BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás SZAK LEVELEZŐ tagozat B2B szakirány
AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS, MINT INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁS PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉNEK MARKETING STRATÉGIÁJA A MÁV INFORMATIKA KFT.-NÉL.
Készítette: Kövesdiné Lőrincz Erika
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapest, 2003
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 6
2.
AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS .............................................................................................................. 7 2.1. MI IS AZ E-ALÁÍRÁS? ................................................................................................................................. 7 2.2. A PKI TECHNOLÓGIA .......................................................................................................................... 8 2.3. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS FAJTÁI ........................................................................................................ 11 2.4. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK ........................................................ 12 2.4.1
Hitelesítés-szolgáltatás.................................................................................................................. 12
2.4.2
Időbélyegzés-szolgáltatás.............................................................................................................. 12
2.4.3
Aláírás-létrehozó adat aláírás-létrehozó eszközön való elhelyezése............................................. 13
2.5. HITELESÍTÉS SZOLGÁLTATÓK .................................................................................................................. 13 2.5.1
Fokozott biztonságú szolgáltatók .................................................................................................. 13
2.5.2
Minősített szolgáltatók .................................................................................................................. 14
2.6. MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNY ..................................................................................................................... 14 2.7. NEMZETKÖZI ELFOGADÁSA ..................................................................................................................... 15 2.8. BIZTONSÁG ÉS HAMISÍTÁS ....................................................................................................................... 15 3.
KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE...................................................................................................... 16 3.1. TÁRSADALMI KÖRNYEZET ....................................................................................................................... 17 3.1.1
Internet használat terjedése .......................................................................................................... 17
3.1.2
Internet használati célok ............................................................................................................... 19
3.1.3
E- Kereskedelem............................................................................................................................ 21
3.1.4
Elektronikus szolgáltatások........................................................................................................... 22
3.2. TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET .................................................................................................................... 24 3.2.1
Informatikai infrastruktúra ........................................................................................................... 24
3.2.2
Biztonsági követelmények.............................................................................................................. 25
3.3. JOGI, POLITIKAI KÖRNYEZET ................................................................................................................... 26 3.3.1
Kormányzati szerepvállalás .......................................................................................................... 27
3.4. EURÓPAI UNIÓ......................................................................................................................................... 28 3.5. KÖRNYEZETI ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................................................... 29 4.
VERSENYHELYZET ELEMZÉSE........................................................................................................ 30 4.1. A VERSENYKÖRNYEZET ELEMZÉSE A PORTERI VERSENYSTRUKTÚRA ALAPJÁN ....................................... 30 4.1.1
Piac mérete és növekedési üteme .................................................................................................. 30
4.2. PIACI STRUKTÚRA ÉS PIACI RÉSZESEDÉS .................................................................................................. 33 4.3. ALKUPOZÍCIÓ .......................................................................................................................................... 34 4.4. VERSENYTÁRSAK AZONOSÍTÁSA ............................................................................................................. 35 4.5. VERSENYTÁRSAK LÉPÉSEINEK ELŐREJELZÉSE ......................................................................................... 38 5.
BELSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE ...................................................................................................... 39
5.1. A MÁV INFORMATIKA KFT SZERVEZETI ERŐFORRÁSAINAK ÉS KÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE SWOT ELEMZÉSSEL ......................................................................................................................................................
39
5.2. ERŐSSÉGEK ............................................................................................................................................. 39 5.3. GYENGESÉGEK ........................................................................................................................................ 40 5.4. LEHETŐSÉGEK ......................................................................................................................................... 40 5.5. VESZÉLYEK ............................................................................................................................................. 41 5.6. A SWOT ELEMZÉS EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA ......................................................................... 41 6.
PIAC SZEGMENTÁCIÓ ......................................................................................................................... 42 6.1. SZEGMENSEK KÉPZÉSE ............................................................................................................................ 43 6.2. CÉLPIAC MEGHATÁROZÁS ....................................................................................................................... 45 6.3. A PIAC SZEGMENTÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁSA .............................................................................................. 47 6.4. POZÍCIONÁLÁS......................................................................................................................................... 48
7.
AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS SZOLGÁLTATÁS MARKETINGSTRATÉGIÁJA ................... 50 7.1. VÁLLALATI SZINTŰ STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA .................................................................................. 50 7.2. TERMÉKPOLITIKA .................................................................................................................................... 51 7.3. ÁRPOLITIKA............................................................................................................................................. 53 7.4. ÉRTÉKESÍTÉSI POLITIKA........................................................................................................................... 53 7.5. PIACBEFOLYÁSOLÁSI POLITIKA ............................................................................................................... 55 7.5.1
Kereslet megteremtése................................................................................................................... 55
7.5.2
Márkanév és vállalati image erősítése .......................................................................................... 57
8.
ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................................................................. 58
9.
FELHASZNÁLT IRODALOM................................................................................................................ 60
10.
A MÁV INFORMATIKA KFT.................................................................................................................. 1
10.1.
MÚLT ÉS JELEN................................................................................................................................ 1
10.2.
FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK .......................................................................................................... 3
10.2.1
Üzleti Megoldások........................................................................................................................... 3
10.2.2
Üzleti Intelligencia .......................................................................................................................... 6
10.2.3
Közlekedésinformatika .................................................................................................................... 7
10.2.4
Logisztika ...................................................................................................................................... 10
10.2.5
Outsourcing................................................................................................................................... 11
10.2.6
Rendszermenedzsment................................................................................................................... 12
10.2.7
Turisztika, Utastájékoztatás .......................................................................................................... 13
10.2.8
2.8. Műszaki Szolgáltatások .......................................................................................................... 16
10.2.9
Kereskedelem ................................................................................................................................ 16
10.3. 11.
JELEN ÉS JÖVŐ............................................................................................................................... 17
PARTNEREK, REFERENCIÁK............................................................................................................... 1
4
12.
MARKETING KUTATÁS ......................................................................................................................... 1
12.1.
BEVEZETÉS ........................................................................................................................................... 1
12.2.
HIPOTÉZIS .............................................................................................................................................
12.3.
PRIMER KUTATÁS.................................................................................................................................. 2
2
12.3.1
Konceptualizáció............................................................................................................................. 2
12.3.2
Operacionalizáció ........................................................................................................................... 2
12.4.
KUTATÁSI MÓDSZER ............................................................................................................................. 3
12.5.
POPULÁCIÓ ÉS MINTAVÉTEL ................................................................................................................. 3
12.6.
MÉLYINTERJÚ ....................................................................................................................................... 4
12.7.
EREDMÉNYEK, ELEMZÉS ....................................................................................................................... 5
12.8.
VÉGSŐ ÉRTÉKELÉS................................................................................................................................ 7
12.9.
MÉLYINTERJÚ FORGATÓKÖNYV ........................................................................................................... 8
13.
VERSENYTÁRSAK ................................................................................................................................... 1
13.1.
A NETLOCK KFT. ............................................................................................................................. 1
13.2.
A MATÁV RT..................................................................................................................................... 4
13.3.
A GIRO RT.......................................................................................................................................... 7
13.4.
A MICROSEC KFT........................................................................................................................... 10
5
1. BEVEZETÉS Régóta
dolgozom
a
MÁV
INFORMATIKA
Kft.-nél,
mint
informatikai
rendszerszervező. A szakdolgozatom elkészítéséhez olyan témát szerettem volna választani, ami a vállalat számára is értékes lehet. Rábai Katalin, a MÁV INFORMATIKA Kft. marketing igazgatója és külső konzulensem tanácsára választottam az elektronikus aláírás szolgáltatás bevezetésére irányuló marketing munkát, amit ezúton is köszönök neki. A kezdeti tudatlanságom e témával kapcsolatban hamarosan átalakult s lassan azt vettem észre, hogy az élet minden területén vannak olyan problémák, amelyre ez a szolgáltatás megoldást nyújt. A legelgondolkodtatóbb esetet egy régi osztálytársamtól hallottam, aki jelenleg egy régiós fejlesztésekkel foglalkozó szervezetnél dolgozik. Elmesélte, hogy számukra a legnagyobb problémát a beadott kérelmek és pályázatok elbírálása során a dokumentumok szignózása jelenti. A havonta több mint tízezer oldal aláírása az egyéb feladatok ellátása mellett csak munkaidőn kívül végezhető el. Az ilyen és ehhez hasonló történetek még nagyobb lendületet adtak, és meggyőződésemmé vált, hogy az elektronikus aláírás nélkülözhetetlen eszközzé válik a kommunikáció során. Szakdolgozatomban
igyekszem
bemutatni
magát
az
elektronikus
aláírás
szolgáltatást, valamint azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a MÁV INFORMATIKA sikeres szereplővé válhat az elektronikus aláírás piacán.
