BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK SZAKIRÁNY
HORVÁTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN
KÉSZÍTETTE: JUSZTUS ANITA
BUDAPEST, 2009. 05. 07.
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2
Bevezetés ....................................................................................................................... 4 Az Európai Unió álláspontja a további bővítésről......................................................... 6 2.1 Tagság feltételei: ................................................................................................... 6 2.2 Az Európai Unió eddigi bővítései ......................................................................... 7 2.3 Befogadóképesség ................................................................................................. 9 2.4 Lisszaboni szerződés ........................................................................................... 10 3 Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán ......................................................................... 12 3.1 Nyugat-Balkán fogalma....................................................................................... 12 3.2 A kapcsolat kezdetei............................................................................................ 13 3.3 A kapcsolat fordulópontja ................................................................................... 14 3.4 Kapcsolat alakulásának főbb állomásai............................................................... 15 3.5 Pénzügyi támogatások ......................................................................................... 18 3.6 Balkáni térségben elért uniós eredmények .......................................................... 21 3.7 Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok....................................................... 22 4 Horvátország................................................................................................................ 26 4.1 Horvátország alapvető adatai............................................................................... 27 4.2 Rövid történelmi bemutatás................................................................................. 27 4.3 Horvátország és a fontosabb nemzetközi szervezetek, megállapodások............. 31 4.4 Horvát gazdaság alakulása .................................................................................. 34 5 Horvátország útban az EU felé.................................................................................... 35 5.1 Horvát-EU Stabilizációs és Társulási Megállapodás .......................................... 35 5.2 Unió pénzügyi támogatásai ................................................................................. 37 5.3 Horvátország számára jelenleg nyitott közösségi programok ............................. 40 5.4 Csatlakozási folyamat.......................................................................................... 42 5.5 Horvátország helyzete a koppenhágai kritériumok teljesítésében....................... 44 5.6 Tárgyalási fejezetek jelenlegi állása .................................................................... 49 5.7 Horvátország akadályai az Uniós úton ................................................................ 60 6 Magyarország és Horvátország kapcsolata.................................................................. 65 6.1 Horvátország csatlakozás magyar szempontból .................................................. 65 6.2 Magyar-horvát együttműködések:....................................................................... 67 Konklúzió, Összegzés.......................................................................................................... 71 Interjú .................................................................................................................................. 72 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 75
3
1.Bevezetés Az Európai Unió legutóbbi bővítése 2007-ben Bulgária és Románia csatlakozásával zárult le, amely után az EU nem zárkózott el a további bővítés gondolatától. A következőkben az EU bővítési politikája a Nyugat-Balkáni régiót célozta meg. Horvátország a legesélyesebb arra, hogy következő csatlakozó államként átlépje az unió kapuját. Szakdolgozati témámnak egyrészt azért választottam az Európai Unió és Horvátország kapcsolatát, hogy választ kapjak a következő kérdésekre: Milyen érdeke fűződik az uniónak és Horvátországnak a csatlakozáshoz? Hol tart jelenleg az ország a felkészülésben? A tárgyalások milyen szakaszában járnak? Milyen tényezők, események okozták a tárgyalások fennakadását és mikorra várható a csatlakozás? Magyarország lakosaként fontosnak érzem, hogy európai állampolgárként és Horvátország szomszédjaként megismerjem és átlássam az engem körülvevő kapcsolati rendszert. Mint a magyarországi honfitársaink többsége, én is szívesen választom úticélként a nem túl távoli, tengerparttal rendelkező országot. Szerettem volna megtudni, hogy az utóbbi években milyen okból kifolyólag változott hatalmasat a megítélésem, miszerint, az utóbbi pár évben mintha teljesen más országba csöppentem volna a nyári utazásom alatt. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy az elmúlt évtizedben az ország jelentős infrastrukturális, gazdasági és mentalitásbeli pozitív irányú változáson ment keresztül. Úgy gondolom, hogy az ország a turizmus szerepét, méretét, mint gazdasági alappillért meglehetősen lassú ütemben ismerte fel, bár ennek indoka talán a megelőző politikai eseményekben, viszonyokban keresendő. Az 1990-es évek végén, amikor először látogattam el az országba családommal az út hossza többszöröse volt a jelenleginél az úthálózat hiánya miatt, a tengerpartok kiépítettsége, a nyújtott és igénybe vehető szolgáltatások számottevően korlátozottak, turista szemmel kezdetlegesek voltak. A korábban ott tapasztalt élet és gazdasági színvonal mára már meglehetősen kedvező változáson ment keresztül, megítélésem szerint évről-évre európaiasodott, amelynek indokát is szeretném részletezni. Nem utolsó sorban szeretném az Európai Unió oldaláról megközelíteni a csatlakozás lehetőségét, egyre többször hallani a kérdést, hogy az unió képes-e új tagok befogadására. A bővítés során felmerülő legfőbb probléma az intézményi struktúra felkészületlenségében jelenik meg. A Lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt sokan latolgatták a szerződés valóban megoldást nyújt-e a bővítésre és az uniós célok elérésére. Itt elsősorban arra gondolok, hogy az Európai Unió valóban globális szereplőként tud-e majd fellépni a
4
világpolitika területén, képes- e elősegíteni az európai értékek közvetítését a ma szétaprózódott európai külpolitikai eszközrendszer hatékonyabb egybekapcsolása révén. Emellett számos kritikus véleménye megegyezett abban, hogy a bevezetésre váró szerződés nem sokban változik az akkor érvényben lévővel; az integrációs viszonyok tartalmában számottevő változást nem eredményez, a hatályos integrációs alapszerződések célkitűzéseit nem igazán bővíti és újabb szakaszhatárokat sem jelöl meg a még meg nem valósult célok teljesítésére. A Budapesti Gazdasági Főiskolai tanulmányaimat lezáró dolgozatomban először az Európai Unió bővítésének lehetőségével, a politikát célzó térséggel foglalkozom, ezt követően kifejtem Horvátországban bekövetkezett rendszerváltást, melynek hatására elindult az unió csatlakozásához vezető úton, majd magát a csatlakozás folyamatát szeretném kihangsúlyozni. Az utolsó fejezetben Horvátország és Magyarország kapcsolatát taglalom, a horvát csatlakozás kapcsán Magyarországnak kezdeményező szerepe van; a mi biztonságunkat érinti a legközvetlenebbül a térség helyzete. Emellett nagy reményt fűznek a 2011-es évhez, hiszen Magyarország tölti be az EU soros elnökségi tisztségét, amely segítségül szolgálhat a tárgyalások felgyorsításához, lezárásához.
5
2 Az Európai Unió álláspontja a további bővítésről 2.1
Tagság feltételei:
Az Európai Unió kimondja a tagsághoz szükséges feltételeket, amely jogi hátterének megteremtése öt lépcsőfokban született meg. Ötödik állomásaként meghatározták az Amszterdami szerződésben az új tagfelvételi szabályokat, amellyel az írott jogi szabályozás kereteibe beültették az eddig jól bevált és alkalmazott szokásjogot. „Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja az F(1) cikk bekezdésében megállapított alapelveket. Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt és az Európai Parlament tagjainak abszolút többségével elfogadott hozzájárulását követően arról egyhangúlag határoz.”Az F(1) cikk szerint „ Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.”1 Ez az alapvető feltétel, hogy egyáltalán esélyessé válhasson az adott ország a szigorú szabályok mellett lefolytatott eljárásban. Horvátország uniós tagságához, mint más országnak is, teljesítenie kell az alapvető követelményként ismert koppenhágai kritériumokat, amelyek a belépéshez szükséges politikai és gazdasági feltételeket is tartalmaznak. Mindezt 1993 decemberében Koppenhágában fogadták el a tagállamok vezetői, majd 1995-ben Madridban ezeket a kritériumokat megerősítették és némileg bővítették. Korábban nem volt elfogadott kritériumrendszer, hanem az aktuális politikai és gazdasági helyzet alapján döntöttek. 2 Horvátországnak is teljesítenie kell: ypolitikai követelményeket: mint a stabil intézményrendszert, amely a demokrácia meglétét és a jogállamiságot biztosítja, az emberi jogok tiszteletben tartását, a független és igazságos törvényesség betartását, a kisebbségek védelmét, ygazdasági feltételeket, mint a működő piacgazdaságot, a cégalapítás és a versenyzés szabadságát ya tagsággal járó kötelezettségek teljesétését.
1
Amszterdami szerződés 1997, TEU 6(1) cikkelye 2010. február 4. 18:02 Vértesy László: Az Európai Unió keleti bővülése= Európai Tüköt, 2010.február (XV.évfolyam) 2.szám, pp.38-52.
2
6
A koppenhágai kritériumok betartását az EU ellenőrzi, és emellett segítséget is nyújt a csatlakozóknak a folyamat gyorsításához és a követelmények megfeleléséhez, amihez Brüsszel kidolgozta a stabilizációs és társulási eljárást. Az 1993-as koppenhágai kritériumokon kívül már az 1995-ös madridi kritériumoknak is meg kell felelni azoknak, akik az EU teljes jogú tagjává kívánnak válni, ezt ma már egységes szerkezetben, az Európai Tanács zárónyilatkozatában olvashatjuk. A feltételek kiegészültek a közösségiuniós szabályozás, irányelvek, politikák és az EU törvénykezési gyakorlatának átvételével, azaz az országok kötelesek az úgynevezett közösségi vívmányokat már belépéskor érvényességre juttatni. Ezeket az „acquis”-okat a korábbi csatlakozó országok maguk választhatták meg, viszont manapság nincs biztosítva ez a lehetőség. Konkrét példán keresztül szeretném bemutatni, például az Egyesült Királyság maga dönthetett arról, hogy a saját valutáját használja-e tovább vagy átveszi az EU törvényes fizetőeszközét. Az állam úgy döntött, hogy nem vezeti be az eurót, hanem saját valutája lesz továbbra is a fizetőeszköz; azonban a most csatlakozni kívánó tagoknak a választási lehetőség fel sem merül. Hivatalossá akkor válik a jelentkezés, amikor az ország benyújtja csatlakozási kérelmét. Amikor a jelentkezést elfogadják, akkor kezdetét veszi az uniós értékelési eljárás.
2.2
Az Európai Unió eddigi bővítései
Nagyon fontos megismerni az Európai Unió bővítési politikáját, hiszen e politika létezésének köszönheti Horvátország esélyét a mihamarabbi csatlakozásra. De felmerül a kérdés mit is jelent a bővítés fogalma. A legegyszerűbb értelmezés szerint azt a folyamatot nevezzük bővítésnek, amely során országok csatlakoznak az Európai Unióhoz. Az integrációval foglalkozó szakértők szerint azonban ez ennél sokkal komplexebb folyamat. 3
Amióta az európai integráció létezik, azóta foglalkoznak a lehetséges növekvő tagsággal
és létezése óta vitatéma, hiszen nélkülözhetetlen az integráció életében a béke, a stabilitás és a demokrácia fenntartása, amely újabb és újabb államok felvételekor veszélybe kerülhet. Mivel legfontosabb cél között tarják számon, hogy a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb és tudásalapú társadalma legyen, amihez a piacok bővítése, új üzleti lehetőségek létrehozása szükséges, elengedhetetlenné válik az új államok felvétele.
3
http://europa.eu/abc/12lessons/lesson_2/index_hu.htm, 2010. február 3. 15:55
7
Szeretném bemutatni, hogy hogyan bővült az EU megalakulása óta, amely magyarázatot adhat arra hol tart jelenleg és mik a jövőbeni perspektívái.4 Az Európai Unió bővítései
1.ábra
Forrás: Európai Bizottság: A bővítési folyamat megértése, http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/publication/enl-understand_hu.pdf
A második világháború után az európai béke és fejlődés szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy megszülessen egy közös intézményeken alapuló szervezet, így alakult meg a Közösség a maga hat tagjával. Az első, 1973-tól 1995-ig tartó időszakban négy alkalommal került sor a bővítésre; olyan országok csatlakoztak a Közösséghez, amelyek politikai és gazdasági berendezkedéseik hasonlóak voltak, a vasfüggönytől nyugatra helyezkedtek el. A második szakasz a rendszerváltás után vette kezdetét, amely korántsem volt dilemmamentes, hiszen az országok a Szovjetunó fogságából instabil politikai rendszerrel, befejezetlen demokratikus átalakulással és tőkés piacgazdasággal tudtak
4
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/publication/enl-understand_hu.pdf, 2010. február 3. 16:43
8
felszabadulni. 5De a nehéz döntés ellenére a XX. század végére, XXI. század elejére az Európai Unió integrálódásának útja felgyorsult, 1992-től a bipoláris világ megszűnésétől tizenöt taggal bővült az integráció. A korábbi évek lassúsága a politikai nézeteltérések, a nemzetközi politikai akadályok és a nyugati konjunktúra miatt következhetett be. Az Európai Unió tagállamainak száma 2004-ben huszonötre, 2007. január 1-jén pedig Bulgária és Románia csatlakozásával huszonhétre nőtt. Az EU számára nagyon fontos az integráció belső fejlődése, de ezen kívül az is, hogy a közvetlen szomszédságban lévő térségek („direct neighbourhood”) politikája és gazdasága stabil és ezen országokkal fenntartott kapcsolataik fejlődése átlátható, kiszámítható legyen; hiszen a gazdasági és politikai instabilitás kedvezőtlen lehet az EU fejlődésére. Ez okokból az utóbbi években a bővítési politika egyre inkább ezeknek a kapcsolatoknak az intézményesedésének és strukturálódásának irányába mutat.6 Az 1990-es évek súlyos jugoszláviai konfliktusai után az Európai Unió különösen érdekeltté vált a térség stabilizálódásában, ami által újabb lökést adott a növekedést célzó stratégiának, amely a Délkelet- Európa, Nyugat-Balkáni térséget szemelte ki magának.
2.3
Befogadóképesség
A terjeszkedési politika az újabb és újabb államok csatlakozásával elavult, a szabályok, a feltételrendszerek folyamatosan változtak, illetve új és új kritériumok jelentek meg, habár vannak egyes minden bővítést nyomon követő normák. Ahogy az Európai Unió fejlődött, úgy újabb előírások kerültek sorra, egyre bonyolultabbá vált az intézmény- és jogrendszer, valamint egyre bővült a közpolitika is. Ez okokban kereshetjük, hogy az országoknak egyre nehezebb és egyre több ideig tart a csatlakozás, hiszen ezek a tényezők új problémák kialakulásához vezethetnek. Ahhoz, hogy az utolsó 2007-es bővítést követően az unió képes legyen új tagállamok felszívására egy átfogó reformra volt szükség, hiszen az eddigi szerkezet nem jelentett megfelelő iránymutatást a bővítésekre.7 Így született meg a Lisszaboni szerződés létrehozásának gondolata, amely az intézmények működését olajozottabbá teszi.
5
Lőrinczné Bencze Edit: Az Európai Unió politikájának elmélete és gyakorlata Horvátország példáján= Tér és Társadalom, 2009/1 XXIII. évfolyam, 2010. február 3. 18: 13 6 Szemlér Tamás: Az Európai Unió és a balkáni országok kapcsolata= Külgazdaság, 2006/4-5 L.évfolyam, pp. 64-76. 2010. 7 Lőrinczné Bencze Edit: Az Európai Unió bővítési politikájának elmélete és gyakorlata Horvátország példáján= Tér és Társadalom, 2009/1 XXIII. évfolyam, pp.133-156.
9
2.4
Lisszaboni szerződés
Az európai integrációs folyamat új szakaszába lépésének elhatározásával az uniós tagállamok vezetői aláírták a Lisszaboni Szerződést 2007. december 13-án a közel egy évtizednyi reformkísérletek eredményeként, amely csak 2009. december elsején lépett hatályba az elhúzódó ratifikáció miatt. Az új szerződés a számos tényező közül kiemelve a külső környezet radikális változása, a folyamatosan egyre bővülő tagállamok száma és ahogy az imént említettem az Európai Uniós intézményi rendszer működésének fáradtsága, a bonyolult jogi keretek miatt vált szükségessé.8 Az Európai Uniónak, hogy szembe tudjon nézni a XXI. század gyors változásaival, egy újabb, hatékonyabb reformszerződést kellett létrehozni, amely alkalmazkodik az új kihívásokhoz. A reform-menetelés állomásai között volt az 1997-es Amszterdami Szerződés, a 2000-es Nizzai Szerződés, a 2004-es Alkotmányszerződés és végső állomásként megszületett a Lisszaboni Szerződés, amely módosítja az addig létező szerződéseket. Erre azért volt szükség, mert a tizenötről huszonhét tagúra nőtt Európai Unió a gyakorlatban átláthatatlanabbá vált mind a működés és mind a feladatköröket illetően. 9 A szerződés első része a Maastrichti Szerződést, melynek új neve „Európai Unióról szóló szerződés” (röviden EUSZ) lett, a másik fele pedig az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítja, melyet átkereszteltek az „Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (röviden EUMSZ). 10 Az EUSZ- t hat fő részre bontották, melynek részei a következők: 1) Általános rendelkezések: 2) Demokratikus elvekről szóló rendelkezések 3) Intézmények 4) A megerősített együttműködés feltételei és körülményei 5) Unió külpolitikai tevékenységének szabályozása 6) Záró rendelkezések 8
http://europa.eu/lisbon_treaty/take/index_hu.htm, 2010. április 15. 17:15 Remek Éva: Gondolatok a Lisszaboni szerződésről= Európai Tükör, 2009. november, XIV. évfolyam 11. szám, pp. 63-87 10 http://www.europarl.europa.eu/pdf/lisbon_treaty/statement_ep_president_HU.pdf, 2010. április 15. 18:25 9
10
Az EUMSZ több mint félszáz módosítást hajt végre. A Lisszaboni szerződés fontosabb pontjai: A szerződés ratifikálása után a változtatások nagy része azonnal érvénybe lép, azonban egyesek rendelkezések csak bizonyos idő után lépnek életbe. yMegerősíti a három demokratikus alapelvet: a demokratikus egyenlőséget, a képviseleti demokráciát és a részvételi demokráciát. yAz uniós alapértékek erősítésének céljából a szerződés elfogadja az Alapjogi Charta-t és a benne szereplő szabadságokat és elveket. yEgységes jogi személyt ad az Európai Uniónak, eddig csak a közös politikák terén rendelkeztek jogi személyiséggel. Most már a Közös Kül- és Biztonságpolitikai és a Belés Igazságügyi Együttműködés területén is létezik. Így jogosult lesz nemzetközi szerződéseket kötni, továbbá kérheti felvételét nemzetközi szervezetekbe. yAz Európai Unió állampolgárainak számára kezdeményezési jogkört biztosítanak, amely azt jelenti, ha egy millióan összefognak ugyanazon ügyben, petícióban jogalkotást kezdeményezhetnek az Európai Bizottságnál. yA nemzeti parlamentek döntéshozatali szerepe bővül, jogot kaptak az uniós jogszabály módosításának kezdeményezésében és jobban bekapcsolódhatnak az unió munkájába. yTisztázták az Európai Unió hatáskörét, azaz csak olyan területeken illetékes az unió, ahol felhatalmazást kapnak. y2014-ig az Európai Bizottság összetétele változatlan marad, azaz az országok egy-egy biztost állíthatnak, 2014 után viszont a Bizottság kisebb testülettel fog dolgozni (tagállamok számának kétharmada), amely a hatékony működés szempontjából az egyik legfontosabb változtatásnak számít. yLétrehozták az Európai Tanács állandó elnökének pozícióját. A harminc hónapra választott elnök az Unió legmagasabb szintű tisztségviselője, akit a tagállamok az Európai Tanács ülésén közvetlenül választanak. yAz EU soros elnökségének rotációja változik, így 18 hónapon keresztül gyakorol három ország csoportos elnökséget. yMegszületett az Unió külügyi és biztonságpolitika főképviselője posztja, melynek jelentősége abban rejlik, hogy a főképviselő felel az unió harmadik országokkal és nemzetközi és regionális szervezetekkel történő együttműködés összehangolásáért, emellett az unió arculatának és álláspontjának megjelenítésére. Fő feladata az európai politikák kidolgozásának előkészítése és végrehajtásának ellenőrzése.
11
yMaximalizálták a parlament létszámát 750+1 főben. y2014-ig érvényben marad a kettős többségű szavazási rendszer, majd 2017-től megváltoztatják a döntéshozatali szabályokat, de a tagállamok blokkolhatják és választhatják a régi, nizzai típusú rendszer szerinti szavazást.11 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Lisszaboni szerződés célja, hogy hatékonyabb, demokratikusabb működést tegyen lehetővé, szolgálja az Unió hatékonyabb külső fellépését, képes legyen közvetíteni az európai értékeket, az uniós érdekek érvényre juttatását, emellett a szakdolgozatom témájából eredendően fontos megemlíteni azt a célkitűzést, hogy a szerződés olyan keretet nyújtson a további fejlődéshez, bővítéshez, amely az eddigi mechanizmussal az Európai Uniónak nem lett volna lehetősége.12 Jerzy Buzek elnök a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséről szóló közleményében a dokumentum pozitív változásait mutatja be röviden, majd gondolatait a következő sorokkal zárta be: „A Lisszaboni Szerződés önmagában véve nem cél, és tökéletesnek sem nevezhető, azonban mindenképpen alkalmasabb szabályrendszer az EU politikájának fejlesztésére. Húsz évvel a berlini fal leomlása után az Európai Parlament első Közép-Kelet-Európából származó elnökeként büszkén állapítom meg, hogy végre rendelkezünk egy demokratikus és hatékony szabályrendszerrel, amely alkalmas arra, hogy válaszokat nyújtson 27 tagállam csaknem 500 millió polgárának.”13
3 Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán 3.1
Nyugat-Balkán fogalma
Az Európai Unióban manapság a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy a NyugatBalkán mikor csatlakozik az integrációhoz. De vajon kik is tartoznak ehhez a térséghez? Az EU a Nyugat-Balkán határait nem földrajzi értelemben határozza meg, hanem inkább időbeli és politikai tekintetben. Mivel Szlovénia 2004-től, Bulgária és Románia 2007 óta EU- s tag, ezért e három országot már az EU és nem a régió részeként emlegetik. Szlovénia
11
Remek Éva: Gondolatok a Lisszaboni szerződésről= Európai Tükör, 2009. november, XIV. évfolyam 11. szám, pp. 63-87 12 http://www.kulugyiintezet.hu/index.php?menu=26&gyors=2038, 2010. április 15. 21:35 13 http://www.europarl.europa.eu/pdf/lisbon_treaty/statement_ep_president_HU.pd, 2010. április 15. 22:43
12
is egykor Jugoszlávia része volt, amelyet mint balkáni térséget ismertünk, de manapság a szlovénok nem szeretnék ezt tudomásul venni, sőt sértésnek is veszik, ha őket a Balkán részeként tartják számon.14 Horvátországot vajon hova sorolja a világ? Mivel Magyarországgal közös a múltja, ezért korábban sokan közép-európai országnak tekintették, de ez a szemlélet megváltozott a két világháború között, azóta a legtöbben a Balkáni régióba sorolják. Horvátország térségbe sorolását nem tartja valóságosnak és igazságosnak, mert a mutatói alapján már sok esetben most jobb eredményeket tud felmutatni, mint a legutoljára csatlakozott országok, itt gondolok főleg Romániára és Bulgáriára, emellett Horvátország halad a legjobb úton a csatlakozás felé. Horvátország mellett Nyugat-Balkánhoz sorolják még Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Macedóniát, Montenegrót. Törökországot is szeretném megemlíteni, amelynek mindössze a trák része van Európában, az is a Kelet-Balkánon, mégis sokszor ebbe a csoportba sorolják az EU csatlakozást illetően.15 Elmondható, hogy a térség valamennyi országa hasonló problémákkal küzd, amelyek miatt is egy térségként kezelik őket, ezek közül kiemelném a legsúlyosabbakat, mint például a szervezett bűnözést, a korrupciót, az adóelkerülést, a munkanélküliséget, a kisebbségek diszkriminálását, elégtelen intézményi és jogi háttereket és a nem megfelelő reformokat. Emellett szeretném megemlíteni a közlekedési és szállítmányozási infrastruktúra fejlettségének hiányát, bár összességében 2010-ben elmondhatjuk, hogy a fejlődésük útján a kezdeti lépéseket megtették.
