BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Az államilag támogatott exportfinanszírozás és hitelbiztosítás a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. gyakorlatában A Cseh – és a Magyar Export Import Bank Zrt. tevékenységének összehasonlítása
Balogh Anita Nappali tagozat Nemzetközi gazdálkodás szak Külgazdasági vállalkozás szakirány
2010
Tartalomjegyzék 1
BEVEZETÉS ................................................................................................................................................................... 3
2
KUTATÁSI TERV .......................................................................................................................................................... 4 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5
3
EXPORTFINANSZÍROZÁS BEMUTATÁSA ............................................................................................................. 6 3.1 3.2 3.3
4
A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A HITELINTÉZETEKRE ............................................................................................... 16 A 2008-2009-ES PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA MAGYARORSZÁGRA ..................................................... 17 A 2008-2009-ES PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA CSEHORSZÁGRA ........................................................... 19
CSEHORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG EXPORTSZERKEZETE........................................................................ 21 6.1 6.2 6.3
7
AZ EXPORTHITEL ÜGYNÖKSÉGEK JELLEMZŐI ............................................................................................................ 11 AZ EXIMBANKOK A NEMZETKÖZI VILÁGBAN ............................................................................................................. 14
A 2008-2009-ES VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ...................................................................................................... 15 5.1 5.2 5.3
6
AZ EXPORTÖSZTÖNZÉS ESZKÖZRENDSZERE ................................................................................................................. 6 AZ EXPORTFINANSZÍROZÁS TÖRTÉNETI HÁTTERE ........................................................................................................ 7 AZ EXPORTTÁMOGATÁS NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI KERETEI ................................................................................... 9
AZ EXPORTHITEL ÜGYNÖKSÉGEK ..................................................................................................................... 11 4.1 4.2
5
A KUTATÁS TÁRGYA .................................................................................................................................................. 4 A KUTATÁS CÉLJA ÉS HIPOTÉZISEI .............................................................................................................................. 4 A BEGYŰJTENDŐ INFORMÁCIÓK FORRÁSAI .................................................................................................................. 5 A VIZSGÁLT IDŐSZAK ................................................................................................................................................. 5 A KUTATÁS EREDMÉNYE ............................................................................................................................................ 5
CSEHORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG EXPORTJÁNAK ALAKULÁSA A 2008-2009-ES VÁLSÁG IDEJÉN ............................... 21 MAGYARORSZÁG ÉS CSEHORSZÁG EXPORTJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÁGAZATOK SZERINT ...................................... 22 A MAGYAR-CSEH KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE ............................................................................................ 22
MAGYARORSZÁG ÉS CSEHORSZÁG EXPORTFINANSZÍROZÓ INTÉZMÉNYEINEK BEMUTATÁSA . 23 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5
A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. BEMUTATÁSA............................................................................................ 23 AZ EXPORTHITEL-BIZTOSÍTÁS ................................................................................................................................... 37 A MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. BEMUTATÁSA ......................................................................................... 40 A CEB BEMUTATÁSA ............................................................................................................................................... 44 AZ EGAP BEMUTATÁSA .......................................................................................................................................... 47
8 A CEB ÉS AZ EXIMBANK ZRT. ÖSSZEHASONLÍTÁSA A 2008-2009-ES GAZDASÁGI MUTATÓK ALAPJÁN ............................................................................................................................................................................... 48 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6 8.7 9
EXPORTLEFEDETTSÉGI MUTATÓ................................................................................................................................ 48 A CEB ÉS AZ EXIMBANK ZRT. FORRÁSÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA .......................................................... 49 A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SÚLYA A KÉT BANK HITELPORTFOLIÓJÁBAN .......................................................... 50 A CEB ÉS AZ EXIMBANK TERMÉKEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ................................................................................... 52 HITELPORTFOLIÓ VÁLTOZÁSA A VÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN ........................................................................................... 54 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK – KAMATKIEGYENLÍTÉSI KERETEK ...................................................................................... 54 A KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSIGÉNY TERVEZHETŐSÉGE ................................................................................................. 56
AZ EXIMBANK ZRT. KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI-ÜZLETI CÉLJAI .............................................................. 57 HATÉKONYSÁGNÖVELŐ JAVASLATOK AZ EXIMBANK ZRT. ÉS AZ ŐT SZABÁLYOZÓ JOGI ÉS TULAJDONOSI KÖRNYEZET SZÁMÁRA .............................................................................................................................................................................. 58 9.1
10
BEFEJEZÉS .............................................................................................................................................................. 60
11
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ............................................................................................................................... 61
12
FELHASZNÁLT IRODALOM- ÉS FORRÁSJEGYZÉK .................................................................................... 62
2
1 Bevezetés Mint a cím is mutatja, szakdolgozatom fő témája az exportfinanszírozás és a kockázatkezelés bemutatása a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. gyakorlatában. Azért pont ezt a témát választottam, mert szakmai gyakorlatomat a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nél abszolváltam, ahol betekintést nyertem a hazai exportfinanszírozásba és kockázatkezelésbe. A Bankban töltött idő alatt még láthatóbbá vált számomra, hogy a válság milyen károkat okozott a magyar gazdaságban és pénzügyi világban. Úgy gondolom, hogy az export növelése minden ország gazdaságpolitikai célkitűzése és az egész ország érdeke, hiszen az export gyors növekedésével - az új technológia és az innováció révén - növekszik a termelékenység. Az exportáló vállalatok sokkal inkább hozzáférnek a technológiai újításokhoz, mint azok a piaci szereplők, akik nem lépnek nemzetközi színtérre. Emelett az exportra termelés kiegészíti a belföldi értékesítést, és sok esetben fontosabbá válik, mint a hazai felvevőpiac. A válság előtt Magyarország exportját a folyamatos bővülés jellemezte, de a válság hatására ez a növekedés erősen visszaesett és a következő években is csak mérsékelt növekedés várható. Ugyanakkor vannak olyan országok is, amelyek a válság ellenére mégis növelni tudták exportjukat, pl. Csehország. Érdekesnek találom, hogy egy hazánkhoz gazdaságilag teljesen hasonló szerkezetű ország mégis miért tudott jobb exportlefedettséget elérni. Tehát
szakdolgozatom
egyik
célja,
hogy
bemutassam
az
exportfinanszírozás
és
kockázatkezelés működését a a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel
Biztosító Zrt. gyakorlatában, másik célja pedig, hogy feltárjam azokat a ismérveket, amiknek köszönhetően a Cseh Export-Import Bank Rt. jóval eredményesebb évet zárt a válság idején, mint a Magyar Export-Import Bank Zrt.
3
2 Kutatási terv 2.1 A kutatás tárgya Szakdolgozatom tárgya az exportfinanszírozás és a kockázatkezelés bemutatása a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. gyakorlatában valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. (továbbiakban: Eximbank Zrt.) és a Cseh Export-Import Bank Rt. (továbbiakban: CEB) tevékenységének összehasonlítása általános bemutatásuk és a 2008-2009-es gazdasági mutatóik alapján. Az exportfinanszírozásnak és ezek intézményeinek nagyon fontos szerepük van egy ország exportjának alakulásában, mivel kevés vállalkozás engedheti meg magának, hogy teljes exportját önerőből finanszírozza. Magyarországon az Eximbank Zrt. feladata a hazai export finanszírozása, de az utóbbi évben a válság hatására erőteljes visszaesés volt tapasztalható a magyar export és ezáltal a Bank finanszírozási tevékenységében is. Azonban megfigyelhető, hogy a régión belül akadnak olyan országok, amelyek a válság ellenére mégis növelni tudták exportjukat, és ezáltal az exportfinanszírozó intézményük aktivitását is, pl. Csehország és az ő exportfinanszírozó intézménye a CEB. Azért pont a CEB-et hasonlítom össze a hazai exportfinanszírozó bankkal, mert a régióból Csehország exportszerkezete erőteljes hasonlóságot mutat a magyar exportszerkezettel és az sem mellékes, hogy még egyikük sem tagja az euro övezetnek, míg pl. Szlovákia már igen.
2.2 A kutatás célja és hipotézisei Az előzetes kutatás alapján 3 hipotézist állítottam fel: 1. Az exportfinanszírozás hozzájárul egy ország exportvolumen növekedéshez 2. A gazdasági válság hatására a bankok nehezebben illetve drágábban jutnak forrásokhoz 3. Az Eximbank Zrt. a CEB-hez képest alultőkésített valamint kisebb kamatkiegyenlítési keretből gazdálkodhat
4
Szakdolgozatommal ezeket a hipotéziseket szeretném alátámasztani valamint megvizsgálni, hogy mi áll ezen megállapítások hátterében, tehát diplomamunkám során egyfajta tényfeltárást szeretnék végezni.
2.3 A begyűjtendő információk forrásai A kutatás során két kutatási típus közül választhatunk, melyek a primer és a szekunder kutatás. Szakdolgozatom megírásánál a szekunder kutatást fogom alkalmazni, tehát a már meglévő, mások által összegyűjtött adatokat használom fel. Elsősorban az Eximbank Zrt. és a CEB hivatalos honlapjáról, a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat honlapjáról gyűjtök információkat, de igénybe veszek egyéb szakmai jellegű folyóiratokat (pl.: Világgazdaság, Bankszemle) és a témámhoz kacsolódó könyveket is.
2.4 A vizsgált időszak Mindkét Bank esetében a 2008-2009-es időszakot vizsgálom, tehát a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, hiszen azt szeretném kideríteni, hogy a válság ideje alatt hogy történhetett, hogy a CEB exportlefedettségi mutatója sokkal jobb értéket mutatott, mint az Eximbank Zrt.-é, miközben a gazdasági feltételek hasonlóak voltak.
A kutatási terv ütemezéséről a mellékletben található egy táblázat.1
2.5 A kutatás eredménye A kutatás végén megállapíthatjuk, hogy két közel azonos gazdasági háttérrel rendelkező ország esetében mégis miért eltérő az exportfinanszírozás sikeressége. A kutatás alapján az Eximbank Zrt. lépéseket tehet annak érdekében, hogy még versenyképesebb legyen a piacon.
1
1. Melléklet
5
3 Exportfinanszírozás bemutatása 3.1 Az exportösztönzés eszközrendszere Az eredményes exportorientált gazdaságpolitika eléréséhez alkalmazott egyik legfontosabb közgazdasági eszköz az exportösztönzés. A piacgazdaság megjelenésével a korábban alkalmazott direkt támogatások (exportszubvenciók: állami forrásokból közvetlen juttatások exportteljesítményhez kötötten) erőteljesen háttérbe szorultak. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb teret hódítottak az exportösztönzés közvetett formái: az állami exportfinanszírozás, az állami exporthitel-biztosítás és a kollektív exportösztönzés, mely alatt az állami és érdekképviseleti szervek olyan tevékenységét értjük, amely segítséget nyújt az exportőröknek új piacok megszerzéséhez, vagy a meglévő piacokon eladásaik fokozásához. A „kollektív” típusú exportösztönzés valamennyi exportőr számára folyamatosan elérhető, csoportosan és egyénileg is hozzáférhető. A három módszer közül az exportfinanszírozás és az exporthitelbiztosítás a legelterjedtebb. Valamennyi ország, amely életében fontos szerepet játszik az export, rendelkezik olyan intézményrendszerrel, amely mind a finanszírozás-, mind a külföldi vevőkockázat-kezelésre alkalmas. Ezeket a rendszereket általában állami háttérrel hozták létre, gyakran ma is így működtetik. A kétfajta kockázat találkozásánál kérdéses az állami tevékenység mértéke. Ennek alakulását a nemzeti akaraton felül a nemzetközi együttműködések szabályai, nem utolsósorban a finanszírozási háttér fejlettsége is befolyásolja. Az exportteljesítmény fokozásának kérdésköre napjainkban is nagy fontossággal bír, miközben a korábbi nagy exportőrök közül csak néhány maradt életképes. A leginkább hitelt és biztosítást igénylő fejlődő országokba irányuló export mennyisége drasztikusan csökkent, nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti piacokat vissza kell szerezni és a bővítésükre is szükség van, amelyhez viszont az állami eszközök alkalmazása nélkülözhetetlen. A külpiaci expanziót segítő intézményi rendszer részének tekintett pénzintézeteknél rendelkezésre álló források jellege, illetve a bankok üzletpolitikája határozza meg, hogy milyen ügylettípusokat és ügyfeleket finanszíroznak. A magyar kereskedelmi bankok
6
exportfinanszírozó tevékenységének túlnyomó részét a rövid lejáratú exporthitelezés teszi ki. Ennek okai a hosszú lejáratú forrásellátottság hiánya, a hazai exportügyletek jellemzően rövid távú szerkezete, de szerepet játszanak a bankok alacsony kockázatviselő képessége mellett a biztonságra törekvés érdekében tett lépések is, melyek a kockázat minimalizálását célozzák. A kereskedelmi banki hitelezés további sajátossága az ügyletcentrikusság, mely az ügyfélcentrikus működéssel szemben nagy valószínűséggel kizárja azokat a feltehetően nyereséges ügyleteket, melyek valamilyen oknál fogva nem tudnak az előírásoknak megfelelő biztosítékot előteremteni. Éppen ezért fordul elő gyakran, hogy a kis- és középvállalkozások, tehát a magyar gazdaság legfejlődőképesebb szegmense, az esetek nagy részében mégsem tud elegendő, elfogadható konstrukciójú hitelhez jutni, mert nem rendelkezik a bankok által előírt, a hitelhez jutás feltételeként megszabott minimális tőkeerővel,
és/vagy
exportlehetőségét,
biztosítékrendszerrel. ami
gátat
szab
Finanszírozás
fejlődésének
és
nélkül
viszont
elveszíti
megakadályozza
saját
biztosítékrendszerének kiépítésében, amelyet ily módon jövőbeli hiteleinek fedezetéül sem tud felmutatni. Az exportösztönző rendszerek ideális esetben úgy járulnak hozzá az export növekedéséhez, hogy az így kialakult helyzet ne legyen ellentétes a társadalmi jövedelmezőség követelményeivel. A rendszer alapvetően valamennyi exportőr számára általános érvényű, normatív és biztonságos. Az állami gyakorlat elsősorban a kis- és középvállalatokat részesíti ezekből az eszközökből. A finanszírozási támogatás pénzügyi lehetőségekhez juttatja az exportőrt, így a finanszírozás az általánosnál alacsonyabb költségűvé válik.
3.2 Az exportfinanszírozás történeti háttere A század elején az export állami támogatása és biztosítása még ismeretlen fogalom volt. Az igazi állami hátterű exportfinanszírozás csak az 1920-30-as években vette kezdetét, amikor a gazdaságfejlesztés koncepciójában már nagyobb hangsúlyt fektettek az exportra. Az első erre szakosodott intézményt Nagy-Britanniában alapították 1919-ben, majd 1934-ben megalapult az Amerikai Export-Import Bank, mely intézményt az USA tengeren túli kereskedelmi kapcsolatainak erősítésére hoztak létre. A háború után Nyugat-Európában is megjelentek az
7
első exportfinanszírozó intézmények, melyeknek köszönhetően néhány évtized alatt az exporthitelezés szinte észrevétlenül beintegrálódott az országok kereskedelempolitikájába és a fejlett országok kedvelt exportösztönzési eszközévé vált. Az első világháborút követően a nagy válságok idején az állami beavatkozás a külkereskedelemben általánossá vált, mivel az állam különféle előnyöket nyújtott az exportőröknek. A magánhitelezők mellett egyre inkább az állam lépett elő fő hitelezőként. Az egyre gyakoribb és nagyobb mértékű állami beavatkozások a nemzetközi hitelpiac szűkülését körvonalazták, ezért szükségessé vált ennek koordinálása, így alakult meg 1934-ben a Nemzetközi Hitelbiztosítási Unió (Berni Unió) 18 tagország részvételével, amely az állami tulajdonú hitelbiztosító társaságok szervezete. Ez volt az első nemzetközi szervezet, amely az áru
exporthitelezésével
foglalkozott.
Az
Unió
tevékenysége
először
csak
információszolgáltatásra terjedt ki, a tagok vállalták, hogy rendszerüket átláthatóvá teszik, de az egységes szabályozás ekkor még nem valósult meg, de sikerült megállapodni a maximális futamidőben, ami az exporthitel biztosításnak ma is alapja. Az Unió tevékenysége leginkább tanácsadásra és információszolgáltatásra korlátozódik, tehát az általa megadott keretjellegű szabályozás nem kötelező érvényű, viszont indokolt, elfogadható. Az Európai Gazdasági Közösség tette meg az első konkrét lépéseket az egységesítés érdekében. A közvetlen exportszubvenció alkalmazásának tilalmát 1958-ban ratifikálta a Római Szerződés. 1960-ban az Európai Gazdasági Közösség a tagok exportpolitikájának vizsgálatára egy speciális bizottságot állított fel, majd 1965-ben létrehozták annak konzultációs jellegű rendszerét. Ha eltérést észlelnek a közösségi szabályoktól, akkor azonnal a Bizottság elé juttatták. Mindezek ellenére az exportfinanszírozás és exportbiztosítás területén, az EGK-n belül a tagországok körében továbbra sem alakult ki tökéletes harmonizáció.2
2
Forrás: Széplakiné Kiss Bernadett – Némedi-Varga Szilvia - Exporthitel ügynökségek alkalmazkodása a nemzetközi szabályozási környezethez, Fejlesztés és Finanszírozás 2004/1. szám
8
3.3 Az exporttámogatás nemzetközi szabályozási keretei Minden ország érdeke az exporttámogatás nyújtotta előnyök leghatékonyabb kihasználása. A fokozódó támogatási versenyben egyre nagyobb igény merült fel az egységes szabályozás iránt. A kérdésben született összes megállapodás közvetve vagy közvetlenül korlátozza a piactorzító eszközök alkalmazását és célul tűzi ki a versenyhelyzet kialakítását, fenntartását. A nemzetközi megállapodások igen szűk teret engednek a nemzetgazdaságok számára gazdaságfejlesztési programjaik megvalósításához. A WTO3, az OECD4 és az EU irányelvei a tagok számára alapként szolgálnak az exportösztönzési rendszerek kialakításánál. Az OECD először 1972-ben megalapította az Exporthitel és Exportgarancia Csoportot, melynek elsődleges célja az exporthitelek versenyfeltételeinek szabályzása volt. A Csoport többnyire azonos feltételek meghatározása mellett egyes hiteligényes termék- illetve áru csoportra külön szabályozást dolgozott ki, de az exporthitelek eltérő kondíciói továbbra is nagy problémát jelentettek. A megoldásra váró kérdések közül legfontosabbnak a minimális exporthitel-kamatláb meghatározása bizonyult. Az 1970-es évek végén az alkalmazandó kamatlábakat ország-kategóriákra bontva állapították meg. Az OECD Konszenzus néven ismert multilaterális megállapodás 1983-ban került bevezetésre, amelynek leglényegesebb eleme a CIRR kamatláb5 alkalmazása volt. Ezután az OECD 1978-ban kialakított egy határozatlan időre szóló megállapodást a hivatalosan támogatott exporthitelezésről6 (továbbiakban: Megállapodás). A Megállapodás nem kötelező érvényű, hanem a résztvevők között létrejött önkéntes megállapodás, tulajdonképpen egy „Gentlemen’s Agreement”7, bár adminisztratív támogatást kap az OECD Titkárságától. Az OECD által kidolgozott irányelvek enyhébb szabályozási keretet jelentenek: egyrészt a Konszenzusban nem szerepel konkrét formában a hivatalos támogatás definíciója (egyelőre csak napirendi pontok között szerepel ennek meghatározása), másrészt az OECD csak a két 3
WTO: World Trade Organization - Világkereskedelmi Szervezet
4
Organisation for Economic Cooperation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
5 Commercial Interest Reference Rate (CIRR) - Irányadó Kereskedelmi kamatláb 6 Arrangement on Guidelines for Officially Supported Export Credits - Megállapodás a Hivatalosan Támogatott Exporthitelezés Irányelveiről 7
Úriemberek megállapodása – szóbeli megállapodás
9
éven túli hitelezés eseteit felügyeli. Az Megállapodás célja meghatározni a hivatalosan támogatott exporthitelezés keretfeltételeit, minimális követelményrendszerét a szabályos felhasználás érdekében. Célja, hogy a csatlakozó országok exportőrei között minőség- és árverseny legyen a meghatározó, ne az egyes nemzetállamok versenyezzenek a különböző exporttámogatási feltételeik révén. A Megállapodás a két év illetve ezt meghaladó törlesztési periódussal rendelkező exportfinanszírozás esetén alkalmazandó, amennyiben a tevékenységet az állam vagy az állam nevében eljáró exporthitel intézmény látja el.
