Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakirány
AZ ÖREGEDŐ TÁRSADALOM GAZDASÁGI BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON
Készítette: Mondvay-Németh Boglárka
Budapest, 2007
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...........................................................................................................................3 2. A fordítási munka ..............................................................................................................4 2.1. A német forrásnyelvi szöveg ......................................................................................4 2.2. Fordítás németről magyarra ......................................................................................10 2.3. A magyar forrásnyelvi szöveg ..................................................................................16 2.4. Fordítás magyarról németre ......................................................................................21 3. A fordítási munka során felmerült nehézségek................................................................27 4. Felhasznált irodalom........................................................................................................29 5. Terminusjegyzék..............................................................................................................30
2
1. Bevezetés Dolgozatom egyik témája az öregedő társadalom, melyet két okból is érdekesnek tartok. Az egyik, hogy napjainkban aktuális a népesség csökkenésének kérdése, különösen a fejlett országokban, így Magyarországon és Németországban is. Ezzel a folyamattal egy időben megfigyelhető a társadalom elöregedésének jelensége, amely amellett, hogy számos szempontból aggodalomra adhat okot, egy új vásárlói kör megjelenését eredményezi. Természetesen ebből a szempontból is jelentős különbségek vannak Németország és Magyarország közt, hiszen az említett korcsoport vásárlóereje, érdeklődési köre és igényei jelentős eltérést mutatnak. A téma másik érdekessége ebből következik: annak hatására, hogy az idősebb generáció szerepe megnőtt és jelentőségének manapság nagyobb szerepet tulajdonítanak, a szókincs is bővült számos olyan szóval és kifejezéssel, melyek a magyar nyelvben még nem használatosak, lévén, hogy maga a téma sem olyan aktuális. Dolgozatom másik témája a gazdasági bűnözés Magyarországon, amely egy helyzetkép számos érdekes és hasznos adattal, valamint lexikai elemmel. Mindkét anyag egy tanulmány, melyet a PricewaterhouseCoopers nevű cég készített, ennek megfelelően stílusuk elemző, sok statisztikai adatot tartalmaznak. Sajnos az eredeti német anyagot terjedelme miatt nem állt módomban teljesen lefordítani, de törekedtem
a
minden
szempontból
legérdekesebb
rész
kiragadására.
Külső
konzulensem, Komáromy Erika szintén az említett cégnél dolgozik managerként, így nagy segítségemre volt a dolgozat elkészítésénél.
3
2. A fordítási munka 2. 1. A német forrásnyelvi szöveg
Die „Ageing Society“ – kein Grund zur Panik 1. Das „klassische“ Bild: der pessimistische Blick auf eine ergraute Gesellschaft Die Weltbevölkerung altert, ein beispielloses Phänomen in der Geschichte der Menschheit. Der Anteil der älteren Menschen steigt, zugleich sinkt der Anteil der jungen Menschen. Unter den Älteren wächst die Zahl der Hochbetagten besonders schnell und es wird mehr alte Frauen als alte Männer geben. In den großen Industrienationen repräsentieren die über 60-Jährigen bereits heute ca. 20 Prozent der Bevölkerung. 1950 lag dieser Anteil noch bei etwa 12 Prozent. Bis zum Jahr 2050 wird dieser Anteil in den westlichen Industrienationen im Durchschnitt auf fast ein Drittel der Bevölkerung ansteigen; in Japan werden die über 60-Jährigen sogar rund zwei Fünftel der Gesamtbevölkerung stellen Auch in Deutschland verschiebt sich in den nächsten Jahrzehnten das zahlenmäßige Verhältnis zwischen älteren und jüngeren Menschen drastisch. Die „Alterspyramide“ verformt sich zu einem „Pilz“. Im Jahr 2050 wird ein Drittel der Bevölkerung mindestens 60 Jahre alt sein. Gleichzeitig sinkt der Bevölkerungsanteil der unter 20-Jährigen von aktuell 17 Millionen (21 Prozent der Bevölkerung) auf 12 Millionen (16 Prozent). Die Gruppe der mindestens 60-Jährigen wird 2050 mehr als doppelt so groß sein (28 Millionen bzw. 37 Prozent). Die Gesamtbevölkerung
sinkt
trotz
Zuwanderung
langfristig.
In
bestimmten
Marktsegmenten sinkt zwangsläufig die Gesamtnachfrage. 2. Das „ökonomische Bild“ der „Generation 55+“: Attraktive Konsumentengruppen mit ausgeprägtem Marktpotenzial Das Zusammenspiel der folgenden Entwicklungen führt zu der Einschätzung, dass die „Ageing Society“ durchaus Wachstumspotenziale aufweist: 1. Die Volumenzunahme der älteren Bevölkerung: Es wird in Zukunft immer mehr ältere Menschen als potenzielle Kunden geben; ihre Zahl überflügelt diejenige der jüngeren. Schon allein aufgrund der zahlenmäßigen Größe dieser Kundengruppen werden neue Märkte in den alternden Gesellschaften der Industrienationen entstehen, insbesondere auch in Deutschland. 4
2. Längere Lebenszeit: Die ältere Bevölkerung verfügt zukünftig über immer mehr Zeit, ihr Geld auszugeben. Noch vor wenigen Jahrzehnten erreichte die Mehrheit der älteren Deutschen noch nicht einmal ihr Rentenalter. Einhergehend mit einer in den letzten Jahrzehnten deutlich verbesserten gesundheitlichen Vorsorge wird jedoch in den Industrienationen die Lebenserwartung weiterhin kontinuierlich ansteigen. Die meisten Menschen, die jetzt und in den nächsten Jahren ihr Rentenalter erreichen, können sich auf einen durchschnittlichen „Lebensabend“ von 15 bis 20 Jahren freuen. Aufgrund des medizinischen Fortschritts bleiben sie für den Großteil dieser Zeit körperlich fit und aktiv und können daher diese freie Zeit zunehmend genießen; auch in Form von Konsum. In Zukunft werden also immer mehr ältere Menschen länger leben und entsprechend länger konsumieren. 3. Späteres Altern: Die heutigen „Alten“ fühlen sich deutlich jünger als ältere Menschen früherer Generationen; das gefühlte Alter der potenziellen Kunden entspricht nicht zwangsläufig ihrem tatsächlichen Alter. Die Bedeutung des subjektiv empfundenen Alters ist insbesondere für die Ansprache der älteren Generation relevant. Zudem wird die ältere Generation kaufkräftiger und kauffreudiger. Der Hedonismusgedanke hat in nur zehn Jahren erheblich an Bedeutung gewonnen. Die Aussage „Ich mache mir lieber ein schönes Leben als immer nur zu sparen" ist zum Lebensmotto dieser Generation geworden. Die älteren Konsumenten horten ihr Vermögen nicht vorwiegend auf Sparbüchern, sondern genießen bewusst den erreichten Lebensstandard. Experten schätzen beispielsweise die jährliche Kaufkraft der über 50-Jährigen auf 90 bis 150 Milliarden Euro. Optimistische Schätzungen rechnen sogar mit bis zu 640 Milliarden Euro. Die monatlichen Konsumausgaben der 55- bis 65-Jährigen liegen mit 2.357 Euro über denen des Bevölkerungsdurchschnitts (2.126 Euro) und damit geringfügig unterhalb der Konsumausgaben der 45- bis 55-Jährigen, die mit 2.494 Euro die höchsten Ausgaben aller Altersklassen aufweisen. Die Gruppe der 65- bis 70-Jährigen liegt mit monatlichen Konsumausgaben von 2.108 Euro nur knapp unterhalb der durchschnittlichen Konsumausgaben Haushalte mit einem Haupteinkommensbezieher über 65 Jahre wenden durchschnittlich 82 Prozent ihres Einkommens für den Konsum auf, der Durchschnitt aller deutschen Privathaushalte dagegen nur 75 Prozent. Ältere Kunden zeigen damit ein hohes Maß an Konsumbereitschaft. Die „Generation 55+“ ist also eine sehr attraktive Konsumentengruppe mit erheblicher Kaufkraft, die mehr denn je getreu dem Motto „Gib dein Geld jetzt aus, sonst tun es deine Erben“ konsumiert. Insbesondere für den deutschen Einzelhandel, der seit Jahren unter rückläufigen 5
Konsumausgaben leidet, sollten diese Kundengruppen deshalb von besonderem Interesse sein. Die „Haushalte 55+“ verwenden ihr Einkommen vor allem für die in Abbildung 6 aufgeführten Bereiche.
