BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
A TEVA MAGYARORSZÁG ZRT. LOGISZTIKAI KÖZPONT TÁRHELY KAPACITÁS PROBLÉMÁI, ÉS AZOK LEHETSÉGES MEGOLDÁSA
Készítette: Abonyi Klaudia Budapest, 2009
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés................................................................................................................... 4 2. A Teva Magyarország Zrt. bemutatása ........................................................ 5 2.1 Történeti áttekintés............................................................................................... 5 2.2 A Teva Magyarország Zrt. ellátási lánc.............................................................. 7 2.3 Minőségirányítás................................................................................................... 8
3. A Teva Logisztikai Központ ............................................................................ 10 3.1 A TLK bemutatása ............................................................................................. 10 3.2 A TLK működése ................................................................................................ 13 3.2.1 Az áru beszerzése ......................................................................................... 14 3.2.2 Az áru átvétele és betárolása....................................................................... 15 3.2.3 A raktározás ................................................................................................. 18 3.2.4 Komissiózás .................................................................................................. 21 3.2.5 Revízió........................................................................................................... 26 3.2.6 Szállítmányképzés, kiszállítás ..................................................................... 27 3.2.7 Vevői megrendelések ................................................................................... 29 3.2.8 A Teva Logisztikai Központban alkalmazott rendszerek ........................ 31
4. Tárhely kapacitás problémák és azok lehetséges megoldásai ............. 34 4.1 Rövid távú megoldást nyújtó alternatívák ....................................................... 35 4.1.1 Állványsorok meghosszabbítása................................................................. 36 4.2 Közép távú megoldást nyújtó alternatívák....................................................... 39 4.2.1 Dinamikus raktározási rendszerek ............................................................ 39 4.3 Hosszú távú megoldást nyújtó alternatíva........................................................ 47 4.3.1 Háttértárolóként funkcionáló raktár építése ............................................ 47 4.3.2 Az építészeti helyszín kiválasztása.............................................................. 48 4.3.3 A raktár belső kialakításának megtervezése ............................................. 49 4.3.4 Néhány fontos raktári mutatószám............................................................ 51
5. Legfrissebb jövőbeli/távlati fejlesztési terv- kábítószer paletta bővítés .......................................................................................................................... 53 5.1 A jelenlegi helyzet ............................................................................................... 53 5.2 Kábítószer fogalma, kábítószerrel kapcsolatos tevékenységek szabályozása 53
2
5.3 A kábítószer paletta bővítése és az ehhez szükséges háttérraktár kialakítása .................................................................................................................................... 56
6. A tervezési alternatívák összehasonlítása, értékelése ............................. 57 7. Összefoglalás ......................................................................................................... 61 8. Ábrajegyzék .......................................................................................................... 63 9. Irodalomjegyzék .................................................................................................. 64
3
1. Bevezetés Szakdolgozatom célja megoldást találni, javaslatokat tenni a Teva Magyarország Zrt. gödöllői Logisztikai Központ jelenleg fennálló tárhely kapacitás problémáira, árubefogadó, raktározó képességének növelésére. A TLK 2006. márciusa óta működik kereskedelmi, és gyártói raktárként egyaránt. A raktár igen korszerűnek mondható, megfelel a 21. századi logisztika követelményeinek. Hatékony működésének köszönhetően magas színvonalon képes kiszolgálni a partnereit. Azonban a tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a raktár kezdi kinőni a számára fenntartott területet. Jelenleg körülbelül 87%-os telítettségen áll. Ennek oka számos dologban fellelhető, kezdve a forgalomnövekedéstől, a termékpaletta bővülésen át, a készletnövelés szükségességéig, a vevői kör szélesedéséig. A raktár befogadóképessége már nem elégséges, ami idővel különböző problémákat vethet fel, például csökkentheti a raktár teljesítményét, hatékonyságát. Ezért merült fel az igény raktárkapacitás bővítésre, új tárhelyek kialakítására. Ugyanis a raktár hatékony működése érdekében biztosítani szükséges a megfelelő számú tárhelyet. Érdemes rövid-, közép-, illetve hosszú távú megoldási alternatívát is kidolgozni. A rendelkezésre álló információk segítségével, pedig ki kell jelölni a legoptimálisabb bővítési módot. Lehetőség szerint el kell kerülni a költséges bértárolást. A szakdolgozatomban kétféle irányt jelölök ki a tárhely kapacitás növelésére. Az egyik a fejlesztés útján történő tárhely bővítés, amely során vagy a raktárban sorra kerülő átalakításokkal, vagy új, korszerű automata rendszerek bevezetésével nyerhetünk plusz tárhelyeket. Másik módja új tárhelyek kialakításának egy teljesen új raktár építése. Ez az alternatíva hosszú távú megoldását nyújtaná a problémának.
4
2. A Teva Magyarország Zrt. bemutatása 2.1 Történeti áttekintés
A Teva izraeli alapítású, nemzetközi cég, amely több mint száz éve egy kereskedőházból indult Teva Pharmaceutical Ltd. néven, és mára a világ egyik legnagyobb generikus gyógyszergyártójává nőtte ki magát. Generikus gyógyszereknek nevezzük, azokat a készítményeket, amelyeknek szabadalmi védettsége lejárt, ezért azokat bárki előállíthatja, forgalmazhatja. „Az innovatív generikus” ezzel a jelzővel vált világszerte ismertté az 1901-ben Chaim Salomon és Moshe Levin által alapított gyógyszerkereskedés, amely ma, mint Tevacsoport ismert és a világ számos országában jelen van, kezdve Mexikótól Kínáig. A Teva európai gyártási központja ma Magyarországon van. A Teva Magyarországon a 70-es évek végén jelent meg, 1979-ben került üzleti kapcsolatba a magyar gyógyszeriparral, amikor is a Biogal vezérigazgatója, Rózsa András meggyőzte az izraeli vezetőséget arról, hogy érdemes betörniük a magyar piacra. 1981-ben megszületett a gyártási-, és kereskedelmi megállapodás a Biogal és a Teva között. 1993ban kezdte meg működését a cég által gyártott gyógyszereket forgalmazó Teva Pharma Kft.. 1995 végén a Teva privatizációs versenytárgyalás révén hozzájutott a Biogal részvények 77 százalékához, majd a kint lévő részvények további felvásárlásával több, mint 99 százalékos tulajdonosává vált a cégnek. Nem sokkal ezután bezárta angliai gyógyszergyártó üzemét és áttelepítette a hajdúsági városba, Debrecenbe, ahol a középkelet-európai és az Európán kívüli gyártás központja alakult ki. 2000-ben a Teva megvásárolta a kanadai Novopharm Ltd. -t, így annak szérumokat, vakcinákat, valamint diagnosztikus készítményeket is előállító leányvállalata, a magyar Human Oltóanyagtermelő és Gyógyszergyártó Rt. is integrálódott a Teva-ba. 2001-ben, a gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó HumanTrade megvásárlásával a vállalati paletta
tovább
bővült. A
Humán
Gyógyszergyár
Rt.
a
kezdetektől
fogva
gyógyszergyártással és gyógyszerfejlesztéssel foglalkozott, a gyógyszerek értékesítését a HumanTrade Rt. végezte.
5
2005-ben adták át az új gyógyszeralapanyag- gyártó részleget Sajóbábonyban, és a Teva ekkor vásárolta fel az amerikai Ivax-et. A cég korszerű logisztikai központja, pedig 2006. márciusa óta biztosítja a partnerek gyors és pontos gyógyszerellátását. 2008. nyarán a Teva tovább bővült, amerikai riválisa, a Barr Pharmaceuticals Inc. felvásárlásával. A felvásárlással a Teva tovább terjeszkedett Kelet-Európában is, ugyanis a Barr előzőleg (2006-ban) megszerezte a horvát Plivát. Ezzel a Teva megerősített európai piaci helyzetét, valamint amerikai vezető szerepét. Ma a Tevának 50 országban van közvetlen képviselete, 25 országban gyártóhelye, 18 országban kutató-fejlesztő központja, így mára a világ vezető generikus gyógyszergyártója és fejlesztője. A Teva dinamikus fejlődését bizonyítja, hogy jelenleg az OTC piacon, azaz a nem vényköteles, és ezáltal támogatásban nem részesülő gyógyszerek piacán a második helyet foglalja el. A dinamikus fejlődésben közrejátszottak a Teva világszerte elért sikerei is. Nemzetközi viszonylatban az Amerikai Egyesült Államokban az első számú és Európában is az elsők között számon tartott generikusgyógyszer-gyártó cég.
Teva csoport
Teva Magyarország Zrt.
Teva Gyógyszergyár Zrt.
Kereskedelem és marketing tevékenység HUMANTRADE Divízió (TLK)
Gyógyszergyártás - Debrecen, Gödöllő (BIOGAL-, Humán Gyógyszergyárak) Alapanyag - Sajóbábony
1.ábra A Teva csoport szervezeti felépítése Forrás: Vállalati belső anyag
6
2.2 A Teva Magyarország Zrt. ellátási lánc
„A Supply Chain Council 1997-ben az ellátási lánc fogalmát a következőképpen határozta meg: „Az ellátási lánc minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a termék előállításával és kiszállításával kapcsolatos, a beszállító beszállítójától kezdve a végső fogyasztóval bezárólag. A négy fő folyamat – a tervezés, a beszerzés, a gyártás, a kiszállítás -, amely az ellátási láncot meghatározza, magában foglalja a kereslet-kínálat menedzselését, az alapanyagok és alkatrészek beszerzését, a gyártást, az összeszerelést, a készletezést, a rendelés feldolgozását, a disztribúciót és a végső fogyasztóhoz való kiszállítást.” (Szegedi, Prezenszki, 2003, p. 360) Ahhoz, hogy az ellátási lánc versenyelőnyt teremtsen, a vállalatoknak szoros együttműködésre van szükségük. A gyári és a nagykereskedelmi szervezeti egységeknek felül kell emelkedniük saját érdekeiken, és az egész lánc érdekében kell tevékenykedniük. Az ellátási láncban a Teva Magyarország Zrt. helyzete sajátos, rendelkezik a klasszikus ellátási lánc két tagjával is, ez a vertikális integráció tipikus példája. A cég gyógyszergyártási és nagykereskedelmi tevékenységet is végez. Másik ilyen példa a magyar gyógyszeriparon belül nincs. A Teva Magyarország Zrt. nemcsak a saját termékeit forgalmazza, ezért más beszállítókkal is kapcsolatban van. Saját termékeit továbbadja más nagykereskedelmi egységeknek is. Ezen kívül a cég kiskereskedelmi tevékenységet is folytat, termékeit a kórházak felé is forgalmazza. A kórházak helyzete speciális, ugyanis nem kiskereskedelmi tevékenység keretében, de eljuttatják a termékeket a végső felhasználó, a beteg számára, viszont ezért pénzt nem kérnek, szóval mégsem a klasszikus értelemben vett kiskereskedelmi tevékenységet bonyolítják le. A Teva Magyarország Zrt. számára ahhoz, hogy a cég hatékonyan működjön elengedhetetlen
a
szoros
kapcsolat
az
ellátási
lánc
egyes
tagjai
között.
Nélkülözhetetlen, továbbá, hogy a cég folyamatosan tájékozódjon partnereivel kapcsolatosan.
7
2.ábra A Teva ellátási lánca Forrás: Saját szerkesztés
2.3 Minőségirányítás
A
gyógyszergyártási
és
gyógyszer
nagykereskedelmi
tevékenység
Magyarországon jelenleg engedélyhez kötött. Az engedély iránti kérelmet az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) számára kell benyújtani. Az OGYI a határozat meghozatala
előtt
helyszíni
szemlét
(inspekciót)
tart.
Mint
a
gyógyszer-
nagykereskedelem felügyeletéért felelős hatóság a munkatársai által végzett inspekció során meggyőződik arról, hogy a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenység megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelményeknek. Gyógyszergyártás esetén a GMP irányelvnek, gyógyszer nagykereskedelem esetén a GDP irányelveket kell követni. A
Good
Manufacturing
Practice
(GMP)
-magyar
megfelelője
„Helyes
Gyógyszergyártási Gyakorlat”- „a minőségbiztosításnak az a része, amelynek betartásával elérhető, hogy a termékeket mindenkor olyan minőségi követelmények szerint gyártsák és ellenőrizzék, amelyek alkalmazása biztosítja, hogy ezek a termékek a
8
forgalomba hozatali engedély követelményeinek eleget tegyenek és megfeleljenek arra a célra, amire szánták.” (OGYI, 2008) A Good Distribution Practice (GDP) –magyar megfelelője „Helyes Nagykereskedelmi Gyakorlat”- „a minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszereket a forgalmazásra való gyártói felszabadítást követően, a kereskedelmi forgalomban, részletesen dokumentált módon úgy kezeljék (ellenőrizzék, raktározzák, szállítsák), hogy azok az eredeti minőségüket a lejárati idejük végéig megőrizhessék, ezáltal megfeleljenek a forgalomba hozatali engedélyben foglalt követelményeknek és alkalmasak legyenek a felhasználás céljára.” (OGYI, 2008)
9
3. A Teva Logisztikai Központ „A
Teva
Magyarország
Zrt.
Humantrade
divíziója
a
gyógyszer-
nagykereskedelmi tevékenység központjában Gödöllőn, a mai magyar gyógyszernagykereskedelem legkorszerűbb létesítményében működik. A huszonegyedik századi csúcstechnológiát alkalmazó Teva Logisztikai Központ (TLK) 2006. márciusa óta biztosítja a gyógyító munkában résztvevő partnereink lehető legszínvonalasabb kiszolgálását. A 9 ezer négyzetméter alapterületű raktárbázis, 11 ezer euróraklapkapacitással rendelkezik, s egy 1200-féle termék komissiózására képes automata berendezés révén napi 4-5 ezer ládányi megrendelés teljesítésére alkalmas. A csaknem 100
százalékban
gépesített
működésnek
és
munkatársaink
felkészültségének
köszönhetően fővárosi megrendelőink még a rendelés napján, vidéki partnereink, pedig már másnap átvehetik az igényelt gyógyszerkészleteket.” (Teva, 2009)
3.1 A TLK bemutatása A TLK a Teva elosztó rendszere. Ide érkeznek az áruk a gyártótól, és innen indulnak ki Budapest és környékére a patikákba, nagykereskedésekbe, kórházakba és a depókba. A cég jelenleg öt cross-docking vagy más néven átrakó raktárral rendelkezik. Ezek a depók Lukácsházán, Székesfehérváron, Szekszárdon, Csongrádon (-korábban Szentes) és Nyíregyházán találhatók, melyek közül a székesfehérvári háttérraktárként is működött. A lukácsházi és nyíregyházi depó raktárak a Teva tulajdonában vannak, a másik három raktár bérlemény. A cross-docking a készletezés nélküli raktározást jelenti. Lényege, hogy az árut, ami beérkezik a cross-docking raktárba azonnal, vagy minél hamarabb kiszállítják. A küldemények jó esetben 24 óránál kevesebbet töltenek a raktárban. A cross-docking eljárással a tárolás és a komissiózás költségei kiküszöbölhetők. A TLK-ban egyedi darabárukat és egységrakományba foglalt darabárukat tárolnak. Az egyedi áruk jelen esetben kisméretű gyógyszeres dobozok, melyek mérete eltérő, de bizonyos határok között mozog. Az egységrakományok, pedig az egyes dobozok egységcsomagjait jelentik, és ezeket raklapokon tárolják.