A hivatalos támogatás formái az alábbiak lehetnek8: Exporthitel-garancia vagy exporthitel-biztosítás (tiszta fedezet) Hivatalos finanszírozási támogatás: o közvetlen hitel/finanszírozás és refinanszírozás, vagy o kamatláb-támogatás. A fentiek bármilyen kombinációja. Nem adható hivatalos támogatás, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a szerződést elsősorban a kedvezőbb visszafizetési határidő elérése céljából olyan országban lévő vevővel kötötték meg, amely nem az áruk végleges rendeltetési helye. A Megállapodás az alábbiakat határozza meg: Az exporthitelek pénzügyi feltételei o Maximális visszafizetési határidők o Exporthitelek érvényességi ideje o CIRR kamatlábak kialakítása, érvényessége és alkalmazása o Hitelkockázati díj o Országkockázati besorolás A feltételekhez kötött segéllyel kapcsolatos rendelkezések Eljárások 8
Forrás: OECD Arrangement
10
o Exporthitelekre és a kereskedelmi vonatkozású segélyekre vonatkozó közös eljárások Hadászati eszközök valamint a mezőgazdasági termékek a Megállapodás hatályán kívül esnek. A hajókra, atomerőművekre és repülőkre pedig speciális szabályozás vonatkozik.
4 Az exporthitel ügynökségek Mint már említettem, az exportfinanszírozás intézményesült formái az exporthitelügynökségek (ECA), melyek olyan kormány- (vagy kormány által támogatott) ügynökségek, amelyeknek az a célja, hogy az adófizetők pénzét felhasználva olcsóbbá és kevésbé kockázatossá tegyék a hazai vállalatok számára a kivitelt és a külföldi beruházásokat. Az export és a beruházások támogatása ugyan nem feltétlenül problematikus tevékenység, de ezen szervezetek esetében csak minimális mértékben érvényesülnek az átláthatósággal és az elszámoltathatósággal, valamint az emberi jogokkal, a korrupció elleni küzdelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos követelmények. Az exporthitel-ügynökségek a fejlődő országok exportáló cégeinek legfontosabb hivatalos finanszírozóivá váltak, és a velük szembeni tartozások a fejlődő országok nyilvános adósságállományában a legnagyobb tételt jelentik: egyes tanulmányok szerint ezek a tartozások elérik a teljes hivatalos államadósság 30-40%-át.9
4.1 Az exporthitel ügynökségek jellemzői Intézményi struktúra Alapvetően három intézményi felállást lehet elkülöníteni: Egyintézményes biztosítási modellt Egyintézményes komplex modellt Kétintézményes banki és biztosítói modellt
9
Forrás: Munkadokumentum az államilag támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság - Előadó: Yannick Jadot, 24.6.2010
11
Az egyintézményes biztosítói modell esetében, a hivatalosan támogatott exporthitelezési tevékenység az exporthitel biztosítóra épül, tehát a finanszírozásra nem létezik külön intézmény, ezt a feladatot a kereskedelmi bankok végzik piaci feltételekkel. Egyintézményes modell működik Svájcban, ahol az ERG látja el az exporthitel biztosítási feladatokat. A legtöbb európai országban ez a modell dominál azzal a különbséggel, hogy a hitelezéshez nyújtható kamattámogatást vagy a biztosítón vagy egy erre kijelölt intézményen (esetleg valamelyik minisztériumi osztályon) keresztül nyújtják. A kétintézményes modell jellemzője, hogy külön intézmény végzi a biztosítási tevékenységet és külön intézmény a hitelezést (közvetett és közvetlen hitelezést). A japán rendszer (MITI + JIBIC) és a koreai rendszer (KEIC + KEXIM)– valamint a távol-keleti országok intézményei így működnek. Magyarországon is jelenleg ez a modell van érvényben: a Magyar ExportImport Bank (Eximbank) közvetlen hitelezéssel és kereskedelmi bankokon keresztüli refinanszírozással, valamint garancia kibocsátással foglalkozik, és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) a biztosítási tevékenységet látja el. A kétintézményes modellhez sorolható pl. az olasz (SACE + SIMEST) és a cseh (EGAP + Exportbank) rendszer is, amelyek abban térnek el a fentebb említett példáktól, hogy esetükben a hitelező intézmény közvetlen hitelezéssel nem foglalkozik, valamint a szervezet tulajdonviszonyait tekintve a biztosító felügyelete alá tartozik. A komplex rendszer alapvetően az amerikai kontinensen (USA, Kanada, Mexikó) honosodott meg, de Ausztráliában és Európa keleti részén (Románia, Törökország) is előfordul ez a modell. A komplex rendszerben a hitelezést és a biztosítási feladatokat egy intézmény keretében végzik. Tulajdonosi szerkezet Az exporthitel ügynökségek tulajdonosi szerkezet szerint lehetnek: állami tulajdonban illetve magán tulajdonban Az állami tulajdonban lévő intézmények nagy része az állam nevében és a központi költségvetés számlájára tevékenykedik és közvetítő „ügynökként” játszik szerepet az exporthitelezésben. (Erre példa a spanyol rendszer, ahol a hitelbiztosító a CESCE is állami
12
tulajdonban van, valamint a kamattámogatást illetve a segélyhitelezést közvetítő ICO is teljesen állami tulajdonban van.) Az állami tulajdonban lévő intézmények másik része forrásait nem a költségvetésből kapja, hanem a pénzpiacon veszi fel, és csak a kedvezményes hitelkamat és a piaci kamat különbözetét hívja le a költségvetés erre elkülönített keretéből. (Erre példa a Magyar Eximbank, amely forrásait a pénzpiacról veszi fel, és a kamattámogatáshoz rendelkezik éves költségvetési kerettel.) A magán tulajdonban lévő intézmények egy csoportja olyan módon lehet kapcsolatban az állammal, hogy az állam felhatalmazására speciális programok kizárólagos közvetítőjeként jár el, ez esetben az állam számlájára. (Ilyen felállásban működik a német HERMES) A magán tulajdonban lévő intézmények másik részénél az állami szerepvállalás nem közvetlen kedvezmény nyújtásban, hanem az
állam készfizető
kezességvállalásában
mutatkozik meg. (Ausztriában az OeKB nem részesül semmilyen állami pénzből, tevékenységét viszont az állam készfizető kezessége mellett végzi.) A többi magán tulajdonban lévő exporthitelezést végző intézmény állami kapcsolat híján nem nevezhető exporthitel ügynökségnek. Vállalati forma Az exporthitel ügynökségek többnyire részvénytársasági formában működnek, azonban ettől eltérő szervezeti forma található például Angliában, ahol az ECGD kormányzati hivatalként működik és az Ipari és Kereskedelmi Államtitkárság felügyelete alá tartozik. Tevékenységi kör Az exporthitel ügynökségek a hivatalosan támogatott exporthitelezési tevékenység mellett egyéb tevékenységeket is végezhetnek, amennyiben a kormányzatuk erre a megfelelő jogi szabályozási keretet biztosítja. Görögországban az EICO kizárólag hivatalosan támogatott exporthitelezéssel foglalkozik, ezzel szemben a német KfW vagy a finn Finnvera jelentős szerepet tölt be a KKV szektor finanszírozásában is, míg Belgiumban az ONDD multinacionális vállalatok finanszírozásával is foglalkozik. Tény, hogy nincs két egyforma intézmény, az is tény, hogy ezek az intézmények folyamatos változáson mennek keresztül, és akár átszervezésre is kerülhetnek. Ami egyik országban
13
működőképes, az a másik országban közel sem biztos, hogy a megfelelő formát jelenti, ezért nem adaptálni kell ezeket a rendszereket, hanem megismerni a kialakításuk körülményeit.
4.2 Az Eximbankok a nemzetközi világban A legtöbb európai és Európán kívüli ország már rendelkezik saját Eximbankkal. Ezek közül most csak a három legsikeresebben működőt említem meg. Németországban a Hermes Kreditversicherungs-Aktiengesellschaft működik, székhelye Hamburgban található. A HERMES azonban nem állami tulajdonban lévő bank, hanem olyan kereskedelmi bank, ami indokolt esetben állami kezességvállalás mellett nyújt hitlelt, illetve vállal garanciát. Alapvetően Nyugat-Európában nincs eximbank típusú intézmény, ezt a szerepet a kereskedelmi bankok töltik be egy erre specializálódott garanciális renszer kialakításával. Ahol mégis van ilyen jellegű intézmény – így Olaszországban is – ott szélesebbkörű jogosítványokkal rendelkezik. A garanciális rendszer valamennyi ország esetében egy felhatalmazott társaságon, ügynökségen keresztül érvényesül, mely a körülményeket figyelembe véve alkalmaz garanciát vagy biztosítékot. Az USA-ban 1934 óta működik független állami intézményként a The Export-Import Bank of the United States, székhelye Washingtonban van. Ügyfelei részére közép-és hosszú távú hiteleket nyújt és bankgaranciát vállal. Biztosítási szolgáltatást is nyújt rövid- és középtávú lejáratra, de szerepük kisebb és felhasználhatóságuk is pontosabban körülhatárolt. A Japán Eximbankot 1950-ben alapították, székehelye Tokyoban található. Működése a Magyar Eximbankhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a nemzetközi tőkepiacon kötvényt bocsáthat ki és határidős devizaügyleteket is folytathat.
Működés Kelet-Közép Európában10 A kelet-közép-európai országokban is létrehoztak exportfinanszírozó intézményeket, amelyek a gazdaságok sajátosságaihoz igazodva eltérő arculattal rendelkeznek. A keletközép-európai régió exportjában olyan termékek dominálnak, amelyek hiteligényei
10
Némedi-Varga Szilvia: A Hivatalosan támogatott exporthitelezés rendszerének institúcionalizmusa a
nemzetközi kapcsolatok szabályozási keretei között, 2003. Budapest, PhD. értekezés, Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem
14
kimerítik a rövid távú finanszírozás kereteit. Hiányoznak a nagyobb projektek a hazai ipar gyengesége következtében. A fejlett országok saját exportstruktúrájuknak megfelelő szabályozási rendszert hoztak létre az OECD-n és az EU-n belül, az ehhez való igazodás viszont a kelet-közép-európai régió integrációs törekvéseinek megvalósítását hátrányosan érinti. Kelet-Közép Európa országaiban csak részlegesen létezik állami eszközrendszeren nyugvó finanszírozás, de a magyartól eltérő formában. Lengyelországban az exportfinanszírozást kereskedelmi bankok végzik. Szlovéniában a biztosítás-,garancianyújtás- illetve a finanszírozás egy intézmény keretén belül valósul meg. Csehországban pedig még csak a 90’-es évek közepén hozták létre a Cseh Eximbankot, amely az állami hitelbiztosító (EGAP) részleges tulajdonát képezi. Finanszírozásához kizárólag az EGAP biztosítás egyidejű igénybevételével lehet hozzájutni, tehát a garancia és a finanszírozás itt is egy kézben összpontosul.
5 A 2008-2009-es világgazdasági válság A 2008–2009-es gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az őt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki. Előzménye az amerikai jelzáloghitel-válság, mely az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén indult ki és azóta szinte már minden országban éreztette a hatását. A pénzügyi rendszer „szereplői” mind a nemzeti, mind a globális piacon domináns szerepet játszanak, és a globálisan is összekapcsolódó pénzügyi intézmények idáig még nem tapasztalt politikai és gazdasági erővel rendelkeznek. A világgazdaság, s különösen a feltörekvő országok, korábban nem tapasztalt mértékben növekedtek az elmúlt pár év során. Az olajárak túlléptek minden korábbi szinten, egyrészt a jelentős mértékű kereslet miatt, másrészt az ebből táplálkozó spekulációnak köszönhetően. Ugyancsak nőtt az élelmiszerek és a nyersanyagok ára. Az Egyesült Államokban különösen jelentős problémák merültek fel, pl. a dollár csökkenő értéke, de a kormány hevesen tiltakozott mindennemű olyan beavatkozás ellen, amely az már így is erősen spekulatív piacot érintette volna. Az elmúlt években az USA hatalmas hiányokat halmozott fel, amelyek 2003 óta még növekedtek is. Az egyensúlyi zavarok gyökere elsősorban a folyó fizetési mérleg hiánya volt,
15
amely korábban elképzelhetetlennek tűnő szintre nőtt. A folyó fizetési mérleg hiányát súlyosbította a megtakarítási ráta csökkenése, amely részben köszönhető a költségvetési hiánynak is, illetve a háztartások megtakarítási rátájának a visszaesésének, amely jelenleg alig van a nulla százalék felett. A globális pénzügyi egyensúlytalanságok fontos tényezői lettek a globális növekedés potenciális megszakításának. A válság tulajdonképpen már 2007 nyarán elkezdődött, amikor is egyre több magánszemély képtelen volt törleszteni a hitelét és folyamatosan nőtt a finanszírozási gondokkal küszködő pénzintézetek száma, ezáltal megkezdődött a bankok államosítása. A válság legfőképpen az ingatlan – és értékpapírpiacot valamint a járműgyártó – és építőipari cégeket érintette.11
5.1 A gazdasági válság hatása a hitelintézetekre Először is vizsgáljuk meg, hogy milyen kockázataik is vannak a hitelintézeteknek12: Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat abból adódik, hogy a partnerek, ügyfelek nem szerződésszerűen tejesítenek, így a Banknak vesztesége származhat. Ezek a kockázatok nem csak a hitel jellegű termékekkel kapcsolatban állhatnak fenn. A hitelezési kockázatok speciális változata az országkockázat, amely nem a szerződés szerinti teljesítés kockázatát jelenti, hanem a hitelfelvevő kormány vagy más gazdasági szereplő fizetési képtelenségét egy külföldi partnerrel szemben. Működési kockázat A működési kockázat abból adódik, hogy a nem megfelelően dolgozó emberek, a nem megfelelően működő rendszerek, folyamatok illetve külső események hatására a Bank veszteséget szenvedhet el és jó üzleti hírneve is romolhat. E kockázati körbe tartoznak a külső- és belső csalások kockázata, informatikai kockázat és a jogi kockázat is. Piaci kockázat A piaci kockázat abból adódik, hogy a követelések és a kötelezettségek eltérő jellemzőiből adódóan a kamatok és árfolyamok elmozdulásai a mérlegen belüli és kívüli pozíciók átértékelődésén keresztül nyereséget vagy veszteséget okozhatnak a Bank számára.