Auf den vorderen Plätzen der Konsumausgaben liegen Gesundheits- und Körperpflege, gefolgt von Ausgaben rund um den Haushalt (Dienstleistungen für Haushaltsführung, Haushaltsgeräte und Heimtextilien). Ein großer Teil der Ausgaben wird auch für Reisen, insbesondere Pauschalreisen und Beherbergungsdienste aufgewendet. Insofern verstärken die Präferenzen der „Generation 55+“ den allgemeinen Trend zu höheren Dienstleistungsausgaben, die zum Teil zu Lasten der Konsumgüternachfrage gehen. Die Kategorie „Zeitungen und Zeitschriften“ wird ebenfalls relativ stärker nachgefragt als in anderen Altersgruppen. All diese Bereiche könnten von der Alterung der Gesellschaft profitieren. Unterdurchschnittlich werden dagegen Nahrungsmittel, Getränke und Tabak nachgefragt. Für den Bereich Nahrungs- und Genussmittel bedeutet das – ceteris paribus – schrumpfende Märkte. Der demographische Wandel stellt für den Lebensmitteleinzelhandel also eine zentrale Herausforderung dar. Einzelne Branchen des deutschen Industrie-, Handels- und Dienstleistungssektors profitieren bereits heute von dem „Leben-im-Jetzt-und-Hier“-Verhalten der „neuen Alten“, dazu gehört die Automobilindustrie. So ist beispielsweise die Hälfte der Käufer, die ein Modell der A-Klasse von Mercedes erwerben, älter als 50 Jahre, von den Porsche-
6
Kunden ist jeder Dritte über 50. Bei den Neuwagenkäufen – und damit der gewinnträchtigsten Absatzmöglichkeit für die Automobilindustrie – zeichnet sich ein noch deutlicheres Bild ab: Prognosen für Deutschland gehen davon aus, dass im Jahr 2015 knapp zwei Drittel (58 Prozent) der Käufer von Neuwagen älter als 50 Jahre sein werden Diese Entwicklung geht mit einem gestiegenen Anteil derjenigen einher, die im Besitz eines Führerscheins sind und selbst einen PKW fahren. Während noch im Jahr 1992 knapp die Hälfte (48 Prozent) der 60- bis 69-Jährigen selten oder nie einen PKW gesteuert hat, ist dieser Anteil auf 40 Prozent im Jahr 2002 gesunken. Tendenz: Immer mehr ältere Kunden besitzen einen Führerschein und möchten so lange wie möglich ihre automobile Freiheit genießen. Auch in der Finanzdienstleistungs-Branche zeigt sich ein Trend zu älteren Kunden. Bei Banken und Sparkassen sind heute schon 50 Prozent der Privatkunden über 50 Jahre alt. Viele Institute haben bereits eigene Angebote entwickelt, die speziell auf die Bedürfnisse dieser Kundengruppen zugeschnitten sind (z.B. Auszahlungspläne, verschiedene Sparformen). Die deutschen Versicherer haben ebenso erkannt, dass die Zahl ihrer älteren potenziellen Kunden absolut und relativ zunimmt – bei gleichzeitiger Verbesserung der Vermögenssituation und steigendem Wunsch nach bzw. Bedarf an privater Vorsorge. Schätzungen zufolge verfügt jeder 55bis 65-Jährige im Schnitt über ein Geldvermögen von 48.000 Euro und damit 12.000 Euro mehr als der Bevölkerungsdurchschnitt. Angesichts des allgemein rückläufigen (Lebensversicherungs-) Geschäfts werden die älteren Zielgruppen daher auch in dieser Branche einen willkommenen „neuen Markt“ darstellen. Ein prominentes Beispiel ist in diesem Zusammenhang die „Unfall 60 Aktiv“-Versicherung der Allianz, die vor allem im deutschen Fernsehen stark beworben wurde. Es überrascht nicht, dass die „reife Generation“ die neuen Medien für sich entdeckt hat. Derzeit ist jeder Dritte der über 50Jährigen in Deutschland online, in der Gruppe der 50- bis 59-Jährigen ist es bereits jeder Zweite. Gleichzeitig erfreuen sich die „Silver-Surfer“ großer Beliebtheit bei den OnlineAnbietern, die von deutlich weniger Kaufabbrüchen profitieren und ihre neuen Kunden in puncto „Bezahlen“ als die unkomplizierteren Kunden wertzuschätzen wissen. Im Bereich der Mobilfunkprodukte für ältere Konsumenten besteht ebenfalls ein gewaltiger Markt. So besitzen beispielsweise schon 48 Prozent der älteren Kundinnen ein Handy; vor zehn Jahren telefonierten nur etwa 4 Prozent der älteren weiblichen Bevölkerung mobil. Die Aussicht auf hohe Umsätze in den lukrativen „reifen Kundensegmenten“ hat auch Bewegung in die Tourismusbranche gebracht, die auf den wachsenden Hedonismus der 7
„Generation 55+“ setzt. Ein Beispiel für die zielgenaue Ansprache der „Generation 55+“ liefert die TUI AG. Mit ihrem Konzept „Club Elan“ bietet dessen deutscher Veranstalter TUI Deutschland qualitativ hochwertigen Urlaub und zielgruppengerechte Programme insbesondere für aktive Ältere an. Der Kundenfokus liegt – laut TUI – auf der Altersgruppe der „Best Ager“ bzw. der „Generation 50+“, die für den Tourismuskonzern schon heute eine überaus wichtige Rolle spielt und weiter an Bedeutung gewinnt. Fallbeispiel 1: TUI – Club Elan Der TUI Club Elan wurde in der Wintersaison
2003/2004
ins
Leben gerufen. Anlass war nicht zuletzt die wachsende Zahl älterer Kunden des Reiseveranstalters. So sind in der Wintersaison rund 55 Prozent der TUI-Reisenden über 50, in der Sommersaison sind es 40 Prozent – Tendenz steigend. Zielgruppe des Konzepts Club Elan sind ältere Reisende, die jedoch nicht explizit als Senioren einer bestimmten Altersklasse angesprochen werden. Vielmehr steht das gemeinsame Erlebnis im Mittelpunkt, das durch realitätsnahe Darstellungen von Personen im Alter der Zielgruppe beworben wird. Ein „Mindestalter“ für interessierte „Senior-Kunden“, wie es in ähnlichen Konzepten britischer Reiseveranstalter üblich ist, gibt es nicht. Das Clubprogramm orientiert sich an den speziellen Wünschen der älteren deutschen Klientel, welche vor allem durch Analyse aktueller Verbrauchertrends identifiziert wurden. Es umfasst u. a. gesundheitsorientierte Fitness- und Wellness-Angebote, HerzKreislauf-Training, Internet Schnupperkurse, Sprach- und Tanzkurse. Bei den TUIClub-Elan-Hotels handelt es sich ausschließlich um Unterkünfte der gehobenen Kategorie, die u. a. über trittsichere Spazierwege in unmittelbarer Nähe verfügen, eine gute Anbindung an öffentliche Verkehrsmittel besitzen sowie eine gute ärztliche Versorgung anbieten. Angesprochen wird die neue Zielgruppe nicht nur über traditionelle Reiseprospekte, sondern auch über die eigens entwickelte Internetseite, die zum interaktiven Erfahrungsaustausch anregt. Nach Unternehmensangaben ist das Konzept Club Elan äußerst erfolgreich. Im Vergleich zu anderen TUI-Segmenten wächst es überproportional und weist darüber hinaus eine hohe Kundenbindung auf. So waren rund 83 Prozent aller Reisenden der TUI schon mindestens zwei Mal Club-ElanUrlauber. Aufgrund der starken Nachfrage wurden die Club-Elan-Standorte in der 8
Wintersaison 2005/2006 um weitere Hotels auf 12 Clubstandorte erweitert. Im Sommer 2006 kommen drei weitere Standorte hinzu.