10
Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cég lévén a Teva Magyarország Zrt. számára is az úgynevezett Gyógyszerkönyv ad tájékoztatást a gyógyszerek tárolását illetően. Ez a könyv a tulajdonságuk alapján hét nagy csoportba osztja a készítményeket: •
kémiai gyógyszeranyagok
•
alapanyagok
•
illóolajok
•
növényi drogok
•
gyári készítmények
•
embergyógyászati készítmények
•
sebészeti kötözőszerek.
Ezek tárolási igénye, forgalma, stb. eltérő, ezért a gödöllői TLK elosztó raktárán belül több raktárrészt alakítottak ki. Ilyen a hagyományos, a hideg (2-8 ºC), a hűvös (8-15 ºC) raktárrész, valamint a drogok tárolására kialakított helyiség. A raktár polistruktúrájú, ami azt jelenti, hogy nagy a tárolandó árucikkek száma és kicsi az egy árucikkből tárolandó tárolási egységek száma. A raktárban a FEFO (First Expire First Out) elv működik, vagyis mindig a korábbi lejáratú, és gyártási számú terméket kell először kiadni. A létesítmény három nagy technológiai területre oszlik, melyek a következők: •
áru fogadó, karantén terület
•
gyógyszerkészleteket tároló, magasraktár egység
•
kiszállítást szolgáló komissiózó egység.
A magasraktárak megjelenésének elsősorban gazdasági okai voltak: •
az azonos tárolási kapacitáshoz szükséges kisebb területszükséglet
•
a tárolási magasság növelésével az egy tárolóhely létesítéséhez szükséges fajlagos költség csökkenése
• Ezek
mellett
a térfogat-kihasználás növelése. műszaki
okokat
is
meg
automatizálhatóság. 11
kell
említeni,
ilyen
elsősorban az
A Teva Logisztikai Központ magasraktári részének, mint általában a magasraktáraknak számos előnye van: •
viszonylag kis területen nagy a tárolási kapacitás
•
gyors a be- illetve kitárolás
•
időegység alatt igen nagy áruforgalom bonyolítható le
•
lehetővé teszi a raktári anyagmozgatási munkák gépesítését és automatizálását: - ezáltal csökkenhet a kézi munkavégzés aránya - kiküszöbölhető a nehéz fizikai munka - csökkenhetnek a baleseti veszélyforrások - kedvező munkakörülmények alakíthatók ki
•
megkönnyíti: -az
irányítási
munkák
gépesítését
illetve
automatizálását -számítógépes
technika
nyújtotta
lehetőségek
kihasználását -folyamatos készletnyilvántartást -optimális
készletgazdálkodási
stratégiák
megvalósítását -FIFO elv megtartását -gyors és megbízható adat-, és információáramlást -tévedési
lehetőségek
kizárását.
(Szegedi,
Prezenszki, 2003)
A
gödöllői
Teva
Logisztikai
Központ
raktári
része
SSI-SCHÄFER
technológiával van ellátva. Schäfer állványsorokat alkalmaznak a magasraktárban. A komissiózó raktárrészen működik a Schäfer PEEM rendszere, félautomata és automata komissiózó berendezésekkel.
12
3.ábra A Teva Logisztikai Központ belső kialakítása Forrás: Vállalati belső anyag
13
3.2 A TLK működése 3.2.1 Az áru beszerzése
A beszerzési folyamat három részre különíthető el a Teva Magyarország Zrt. esetében: •
saját gyárból származó áruk (Teva Gyógyszergyár Zrt.)
•
kereskedelmi áruk (pl.: Richter Gedeon Rt., Egis Rt., Béres Gyógyszergyár Zrt.)
•
import áruk (pl.: Teva Izrael) beszerzésére.
A megrendelések tekintetében a Teva Magyarország Zrt. kapcsolata a Teva Gyógyszergyár Zrt.-vel szigorúan szabályozott. A Teva munkatársai folyamatosan előrejelzéseket készítenek a piaci igényeknek megfelelően. Az előrejelzés 12 havi, és gördülő formájú, ami azt jelenti, hogy a következő 3 hónapra fix, kötött rendelés van, ezt módosítani csak nagyon indokolt esetben lehetséges. A következő 3 hónap rugalmasabb, azon lehet még változtatni, az utolsó 6 hónap, pedig csak inkább tájékoztató jellegű. A fix rendelésben leadott mennyiséget nem kell egyszerre elhozni a gyárból. A termék átszállítását a raktár akár heti, akár napi bontásban is lehívhatja. Az érdekek itt ütköznek a gyár és a raktár között, hiszen a raktár érdeke az lenne, hogy minél kisebb tételekben, az igényeknek megfelelően adhassa le a megrendeléseit, a gyártó számára azonban a nagy tételben történő termelés lenne a kedvező. Ennek az ellentétnek a feloldása a logisztika feladata. A kereskedelmi áruk beszerzése más különböző gyógyszergyártóktól, illetve más nagykereskedésektől történik. A beszerzési rendelések átfutása 2-3 munkanap, a rendelési gyakoriság heti. A kereskedelmi áruk készletforgási ideje jóval rövidebb, mint a saját termékeké. A rendelendő mennyiség meghatározásakor figyelembe veszik a készletszintet, a múltbéli fogyási adatokat, valamint az esetleges akciókat. Majd a Pharmalog rendszerben rögzítik a megrendelést. A rendeléseket a legtöbb esetben faxon adják le. A kereskedelmi áru beszállítása a Készpénz Rt. feladata. Amikor a Készpénz Rt. kiszállít valamely patikához, a visszafelé úton áruért megy a beszállítókhoz, és így egy 14
fuvarral ki is visz és be is hoz árut. Így a szállítási kapacitás kihasználtsága aránylag magas. A beszállításokat járattervező modell tervezi meg, akár csak a kiszállításokat. A saját áru és a kereskedelmi áru beszerzése közti különbség azért jelentkezik, mert a Teva a saját gyártói termékekből stratégiai készletet tart (sokkal nagyobbak a készletek, mint a kereskedelmi áruból). Import áruk beszerzésén külföldről származó kereskedelmi áruk, valamint más országban levő Teva termékek beszerzését értjük. Az import Teva termékek esetén a Teva Magyarország Zrt. kizárólagos értékesítési licensszel rendelkezik. Az import áru rendelése változó gyakoriságú, akkor adnak fel rájuk rendelést, amikor összegyűlt a megfelelő mennyiségű igény. Az import áruk esetében előrejelzés csak a kizárólagos forgalmazói licensszel rendelkező termékekre készül. Az import áruk beszállítását nem a Készpénz Rt. végzi. Az import megrendelt áruk szállítása minden esetben a szállító szervezésében, idegen fuvareszközzel történik a vámolás helyszínéig. A vámolást, valamint a vámolás helyszínéről a raktárba szállítást a HumanTrade vámügynöksége bonyolítja.
3.2.2 Az áru átvétele és betárolása
A
készletgazdálkodás
napi
rendszerességgel
e-mail-ben
értesíti
a
műszakvezetőket a várható cégenkénti beérkezésekről. Az e-mail tartalmazza: •
a beszállító nevét
•
a beérkezés várható időpontját
•
és a raklapszámot.
A beérkezés a raktár hátsó frontján négy kapun keresztül történik. A műszakvezető átveszi a gépkocsivezetőtől a szállítmányt kísérő okmányokat. Ezek a következők: •
számla
•
szállítólevél
•
minőségi bizonylat
•
fuvarlevél (külföldről érkező áruk esetén)
•
packing list (külföldről érkező áruk esetén).
15
Leellenőrzi az okmányokat, és ha mindent rendben talál, akkor megkezdődik a beérkezett áru targoncákkal történő kipakolása a gépkocsiból. Először egyeztetik a raklapszámot, majd megnézik van-e külsérelmi nyom az árun. Ha bármi problémát találnak, azt lefényképezik és jegyzőkönyvet vesznek fel. A beszállított termékeket a raktár erre kijelölt helyén helyezik el, amit karantén területnek neveznek, jól elhatárolva egymástól az egyes beszállítók termékeit. Ha hűvös vagy hűtött áru érkezik, akkor a hűvös, illetve hűtött rakterületen helyezik el, itt is van erre a célra elkülönített karantén területen. Fontos megvizsgálni a hűtött, hűvös helyen tárolandó termékek esetében, hogy milyen körülmények között történt a szállítás. A hűvös és hűtött áru lepakolása, átvétele és karanténba helyezése mindenkor prioritást élvez a többi beérkezett áruval szemben, hiszen a hűtőlánc folyamatának megszakadása komoly következményekkel járhat. Ezután következik az áru tételes mennyiségi vizsgálata. Az áruátvevő a beérkezett szállítmányt beszállítónként, termékenként és azon belül gyártási számonként szedi szét. Megvizsgálja, hogy a szállítmányban a cikkek neve, kiszerelése, gyártási száma, lejárata és mennyisége megegyezik-e a szállítmányt kísérő okmányokban foglaltakkal. Mennyiségi eltérés esetén az áruátvevő vagy a műszakvezető „Beszállítói reklamációs űrlap”–ot tölt ki, amelyet a minőségbiztosító gyógyszerész az aláírásával jóváhagy. A termék a raklapokon gyűjtő csomagolásban (kartondobozokban) érkezik, amelybe shrinkelve, vagy shrink nélkül találhatók a gyógyszerek. A gyűjtő mennyiség alatti darabokat sárga ládákba helyezik. A mennyiségi átvétel eredményeképpen pontos mennyiségű áru kerül bevételezésre, ami megegyezik a szállítólevélen szereplő mennyiséggel. Az áruknak a gyártási szám szerinti csoportokra bontása és eszerint homogén raklapokra helyezése biztosítja a gyártási szám szigorú követését, ami gyógyszerek esetében különösen fontos, hiszen mindig először a régebbi gyártású termékek kerülnek eladásra, összhangban a FEFO elvvel. Az áru átvétele után következik a bevételezés, ami a Pharmalog számítógépes rendszer segítségével történik. Az áruátvevő – a nem mérhető, hűtött és hűvös helyen tárolandó termékek kivételével – termékféleségenként és gyártási számonként mintát vesz, azonosítja vonalkód olvasóval a terméket, majd mérlegeléssel meghatározza a termék súlyát és rögzíti a számítógépes rendszerben. Amennyiben a termék nem
16
rendelkezik vonalkóddal, abban az esetben a megnevezése alapján végzi az azonosítást. A bevételezés során a termék megnevezése, mennyisége, gyártási száma, lejárata, mérlegelhető termékek súlya, tárhelye kerül bevitelre a számítógépes rendszerbe. A tárhely kijelölésekor a rendszer csak a törzsadatokban meghatározott tárhelyekre engedi betárolni az árut. Üres tárhelyeket hoz fel, hogy két különböző terméket ne lehessen egy tárhelyre betárolni. Az, hogy a terméket a magasraktárban vagy a komissiózó PEEM raktárban helyezik-e el attól függ, hogy a komissiózó raktárrészen mekkora a készlet az adott termékből, valamint, hogy van-e háttéri tárhelye a terméknek a magasraktárban. Ha olyan új cikk érkezik, aminek adatai még nem szerepelnek a számítógépes rendszerben, akkor törzslapot kell kitölteni. A törzslapon szereplő fontos adatok: •
adott termék egy darabjának súlya
•
a doboz mérete (szélesség, hosszúság, magasság)
•
raklapnyi mennyiség
•
a gyűjtő kartonban lévő mennyiség
•
shrinkelt vagy gumizott mennyiség
•
komissiózás módja.
A PharmaLog számítógépes rendszer - azt követően, hogy az áruátvevő a rendszer által felajánlott üres tárhelyekből kijelöli a termék tárolási helyét - generálja a „Karanténba vett cikkek” listáját. A bevételezés befejezése után az áruátvevő a kiszedett mintákat átadja a termék felszabadításához a minőségbiztosítás részére. A minőségbiztosítás feladata az áru minőségi ellenőrzése. Ha probléma van az áruval (hiányzik a minőségi bizonylat, nem egyezik a termék gyártási száma az okmányokon feltüntetettekkel, nincs betegtájékoztató vagy magyar nyelvű leírás), akkor az áru fizikai karanténba kerül, amely a többi árutól elkülönített polcrendszer. Itt várakozik a termék addig, amíg a hiányosságokat nem pótolják, a hibákat nem javítják. Ha mindent rendben találnak, akkor az árut a minőségbiztosítás felszabadítja, ami annyit jelent, hogy az áru eladhatóvá, felhasználható készletté válik. Felszabadításkor az áru kap egy árubevételi jegyet, valamint a rendszer árukísérő címkét (ÁKC) is nyomtat.
17
Az árukísérő címke paraméterei: •
egyedi azonosító (vonalkód)
•
név, kiszerelés, mennyiségi egység
•
gyártási szám
•
lejárat
•
mennyiség
•
tárolóhely
•
árukísérő listaazonosító (ÁKL).