11 12
http://gazdasagivilagvalsag.blog.hu/page/1 - A válság lefolyása Magyarországon és a nagyvilágban 2. Melléklet
16
Likviditási kockázat A likviditási kockázat a követelések és a kötelezettségek eltérő lejárati struktúrájából adódik, miszerint a Bank mindenkori fizetőképessége egy adott időszakban nem vagy csak jelentős többletkülönbségek mellett biztosítható. A válság hatása a hitelkockázatokra A refinanszírozási lehetőségek csökkennek a kockázati feltételek szigorodása és a likviditás beszűkülése miatt A kamatterhek megnövekednek a jegybanki intézkedések és a kockázati étvágy lecsökkenése miatt A tőkéhez jutás lehetősége és a tulajdonosi elkötelezettség romlik A vállalatok költségeket csökkentenek (elbocsájtások, fizetés csökkentés, munkahét rövidítése, beruházások elhalasztása) A fizetési fegyelem romlik Sok vállalat csődbe megy Az eszköz és ingatlanárak lezuhannak, az ingatlanbuborék kipukkan, a lakás- és használtautó piac likviditása átmenetileg drámaian csökken A kényszerértékesítések növelik a kínálati oldalt, de a hitellehetőségek beszűkülése és a negatív várakozások szűkítik a keresletet A behajtási hatékonyság csökken, mert a behajtó rendszerek kapacitása szűk A kitettség növekszik, mert a sérülékenyebb nemzeti valuták leértékelődnek
5.2 A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság hatása Magyarországra A feltörekvő országokat - valamint Magyarországot is – 2008 októberében érte el a hullám, ugyanis a kockázatosnak ítélt országok iránti bizalom megingott, megnőtt a tőkekivonás és egyes gyengébbnek tartott devizák ellen spekulációs támadásokat indítottak. Magyarországot különösen súlyosan érintette a válság, mivel a magas külső adósságállománya valamint a magas államadóssága miatt, eleve sebezhető országnak számít. Az elsietett devizaliberalizáció is növelte az ország pénzügyi kiszolgáltatottságát, amely lehetővé tette a deviza alapú hitelezés (svájci frank) tömeges elterjedését és ezt fokozta még, hogy megtakarítások híján a magyar államadósságot is hitelekből kell finanszírozni, amely a források beszűkülése miatt
17
nagyon nehézzé vált. A helyzet súlyosságát érzékeltette, hogy a spekulatív támadásoknak köszönhetően az államcsőd veszélye is felmerült, vagyis, hogy a magyar állam nem éri el a működéséhez szükséges forrásokat, így a fizetési kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. A Kormány és a Jegybank az IMF-hez, az Európai Unióhoz és a Világbankhoz fordult segítségért, akik 20 Mrd-s hitelkeretet biztosítottak Magyarországnak. Ennek a pénzügyi mentőcsomagnak valamint a kamatemelésnek köszönhetően az ország megmenekült az államcsődtől. A fizetésképtelenség elkerülése után sem tartott azonban sokáig a nyugalom, mert a válság mélyülésével egyre ingatagabbá vált a magyar gazdaság is. 2009 február – márciusában jelentős mértékben meggyengült a forint, a 300 forint fölé emelkedő euróárfolyam és a bankok forrásköltségeinek drasztikus növekedése komoly többletterheket okozott az 1,7 millió devizahitelesnek, az ő adósságterheik átlagosan 30–50 %-kal emelkedtek. A kormány válságkezelő programot indított, amelyet több-kevesebb sikerrel végre is hajtott. Magyarország elkerülte az államcsődöt, a forint árfolyama normalizálódott a 260–280 forintos sávban, és az államháztartás ismét forrásokhoz tudott jutni a pénzpiacokról, bár már csak jelentős felárral. A pénzügyi stabilizáció mellett azonban a reálgazdasági stabilizáció és szerkezetváltás területén szinte semmi nem történt. Az ipari termelés 18%-kal-, a mezőgazdaság 10%-kal-, az építőipari termelés 4,3%-kal-, a lakásépítés 11%-kal-, a GDP pedig 6,3 %-kal csökkent 2009ben, a munkanélküliségi ráta az év végére megközelítette a 11%-ot. Drámai módon zsugorodott a külkereskedelmi forgalom, az export 20%-kal-, az import 27%-kal csökkent. A háztartások fogyasztási kiadásai 8%-kal-, a végső fogyasztás pedig 7%-kal csökkent a 2008as évhez képest.13 A pénzügyi válság hatására jelentősen lecsökkent a világkereskedelmi forgalom, ami igen érzékenyen érintette gazdaságunkat, hiszen a húzóágazatnak számító gépipari export, amelyet a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások produkáltak, drámai módon visszaesett 13
Forrás: http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag#konvergencia Hogyan érinti Magyarországot a gazdasági válság?
18
és ennek köszönhetően jelentősen csökkent az ipari termelés a 2009-es esztendőben. A gyenge lábakon álló hazai tulajdonú vállalatok nem tudták pótolni sem számottevően ellensúlyozni a külföldi vállalkozások kieső termelését. Hasonló vagy még drámaibb a helyzet a piacok terén, az exportlehetőségek időleges zsugorodását a belső fogyasztás nem tudta pótolni, mivel az egyensúlyjavító intézkedések hatására az is csökkent. Mindezek következtében a foglalkoztatás csökkent és rekordnagyságúra nőtt a munkanélküliségi ráta. Itt mutatkozott meg legélesebben az elhibázott gazdaságpolitika, amely döntően a külföldi tőkére alapozta a fejlődést és a növekedést, a belföldre termelés visszaszorult, piacbővítéssel nem tudtuk az exportveszteségeket mérsékelni. A 2009-et megelőző években a magyar exporton belül folyamatosan növekedett az EU-n kívüli országok és az új EU tagállamok részesedése, miközben az EU15-ök részaránya csökkent. A válság átmeneti hatásaként ezzel szemben 2009-ben az EU-n kívüli európai országok részesedése a magyar exporton belül csökkent. Ennek következtében az áruexporton belül emelkedett az EU15-ök részaránya, miközben az új tagállamok részaránya stabil maradt. A válság elmúltával, illetve a kilábalás során várhatóan folytatódik a korábbi tendencia, és a magyar export ismét jobban diverzifikálódik.
5.3 A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság hatása Csehországra Csehországban a GDP visszaesése jóval mérsékeltebb, mint az EU-tagországok többségében és ugyanez mondható el az államháztartási hiány alakulására is, de a munkanélküliségi rátára ez a megállapítás már nem vonatkozik. A régióban országai közül a cseh gazdaság a legfejlettebb, amivel összefügg az is, hogy a kormányválság és kormányváltás ellenére mégis sikerült a válságmérséklő intézkedéseket megvalósítani. Csehországot kevésbé érintette a nemzetközi pénzügyi válság, s a pénzügyi szektorban mindmáig nem alakult ki válság. A reálgazdaságban azonban főleg bizonyos ágazatokban komoly visszaesés történt. Csehország exportpiacai folyamatosan beszűkülnek, ami mélyíti a visszaesést. A válságkezelés során Csehországban is megemelték a betétek állami garanciaalapját, amivel Vietnám, Kína és Oroszország szerepét szeretnék növelni az exportszerkezetben. 2008-ban megemelték a cseh exportbank alaptőkéjét is.
19
A K+F támogatásokat új technológiák létrehozására fordítják leginkább. A munkaerőpiacon elsősorban a külföldi munkavállalók munkahelye került veszélybe. Körülbelül 12.000 állástalan bevándorló található Csehországban, akik főleg Mongóliából, Vietnámból és Ukrajnából érkeztek. A kormány anyagi forrásokat mozgósított ezen munkavállalók hazatelepítésére, de ezzel a folyamat nem áll meg, 2009-ben a munkanélküliség további növekedésével számolnak. Ennek a problémának a kezelésére intézményi változások is történtek, és a hazai források mellett az Európai Szociális Alap forrásait is mozgósítják. Csehországban is igyekeznek a leghátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek helyzetét újabb támogatásokkal javítani. A munkanélküli-segélyt és a családi pótlékot megemelték és a gyerekek után járó adókedvezmények körét is bővítették. A vállalkozások számára a telephelyi előnyök fokozását lehetővé tevő adórendszeri változtatásokat még a válság előtt elhatározták. 2008-ban 21 %-ra csökkentették a társasági adót és 2009-ben további csökkentést terveznek. Ebben az évben csökkent az egészségügyi hozzájárulás, és vagyoni típusú (ingatlanadó, ajándékadó) adókat vezettek be. Ezeknek a változásoknak köszönhetően nőtt a munkavállalási kedv, így a válság ellenére lelassult az aktivitási ráta csökkenése. A politikai válság ellenére Csehország a béke szigetének számít. Tartalékaiknak köszönhetően a válság szociális hatásának mérséklésére is van mód. A cseh gazdaság 2009 végén, a nemzetközi kereskedelem élénkülésének köszönhetően már pozitív GDP növekedést ért el. A gazdasági válságból való kilábaláshoz nagy mértékben hozzájárult a cseh kormány bruttó hazai termék 2%-t kitevő fiskális élénkítő csomagja, és a kamatcsökkentésre épülő monetáris politika. A Cseh Nemzeti Bank az alapkamatot a 2008 közepén érvényben lévő 3,75%-os szintről, 2010 februárjáig, 1%-ra csökkentette. A fiskális élénkítő csomag keretében a cseh kormány új állami beruházásokat indított, támogatást nyújtott a vállalkozói szektor részére és növelte a szociális kiadásokat. A válságkezelő intézkedések következtében a GDP arányos államháztartási hiány a 2008-as 2,7%-ról
-
5,9%-ra
emelkedett
2009-ben.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a cseh gazdaság növekedési üteme 2010-ben várhatóan 1,6%-ot, 2011-ben 2,4%-ot ér el. A növekedést oka elsősorban a nemzetközi kereskedelem újbóli fellendülése lesz, amit részben ellensúlyozni fog a lakossági fogyasztás és beruházások további csökkenése. Egyes elemzések szerint a lakossági fogyasztás alacsony szintjét a munkanélküliségi ráta további növekedésének, a fogyasztási adók emelkedésének és
20
a bérek alacsony növekedésének együttes hatása eredményezi. A beruházásokat a termelési kapacitások alacsony kihasználtsága, a bizonytalan gazdasági kilátások és a továbbra is restriktív hitelezési politika fogja vissza.14
6 Csehország és Magyarország exportszerkezete 6.1 Csehország és Magyarország exportjának alakulása a 2008-2009-es válság idején A válság elsősorban a nemzetközi kereskedelem visszaesésén keresztül gyűrűzött be mindkét ország gazdaságába tekintettel arra, hogy Csehország és Magyarország is viszonylag kicsi és nyitott gazdaság, ahol az export eléri a GDP 75%-át. Csehország éves exportja mind 2008-ban (98,915 mEUR - 73,380 mEUR) mind 2009-ben (80,711 mEUR vs. 59,497 mEUR) egyaránt felülmúlta
Magyarországét.
A
mellékelt
táblázatokban
láthatjuk
Csehország15
és
Magyaroszág16 exporjának csoportosítását országrelációk szerint. Mindkét ország esetében elmondható, hogy az EU-n belülre történő kivitel dominált, noha nem teljesen azonos mértékben (Csehországban 84.7% - 79.2% Magyarországon). 2009-ben az előző évhez képest mindkét ország exportja egyaránt nagyjából 19 százalékkal esett vissza. Az Európai Unió országaiba irányuló exportvisszaesés tekintetében nem tapasztalható jelentős eltérés a két ország között, azonban az összegszerűségében jelentősen kisebb arányt kitevő, EU-n kívülre történő export visszaesése Magyarországon számottevőbb volt. Az exportrelációkat országonként vizsgálva megállapítható, hogy az exportvolumen szerint csökkenő sorba rendezett lista alapján 2008-ban az első 20 partnerből 17 megegyezett, azaz kijelenthető, hogy közel teljesen megegyező országokba történik az export. Mindkét ország esetében az elsőszámú exportpartner Németország, mely Csehország esetében még a magyarnál is jelentősebb hányaddal bír (32,3% - 25,7% 2009-ben). Az országkoncentráció Csehországban magasabb, exportjának több, mint fele az első négy partneréhez (Németország,
Szlovákia,
Lengyelország
és
Franciaország)
irányul.
Ugyanez
Magyarországon hat ország között – Németország, Románia, Olaszország, Ausztria, 14
Forrás: Novák Tamás és Wisniewski Anna - Az új EU- tagállamok és a tagjelöltek helyzete a válságban. - Bp.: MTA VKI, 2009. 15
3. Melléklet
16
4. Melléklet
21
Szlovákia és Franciaország – oszlik meg. A közvetlen szomszédos országokkal történő kereskedelmet vizsgálva megállapítható, hogy Csehország esetében ez jelentősen magasabb (52% a négy szomszédos országba, Németországba, Lengyelországba, Ausztriába és Szlovákiába), mint Magyarországnál (20% Szlovákiába, Ukrajnába, Romániába, Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába és Ausztriába). Kijelenthető, hogy a jelentős különbség forrása Németország (pontosan 32%), mely továbbá magyarázza a két ország exportkülönbözetének (2009-ben 21,185 mEUR) több, mint 51 %-át is.17
6.2 Magyarország és Csehország exportjának összehasonlítása ágazatok szerint A mellékelt táblázatban18 10 ágazat esetében figyeljük meg a magyar és a cseh export alakulását. A nemzetközileg elfogadott csoportosítás alapján végzett összehasonlításban jól látszik, hogy mindkét ország exportjában dominálja a gép- és szállítóeszközök exportja (2009-ben Magyarországon a teljes exportállomány 60,8%-a, míg Csehországban 53%-a). A második helyen a feldolgozott termékek exportja áll, de itt jelentős eltérés mutatkozik Csehország (17,74%) és Magyarország (9,53%) között. Az élelmiszer és élő állat exportjánál a magyar értékek jobbak (6,35% - 3,15%). A többi ágazati (vegyi áru és hasonló termékek, különféle feldolgozott termék, ásványi fűtőanyag, kenőanyag és hasonló anyag, nem étkezésű célú nyersanyag, ital és dohány, állati és növényi olaj, zsír és viasz valamint olyan termékek és ügyletek, amiket máshol nem tüntettek fel) export megoszlás hasonló értékeket mutat.
6.3 A magyar-cseh külkereskedelem áruszerkezete A kétoldalú magyar-cseh áruforgalom a korábbi évek kiemelkedő növekedési dinamikája után 2009-ben, a gazdasági válság hatására drasztikusan visszaesett. A forgalom egyharmadával csökkent, aktívumunk azonban továbbra is megmaradt. A magyar-cseh áruforgalom a teljes külkereskedelmi magyar forgalomból 3,3%-kal részesedik (2008-ban még 3,9% volt a részesedése). 2009-ben a legjelentősebb magyar exporttermékek: az elektromos gépek és készülékek (a termékcsoport az export közel 24%-át adja, kivitele a megelőző évhez képest 51%-kal 17
Forrás: Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége – Tájékoztató az ágazatok helyzetének változásairól a válság tükrében, 2010 18 5. Melléklet
22
csökkent, nagyrészt a mobiltelefon export visszaesése következtében), gépek és mechanikus berendezések (az export 17%-át jelenti, 48%-os volt a visszaesés, elsősorban a motorexportunk csökkent). A harmadik helyen, csak úgy, mint 2008-ban, a közúti járművek és alkatrészeik találhatók (7%-os csökkenés). A nagyobb súlyú termékcsoportok közül ugyanakkor a pneumatikus gumiabroncs kivitele több mint kétszeresére emelkedett. A legnagyobb volumenű import árucsoportunk a gépek és villamossági cikkek (az import 25%-át tette ki, és behozatala mintegy 37%-kal csökkent). Ezen belül pedig 67%-os részaránnyal az elektromos gépek és készülékek (pl. TV-k), valamint azok alkatrészei vezetik a rangsort. A közúti járművek behozatala 48%-kal esett vissza, ezen belül a személygépkocsi és gépjármű alkatrészeké 56%-kal, a pneumatikus abroncsoké 37%-kal. A gépjármű alkatrészek között a lökhárító és részei importja ugyanakkor 80%-kal nőtt.19 Az előző fejezetek során bemutattam az exportfinanszírozás kialakulását és formáit, valamint, hogy a 2008-09-es világgazdasági válság hogyan hatott a cseh – és a magyar gazdaságra. A következő részben az Magyar Eximbank Zrt.-t és a Cseh Eximbank Rt.-t fogom összehasonlítani először általános adatok alapján majd a 2008-09-es gazdasági mutatóik alapján.
7 Magyarország és Csehország exportfinanszírozó intézményeinek bemutatása 7.1 A Magyar Export-Import Bank Zrt. bemutatása A Magyar Export-Import Bank Zrt. 1994. május 26-án jött létre az Exportgarancia Rt. egyik jogutódjaként, a már említett 1994. évi XLII. Törvény20 értelmében. Az Eximbank Zrt. a Magyar Állam tulajdoni részesedésével zártkörűen működő részvénytársaság. 21 A Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény alapján a Bankban a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat (beleértve a 25%+1 szavazat mértékű szavazati jogot) az MFB 19
http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=cz – Csehország társadalmi-gazdasági helyzete 20
1994. évi XLII. Törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
23
Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.) gyakorolja, tehát a fő részvényese az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (75%-1 szavazat). Az 1994. évi XLII. Törvényt az alábbi célok érdekében alkotta az Országgyűlés: a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása, a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése
A törvény a következők szerint definiálja az Eximbank tevékenységi körét: 2.§ Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, és a külföldön megvalósuló magyar
befektetésekhez,
valamint
az
importhoz
kapcsolódó
alábbi
pénzintézeti
tevékenységeket végzi: a) hitel és kölcsön (a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása (hitel, illetve kölcsönügylet), b) bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (garanciaügylet), c) saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben: 1. pénzpiaci
eszközök
vásárlása
(váltó,
csekk)
vásárlása,
ideértve
a
váltóleszámítolást is (leszámítolási ügylet), 2. deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet, 3. határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet, 4. átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről
24
szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet), 5. kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet, d) követelések megvásárlása (faktoring ügylet), e) az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások. A törvény ezen kívül meghatározza még az Eximbank költségvetési és kormányzati kapcsolatait, a szervezeti szabályokat, továbbá a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvénytől való (a továbbiakban Pit.) eltéréseket.
Az 1994. május 26-i megalakulást követően csaknem egy évet vett igénybe a bank tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása, a szükséges bankfelügyeleti, devizahatósági és egyéb engedélyek beszerzése. A bank az eltelt időszakban a kormányzati elvárásoknak megfelelően megteremtette a tevékenysége ellátásához szükséges kedvezményes konstrukciók nagy részét, és további kedvezményes rendszerek kidolgozásán munkálkodik. Az Eximbank deklaráltan nem versenytársa, hanem partnere kíván lenni a kereskedelmi bankoknak. Különösen fontos eleme a bank tevékenységének a kamatkiegyenlítési rendszer, amely igénybevételével kedvezményes kamatfeltételekkel tud devizahitelt nyújtani. A bank e konstrukció segítségével lehetőséget nyújt éven túli lejáratú pénzfelvételi lehetőségekre is, amelyekre különösen nagy szükség van tekintettel arra, hogy a kereskedelmi bankok, ha egyáltalán adnak hitelt, azt csak rövid távra teszik. Az 1994. évi XLII. Törvényt legutóbb 1998-ban módosították, ezáltal lehetővé vált a korlátozott körű számlavezetés. Az Országgyűlés 1997. november 4-i ülésnapján elfogadta az Eximbank Zrt-ről szóló 1994. évi XLII. törvény módosítását (1997. évi CXIII. törvény). Az Eximbank Zrt. a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozik, így tevékenységi és intézményi felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. A Bank jegyzett tőkéje 2010-ben 10,1Mrd Ft.