3.2
A kapcsolat kezdetei
Az Európai Unió és Nyugat-Balkán kapcsolatát az 1990-es évek elejétől vizsgálom, hiszen ezekben az években értékelődtek fel a kapcsolatok és ekkor vált az unió szempontjából is olyan térséggé, amelyre érdemes odafigyelni. Az 1990-es évek elején tört ki a délszláv háború, amelynek következtében az EU meghatározott egy célt, amely az erőszak megállítása és a háborús bűnösök felkutatása volt, de ebben az időszakban még nem tudott jelentős mértékű hatást gyakorolni a régióban, hiszen összehangolt külpolitikai akciókra ekkor képtelen volt.
16
A háború
megállításához az Egyesült Államok és a NATO segítségét kérték, akik kiharcolták a daytoni megállapodást. Bár a konfliktusok csillapításához az EU- nak kezdetben még nem 14
http://www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/tabajdi.pdf, 2009.november 16 Vértesy László: Az Európai Unió és Nyugat-Balkán= Európai Tükör, 2009. szeptember (XIV. évfolyam) 9.szám, pp.83-103 16 Vincze Dalma: Az Európai Unió, mint a demokratikus normák exportőre a Balkánon, Közgazdaság EU 50 konferencia, pp.248-258. 15
13
volt megfelelő külpolitikai stratégia a kezében, más területen, mint például a gazdasági segélyezés területén élen járt. Kiemelném az OBNOVA (kereskedelmi engedmények), PHARE (anyagi segélyprogram) és az ECHO (humanitárius célú) programot. Az 1995 és 1999 közötti időszakban még nem tartották a térséget alkalmasnak arra, hogy elinduljanak az integrálódás útján, hiszen az EU ekkor még segélyezendő területként tartotta nyilván.
3.3
A kapcsolat fordulópontja
A 2000-es évvel az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatában fordulópont következett be, mivel olyan események és változások történtek a Nyugat-Balkán térségben, amik lehetővé tették az unió külpolitikájának, stratégiájának elmozdulását a régió irányába. Ezen változások közé tartozott, hogy a Koszovói háború befejeztével a biztonsági kockázatok megszűnésével minden államban megjelent a demokrácia, megváltozott a Balkán politikája, mely után nem csak a nemzeti érdekeket tartják fontosnak, a kapcsolataik nemzetköziesedtek, kibővültek és komplexebbé váltak, az országok problémamegoldó képessége javult, a nemzetközi gondok kezelése erősödött.
17
Az EU
részről fontos, hogy Szlovénia, Bulgária és Románia csatlakozásával már tapasztalatot nyerhettek a térségre vonatkozóan. Ebben az időszakban jöttek rá az országok, hogy konszolidációjukra, stabilitásuk elérésére egy lehetőség van, ha közelednek, csatlakoznak az unióhoz és nincs más reális választásuk mind gazdasági és mind politikai tekintetben sem. Az EU-nak pedig azért vált fontossá a térség, mert az eddigi konfliktusaik és fejletlenségeik kockázatot jelentettek számára, hiszen korábban hiába próbálta meg a Balkánon történtektől távol tartania magát, a közelség miatt átszivárogtak a menekültek, a bűnözés, az instabilitás. Emellett úgy gondolják, hogy az integráció lehet a legolcsóbb eszköze az európai béke és biztonság biztosítására.18 Fontos megjegyeznem, hogy ha a balkáni országok csatlakoznak az EU- hoz, akkor a határvonalak megváltoznak és véleményem szerint így az uniónak olyan területeken lesz befolyása, amelyek fontosak lehetnek, itt gondolok például a Fekete-tengerre.
17
Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai= Külügyi szemle, 2008. VII. évfolyam 1. szám, pp.27-45. 18 Konrád Márta és Vándor János: Az Európai Unió távlatairól=EU Working Papers, 2006/3, p.36-52.
14
3.4
Kapcsolat alakulásának főbb állomásai
y1996 decemberében Genfben az EU, USA és ENSZ megegyeztek és létrehozták a Délkelet-európai Együttműködési Megállapodást (Southeast European Cooperative Initiative, azaz rövidítve SECI). A megegyezés a csekély hatásfokkal rendelkező royaumont-i folyamat szerepét vette át, amely a térség országai közötti bizalom kiépítése miatt született meg 1995 decemberében.19 A megállapodásban célként szerepel a meghatározott
államok Európába integrálódása, a bűnözések elleni fellépés, olyan mechanizmusok létrehozása, amelyek a Balkánon biztosítják a tartós békét és stabilitást. 20A SECI segítséget nyújt a szerződő felek között, elősegítve a jogharmonizációs folyamatokat az EU követelményeinek megfelelően. Olyan működési mechanizmus, amely a megelőzés, nyomozás, ítélkezés területén a résztvevő felek között fokozza az együttműködést. A SECI állandó tagja Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Moldova, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország. Az állandó tagokon kívül vannak olyan országok, amelyek nem csatlakoztak ugyan az egyezményhez, de együtt kívánnak működni a közös cél érdekében, ezért nekik megfigyelői státuszuk van. Ők többek között: Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Csehország, Franciaország, Grúzia, Hollandia, Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Ukrajna, Európán kívül pedig Kanada az Egyesült Államok és Japán. 21 SECI tagállamok
2. ábra
Forrás:http://www.secicenter.org/popup_pic.php?img=poze/content/mare/harta23_1227015744.jpg
19
Szilágyi Imre: Szerbia és az Európai Unió=MKI Tanulmányok, T-2010/6 Ifj. Simon György: Az Európai Unió és a Balkán= Külgazdaság, 2000/6, XLIV. évfolyam, pp.50-70. 21 http://www.secicenter.org/m106/About_SECI, 2009. december. 1. 18:15 20
15
y1997-ben az EU Tanácsa kidolgozta a Regionális Megközelítést (Regional Approach of the European Union), azaz a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésének feltételrendszerét.22 A régió nem integrálódhat gyorsabban az unió felé, mint ahogy regionális integrációjuk halad.23 yA Dayton-i Megállapodást követően kezdte definiálni az unió a régióval kapcsolatos politikáját, amelynek eredményeként és a regionális együttműködés érdekében az EU Stabilizációs és Társulási Folyamatot (STF) indított el 2000 novemberében Zágrábban a Nyugat-Balkán országaival, amely keretet adott az EU térséggel való terveinek, amely az országok útjának alakulását segíti a jövőbeni csatlakozásukig.24 Ennek keretében az említett országoknak új típusú szerződéses viszonyt kínáltak fel: a stabilizációs és társulási megállapodást (Stabilisation and Association Agreements, SAA). „A STF hármas célja a stabilizáció megvalósítása és a piacgazdaságra történő gyors áttérés, a regionális együttműködés elősegítése, valamint az EU-hoz történő csatlakozás kilátásba helyezése.” 25 Az STF által a térség stabilizációs és társulási megállapodásokban, gazdasági segítségben, pénzügyi támogatásban részesülhet a CARDS programon keresztül, emellett az unió kereskedelmi engedményeket is kínál az Autonóm Kereskedelmi Intézkedésekkel. Mindezekkel célja, hogy a térség országainak a demokratizálódását, instabilitásának leküzdését segítse. Az országok úgy léphetnek előrébb az integrációs folyamatban, ha teljesítik azokat a feltételeket, amelyet meghatároztak számukra és amelyeket teljesítettek, emellett minden évben jelentés készül a fejlődésükről, amely segít a továbbiakban az Euhoz történő közeledéshez.
22
http://ec.europa.eu/enlargement/enlargement_process/accession_process/how_does_a_country_join_the_eu/s ap/history_en.htm#2, 2009. november 22. 19:16 23 Vladimir Gligorov: The Stability Pact for South-East Europe= The Vienna Institute Monsthly Report, 1999, 8-9 24 Balázs Katalin- Szalóki Katalin: Balkáni viszonyok- Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata= Európai Tükör, 2006. július-augusztus (XI. évfolyam) 7.-8.szám, pp.109-131 25 http://ec.europa.eu/enlargement/enlargement_process/accession_process/how_does_a_country_join_the_eu /sap/index_hu.htm, 2009. november 22. 19:30
16
Stabilizációs és társulási megállapodások: Olyan hosszú távú szerződéses kapcsolat az EU és az Nyugat-Balkáni országok között, amely képviseli a közös jogokat és kötelezettségeket is, emellett kijelenthetjük, hogy megállapodás révén magas politikai értékkel rendelkezik. Az együttműködés egyben olyan eszközrendszer, amely biztosítja a formai mechanizmusokat és az elfogadott mércét, ezzel lehetővé teszi az együttműködést az EU és a csatlakozásra váró országok között, hogy közelebb kerüljenek az EU által követelt igények teljesítéséhez. A stabilizációs és társulási megállapodások megnyitják a lehetőséget az országok előtt, hogy a stabilizációs és társulási folyamat lezárulását követően EU-tagjelöltté váljanak. Autonóm Kereskedelmi Intézkedések: A Nyugat-balkáni országok számára a kereskedelmi kedvezmények egységes rendszerét , az Autonóm Kereskedelmi Intézkedéseket ( European Union’s autonomous trade measure) 2000 őszén terjesztették ki. Az unió a kereskedelmi intézkedésekkel (trade measure) vámmentességet ajánlott gyakorlatilag az összes termékre mennyiségi korlátozás nélkül, beleértve a mezőgazdasági termékeket is. Kivételt képez néhány halászati termék, a bor és a borjú. Összehasonlítva az eddigi rendszerekkel a legnagyobb változást 2000-ben hozták a mezőgazdasági termékek importjának teljes liberalizációjával és az érzékeny ipari termékek mennyiségi korlátozásának eltörlésével.26 y2000 júniusában tartották a feirai Európai Tanács ülését, ahol a Nyugat-Balkán minden országát potenciális tagjelöltnek nyilvánítottak és emellett meghatározták céljukat, amelyben az országok európai integrációjukat látták. Ezt később, 2000 novemberében Zágrábban, 2006-ban Salzburgban is megerősítettek.27 y2003. június 21-én Thesszalonikiben ülést tartottak, ahol az EU és Nyugat-Balkán kapcsolatában újabb áttörés történt a Cselekvési Program, azaz a thesszaloniki napirend létrehozásával. „A program meghatározza a stabilizációs és társulási folyamat intenzívebbé tételének módját és eszközeit, ideértve az európai partnerség felvázolását.”28
26
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/enlargement_process/accession_process/how_does_a_country_join_the _eu/sap/sap_composite_paper_annex1_en.pdf, 2009. november 22. 20:43 27 Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai= Külügyi szemle, 2008. VII. évfolyam 1.szám, pp.27-45 28 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0533:HU:NOT, 2009. november 24. 19: 17
17
Ekkor az unió Európai Partnerséget ajánlott a térség országainak, ami azt jelenti, hogy akik a lefektetett kritériumokat teljesítik, azoknak megállapítja az EU közeledéséhez a szükséges cselekvési intézkedéseket. Majd miután ezeket teljesítik, a partnerség ellenőrzi és elemzi, ami a további fejlődésben segítheti az országokat. Ettől az üléstől kezdve az itt elfogadott napirend vált az iránymutató a Nyugat-Balkán felé tartó EU- s politikában. 29 y 2006 januárjában az Európai Bizottság elfogadta a „Nyugat-balkáni országok az Európai Unióhoz vezető úton: a stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése” („The Western Balkans on the road to the EU: consolidating stability and raising prosperity”) című dokumentumot. A kiadott közleménnyel a térség országait segítik, méghozzá úgy, hogy intézkedéseket fogalmaznak meg az országoknak, hogy milyen politikai lépéseket tegyenek, és engedményeket fogalmaznak meg, amellyel a térség országainak az európai integrációs elkötelezettségét erősítik. A dokumentum kiemelt jó néhány területet, mint például korrupció elleni küzdelem elsődleges kezelését, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak megerősítését, szabadkereskedelmi övezet létrehozását a térség országai között, a behozatali szabályok könnyítését a Nyugat-Balkán exportőrei számára, a kultúrák közötti és az etnikumok közötti párbeszéd további elősegítését, a szállítási útvonalak diverzifikálását energiahálózatok jobb összekapcsolásának biztosítását.30
3.5
Pénzügyi támogatások
A CARDS-ot a 2666/2000-es tanácsi határozattal hozta létre az Európai Unió a Stabilizációs és Társulási folyamat keretében, (Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation) amely gazdasági és pénzügyi támogatást nyújt a Nyugatbalkán országainak regionális problémáik megoldása érdekében.31 Támogatni kívánja a térség országainak határigazgatását és határellenőrzését, a regionális infrastruktúra fejlesztését és az intézményrendszerük megerősítését. A CARDS program célja, hogy elősegítse a stabilitás és a béke megteremtését a NyugatBalkánon, segítséget nyújtson az újjáépítésben, a gazdasági és politikai rendszer megformálásában, és az országok közötti együttműködés kialakulásában és fejlődésében. 29
http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E61EE4A6-0026-4897-82D829750B7AE86C/0/eu_tukor_200909.pdf, 2009. november 24. 21:56 30 Commission of the European Communities: The Western Balkans on the road to the EU:consolidating stability and raising prosperity , http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0027:FIN:EN:PDF, 2009. november 24. 23: 12 31 Balázs Katalin- Szalóki Katalin: Balkáni viszonyok- Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata= Európai Tükör, 2006. július-augusztus (XI. évfolyam) 7.-8.szám, pp.109-131
18
Az unió együtt szeretne működni a térség államaival, hogy a jövőben megnyíljon a lehetőség az EU tagságra, amint a feltételeket teljesítették. A CARDS Horvátországot, Macedóniát, Albániát, Boszniát, Hercegovinát, Szerbiát és Montenegrót támogatja.32 A CARDS programját lépésekre bontották, melynek első lépése a 2000-től 2006-ig tartó időszak Regionális Stratégiai tanulmány elkészítése volt. Ebben határozták meg az EU érdekeit, céljait és stratégiáját a támogatás kidolgozására. A második lépés az indikatív program, amely négy prioritást határoz meg: Integrált határigazgatás és határellenőrzés kialakítása, a demokrácia megszilárdítása, intézményrendszer kiépítése, regionális (a Nyugat-Balkán egészét érintő) infrastruktúra fejlesztése. Az utolsó lépés az éves akcióprogram, amelyek a megvalósítandó projekteket sorolják fel a hozzájuk rendelt anyagi forrásokkal együtt.
2000-től 2006-ig tartó időszakban mintegy 5 milliárd euróval támogatták a térség országait, amely vissza nem térítendő, adomány jellegű segély.33 A PHARE programot eredetileg 1989-ben alapították Magyarország és Lengyelország támogatása érdekében, amit azonban később kiterjesztettek más, unióhoz csatlakozni kívánó országok részére is. Akkor a rendszerváltó országok által felállított prioritások alapján előkészített programokat támogatta, majd ahogy az idő haladt, a Phare szerepe is többször változott. A program átfogó reformja 1998-ban valósult meg. Innentől kezdve a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel. Az intézkedéscsomag célja, hogy a partnerországokban erősítsék a közigazgatást és az intézményeket az eredményes működés érdekében, az uniós széleskörű törvénykezés konvergenciát segítsék és szponzorálják a gazdasági és szociális kohéziót.34 A PHARE CBC (Cross Border Cooperation) a határon átnyúló együttműködést támogatja. A SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) program célja, hogy a mezőgazdasági szektorban és a vidéki, falusi területeken felmerülő strukturális szabályozás problémákat, az uniós agrárpolitika vívmányainak átvételét és teljesítését segítse a kedvezményezett országokban.35
32
http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/cards/index_en.htm, 2009. november 25. 18:16 33 http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/45E16BB4-2D2E-475E-B72B-E6D198852983/0/CARDS.pdf , 2009. november 25. 20:34 34 http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/phare/index_en.htm, 2010. április 12. 17: 32 35 http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/sapard_en.htm, 2010. április 12.
19
Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) program célkitűzése, hogy a környezetvédelmi és a közlekedési beruházások fejlesztését elősegítse.
36
A két főcél
mellett az uniónak a programmal meghatározott szándéka többek között az EU gyakorlat megismerése, az abszorpciós képesség javítása, a fenntartható mobilitás elősegítése, a Transzeurópai hálózatok kiterjesztése a társult államokra. A Bizottság elhatározta, hogy létrehoz egy egyedülálló, új előcsatlakozási támogatási eszközt, az IPA- t (Instrument for Pre-Accession Assistance) amely 2007-től 2013-ig tartó időszak segélyét foglalja magába. Tevékenysége kiterjed a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országokra, így Horvátországra is. A 2007-2013-as időszakra még nagyobb támogatással szolgál, hiszen 11,5 milliárd eurót irányoz elő, amely öt fő területre összpontosít. Létrehozásával felváltja a 2000-től 2006-ig nyújtott PHARE, ISPA, SAPARD és CARDS programokat, ezáltal a régi támogatások keretein belül elindított projektek 2010-ig fokozatosan érnek véget. Támogatást nyújt beruházásban,
közbeszerzésben,
együttműködésben,
szerződéskötésben,
kedvezményezett
országok
szubvenciókban,
érdekében
közigazgatási
végrehajtott
közösségi
intézkedésekben, programok végrehajtását és irányítását támogató intézkedésekben, az EU által kivételes esetben nyújtott, és ellenőrzött költségvetési támogatásban. IPA program támogatásai 2007-2010 (millió euró)
37
1. táblázat
Ország
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Horvátország
141,2
146,0
151,2
154,2
157,2
160,4
Makedónia Volt
58,5
70,2
81,8
92,3
98,7
105,8
Törökország
497,2
538,7
566,4
653,7
781,9
899,5
Albánia
61,0
70,7
81,2
93,2
95,0
96,9
Bosznia és
62,1
74,8
89,1
106,0
108,1
110,2
Montenegró
31,4
32,6
33,3
34,0
34,7
35,4
Szerbia
189,7
190,9
194,8
198,7
202,7
206,8
Koszovó
68,3
124,7
66,1
67,3
68,7
70,0
Egyéb program
109,0
140,7
160,0
157,7
160,8
164,2
Jugoszláv Köztársaság
Hercegovina
36
http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/ispa_en.htm, 2010. április 12 19:50 Forrás: http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/planning-ipa_hu.htm, 2010. április 12. 20:12
37
20
Az IPA öt komponensből áll: átmeneti támogatás és intézményfejlesztés, határokon átnyúló együttműködés, regionális fejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, vidékfejlesztés. Az első két terület hozzáférhető minden támogatható ország számára, míg a többi csak a tagjelölt országok számára elérhető, amelyhez a megfelelő struktúrát kialakítása szükséges.38 Az intézményfejlesztés magába foglalja a politikai és gazdasági kritériumok teljesítéséhez, a tagsággal járó kötelezettségek elfogadásához szükséges pénzügyi segítséget, emellett az átmeneti támogatás megcélozza az uniós alapok megfelelő felhasználásához szükséges intézményi kapacitás növelését és lefedi Horvátország közösségi programokban való részvételét. A határokon átnyúló együttműködés 2007, 2008-as programjában serkenti a tagországokkal való együttműködést, (Magyarország, Szlovénia és Olaszország) a határon átnyúló program új generációjával a kooperációt (Bosznia Hercegovinával, Szerbiával és Montenegróval) és Horvátország részvételét az európai területi együttműködés transznacionális programjában (European Territorial Cooperation trans-national program) serkenti. A regionális fejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés és a vidékfejlesztés együttesen irányozzák meg a közösségi kohézió, a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési politikájának részvételét.39
3.6
Balkáni térségben elért uniós eredmények
Az Európai Unió balkáni térség konszolidációjának elköteleződése óta jelentős hatást ért el a térség országainak integrációját illetően. A legnagyobb befolyást a háborús cselekmények meggátlásában, az országok közötti kapcsolatok tisztázásban értek el. A nemzetközi szervezetekkel való együttműködést sikerült kivívni, emellett társadalmi, politikai és gazdasági reformot indított el a régió összes országa a felzárkózás és az uniós csatlakozás kilátásba helyezése után. Azonban az országoknak számítaniuk kell, hogy sok feladatot, előírást kell még megoldaniuk, ami országonként eltérő az európai elvárásokhoz való eltérő tempójú alkalmazkodás miatt.40 Kijelenthetjük, hogy az Európai Unió diktalja a játékszabályokat, amelyeket a Nyugat-Balkánnak egyszerűen teljesíteni kell, a szabályok kismértékű alakításának lehetősége mellett.