Ezeket a címkéket ráragasztják a homogén raklapokra, kartonokra. Ezt követi a betárolás folyamata. Az árukísérő címkével ellátott árut az áruátvevő által megadott tárolóhelyhez tartozó átadóhelyre szállítja a targoncás. Magasraktár esetén az adott folyosó megfelelő oldali egyik átadóhelyre, vagy a komissiózó rendszer feltöltő pontjára. A forgóvillás targonca az átadóhelyről betárolja az árut oly módon, hogy az RF (rádiófrekvenciás) terminállal leolvassa az ÁKC-ről a tárolóhely kódját, mely megjelenik a targoncán lévő monitoron, ezután elmegy a megfelelő tárhelyhez, annak is leolvassa a kódját, és ha a két kód egyezik a terméket betárolja. A tárhelykód azonosítása és a betárolás után a termék eladhatóvá válik (1-es készletjelet kap). A raktárban jelenleg háromféle targonca működik: •
forgóvillás targonca (a polcrendszer A-I szintjeihez)
•
magas kiszedésű komissiózó targonca (a polcrendszer A, B, C, D szintjeihez)
•
alacsony kiszedésű komissiózó targonca (a polcrendszer A, B szintjeihez).
A targoncák induktív pályakövetésűek, mágnes csíkon közlekednek a folyosókban. A helykihasználtság miatt a targonca két oldalán, csak 10-10 centiméter hely van. Amikor a folyosóba bemegy a targonca, rááll a mágnes csíkra és innen kezdve a rendszer átveszi az irányítást, így a jármű nem tud letérni a pályáról.
3.2.3 A raktározás
„A raktározás valamely folyamatrendszer olyan alrendszere, amely sajátos létesítményeivel, berendezéseivel, felszerelésével a készletek állagának megóvását, az
18
áramlatok összehangolását, szükség szerinti kiegyenlítését végzi.” (Szegedi, Prezenszki 2003, p. 220) A raktározás során az áruk tehát nem veszíthetnek sem mennyiségükből, sem minőségükből. A raktár a következő alapvető feladatokat látja el: •
kereslet és kínálat közti különbség áthidalása
•
a rendelésnek megfelelő termékek összegyűjtése és szortírozása
•
keresletváltozásra való reagáló képesség növelése a szállítási távolságok csökkentésével.
Minden raktár két fő funkciót lát el: •
tárolási funkciót az ütemkülönbségek áthidalása miatt,
•
ellátási funkciót a kiszolgálási színvonal biztosítása érdekében.
A Teva Logisztikai Központban egyrészt állványos, dinamikus rendszeren folyik a tárolás, az utántöltős állványos tárolás módszerével, másrészt magasraktározási rendszerben. „Magasraktározási rendszeren darabáruk (egységrakományok, szálanyagok, tekercsek) olyan állványos tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási magasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magasságot meghaladja, és az áruknak állványokra helyezését, illetve levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik.” (Szegedi, Prezenszki, 2003, p. 274) A magas raktárban tárolásnál külön kezelendők a: •
Teva saját termékei
•
kereskedelmi áruk
•
infúziók
•
lassan forgó áruk
•
hűvös termékek
•
hűtött termékek.
19
A raktár 18 folyosóra van felosztva. A csoportosítás egyrészt vízszintesen, utcákra bontva történik, másrészt függőlegesen felfele, szintenként is más-másféle termékek találhatóak. Az utcák, illetve szintek jelölésére is a magyar ABC nagybetűit használják. A Teva Logisztikai Központban a következő jelöléseket használjuk a magasraktári részen: 200
saját áru (Teva termékek)
B, C, D, E, G, H, I, K utcák
201
lassan forgó termékek
202
hűtött raktár
P utca
203
hűvös raktár
S utca
204
karantén raktár
205
kereskedelmi áruk raktár
T, U, W, X utcák
233
infúzió raktár
L, M, O utcák
Vízszintesen nézve az első 8 sorban (kiindulva a nagykereskedelmi revízió pontjától) találhatóak a saját cikkek, azután az infúziók, ami egy külön raktárrészt jelent, majd a hűtött/hűvös raktárrész következik, és legvégül találhatóak a kereskedelmi áruk. Függőlegesen nézve 10 szintre van felosztva a raktár. Az 1-4. szintig van a komissiózó terület, innen történik a kisebb mennyiségi egységek kiszedése. E fölött az egész raklapnyi mennyiségek kerülnek elhelyezésre. Van egy külön terület kialakítva a lassabban forgó termékek számára. Innen darabonként is ki lehet szedni árut, nemcsak kartonostul. A forgóvillás targoncával az összes szint elérhető és csak ezek alkalmasak egész raklapnyi mennyiség kiszedésére. A magas kiszedésű targoncák az A, B, C, D szinteket érik el, azaz az első négy szintet. Az alacsony kiszedésű targoncák, pedig csak az A, B szinteken történő komissiózásra alkalmasak. Biztonsági okok miatt egy utcában egyszerre csak egy forgóvillás targonca közlekedhet, és ezzel egy időben abban az utcában más targonca se dolgozhat. Az üres raklapok leszedéséért is a forgóvillás targoncások a felelősek. Amíg egy tároló helyen üres raklap van, addig azt nem szabad újra feltölteni. Az üres raklapok egy lekérdező program segítségével megtekinthetők. Egy tárhely akkor szabadítható fel, miután leszedték onnan az üres raklapot. Egy forgóvillás targonca egyszerre maximum 10 üres raklapot kezelhet. Leggazdaságosabb összeszedés az, ha a targoncás betárolás után lekéri az adott utcában lévő üres raklapokat, és azokat egyúttal össze is szedi. 20
A PEEM raktárban három raktárrészt találunk: •
210-es
PEEM automata és PBL (Pick By Light)
•
212-es
Hűvös komissiózó raktár (Multi Light)
•
213-as
Hűtött komissiózó raktár (Multi Light)
Ezekre a későbbiekben részletesen kitérek.
3.2.4 Komissiózás
A betárolást az ellátási láncban a komissiózás követi. „A komissiózás (árugyűjtés) az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely a megrendelés átvételével kezdődik és a kigyűjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejeződik be.” (Prezenszki, 1998, p. 169) A TLK-ban a rendelések összeállításának idejét a kiszállítások időpontjai határozzák meg. Külön kezelendők a nagykereskedelmi, kórházi és patikai megrendelések. A nagykereskedelmekre jellemző, hogy nagy mennyiségben rendelnek, általában raklapos vagy gyűjtős mennyiséget. Ezeket a magasraktári részből szolgálják ki, hiszen ott történik a raklapnyi áruk tárolása. A magasraktár komissiózását egy számítógépes rendszer vezérli, amit az RF technológia támogat. Az RF technológia alkalmazása a következő előnyökkel jár: •
meggyorsítja a folyamatokat
•
növeli a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználását
•
csökkenti az átfutási időt
•
csökkenti a munkafolyamatokhoz szükséges papír mennyiségét
•
csökkenti a hibázás lehetőségét.
Raklapos mennyiséget csak forgóvillás targonca szedhet ki, a gyűjtőkartonos mennyiségeket az alacsony és magas kiszedésű targoncák is kihozhatják. A komissiózás a magasraktárban úgy kezdődik, hogy a targoncás megkapja a kiszedési listát és a kiszedési címkét (KKC). Ezt leolvassa az RF terminál segítségével, ekkor a targonca terminálján megjelenik az utca és tárhely, ahonnan a kiszedést el kell végezni. Ennek 21
alapján a targoncás bejelentkezik az utcába és elmegy a megfelelő tárhelyhez. A magasraktár minden tárhelye vonalkóddal rendelkezik, így tudja a targoncás azonosítani, hogy tényleg a megfelelő helyen áll-e és a megfelelő terméket szedi-e ki. Ha az adott tárhelyen kevesebb mennyiséget talál, mint a kiszedendő, akkor azt jelzi a terminálján. Majd a nála lévő KKC-kat ráragasztja a kiszedett termékre. A forgóvillás targonca a raklapnyi mennyiséget az átadó pontra szállítja, onnan valamely komissiózó targonca szállítja a raklapot a nagykereskedelmi revíziós pontra. Gyűjtőkartonos megrendelések esetén az informatikai rendszer minden gyűjtőcsomaghoz készít egy-egy kiszedési címkét, amit a targoncások a kartondobozok oldalára ragasztanak. A komissiózás menete, logikája ugyanaz, mint raklapos mennyiség esetén. Gyűjtőkarton kiszedésére akkor is sor kerülhet, ha a komissiózó raktárban (PEEM-ben) hiány vagy szűkös készlet miatt szükség van valamilyen árura. Ekkor a targoncás a kartonokat a PEEM feltöltési pontjára szállítja. Itt a kartondobozokból sárga ládákba kerülnek a termékek. A sárga ládákra kiszedési címkét nyomtatnak, amin szerepel az áru neve, ládába kerülő mennyiségi egysége, valamint egy tárhely-kód. A dolgozók a címke alapján töltik fel a ládákat. Szükség esetén a gyógyszeres dobozokat előzetesen gumizzák is. Elsősorban a kisebb méretű dobozok kerülnek gumizásra, 5-10 darabosával. A ládákat ezután raklapokra teszik, tárhely-kód alapján. (az A, B, C kódú ládákból történik az automata feltöltése). A kész raklapokat kézi anyagmozgató gépek segítségével viszik a dolgozók, vagy a gyűjtős komissiózás helyszínére, vagy az automata utántöltős görgős polcaira. A dolgozó RF terminál segítségével azonosítja a tárhelyet, a sárga ládára helyezett árukísérő címkét és a ládában található terméket. Ezen hármas azonosítás után kerülhet be a termék a tárhelyére. A gyűjtőkartonnál kisebb mennyiségek komissiózására a PEEM raktárrészen kerül sor, az itt található Pick By Light (PBL), Multilight, valamint az automata (Pemat) rendszerek segítségével. Az egész PEEM raktárrész területét egy görgős szállító rendszer hálózza be. Ezen a pályán a viszonylag kis mennyiségű megrendelésekhez tartozó termékek úgynevezett szürke ládába kerülnek. A ládákat a láda előkészítő helyezi a görgősorra. Amikor a műszakvezető a rendeléseket lehívja a PharmaLog rendszerből, akkor az átadja a rendeléskehez tartozó kiszedési feladatokat a PEEM rendszer számára. A
22
PEEM rendszer vezérli az automatát, valamint a szürke ládák útját a pályán. Minden ládán lévő vonalkódhoz a rendszer hozzárendeli egy patika rendelési sorát. Mivel az egész rendszer súlymérésen alapul az üres szürke láda az indításkor átesik egy mérlegelésen, majd ha szükséges bemegy az automatára, ha nem, akkor a Conveyor program a ládát a Pick By Light szekcióba küldi. Mérlegelés történik még további két helyen. Egyszer miután a szürke láda elhagyta az automatát, majd miután elhagyta a Pick By Light szekciókat. Ha a mérlegelés során hibát észlel a rendszer, akkor a ládát a supervisor-hoz küldi, akinek gondoskodnia kell a hiba okának megszüntetéséről (vagy ki kell venni bizonyos gyógyszereket a ládából, vagy pótolni kell a hiányzókat). A Pick By Light, vagyis „szedd onnan, ahol világít” félautomata rendszer lényege, hogy ez egy papír nélküli kiszedési rendszer. Jelentős mennyiségi és minőségi javulást eredményez a kiszedési műveletben. A PBL hét szekcióra van osztva, melyeket az ABC betűivel jelölnek (E, G, H, I, K, L, M szekciók). A PBL-ben kerülnek kigyűjtésre azok a megrendelések, amelyek kisebbek a gyűjtőkartonos megrendelésnél, de az átlagos rendelési tétel több, mint 10 darab. A folyamat a következő: a szalagon haladó szürke ládák vonalkódját arra alkalmas eszköz leolvassa, ahogy a láda megérkezik egy adott szekcióba a kiszedendő cikkek tárhelyén egy LED kijelzőn megjelenik a kiszedendő mennyiség. A dolgozó, ha a megfelelő mennyiséget kiszedte az adott tárhelyről, a kiszedés elvégzését egy nyomógombbal nyugtázza. A ládák megtöltése során több ponton van kontroll, például a szekciók elhagyásakor. A Pick By Light rendszer, mint már említettem görgősoros állványokon működik. A rendszer alkalmazásával lecsökken a hiba lehetősége, ezáltal a vevői megelégedettség szintje megnő. Multilight rendszer az I, K, L, M szekciókban került kialakításra. Ezekben a szekciókban nemcsak a komissiózó munkatárs előtt és mögött találhatók tárhelyek, hanem a hátuk mögött több sor is van, amikben salgópolcok helyezkednek el. Ezekre termékenként csak egy darab sárga ládát lehet elhelyezni, ezért ide a lassabb forgási sebességű gyógyszereket érdemes betárolni. A Multilight rendszer hasonlóképpen működik, mint a PBL, csak itt az elveendő darabszámot több elvételi helyre vonatkozóan egy közös Pick Face-nél jelzi ki a rendszer, azaz soronként van felszerelve egy piros jelzőlámpa, ami kigyullad, ha az adott sorba be kell menni, és onnan kell kiszedni gyógyszert. A soron belül nem minden 23
tárhelyhez tartozik LED kijelző, hanem szekciónként egy darab LED mutatja a kiszedendő mennyiséget. Akkor kell adott gomb megnyomásával nyugtázni a kiszedés elvégzését, ha adott sorból már minden szükséges termék a ládába került. Mint már említettem ezt a rendszert a lassabb forgási sebességű termékeknél célszerű alkalmazni. A Teva Logisztikai Központban egy automata is megtalálható. Rendelt cikkenként 10 darabig innen komissióznak. A Peem automata (ezentúl Pemat) gyorsan forgó termékeket kezelő automata. Ez az alagút automata nagyon nagy rugalmasságot biztosít a termék méretek és termék súly vonatkozásában. Az automata lényegében két blokkból áll, amik a gyűjtőszalagtól jobbra illetve balra helyezkednek el. Egy blokk szabványosan 40 illetve 44 csatornával van felszerelve. Ezeket a csatornákat töltik fel a dolgozók gyógyszerekkel. A TLK-ban egy blokk jelenleg 36 csatornából áll ugyanis vannak olyan gyógyszerek, amelyek doboza szélesebb. Az automata bal oldalán (jelzése: A) 250 cm hosszú csatornák helyezkednek el a nagy forgási sebességű termékek számára. Ezen csatornák száma 504 darab. Az automata jobb oldala (B és C jelzés) kétféle csatornarendszerből áll, van három 160 cm-es blokk és 11 darab 80-80 cm-es blokk egymás fölött elhelyezve. Így jelenleg összesen 1404 csatorna van a rendszerben. Az automata működése: Minden egyes csatorna végén található egy motor meghajtású láncos kidobó. Egy termék kidobásakor a motort a láncos kidobóban a megfelelő csatornához vezéreljük és a láncon lévő kinyomó bütyök a terméket egy fényérzékelő fölé viszi. A cikk átcsúszik a kidobó rövid terelő felületén, ahol az optikai számlálás megtörténik, és közvetlenül a Pemat gyűjtőszalagra hull. A gyűjtőszalag a termékeket egy töltési ponthoz szállítja, ahol ezek a szürke ládába hullanak. (vállalati belső anyag) Elvileg olyan termékek alkalmasak az automatikus komissiózáshoz, amelyek téglatest alakúak, valamint méreteik és súlyuk alapján az automatába illenek. Fontos, hogy törékeny illetve nehéz termék, például szirup ne kerüljön az automatába, valamint műanyag fóliacsomagolású termék sem. Az automata előnyei a következők: •
egyszerű utánrakodási lehetőség hátoldalról
•
a termékek nem sérülnek meg a kidobás során
•
nagy komissiózási teljesítmény.
