BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Szakdiplomácia szakirány

GAZDASÁG ÉS KULTÚRA EGYMÁSRA HATÁSA A FRANCIA-MAGYAR KAPCSOLATOK TÜKRÉBEN

Budapest, 2007

Készítette: Gaál Edit

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ...................................................................................................................................... 4 1. Franciaország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok......................... 7

1.1. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek............................................................................................................ 8 Tőkeáramlás, statisztika ............................................................................................................. 9

1.2 Magyarország és Franciaország bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás ................................................................................................................. 10 2. Visszatekintés a két ország közötti kulturális kapcsolatok alakulására a XX. század során ........................................................................................................................................... 14

2.1. Francia-magyar kapcsolatok az I. világháború utáni időszaktól a II. világháború végéig.......................................................................................................................... 14 2.2. Kapcsolatok a hidegháború idején és az enyhülés időszakában a tudomány, a kultúra és a gazdaság terén ......................................................................................... 17 2.3. Kibővülő kulturális-tudományos kapcsolatok a 70-80-as években ..................... 20 2.4. Gazdasági-tudományos-kulturális kapcsolatok rendszerváltás után.................... 22 3. Gazdasági-kulturális kapcsolatok az ezredforduló után, valamint az EU-csatlakozásunk óta eltelt években, az ehhez kapcsolódó legfontosabb rendezvények bemutatása............... 27

3.1. Kétoldalú gazdasági kapcsolatok napjainkban .................................................... 27 3.2. Tudományos és technológiai kapcsolatok ........................................................... 29 3.3. Gazdaság és tudomány: francia-magyar eszmecsere a versenyképesség jegyében .................................................................................................................................... 31 3.4. A kétoldalú kulturális kapcsolatok ...................................................................... 32 3.5. Magyar Kulturális Évad Franciaországban (MAGYart) ..................................... 34 3.5.1. A Magyar Kulturális Évad szervezése.......................................................... 34 3.5.2. A Magyar Kulturális Évad bemutatása......................................................... 37 A MAGYart-ról számokban: ...................................................................................... 40 3.6. Francia kulturális évad Magyarországon (FranciArt).......................................... 41 3.7. Magyar gazdasági év Franciaországban (MAGÉV) ............................................ 46 3.7.1. Miért éppen Franciaország?.......................................................................... 46 3.7.2. A francia-magyar kapcsolatok és a MAGÉV - felülnézetben ...................... 48 3.7.3. Kétoldalú áruforgalom a 2004-es időszakban .............................................. 52 3.8. Magyar hónap a franciaországi Levallois-ban..................................................... 54 3.9. Francia gazdasági év Magyarországon (FAGÉV) ............................................... 56 3.9.1. A Francia Gazdasági Év programjai............................................................. 57 3.9.2. A Francia Gazdasági Év Magyarországon - számokban .............................. 60 Összefoglalás, értékelés, jövőbeni elképzelések ...................................................................... 61 Irodalomjegyzék……………………………………………………………………………..71 Mellékletek…………………………………………………………………………………….77

3

Bevezetés „Ha újra kellene kezdenem az európai integráció megvalósítását, valószínűleg a kultúrával kezdeném.”1 (Jean Monnet) „Magyarországról 1956 óta összesen nem jelent meg annyi cikk Franciaországban, mint a magyar kulturális évad időszakában” – nyilatkozta Csernus Sándor2, a Párizsi Magyar Intézet akkori igazgatója a Piac és Profitnak adott interjújában a 2001-ben megrendezett Magyar kulturális évad Franciaországban rendezvénysorozat kapcsán. 3 Az állítás mindenképp figyelemreméltó és továbbgondolandó: ha Franciaországban egy ilyen rendezvénysorozatnak ekkora visszhangja van, akkor érdemes közelebbről megismerni a hátterét és foglalkozni a témával. Mivel kis ország vagyunk, mindig büszkeséggel tölt el bennünket, ha rólunk, magyarokról írnak, ránk irányul egy kis figyelem a nagyvilágban. És persze nem mindegy, hogy mit mondanak rólunk: felgyorsult világban élünk, egy-egy hír, amire felkapja az ember a fejét így különös jelentőséggel bír. Hiszen gyakran általánosítunk, és hozzá kell tennünk, hogy mi sem ismerjük eléggé más népek kultúráját, így egy-egy ilyen mozzanat sokat hozzátesz, megerősíti vagy éppen cáfolja eddigi róluk alkotott elképzeléseinket. A művészettörténet-tagozatos gimnázium, valamint a művelődésszervező szak elvégzése után természetes, hogy szívemen viselem a kultúra sorsát, és hiszek a kultúra erejében. Ugyanakkor, marketingesként a „tálalás”, az üzleti érdekek fontosságával is gyakran szembesülök. A szakdiplomáciai tanulmányok is épp ezért keltették fel érdeklődésemet. Más szakdiplomáciai ágakkal együtt a kultúrdiplomácia is egyre nagyobb hangsúlyt kap, a média szerepének növekedése miatt ugyanis a közvélemény befolyásolásában nő a jelentősége a kulturális csatornáknak. És bár költséges és csak hosszú távon hoz eredményt, szerencsére a jó tapasztalatok, és mert Magyarországon hagyományosan fontos, stratégiai terület volt a kultúrdiplomácia, nagyon ígéretes e területtel fogalakozni. Az, hogy Franciaországgal ilyen gyorsan annyira látványos fellendülés tapasztalható a rendszerváltás után, nagyban köszönhető az évekkel (évtizedekkel) korábban kifejtett 1

Trompenaars, F.: Riding the Waves of Culture. London, Nicholas Brealey Publishing, 1995. In: Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. p. 67. PÜSKI KIADÓ Kft., Budapest, 2001. 2 Dr. Csernus Sándor, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet nemzetközi kulturális és tudományos igazgatója, a Párizsi Magyar Intézet korábbi igazgatója 3 Bak Árpád: Magyar évadok Európában, in: Piac&Profit Online, 2003/5. http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=35&mr=1062 2007. november 8.

4

kultúrdiplomáciai tevékenységnek. Ám ma már azért nem kell ilyen sok időt várni a kultúrdiplomáciába fektetett összegek megtérülésére: mivel nincs elnyomó hatalom, ami gátolná a gazdasági együttműködés kibontakozását, sőt, uniós csatlakozásunk épphogy elősegítette, erősíti a két tényező egymásra gyakorolt hatását. De mivel azonnali megtérülésre mégis csak a legszerencsésebb estekben kerül sor, nagy kihívásokkal nézünk szembe, és leginkább a döntéshozókat szükséges meggyőzni a kultúrdiplomácia fontosságáról. A dolgozat elkészítésekor a legnagyobb ellenségem az idő volt, és sok olyan területbe „futottam bele”, amely önállóan is lehetne egy-egy szakdolgozat-téma. Ilyen például a francia-magyar tudományos-technológiai együttműködés, a két ország gazdasági kapcsolata a múlt század során, vagy a kultúraközi sajátosságaink, de ezek részletezésére nem vállalkozhattam e szakdolgozat keretein belül, de mégis fontosnak tartottam megemlíteni őket. A másik nehézség, amivel szembe kellett néznem az a statisztikai adatok sokfélesége, valamit nehéz hozzáférhetősége volt. Miután nagyon aktuális, nagyon friss témát választottam, igyekeztem ennek megfelelően az ehhez tartozó adatokat is naprakészen hozzátenni. Így az Interneten gyűjtöttem adatokat és azzal kellett szembesülnöm, hogy sajnos a kormányzati, minisztériumi oldalakat (és a Francia Évad honlapját is) meglehetősen ritkán frissítik (a Külügyminisztériumét például utoljára október 24-én, de sok adat nem került frissítésre). Sok intézményt éppezért személyesen vagy telefonon kerestem meg, változó eredménnyel. Az is furcsa volt számomra, hogy bár nagy összegeket fordít az ország a különböző kulturális és gazdasági rendezvények szervezésére, azt, hogy ezek mennyire érték el a kitűzött célt, nem mérik, nincs utánkövetés. (Az utolsó olyan felmérést, mely a francia-magyar kapcsolatokról készült, a Gallup Intézet készítette még 2000-ben, az Országimázs Központ felkérésére). Munkám során termékeket (illetve szolgáltatásokat) kell „eladnom”. Sok hasonlóságot tapasztaltam a marketing és a kultúrdiplomácia között, és megállapíthattam, hogy amikor országunkról szeretnénk kedvező képet kialakítani, akkor nagyon összetett feladatra vállalkozunk. Ám szerencsére a hatás is éppennyire komplex: mint sok más esetben, itt is érvényesül a szinergia elve, vagyis az egyik terület erősítése magával vonzza többit. Két szakterület: a gazdaság és a kultúra összekapcsolódását mutatom be a francia-magyar kapcsolatok alakulása során. És amiért épp Franciaországot választottam (amellett, hogy tanulmányaim során a francia nyelvvel is volt szerencsém megismerkedni) az a téma aktualitása, mégpedig, hogy 5

jelenleg zajlik a Francia Gazdasági Év Magyarországon programsorozat, melyet dolgozatomban (az ezt megelőző jelentősebb rendezvényekkel együtt) be is fogok mutatni. A rendezvények előtt pedig fontosnak tartottam bemutatni a francia-magyar kapcsolatok alakulását a XX. század során, hogy lássuk, honnan is indultunk, hogyan jutottunk el idáig. Így bemutatva kapcsolatainkat a XX. század során a ’90-es évek utáni átmenetet követően éles kontraszt mutatkozik a jelenlegi sokoldalú, intenzív együttműködéssel. A magyar szellemi élet ugyanis hagyományosan inkább német kötődésekkel rendelkezett, a magyar kulturális elit mégis jó kapcsolatot ápolt Franciaország kultúrájával. Trianon után azonban erősen visszaesett az érdeklődés a két nép között, minden területen. Az, hogy a kapcsolat nem redukálódott le mégsem teljesen, nagyban köszönhető a kultúrdiplomáciának, mely igyekezett más, a valósághoz közelebb álló képet kialakítani a magyarságról. Az ezredforduló után pedig számos nagyszabású, több hónapig tartó rendezvénysorozattal hozzák egymáshoz közelebb népeinket, mégpedig oly nagy sikerrel, hogy az gyakran még a szervezőket is meglepi. Dolgozatom végén az összefoglalás és értékelés mellett kitérek a jövőbeni lehetőségek felvázolására is.

6

1. Franciaország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok4 Általános információk Hivatalos megnevezés

Francia Köztársaság

Államforma

Köztársaság

Főváros

Párizs

Terület

675 417 km²

Népesség

63 587 700 fő (2006)

Nemzetiségi megoszlás

nincs hivatalos adat (az Alkotmány értelmében népszámlálás során nem feltehető kérdés)

Vallási megoszlás

nincs hivatalos adat (az Alkotmány értelmében népszámlálás során nem feltehető kérdés)

Hivatalos nyelv

francia

Klíma

óceáni és mediterrán

Államfő

Nicolas Sarkozy

Miniszterelnök

François Fillon

Külügyminiszter

Bernard Kouchner

Hivatalos pénznem (kód)

euró (EUR)

Jelentősebb városok

Párizs, Lille, Nantes, Bordeaux, Toulouse, Lyon, Marseille, Cannes, Strasbourg

Főbb gazdasági mutatók 2002

2003

2004

2005

2006

A GDP értéke folyó áron

Mrd EUR

1549

1585

1648

1710

1777

A GDP növekedése változatlan áron

%

1,2

0,8

2,3

1,4

2,0

Az egy főre jutó GDP

EUR/fő

24198

24233

24638 24833 n.a.

Az infláció

%

1,9

2,1

2,1

1,7

1,7

Munkanélküliségi ráta

%

9,0

9,7

9,9

9,5

9,1

Folyó fizetési mérleg egyenlege

Mrd EUR

15,3

7,0

-6,7

-34,1

-37,0

Költségvetés egyenlege a GDP %-

%

-3,2

-4,2

-3,6

-2,9

-2,7

ában

(forrás: Francia Statisztikai Hivatal) 4

Az ITDH országinformációi alapján [http://www.itdh.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_fr] frissítve: 2006.08.07, letöltve: 2007. november 2.

7

A francia gazdaság növekedése 2006-ban a korábbi évekhez viszonyítva felgyorsult, a GDP 2%-os növekedése azonban lényegesen elmarad a világgazdaság 5%-os és az eurózónában mért 2,7%-os fejlődési ütemtől. 2006 végén Franciaország tartósan kikerült a 3% feletti költségvetési hiánnyal küzdő országok köréből. Az államadósság is a vártnál kedvezőbben alakult, a GDP 64%-át tette ki. A francia gazdaság növekedésének motorja a hazai fogyasztás bővülése (2,8%). A magán- és közületi beruházások 2,5 illetve 3 %-kal, a vállalkozói szféra beruházásai 3,8%-kal emelkedtek. Az ipari termelés növekedése (1,4%) elmaradt a 2005. évi dinamikától (3,1%). A munkanélküliségi ráta 9,1%-ra mérséklődött. Franciaországban a fiatal munkanélküliek aránya (21,3%) jóval meghaladja az EU országok átlagát (16,3%), és az 55 és 64 év közöttiek mindössze 37,9%-a dolgozik (az EU 25-ök átlaga 42,5%). 1.1. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek Mrd EUR 2002

2003

2004

2005

2006

Export

330,4

323,0

341,4

356,0

386,8

Import

325,3

322,1

346,0

379,0

416,0

forrás: Francia Statisztikai Hivatal 2006-ban az import növekedése (9,8%) ismételten meghaladta az exportét (8,6%), amiben az euró erősödése is szerepet játszott. A francia külkereskedelmi forgalom passzívuma 29,2 milliárd euróra emelkedett. 2006-ban az export 64%-a irányult az EU országaiba, és onnan származott az import 62,3%-a. Legjelentősebb kereskedelmi partnerei a kivitelben: Németország (14,4%), Spanyolország (9,8%), Olaszország (9%), Egyesült Királyság (8,4%), BelgiumLuxemburg (7,7%) és Hollandia (4%). Régiónkból a legjelentősebb importőr Lengyelország (1,8%), Csehország (0,8%), Magyarország (0,7%), Szlovénia (0,33%) és Szlovákia (0,28%). 8

Franciaország legfontosabb szállítói (2006. évi adatok alapján): Németország (16,8%), Belgium-Luxemburg (9%), Olaszország (8,7%), Spanyolország (7%), Egyesült Királyság (6,3%), Kína (5,8%), Hollandia (4,2%), Japán (2,8%), Oroszország (2,7%), Svájc (2,6%). A régiónkból származó francia import növekedése az exporthoz hasonlóan dinamikus volt: Szlovákiából 78,4%-kal, Csehországból 28,4%-kal, Lengyelországból 26,3%-kal, Magyarországról 12,9%-kal nőttek a vásárlások. A francia kivitel kiemelt termékfőcsoportjai: intermedier termékek (vegyipar és ásványipar, textil, fa, papír, fémek, villamos és elektronikai komponensek 31%), beruházási javak (24,3%), fogyasztási cikkek (15%), járműipar (13,3%), mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek(12,7%), energiahordozók (4,4%). A beruházási javak exportja 10,5%-kal, az intermediereké 10,4%-kal növekedett. A fontosabb exportcikkek közül a legmagasabb ütemben (38%) a kép- és hangátviteli eszközök kivitele nőtt, a légi járművek és űrkutatási termékek exportja 18,1%-kal, a kohászati termékeké 16,9%kal emelkedett. A francia kivitel legjelentősebb tétele, a gépjármű export 6,8%-kal csökkent, 37 milliárd euróról 34,5 milliárd euróra, ugyanakkor a gépjárműalkatrészexport 14 milliárd euróról 15 milliárdra növekedett. A behozatal struktúrája: intermedier termékek (29,6%), beruházási javak (20,5%), fogyasztási javak (15,6%), energiaexport (15%), mezőgazdaság és élelmiszeripar (8%). A legmagasabb ütemben a kép- és hangátviteli eszközök importja nőtt (43,9%), a kohászati termékek importja 21,5%-kal, a kőolaj és földgáz behozatala 20%-kal emelkedett (35,7 milliárd euróról 43,1 milliárdra). A behozatal 2. legjelentősebb tétele, a gépjárműimport 4,7%-kal 30,7 milliárd euróra nőtt, míg az alkatrészeké 3,6%-kal 13,2 milliárd euróra. Tőkeáramlás, statisztika Közvetlen külföldi működő-tőke

2002

2003

2004

2005

2006

Mrd EUR

52,1

37,7

25,3

51,1

58,4

Mrd EUR

53,6

47,1

45,9

93,0

87,4

import (flow) Közvetlen külföldi működő-tőke export (flow) (forrás: Francia Statisztikai Hivatal)

9

Franciaország a világ egyik legnagyobb működőtőke exportőre. Beruházásainak 90%-a az EU tagállamaiba irányul, amelynek 10%-a érkezik a közép-kelet-európai országokba, részesedésük azonban növekvő. 1.2 Magyarország és Franciaország bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás A magyar-francia külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL

BEHOZATAL

EGYENLEG

2005

2006

2005

2006

2005

2006

Összesen

2561,1

2756,6 2624,0

2923,3

-62,9

-166,7

Élelmiszer, ital,

113,3

91,0

92,8

98,1

20,5

-7,1

Nyersanyagok

19,3

19,7

33,1

56,4

-13,8

-36,7

Energiahordozók

3,0

3,5

102,2

118,3

-99,2

-114,8

Feldolgozott

613,6

701,2

1164,4

1404,4

-550,8

-703,3

1812,0

1941,3 1231,6

1246,0

580,4

695,2

dohány

termékek Gépek, gépi berendezések forrás: KSH Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2006-ban (%) INDEX (2005/2005)

MEGOSZLÁS

KIVITEL

BEHOZATAL

KIVITEL

BEHOZATAL

ÖSSZESEN

107,6

111,4

100,0

100,0

Élelmiszer, ital,

80,3

105,7

3,3

3,4

101,9

170,4

0,7

1,9

Energiahordozók 116,5

115,8

0,1

4,1

114,3

120,6

25,4

48,0

107,1

101,2

70,4

42,6

dohány Nyersanyagok Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések

10

Franciaország a magyar áruexport negyedik legjelentősebb felvevőpiaca. 2006-ban kivitelünk értéke 7,6, az importé 11,4%-kal nőtt, a passzívum két és félszeresére emelkedett. Kivitelünk legjelentősebb tételei a kép- és hangfelvevő és lejátszó berendezések, valamint gépek és mechanikus berendezések. A legfontosabb importtermékek: személygépkocsik, kiszerelt gyógyszerek és integrált áramkörök. Működőtőke-befektetések, 2000-2005 (M EUR) Francia működőtőke-

2000

2001

2002

2003

2004

2005

-

64,2

-197,4

234,5

161,6

161,3

1160,3

1391,5

1571,2

1442,0

1904,7

2174,6

-

1,9

0,7

1,2

2,6

9,0

2,7

0,7

0,7

0,8

1,3

befektetések Magyarországon Francia működőtőke-állomány Magyarországon Magyar működőtőkebefektetések Franciaországban Magyar működőtőke-állomány 1,4 Franciaországban forrás: MNB Franciaország a 4-5. legnagyobb befektető Magyarországon. A legjelentősebb francia befektetők Magyarországon: Vállalat

Szektor

EDF

villamosenergia

Sanofi-Aventis

gyógyszeripar

GDF

gázszolgáltatás

Servier

gyógyszeripar

Alcatel

telekommunikáció

Total Fina

olaj-festékipar

Michelin

gumiabroncs

Auchan

kereskedelem

11

A Magyarországon korábban megtelepedett francia nagyvállalatok újabb befektetései minden évben hozzájárulnak a magyarországi francia beruházások növekedéséhez. (2006-ban a legjelentősebbek az Accor szállodaipari csoport 30 millió eurós beruházása, a Sanofi-Aventis 2006 júliusában átadott új csomagolóüzeme és a novemberben átadott új K+F központja, valamint a Michelin 50 millió eurós új beruházása voltak.) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2007 első négy hónapjában a Franciaországból származó import értéke meghaladta az 1 milliárd eurót, ami 9,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Magyarországról Franciaországba irányuló kivitel értéke január-áprilisban 964,4 millió eurót tett ki, ez 10,3 százalékos növekedés 2006 hasonló időszakához képest.5

Magyarország megítélése Franciaországban6 A magyar gazdaság franciaországi megítélése kifejezetten kedvezőnek mondható. A francia gazdasági körök elismerik a nemzetközi összehasonlításban 1996 óta jónak ítélt magyar makrogazdasági eredményeket, bár kritikusan fogadták a 2002-es és 2003-as államháztartási deficit szintjét, és említést tesznek az utóbbi években megnőtt cseh, lengyel és újabban a szlovák konkurencia hatásairól a magyar tőkevonzó képességet illetően. Ezzel együtt a Francia Külkereskedelmi Hitelbiztosító (COFACE) Magyarországot (csakúgy, mint pl. Németországot) az előző évek gyakorlatához hasonlóan A2-es kategóriába sorolta (ami a második legjobb a hétfokozatú rendszerben), középtávon pedig „jó kockázat” minősítést kaptunk.

Az üzleti érintkezés francia normái, szokásai7 A francia üzleti partnerkapcsolatot még ma is nehezen alakítanak ki magyar üzletemberek, vállalatok, nemritkán egzotikusnak tekintik a francia piacot. Ennek oka egyrészt a nyelvi akadályokban, másrészt a tradicionális kapcsolatok hiányában, sőt néha a történelmi szembenállásokra visszavezethető averziókban kereshető. Ugyanakkor, ha az üzleti életben csak zavaró szubjektív érzések és főleg a 5

Kezdetét vette a francia gazdasági év Magyarországon, Magyar Nemzet Online 2007. július 15. http://www.mno.hu/portal/420691 2007. november 8. 6 Magyar gazdasági év Franciaországban, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja: http://www.gkm.hu/archivum/sajtoszoba/sajtoszoba/sajtoanyagok/magev_050316.html 2007. november 8. 7 A Párizsi Magyar Kereskedelmi Szolgálat információi alapján http://www.hongrieservicecommercial.org/magyar/uzleti_erintkezes.htm 2007. november 2.

12

nyelvi akadályok eltűnnek, ha tehát a francia partner képes korrektül angolul, vagy németül tárgyalni, - ami meglehetősen ritkán fordul elő, főleg a kis-és középvállalati szektorban, - vagy a magyar fél tesz erőfeszítést a franciául történő kommunikáció felé, a „csodabogár” francia eltűnik. Tárgyalópartnerként így a franciák a más piacokon is jól ismert, a fejlett kínálat-orientált piacgazdaság üzletembereinek összes professzionális jellemvonásával rendelkeznek: legfontosabb tényező számukra a rentabilitás, a gyors reagálás és válasz, az üzleti eredmény, a mindenki számára legjobb megoldás mihamarabbi megtalálása. A velük való együttműködés ugyanúgy megkívánja a kapcsolat gondos ápolását, mint bármelyik más fejlett ipari ország piacának kapcsolatainál. Elengedhetetlenül fontos az üzleti lehetőségek kiaknázásához egy állandó kapcsolat, közvetítő igénybevétele a piacon, a vele való gyakori személyes találkozó, a szektor mérvadó szakvásárán való megjelenés, az összefüggések - a szektor helyzete, de ezen túl egy kissé a társadalmi környezet szokásainak – ismerete. Nehéz ugyan általánosítani, mégis felsorolható a francia üzletfél néhány olyan sajátossága, amely megkülönbözteti más fejlett piacok szereplőitől: •

A francia üzletemberek zöme kevésbé tájékozott a Franciaországon kívüli világ aktualitásairól. A francia üzletemberek általánosítanak és ezek az általánosítások rendszerint hosszan túlélik a valóságos helyzet változásait. Ezért a francia üzletemberek folyamatos és hiteles tájékoztatása rendkívül fontos napi teendő kell, hogy legyen.

•

Talán az inkább latinos francia vérmérséklet, a legendás francia „könnyedség” az oka annak, hogy az üzleti életben francia vállalatok és üzletemberek körében kevésbé van jelen a „gentlemen’s agreement” fogalma. Ahogyan az évek folyamán a párizsi KSZ nem egyszer tapasztalta, azokat a kevésbé felkészült magyar kisvállalatokat, amelyek megfelelő szerződés és garanciális biztosítékok hiányában kezdenek dolgozni Franciaországban, könnyen "birtokon kívül" kerülhetnek.

•

A francia üzletemberek igen nagyra értékelik, ha külföldi partnerük jól beszél franciául, jól ismeri a francia társadalom aktuális (politikai, gazdasági) ügyeit, történelmét, kultúráját (művészeteit, sőt étkezési kultúráját). Nagyobb biztonságban érzik magukat ugyanis, ha feltételezhetik, külföldi partnerük frankofón. Az ilyen partnerben jobban megbíznak.