38
http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=74 2010. május 1. 13:07 http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/croatia/financialassistance/index_en.htm?id=prart#library 2010.május 1. 14:52 40 Bayer József= Eltérő hagyományok és politika a balkáni térségben=Ezredforduló, 2008/1 ,pp 15-19 39
21
3.7
Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok
A legutóbbi bővítés után, mint az imént kifejtettem Délkelet-Európa felé fordult az EU bővítéspolitika, melyet a fokozatosság és körültekintés elve alapján végez. Ezen országok a csatlakozási folyamat más és más szakaszában járnak, de szakértők szerint Horvátország a következő legesélyesebb a csatlakozásra, aki már tagjelölt ország és a csatlakozási folyamata végén jár. Horvátországon kívül tagjelölt ország még Törökország és Macedónia. Az összes többi nyugat-balkáni ország potenciális tagjelölt. Ezek az országok Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó, akik számára az EU kilátásba helyezte a tagságot. Nyugat-balkáni országok mellett Izland is potenciálisan tagjelölt ország az előző évtől. Mielőtt részletesen megvizsgálnám a legesélyesebb országot, szeretném a többi ország integrációhoz vezető útját röviden felvázolni. Habár Törökország és Izland nem tartozik a térség országaihoz, a szakdolgozatomban azt is vizsgálom valóban Horvátország lesz-e a következő uniós tagország, így szükségesnek találtam ezen országok rövid bemutatását is. 1. Tagjelölt és potenciálisan tagjelöltek
3. ábra
Forrás: http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/publication/enl-understand_hu.pdf
22
Tagjelölt országok: Macedónia: 1991 szeptemberében kikiáltott függetlenség után a Makedón Köztársaságnak nehéz gazdaság és politikai örökséggel kellett szembenéznie. Az ország 1996-tól vált jogosulttá az EU Phare programjából támogatásra. 2000-ben a Feriai ülés után Macedónia potenciális tagjelölt országgá vált azokkal az országokkal együtt, akik részt vettek a már említett Stabilizációs és Társulási Folyamatban. Az ország elsőként, 2001. április 9-én írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást, ami után Macedónia és Albánia között összetűzés alakult ki. Az esemény miatt csak 2004. árpilis 1-jén lépett hatályba a megállapodás. Abban az évben tavasszal benyújtotta csatlakozási kérelmét a horvát példa alapján és 2005 decemberében lett tagjelölt ország. Fontos megemlítenem, hogy 2008 januárjában a vízumok kiadásának megkönnyítéséről és visszafogadásról szóló megállapodást kötöttek, 2008 februárjában pedig a Tanács elfogadta az országra vonatkoztatott csatlakozási partnerséget.41 Számos uniós tagország nem viszonyul Macedóniához pozitívan, hiszen az ország magatartása és vízumkönnyítések kezdeti elutasításai okot adtak a negatív hozzáállásra. Törökország: Ha Törökország csatlakozik az EU-hoz, mérföldkőnek tekinthető az integráció életében, hiszen területének 96%-a Európában van, így nem igazán nevezhetjük európai országnak. Kapcsolatuk 1959-ben kezdődött, amikor társult tagságért folyamodott, 1963-ban meg is kapta, ami a vámunió fokozatos megvalósítását jelentette. 1987-ben az ország benyújtotta csatlakozási kérelmét, de ekkor még ezt elutasították. 1999-ben fordulópont következett be Törökország hivatalos tagjelöltségével, amit az Európai Tanács 1999. decemberi ülésén fogadtak el. Mivel Törökország jelentős mértékű haladást ért el, az Európai Bizottság definiálta a feltételeket a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.42 A horvátokhoz hasonlóan 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások az átvilágítási eljárással, de a horvátok lényegesen elhaladtak a törökök mellett. 2008 februárjában az Európai Tanács felülvizsgált csatlakozási partnerséget fogadott el.43
41
http://ec.europa.eu/enlargement/candidatecountries/the_former_yugoslav_republic_of_macedonia/relation/index_hu.htm, 2009. december 7. 18:12 42 Balázs Katalin- Szalóki Katalin: Balkáni viszonyok- Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata= Európai Tükör, 2006. július-augusztus (XI. évfolyam) 7.-8.szám, pp.109-131 43 http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/turkey/relation/index_hu.htm, 2009. december 7. 19:22
23
Természetesen Horvátország is tagjelölt országok közé tartozik, de az országot
a
későbbiekben bővebben elemzem. Potenciális tagjelölt országok: Albánia: 1997-ben az albán állam összeomlása következtében az EU elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy emberként tudjon összehangolt segítséget nyújtani a probléma megoldására. Ez az esemény is hatással volt arra, hogy az Európai Bizottság ambiciózus elképzelést vázoljon fel a térség fejlődésére44. 2001-ben javasolta az Európai Bizottság az országnak, hogy elinduljanak az SAA- ról szóló tárgyalások, amely végül 2003. január végén el is kezdődtek és 2006. februárjában fejeződtek be.A 2003-as év júniusától Albánia potenciális tagjelöltté vált. 2008. február 18-án az Európai Tanács elfogadta az európai partnerséget, a Stabilizációs és Társulási Megállapodást, az SAA- t (Stabilization and Association Agreement) 2006. június 12-én írták alá, amely hatályba lépett 2009. április 1.jén. 2009. április 28-án beadta csatlakozási kérelmét az EU- hoz.45 Bosznia és Hercegovina: Az államszervezet 1995-ben a daytoni békével jött létre. Az EU sokáig nem tudott szerepet játszani a régióban, azonban a Stabilizációs és Társulási Folyamaton keresztül szerette volna, szeretné megerősíteni a központi hatalmat, a működőképes állami berendezkedést. Az Európai Bizottság 2005. októberi javaslata után kezdődtek meg az SAA-tárgyalások, mivel jelentős előrelépés történt az országban a 2003as ország jelentésben megfogalmazottakhoz képest. Ez az ország érdemelte ki a sereghajtó címet, mivel csak 2008. júniusban írták alá a stabilizációs és társulási szerződést, ami után le is álltak a reformfolyamatok.46 Montenegró: Integrációjának fejlődése és folyamata a 2006-os év júniusáig a szerbmontenegrói államszövetség keretein belül mozgott. 2002-ben aláírták a belgrádi megállapodást, amely 2003-ban lépett hatályba, ami egy új szerkezetű államszövetségről szólt. Meghatározták benne, hogy a felek három év elteltével függetlenedhetnek abban az esetben, ha a jogosult választók legalább fele részt vesz a népszavazáson és a függetlenséget minimum ötvenöt százaléka támogatja. 2006-ban ezt a függetlenséget 44
Sigér Fruzsina: Europizáció a Nyugat-Balkánon= Külgazdaság, 2006. november-december L.évfolyam, pp. 62-81. 45 http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/B8560042-FAB1-4B5E-94B8-555073E562D1/0/et_2006_7_8.pdf, 2009. december 8. 19:32 46 http://ec.europa.eu/enlargement/potential-candidates/bosnia_and_herzegovina/relation/index_en.htm, 2009. december 8. 20:33
24
megszavazták, így ez év júniusától Montenegró független állammá vált. Az Európai Bizottság 2005 áprilisában felkészültnek ítélte az SAA- tárgyalások megkezdéséhez, 2007. október 15-én aláírták az SAA- t, ami 2008. január 1.-jén lépett érvénybe. 2008 decemberében az ország javasolta felvételét az Unióba. A legutolsó hír szerint 2010. május 1-jén érvénybe lépett a Stabilizációs és Társulási Megállapodás az Unió és az ország között.47 Szerbia: Akárcsak a többi volt jugoszláv tagköztársaság, Szerbia is az 1970-es évekre vezeti vissza az Európai Unió elődjével kialakított kapcsolatait. Az Európai Bizottság 2005
áprilisában Montenegró mellett Szerbiát is felkészültnek ítélte az SAA-tárgyalások megkezdéséhez, azonban 2006-ban felfüggesztették a megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat az ICTY-vel nem megfelelően működött együtt az ország. 2007 júniusában, miután a háborús bűnök elkövetésével vádolt tábornokot letartóztatták újra megindították a tárgyalásokat. 2008-ban a kormány fontos lépéseket tett, ahhoz, hogy a szerb államigazgatás feszültsége javuljon, majd az év végén az Európai Bizottság amellett, hogy pozitívan értékelte az ország fejlődését és helyzetét, 2009-ben lehetőséget látott arra, hogy az ország tagjelöltté váljon. 2009 februárjában találkozott a bővítési biztos és a szerb miniszterelnök-helyettes, amely utáni sajtótájékoztatón a biztos Belgrádnak a csatlakozási kérelem benyújtásának elhalasztását javasolta az adott politikai hangulat miatt. 2009. december 22-én benyújtotta az ország a csatlakozási kérelmét.48 Koszovó: 1999-ben elfogadtak egy határozatot, az úgynevezett 1244-es számú Biztonsági Tanácsi határozatot, amelyben kimondják, hogy Koszovó Szerbia része. Ekkor még az EU politikája még nem foglalkozott ezzel a térséggel és főleg ennek az országnak az integrálódásával, de az elmúlt években az EU számára nyilvánvalóvá vált, hogy ha nem segít rendezni a viszonyokat az országban és nem támogatja a pozitív fejlődésben, akkor az Európai Unió fogja kárát szenvedni.49 Koszovó kérdése a nyugat-balkán szempontjából nagyon fontos kérdéssé vált. 2008 februárjától Koszovó szabad és független állam. A függetlenségi nyilatkozat szerint az
47
http://ec.europa.eu/enlargement/potential-candidates/montenegro/relation/index_en.htm, 2009. december 8. 22:23 48 Szilágyi Imre: Szerbia és az Európai Unió=MKI Tanulmányok, T-2010/6 49 Vincze Dalma: Az Európai Unió, mint a demokratikus normák exportőre a Balkánon, Közgazdaság EU 50 konferencia, pp.248-258.
25
ország célja az önálló államiság megteremtése az Európai Unió felügyeletével. 2008. július 11-én Brüsszelben donorkonferenciát tartottak, ahol az összegyűjtött pénzösszeggel szerették volna segíteni a csatlakozni kívánó Koszovót. Ez az ország van a legrosszabb helyzetben a csatlakozási úton. Izland: Az ország mély demokratikus alapokkal és jó kormányzási tradícióval rendelkezik, emellett történelmileg szoros szálak fűzik számos európai országhoz. Az EU-val már magas fokú integrációt létesített, amikor belépett 1994-ben az Európai Gazdasági Térségbe, ezen keresztül tagja lehetett az egységes piacnak. Később csatlakozott a Schengeni Egyezményhez, amely tagjaként lehetősége van, hogy állampolgárai szabadon utazzanak és dolgozzanak az EU-ban. A 2008-as pénzügyi válság és gazdasági visszaesés mélyen sújtotta az országot: a bankrendszer összeomlott, a nemzeti valuta leértékelődött, így védtelenségből az ország azt tartja, hogy a tagság kiút lehet a válságból.
50
Az ország
2009 júliusában beadta csatlakozási kérelmét az EU- hoz, 2009 novemberében az európai biztos és az izlandi külügyi miniszter aláírta az EU izlandi delegáció létrehozásáról szóló egyezményt. Néhány elemző azon a véleményen van, hogy Izland egyszerre futhat be a horvát csatlakozással az EU-ba.51
4 Horvátország Horvátország térképe
4. ábra
Forrás: http://botzheimistvan.freeblog.hu/files/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g.jp 50
Vértesy László: Az Európai Unió keleti bővülése= Európai Tükör, 2010.február (XV. évfolyam) 2. szám, pp.38-52 51 http://ec.europa.eu/enlargement/potential-candidates/iceland/index_hu.htm, 2010. április 13. 19:31
26
4.1
Horvátország alapvető adatai
Ahhoz, hogy átlássuk Horvátország gazdaságát, politikai helyzetét, integrálódásának folyamatát, jelenlegi céljaik alakulását, meg kell ismernünk az ország alapvető adatait, földrajzi helyzetét és történelmét. Általános adatok: Horvátország hivatalos neve a Horvát Köztársaság, nemzetének nyelvén pedig Republika Hrvatska, melynek fővárosa Zágráb. 2009-es adatok alapján a lakosság száma 4,43 millió főre tehető.52 Hivatalos nyelve a horvát. Nemzetiségi megoszlást tekintve 89,6 százalék a horvát, 4,5 százaléka szerb és 7,5 százaléka pedig magyar, bosnyák, szlovén, cseh és olasz él az országban. Az állampolgárok 87 százaléka római katolikus, 4 százaléka ortodox, a többiek muszlim és protestáns vallást vallanak. 1990-es alkotmány elfogadása óta az ország politikai rendszere parlamentáris demokrácia. Földrajz: Az ország közép-európai ország, északon Szlovéniával és Magyarországgal, keleten Szerbiával határos, emellett pedig valósággal körülöleli Bosznia-Hercegovina északi és nyugati részét, déli csücskénél Montenegró határolja. Az ország valójában két részből áll, az egyik része Dubrovnik városától északra Bosznia-Hercegovina rövid, 20 kilométeres tengerpartja szakítja ketté. Nyugatra az Adriai-tenger határolja, az ország nyugati, sziklás, nagyrészt terméketlen részét Dalmáciának nevezik. Horvátország kulturális és természeti kincseiről az országban található hat világörökségi helyszín és a nyolc nemzeti park tanúskodik.53
4.2
Rövid történelmi bemutatás
A horvátok a VII. században települtek le a Balkán-félsziget nyugati részén. A X. század elején megszületett a horvát állam Tomislav, első király uralkodása alatt. A Horvát Királyság függetlensége 1091-ig tartott, amikor Szent László elfoglalta az országot. Szent László fia, Könyves Kálmán 1102-ben horvát királlyá koronáztatta magát. Így Horvátország hosszú évszázadokon keresztül a Magyar Szent Korona alá, illetve a 52
European Commission, eurostat:Total population, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&language=en&pcode=tps00001&tableSelection=1& footnotes=yes&labeling=labels&plugin=1 53 Clive Gifford, Földrajzi Enciklopédia, Magyar kiadás Novum Kiadó, 2006, pp.209
27
Monarchia keretébe tartozott, hiszen az ország Osztrák-Magyar Monarchia részeként 1918ig idegen fennhatóság alá tartozott. Majd a Monarchia összeomlását követően az első világháború után az ország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált, amelyet később 1929-től Jugoszlávia néven ismerünk. A második világháború idejében Horvátország egy rövid időre is, de újra független országgá vált, majd miután a fasizmus és nácizmus vereséget szenvedett Horvátország Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett és 1946ban létrejött a Horvát Szövetségi Állam. Jugoszláviát az önigazgatás, el nem kötelezettség és a decentralizált föderáció jellemezte, amely 1980-ig főként problémamentesen működött, de Josip Broz Tito államfő halála után erősödni kezdtek a nemzetiségi ellentétek. 1988 tavaszától a rendszer működőképessége csökkent és ennek hatására megindult a hatalmi szerkezet bomlása és a politikai válság kezdete, amelyet nem követhetett a régi alapokra épülő konszolidáció. Az ország 1989-ig csendes köztársaságnak számított, azonban 1989 elején kibontakozott a horvát nacionalizmus ideológiája a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) képviseletében.54 Horvátország függetlenedése és háború 1990 áprilisában és májusában választásokat tartottak, amelyből HDZ került ki győztesen Franjo Tuđjman elnökkel.
55
Az országok stratégiai érdekei már nem fűződtek a föderáció
fenntartásához, a belső egyetértés és a közös politikai célok is megszűnni látszottak. Ez a közös
identitás
felörlődéséhez
és
a
horvátok
függetlenségi
szándékának
megfogalmazásához vezetett. Jugoszlávia felbomlása
5.ábra
Forrás: Juhász József: Jugoszlávia felbomlása=História 2001., XXIII. évfolyam 9-10.szám 49.o-52. 54
1.)
Juhász József: Jugoszlávia felbomlása=História 2001., XXIII. évfolyam 9-10.szám 49.o-52.o 55 Dorogman László: Horvátország: új elnökkel irány az EU?= Európai Tükör, 2010. március (XV. évfolyam) 3.szám, pp.40-44.
28
Horvátország 1991-ig Jugoszlávia tagja volt, amikor is Jugoszlávia felbomlott és ez év június 25-én kikiáltották az ország függetlenségét, amelyet majdnem öt évig tartó háború követett. A konfliktus oka, hogy a szerbek továbbra is fenn szerették volna tartani Jugoszláviát, hiszen földrajzilag keveredve helyezkedtek el a különböző etnikumok. A véres háború alatt a horvát hadsereg visszafoglalta Nyugat-Szlavóniát és augusztusban a Krajnai Szerb Köztársaságot. szerződést
kötött
56
A háború befejeztével, 1996. augusztus 23-án kétoldalú
Horvátország
Szerbiával,
amiben
kifejezték
a
kapcsolatok
normalizálódását, elismerték egymás szuverenitását, függetlenségét és határainak vonalát. Ezzel a szerződéssel véget vetettek az 1991 és 1995 között tartó ellenségeskedésnek, bár nyitott kérdések továbbra is maradtak a két ország számára. Mindeközben a háború okozta infrastrukturális károk helyreállítása érdekében újjáépítési reformokat hajtottak végre. 1994-ben vezették be a kunát, melyet a német márkához kötöttek, hogy ezzel biztosítsák a pénzügyi függetlenségüket.57 Évekkel később, 2004. november 15-én közös nyilatkozatot adott ki a két állam, hogy a problémákat megoldják és kezelni tudják ezzel is megerősítve az együttműködés szándékát. 1995-ben fel nem szabadított területeket az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra, amely folyamat 1998-ban fejeződött be és ezután Horvátország teljes területe felett szuverenitást gyakorol. Tuđjman- éra irányvonal, örökségei és a fordulat A Tuđjman korszak után következő szemléletváltás meghatározza Horvátország jövőjét, az ország Európai Unióhoz való közeledését, ezért is tartom fontosnak e korszak lényegi bemutatását. Tudjman 6.ábra
Forrás: http://www.politicalfriendster.com/images/5055.jpg 56
Ifj. Simon György: A horvát gazdaság az ezredfordulón= Külgazdaság, 2003/4, XLVII. évfolyam, pp.4264 57 Ifj. Simon György: Az Európai Unió és a Balkán= Külgazdaság, 2000/6 , XLIV. évfolyam, pp.50-70.
29
Tuđjmant a nemzet atyjaként tisztelték és tisztelik ma is annak ellenére, hogy az ország nemzetközileg elszigetelődött a nemzeti érdekek túlhangsúlyozása miatt. Hatalmi módszerei tekintélyelven működtek, politikáját a téves gazdaságpolitika, a lassú piacgazdasági átmenet, a gazdaság strukturális átalakításának halogatása jellemezte. Tuđjman időszaka alatt olyan negatív behatás érte az országot, mint a háborús bűnösök kiadatásának és az ENSZ-törvényszékkel való együttműködésének a hanyagolása, amely a nemzetköziesedést gátolták. Azonban mindezek ellenére pozitív dolgok is a korszakhoz. A függetlenség megteremtése mellett a nevéhez fűződik az ország 1996 november 6.-ai csatlakozása az Európa Tanácshoz (ET), de hozzá kell tenni, hogy ezt a tagságot kemény vita előzte meg az emberi jogok helyzetének elégedetlensége miatt. Így csak azután csatlakozhatott, miután a miniszteri bizottság elismerte a horvátok pozitív erőfeszítéseit.58 1999-ben elhunyt Franjo Tuđjman, ami után fordulat következett be az ország történelmében. 2000-es évi januári parlamenti választáson megbukott a Horvát Demokratikus Közösség és helyére Horvátország Szociáldemokrata Pártja (SDP) lépett Ivica Račan miniszterelnök vezetésével. 2000. november 9-én alkotmánymódosítás történt és a parlament megerősítésével Horvátországban parlamentáris kormányforma alakult.59 Az új kormány segített az országnak, hogy kijussanak a nemzetközi elszigeteltségből, emellett Horvátország visszaszerezte a nyugat bizalmát. 2000 óta a HDZ elnöke Ivo Sanader kormányfő, aki teljesen megváltoztatta a HDZ-ről kialakult képet, hiszen megreformálta a pártot; a kormányfő is és HDZ politikája is teljesen eltávolodtak a 90-es évekre jellemző politikától. Ivo Sanader nagyon fontosnak tekintette az EU- hoz és a NATO-hoz való csatlakozást, így a kormányra kerülése után e cél érdekében rögtön intézkedésekhez folyamodott, amellyel Brüsszelt is igyekezett meggyőzni, hogy országának az Unióban van a helye.60 Ennek következtében az Európai Unió 2000 óta kereskedelmi és vámkedvezményben részesíti az országot, majd megkezdődött Horvátország integrálódása. A NATO 2000. május 25-én felvette békepartnerségi programjába, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) pedig 2000. november 30-án felvette a tagjai közé. A Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA) 2003. március 1-jén csatlakoztak.
58
Szabó József: Horvátország: Láthatáron az EU= Európai Tükör, 2005. február (X. évfolyam) 2. szám, pp.82-97. 59 Juhász József: Horvátország és az Európai Unió= Az elemző, 2005. június (I.évfolyam) 1.szám, pp.55-66. 60 Ádám Zoltán és Martin József Péter: Tudjman után 29- 32 oldal, Figyelő 1999/III. negyedév december 2-8
30
4.3
Horvátország és a fontosabb nemzetközi szervezetek, megállapodások
ENSZ és Horvátország Az Egyesült Nemzetek Szervezet (United Nations) a II. Világháború következményeként jött létre 1945. június 26-án, melynek célja, hogy a nemzetközi békét és biztonságát helyreállítsák és fenntartsák. Horvátország 1992. május 22-én csatlakozott a szervezethez. Horvátországot a 2008-2009-es időszakra az ENSZ Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választották.61 WTO és Horvátország A Kereskedelmi Világszervezet, azaz a World Trade Organization, rövidítve a WTO egy multilaterális kereskedelmi szervezet, amelynek célja többek között a nemzetközi kereskedelem liberalizációja, az életszínvonal, a teljes foglalkoztatás, a jövedelmek folyamatos növelése és a termelés, kereskedelem bővítése. A WTO 1995-ben jött létre a GATT utódjaként. Mint már említettem az ország 2000. november 30-án csatlakozott a WTO- hoz, amely esemény után elkötelezte magát, hogy megnyissa piacait a nemzetközi kereskedelem és befektetések felé. Az import olcsóbbá vált, a kereskedelmet liberalizálták, ami egy jobb lehetőség az új termékek és technológiák beszerzéséhez, ami növelheti a gazdasági növekedést és a jobb életminőséget. Ezek az előnyök mellett, Horvátország belépésétől kezdve helyet kap a WTO asztalánál, ahol a szervezet tagjai tárgyalnak kereskedelmi megállapodásokról, részt vesz a nemzetközi kereskedelmi szabályok meghatározásában. A WTO segít, hogy megnyissák piacaikat exportjuk tekintetében, emellett pedig abban, hogyha felmerül a tagállamok között bármilyen kereskedelmi vita, akadály, megoldást találjon. Horvátország és Albánia csatlakozása után a szervezet 139 országra terjedt ki, amit további országok csatlakozása követett.62 CEFTA és Horvátország A Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást 1992. december 21-én írta alá Krakkóban Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország. Az országok rájöttek, hogy mivel kis országok és céljaik közösek, együttesen kell fellépniük, hogy meghatározó
61
62
http://schmitt.fidesz-eu.hu/hu/cikk/116/, 2010. január 3. 17:11 http://www.wto.org/english/thewto_e/countries_e/croatia_e.htm, 2010. január 3. 19:10
31
súlyúak legyenek Európában, így azt gondolták, hogy a regionális integráció segítheti őket abban, hogy stabilizálni tudják az országok gazdasági pozícióit, bekapcsolódjanak az európai politikai, gazdasági életbe. A CEFTA célja, hogy a kereskedelem bővüljön a felek között, hozzájáruljon a világkereskedelem fejlődéséhez és nem utolsó sorban a korrekt versenyfeltételek
megteremtése
és
biztosítása.
Mivel
kedvező
eredmények
és
tapasztalatok születtek a regionális integráció működését illetően, az érdeklődés is megnőtt a CEFTA felé. Elsőként Szlovénia csatlakozott 1996-ban, második belépő Románia volt 1997-ben, majd Bulgária követte 1999-ben. Horvátország is mutatta érdeklődését és csatlakozási szándékát és 2003-ban csatlakozott is az integrációhoz. Később Macedónia is követte.63 Mivel később Horvátország és Macedónián kívül minden CEFTA tagállam Európai Uniós tagország lett, így ők kiléptek tagságból. 2006. április 6án bukaresti csúcstalálkozót szerveztek, ahol az a döntés született, hogy kiterjesztik a CEFTA-t, ugyanis már sok kétoldalú szabadkereskedelmi szerződést kötöttek egymással az országok a Délkelet Európai Stabilitási Paktum keretein belül. A tagországok 2007-ben ratifikálták az új CEFTA egyezményt, melynek célja, hogy létrejöjjön a regionális szabadkereskedelmi zóna 2010. december 31-ig.64 Miután Horvátország csatlakozott a WTO-hoz és a CEFTA- hoz, megkezdődtek az adminisztratív akadályok és a vámok lebontása, emellett egy nagyon fontos ponthoz ért az ország, hiszen az ország előtt megnyílt az út a külföldi pénz- és hitelintézetek kapui felé. Ezen tényezők várható hatására megnőtt az ország iránti nemzetközi érdeklődés és a külföldi tőkebeáramlás az utóbbi években erőteljesen növekedett. NATO és Horvátország Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, azaz a North Atlantic Treaty Organization- t 1949. április 4-én hozták létre Washingtonban. Céljait az Észak-atlanti Szerződés foglalja össze, amely azt is kimondja, hogy meg kell óvni a tagországok szabadságát és biztonságát. Horvátország 2000-ben csatlakozott a Békepartnerséghez, amely egy együttműködési program, amellyel a NATO a később taggá váló országokkal kívánta az együttműködést kiépíteni a semlegességüket deklaráló államokkal.