9
2.2. Fordítás németről magyarra
Az „Ageing Society”, vagyis az öregedő társadalom – semmi ok a pánikra 1. A „klasszikus” kép: pesszimista szemlélet az öregedő társadalomról A világ népessége egyre öregebb, ami példa nélküli jelenség az emberiség történetében. Az idősebbek aránya nő, míg a fiataloké csökken. Az idősebb generáció tagjai közt különösen gyorsan nő a 80 éven felüliek száma, továbbá egyre több az idős nő, mint férfi. A nagyobb fejlett országokban a hatvan éven felüliek napjainkban is a lakosság 20 százalékát teszik ki, míg 1950-ben mindössze 12 százalék volt az arányuk. A nyugati országokban 2050-re ez az érték átlagosan akár a lakosság egyharmadát is kiteheti; Japánban a 60 évnél idősebbek száma akár az össznépesség két ötödét is elérheti. Az idős és fiatal lakosság közti különbség számokban mérve a következő néhány évtizedben Németországban is drasztikusan eltolódhat. A „korpiramis” lassan gombaformájúvá alakul át. 2050-ben a lakosság egy harmada idősebb lesz 60 évesnél. Ezzel egy időben a 20 éven aluliak száma a mai 17 milliós értékről (amely a lakosság 21 százaléka) 12 millióra (16 százalék) csökken. A 60 évnél idősebbek kétszer annyian lesznek 2050-re, mint vannak napjainkban (28 millió illetve 37 százalék). Mindeközben a teljes népesség száma a bevándorlások ellenére hosszútávon csökken. Bizonyos piaci szegmensekben ennek természetes következményeként a kereslet is csökken. 2. Az 55 év feletti generáció gazdasági szempontból fontos jellemzői: Ígéretes és különleges piaci potenciállal rendelkező vásárlói körök A következő változások együttes hatása vezet ahhoz a megítéléshez, hogy az „idősödő lakosság” a gazdasági növekedés hajtóereje. 1. Az idősebb lakosság arányának növekedése: a jövőben egyre több idősebb potenciálisfogyasztó jelenik meg a piacon; számuk túlszárnyalja a fiatal vevőkét. Ezen korosztály számszaki növekedése már önmagában is elegendő ahhoz, hogy újabb piacok alakuljanak
ki
a
fejlett
országok
öregedő
társadalmaiban,
így
különösen
Németországban.
10
2. Hosszabb életkor: az idősebb lakosságnak hosszabb ideje van arra, hogy költse a pénzét. Néhány évtizeddel ezelőtt a legtöbb német állampolgár még a nyugdíjkorhatárt sem
érte
meg.
Az
utóbbi
évtizedekben
egyértelműen
javuló
egészségügyi
előgondoskodási rendszer velejárójaként a várható életkor továbbra is folyamatosan növekvő tendenciát mutat majd. A legtöbb ember, aki most és a következő években lép át a nyugdíjas korba, még átlagosan további 15-20 évig élvezheti élete alkonyát. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ezen idő nagy részében fizikailag fittek és aktívak maradhatnak, és egyre inkább kihasználhatják szabadidejüket; akár vásárlás formájában is. A jövőben tehát egyre több lesz az idősebb ember és ennek megfelelően több lesz az idős vásárló is. 3. Későbbi öregedés: A mai „idősek” jóval fiatalabbnak érzik magukat a korábbi generációk időseinél; a lehetséges vásárlók tényleges kora nem biztos, hogy megegyezik azzal, ahány évesnek érzik magukat. Az életkor szubjektív megítélésének különösen az idősebb vásárlói körök megcélzásakor nagy a jelentősége. Ez a generáció mindemellett egyre nagyobb vásárlóerővel és fogyasztási hajlandósággal is rendelkezik. A hedonizmus gondolata mindössze tíz év alatt teret hódított magának. „Inkább boldog életet élek, minthogy állandóan spóroljak” – ez vált e generáció mottójává. Az idősebb vásárlók többnyire már nem a takarékban tartják a pénzüket, hanem tudatosan élvezni akarják a már elért életszínvonalat. A szakemberek például az 50 éven felüliek éves szintű vásárlóerejét például 90 és 150 milliárd euró közé teszik, de egyes optimista becslések akár 640 milliárd eurós összeggel is számolnak. Az 55 és 65 év közöttiek fogyasztása havi szinten (2357 euró) jóval meghaladja a lakosság átlagának hasonló célra fordított kiadásait (2126 euró) és csupán kevéssel maradnak el a 45 és 55 év közti korcsoport költéseinek összegétől, amely egyébként a korcsoportok közti legmagasabb értéket képviseli (2494 euró). A 65 és 70 év közöttiek csoportja havi 2108 eurós kiadásával éppen csak elmarad az átlagtól. Az olyan háztartások, melyekben a fő kereső 65 év feletti, a bevétel 82 százalékát fordítják vásárlásra, míg az átlag német háztartásban mindössze 75 százalékot. Az idősebb vevők tehát nagy vásárlási hajlandóságot mutatnak. Vagyis az 55 éven felüliek korcsoportja egy jelentős vásárlóerővel rendelkező, ígéretes vevőkört alkot, amely minden eddiginél hűségesebb a mottóhoz, miszerint „Költsd el pénzed, mielőtt örököseid költik el azt”. Ezek a vevői körök különösen a német kiskereskedők érdeklődését kelthetik fel, akik évek óta szenvednek az egyre csökkenő bevétel miatt. Az 55 év feletti háztartások bevételüket elsősorban a 6. ábrán szereplő termékekre költik. 11
Az 55 év feletti háztartások kiadásai é lelmisz e re k, italok, dohányáru sz állással kapcsolatos sz olgáltatások lakáste xtil újságok, folyóiratok virágok, ke rté sz e ti cikke k ház tartási gé pe k
91
0
50
102
106 108 115117 122 124 138 142
100
te stápolással kapcsolatos sz olgáltatások Package -utak ház tartással kapcs. Sz olgáltatások e gész sé gme gőrz é si te rmé ke k
150
Forrás: Német Szövetségi Statisztikai Hivatal A legelőkelőbb helyeken találjuk az egészségmegőrző és testápolási termékeket, ezeket követik a háztartással kapcsolatos kiadások, vagyis a háztartásban igénybe vett szolgáltatások, a háztartási gépek és a lakástextiláruk. Az adott korcsoport a kiadásainak nagy részét utazásra, különösen Package-utakra és szálláshelyek igénybevételére költi. Ezáltal az 55 éven felüliek preferenciái is erősítik a szolgáltatások fokozott igénybevételére utaló trendet, amely azonban az áruk iránti kereslet részleges visszaesését vonja maga után. Az „újságok és folyóiratok” kategórián belül szereplő termékek iránt is relatíve nagyobb kereslet tapasztalható az említett korcsoportban. Mindezen területek előnyhöz juthatnak a társadalom öregedése révén. Áltagon aluli kereslet tapasztalható azonban az élelmiszerek, italok és dohányáruk iránt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek gyártói és forgalmazói számára mindez – ceteris paribus, vagyis „minden más egyenlősége mellett” – szűkülő piacot jelent. Az élelmiszer gyártásával és értékesítésével foglalkozó kikereskedők számára tehát a demográfiai változás különösen nagy kihívást jelent. Az