13

2. Visszatekintés a két ország közötti kulturális kapcsolatok alakulására a XX. század során8 2.1. Francia-magyar kapcsolatok az I. világháború utáni időszaktól a II. világháború végéig „XIV. Lajos Franciaországa jobban ismerte Magyarországot, mint az 1848-as, de hozzátehetjük, mint akár a XX. század második felének Franciaországa, annak ellenére, hogy a technikai fejlődés jóvoltából az országok közelebb kerültek egymáshoz.” Írta 1985-ben Köpeczi Béla.9 A gondolat ma is érvényes, bár szakdolgozatomban igyekszem bemutatni, hogy az utóbbi időben, különösen az ezredforduló után a távolság mind a kultúra, mind a gazdaság terén csökkenőben van. A kultúrdiplomáciai kapcsolat felvételére először az első világháború után került sor. A magyar vezetés a kultúrát startégiai ágazatnak tartotta, és annak segítségével próbált kitörni abból az elszigeteltségből, amelybe elsősorban a szomszédos (kisantant) országok taszították. Ebben jelentős szerepet játszott a párizsi Magyar Intézet és a Franciaországban élő 1919-es magyar emigráció. Magyarország a 20-as évektől offenzív kultúrdiplomáciai tevékenységbe kezdett, s így igyekezett reálisabb magyarságképet kialakítani. E célból is hozták létre a Collegium Hungaricumokat, köztük az egyik legfontosabbat, a párizsi Magyar Intézetet, 1928-ban. Az Intézet a kedvezőbb országkép kialakítása mellett számos más feladatot is magára vállalt, mint például kultúránk, tudományos eredményeink megismertetését. Így kialakult egyfajta összekötő kapocs a francia kultúrával, mely a politikai helyzet miatt létrejött hűvös viszonyt ellensúlyozta némiképp. Mivel ebben az időben erősödött fel a fasizmushoz kapcsolható olasz-német orientáció, szükség volt egy más, liberálisabb szellemiséggel való azonosulási lehetőségre, s ezt nyújtotta a francia kultúra. A magyar kultúrpolitika is fontosnak tartotta a francia nyelv és kultúra megismertetését, és ez Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége alatt valósulhatott meg, aképpen, hogy 1927ben Eckhardt Sándor vezetésével létrejött a budapesti tudományegyetemen a Francia 8

A fejezet adatainak forrása: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. 9 Köpeczi Béla: Magyarok és franciák XIV. Lajostól a francia forradalomig. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985. p. 5., In: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 37

14

Intézet. De más, vidéki egyetemeken is sorra szerveződtek a francia tanszékek. A 30-as évektől és különösen Hitler hatalomra jutásától nőtt meg lényegesen a francia kulturális kapcsolatok jelentősége: a történészek is fontosnak tartották a francia kapcsolatok ápolását, mivel a korábbi német orientáció Hitler hatalomra kerülése után a történelmet saját céljaira kezdte kisajátítani. Az új irányultság kialakításában fontos szerepe volt Kosáry Domokosnak, aki 1936-ban párizsi ösztöndíjasként ismerkedett meg az európai összehasonlító társadalomtörténettel, amely alkalmas volt egy új típusú szemlélet kialakítására, és a dunai népek, nemzetek tanulmányozására. Kosáry a nacionalizmust történelmi szempontból elemezte, kiemelve a nemzetek társadalmi és politikai viszonyait, versengéseiket, konfliktusaik sokszor hasonló jellegét. Ehhez az új típusú szemlélet kialakításához fontos ösztönzést kapott a történelemtudomány új francia iskolájától, az Annales-től: ez az iskola segített abban, hogy globálisan értelmezzék a történelmet. Az eredmények publikálására létrehozta a Revue d’ Histoire Comparée című történeti folyóiratot, 1943-ban.10 A magyar kultúra súlya természetesen kisebb a francia kultúrában, mint a francia a magyarban, ám a magyar kultúrának Franciaországban is voltak lelkes támogatói és terjesztői, mint például Aurélien Sauvageot, aki sok egyéb mellett Magyar-Francia és Francia- Magyar Szótárat készített, vagy Paul Valérynek, akit a Magyar Tudományos Akadémia is a tagjai közé választott. A magyar kultúra megismertetésében fontos szerepe volt az 1919 utáni magyar emigrációnak, a magyarországi francia hadifoglyoknak, a francia ellenállásban résztvevő magyaroknak, valamint Franciaország Barátainak Magyar Egyesületének. A háború utáni időszakban a kapcsolatot megnehezítette, hogy Magyarország és Franciaország az ellentétes táborban foglalt helyet. E nehézségek ellenére Magyarországnak ekkor (akárcsak az I. világháború után) kellett meghatároznia a magyar kultúrdiplomácia helyét, preferenciáit, melyek helyet biztosítottak neki a népek között. A II. világháború utáni kultúrdiplomácia Franciaországot tevékenysége középpontjába helyezte. A civil társadalom önszervező tevékenysége, a baráti társaságok működése, kutatók és ösztöndíjasok cseréje, művészek, írók találkozása arra utal, hogy a háború utáni években a legintenzívebb együttműködés a magyarok és a franciák között volt.11 Egyetlen más országban sem

10

uo. p. 15. Nemzetgyűlés Naplója. T. köt. p. 23. In: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 21.

11

15

volt ennyire erős a magyar kultúra pozíciója, Magyarország Franciaország felé fejtette ki leginkább kultúrdiplomáciai tevékenységét. 1945 után a magyar kormányok mind gazdasági-, mind kulturális téren fontosnak ítélték meg a jó kapcsolatok ápolását. „Őszintén kívánták a Franciaországgal való diplomáciai kapcsolatok gyors helyreállítását és a gazdasági és kulturális érintkezés mielőbbi megindulását.”12 Magyarország megítélése így 1946 őszére kedvezően megváltozott. Illyés Gyula Olaszországban, Franciaországban, valamint Svájcban tett látogatása után azt állapította meg, hogy a magyarság rossz híre a világban megváltozott. Felmerül a kérdés , hogy miért éppen Franciaország lett a magyar kultúrdiplomácia figyelmének középpontjában? N. Szabó József szerint a francia kulturális értékek szeretete és tisztelete mellett a másik ok a fasizmus becsődölése miatti elfordulás a porosz szemlélettől, és ehelyett a liberális szemléletű francia kultúra, mely a jövő számára megoldási utat mutatott, került előtérbe. Ám egyik magyarázat sem indokolja, hogy ilyen hangsúly helyeződött Franciaországra. A valódi oka az volt, hogy Magyarország túlértékelte Franciaország háború utáni szerepét. És bár épp a politika indokolta a kapcsolatok intenzívvé válását, valójában csak kulturális alapon valósult meg az együttműködés (ameddig a hidegháború a kapcsolatokat el nem lehetetlenítette), a politikai döntéseket ez nem módosította. A háború utáni kapcsolatok intenzívvé válása abban is megnyilatkozott, hogy 1947 június 13-án Elsa Triolet és Louis Aragon hivatalosan megnyitotta a budapesti Francia Intézetet. Működésének első éveiben az Intézet vendégei között találhatjuk Paul Éluard francia költőt, valamint Kodály Zoltánt is. 13 Ám röviddel a megnyitó után (1947 őszétől) az épphogy megélénkülő kapcsolatok gyors leépülésnek indultak, a magyar politikai életbe beszivárgott szovjetbarát politikai irányzatok miatt. Megszűntek a baráti társaságok, abbamaradtak a tárgyalások a Sorbonne-on felállítandó magyar tanszékről, a francia-magyar kulturális egyezmény nem került aláírásra, sőt, a francia kormány ösztöndíjait is visszautasítottuk.

12

Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája. i. m. p. 112. In: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 21. 13 Le Pont des Arts – a Francia Intézet kiadványa 13. évfolyam 44. szám p. 2.

16

2.2. Kapcsolatok a hidegháború idején és az enyhülés időszakában a tudomány, a kultúra és a gazdaság terén Bár a Francia Intézetet nem zárták be, csak igen visszafogott tevékenységet folytathatott: koncertfelvételeket játszottak le, filmvetítéseket tartottak, művészettörténeti előadásokat szerveztek, néhány kiállításra is sor került. Az Intézet könyvtárát azonban kutatók, orvosok, mérnökök látogatták, hogy a legújabb kutatási eredményekhez hozzájussanak. A francia kultúra vívmányai sem tűntek el a magyar szellemi életből: a klasszikus francia alkotások közül többet is kiadtak ezekben az években.14 Nagy Imre 1953-ban kezdődő kísérlete némi enyhülést hozott az Intézet életébe is. A koncerteket, filmvetítéseket most már az Intézet falain kívül is tarthattak. Nagy Imre után már nem sikerült visszaállítani a korábbi csendes, meghúzódó tevékenységet. Ám a lendületes munka a gyanakvás és zaklatás árnyékában folyt. Az Intézet munkatársai közül sokakat letartóztattak, kémkedés vádjával börtönbe vetették őket. A francia szellemi élet képviselőit kiutasították az országból, a francia gimnázium és az Eötvös Kollégium is bezárásra került. Az 1956-os események több tekintetben is hatottak a magyar-francia kulturális kapcsolatokra: Magyarország (akárcsak a világ nagy részén) Franciaországban is az újságok címlapjára és az érdeklődés középpontjába került, Budapesten a Francia Intézet bezárta kapuit 1956. október 24. és 1957. január 7. között. Az 1956-os forradalom a tudományirányítás területén is némi erjedést eredményezett: a Kultúrkapcsolatok Intézetének15 felügyelete a külügyminisztérium fennhatósága alól átkerült a művelődésügyi minisztérium fennhatósága alá (1045/1957./ IV. 25./ korm. sz. hat.), jelezve a politikai szempontok változatlan fontossága mellett a tudományos és kulturális szempontok erősödését. 1962-ben kibővült a tudományos kutatások intézményrendszere is; az országos irányító szervek mellett (pl. MTA) létrejött az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB). 1962-ben újraszabályozták a

14

1949 és 1956 között Balzac Goriot apó c. művének példányszáma elérte a 90.000-t, Stendhal: Vörös és Fekete c. regényéé pedig elérte a 200.000-t. [N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 38] 15 A nemzetközi kapcsolatok irányítására (valamint felügyeletére) már 1949-ben létrejött a Kultúrkapcsolatok Intézete (4069/1949/118 korm. sz. rendelet), amit a külügyminisztérium felügyelete alá helyeztek, így biztosítva a politikai ellenőrzést. A javaslattétel, a jóváhagyott kapcsolatok tényleges ápolása, illetve a magyarországi kutatások eredményeinek idegen nyelvű közlése az MTA-ra hárult. [Balázs Eszter: A nemzetközi integrálódás módjai a rendszerváltás óta a társadalomtudományok területén c. előadása a Francia-Magyar Társadalomtudományi Központban 2002. március 6-án. In: http://www.atelier-centre.eu/html_hu/konferencia/konf5.html#top ]

17

Kultúrkapcsolatok Intézetének jogkörét is (1016/1962./ VI: 30./ Korm. sz. hat.): a minisztertanács közvetlen irányítása alá került és elnevezése Kulturális Kapcsolatok Intézetére (KKI) változott. Az intézet elnökének vezetésével a Minisztertanács által létesített Ügyvezető Elnökség döntött a nemzetközi kulturális és tudományos kapcsolatokat érintő elvi és gyakorlati kérdésekben, hangolta össze a minisztériumok és országos hatáskörű szervek nemzetközi kapcsolatait, valamint asszisztált a kulturális államközi egyezmények előkészítésénél és végrehajtásánál.16 A forradalom után a „nyugati” kapcsolatok kiépítésére az ENSZ-en keresztül kerül sor: 1963-ban létrejött a Magyar UNESCO Bizottság (1018/1963. /VII. 31./Korm. sz. hat.), melynek célja az volt, hogy kapcsolatokat kezdeményezzen és tartson fenn az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének tevékenységében érdekelt magyar szervek, valamint az UNESCO titkársága és más országok UNESCObizottságai között.17 Az új gazdasági mechanizmussal kezdetét vette a kutatásirányítás decentralizálása, a központi döntések körének csökkentése s e tudományirányítási decentralizáció kihatott a nemzetközi kapcsolatok alakulására is. Magyarországon ez első körben a nyugati kapcsolatokat érintette. Francia-magyar viszonylatban ez azt jelentette, hogy az ötvenes évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy rendezni kell a két ország közötti kulturális kapcsolatokat, melyre 1961-től, a bilaterális kapcsolatokban bekövetkezett enyhülési folyamat következményeként nyílt lehetőség. A Francia Intézet is kibővíti tevékenységét, valamint ebben az évben költözik tágasabb helyre, a VI. kerületi Szegfű utcába. A tevékenységi kör kiszélesítésével az Intézet tevékeny részt vállal a kulturális liberalizáció terén elinduló folyamatban.18 1961. októberében egy francia-magyar vegyes bizottság által került sor az első „Kulturális Cserék Határozatára”. A Határozatot kétszer módosítják, (1962-ben és 1964-ben) kibővítve a csereprogramokat, majd 1966ban valódi fordulat következett be a magyar-francia kulturális kapcsolatokban: július 18-án, Couve de Murville francia külügyminiszter budapesti látogatásán aláírásra került a kulturális egyezmény (amely innentől helyettesíti a „Kulturális Cserék Határozatát”), mely háromévenként megújítva határozza meg az együttműködés kereteit. Az

16

Balázs Eszter: A nemzetközi integrálódás módjai a rendszerváltás óta a társadalomtudományok területén c. előadása a Francia-Magyar Társadalomtudományi Központban 2002. március 6-án. In: http://www.atelier-centre.eu/html_hu/konferencia/konf5.html#top 17 uo. 18 Le Pont des Arts – a Francia Intézet kiadványa 13. évfolyam 44. szám p. 2.

18

egyezmény rugalmasabbá tette a két ország kulturális kapcsolatait, valamint bővítette a tudományos cserék körét. A francia-magyar kulturális és művészeti párbeszéd továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítésekről tesz tanúbizonyságot a Comédie Fraçaise társulatának fogadása 1966 májusában. 19 Az 1966-os esztendő a Francia Intézet életében is jelentős változásokat hozott: szaporodott az előadások száma, és a korábbi, főleg értelmiségi köröknek szóló programok helyett több konferenciát, filmvetítést rendeztek a szélesebb rétegeknek, az Intézeten kívül is. A politikai életben is elmozdulás történt: a hatvanas évek végén Fock Jenő miniszterelnök látogatott Párizsba és folytatott tárgyalásokat Georges Pompidou elnökkel. „A Magyarország és Franciaország közötti kulturális kapcsolatokat úgy értékelték, hogy azok az 1966. július 18-án megkötött kulturális egyezmény alapján megfelelően fejlődnek. Ez az egyezmény a magyar és francia írók, művészek, tanárok és tudósok kapcsolatainak jelentős növelését irányozzák elő, hogy elősegítse a két ország kultúrájának és nyelvének kölcsönös megismerését.”20 Az 1967-ben felállított Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága pedig a gazdasági szempontok megjelenését jelentette a nemzetközi kapcsolatok területén. 1962-től kezdődően De Gaulle tábornok francia geopolitikai érdekeket követve nyitott Kelet felé, és a diplomáciai kapcsolatok rendezésére is sor került. A magyar külképviseletet is nagykövetségi szintre emelték, 1964-ben pedig az új francia nagykövet, Pierre Francfort is átnyújtotta megbízólevelét az Elnöki Tanács elnökének, Dobi Istvánnak. A magyar nagykövet Valkó Márton lett, és a francia vállalati szféra és Magyarország közötti gazdasági együttműködés lehetősége már az ő fejében is megfordult. A francia „hódítás” először mégis kulturális területen indult el, a franciák elsősorban azt szerették volna, hogy leküzdve a nyelvi akadályokat, minél több magyar tanuljon franciául. Természetesen a francia nyelv tanulása akkoriban még politikai kérdés is volt, elsősorban az értelmiségi körök számára jelentette a szellemi függetlenség kivívásának egyik útját, amit a francia diplomácia minden lehetséges eszközzel támogatott.21

19

Le Pont des Arts – a Francia Intézet kiadványa 13. évfolyam 44. szám p. 2. Magyar Külpolitikai Évkönyv 1968. A Magyar Népköztársaság külpolitikai kapcsolatai és külpolitikai tevékenysége. Összeállította a Külügyminisztérium. In: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 41-42. 21 Földvári Katalin: Vigyázó francia szemek Párizson át Washingtonba, Hetek VI. évfolyam, 45. szám, 2002. november 8. In: http://epa.oszk.hu/00800/00804/00241/37263.html 2007. november 2. 20

19

2.3. Kibővülő kulturális-tudományos kapcsolatok a 70-80-as években A 70-80-as évek „nyugati” tudományos kapcsolatainak legfőbb jellemzői: - államközi és nem kormányközi megállapodások (pl. National Science Foundation) - 1983-ban az MTA-nak 18 “nyugati” országgal volt megállapodása (a kapcsolattartás alapvető formái: ösztöndíj, információcsere, tanulmányút) - közös kutatásra is van példa: a társadalomtudományok területén a Közgazdaságtudományi Intézet és a francia CNRS több témában működött együtt - multilaterális együttműködésre az UNESCO keretében volt példa A nyolcvanas évek közepén egyre komolyabban megfogalmazódott az a vélemény, hogy az új tudományos-műszaki ismeretek megszerzése miatt a “nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás” Magyarország számára kényszerítő körülmény. A tudományos nemzetközi kapcsolatok persze továbbra sem mellőzhették a politikai szempontokat.22 A jelentős magyar érdeklődés a francia kultúra iránt megteremtette az igényt a kulturális-tudományos kapcsolatok további kibővítésére. A franciaországi magyar, illetve a magyarországi francia tanulmányok elősegítésére hozták létre az Egyetemközi Magyar-, valamint Francia Tanulmányi Központokat Párizsban és Budapesten. A kulturális egyezmény eredményességét mutatta a kulturális rendezvények számának növekedése és sokszínűsége. 1971 szeptemberében Maurice Schumann, francia külügyminiszter Magyarországra látogatott és a magyar féllel a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt. 1972-ben az Ilku Pál művelődési miniszter vezette kulturális küldöttség látogatott el a bordeaux-i könyvkiállításra és vett részt az ezzel párhuzamosan megrendezett bordeaux-i Magyar Hét programjain.23

22

Balázs Eszter: A nemzetközi integrálódás módjai a rendszerváltás óta a társadalomtudományok területén c. előadása a Francia-Magyar Társadalomtudományi Központban 2002. március 6-án. In: http://www.atelier-centre.eu/html_hu/konferencia/konf5.html#top 2007. november 2. 23 Magyar Külpolitikai Évkönyv 1970/1971/1972 A Magyar Népköztársaság külpolitikai kapcsolatai és külpolitikai tevékenysége. Összeállította a Külügyminisztérium. In: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 42.

20

1976 fontos mérföldkő a Francia Intézet életében: ekkor nyílt meg ugyanis a Téléthèque televíziós archívum, mely egy sokszínű audiovizuális műsorkínálathoz való hozzáférést tesz lehetővé.24 A „Teletéka” céljai: -

a Magyar Televízió ösztönzése a programok megvételére

-

annak biztosítása, hogy a magyar közönség szinte egy időben láthassa francia televízió műsorait

-

az audiovizuális kultúra fejlesztése

1977-ben a Francia Intézetet meghívták a kaposvári tévéfesztiválra. A rendezvényről a Le Monde is elismerően nyilatkozott. „(…)E rendezvény kétségkívül többet használt a francia-magyar kulturális viszonynak, mint a külügyminisztériumban megtartott összes előadás.”25 A két ország közötti felsőszintű kapcsolatok erősödését jelezte, hogy 1978 novemberében Kádár János hivatalos látogatást tett Franciaországban Giscard d’Estaing elnök meghívására. A találkozón a kulturális kérdéseket érintve megegyeztek abban, hogy segítik a magyar nyelv franciaországi, valamint a francia nyelv magyarországi oktatását. Kádár a Le Monde-nak adott interjújában így nyilatkozott: „(…) Kapcsolataink alapvetően rendezettek, felfelé ívelnek”26 François Mitterand elnöksége alatt tovább fejlődtek kapcsolataink. Ebben szerepet játszottak az MSZMP és a Francia Szocialista Párt közötti jó kapcsolatok. 1982. július 7-9. között François Mitterand köztársasági elnök ellátogatott Magyarországra. Különösen jelentős volt ez abból a szempontból, hogy személyében az első francia államfő látogatott hazánkba, valamint, hogy a szocialista országok közül elsőként hazánkat látogatta meg, példát mutatva „(…) a kapcsolatok fenntartásának és az enyhülés addigi vívmányai védelmének lehetőségére a különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok részéről.”27

24

Le Pont des Arts – a Francia Intézet kiadványa 13. évfolyam 44. szám p. 2. Georges Diener: A Francia Intézet Magyarországon 1947-1989. Magvető-L’Harmattan, 1990. In: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 43. 26 Le Monde 1978. november 18. In: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 19452000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 43. 27 N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 44. 25

21

Igazán dinamikussá válnak a magyar-francia kulturális kapcsolatok Köpeczi Béla28 kultuszminiszterségétől kezdődően. Ennek egyik legszebb bizonyítéka a párizsi Magyar Intézet új székházának megnyitása 1986. decemberében. 1984-ben a Soros Alapítvány megjelenésével a szocialista intézményrendszertől egy merőben idegen támogatási forma is megjelent – igaz, ez az első tulajdonképpeni Non Governmental Organization 1991-ig az Akadémia égisze alatt, MTA-Soros Alapítvány Bizottság néven, nem önálló alapítványként működött. A Soros Alapítvány célja a nyitott társadalom infrastruktúrájának és intézményeinek kialakítása volt az adott keretek és korlátok közt. 1988-ban Grósz Károly látogatott el Franciaországba François Mitterand elnök meghívására, ahol kifejtette, hogy Franciaország intenzívebben vehetne részt a francia nyelv magyarországi népszerűsítésében, szakemberek képzésében, kétnyelvű gimnáziumok működtetésében és a magyar ösztöndíjasok fogadásában a kulturális kapcsolatok terén. A kapcsolatok elmélyítésére Michel Rocard miniszterelnök készséget mutatott. Grósz Károly találkozott Párizs polgármesterével, Jacques Chirac-kal is, akivel elsősorban a kulturális kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről tárgyalt, valamint a franciaországi magyar emigráció képviselőivel is találkozott. A látogatásról a Le Quoditien de Paris azt írta: „(…) A francia kormányzat ezzel a látogatással nyitotta meg hosszú útját kelet felé. Magyarország fontos eszköz a francia diplomácia irányváltásában.”29 Itt fontos megjegyezni, hogy a francia-magyar kulturális kapcsolatokban mindig is jelen volt a kölcsönösség: mindkét államnak szüksége volt a másikra; a magyaroknak azért mert a kedvező országkép kialakítására törekedtek, nemcsak Franciaországban, hanem így rajtuk keresztül egész Nyugat-Euprópában, a franciák pedig kultúrájuk révén a régi dicsfényt akarták feléleszteni.

2.4. Gazdasági-tudományos-kulturális kapcsolatok rendszerváltás után „A nemzetközi katonai erőviszonyok ugyan fenntartották a politikai és gazdasági rendszereket, de nem tudták széttörni a régió nemzeteinek évszázadokon átívelő 28

1982-től 1986-ig volt kultuszminiszter. Szakterülete az irodalom- és történettudomány, 1967-től az MTA levelező-, 1976-tól rendes tagja.[forrás az MTA honlapja: http://www.mta.hu/index.php?id=421&TID=416 2007. november 2. és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=552 2007. november 2.] 29 Magyar Külpolitikai Évkönyv 1982 A Magyar Népköztársaság külpolitikai kapcsolatai és külpolitikai tevékenysége. Összeállította a Külügyminisztérium. In: N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 44.