24
A hűtött és hűvös áruk komissiózása teljesen külön kezelendő a többi terméktől. Ezekre az árukra történő megrendeléseket a hűvös és hűtött raktárból elégítik ki. Itt is megkülönböztetjük a raklapos, gyűjtős és kisebb mennyiségű egységek kiszedését. A raklapnyi mennyiségek a hűtött/hűvös háttérraktárból kerülnek kiszedésre, szintén forgóvillás targonca segítségével. Ezen feladatok elvégzése azonban elsőbbséget élvez a többi kiszedéssel szemben. A hideg raktárakból kiszedett áruk egyből a revízióhoz kerülnek, majd a szükséges ellenőrzés elvégzése után azonnal a kiszállítási hűtött/hűvös raktárakba szállítják őket, és ott várják meg a túra indulását. Kisebb mennyiségek kiszedése a hűtött/hűvös komissiózó raktárból történik. Itt Multilight rendszer működik, tehát a kiszedés hasonló módon történik, mint a sima raktárban. Itt a gyógyszerek kék ládákban kerülnek elhelyezésre, így könnyen el lehet különíteni a hűvös tárolást igénylő árukat a többitől. Komissiózás után egyből a revízióhoz, majd a kiszállítási raktárba kerül az áru. Az eddigiekben többféle ládát említettem, most röviden szeretném összegezni az egyes típusok használatát: •
A sárga színű ládákat a komissiózó raktár utántöltésére használják, ezekbe a ládákba kerülnek a szobahőmérsékleten (sima raktárban) tárolandó termékek. Minden egyes ládát ellátnak egy árukísérő címkével (ÁKC), ami az azonosítást segíti.
•
A kék színű ládákat a hűvös és hűtött raktárrész utántöltésére használják.
•
A szürke színű ládákat a megrendelések összegyűjtésére alkalmazzák a PEEM raktárrészen.
Annak érdekében, hogy a komissiózás folyamatos maradjon, ne legyen fennakadás, fontos, hogy a gyógyszerek mindig a megfelelő helyen legyenek. Ezt biztosítja a komissiózó raktár folyamatos utántöltése, vagyis, ha lefogynak a készletek, akkor azokat a magasraktárból pótolni kell. Röviden szeretném ismertetni az utántöltés folyamatát. Az utántöltést minden nap legalább kétszer -délelőtt és délután- elvégzik. Először történik a hűvös és hűtött raktár feltöltése, utána a PBL, és végül az automata feltöltése. Annak az oka, hogy az automatát töltik utoljára az, hogy mindenképp jusson gyógyszer a PBL-be, hisz ha csak az automatán lenne az adott gyógyszerből, az nem lenne gazdaságos, mert rövid időn
25
belül lefogynának a csatornák, és sűrűn kellene őket feltölteni, ami igen időigényes feladat. Az utántöltéssel kapcsolatban egy paramétert mindenképp meg kell említeni, az úgynevezett kritikus órát. Amennyiben egy tároló hely készlete a kritikus órának megfelelő készletfogyás alá csökken, mindenképp szerepelni fog a következő utántöltési feladatban. A feltöltés sorrendjét mindig az idő határozza meg azaz, hogy melyik cikk utántöltése mennyire sürgős. A megadott számú utántöltendő cikk kiválasztási sorrendje tehát a következőképpen alakul: •
Kritikus szint alatti termékek, azaz a legsürgősebb áruk tárhelyének feltöltése szerepel az első helyen.
•
Amennyiben ilyen nincs, akkor a legalacsonyabb órára elegendő tároló hely kiválasztása, és annak utántöltése.
•
Ezek után a paraméterben megadott számú (pl. 100) legjobban lefogyott termékek közül választanak hozzá, de olyanokat, amelyek a magasraktárban ugyanabból az utcából tölthetőek fel. Amennyiben nincs elegendő ilyen termék, akkor a szomszéd utcából választanak ki feltöltendő cikkeket. Tehát arra is odafigyelnek, hogy a termékek hol találhatóak a magasraktárban, hogy a targoncásnak ne kelljen annyi felesleges utat megtennie, így időt és költséget takarítanak meg a kitárolással.
3.2.5 Revízió
A kiszedés, komissiózás után kerül sor a revízióra. Külön történik a nagykereskedelmi, a kórházi és a patikai rendelések revíziója, ellenőrzésére. Nagykereskedelmek esetén a revizor mobil terminál segítségével végzi el a feladatot. RF eszköz segítségével leolvassa a KKC-n található vonalkódot, a monitoron megjelennek a rendelt termékek adatai. A revizorok megállapítják a kiszedett áru adatait és mennyiségét, majd összevetik a monitoron látható tényleges megrendeléssel. Ha egyezőséget találnak, akkor visszarögzítik a darabszámot. Ha bármi eltérést találnak, intézkednek a hiba elhárításáról. Nagykereskedelmi kiszedés esetén egységraklapot képeznek, amit a targonca-kezelővel lefóliáztatnak.
26
A patika, illetve az egyéb megrendelőtől érkező megrendelést a revizor összeállítja, és intézkedik az expediálás részére történő átadásról (magasraktári kiszedés esetén). A patikai megrendelések revíziója a PEEM komissiózó raktárrészen szintén számítógépes rendszer segítségével történik. A komissiózási folyamat befejeztét követően a rendszer a szürke ládát vagy kézi revízióra, vagy árukísérő papír nyomtatásához, fedelezéshez és pántoláshoz, majd pedig az expediálási területre továbbítja. A kézi revízió során a revizor leolvassa a láda vonalkódját, ezáltal a rendelés adatai megjelennek a képernyőn. Tételesen összeveti a ládában lévő termékeket a megrendelésben található termékekkel. Eltérés esetén intézkedik a hiba okának megszüntetéséről, ha ez megtörtént jelzi a számítógépes rendszer felé, és a láda folytathatja útját a kiszállítás felé. Mikor kerül sor kézi revidiálásra? •
súly hiba esetén
•
bizonyos patikák esetében
•
bizonyos (értékes, drága) termékek esetén
•
véletlenszerűen.
Véletlenszerű ellenőrzésnél meg lehet adni annak mértékét, hogy a kész dobozok hány százaléka essen kézi revidiálás alá. A hűtött és hűvös termékek kiszedését minden esetben teljes körű kézi revidiálás követi. Betartandó szempont, hogy e termékek a revidiálásnál is elsőbbséget élveznek a hűtőlánc megszakadásának elkerülése érdekében. Ezeket a termékeket az expediálásig hűtött vagy hűvös helyen kell tartani.
3.2.6 Szállítmányképzés, kiszállítás
Az expediáló területen kerül sor az áruk túránkénti összerendezésére. Az expediálás két fő részfolyamatra bontható:
27
•
kiszállítás előkészítésére
•
járműrakodásra.
A kiszállításokat két részre oszthatjuk. Beszélünk darabárus- és nagytételű kiszállításokról. Darabárus kiszállítások esetén a PEEM raktárból a lepántolt, kész szürke ládák automatikusan
leterelődnek
a
leszedő
pályaszakaszra.
Számítógépes
rendszer
segítségével a túrákat sorban lehívják és minden túrát egy-egy leszedő helyhez rendelnek. Egy leszedő helyhez maximum négy túra rendelhető. Ezután az árukiadó túránként, ezen belül ügyfelenként szétszedi a ládákat, és raklapra helyezi azokat. A ládákat úgy kell elhelyezni a raklapon, hogy azon olvashatóak legyenek az adatok: ládaazonosító, túraszám, boltszám, megrendelő címe, láda tartalma. Majd miután az összes láda a raklapra került, az adott túrához tartozó gyűjtőkartonokat, és legvégül a számlát a raklap tetejére teszik. A hűvös és hűtött áru a kiszállításig a raktárban várakozik, itt elvégzik a túránkénti rendezést és az áru csak közvetlenül az indulás előtt kerül a raklapra. Nagytételű kiszállítás esetén az áruk a nagykereskedelmi revíziós pontról kerülnek az expediálás területére. Ide tartoznak az 1 raklapon felüli mennyiségek, előfordulhat, hogy 5-10 raklap várakozik kiszállításra a számukra kijelölt helyen. A darabárus kiszállítások lehetnek aznapi vagy másnapi kiszállítások. Budapesti és annak vonzáskörzetéhez tartozó vidéki patikáknak naponta kétszer is kiszállítanak. Egyszer reggel megkapják a másnapi kiszállításnak minősülő áruikat, valamint a 8-12 óra között leadott megrendeléseik még aznap kiszállításra kerülnek. A másnapi túrák annyit jelentenek, hogy a 8-19 óra között leadott rendeléseket másnap szállítják csak ki. Ezek a szállítások történhetnek közvetlenül a TLK-ból, valamint depókon keresztül. Az öt depóba -amelyek Nyíregyházán, Lukácsházán, Csongrádon, Szekszárdon és Székesfehérváron helyezkednek el- a nagytételű átszállítások jórészt 22-02 óra között megtörténnek. Reggel, pedig a depókból eljuttatják az árut a vidéki megrendelőkhöz. A nagytételű megrendelésekre csak másnapi kiszállítás van. Jelenleg 80 túrát különböztetünk meg. A túrák rögzített időpontban és útvonalon közlekednek. A járattervező rendszer kapcsolatban áll a PharmaLog-gal, a cég
28
raktárkezelő rendszerével, így a rendelések automatikusan a járattervező programban is megjelennek. A túrák rögzített sorrendben tartalmazzák a túra által érintendő címeket, ezért szükséges a rendelésfelvételnél a túra ellenőrzése, mert ha olyan gyógyszertár rendel, mely nincsen benne egyik fix túrában sem, akkor a hozzá legközelebb eső túra útvonalát módosítani kell. A túraútvonalak tervezésénél a rendszer figyelembe veszi az esetleges új kiszállításokat, a kívánt kiszállítási időpontot, illetve természetesen gazdaságossági szempontokat is. A Teva Magyarország Zrt. Logisztikai Központ a kiszállítási tevékenységet kiszervezte. Az áruszállítást saját járműparkjával a Készpénz Rt. végzi, de a túrák útvonalát a TLK munkatársai tervezik meg az arra szolgáló szoftver, a Versys segítségével. Így a kiszállítások egy része a Teva „kezében” marad. Nem igaz ez a nagykereskedelmek esetén, mert ők meghatározott időpontban, hetente egyszer jönnek áruikért. A gépkocsivezető minden vevőnek a számlák kíséretében átadja a megrendelt árut. A számla mögött lévő ún. göngyölegösszesítő alapján tudja ellenőrizni, hogy valóban annyi göngyöleget adott át a vevőnek, amennyit neki szántak.
3.2.7 Vevői megrendelések
A rendelések felvétele A vevők rendeléseinek felvétele többféle módon lehetséges a Teva Logisztikai Központban: •
a vevőszolgálat munkatársai felhívják a patikákat, kórházakat
•
a
patikák,
kórházak
telefonálnak,
ha
szükségük
van
valamely
termékre/termékekre •
az ügyfelek elfaxolhatják az igényeiket
•
rendeléseiket modemen keresztül is leadhatják
•
a megrendelés érkezhet interneten, a webpatikuson keresztül.
Amikor egy rendelés beérkezik a vevőszolgálatosok feladata, hogy leellenőrizzék az ügyfelet, hogy nincs-e esetleg tiltólistán, például nagy összegű tartozás miatt. Ha az 29
ügyfél tiltólistán van, akkor nem vehető fel rendelés a nevére. Ezután ellenőrizni kell a készleteket is, hogy vajon rendelkezésre áll-e elegendő mennyiség az adott rendelés kielégítéséhez. A túrák ellenőrzése is a vevőszolgálatos munkatárs feladatkörébe tartozik. Amennyiben mindent rendben találnak a rendelést felveszik, visszaigazolják, és rögzítik a PharmaLog rendszerben.
A rendelések lehívása A rendelések lehívására két helyen kerülhet sor számítógépes rendszer segítségével: •
a PEEM rendszer indítópultján a műszakvezető által
•
a nagykereskedelmi revíziós ponton a nagykereskedelmi revizor vagy az infúziós részlegvezető által.