25
Az Eximbank Zrt. speciális eszközei Az Eximbank Zrt. fő célja tehát a magyar exportőrök külpiaci megjelenésének banki eszközökkel történő elősegítése. A bank bizonyos konstrukcióihoz, termékeihez állami költségvetési hátteret nyújt, amelyen keresztül biztosítja ezen konstrukciók kedvezményes voltát. Az Eximbank az alábbi specialitásokkal rendelkezik: Az első fontos eszköz az Eximbank általi költségvetési hátterű garancia kibocsátásának lehetősége. Ez – egyrészt a kedvezményes garanciadíj tekintetében – előnyhöz juttatja az exportőrt, másrészt azon esetekben, amikor az ügylet megvalósulásához nemzetgazdasági érdek fűződik, kivételesen lehetővé teszi az üzleti kockázatú garanciavállalásnál megkövetelt fedezeti szint alatti garanciavállalást. A másik specialitás a kamatkiegyenlítési rendszer, amely az általános exportösztönzés egyik legjelentősebb eszköze. A kamatkiegyenlítési rendszer feltételrendszerét a 85/1998. (V.6.) Kormányrendelet szabályozza. Ez nevezhető a leginkább Eximbank specifikus terméknek, amely révén az állam exportösztönző hatása különösképpen kifejezésre jut. Célja, hogy lehetővé tegye az export nemzetközileg elfogadott, legkedvezőbb feltételek melletti finanszírozását. A kamatkiegyenlítési rendszer az Eximbank által a magyar áruk létrehozásához és értékesítéséhez, illetve szolgáltatásokhoz – a vállalkozások részére – nyújtott hitelekre, továbbá az Eximbank által a belföldi és külföldi hitelintézeteknek e célra a futamidő alatt rögzített kamatlábon nyújtott azon hitelekre (refinanszírozási hitelek) terjed ki, amelyek esetében a hitelszerződések futamideje legalább egy év. Az Eximbank Zrt. szolgáltatásai Az Eximbank Zrt.-nek a finanszírozási tevékenységét kereskedelmi banki finanszírozást kiegészítő szolgáltatásként és nem azokkal versenyezve kell végeznie, a piaci igényeket is szem előtt tartva. Tehát a hitelnyújtás területén leginkább a közép- és hosszú lejáratú exportfinanszírozásban való részvételére kell törekednie. A rövid lejáratú hitelezés területén az Eximbank alapvetően, társfinanszírozóként, vagy mint a kereskedelmi bankok refinanszírozója vesz részt úgy, hogy a rövidlejáratra kötött ügyletek az eximbanki hitelállományon belül ne haladják meg a 20 %-os részarányt. Közvetlen finanszírozása nagy volumenű és/vagy hosszú futamidejű exportügyletek esetében indokolt, ezt lehetőség szerint más hitelintézetekkel közös konzorciális-, illetve társfinanszírozás keretében valósul meg. A
26
biztonságos hitelezési tevékenység érdekében az Eximbank arra törekszik, hogy az elérhető legnagyobb biztosítéki háttér mellett nyújtson hiteleket. Az Eximbank termékei közül a refinanszírozási konstrukcióra a későbbiekben a kamatkiegyenlítés kapcsán térek ki.
Az Eximbank Zrt. termékei:22 Export-előfinanszírozó hitelek Export start hitel: kezdő exportőrök külpiaci megjelenésének előmozdítása Általános export-előfinanszírozó hitel: az exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök finanszírozása Rulírozó, éven túli export-előfinanszírozó hitelkeret: folyamatos exporttevékenység finanszírozása Két éven túli, fix kamatozású export-előfinanszírozó hitel: az exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök finanszírozása a kamatköltségek kiszámítható alakulása mellett Beruházási hitel - exportpiaci bővüléshez és a külpiaci versenyképesség növeléséhez szükséges, a társaság tevékenységéhez illeszkedő beruházások, valamint a kapcsolódó tartós forgóeszközigény finanszírozása. Refinanszírozás Refinanszírozási hitelkeret: exportügyletek forgóeszköz-finanszírozása a hazai kereskedelmi bankokon keresztül Egyedi
refinanszírozás:
kereskedelmi
bankok
exportcélú
hiteleinek
egyedi
refinanszírozás Vevőhitelek Vevőhitel külföldi vevők számára: a magyar áruk és szolgáltatások vásárlásának finanszírozása annak érdekében, hogy a vevőnek nyújtott hitelből a magyar exportőr a teljesítést követően azonnal hozzájusson az áru vagy a szolgáltatás ellenértékéhez 22
Forrás: http://www.eximbank.hu/szolgaltatasok/ - Az Eximbank Zrt. szolgáltatásai
27
Bankközi vevőhitel: a magyar áruk és szolgáltatások vásárlásának finanszírozása annak érdekében, hogy a vevő bankjának nyújtott hitelből a magyar exportőr a teljesítést követően azonnal hozzájusson az áru vagy a szolgáltatás ellenértékéhez Projekt kockázatú vevőhitel: a magyar áruk és szolgáltatások vásárlásának finanszírozása annak érdekében, hogy a nyújtott hitelből a magyar fővállalkozó a teljesítést követően azonnal hozzájusson az áru vagy a szolgáltatás ellenértékéhez Befektetési hitel - A magyar befektető külföldi társaságban alapítás, adásvétel, vagy tőkeemelés keretében megvalósuló részesedés-szerzésének hitel formájában történő finanszírozása, illetve a magyar befektető többségi tulajdonában lévő társaság számára nyújtott tulajdonosi kölcsön refinanszírozása. Exportgaranciák Exportgaranciák: magyarországi vállalkozások exporttevékenységének előmozdítása garanciák vállalása révén Exportgarancia-keret: folyamatos exporttevékenység előmozdítása garanciakeret biztosítása révén Kis – és középvállalkozások exportügyleteihez kialakított költségvetési hátterű garancia: hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének előmozdítása kedvező kondíciójú garanciák vállalása révén Követelésmegvásárlás (forfetírozás) - Külkereskedelmi szerződésből eredő halasztott fizetésű exportkövetelés visszkereset nélküli megvásárlása. Kockázatátvállalási és – megosztási termékek - Az export bankárilag igazolt megvalósulását követő időszakra vonatkozó külföldi banki fizetési kockázat átvállalása visszkereset nélkül
28
Az Eximbank Zrt. működés feltételei, speciális jogszabályi környezete Az Eximbank szolgáltatásainak összhangban kell lenniük a WTO, az EU és az OECD szabályozásokkal, melyek hosszú távon nem engedélyezik az export közvetlen támogatását. A direkt finanszírozás korlátozása a kereskedelmi bankokon keresztüli exporttámogatás és a (közvetett exportőr) beszállítói kör irányába tolja el az Eximbank Zrt. exportfinanszírozó tevékenységét. Magyarország 1996 óta tagja az OECD Exporthitel és Hitelgarancia Munkacsoportnak, és 1998 óta megfigyelői státusszal rendelkezik az OECD Konszenzus Bizottságában. Az Eximbank Zrt. folyamatosan tartja a kapcsolatot a munkacsoport információs bázisával és a hitelezés feltételeivel foglalkozó szakemberekkel, aminek köszönhetően az Eximbank Zrt. nemzetközi szintű elimerésre tett szert. Ugyanakkor ez az elismerés együtt járt egy új, szigorúbb finanszírozási feltételeket meghatározó szabályozáshoz való igazodással. Az ország nemzetközi gazdasági folyamatokban betöltött, a fejlett országoktól némileg eltérő szerepe miatt az összehangolás a hazai környezettel közel sem bizonyul problémamentesnek. A Eximbank Zrt. működésének speciális szabályait a hazai jogforrási rendszeren belül több jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri rendelet), az állami irányítás egyéb jogi eszközei (kormányhatározatok,
jegybanki
rendelkezések),
valamint
a
nemzetközi
szervezetek
munkájában vállalt részvételéhez kapcsolódó kötelezettségek határozzák meg. Az Eximbank Zrt-t, mint egyedi szakosított hitelintézetet speciális, nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú feladatok ellátására– a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-vel együtt – hozta létre az 1994. évi XLII. sz. törvényt (a továbbiakban Etv.), melyet eddig két alkalommal (1997. CXIII. sz. tv., 1998. CX. sz. tv.) módosítottak. A Etv. meghatározza: az alapítás célját, gazdaságpolitikai indokait; tevékenységi körét, azaz az export és importügyletek és a külföldön megvalósuló magyar befektetések vonatkozásában nyújtható pénzügyi és befektetési szolgáltatások egyes fajtáit; költségvetési és kormányzati kapcsolatait; tőkemegfelelésére és hitelnyújtására vonatkozó speciális szabályait.
29
A hátrrérjogszabályok rendelkezései - a Gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény - az Etv. speciális rendelkezéseivel összhangban kerültek alkalmazásra. A forrásszerzés céljából külföldi és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvehető hitelek, kibocsátott kötvények együttes állományának felső határait; a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határát; illetve a kamatkiegyenlítés keretében a központi költségvetéssel elszámolható kamatkiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát az évről évre elfogadott költségvetési törvények rögzítik. A kamatkiegyenlítés címén biztosított – keretösszegű – kiemelt előirányzat felhasználásának szabályait a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetében a 85/1998 Kormányrendelet tartalmazza. A központi költségvetéssel történő elszámolásról és azok részletes szabályairól az Etv.-ben kapott felhatalmazás alapján készült 16/1998. PM rendelet rendelkezik. Az Eximbank Zrt. hitelezőivel szemben fennálló adósságszolgálati kötelezettségeiről, nevezetesen a Bank által felvett hitelekről, a Bank által kibocsátott kötvényekről, továbbá a külföldi- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek állományáról a Pénzügyminisztériumnak, illetve a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központjának, továbbá a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletekről a Pénzügyminisztériumnak köteles rendszeresen beszámolót készíteni. Az Eximbank Zrt. a Kormány készfizető kezességével fedezett exportcélú garanciaügyletekből adódó, de be nem váltott kötelezettségeket is köteles negyedévente rendszeresen minősíteni, majd az egyes minősítési kategóriákba tartozó állományának nagyságáról tájékoztatnia kell a Pénzügyminisztériumot. Az egyes állami kezességvállalások- és más központi költségvetési kiadások teljesítését, illetőleg a bevételek beszedésének ellenőrzését a fenti PM rendelethez kapcsolódó jogszabály, a 181/1994. sz. Kormányrendelet szabályozza. Az Eximbank Zrt. a PSZÁF részére rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett a 17/1998. sz. PM rendelet előírásainak megfelelően. A jegybanknak szolgáltatandó információk körét elsősorban a 7/1998 sz. MNB rendelkezés szabályozza. Az Eximbank Zrt. egyéb hatóságok (pl.: társadalombiztosítási
30
szervek, KSH, adóhatóság) irányában fennálló jelentés-szolgáltatási kötelezettségére – a szabályozás specifikus jellegének hiánya miatt – nem térek ki. A fenti jogszabályokon kívül kiemelendő még az Eximbank Zrt. működését jelentős mértékben meghatározó – kihirdetése óta időközben módosított – 25/1998. sz. PM rendelet az országkockázat kezeléséről, valamint a 27/1998. sz. PM rendelet a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól. Az említett irányelvek többek között érintik az exporttámogatás során preferált ágazatokat, az Eximbank Zrt. finanszírozási, garanciavállalási, forrásszerzési tevékenységét; a kereskedelmi bankokkal és a biztosító intézményekkel való együttműködés formáját;
régiókat,
termékköröket; a nyújtott szolgáltatások jövedelmezőségét és hatékonyságát.
Sajátos természetű nemzetközi jogi norma a már korábban említett és bemutatott, az OECD intézményi keretein belül 1978-ban létrejött „Megállapodás a Hivatalosan Támogatott Exporthitelezés Irányelveiről”. Az irányelvek a két éves vagy ennél hosszabb lejáratú hivatalosan támogatott exporthitelek, exportgaranciák, valamint biztosítások esetében fogalmaznak meg előírásokat. Kormányzati elvárások az Eximbank Zrt.-vel szemben A kormányzati elvárások szerint az Eximbanknak egyrészt olyan, a gazdaságpolitikai elvárásokat közvetítő intézményként kell működnie, amely azokat a kockázatokat vállalja fel, amelyeket a kereskedelmi bankok üzleti alapon már nem hajlandók, pedig másrészt nem veszteséges, prudens bankként kell funkcionálnia. Feladata, hogy a tevékenységével kapcsolatos, törvényben és kormányhatározatban megfogalmazott „alapvető gazdaságpolitikai elvárások alapján elősegíteni a magyar export növekedését a rendelkezésére bocsátott közvetlen költségvetési források és az állami garanciális háttér hatékony felhasználásával”. Az exportösztönző tevékenységet az Eximbank Zrt.-nek a kereskedelmi bankokkal és a biztosító intézetekkel együtt kell végeznie, és ennek érvényesülnie kell az Eximbank Zrt. által finanszírozott ügyletek típusában, termékkínálatában, a kondíciók (árazás, futamidő, türelmi idő) kialakításában, valamint a megcélzott ügyfélkör megválasztásában is. A költségvetési háttérből és a speciális szabályozásból eredő előnyöket alapvetően a kereskedelmi bankok
31
feltételrendszerének, finanszírozási hajlandóságának javítására, valamint a külföldi kockázatok észszerű megosztására és az exportőrök versenyképességének elősegítésére kell felhasználnia. Hazánkban az exportfinanszírozási tevékenységet elsősorban a gépipari projektekhez kapcsolódó export során szokták igénybe venni, különösen az alábbi területeken: közúti és vasúti járművek, berendezések; egészségügyi berendezések; orvosi eszközök és műszerek; oktatási berendezések, eszközök; energetikai gépek, berendezések; valamint szerszámgépek. A támogatott termékeket elsősorban az alábbi országokba exportáljuk: Európán belül: Oroszország Ukrajna többi FÁK ország (Azerbajdzsán, Belorusz Köztársaság, Kazahsztán, Moldovai Köztársaság, Türkmenisztán) balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) közép-kelet európai államok (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia) Ázsián belül: Kína India Vietnam Dél-Korea Mongólia Törökország Jordánia Irán fizetőképes öböl államok (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírség, Kuvait, Bahrein, Katar és Omán) Latin-Amerikán belül: Chile Argentína Brazília
32
Ecuador Peru Afrikán belül: Dél-Afrika Tunézia Marokkó Egyiptom Azokba az országokba, ahol a Bank lejárt kintlevőségekkel rendelkezik, illetve, ahol a kintlevőségei törlesztése nem a szerződések szerint történik, nem kívánatos újabb hitelek nyújtása, illetve biztosítása. Ezen relációkban a meglévő vállalati finanszírozási igényeket kereskedelmi bankok bevonásával lehet kielégíteni, melyek számára kamattámogatásos refinanszírozással nyújthat a Bank olcsó forrást, így a lejárt kintlevőséggel bíró relációkban, melyek általában egyébként is a kockázatos országok közé tartoznak, a nemfizetés kockázatát a kereskedelmi bankok vállalják fel. Az Eximbank Zrt. a bevételeiből fedezi működési költségeit és ráfordításait. Gazdálkodásának jövedelmezőségével szemben alapvető elvárás, hogy ne legyen veszteséges. Tevékenységében elsősorban az export finanszírozásának, illetve az exportügyletek garantálásának kell dominálnia. Az importügyletben való részvétel csak abban az esetben támogatható, ha az exportteljesítmények bővülését biztosítja. Vállalati elvárások az Eximbank Zrt.-vel szemben A rendszerváltást közvetlenül követő években a beruházási javak hazai exportőreinek és a magyar fővállalkozóknak a száma drasztikusan lecsökkent. A magyar kormányhitelek leállása és a KGST feloszlása sajnálatos módon nem esett egybe a hazai exporthitel-intézetek – az Eximbank Zrt. és a MEHIB – megalakulásával. Ezáltal a finanszírozás-igényes piacokról a nagy és hagyományos szállítók kiszorultak. Azokba az országokba, ahová évtizedekig kormányközi hitelkeretekben, vagy a KGST kínálta mesterséges önfinanszírozó rendszeren keresztül adtak el a magyar exportőrök, nem lehetett egyik napról a másikra – legalábbis számottevő piacvesztés nélkül – készpénzes, keménydevizás fizetési feltételekkel megjelenni.