„újkor
öregeinek”
„itt-és-most”
életelveiből
következően a német ipari, kereskedelmi és szolgáltatási szektor egyes ágazatai már manapság is profitálnak,
12
közéjük tartozik az autóipar. Így például az A-osztályú Mercedest vásárlók fele, és a Porschét vásárlók harmada idősebb 50 évesnél. Még egyértelműbb a kép az újonnan gyártott autók piacán, mely az autóipar legjövedelmezőbb értékesítési ága: egyes Németországra vonatkozó prognózisok azt feltételezik, hogy 2015-re az új autók tulajdonosainak közel kétharmada (58%) 50 évnél idősebbek lesznek. Ezzel a változással párhuzamosan megfigyelhető, hogy nő az idősebb generáció azon képviselőinek száma, akik jogosítvánnyal rendelkeznek és maguk is járművet vezetnek. Míg 1992-ben a 60 és 69 év közöttieknek majdnem a fele ritkán, vagy még sosem vezetett, 2002-ben ez az érték már csak 40 százalékot mutatott. A tendencia szerint tehát egyre több idősebb vevő rendelkezik vezetői engedéllyel és igyekszik kihasználni a mobilitás által nyújtott lehetőségeket. A pénzügyi szolgáltatások körében is megfigyelhető az idősebb ügyfelek jelentőségének megnövekedésére mutató trend. Mára a bankok és takarékszövetkezetek magánügyfeleinek fele 50 év feletti. Több pénzintézet jelentkezett már olyan különleges ajánlatokkal, melyeket speciálisan az említett vevőkörök igényeihez igazítottak (pl.: kifizetési ütemezés, különböző megtakarítási formák). A német biztosítótársaságok is felismerték, hogy az idősebb korosztályhoz tartozó potenciális ügyfeleik száma mind abszolút értékben, mind relatíve nő – mindeközben javul a vagyoni helyzet és növekszik a magán előtakarékosság iránti vágy, illetve szükséglet. A becslések szerint minden 55 és 65 év közötti lakos átlagosan 48000 eurónyi vagyonnal rendelkezik, amely 12000 euróval több mint az országos átlag. Az általánosan csökkenő tendenciát mutató (életbiztosítási) üzletágban így az idősebb ügyfelek „szíves fogadtatásban” részesülnek. Kitűnő példa erre az Allianz „Unfall 60 Aktiv” nevű, 60 éven felülieknek kínált balesetbiztosítása, melyet különösen sokat reklámoztak a német televízióban. Nem meglepő, hogy az „érett nemzedék” a média új megjelenési formáit is felfedezte magának. Az 50 éven felüli nemzedék minden
harmadik,
az
50
és
59
évesek
körének
minden
második
tagja
internetfelhasználó. A „neten szörfölők ezüsthajú generációja” nagy népszerűségnek örvend az Internet-szolgáltatók körében, akik számára előnyös, hogy ritkán kerül sor szerződésbontásra, és az idősebb ügyfeleket a fizetési morált illetően is a „kevésbé nehezen
kezelhetők”
közé
sorolják.
Az
ezüst
generáció
számára
készülő
mobilkommunikációs termékek számára is hatalmas piacot jelent. Az idősebb női ügyfeleknek már mintegy 48 százaléka mobiltelefon-tulajdonos; 10 évvel ezelőtt mindössze 4 százalékuk használta ki a mobil telefonálás kínálta lehetőségeket.
13
A magas nyereséggel kecsegtető, jól jövedelmező „érett ügyfélkörök” megjelenése az idegenforgalomban is változást hozott, mely az 55 éven felettiek generációjának hedonista életfelfogására épít. A TUI AG remek példával szolgál az említett ügyfelek célzott megközelítésére. A cég német utazásszervező részlege a „Club Elan” elnevezésű program keretén belül kínál minőségi nyaralási lehetőséget a célcsoport igényeinek megfelelő kiegészítő programokkal, különösen a korosztály aktív tagjai számára. A TUI elmondása szerint különös hangsúlyt fektetnek a „legszebb korban” lévő ügyfelekre, illetve az 50 éven felüliek csoportjára, melyek ma is jelentős szereppel bírnak a vállalat számára és a jövőben jelentőségük tovább nő majd. Esettanulmány – TUI – Club Elan A TUI Club Elan programkínálatát a
2003/2004-es
téli szezonban jelentette meg először. Az alapos nem utolsósorban az idősebb érdeklődők egyre növekvő száma jelentette. A téli szezonban az ügyfelek kereken 55 százaléka 50 év feletti, a nyári szezonban pedig a TUI-t választó utazók 40 százaléka képviseli az idősödő korosztályt, a tendencia növekedést mutat. A Club Elan ugyan a korosabb utazókat célozza meg, mégsem kifejezetten egy korosztály idős képviselőiként szólítja meg őket; sokkal inkább a közös élményszerzés áll a kommunikáció középpontjában, melyet hasonló korú szereplők valósághű ábrázolásával közvetítenek a célcsoport felé. Egy brit utazásszervező cég hasonló ajánlatával ellentétben a Club Elan programban nincs megadott „alsó korhatár” az érdeklődők számára. A programcsomag kialakítása során a szervezők az idősebb ügyfélkör különleges kívánságaihoz igazodtak, melyeket az aktuális fogyasztói trendek vizsgálatával sikerült behatárolniuk. Ezek magukban foglalnak többek közt egészségközpontú fitness- és wellnessajánlatokat, a szívet és a keringési rendszert erősítő programokat, az Internet használatával megismertető tanfolyamokat, továbbá nyelv- és tánctanfolyamokat. A TUI Club Elan programjában kizárólag magas kategóriájú szállodák vesznek részt, amelyek többek közt csúszásgátlóval burkolt sétányokkal rendelkeznek a közvetlen közelben, jó közlekedési összeköttetést és orvosi ellátást biztosítanak. Az új célcsoport érdeklődését nem csak a hagyományos utazási prospektusokkal akarják felkelteni, hanem egy olyan 14
egyedien kialakított internetes honlap segítségével is, melyen az ügyfelek interaktív módon tapasztalatot cserélhetnek. A vállalat adatai alapján az elképzelés kifejezetten sikeresnek bizonyult. A TUI más termékeivel összehasonlítva a program népszerűsége átlagon felül növekszik, továbbá magas szintű ügyfélhűség jellemzi. Eszerint a TUI-val utazók 83 százaléka már legalább kétszer részt vett a Club Elan programban. A 2005/2006-os téli szezonban a növekvő keresletnek köszönhetően további szállodákkal bővült a Club Elanban immár 12 helyszínen részt vevő szálláshelyek száma, melyekhez 2006 nyarán további három üdülőhely csatlakozik majd.
