2011.09.23

213,28

2011.05.04

178,57

2011.06.22

185,60

2011.08.09

193,12

2011.09.26

215,24

2011.05.05

177,69

2011.06.23

187,79

2011.08.10

190,87

2011.09.27

213,85

2011.05.06

182,75

2011.06.24

187,63

2011.08.11

192,92

2011.09.28

211,57

2011.05.09

182,93

2011.06.27

189,64

2011.08.12

192,44

2011.09.29

213,09

2011.05.10

183,90

2011.06.28

188,05

2011.08.15

189,09

2011.09.30

215,65

2011.05.11

182,74

2011.06.29

186,40

2011.08.16

187,83

2011.10.03

221,14

2011.05.12

187,64

2011.06.30

183,39

2011.08.17

188,01

2011.10.04

225,88

2011.05.13

186,31

2011.07.01

182,13

2011.08.18

188,10

2011.10.05

224,27

2011.05.16

189,55

2011.07.04

181,86

2011.08.19

191,23

2011.10.06

220,89

2011.05.17

189,17

2011.07.05

182,79

2011.08.22

189,24

2011.10.07

221,72

2011.05.18

187,63

2011.07.06

184,60

2011.08.23

187,69

2011.10.10

216,21

2011.05.19

188,71

2011.07.07

184,78

2011.08.24

188,67

2011.10.11

217,52

2011.05.20

186,20

2011.07.08

183,68

2011.08.25

188,02

2011.10.12

213,14

2011.05.23

193,23

2011.07.11

187,85

2011.08.26

188,79

2011.10.13

212,32

2011.05.24

191,76

2011.07.12

193,68

2011.08.29

187,73

2011.10.14

211,09

2011.05.25

191,56

2011.07.13

191,34

2011.08.30

188,39

2011.10.17

209,84

2011.05.26

190,00

2011.07.14

188,96

2011.08.31

187,82

2011.10.18

218,09

2011.05.27

189,31

2011.07.15

191,55

2011.09.01

190,98

2011.10.19

213,92

2011.05.30

187,58

2011.07.18

193,79

2011.09.02

193,13

2011.10.20

216,43

2011.05.31

185,19

2011.07.19

191,02

2011.09.05

196,07

2011.10.21

218,05

2011.06.01

185,06

2011.07.20

190,61

2011.09.06

194,38

2011.10.24

214,76

2011.06.02

184,78

2011.07.21

188,56

2011.09.07

195,69

2011.10.25

213,31

2011.06.03

183,21

2011.07.22

184,97

2011.09.08

195,93

2011.10.26

214,52

2011.06.06

181,18

2011.07.25

187,47

2011.09.09

201,58

2011.10.27

215,62

2011.06.07

180,61

2011.07.26

185,04

2011.09.12

207,75

2011.10.28

212,23

2011.06.08

181,30

2011.07.27

184,68

2011.09.13

209,05

2011.10.31

216,12

2011.06.09

181,59

2011.07.28

185,95

2011.09.14

210,13

70