33
Ezért a kilencvenes évek elején alapvető fontosságúvá vált az exportot mind szállítói, mind vevő oldalról finanszírozó konstrukciók felépítése. Az új vállalkozások dinamikus megerősödése és tömeges külpiaci megjelenése teljesen új követleményeket támasztott mind a kereskedelem fejlesztésével, mind pedig a finanszírozással szemben. A magyar vállalatok túlnyomó többsége súlyos tőkehiánnyal küzd, a beruházások, fejlesztések alacsony szintre süllyedtek, a termelési tényezőket jelentős állami terhek drágítják. A kereskedelmi bankok viszont az alacsony kockázatviselő képességük, valamint a forráshiányuk miatt túlnyomórészt csak rövid lejáratú hitelezési tevékenységet folytatnak, így a magyar gazdaság fejlődőképes szegmensét alkotó kis – és középvállalkozások nehezen jutnak hitelhez, mivel nem jelentenek a kereskedelmi bankok számára megfelelő tőkeerővel rendelkező, hitelképes ügyfélkört. A kereskedelmi bankok nem szívesen kötnek hitelszerződést a tőkeszegény, múlt nélküli belföldi vállalkozásokkal. Mivel a magyar vállalkozások nem juthatnak elegendő forráshoz, így modernizálásukhoz illetve versenyképességük javításához egyelőre egyedül és kizárólag saját felhalmozásuk áll rendelkezésre. Ez pozitívan értékelhető abból a szempontból, hogy így valószínűleg azok jutnak növekedési lehetőségekhez, melyek képesek ennek forrásait kitermelni, azonban ezek a források még akkor is igen szűkösek. Ebből az következik, hogy a jövedelmező vállalkozások sikerének egyik fontos tényezője a bankok kikapcsolása, ami a hazai bankrendszer jövőjére nézve elég aggasztó. Ezt a veszélyes tendenciát támasztja alá az a tény is, hogy a vállalkozások exporthiteleinek exporthoz viszonyított aránya a korábbi 10% körüli értékről 8-9%-ra23 csökkent. Az sem túl pozitív, hogy a magyar vállalatok exportjuk mintegy 30%-át közvetítő kereskedőkön keresztül értékesítik, ami azt jelenti, hogy a közvetítő harmadik országbeli cég saját tőkeerejének vagy még inkább a saját országában meglevő finanszírozási lehetőségeknek köszönhetően a magyar exportőröktől rövid paritáson vásárolja meg az árut, majd hosszú paritáson értékesíti azt. Közvetítésével lerövidíti az áru ellenértékének befolyási idejét, így finanszírozási tevékenységével - lehetővé teszi a gyártó cég számára, hogy az árbevétel megelőlegezésével forrást biztosítson a következő rendelés legyártásához. Ugyanakkor a magyar szállító azt tapasztalja, hogy a külföldi közvetítő cég az áru ellenértékét nem csupán
34
tényleges költségeivel csökkenti, hanem előnyösebb finanszírozási helyzetét is érvényesíti a kialkudott átvételi árban. A kisvállalkozások esetében jelentős probléma, hogy többségükben kizárólag belföldi piacra termelnek, gátolva ezzel növekedésüket és fejlődésüket. Ennek okai többek között a vállalkozói magatartás gyengesége, a versenyképesség alacsony szintje és a termelési ciklus minden fázisában fellelhető finanszírozási problémák. A rendkívül magas hitelkamatok a vállalkozók egy részét, valamint reálberuházásuk bizonyos hányadát kiszorítják a pénzpiacról. A hazai gazdaság tőkehiányát illetően a külföldi tőkebefektetések jelentenének hosszú távú megoldást,
melyek
előnyei:
korszerűbb
új
technológia,
kereskedelmi
módszerek,
szolgáltatások, hatékonyabb üzem- és munkaszervezési ismeretek bevezetése és alkalmazása valamint a külföldi partner hazai működése során saját értékesítési csatornáit felhasználva új exportlehetőségeket is biztosít. A magyarországi kereskedelmi bankok a már említett forráshiány és az alacsony kockázatviselő képességük miatt az exportfinanszírozó tevékenységüket szinte csak a rövidlejáratú finanszírozás jellemzi. A közép- és hosszú távú exportfinanszírozási lehetőségeket és konstrukciókat csak biztonságosan nagy és ismert ügyfeleiknek nyújtják, a teljes körű exportfinanszírozási szolgáltatás ma még nem létező banki termék. A bankok a számukra ismert ügyleteket részesítik előnyben, az új ügyletfajtákat a makrogazdasági helyzet javulása és a kereslet stabil növekedése függvényében alkalmazzák. E hitelpolitikának köszönhetően a kereskedelmi bankok jelentős arányú, potenciálisan jövedelmező ügyletet és jó ügyfelet zárnak ki a kedvezményesebb feltételekből, ami megakadályozza a versenyképes működésüket illetve növekedésüket. Az Eximbank Zrt. funkciói és eszközei révén elsősorban annak a versenyhátránynak a ledolgozásában tud segíteni, amelyet a magyar exportőrök fejlett országokbeli konkurenseinek kedvezőbb finanszírozási háttere jelent. Fontos kihangsúlyozni, hogy a termékek műszaki elavultságából, korszerűtlenségéből adódó hátrányok kompenzálására az Eximbank Zrt. eszközrendszere nem alkalmas. Ennek a
23
Dunai Zoltán: Exportügyletekhez kapcsolódó finanszírozási konstrukciók Magyarországon
35
versenyhátránynak a leküzdése igen időigényes és költséges beruházásokat igényel, amelyek állami hitelekkel való támogatása alapvetően a Magyar Fejlesztési Bank profiljába illik. Az állami gyártásfejlesztési és exportösztönzési funkciók összehangolása érdekében az Eximbank Zrt. 1999-ben együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, miszerint a két állami hitelintézet komplementer tevékenységet folytat, saját feladataik megfelelő szintű ellátásához kölcsönösen igénylik a másik bank aktivitását. Az Eximbank Zrt. ügyfélköre Az Eximbank Zrt. ügyfélkörének alakulását nagyrészt az befolyásolja, hogy képes-e megfelelő szolgáltatásokat nyújtani az exportáló vállalkozásoknak. Éppen ezért a termékfejlesztést és az ügyfél-akvizíciót nem lehet egymástól elválasztani, mert a Bank partnereinek többsége nagy volumenű, egyedi elbírálást igénylő ügyletek finanszírozását igénylik. Az Eximbank Zrt. elsősorban a feldolgozóipar (ezen belül a gép-, élelmiszer- és vegyipar) finanszírozására összpontosít. Kiemelt szerepet kap a hazai cégek támogatása mellett a multinacionális vállalatok beszállítójaként működő kis- és középvállalkozások támogatása is. Az Eximbank Zrt. aktivitása főként két területre - a pénzintézeti és a vállalati szférára koncentrálódik.
Pénzintézeti ügyfélkör Az Eximbank Zrt. nem csak közvetlen hitelnyújtással foglalkozik, hanem jelentős feladatának tekinti az export közvetett módon történő finanszírozását is, azaz a kereskedelmi bankok számára
nyújt hitelt – refinanszírozás -, melyet mind belföldi mind pedig külföldi
pénzintézetek számára biztosít. A refinanszírozás lényege, hogy közvetett módon olcsó exporthitelt biztosít a kereskedelmi bankok ügyfelei számára, amivel lehetővé teszi számukra az exportált áruk árának versenyképes kialakítását. Az Eximbank Zrt.-nél e hiteltípus adja a hitelportfolió döntő részét.
36
Vállalati ügyfélkör Az Eximbank Zrt. a nagy, illetve a kis- és közepes vállalkozások számára méretüknek és igényeiknek megfelelő egyedi termékeket kínál. A kis- és közepes vállalkozások exportjának támogatására létrehozott termék, az ún. „Eximhitel”, amely a hitelt igénybe vevők számára 50%-os kamattámogatást jelent. Az Eximbank Zrt. az üzletpolitikájában kifejezetten jelentős szerepet szán a nagyvállalkozások exportcélú banki igényeinek kielégítésére. Ezek a vállalkozások általában a kockázatosabb országokba történő exportálásuk során irányelnek hitelt. Fontos megemlíteni, hogy az Eximbank Zrt. nemcsak a magyar exportőrt képes finanszírozni, hanem közvetlenül annak külföldi vevőjét is. Ennek a finanszírozásnak az a lényege, hogy a potenciális vevőt olyan helyzetbe hozza, hogy képes az exportőr teljesítését követően azonnal fizetni, ugyanakkor a hitelnyújtás - bár a magyar exportőrt segíti - nem jelenik meg kötelezettségként a magyar exportőr könyveiben.
7.2 Az exporthitel-biztosítás Az Eximbank hitelezési tevékenységével szorosan összefügg a MEHIB (Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) biztosítási tevékenysége. A nemzetközi kereskedelemnek sajátossága, hogy az importőröknek nem áll módjukban importjuk ellenértékét előre vagy a mindennapi kereskedelemben
megszokott
készpénzfizetéssel
kiegyenlíteni,
ezért
a
nemzetközi
kereskedelem velejárója a hitelezés, de természetesen ennek azért vannak kockázatai, pl. a biztosíték nélküli, nyitvaszállítással teljesített áruhitel esetében a kockázat az, hogy a felvevő importőr az exportőr számlájának ellenértékét nem fizeti ki. A kockázatok kivédésénél van fontos szerepe az exporthitel biztosításnak, mivel ilyenkor a biztosító átvállalja az áruhitelt nyújtó exportőr hitelezési kockázatát biztosítási díj fizetése ellenében. A hitelbiztosítás előnyei: Az exportőr megszabadul a külföldi vevő fizetési kockázatától, szerződés szerinti teljesítés esetén biztosan hozzájut a szerződés ellenértékéhez A vevő minősítése, fizetőképességének vizsgálata nem a biztosítottat terheli Kalkulálhatóvá válik az exportőr cash-flow-ja Bátrabban léphet be új piacokra, új vevőkörbe Megszabadul a követelésbehajtás ügyintézésétől
37
Közvetlen hitelinformációhoz jut, ami költségmegtakarítás is Az exportőr biztosnak tudhatja vállalata működésének folyamatosságát Vállalatának pénzügyeit könnyebb egyensúlyban tartani.
Az exporthitel-biztosítás kialakulása A külkereskedelem korszerű formáinak sajátosságai, hogy az áru szállítása és ellenértékének kifizetése fizikailag és időben is elkülönül egymástól valamint, hogy a szállítók többsége hitelre szállít, amelynek fontos következménye a bankok illetve más pénzintézmények bekapcsolása az üzletbe. Az exporthitel-biztosítás elődje volt a hajó- és szállítmánybiztosítás, melyeket már a XVIII. századi Angliában is széles körben alkalmaztak a kockázatok kivédésére. Az adósok nemfizetése ellen a XIX. század közepén elterjedtnek számított Németországban, Franciaországban és Svájcban az országon belüli hitelek biztosítása. Kintlevőségeik biztosításával először az Ausztráliába szállító brit kereskedők próbálkoztak a XIX. század végén. Tulajdonképpen ez volt az exporthitel-biztosítás előfutára. A valódi exporthitel-biztosítás, az exporttal kapcsolatos pénzügyi kockázatok mérséklésére alkalmazott technikák együttese azonban csak állami közreműködéssel fejlődhetett ki. Gazdaságpolitikai eszközként való alkalmazásának első, intézményesült formáját az Egyesült Királyság területén hozták létre 1919-ben, Export Credit Guaranty Department (ECGD) néven. Ezt követően, nagyjából a harmincas évektől, fokozatosan jöttek létre exporthitel-biztosítók, pl. a japán Export Insurance Department (1930), a svéd EKN (1933), az amerikai US Ex-Im Bank (1934), vagy a belga Office Nationale du Ducroire (1939).24 Akkoriban még azt gondolták, hogy az államilag szubvencionált exporthitel-biztosítás csak a nagy tőkeerejű országok számára nyújt megoldást, valamint, hogy teljes mértékben eltorzítja a külföldi piacra jutási lehetőségeket., de mára már az a nézet érvényesül, hogy az exporthitelbiztosítás a kereskedelempolitika egyik fontos, az Európai Uniós normákkal összeegyeztethető eszköze, melynek célja az exportösztönzés megvalósítása. Abban az esetben lép fel igény az exporthitel-biztosításra, ha egy külföldi vevő halasztott fizetési lehetőséghez
38
jut, vagy van arra esély, hogy az a fél elmulaszt időben eleget tenni fizetési kötelezettségének. Jogszabály adta definíció szerint ebben a kontextusban a fizetési mulasztást elkövető alany csak deviza-külföldi jellegű lehet. Állami szerepvállalás az exporthitel-biztosítás során Az állami szerepvállalást nemzetgazdasági érdek indokolja, körülményei a nemzetközi szerződéseknek megfelelően alaposan szabályozottak. Az állam a költségvetés terhére elkülönített globállimit nagysága erejéig vállal készfizető kezességet a hitelbiztosítási ügyletek során. A nemzetközi normáknak megfelelően külön figyelmet kell fordítani a nem-piacképes kockázatok biztosítása során az állami szerepvállalásra, ugyanis gazdasági megfontolások alapján cél lehet, hogy az exportőrök a nagyobb kockázatú piacokra exportáljanak, itt viszont a nem piacképesnek minősített kockázatok biztosításához állami szerepvállalás szükséges. Ennek a kockázati körnek az állam által történő viszontbiztosítása rövidtávon mindenütt veszteséges, csak évek, évtizedek után készíthető e tevékenységek eredményéről a valóságot megközelítő mérleg, s dönthető el, hogy az adott országba indított exporttevékenység valamennyi megfontolást figyelembe véve végül is helyes vagy helytelen döntés volt e. Az exporthitel-biztosítás kialakulása Magyarországon, a Mehib Zrt. létrejöttének körülményei Magyarországon 1956 óta létezik exporthitel-biztosítás. Ezt az ágazatot az Állami Biztosító működtette, - jellemzően magánvevőknek - főként exporthitelekre nyújtott vevőkockázatra, minimális arányban pedig politikai kockázatra, állami háttérrel. Az 1968-ban bevezették az új gazdasági mechanizmust, így az exporthitel-biztosítás körébe tartozó kockázatok köre bővült. Ekkor vezették be a költségvetés megbízásából és számlájára végzett politikai- és árfolyambiztosításokat. Az új rendszer fedezetet nyújtott a megrendelésre történő gyártás során felmerülő kockázatokra, a kiszállítást követő kockázatokra, illetve a külföldi magyar befektetések kockázatára. Ezen felül még lehetőség volt a forint felértékelődése ellen alkalmazott árfolyambiztosítás megkötésére is. Az 1980-as évek folyamán folyamatosan bővült a kínált termékek köre, megjelent a világbanki tendereken való részvétel költségeinek biztosítása is. 1986-ban létrehozták a Hungária 24
Forrás: Dr. Botos Balázs: Az exporthitel-biztosításról, Saldo Rt., Budapest, 1995
39
Biztosítót és a nemzetközi üzletágak - köztük az exporthitel-biztosítás is – átkerült hozzá. 1991-ig az exporthitel-biztosítás irányelveit és engedélyezési rendjét az ún. Tripartitum (PM/MNB/KKM) szabályozta, de a ’90-es évekre kialakult új helyzet szükségessé tette az eddigi rendszer felülvizsgálatát, így a magyar kormány a 3382/1991-es határozatával döntött egy olyan intézmény létrehozásáról, amely egyidejűleg végez exporthitel-biztosítást és finanszírozást. Ennek köszönhetően 1991-ben a Magyar Nemzeti Bank 2 Mrd forintos alaptőkével létrehozta az Exportgarancia (EG) Rt.-t.25 Az Exportgarancia Rt. elvileg exporthoz kapcsolódó garanciákat nyújtott volna, illetve finanszírozást biztosított volna, de a gyakorlatban ez törvényi akadályokba ütközött, hiszen a Pénzintézeti törvény tiltja a biztosítási tevékenység végzését, ezért 1994-ben a XLII. számú törvény
szerint
a
biztosítási-,
illetve
a
finanszírozási-
és
garanciatevékenységek
szétválasztották. Azóta a finanszírozást a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank), a biztosítási tevékenységet pedig a Magyar Exporthitel-Biztosító Zrt. (Mehib) végezi.
7.3 A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. bemutatása A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) 1994-ben alakult. A tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében közvetlenül (25 %+1 szavazat mértékű szavazati joggal) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint közvetve (75 %-1 szavazat mértékű szavazati joggal) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. mint részvényes gyakorolja. A társaság alaptőkéje 4,25 Mrd forint. Működésének jogszabályi alapját a - többször módosított - 1994. évi XLII. Törvény és a 312/2001 (XII. 28.) számú Kormányrendelet alkotja.26 A Mehib küldetése: a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése. 25
Forrás: Mindákné Fojt Zsuzsa: Az exporthitel biztosításról, Budapest, Saldo 1995
26
http://www.mehib.hu/Default.aspx?menuid=101&block=1 – A MEHIB-ről
40
A Mehib szolgáltatásai kiterjednek az exportőrök rövid, közép- és hosszú lejáratú szállítóihitelek, a külföldi befektetések, a bankok által nyújtott vevőhitelek és a hitelintézetek által faktorált követelések kockázatainak biztosítására. A biztosítások – módozattól függően – a kereskedelmi és a politikai kockázatok ellen nyújtanak védelmet az exportáló vállalkozások és bankjaik számára.
A magyar törvények –átvéve az EU fogalomrendszerét a korábban alkalmazott politikai és kereskedelmi kockázatokra való felosztás helyett a piacképes és nem piacképes kockázatokat különböztetik meg. A nem piacképes kockázatok az export , illetve a befektetések célországának politikai –gazdasági helyzetéből, a vevők és eladók jogállásából, illetve az exporthitel nyújtás futamidejéből adódóan a biztosítási piacon "nem eladhatóak", ezek biztosítása kizárólag valamilyen állami háttérrel valósítható meg. A piacképes kockázatokat a Mehib saját kockázatára biztosítja, a nem piacképeseket állami kezességvállalás mellett. Mehib Zrt. - nem piacképes kockázatok biztosítása A nem piacképes kockázatok biztosítását, - mivel kizárólag valamilyen állami háttérrel valósítható meg - lényegesen több, magasabb szintű jogszabály szabályozza. Ezek tárgyuk szerint több területet fognak át: az alvállalkozókra kiterjedő fedezetbevételt és tájékoztatást; az EU notifikációs rendjét; az OECD államilag támogatott export-hitelezés irányelveinek EU által átvett szabályait; valamint a két éven túli exporthitel-biztosításának fő elveit. A nem piacképes kockázatok biztosítását általában a központi költségvetés terhére, a kormány készfizető kezessége mellett vállalja az arra szakosodott intézet. A kockázat két fő módozata az ország-, vagy politikai kockázat, illetve kereskedelmi típusú kockázat. Az ország-, vagy politikai kockázat csoportjába azokat a tényezőket sorolják, melyek az exportügyletben résztvevő feleken kívül állnak, tehát bekövetkezésük nem róható fel a feleknek, az események kimenetelére az exportőrnek nincs befolyása, pl.: háború, lázadás, forradalom, átutalási tilalom, moratórium, államosítás, kisajátítás, elkobzás.
41
A cél, hogy az elérni kívánt export vagy befektetés megvalósulását ne gátolják az exportőr által nem befolyásolható kockázati tényezők, ezek terhét – állami akaratnyilvánítás alapján – a megfelelő intézményi kereteken belül az állami költségvetés viselje. Mehib Zrt. - Piacképes kockázatok biztosítása A piacképes kockázatok biztosításának szabályozását a piac látja el, a biztosítás különböző módozataihoz kapcsolódó feltételekre vonatkozóan az EU joganyag nem tartalmaz szabályozást. Csak a piacképes üzletágon belüli állami szerepvállalás nem elfogadható formáira és a piaci körülmények között történő működés követelményeire - így az üzletág díjtételeinek költségarányos mértékére – tér ki. Az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. együttműködése A két - exportösztönzés céljából, állami tőkével létrehozott, állami felügyelet alatt álló intézmény között az összehangolt működés feltételeinek kidolgozása – célok hatékony elérése érdekében – nélkülözhetetlen, ezért együttműködési megállapodást kötöttek, melyben rögzítették azokat a területeket, ahol kölcsönös egyeztetés, információcsere szükséges, illetve bizonyos tevékenységi köröket, amelyek egyik vagy másik intézményhez kerültek. A két intézmény alapvető kötelessége, hogy a középtávú stratégiai elképzeléseiket és az éves üzletpolitikai koncepciójukat egyeztetéssék. A rendelkezésre álló információk - ország – illetve bankinformációk – kölcsönösen hozzáférhetőek a másik fél számára. A hatékony működés, működtetés érdekében egymást kiegészítő illetve egymásra épülő szolgáltatásokat nyújtanak.