A lehívás lehet automata és kézi. Kézi lehívást általában akkor alkalmaznak, ha sürgős megrendelés érkezik be, ez lehet például egy kórház életmentő rendelési sora. A rendelések teljesítéséhez szükséges termékek a TLK magasraktárából vagy a PEEM területről kerülnek komissiózásra. A PharmaLog rendszer szétosztja a rendelést annak függvényében, hogy a rendelés honnan kerüljön teljesítésre. A gyűjtőkartonos mennyiségek a magasraktárból, az ez alatti mennyiségek a PEEM komissiózó raktárrészből kerülnek kiszedésre. Természetesen egy rendelésen belül lehet vegyes mennyiség is, tehát adott rendeléshez az áruk kiszedése egyszerre több helyről is történhet. A számítógépes rendszer folyamatosan hívja le a rendeléseket egy nap folyamán, kiszállítási sorrendben. Tehát a kigyűjtés időrendi sorrendben történik, hiszen a hamarabb induló túrákhoz kell legelőször összekészíteni a raklapokat. Lehetőség van azonban kézi rendeléslehívásra is, aminek egy-egy sürgős, hirtelen érkezett rendelés esetén van jelentősége. Ilyenkor a sürgős rendelés a többivel szemben előnyt élvez. Lehetőség van a pályán lévő dobozok maximális, illetve minimális mennyiségének meghatározására. A rendszer mindig annyi rendelést hív le egyszerre, hogy a szállítópályán lévő dobozok száma maximális legyen. Így biztosítva az automata maximális kihasználtságát. A rendszer eredményeképpen mindig a legoptimálisabb helyről történik a vevők kiszolgálása. 30
3.2.8 A Teva Logisztikai Központban alkalmazott rendszerek
4.ábra Alkalmazott rendszerek listája Forrás: vállalati belső anyag
Az alábbi táblázat összefoglalja a Teva Logisztikai Központban használt valamennyi informatikai rendszert, valamint, hogy az adott rendszert, mely üzleti terület alkalmazza. Ezek az integrált informatikai rendszerek nagyban hozzájárulnak a cég optimális működéséhez, támogatják mind a kereskedelmi, mind az adminisztrációs tevékenységet. Logisztikai és raktározási szempontból legfontosabb a PharmaLog rendszer, amelyet a Szeged Software Zrt. fejlesztett ki a gyógyszer-nagykereskedők számára. Ez a szoftver
31
képes kielégíteni a gyógyszer-nagykereskedők speciális igényeit. A TLK számára a PharmaLog rendszer biztosítja a nagykereskedelmi tevékenység ellátásához szükséges logisztikai
irányítás
támogatását.
Végigvezeti
a
szállítói
megrendelésektől,
beérkeztetéstől a raktározáson keresztül az értékesítésig a logisztikai folyamatokat, vezérli a PEEM rendszert, biztosítja a vevői kiszolgálás informatikai hátterét. A rendszer a következő alrendszerekből áll: •
Törzskarbantartás
•
Árváltozás
•
Minőségbiztosítás
•
Gazdálkodás
•
Számla likvidáció
•
Napi forgalom feldolgozó
•
Patikai kapcsolat
•
Vonalkód RF eszközök
•
Kimutatások
•
Rendszerszolgáltatás
•
Elszámoltató leltár
•
Napi zárás
•
Hó végi feldolgozások
•
Listák karbantartása
Ezeken a kinyíló menüpontokon kívül a gyors tájékozódás és információ szolgáltatás céljából tartalmazza a rendszer a legördülő menüsort, mely a legfontosabb információkat tartalmazza olvasási szinten és bármely tranzakció közben is használható. A rendszer több telephely kezelésére alkalmas, mely telephelyek között átfoglalások segítségével valamennyi telephely készletéből kiszolgálja a vevőket. Elektronikus kapcsolat támogatja a vevői rendelések, számlák kezelését. A PharmaLog rendszer mellett fontosnak tartom megemlíteni a PEEM rendszert, amely a komissiózás során játszik fontos szerepet, ez tulajdonképpen a komissiózó automata 32
belső informatikai rendszere. A PharmaLog-ban lehívott rendeléseket e rendszer veszi át a komissiózás kezdeténél az automata és félautomata kiszedésekhez. Feladata a hajtott pályás rendszer vezérlése, kiszedési szekciók vezérlése, mérlegek kezelése, kiszállító ládák fedelezése, valamint a túrára rendezés.
33
4. Tárhely kapacitás problémák és azok lehetséges megoldásai
A Teva Logisztikai Központ 2006. márciusa óta működik. Ez a raktár központosítja a volt gödöllői, tarkaréti és székesfehérvári raktárak feladatait, ami biztosítja a magasabb szintű vevőkiszolgálást. A logisztikai központ 11 ezer euróraklap kapacitású. A tervek szerint annyi készlet tárolását tette volna lehetővé, ami 10 évre előre kiszolgálta volna a raktározási igényeket. De mint, ahogy az mára kiderült ez a kapacitás kevésnek bizonyult. A raktárban jelenleg 9912 raklap foglalt. Ez durván 87 %-os telítettséget jelent. Ennek okai a következők: •
nőtt a cég piaci részesedése
•
nőtt a forgalom
•
bővült a terméklista
•
bővült a vevőkör
•
egyes gyógyszerek forgási sebessége megnőtt
•
növelték a készleteket
•
a gyár nagy sarzs mennyiségben képes csak gyártani
•
pontatlan a forcast.
A jelenlegi helyzet a következő problémákat vetheti fel: •
akadozhat az utántöltési folyamat
•
ez visszavetheti a PEEM raktárrész hatékony működését
•
csökkenhet a vevőkiszolgálás színvonala.
Mint említettem a raktár jelenleg kb. 87%-os telítettségű, viszont egy raktár kb. 80%-os telítettség mellett képes hatékonyan működni. Ezért lenne mihamarabb szükség hatékony, jó megoldást találni a problémára. A folyamatos, zavartalan működés érdekében biztosítani kell a megfelelő számú tárhelyet, különben többletköltségek merülhetnek fel. Ráadásul az állandóan változó logisztikai igények miatt a vállalatok kénytelenek folyamatosan változni, javulni annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak, ne veszítsék el a megszerzett piaci részesedésüket. Ennek egyik előfeltétele az optimálisan tervezett és megvalósított raktár-, és komissiózó rendszerek használata.
34
A tárhely-bővítéssel kapcsolatos feladat azért nem egyszerű, mert nincsen konkrét, előre meghatározott tároló hely szükséglet, igény. A tárhely kapacitás-bővítésnél kidolgozandó •
rövid távú
•
közép távú
•
hosszú távú megoldási alternatíva.
4.1 Rövid távú megoldást nyújtó alternatívák Ebbe a csoportba tartoznak a viszonylag gyorsan, esetleg azonnal kivitelezhető megoldások. Ezek kivitelezéséhez nincs szükség nagyobb pénzügyi erőforrások bevonására. Viszont ezekkel a megoldásokkal nyerhető a legkevesebb tárhely. Pár hónappal ezelőtt már történt egy rövid távú megoldást nyújtó tárhely kapacitás- bővítés, amire azért volt szükség, mert sokszor magas raklapos tárhelyen egy darab sárga láda tárolására került sor, ami nem volt gazdaságosnak mondható. A bővítés során magasságában megfelezésre került a T és U utca páros oldalának B, C, D, E szintje, valamint a W utca páros oldalának E szintje. Az I és K utcát a 200-as (saját termékek) raktárhoz csatolták. Az A utcát, pedig a 205-ös (kereskedelmi áruk) raktárhoz. Az X utcából az A utcába kerültek át a tápszerek, amik kereskedelmi áruk. Erre az intézkedésre praktikussági okokból volt szükség. Ugyanis a tápszerek komissiózására csak a magasraktárból kerül sor, és komissiózás után a targoncakezelőknek a tápszereket is, mint minden más terméket a nagykereskedelmi revíziós pontra kell szállítania. Ráadásul a tápszerekre nagy gyakoriságú targoncás kiszedési feladat esik és az A utca van a legközelebb a nagykereskedelmi revíziós ponthoz. Ezzel a megoldással lerövidült a targoncák bejárási útvonala. A bővítés után ugyan a kereskedelmi áruk magas raklapos tárhelye 1125-tel csökkent, de összességében 135 új tárhelyet nyertek a számukra. A saját (Teva) áruk számára összesen 720 új tárhelyet nyertek, amelyek közül az összes magas raklapos tárhely. A megoldás sikeresnek értékelhető. Az ugyanis, hogy a kereskedelmi áruk raktárában a magas raklapos tárhelyek száma csökkent nem okoz problémát, mert nincs is annyi
35
magas raklapos tárhelyre szükség, mint ami eddig rendelkezésre állt, hiszen a kereskedelmi árukból a Teva jóval kisebb készleteket tart, mint a saját árukból.
4.1.1 Állványsorok meghosszabbítása
Egy rövid távú megoldásként merül fel az állványsorok meghosszabbítása. Meg kell vizsgálni, hogy hány és melyik állvány hosszabbítható úgy meg, hogy az ne okozzon zavart a többi folyamat működésében, végrehajtásában. A magasraktári állványsorok meghosszabbítása két irányba lehetséges. Vagy az árubevételező terület felé, másik lehetőségként, pedig a PEEM raktárrész felé. Az árubevételezésnek fenntartott terület felé való bővítés nem igazán valósítható meg, mert a bevételezéshez használt terület jelenleg is csaknem maximális kihasználtságúnak tekinthető. A bővítéssel ellehetetlenítenénk a bevételezés folyamatát. Nem tudnánk hol tárolni a beszállításkor érkezett árut. A PEEM raktárrész felé viszonylag nagy szabad terület található, amit jelenleg a targoncások
használnak
közlekedésre.
Az
állványsorok
e
felöli
végének
meghosszabbítására lehetőség van, de olyan korlátokon belül, hogy a targoncások akadálytalan közlekedését ne gátoljuk. Nincs lehetőség az összes állvány bővítésére, csak bizonyos sorokéra. Első lépésként ki kell választani a meghosszabbítható sorokat, majd meg kell határozni, hogy mennyi legyen a toldalék hossza. A vizsgálat során három dologra nagyon fontos odafigyelni, mert ha ezekre a szempontokra nem ügyelünk, akkor nem lesz sikeres a bővítési munkánk. Első dolog, amit figyelembe kell venni, hogy a targoncák indukciósan megvezetettek. Ebből adódóan ahhoz, hogy egy adott sorba be tudjanak jelentkezni legalább 1,5 méternyi padlóban vezetett indukciós kábel szakaszra van szükségük. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor nem tudnak az adott utcába bejelentkezni, és nem tudják az első tárolóhelyet sem kiszolgálni. Második lépésben azt kell megnézni, hogy amikor a targonca ráfordul az aktuális sorra nem lóg-e ki a számára fenntartott területről, áthaladva manipulációs vagy
36
gyalogosforgalom számára biztosított területeken, potenciális balesetveszélynek kitéve ezzel a cég dolgozóit. Harmadik szempontként figyelembe kell venni, hogy a targoncák akadálytalan mozgását biztosítani hivatott terület elég széles marad-e. Fontos, hogy ne nehezítsük meg a targoncások munkáját sem, ne okozzunk a bővítéssel időveszteséget. Az a sor, amely mindhárom szempontnak megfelel, meghosszabbítható. Azok a sorok, melyek e három követelménynek megfelelnek a következők: OM, U-T és W-U. A javaslat az, hogy ezen állványsorokat egy-egy három raklap befogadására alkalmas tároló mezővel hosszabbítsuk meg, teljes magasságukban. Az O-M állvány 7-7 szintes, az U-T állvány U oldala 6, a T oldala 10 szintes, a W-U állványsor W oldala 6, míg az U oldala 10 szintes felépítésű. Ezt a bővítésnél figyelembe kell venni. A többi sor azért nem hosszabbítható meg, mert valamely követelménynek nem tesz eleget. Az A-B állványsortól az L-M állványsorig meglévő sorokhoz azért nem lehet hozzáépíteni, mert ezzel akadályoznánk a targoncások közlekedését, mivel a PEEM raktárrész feltöltő területe nem csökkenthető. A W-X állványsor bővítésével azért nem számolhatunk, mert a targonca egy része a ráfordulásnál átlógna a gyalogosközlekedés számára fenntartott területre, ami veszélyeztetné az ott áthaladók testi épségét. Ez munkavédelmi okokból sem megengedett. A meghosszabbított állványzatot úgy alakítjuk ki, hogy az állvány végén, az állványzaton túlnyúló áthidalók legyenek, mint az áru beérkeztető oldalon, ezzel is plusz tárolóhelyeket nyerve. Az O-M állványnál ez a második áthidalótól felfelé 5 szinten át kerülne kialakításra. Az U-T és W-U állványok viszont speciálisak. U-T állvány esetén az U oldal szerinti második áthidalótól indulnának felfelé a kilógó részek, ami a T oldalon a harmadik áthidaló magasságát jelenti. Ez az U oldalon 4 szintet, a T oldalon 7 szintet jelent. A W-U állvány esetén, a W oldal szerinti második áthidalótól indulnak felfelé a kilógó részek, ami az U soron a harmadik áthidaló magasságát jelenti. Ez a W oldalon 4 szintet az U oldalon 7 szintet jelent.
37
A bővítéssel nyehető tárhelyek száma: O-M állványsor esetén: 2x7x3+2x5=52 U-T állványsor esetén: U oldal: 6x3+4=22 T oldal: 10x3+7=37 W-U állványsor esetén: W oldal: 6x3+4=22 U oldal: 10x3+7=37 Ez összesen: 52+22+37+22+37=170 darab plusz tárhelyet jelentene. Ebből 60 darab alacsony raklapos tárhelyként, a többi 110 darab, pedig magas raklapos tárhelyként funkcionálna. Ennél a megoldásnál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a munkálatokat nyilvánvalóan csak a raktár területén belül lehet elvégezni. Ez idő alatt fel kell függeszteni mind az anyagmozgatási, mind a komissiózási folyamatokat a baleset elkerülése érdekében. Mivel csak vasárnap nincs kiszállítás ezért ezen a napon érdemes a munkálatokat elvégezni.
38
4.2 Közép távú megoldást nyújtó alternatívák 4.2.1 Dinamikus raktározási rendszerek
Három lehetséges megoldás létezik a tárhely bővítésre a dinamikus raktározási alternatívákat figyelembe véve. Lehetőség van két fajta liftes dinamikus raktározási rendszer beüzemelésére, és megoldást nyújthat a problémára egy páternoszter rendszer vásárlása is. Az elképzelés szerint ezekben az automata rendszerekben a kis mennyiségű kereskedelmi áruk kerülnének tárolásra. E kereskedelmi árukat jelenleg sárga ládákban tároljuk a magasraktári állványsorok tároló mezőin. Ezek a mezők így nincsenek optimálisan kihasználva, hiszen adott esetben egy raklapnyi mennyiségű áru helyett egy darab sárga láda van elhelyezve egy mezőn, így rengeteg „levegőt” is tárolunk. Ennek oka, hogy az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) előírása szerint egy tárolóhelyen csak egyféle gyógyhatású készítmény tárolható.