22

kulturális kapcsolódásait Európához.”30 - írta Kosáry Domokos. És valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy a Nyugat (és így Franciaország is) ilyen hamar „visszatalált” Európának ebbe a részébe. Bár az 1956-os forradalom és az utána következő enyhülési folyamatok kedvezően hatottak a szakmai szempontok nagyobb érvényre jutására a felsőoktatásban, 1989 előtt az ösztöndíjak odaítélésénél érvényesített szempontok között még döntő fontosságúak voltak a nyelvismeret és a tudományos hasznosság mellett a káderképzési szempontok. A rendszerváltás első és legfontosabb hozadéka a politikai és az ezzel együtt járó kommunikációs szabadság által megnövelt mozgástér: a szabad mobilitás, az információáramlás lehetősége és a térség iránt feléledt érdeklődés velejárójaként a régióban, így hazánkban is megjelentek a fejlett piacgazdaságok támogatási formái, a céltámogatások. Ezek közül kiemelkednek az EU különböző szervei által, valamint a nyugati filantróp szervezetek, alapítványok által támogatott programok; többnyire hallgatói, oktatói és kutatói tanulmányutak, külföldi tanulmányok és kutatások, külföldi partnerrel vagy partnerekkel közös kutatások részbeni vagy teljes finanszírozása, különböző kutatási -és információs eszközök rendelkezésre bocsátása. A fejlett piacgazdaságok fogadókészsége és pénzügyi segítsége révén tehát jelentősen bővült a tudományos célú kiutazási lehetőségek köre Nyugat felé. Megnőtt a külföldi és nemzetközi folyóiratokban való publikálás lehetősége is.31 Az európai integrációra való felkészüléssel felértékelődtek a nyugat-európai és tengerentúli kapcsolatok a korábban elsősorban a Kelet-Közép-Európára koncentrált kapcsolatok rovására. A KGST keretei között megszervezett két- és többoldalú kapcsolatok szétestek vagy elsorvadtak – ennek politikai és pénzügyi okai egyaránt voltak: „Az egyre fokozódó gazdasági visszaesés kritikus helyzetbe juttatta a költségvetéseket s az egyes kelet-európai országok a nemzetközi tudományos együttműködésre fordítható összegeket inkább kívánták az európai vagy az Európán kívüli fejlett piacgazdaságú országokkal való kapcsolatok kialakítására, ápolására, fejlesztésére, valamint a fontos nemzetközi TéT profilú szervezetek tagsági díjaira

30

Kosáry Domokos: Magyarország Európában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. p. 115. Balázs Eszter: A nemzetközi integrálódás módjai a rendszerváltás óta a társadalomtudományok területén c. előadása a Francia-Magyar Társadalomtudományi Központban 2002. március 6-án. In: http://www.atelier-centre.eu/html_hu/konferencia/konf5.html#top 2007. november 2.

31

23

fordítani, mint a számos esetben csak formális, illetve gyakorlati eredményt viszonylag ritkán szolgáltató volt szocialista országok relációinak fenntartására.” 32 A rendszerváltás után a szocialista rendszert jellemző pangást a kapcsolatok intenzív kiépítése váltotta fel a fejlett piacgazdaságú országokkal, így Franciaországgal is. A nemzetközi tudományos kapcsolatok legfontosabb elemévé az európai integráció vált, részint, – állítja Kroó Norbert, az MTA főtitkára –, mert a magyar tudomány kapcsolatai már a rendszerváltozás előtt jók voltak, részint, mert az EU és Magyarország kölcsönös érdeke az integrációs folyamat korai szakaszaitól fogva a tudományos kutatási programokba való bevonásunk.33 1996-ban az MTA beszámolója a magyar tudomány helyzetéről az alábbi változásokra hívja fel a figyelmet: - politikai-ideológiai alkalmazkodás korábbi tehertételének megszűnése - a korábban – politikai okokból – elzárt területeken is megindulhatott a kutatás - a központi intézmények bürokratikus szerepe csökkenésével párhuzamosan megnőtt az egyéni kezdeményezések jelentősége - megnőtt az egyetemi szféra jelentősége az együttműködésekben - nőtt a külföldi és nemzetközi források aránya a hazai kutatás és felsőoktatás finanszírozásában - a kutatási témák, a fejlesztési feladatok és a közös projektek száma alapján a műszaki tudományok visszaesése mellett a természettudományok előretörése és „a társadalomtudományok viszonylagos előrelépése” figyelhető meg. 34 - a nemzetközi kapcsolattartásban jelentős javulást hozott az infrastruktúra fejlődése (kiépültek a lokális számítógépes hálózatok, ezzel hozzáférhetővé váltak a hazai és nemzetközi információforrások)

32

A kelet-európai országok egymás közötti nemzetközi tudományos kapcsolatai. 1. A nemzetközi tudományos és műszaki fejlesztési kapcsolatok alakulásának általános jellemzői, Kézirat, MTA, Kutatászervezési Intézet, Budapest. In: Balázs Eszter: A nemzetközi integrálódás módjai a rendszerváltás óta a társadalomtudományok területén c. előadása a Francia-Magyar Társadalomtudományi Központban 2002. március 6-án. In: http://www.atelier-centre.eu/html_hu/konferencia/konf5.html#top 2007. november 2. 33 Kroó Norbert: Globális tudomány – nemzeti társadalom, Tudomány és társadalom. A jelen és a jövõ új kihívásai, Stratégiai Füzetek, 7., 2001. március, Miniszterelnöki Hivatal. Startégiai Elemzõ Központ, 14. In: Balázs Eszter: A nemzetközi integrálódás módjai a rendszerváltás óta a társadalomtudományok területén c. előadása a Francia-Magyar Társadalomtudományi Központban 2002. március 6-án. In: http://www.atelier-centre.eu/html_hu/konferencia/konf5.html#top 2007. november 2. 34 Balázs Eszter: A nemzetközi integrálódás módjai a rendszerváltás óta a társadalomtudományok területén c. előadása a Francia-Magyar Társadalomtudományi Központban 2002. március 6-án. In: http://www.atelier-centre.eu/html_hu/konferencia/konf5.html#top 2007. november 2

24

1996-ig 18 országgal létesült kétoldalú kormányközi tudományos-műszaki együttműködés. Számos többoldalú szerződés is születet, ilyenek például az ENSZ szakosított szervezeteivel kötött megállapodások. A kulturális szempontból különösen az UNESCO-val kötött megállapodások fontosak. A politikai integrációt megelőzve s mintegy annak előfutáraként Magyarország 1999. augusztusában teljes jogú tagként csatlakozott az EU 5. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához, amely a magyar tudomány európai versenyképességének mércéjét jelentette és egyben jelentős forrásbevonási lehetőséget is adott. A csatlakozással a Magyar Köztársaság a tudomány területén az EU teljes jogú tagjává vált: ezzel megnyíltak a pályázati lehetőségek az uniós programokban. Nagy sikernek könyvelhető el, hogy az EU által kiírt Centre of Excellence pályázaton a kiválasztott mintegy harminc intézmény között hat magyar volt, köztük öt az MTA-hoz tartozó kutatóintézet. Az európai tudományos szervezetekben való magyar részvétel így tehát jóval megelőzi az EU-tagságot.35 Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, a két ország közötti együttműködés kiegyensúlyozottá vált a rendszerváltás után, addig Magyarország nem számított kimondottan célországnak a francia befektetők számára. A rendszerváltás előtt is jelen volt azért néhány francia vállalat Magyarországon, mint például az Air France Légitársaság. Ehhez képest óriási fejlődés volt, hogy Franciaország 2002-re Magyarország ötödik legnagyobb külkereskedelmi partnere lett Németország, Ausztria, Olaszország és Oroszország mögött, és jelentős volt a magyar kivitel is: a 34. helyen álltunk a Franciaországba exportáló országok között. A beruházás szempontjából Franciaország ekkorra a harmadik legnagyobb tőkebefektetővé vált Magyarországon, és szinte minden régióban megtalálható volt, főként az energetika (Total), az élelmiszeripar (Beghin Shay), a gyógyszeripar (Chinoin, ÉGISZ) és a telekommunikáció (Alcatel) terén, hogy csak néhány példát említsünk36. Figyelemreméltó, hogy a francia állam a 90-es évek végén létrehozott egy tőkealapot, amelyből a Magyarországon beruházni kívánó cégek részesülnek, és talán ezért lehetséges, hogy a francia cégek közép- és kelet-európai országokba irányuló beruházásainak 43 százaléka valósult meg Magyarországon.37 Ide sorolható még a 35

Az európai együttműködés főbb támogatási csatornáira, a különböző oktatási programokra és projektekre dolgozatomban nem térek ki. 36 Földvári Katalin: Vigyázó francia szemek Párizson át Washingtonba, Hetek VI. évfolyam, 45. szám, 2002. november 8. In: http://epa.oszk.hu/00800/00804/00241/37263.html 2007. november 2. 37 uo.

25

turizmus is, ami, köszönhetően a jó tapasztalatoknak, egyre jelentősebb területnek számít. 2001-ig évente mintegy 170-180 ezer francia turista érkezett hazánkba38, 2004ben ez a szám már 330 ezer39! Ami a közvetlen tőkeberuházást illeti, Magyarországon 1989-90-ben indult meg a külföldi (így a francia is) tőkeberáramlás. A növekedés 1990 és 1991 között különösen látványos volt: a befektetett külföldi működőtőke 569 millióról 2,1 milliárd dollárra nőtt ezen időszakban.40 1992-ben 1,3 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon külföldiek, ebből 170 millió dollárnyi volt francia tőke.41 A francia beruházások jellemzője, hogy főleg nagyvállalatok eszközlik őket, és leginkább a vegyipart, az élelmiszeripart és a szolgáltatásokat részesítik előnyben. 42 1992 elején Magyarországon az Egyesült Államok beruházásai voltak a legjelentősebbek (29%), majd Németország (16%), Ausztria (13%) és Franciaország (9%) következett.43 A francia beruházások fő motívuma egyértelműen a viszonylag jól képzett olcsó munkaerő.44 Ez akkoriban inkább gondot okozott a franciáknak, a francia Arthuis szenátor bizottsági jelentést is készített, melyben az hangoztatták, hogy a közép- és kelet-európai országok az Európai Közösség országainak mind nagyobb konkurenciáját jelentik.45

38

uo. Orosz József - Hevér György: 2005 a magyar gazdaság éve Franciaországban = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 19. 40 Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet-Európában. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1995 p. 64. 41 uo. p. 68. 42 uo. p. 69. 43 uo. p. 82. 44 uo. p. 88. 45 Rapport d’information par M. J. Arthuis, Senat, No. 337., Paris, 1993., p. 43. In: Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet-Európában. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1995 p. 91. 39

26

3. Gazdasági-kulturális kapcsolatok az ezredforduló után, valamint az EUcsatlakozásunk óta eltelt években, az ehhez kapcsolódó legfontosabb rendezvények bemutatása 3.1. Kétoldalú gazdasági kapcsolatok napjainkban A jelenleg zajló, és a későbbiekben részletesebben is bemutatandó Francia Gazdasági Év Magyarországon (FAGÉV) különleges aktualitást ad a gazdaság terén való kétoldalú együttműködés bemutatásának. Figyelemreméltó, hogy a rendszerváltás óta a franciák súlya folyamatosan növekedik a magyar külgazdaságban és külkereskedelemben. Mára már hathétszeresére nőtt a kereskedelem volumene a tizenöt évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva. És bár Franciaország csak a hetedik legnagyobb befektető Magyarországon, nekünk a harmadik legfontosabb felvevőpiacunk.46 Ezt a kedvező helyzetet az exportdinamika megtartásával és a valóban versenyképes termékeink további exportálásával meg is őrizhetjük. A francia vállalatok közvetlen befektetései 200 millió eurót tesznek ki évente, és az összérték a rendszerváltás óta már eléri a négymilliárd eurót, ami az összes közvetlen tőkebefektetés 7-9%-a.47 Fontos hangsúlyozni, hogy a franciák nemcsak Budapesten, hanem vidéken is előszeretettel fektetnek be (pl. Brico Store, Auchan, Michelin vagy megemlíthetjük a francia-magyar együttműködésben az idén megvalósult szegedi biotechnológiai központot). Ami a Magyarországról Franciaországba irányuló exportot illeti a nálunk húzóágazatnak számító elektronikai termékek jelentősek, ezen belül a kép- és hangfelvevő és –lejátszó berendezések, a gépek és mechanikus berendezések. A Franciaországból származó importot zömmel a személygépkocsik, a kiszerelt gyógyszerek és az integrált áramkörök teszik ki. Franciaország az ötödik legfontosabb befektető Magyarországon.48 A két ország között 2006-ban 14%-kal emelkedett a kereskedelmi forgalom, és az új uniós tagállamok közül Magyarország – Lengyelország után – Franciaország második beszállítója. Magyarországon francia beruházásban épül a négyes metró és a fővárosi szennyvíztisztító üzem, 2006 végén a francia GL Events megvásárolta a magyar Hungexpót, az Accor szállodalánc pedig jelenleg épít Győrben hotelt49 csak, hogy a legfontosabb jelenlegi beruházásokat említsük.

46

Növekvő francia jelenlét = Franciaország, a HVG melléklete pp. 14., 2007. július uo. 48 uo. 49 Ignácz Valéria: Dinamikus fejlődés, Beszélgetés Philippe Zeller francia nagykövettel = Franciaország, a Világgazdaság melléklete pp. 3. 2007. augusztus 47

27

A legjelentősebb magyarországi francia szerződések50 •

a csepeli szennyvíztisztító egység a Veolia (OTV), a Suez (Degrémont), Colas és a Vinci közösen nyerte el

•

a budapesti 4-es metró alagútfúrását kétszer 7,5 kilométeres szakaszon a Vinci és a Strabag végzi

•

az Alstom a 4-es metró vonalára 96, a 2-es metróéra 102 új metrót szállít

•

az EADS a magyarországi segélyhívószámok rendszerének egységesítésében vesz részt

•

az M0-s autópálya Szentendrei-szigeti szakaszának Duna-hídját a Vinci és a Strabag építi

Kereskedelem szempontjából Franciaország az idei első négy havi forgalom alapján exportban a harmadik, importban az ötödik legjelentősebb partnere Magyarországnak. Importunk körülbelül felét a feldolgozott termékek teszik ki, és 40 százalékot meghaladó súlyt képviselnek a gépipari áruk. Az idei év fejleménye hogy 22 százalékot meghaladó mértékben visszaesett a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitele az előző év hasonló időszakához képest. Kedvező fordulat ellenben, hogy egyre több kis- és középvállalat mutat érdeklődést a magyarországi befektetési lehetőségek iránt.51 Kétoldalú forgalom52 (millió euró) 2005

2006

2006 (I-IV.)

2007 (I-IV)

Kivitel

2561

2712

874

964

Behozatal

2624

2854

913

1003

Forgalom

5185

5566

1787

1967

Egyenleg

-63

-142

39

39

Mint a fenti táblázatból is kitűnik, a kétoldalú kereskedelmünk dinamikusan növekvő tendenciát mutat, és bár nagy francia beruházások időszaka, mely az 1994-es évet

50

2005 vége és 2006 közepe között. Forrás: VG-gyűjtés, In: Franciaország, a Világgazdaság melléklete pp. 5., 2007. augusztus 51 Franciaország, a Világgazdaság melléklete, pp. 5. 2007. augusztus 52 Forrás: GKM, In: Franciaország, a Világgazdaság melléklete, pp. 5. 2007. augusztus

28

követő tíz évet jellemezte, már lezárult, a kapcsolatokban még jelentős, kiaknázatlan tartalékok rejlenek, melyeket éppen a kis- és középvállalatok használhatnak ki.

3.2. Tudományos és technológiai kapcsolatok53 A magyar-francia kormányközi TéT együttműködés kereteit az 1966-ban aláírt, és azóta többször megújított kormányközi egyezmény határozza meg. Legutóbb 1999-ben, Budapesten került aláírásra a „A Magyar Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya közötti kulturális, tudományos, technológiai és intézményi együttműködés programja az 1999-2002 évekre” című dokumentum. Franciaország Magyarország egyik legfontosabb TéT-partnere. 2002 óta a kétoldalú magyar-francia TéT-együttműködés területén határozott fellendülés tapasztalható, mind a vezetői látogatások számának növekedése, mind a partnerkapcsolatok bővülése terén. Több, államtitkári szintű egyeztetést követően Claudie Haigneré korábbi francia kutatási és technológiai miniszter 2003 márciusában látogatott Budapestre; Magyar Bálint oktatási miniszter és Siegler András, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese Luc Ferry francia oktatási miniszterrel és Haigneré miniszterrel 2004. januárjában tárgyaltak Párizsban. 2004 júniusában a Boda Miklós NKTH-elnök vezette magyar delegáció tárgyalt francia TéT-kooperációs ügyekben érintett francia vezetőkkel, míg júliusban Siegler András 11 fős magyar delegáció élén építette Magyarország TéT-kapcsolatait Lyonban. Boda Miklós, illetve Kroó Norbert MTA-főtitkár a közelmúltban François d’Aubert francia kutatási, ill. Claudie Haigneré francia Európa-ügyi miniszterrel tárgyaltak Párizsban. A korábbi visszaeséssel szemben 2002 óta jelentősen megnőtt a Balaton-programra (PAI, kétoldalú TéT-együttműködési projektek) beadott pályázatok száma. Új fejlemény, hogy 2003 szeptemberétől kezdődően doktori ösztöndíjak is finanszírozhatók a Balaton-programhoz kapcsolódóan. 2003. október 29. és 31. között Keszthelyen, a magyar-francia kormányközi TéT vegyesbizottsági ülés 49 projekt támogatását fogadta el. Az egyetemek és a kutatóintézetek között számos közvetlen együttműködés zajlik. Közülük jelentőségében kiemelkedik a Magyar Tudományos 53

forrás: a Külügyminiszérium honlapja http://kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/ketoldalikapcsolatok.aspx ?d=Kulturális%20és%20tudományos%20kapcsolatok&c=40&z=Eur%c3%b3pa 2007. november 2.

29

Akadémia (MTA) 2002-ben megújított kétoldalú együttműködési egyezménye a francia Országos Tudományos Kutatóközponttal (CNRS). Figyelemreméltó fejlemény az MTA és a francia Országos Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) közötti, 2004. január 28-án aláírt együttműködési szerződés. Több hazai egyetem működtet közös projekteket francia tudományos és felsőoktatási intézményekkel. Kívánatos lenne, hogy a jövőben megvalósítandó budapesti francia (v. frankofón) egyetem működése is serkentse az országaink közötti tudományos kooperációt. Az utóbbi évben megnyilvánult fokozott francia érdeklődés a magyar-francia K+F együttműködés fejlesztésére azzal függ össze, hogy francia részről az „Európai Kutatási Tér” (EKT) építésében komolyan számba veszik a magyar partnereket is. A magyar kiválósági központok szakmai jó híre mellett EU-csatlakozásunk is elősegítette TéT kapcsolataink fejlődését. A hagyományos bilaterális programok (pl. Balaton-program) mellett fontos az újabb kétoldalú együttműködési formák kialakítása. A „Sciences sans Frontières” című, 2004-2005-ös franciaországi rendezvénysorozat a magyar tudomány és a magyar K+F tevékenység franciaországi jobb megismerését hivatott elősegíteni. Franciaország jelentős partnerünk a nemzetközi tudományos együttműködésekben, a tudásalapú gazdaság fejlesztése területén. A 2004-es Chirac-látogatáson született döntés a biotechnológia területén folytatott magyar-francia együttműködés erősítésére, 2005. júliusában a felek miniszteri szinten szándéknyilatkozatot írtak alá. Ennek értelmében Szegeden francia-magyar biotechnológiai központ létesül, s a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány bázisán megalakuló új kutatóközpontban54 a két ország biotechnológiai szakemberei a mezőgazdaság, a környezetvédelem és az ipar területén végeznek majd alkalmazásorientált kutatásokat a bioenergetika, a növényi és környezeti biotechnológiák és az orvosi diagnosztika területein. 2007. február 6-án a Francia Felsőoktatási és Kutatási Minisztériumban a magyar-francia biotechnológiai együttműködési nagyprojekt témájában rendezett értekezletre került sor. Az értekezleten 54

A már korábban alapított Anyagtudományi és Technológiai Intézet (BAY-ATI), Biotechnológiai Intézet (BAY-BIO), Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI), Nanotechnológiai Kutatóintézet (BAY-NANO), Ipari Kommunikációs Technológiai Innovációs Intézet (BAY-IKTI), után Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézet (BAY-GEN) 2007-ben kezdte meg működését magyar-francia kormányközi egyezmény alapján. Az MTA SZBK és a Szegedi Tudományegyetem mellett a hazai szakmai műhelyekkel és a külföldiek közül a francia kutatási intézményekkel működik szorosan együtt. (Főbb szakmai erősségek: növényi genomika és humán biotechnológia). Dr. Pálfi György: Hamarosan beindul a francia-magyar biotechnológiai együttműködés, In: NKTH honlapja http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=507&articleID=5348&ctag=articlelist&iid=1 és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány honlapja http://www.bzlogi.hu/bzaka/bzaka.head.page?nodeid=4 2007. november 24.

30

francia részről François Goulard miniszter, Cyril Condé helyettes kabinetigazgató, Romain Soubeyran kutatási és innovációs főigazgató-helyettes, Daniel Richard-Molard főosztályvezető-helyettes, illetve Jean-Yves de Longueau nemzetközi főigazgatóhelyettes vettek részt; a magyar tárgyalódelegációt Vass Ilona megbízott NKTH-elnök, Hajtó János, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány főigazgatója, Erdei Balázs projekt-felelős az NKTH részéről és Pálfi György TéT attasé alkották. A tanácskozáson Vass Ilona tájékoztatta partnerét a szegedi együttműködési projekttel kapcsolatos fejleményekről. Goulard miniszter örömmel üdvözölte, hogy az NKTH jelentős forrást (1,4 milliárd forintot három évre) mozgósított a projekt finanszírozására. Hajtó János főigazgató bemutatta a Bay Zoltán Alkalmazott Közalapítvány intézményi hálózatát, s jelezte, hogy az új, 6. egység a biotechnológiai kutatási profil megerősítése érdekében jön létre55, s intézményi hátteret kíván biztosítani a magyar-francia együttműködésnek.

3.3. Gazdaság és tudomány: francia-magyar eszmecsere a versenyképesség jegyében56 A franciaországi tapasztalatok alapján a kicsi, de nyitott és nagy versenynek kitett magyar gazdaságban a versenyképességi pólusok számára elkerülhetetlen a specializálódás, s ezért Magyarországnak néhány konkrét témában kell megerősödnie mondta Párizsban Bajnai Gordon. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos a magyarországi fejlesztési pólusprogramban részt vevő hét város közül öt képviselőiből álló delegáció élén érkezett a francia fővárosba a 2007 júniusában megtartott Európai Kutatási és Innovációs Szalonra. Debrecent Kósa Lajos polgármester, Miskolcot Káli Sándor polgármester, Szegedet Nagy Sándor alpolgármester, Pécset Gonda Tibor alpolgármester, Budapestet pedig Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes képviselte. A polgármesterek szakmai delegációkkal együtt érkeztek Párizsba. A 48 fős delegáció tagjai a Francia Gyáriparosok Szövetségének (MEDEF) székházában a legnagyobb francia befektetőknek szolgáltak városaikról ajánlatokkal; milyen iparágban és milyen tudományágban terveznek az ott lévő egyetem bázisán 55

A Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézet 2007-ben megkezdte működését. (Ld. fentebb) 56 Forrás: Francia tapasztalatok, magyar versenyképesség, Piac&Profit online 2007. június 7. http://www.piacesprofit.hu/?r=14633 2007. november 17.

31

kutatásfejlesztést kezdeményezni. Ezt követően a francia gazdasági és pénzügyi minisztérium nemzetközi technikai együttműködési ügynökségén francia pólusvárosok képviselőivel cserélték ki tapasztalataikat, mert Európán belül a pólusvárosok közötti közös projektek elindítására is lehetőség nyílik. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint a következő hétéves fejlesztési terv egyik legfontosabb gazdasági célkitűzése, hogy a legnagyobb magyar városok Európából is szemmel látható gazdasági növekedési erőcentrumokká váljanak. Ehhez a városok képviselői számos tapasztalatot gyűjthetnek Franciaországban, ahol a versenyképességi pólusprogram egyik leghíresebb modelljét valósították meg összesen 66 helyen. A francia tapasztalatok átszűrésén keresztül Magyarország célja Bajnai szerint az, hogy a pólusvárosok a fejlesztésekkel képessé váljanak a modern iparágak befogadására. Másrészről viszont az innovatív magyar kis- és középvállalatok ösztönzése is fontos azért, hogy a kutatásfejlesztési eredményeiket a gyakorlatban hasznosítani tudják. A kereslet és a kínálat ily módon való ötvözése során létrejöhetnek olyan magyar városok, amelyekről majd egy-egy iparág jut mindenkinek eszébe, mint például Szegeddel kapcsolatosan a biotechnológia, vagy Debrecen esetében az élettudományok. A francia pólusok viszont már nem egyszerűen egy-egy iparágra specializálódtak, hanem egy-egy betegség kutatásával vagy élelmiszertípus fejlesztésével foglalkoznak, s ez elkerülhetetlen lesz Magyarország számára is - hangsúlyozta a kormánybiztos.

3.4. A kétoldalú kulturális kapcsolatok57 A kultúrával kapcsolatos magyar törvényelőkészítő tevékenység nagy mértékben támaszkodott a francia tapasztalatokra és törvényekre (pl. Múzeumi Törvény, Filmtörvény), hasonló megközelítést fogalmazunk meg a kulturális kivétel58 („exception culturelle”), valamint a kulturális sokszínűség („diversité culturelle”) elvének előtérbe helyezésével. A francia állam ösztöndíjakkal kapcsolatos politikája nemzetközi összehasonlításban igen jó és a magyar fél számára kifejezetten hasznos. Kiemelkedően 57

forrás: a Külügyminiszérium honlapja http://kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/ketoldalikapcsolatok.aspx ?d=Kulturális%20és%20tudományos%20kapcsolatok&c=40&z=Eur%c3%b3pa 2007. november 2. 58 Kulturális sokszínűségének védelme és a helyi produkciók támogatása érdekében az Európai Unió a Kereskedelmi Világszervezettől engedélyt kért az ún. „kulturális kivétel” elvének bevezetésére. Ez annyit tesz, hogy az Unió tagállamai más termékekkel ellentétben nem kötelesek megnyitni piacaikat a külső államokból érkező kulturális termékek, például a filmek előtt. forrás: Európa-honlap http://europa.eu/pol/av/overview_hu.htm 2007. november 24.