Átfedés az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. tevékenységei között – bankgarancia versus hitelbiztosítás Mindkét intézmény arra törekszik, hogy kielégítse az exportőrök igényeit valamint, hogy megfeleljen a prudens működés feltételeinek, ezért olyan konstrukciók kialakítására törekszik, melyek egyrészről a legfontosabb gazdaságpolitikai célokat szolgálják, találkoznak az exportőrök igényeivel, másrészről az intézmény számára bevételt eredményeznek. A tevékenységük során kínált termékeikkel igyekeznek az exportőr számára a legmegfelelőbbet nyújtani az adott ügylet lebonyolításához. Mivel mind a két intézménynek hasonló céljaik vannak, így fennáll annak a veszélye is, hogy kínált termékeikkel – ha nem azonos profillal teszik is – a piac azonos szegmensét célozzák.
42
Tulajdonképpen ezt a problémát két termék okozza, az Eximbank Zrt. által nyújtott bankgarancia – különös tekintettel a külföldi hiteladós fizetési kötelezettségeire vonatkozóan – és a Mehib Zrt. által nyújtott hitelbiztosítás. A probléma gyökere az, hogy a garancia és a biztosítás is a nemzetközi szabályozásban (így az OECD Megállapodásban is) ugyanazon elbírálás alá esik. A garancia, mint bankári instrumentum visszavonhatatlan, az alapügylettel összhangban álló, de attól független kötelezettség vállalását jelenti. A hitelfedezeti garanciát a megbízó exportőr a kedvezményezett kereskedelmi bank javára az adós nemfizetésének kockázatára veheti igénybe. A kedvezményezett a kibocsátott garancianyilatkozatban meghatározottt feltételek bekövetkeztekor, vagy elmaradásakor fordulhat lehívási igénnyel a bankhoz. A biztosítást egy előre nem látható, nem várt esemény okozta kár elkerülésére kötnek. A hitelbiztosítási szerződés csak arra az esetre és annyiban ígér fizetést, ha a biztosítási esetből a biztosítottnak kára származik, amelyet a biztosítottnak igazolnia kell, s egy bizonyos türelmi idő letelte után részesül kifizetésben, melyre sem kamatot, sem árfolyamveszteséget kompenzáló térítést nem kap. Világos, hogy a két termék közötti különbözőség egyértelműen definiálható, díjazása nehezen összevethető. Mindkét termék igénybevételére volt már precedens, feltehetően, a jó marketingmunkának köszönhetően a leendő igénybevevők pontosan definiált problémájuk következtében a probléma jellegének leginkább megfelelő szolgáltatást választják.
A következő fejezetben a Cseh Eximbankot és az ő exporthitel-biztosítóját fogom bemutatni. A CEB-ről sajnos nem tudok olyan sok információt nyújtani, mint az Eximbank Zrt.-ről, aminek oka, hogy az Eximbank Zrt.-nél töltött szakmai gyakorlatom során sok belső segítséget kaptam szakdolgozatom megírásához, míg a CEB esetében csak a honlapján található információkra hagyatkozhattam.
43
7.4 A CEB bemutatása A CEB egy szakosított pénzintézet, melyet 1995-ben alapítottak, tehát az Eximbank Zrt. megalapulása után egy évvel. A CEB közvetve és közvetlenül is állami tulajdonú, az export állami támogatására hozták létre. Egyik pillére a kormány export előfinanszírozási politikája, küldetése az állami export támogatása az exporthitelek és egyéb exporthoz kapcsolódó szolgáltatások finanszírozásán és biztosításán keresztül. A CEB így kiegészíti a hazai bankrendszer által kínált szolgáltatásokat azáltal, hogy olyan exportügyleteket finanszíroz, melyek hosszú távú finanszírozást igényelnek, olyan kamatlábakon és olyan méretekben, amelyek a jelenlegi hazai feltételekkel nem elérhetőek. Ez lehetővé teszi a cseh exportőrök számára, hogy a nemzetközi piacon olyan feltételekkel versenyezzenek, melyeket a főbb versenytársaik is élveznek.27 A támogatott finanszírozás kedvezményezettje lehet exportőr (a Cseh Köztársaságban bejegyzett székhellyel rendelkező jogalany, vagy kivételes esetben egy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy), illetve az ő külföldi vevője. Az exportra termelő gyártó vagy a cseh érdekeltségű külföldi befektetés is kaphat bizonyos típusú hiteleket. Az exportőr hazai és az importőr külföldi bankja is bevonható ezekbe az ügyletekbe. A CEB összes tevékenysége teljes mértékben megfelel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vonatkozó ajánlásainak és az Európai Unió irányelveinek. A CEB tevékenységei teljes mértékben alárendeltek a hatályos banki szabályozásnak, elsősorban a 21/1992. számú banktörvénynek, majd az ezzel kapcsolatban meghozott Cseh Nemzeti Bank által elfogadott szabályoknak, valamint az Állami Támogatásokról szóló 59/2000. számú törvénynek. A CEB-nek különleges küldetése van: a cseh export támogatása, melyet speciális törvény (a 58/1995. számú törvény) szabályoz. A CEB-nek a Cseh Köztársaság nemzetközi kötelezettségeit is be kell tartania, arra is figyelnie kell, ezért az államilag támogatott finanszírozást a WTO-elveivel és az OECD-konszenzus szabályaival összhangban nyújtja, beleértve a korrupció elleni küzdelem irányelveit és az importáló
27
http://www.ceb.cz/content/view/35/14/ - A CEB-ről
44
országban állami támogatással megvalósított exportprojekt környezeti hatásainak előírásait. A CEB is aktív pénzmosás és terrorizmus elleni politikát folytat. A bank összes eszköze elérte a 42 milliárd CZK-t, ami 24%-os éves növekedést jelent. A cseh kereskedelmi bankpiacon a részesedése 1%. A többi kereskedelmi banktól leginkább az különbözteti meg, hogy állami támogatású exportfinanszírozást nyújt. 2008-ban (a 21/1992. számú törvény alapján) kiterjesztette a tevékenységi körét: Betétek gyűjtése a lakosságtól Hitelezési tevékenység Fizetési és elszámolási rendszer Garancia kibocsátás Akkreditív-nyújtása Inkasszálás Saját vagy ügyfél számlájára kereskedik idegen devizában és aranyban Befektetés értékpapírokba saját számlára Banki információk nyújtása Tanácsadási szolgáltatások nyújtása Tevékenységek, melyek a CEB banki engedélyében említett tevékenységekkel közvetlenül kapcsolatban állnak A CEB szolgáltatásai: Exportelőfinanszírozó hitel: az export-termeléshez szükséges nyersanyag és egyéb összetevők beszerzésének-, raktárkészlet vásárlásának-, termeléssel összefüggő beruházási költségek-, személyi költségek fedezésének finanszírozása Beszállítói hitel: a cseh exportőr árujának vagy szolgáltatásának szállítása során felmerülő költségek finanszírozása Közvetlen vevő hitel: lehetővé teszi a bonyolultabb és nagyobb volumenű cseh szállításokat külföldi importőrök részére a vevő bankjának bekapcsolása nélkül Közvetett vevő hitel: lehetővé teszi a bonyolultabb és nagyobb volumenű cseh szállításokat külföldi importőrök részére a vevő bankjának bekapcsolásával
45
Beruházási hitel: Lehetővé teszi, hogy a cseh exportőrök külföldi befektetéseikhez hosszú távú hitelkerethez jussanak Beszállítói hitelek refinanszírozása: a cseh exportőr árujának vagy szolgáltatásának szállítása során felmerülő költségek finanszírozása az exportőr bankjának bekapcsolásával Vevő hitelek refinanszírozása: lehetővé teszi a bonyolultabb és nagyobb volumenű cseh szállításokat külföldi importőrök részére az exportőr bankjának bekapcsolásával Forfetírozás: külkereskedelmi szerződésből eredő halasztott fizetésű exportkövetelés visszkereset nélküli megvásárlása Exportkövetelések vásárlása: Egy jövőben kifizetésre kerülő visszkereset nélküli biztosított exportkövetelés vásárlása, az exportszerződés bevételének lejárat előtti megvásárlását jelenti nemfizetési, terror(politikai) és a piacon nem fedezhető kereskedelmi kockázatok elleni biztosítással. Bankgaranciák Ajánlati garancia Teljesítési garancia Előlegfizetési garancia Kötbérfizetést biztosító garancia Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások Fizetés okmányok ellenében Mindkét Bank teljesen hasonló szolgátatásokat nyújt, különbség csak a szolgáltatások rendszerezésében van. Ezt úgy értem, hogy pl. az Eximbank Zrt. esetében a vevőhiteleken belüli alkategóriában van a közvetlen és a közvezett vevőhitel, míg a CEB ezeket két külön főkategóriába sorolja valamint az Eximbank Zrt. esetében a forfetírozás és a biztosított exportkövetelések megvásárlása is bele tartozik a követelésmegvásárlás szolgáltatásba, míg a
46
CEB esetében ezt a két terméket külön választják. Fontos még, hogy a CEB-nél csak a vevőés beszállító hitelek finanszírozása történhet csak az exportőr kereskedelmi bankjának bevonásával, míg az Eximbank Zrt.-nél az exportügyletek során felmerülő forgóeszközökfinanszírozása is történhet refinanszírozással. Intézményi struktúra A CEB esetébena már említett kétintézményes – bank + biztosító – modellről beszélhetünk. A CEB exporthitel-biztosítója az EGAP, mely állami támogatás mellett nyújt biztosításokat az exportőröknek.
7.5 Az EGAP bemutatása Az EGAP-ot (Exportní garanční a pojišťovací společnost, a.s.) 1992 júniusában alapították, mint állami tulajdonban lévő exporthitel ügynökséget. A cégformája részvénytársaság és az állam
a
részvényesi
jogait
a
központi
hatóságokon
keresztül
gyakorolja
(Pénzügyminisztérium, Ipari Minisztérium, Kereskedelmi Minisztérium, Földművelésügyi és Külügyminisztérium). Feladata az, hogy biztosítsa a cseh exportőröket az áruk és szolgáltatások exportja során felmerülő politikai és kereskedelmi kockázatok ellen. Az EGAP minden cseh exportőrnek nyújt biztosítási szolgáltatást, függetlenül a cég méretétől és formájától valamint az exportált árutól. Ezt a fajta biztosítást állami támogatással valósítják meg, állami garancia formájában. 28
Küldetése, hogy állami támogatással ellátott hitelbiztosítást nyújtson a cseh exportőröknek, befektetőknek és az ők bankjaiknak, olyankor, ha nem találnak piaci biztosítást exportfinanszírozásuk illetve külföldi befektetéseik kapcsán felmerült kockázataik fedezésére. Ez a probléma különösen jellemző a tőkejavak-, gyártó berendezések-, gépek és technológiai berendezések-, logisztikai rendszerek exportjára és az ezekbe történő befektetések során is felmerül abban az esetben, ha a befektetést 2 éven túli futamidejű hitellel finanszírozzák.
28
http://www.egap.cz/o-nas/profil-spolecnosti/index-en.php – Az EGAP-ról
47
Az EGAP működése megfelel az OECD és az EU állami támogatást korlátozó előírásainak és ezek mentén képes olyan területen is kifejteni a hatását, ahol a magas politikai kockázatok miatt egyéb kereskedelmi hitelbiztosító társaság működése érdektelenné válik. Ezek a szabályok teszik azt lehetővé, hogy az egyes országok exportőrei ne az állami támogatások miatt nyújtott alacsony árral versenyezzenek, hanem inkább az áruk vagy szolgáltatások ár-érték arányában. Az EGAP széles körűen lefedi az exportőrök éppúgy a finanszírozó bankjuk igényeit az általa nyújtott biztosítási termékeivel. Tehát az EGAP kétségtelenül növeli az cseh exportőrök versenyképességét a nemzetközi piacokon.
8 A CEB és az Eximbank Zrt. összehasonlítása a 2008-2009-es gazdasági mutatók alapján A negyedik fejezetben pedig rátérek a két Bank 2008-2009-es gazdasági mutatói alapján történő összehasonlításra. Elsőként az exportlefedettségi mutatójukat fogom vizsgálni, ami megmutatja,
hogy
az
exporthitelezés
hány
%-kal
járult
hozzá
a
két
ország
exportteljesítményéhez a 2008-2009-es évben.
8.1 Exportlefedettségi mutató A táblázatból jól látható29, hogy míg 2008-ban a két intézmény teljesítménye közel azonos volt a vizsgált mutató szempontjából, sőt az Eximbank Zrt. még kicsivel jobban is teljesített a CEB-nél (CEB 0,62% – Eximbank 0,68%), addig 2009-re mindkét mutató alapján Bankunk a CEB aktivitásának csak körülbelül a 50%-át érte el (CEB 0,97% – 0,48%). Érdemes elgondolkozni azon, hogy mi okozhatja azt, hogy a CEB Csehország exportjából kétszer annyi ügyletet finanszíroz, mint az Eximbank Zrt. Magyarország exportjából. Mindkét ország esetében megfigyelhető, hogy az EU-n belüli export jóval nagyobb, mint az EU-n kívüli, viszont az EU-n kívülre irányuló export során többször vesznek igénybe exporthitelezést, aminek oka lehet pl.: nagy távolság vagy a nagyobb árumennyiség rendelése. A következőkben megvizsgálom, hogy mi okozhatta a két ország exportlefedettségében bekövetkezett óriási különbséget. 29
6. Melléklet
48
Ezt először is a két Bank forrásösszetételének összehasonlításával kezdem.
8.2 A CEB és az Eximbank Zrt. forrásösszetételének összehasonlítása A forrásösszetételt a bankok mérlegéből lehet kimutatni. A mérlegben a forrásokat két nagy csoportba sorolják, idegen – és saját tőkébe. A saját tőke egyrészt a tulajdonosok, a tagok (az alapítók) bocsátják a társaság rendelkezésére, visszafizetési kötelezettség és időbeli korlátozás nélkül. Másrészt, saját forrás az a tőkerész amit a tulajdonosok, tagok az adózott eredményből a vállalkozásnál visszahagynak. A saját tőke részei a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény. Az idegen tőke közé azokat a tőkeelemeket soroljuk, amelyek meghatározott ideig állnak a vállalkozás rendelkezésére. Idegen tőkének minősülnek a rövid lejáratú kötelezettségek, szállítói és egyéb tartozások, rövid lejáratú hitelek, hosszú lejáratú kötelezettségek és a hosszú lejáratú hitelek. A két Bank forrásösszetételének vizsgálatához kivágtam a két mérleg forrás oldalát. A táblázatokban az a legszembetűnőbb, hogy a CEB forrása30 mindkét évben jóval meghaladta az Eximbank Zrt. forrásait31. Először a két Bank idegen forrásait hasonlítom össze az adott években. Az idegen tőke aránya32 összességében a CEB esetében 2,5-szer nagyobb volt, mint az Eximbank Zrt.-nél mind 2008-ban, mind pedig 2009-ben. Az idegen forrásokon belül a rövid – és a hosszú lejáratú kötelezettségekben nagy eltéréseket láthatunk a két Bank esetében. A rövid lejáratú kötelezettségek terén a hazai Bank magasan vezetett mindkét évben, a CEB-nél ezek összege teljesen elenyésző volt. A hosszú lejáratú források terén pedig pont az ellenkezője figyelhető meg. 2008-ban a hosszú lejáratú kötelezettségekből származó forrás a CEB-nél 3-szor nagyobb volt, mint az Eximbank Zrt.-nél és ez a szakadék 2009-ben csak tovább nőtt. Bankunknál a hosszú lejáratú kötelezettségek összege felére csökkent, a CEB-nél viszont ez az érték nőtt, aminek köszönhetően 2009-ben a hosszú lejáratú közelezettségekből származó forrása 8,5-se lett az Eximbank Zrt. ezen forrásának. Ebből is látszik, hogy 2009-ben Magyaroszágra is begyűrűzött a válság, beszűkültek a források és a hosszú távú finanszírozás bizonytalanná vált.
30
7. Melléklet
31
8. Melléklet
32
9. Melléklet
49
A CEB-nél az idegen tőke azért ennyire magas, mert hosszú távú forrásai közül a legnagyobb tétel a kötvénykibocsátásból származó forrásösszeg, míg Bankunknál a kölcsöntőke és a felvett (középlejáratú) hitelek képezik a legnagyobb részarányt. Nagy előnye, hogy a kötvénykibocsátás miatt a gazdaság bármely szereplőjétől tud forrást bevonni, szemben az Eximbank Zrt. szakosított hitelintézeti voltával, ami miatt kizárólag csak banki forrást tud bevonni, melynek 60%-t az MFB Zrt.-től veszi fel. A saját források esetében is megfigyelhető ez hatalmas fölénye, ugyanis 2008-ben 1,5-szer nagyobb, 2009-ben pedig mér 2-szer nagyobb a CEB saját forrásának összege az Eximbank Zrt.-nél. A jegyzett tőkéje 2009-ben meghaladja a Bankunk jegyzett tőkéjének háromszorosát. A CEB saját tőkéje 2009-ben gyakorlatilag megegyezik a jegyzett tőkéjével, míg az Eximbank Zrt-nél a saját tőke kürülbelül 30%-kal magasabb a jegyzett tőkénél, ami annak a következménye, hogy a Bank teljesítette azt a tulajdonosi elvárást, hogy tőkéje reálértéke ne csökkenjen. A Bank üzleti aktivitásában ez a követelmény egy féket jelent, míg cseh versenytársával szembeni ilyen elvárásról nincs információnk. A tőkehelyzetben lévő különbségek hatással lehetetnek a két bank exportlefedettségi mutatója közötti különbségre.