4.2.1.1 Kardex Megamat páternoszter rendszer
A
Kardex
Megamat
egy
automata,
számítógéppel
vezérelt
vertikális
páternoszter. A körbeforgó polcrendszer alkalmas kisebb alkatrészek, illetve áruk felvételére, mint például a microchip-ek, gyógyszeripari termékek és élelmiszerek. Lényege, hogy csak néhány négyzetméter alapterületet vesz igénybe, azonban robosztus felépítésénél fogva az adott térmagasság teljes kihasználását nyújtja. A szerkezet a „man to goods”, azaz „áru az emberhez” elven működik, ami automatizált komissiózást jelent. A Kardex Megamat páternoszter ezért jelentősen felgyorsítja a komissiózási folyamatot, időt, így költséget megtakarítva a vállalat számára. Csökkenti a ki- és betárolás idejét, és nagymértékben javítja a tárolás pontosságát.
39
5.ábra A Megamat páternoszter rendszer Forrás: Proidea, 2008 A tároló páternoszter legfőbb jellemzői: •
magas fokú megbízhatóság
•
gyorsabb mozgatás
•
alacsony költségek
•
egyszerűség
•
üzembe helyezés a gyártási környezetben.
A Kardex Megamat páternoszter előnyei a következők: •
helymegtakarítás – A raktározás helye drága. A Megamat csak néhány négyzetméter alapterületet vesz igénybe, kompakt és robusztus felépítésénél fogva, pedig az adott magasság teljes kihasználását nyújtja.
•
időmegtakarítás - Az automatizált komissiózás, az úgynevezett „áru a felhasználóhoz” elv alapján működő készülék üzemeltetőjének rengeteg felesleges utat takarít meg. Nincs szükség az áru sorok közt történő keresésére. A páternoszter használata csökkenti a ki- és betárolás idejét. A hozzáférési és a tárolási idők pontosan meghatározottak, a feldolgozás automata.
40
•
pontosabb tárolás - A raktári tranzakciók dokumentálódnak, az információk, pedig számítógéppel rögzítésre kerülnek. A tárolás pontossága a 99%-ot is elérheti. A hiba lehetősége szinte a nullára csökken.
•
nagyobb biztonság - Az értékes és/vagy érzékeny áru a ki- és betárolásnál záróajtóval biztosított, ezen kívül a Megamat további biztonsági opciókkal is felszerelhető, úgymint a PIN kód általi hozzáférés lehetősége, mely a jogosulatlan használat ellen véd.
•
ergonómia - A páternoszter rendszerének köszönhetően a Kardex Megamat felhasználói területe – beadónyílás – optimális magasságban helyezkedik el. Lépcsőn járni, létrára mászni, nehéz súlyok felvétele miatt lehajolni nem szükséges. (Kardex, 2009)
Az automata páternoszter beépítésével a következő célok valósulhatnak meg: •
optimális helykihasználás
•
áruforgalom felgyorsítása
•
komissiózó utak lerövidülése
•
költségkímélés
•
hibalehetőségek csökkenése a komissiózás során.
6.ábra A páternoszter használata illusztráció Forrás: Proidea, 2008 41
A készülékbe 376 darab sárga láda tárolható be. Jelenleg egy tárolóhelyen átlagosan 2 sárga láda található, így összesen a páternoszter rendszer bevezetésével 376/2, azaz 188 tárolóhelyet nyernénk a magasraktárban.
4.2.1.2 A Shuttle XP automata liftes tároló és raktározó rendszer
A Shuttle XP egy nagyfokú tömörítéssel bíró, teljesen automata és intelligens liftes raktározó rendszer, amely egyszerre képes megmérni az áru magasságát, súlyát, és betárolni azt a paramétereinek megfelelően a legoptimálisabb helyre. Építőmoduljaival akár 30 méterig is maximálisan kihasználja az adott belmagasságot. Az automata liftes tároló készülékenkénti bruttó terhelhetősége a 60 tonnát is elérheti. A Shuttle XP működése egyszerű. A tárolás valójában a rendszer első és hátsó tároló harmadában történik. Az utasításnak megfelelően egy mozgó extraktor (lift) egység közlekedik függőlegesen a két tároló tálca oszlopai között, behúzza a kívánt tálcát az adott helyről, és a beadó nyíláshoz juttatja. A felhasználó ezután ki-, vagy betárolja a rakományt, majd a tálca visszatér a kiindulási helyére.
7.ábra Kardex Shuttle XP berendezés Forrás: Proidea, 2008
42
A Shuttle XP legfontosabb előnyei: •
növekvő hozzáférési sebesség - A Shuttle megoldásnál is „az áru a felhasználóhoz” elv érvényesül. A megfelelő tálcát az extraktor a beadónyílás szintjéhez viszi, a szoftver jelzi a felhasználónak, hogy hány tételt tároljon ki és be. A Shuttle ugyanakkor szétválogatja a rakományt az optimális tárolási helynek megfelelően, hogy minimalizálja a készülék menetidejét. Az előrelátható be- és kitárolási sebesség négyszeresére nő.
•
helymegtakarítás - A toronyelvnek köszönhetően minimális alapterületen a legnagyobb magasság kihasználás érhető el.
•
időmegtakarítás - A rendszer képes a kiválasztott tálcát pár másodperc alatt a beadónyíláshoz szállítani, így csökken az elvesztegetett idő.
•
nagyobb védelem - A Shuttle XP automata liftes tárolóban elraktározott áru mind a porral, mind a jogosulatlan hozzáféréssel szemben védve marad. A készülék rendelkezik belső záróajtókkal, továbbá olyan opciókkal, mint a PIN kód általi hozzáférési kontroll, tűzvédelem, fokozott porvédelem. (Proidea, 2008)
8.ábra Shuttle XP beadó nyílása Forrás: Proidea, 2008
Az automata liftes tároló rendszer beépítésével ugyanazok a célok érhetők el, mint az előbb említett Megamat típusú páternoszterrel.
43
A Shuttle XP liftes tároló rendszerbe 1114 sárga láda tárolható be. Itt is a tárolóhelyenkénti átlagos 2 sárga ládával számolunk, ami azt jelenti, hogy ezzel az alternatívával 1114/2=557 szabad tárhellyel tudjuk bővíteni a raktárunk kapacitását.
4.2.1.3 Pickomat raktári lift
„Az SSI SCHÄFER-Pickomat egy rendkívül hatékony, kis és közepes méretű termékek tárolására és előkészítésére szolgáló rendszer. A Pickomat önálló tároló, puffer-, előkészítő és komissiózó rendszerként alkalmazható. Az áru összekészítése a kényelmes „az árut az emberhez” elv alapján történik. A rendkívül dinamikus meghajtási technikának köszönhetően igen nagy komissiózási teljesítmény érhető el.
9.ábra A Pickomat raktári lift Forrás: SSI-SCHAEFER, 2009
A modulszerű építési mód lehetővé teszi a rendelkezésre álló helyiségek optimális kihasználását a berendezés 13 méteres maximális magasságáig.” (SSI-SCHAEFER, 2009) Egy Pickomat akár 1000 m2 raktárkapacitást biztosít 22 m2-nyi alapterületen. A betárolandó anyag magassága néhány mm-től 750 mm-ig változhat. A raktári lift stabilitását az alváz és az optimalizált összekötő tornyok garantálják.
44
A Pickomat fénysorompói segítségével automatikusan leméri a betárolni kívánt termék magasságát. A rendszer intelligens vezérlése, pedig gondoskodik arról, hogy a beraktározás
helytakarékosan
és
célszerűen
történjen,
hozzájárulva
ezzel
a
helykihasználás optimalizálásához. A Pickomat három irányba tud elmozdulni, nem csak függőleges és vízszintes, hanem átlós irányban is képes mozogni, felgyorsítva ezzel a be-, és kitárolási folyamatokat. A Pickomat esetében beszélhetünk dinamikus beraktározásról, és fix rekeszes tárolásról. Dinamikus beraktározás esetén a rendszer a teherárut automatikusan leméri és egy optimális magasságú rekeszbe helyezi. Fix rekeszes tárolásnál minden rekesz fix magasságú és méretű. A Pickomat két integrált kiadónyílással rendelkezik, ezzel a megoldással a várakozási idők szinte a nullára csökkennek. Az első nyíláson végzett komissiózási művelet közben a következő tételt már elkezdhetik feldolgozni a második nyíláson. Minden Pickomat alapkiépítésében zaj-, és hőszigeteléssel ellátott szendvicskialakítású külső felülettel rendelkezik, ami az áruvédelmet biztosítja, és lehetővé teszi hőre érzékeny termékek, mint például az élelmiszerek és a gyógyszerek tárolását.
10.ábra A Pickomat használata Forrás: SSI-SCHAEFER, 2009 A raktári lift felhasználóbarát. Az optimális megvilágítás védi a szemet, a görgőlécek, pedig lehetővé teszik a nehéz tálcák egyszerűbb kezelését. Minden szerkezet a legmodernebb érintőképernyős technológiával van felszerelve az egyszerű és gyors kiszolgálásért. A Pickomat előnye, hogy igény szerint több kiadónyílással is felszerelhető, amik önállóan, egymástól függetlenül kiszolgálhatók. Lehetőség van a beraktározási
45
feladatok és a kivételezési feladatok külön-külön oldalon, vagy azonos oldalon történő működtetésére, kezelésére. Ezáltal idő spórolható meg, valamint még hatékonyabbá válik a munka. A Teva Logisztikai Központ számára azért előnyösebb ez a rendszer beépítése az előbb említett Kardex Megamat és Kardex Shuttle XP rendszereknél, mert több tárhelyet biztosít, valamint, ami talán még fontosabb, hogy kompatibilis a raktárban használt szoftverrel. A liftben található polcok magassága, pedig 5 centiméterenként állítható. A rendszer alkalmas raklapok tárolására is. Ebben a raktári automatában 1430 sárga láda helyezhető el. Ez az előzőekhez hasonlóan számolva (tehát tárhelyenként átlagosan 2 sárga láda) 715 darab szabad tárhelyet eredményezne a magasraktárban.
46
4.3 Hosszú távú megoldást nyújtó alternatíva 4.3.1 Háttértárolóként funkcionáló raktár építése
Hosszú távú megoldást nyújtana a Teva Logisztikai Központ számára egy új, saját raktár építése. Fontos tényező, hogy az újonnan épített raktárt kizárólag háttértárolásra használnák, a raktár komissiózó feladatokat nem látna el. A raktárban gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, valamint tápszerek kerülnének tárolásra. A tervek szerint kizárólag egységrakományok kapnának helyet az új raktárban, szabvány méretű (800*1200 mm) euróraklapokon tárolva. Csak homogén raklapokat tárolnánk az új épületben, melynek méretei kis tűrés határon belül megegyeznek. Az egységrakomány paraméterei: Magasság: 1530 mm Hosszúság: 1200 mm Szélesség: 800 mm Bruttó tömeg: 1000 kg
Mint már az előbb említettem a TLK a raktárt kizárólag tárolási célokra kívánja használni. Ez valamelyest megkönnyíti a tervezést, mert nem kell területet hagyni az árubevételezésnek, komissiózásnak, és az expediálásnak. Anyagmozgatási feladatok ellátására a jelenlegi géppark állománnyal megegyező típusút fogunk használni. Az új épületben irodahelyiségek, ebédlők nem kerülnek kialakításra. Esetleg mellékhelyiségek. A raktár befogadóképességét 6000 raklapnyira kell tervezni. Ez a mennyiség jelentős tárhely bővülést jelentene, megoldva a TLK jelenlegi tárhely-kapacitás problémáit, elősegítve a raktár hatékony működését.
47
4.3.2 Az építészeti helyszín kiválasztása
A helyszín megválasztásánál legfontosabb szempontként az merül fel, hogy milyen messze van a jelenlegi Logisztikai Központtól. A legpraktikusabb, -hatékonyabb és –költségkímélőbb megoldás, ha a tervezendő raktár a központhoz minél közelebb van. Ugyanis a két raktár között napi szinten lesz anyagáramlási, információáramlási folyamat. Úgy tervezik, hogy a két raktár között tehergépkocsi forgalom zajlik. Az új épületből történik majd a raktár utántöltése. Legmegfelelőbb helyszínnek a TLK mögötti erdős rész bizonyul. Az új raktár építése tehát egy zöldmezős beruházás lesz. A zöldmezős beruházás lényege, hogy a cég nem egy meglévő vállalatot vásárol meg, hanem egy teljesen új ipari vállalkozást hoz létre. Előnye, hogy nincsenek sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az infrastruktúra kiépítése. Az új raktár a Teva Logisztikai Központ hátsó frontjával szemben fog elhelyezkedni. Az új létesítménnyel kapcsolatban egy követelmény van megfogalmazva: képes legyen 6000 egységrakomány tárolására. Meg kell tervezni azt is, hogy a raklapos egységrakományokat milyen rendszerben tároljuk majd. A FEFO elvnek ezen raktárban is érvényesülnie kell, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények tárolása révén. Ezért az állvány nélküli statikus tárolási rendszert nem javasolnám. Következésképp az állványos tárolás jöhet szóba. Érdemes a raklapos egységrakományokat Schäfer gyártmányú keskenyfolyosós állványrendszerben tárolni. Ez a módszer a jelenlegi magasraktárban is bevált. Az új háttérraktárban szabad tárhelyes tárolást javasolok.
Az új épületet is magasraktárnak tervezzük, melynek előnyei: •
hatékony terület kihasználás, amit a keskenyfolyosós megoldás csak fokoz
•
gyors be-, és kitárolás a nagy mozgási sebességű targoncáknak köszönhetően
•
időmegtakarítás.
48
Az új raktárban működő targoncák hasonló gyártmányúak a jelenleg használtakkal, Jungheinrich EKS 310Z emelőtargonca és Jungheinrich EKX 515k felrakótargonca. Itt komissiózó targoncákra nem lesz szükség. A be-, és kitárolási feladatok elvégzését a dolgozók két 8 órás műszakban látják majd el.