65
2001. májusban
megkezdték a tagsággal kapcsolatos párbeszédet. Horvátország első nagykövete, Anton
63
Dr. Majoros Pál= Magyarország a világkereskedelemben, 1999 Budapest, CEFTA pp. 145-166. http://www.cefta2006.com/, 2010. január 4. 17:46 65 Biztonságpolitikai Szemle: A NATO története a külpolitikai események tükrében, http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=107#H, 2010. január 4. 19:34 64
32
Tus 2002-ben interjút adott, amelyben az ország és a szervezet közötti kapcsolatról kérdezték. „A NATO-tagság Horvátország nemzeti érdeke. A NATO, és egyedül a NATO nyújthatja országomnak a lehető legmagasabb fogú biztonságot, az ország függetlenségének, területi integritásának, nemzeti és állami identitásának védelmét. Itt érdemes rámutatni, hogy tíz évvel ezelőtt Horvátország tagja volt az ENSZ-nek és az EBESZ elődjének is, és ez a tény nem védett meg minket sem az agressziótól, sem a háborútól. A NATO-tagság segít felgyorsítani a demokratikus és gazdasági reform beteljesedését és ezen keresztül az ország belépését az Európai Unióba.”66 A nagykövet szavaiból kivehető, hogy Horvátország eltökélt, hogy tagországgá váljon és stabil, demokratikus és gazdaságilag virágzó országot alakítson ki. 2002-ben e célból indították el a haderőreformot, amely tartalmazta egy modern védelmi rendszer, egy jól képzett, technikailag jól felszerelt erős haderő létrehozását. A tagság eléréshez szükséges a már említett békepartnerségi program és tagsági akcióterv, amely megköveteli az éves tervezési ciklust és a védelmen kívüli feladatokat különböző területeken, mint például az állam és társadalom minden területén. 2008-ban bukaresti csúcsértekezletet tartottak, ahol a NATO vezetői úgy döntöttek, hogy Horvátországot és Albániát meghívják a katonai szövetségbe és így 2009 áprilisában csatlakozhatott Horvátország Albániával együtt, így a NATO már 28 tagországgal büszkélkedhet.67 IMF és Horvátország A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund) 186 ország nemzetközi pénzügyi szervezete, melynek székhelye Washingtonban van és amelyet az ENSZ hozott létre 1945ben. A Valutaalap célja, hogy elősegítse a globális pénzügyi együttműködést, a nemzetközi kereskedelmet, biztosítsa a pénzügyi stabilitást. Ezek mellett a foglalkoztatások növelését és a világon lévő szegénység elleni küzdelmet tartja fontosnak a fenntartható gazdasági növekedés mellett.68 Horvátország, aki 1992-ben csatlakozott, szintén úgy válhatott tagállammá, hogy a már létező tagok többségének el kellett fogadnia a jelentkezését. Minden IMF tagnak meghatároznak egy kvótát, ami az ország világgazdasági méretén 66
Nato Tükör, Interjú Anton Tus nagykövettel, http://www.nato.int/docu/review/2002/issue2/hungarian/interview.html 67 http://index.hu/kulfold/nt1641/ 68 http://www.imf.org/external/about.htm
33
alapul és amellyel hozzájárulnak az alaphoz, emellett felvehetnek kölcsönöket, hogy adósságaikat törleszthessék. A kvóta meghatározza a tagok szavazói hatalmát az IMF döntéseiben.69 Horvátország kvótája 365,1 millió SDR. Szervezeti felépítésével kapcsolatban az élen az elnöktanács áll, amelynek tagjai évente gyűlnek össze az éves közgyűlésen. Horvátország elnöke Željko Rohatinski. Az Európai Unió 1995-ben visszavonta Horvátország támogatásait, ezért jelentős hiteleket vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól. Az ország azóta is kérte az IMF segítségét, többek között 2005-ben is, amikor 140 milliárd dollár értékű újabb készenléti hitelt kapott. 2006 márciusában az IMF kiterjesztette az elővigyázatossági intézkedését. Horvátország és Világbank: Horvátország 1993-ban csatlakozott a Világbankhoz, ami hiteleket ad a fejlődő országoknak, hogy felzárkózzanak, kialakítsák a versenyképes piacgazdaságot és könnyebben csatlakozhassanak a nemzetközi munkamegosztásba. A szervezet pénzügyi támogatásban, szakértői segítségnyújtásban, politikai tanácsokban látja el az országot.70 A Világbank 2004-ben létrehozta az Ország Társulási Stratégiája programot (Country Partnership Strategy, CPS) Horvátország számára, amelyet a 2005-től 2008-ig tartó időszakra határoztak meg. Ez a négyéves program többek között a mezőgazdasági, közlekedési, oktatási, egészségügyi, társadalombiztosítási, jogi területek reformjára koncentrált. 1993 óta a Világbank 48 segélyt hagyott jóvá 40 millió euró értékben és 31 projekthez biztosított hitelt 1,3 milliárd euró értékben, mint például az autópálya hálózathoz, Rijeka kikötőjéhez és a háború utáni károk rekonstrukciójához, itt elsősorban a tönkrement bányászati területekre gondolok.71
4.4
Horvát gazdaság alakulása
Horvátország Jugoszlávia tagjaként Szlovénia után a második legfejlettebb tagköztársaság volt; a térség országaihoz képest magas volt a GDP-je, magas színvonalú infrastruktúra és turizmus jellemezte az országot. Az 1980-as években a világgazdasági válság azonban
69
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_eu_imf, 2010. január 10. 16: 55 http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/EXTABOUTUS/0,,pagePK:50004410~piPK:36602~theS itePK:29708,00.html, 2010. január 13. 18:32 71 http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication10055_en.pdf, 2010. január 13. 20:54 70
34
súlyosan érintette az országot, melynek hatására csökkent a GDP, az ország eladósodott, melynek eredményeként hiperinfláció jelentkezett.72 A függetlenség kikiáltása után következő háború mindezt csak tetőzte, hiszen Horvátország fő bevételi forrása, a turizmus visszaesett, ami szintén hátráltatta az ország fejlődését. Ivica Racan kormányfő a horvát gazdaságot úgy jellemezte, mint recesszió mellett strukturális válságban lévő gazdaság, amely a háború, a függetlenség, a piacok elvesztése és a piacgazdaság átalakítása miatt alakult ki.73 1997-ben újabb gazdasági problémák merültek fel, amely következtében gazdasági hanyatlás következett be, amely 1999 őszén érte el a mélypontot. A recesszió mellett pénzügyi gondok, magas infláció és munkanélküliség növekedése is sújtotta az országot és gazdaságát. Ennek hatására a nemzeti központú gazdaságpolitikát felváltották az exportot és a foglalkoztatást segítő külföldi befektetések ösztönzésére, elindították a strukturális átalakulást és a piacgazdaság megteremtését. 2001-ben hivatalos elemzések kimutatták, hogy elkezdődött a bankrendszer konszolidálása, a külföldi tőke csalogatása és a privatizációs tervek kidolgozása is; ekkor a munkanélküliség azonban elérte a 23%-ot, amelyet a gazdaság legfőbb problémájaként tartották számon.74 A munkanélküliség és az államadósság azóta is sújtja az országot. A jelenlegi gazdasági helyzetet a „Horvátország helyzete a koppenhágai kritériumok telejsítésben”, azon belül is a gazdasági kritériumok fejezetben fejtem ki.
5 Horvátország útban az EU felé Horvátország fő célja, hogy az Európai Unió tagországa legyen, hiszen a csatlakozásban látják a lehetőséget, hogy európaiságuk új dimenziót kapjon, hogy a Balkán újra Európa része legyen, amely folyamat már Bulgária és Románia 2007-es csatlakozásával elkezdődött. Emellett a gazdaság fellendülését is várják a működő tőke országba áramlásával. http://search.worldbank.org/data?qterm=croatia
5.1
Horvát-EU Stabilizációs és Társulási Megállapodás
Ahhoz, hogy Horvátországból Európai Uniós tagország válhasson az ország integrálódásán és piacnyitásán kívül további teendők is akadnak. Hiszen az EU feltételrendszert állít fel,
72
Lőrinczné Bencze Edit: A horvát gazdaság a 90-es évektől napjainkig= Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kara 2005 Évkönyv, pp. 115-125. 73 Horvátország megteremti a növekedés alapjait= Napi gazdaság, 2000. február 14. 74 Erdei Éva: Horvátország kiheverte a háború okozta gazdasági sokkot=Magyar Hírlap, 2001. augusztus 9, 34 évfolyam/185
35
amely szerint kiválasztják, hogy melyik állam léphet be az integrációba és melyik ország marad kapun kívül. Ahogy már a második fejezet 3.4-es pontjában említettem az Európai Unió a Stabilizációs és Társulási Folyamat (STF) elindításával segíti a Nyugat-Balkánt, ezáltal Horvátország útjának alakulását is a jövőbeni csatlakozásukig.
75
Az SAA egy átfogó megegyezés
Horvátország és EU között az előcsatlakozási időszakban, mely az Európai Megállapodáshoz hasonlítható, amit az EU a korábbi tagjelölt országokkal kötött.76 2004ben a bővítések miatt Bővítési Protokollra volt szükség. Ezt 2004. december 21-én fogadták el, ami a korábbi Interim Megállapodás helyébe lépett. Az SAA célja, hogy az EU segítse felkészíteni az országot a csatlakozásra, ehhez a Bizottság a technikai tanácsadás mellett pénzügyi támogatásban is részesítik.77 Az SAA magába foglal politikai párbeszédet, regionális kooperációt, a négy szabadságot, horvát törvénykezés közelítését az uniós
közösségi
vívmányai
felé
és
az
EU-s
politikák
széles
kiterjesztésű
78
együttműködését.
Az aszimmetrikus megállapodás értelmében valamennyi horvát termék vámmentességet élvez a közösségi piacokon, ez különösen fontos a horvátországi exportőröknek, hiszen a horvát kereskedelem hetven százaléka az Európai Unióval realizálódik. A vámmentességben kivételt képeznek a borjú, halászati és borászati termékek, amelyekre továbbra is érvényesek a vámkontingensek. Horvátország fokozatosan építi le az ipari termékek esetében a vámokat a 2007-es évig. Csökkentették a további vámokat a mezőgazdasági-, a feldolgozott ipari-, és halászati termékekre vonatkozóan, de számos érzékeny termék esetében nem történt változás. Az ország számára a 2002-2006-os időszakra vonatkozóan ország stratégiát fogadtak el, amely támogatási programokat tartalmaz, így segítik az országot, hogy a felállított kötelességeket teljesíteni tudják. A 2009-es évben az SAA teljesítése egyenetlen. A hajógyártás és az adózás területén bekövetkező pozitív fejlődéshez az utóbbi időben olyan intézkedések társulnak, amelyek 75
Vértesy László: Az Európai Unió és Nyugat-Balkán= Európai Tükör, 2009. szeptember (XIV. évfolyam) 9.szám, pp.83-103 76 Lőrinczné Bencze Edit: Az Európai Unió politikájának elmélete és gyakorlata Horvátország példáján= Tér és Társadalom, 2009/1 XXIII. évfolyam, pp.133-156. 77 http://www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_csatlakozasdokumentumok&id=18, 2010. január 20. 15:14 78 http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=62, 2010. január 20. 16:02
36
megnehezítik az EU-ból Horvátország felé irányuló exportot. Az állami óvintézkedést tekintve, a tenderek nyilvánossá tételével a hajógyárak nehézségei nagymértékben megoldódtak a privatizációs átalakulással. Horvátország felszámolta a cigarettákat megkülönböztető adózást. A 2009 februárjában a módosított törvénykezés életbe lépésével, az uniós nemzetiségek jogosultakká váltak, hogy az ingatlan tulajdonjogot ugyanolyan feltételek mellett tudják felvásárolni, mint a horvát nemzetiség. A globális pénzügyi piac zavargásait követően az ország jelentkezett a hatvanas számú cikk védőzáradékára, hogy elhalasszon bizonyos rövid-távú tőkemozgás liberalizációt. Az elmúlt hónapok során Horvátországban meghozott intézkedések következtében az EU-ból exportált termékek egy részét magasabb vámkötelezettség terheli. Folyamatban vannak az egyeztetések, hogy ezeket az ügyeket belefoglalják az SAA szerkezetébe. 79
5.2
Unió pénzügyi támogatásai
Az Európai Unió különleges pénzügyi támogatást nyújt Horvátországnak, hogy segítsék erőfeszítéseit politikai, gazdasági és intézményi reformjaik növelésében. Az ország már 1991 és 1999 között 1519,7 millió ECU támogatást kapott, amelyből 293,8 millió az Európai Közösség Humanitárius Hivatala segélye helyreállítás és a menekültek visszatérésének támogatása céljából, 49,6 millió pedig az Obnova program délszláv térség újjáépítésre irányuló segítsége.80 Az Európai Unió a következő eszközökkel segített az ország felzárkózásában.81 y CARDS (2000-2004) y előcsatlakozási alapok: PHARE, ISPA, SAPARD és 2007-től IPA y közösségi programok A CARDS nemzeti program keretein belül Horvátország a 2001-2004-es időszakban 260 millió eurós összeget kapott a következő öt területre:82 CARDS Horvátországnak nyújtott támogatásai 2001-2004, (millió euró)
79
2.táblázat
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/hr_rapport_2009_en.pdf, 2010. május 5. 20:20 Ifj. Simon György: Az Európai Unió és a Balkán= Külgazdaság, 2000/6,XLIV. évfolyam, pp.50-70. 81 http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=68 2010.május 1. 11:56 82 http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/mipd_croatia_2007_2009_en.pdf 80
37
Szektor
2001
2002
2003
2004
Teljes juttatás
Demokratikus
24,2
16
16
17,5
73,7
15,6
18
16,9
17,75
68,25
Bel- és Igazságügy
14,1
10
10,9
26,85
61,85
Közigazgatás
2,1
12
11,65
15,1
40,85
Környezet és természeti
2
3
6,55
3,8
15,35
58
59
62
81
260
stabilizáció Gazdasági és szociális fejlődés
erőforrások Teljes juttatás
Forrás: http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/mipd_croatia_2007_2009_en.pdf
Horvátország tagjelölt ország, azóta az előcsatlakozási pénzügyi eszközökből (PHARE, ISPA, SAPARD) részesül, így helyettesítve az addigi CARDS-ot. Horvátország 1994 óta részesül a PHARE támogatásaiban, habár 1995. augusztus 4. után a kedvezményezett státuszát felfüggesztették, amikor 1995-ben kiéleződött a délszláv konfliktus. 2000.február 5-én új kormány alakult és újraindultak a tárgyalások az Európai Unióval a széleskörű, új lendületet adó támogatások kapcsán.83 A SAPARD program előkészületi munkáinak elindítása érdekében a Bizottság 2004 szeptemberében tényfeltáró missziót indított Horvátországban, emellett javaslatot tettek arra, hogy tegyék meg az alapvető lépéseket saját előcsatlakozási támogatásuk végrehajtásának korai megindításának biztosítására. Később, 2004 novemberében a Bizottság bevezető szemináriumot szervezett, hogy az országot információval lássa el a programmal kapcsolatban, valamint az ország által az uniós pénzeszközök érkezése előtt létrehozandó rendszerrel kapcsolatban.
84
Horvátország programját a bizottsági határozat
2006. február 8-án hagyta jóvá és az év szeptemberben vált jogosulttá a SAPARD pénzeszközök folyamodásához.85
83
Szilágyi Imre: Croatia and the European Union. Foreign Policy Review pp 208-227 http://ec.europa.eu/agriculture/publi/reports/sapard2004/com537_hu.pdf 85 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0231:FIN:HU:HTML 2010. május 2. 08:30 84
38
A következő táblázatban szeretném bemutatni, hogy az említett támogatási programokból Horvátország hogyan részesült a 2005-2006-os előcsatlakozási időszakban. Előcsatlakozási alapok Horvátországnak nyújtott támogatásai 2005-2006 (millió euró)
3. Táblázat
2005
2006
Összes támogatás
PHARE
71,5
61,1
132,6
PHARE CBC
6
6
12
ISPA
25
35
60
SAPARD
~
25
25
Összes támogatás
102,5
127,1
229,6
Forrás: http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/mipd_croatia_2007_2009_en.pdf
A táblázatban szereplő programok 229, 6 millió euróval támogatták Horvátország fejlődését. A táblázatból megállapíthatjuk, hogy a PHARE program keretein belül érkezett a legtöbb támogatás az országba és a SAPARD programon keresztül a legkevesebb. IPA Horvátországnak nyújtott támogatás mértéke 2007-2012 (millió euró)
4. Táblázat
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Öszesen
49,6
45,3
45,6
39,4
39,9
40,8
260,6
9,6
14,7
15,8
16,2
16,5
16,8
89,6
Regionális fejlesztés
45,0
47,6
49,7
56,8
58,2
59,3
316,6
Humánerőforrás
11,3
12,7
14,2
15,7
16,0
16,0
85,9
Vidékfejlesztés
25,5
25,6
25,8
26,0
26,5
27,2
156,6
Összesen
141,2
146,0
151,2
154,2
157,2
160,4
910,2
Átmeneti támogatás, intézményfejlesztés Határokon
átnyúló
együttműködés
Fejlesztés
Forrás: http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/croatia/financial-assistance/index_en.htm
Ahogy a táblázat is mutatja, a 2009-es bizottsági jelentés is kimondja, hogy a 151 millió eurós kifizetés az intézményfejlesztés, a közös agrárpolitika és kohéziós politika teljesítésére koncentrál; továbbá a regionális és horizontális programok keretein belül is folyamatosan hasznot húz. Horvátország jelentős lépéseket tett a horvát támogatások kezelésében megállapított gyengeségek kezelésében. Az Európai Unió 2009-ben két és fél milliós segélyező tervet állított fel a horvátországi polgári társadalom szervezetnek, hogy erősítsék szerepüket a demokratizálódásban, az emberi jogokban és menekültek visszatérésében, valamint az innovatív szociális szolgáltatást kézbesítő programokban. A 39
gazdasági világválságra válaszként az unió megalapította az IPA krízis csomagot, amelyből Horvátország is részesül a kis és közepes vállalkozások, az energia hatékonyság és bankszektor javára.86 A Bizottság számos nemzetközi pénzügyi finanszírozási intézménnyel működik együtt, különösen az EBRD- vel és az EIB-bel, ezzel biztosítva a külső pénzügyi segítség megfelelő koordinációját.
5.3
Horvátország számára jelenleg nyitott közösségi programok
A közösségi programok célja, hogy segítsék az unió belső politikáit. Horvátország 2007. június 13-án írta alá az FP7-t, (7th EC Framework programme on Research) amely kutatás és a technológia fejlesztésével foglalkozó legfőbb eszköz. Az FP7 felvázolja a választ az európai foglalkoztatás szükségességére és versenyképességre, támogatja a kutatást a kiválasztott prioritású területeken és célja, hogy az unió ezekben a szektorokban megszerezze és megtartsa világvezető szerepét. Költségvetése a 2007-2013as időszakban 50,5 milliárd eurót, az Euratom a következő öt évben 2,7 milliárd eurót irányoz elő. Négy speciális programot állítottak össze: y Együttműködésen alapuló kutatás az iparágak és az akadémia között, hogy elérjék a vezetést kulcsfontosságú kutatási területen. yAlapkutatások a tudományos határterületeken. yMobilitást és karrierfejlődést célzó kutatás Európán belül és kívül. yNövekvő tudásalapú társadalmat célzó regionális kutatások. yA négy programon kívül még egy ötödik is napvilágot látott, ami a nukleáris kutatással foglakozik.87 2007. szeptember 20-án írták alá a polgárok védelméért szolgáló pénzügyi eszközt, (Civil Protection Financial Instrument) amelyet a nagyobb vészhelyzetek beavatkozásához használnak fel. Legfőképp az emberek, de a környezet és a tulajdonok védelmét is
86
Croatia 2009 Progress Report, http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/hr_rapport_2009_en.pdf, 2010. május 1. 13:34 87 Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: 7th EC Framework programme on Research (2007-2013) - FP7, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1273 2010. május 1. 17:19
40
biztosítják, beleértve a kulturális örökségeket, a természeti katasztrófákat, a terrorista, a radiológiai és környezetvédelmi balesetek esetét is.88 A CIP (The Competitiveness and Innovation Framework Programme) az európai vállalatok versenyképességét erősíti, segíti az innovációs tevékenységeket, biztosabb csatlakozást nyújt az üzleti tevékenység finanszírozásra és kézbesítésére a régiókban és nem utolsó sorban támogatja a kommunikációs és információs technológia használatát.89 Az Európai Unió 2007 és 2013 között tartó kulturális programját (EU’s cultural programme) Horvátország 2007. május 4-én írta alá. Célba veszi többek között a kulturális együttműködés fejlődését az alkotó művészek között, a kulturális és művészeti termékek terjesztését és a kulturális szektorban dolgozók határon átnyúló mobilitását.90 2007 szeptemberében írták alá az Europe for Citizens programot, a polgárokat a középpontba helyezik, fejlesztik részvételüket Európa építésében és együttműködésre buzdítják a polgárokat és szervezeteiket különböző országokban, hogy cselekedjenek együtt, fejlesszék terveiket európai környezetben, ami túllép a nemzeti látomáson.91 Media 2007 program célként tűzte ki az európai kultúra változatosságának megőrzését, fokozását, növeli az európai audiovizuálási munka forgalmát az union belül és kívül és erősíti az európai audiovizuálási szektor versenyképességét. Mindezt öt vonalra osztották: szakemberek oktatása, a teremlési projektek és vállalatok fejlesztése, a filmművészeti munkák és audiovizuálási programok elősegítése, beleértve a filmfesztiválok támogatását is és a horizontális project.92 A Progress (Community Programme for Employment and Social Solidarity) programon keresztül pénzügyileg támogatja az Európai Unió céljainak teljesítését, végrehajtását a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén. Öt területre koncentrál: foglalkoztatás, szociális felvétel és védelem, munkafeltételek, diszkriminációmentesség és változatosság, nemi egyenlőség.93
88
Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Civil Protection Financial Instrument, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1274 2010. május 1. 17:41 89 Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: The Competitiveness and Innovation Framework Programme, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1275 2010. május 1. 17:57 90 Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Culture 2007-2013, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1276 2010. május 1. 18:59 91 Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia:Europe for citizens, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1277 2010. május 1. 19:20 92 http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1278 2010. május 1. 23:11 93 http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1279 2010. május 1. 22:50
41
Több olyan program is elérhető az országban, amelyben a fiatalok tanulását támogatják. Ilyen a tizenöt és huszonnyolc év közöttieknek szóló program (Youth in Action Programme), ami inspirálja az európai fiatalok között az aktív polgárok közfelfogását, szolidaritását, toleranciáját. Elősegíti az uniós határokon belül és körül a mobilitást, az interkulturális párbeszédet és ösztönzi a fiatalok szociális és kulturális hátterét. Mindez öt strukturált akció keretében valósul meg.94 Az Erasmus Mundus egy kooperációs és mobilitási program a felsőoktatás területén, erősíti az európai felsőoktatás minőségét és előmozdítja a párbeszédet és megértést az emberek és kultúrák között a világ harmadik országaival.95 Az élethosszig tartó tanulási program (Life-long Learning Programme, LLP) képviseli a különböző szintű oktatás és továbbképzés támogatását, amely képessé teszi az egyéneket az ösztönző tanulási lehetőségekre Európán keresztül az életük minden szakaszában.96 A Tempus program segíti a felsőoktatás modernizációját a partner országokban, melynek legutóbbi szakaszát 2008-ban indították el. A Tempus IV két típusú tevékenységet finanszíroz. 97A Joint Project az EU és partnerországok közötti multilaterális társuláson alapul, fejlesztik, modernizálják, elterjesztik az új tananyagot, módszereket tanítanak és korszerűsítik a felsőoktatás intézményeinek vezetését és kormányzását. A második típus a Structural Measures project, ami hozzájárul a felsőoktatás intézményeinek és rendszerének reformjához és fejlődéséhez a partner országokban és növelik a konvergenciájukat az uniós fejlődéssel. 98
5.4
Csatlakozási folyamat
A csatlakozási kérelmet Ivica Račan, a Tuđjman időszakot követő balközép koalíció miniszterelnöke 2003 februárjában nyújtotta be az Európai Unióhoz. Nyugat- Balkán, így Horvátország konkrét teendőivel is, 2003 júniusában az Európai Tanács
foglalkozott
Thesszalonikiben.