8.3 A kis-és középvállalkozások súlya a két Bank hitelportfoliójában A kis- és középvállakozásoknak nagyon fontos szerepük van egy ország gazdaságában, mivel gyors fejlődőképességükkel hozzárjárulnak a gyors gazdasági növekedéshez. Manapság azonban a kis- és középvállalkozásokat teljesen elnyomják a különböző, folyamatosan terjeszkedő multinacionális cégek, és ez szinte minden országban így van. A nagy vállalkozások még valamilyen szinten fel tudják venni a versenyt velük, de a kis- és középvállalkozások teljesen esélytelenek a nagy „multikkal” szemben, aminek legfőbb oka a tőkehiány. Forráshiányuk megoldásában az sem segít, hogy a kereskedelmi bankok az alacsony kockázatviselő képességük, valamint a forráshiányuk miatt túlnyomórészt csak rövid lejáratú hitelezési tevékenységet folytatnak, így a kis – és középvállalkozások nehezen jutnak hitelhez, mivel nem jelentenek a kereskedelmi bankok számára megfelelő tőkeerővel
50
rendelkező, hitelképes ügyfélkört. A kereskedelmi bankok nem szívesen kötnek hitelszerződést a tőkeszegény, múlt nélküli vállalkozásokkal.33 Az Eximbank Zrt. és a CEB funkciói és eszközei révén elsősorban annak a versenyhátránynak a ledolgozásában tud segíteni, amelyet a magyar exportőrök fejlett országokbeli konkurenseinek kedvezőbb finanszírozási háttere jelent. A mellékelt táblázatok34 alapján látható, hogy az Eximbank Zrt. mind új szerződéseiből, hitel portfoliójából, éves termékforgalmából lényegesen nagyobb arányban részesednek a kis és közepes vállalkozások, mint a CEB esetében, nála a kis- és középvállkozások finanszírozása marginálisnak tekinthető. Az Eximbank Zrt. a hitelezés új szerződéskötésének volumen részarányában 7-szeres, az állományok megoszlásában 22-szeres, míg az új kibocsátások volumen részarányában 13-szor nagyobb arányt képviselnek a kis- és középvállalkozások, mint a CEB esetében. Ezek alapján, - mivel láthatóan a CEB inkább a nagyvállalati exportőröket
finanszírozza
-
megállapítható,
hogy
adott
üzleti
évben
magasabb
exportvolumen finanszírozását tudja elérni hasonló termelőeszközök felhasználásával, mint egy hasonló karakterisztikájú másik export-import bank, aki nagyobb arányú KKV ügyfél finanszírozását látja el. Az Eximbank Zrt. pedig mérlegfőösszegét tekintve 2,4 szer alacsonyabb, ilyen módon az exportlefedettségi mutatója az említett hatás miatt ennél nagyobb mértékben, akár 1 nagyságrenddel is alacsonyabb lehet, mint a CEB mutatója. Ezen tények is jelentős hatással vannak az export lefedettségi mutatók közötti eltérésre, ugyanis a nagy vállalatok feltételezhetően nagyobb exportvolument, ezzel együtt nagyobb mértékű finanszírozási igényt jelentenek. A munka termelékenysége a kis- és középvállakozások esetében alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál, mivel elsősorban magas munkaintenzitású tevékenységet folytatnak, míg a tőke-intenzív tevékenységek alapvetően a nagyvállalatokhoz kötődnek. Ilyen módon hasonló 33
Simon Frigyes: A kis- és középvállalkozások jelenlegi helyzete a magyar gazdaságban, hitelhezjutási
lehetőségeik, jövőképük – az Intereurópa Bank gyakorlatában, 2005. Budapest, Szakdolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 34
10.-11. Melléklet
51
ügyletszám esetén, hasonló élőmunka ráfordítás mellett magasabb exportlefedettség érhető el a nagyvállalatok finanszírozásával.
8.4 A CEB és az Eximbank termékeinek összehasonlítása A CEB és az Eximbank Zrt. is különféle hitel fajtákkal elégítik ki a hitelt felvenni szándékozó exportőrök igényeit: Az Eximbank szolgáltatásai Export-előfinanszírozó hitelek Beruházási hitel Refinanszírozás Vevőhitelek Befektetési hitel Exportgaranciák Követelésmegvásárlás Kockázatátvállalási és – megosztási termékek A CEB szolgáltatásai Exportelőfinanszírozó hitel Közvetlen export szállítói hitel Közvetlen vevő hitel Közvetett vevő hitel Beruházási hitel Szállítói és vevői exporthitelek refinanszírozása Forfetírozás Exportkövetelések vásárlása Bankgaranciák Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások Láthatjuk, hogy vannak olyan szolgáltatásaik, amelyek a kezdő exportőröket segítik az elindulásban, vannak amelyek a termelési szakasz gördülékenységéhez járulnak hozzá, vannak amelyek egyszeri exportot támogatnak és vannak olyanok is, amelyek a folyamatos exporttevékenységre szakosodnak. A hitelnyújtás mellett exportgarancia nyújtásával is
52
foglalkoznak, mely lényege a magyarországi
vállalkozások
exporttevékenységének
előmozdítása, garanciák vállalása révén. Magyarországon a két legelterjedtebb eximbanki szolgáltatás a vevőhitel és a refinanszírozás. A vevőhitel lényege az, hogy hozzájáruljon a magyar áruk és szolgáltatások vásárlásának finanszírozásához annak érdekében, hogy a vevőnek nyújtott hitelből a magyar exportőr a teljesítést követően azonnal hozzájusson az áru vagy a szolgáltatás ellenértékéhez. Refinanszírozás során pedig az exportőröket nem közvetlenül, hanem a hazai kereskedelmi bankokon keresztül finanszírozza a Bank. Csehországban szintén a vevőhitelt igénylik a legtöbben, de itt a refinanszírozással szemben az exportelőfinanszírozó hitel tölt be még fontos szerepet. A termékstruktúráról mellékeltem két táblázatot35, melyekből kitűnik, hogy mindkét Bank esetében a vevőhitelek folyósítása dominál, de a folyósított hitelek számában és arányában már eltérés figyelhető meg. 2008-ban a CEB 3-szor több vevőhitelt folyósított, 2009-ben ez a szám az 5-szörösére nőtt. Az sem elhanyagolható, hogy a vevőhitelek aránya a CEB-nél 50% körüli, az Eximbank Zrt.-nél viszont csak 30% körül mozog. A termékstruktúrában nagy különbség érezhető a refinanszírozási hitelek terén is. Az Eximbank Zrt. mind 2008-ban mind pedig 2009-ben jóval többet refinanszírozott (bár a refinanszírozott hitelek száma 2008-ról 2009-re kevesebb, mint a felére csökkent), mint a cseh versenytársa. Ennek oka lehet például az, hogy a cseh exportőrök szívesebben fordulnak közvetlenül a CEB-hez, mint a kereskedelmi bankokhoz, de az is lehet, hogy a cseh kereskedelmi bankok nem foglalkoznak ilyen ügyletekkel. Magyarországon sem minden bank foglalkozik ezzel, a refinanszírozások 70%-át a K&H Bank igényli. Érdemes még megemlíteni a befektetési hitelek közötti különbséget, miszerint a CEB jóval több befektetési hitelt nyújt, mint az Eximbank Zrt. Ennek egyik oka, üzletpolitikai megfontolások mellett, hogy Bankunk
– a hazai jogszabályok jelentette korlátok
következtében – jelenleg kizárólag a magyar befektető számára nyújt hitelt, hogy az a külföldi befektetését megvalósítsa, miközben a cseh társvállalat a cseh befektető és a befektetést fogadó, cseh tulajdonban lévő külföldi vállalat számára egyaránt kínál befektetési hitelt.
35
12.-13. Melléklet
53
Jelentős különbség továbbá, hogy a cseh exporthitel-biztosító (EGAP) már rendelkezik olyan biztosítással, amely a befektetési hitelt nyújtó bank számára a politikai kockázatok mellett fedezetet biztosít a hiteladós nem fizetésére is. Ezzel szemben a MEHIB, jelenleg csak a magyar befektető számára és csak politikai kockázatok ellen kínál biztosítást. 2008-ban illetve 2009-ben is megfigyelhető, hogy a CEB jóval több hitelt folyósított, mint az Eximbank Zrt. valamint már 2008-ban is 1,5-szer több új ügylete volt, de ez a szám 2009-re a 3-szorosára nőtt.
8.5 Hitelportfolió változása a válság időszakában Hitelportfoliók változása a válság időszakában CEB Eximbank Hitelportfoliló alakulása 2008 2009 2008 2009 M EUR 1201 1542 706 688
A két bank 2008-as illetve 2009-es hitelportfoliójának alakulásában megfigyelhető, hogy míg a CEB töretlen meredekséggel folytatja a növekedést az Eximbank Zrt. 4 %-pontos csökkenést mutat. Ennek legfőbb oka a refinanszírozási keretekbe történő befogadások felfüggesztése volt, melynek oka a kockázati feltételek szigorodása és a likviditás beszűkülése. Az exportlefedettségi mutató visszaesésének újabb oka ez a kényszerű lépés volt. A mellékelt ábrán36 is jól látható, hogy mind a CEB, mind pedig az Eximbank Zrt. hitelportfoliója egészen 2008-ig meredek növekedést mutat, de az Bankunknál 2009-ben stagnálás, és enyhe csökkenés következik be.
8.6 Állami támogatások – kamatkiegyenlítési keretek A kamatkiegyenlítési rendszert 1983-ban vezették be és az általános exportösztönzés egyik legjelentősebb eszköze, mely révén az állam exportösztönző szerepvállalása különösképp kifejezésre jut. Célja, hogy lehetővé tegye az export nemzetközileg elfogadott, legkedvezőbb feltételek melletti finanszírozását.37 Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítési rendszerrel 36
14. Melléklet
37
85/1998. (V.6.) Kormányrendelet a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről
54
kapcsolatos működését a Kormány, kereteit pedig a költségvetési keretszámok határozzák meg. Az Eximbank Zrt. a kamatkiegyenlítési rendszer működése érdekében szerzett változó kamatozású forrásait fix kamatokon helyezi ki, melyből a jelentős kamatkockázat miatt vesztesége származhat, de a Kormány a hitelek kedvezményes kamatának és a finanszírozási költségeknek a különbözetét közvetlenül biztosítja az Eximbank Zrt. számára. Felmerül a kérdés, hogy miért finanszírozza a költségvetés negyedévente egy állami intézmény veszteségeit, de ebben az esetben nem a veszteségfinanszírozás a lényeg, hanem, hogy ezáltal a Kormány exporttal kapcsolatos célkitűzéseit – mely gazdaságpolitikai cél és az egész ország érdeke - sikerül elérhetőbbé tenni. A kamatkiegyenlítésnek van egy ún. éves kerete, ami azért fontos, mert csak ezen keret mértékéig lehet ezt a kedvezményes kamatlábon történő finanszítozást nyújtani. A rendszer jelentősége abban rejlik, hogy a közép- valamint hosszú lejáratú hitelezés teljes futmaideje alatt a CIRR kamatláb38 - mindig a hitelszerződés megkötésének napján érvényben lévő legkisebb kamatláb - van érvényben, tehát a folyósítás fix kamatlábon történik. A költségvetés biztosítja a rendszer működését, így a piaci kamatoknál alacsonyabb kamatokkal nyújtja hiteleit, tehát ha nem a kedvedvezményes CIRR kamatlábbal számolna az ügylet során, akkor a piaci kamatlábat használná. A piaci kamatláb az exportfinanszírozó, kamatkiegyenlítéses hitelek elméleti, kalkulált kamata, amely a forrásköltségből, a banküzemi spread-ből és az ügyfél minősítése alapján meghatározott kockázati kamatfelárból tevődik össze. Ha a piaci kamatláb a hitel futamideje alatt a fix (CIRR) kamatláb fölé emelkedik, ennek pénzügyi terhét a költségvetés vállalja magára,39 de ha ez fordítva van, tehát a piaci kamatláb alacsonyabb, mint a CIRR kamatláb – ami elég ritkán fordul elő -, akkor az ügylet során keletkező nyereséget az Eximbank befizeti a költségvetés számára. A befizetésnek nincs keretösszege. Bármely belföldi jogi személyiségű társaság igényelheti, amely rendelkezik megfelelő külkereskedelmi szerződéssel. A CIRR kamatlábon történő finanszírozás során az 38
15. Melléklet
39
85/1998. (V. 6.) Kormányrendelet
55
exporttermékeknek illetve szolgáltatásoknak legalább 50%-ban magyar származásúnak kell lenniük. A hitel összege az exportszerződés értékének legfeljebb 85%-a lehet. Az OECD résztvevői a közvetlen hitelezés, refinanszírozás és kamatkiegyenlítés során kötelezően alkalmazzák ezt a CIRR kamatlábat, amely a tagországok megfelelő futamidejű államkötvényeinek kamatlábaihoz köthető fix kamatozású, havonta változó minimális kamatláb. A Megállapodás (Arrangement) szabálya szerint minden hónap 15-én lép életbe az új érték. Minden valutára megállapítható egy CIRR kamatláb, melyet különböző futamidőkre számítanak. Három CIRR kamatláb kerül meghatározásra az 5 év alatti, az 5 - 8,5 év közötti, illetve a 8,5 év feletti.
8.7 A költségvetési forrásigény tervezhetősége A kamatkiegyenlítési rendszer működtetésével kapcsolatban az egyik legjelentősebb problémát a tervezés jelenti. Nehézsége abban rejlik, hogy időben előre kell látni a befolyásoló tényezők változását, és azokat minél pontosabban meg kell tudni becsülni, akár 10-15 évre előre. A kamatkiegyenlítésre szánt költségvetési keretösszeg meghatározása különös fontossággal bír, ugyanis a nem elegendő nagyságú keret az exportösztönzés megfelelő voltát sodorhatja veszélybe nem is beszélve arról, hogy óriási veszteségeket okozhat az Eximbank Zrt.-nek, hiszen, ha a veszteség meghaladja a keretet, azt a költségvetés már nem fedezi, a keret fölötti összeget a saját eredményéből kell fedeznie. A tervezés problémáit a forrásköltség, a banküzemi spread és a kockázati kamatfelár pontos előrejelzése jelenti. Mindegyik elem esetében célkitűzése a banknak, hogy a tervezés során, amint az adott év valamelyik negyedévére vonatkozóan tényszámok állnak rendelkezésre, azokat felhasználják, ezáltal pontosítva a terveket. Ha megvizsgáljuk a két intézmény kamatkiegyenlítési kereteit és azok kihasználtságait, szembetűnő, hogy a CEB kamatkiegyenlítési kerete mindkét évben közel 2-szer nagyobb, mint az Eximbank Zrt. kerete. Míg 2008-ban a lehívott KK támogatások hasonló összegűek voltak a két intézménynél, addig 2009-ben a CEB 2,5-szer akkora összeget hívott le, mint az Eximbank Zrt. Ennek oka a már említett refinanszírozási keretekbe történő befogadások felfüggesztése volt, ami ismét visszvezethető a kockázati feltételek szigorodására valamint a források beszűkülésére illetve
56
drágulására. A kamatkiegyenlítési rendszeren belüli hitelnyújtás iránti igény jelentős mértékben nőtt, ugyanakkor a forrás költség emelkedése miatt a rendelkezésre álló keret terhére kihelyezhető hitel volumene jelentősen csökkent. A korábban kihelyezett változó kamatozású és hosszú lejáratú forrással nem fedezett hiteleken veszteség keletkezett.
9 Az Eximbank Zrt. középtávú stratégiai-üzleti céljai40 sajátos eszközrendszerének hatékony felhasználásával járuljon hozzá a gazdasági válság hatásainak enyhítéséhez és a gazdasági fellendülés beindításához a válság által érintett, leginkább sérülékeny kis- és középvállalkozások közül az exportképes terméket ill. szolgáltatást előállítók hatékony segítése az exportpiacokon a gazdasági világválság miatt lecsökkent kereskedelmi banki finanszírozási hajlandóság növelése a refinanszírozás újraindításával és társfinanszírozás vállalásával a nemzetközi szabályokhoz igazodó, maximális eximbanki mozgástér kialakítása és üzemszerű használata a gazdaságpolitikai célok elérése érdekében a rendelkezésre álló költségvetési keretek mind teljesebb kihasználása a Bank mindenkori fizetőképességének biztonságos fenntartása a 2010-ben lejáró középlejáratú források megújítása, a megnövekedett elvárásokhoz igazodó forrásszükséglet biztosítása a Bank pénzügyi stabilitásának megőrzése, kedvező nemzetközi megítélés visszaállítása a tőkehelyzet hosszabb távon is megnyugtató rendezésének kezdeményezése a Tulajdonosok, a Kormány és a jogalkotók felé a tőkehelyzet megoldásáig a középtávon rendelkezésre álló tőkéhez igazodó kockázatvállalási gyakorlat alkamazása eredményes gazdálkodással a stabil tőkehelyzet fenntartása A Magyar Export-Import Bank Zrt.-ről és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-ről szóló 1994. évi XLII. törvényben (Etv.) az alábbi módosítások szükségessége indokolt:
40
Az Eximbank Zrt. középtávú stratégiája 2010-2012
57
A költségvetési törvényben a forrásoldali garancia által lefedett tételek kiegészítése a swap-okkal. A változtatást indokolja, hogy a Bank nem tud minden esetben a kihelyezési devizastruktúrának megfelelő forrásokat felvenni, ezért swap ügyletek segítségével állítja elő a megfelelő deviza összetételű forrásszerkezetet Szükségszerű lenne, ha az Eximbank pénzügyi szolgáltatásait a hazai beszállítók beszállítói
ügyleteivel
kapcsolatosan
is
nyújtaná.
Egyelőre
az
Etv.
szigorú
megfogalmazása alapján az Eximbank Zrt. tevékenységét jelenleg csak: • exportügyletekkel, • importügyletekkel és • a külföldön megvalósuló magyar befektetésekkel összefüggésben jogosult végezni, amely felsorolásba a beszállítói kör finanszírozása jelenleg nem megoldható az Eximbank pénzügyi szolgáltatásait többek között ne csak a „külföldön megvalósuló magyar befektetésekre”, hanem a „külföldi magyar befektetésekre” vonatkozóan is nyújthassa, lehetőséget teremtve ezáltal arra, hogy az Eximbank Zrt. a magyar tulajdonú vállalkozások forgóeszköz-finanszírozási igényét is kielégítse
9.1 Hatékonyságnövelő javaslatok az Eximbank Zrt. és az őt szabályozó jogi és tulajdonosi környezet számára Ahhoz, hogy az Eximbank Zrt. felvegye a versenyt a CEB-el elsőként sürgős feltőkésítésre lenne szükség, hiszen ha nem áll a Bank rendelkezésére megfelelő mennyiségű tőke, akkor csak visszafogott hitelezést tud folytatni. Véleményem szerint az sem túl jó, hogy az Eximbank Zrt. csak az MFB forrásaira hagyatkozik, az eredményesebb működés érdekében a pénzpiacról is kellene forrásokat bevonnia –ahogy ezt a CEB is teszi - s ezáltal a forrásbenovás koncentrációját is mérsékelhetné. Jelentős az a különbség is, hogy az EGAP már rendelkezik olyan biztosítással, amely a befektetési hitelt nyújtó bank számára a politikai kockázatok mellett fedezetet biztosít a hiteladós nemfizetésére is, ezzel szemben a MEHIB jelenleg csak a magyar befektető számára és csak politikai kockázatok ellen kínál biztosítást. A refinanszírozási keretekbe történő befogadást újra kellene indítani. A refinanszírozás nagy előnye, hogy a kockázatokat a kereskedelmi bank viseli, valamint az ügyintézés is gyorsabb,
58
mert a tényleges ügylet jóváhagyását és a végső ügyfél minősítését a kereskedelmi bank végzi. Összességében tehát a refinanszírozás során jóval nagyobb hitelösszeget lehet kiadni, ráadásul a kereskedelmi bankok kockázatára, így az ügylet kevesebb élőmunkát igényel, de nagyobb jövedelmezőséget biztosíthat.