32

fontos szerepet játszik a két ország felsőoktatási együttműködésében a párizsi Magyarságtudományi Központ (Paris III, CIEH), mely 2005. március 10-én avattatta díszdoktorává Kertész Imrét, és a budapesti Egyetemközi Francia Tanulmányok Központja (CIEF), mely az Eötvös Lóránt Tudományegyetemre telepítve végez hasonló feladatokat. Az elmúlt időszakban a magyar–francia együttműködés a kultúra és az oktatás területén kiemelkedően jó eredményeket mutat: az igen sikeres 2001-es magyar évet (MAGYart) követő időszakról immár elmondható, bebizonyította, hogy az együttműködés nem csak egy programra korlátozódott, hanem szilárd, hosszabb távon is tartós és egy-egy konkrét program megvalósításához is gyorsan és hatékonyan mobilizálható kapcsolatok alapja lett. A Magyar Gazdaság Éve (MAGÉV) megszervezésének ötlete is (részben) a MAGYart sikeréből fakadt. A Franciaországban szervezett magyar vonatkozású kulturális rendezvények száma a 2001. évi magyar évad időszakához viszonyítva nem csökkent, sőt a 2003-2004-es esztendőben mennyiségében elérte, majd 2004-2005-ben meghaladta a 2001-es kiemelt szintet. A magyar fél meghívásának eleget téve a Franciaország a MAGYart-ra válaszként 2004-ben megszervezték a FranciArt programsorozatot Magyarországon. A magyar kultúra terjesztésének franciaországi központja a Párizsi Magyar Intézet, de a magyar programok mind gyakrabban vannak jelen a legkülönbözőbb franciaországi kulturális központokban. (Ezt a jelenlétet Franciaországban mintegy 30 magyar–francia baráti társaság, hét tb. konzulátus, mintegy 40 regionális, illetve önkormányzati együttműködés biztosítja.) Magyarország Franciaország kiemelkedően fontos kulturális partnerévé vált az elmúlt években. Olyan francia „presztízs-programok” valósultak meg Magyarországon, mint a Monet-kiállítás vagy a 2005-ös „Fény és árnyék 400 év francia festészetében”. A következő fejezetekben részletesen bemutatom az elmúlt időszak jelentősebb rendezvényeit.

33

3.5. Magyar Kulturális Évad Franciaországban (MAGYart) 3.5.1. A Magyar Kulturális Évad szervezése59 A magyar kulturális évad szervezését Jacques Chirac francia köztársasági elnök 1997– es budapesti látogatásán jelentette be a francia fél. Szervezése beleillett abba a nagyszabású kulturális offenzívába, melynek főbb állomásai a Frankfurti Könyvvásár díszvendégsége (1999 nov.), a Brüsszeli Europália (1999 ősze) illetve a szentévi nagy római

magyar

kulturális

bemutatkozás

(2000),

valamint

a

millenniumi

rendezvénysorozat (1999-2001) voltak. A MAGYart azonban volumenében valamennyi addigi külföldi kulturális bemutatkozást meghaladta. A magyar kulturális kormányzat 1998-ban létrehozott egy előkészítő bizottságot Szabó Miklós professzor, az ELTE akkori rektora vezetésével, melynek munkája több albizottságban szerveződött. A francia fél 1998 decemberében nevezte meg miniszteri biztosát, Jean-Michel Gaillard történész és médiaszakember személyében. A kulturális évad előkészítése 1999 tavaszától kezdődött meg intenzívebben. Az első francia miniszteri biztos lemondását követően, a francia fél 2000 novemberében nevezett meg újabb miniszteri biztost, Bernard Faivre d’Arcier, az Avignoni Színházi Fesztivál igazgatója személyében. A megbeszéléseket francia oldalról a Francia Külügyminisztérium AFAA nevű kulturális alapja a Kulturális Minisztériummal együttműködve koordinálta, magyar oldalról Szabó Miklós miniszteri biztos és magyarországi irodája, illetve a Párizsi Magyar Intézet igazgatója vett részt a tárgyalásokon. „(…) az elmúlt évek tapasztalatai alapján és ez hosszabb távú tendencia, a magyarfrancia kulturális és oktatási kapcsolatok kiemelkedően jók. Számos olyan terület van, melyen a francia szabályozás a magyar tervezeteknek is mintaként szolgál s a nemzeti kulturális értékek megőrzésével kapcsolatos franciaországi politika egy irányban halad a leendő uniós Magyarország érdekeivel. Mindehhez a magyar év további komoly segítséggel szolgálhat. E területen Franciaország stratégiai partner lehet.”60 A program szervezésével kapcsolatos franciaországi tapasztalatok:

59

Forrás: dr. Csernus Sándor: A Magyar Kulturális Évad szervezésének tapasztalatai (Párizs, 2001. június 3.) – az Oktatási és Művelődési Minisztérium belső anyaga, melyet kérésemre Gálffy Kolos, az OKM nemzetközi referense bocsátott rendelkezésemre 60 uo.

34

•

A magyar évad fogadtatása a francia partnerek részéről rendkívül pozitív.61 Az eredeti célt, hogy az eseményt, a látványos és minőségi rendezvények színvonalas megszervezésével egy időben társadalmasítsák, sikerült elérni: több száz komoly elképzelés anyaga jutott el a PMI-be. „Külföldi kulturális évad iránt eddig még soha nem mutatkozott ilyen jelentős érdeklődés és nem volt ilyen széleskörű aktivitás.”62

•

Mobilizálódott a PMI valamennyi a párizsi és vidéki partnere: a magyarfrancia szövetségek, kulturális szervezetek, testvérvárosok, partnerintézmények s a magyar kultúra más tisztelői. Ezzel az évad szervezése a korábbiakhoz képest új dimenziókba lépett. A Párizs és környéke mellett kulcsfontosságú vidéki szervezési központok jöttek létre: különösen Lyon és Rhône-Alpes, Nantes-Angers és a Pays de la Loire, Colmar és Strasbourg. Nyári fesztiválok sora fogadta az igen színvonalas magyar programokat. Így már a szervezéskor lehetett látni, hogy a magyar év Franciaország egészét fogja érinteni, s a magyar művelődés eddigi legnagyobb külföldi kulturális bemutatkozása lehet.

•

Az esemény előtti év során mintegy 100 francia partner látogatott Magyarországra és tárgyalt a különböző rendezvények megvalósíthatóságáról. A kiutazást az AFAA a fogadást és a szakmai programot a Magyarországi 2001-es Iroda, majd létrehozását követően a Hungarofest szervezte. Franciaországban nagy segítségére volt a szervezőknek a tiszteletbeli konzuli hálózat, az egyetemi kapcsolatrendszer, a magyar-francia baráti társaságok köre, a Nemzetgyűlés és különösen pedig a Szenátus magyar-francia baráti csoportja.

•

A franciaországi magyar szervezőmunka nagy része 1999 és 2001 tavasza között a PMI-re hárult. Nehéz időszak volt, amikor a francia gyakorlat szerint a miniszteri biztos személye köré szerveződő francia

61

A magyar év szervezésének megkezdésében fontos előkészítő szerepet játszottak magas rangú francia politikusok mint például François Nicoullaud volt valamint Paul Poudade jelenlegi (2001)*magyarországi nagykövet. A terv elindítói közé tartozott Alain Lombard (volt francia intézeti, majd francia kulturális minisztériumi külügyi igazgató), Jean-Luc Soulé (volt FI igazgató), Françoise Allaire és Henri Lebreton (volt kulturális tanácsosok), a kivitelezésben fontos szerepe volt Robert Lacombe-nak (FI ig. helyettes) s Stanislas Pierret-nek (jelenlegi [2001]* FI ig. és kulturális tanácsos). Forrás: uo. *:megj. tőlem (G.E.) 62 uo.

35

struktúra gyakorlatilag nem működött (2000 május-november). Az, hogy az évad létrejött annak köszönhető, hogy a magyar partnerek (otthon Szabó Miklós miniszteri biztos, a 2001-es iroda, majd a Hungarofest, Párizsban a PMI) biztosítani tudták a folyamatosságot, valamint hogy Bernard Faivre d’Arcier, az új francia miniszteri biztos nagy szakértelemmel és lendülettel látott munkához. Az ő belépése után alapvetően megváltoztak az együttműködés feltételei és megszületett a továbblépéshez elengedhetetlenül szükséges megemelt francia költségvetés. (Az eredetileg tervezett összeget két alkalommal emelték a duplájára.) Ilyen jelentős költségvetése francia részről még egyetlen kulturális évadnak sem volt. •

A statisztikák fényében immár bizonyos, hogy ilyen volumenű kulturális évadra először a MAGYart megszervezésével került sor Franciaországban. A rendezvények többsége interdiszciplináris volt és számos helyen kapcsolódott az oktatáshoz, a kutatáshoz, a regionális együttműködéshez, a kereskedelemhez és a turizmushoz.

•

Költségvetés: a magyar költségvetés az eredetileg tervezett szintet célozta meg, ami kezdetben valamivel több mint fele volt a korábbi nagyrendezvények (Frankfurt, Europália) valós költségvetésének, noha a franciaországi rendezvény témagazdagsága, időtartama, földrajzi kiterjedése és társadalmi hatása is nyilvánvalóan többszörösen meghaladta azokat. MAGYart program véglegesítésének idejére, a szükséges pénzügyi források (a NKÖM és a GM költségvetéséből valamint szponzori pénzekből) rendelkezésre álltak. A Hungarofest létrejöttével, valamint a 2001-es operatív iroda PMI-be telepítésével a NKÖM vezetése megteremtette a lebonyolításhoz szükséges szervezési feltételeket.

•

Amint az részben várható volt, az idő előrehaladásával mind több politikai elem jelentkezett a szervezési folyamatban: a közeledő franciaországi helyhatósági választások következtében a magyar év programjában való részvétel kérdése néha ugyancsak átpolitizálódott. A választások előtt álló önkormányzatok képviselőinek egy része nem tartotta etikusnak, hogy olyan vállalásokat tegyen, amelyek a választások utáni periódusra (2001 májusától) szóltak. Az új helyhatósággal így újra 36

meg kellett tárgyalni a korábban már elfogadott terveket. Megjelentek és időnként nehezítették a munkát a francia politikai élet belső feszültségei is. Esetenként „kigyűrűződtek” a magyar-francia kapcsolatokban váratlanul szerepet kapott egyes speciális problémák (zámolyi romák ügye) is. De ezekre sikerült megnyugtató megoldásokat találni, s ezeknek a problémáknak a magyar év szervezésére, legalábbis Franciaországban, semmiféle hatása nem volt. •

„A Kulturális Év ritka nagy lehetőség. – írta Csernus Sándor – Az eddigi szakmai elképzelések minden esélyt megadnak arra, hogy a 2001-es év a két ország számára kivételesen fontos dátum legyen, s hogy számos területen maradandót alkosson.”63 A francia fél a magyar évet nagyfontosságú politikai eseménynek is tekintette (ezt mutatta a francia külügy erőteljes szerepvállalása az események szervezésében és lebonyolításában): sokszor hangsúlyozták, hogy Magyarország volt az első, aki a tagjelölt országok közül bemutatkozott Franciaországban.

Már ekkor, a Magyar Évad szervezése kapcsán felmerült (viszonzásképpen) a Francia Évad megszervezésének gondolata és erre lépéseket is tettek.

3.5.2. A Magyar Kulturális Évad bemutatása A 2001. június 1. és december 31. között megrendezett magyar kulturális év közel 250 francia városban mintegy 800 programot kínált az érdeklődőknek. Az évad időpontjának kiválasztásakor irányadó volt a magyar államiság ezeréves évfordulója és a küszöbön álló EU-tagság. Olyan eseményeken keresztül igyekeztek bemutatni Magyarország történelmi, kulturális és művészeti értékeit, amelyek szélesebb rétegekhez is szólnak. A cél hazánk évezredes kulturális örökségének előtérbe állítása volt és természetesen a múltat és a jelent átszövő francia-magyar kapcsolatok, illetve hangsúlyt kapott az új, dinamikusan fejlődő mai Magyarország megismertetése is. A párizsi Châtelet színházban a Pierre Boulez vezényelte Orchestre de Paris által előadott Bartók-művekkel kezdődött hivatalosan a rendezvénysorozat.

63

uo.

37

Az országkép-népszerűsítő nagyrendezvények során magyar versekkel találkozhattak az utazók Párizs összes metrószerelvényében. A kulturális évad egyik leglátványosabb eseménye a teljes időtartamát felölelő vetítéssorozat volt, melynek révén párizsi épületekre magyar képeket vetítettek. Budapesti nosztalgia-villamos állomásozott egy hónapon át a párizsi Városháza előtti főtéren. Novemberben Monte Carloban és Párizsban magyar gasztronómiai napokon ismertették meg hazánk ízeit. Miután híre ment a magyar évad sikereinek, egyre több önkormányzat és fesztivál kereste meg a szervezőket. Így lett például a népszerű Strasbourgi Karácsonyi Vásáron a magyar kézművesipar kiemelt vendég. A történeti kiállítások közül különösen nagy sikere volt a három helyszínen is bemutatott „Napfényes Magyarország” című kiállításnak, melyen a nagybányai festők művei, Herendi porcelán-remekek, valamint az 1870 és 1914 közötti magyar festmények voltak láthatók. A képzőművészeti kiállítások sorából kiemelkedő a párizsi Czóbel Béla életműkiállítás, a „Magyar Avantgarde 1920-1945, Festészet-ÉpítészetFotográfia” című Aix-en-Provence-ban, és a Nancy-ban rendezett Zsolnay szecessziós kerámiakiállítás. Régészeti leleteink legszebbjei szerepeltek az „Őskori Aranykincsek”, a „Rómaiak Magyarországon” és a „Kelták Magyarországon” tárlatokon országszerte. A komolyzenei programok annak ellenére lettek nagyon sikeresek, hogy a szervezők szinte az utcáról kopogtattak be a francia fesztiváligazgatókhoz. Nehéz is kiemelni a rengeteg programból a legjelentősebbeket: például a legnagyobb nyári komolyzenei rendezvénysorozat, melyen magyar művészek léptek fel, a Colmari Zenei Fesztivál volt. Marton Éva a Théatre de Champs Elysées-ben adott koncertet, a Liszt Ferenc Kamarazenekar pedig a Madeleine Templomban. Nagy sikere volt a múzeumi koncerteknek a Louvre-ban és a Grenoble-i Múzeumban. Szimfonikus zenekaraink az évad végéig turnéztak a legpatinásabb koncerttermekben. Ami a könnyű-és tradicionális zenét illeti, a zenészek számára is számos emlékezetes fellépésre került sor. Az évad időtartama alatt folyamatosan turnéztak hazai alternatív, jazz és népi zenekaraink. A Franciaországban dolgozó magyar származású Josef Nadj és Pál Frenák táncművészek pedig kortárs magyar táncprodukciókat mutattak be. A blagnac-i Odyssud Fesztiválon a Szegedi Kortárs Balett, a TranzDanz és a Magyar Állami Operaház Balett-társulata lépett fel. A Honvéd Együttes tizenkilenc alkalommal lépett fel Franciaországban az évad során.

38

Filmes szempontból szintén rendkívül sikeresnek értékelhető a MAGYart: az 1960-as évek óta nem került sor ennyi, francia-feliratos magyar film vetítésére gall földön. Az irodalmi rendezvényeken számos magyar íróval, költővel találkozhatott a közönség. Az évad alkalmából rendezett konferenciákon és előadásokon bemutatták több tudományág eredményeit, miközben új lehetőségek nyíltak a további közös kutatások számára. Újdonságnak számított, hogy az eddig megszokott kulturális fesztiválokkal ellentétben igen nagy hangsúlyt kaptak a két ország regionális kapcsolatai, amelyek így még személyesebbé tették az együttműködést. Rubovszky Rita, a Hungarofest Kht. igazgatója Az Európai Együttműködés Folyóiratában a nagyszabású rendezvénysorozat kulisszatitkaiba engedett bepillantást. Elmondása szerint a MAGYart sikere minden várakozást felülmúlt, annál is inkább, mivel az évad tulajdonképpen kísérletszámba ment: nemigen rendeztek még ilyet a nagyvilágban. Franciaországban kisebb kulturális szezonok már előfordultak, de a franciák is meglepődtek, hogy mennyire magára vonta a magyar évad a sajtó figyelmét. Nehézségekkel is szembe kellett nézniük a szervezőknek, főként a kezdeti fázisban, ekkor ugyanis Szabó Miklós professzornak, aki magyar részről szervezte az eseményt, nem volt francia partnere. Szerencsére ez a probléma megoldódott, miután Bernard Faivre d’Arcier átvette a stafétabotot az elődjétől, innentől hamar felpörögtek az események. Azt azonban már a szervezés során megtapasztalhatták, hogy a franciáknál merőben más a kulturális menedzselés gyakorlata: élesen elválik az állami és a magánszféra, utóbbit ugyanis kereskedelmi tevékenységnek minősítik. Az is nagy gondot jelentett, hogy míg magyar részről a kultusztárca feladta volt a szervezés, francia részről a külügyminisztérium illetékes osztálya volt a rendezvény házigazdája, és ők csak a támogatások előteremtésével foglalkoztak, a szervezéssel nem, így ezt a Csernus Sándor vezette kis létszámú Párizsi Magyar Intézet, illetve magyar kulturális intézetek vállalták magukra. Ezt a gondot részben megoldotta a Hungarofest Kht. létrehozása, amely a kulturális élet olyan szintjeihez juthat el minden gond nélkül, ami az adminisztrációnak nem sikerült volna. A külföldi kulturális partnerek többségét ugyanis a tapasztalatok szerint elrettenti, ha állami intézményekkel kell együtt dolgozniuk. A rendezvénysorozat beváltotta a hozzáfűzött reményeket, miszerint kiindulópontja, alappillére lett egy hosszabb távú kulturális kapcsolatnak, valamint, ami a rövidtávú

39

eredményeket illeti, rögtön az évad kezdete után emelkedni kezdett a francia turisták száma Magyarországon.64 Az évadot a Gazdasági Minisztérium is támogatta, és ez a turizmusban, valamint a későbbiekben a gazdasági befektetésekben is megtérült. A több száz éves nyugati nagytőke ugyanis oda fektet be, – mondta el Rubovszky Rita – ahol stabil a gazdasági környezet s ezt az ország kulturális nívója is szavatolja. 65 A chantille-i lovasderbyn például a francia felső tízezer megismerkedhetett a nagy hagyományokkal rendelkező magyar kézművesiparral, gasztronómiával, borászattal és természetesen a lovaskultúrával. Ám sajnos nem minden rendezvény örvendett ilyen osztatlan sikernek: a magyar irodalom viszonylagos elszigeteltségét továbbra sem sikerült látványosan megszüntetni. Ez a nyelvi akadályok leküzdésének nehézségével magyarázható. Volt olyan író-olvasó találkozó, ahol összesen ketten jelentek meg, de persze voltak ennél sikeresebb irodalmi estek is, ám az évad során nem történt meg a „nagy áttörés”. A MAGYart óta még három nagyszabású közös rendezvénysorozat került megrendezésre a franciákkal, és nyilván ezek a tapasztalatok is kellettek ahhoz, hogy ezek egyre sikeresebbek legyenek. A MAGYart-ról számokban: 250 francia városban kb. 800 program; 3600 művész, összesen kb. 6000 fő utazott Franciaországba a MAGYart hat hónapja alatt 40 kiállítás 493 koncert, ebből 64 zenekari koncert, 82 kamarazenekari koncert, 51 szólóest, 64 kórusfellépés, 32 komolyzenei kurzus, valamint 200 könnyű- és tradicionális zenei koncert 250 filmvetítésen 70 rendező bemutatkozása 16 színtársulat és táncegyüttes fellépése 25 író és irodalomtörténész irodalmi estje 11 konferencia 64

2001-ig évente mintegy 170-180 ezer francia turista érkezett hazánkba, 2004-ben ez a szám már 330 ezer. (Forrás: Földvári Katalin: Vigyázó francia szemek Párizson át Washingtonba, Hetek VI. évfolyam, 45. szám, 2002. november 8. In: http://epa.oszk.hu/00800/00804/00241/37263.html 2007. november 2. és Orosz József - Hevér György: 2005 a magyar gazdaság éve Franciaországban = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 19. 65 Metz Katalin: Magyar évad Franciaországban. Magyar Emberi Jogok Alapítvány honlapja, 2001.: http://www.hhrf.org/europaiutas/20014/16.htm 2007. november 17.

40

34 franciául megjelent könyv 75 szervezett civil csoport franciaországi utazása a NKÖM regionális turisztikai pályázata eredményeképpen 6 nagyközönség számára rendezett, látványos programsorozat 240 000 látogató az évad öt kiemelt kiállításán 250 000 látogató a „Mesterségek Ünnepe” helyszínein 32 000 látogató a Chantille-i lovasbemutatón 6000 látogató a Versailles-i kastély lovasbemutatóján 1000 vendég a Chaillot palota magyar táncházán 10 000 eladott jegy a Théâtre de la Ville magyar előadásaira 20 000 kiállítási katalógus 800 000 plakát 30 000 szétosztott irodalmi szemelvénygyűjtemény 4000 plakát magyar versekkel két hónapon keresztül a párizsi metróban 500 tudósítás a magyar sajtóban 600 kritika és beszámoló a francia sajtóban66

3.6. Francia kulturális évad Magyarországon (FranciArt) A Francia Köztársaság budapesti nagykövetsége 2003-ban kulturális évadot rendezett "FranciArt" címmel Magyarországon a 2001-ben Franciaországban nagy sikert aratott „MAGYart” viszonzásaként. A francia évad a budapesti Francia Intézet gálaestjével kezdődött. A programsorozat keretében volt opera- és jazzkoncert, színi- és bábelőadás, kiállítás Monet és barátai impresszionista festményeiből, André Kertész fényképeiből és francia díszruhákból. A „FranciArt” csalóka neve ellenére sokrétűbb lesz annál, amire a művészetre utaló elnevezés utal: számos, a művészettől távolabb eső területet is felöleltek az évad programjai, így például a francia filmnapok, divattörténeti kiállítás mellett hagyományőrző francia piacokat is rendeztek a magyar nagyvárosokban. A Francia Intézetben pedig az Európai Uniót érintő kérdésektől a bioetikáig számos érdekes előadást tartottak neves szakemberek (előbbit André Kaspi, a párizsi Sorbonne 66

forrás: a Hungarofest Kht. honlapja: http://www.hungarofest.hu/program_bovebb.php?sid=6fb149c144563dc47c93d4dba9c89a8b&id=924&P HPSESSID=6fb149c144563dc47c93d4dba9c89a8b

41

professzora, utóbbit Claudie Haigneré, a Mir űrállomást megjárt orvos-űrhajós asszony tartotta).67 A nagyszabású kulturális események sorából is kiemelkedett a francia balett háromszáz évének szentelt előadás a párizsi Opera szólótáncosainak részvételével. Élőben közvetítette az M2 csatorna a FranciArt zenei programsorozatának nyitó rendezvényét, a népszerű Gounod-operát, a Fausot. A francia-magyar koprodukcióban készült előadás premierjét a Nizzai Operaház közönsége egy hatalmas kivetítőről láthatta. A francia nyelvű előadást a televízió magyar feliratozással sugározta. Hasonló koprodukcióról a hazai tévések nem tudnak, azaz ez az esemény kuriózumnak számít a magyar televíziózás történetében is. Az előadás felvétele annyira jól sikerült, hogy azt a világ legrangosabb komolyzenei csatornája, a Mezzo Televízió is műsorára tűzte. Az Európában több mint harmincmillió háztartásban fogható Mezzo általában csak a világ legrangosabb színpadain (Covent Garden, Scala, Chatelet, Metropolitan) készült produkciókat mutatja be, és tízéves fennállása alatt még soha nem közvetített előadásokat Európának erről a részéről. A franciákat vélhetően a produkció modern, sőt, időnként provokatív hangvétele fogta meg. Alföldi Róbert rendező Gounod klasszikus operáját ugyanis mai környezetbe ültette át, mint akkoriban nyilatkozta: „a színház meghal, ha nem reagál arra, mi körülötte történik. Ha csupán bemutatná a régiek által teremtett értékeket, múzeum lenne”. A Faust hazai körökben vegyes szakmai visszhangot váltott ki, főként az énekesek teljesítményét kritizálták sokan.68 A nyitó rendezvény után számos olyan, nem csak művészeti témájú előadásra, konferenciára is sor került, mint például az ELTE Egyetemközi Francia Központ és a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett kétnapos konferenciára „A nyelv rabjaként szabadon” címmel, melynek fő témája a nyelv, - és itt visszakanyarodunk a művészethez, egészen pontosan az irodalomhoz – mégpedig az a nyelv, amelyet azok az írók választanak maguknak, akik nem valamelyik világnyelvet mondhatják magukénak. Ezen a konferencián a francia és a magyar mellett kanadai, román, valamint szlovák egyetemi oktatók találkoztak egymással, és több előadás is foglalkozott a műfordítással, mely lehetőséget nyújt a nyelv „börtönéből” történő kiszabadulásra.69

67

Megnyílt a FranciArt, Hetek - VII. évfolyam, 6. szám, 2003. február 07 - EPA /00800/00804/00253/37864.html In EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis): http://epa.oszk.hu/00800/00804/00253/37864.html 2007. november 17. 68 J. B. Sz.: Szegedi Faust a francia Mezzo TV műsorán Hangszer és zene Online, 2003. november 19. http://www.hzo.hu/index.dw?mit=82&hir_id=39&kezd=2996 2007. november 17. 69 Felhívás az ELTE Egyetemközi Francia Központ és az MTA Irodalomtudományi Intézete 2003. május 5-6-án megrendezésre kerülő A nyelv rabjaként szabadon című tudományos konferenciára 2003. április 30. Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=605&articleID=1018&ctag=articlelist&iid=1 2007.november 8.