Brüsszel
kezdeményezte
Nyugat-Balkán
felzárkóztatását, emellett meghatározta a tagsághoz szükséges feltételeket is, amelyek 94
Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Youth in Action Programme http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1283 2010. május 1. 15:47 95 Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Erasmus Mundus http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1281 96 Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Life-long Learning Programme-LLP http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1282 97 http://www.azvo.hr/Default.aspx?sec=100 2010. május 1. 22:10 98
http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1280 2010. május 1. 22:30
42
egyre nagyobb igényeket támasztanak. Fő kívánsága, hogy a jelölt országok külpolitikájának, gazdaságpolitikájának és belpolitikájának elsőbbsége az uniós tagság legyen, ezekért cserébe jogi és intézményi mintákat, pénzügyi és technikai támogatásokat, eljárásokat és tanácsokat ad a csatlakozni kívánóknak. Emellett napirenden van többek között a béketeremtés, a határproblémák kommunikálása, a piacgazdasági alapok megteremtése, a versenyképesség kialakítása, a fenntartható fejlődés alapjainak lerakása is. A csatlakozni kívánt tagok, így Horvátország felzárkózási folyamatát az Európai Bizottság figyeli, beszámolót készít az EU legfőbb döntéshozási szervének. Ezt évente készítik a tagsági kritériumokkal kapcsolatos tényezőkről, kitér például a nemzeti kisebbségre. 2004 áprilisában az Európai Bizottság pozitív véleményt fogalmazott meg az országról, amelyben kifejtették, hogy az országnak stabil demokratikus intézményei vannak, azonban lépéseket kell tennie a szerb kisebbségi jogok tekintetében. A jogrendszert még nem látták megfelelőnek, így fejlesztést kértek a jogrendszer működésében, a korrupció elleni harcban.99 Kimondták, hogy az országnak együtt kell működnie maximálisan a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia), amit az ENSZ bízott meg, hogy a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett háborús bűneseményeket kivizsgálják és felelősségre vonják az elkövetőket. A Törvényszék egy eseti, nem állandó bírói fórum és Horvátországnak meg kell tennie minden elkövethetőt, hogy megtalálják a vádlottakat és hogy ezeket az embereket minél hamarabb átadják a törvényszéknek. 2004 júniusában az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Bizottság döntését és ez alapján tagjelölt ország lett, majd 2005. március 17-én megindultak a csatlakozási tárgyalások.100 Akkor a jobboldali kormány feje, Ivo Sanadar azt nyilatkozta, hogy a 2005-ös tárgyalások kezdete reményt ad arra, hogy együtt csatlakozhasson az ország Bulgáriával és Romániával, de a valóságban az Európai Bizottság 2004 októberében kiadott egy bővítési dokumentumot, ami csak Bulgária és Románia EU- csatlakozásának lehetőségét említette a 2007-es évre.
101
Ezért a hozzáértők arra következtettek, hogy sokkal nagyobb út lesz a
csatlakozásig, mint ahogyan azt Horvátország várta, amire az is utalt, hogy nagyon sokáig nem lehetett tudni, vajon mikor kezdődik a tagfelvételi tárgyalás kezdete. 2004 decemberében a Brüsszeli csúcs záródokumentumának tervezetében 2005. április szerepelt, Juhász József: Horvátország és az Európai Unió= Az elemző, 2005. június (I.évfolyam) 1.szám, pp.55-66. http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/croatia/relation/index_en.htm 101 Vértesy László: Az Európai Unió és Nyugat-Balkán= Európai Tükör, 2009. szeptember (XIV. évfolyam) 9.szám, pp.83-103 99
100
43
mint várható időpont, de a véglegesített kiadásban már másik időpont volt megadva, ami sokkal előnyösebb volt horvátoknak. 2005. március 17-ét jelölték meg a tárgyalások megkezdésére, azzal a feltétellel, hogy teljesen együtt kell működnie a Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY). Ekkor brüsszeli szakértők a csatlakozás időpontját 2009 vagy 2010-re saccolták, de Ivo Sanadar meg volt győződve arról, hogy a 2007-es évben teljesítik a csatlakozási feltételeket. Amikor Horvátország tagjelöltté vált, követendő példaként figyeltek fel az országra a délszláv térség középső és déli térségében. Az EU Horvátország példáján keresztül szeretné megmutatni a volt jugoszláv tagországoknak, akik komoly gazdasági és sok egyéb gonddal küzdenek, hogy ha a háborús traumát feldolgozzák és kiépítenek egy demokratikus rendszert, akkor viszonylag gyorsan el lehet jutni az Európai Unió kapujához és ha még a tagság felvételi kritériumokat is teljesítik, akkor a kaput is átléphetik. Ebben fő célpont Szerbia volt, amikor 2004-ben Borisz Tradics került a köztársasági elnök pozícióba. Horvátország politikai vezetői pont ezekre a célokra is fogják a sürgetést, hogy a posztjugoszláv térség fejlődésének szempontjából mindenki számára előnyösebb ha minél hamarabb bekerül az ország az Európai Unióba. Az átvilágítás folyamat Horvátországgal 2005. október 20-án kezdődött meg és 2006 júniusában ért véget, amely a vívmányok elemző, tényfeltáró vizsgálatát jelenti; célja, hogy Horvátország számára értelmezze a közösségi vívmányokat és kimutassa melyek a problémás területek. Ebben a folyamatban mindkét fél számára nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire felkészült a tagjelölt ország a csatlakozásra. „A Bizottság valamennyi fejezet átvilágításáról jelentésben számol be a Tanácsnak, és ajánlást fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy megindulhatnak-e az egyes fejezetekről szóló tárgyalások, vagy előtte a csatlakozni kívánó országot az egyes fejezetek megnyitásához szükséges bizonyos feltételek (opening benchmarks) teljesítésére kell kötelezni.”102
5.5
Horvátország helyzete a koppenhágai kritériumok teljesítésében
Politikai kritériumok 103
102
http://ec.europa.eu/enlargement/the-policy/process-of-enlargement/screening-and-monitoring_hu.htm
103
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/hr_rapport_2009_en.pdf
44
A politikai kritériumokat illetően kimondja, hogy a demokrácia és a jogállamiság tovább erősödött, a Parlamentről általánosságban elmondható, hogy hivatalát jól látja el és teljesíti alkotmányos szerepét, a kormányzat pedig stabil maradt és folytatta normális működését a politikai nézeteltérések ellenére. A pozitívumok mellett még mindig érik kritikák az országot a bíróság, a közigazgatás, a korrupció elleni küzdelem területén; nem utolsó sorban a jelentés nélkülözhetetlennek tartja a közösségi vívmányok végrehajtásában egy erős, biztos alap megalkotását, az adminisztrációs kapacitás erősítését. Közigazgatás A közigazgatás területén már elindítottak egy új közigazgatási reformprogramot (Law on General Administrative Procedures, LGAP), amely megcélozza a szakértői és szolgálatkész közigazgatási gyakorlat megalakulását. Horvátország részt vesz az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) műveleteiben és misszióiban, igazodik a közös külés biztonságpolitika (KKBP) keretében elfogadott nyilatkozatokhoz, közös álláspontokhoz és állásfoglalásokhoz. Megalakult egy új pozíció is, a közigazgatási miniszter. Még mindig komoly hiányosságok vannak a közigazgatási eljárásokban, a legfontosabb intézmények irányításában, a politikamentesítésben, a gyenge humán erőforrás gazdálkodás és az alacsony bérezés tekintetében, amit a pénzügyi válság mérséklése érdekében csökkenteni kényszerültek. Igazságszolgáltatási rendszer Az igazságszolgáltatáson belül egyre növekszik a hatékonyság, átláthatóság és a hátralékos ügyek számának csökkenése, azonban a reformok folytatása ellenére az eredmények csak nagyon
lassan
megerősítették
konkretizálódnak. a
stratégia
Újraszervezték
fejlődését
és
az
lépéseket
igazságügyi tettek
a
minisztériumot, bírósági
hálózat
racionalizálásáért. A jelentés kimondja, hogy további elszántabb lépésekre van szükség az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére, a bírák és ügyészek kiválasztási eljárásának átláthatóbbá tételére és támogatja az Igazságügyi Minisztérium jogalkotási kezdeményezéseit. Korrupcióellenes politika Bár a korrupció felszámolására rendelkezésre áll már a jogi keret (Implementation of the Anti-Corruption Strategy and related Action Plan) és az érvényesítésre irányuló lépéseket megtették, a társadalom, a gazdaság és a kormányzás minden szintjén mégis elterjedt e fogalom az országban, így az unió tovább szorgalmazza az illetékes hatóságokat a korrupciós esetek megoldására.
45
Emberi jogok Emberi jogok védelme nagyrésztben biztosított, de bizonyos kihívások még maradtak a végrehajtások kapcsán. Szeretném megemlíteni, hogy további lépések szükségesek a börtön körülményeiben kialakult hiányosságok javításában, ami a nem megfelelő bánásmódot illeti a rendőri erő túlzott alkalmazását illetően Ombudsman még mindig számos panaszt fogad. A fejlődésről szóló beszámoló kimondja, hogy a sajtószabadsággal kapcsolatos helyzettel elégedett, de meg kell említeni, hogy bizonyos üzleti és politikai nyomás még mindig nehezedik a médiára. A háborús bűnökkel, korrupciós és szervezett bűnözéssel foglalkozó riportereket még mindig érik fenyegetések, amelyre különösen felhívják az ország figyelmét, hogy minél hamarabb eszközöljenek megoldást a problémára. A nők és munkapiac helyzete változatlan maradt, a nemek egyenjogúságáról szóló törvény (Gender Equality Act) és a diszkrimináció elleni törvény végrehajtására vonatkozóan Horvátországnak képzést kell biztosítania az igazságszolgáltatás számára. Az országnak fokozni kell a családon belüli erőszak áldozatainak támogatására irányuló erőfeszítéseket, biztosítania kell a gyűlölet által motivált bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok jogi keretét, megoldást kell találnia a szexuális kisebbségekkel szembeni diszkrimináció kezelésére és foglalkoznia kell a fogyatékkal élők segítségének hiányosságaival.104 Kisebbségvédelem Megerősödött a kisebbségek iránti elkötelezettség érdekeltsége, emellett a javasolt változtatásoknak köszönhetően az alkotmány a jövőben minden remény szerint elismeri Horvátország kisebbségeit. A pozitív változások ellenére különböző etnikumoknak továbbra is szembe kell nézniük mind a foglalkoztatás, a lakhatás, a bíróság, az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a közszektor területén felmerülő nehézségekkel. Korlátolt fejlődés történt a nemzeti kisebbségek jogainak alkotmányos törvényének teljesítésében (constitutional law on the rights of national minorities, CLRNM), amely a csatlakozási partnerség prioritása. A jelentés kimondja, hogy a szerb etnikumú lakosság elleni erőszakos cselekmények gyakorisága csökkent, javultak a rendőrségi nyomozások és a kisebbségi jogok az oktatás területén, illetve a megbékélési folyamat is sikeresnek tekinthető.
2008-2009-ben
körülbelül 1,345 menekült és 380 hontalan tért vissza származási területére 104
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-20100023+0+DOC+XML+V0//HU
46
Horvátországban. Összességében elmondható, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak a menekültek visszatérésének és visszailleszkedésének ügyében, lépéseket tettek a lakás újjáépítésekben, a menekültek otthonainak visszaszolgáltatásában. 2009-ben megindítottak egy lakhatási programot, amelynek 2010-ben és még előre láthatóan azután is folytatódnia kell, emellett az Európai Unió felszólította a horvát kormányt, hogy bevándorlási és menekültügyi politikáját igazítsa az uniós normákhoz. Horvátország számos infrastruktúra programot indított el az európai pénzügyi támogatással a roma ügy elrendezésére, azonban a legtöbb roma kirekesztett maradt többek között a horvátországi társadalomból. Horvátországnak erősíteni kell a szerb és roma etnikum iránti toleranciát, illetve védelmeznie kell a kisebbségekhez tartozó olyan személyeket, akik megkülönböztető, ellenséges vagy erőszakos fenyegetések, cselekmények célpontjai lehetnek. Regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek Horvátország folytatta együttműködését a Hágai Nemzetközi Bírósággal a 2009-es évben is, azonban továbbra sem kerültek elő a hiányzó katonai kulcsdokumentumok, amelyek szükségesek egyes tábornokok tárgyalásának felhasználásához. Az ország aktívan részt vesz a regionális kezdeményezésekben, mint a Délkelet- Európai Együttműködési folyamatban (South East European Cooperation Process, SEECP), a Regionális Együttműködési Tanácsban (Regional Cooperation Council, RCC), a Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) és 2009-ben csatlakozott a NATO-hoz is. Horvátország
kétoldalú
kapcsolatai
fejlődtek.
Magyarországgal,
Olaszországgal,
Albániával és Makedóniával jó viszonyt ápol, Bosznia és Hercegovinával kapcsolata bár stabil maradt, különböző kereskedelmi viták árnyékolják relációjukat és nincs változás a határvitájukban sem. Haladás történt Horvátország és Montenegró közötti kétoldalú határügyben, mindkét ország együttműködik a Nemzetközi Törvényszéknek készült beadványaik előkészítésében. A horvát miniszterelnök 2009. márciusi belgrádi látogatása után fejlődött különösen a viszony Szerbiával, aláírtak egy megegyezést a rendőrségi együttműködésről és az illegális bevándorlók ügyében, együttműködnek a háborúban eltűnt kétezer ember ügyében, azonban a határmegegyezés még várat magára. Szlovéniával kialakult egy határbeli nézeteltérés, amelynek következtében a csatlakozási tárgyalások tervezett menetrendjében késés következett be. A fennmaradó fejezetek megnyitását a 2009. szeptember 11.-i megállapodás tette lehetővé. A két ország viszonyát későbbiekben, „Horvátország akadályai az uniós úton” című fejezetben fejtem ki. 47
Gazdasági kritériumok A gazdasági kritériumokat illetően az éves beszámoló kimondja, hogy az uniós tagság megköveteli a jól működő piacgazdaságot és azt a képességet, amely segíti az országot, hogy megbirkózzon az Unión belül verseny által keltett gazdasági és piaci erők kényszeres nyomásával. A 2009-es évet vizsgálva a gazdasági világválság egyre növekvő mértékben sújtotta Horvátországot. 2009 első felében életbe lépett az úgynevezett „recesszió időszaka”, amelynek következtében növekedett a munkanélküliség és a makroökonómiai adatok stabilitásának fenntartását is csak a széleskörű pénzügy politikának köszönhetően sikerült fenntartani. Több intézkedést is hoztak az államháztartás kiegyensúlyozásának érdekében, azonban a költségvetési hiány jelentősen növekedett. Magas szintű külső hitelezők felé fennálló adósságállománya, valamint hosszú-és rövid távú visszafizetési kötelezettségei miatt az ország még mindig sebezhető. A gazdaság helyreállítása és a privatizációs folyamatok lelassultak, és korlátozott szabályozásokat léptettek életbe a gazdaságban. A sikeres pénzügy politika hozzájárult, hogy sikerüljön fenntartani a költségvetés egyensúlyát, elsősorban azáltal, hogy enyhült a külföldi valutára vonatkozó likviditási kényszer, köszönhetően a szabálymódosításoknak. A jogszabályi háttér a stratégiai- és hosszú távú költségvetési tervezés érdekében az utóbbi időben javult. Az egészségügyi reform elfogadására volt szükség, hogy javítsák az egészségügy pénzügyi helyzetét. A külkereskedelmi hiány csökkent, a devizaárfolyam stabil szinten maradt. A bank szektor rugalmasan fogadta a válság által előidézett „sokkot”, és a hitelállomány csökkent. Horvátország gazdaságilag is sikeresen integrálódott az Európai Unióba. Mégis, a kormány gazdaságpolitikájából hiányzik a világos, középtávú szemléletmód. A szerkezeti reformokra általában lassú ütemű fejlődés jellemző, különös tekintettel a veszteséges vállalatok újraszervezésének folyamatára. A munkaerőpiacra az alacsony mértékű foglalkoztatottság- és részvételi arány jellemző, amelyeket a válság csak tovább súlyosbított. A reformok által csak korlátozott sikereket könyvelhettek el, amelyek a munkaerőpiac rugalmatlanságának feloldását célozták meg. A válság hatására jelentős kockázatnövekedés történt, illetve a növekvő költségekkel párhuzamosan a bevételi oldalon folyamatos csökkenést realizáltak. Ezáltal a költségvetési 48
hiány jelentősen növekedett. A kései reagálás súlyos gyengeségeket tárt fel a költségvetési tervezés folyamatában. Alacsony mértékű fejlődést értek el a közpénzek hatékonyabb felhasználásában is. Magas szinten maradtak a nem megfelelően célzott szociális segélyek, emellett nagyszámú állami - és köztulajdonban lévő vállalat továbbra is élvezi a kormány szubvenciós politikájának előnyeit az állami garanciákon és rendkívüli támogatásokon keresztül. Ezért, tehát továbbra is kulcsfontosságú, egy hiteles költségvetési politika kidolgozása, amely a költségvetés merevségének feloldására és a közpénzek hatékony felhasználásának fokozására
összpontosít.
További
lépések
történtek
a
cégalapítás
menetének
meggyorsításában, de a befektetési klíma továbbra is szenved a szigorú szabályozás terhétől.105
5.6
Tárgyalási fejezetek jelenlegi állása
Az átvilágítás után a tárgyalások gyakorlati része is kezdődhetett. Horvátországnak 35 tárgyalási fejezeten kell megfelelnie, ami után lezárhatják a tárgyalásokat és megszülethet a csatlakozási szerződés. A két fél így már 18 fejezetet tett félre az összesen 33-ra osztott uniós joganyagból. Háromban viszont még meg sem kezdődtek az egyeztetések. Hivatalos horvát nyilatkozatok szerint az ország vezetése abban reménykedik, hogy még idén sikerül befejezni a csatlakozási tárgyalások folyamatát. A horvát csatlakozási tárgyalások 2005-ös megkezdése óta a legfrissebb hírek szerint (2010. április 19) eddig harminc fejezetet nyitottak meg és 18-at zártak le ideiglenesen. Az eddig kipipált fejezetek a következők: az áruk szabad mozgása, a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, Társasági jog, Szellemi tulajdonjog, Pénzügyi szolgáltatások, Információs társadalom és média, Energia, Gazdasági és monetáris politika, Statisztika, Szociálpolitika és foglalkoztatás, Vállalkozásés Iparpolitika, Transzeurópai hálózatok, Tudomány és kutatás, Oktatás és kultúra, Fogyasztó- és egészségvédelem, Vámunió , Külkapcsolatok.106 Szeretném bemutatni Horvátország milyen haladást ért elé a közösségi vívmányok tekintetében: 105 106
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/conclusions_on_croatia_en.pdf http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=2416
49
1.Áruk szabad mozgása: A fejezet alapelve a szabadkereskedelem megvalósulását irányozza elő a tagállamok között. Az áruk szabad mozgása kulcsfontosságú a belső piac számára, hogy csökkentsék az akadályokat, még több munkahelyet teremtsenek és növeljék a jólétet.107 A fejezetet 2008. július 25-én nyitották meg, amikor is az Európai Unió megjegyezte a fejezet lezárása akkor következhet be, ha Horvátország átveszi a legfontosabb uniós jogszabályokat, különösen a közösségi kódokra vonatkozóan. Elsősorban a gyógyszerek kereskedelmének szabályozásával kapcsolatos horvát hiányosságokra utalnak. 2010. április 19-én Brüsszelben tartották a tizedik csatlakozási konferenciát, ahol lezárták az első fejezetet. 108 2.A munkavállalók szabad mozgása: E közösségi vívmány gondoskodik arról, hogy az EU állampolgárai szabadon dolgozhassanak azonos munkafeltételek és ugyanolyan társadalmi, adózási kedvezményekben részesüljenek bármelyik tagállamban. 2008. június 17.-e és 2009. október 2.-a között zajlottak le a tárgyalások, Horvátország már nagy részben kielégíti a munkapiac területén létező követelményeket. Jelentős fejlődésről számolhatunk be a jövőbeni horvát részvételről az európai foglalkoztatási (European Employment Services, EURES) hálózatban, amely cél elérése érdekében változtatásokat eszközölnek a horvátországi foglalkoztatási szervezeti struktúrában (Croatian Employment Service, CES). Fejlődést tapasztalhatunk a társadalmi biztonság területén is. 3.Letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága: A tagállamoknak kötelességük biztosítaniuk az állampolgárok szabad letelepedésének jogát egy másik tagállam területén, valamint nélkülözhetetlen a képzettségek azonos szintű elismerése, amelyhez az országoknak azonos oktatási rendszert kell követniük. A szolgáltatások szabadsága a gazdaság minden olyan szereplőjét megilleti, aki/amely az Európai Unió valamely tagállamában szolgáltatást nyújt. A fejezetet 2007. június 26-tól 2009. december 21.-ig tárgyalták. A legutóbbi jelentés kimondja, hogy Horvátországnak további teendői vannak e vívmány teljesítéséhez. 2009 júliusában elfogadták a postai szolgáltatás törvényét (Postal Service Act). A fokozatos piacnyitásra törekednek a harmadik postai rendelet megvalósításával, a teljes megnyitásra kitűzött dátum 2012. december 31. A képzettségek elismerésében bár fejlődés tapasztalható, az orvosi végzettségek gyakorlati követelményei még mindig nem szerepelnek a közösségi vívmányban. 107
http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=2416
50
4.A tőke szabad mozgása: A tőkemozgások szabadsága általános érvényű alapelv, amelyet nem csak az unión belül, de azon kívüli országok irányába is érvényesíteniük kell a tagállamoknak. Az EU-ban szabadon végezhető mindenfajta deviza- és valutaügylet, korlátozásmentesen lehet bármely más országban befektetni, szabályokat foglalnak össze a tagállamok közötti kifizetésekkel és átutalási megbízásokkal kapcsolatban, különös figyelmet fordítanak a magas értékű átutalások esetében. 2009 februárjában törvénybe lépett egy határozat (Act on Ownership), amellyel az uniós állampolgárok a horvát nemzetiségűekkel azonos feltételek mellett jogosultak ingatlan tulajdonjog felvásárlására. A globális pénzügyi helyzet hatására az ország elhalasztott bizonyos tőkemozgások liberalizációját. További erőfeszítések szükségesek az AML törvénykezés (Anti-money laundering) alkalmazásához. A tárgyalásokat 2009. október 2-án nyitották meg. 5.Közbeszerzés: A vívmány magába foglalja az egyenlő bánásmód, szabad verseny és diszkriminációmentesség általános alapelveit a közbeszerzés területén, amelyben Horvátország jelentős fejlődést ért el. 2008. december 19-én nyitották meg a tárgyalásokat. 2009 januárjában életbe lépett az új árengedmény (Concession Law) törvény. Tizenkét főből álló ügynökséget hoztak létre a PPP projektek értékelésére és elfogadására. Új szabályt született, amely kimondja, hogy 2010 januárjától a választási bizottság legalább egy tagja képzett legyen a közbeszerzésben. 6.Társasági jog: Az egyezkedés 2007. június 26-án vette kezdetét és 2009. október 2-án zárult le, amelyben a vállalatok megalapításáról, regisztrációjáról és megosztásáról hoztak törvénykezéseket. Tíz kereskedelmi bíróság már lehetővé tette a Korlátolt Felelősségű Társaságok online regisztrációját, bár Zágrábban ez a szolgáltatás még nem elérhető. Emellett az éves elszámolás is elérhető az interneten keresztül, amelyet a pénzügyi ügynökség (Financial Agency, FINA) tart fent. 79,065 közül 36, 918 éves beszámolót tett közzé a FINA. A könyvvizsgálatról szóló törvény módosításait (Audit Act) a nyolcadik társasági jog irányelvével együtt fogadták el és lépett életbe. A könyvvizsgálat nyilvános felügyeleti bírósága (Audit Public Oversight Committee) működése kezdetét vette, azonban még nem funkcionál teljes körűen. 7.Szellemi tulajdonjog: Összehangolt előírásokat tartalmaz a legális szerzői jog védelmére és ehhez kapcsolódó jogok hatályba léptetésére, csak úgy, mint az ipari tulajdonjogokéra (védjegy, márkajelzés, dizájn). Speciális rendelkezések vonatkoznak többek között az adatbázisok, számítógép programok és műholdas műsorszórás védelmére. 2007. március 29 és 2008. december 19. között történtek a tárgyalások. Horvátországban a turisztika cselekvési program nyilvánosságra hozatala után a szerzői jogvédelmi költségek tíz 51
százalékos csökkentését javasolták írók, előadóművészek és a hanglemez producerek számára. Az ipari tulajdonjog már kiemelkedően megfelel az uniós szabályokban leírtakkal. 8.Versenypolitika: A gazdasági versenyképesség minden működő piacgazdaság feltétele. E fejezet fedi mind a vállalatok magatartását szabályozó versenyjogokat (anti-tröszt politika) és mind a vállalatok állami támogatásainak szabályozását. Az ország jelentős fejlődést ért el a verseny törvény (Competition Act) elfogadását illetően. A horvátországi verseny hivatal (Croatian Competition Agency, CCA) negyvenegy érdemleges döntést hozott, amely megoszlott tizenkilenc fúzióban, három megszorító intézkedésben, három kulcspozíció visszaélésben és tizenhat pártolási ügyben, azonban nem hoztak határozatot a „kemény” kartell ellen. Az állami támogatás területén a versenyhivatal harminchat véleményt és határozatot bocsátott ki. Versenypolitika területén kulcsfontosságú, hogy az ország befejezze a hajógyár szerkezeti átalakítását és javítsa a versenyhivatal fellépését a kartellek ellen. 9.Pénzügyi szolgáltatások: A fejezet szabályokat tartalmaz a pénzügyi intézetek ellenőrzéséről, üzemeltetéséről és engedélyezéséről a bank, a biztosítás, a nyugdíj kiegészítés, a beruházási szolgáltatás és az értékpapír piac területen.109 A kilences számú dossziét 2007 júniusában nyitottak meg és az előző év november 27-én zárták le. Legfőbb követelmény a lezáráshoz, hogy Horvátország erősítse a felügyeleti hatalmak kapacitását az ellenőrzési funkció végrehajtásához, illetve fejlessze a tanácsadói interakciót a pénzügyi szektorral. 10.Információs társadalom és média: Az Európai Unió a kezdetektől központi szerepet játszik a kommunikációs forradalom folyamatában, hiszen meghatározza a piacnyitás ütemét, egyenlő esélyeket biztosít minden résztvevőnek, védelmezi a fogyasztók érdekeit, sőt a műszaki szabványok kidolgozásában is részt vesz. Az egyes tagállamok kormányai egymástól független, önálló audiovizuális politikát folytatnak, míg az uniós szabályok és iránymutatások a közös érdekeket védelmezik. Az egyezkedés 2007. június 26 és 2008. december 19 között zajlott le. Jelenleg szükség van a két nemzeti szabályozó kapacitását növelni a pontos teljesít érdekében, beleértve a mobil infrastruktúra fejlődését, emellett a kormányzat minden szintjét erősíteni kell, hogy az elektronikai kommunikáció összes szegmensének a liberalizációja életben maradjon és biztosítsák a nyugodt „játszási” területet az audiovizuális területen.