15
2. 3. A magyar forrásnyelvi szöveg Bevezetés Örömünkre szolgál, hogy az alábbiakban közzétehetjük a PricewaterhouseCoopers 2005. évi Globális Gazdasági Bűncselekmények című felmérésének eredményeit. A felmérés keretében 34 ország több mint 3600 vállalatának cégvezetőit kérdeztük meg – köztük 75 magyarországi piacvezető vállalatot – melynek eredményeként átfogó ismereteket
szereztünk
a
gazdasági
bűncselekményekről
világszerte
alkotott
elképzelésekről, azok ismertségi szintjéről és az üzleti világra gyakorolt hatásukról. A legfontosabb hazai megállapítások • A magyarországi felmérésben résztvevő cégek 25%-a vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két év során. Azok a magyar válaszadók, akik ellen bűncselekményt követtek el, átlagosan 8,8 esetről számoltak be. • A Magyarországon megkérdezett válaszadók által jelzett leggyakoribb visszaélés fajták a csalás 1, a lopás, illetve hűtlen kezelés voltak. • A megkérdezettek még mindig a korrupciót és a megvesztegetést tartják a legnagyobb fenyegetésnek. Ugyanakkor a magyarországi válaszadók által megnevezett konkrét korrup ciós és veszte getési esetek száma tovább ra
is
viszon ylag alacso ny volt. 1 Az általunk készített 2005. évi felmérés a visszaélések két új kategóriáját vezeti be: bennfentes kereskedés és csalás. A csalás definíciója: „az elkövető által szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelynek célja, hogy saját személyes anyagi haszonszerzése érdekében félrevezesse a felelős beosztásban lévőket”.
16
• Magyarországon kézzelfogható visszaélések által a vállalatoknak átlagosan okozott pénzügyi károk összege meghaladta a 800.000 dollárt. A felmérésben résztvevő magyarországi cégek 17%-ának voltak 1 millió dollárt meghaladó veszteségei. A válaszadók által jelzett legnagyobb mértékű veszteségek csalásból származtak. • A visszaélésekről szóló kérdésre a megkérdezett vállalatok 48%-a jelezte, hogy voltak „járulékos veszteségei”, pl. presztízsveszteség, a munkavállalók motivációjának visszaesése, valamint az üzleti kapcsolatok megromlása. • A visszaélést az alkalom szüli, illetve kell hozzá legalább egy olyan személy (vagy egy csoport), akinek van motivációja a visszaélés elkövetésére, továbbá képes racionálisan viszonyulni saját tettéhez – legalábbis a maga szempontjából. A magyarországi válaszadók szerint a legtöbb visszaélés mögött fellelhető a fényűző életvitel finanszírozásának igénye (motiváció), az alacsony kísértés-küszöb (lehetőség), valamint az a tény, hogy az elkövető nincs tisztában saját cselekedeteinek negatív mivoltával (öntörvényűség). • A válaszadók által jelzett legtöbb esetben a visszaélések elkövetője 31-40 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi volt (95%). A visszaélések elkövetőinek döntő többsége a visszaélés által érintett intézményben dolgozott. • A bennfentes elkövetőket általában elbocsátották állásukból (61%), és legtöbbször feljelentést is tettek ellenük, akár büntető, akár polgári eljárás keretében.
• Annak ellenére, hogy a megkérdezett vállalatok egyre jobban bíznak saját kockázatkezelési rendszereikben, a véletlennek ugyanolyan nagy szerepe van a visszaélések feltárásában, mint a belső ellenőrzésnek (mindkét esetben 29%), amely a 17
visszaélések feltárásának egyetlen sikeres kontroll/folyamat oldali eszköze. Azoknál a vállalatoknál, amelyek a felmérés során azt mondták, hogy már követtek el ellenük valamilyen komoly vétséget, többnyire belső vizsgálatot indítottak az adott ügyben. • A magyarországi vállalatok optimistán látják a gazdasági bűncselekmények elkövetésének kockázatát, hiszen a magyarországi válaszadók 69%-a szerint nem valószínű, hogy ellenük valaki gazdasági bűncselekményt követne el. Visszaélések – komoly fenyegetést jelentenek-e Magyarországon? Az általunk a gazdasági bűncselekményekről készített 2005. évi felmérés tanúsága szerint a Magyarországon megkérdezett vállalatok 25%-a jelezte, hogy ellene legalább egy alkalommal komoly gazdasági bűncselekményt követtek el az előző két év során. Ez a közép-kelet-európai régió átlagnál (47%) alacsonyabb számadat, és elmarad a Magyarországról készült 2003. évi felmérésben szereplő visszaélések arányától is (amikor is a válaszadók 39%-a jelezte, hogy esett már gazdasági bűncselekmény áldozatául). Ez vajon azt jelentheti, hogy a visszaélések kisebb fenyegetést jelentenek Magyarországon, mint a régió más országaiban, vagy, hogy a gazdasági bűncselekmények
száma
visszaesett
2003
óta?
A
felmérésben
szereplő
bűncselekmények alacsonyabb mértékű magyarországi előfordulása több tényezővel is magyarázható: • az elkövetett visszaélések mennyiségének tényleges csökkenése; •
a
gazdasági
szervezetek
bűncselekményekkel
alacsonyabb
kapcsolatban,
és
tudatossági
ezzel
szintje
a
gazdasági
összefüggésben
a
gazdasági
bűncselekmények kedvezőtlenebb arányú felismerése és jelentése a hatóságok felé; • a gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó stigma. A Magyarországon és más közép- és kelet-európai országokban szerzett saját tapasztalataink szerint, a magyarországi vállalatokra nézve ugyanolyan fenyegetést jelentenek a gazdasági bűncselekmények, mint a régió más országaiban működő társaikra. Annak ellenére, hogy a magyarországi válaszadók alacsonyabb százalékban számoltak be arról, hogy gazdasági bűncselekmény áldozatául estek volna az elmúlt két évben, a gazdasági bűncselekmények átlagos száma Magyarországon magasabb volt (8,8) mint akár a régióban (6,7), akár a világ más országaiban (7,9).