59
10 Befejezés Szakdolgozatommal bemutattam, hogy az államilag támogatott exportfinanszírozásnak – és ezáltal az exportfinanszírozó intézményeknek is - valóban fontos szerepe van egy ország gazdaságának fellendítésében és a termelékenység növelésében. Az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. által kínált termékeknek köszönhetően a magyar exportőrök nagy számú finanszírozási és biztosítási forma közül választhatnak - akár saját külkereskedelmi ügyletükhöz igazítva -, de ez nem jelenti azt, hogy ezek teljeskörűen kielégítik az exportőrök igényeit. Az Eximbank Zrt. megalakulása óta fontos lépéseket tett a hazai export külföldön való mind nagyobb mértékű versenyképessége érdekében és továbbra is olyan finanszírozási politikára van szükség, amely a kamatoknál és a futamidőknél figyelembe veszi, hogy az exportágazat jelentős kockázattal dolgozik, kisebb nyereséget termel, hosszabb idő alatt megvalósuló és megtérülő beruházásokkal működik, és elismeri, hogy az exportfinanszírozás nemzetgazdasági szinten jó üzlet.
Diplomamunkámban bemutattam a Cseh Export-Import Bank Rt.-t és bizonyos szempontok alapján összahasonlítottam az Eximbank Zrt.-vel, mely alapján bebizonyosodott, hogy a CEB a válság idején sokkal eredményesebben vett részt országa exportámogatásában, mint hazai Bankunk. Az összehasonlítás során megvizsgáltam ennek okát és végül néhány javaslatot tettem arra, hogy az Eximbank Zrt. milyen intézkedések mellett tudná hatékonyan felvenni a versenyt a cseh intézménnyel.
Úgy gondolom, hogy ha az Eximbank Zrt. illetve a gazdasági környezetet szabályozó jogi és tulajdonosi környezet a jövőben figyelembe venné a felsorolt javaslatokat, úgy elérhető cél lenne számára a fejlett országok exportlefedettségi mutatóinak megközelítése, amivel kedvező hatást gyakorolhatna a hazai gazdaság növekedésére.
60
11 Mellékletek jegyzéke 1. Melléklet - Kutatás ütemezése 2. Melléklet - A gazdasági válság hatása a hitelintézetek kockázataira 3. Melléklet - Csehország exportja 4. Melléklet - Magyarország exportja 5. Melléklet – Magyarország és Csehország exportja ágazati megoszlásokkal 6.
Melléklet – Exportlefedettségi mutató
7.
Melléklet – CEB forrásösszetétel
8.
Melléklet – Az Eximbank Zrt. forrásösszetétel
9.
Melléklet – Idegen illetve saját tőke aránya a forrásösszetételben
10. Melléklet – KKV-k súlya a hitelportfolióban a CEB esetében 11. Melléklet - KKV-k súlya a hitelportfolióban az Eximbank Zrt. esetében 12. Melléklet – CEB termékstruktúrája 13. Melléklet – Eximbank Zrt. termékstruktúrája 14. Melléklet – Hitelportfolió növekedésének dinamikája a válság idején 15. Melléklet – A kamatkiegyenlítési rendszer sémája 16. Melléklet – Költségvetési – kamatkiegyenlítési keretek és kihasználtságuk
61
12 Felhasznált irodalom- és forrásjegyzék Könyvek: Blahó András, Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények 2001. Budapest, Aula kiadó Dunai Zoltán: Exportfinanszírozás és hitelbiztosítás Magyarországon 1999. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Huszár Ernő: Nemzetközi kereskedelempolitika 1994. Budapest, Aula kiadó Constantinovits Milán, Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika, külpiaci kockázat 2003. Budapest, Aula Kiadó Dr. Botos Balázs: Az exporthitel-biztosításról 1995. Budapest, Saldo Kiadó Mindákné Fojt Zsuzsa: Az exporthitel biztosításról 1995. Budapest, Saldo Kiadó
Jogi források: 1994. évi XLII. Törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel-Biztosító Részvénytársaságról 85/1998 (V.6.) Kormányrendelet a Magyar Export-Import Bank Rt. kamatkiegyenlítési rendszeréről OECD: Arrangement on Guidelines for Officially Supported Export Credits 1992. OECD/GD
Internetes oldalak: www.eximbank.hu www.mehib.hu www.ceb.cz
62
www.egap.cz www.ksh.hu www.cegnet.hu www.mnb.hu www.itdh.hu www.euvonal.hu www.koz-gazdasag.hu www.vki.hu www.szazadveg-eco.hu http://www.kormanyszovivo.hu http://hungary.indymedia.org http://gazdasagivilagvalsag.blog.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu http://www.people.hbs.edu
Egyéb források: Némedi-Varga
Szilvia:
A
Hivatalosan
támogatott
exporthitelezés
rendszerének
institúcionalizmusa a nemzetközi kapcsolatok szabályozási keretei között 2003. Budapest, PhD. értekezés, Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem
Simon Frigyes: A kis- és középvállalkozások jelenlegi helyzete a magyar gazdaságban, hitelhezjutási lehetőségeik, jövőképük – az Intereurópa Bank gyakorlatában 2005. Budapest, Szakdolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Munkadokumentum az államilag támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról 2010. Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság - Előadó: Yannick Jadot
63
Széplakiné
Kiss
Bernadett
–
Némedi-Varga
Szilvia
-
Exporthitel
ügynökségek
alkalmazkodása a nemzetközi szabályozási környezethez 2004/1. szám, Fejlesztés és Finanszírozás Novák Tamás és Wisniewski Anna - Az új EU- tagállamok és a tagjelöltek helyzete a válságban 2009. Budapest, MTA VKI
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége – Tájékoztató az ágazatok helyzetének változásairól a válság tükrében 2010. Budapest
Az Eximbank Zrt. középtávú stratégiája 2010-2012
Továbbá a Magyar Export- Import Bank Zrt. nem publikus dokumentumai
64
Melléklet 1. Melléklet - Kutatás ütemezése Feladatok
Tartam
Témaválasztási döntés, megbeszélés a tervezett konzulenssel
4 hét
A téma elfogadtatása, bejelentése a tanszéken
1 hét
Elsődleges tájékozódás, anyaggyűjtés, a téma pontosítása
3 hét
Koncepció elkészítése és leadása
1 hét
A koncepció bírálata
3 nap
A részletes kutatási terv elkészítése
4 nap
Az anyaggyűjtés folytatása, a szakirodalom feltárása, statisztikagyűjtés,
8 hét
szociológiai felmérés – tulajdonképpen maga a kutatási fázis Előkészület az írás megkezdéséhez: vázlat készítése, melyet a konzulens elbírál
1 hét
A dolgozat megírása (első fogalmazvány)
4 hét
A konzulens bírálata
10 nap
A dolgozat végleges szövegének elkészítése, szükség esetén bemutatása a
1 hét
konzulensnek Technikai munkálatok, kézirat-ellenőrzés
5 nap
Köttetés
1-3 nap
Beadási határidő
2010.12.06
Záróvizsga, védés
2010.01.25
2. Melléklet - A gazdasági válság hatása a hitelintézetek kockázataira Hitelkockázat USA
Partnerkockázat G10
Likviditási kockázat az egész világon
Piaci kockázat a részvény és árutőzsdén
Hitelkockázat az egész világon
Országkockázat
Forrás: http://www.prmia.org/ 3. Melléklet - Csehország exportja
65
Csehország exportja Export 2008 Export 2008 Export 2009 (mEUR) (%) (mEUR)
Ország Németország Szlovákia Lengyelország Franciaország Egyesült 5. Királyság 6. Ausztria 7. Olaszország 8. Hollandia 9. Magyarország 10. Oroszország 11. Belgium 12. Spanyolország 1. 2. 3. 4.
13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Svédország Egyesült Államok
Románia Svájc Ukrajna Dánia Finnország Szlovénia EU-27 EU-27-en kívüli 22. országok 23. Összesen
Export 2009 (%)
30 415 9 131 6 399 5 293
30,7% 9,2% 6,5% 5,4%
26 078 7 263 4 699 4 547
32,3% 9,0% 5,8% 5,6%
4 743 4 702 4 603 3 854 2 814 2 714 2 639 2 252
4,8% 4,8% 4,7% 3,9% 2,8% 2,7% 2,7% 2,3%
3 978 3 798 3 533 3 121 2 062 1 876 2 058 1 881
4,9% 4,7% 4,4% 3,9% 2,6% 2,3% 2,5% 2,3%
1 752
1,8%
1 250
1,5%
1 731 1 452 1 425 1 010 787 633 564 84 237
1,7% 1,5% 1,4% 1,0% 0,8% 0,6% 0,6% 85,2%
1 296 894 1 296 542 614 486 439 68 335
1,6% 1,1% 1,6% 0,7% 0,8% 0,6% 0,5% 84,7%
14 678 98 915
14,8% 100,0%
12 376 80 711
15,3% 100,0%
Forrás: Eurostat
4. Melléklet - Magyarország exportja
Magyarország exportja Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Export 2008 Export (mEUR) 2008 (%)
Export 2009 (mEUR)
Export 2009 (%)
19 571 3 908 3 908 3 596
26,7% 5,3% 5,3% 4,9%
15 317 3 153 3 365 2 705
25,7% 5,3% 5,7% 4,5%
Franciaország Nagy-Britannia Csehország Lengyelország Oroszország Hollandia Spanyolország
3 486 3 449 3 441 2 928 2 903 2 630 2 108 2 036
4,8% 4,7% 4,7% 4,0% 4,0% 3,6% 2,9% 2,8%
2 971 3 212 3 236 1 930 2 224 2 087 2 226 2 018
5,0% 5,4% 5,4% 3,2% 3,7% 3,5% 3,7% 3,4%
Egyesült Államok
1 674
2,3%
1 349
2,3%
1 466 1 242 1 154 1 038 924 911 853 57 504
2,0% 1,7% 1,6% 1,4% 1,3% 1,2% 1,2% 78,4%
897 1 040 865 673 678 625 677 47 150
1,5% 1,7% 1,5% 1,1% 1,1% 1,1% 1,1% 79,2%
15 876 73 380
21,6% 100,0%
12 347 59 497
Németország Románia Olaszország Ausztria Szlovákia
Ukrajna
Belgium Horvátország Szerbia Svájc Törökország Szlovénia EU-27 EU-27-en kívüli 22 országok 23 Összesen
20,8% 100,0% Forrás:
Eurostat
66
5.
Melléklet – Magyarország és Csehország exportja ágazati megoszlásokkal
A táblázat adatai millió EUR-ban értendőek.
Gép és szállítóeszköz
Magyarország 2008
2008 (%)
2009
Csehország 2009 (%)
2008
2008 (%)
2009
2009 (%)
44,496 €
60.64%
36,174 €
60.80%
53,038
53.44%
43,033
53.32%
Feldolgozott termék Vegyi áru és hasonló termék Különféle feldolgozott termék Élelmiszer és élő állat Ásványi fűtőanyag, kenőanyag és hasonló anyag Nem étkezési célú nyersanyag (fűtőanyag nélkül) Ital és dohány
7,447 €
10.15%
5,669 €
9.53%
19,377
19.52%
14,322
17.74%
6,254 €
8.52%
5,432 €
9.13%
5,916
5.96%
5,103
6.32%
5,667 €
7.72%
4,842 €
8.14%
10,654
10.73%
9,507
11.78%
4,660 €
6.35%
4,094 €
6.88%
3,123
3.15%
2,877
3.56%
2,751 €
3.75%
1,635 €
2.75%
3,384
3.41%
2,928
3.63%
1,504 €
2.05%
1,119 €
1.88%
2,600
2.62%
2,143
2.66%
249 €
0.34%
207 €
0.35%
657
0.66%
622
0.77%
Állati és növényi olaj, zsír és viasz
222 €
0.30%
189 €
0.32%
113
0.11%
98
0.12%
Máshol fel nem tüntetett termék és ügylet
130 €
0.18%
135 €
0.23%
53
0.05%
78
0.10%
73,380 €
100.00%
59,497 €
100.00%
99,247
100.00%
80,711
100.00%
Mindösszesen Termék
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Cseh Statisztikai Hivatal. A kategóriánkénti csoportosítás a SITC (Standard International Trade Classification) alapján történt.
6. Melléklet – Exportlefedettségi mutató CEB
Eximbank
2008 EUR* 2009 EUR* 2008 EUR* 2009 EUR* Új ügyletek (garanciák, hitelek és leszámítolások)
610
781
498
288
Export Eu-n belül
84,237
68,335
57,505
47,150
Export Eu-n kivül
14,678
12,376
15,875
12,347
Export összesen
98,915
80,711
73,380
59,497
Export lefedettségi mutató
0.62%
0.97%
0.68%
0.48%
* a számok millió EUR-ban értendők Forrás: CEB éves jelentés – Eximbank Zrt. controlling
7. Melléklet – CEB forrásösszetétel
67
Forrásösszetétel - CEB 2008 EUR
2009 EUR
Rövid lejáratú kötelezettségek
1
1
Hosszúlejáratú kötelezettségek
1473
1700
Származékos fedezeti ügyletek
42
59
Egyéb idegen forrás
1
6
Céltartalékok
1
1
Társasági adó
-
Idegen tőke összesen
3 1517
1769
75
112
Értékelési tartalék
-39
-39
Kötelező tartalék
15
15
Egyéb tőke
20
20 Forrás: CEB éves jelentés * a számok millió EUR-ban értendők 4
Jegyzett tőke
Eredménytartalék
4
Saját tőke összesen
75
Források összesen
112 8. Melléklet – Az Eximbank Zrt. 1880 forrásösszetétel
1592
Forrásösszetétel - Eximbank 2008 EUR 200 Rövid lejáratú kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség
123 542
Egyéb kötelezettségek
1
Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok
14 4
Idegen tőke összesen Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék
684 37 1 14
Eredménytartalék (+-) Forrás: Eximbank Zrt. éves jelentés Lekötött * a számoktartalék millió EUR-ban értendők Értékelési tartalék Eximbank 2008 2009 Mérleg szerinti eredmény (+-)
0 0 0
93%
Saját tőke összesen 93%
55 738
7%
Források összesen 7%
9. Melléklet – Idegen illetve saját tőke aránya a forrásösszetételben
Idegen tőke aránya Saját tőke aránya
CEB 2008
2009
95%
94%
5%
6%
68
2
Forrás: CEB éves jelentés – Eximbank Zrt. controlling
10. Melléklet – KKV-k súlya a hitelportfolióban a CEB esetében
A KKV-k súlya a hitelportfolión belül CEB 2008 2009 Évvégi Új szerződés Évvégi Folyósítások és Új szerződésFolyósítások és hitelállomán kötések hitelállomány kibocsátások kötések kibocsátások y KKV 476 251 267 432 * a 130 113 Összes 803 385 407 707 193 208 Megoszlás 59% 65% 66% 61% 67% 54% *számok millió EUR-ban értendők Forrás: CEB éves jelentés
11. Melléklet - KKV-k súlya a hitelportfolióban az Eximbank Zrt. esetében
A KKV-k súlya a hitelportfolión belül Eximbank Zrt. 2008 Új szerződés Évvégi Folyósítások és kötések hitelállomány kibocsátások KKV 476 251 Összes 803 385 * a számok millió EUR-ban értendők Megoszlás 59% 65% Forrás: Eximbank Zrt. controlling
267 407 66%
2009 Évvégi Új szerződésFolyósítások és hitelállomán kötések kibocsátások y 432 130 113 707 193 208 61% 67% 54%
12. Melléklet – CEB termékstruktúrája
CEB Szerződések (M EUR) 2008 Megoszlás % Vevőhitel 435 57% Követelésmegvásárlás 0 0% Exportelőfinanszírozó hitel 279 37% Befektetési hitel 33 4% Garancia 8 1% Szállítói hitel 7 1% * a számok millió EUR-ban értendők Összesen 762 100%
2009 Megoszlás % 483 51% 228 24% 71 7% 66 7% 58 6% 42 4% 948 100%
69
Forrás: CEB éves jelentés
13. Melléklet – Eximbank Zrt. termékstruktúrája
Eximbank Zrt. Szerződések (M EUR) 2008 Megoszlás % Garancia 65 14% Vevőhitel 149 32% Refinanszírozás 138 29% Exportelőfinanszírozó hitel 18 4% Beruházási hitel 0 0% Követelésmegvásárlás 70 15% Befektetési hitel 5 1% Import hitelmillió EUR-ban értendők 26 6% * a számok Összesen 471 100% Forrás: CEB éves jelentés – Eximbank Zrt. controlling
2009 Megoszlás % 103 33% 89 29% 61 20% 33 11% 17 5% 8 3% 0 0 0 0 311 100%
14. Melléklet – Hitelportfolió növekedésének dinamikája a válság idején Hitelportfoliók növekedésének dinamikája a válság idején (2006=100%) 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% 2006
2007
Forrás: CEB éves jelentés – Eximbank zrt. controlling CEB
2008
2009 Eximbank
70
15. Melléklet – A kamatkiegyenlítési rendszer sémája
16. Melléklet – Költségvetési – kamatkiegyenlítési keretek és kihasználtságuk
Költségvetési - kamatkiegyenlítési keretek és kihasználtságuk CEB Eximbank Zrt. 2008 2009 2008 2009 Kamatkiegyenlítési keret 37,1 37,8 18,88 20,31 Tényleges lehívávások 10,4 26,3 13,26 10,6 Tényleges lehívások a KK előirányzat %-ában 28% 70% 70% 52% * a számok millió EUR-ban értendők Forrás: CEB éves jelentés – Eximbank Zrt. controlling
71