4.3.3 A raktár belső kialakításának megtervezése
A raktár belsejének tervezésekor egy fontos szempontot figyelembe kell venni, mégpedig azt, hogy az állványsorok hossza maximum 60 m lehet. A tervezésnél szem előtt kell tartani, hogy az állványsorok közti folyosókban a targoncáknak akadálymentesen kell tudni közlekedniük. Természetesen a raktár kapacitása 6000 raklap. Néhány fontos adat, amit a tervezésnél fel kell használni: •
az állványok felett szabadon hagyandó tér
0,8 m
•
a felrakó targonca maximális emelési magassága
11,25 m
•
függőleges irányú rekeszosztás
2,9 m
•
vízszintes irányú rekeszosztás
1,7 m
•
állványoszlop szélessége
0,1 m
•
egy tárolómezőben elhelyezett egységrakomány száma
3 db
•
a tárolómezők mélysége
2,4 m
•
folyosók szélessége
2m
•
tárolótér két oldalán és a merőleges folyosóknak szabadon hagyandó terület 3m
•
állványok szintjei
7
49
Ha 6000 raklap kapacitásúra tervezzük a háttérraktárunkat, akkor egy állványsor tárolómezőinek száma 18 lesz optimális esetben, mert ha több rekeszt alakítunk ki, akkor jóval több raklap tárolását tesszük lehetővé, amit nem használnánk ki. Ha egy állvány 7 szinttel és szintenként 18 tárolómezővel rendelkezik, akkor összesen (18*7)*2 = 252 tárolómezője van (hiszen egy állványnak két oldala van). Ebből következik, hogy egy állványsoron 252*3 = 756 darab raklap tárolható, mert egy rekeszbe/mezőbe 3 raklap helyezhető el. Az épületet 6000 raklap befogadására kell terveznünk, ezért 6000:756 = 8 állványra beépítésére lesz szükségünk. Így összesen 6048 darab egységrakomány tárolására lesz lehetőség.
Az állvány magassága: 1,7* 6 = 10,2 m.
Az épület belmagassága: 10,2+1,53+0,8 = 12,53 m.
Az állvány hossza: (2,9*18)+0,1 = 52,3 m.
Az épület hossza ebből adódóan: 52,3+(2*3) = 58,3 m.
Az állvány szélessége: 2,5 m.
Az háttérraktár szélessége: (2,5*8)+(2*7)+(3*2) = 40 m.
A számításokból adódóan a tervezett háttérraktárként funkcionáló építmény alapterülete: 58,3*40 = 2332 m2.
50
4.3.4 Néhány fontos raktári mutatószám
Raktárterület kihasználhatósági tényező: A raktárterület kihasználtságának foka azt mutatja meg, hogy a valóságban kiépített kapacitásnak mekkora hányadát tudja a vállalat a működés során hasznosítani.
Magasság kihasználhatósági tényező: Azt mutatja meg, hogy a raktár teljes belmagasságának mekkora hányadát tudja kihasználni a vállalat tárolási célokra.
Tárolótér/raktártér kihasználhatósági tényező: Azt jelenti, hogy a vállalat a raktár teljes térfogatának mekkora hányadát képes hasznosítani.
Számítások Raktárterület kihasznáhatósági tényező:
α = (A1/A)*100 = [8*(2,5*52,3)]/2332*100 = 44,85 (%) A1: a raktár tervezett hasznos tárolóterülete (m2) A: a raktár teljes területe (m2) Belmagasság kihasználhatósági tényező:
αm = (ht/hf)*100 = (10,2+1,53)/12,53*100 = 93,62 (%) ht: a tervezett tárolási magasság hf: a raktár belmagassága Raktártér kihasználhatósági tényező: V0 = V01+V02 = 1046*10,2+1046*1,53 = 12269,58 Vö = 2332*12,53 = 29219,96
αr = (V0/Vö)*100 = (12269,58/29219,96)*100 = 41,99 (%) V01: az állványok térfogata 51
V02: az állványok felső tárolóin elhelyezhető rakományok térfogata V0: a tárolásra hazsnálható raktártérfogat (m3) Vö: a teljes raktártérfogat (m3)
52
5. Legfrissebb jövőbeli/távlati fejlesztési terv- kábítószer paletta bővítés
5.1 A jelenlegi helyzet A Teva Logisztikai Központban egy kábítószerraktár is ki van alakítva. Jelenleg a raktárban kétféle kábítószert tárolnak, az egyik a Transtec tapasz, a másik a Fentanyl Pliva. A Teva Magyarország Zrt. távlati célja, hogy a kábítószer palettáját bővítse. A jelenlegi kétféle termék helyett a jövőben 54-féle kábítószer kapna helyet a raktárban.
5.2
Kábítószer
fogalma,
kábítószerrel
kapcsolatos
tevékenységek
szabályozása Mielőtt rátérnénk a fejlesztési tervre, szeretném ismertetni a kábítószer fogalmát, és a kábítószer raktározással kapcsolatos szabályokat, kormányrendeleteket. Mi minősül kábítószernek? Természetesen a legális kábítószerekről esik most szó. Legális kábítószer valamennyi kábító hatású gyógyászati anyag, amelyet szigorú ellenőrzés mellett az orvostudomány alkalmaz. Az
Egységes
Kábítószer
Egyezmény
végrehajtásáról
szóló
8/1968.
számú
kormányrendelet szerint: „minden olyan anyag vagy készítmény, amelyet az Egységes Kábítószer Egyezmény annak tekint, illetve amit Magyarországon annak tekintenek, illetve ezek bármilyen töménységű folyékony vagy szilárd hígítása”. Egyszerűbben kábítószer mindaz, amit a hatóságok annak nyilvánítanak. A kábítószereket két csoportba lehet osztani: •
kábítószerek
•
pszichotróp anyagok (tudat befolyásoló anyagok).
53
A kábítószereken belül két osztályt különböztetünk meg. A K1 és a K2 osztályokat. A K1 osztályba tartozó kábítószerek a legerősebbek, ilyen például a morfium. A K2 osztályba tartozó kábítószerek kizárólag kísérleti célra használhatók. A pszichotróp anyagokat négy osztályba sorolhatjuk, a P1, P2, P3, P4 osztályokba. A P1 és P2 osztályokba tartozó anyagok a gyógyszerektől külön kezelendők, a másik két osztályba tartozókat a gyógyszerekkel együtt lehet kezelni, tárolni stb. A kábítószerrel kapcsolatos tevékenységek nagyon szigorúan szabályozott területek. Jelenleg Magyarországon az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozik ez a terület, ők szabályozzák. Rendészeti szempontból a rendőrség, felügyeleti szempontból az EEKH (Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal) az illetékes szerv. Az EEKH-n belül található a Kábítószer Igazgatóság. Szakmai szempontból ez a felügyeleti szerv. Hazánkban a 142/2004. (IV.29.) kormányrendelet szabályozza a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető tevékenységet. Ezek a tevékenységek engedélyhez kötöttek. A tevékenységi engedély iránti kérelmet az EEKH-hoz kell benyújtani. Amennyiben a vállalat megkapja az engedélyt az adott tevékenység folytatására, kijelölésre kerül a kábítószer-felelős és helyettese. Fontos tudnivaló, hogy kábítószerfelelősnek csak orvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, vegyészmérnöki, vegyészi vagy biológusi oklevéllel rendelkező, büntetlen előéletű személy jelölhető ki. Az engedélyt megkapott vállalat számára a kontaktszerv a már említett EEKH. A vállalat köteles olyan naprakész nyilvántartást vezetni, amelyben a teljes anyagmozgás nyomon követhető. A GNP egyik legfontosabb szabálya, hogy a gyógyszer útja azonosítható és követhető legyen. Évente becslést kell közölnie a következő évben előállítani, forgalmazni, raktározni tervezett kábítószerekről. A kábítószerekkel kapcsolatos adatokat tartalmazó iratokat a kiállításuktól számított 5 évig meg kell őrizni. A kábítószer raktározásra vonatkozó követelmények A kábítószerek, illetve kábítószer tartalmú gyógyszerek raktározása különleges felügyeletet, védelmet kíván. A fent említett kormányrendelet szerint „a kábítószereket és pszichotróp anyagokat minden más anyagtól elkülönítve, minden oldalról erős fallal körülzárt, megfelelő megvilágítású, biztonsági zárral (vasráccsal) és elektronikus védelmi berendezésekkel ellátott raktárhelyiségben, illetve mennyiségtől függően,
54
elektronikus védelmi berendezéssel ellátott helyiségben elhelyezett, biztonsági zárral ellátott, rögzített lemez vagy páncélszekrényben kell raktározni”. Az engedélyes köteles nyilvántartást vezetni, statisztikai adatokat szolgáltatni az EEKH részére. A kereskedő vállalatoknak tilos olyan mennyiségben kábítószer készleteket felhalmozni, amely meghaladja a rendes üzletmenet követelményeit. A Teva Logisztikai Köpontban a kábítószereket egy vastag betonfallal körülvett, fémajtós, kóddal működő biztonsági rendszerrel felszerelt, ablak nélküli, zárt raktárban tárolják. Mint már említettem a raktárban kétféle kábítószert tartanak, amelyeknek kizárólagos forgalmazói. Az egyik készítmény a Transtec tapasz, amely három kiszerelésben található.
(35,
52.5
és
70
mcg/h)
Ezeket
a
transzdermális
tapaszokat
fájdalomcsillapításra használják rákos betegeknél. Az utolsó stádiumokban is hatékony. A készítmény a P2 osztályba sorolható. A Teva Magyarország Zrt. a terméket egy német cégtől, a Grünenthaltól szerzi be. A másik készítmény a Fentanyl Pliva. Ez a cég saját terméke. Négy erősségi hatásban kerül forgalomba. (25, 50, 75, 100 mcg/h) A TLK megrendelői lehetnek gyógyszertárak, más nagykereskedelmek és kórházak. A megrendelés érkezhet postán, gépkocsivezető által. A kábítószerrel kapcsolatos tevékenységeket csak a kábítószer-felelős vagy helyettese végezhet. Ilyenek a kiszedési jegy előállítása, a számla előállítása, a termék komissiózása, csomagolása. A kábítószer szállítás is szigorúan szabályozott. Nagy mennyiségű áru beérkezése, kiszállítása esetén fegyveres őr kíséretére van szükség (K1 és K2) termékek esetén. Ha kis mennyiségben szállítják, akkor nem szükséges kíséret. A kábítószer a többi gyógyszerrel együtt szállítható ugyanazon gépkocsival, de el kell különíteni. A biztonság érdekében a kábítószer-felelős a készítményeket először forrasztott nejlon zacskóba helyezi, majd így kartondobozba teszi, ez véd a nedvességgel szemben. A TLK kábítószert csak az ország területén forgalmaz, külföldi megrendelők nincsenek.
55
5.3 A kábítószer paletta bővítése és az ehhez szükséges háttérraktár kialakítása A Teva Logisztikai Központban jelenleg kétféle kábítószert tárolnak egy arra elkülönített raktárrészen, tulajdonképpen egy raktárhelyiségben. A vállalat távoli jövőbeli céljaiban szerepel az, hogy a kábítószer palettájukat kibővítik, a kétféle termék raktározása helyett 54-féle termék tárolására kerül sor. A jelenlegi 2 termékféleség számára nem szükséges külön háttérraktárt kialakítani. Azonban, ha sikerül a tervezett termékpaletta bővítés, akkor igény merül fel egy kábítószer háttérraktár kialakítására. A terv az, hogy a háttérraktárt a jelenlegi magasraktárban helyezik el. Ez azért célszerű, mert minden egyes kábítószer szállításhoz rendőri kíséretet kell biztosítani, és ha a háttérraktárunk a város másik felén, rosszabb esetben egy másik városban található, akkor igen körülményes a beszállításokat kivitelezni. A kábítószer háttérraktár helye a TLK hátsó részén lenne kialakítva. A tervezést a jogszabályi keretek nagyban befolyásolják. Ügyelni kell arra, hogy a raktár vaslemezzel legyen körbevéve, rácsos legyen, valamint biztonsági eszközökkel kell ellátni úgy, mint térfigyelő kamera és elektronikus beléptető rendszer. Ebben a háttérraktárban raklapos mennyiségeket kerülnek majd tárolásra, ezért fontos, hogy úgy tervezzék a helyiséget, hogy biztosítva legyen a közlekedés egy targonca számára. A körbezárt területre csak a kábítószer-felelős és az ő felügyelete mellett egy targoncás léphet be. A háttérraktárt az elképzelés szerint 84 raklapos kapacitásra tervezik. A raktár állványai 6 szintesek, és minden szintjén 7 raklap helyezhető el. Ez összesen 42 raklapnyi mennyiséget jelent, de a raktár úgy lenne felépítve, hogy középen egy közlekedő lenne kialakítva a targonca számára és a közlekedő két oldalán lennének az állványok. Így jön ki a 84 raklapnyi kapacitás. A kivitelezéssel, megvalósítással a Teva Magyarország Zrt. az SSI SCHÄFER-t -az egyik legnagyobb nemzetközi raktár- és üzemi berendezés forgalmazót- bízná meg. Ennek legfőbb oka, hogy a Logisztikai Központban kizárólag Schäfer termékek találhatók, ilyenek az állványsorok, valamint a komissiózó raktárrészen használt PEEM rendszer.
56
6. A tervezési alternatívák összehasonlítása, értékelése
Az összehasonlítás elvégzésekor azért van nehéz dolgunk, mert a tervváltozatok nagyban különböznek egymástól. Más a tartalmuk, az egyik rövid, a másik hosszú távú megoldást kínál. Ezért közvetlenül nem is hasonlíthatók össze. Az értékelésnél figyelembe kell venni azt, hogy az adott megoldással mennyi tárhelyet nyerünk, mennyivel bővül a raktár kapacitása. Másik szempont, hogy mekkora ráfordítással jár a tervváltozat megvalósítani. A következő diagramon fogom illusztrálni az adott bővítési lehetőséggel nyerhető tárhelyek számát. A jelölések a következőképpen alakulnak: 1. Állványsorok meghosszabbítása 2. Kardex Megamat páternoszter rendszer 3. Shuttle XP automata liftes tároló és raktározó rendszer 4. SSI SCHÄFER-Pickomat raktári lift 5. Új raktár építése Az egyes számú alternatívával 162 db tárhely, a másodikkal 188 db, a harmadikkal 557 db, a negyedik tervváltozattal 715 db, és az ötödikkel 6048 db tárhely alakítható ki.
57
Az egyes tervváltozatok által nyerhető tárhelyek száma 7000 6000 5000 Tárhelyek 4000 száma (db) 3000 2000 1000 0
1
2
3
4
5
Tervváltozatok sorszáma
11.ábra Az egyes tervezési alternatívák által nyerhető tárhelyek száma Forrás: Vállalati belső anyagok alapján saját szerkesztés
A következő diagramon az árajánlatok alapján várható beruházási költségek alakulását szeretném szemléltetni. A jelölések az előző diagraméhoz hasonlóan alakulnak, tehát: 1. Állványsorok meghosszabbítása 2. Kardex Megamat páternoszter rendszer 3. Shuttle XP automata liftes tároló és raktározó rendszer 4. SSI SCHÄFER-Pickomat raktári lift 5. Új raktár építése Az állványsorok meghosszabbításának várható beruházási költsége 10 500 €, a Kardex Megamat páternoszter rendszer beépítésének 48 000 €, a Shuttle XP automata liftes tároló rendszernek 51 000 €, az SSI SCHÄFER-Pickomat raktári lift megvásárlásának költsége 160 000 €. A legköltségesebb beruházás nyilvánvalóan az új raktár építése, amely 473 360 €.