42

A 2003-as, szám szerint XI. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál is a FranciArt jegyében telt: Michel Reilhac, az ARTE France Filmosztályának ügyvezető elnöke is tiszteletét tette a fesztiválon. A szakma és a nagyközönség két francia, egy belga és egy magyar származású amerikai elsőfilmes rendező alkotásait nézhette meg, a vetítések után pedig magukkal a rendezőkkel is találkozhattak. A fesztivál célja volt a közönségtalálkozók és az igazi fesztiválhangulat mellett szakmai párbeszéd elindítása is a fesztivál vendégei és a magyar filmesek között. A rendezővendégek nyilvános beszélgetésen vitatták meg a fiatal filmesek helyzetét, a filmfinanszírozás és a koprodukciós együttműködés lehetőségeit és esetleges hátulütőit Franciaországban illetve Magyarországon. A fesztivál során a francia filmes szakma képviselői magyar producerekkel folytattak zártkörű tárgyalásokat. A Titanic hagyományaihoz híven, ismét szavazhatott a fesztivál filmjeire a nagyközönség és a szakma. A dokumentumfilm kategóriában francia győzelem született, mégpedig Nicolas Philibert „Segédigék” című filmjét ítélte a közönség a legjobbnak, amely Franciaországban kétmilliós nézőszámot ért el.70 Szintén a FranciArt keretében került megrendezésre a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában „Párizs és Budapest a divat tükrében” címmel divattörténeti kiállítás. 400 éve Párizs a divat fővárosa. Ebből Párizs Városának Divat és Kosztümmúzeuma több mint 250 évet, 1750-től 2003-ig közel 100 csodálatos kosztümöt mutatott be. Volt köztük olyan mívesen hímzett férfimellény, amelyen a felvilágosodás nagy filozófusainak, Voltaire-nek és Rousseau-nak a portréja ismerhető fel, egy másikon pedig a XVIII. század végi Párizs nagy szenzációját, a Montgolfier-testvérek léggömbre szállását örökítették meg. De szerepelt a kiállításon a híres drámaíró, Alfred Musset frakkja, vagy az egykori udvari marsall vörös alapon aranyhímzéses kabátja is. A 19. és 20. század fordulójának legismertebb haute couture szalonjaiból – Worth, Chanel, Lanvin, Schiaparelli, Nina Ricci – származó ruhaköltemények gazdagsága, selyem és csipkeanyagai, díszítései, majd a húszas évek hölgyeinek art deco - ruhakölteményei kápráztatták el a látogatóit. A II. világháború utáni korszakot Dior, Yves Saint Laurent, Paco Rabanne, Gaultier modelljei képviselték. A kiállítást a hírességek vitrinje zárta, ahol többek között Marlene Dietrich, Sophia Loren, Audrey Hepburn egy-egy ruhadarabját lehetett megtekinteni. A ruhákat és a kiegészítőket a Musée Carnavalet, Histoire de Paris, Párizs Városának Történeti Múzeumából kölcsönkapott festmények, metszetek, a divatot 70

XI. TITANIC FILMFESZTIVÁL 2003. – ZÁRÓSAJTÓKÖZLEMÉNY, A Titanic Fesztivál honlapja: http://www.titanicfilmfest.hu/2003/content/index.php?menu_id=7 2007. november 8.

43

kigúnyoló karikatúrák is gazdagították, melyek révén a párizsi utca hangulatát, társadalmi eseményeket idéztek fel. Párizs párjaként Budapest is megjelent a kiállításon, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeiből a párizsi divat elterjedését bizonyító ruhák, pl. Erzsébet királyné bolerója, a francia hatást mutató magyar udvari díszruhák, vagy egy kiemelkedő magyar tervező, Tüdős Klára – akinek híre Párizsba is eljutott – kreációit mutatták be. De kortárs tervezőktől is megjelent egy-egy modell a tárlaton. A FranciArt és a Budapesti Őszi Fesztivál kiemelkedő programja volt Réth Alfréd (Alfred Reth), az első magyar kubista festő életmű-kiállítása a Budapest Galériában és a Francia Intézetben. Réth, aki Franciaországban Vasarely után a legismertebb magyar festőművész, 1905-ben érkezett Párizsba és haláláig a Montparnasse-on élt és alkotott. 1911-ben már annak a művészi körnek volt tagja, akik elindították a XX. század egyik legfontosabb művészeti irányzatát, a kubizmust. E mesterek közé tartozott többek között Picasso, Braque, Metzinger, és Juan Gris. A művész a non-figuratív festészet megszületésekor is az elsők között volt. Már 1910-es képei között is találhatunk olyan műveket, amelyek az első absztrakt mesterek - Kandinszkij, Kupka vagy Giacomo Balla - közé emelik. Réth évtizedekkel megelőzte kortársait azzal, hogy különböző anyagokat (téglaport, fűrészport, cementet, kavicsot, összetört kagyló- és tojáshéjat, salakot, gyufát, szenet, szöveteket, növényi rostokat, stb.) a vászonra és fára applikált. 2003 februárjában Párizsban kubista korszakából láthatott válogatást a francia közönség, amely újra az érdeklődés előterébe állította munkásságát.. E tárlat folytatásaként immár az egész életművet bemutatva - Budapesten 81 év elteltével ismét önálló kiállításon szerepeltek alkotásai. Az eseményhez olyan közgyűjtemények adták kölcsön Réth-képeiket, mint a Pompidou központ, valamint az échirolles-i Géo-Charles Múzeum. A tárlat anyagát angol, francia, belga, amerikai és német magángyűjteményekből származó festmények is kiegészítették.71 A XIX.-XX. század fordulója legendás Párizsának hangulata költözött a Zsidó Múzeumba, a FranciArt keretében megidézve a Montparnasse sajátos világát, ahol a bohém művészek élték nyüzsgő, színes életüket. A tárlat a Párizsi Iskola számos nagyságát vonultatta fel, közép-kelet európai zsidó festőktől a nagy Modigliani 71

A kubizmustól az absztraktig, A Magyarországi Cionista Szövetség és a Zsidó Oktatási és Információs Központ Alapítvány (SZOCHNUT) lapja 2003.10., In: http://www.erec.hu/belso/content/2003_10/AKUBIZ~1.HTM 2007. november 1.

44

műveiig. A kiállításon valójában az École de Paris kiválóságai adtak randevút. Hasonló kiállítás legutóbb Párizsban volt látható a Musée d’Art Moderne-ben 2000–2001-ben, amikor a művészettörténészek először tettek komoly kísérletet arra, hogy feltérképezzék, mit is jelentett a XX. századnak a Párizsi Iskola. A közvetlen apropót a nevezetes párizsi műteremház, a La Ruche alapításának századik évfordulója szolgáltatta. Mert a Ruche francia és zsidó, magyar és európai egyben.72 Hálátlan feladat összegezni egy ilyen nagyszabású és összetett rendezvénysorozatot, mint a FranciArt, mert fennáll a veszélye annak, hogy fontos dolgok maradnak ki, míg kevésbé fontosak esetleg nagyobb hangsúlyt kapnak. A számos rendezvény részletezése egyébként is meghaladná e szakdolgozat kereteit, így próbálkozom a legjelentősebb eseményeket bemutatni, a lehető legtömörebben, mégis lényegre törően. Sok rendezvénynél elbizonytalanodtam: bemutassam-e, vagy inkább ne, de az Évad záróeseménye, a Monet és barátai kiállításnál ez természetesen fel sem merült. „Végre Budapesten is érdemes sorban állni egy kiállításért” írja Rádai Eszter az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. És valóban: e sorok írója a Monet-kiállítás előtt csak a MAGYart ideje alatt a budapesti Zsidó Múzeumban megrendezett Chagall-kiállításon tapasztalt hasonló méreteket öltött sorbanállást. (Ld. 1. melléklet 1. kép) Az impresszionisták kiállításának rendkívüli sikere azzal is magyarázható, hogy utoljára majd’ 100 évvel ezelőtt volt hasonló volumenű kiállítás Magyarországon. A szervezők 100-150 ezer látogatóra számítottak, így minden várakozásukat felülmúlta a 256 ezres látogatói létszám.73 (A leglátogatottabb hazai kiállításokról szóló táblázatot ld. a 2. mellékletben!)A kiállításra harminchárom európai és amerikai gyűjteményből érkeztek a műalkotások: festmények, rajzok és szobrok. A tárlaton összesen hetven festmény és rajz érkezett az említett gyűjteményekből, ezeket három Monet-festményével, valamint grafikai gyűjteményének negyven darabjával egészítette ki a Szépművészeti Múzeum. 72

A Kaptárt Alfred Boucher szobrász, az 1889-es világkiállítás aranyérmese és sok egyéb rangos díj büszke tulajdonosa álmodta meg. Lelkes híve lévén Fourier utópista írásainak, megvásárolta a Vaugirard utcai műterméhez közel eső területet azzal a szándékkal, hogy ott művésztelepet létesít. Mivel abban az esztendőben zajlott az új évszázadot köszöntő párizsi világkiállítás, kapóra jött számára, hogy a kiállítás lebontása után a pavilonok eladásra kerültek. A szobrász megvásárolta a bordeaux-i borok házát, amelyet nem kisebb személyiség, mint maga Gustave Eiffel tervezett, ebből lett a művésztelep központi épülete. A perui pavilon, valamint az Asszonyok pavilonja és más épületekből származó elemek felhasználásával 1902-re elkészült műteremegyüttes a hangzatos „Villa Medici” nevet kapta, és miniszteri jelenlét mellett nagy csinnadrattával nyitották meg. A 140 műtermével közel kétszáz művészt befogadni képes műteremházat aztán igen hamar átkeresztelték a kevésbé fellengzős La Ruche (A Kaptár) névre. Rockenbauer Zoltán: Közép- és kelet-európai művészet Párizsból, in: Európai Utas 2003/4 http://www.hhrf.org/europaiutas/53/rockenbauer1.pdf 2007. november 1. 73 Több mint 300 ezer látogató a Munkácsy-kiállításon, a Hírös Index.hu, 2005. augusztus 10. http://hirosindex.hu/kiallitas/lataoga/ 2007. november 8.

45

Monet mellett olyan művészek művei voltak láthatók mint Manet, Pissarro, Renoir, Boudin, Sisley, Signac, valamint a szobrász Auguste Rodin.74 A kiállítás Monetfestményei között szerepelt néhány normandiai tengerparti tájkép, valamint több híres sorozatának egy-egy darabja is. Az elődök és mesterek képei közül igazi szenzáció volt Gustave Courbet nagyszerű képe az étretat-i tengerpart - Monet képeiről is ismerős – sziklaszirtjeiről.75

3.7. Magyar gazdasági év Franciaországban (MAGÉV) 3.7.1. Miért éppen Franciaország? A Magév megszervezésének gondolata magyar részről merült fel, miután a 2001-es franciaországi Magyar Kulturális Évad sikere megmutatta, hogy a magyar-francia kapcsolatokban, így a gazdaság területén is, jelentős, kihasználatlan tartalékok vannak. A rendszerváltás óta mind árucsere-forgalmi, mind befektetési kapcsolataink rendkívül dinamikusan fejlődtek, Franciaország úgy az áruforgalom, mind beruházás szempontjából Magyarország egyik fontos partnerévé vált. A kétoldalú árucsere volumene 1990 és 2000 között több mint hatszorosára növekedett, amivel Franciaország részesedése a 2004. évi magyar exportból 5,7, az importból 5,1 %-ot ért el, és ezzel a kereskedelmi partnerországok sorában a 3., ill. 4. helyre került. A külföldi befektetésekre vonatkozó összesített számadatok szerint pedig Franciaország az ötödik legjelentősebb külföldi beruházó országgá vált Magyarországon. Bár kapcsolataink az elmúlt 10 évben töretlenül fejlődtek, az elért szint még így is messze elmarad attól, amit a francia gazdasági potenciál lehetővé tenne. Ezért Franciaország is erősíteni kívánja kapcsolatait a kelet-közép-európai régióval, amelyhez Magyarország hídként szolgálhat. Franciaország a világ egyik vezető gazdasági nagyhatalma, 63 millió fős, magas vásárlóerejű belső piaccal. A magyar gazdaság számára az együttműködés egyik hajtóereje lehet, hogy az elmúlt években az európai gazdasági fejlődés lassulása 74

A Szépművészeti Múzeum meghosszabbította a Monet kiállítás nyitvatartási idejét, a National Geographic honlapja, 2004. február 11. http://www.geographic.hu/index.php/fotopalyazat/fotopalyazat/nyomtathato.php?act=napi&id=1632 2007. november 8. 75 Rádai Eszter: Végre Budapesten is érdemes sorban állni egy kiállításért, az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja, 2004. március 29. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1616&articleID=21977&ctag=articlelist&iid=1 2007. november 8.

46

Franciaországban kevésbé érezhető, a 2005-ös évre várható GDP növekedés pedig meghaladja az euró-övezet átlagát.76 A jelenleg piacon lévő francia nagyvállalatok jelentős hányada már korábban jelen volt Magyarországon. A magyar-francia kapcsolatok intenzív továbbfejlesztése céljából ezért az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen átment francia középvállalatok felé fordulás a cél. E cégréteget eddig nem sikerült elérni kellő hatékonysággal, annak ellenére, hogy kapcsolataink fejlődéséhez további kiváló lehetőséget biztosítanak. A magyar francia kapcsolatok eddig túlzottan Párizs-központúak voltak. Nyitásra tehát szükség a francia régiók felé, amelyre a Magév ragyogó lehetőségeket kínált. Az évad eseményeinek nagy részét tehát alapvetően a francia vidéken rendezték meg. Szerencsés egybeesés, hogy azok a területek, ahová a kapcsolatok fejlesztését magyar részről koncentrálni szeretnénk, (informatika, biotechnológia és más csúcstechnológiai ágazatok, az innováció és a K+F tevékenységek) kiemelt szerepet játszanak a francia gazdaság életében, és így a Magyar Gazdasági Év kiváló alkalmat biztosított a partnerkapcsolatok fejlesztésére, új kapcsolatok létrehozására, kiépítésére. A Magyar Gazdasági év a magyar turisztikai vonzerőkre is ráirányította a franciák figyelmét, bemutatva a magyar kongresszusi-, gyógy- és nyaraló turizmus-kínálat lehetőségeit. Összességében a Magév remek lehetőségeket kínált Magyarország bemutatására egy hatalmas, magyar részről még nagyrészt kihasználatlan gazdasági potenciállal rendelkező európai ország vállalkozói, tudósai, turistái előtt egy olyan időszakban, amikor régiónkban elkeseredett harc folyik a külföldi befektetőkért, piacokért éppúgy mint a fizetőképes turistákért. Kifejezetten kedvező helyzetet teremtett, hogy a francia fél egyedülálló módon elfogadta a magyar felajánlást, miszerint 2005 legyen Franciaországban a Magyar Gazdaság Éve. Ennek során közel ötven olyan eseményt rendeztek meg, amely alkalmas volt a kitűzött célok magvalósítására. A rendezvénysorozat összköltsége 217,5 millió forint volt, amelyből 61,7 millió származott az ITDH-tól. 60 millió forintot tettek ki a vállalatok által fedezett költségek, bizonyítva azt, hogy a magyar magánszféra anyagilag is érdekelt a rendezvénysorozatban. 40 millió forintot vállalt az Agrármarketing Centrum, amelynek segítségével a magyar élelmiszeripar lehetőségeit kívánták bővíteni. A Magyar Turizmus Rt 14 milió forinttal, míg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 10 millió forinttal járult hozzá a költségek viseléséhez idegenforgalmi, 76

A 2005-ös évi GDP növekedés Franciaországban 1,4% volt, az EU-é 1,6%. (forrás: Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium honlapja http://www.gkm.gov.hu/data/cms920803/eu_gazd05.pdf 2005. november 10.)

47

valamint tudományos kutatási franciaországi programok megvalósítása érdekében. 30 millió forintot tettek ki a különböző francia szervezetek által nyújtott szolgáltatások, hozzájárulások.

3.7.2. A francia-magyar kapcsolatok és a MAGÉV - felülnézetben A következő felmerülő kérdés a „Miért éppen Franciaország?” után a „Hogyan?” kérdése, melyet a Napi Gazdaság tett fel Spányik Péternek, az esemény egyik fő szervezője, az ITDH vezérigazgató-helyettesének. Spányik Péter elmondta, hogy a MAGÉV ötlete egy évvel korábban, az EU-csatlakozásunk kapcsán merült fel: szerették volna Magyarországot, mint újdonsült EU-tagot a francia vállalatoknak bemutatni. A rendezvénysorozat közel 60 eseményének jelentős része az ITDH által menedzselt beszállítói konferencia, illetve befektetői tanácskozás volt. A szervezés során igyekeztek olyan területekre koncentrálni, amelyek terén a magyar gazdaság versenyelőnnyel bír másokkal szemben. Ezek az autóipar, az elektronika, a biotechnológia és a logisztika, de más ágazatok képviselői elől sem zárkóztak el. Ami a bemutatkozások helyszíneit illeti, az első szempont az volt, hogy a rendezvény helyszíne élénk gazdasági tevékenységet folytató területen helyezkedjék el, mégpedig olyan övezetekben, ahol az előbb leírt szektorok cégei nagy számban jelen vannak. A másik szempont a francia partnerek nyitottsága, érdeklődése volt az együttműködés lehetőségei iránt. A rendezvény kulcsüzenete a nagyobb hozzáadott érték teremtésének igénye, s az előbb említett szektorokban Magyarországon a termelékenység és a hozzáadott érték növekedése olyan kiváló lehetőségeket biztosít, amelyek nyomán a beruházók versenyképessége is növekedhet. Ugyanakkor arra is nagy figyelmet fordítottak, hogy az eseményre fordított összegek megtérülése is pontosan nyomon követhető legyen. Philippe Zeller, Franciaország budapesti nagykövete a Napi Gazdaságnak adott interjújában rávilágított, hogy a rendezvénysorozat kiváló lehetőséget nyújtott a magyar kormány illetve a parlament több tagjának, hogy Franciaországba utazzon és ott kapcsolatokat építsen. Ezen kívül a további fejlődési irányokat tekintve elmondta, hogy a Budapesti Francia Nagykövetség gazdasági kirendeltsége további befektetésekre számít, nyomon követik a privatizációs műveleteket, a turizmus és a gyógyfürdőágazatot, valamint az új informatikai és digitális technológiákat. Erdős

48

André, párizsi magyar nagykövet ugyanitt, a Magyar Gazdaság Éve kapcsán elmondta, hogy ezen rendezvénysorozat, valamint a 2001-es MAGYart „jól szemlélteti kapcsolataink intenzitását és hőfokát. Külön említésre méltó a két ország civil társadalmának egyre szélesedő kapcsolati rendszere, amely kétoldalú viszonyunk szerves és pótolhatatlan része. Ez teszi levetővé állampolgáraink közvetlen találkozásait és egymás kölcsönös megismerését. Kétoldalú viszonyunk mai minősége meggyőzően bizonyítja: az európai népek nincsenek arra kárhoztatva, hogy újra és újra átéljék történelmük gyászos, konfliktusokkal teli szakaszait, s képesek arra, hogy előretekintsenek és együtt munkálkodjanak egy jövőbeni biztonságos, igazságos és prosperáló Európa létrehozása érdekében.”77 Rávilágított arra is, hogy a francia-magyar beruházási kapcsolatokban még jelentős tartalékok vannak, és igyekeznek leginkább azon cégeket Magyarország felé „terelni”, „(…)amelyek tevékenységi területe leginkább összeegyeztethető a magyar gazdaság fejlődésének kitűzött irányvonalaival.” Hangsúlyozta továbbá, hogy a kis-és középvállalatok idevonzása a cél, miután a nagyvállalatok már szép számmal képviseltetik magukat országunkban. Ezek közül is elsősorban a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokat (informatika, biotechnológia), vagyis ahol a magyar szakértelem és a francia technológia mindét fél számára gyümölcsözően aknázható ki. Nagy igény van a magyar és a francia kkv-k részéről egyaránt a kapcsolatok kiszélesítésére, így Magyarország részt vett a Lyonban tartott Biovision és a Párizsban megtartott Salon de la Recherche kiállításokon, sőt, hazánk volt a díszvendég és a nagyon jó színvonalú részvétel igazolta, hogy e téren kiváló partnerkapcsolatok kiépítésére van lehetőség – mondta el a nagykövet. De kiváló lehetőséget lát a magyar kis- és főleg közepes vállalatok részére az élelmiszeriparban is. A MAGÉV célja pedig tulajdonképpen épp ez volt: feltárni a két ország közötti még kihasználatlan üzleti lehetőségeket. A rendezvény fogadtatása, a nagy érdeklődés felülmúlta a várakozásaikat és Erdős André elmondása szerint igazolta a szervezésbe partnereikkel közösen befektetett energiát. A kapcsolatokban rejlő további lehetőségeket hangsúlyozta ugyanitt Garamhegyi Ábel, külgazdasági helyettes államtitkár is. Az interjúban elmondta, hogy Franciaország gazdasági szerepvállalását fokozni szeretné a térségben és Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyekre a francia gazdasági minisztérium külön akciótervet dolgozott ki. A MAGÉV során számos befektető érdeklődött hazánk iránt, ám minisztériumban is, akárcsak az 77

Gál Róbert: Cél a gazdasági kapcsolatok tartalékainak kiaknázása, = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 4.

49

ITDH-nál, csak olyan programokat, konferenciákat, kiállításokat hagynak jóvá, ahol a magyar célok is érvényre jutnak – mondta el Garamhegyi Ábel. A Magyar Gazdaság évében ellátogatott Magyarországra Patrick Devedjian, francia ipari miniszter, harminc üzletember társaságában. A tárgyalások nagyon pozitív, előremutató légkörben zajlottak és Kóka János és a francia ipari miniszter nyilatkozatban erősítették meg a két ország „együttműködési szándékát, különös tekintettel az ipari és technológiai együttműködés fejlesztésre és a francia befektetők további fokozott részvételére a magyarországi privatizációban.”78 A francia kkv-k számának növekedésére számít Boros István, a Magyar-francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, mint azt a Napi Gazdaságnak adott interjújában elmondta. Ebben a kamara is közreműködik: országnapokat tartanak a francia városokban, évente akár 15-20 rendezvényt is megszervezhetnek. Néhány magyarországi kiállításon (mint például az Industria vagy a Construma) a kamara a kollektív francia részvétel szervezője. Jó eredményekre számított a MAGÉV rendezvényétől és úgy tűnik, a magyar év időzítése is hozzásegítette a jó eredményekhez a szervezőket: a 2004-es uniós csatlakozás emléke még elég friss volt ahhoz, hogy élénk érdeklődést tanúsítsanak Magyarország iránt. A MAGÉV miniszteri biztosa, Gölöncsér József ugyanitt elmondta, hogy a Magyar Gazdaság Évének ötlete a 2001-es MAGYart sikerének köszönhető, itt merült fel ugyanis, hogy a gazdaság terén is érdemes lenne hasonló, nagy volumenű rendezvénysorozatot tartani. Szerencsére a politikai és a gazdasági élet szereplői felkarolták az ötletet mind magyar, mind francia részről. A megnyitón, a párizsi szenátus dísztermében a szenátus elnöke, néhány szenátor, a kormány néhány tagja mellett körülbelül 150 üzletember is részt vett. A MAGÉV során Franciaország 20 régiójából 11-12-ben tartottak üzleti konferenciákat, üzletember-találkozókat, úgynevezett beszállítói kontaktnapokat, kiállításokat, főként a francia kis- és középvállalatok megnyerése érdekében. Mivel az informatika, a biotechnológia és egyéb csúcstechnológiai ágazatok, az innováció és a k+f tevékenységek kiemelt szerepet játszanak a francia gazdaság életében és ezek az ágazatok a magyar fél érdeklődésére is számot tarthatnak, különösen nagy hangsúlyt fektettek ezekre. Igyekeztek minél több alkalmat teremteni a francia és a magyar vállalkozók és cégvezetők számára a partnerkapcsolatok fejlesztésére, új kapcsolatok létrehozására. A rendezvénnyel kapcsolatos várakozásairól azt mondta: „Egy hatalmas, magyar részről jobbára még kihasználatlan gazdasági potenciállal rendelkező európai 78

Gál Róbert: Közös akarat az együttműködés további erősítése, = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 7.