109
http://ec.europa.eu/internal_market/finances/index_en.htm
52
11.Mezőgazdaság: Az Unió közös agrárpolitikája biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelés összekapcsolódjon a környezet megóvásával, elősegíti a vidék gazdasági és társadalmi szövetének megőrzését. A CAP (Common Agricultural Policy) arra koncentrál, hogy az ágazat szembe tudjon nézni az éghajlatváltozás kihívásával, a biológiai sokféleség csökkenésével, a helyes vízgazdálkodással és a bioenergia elterjesztésének feladatával. Az EU agrárpolitikájával ma azt kívánja biztosítani, hogy a termelők saját erejükből versenyben tudjanak maradni az EU és a világ piacán egyaránt. Az Unió 2009. október 2án indította meg az egyezkedést Horvátországgal. Különösen a mezőgazdasági adatok feldolgozását, a közös piac szervezését és a falusi fejlődést illetően tudósítottak fejlődésről. A szerves gazdálkodásban és a minőség politikában folytatódott az EU törvénykezéshez történő igazodás. Még mindig komoly fáradozást igényel, hogy a létrehozzák a „fizető” ügynökséget, az integrált adminisztrációs és ellenőrző (Integrated Administration and Contol System) és a földek parcellázásáért felelős rendszert (Land Parcel Identification System). 12.Élelmiszerbiztonság, állat- és növényegészségügy: Az általános élelmiszer politika megszabja az élelmiszerre vonatkozó higiénikus szabályozásokat. Emellett a fejezet biztosítja a részletes előírásokat az állatorvosi területre vonatkoztatva, amelyek védelmezik az állatok egészségét, jólétét és az állatok ételének eredetét a belső piacon. A növényegészségügy területén előírták a magok minőségét, a káros organizmusokat és a táplálásról szóló intézkedéseket. Úgy, mint a mezőgazdasági fejezet esetében is, úgy e fejezet tárgyalását is 2009. október 2-án kezdte meg az ország az EU-val. Az állatorvosi szekcióról a Bizottság pozitív jelentésről számolt be, azonban kiemelte, további adminisztrációs törekvés szükséges az EU szolgálatkész ellenőrző rendszeréhez, ami a csatlakozás kulcsfontosságú pontja. 13.Halászat: Az EU fontosnak tartja, hogy a tengeri erőforrásokat felelős módon használjuk fel, a halászat ne haladja meg a szükséges mértéket, illetve az olaj- és földgázkitermelés ne károsítsa a tengeri, tengerparti környezetet. A fejezet olyan szabályozásokból tevődik össze, amelyek nemzeti törvénykezébe történő átírását nem írják elő. Azonban többek között megkövetelik az adminisztrációt célzó felkészülés intézkedésnek bevezetését, részvételt a közös halászati politikában, a vizsgálatot és ellenőrzést, a strukturális szerkezetet és az állami segély kontrollját. Néhány esetben szükséges a harmadik országokkal vagy a nemzetközi szervezetekkel létező halászati egyezményeket és konvenciókat elfogadni. A felek 2010.02. 19-én kezdték meg a tárgyalásokat. 53
14.Közlekedéspolitika: A közlekedési törvénykezés megcélozza a belső piac működésének fejlesztését, illetve
a
hatékony,
környezetbarát
és felhasználóbarát
közlekedési
szolgáltatást. A dosszié a közúti szállítást, a vasúti technikát, a belső vízi utakat, a kombinált közlekedést, a légiközlekedést és a tengeri közlekedést foglalja magába. Az országnak további adminisztratív kapacitás fejlesztésére van szükség a tengeri közlekedési szektorban, a polgári repülési működésben, különösen a repülési biztonságban illetve a vasutat szabályozó hatóságban, főleg az alkalmazottak oktatását illetően. A vasúti hálózat vezető függetlenségét teljesíteni kell a szabályozó testület ellenőrzése alatt és nem utolsó sorban a légi közlekedésben és a tengeri hajózásban további törvénykezési igazítás szükséges. 15.Energia:
Az
Európai
Unió
energia
politikájának
célja,
hogy
fejlessze
a
versenyképességet, védelmezze az energiaszolgáltatókat és mindezek mellett megóvja a környezetet. A közösségi vívmány szabályokat és irányvonalakat tartalmaz, különösen a versenyre, az állami segélyekre, a belső energia piacra, az újrahasznosítás támogatására, az energia hatékonyságára, a nukleáris energia és biztonság védelmére vonatkozóan. Ezt a fejezetet 2008. április 21-én nyitották meg, amikor az unió kimondta, hogy az országnak többek között el kell fogadni egy új bányászati törvényt, alkalmazniuk kell a villamos energiára és a földgázra vonatkozó belsőpiaci szabályokat és a nukleáris biztonsággal összefüggő szabályoknak megfelelő adminisztrációs hátteret kell biztosítaniuk. 2009. november 27-én zárták le a tárgyalásokat. 16.Adózás: A fejezet a közvetett adózásról, nevezetesen az általános forgalmi adóról (Value Added Tax, VAT) és a fogyasztási adóról szól, amely lefekteti a VAT értelmezését, alapelveit és hatáskörét. A fogyasztási adót a dohány termékek, az alkoholos italok és az energiát növelő termékek esetében vetették alá az EU-s törvénykezésnek. A közvetlen adózás tekintetében az „acquis” lefedi az adózásból származó bevételeket az egyének és a vállalatok adóinak megtakarításából. Az adózási fejezetről szóló dosszié először 2009. október 2-án került terítékre. Horvátország felszámolta a cigarettákat megkülönböztető adózást. Figyelembe vették azt az intézkedést az adminisztratív kooperációval kapcsolatban, amit elfogadtak, de csak a csatlakozás után fog érvénybe lépni. Mindazonáltal a VAT területén maradtak még teendők. 17.Gazdasági és monetáris politika: A dosszié tartalmazza a tagállamok központi bankjának függetlenségét igénylő szabályozását, amely megtiltja a közösségi szektor közvetlen finanszírozását a központi bank által, illetve a közösségi szektor pénzügyi intézeteibe történő kiváltságos hozzáférhetőségét. Az új tagállamoknak elkötelezettek, 54
hogy teljesítsék a kritériumot a megállapodásban fektettek le, hogy képesek legyenek az euró átvételére a csatlakozás után. Így a későbbiekben részt vehetnek a Gazdasági és Monetáris Unióban. A fejezetet két évig fejtegették, amely után 2008. december 19-én ideiglenesen döntöttek. A Bizottság kiemelt jelentőségű előmenetelről számolt be, azonban azt
is
megállapította,
hogy
a
horvátországi
központi
bank
függetlenségének
törvénykezésében szükséges munka rögzítését be kell fejezni és a politikai koordinációt javítani kell. 18.Statisztika: A statisztika fejezete kiterjed az adatgyűjtemények módszertanára, értékelésére és eljárási rendjére olyan területeken, mint például a makroökonómia, az árak, a demográfia, a társadalom, a regionális adatok statisztikájára.110 Jelentős a fejlődés mértéke Hovátországban a statisztikai infrastruktúra modernizálásában, hiszen a kormány elfogadta az új statisztikai szervezeti struktúrát, (Central Bureau of Statistics, CBS) amely növelte az állások számát. Főképpen a mezőgazdasági és az üzleti statisztikára összpontosítanak. A nyilvántartások értékelésével és a statisztika szektorral kapcsolatban pozitív helyzetjelentést adott a Bizottság, azonban azt tanácsolta, hogy folytassák a horvát statisztika EU követelményeihez igazítását. A tárgyalások több, mint két évig tartottak, amelyet 2009. október 2-án sikerült lezárni. 19.Szociálpolitika és foglalkoztatás: A dosszié tartalmazza a munkatörvény, az egyenlőség, az egészség, a munkabiztonság és a diszkriminációmentesség területén megalapított minimum kötelezettséget.111 A tagországok európai szinten közreműködnek bizonyos társadalmi párbeszédben, a foglalkoztatási politika, a szociális hozzáadás és védelem uniós politikai folyamatának területén. 2008. június 17.-e és 2009. december 21.-e között tartották a tárgyalásokat. Ki szeretném emelni a beszámolóból, hogy Horvátország a jogi igazodás jó szintjét már elérte, azonban még maradt űr a végleges célig, főleg a munkatörvénnyel kapcsolatban. Fontosnak tartom, hogy elfogadták a 2009-től 2013-ig tartó nemzeti programot a foglalkoztatási területen felmerülő egészségért és védelemért (National Programme for Occupational Health and Safety), melynek biztosításáért a személyzet számát 32-ről 111-re növelték. A nemzeti foglalkoztatási terv (National Employment Plan) biztosítja az alapot az aktív foglalkoztatási méret új korszakának bevezetésére. Fejlesztették a munkaterhelés vizsgálat és az oktatási terveket a 2009-2010es időszakra. A nyugdíj és egészségvédelmi rendszer reformjai folyamatban vannak.
110 111
http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=67 http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=67
55
20.Vállalkozás- és Iparpolitika: Az Unió vállalkozáspolitikájának célja a versenyképesség növelése, a munkahelyteremtés, kiemelt figyelemmel a feldolgozóipar, valamint a kis- és középvállalkozások igényeire. 2006. december 21-én indult a tárgyalási folyamat az „ acquis” tekintetében és csak 2008. július 25-én tudták lezárni a dossziét. A Bizottság nem elégedett az acél és hajógyártási szektor teljesítményével és az üzleti tevékenység reformjainak sebességével. 21.Transzeurópai hálózatok: Magába foglalja a Transzeurópai Hálózatok (Trans-European Networks) politikáját a szállítás, a távközlés és az energia infrastruktúra területén. A Transzeurópai Hálózatok megalapítása és fejlődése, a sajátos összekapcsolódás elősegítése és a nemzeti hálózatok együttműködése megcélozzák a belső piac előnyeinek kihasználását, emellett hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás növeléséhez az Unión belül.112 2007. december 19-én nyitották meg a tárgyalásokat és 2009.október 2-án fejezték be az egyeztetéseket. Horvátország 2009-es jelentése szerint a szállítás és energiahálózat fejlődésében létrejött haladás párhuzamos a Transzeurópai Hálózatok szállítási és energiai rendszerének céljaival. 22.Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása: A regionális politika a pénzügyi szolidaritás eszköze, a kohézió és a gazdasági integráció motorja. Az Unió regionális politikájával arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló források a szegényebb régiók fejlesztését szolgálják, amivel az elmaradottabb térségek modernizációját segítik a fejlettebb uniós régiók felzárkózásához.113 Horvátországgal 2009. október 2-án indultak a megbeszélések. 2009 januárjában érvénybe lépett az új költségvetési törvény, ami bevezette a több évre szóló költségvetési tervezetet. A törvény összefüggésben van a Közösség kohéziós politikájának követelményeivel. A Bizottság beszámolt az IPA alkotóelemeinek végrehajtásában elért pozitív fejlődésről, azonban azt is kimondta, hogy még jelentős haladást várnak az IPA struktúrák és az EU kohéziós politika támogatásainak kihasználásával kapcsolatos adminisztratív kapacitás növelésében. 114 23.Igazságszolgáltatás és alapvető jogok: Az Unió szándéka, hogy fenntartsa és tovább fejlessze a szabadságot, a biztonságot és az igazságosságot. A hatékony és független bíróság létrehozása a legfőbb elvárás. Az EU törvénykezése előírja, hogy a bíróság a pártatlanság és a becsületesség elve alapján ítélkezzen. Ezáltal megkövetelik a szilárd elköteleződést a külső hatások kiküszöbölésére, illetve a jogi garanciát a korrekt bírósági 112
http://ec.europa.eu/ten/index_en.html http://europa.eu/pol/reg/index_hu.htm 114 http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-20100023+0+DOC+XML+V0//HU 113
56
tárgyalásra. A tagállamok küzdeniük kell a korrupció ellen, emellett biztosítania kell az alapvető jogok és az állampolgárok jogának tiszteletben tartását. Horvátország a korrupció elleni közdelem területén elérte a kezdeti „sikereket”, ennek ellenére a korrupció továbbra is elterjedt az országban és a harcot szolgáló eszközök nem fejlődtek megfelelően. A jogi intézkedések általános megfelelnek az elvártaknak az alapvető jogokkal kapcsolatban, de ennek ellenére számos fontos változtatás főleg a kisebbségek ügyében a végrehatás szakaszában várakozik.115 24.Jogérvényesítés, szabadság és biztonság: Az Európai Unió célja, hogy fenntartsa és tovább fejlessze a szabadságot, biztonságot és az igazságosságot. A fejezet magával vonzza a határellenőrzés, a vízum, a külső migráció, a rendőrségi együttműködés, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelem, a drog elleni intézkedések, a vám és a bírósági együttműködés megfigyelését. 2009. október 2-án indították meg a fejezet tárgyalási sorozatát. Ami említésre méltó, hogy Horvátország a drog elleni küzdelem javításának céljából 2009 februárjában elfogadta a 2009-2012 tartó nemzeti akciós tervet, ami az iskolák megóvásának szerepére és a központi, helyi együttműködés fejlesztésére fókuszál. 25.Tudomány és kutatás: Ezen a területen az Európai Unió nem követeli meg a szabályok nemzeti jogi határozatba történő átvitelét. Csupán egy napot vett igénybe ennek a közösségi vívmánynak a lezárása. (2006. június 12.) Pozitív a haladás a fejezetben, azonban az országnak biztosítania kell az európai kutatási területi horvátországi részvételét. 26.Oktatás és kultúra: Az unió célja a tudásalapú társadalom megteremtése, amelyhez nélkülözhetetlen a színvonalas oktatás és a szakképzés. Kultúra területén az Európai Unióban sokszínűség uralkodik. Az EU arra ösztönzi a kulturális iparágakat, hogy kihasználják az egységes piacban és a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket, emellett mindezek dinamikus környezetének kialakítására törekszenek. 116 2006. december 11-én sikerült megegyezésre jutniuk a fejezetről, így egy napon nyitották meg és zárták le az ügyet. Horvátország azóta fejlődött az oktatás, a szakképzések, a kultúra területén, azonban az élethosszig tartó tanulás és a fiatalok támogatásában még nélkülözhetetlen haladást elérnie és a felnőtt oktatásra megfelelő figyelmet fordítania.117
115
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/croatia/screening_reports/screening_report_23_hr_internet_en.pdf http://europa.eu/pol/cult/index_hu.htm 117 http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/conclusions_on_croatia_en.pdf 116
57
27.Környezetvédelem: Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon, legfontosabb cél az éghajlatváltozás megfékezése, a biológiai sokféleség fenntartása, környezetszennyezés csökkentése és a természeti erőforrások megfelelő felhasználása. 2010 februárjában nyitották
meg a tárgyalásokat. A
környezetvédelemben haladást értek el a levegő minőségében, a klímaváltozásban, az ipari szennyezés és kockázatkezelés területén. Elfogadták a fenntartható fejlődés stratégiáját. Az országnak növelnie kell az adminisztratív kapacitást mind nemzeti és mind helyi szinten, a természetvédelem és a vízgazdálkodás területén további erőfeszítések szükségesek.118 28.Fogyasztó- és egészségvédelem: A fejezetet 2007. október 12-én tárgyalták először, melynek
ideiglenes
lezárásához
(2009.
november
27)
Horvátországnak
új
fogyasztóvédelmi törvényt, szövetekről és sejtekről szóló jogszabályt kellett elfogadnia, emellett jelentős haladást kellett elérnie a dohányzás káros hatásainak figyelmeztetésében. Az adminisztrációs háttér biztosítása érdekében két új hivatalnokot alkalmaznak a fogyasztói védelem területén, bár az állam felügyelőség (State Inspectorate) területén ez a kapacitás még mindig erősítést kíván. A mentális egészség területén nem tapasztalható fejlődés, még csak a kezdeti lépcsőfokokat tették meg, a haladáshoz szükséges stratégiát készítik elő (Mental Health Promotion Strategy). 29.Vámunió: A vámunió megteremtés az elsők között volt az EU közösségi vívmányai közül. Ezután nem volt szükség az unió belső határain belül vám fizetésére és a vámvizsgálat is csak a múlté vált, így szabadon áramolhatnak az EU-ban megtermelt és oda beáramló áruk.119 Horvátoknál 2006. december 21-én nyitották meg az egyezkedéseket, amellyel 2009. október 2-án végeztek. 2009 januárjában lépett életbe az új 2009-re szóló vámtarifák szabályozása, elindították az összefüggő korrupcióellenes politikát és folytatták az információs technológia összekapcsolását.120 30.Külkapcsolatok: Az Európai Uniónak nagyon fontos szerepe van a nemzetközi színtéren. A fejezetet évnyi tárgyalás után 2008. október30-án zárták le. Horvátország folytatta az együttműködést és az egyeztetést a Bizottsággal, hogy igazodjon az Európai Unió harmadik országokba irányuló és a nemzetközi szervezeten belüli politikákhoz és helyzetekhez (különösen WTO-hoz). A tudósítás kimondja, hogy az országnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi kötelezettségeket, amikor kereskedelmet védő intézkedésekhez
118
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-20100023+0+DOC+XML+V0//HU 119 http://europa.eu/pol/cust/index_hu.htm 120 http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/conclusions_on_croatia_en.pdf
58
folyamodik, valamint fejlődést kell mutatnia a fejlődési politika és a humanitárius segélyekre illetően. 31.Kül-, biztonság- és védelmi politika: A közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) és az európai biztonság- és védelmi politika (ESDP) a jogi törvényeken alapul beleértve a jogerős nemzetközi megegyezéseket és a politikai dokumentumokat. A tagállamoknak a CFSP keretein belül politika párbeszédben kell résztvenniük az EU közleményekhez történő igazodáshoz. A tagjelölt országoknak ez egy fontos előírás, emellett kötelesek alkalmazni a megállapított szankciókat és a korlátozó intézkedéseket. Horvátországban 2008 novemberében felvonultatott korlátozó intézkedési törvény megcélozta a minden részletre kiterjedő, és sokkal hatékonyabb megtorlási rendszer elfogadását. Az ország tovább erősítette az EU védelmi politikájában betöltött küldetését. Ami Horvátország fegyverkezését illeti, javítania kell az ellenőrzést, átláthatóbbá kell tennie a fegyverekkel kapcsolatos kommunikációját. 32.Pénzügyi ellenőrzés: A pénzügyi ellenőrzés az Unió alapelveinek nemzetközileg egyeztetett elfogadását képviseli. Az „acquis” megköveteli az országtól a hatékony, világos, átlátható pénzügyi vezetést és ellenőrzési rendszer fennállását, a független belső könyvvizsgálat rendszer funkcionális működését, a lényeges szerkezeti struktúrát, a nemrégiben létrehozott PIFC rendszer ( Public internal financial control) minőségét és nem utolsó sorban tartalmazza az EU pénzügyi kamatok védelmét és az EU alapokkal kapcsolatos csalások elleni küzdelmet. A közösség vívmányról szóló egyezkedés 2007. június 26-án indult. Horvátország általános előrehaladást nyugtázhat különösen a belső pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos
jogszabályok
tekintetében.