18
A visszaélések megelőzésére kidolgozott módszerek hatékonysága A visszaélések feltárásának módja szerint az esetek két nagy kategóriába sorolhatók: véletlenszerűen, illetve kockázatkezelő kontrollok és rendszerek segítségével feltárt visszaélések. Magyarországon továbbra is a belső ellenőrzés jelenti a gazdasági bűncselekmények feltárásának legsikeresebb „kontroll” mechanizmusát, hiszen a válaszadók által jelzett komoly vétségek 29%-ára először a belső ellenőrzés hívta fel a figyelmet. Ez a számadat lényegesen magasabb, mint a közép-kelet-európai régió egészére vonatkozó hasonló mutató (16%). Érdekes, hogy egy bűncselekmény első észlelésének módja gyakran attól függ, hogy az elkövető milyen viszonyban áll az érintett vállalattal. A bennfentes elkövetők által végrehajtott bűncselekményekre leggyakrabban belső informátoroktól származó információk (besúgás) alapján, vagy belső ellenőrzési eljárásnak köszönhetően derül fény. Ha tudjuk, hogy a magyarországi válaszadók által jelzett összes visszaélés majdnem 60%-át belső munkavállalók követték el, akkor az sem meglepő, hogy a belső ellenőrzés ilyen jelentős szerepet játszik. Aggodalomra ad viszont okot, hogy a felmérés során jelzett visszaélések majdnem egyharmadát a véletlennek, illetve besúgásnak köszönhetően sikerült felderíteni. Ha viszont a véletlen ilyen jelentős tényező lehet a visszaélések feltárásának folyamatában, akkor óhatatlanul felmerül az a nyugtalanító gondolat, hogy az ismertté váló bűncselekmények esetleg csupán a „jéghegy csúcsát” jelentik, miközben sok más visszaélésre soha nem derül fény. Biztató, hogy minden magyar válaszadó cégénél működik valamilyen megelőző mechanizmus a visszaélések visszaszorítására. Emellett, a magyar válaszadók átlagosan több prevenciós intézkedésről számoltak be (8, 5), mint a közép-kelet-európai régió együttvéve (7, 9). A 2005. évi magyarországi felmérés globális eredményei megerősítették a több kontrollintézkedés és a visszaélések nagyobb eséllyel történő feltárása közötti ok19
okozati összefüggést. Ezen túlmenően, a több kontrollt alkalmazó vállalatok nem csak a visszaélések gyakoribb feltárásáról számoltak be, hanem arról is, hogy az általuk feltárt visszaélések társaikénál háromszor nagyobb kárértéket képviseltek. Számos vállalat, mely ötnél több eszközt alkalmaz a gazdasági bűncselekmények megelőzése érdekében, képes volt legalább részben ellentételezni veszteségeit. Minél hamarabb sikerül egy bűncselekményt észlelni, annál kisebb a kockázata annak, hogy abból valamilyen kár keletkezik, valamint annál valószínűbb, hogy az eltűnt vagyon megkerül. Ezzel összefüggésben a következőket javasoljuk a vállalatok számára: • mérjék fel, hogy a saját szervezetük milyen valódi kockázati elemeket rejt, és melyek azok a hiányosságok, amelyek védtelenné teszik őket a visszaélésekkel szemben; • proaktív módon kísérjék figyelemmel a nagy kockázatot képviselő tevékenységeket; • dolgozzanak ki szabályzatokat a visszaélést felfedező személyek támogatására és védelmére, • aktívan kommunikálják a vállalat visszaélésekkel kapcsolatos álláspontját – és „tegyék is azt, amit mondanak”; • mindig készüljenek a legrosszabbra, és ennek érdekében dolgozzanak ki egy hathatós válaszlépéseket tartalmazó tervet a visszaélésekkel szemben.
20
2. 4. Fordítás magyarról németre Einführung Wir
freuen
uns
nachstehend
„PriceWaterhouseCoopers“
über
die die
Ergebnisse „Globalen
der
Erhebung
Wirtschaftsdelikte
von 2005“
veröffentlichen zu können. Im Rahmen der Befragung wurden Führungskräfte von mehr als 3600 Unternehmen aus 34 Ländern – unter ihnen auch welche von 75 marktführenden ungarischen Unternehmen
– befragt. Als Resultat der Erhebung
konnten wir umfassende Informationen über die weltweite Beurteilung der Verbrechen, deren Bekanntheitsgrad und deren auf die Geschäftswelt ausgeübte Wirkung gewinnen. Die wichtigsten Feststellungen in Bezug auf Ungarn •
25 Prozent der auskunftgebeneden Unternehmen, waren schon Opfer verschiedener Wirtschaftsstraftaten. Die Befragten, gegen die schon Verbrechen verübt worden waren, berichteten über durchschnittlich 8,8 Fälle.
•
Die häufigsten Missbräuche aufgrund der Berichte der ungarischen Befragten waren Betrug1, Diebstahl, beziehungsweise Veruntreuung.
•
Als größte Gefahr sehen die Befragten immer noch die Korruption und die Bestechung. Im Gegensatz dazu wurden jedoch wenig konkrete Korruptionsund Bestechungsfälle genannt.
1
Unsere Studie aus 2005 führt zwei neue Kategorien der Missbräuche ein: Insiderhandel und Betrug. Die Definition von Betrug:”eine vom Täter absichtlich verübte Kriminaltat, die als Ziel hat, die verantwortlichen Leiter aus eigenem privaten materiellen Interesse irre zu führen.”
21
Abbildung
1.:
Die
geschätzte
und
wirkliche
Zahl
der
Wirtschaftsdelikte Sonstiges
3
Fälschung
7
4
Geldwäsche
4
Insiderhandel
5
wirkliche Zahl der Delikte
7
Korruption und Bestechung
7
Fälschung von Finanzdaten
7
9
Betrug
38
20
Diebstahl und Veruntreuung
38
24
0
geschätzte Zahl der Delikte
27
10
20
30
40
Anmerkung: Die Befragten konnten mehrere Antwortmöglichkeiten markieren, so überschritt die Gesamtzahl der erhaltenen Antworten 100 %. Der Transparenz halber führen wir an einer 100er Skala gewogene Daten an.
•
Die
Summe
der
finanziellen
Schäden
verursacht
durch
fassbare
Wirtschaftsdelikte pendelte sich auf mehr als 800 000 Dollar ein. 17 Prozent der behandelten Unternehmen erlitten höhere Verluste als 1 Millionen Dollar, der größte Teil dieser stammte aus Betrügen. •
Auf die Frage der Veruntreuung berichtete 48 Prozent der befragten Unternehmen, „Folgeschäden“, wie Prestigeverlust, Motivationsschwund der Arbeitnehmer und Verschlechterung der Geschäftskontakte gehabt zu haben.
•
Missbräuche entstehen in dem Moment, wo sich die Gelegenheit bietet, beziehungsweise braucht man dazu mindestens eine Person (oder eine Gruppe), die einerseits die Motivation zur Verübung der Missbräuche besitzt, andererseits ist er fähig, seiner Tat rationell gegenüberzustehen – wenigstens aus seiner Hinsicht. Nach Meinung der ungarischen Befragten versteckt sich hinter den meisten Missbrauchsfällen der Anspruch auf einen luxuriösen Lebensstil (als Motivation), die niedrige Versuchungsschwelle (als Möglichkeit), sowie der Fakt, dass sich die meisten Täter der Negativität ihrer Handlung nicht bewusst sind (Eigengesetzlichkeit).
22
•
In den meisten berichteten Fällen sind die Täter männliche Akademiker im Alter zwischen 31 und 40 Jahren (95%). Ein entscheidender Anteil arbeitete in dem vom Missbrauch betroffenen Unternehmen.