50

ország vállalkozói, üzletemberei előtt mutatkozunk be, olyan időszakban, amikor a közép-kelet-európai országokban elkeseredett harc folyik a külföldi befektetők megnyeréséért. Ennek megfelelően újabb külpiacok megnyílását, illetve a hazai gazdaság erősödését várom, újabb francia tőke, tudás bevonását szeretnénk elérni a hazai vállalkozások fejlesztésébe. Az a mintegy ötven franciaországi esemény, amelyet idén szervezünk, alkalmas lehet arra, hogy közelebb jussunk kitűzött céljaink megvalósításához.”79 És, hogy melyek ezek a célok? Ezt már Orosz József, a párizsi magyar nagykövetség külgazdasági attaséja vázolta fel szintén a Napi Gazdaság Franciaországról szóló mellékletében: „Célunk, hogy a magyar gazdaságot földrajzi és szakmai értelemben egyaránt minél szélesebb körben bemutassuk, felhívjuk a francia üzleti szereplők figyelmét olyan területekre, ahol az együttműködést még szorosabbra lehetne fűzni.” És itt ő is kitér a más korábban említett tényekre, mégpedig a kis- és középvállalatok alulreprezentáltságára mind magyar- mind francia oldalon. Orosz József azt is leírja, hogy nincs még egy olyan kereskedelmi partnere országunknak, amellyel az elmúlt 15 évben a kapcsolatok ilyen gyors ütemű növekedést értek volna el. De persze nem szabad beérni ennyivel, és a MAGÉV épp ezt a célt hivatott szolgálni: a francia piacra az eddiginél sokkal több figyelmet és marketingmunkát kell fordítani. „A MAGÉV utat nyit a francia-magyar gazdasági kapcsolatok továbbfejlődése előtt.” – Nyilatkozta Orosz József.80 A mai magyar üzleti kapcsolatok szempontjából a francia reláció az egyik legfontosabb – írja Hevér György, a párizsi kereskedelmi szolgálat igazgatója ugyanitt. A kereskedelmi szolgálat irodájába hetente mintegy száz francia megkeresés érkezik, melyek közül 40-50 olyan, amelyekkel érdemes komolyabban foglalkozni. Amire még érdemes figyelmet fordítani az a francia befektetések meglehetős ellentmondásossága: jóllehet Franciaország máig az egyik legjelentősebb befektető hazánkban, a 2001-2002-es harmadik „helyezésről” 2004-re a negyedikötödik helyre csúsztak vissza. Ennek oka az, hogy a francia befektetések nagy része a privatizációhoz kapcsolódott és ezen lehetőségek száma csökkenőben van. A másik ellentmondás, hogy a francia befektetések csak egyes területekre koncentrálnak, mint például az energia, az élelmiszeripar, a gépjárműipar, a nagykereskedelem, a gyógyszeripar, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás. Azonban a high-tech területeken, ahol pedig a magyaroknak jelentős versenyelőnyük lehetne a szomszédos 79

Gál Róbert: További francia tőke és szaktudás „importja” a cél, = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 14. 80 Orosz József - Hevér György: 2005 a magyar gazdaság éve Franciaországban = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 18.

51

országokkal szemben 2005-ig nem valósult meg nagyobb volumenű befektetés hazánkban. És erre nincs semmi magyarázat, hacsak az nem, hogy ez a terület eddig kívül esett a francia beruházók látókörén. Hevér György is megemlíti a francia beruházásokban a nagyvállalatok túlsúlyát. A kisvállalatok pedig nem szívesen fektetnek be EU-n kívüli országokba, így rá kell irányítani a francia kkv-k figyelmét arra, hogy Magyarország az EU teljes körű tagjává vált. Így jött létre a MAGÉV megrendezésének gondolata. Hevér Györgyöt idézve: „A KÜM, az GKM és az ITDH vezetése az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy a francia-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jelentősen tovább növelhetők egy huzamosabb ideig – egy éven keresztül tartó – koncentrált magyar kereskedelemfejlesztő és befektetésösztönző program magas színvonalú megszervezésével és lebonyolításával.”81

3.7.3. Kétoldalú áruforgalom a 2004-es időszakban82 Franciaország (Németország és Ausztria után) a 3. legfontosabb külkereskedelmi partnerünk lett az exportban, míg az importban 2004-ben először megelőzve Olaszországot az 5. helyre került. A 2004. évre vonatkozó magyar statisztika szerint a magyar importban bekövetkezett komoly növekedés (+22,5%) ellenére a relációban megszokott, közel 270 millió eurót kitevő jelentős magyar aktívum megmaradt, mivel a magyar export is 13,7%-kal növekedett (megközelítve ezzel a magyar export 2004. évi 15,0%-os átlagos emelkedését). 2004-ben kivitelünk az új statisztikai adatgyűjtés szerint 2,5 milliárd eurót, behozatalunk 2,23 milliárd eurót tett ki. A forgalom struktúrája a 90-es évek közepétől 2004-ig gyakorlatilag változatlan: a gépek és berendezések, valamint a feldolgozott termékek adták exportunk és importunk kb. 95 %-át (exportunk 95,3%-át, importunk 93,8%-át). A magyar exportban a volumenhordozó árucsoportok közül a gépek és berendezések exportja 15 %-kal, a feldolgozott termékeké 9 %-kal növekedett a 2003. év azonos időszakához viszonyítva. A gépek és berendezések részesedése kivitelünkből megközelíti a 70 %-ot, míg a feldolgozott termékek részaránya további 25,2 %-ot tesz 81

Orosz József - Hevér György: 2005 a magyar gazdaság éve Franciaországban = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 19. 82 forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja: http://www.gkm.gov.hu/archivum/sajtoszoba/sajtoszoba/sajtoanyagok/magev_050316.html?query=rekon strukci%C3%B3s 2007.november 8.

52

ki. A mezőgazdasági termék és élelmiszer-eladások 13,7 %-kal növekedtek az adott periódusban, a részarány összes kivitelünkből azonban így is csak 4,2 % volt. Importunkban a volumenhordozó, 51,3 %-os forgalmi súllyal bíró gép- és berendezés behozatal 29 %-kal emelkedett, míg a 41,2 %-os forgalmi súlyú feldolgozott termékbehozatal 11,5 %-kal nőtt. A mezőgazdasági és élelmiszer termékek forgalma jelentős mértékben, 32 %-kal nőtt, de összes részesedésük a kivitelben még így is alacsony, 3,4% maradt. Ami a magyarországi francia beruházásokat illeti 2004 végén több mint 350 francia vállalat működött Magyarországon, melyek mintegy 3 milliárd euró összértékkel a Magyarországra eddig összesen beérkezett közvetlen működőtőkének mintegy 6-7 %-át adták. Ezzel Németország, Hollandia, Ausztria és az USA után Franciaország az ötödik legfontosabb befektető ország volt hazánkban. A francia vállalatok 2004-ben országszerte a becslések szerint több mint 65.000 főt foglalkoztattak, melyből csak mintegy 250 volt francia alkalmazott. A világ 100 legnagyobb transznacionális vállalatából 10 francia érdekeltségű cég képviseltette magát hazánkban 2004-ben (Suez Lyonnaise Des Eaux, Renault, Rhône-Poulenc, Total Fina, Alcatel, Peugeot, Vivendi, Michelin, Danone, Carrefour). A francia beruházások jellemzője ebben az időszakban, hogy viszonylag kevés területre korlátozódott és alapvetően nagyvállalatok beruházásait jelentették Magyarországon. Az üzleti forgalom alapján hat szektorra (az energia-, az élelmiszer-, a gépkocsi alkatrész- és a gyógyszeripar, valamint a kereskedelem, és a vízgazdálkodás/környezetvédelem területeire) koncentrálódott a francia befektetők kétharmada 2004-ben. A francia befektetések terén a legjelentősebb beruházási döntést a Michelin hozta meg, nevezetesen, hogy a nyíregyházi mezőgazdasági gumiabroncsot gyártó üzeme mellé még egy személyautó-gumiabroncs gyárat is felépít.83 A francia üzleti körök érdeklődése 2004-ben is számottevő a magyar piac iránt. Ezt nemcsak az EDF és a nagyáruházak beruházásai bizonyítják, de érdemes megemlíteni az autóipari engineering cég, a Citele, a logisztikában a Giraud, a szállodaiparban az Accor, az élelmiszeriparban a Bonduelle, illetve a Marrionaud és a L’Oréal. Az EU-csatlakozás utáni nyitás kapcsán főleg a kis- és középvállalati szféra érdeklődésének növekedése szembetűnő. Az itt megtelepedett kkv-k magyarországi jelenlétükkel szeretnék termelési költségeiket csökkenteni, rentabilitásukat növelni, vagy a már jelenlévő 83

A gyárat szeptember 29-én át is adták. Forrás: Nyíregyházi személygépkocsi gumiabroncs gyárrészleg megnyitása, 2005. szeptember, Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium honlapja http://www.gkm.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/2005_evi/2005szeptember/michelin.html 2007. november 8.

53

francia nagyvállalatoktól várnak újabb megrendeléseket. Nagy részét teszi ki az új francia befektetéseknek a már jelenlévő francia leányvállalatoknál végrehajtott tőkeemelések, illetve a megszerzett haszon visszaforgatásával újabb magyarországi befektetések eszközlése (Brico Store, Le Bélier, Nief Plastic, Groupe Ruget). Minden feltétel adott, hogy a magyarországi francia befektetések 2004 után is tovább növekedjenek. Számos ágazat, illetve terület kínál befektetési/üzleti lehetőséget a franciaországi cégeknek. Ennek megfelelően a folyamatban lévő francia beruházási elképzelések változatlanul nagyszámúak, az érintett ágazatok, illetve szektorok: az alumíniumipar, a gépipar, a fémtömegcikk gyártás és a felületkezelés. Aktív lehet a francia részvétel az autópálya építéseknél, a vasúthálózat modernizációjában, a budapesti villamos-rekonstrukciós programban, valamint a 4-es metró építése esetében. 2005 első negyedévben is jelentős, 32 millió euró értékű francia befektetést regisztráltak, ugyanis a francia GL Events kiállítás-szervező cég a magyar TriGránittal konzorciumot alkotva megnyerte a Hungexpo többségi tulajdoni hányadának értékesítésére kiírt privatizációs pályázatot.84

3.8. Magyar hónap a franciaországi Levallois-ban85 Ha április, akkor Magyarország - döntötte el Levallois vezetősége, s ennek köszönhetően 2006 áprilisában Magyar Hónapot rendeztek a Párizs közeli elegáns elővárosban. (Ld.: 1. melléklet 2. kép). A helyi Polgármesteri Hivatal - a Párizsi Magyar Intézet támogatásával – szervezésében több kiállítás, koncert, előadás, bábszínház, műhely és filmvetítés csalogatta Levallois lakóit. A rendezvénysorozat kiemelt eseménye volt a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményéből rendezett két Rippl-Rónai-tárlat. A tárlatot Erdős André párizsi magyar nagykövet, Jean-Yves Cavallini, a város nemzetközi ügyekért felelős polgármesterhelyettese, Stickel Péter, a kaposvári polgármesteri hivatal kulturális ügyekkel foglalkozó igazgatója nyitotta meg - Ecsedi-Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet 84

A győztes ajánlat 8 milliárd forint + 7,5 milliárd forint középtávú fejlesztésről szólt.( Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja: http://www.gkm.gov.hu/print/archivum/sajtoszoba/sajtoszoba/sajtoanyagok/sanofi.html 2007. november 8.) 85 Magyar hónap a franciaországi Levallois-ban – Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja 2006. április 14. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1703&articleID=191630&ctag=articlelist&iid=1 2007. november 23.

54

igazgatója és Winkler Ferenc, kaposvári múzeumigazgató, és Nánási Regina kurátor jelenlétében - a levallois-i városháza dísztermében. A festő első világháború alatt készült, eddig soha nem látott rajzait egy hónappal később már a Párizsi Magyar Intézetben tekinthette meg a francia közönség. A festőre azért esett a választás, mert egy évtizeden át ő is Levallois és Neuilly határán lakott feleségével, a francia Lazarine Baudrionnal. Ez az esemény a negyedik volt a városban szervezett kulturális hónapok sorában: Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország után - és az Eu-hoz csatlakozott tagállamok közül elsőként - Magyar Hónapot rendeztek Levallois-ban., s ebből az alkalomból igen gazdag kínálat várta a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Levallois egyike a leggazdagabb, legelegánsabb párizsi elővárosoknak, lakosai között tudhat számos francia művészt és politikust, a kulturális, politikai és gazdasági közélet több kiemelkedő személyiségét, többek között Nicolas Sarkozyt. Érdekesség még továbbá, hogy Levallois polgármestere, Patrick Balkany ugyancsak magyar származású. A képzőművészet rajongóit több izgalmas tárlat várta, melyek közül kiemelkedett a RipplRónai-kiállítás. A tárlat első, „fekete” része a festő levallois-beli korszakából nyújtott ízelítőt, második részében pedig már a jellegzetesen kaposvári, "kukoricás" képeket állították ki. Emellett bemutatták még Orosz István műveit is, illetve a Belvárosi Művészek Társasága Művészpénzek című kiállítása is megrendezésre került. A zenekedvelők a Maurice Ravel Auditóriumban kaposvári születésű fiatal magyar zeneművészek koncertjén hallhatták, akik később a Párizsi Magyar Intézetben is felléptek. A gyerekeket a Bábakalács társulat - Szluka Judit és Tóth Anita bábművész Jambosa Cirkusz című előadása mulattatta a levallois-beli Petit Théâtre-ban. Az Atelier de l´Escale „Vasarely-módra” elnevezésű foglalkozás-sorozata több generációnak kínált izgalmas perceket: a kisiskolások „A kockák” című kézműves-műhelyen, a kamaszok a „A pszichedelikus és a reklám” című foglalkozáson, míg a felnőttek egy globális megközelítésű műhelyen kerülhetnek közelebb a magyar származású op-art mester művészetéhez. Ugyanitt „Festmény, kollázs és zene: Magyarország felfedezése” címmel tartottak képző- és összművészeti bevezető kurzust a magyar kultúrába pasztell, vízfesték, homok, szén felhasználásával Bartók és Liszt-művek, Illyés Gyula-versek és magyarországi tájakat ábrázoló képek kíséretében. A foglalkozáson a magyar művészettörténetről, illetve annak történelmi hátteréről tudhattak meg többet a résztvevők. Előadásokat is tartottak a Magyar Hónap alatt: Jean-Manuel Traimon a keringő történetéről beszélt a Planchette klubban, míg a L´Escale-ban az Arcus Egyesület Magyarországot mutatta be az érdeklődőknek. A mozi híveiről sem 55

feledkeztek meg a szervezők: az Eiffel moziban Pálfi György: Hukkle című filmjét játszották több alkalommal.A levallois-i könyvtárban külön magyar irodalmi és zenei válogatást ajánlottak a kölcsönzők figyelmébe: Márai Sándor, Szabó Magda, Kertész Imre, Nádas Péter, Esterházy Péter, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Ligeti György műveiből valamint a magyar népzene remekeiből.

3.9. Francia gazdasági év Magyarországon (FAGÉV)86 A 2005-2006-os franciaországi Magyar Gazdasági Év, illetve a 2001-ben Franciaországban megrendezett magyar kulturális évad és a 2003-as hazánkban megrendezett francia kulturális évad nagy sikerét követően újabb mérföldkőhöz érkeztek a francia-magyar kapcsolatok: Franciaország, történetében először, Francia Gazdasági Évet szervez 2007-2008-ban, melynek helyszíne –elsőként a világon – Magyarország. A döntés az eseménysorozat megrendezéséről Jacques Chirac francia köztársasági elnök 2004. februári budapesti látogatásakor született meg. A Francia Gazdasági Év Magyarországon programsorozat keretében számos kereskedelmi-üzleti, illetve a nagyközönségnek szánt eseményre kerül sor. A programokon a magyar partnerek megismerkedhetnek a francia termékekkel és technológiákkal, ily módon is elősegítve a magyar-francia szakmai együttműködés megerősítését. A rendezvények négy fő csoportba sorolhatók: szakmai szemináriumok, üzleti találkozók, francia jelenlét a szakmai kiállításokon és a szélesebb közönségnek szóló események. (Ld. a rendezvénysorozat programfüzetét a 4. mellékletben!) A programsorozat szervezésében a Francia Nagykövetség Budapesti Kereskedelmi Kirendeltségének irányítása alatt részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Francia Intézet, a Francia Külkereskedelmi Tanácsosok Bizottsága (CCEF), a FranciaMagyar Kereskedelmi és Iparkamara (CCIFH), a Maison de la France (francia idegenforgalmi iroda), az Initiatives France-Hongrie, az ITDH, a Sopexa (francia élelmiszeripari cégek exportmarketing központja). valamint a francia kereskedelemfejlesztési ügynökség, a franciaországi központú Ubifrance.

86

Az eseménysorozatról szóló adatok forrása a Francia Gazdasági év honlapja: http://www.franciaev.com/edito_hu.php 2007. november 8.

56

3.9.1. A Francia Gazdasági Év programjai A Gazdasági Év bevezetéseként a Sopexa – a francia mezőgazdasági minisztérium nevében – Francia aperitívre invitálta vendégeit 2007. június 7-én. (Ld.: 1. melléklet 3. kép) A programsorozatot Robert Del Picchia francia szenátor és Merényi Miklós, a gazdasági tárca szakállamtitkára nyitotta meg. A szenátor megnyitó beszédében azt mondta: a gazdasági év célja, hogy tovább erősödjenek a két ország között meglévő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Merényi Miklós úgy fogalmazott: Franciaország stratégiai partnere Magyarországnak. Hozzátette: reméli, hogy a közeli jövőben Budapest vendégül láthatja Franciaország elnökét, Nicolas Sarkozyt.87 Július 14-én déltől 15-én estig a francia nemzeti ünnep alkalmából Francia-magyar tájegységek kirakodóvásárára került sor. A Francia Intézet melletti Duna-partra látogatók egy igazi francia piac szín-, illat-, íz-, és élménydús forgatagában találhatták magukat, ahol a változatos francia és magyar régiók sajtjaiból, boraiból, ételkülönlegességeiből, népművészeti- és dísztárgyaiból válogathattak. Franciaország régiói változatos termékeiket mutatták be: a Languedoc-Roussillon régió képviselői többek között libamájjal, kacsahúsos cassoulet-vel, citromos rákkrémmel, lazacmártással, csábították a látogatókat, de árusítottak diós, mogyorós és szőlőmagos olajokat és borokat is. (Ld. 1. melléklet 3. kép) A dél-francia ízvilágot az olivabogyók, a különféle bor- és sörzselék, a fehérborban és muskotályban eltett sült gyümölcsök, valamint pástétomkülönlegességek idézték fel. Libourne-t és a bordeaux-i borvidéket egy igazi családi bortermelői vállalkozás, a Château Gayon képviselte zamatos vörös, fehér és rosé boraival. Champagne-Ardenneből érkezett a Francia Gazdasági Év Magyarországon hivatalos pezsgője, a Sanger; a régiót egy regionális és egy kistérségi turisztikai hivatal is képviselte, valamint voltak készételek, vadpástétomok és lekvárok. Az észak-franciaországi Art de Lys (Nord-Pas de Calais) különleges minőségű, a francia kastélyok hangulatát felidéző faliszőnyegekkel, párnahuzatokkal és egyéb lakásdekorációs textiltermékekkel várta a látogatókat. A kirakodóvásáron böngészők találhattak a standokon tradicionális elzászi ecetkülönlegességeket, lotaringiai felvágottakat, sózott húsokat és hidegkonyhai készítményeket is. Az ínyenc Dordogne megyeiek hámozott bio gesztenyével, a világon egyedülálló vákumfóliázott, konyhakész szelídgesztenyével, valamint száraz és füstölt sonkákkal, kolbászokkal, készételekkel, pástétomokkal és kacsamájjal kedveskedtek a 87

A látogatásra 2007. szeptember 14-én került sor.

57

látogatóknak. A magyar tájegységek és városokat gyöngyfűző és babakészítő stand képviselte, valamint frissen csomagolt magyar gyümölcsöt, zöldséget, bort, bio ételeket, italokat vásárolhattak az érdeklődők, a vásáron népművészeti mesterek (fazekas, csuhéfonó, fafaragó) tartottak bemutatót. A budapesti Várfok Galéria nyomatokkal, katalógusokkal, Szentendre, Hajdú-Bihar megye, Debrecen és Jászapáti turisztikai és kulturális kiadványokkal, szóróanyagokkal látták el az érdeklődőket. Mindeközben Bretagne-ból és Korzika szigetéről érkező együttesek tartottak izgalmas népzenei és táncbemutatót, valamint gólyalábasok és magyar zenészek szórakoztatták a közönséget. (Ld. 1. melléklet 4. kép!) Az est tűzijátékkal zárult, ezt követően egy meghívott francia fúvószenekar táncoltatta meg az utcabálra kilátogatókat. Ezt követően július 16-án és 17-én a francia és magyar szakemberek üzleti találkozókon vehettek részt a magyar fővárosban. (Ld. 1. melléklet 5. kép) Szeptember 23-án Magyar esküvő francia módra címmel rendeztek esküvői napot a Sofitel Budapest szállodában, melynek során az esküvővel kapcsolatos termékek és kellékek (menyasszonyi, alkalmi és estélyi ruhák, kiegészítők, kellékek, ékszerek, ajándéktárgyak, dekoráció) magyar és francia gyártói és forgalmazói találkoztak és bővítették együttműködésük palettáját. A szakmai nap este divatbemutatóval zárult, melyen Tóth Renáta (Miss World Hungary 2006), valamint jeles magyar divattervezők, illetve francia partnerek vettek részt. 2007 második félévében Francia hetek zajlottak (és zajlanak jelenleg is) számos hiperés szupermarketben. Októberben egy „Uniós Alapok” szemináriumra, illetve a Fogászati és fogtechnikai berendezések témakörében rendezett magyar-francia üzleti találkozóra került sor, novemberben a Spa és a termalizmus szakmai találkozót rendeznek Budapesten. Részt vehetnek továbbá a szakemberek a Vasúti és kötöttpályás városi közlekedési struktúra, a Távközlés és információ-technológiai versenyképességi pólus, valamint a Reptéri infrastruktúra napok című szakmai szemináriumokon. Jelentős francia jelenlétre lehet számítani az olyan nemzetközi fórumokon, mint az Ökotech környezetvédelmi szakkiállítás, az IFE-Foodapest élelmiszeripari kiállítás és a Franchise kiállítás. 2008 első negyedévében az egészségügyi és biotechnológiai versenyképesség témakörében rendeznek szakmai szemináriumot, valamint folytatódnak a Francia hetek a magyar hiper- és szupermarketekben. A januári esküvői kiállításon francia standon csodálhatja meg a nagyközönség a párizsi tervezők legújabb alkotásait. A vadászat és lovaglás francia és magyar hívei és szakemberei is találkozhatnak 2008 márciusában a 58

Lovas kultúra és vadászat napokon. A Maison de la France pedig Franciaországot és tájegységeit bemutató turisztikai napokat rendez. A Francia Gazdasági Év utolsó időszakában (2008. április-július) a Construma építőipari szakkiállításon, az Industria ipari szakkiállításon és az Öko-Aqua víziközmű szakkiállításon lesz számottevő francia részvétel. A víziközmű ágazat képviselői egyébként külön szakmai napokon is tapasztalatot cserélhetnek majd. A szélesebb közönség figyelmére a cukrászati gépek és felszerelések témakörében szervezett szakmai találkozó, ezen belül is az a workshop tarthat számot, melyet egy meghívott francia mestercukrász tart több magyar kollégájával. A műkereskedelem szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket a gazdasági év: budapesti galériák párizsi galériákat látnak vendégül a Műgyűjtők Éjszakáján. A Francia Gazdasági Év zárásaként 2008. június 7én ismét Francia aperitív várja majd a vendégeket. A magyarországi Francia Gazdasági Év programjai egy részére Franciaországban kerül sor: ebben az időszakban több üzleti ebéd is lesz majd a Club Ubifrance-ban, Magyarországot népszerűsítő napokat rendeznek Párizsban, Lille-ben és Marseille-ben, hivatalos magyar delegáció vesz részt egy nemzetközi beruházásokról szóló szemináriumon, a Pollutec környezetvédelmi szakkiállításon, illetve a Spa és termalizmus szakkiállításon. A gazdasági év egyik kiemelkedő programjaként a legjelentősebb magyar cégek képviselőit látják vendégül 2008-ban Párizsban, hogy ott a legnagyobb francia cégek vezetőivel találkozzanak. A francia gazdasági év kiváló kitörési lehetőséget nyújthat a magyar középvállalkozásoknak. Merényi Miklós, a gazdasági tárca szakállamtitkára a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy a hazai vállalkozások a franciákkal szövetkezve könnyen betörhetnek mindazokra a piacokra, amelyeken a franciák hagyományosan jó kapcsolatokkal rendelkeznek. Ilyenek például az észak-afrikai országok, ahol ismerik és kedvelik a magyar termékeket. A magyar vállalkozóknak ehhez elsősorban a nyelvi akadályokat kell legyőzniük. Az európai partnerek keresése azonban tanulási folyamat is. Ráadásul a franciák komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a magyarországi partnerkeresésben. Franciaország 4,5 milliárd eurós beruházással a negyedik legnagyobb külföldi befektető. A francia cégek adózás utáni eredménye meghaladja a nyolcmilliárd eurót, így nem kell attól tartani, hogy az esetleg felmerülő üzleti lehetőségek nem valósulnak meg a finanszírozás hiánya miatt. A magyar cégek tőkeszegénységére az egyetlen megoldás az európai források kiaknázása lehet ugyanis, amelyekből bőven áll rendelkezésre harmadik piaci kapcsolatok fejlesztésére. A 59

harmadik piaci szövetség a francia érdekeltségi területeken azért is hasznos lehet, mert a balkáni és a keleti piacokon is teret nyerhet, a francia cégek keleti terjeszkedésükkor bázisországként tekinthetnek Magyarországra. A francia cégekkel azért is érdemes keresni a kapcsolatokat, mert nagy hazai piaccal, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal és a terjeszkedéshez szükséges tőkeerővel is rendelkeznek. Vagyis igen kívánatos partnernek számítanak Európa keleti felében. Ha a magyar cégek nem tanúsítanak kellő érdeklődést vagy nem tudnak megfelelő lehetőségeket ajánlani, akkor tárt karokkal fogják őket fogadni szomszédainknál – figyelmeztet Szalontay Mihály a Magyar Hírlapban. "Hozzá kell szokni ahhoz, hogy verseny van a világban" – foglalta össze röviden a tudnivalókat Merényi Miklós, a gazdasági tárca szakállamtitkára.88 3.9.2. A Francia Gazdasági Év Magyarországon - számokban 2007 júliusa és 2008 júliusa között az alábbi rendezvényekre kerül sor: Kereskedelmi események Magyarországon: 7 francia stand budapesti nemzetközi szakmai kiállításokon. 7 szakmai találkozó. 7 szakmai szeminárium. 9 nagyközönségnek szánt program. Franciaországi rendezvények: Minisztériumi látogatások. Két munkaebéd a Club Ubifrance keretében. Vállalati találkozók a MEDEF-ben (francia vállalatvezetők szövetsége) és/vagy a Párizsi Kereskedelmi- és Iparkamarában. A legfontosabb magyar vállalatvezetők találkozója a legnagyobb francia cégek vezetőivel. Hivatalos magyar delegációk francia szakmai kiállításokon: Pollutec, Monacói Spa kiállítás, külföldi befektetésekkel foglalkozó nemzetközi szeminárium - La Baule. Innovációs kiállítás. Magyarország-napok Franciaország több pontján (Lille, Marseille, Lyon).