A
könyvvizsgálat
területén,
az
Állami
Számvevőszék függetlenségének jogi keretét szükséges tovább erősíteniük, hiszen a közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető prioritású a korrupció leküzdéséhez és a közszolgáltatások hatékonyságának javításához.121 33.Pénzügyi és költségvetési rendelkezések: Magába foglalja a pénzügyi forrásokra vonatkozó
rendelkezéseket,
amelyek
az
Unió
költségvetésének
finanszírozására
szükségesek. 2007 decemberében kezdődtek el a tárgyalások Horvátországgal. Pozitív fejlődést mutatott Horvátország ezen a területen, elfogadták az Unió saját erőforrásainak adminisztrációs rendszerének tervezetét. A jelentés kiemeli, hogy a cukor adózásával kapcsolatban nem érték el a megfelelő szintet az „acquis” teljesítésében. 121
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-20100023+0+DOC+XML+V0//HU
59
34.Intézmények: Biztosítja az Európai Unió intézményi és ügyrendi szabályait. Ha az ország csatlakozik a közösséghez, alkalmaznia kell az ezeket az előírásokat, amivel védelmezik az ország egyenlő képviseletét az EU intézményekben, egyéb testületekben és a döntéshozó eljárásokban. 35.Egyéb kérdések: A fejezet olyan vitapontokat tartalmaz, amelyek nem terjednek ki a közösségi vívmányokra. Horvátország esetében még nem került sor ilyen megállapításra, hiszen ezzel a kérdéssel a tárgyalási folyamat végén foglalkoznak.122 Az éves jelentés feldolgozása után kijelenthetem, hogy Horvátország a legtöbb ágazatban megfelelő előrehaladást ért el a közösségi vívmányok elfogadása terén; azonban a horvát hatóságoknak továbbra is erősíteniük kell az igazgatási struktúrákat és a vívmányok megfelelő végrehajtásához szükséges intézményi kapacitást, hogy az ország a csatlakozást követően a lehető legnagyobb mértékben aknázhassa ki az EU-tagságból származó előnyöket. Az EU az eddig ideiglenesen lezárt fejezetek esetében nyomon követi a jogszabályok teljesítését, végrehajtását, és ha szükséges, újra megnyithatja a dossziékat, hiszen a tárgyalásokat végérvényesen csak a teljes folyamat végén nyilváníthatják lezártnak a „semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás” elv alapján. Ha a tárgyalások lezárultak, a feltételeket a csatlakozási szerződéstervezetbe emelik, amely tartalmazza
az
átmeneti
megállapodások,
határidőket,
pénzügyi
és
támogatási
megállapodásokat és a védőzáradékot. Mindezeknek a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament támogatását kell elnyerni ahhoz, a tagjelölt állam és a tagállamok képviselői aláírják a dokumentumot. Így jogosulttá válik a „csatlakozó állam” bizonyos ideiglenes előjogokhoz, véleménnyel láthatja el az EU javaslattervezeteit, közleményeit, ajánlásait vagy kezdeményezéseit, és lehetősége van az „aktív megfigyelői státuszra”, amely felszólalási joggal jár, szavazati joggal azonban nem. A ratifikációs folyamat végeztével a szerződés meghatározott időpontban hatályba lép és az ország tagállammá válik.123
5.7
Horvátország akadályai az Uniós úton
y Szlovén-horvát viszony: 1991. június 25-én kiáltották ki a függetlenséget Horvátországban és ekkor válhatott ki a titói Jugoszláviából. Ugyanebben az időben vált 122
http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=67, 2010. május 9. 17:50 http://ec.europa.eu/enlargement/the-policy/process-of-enlargement/closure-and-accession_hu.htm, 2010. május 9. 18:20 123
60
függetlenné Szlovénia, aki nyugati szomszédja Horvátországnak és már 2004-től EU- s tag. A két említetett ország, a volt Jugoszlávia tagjaiként közös múlttal rendelkeznek, de viszonyukat igen súlyos problémák árnyékolták. Míg a belső határt illetően sosem volt nézeteltérés Horvátország és Szlovénia között, addig a tengeri határ körül kiemelt jelentőségű vita alakult ki. 1993-ban Szlovénia felismerte egy memorandumban, hogy nincs saját kijárata a tengerre, ennek következtében, főleg amióta az EU tagja igyekszik nyomást gyakorolni Horvátországra, hogy biztosítsa igazságszolgáltatását a tengeri folyosó felett, ahol a hajóközlekedés áthalad.124 Szlovén-Horvát határvita
7. ábra
Forrás: http://hetivalasz.hu/cikk/0707/16173
A legmérgesebb helyzet az Isztriai-félsziget felett található Pirani öböl hovatartozása miatt alakult ki, ami az Adriai-tenger északkeleti csücskében helyezkedik el és területe huszonegynéhány négyzetkilométer. A sok konfliktus és incidens közül az egyik legemlékezetesebb eset 2004 szeptemberében történt, amikor 12 szlovén állampolgárt a horvát határőrök őrizetbe vettek, mert horvát határterületre léptek, habár a szlovénok is sajátjuknak tartották a területet. Az eset után Szlovénia megfenyegette Horvátországot, hogy Uniós csatlakozásuk útjába áll, amit mint az Unió teljes jogú tagja meg is tehetett bizonyos kereteken belül. Majd az évek során Ljubjana haragja enyhült, amiről Janez Drnovsek szlovén államfő 2004. decemberi nyilatkozata is bizonyította, hiszen a nyilatkozatában szóvá tette, hogy a horvátok EU- s 124
Croatia and Slovenia: Border dispute= Central European Political Science Review, 2009. spring, number 35, pp. 126-129.
61
csatlakozásáig lezárhatják a rendezetlen határügyeket.125 Azonban a probléma megoldását nehezítette, hogy míg Horvátország a konfliktust a Nemzetközi Bíróság segítségével szerette volna megoldani, addig Szlovénia más változatot szeretett volna keresni, hiszen úgy gondolta, hogy a bíróság a másik országot pártfogolja. A konfliktus miatt Szlovénia már több horvát tárgyalási fejezet megnyitásának állt útjába, de 2009 szeptemberében megegyezésre jutottak a határvitával kapcsolatban, amikor „a szlovén parlament európai ügyekért felelős bizottsága megszavazta a vétó feloldását”. A vita rendezése akkor gyorsult fel, amikor Ivo Sander horvát kormányfő júliusban távozott. Őt Jadranka Kosor váltotta fel, aki már az első kormányfői talákozón eredményt ért el, hiszen már akkor megegyeztek arról, hogy az év vége előtt lezárják a határvitát. Borut Pahor ki is jelentette, hogy Szlovénia nem áll tovább a Horvátország EU- s csatlakozásának útjába.126 A tárgyalásokat a nemzetközi felügyelet mellett folytatták és a szlovén kormányfő azt is megerősítette, hogy javasolni fogja a parlamentnek, hogy vonják vissza azokat a kifogásokat, amelyeket Horvátország csatlakozási folyamata kapcsán állították fel. 2009. november 4-én Horvátország és Szlovénia aláírta a vita megoldására készített
megállapodást
Stockholmban.127 A határvita befolyással volt a szlovénokkal kialakult többi kapcsolataira, viszonyaira is, mint például a horvátok által önkényesen kijelölt halászati-ökológiai zóna, amelyben a horvátok korlátozták a halászatot, hogy azzal védjék az ökológiát és megvédjék a halállományt, amelyet a horvátok szerint az olaszok és szlovénok merítenek ki, amivel több százmilliós kárt okoznak Horvátországnak. Mivel ez egy újabb akadály volt az EU – hoz történő csatlakozásban, ezért 2004. június 4-én megígérte Horvátország az EU tagállamoknak, hogy ezt a törvényt rájuk nem alkalmazzák, ameddig Brüsszellel nem kötnek halászati megegyezést,128 amelyhez Olli Rehn, bővítési biztos hozzátette: „Bízunk abban, hogy Horvátország ennek megfelelően cselekszik majd, és az ökológiai és halászati zóna egyetlen korlátozását sem érvényesíti 2008. január 1-jétől az EUtagállamokkal szemben.” 129 Ezek után Szlovéniában és Olaszországban is létrehozták a saját halászati-ökológiai zónájukat, amelynek következtében Horvátország is úgy gondolta, hogy ideje sajátját is életbe léptetni és 2008. január elsejétől ki is terjesztette. Majd az Európai Unió 125
Szabó József: Horvátország: Láthatáron az EU= Európai Tükör, 2005. február (X. évfolyam) 2. szám, pp.82-97 126 http://hvg.hu/vilag/20090911_szloveni_horvatorszag_hatarvita, 2009. december 4. 14:21 127 http://hvg.hu/vilag/20091104_horvat-szloven_hatarvita_rendezese, 2009. december 4. 15:20 128 http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=4699, 2009. december 4. 15:57 129 http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=4675, 2009. december 4 16:00
62
emlékeztette az országot, hogy mit is ígért 2004-ben, emellett arra hívta fel a figyelmét, hogy ez egy újabb akadály a csatlakozáshoz, aminek a hatására 2008 márciusában felfüggesztette a kiterjesztést. Szlovéniával kapcsolatban szeretnék még egy fontos dolgot megemlíteni, ami szintén lassította a csatlakozási tárgyalásokat. 2008 januárjától Szlovénia vált az EU soros elnöki tisztségévé. Az Európai Unió soros elnöki tisztség pozíciót félévenként váltják a tagállamok. „Az elnökséget viselő állam adja a Tanács, a Coreper és valamennyi szakbizottság valamint a munkacsoport elnökét is, és ebben a minőségben dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről.”130 Így mint az idézetben is olvashatjuk a pozíció segítségével az országnak még nagyobb hangja volt az EU-ban, hiszen az elnökség képviseli az Uniót harmadik országokkal és egyéb intézményekkel szemben, így jobban tudta befolyásolni az eseményeket és a konfliktusok miatt Szlovénia nem a folyamat gyorsítását kezdeményezte.131 y Nemzetközi Törvényszéki probléma: Több uniós tagállam, mint például Hollandia és Nagy-Britannia akadályozta Horvátország csatlakozásának törekvéseit, amit az ICTY- vel való nem megfelelő kapcsolatára hivatkoztak. 2004-ben a brüsszeli Bizottság indítványozta, hogy Horvátországban kiterjesszék a megfigyelési mechanizmusokat, így szeretné az Európai Unió szemmel követni az igazságszolgáltatásnak a reformját, a kisebbségek jogainak védelmét és a korrupció elleni védelmet. Az Európai Bizottság 2004 novemberében adta át Horvátországnak a részletes uniós csatlakozási stratégiát, amely kimondja, hogy a tárgyalások üteme függ a politikai reformok végrehajtásától és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásától. Minél jobban teljesítenek, annál gyorsabban haladhatnak a tárgyalások. Ez a dokumentum tartalmaz egy záradékot, amely szerint EU megszűntetheti a csatlakozási tárgyalások folyamatát, abban az esetben, ha az ország megsérti a szabadság,
130
Dr. Jeney Petra, Dr. Kende Tamás, Dr. Lövenberg Viktória, Európai Közösségi jog, Novissima Kiadó, Budapest 2005, p 41 131 Szilágyi Imre: A szlovén EU- elnökség Nyugat-Balkán politikája, MKI Tanulmányok, 2008/32, p 12-14
63
a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának elveit; ilyen dokumentumot már Románia és Bulgária esetében is alkalmaztak.132 Ante Gotovina az 1991-95-ös háborús évek legtöbb háborús bűntettel vádolható személy, akit az egykori idegenlégiós és köztörvények bűntettek miatt is köröztek.2001-ben Carla del Ponte vádat emelt Gotovina ellen az emberiesség elleni bűnök miatt, amely vádiratot 2004-ben kibővítettek. Ekkor már a krajna vidéken történt etnikai tisztogatás vádját is birtokolta, azonban 2001 nyarán elmenekült a közösség és a vádak elől. Mindezek ellenére a közvélemény kutatások bebizonyították, hogy a válaszadók többsége nemzeti hősnek tekintették és nem támogatták a kiadatását. Hága és Brüsszel számára a Gotovina-ügy az együttműködési készség próbaköve lett. Uniós tagállam úgy tartották, hogy megfelelő hozzáállással és akarattal képesek lennének megtalálni, azonban sem a vádhatóság sem az uniós testületek nem álltak elő bizonyítékkal Gotovina hollétével kapcsolatban. Így a hágai törvényszék tekintélyének megóvása érdekében, a csatlakozási tárgyalások halasztása mellett voltak kénytelenek dönteni.
133
Végül 2005-ben letartóztatták a Kristijan Horvat
néven utazgató Gotovinát. yHorvátország lakosságának nagy része nem nézi jól szemmel, hogy az EU olyan dolgokat vár el az országtól, amelyek szerintük hátrányos helyzetbe juttatja őket. 2004-ben júniusban végeztek egy közvélemény kutatást, amelynek az eredményeként a megkérdezetteknek nem több mint ötvenegy százaléka támogatta a csatlakozást, 39 százalék teljesen elutasította és a maradék százalék bizonytalan volt a csatlakozás tekintetében. GütenVerheugen, aki az Európai Unió bővítési biztosa volt megdicsérte a gazdaságban pozitív változások bekövetkezését, amikor 2004 áprilisában a tárgyalások megkezdését javasolta az Európai Bizottság.134 y Gazdasági világválság: 2008 őszén kialakult gazdasági válság az Unióban is érezteti a hatását, ez pedig a bővítési politikájára is kihat, egyre erősödtek azok a gondolatok EU részéről, hogy nem kell elsietni a következő bővítést. Ilyen válság a II. világháború óta nem volt a világban és emiatt elsősorban Németország és Franciaország nem tartja előnyösnek jelenlegi állapotban a további bővítést. 132
Szabó József: Horvátország: Láthatáron az EU= Európai Tükör, 2005. február (X. évfolyam) 2. szám, pp.82-97. 133 Juhász József: Horvátország és az Európai Unió= Az elemző, 2005. június (I.évfolyam) 1.szám, pp.55-66. 134 Juhász József: Horvátország és az Európai Unió= Az elemző, 2005. június (I.évfolyam) 1.szám, pp.55-66.
64
A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a horvát gazdaság a 2009-es év első negyedévében 6, 7 százalékkal csökkent, amely romlás kilenc éve nem volt jellemző az ország gazdaságában.
6 Magyarország és Horvátország kapcsolata 6.1
Horvátország csatlakozás magyar szempontból Magyar-Horvát diplomácia
7.kép
Forrás: http://www.dunatv.hu/data/cms578635/magyar_horvat211.jpg
A magyar-horvát határvonal a történelem során változásokon ment keresztül, de az első világháború óta viszonylag stagnál, ekkor alakult a végleges határvonal, amely nagy része a Dráva folyó vonalát követi.135 Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezzel az ország az EU külső határa lett. A határ mentén kialakulnak szociális és gazdasági hátrányok, mivel a határon kívül ragadtak más rendszerben élnek, nem ugyanazok a szabályok és elvek. Ez a különbségek
a
határon
belül
tartózkodóknak
is
okoznak
problémákat,
így
Magyarországnak is érdekében áll, hogy szomszédai szintén a határon belülre kerüljenek és jól működő politikai kapcsolatot létesítsenek a szomszédos országokkal, így Horvátországgal is, amellyel 1992 óta van diplomáciai kapcsolata. Tehát Horvátország Magyarország számára stratégiai partner, azaz szeretnénk a politikai és gazdasági kapcsolatokat mélyíteni, fejleszteni, ami a közös múlt és a közelség miatt vált jelentőssé. 136
Az országok közös komolyabb konfliktus nélküli múlttal rendelkeznek, hiszen mint már
említettem Horvátország évszázadokon keresztül tartozott a Magyar Szent Korona alá és mindkét ország az Osztrák Magyar Monarchia része volt ez időszak alatt. Így nem meglepő az a tény, hogy a 2001-es horvát népszámlálás kimutatta, hogy 16595 magyar él
135
http://www.balkancenter.hu/pdf/horvatorszag.pdf, 2010. február 19. 18:35
65
Horvátországban, amely nem elhanyagolható országunk számára, hiszen Magyarország fontosnak tartja és felelősséget érez a határon kívül maradt magyarok sorsa iránt.137 Ezt DR. Göncz Kinga, a Magyar Köztársaság Külügyminisztere is megerősítette: „A
jószomszédi
kapcsolatok
változatlan
alapelvére
támaszkodva
modernizációs
partnerségre törekszünk közvetlen térségünk országaival. Támogatjuk a környező országokban élő magyar kisebbségi közösségek identitásőrzését, autonómiatörekvéseit, gazdasági-társadalmi érvényesülését. Szomszédság- és nemzetpolitikánkban kiaknázzuk a határrégiók összehangolt fejlesztésében, az önkormányzatok és a civilszervezetek kapcsolatainak elmélyítésében rejlő lehetőségeket.”138 Miközben a szakdolgozatomhoz anyagokat kerestem jó néhány könyvtárat meglátogattam, ahol rákérdeztem milyen könyveket találok Horvátországról. Sajnos a témámmal kapcsolatban mindig falba ütköztem, hiszen főleg turizmusról szóló könyvek állnak rendelkezésünkre. Ez amiatt lehetséges, hogy a magyar népesség manapság, mint nyári úticélként gondol Horvátországra, amely miatt a két ország között a turizmus vált a legfontosabbá, hiszen az Adriai- tenger évről évre növeli a Horvátországba látogató magyarok számát. Ez okból is tartja fontosnak Magyarország Horvátország csatlakozását EU- hoz, hiszen akkor EU- n belül tudnának az emberek nyaralni menni, nem kellene határt átlépni, szabad áramolhatnának az áruk, szolgáltatások, tőke és a munkaerő, ezek mellett pedig ha mindkét ország átvenné az eurót, nem kellene a turistáknak pénzváltással bajlódniuk. A turizmus mellett említésre méltó az áruszállítás, amely Magyarország és Adriai-tenger kikötője között zajlik. A kapcsolatainkat példaértékűnek nevezhetjük, hiszen szomszédsági, politikai és idegenforgalmi viszonyaink kiválóak, viszont a gazdasági együttműködéssel kapcsolatban egyik fél sem elégedett maximálisan. A két ország kereskedelmi kapcsolatát stagnáló horvát kivitel és magyar aktívum jellemzi. A magyar kiviteli termékek közé főleg mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket, ásványi anyagokat, vegyipari termékeket sorolhatunk. Magyarok Horvátországból többségben energiahordozókat, gyógyszereket, kőolajszármazékokat importálnak.
137
Szabó József: Horvátország: Láthatáron az EU= Európai Tükör, 2005. február (X. évfolyam) 2. szám, pp.82-97. 138 http://www.kum.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/ 2010. március 4. 15:00
66
A horvát-magyar kereskedelmet fellendítheti az ország csatlakozása az EU-hoz, emellett a gazdasági kapcsolatok is könnyebbé válhatnak.
6.2
Magyar-horvát együttműködések:
y Quadrilterale együttműködés: A magyar-olasz-szlovén együttműködés 1996-ban indult, amelyet Szlovénia kezdeményezett a célból, hogy a NATO csatlakozását segítse. Később, amikor a cél teljesült az együttműködésbe bevonták Horvátországot is 2000. szeptember 13-án, amely együttműködés célja megváltozott, hiszen a horvát integrációs törekvések támogatása vált fő prioritássá. Az elnököt rotációs rendszerben választják egy-egy évre a tagállamok. A miniszterelnökök rendszeresen találkoznak és tartanak fórumokat, hogy fontos témákban hozzanak döntéseket, mint például a páneurópai folyosó fejlesztése. Létrehozták a magyar-olaszszlovén dandárt, amelyhez Horvátország fokozatosan csatlakozott. A fórumok kiemelt területei a szakmai és szakértői egyeztetéseken kívül a gépjárműlopások, a kábítószer kereskedelme, a szervezett bűnözés, de ezeken kívül más területeken is alakítottak ki együttműködéseket.139 y2006. január 26-án tartották az első magyar-horvát kormányülést a Szépművészeti Múzeumban, ahol még hazánkat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Horvátországot pedig Ivo Sanader képviselhette. Az ülésen kilenc kormány és tárcaközi megállapodást írtak alá.140 Ezeknek a találkozóknak a célja az volt, hogy a nem megfelelő mértékű gazdasági kapcsolataikat mélyítsék és kiemelten foglalkozzanak energetikai, infrastrukturális, környezetvédelmi, turisztikai és kulturális területekkel is. A legfontosabb napirendi pont volt Horvátország európai integrációs kérdése, amelyben magyar részről kifejezték, hogy megtesz mindent, hogy elősegítse Horvátország NATO csatlakozását és az EU tagállamok sorába minél hamarabb besorolják.141 y2006. május 24-én megalakult a Magyar- Horvát Kereskedelmi és Iparkamara abból a célból, hogy gazdasági kapcsolataikat fejlesszék. A kamara a magyar és horvát cégeket védelmezi és támogatja az ellenkező ország piacán. Ennek közreműködésének segítségével a két országban fokozatosan alakulnak meg cégek. 2006-ban tízmilliárd euró értékben 139
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulugyminiszterium/A_Kulugyminiszteriumrol/Szervezeti_felepites/S zabo_Vilmos_titkarsaga/politikai_igazgato/eu_kul_biztonsagpol/quadrilaterale.htm, 2010. február 8. 19:00 140 http://www.meh.hu/kormany/kormanyulesek/leirat/ules20060127.html, 2010. február 8. 20:13 141
http://nemzetisegek.hu/dokumentumok/NEKHsajtoszemle20060127.pdf, 2010. február 8. 23:21
67
kezdődtek közös fejlesztések, mint autóutak, vasutak, hidak és horvátországi nyaralást megkönnyítő tényezők. y2007. május 17-én tartották Zágrábban a második kormányülést szintén Gyurcsány Ferenc és Ivo Sanader képviselésével. Ezen gyűlésen a 2006. január 26-án meghatározott feladatok teljesítését, elemzését vizsgálták és ahol szükséges volt továbbfejlesztették a kapcsolatokat. Mivel a pontok többségét, amelyet az EU és NATO csatlakozási folyamatához az első ülésen meghatároztak sikereseknek és teljesítettnek lehetett nevezni, tovább folytatták az elősegítő feladatok egyeztetését. 142 y2009. szeptember 17- én Barcson tartottak magyar-horvát kormányülést, ahol 12 dokumentumot írtak alá az ülés résztvevői. Ezt az ülést többször is elhalasztották, de 2009 elején a halasztást a Magyarországon történő miniszterelnök váltás eseményére fogták. Az ülésen többek között aláírták az „összeurópai közlekedési folyosó boszniai szakaszának megépítéséhez
nyújtandó
támogatást,
Ivándárda-Baranyavár
autópálya-kapcsolat
létesítését, a szénhidrogén ipari projektek kiterjesztését, a megújuló energiaforrások területén történő együttműködést, határokon átnyúló regionális koordinációs fórum létrehozását, a magyar-horvát határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozását.” Magyarországot Bajnai Gordon, míg Hovátországot Jandranka Kosor kormányfő képviselhette.143 2007-es parlamenti választásokon újraválasztották az addigi miniszterelnököt, Ivo Sanadert, aki a Horvát Demokratikus Közösség elnöke is volt egyben. Ezért is volt meglepő és váratlan, amikor 2009 júliusában hirtelen, személyes okokra hivatkozva bejelentette lemondását. Utódja az ötvenhat éves Jadranka Kosor, Horvátország első miniszterelnök. y Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program: Magyarország és Horvátország határmenti kapcsolatát korábban az Interreg IIIA program segítette, de 2007-2013-as időszakban a Magyrország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program van működésben. A program, mint úgynevezett Előcsatlakozási Támogatási Eszközként működik Magyarország dél-nyugati határán és Horvátország észak-keleti határán lévő területekre 142
Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara:Együttem magyar-horvát kormányülés, http://www.mhk.hr/index.php?id=81, 2010. február 5.17:20 143 Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nemzetpolitika.gov.hu/id-1163magyar_horvat_kormanyules_kozlekedesi.html, 2010. február 5. 19:02
68
vonatkozólag, Magyarországon Zala, Somogy és Baranya megyében, Horvátországban pedig
Međimurje
(Muraköz),
Koprivnica-Križevci
(Kapronca-Kőrös),
Virovitica-
Podravina (Verőce-Drávamente) és Osijek-Baranja (Eszék-Baranya) megyében. Emellett vannak megyék, amelyek szomszédos területként részt vehetnek a programban, de azzal a kikötéssel, hogy legfeljebb 20%-os arányban részesülhetnek a pénzügyi támogatásból.144 IPA támogatott területei
8. ábra
Forrás: http://www.hu-hr-ipa.com/
Az IPA hosszú távú célja, hogy a két ország határmenti megyéi között elősegítsék a társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra és a tudásalapú fejlődés támogatását, a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselését. Erre a programra az országok 19,3 millió eurót kapnak támogatásként, amelyhez még az országok hozzájárulnak 5 millió euróval. A finanszírozás 56%-át az első prioritás, azaz a környezet fenntarthatósága és az idegenforgalom teszi ki, amely a természeti területek állapotának
javulását
és
a
határfolyó
ökoszisztémája
szempontjából
releváns
infrastruktúrafejlesztéseket célozzák. A pénzügyi támogatás mintegy 28%-a a második prioritást, az együttműködő gazdaság és közösségközi humánerőforrás-fejlesztést teszi ki,
144
Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Központ:
http://www.vati.hu/main.php?folderID=3506, 2010. február 5. 21:34
69
amelynek a célja a gazdasági együttműködés megteremtése és fejlesztése. A harmadik prioritás a maradék 16 %-ot teszi ki, támogatja a projektekkel történő munkát.145 Amint már említettem Magyarország mindent megtesz a horvát- EU kapcsolatokért és ha 2011-ig még nem csatlakoznak, akkor még további segítségeket nyújthat az országnak, hiszen az év januárjától Magyarország tölti be az EU soros elnökségi tisztségét.