•
Die Insider wurden aus ihren Stellen entlassen (61%), und in den meisten Fällen wurde gegen sie Anklage im Rahmen eines Straf- oder Zivilprozesses erhoben. Mittel- und Osteuropa Ungarn andere Geschäftskontakte
0
7
Outsider-Täter - ohne Geschäftskontakte Dienstleister/Anbieter
15 0
3
Geschäftspartner, Zulieferer
14
Kunden, Klienten
3
28 29
Insider-Täter
58
29
0
•
25
10
20
30
40
50
Obwohl die meisten Unternehmen ihren Risikominderungssystemen immer mehr Glauben schenken, spielt der Zufall weiterhin eine ebenso enorme Rolle in der Entdeckung der Missbräuche, wie die innerbetriebliche Revision (in beiden Fällen 29%), die als einzig wirksames Mittel der Kontrolle bei der Entdeckung der Verbrechen gilt.
•
Bei den Unternehmen, die bei der Befragung angaben, einem ernsten Kriminaldelikt zum Opfer gefallen worden zu sein, veranlassten meist eine interne Untersuchung in dem konkreten Fall.
•
Die ungarischen Unternehmen betrachten das Risiko der wirtschaftlichen Straftaten positiv, da 69 Prozent der Befragten behauptete, eine gegen sie gerichtete Kriminaltat sei unwahrscheinlich.
Missbräuche – stellen sie eine ernste Gefahr in Ungarn dar? Aufgrund unserer 2005 durchgeführten Studie in Ungarn berichtete 25 Prozent der befragten Unternehmen, mindestens einmal in den vergangenen zwei Jahren eine schwere Wirtschaftsstraftat erlitten zu haben. Diese Werte liegen unter dem mittel- und osteuropäischen Durchschnitt (47%), und bleiben auch hinter den Daten der 2003
23
60
70
durchgeführten Untersuchung (bei der 39% der Befragten über Verbrechen berichteten). Könnte dies bedeuten, dass die Missbräuche in Ungarn eine geringere Gefahr darstellen, als in den anderen Ländern der Region, oder dass die Zahl der Verbrechen seit 2003 zurückging? Die geringe Präsenz der in der Studie erwähnten Straftaten in Ungarn kann durch mehrere Aspekte erklärt werden: •
der tatsächliche Rückgang der verübten Straftaten;
•
damit, dass der Bewusstheitsgrad bei den Unternehmen niedriger ist, die Unternehmen erkennen die Straftaten weniger als und teilen sie deshalb seltener den Behörden mit;
•
mit dem Stigma, dass den Wirtschaftsdelikten anhaftet.
Nach unseren Erfahrungen in Ungarn und anderen mittel- und osteuropäischen Ländern verkörpern die wirtschaftlichen Kriminaltaten eine ebenso große Gefahr für die ungarischen Unternehmen, wie für die Organisationen in anderen Ländern der Region. Obwohl die Unternehmen selbst über eine geringere Zahl der Verbrechen in den vergangenen zwei Jahren berichteten, belief sich ihre durchschnittliche Zahl in Ungarn auf einen höheren Wert (8,8), als in der Region (6,7), oder in anderen Ländern der Welt (7,9). Die
Wirksamkeit
der
ausgearbeiteten
Methoden
zur
Vorbeugung
von
Wirtschaftsstraftaten
Nach der Art der Offenlegung der Verbrechen lassen sich die Fälle in zwei große Kategorien
einteilen:
zufällig,
bzw.
durch
Kontrollen
und
Systeme
der
Risikobehandlung entdeckte Fälle. In Ungarn gilt die betriebsinterne Kontrolle als erfolgreichstes Mittel bei der Offenlegung von wirtschaftlichen Straftaten, da 29% der mitgeteilten ernsten Straftaten durch die interne Kontrolle ans Tageslicht kamen. Diese Daten sind erheblich höher, als die der ganzen Region (16%). Im Weiteren ist es auch interessant, dass die erste Registrierung der Straftat häufig vom Verhältnis des Täters zum betroffenen Unternehmen abhängt. Die Insider-Delinquenten werden am häufigsten durch Informationen von internen Informatoren (Denunziation) oder dank einer innerbetrieblichen Kontrolle gestellt. In Anbetracht dessen, dass für 24
60% der Missbräuche, die bei der ungarischen Befragung mitgeteilt wurden, Insider verantwortlich sind, kann es auch nicht überraschen, dass die interne Kontrolle eine so enorme Rolle spielt. Anlass zur Sorge ist es jedoch, dass ein Drittel der aufgeklärten Fälle durch Zufall oder Spionage ans Tageslicht kam. Gilt jedoch der Zufall als ein so wesentlicher Faktor im Prozess der Offenlegung der Straftaten, reißt der Gedanke ungewollt ein, dass die entdeckten Verbrechen nur „die Spitze des Eisbergs“ sind, wobei viele anderen Fälle für immer verborgen bleiben. Es ist Vertrauen erweckend, dass es bei jeder behandelten ungarischen Firma ein Präventionsmechanismus gegen Wirtschaftsdelikte existiert. Daneben berichtete man in Ungarn über mehrere Vorbeugungsmaßnahmen (8,5), als insgesamt in der mittel- und osteuropäischen Region (7,9%). Die globalen Ergebnisse der Studie bestätigten den ursächlichen Zusammenhang zwischen strikteren Kontrollmaßnahmen und der größeren Wahrscheinlichkeit bei der Offenlegung von Verbrechen. Darüber hinaus berichteten die Unternehmen mit strengem Kontrollsystem nicht nur über die erfolgreichere Aufklärung der Straftaten, sondern auch darüber, dass der Schadenwert dieser dreimal so hoch war, wie der der anderen Verbrechen. Diejenigen, die mehr als fünf Präventionsmittel angewandt hatten, konnten ihre Verluste wenigstens teilweise kompensieren. Je früher eine Straftat aufgeklärt wird, desto größer ist die Wahrscheinlichkeit dessen, dass sich daraus kein Schaden ergibt, oder dass das verschwundene Vermögen aufgespürt werden kann. In diesem Zusammenhang bieten wir den Unternehmen die folgenden Ratschläge: •
Schätzen Sie ab, welche realen Risiken ihre eigene Organisation verbirgt; welche sind die Schwächen, die sie gegen Missbräuche wehrlos machen;
•
Schenken Sie den Tätigkeiten mit hohem Risikowert aktive Aufmerksamkeit;
•
Erstellen Sie Regelungen zur Unterstützung und zum Schutz von Mitarbeitern, die an der Aufklärung der Verbrechen beteiligt sind;
25
•
Kommunizieren Sie die vertretenen Unternehmensansichten über Missbräuche aktiv – und seien Sie konsequent, „tun Sie auch, was Sie sagen!“
•
Bereiten Sie sich immer auf das Schlechteste vor, und erarbeiten Sie dafür einen wirksamen Plan gegen Missbräuche.
26
3. A fordítás során felmerült nehézségek
Fordítás németről magyarra A szöveg – bár tanulmányról van szó – mégsem mondható száraznak, nehezen emészthetőnek. A mondatok relatív rövidsége miatt logikailag zavaros mondatokat, vagy mondatrészeket sem találtam.