88

Francia kitörési pont a hazai vállalkozásoknak, Magyar Hírlap Online, 2007. június 8. http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=130330&archiv=1&next=0 2007. november 8.

60

Összefoglalás, értékelés, jövőbeni elképzelések „Azért hasznos megismerni más népek szokásait, hogy egészségesebben tudjuk megítélni a sajátjainkat és ne gondoljuk, hogy mindaz, ami a miénktől eltérő, nevetséges vagy ésszerűtlen, ahogyan ezt gyakran állítják olyanok, akik nem láttak semmit.” (Decartes)89 Az úttörő rendezvény, a 2001-es Franciaországi Magyar Évad óta minden évben megrendezésre kerül egy-egy ilyen magyar évad. (Ld. az alábbi táblázatot). Magyar évadok Európában90: ÉV 2001 2002 2004 2004 2005 2007

ORSZÁG Franciaország Olaszország Hollandia Nagy-Britannia Oroszország Németország

Ez már önmagában is a MAGYart sikerét igazolja. De nézzük meg közelebbről, miért is örvendenek e rendezvények ekkora népszerűségnek: nyilvánvalóan az a puszta tény, hogy több hónapig rólunk, magyarokról beszélnek egy-egy országban, még kevés lenne ahhoz, hogy sikerről beszéljünk, kell az is, hogy kézzelfogható eredmények legyenek, mégpedig, hogy mindenki jól járjon: a fogadó fél is, ahol az eseményt megrendezik és a meghívott fél is, akiről tulajdonképpen az egész szól. Főleg egy olyan költségérzékeny országot nézve mint Magyarország. Nos, hogy a megtérülés minél hamarabb (kvázi azonnal) történjen, fontos a jó szervezés mellett az érdekek összeegyeztetése, mégpedig mindkét fél minél teljesebb megelégedésére. A MAGYart és a számos hasonló rendezvénysorozat tapasztalatai szerint a meghívott művészeken kívül a helyi vállalkozói réteg is hamar élvezhette a befektetett munka gyümölcsét: míg a fesztiválszervezéshez kötődő háttériparágakat általában a fogadó fél biztosítja, a nemzeti kultúrát reprezentáló termékeink, a hungaricumok gyártói és forgalmazói hazai 89

Hill, R.: Mi, Európaiak.. Geomédia Kiadói Rt., Budapest, 1999. In: Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. p. 125. PÜSKI KIADÓ Kft., Budapest, 2001. 90 A táblázat adatainak forrása: Unagrischer Akzent, a Németországi Magyar Kulturális Évad honlapja, 2007. november 17. http://www.akzent.hu/index_hu.php

61

piacról kerülnek ki. A 2001-es magyar évad kapcsán a turizmusban is gyorsan megtérült a befektetés: 2002-ben a Magyarországra látogató turisták száma 18 százalékkal nőtt, és így csak a szeptember és október havi Franciaországból érkező turizmus növekedéséből visszajött az államkasszába az évadra adott 800 millió forint támogatás91. A tények magukért beszélnek: kulturális évadok jó példái annak, hogy hogyan lehet értéket teremteni (szellemi és anyagi értelemben egyaránt) úgy, hogy a résztvevők, a szervezők és úgy általában minden érintett gazdagabb legyen (szellemileg, anyagilag, élményekben stb.). A kölcsönös érdekek mellett persze azt is figyelemmel kell kísérni, hogy ezek az események mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Hiszen mindnek megvan a maga célja, a kulturális rendezvényeknek elsősorban az, hogy a vendégként meghívott ország kultúráját jobban megismerje a fogadó fél. Ez a legnehezebben mérhető, számszerűsíthető kívánalom, de ennek is utána kell járnunk, amennyiben hű képet szeretnénk kapni a rendezvényekről: MAGYart kapcsán éles bírálatot olvastam Cserba Júliától az Élet és Irodalom hasábjain. Főleg a szervezési, kivitelezési hibákat sorolja fel, például, hogy túl későn próbáltak meg kiállítótermeket, múzeumokat megkeresni, emiatt a legtöbb nagy galériába nem jutottak be, de ezt a magyar szervezők is elismerték. Azonban Csernus Sándor a legtöbb bírálatot megcáfolta, szintén az Élet és Irodalom hasábjain. Cserba Júlia szerint ugyanis az itthoni sajtó eltúlozta az eseménysorozat sikerességét, ám a francia külügyminisztériumban, a magyar év tapasztalatait összegző munkamegbeszélésen francia részről elhangzó mondatot, miszerint a "továbbiakban a franciaországi kulturális évadok szervezésében a magyar évet referenciának tekintik"92 bizonyára nem túlzás. Véleményem szerint akár csak egyegy momentumot kiragadva is a MAGYart eseményeiből már sikerről beszélhetünk és nem szabad lebecsülni egy ilyen úttörő kezdeményezés eredményeit. Még egy ilyen nagyszabású, országos rendezvénysorozattól sem szabad elvárni, hogy mindenkit megszólítson, természetes, hogy nem lehet minden egyes francia tetszését elnyerni, és így az is megérthető, hogy nem lehet mindenki érdeklődést felkelteni. (Sőt, az erre való törekvés semmi jóra nem vezetne). Cserba Júlia legfőbb kritikája az, hogy a rendezvénysorozat nem érte el célját, a magyarok, a magyar kultúra nem lett ismertebb 91

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai. In: Bak Árpád: Magyar évadok Európában, 2003/5 Piac&Profit online: http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=35&mr=1062 2007. november 17. 92 Csernus Sándor: Magyarok Párizsban avagy mindenből lehet tanulni, Élet és Irodalom XLVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM, 2002. február 15. In Élet és Irodalom Online: http://www.es.hu/old/0207/agora.htm 2007. november 20.

62

Franciaországban. A cikk utolsó mondatai így hangzanak: „(…) tévedés lenne abban az illúzióban ringatni magunkat, hogy a franciák jól megismertek bennünket. Hogy a MAGYart ehhez nem volt elég, azt mutatja, hogy még a Le Monde című tekintélyes napilap újságírója sem lett tájékozottabb, aki az eseménysorozattal foglalkozó írásában Magyarország fővárosaként Bukarestet jelölte meg”93.Ezzel mindenképp a magyarok egyik legfájóbb pontjára tapintott a Párizsban élő képzőművészeti szakember, szakíró és kritikus, (aki egyébként nagyon sokat tett a magyar művészet franciaországi megismertetéséért). Azonban ez csak egy a francia sajtóban megjelent 600 kritikából és cikkből. Nem érdemes tehát a francia újságíró tájékozatlanságát pellengérre állítva az egész francia népet ilyen tájékozatlannak kikiáltani. Tartva magam a „Hallgattassék meg a másik fél is!” elvéhez figyelmesen elolvastam Csernus Sándor válaszát is, aki írásában a legtöbb állítást megcáfolta, és arra a következtetésre jutottam, hogy híres, magyarokra oly jellemző széthúzást szerencsésebb mellőzni amikor Magyarország értékeit szeretnénk bemutatni. Mindenesetre ha azóta minden évben kulturális évadot rendezünk valamelyik európai országban (illetve 2007-2008-ban Kínában is), akkor joggal feltételezhetjük, hogy az ezeket elindító MAGYart sem lehetett eredménytelen, sikertelen. (Sajnos az eseménysorozat után nem készült felmérés arról, változott-e a magyar kultúra, vagy általában a magyarok ismertsége Franciaországban). A MAGYart viszonzásaként került megrendezésre 2003-ban a Francia Kulturális Évad Magyarországon (FranciArt). Mint azt már a rendezvénysorozat leírásában érintettem, a záró esemény, a „Monet és barátai” kiállítás tapasztaltam először ennyire élénk érdeklődést kiállítás iránt. A kígyózó sorok mindenképp az esemény sikerét igazolták. Azon viszont érdemes elgondolkozni, hogy vajon ezáltal ismerték-e meg nemcsak a híres francia impresszionista festőket, de az évad során bemutatott többi művet és művészt a magyarok? Azt hiszem a kérdésre nemmel felelhetünk: sokkal inkább azért vonzott ennyire sok látogatót ez a kiállítás, mert sokan ismerték és szerették e műveket és látni akarták eredetiben is, nemcsak a művészeti albumokban. Persze mi magyarok (megjegyzem nem minden ok nélkül, de talán némi túlzással) szeretjük magunkat nagyon tájékozottnak, műveltnek hinni, azt gondoljuk, mi bizonyára jobban ismerjük a francia kultúrát, mint a franciák a magyart. Persze van ebben némi igazság, mindig is nagyobb szerepet játszott, jobban hatott a francia kultúra a magyarra, 93

Cserba Júlia: Magyarok Párizsban, Élet és Irodalom, 46. évfolyam, 02. szám, In:Élet és Irodalom Online: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0202&article=2002-1229-225151VDLH 2007. november 17.

63

mint fordítva, de a franciáknál jóval szélesebb az a réteg, aki nyitottsága, befogadókészsége révén érdeklődést tanúsít az olyan kis népek kultúrája iránt is, mint a magyar. A már fentebb idézett cikkében írja Csernus Sándor, aki a Magyar Évad idején volt a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, hogy „(…)a franciák tömegei nem (de maradjunk abban, hogy egyre kevésbé...) keverik Budapestet és Bukarestet (legalábbis nem jobban, mint Hágát és Helsinkit, vagy Tallinnt és Tartut, Amszterdamot és Rotterdamot vagy Zsófiát és Szófiát...), s lassan az a veszély fenyeget, hogy ma már bizonyos területeken kevesebb tévképzetük van nekik rólunk, mint nekünk róluk... Mindenesetre, a magyar év szervezői arra törekedtek, hogy a magyar kultúra értékközpontú franciaországi bemutatkozásával a még meglévők fokozatos felszámolásához is hozzájáruljanak.”94 Az mindenesetre segíthet felszámolni a mi tévképzeteinket, ha akár egy-egy ilyen évad kapcsán, akár más apropóból megmutatják kultúrájuk gyöngyszemeit, egyrészt, mert ismétlés a tudás anyja, másrészt mert a most felnövő generáció reklámokkal és minden más vizuális ingerrel túlterhelt figyelmét rá kell irányítani a valódi értékekre. És hogy ez sikerülhet, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a Monet-kiállítás óta számos tárlat örvendett hasonló népszerűségnek (ld. a 2. mellékletet a leglátogatottabb kiállításokról). Tehát úgy tűnik, „divatba jött” kiállításra, múzeumba járni, és ez ha nem is lehet egyértelműen párhuzamot vonni a FranciArt és az azt követő nagyobb kiállítások sikere között, mindenképp része lehetett benne. Különösképpen, hogy a leglátogatottabb kiállítások közül három (Monet és barátai, Párizs és Budapest a divat tükrében, Mesterművek – fény és árnyék 400 év francia festészetében) a FranciArt keretében került megrendezésre. Talán könnyebb dolgunk van, ha egy gazdasági évadot veszünk górcső alá, hiszen itt az elvárások és az eredmények is jobban számszerűsíthetők. Nézzük hát meg a magyar gazdasági év eredményeit! A franciaországi magyar gazdasági év keretében mintegy 60 programot95 szerveztek 2005 és 2006 márciusa között: ennek egy részét Párizsban és más francia városokban (Charleville-Mézieres, Nantes, Rennes, Marseille, Grenoble, Douai, Besançon), illetve több mint tíz hivatalos delegáció látogatott el Franciaországba, valamint Magyarországra - ily módon a francia elnök, a két miniszterelnök, több miniszter és parlamenti képviselő találkozhatott. 94 Csernus Sándor: Magyarok Párizsban avagy mindenből lehet tanulni, Élet és Irodalom XLVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM, 2002. február 15. In Élet és Irodalom Online: http://www.es.hu/old/0207/agora.htm 2007. november 20. 95 Gál Róbert: Koncentráltabbá, hatékonyabbá vált a befektetőkeresés, = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 16.

64

2005 decembere és 2006 májusa között a francia vállalatok jelentős, 1,3 milliárd eurónyi összértékű szerződéseket írtak alá Magyarországon (többek között a csepeli szennyvíztisztító (Degremont), a budapesti 4-es metró alagútfúrása (Vinci) és metrószerelvényei (Alstom) és a magyarországi segélyhívószámok rendszerének egységesítésére szolgáló digitális hálózat témakörében (EADS). Több mint 2.000 vállalati kapcsolat létesült, ezek révén később 20 befektetés valósult meg.96 „2005 közepe és 2006 vége között több mint 30 francia cég telepedett le Magyarországon (felvásárlással, tulajdonszerzéssel, új egységek létesítésével). E jelenség erős kontrasztba állítható az 1998-2004 közötti periódussal, mely alatt szerény mértékű növekedés jellemezte a magyarországi francia befektetéseket és cégjelenlétet. Bár közvetlen kapcsolat nem bizonyítható e növekedés és a magyar gazdasági év franciaországi eseményei között, a promóció és az erőteljesebb magyar jelenlét jótékony hatása mégis valószínűsíthető.” - írja Major András az Origo-n.97 A Magyar Gazdasági Év eredményeit méltatta Kóka János is, a Világgazdaságnak adott interjújában: „A MAGÉV eseménysorozata lehetővé tette, hogy felhívja a francia cégek figyelmét az általuk addig kevésbé ismert magyar piaci lehetőségekre.”98 A sikernek köszönhetően pedig francia partnerével közösen a gazdasági év zárórendezvényén határozták el, hogy a MAGÉV follow-upjaként 20072008-ban francia gazdaság év megrendezésére kerüljön sor Magyarországon. A diplomácia és gazdaság összefonódásáról nyilatkozott Martonyi János, a Piac és Profitnak: „A diplomáciai és a külgazdasági tevékenységet ma már nem lehet elválasztani, a külpolitika és a külgazdaság célkitűzései szorosan összefonódnak. A külgazdasági szempontokat külpolitikai eszközökkel is elő kell segíteni, míg a gazdaságnak is mindig van politikai dimenziója. A világ számos országában Magyarországnak döntően külgazdasági érdekei vannak, és a külügyminiszteri találkozók napirendjén is kiemelt súllyal szerepelnek a gazdasági témák.”99 A gazdaság és kultúra egymásra hatásáról beszélt Spányik Péter, az ITDH vezérigazgató-helyettese a Piac és Profitnak adott interjújában: „Egyértelmű, hogy ezek a Magyarországról szóló 96

Francia Gazdasági Év Magyarországon 2007 július és 2008 július között, 2007. június, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja http://www.gkm.gov.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/2007/07junius/fr_gazd.html 2007. november 8. 97 Major András: Nyit a francia gazdaság Magyarország felé, 2007. június 9., Origo.hu http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070607nyit.html 2007. november 8. 98 N. Vadász Zsuzsa: Stratégiai partner / A kétoldalú gazdasági kapcsolatok további fejlődése várható = Franciaország, a Világgazdaság melléklete pp. 5., 2007. augusztus 99 Francia-magyar kapcsolatok / A két ország stratégiai partnerként tekint egymásra, 2000/7 Piac&Profit online: http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=1&mr=4 2007. november 17.

65

kulturális bemutatók nagyon jól kiegészíthetők gazdasági rendezvényekkel, és ez fordítva is igaz. (…) Úgy érzem, hogy ezeken az eseményeken természetes és mindenki által érezhető szinergiahatás működik – mondja a vezérigazgató-helyettes. – Ugyanis a körülmények ismerete, amelyek közé a külföldi befektető majd érkezik, abszolút meghatározó, és ennek szerves része a kultúra. Egészen tág értelemben, a művészetektől kezdve a munkakultúrával bezárólag.”100. A kultúra és a gazdaság összefonódását hangsúlyozta Hiller István is Berlinben, az európai uniós német elnökség keretében rendezett nemzetközi konferencián. Felszólalásában José Manuel Durao Barroso bizottsági elnököt idézte azzal kapcsolatban: elérkezett az az idő, amikor az értékek rangsorában a kulturális értékek a gazdaságiak felett állnak. Ezt a kijelentést sokan Magyarországon is fordulatként értékelik - jelentette ki Hiller István, hangsúlyozva: a gazdaság és a kultúra immár elválaszthatatlan egymástól. A miniszter rámutatott, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban, illetve az unió egészében a kultúra a leggyorsabban fejlődő húzóágazat, és hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a jelenlegi globalizálódó világban a kultúra a társadalmi és gazdasági kapcsolatok átalakításának, szilárdításának legerősebb bázisa.101 Gazdaság, kultúra, politika – látható, hogy e fogalmak már egyre kevésbé vannak meg egymás nélkül, mind szorosabban összefonódnak. Még tíz év sem telt el Hankiss Elemér figyelmeztetése óta, miszerint „Ahhoz, hogy kedvező képet tudjunk sugározni magunkról, és kedvezőbb fényben láthassuk magunkat, előbb tudnunk kellene, hogy mit akarunk kezdeni magunkkal, milyen üzenetet akarunk sugározni magunkról a világnak. Más szóval: előbb "ki kell találnunk" magunkat.”102 Véleményem szerint már közelebb vagyunk e gondolatok megvalósításához, mint amikor 1998-ban Hankiss Elemér megfogalmazta. Sokkal jobban tudjuk, hogy hol a helyünk a világban (és talán a világ is jobban tudja azóta, hogy mi hol helyezkedünk el benne). Persze bizonyára vannak hiányosságok, ami a megvalósítást illeti. Lehet, hogy nem mindig a legjobb módon tolmácsoljuk a külvilág számára, amit el akarunk mondani. De az, hogy 2001-től kezdve minden évben 100

Bak Árpád: Magyar évadok Európában, 2003/5 Piac&Profit online: http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=35&mr=1062 2007. november 17. 101 A kultúra és a gazdaság összefonódását hangsúlyozta Hiller István Berlinben/ Az európai uniós német elnökség keretében rendezett nemzetközi konferencián szólalt fel Hiller István. 2007. május 4. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=771&articleID=229098&ctag=articlelist&iid=1 2007. november 17. 102 Hankiss Elemér: Farkasok Kánaánban, 1998. A „Találjuk ki Közép-Európát!” honlapja 2005.04.14.: http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/view/25/1/12 2007. november 17.

66

hallatunk magunkról és hogy olyan személyiségek mint Fischer Iván, Kertész Imre, Kocsis Zoltán, vagy Sebestyén Márta viszik Magyarország kulturális nagyköveteiként a jó hírünket jelenleg (2007-2008-ban) épp Kínába, mindenképp előremutató. És már az is meglehetősen éles kontúrokkal körvonalazódott, (ellentétben a 90es évek elején tapasztalt gyakorlatilag kontroll nélküli tőkeimporttal) hogy mely területekre és milyen feltételekkel szeretnénk a befektetőket idevonzani, és az adott intézmények erre koncentrálnak. Tudják, hogy mik az erősségeink és ezt a tudást igyekeznek párosítani azzal, aminek híján vagyunk: a tőkével. Ehhez persze éppúgy kellettek a korábbi évek, valamint az európai integrációs folyamatok tapasztalatai. És most, hogy már egyre inkább kezünk magunkra találni, lehetségessé válik, hogy kezünkbe vegyük a sorsunkat talán elfelejtjük végre a ránk annyira jellemző csodavárást: azt, hogy mások oldják meg helyettünk a problémáinkat. A Francia Gazdasági Év kapcsán a Világgazdaság Franciaországról szóló mellékletében Philippe Zeller francia nagykövet az eszmecsere fontosságát hangsúlyozta: a 2005-2006-ban megrendezett magyar gazdasági évnek „Célja az volt, hogy lendületet adjon Magyarországnak, hogy bemutathassa a francia vállalatoknak az itteni lehetőségeket egy évvel az uniós csatlakozás után. A magyarországi francia gazdaság év célja, hogy az üzletemberek találkozzanak, jobban megismerjék egymást, és merítsenek egymás tapasztalataiból mind a vállalatvezetést, mind a nemzetközi ambíciókat, a fejlesztési lehetőségeket illetően. Nem tudástranszferről van szó azonban, hanem eszmecseréről.”103 Fontos időszak kezdete a 2007-es év, nevezetesen a 2007-2013-as uniós költségvetési időszaké, melynek során 22 milliárd euró érkezik Magyarországra és nem mindegy, hogy ezt mennyire szakszerűen kezelik majd itt. Philippe Zeller emlékeztetett, hogy Magyarországon, akárcsak a többi nemrég csatlakozott országban mostanában tanulják, miként lehet lehívni a fejlődéshez szükséges uniós forrásokat. Franciaország közreműködhet a korszerűsített intézményi rendszer létrehozásában vagy fokozottabb decentralizálásban, és ezenkívül a fejlesztési projektek támogatása érdekében részt vehet a pályázatok megírásában, a megfelelő uniós szereplők megkeresésében, emellett jelenleg elősegítheti a városok, önkormányzatok és a régiók közötti együttműködést, a jövőben pedig a versenyképességi pólusok, a pólusvárosok között. A nagykövet szerint

103

Ignácz Valéria: Dinamikus fejlődés / Beszélgetés Philippe Zeller francia nagykövettel =Franciaország, a Világgazdaság melléklete 2007. augusztus pp. 3.