58
Az egyes tervezési alternatívák várható beruházási költségei 500 000 400 000 A beruházás 300 000 költsége (euro) 200 000 100 000 0
1
2
3
4
5
A tervváltozatok sorszáma
12.ábra Az egyes tervezési alternatívák várható beruházási költségei Forrás: Vállalati belső anyag alapján saját szerkesztés
Láthatjuk tehát, hogy viszonylag sokféle lehetőség közül választhatunk. Most saját véleményem szerint megpróbálom értékelni az adott megoldási alternatívákat. Az értékelést a rövid távú megoldást nyújtó alternatívával kezdeném. Mivel a tárhely kapacitás probléma a Teva Magyarország Zrt. esetén egyre égetőbbnek látszik, ezért véleményem szerint nem átmenetileg kellene a problémára választ adni, hanem meg kellene kísérelni annak hosszabb távú megoldását. Ezért az állványsorok meghosszabbítását elvetném. A középtávra megoldást nyújtó lehetőségek a dinamikus tárolási rendszerek. Ezek közül hárommal foglalkoztam részletesen a szakdolgozatomban. Ezek előnye, hogy nem kell a raktár területén bővítési munkálatokat végrehajtani. A megvásárolt rendszert a számára kijelölt helyen el kell csupán helyezni, valamint össze kell kötni a raktárban használatban lévő szoftverekkel. A három dinamikus automata rendszer közül elsősorban a Kardex Megamat páternoszter rendszert vetném el. Ez az automata berendezés nyújtja ugyanis a
59
legkevesebb új tárhelyet, alig többet az előbb említett állványsor meghosszabbításnál, több, mint négyszeres beruházási költség mellett. A további két megoldási lehetőség – a Shuttle XP és a Pickomat – már jóval több tárhelyet biztosít. A Shuttle XP raktári lift csaknem háromszor annyi tárhelyet biztosít, mint a Kardex páternoszter rendszer, és 51 000 euróba kerül, ezzel jobb érték-ár arányt képviselve az előbb említett páternoszterrel szemben. A két dinamikus raktározási rendszer közül én az SSI SCHÄFER által gyártott új Pickomat raktári liftet ajánlanám. Ennek több oka van, az egyik, hogy nagyobb kapacitás bővítés érhető el használatával. A másik ok az, hogy a tárhelyeinek mérete adott határon belül változtatható. A harmadik érv, ami emellett a berendezés beüzemeltetése mellett szól az, hogy szoftvere kompatibilis a jelenleg használt szoftverekkel, hiszen a raktár többi részén is SSI SCHÄFER technológiát alkalmaznak, így rögtön használatba vehető, nem szükséges új szoftver vásárlása. Hosszú távú megoldásként vehető számba egy új raktár építése. Ha csak azt kellene vizsgálni, hogy melyik bővítési alternatíva mennyi új, szabad tárhelyet eredményez, akkor egyértelműen ez a beruházás jöhetne csak szóba, hiszen a többi lehetőségnél messzemenően nagyobb kapacitásbővítést tesz lehetővé. Azonban másik oldalról ott vannak a költségek is. A 473 360 euro igen jelentős összeg, a vállalat számára nagy kiadást jelentene. A zöldmezős beruházásra fordítandó összeggel a vállalat nem rendelkezik. Ráadásul ahhoz, hogy egy ilyen építési beruházást be lehessen indítani rengeteg engedélyre van szükség, melyek beszerzése korántsem mondható egyszerűnek. A procedúra évekig is eltarthat. Helyszükséglet függvényében azonban az is előfordulhat, hogy nem bizonyul elegendőnek a meglévő raktár bővítése, korszerűsítése. Ebben az esetben szükségessé válhat az új létesítmény megépítése. Ha pedig összevetjük a beruházás költségét az esetleges bértárolás költségével, akkor kiderül, hogy gyorsan megtérülő befektetésről van szó. Én azonban összességében az SSI-SCHÄFER által tervezett és gyártott Pickomat raktári lift megvásárlását és beüzemelését javaslom megvalósítani.
60
7. Összefoglalás A gödöllői Teva Logisztikai Központban eltöltött 15 hetes szakmai gyakorlatom alatt lehetőségem volt külső és belső szemlélőként egyaránt betekintést nyerni a raktárban zajló folyamatokba. Végigkövettem az áru útját a beérkezéstől, bevételezéstől kezdve a kiadásig. Közben megismerkedtem a raktározás és a komissiózás folyamatával is. Ez idő alatt szembesültem néhány hiányossággal, problémával. A szakdolgozatomban ezek közül a magasraktár tárhely kapacitás problémáival foglalkoztam részletesen. Eddigi tanulmányaim és a vállalatnál szerzett tapasztalatok alapján próbáltam megoldási javaslatokkal előállni a probléma megszüntetése érdekében. Napjainkban ugyanis a vállalatoknak ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni, képesnek kell lenniük: folyamatosan megújulni, a kihívásokra reagálni, a környezet változásaihoz alkalmazkodni. A kereskedelemben, mint a legtöbb üzletágban, igen nagy a verseny. Annak érdekében, hogy egy vállalat előnyre tudjon szert tenni versenytársaival szemben, folyamatos innovációra van szükség. A Teva Logisztikai Központ számára is fontos a megújulás. A raktározás területén igen gyorsan fejlődik a technika, ami pár éve korszerűnek látszott, az ma elavult. Igaz a gödöllői raktár a hazai gyógyszer-nagykereskedelem egyik legkorszerűbb létesítménye, de, mint tudjuk, mindig van hova fejlődni. A Teva Magyarország Zrt. Logisztikai Központ 2004-ben épült, és 2006. márciusa óta működik. A terveket úgy dolgozták ki, hogy a raktár a vevői igényeket 10 évre előre ki tudja elégíteni. Mára azonban (pedig az építés óta még csak 5 év telt el) kiderült, hogy a raktár kapacitása nem elégséges. A tárhely bővítés szükségességének felmerülését több ok váltotta ki. Ilyen a forgalom növekedése, a stratégiai készletek tárolása, a termékpaletta bővülése, a pontatlan forcast. Szakdolgozatomban azonban a probléma kiváltó okait nem vizsgáltam mélyrehatóan, kizárólag egy technológiai tervezéssel foglalkoztam. Kétféle
megoldási
alternatívát
vázoltam
fel.
Egyrészt
fejlesztéseket,
korszerűsítéseket, másrészt egy új háttérraktár építését. A dolgozat írása közben törekedtem a megoldási javaslatok előnyeinek felkutatására, kiemelésére. Minden esetben meghatároztam az egyes tervváltozattal nyerhető tárhelyek számát.
61
A fejlesztési javaslataim közt szerepeltek, mind rövid, mind közép távú tervváltozatok. Első alternatívaként merült fel az állványsorok meghosszabbítása. Közép távú megoldást nyújtó lehetőségként vázoltam fel a modern, automata rendszereket. Szó esett egy új háttérraktér építéséről is. A szakdolgozat végén, összehasonlítva az egyes alternatívákat, kiválasztottam az általam legjobbnak vélt megoldást. Ez egy középtávú megoldást kínáló fejlesztési javaslat volt, az SSI-SCHÄFER Pickomat nevű új generációs raktári liftje. A többi dinamikus tárolási rendszerrel szemben –amellett, hogy ez biztosítja a legtöbb szabad tárhelyet- az adta a legfőbb előnyét, hogy kompatibilis a raktárban használt szoftverekkel, valamint a betárolható egységek magassága is állítható, így igény szerint tárolhatunk be termékeket, kisebbek a tárolásra vonatkozó megkötöttségek. Természetesen a jövőben felmerülhet az igény egy új, háttérraktárként funkcionáló létesítmény építésére. A Logisztikai Központban zajló folyamatokat nyomon kell követni, és ha nem megfelelően hatékony azok működése, akkor újra fel kell mérni a helyzetet, és újabb megoldásokat kell keresni az adott probléma megszüntetésére. Remélem szakdolgozatommal valamelyest hozzá tudtam járulni a cég fejlődéséhez, esetleg ötleteimet a jövőben hasznosítani tudják.
62
8. Ábrajegyzék 1. ábra A Teva csoport szervezeti felépítése………………………………………….7 2. ábra A Teva ellátási lánca………………………………………………………….9 3. ábra A Teva Logisztikai Központ belső kialakítása……………………………….14 4. ábra Alkalmazott rendszerek listája………………………………………………..32 5. ábra A Megamat páternoszter rendszer…………………………………………… 41 6. ábra A páternoszter használata illusztráció………………………………………...42 7. ábra Kardex Shuttle XP berendezés………………………………………………..43 8. ábra Shuttle XP beadó nyílása……………………………………………………...44 9. ábra A Pickomat raktári lift………………………………………………………...45 10. ábra A Pickomat használata……………………………………………................46 11. ábra Az egyes tervezési alternatívák által nyerhető tárhelyek száma………….....59 12. ábra Az egyes tervezési alternatívák beruházási költségei……………………….60
63
9. Irodalomjegyzék 1.A Teva Magyarország Zrt. belső vállalati anyagai 2.BGF KVIFK, Magasraktározási rendszerek, (2009.10.15.) http://web.kvif.bgf.hu/upload/student_regulation/doc/20060124123019C_magasraktar.d oc 3.Demeter
Krisztina,
Gelei
Andrea,
Jenei
István,
Nagy
Judit
(2008),
Tevékenységmenedzsment, Aula Kiadó Kft., Budapest, p. 17-29, p. 143-172, p. 195-224, p. 237-262 4.Drogenciklopédia, Az Egységes Kábítószer Egyezmény-1961, (2009.11.28.) http://drogenciklopedia.uw.hu/egysegesdrogegyezm.html 5.Gelei Andrea, A vállalati logisztikai rendszer kitüntetett eleme a raktár-folyamat alapú megközelítés, Budapest, 2007 http://edok.lib.uni-corvinus.hu/134/01/Gelei81.pdf 6.Harcz Ádám, Sikeres RFID-bevezetés, Supply Chain Monitor, V. évfolyam, 7. szám, p. 21 7.Iparfejlesztési Közalapítvány, Logisztikai Fejlesztési Központ, Logisztikai ismeretek, (2009.11.05..) http://ifka.hu/img/files/3_euprom/KKC/Logisztikai-ismeretek.pdf 8.Jenei István, Raktározási rendszerek, 2005 http://www.relation.hu/upload/anyagok/raktarozasi_rendszerek.pdf 9.Kardex, Automata liftes tároló és automata liftes raktározó rendszer-Shuttle XP, (2009.11.11..) http://www.kardex.hu/hu/ipari-alkalmazasok/shuttlexp.html 10.Kardex, Páternoszter rendszerű irattárolás-Megamat, (2009.11.11.) http://www.kardex.hu/hu/ipari-alkalmazasok/megamat.html 11.Knoll Imre (1999), Logisztika a 21. században-Profitnövekedés logisztikai eszközökkel, KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, p. 55-93 64
12.Koschek Vilmos, Automata raktár és RFID-technológia, Supply Chain Monitor, V. évfolyam, 7. szám, p. 37 13.Lőrinczi Gyula (1999), Vállalkozásgazdaságtan, Számalk, p. 217-282 14.Medimagister, A Teva gyógyszergyár második negyedéve: 2,2 százalékkal csökkent a profit, (2009.07.30.) http://www.medimagister.hu/news/details/27259 15.Némon Zoltán, Sebestyén László, Vörösmarty Gyöngyi (2005), LogisztikaFolyamatok az ellátási láncban, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest, p. 15-35, p. 179-239, p. 335-342 16.Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat, (2008.08.29.) http://www.ogyi.hu/gyogyszergyartas/ 17.Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), A GDP (Good Distribution Practice) avagy a helyes nagykereskedelmi gyakorlat, (2008.08.29) http://www.ogyi.hu/gyogyszer_nagykereskedelem/ 18.Orvos Kinga, Raktározás, mint logisztikai funkció, Budapest, 2007 http://elib.kkf.hu/edip/D_13857.pdf 19.Prezenszki József, Tóth Lajos, Logisztikai módszerek (2009.10.23.) http://vili.pmmf.hu/~hlatky/Logisztika/szemelvenyek/raktarozas6.pdf 20.Prezenszki
József
(1998),
Logisztika
I.
(Bevezető
fejezetek),
BME
Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, p. 11-29. p. 130-190 21.Prezenszki József (1999), Logisztika II: (Módszerek, eljárások), Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, p. 89-152 22.Proidea, Kardex Shuttle XP automata liftes tároló- és raktározó rendszerek, (2008.09.11) http://www.proidea.hu/termekhir-1/kardex-shuttle-xp-703.shtml
65
23.Roóz József (2002), Vállalkozások gazdaságtana, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., p. 195-231 24.SSI-SCHÄFER, Pickomat, (2009.11.19.) http://www.ssi-schaefer.hu/Pickomat.10922.0.html 25.Supply Chain Monitor, A logisztika integrált folyamat, Supply Chain Monitor, V. évfolyam, 9. szám, p. 19 26.Supply Chain Monitor, A siker kulcsa, Supply Chain Monitor, V. évfolyam, 1. szám, p. 52-53 27.Supply Chain Monitor, RFID-technológiával, Supply Chain Monitor, V. évfolyam, 1. szám, p. 44-45 28.Supply Chain Monitor, Automatizálás-technológia az SSI-SCHÄFER-től, V. évfolyam, 4. szám, p. 24-25 29.Szegedi Zoltán, Prezenszki József (2003), Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, Budapest, p. 110-111, p. 220-285, p. 355-376 30.Teva, Teva Magyarország Zrt. Humán Trade Nagykereskedelmi Divízió-Ötezer láda gyógyszer naponta, (2009.09.16.) http://www.teva.hu/?s=distribution 31.The Economist, Big generic pharma (Nagy generikus gyógyszergyár), (2005.07.28.) http://www.economist.com/businessfinance/displaystory.cfm?story_id=E1_QNPPRSN
66