A nehézséget a fordítás során elsősorban az
jelentette, hogy a téma Magyarországon kevésbé aktuális, mint Németországban, vagy más fejlett nyugati országban, és ennek megfelelően a hozzá kapcsolódó szókincs sem alakult még ki, illetve kevésbé vált hétköznapivá a magyar nyelvben. A fordításban néhol erőltetettnek éreztem a különböző mottók, jelszavak tükörfordítását, („Ich mache mir lieber ein schönes Leben, als immer nur zu sparen”, „Leben.im-Hier-undJetzt”)mert magyar nyelven nem adták vissza a mögötte rejlő tartalmat, hiszen ha magyar viszonylatban gondolkodunk, nem is igazán érezzük át a jelentésüket. A szöveg több olyan melléknevet tartalmaz, melyeket a fordításnál csak egy kifejezéssel, illetve főnév-ige szerkezettel tudtam megfelelően lefordítani. Ilyenek voltak a „kaufkräftig, kauffreudig, konsumbereit, zielgruppengerecht” szavak, melyeket a „nagy vásárlóerővel illetve fogyasztási kedvvel, hajlandósággal rendelkező”, illetve „adott célcsoportnak megfelelő” szerkezetnek fordítottam. A szövegben két olyan kifejezéssel találkoztam, melyeknek értelmező kéziszótárban, illetve párhuzamos szövegekben néztem utána. Az egyik ilyen kifejezés a „Hedonismusgedanke” volt, mely magyarul szintén a „hedonizmus eszméjét” jelenti, vagyis azt, hogy az egyén minden egyébnél fontosabbnak tartja önmagát, illetve szükségleteit. A másik kifejezés a „ceteris paribus” volt, amely a szövegben kifejezetten a statisztikai adatok elemzésére szolgál, magyar megfelelője „minden más egyenlősége mellett”. Nagy kihívást jelentett a szöveg fordítása során azoknak a szavaknak és kifejezéseknek megfelelő átültetése, melyek egy része angol nyelvű, más része egy-egy szóból álló, ám annál mélyebb tartalmú elem.
Ezek a kifejezések túlnyomórészt az említett
korcsoportra, illetve jellemzésükre vonatkoztak. Ilyen volt már maga a címben szereplő „Ageing Society”, amelyet „Öregedő társadalom”-ként fordítottam, meghagyva mellette az eredeti kifejezést is, melyet párhuzamos magyar nyelvű szövegekben is megtaláltam. A „Generation 55+, Haushalte 55+, Silver Surfer, Silver Generation, Senior-Kunden, 27
neue Alten, Best Ager” kifejezéseket csak körülírással tudtam kifejezni, így lett például a „Silver Surfer”-ből a „neten szörfölők ezüsthajú generációja”, ami nem hangzik ugyan olyan frappánsan, mint az angol megfelelője, de egy magyar olvasó számára magyarázat nélkül korántsem egyértelmű, hogy mit rejt a kifejezés. Fordítás magyarról németre Mint már a bevezetőben is említettem, a szöveg egy tanulmány, jellegénél fogva stílusa tárgyilagos és sok adatot tartalmaz. Egyik hiányossága továbbá, hogy rengeteg ismétlést alkalmaz, melyeket fordításomban szerettem volna elkerülni. Ilyenek voltak a „gazdasági bűncselekmény”, az „elkövetők”, és a „visszaélés” szavak, melyek minden második mondatban szerepeltek. A „bűncselekményeket, visszaélést” rendszerint a „wirtschaftliche
Kriminaltat,
Wirtschaftsstraftat,
wirtschaftliches
Delikt
vagy
Missbrauch” szavakkal, az „elkövetőt” a „Straftäter, Deliquent, Verbrecher” szavakkal fordítottam. A szöveg előszeretettel alkalmazott többszörös jelzős szerkezeteket mellékmondatok helyett: („a gazdasági szervezetek alacsonyabb tudatossági szintje a gazdasági bűncselekményekkel
kapcsolatban,
és
ezzel
összefüggésben
a
gazdasági
bűncselekmények kedvezőtlenebb arányú felismerése és jelentése a hatóságok felé”). Ezek a szerkezetek egyrészt magyartalanok, másrészt feleslegesen bonyolultak, feloldásként németre következőképp fordítottam: „der Bewusstheitsgrad ist bei den Unternehmen niedriger, die Unternehmen erkennen die Straftaten weniger als und teilen sie deshalb seltener den Behörden mit”. A magyar szöveget a fordítás előtt szükséges volt értelmezni, mert az adatok néhol zavaróak voltak. Az értelmezésnél párhuzamos szövegként az angol nyelven megjelent (nem csak Magyarországra vonatkozó) szöveget, illetve a 2003-ban megjelent hasonló témájú tanulmányt használtam.
28
4. Felhasznált irodalom: Global Economic Crime Survey. PricewaterhouseCoopers. 2005 Handel und Konsumgüterhersteller vernachlässigen überwiegend die "Generation 55+" - www.carelounge.de/altenarbeit. 2006. 01.24. Kerékgyártó Györgyné - Szabó Éva: A nyugdíjasok és a fogyasztóiár-index. Statisztikai Szemle. 2004/1. szám, 31-34. old. Linksammlung für die Generation 55+ – www.optimaler.de Öregedő társadalom – válaszaink hol késnek? www.pszaf.hu/resource.aspx?ResourceID=pszafhu S. Molnár Edit: Az időskorú népesség főbb jellemzői és életkörülményei. Budapest, 2004 Wirtschaftskriminalität 2005 – Pressefreie Kurzfassung. Bundeskriminalamt. Berlin. August 2006. Wirtschaftskriminalität in Handels- und Konsumgüterunternehmen. 2005. www.pwcglobal.com/de. www.google.de www.tui.de www.wikipedia.de
29
5. Terminusjegyzék anpeilen, anzielen, ansprechen, ins Visier megcélozni, megközelíteni nehmen Best Ager
legszebb éveikben járók
Ceteris paribus
„minden más egyenlősége mellett”
r Clubstandort
üdülőhely
e Generation 55+
55
éven
felettiek
generációja,
50-es
generáció/korcsoport/vevőkör e Gesundheitsvorsorge, Altersvorsorge
egészségügyi, időskori előgondoskodás
„Gib dein Geld aus, sonst tun es deine „Költsd el a pénzed, mielőtt örököseid Erben-Gedanke” s Hedonismusgefühl
költenék el azt!” hedonizmus, az egyén boldogságának előtérbe helyezése
Haushalte 55+
55 év feletti háztartások
r Haupteinkommensbezieher
fő kereső
horten
felhalmozni
r Klientel
ügyfélkör, vevőkör
„Leben-im-Jetzt-und-Hier-Verhalten”
„Élj a mának-életérzés”
r Schnupperkurs
ismertető tanfolyam
e Silver Generation
ezüsthajúak generációja
r Silver-Surfer
az
idősebb
korcsoporthoz
internetfelhasználók/neten
tartozó szörfölők
ezüsthajú generációja e Senior-Kunden
idősebb
generációhoz
tartozó
vevők/idősödő ügyfelek
30
belső ellenőrzés belső elkövető belső informátorok, besúgás bennfentes kereskedelem gazdasági bűncselekmény hamisítás hűtlen kezelés járulékos veszteség külső elkövető kísértési küszöb kockázatkezelő rendszer megvesztegetés pénzmosás pénzügyi adatok meghamisítása
interne Betriebskontrolle, innerbetriebliche Kontrolle r Insidertäter, Insider-Deliquent interne Informatoren, Denunziation r Insiderhandel Wirtschaftsdelikt, Straftat, Kriminaltat, Wirtschaftsverbrechen e Fälschung e Veruntreuung r Folgeschaden r Outsidertäter e Versuchungsschwelle s Risikominderungssystem e Bestechung e Geldwäsche Fälschung von Finanzdaten
31