145
Memo/09/116, Brüsszel, 2009. március 18,
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/09/116&format=PDF&aged=0&language= HU&guiLanguage
70
Konklúzió, Összegzés Az uniós csatlakozásra már régóta törekvő és bizonyos szempontokból már régóta érett Horvátország sokszor maradt le a bővítési folyamatról. Az első alkalommal Jugoszlávia széthullásával maradtak le a csatlakozási ambícióról, hiszen a föderáció tagjaként jó eséllyel indult, hogy az első kelet-európai államokkal kapcsolódjon az integrációhoz. A szétomlással, a függetlenség mellett a nehezen leküzdhető hátrányt és modernizációs folyamatoktól való távolodást is magukénak tudhatták. Később Franjo Tuđjman elnök politikájának köszönhetően az ország nem indult el az integráció felé kanyarodó úton politikai álláspontok miatt. Ez okokból az ország lemaradt az Európai Tanács 1997. decemberi luxemburgi ülésén meghatározott bővítési körökből és így került a nyugatbalkáni országok csoportjába. Amikor a nyugat-balkán bővítésének lehetősége felmerült, akkor indultak meg Horvátországban a radikális változások. A Tuđjman utáni kormány sikeres lépésekett tett az ország demokratizálódási folyamatában, gazdaságának modernizálásában és az euroatlanti integrációhoz történő közelítésben. A végbement pozitív változások hatására az Európai Unió megítélése javult az országgal kapcsolatban és ennek hatására elindította a csatlakozási folyamatokat. Ekkor az ország nagy reményt táplált az ügyben, hogy esélyt kapjon Romániával és Bulgáriával egyidejű csatlakozásra. A hivatalos tagjelölt státusz megszerzése után a kilátások Horvátország 2009. évi csatlakozását mutatták, amelyet a neuralgikus Gotovina- ügy meghamisított. Mivel hosszú távon az uniónak is érdeke Horvátország csatlakozása, amivel pozitív példát szeretnének felállítani a Nyugat-Balkán térségében, így nem tették hosszú időre talonba Zágráb ügyét. Emellett Horvátország felismerte a változtatás, politikai, gazdasági és integrálódás szükségét és elkezdte megteremteni a közösségi irányelvek által diktált, csatlakozáshoz szükséges feltételrendszer megteremtését. Ezekután jó esélyt láttak abban, hogy 2011-ben csatlakozni tudjon az Európai Unióhoz huszonnyolcadikként a többi Nyugat-balkáni országot megelőzve, azonban az úton akadályokba ütközött, különösen a Szlovéniával folytatott határvitát illetően, amely miatt a tárgyalások több mint egy évet szüneteltek és csak nemrégen sikerült megállapodniuk a vitarendezés
módjáról.
A
2010-ben
szociáldemokrata, „tiszta kezek”
tartott
horvátországi
elnökválasztásokon
a
jelölt, Ivo Josipovic (52) fölényes győzelme is azt
mutatja, hogy az ország ráeszmélt arra, hogy szakítani kell a korrupcióval az üzleti szféra területén, ha a közeljövőben az Unió tagjává óhajtanak válni. Hiszen Brüsszelben a
71
bővítésről kezdett minden dialógus előbb-utóbb a korrupcióra terelődik, ezért is érdeke Horvátországnak a korrupció elleni győzelem mihamarabbi teljesítése. Bár összességében Horvátország jövőbeni csatlakozása szinte biztosnak tekinthető, az ország csatlakozásának dátuma minden pozítív fejlődés és hatás ellenére még kérdéses.
Interjú Kíváncsi voltam, hogy mi az aktuális véleménye egy szakértőnek Horvátország uniós
csatlakozásával
felkerestem Józsefet,
2009 aki
kapcsolatban.
decemberében
készséggel
Így
Juhász
választolt
a
kérdéseimre az akkori helyzetállás alapján. Juhász József jelenleg egyetemi docens, kandidátus
az
Eötvös
Lóránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Kelet-Európa Története Tanszéken, emellett balkánszakértő.
A szakdolgozatom Horvátország csatlakozása az Európai Unió kapcsolatát boncolgatja és szeretnék Önnek feltenni néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy mi a véleménye az adott témáról. 1.) Mit gondol mik a legfőbb előnyei EU- nak / Horvátországnak a csatlakozással? Az Európai Unió felől nézve: hozzájárul ahhoz, ami szerintem elkerülhetetlen és helyes: Európa „teljes”, a FÁK- határokig terjedő integrálásához. Továbbá Horvátország példát mutathat a Nyugat-Balkán egésze számára. Horvátország felől: nem marad gettó az „egyesült Európán” kívül, hiába az adriai turizmus-jövedelem, az nem stabil és amúgy sem megoldás mindenre. 2.) Megfelelő döntésnek tartja a bővítést? Miért? Igen, általában is, és konkrétan Horvátország esetében is.
72
3.) Felkészültnek találja-e Horvátországot a csatlakozásra? Ma már igen. Az ICTY- ügyek rendezésével teljesíti az elvárásokat, legalább annyira megfelel a koppenhágai kritériumoknak, mint a 2004-es csatlakozók, és – most úgy látszik – lezárulóban van a szlovén-horvát határvita is. 4.) Ha nem, miben szükséges még változtatnia az országnak az Ön megítélése szerint? Nem szabad engedni, hogy a határvita ismét fellobanjon és hogy túlságosan felerősödjön az euroszkepszis. 5.) Milyen szakaszában van Horvátország a csatlakozásnak? A csatlakozási tárgyalások lezárása előtt. Néhány nehéz fejezet még lezáratlan, de a legnehezebb stratégiai döntéseken túl vannak. 6.) Mit gondol, mikor válhat Horvátország Európai Uniós taggá? Miért? 2012? Ha a 2004-es bővítés tapasztalataiból indulunk ki, akkor Horvátország ma körübelül ott tart, ahol mi 2002 elején. Még vannak nyitott tárgyalási fejezetek és hátra van a szintén időigényes ratifikációs szakasz. 7.) Magyarország hogyan járul hozzá a csatlakozáshoz? MO igazán 2005-ben segített, amikor a Gotovina-ügyben lobbizott HO mellett. A soros magyar uniós-elnökség idején ismét adhatunk új impulzust a horvát csatlakozási folyamatnak, pl. a ratifikációk gyorsításával, különösen akkor, ha a horvát csatlakozás ügyét is komolyan fenyegetné a nyugati „bővítési fáradtság”. 8.) Ön szerint Magyarország számára milyen hatással van Horvátország csatlakozása? Ilyen általános kérdésre csak azt mondhatjuk, hogy pozitív hatással, de nagyon sok konkrét hasznot azért nem várnék a dologtól. 9.) Mi a véleménye, hogyan befolyásolná a magyar-horvát kereskedelmi kapcsolatokat a horvátok az EU-hoz való csatlakozása?
73
Pozitívan, de nagyon sokat megint nem várnék. A két gazdaság eddig sem orientálódott egymás irányába sok oknál fogva, s ez ezután sem várható. Másfelől a kölcsönös kooperációnak nincs olyan jellegű strukturális akadálya, amelynek az eltávolításához kifejezetten HO EU-tagsága szükségeltetne.
74
Irodalomjegyzék Folyóiratok: 1.) Ádám Zoltán és Martin József Péter: Tudjman után=Figyelő,1999/III. negyedév, december 2-8, pp. 29-32 2.) Balázs Katalin- Szalóki Katalin: Balkáni viszonyok- Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata= Európai Tükör, 2006. július-augusztus (XI. évfolyam) 7.-8.szám, pp.109-131 3.) Balkán Monitor 2005/3 ICEG EC- Corvinus 4.) Bayer József= Eltérő hagyományok és politika a balkáni térségben=Ezredforduló, 2008/1 ,pp 15-19 5.) Croatia and Slovenia: Border dispute= Central European Political Science Review, 2009. spring, number 35, pp. 126-129. 6.) David Moore and Athanasios Vamvakidis: Economic growth in Croatia: Potential and Constraints, IMF Working Paper August 2007 WP/07/198 7.) Deák László: A Lisszaboni szerződés és az unió külső képviselete: gyakorlati dilemmák= Európai Tükör, 2008. április (XIII. évfolyam) 4.szám, pp.110-116. 8.) Dienes-Oehm Egon: Merre tovább Európa? Gondolatok az unió jövőjéről= Európai Tükör,2008. április (XIII. évfolyam) 4.szám, pp.3-25. 9.) Domonkos Endre: A lisszaboni szerződés melletti érvek és ellenérvek= Magyar Külügyi Intézet Gyorselemzések, 2009/34 10.)
Dorogman László: Horvátország: új elnökkel irány az EU?= Európai Tükör, 2010.
március (XV. évfolyam) 3.szám, pp.40-44. 11.)
Erdei Éva: Horvátország kiheverte a háború okozta gazdasági sokkot=Magyar
Hírlap, 2001. augusztus 9, 34 évfolyam/185 12.)
Gálik Zoltán: A Lisszaboni szerződés: politikai integráció vagy integrálódó
politika?= Magyar Külügyi Intézet Gyorselemzések, 2010/4 13.)
Gligorov: The Stability Pact for South-East Europe= The Vienna Institute Monsthly
Report, 1999, 8-9 14.)
Füzes Oszkár: Nyugat, Balkán, Nyugat-Balkán= Európai Tükör, 2006. május (XI.
évfolyam) 5.szám, pp.26-40. 15.)
Horvátország megteremti a növekedés alapjait= Napi gazdaság, 2000. február 14,
X. évfolyam /37, 75
16.)
Inotai András: Gondolatok az Európai Unió délkelet-európai politikájának
jövőjéről= Fejlesztés és finanszírozás, 2007/1., pp.21-29. 17.)
Juhász József: Jugoszlávia felbomlása= História, 2001. ( XXIII. évfolyam) 9-10.
szám, pp.49-52. 18.)
Juhász József: Horvátország és az Európai Unió= Az elemző, 2005. június
(I.évfolyam) 1.szám, pp.55-66. 19.)
Konrád Márta és Vándor János: Az Európai Unió távlatairól= EU Working Papers,
2006/3, pp.26-39 20.)
Lőrinczné Bencze Edit: Az Európai Unió bővítési politikájának elmélete és
gyakorlata Horvátország példáján= Tér és Társadalom, 2009/1 XXIII. évfolyam, pp.133-156. 21.)
Lőrinczné Bencze Edit: A horvát gazdaság a 90-es évektől napjainkig= Széchenyi
István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kara 2005 Évkönyv, pp. 115-125. 22.)
Novák Tamás: A délkelet-európai régió növekedési folyamata és a fenntarthatóság
kérdése= Világgazdasági Kutatóintézet Műhelytanulmányok, 2006. január 70.szám, pp. 4-11. 23.)
Remek Éva: Gondolatok a Lisszaboni szerződésről= Európai Tükör, 2009.
november, XIV. évfolyam 11. szám, pp. 63-87 24.)
Sigér Fruzsina: Europizáció a Nyugat-Balkánon= Külgazdaság, 2006. november-
december L. évfolyam, pp. 62-81. 25.)
Ifj. Simon György: Az Európai Unió és a Balkán= Külgazdaság, 2000/6, XLIV.
évfolyam, pp.50-70. 26.)
Ifj. Simon György: A horvát gazdaság az ezredfordulón= Külgazdaság, 2003/4,
XLVII. évfolyam, pp.42-64 27.)
Szabó József: Horvátország: Láthatáron az EU= Európai Tükör, 2005. február (X.
évfolyam) 2. szám, pp.82-97. 28.)
Szemlér Tamás: Az Európai Unió és a balkáni országok kapcsolata= Külgazdaság,
2006/4-5 L. évfolyam, pp. 64-76. 29.)
Szilágyi Imre: Croatia and the European Union= Foreign Policy Review, 2002/1,
pp.208- 224. 30.)
Szilágyi Imre: Barátok a bajban? Horvátország és Szerbia együttműködése, Sanader
belgrádi útja= Magyar Külügyi Intézet Gyorselemzések, 2009/8 31.)
Szilágyi Imre: A szlovén-EU elnökség Nyugat-Balkán politikája= MKI-
tanulmányok, T-2008/32 76
32.)
Szilágyi Imre: Szerbia és az Európai Unió=MKI Tanulmányok, T-2010/6
33.)
Szilágyi Imre: Belpolitika és integráció- A horvátok és az Európai Unió= Európai
Tükör, 2007. július-augusztus (XII. évfolyam) 7.-8. szám, pp. 39-48. 34.)
Dr. Szűcs Gábor: „Furcsa párok”: A Nyugat- Balkán és az Európai Unió= EU
Working Papers, 2006/2, pp.69-79. 35.)
Vértesy László: Az Európai Unió keleti bővülése= Európai Tükör, 2010.február
(XV.évfolyam) 2.szám, pp.38-52. 36.)
Vértesy László: Az Európai Unió és Nyugat-Balkán= Európai Tükör, 2009.
szeptember (XIV. évfolyam) 9.szám, pp.83-103 37.)
Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési
stratégiájának változásai= Külügyi szemle, 2008. VII. évfolyam 1.szám, pp.27-45. 38.)
Vincze Dalma: Az Európai Unió, mint
a demokratikus normák exportőre a
Balkánon= Közgazdaság EU 50 konferencia, pp.248-258.
Könyv 39.)
Clive Gifford, Földrajzi Enciklopédia, Magyar kiadás Novum Kiadó, 2006, pp.209
40.)
Dr. Majoros Pál= Magyarország a világkereskedelemben, 1999 Budapest, CEFTA
pp. 145-166. 41.)
Dr. Jeney Petra, Dr. Kende Tamás, Dr. Lövenberg Viktória, Európai Közösségi jog,
Novissima Kiadó, Budapest 2005, p 41
Internetes oldalak Sűrűn látogatott oldalak: 42.)
European Commission Enlargement, http://ec.europa.eu/enlargement/index_hu.htm
43.)
Az Európai Unió Portálja, http://europa.eu/index_hu.htm
44.)
Public of Croatia- Central Bureau of Statistic, http://www.dzs.hr/default_e.htm
45.)
Delegation of the European Union to the Republic of Croatia,
http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en 46.)
Croatia 2009 Progress Report,
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/hr_rapport_2009_en.pdf 47.)
Magyar Külügyi Intézet, http://www.kulugyiintezet.hu/
48.)
www.balkankutatas.lap.hu
49.)
Balkán Monitor, http://www.icegec.hu/hun/publikaciok/balkanmon_archive.htm
77
50.)
Conclusion on Croatia,
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/conclusions_on_croatia_en.p df 51.)
Magyar Köztársaság Külügyminisztérium,
http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/ 52.)
Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány,
http://www.kopintalapitvany.hu/kulgazd2006.html
További felhasznált internetes oldalak 53.) http://europa.eu/abc/12lessons/lesson_2/index_hu.htm, 2010. február 3. 15:55 http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/publication/enl-understand_hu.pdf, 2010. február 3. 16:43 54.) http://www.europarl.europa.eu/pdf/lisbon_treaty/statement_ep_president_HU.pdf, 2010. április 15. 18:25 55.) http://europa.eu/lisbon_treaty/take/index_hu.htm, 2010. április 15. 17:15 56.) http://www.kulugyiintezet.hu/index.php?menu=26&gyors=2038, 2010. április 15. 21:35 57.) http://www.europarl.europa.eu/pdf/lisbon_treaty/statement_ep_president_HU.p d, 2010. április 15. 22:43 58.) http://www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/tabajdi.pdf, 2009.november 16 59.) http://www.secicenter.org/m106/About_SECI, 2009. december. 1. 18:15 60.) http://ec.europa.eu/enlargement/enlargement_process/accession_process/how_ does_a_country_join_the_eu/sap/history_en.htm#2, 2009. november 22. 19:16 61.) http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/enlargement_process/accession_process/how_d oes_a_country_join_the_eu/sap/sap_composite_paper_annex1_en.pdf, 2009. november 22. 20:43 62.) http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0533:HU:NOT, 2009. november 24. 19: 17 63.) http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E61EE4A6-0026-4897-82D829750B7AE86C/0/eu_tukor_200909.pdf, 2009. november 24. 21:56 64.) Commission of the European Communities: The Western Balkans on the road to the EU:consolidating stability and raising prosperity , 65.) http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0027:FIN:EN:PDF, 2009. november 24. 23: 12 66.) http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financialassistance/cards/index_en.htm, 2009. november 25. 18:16 67.) http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/45E16BB4-2D2E-475E-B72BE6D198852983/0/CARDS.pdf , 2009. november 25. 20:34 68.) http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financialassistance/phare/index_en.htm, 2010. április 12. 17: 32 69.) http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financialassistance/sapard_en.htm, 2010. április 12. 78
70.) http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/ispa_en.htm, 2010. április 12 19:50 71.) Forrás: http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financialassistance/planning-ipa_hu.htm, 2010. április 12. 20:12 72.) http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=74 2010. május 1. 13:07 73.) http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_eu_imf, 2010. január 10. 16: 55 74.) http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/EXTABOUTUS/0,,pagePK:5000 4410~piPK:36602~theSitePK:29708,00.html, 2010. január 13. 18:32 75.) http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication10055_en.pdf, 2010. január 13. 20:54 76.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_csatlakozasdokumentumok&id= 18, 2010. január 20. 15:14 77.) http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=62, 2010. január 20. 16:02 78.) http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=68 2010.május 1. 11:56 79.) http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/mipd_croatia_2007_2009_en.pdf 80.) http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/croatia/financialassistance/index_en.htm?id=prart#library 2010.május 1. 14:52 81.) http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/turkey/relation/index_hu.htm, 2009. december 7. 82.) http://ec.europa.eu/enlargement/candidatecountries/the_former_yugoslav_republic_of_macedonia/relation/index_hu.htm, 2009. december 7. 18:12 83.) http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/B8560042-FAB1-4B5E-94B8555073E562D1/0/et_2006_7_8.pdf, 2009. december 8. 19:32 84.) http://ec.europa.eu/enlargement/potentialcandidates/bosnia_and_herzegovina/relation/index_en.htm, 2009. december 8. 20:33 85.) http://ec.europa.eu/enlargement/potentialcandidates/montenegro/relation/index_en.htm, 2009. december 8. 22:23 86.) http://ec.europa.eu/enlargement/potential-candidates/iceland/index_hu.htm, 2010. április 13. 19:31 87.) European Commission, eurostat:Total population, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&language=en&pcode=tps0000 1&tableSelection=1&footnotes=yes&labeling=labels&plugin=1 88.) http://schmitt.fidesz-eu.hu/hu/cikk/116/, 2010. január 3. 17:11 89.) http://www.wto.org/english/thewto_e/countries_e/croatia_e.htm, 2010. január 3. 19:10 90.) http://www.cefta2006.com/, 2010. január 4. 17:46 91.) http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=107#H , 2010. január 4. 19:34 92.) Croatia 2009 Progress Report, http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/hr_rapport_2009_en.pdf, 2010. május 1. 13:34 93.) 1 Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: 7th EC Framework programme on Research (2007-2013) - FP7, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1273 2010. május 1. 17:19 94.) 1 Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Civil Protection Financial Instrument, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1274 2010. május 1. 17:41
79
95.) Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: The Competitiveness and Innovation Framework Programme, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1275 2010. május 1. 17:57 96.) Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Culture 20072013, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1276 2010. május 1. 18:59 97.) Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia:Europe for citizens, http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1277 2010. május 1. 19:20 98.) http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1278 2010. május 1. 23:11 99.) http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1279 2010. május 1. 22:50 100.) Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Youth in Action Programme http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1283 2010. május 1. 15:47 101.) Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Erasmus Mundus http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1281 102.) Delegation of the European Commission to the Republic Of Croatia: Life-long Learning Programme-LLP http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1282 103.) http://www.azvo.hr/Default.aspx?sec=100 2010. május 1. 22:10 104.) http://delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=1280 2010. május 1. 22:30 105.) http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/croatia/relation/index_en.htm 106.) http://ec.europa.eu/enlargement/the-policy/process-of-enlargement/screening-andmonitoring_hu.htm 107.) http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/hr_rapport_2009_en.pdf 108.) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA2010-0023+0+DOC+XML+V0//HU 109.) http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/conclusions_on_croatia_ en.pdf 110.) http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=2416 111.) http://ec.europa.eu/internal_market/finances/index_en.htm 112.) http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=67 113.) http://ec.europa.eu/ten/index_en.html 114.) http://europa.eu/pol/reg/index_hu.htm 115.) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA2010-0023+0+DOC+XML+V0//HU 116.) http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/croatia/screening_reports/screening_report_23_ hr_internet_en.pdf 117.) http://europa.eu/pol/cult/index_hu.htm 118.) http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/conclusions_on_croatia_ en.pdf 119.) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA2010-0023+0+DOC+XML+V0//HU 120.) http://europa.eu/pol/cust/index_hu.htm 121.) http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2009/conclusions_on_croatia_ en.pdf 122.) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA2010-0023+0+DOC+XML+V0//HU 123.) http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=67, 2010. május 9. 17:50 124.) http://ec.europa.eu/enlargement/the-policy/process-of-enlargement/closure-andaccession_hu.htm, 2010. május 9. 125.) http://hvg.hu/vilag/20090911_szloveni_horvatorszag_hatarvita, 2009. december 4. 14:21
80
126.) http://hvg.hu/vilag/20091104_horvat-szloven_hatarvita_rendezese, 2009. december 4. 15:20 127.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=4699, 2009. december 4. 15:57 128.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=4675, 2009. december 4 16:00 129.) http://www.balkancenter.hu/pdf/horvatorszag.pdf, 2010. február 19. 18:35
81