67

épp ezeken a területeken lehet szükség külső segítségre és Franciaország a szakértelmét tudja felajánlani.104 Van még egy érdekes momentum, ami talán a francia-magyar kulturális kapcsolatokra kihatással lehet, nevezetesen, hogy Európa országai fokozatosan leépítik az EU-n belüli kulturális intézményeiket és inkább a fejlődő országokra, azon belül is főként Ázsiára koncentrálnak. Bár felröppent a hír, hogy a budapesti British Council is bezárja kapuit, de Patkó Gyöngyi, az intézet kommunikációs vezetője cáfolta a brit újságban megjelenteket: „A The Times című lap értesüléseivel ellentétben azonban sem Magyarországon, sem a cikkükben említett másik kilenc országban nem számolják fel a British Councilokat, a könyvtári állományokat azonban helyi könyvtárak veszik át, és megszűnik a nyelvoktatás is”105 Továbbra is tartanak viszont nyelvvizsgákat, és a jövőben főként a fiatalok számára szerveznek projekteket olyan globális problémákról, mint a kultúrák közötti párbeszéd vagy a klímaváltozás. Ez a tendencia megérintette a budapesti Francia Intézetet is: Európában ugyanis az épületek fenntartása és a francia kiküldöttek fizetése emészti fel a költségvetést, ezért 2005-től számos országban inkább helyi alkalmazottakat szeretnének felvenni, és a Goethéről elnevezett német társintézményekkel közös központok nyíltak Glasgow-ban, Palermóban és más európai városokban. A francia és a német intézetek összevonásának ötlete nálunk is felmerült, amikor a Goethe Intézet anyagi megfontolások miatt megvált Andrássy úti épületétől, erre azonban a német fél visszalépése miatt végül nem került sor. Szerencsére a magyarországi Francia Intézetet - amely éppen 2007-ben ünnepli 60. születésnapját nem fenyegeti a bezárás veszélye. Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb - és az egyetlen hatvan éve folyamatosan működő - intézetének106 igazgatójaként Jean-Pierre Debaere nem tart attól, hogy a központot bezáratná a párizsi minisztérium, azt azonban elképzelhetőnek tartja, - nyilatkozta a FigyelőNetnek - hogy a kevésbé aktív vidéki kirendeltségeiken, így például a debreceni, miskolci, pécsi, győri, és szegedi Alliance Française-eken racionalizálás várható a közeljövőben. Debaere a Francia Intézet jövőjét a tudományos és oktatási kapcsolatok fejlesztésében látja. A látványos kulturális programok nagy része viszont olyan helyszínekre került át, mint a Trafó vagy a 104

Növekvő francia jelenlét = Franciaország, a HVG melléklete pp. 14., 2007. július Zeisler Judit: Új súlypontok. FigyelőNet 2007. június 14. http://www.fn.hu/hetilap/tarsadalom_trend/0706/uj_sulypontok_165154.php 2007. november 17. 106 Egy anekdota szerint Kádár János az 1956 utáni vészterhes hónapokban a többi hasonló létesítménnyel ellentétben azért nem záratta be a Francia Intézetet, mert a felesége, Tamáska Mária ragaszkodott a francia divatlapjaihoz, márpedig azokhoz csakis ott tudott hozzájutni. [Zeisler Judit: Új súlypontok. FigyelőNet 2007. június 14. http://www.fn.hu/hetilap/tarsadalom_trend/0706/uj_sulypontok_165154.php 2007. november 17] 105

68

Művészetek Palotája, míg a Vízivárosban lévő intézet időközben befogadta a nagykövetség gyarapodó tudományos és műszaki együttműködési részlegét. A Dunaparti üvegpalotában 2007. őszétől Campus France néven felsőoktatási tanácsadó iroda nyílt a Franciaországban tanulni szándékozók részére. Általános tendencia, hogy az európai országok büdzséjük nagy részét inkább arra fordítják, hogy a kultúra égisze alatt alakítsák kapcsolataikat az olyan ázsiai, afrikai és dél-amerikai fejlődő országokban, amelyeknél ezt a gazdasági vagy a politikai szempontok indokolják. Ennek jegyében Franciaország is inkább Brazíliára, az észak-afrikai országokra és Kínára összpontosít. Az ázsiai országban például nyolc központot nyitottak az utóbbi tíz évben. A német intézeteket összefogó berlini Goethe-Institutnál is hosszú évek óta folyt a vita mintegy 40 létesítmény felszámolásáról, aminek a 2006-ban kinevezett Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter vetett véget azzal, hogy kiállt az európai intézetek megtartása mellett. Mind Németországban, mind Nagy-Britanniában jelenleg a közel-keleti és közép-ázsiai országokra helyeznek nagyobb hangsúlyt, hogy az ottani fiatalokkal megismertessék a demokrácia intézményét és távol tartsák őket a szélsőséges mozgalmaktól, a terrorizmustól. A franciákhoz, a németekhez és a britekhez hasonlóan ma már szinte minden európai ország kulturális diplomáciájának sarkalatos pontja Ázsia. A nyitás főként Kína felé irányul, annak ellenére, hogy ott különösen nehéz a külföldi kultúrák elfogadtatása. Követi ezt a trendet a magyar kultúrdiplomácia is, amely a Balkán és Erdély mellett Kínára összpontosít az elkövetkezendő években. 2007 szeptemberében Magyar Ősz címmel nagyszabású programsorozat kezdődött Pekingben, Sanghajban és Hongkongban. Továbbá Szerbia és Izrael mellett Kínában is újonnan kinevezett oktatási-kulturális szakattasé népszerűsíti a magyar kultúrát. Eközben Kína is töretlen lelkesedéssel alapítja kulturális központjait. A Konfuciusz nevét viselő hálózat az utóbbi két év alatt több mint 130 intézettel bővült világszerte, köztük az egyik a 2006. decemberében Magyarországon megnyitott központ. Ezen intézetek célja - a nyelvoktatás mellett - a kínai művészet terjesztése, valamint, hogy felelevenítsék a hagyományokat a külföldre szakadt kínai fiatalok számára. Jelenleg világszerte 40 millióan tanulnak kínaiul, ez a szám a kínai oktatási minisztérium előrejelzése szerint 2010-re elérheti a 100 millió főt107. De térjünk vissza a francia-magyar kapcsolatokra: ami a jövőbeni lehetőségeket illeti, tovább bővülnek az együttműködési lehetőségek és ezekben egyre nagyobb

107

uo.

69

szerepe van és lesz az oktatásnak, hiszen növekszik a francia jelenlét a technológiai beruházásokban. Érdekes, hogy míg 2004 előtt tíz alatt volt a Magyarországon tanuló francia diákok száma, 2007-ben már mintegy 250 francia diák végez el egy szemesztert magyar egyetemeken.108 „Franciaországban a közeljövőben elfogadhatnak egy olyan törvénytervezetet, miszerint az egyetemeken kötelező lesz fél évet külföldi szemeszteren eltölteni.” – Mondta el Philippe Zeller. Ha ez megvalósul, bizonyára még több francia diák tanulhat Magyarországon, ami mindkét országnak gyümölcsöző lehet és tovább bővíti az együttműködést. Mint a 2008-as francia költségvetés közelmúltban nyilvánosságra hozott főbb sarokszámaiból109 is kitűnik, a francia kormány épp azokat a területeket fogja nagyobb összegekkel támogatni (kutatás, felsőoktatás), ahol Magyarországgal már jelenleg is erős alapokon nyugvó kooperáció zajlik és így, ezek fényében talán még tovább fejlődhetnek kapcsolataink. A továbbfejlődés lehetőségeinek felsorolásából nem lehet kihagyni a kis- és középvállalatok mind nagyobb térhódítását sem és mivel ezen a területen további növekedés várható, a kultúra eszközeivel lehet (és kell is) ezen vállalatok vezetőinek bizalmát megnyerni. Ehhez viszont az kell, hogy a bizalom alapját megteremtsük. Amint a napokban elhunyt történész, akadémikus Kosáry Domokos írta: „Nem mindegy, mi történik Európának ezen a részén. Ha mifelénk destabilizálódás, nyomorúság van, az emberek egymásra acsarkodnak, vagy ha az etnikai konfliktusokat fegyverekkel akarják megoldani, akkor ez nemcsak számunkra végtelenül veszélyes és kellemetlen, hanem végső fokon Nyugat-Európa számára is. (…) XXI. századi módon kell előremennünk, a felzárkózás és az egymással való megbékülés felé.”110 A francia-magyar kapcsolatok alakulása iskolapéldája lehet annak, hogy hogyan lehet a lehető legrosszabb pozícióból mindkét fél számára pozitív, előremutató kapcsolatot létrehozni a kultúra és a gazdaság eszközeivel.

108

Ignácz Valéria: Dinamikus fejlődés / Beszélgetés Philippe Zeller francia nagykövettel =Franciaország, a Világgazdaság melléklete 2007. augusztus pp. 3. 109 Ld. a 3. mellékletet 110 Kosáry Domokos: Magyarország Európában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. p. 117, 118

70

IRODALOMJEGYZÉK Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet-Európában. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1995 p. 64., 68., 69., 82., 88., 91. Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. PÜSKI KIADÓ Kft., Budapest, 2001. p. 67. Kosáry Domokos: Magyarország Európában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. p. 115., 117., 118. Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006, Összeállította a Külügyminisztérium, 2006. N. Szabó József (szerk.): Európai Kultúra – Magyar Kultúra 1945-2000. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. p. 14-44. Vitányi Iván: Az „Európa-paradigma”. Magvető Kiadó, Budapest, 1986.

Növekvő francia jelenlét = Franciaország, a HVG melléklete pp. 14., 2007. július Gál Róbert: Cél a gazdasági kapcsolatok tartalékainak kiaknázása, = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 4. Gál Róbert: Közös akarat az együttműködés további erősítése, = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 7. Gál Róbert: További francia tőke és szaktudás „importja” a cél, = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 14. Gál Róbert: Koncentráltabbá, hatékonyabbá vált a befektetőkeresés, = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 16. Ignácz Valéria: Dinamikus fejlődés / Beszélgetés Philippe Zeller francia nagykövettel = Franciaország, a Világgazdaság melléklete 2007. augusztus pp. 3., 5. N. Vadász Zsuzsa: Stratégiai partner / A kétoldalú gazdasági kapcsolatok további fejlődése várható = Franciaország, a Világgazdaság melléklete pp. 5., 2007. augusztus Orosz József - Hevér György: 2005 a magyar gazdaság éve Franciaországban = Franciaország – A Napi Gazdaság melléklete. 2005. június 30. pp. 18., 19. Egyéb források: dr. Csernus Sándor: A Magyar Kulturális Évad szervezésének tapasztalatai (Párizs, 2001. június 3.) – az Oktatási és Művelődési Minisztérium belső anyaga Le Pont des Arts [A művészetek hídja]– a Francia Intézet kiadványa 13. évfolyam 44. szám p. 2. 71

Internet: Balázs Eszter: A nemzetközi integrálódás módjai a rendszerváltás óta a társadalomtudományok területén c. előadása a Francia-Magyar Társadalomtudományi Központban 2002. március 6-án. In: http://www.ateliercentre.eu/html_hu/konferencia/konf5.html#top 2007. november 2. Kezdetét vette a francia gazdasági év Magyarországon, Magyar Nemzet Online 2007. július 15. http://www.mno.hu/portal/420691 2007. november 8. Magyar gazdasági év Franciaországban, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja: http://www.gkm.hu/archivum/sajtoszoba/sajtoszoba/sajtoanyagok/magev_050316.html 2007. november 8. Földvári Katalin: Vigyázó francia szemek Párizson át Washingtonba, Hetek VI. évfolyam, 45. szám, 2002. november 8. http://epa.oszk.hu/00800/00804/00241/37263.html 2007. november 2. Francia tapasztalatok, magyar versenyképesség, Piac&Profit online 2007. június 7. http://www.piacesprofit.hu/?r=14633 2007. november 17. Metz Katalin: Magyar évad Franciaországban. Magyar Emberi Jogok Alapítvány honlapja, 2001.: http://www.hhrf.org/europaiutas/20014/16.htm 2007. november 17. Megnyílt a FranciArt, Hetek - VII. évfolyam, 6. szám, 2003. február 07 - EPA /00800/00804/00253/37864.html In EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis): http://epa.oszk.hu/00800/00804/00253/37864.html 2007. november 17. J. B. Sz.: Szegedi Faust a francia Mezzo TV műsorán Hangszer és zene Online, 2003. november 19. http://www.hzo.hu/index.dw?mit=82&hir_id=39&kezd=2996 2007. november 17. Felhívás az ELTE Egyetemközi Francia Központ és az MTA Irodalomtudományi Intézete 2003. május 5-6-án megrendezésre kerülő A nyelv rabjaként szabadon című tudományos konferenciára 2003. április 30. Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=605&articleID=1018&ctag=articlelist&iid =1 2007.november 8. XI. TITANIC FILMFESZTIVÁL 2003. – ZÁRÓSAJTÓKÖZLEMÉNY, A Titanic Fesztivál honlapja: http://www.titanicfilmfest.hu/2003/content/index.php?menu_id=7 2007. november 8. A kubizmustól az absztraktig, A Magyarországi Cionista Szövetség és a Zsidó Oktatási és Információs Központ Alapítvány (SZOCHNUT) lapja 2003.10., http://www.erec.hu/belso/content/2003_10/AKUBIZ~1.HTM 2007. november 1.

72

Rockenbauer Zoltán: Közép- és kelet-európai művészet Párizsból, in: Európai Utas 2003/4 http://www.hhrf.org/europaiutas/53/rockenbauer1.pdf 2007. november 1. Több mint 300 ezer látogató a Munkácsy-kiállításon, a Hírös Index.hu, 2005. augusztus 10. http://hirosindex.hu/kiallitas/lataoga/ 2007. november 8. A Szépművészeti Múzeum meghosszabbította a Monet kiállítás nyitvatartási idejét, a National Geographic honlapja, 2004. február 11. http://www.geographic.hu/index.php/fotopalyazat/fotopalyazat/nyomtathato.php?act=na pi&id=1632 2007. november 8. Rádai Eszter: Végre Budapesten is érdemes sorban állni egy kiállításért, az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja, 2004. március 29. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1616&articleID=21977&ctag=articlelist&i id=1 2007. november 8. Nyíregyházi személygépkocsi gumiabroncs gyárrészleg megnyitása, 2005. szeptember, Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium honlapja http://www.gkm.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/2005_evi/2005szeptember/michelin.html 2007. november 8. Magyar hónap a franciaországi Levallois-ban – Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja 2006. április 14. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1703&articleID=191630&ctag=articlelist &iid=1 2007. november 23. Francia kitörési pont a hazai vállalkozásoknak, Magyar Hírlap Online, 2007. június 8. http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=130330&archiv=1&next=0 2007. november 8. Unagrischer Akzent, a Németországi Magyar Kulturális Évad honlapja, http://www.akzent.hu/index_hu.php 2007. november 17. Bak Árpád: Magyar évadok Európában, 2003/5 Piac&Profit online: http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=35&mr=1062 2007. november 17. Csernus Sándor: Magyarok Párizsban avagy mindenből lehet tanulni, Élet és Irodalom XLVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM, 2002. február 15. In Élet és Irodalom Online: http://www.es.hu/old/0207/agora.htm 2007. november 20. Cserba Júlia: Magyarok Párizsban, Élet és Irodalom, 46. évfolyam, 02. szám, In:Élet és Irodalom Online: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0202&article=2002-12292251-51VDLH 2007. november 17. Francia Gazdasági Év Magyarországon 2007 július és 2008 július között, 2007. június, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja http://www.gkm.gov.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/2007/07junius/fr_gazd.html 2007. november 8.

73

Major András: Nyit a francia gazdaság Magyarország felé, 2007. június 9., Origo.hu http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070607nyit.html 2007. november 8. Francia-magyar kapcsolatok / A két ország stratégiai partnerként tekint egymásra, 2000/7 Piac&Profit online: http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=1&mr=4 2007. november 17. A kultúra és a gazdaság összefonódását hangsúlyozta Hiller István Berlinben/ Az európai uniós német elnökség keretében rendezett nemzetközi konferencián szólalt fel Hiller István. 2007. május 4. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=771&articleID=229098&ctag=articlelist&i id=1 2007. november 17. Hankiss Elemér: Farkasok Kánaánban, 1998. A „Találjuk ki Közép-Európát!” honlapja 2005.04.14.: http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/view/25/1/12 2007. november 17. Zeisler Judit: Új súlypontok. FigyelőNet 2007. június 14. http://www.fn.hu/hetilap/tarsadalom_trend/0706/uj_sulypontok_165154.php 2007. november 17. Bogár Zsolt: Egy kiállítás margójára/Monet és barátai. Manager MagazinOnline 2004/03 http://www.pointernet.pds.hu/managermagazin/2004/03/managermagazin_32.html 2007. november 24. Olajos Péter: ITER= Korlátlan, tiszta villamos energia, Ma&Holnap 2005. V. évfolyam, 6-7. sz. In: http://eu.mdf.hu/letolt_doc/EU_magazin_V_6-7_magyar.pdf 2007. november 1. A különböző szervezetek, intézmények honlapjai: A Külügyminiszérium honlapja: http://kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/ketoldal ikapcsolatok.aspx?d=Kulturális%20és%20tudományos%20kapcsolatok&c=40&z=Eur %c3%b3pa 2007. november 2. Az ITDH honlapja: http://www.itdh.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_fr 2007. november 2. A Francia Gazdasági év honlapja: http://www.francia-ev.com/edito_hu.php 2007. november 8. Az MTA honlapja: http://www.mta.hu/index.php?id=421&TID=416 2007. november 2. Hungarofest Kht. honlapja: http://www.hungarofest.hu/program_bovebb.php?sid=6fb149c144563dc47c93d4dba9c8 9a8b&id=924&PHPSESSID=6fb149c144563dc47c93d4dba9c89a8b 74

A Francia Gazdasági Év honlapja: http://www.francia-ev.com/ Európa-honlap: http://europa.eu/pol/av/overview_hu.htm 2007. november 24. A Párizsi Magyar Kereskedelmi Szolgálat honlapja http://www.hongrieservicecommercial.org/magyar/uzleti_erintkezes.htm 2007. november 2. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=552 2007. november 2. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1437&articleID=228794&ctag=articlelist &iid=1 2007. november 24. Az NKTH honlapja: http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=507&articleID=5348&ctag=articlelist&iid =1 Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány honlapja http://www.bzlogi.hu/bzaka/bzaka.head.page?nodeid=4 2007. november 24. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja: http://www.gkm.gov.hu/print/archivum/sajtoszoba/sajtoszoba/sajtoanyagok/sanofi.html 2007. november 8. http://www.gkm.gov.hu/data/cms920803/eu_gazd05.pdf 2005. november 10. http://www.gkm.gov.hu/archivum/sajtoszoba/sajtoszoba/sajtoanyagok/magev_050316.h tml?query=rekonstrukci%C3%B3s 2007.november 8.

75

M E L L É K L E T E K:

76

1. melléklet

1. A FranciArt záróeseménye: a Monet-kiállítás

2. A Magyar Hónap plakátja Levallois-ban

77

1. melléklet

3. Kirakodóvásár és utcabál a Francia Gazdasági Év nyitórendezvényén

78

1. melléklet

4.

Francia gólyalábasok a 2007. július 14-i utcabálon

5.

Üzletember-találkozó a FAGÉV keretében

79

2. melléklet

A leglátogatottabb kiállítások*

Kiállítás Egyházi gyűjtemények kincsei Őseinket felhozád (Honfoglalás) Rippl-Rónai

Helyszín Iparművészeti Múzeum Nemzeti Múzeum Nemzeti Galéria

Időképek

Néprajzi Múzeum Millenáris Park

Álmok álmodói-világraszóló magyarok Párizs és Budapest a divat tükrében Mednyánszky

Budapesti Történeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeum

A kiállítás ideje 1979 október1980. január 1996.

Látogatói létszám 200 ezer

1999. márciusszeptember 2001. január2001. december 2001. december2002. december 2003. május2003. szeptember

160 ezer

2003. október2004. február

130 ezer

2003. december 1.-2004. március 15. 2004. december Mesterművek: fény és árnyék Műcsarnok 16. - 2005. február – 400 év francia festészetében 27. Munkácsy Magyar Nemzeti 2005. március 24.2005. július 31. Galéria Van Gogh Szépművészeti 2006. december 1.-2007. április 1. Múzeum

Monet és barátai

200 ezer felett

130 ezer 608 ezer 100 ezer

256 ezer 300 ezer 360 ezer 450 ezer

*

2007. I. félévéig a budapesti kiállítóhelyeken. Forrás: a Manager Magazin adatai az adott múzeumok eladott jegyei alapján http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=681 valamint saját gyűjtés: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1437&articleID=228794&ctag=articlelist&iid=1 http://www.pointernet.pds.hu/managermagazin/2004/03/managermagazin_32.html

80

3. melléklet A 2008. évi francia K+F költségvetés** Szeptember 27-én nyilvánosságra hozták a jövő évi francia költségvetés fő sarokszámait. Ennek alapján megállapítható, hogy az egyik nyertes a kutatás és felsőoktatás, az idei évhez képest ez a két terület 1,8 milliárd euróval kap többet (+7,8%). A Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium 23,28 milliárd euróval gazdálkodhat, ehhez kell hozzáadni az OSÉO (kis- és középvállalatok finanszírozására szakosított szervezet) 220 milliós támogatását és a vállalati K+F-ráfordítások után igénybe vehető 1,289 milliárd eurót. A költségvetési támogatás

növekedése Nicolas Sarkozy

kampányígéreteinek beváltását jelenti, aki a felsőoktatásban és a kutatásban a fenntartható fejlődés és a társadalmi fejlődés kulcsfontosságú tényezőit látja. A 2008-as évben az állam minden diákra fejenként 7375 eurót fog költeni, ez az idei évhez képest 405 euróval több. A 2008-as év kutatási és felsőoktatási költségvetésének tervezésekor az alábbi öt fő prioritást vették figyelembe: 1. Az egyetemi autonómia támogatása 381 millió eurós többletforrással. Ebből 19 millió euró fordítható a humán erőforrások fejlesztésére, 329 millió euróval pedig többet költhetnek az egyetemek ingatlanfejlesztésre (az összes ilyen jellegű keret 1 milliárd euró). Az autonómia személyi és gazdálkodási feltételeinek megteremtését segíti további 25 millió eurós adókedvezmény-keret. 2. Az ösztöndíjrendszer fejlesztése és a diákok helyzetének javítása 173 millió eurós többlet-támogatással. Az ösztöndíj-rendszer reformjára 2008-ban 61 millió euró, 15 millió euró pedig az intézmények akadálymentesítésére fordítandó. A hallgatói kezdeményezésekre és az egyetemen belüli induló vállalkozásokra összesen 45 millió eurós adókedvezmény adható, 40 millió eurót pedig a gyengébben teljesítő diákok felzárkóztatására lehet fordítani. 3. A kutatói munkakörülmények javítása, 143 millió eurónyi többlet-forrással 9 millió euró fordítható a fiatal kutatók támogatására, cél, hogy a 2008-as tanévkezdésre a 12 ezer érintettnek legalább 90%-a egyetemen vagy a vállalti szférában legyen demonstrátor, javadalmazásuk elérje a mindenkori minimálbér másfélszeresét. 22 millió **

Külgazdasági Hírlevél 2007/4, 6.sz. melléklet alapján: www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=kumhirlev 2007. november 2.

81

euró fordítható nagyműszer-beszerzésre, ide tartozik a francia ITER***-hozzájárulás is. A kutatóintézeteket és/vagy felsőoktatási intézményeket működtető tárcáknak összesen 95 millió euróval többet kell humánerőforrás-fejlesztésre fordítaniuk. 4. A kutatási programok erősítése. 2008-ban a Nemzeti Kutatási Ügynökség költségvetését újra a központi költségvetésen belül tervezik és egyidejűleg 130 millió eurós többletforrást biztosítanak számára annak érdekében, hogy az egyes pályázatokat minél nagyobb hatékonysággal tudja támogatni. 5. A magánszektorban folyó kutatások ösztönzése és támogatása. Ennek az intézkedésnek a célja a PIB 3%-os K+F ráfordításának elérése. A lisszaboni vállalásokkal összhangban Franciaországban az 1%-os K+F költségvetési ráfordításokat biztosítani tudják, de összességében még messze vannak a 3%-s értéktől. Ennek érdekében a jövő évben további 390 millió eurónyi adókedvezményt kapnak a vállalatok K+F ráfordításaik után, további 53 millió eurós ráfordítást szán a kormány az ipari kutatások támogatására.

***

Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, mely a tervek szerint a világ legnagyobb nemzetközi K+F együttműködése lesz a Nemzetközi Űrállomás óta, nemzetközi együttműködésben a franciaországi Cadarache-ban. Olajos Péter: ITER= Korlátlan, tiszta villamos energia, Ma&Holnap 2005. V. évfolyam, 6-7. sz. In: http://eu.mdf.hu/letolt_doc/EU_magazin_V_6-7_magyar.pdf 2007. november 1.

82

4. M E L L É K L E T

83