6
2. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS 2.1. Mi is az e-aláírás? Hagyományos,
papíralapú
dokumentumok
esetén
az
okiratok
hitelesítésére
elsősorban a nyilatkozattevők aláírása, szignója szolgál. Hitelt érdemlően igazolja, hogy az okiratba foglalt nyilatkozat magától az aláírótól származik. Hogyan érhető ez el a digitalizált világban? A jövő gazdaságában meghatározó szerepet kapnak a papíralapú iratokat, számlákat, megrendeléseket, dokumentumokat felváltó elektronikus iratok. Ezek elterjedése nemcsak papírtakarékosságot, hanem felgyorsuló iratkezelést, a megrendelések gyorsabb teljesítését, az üzleti élet hatékonyságának növelését eredményezi. Az elektronikus aláírás ugyanazt a szerepet tölti be az elektronikus dokumentumok világában, mint a sajátkezű aláírás a papíralapú dokumentumok esetében. Arra a problémára ad megoldást, hogy megállapítható legyen az elektronikus iratok hitelessége, sértetlensége (vagy éppen ezek ellenkezője), és biztosított legyen letagadhatatlansága. Ennek hiányában az elektromos irodai rendszerek többnyire a nyomtatógépek szintjére süllyednek. Az elektronikus aláírás olyan, a dokumentumokhoz csatolt digitális jelsorozat, amely a dokumentum tartalmából és az aláíró kizárólagos tulajdonában lévő, egyedi kulcsból (ez is digitális kód) bonyolult matematikai eljárással áll elő. A 2001 szeptember 1-től hatályos, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény meghatározása szerint, az elektronikus aláírás nem más, mint az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt és azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat, illetőleg dokumentum. A törvény kimondja, hogy az aláírás elfogadását megtagadni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formában létezik.
7
A törvényi szabályozás három kérdéskörre terjed ki: •
biztosítja az elektronikus aláírás felhasználásának lehetőségét;
•
meghatározza az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásának szabályait;
•
szabályozza a szolgáltatásokkal kapcsolatos hatósági felügyeleti tevékenységet.
Az elektronikus aláírás alapvető funkciója, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítsa az aláírt dokumentum sértetlenségét és az aláíró személy hitelességét, valamint az aláírás letagadhatatlanságát. Így garantált, hogy az aláírt dokumentum szövege a feladást követően már nem változtatható és az aláírás ténye utólag nem vitatható. Az elektronikus aláírás lehetőséget biztosít arra, hogy akár egymást nem ismerő felek is ügyeiket elektronikus úton (pl. interneten keresztül) biztonságosan intézhessék. Az elektronikus aláírás felhasználásakor azonban nemcsak a legelterjedtebb „fogyasztási módra”, a levelezésre kell gondolni. Alkalmazható szoftverek aláírására, ahol az aláírás a program szerzőjét igazolja; kommunikációs rendszereknél, mint a tűzfalak; adatbázis-kezelés és archiválási tevékenység esetén is, ahol, az eltárolt információ hitelességét, sértetlenségét hivatott igazolni.1 Elektronikusan aláírható tehát minden elektronikus dokumentum, (szöveg, hang, kép) és bármilyen elektronikus tranzakció. 2.2. A PKI TECHNOLÓGIA A
nyilvános
(publikus)
kulcsú
infrastruktúra
(PKI)
az
elektronikus
aláírás
működéséhez szükséges háttérintézmények, eszközök, eljárások, szabványok és szabályzatok
együttműködő
rendszerének
az
összefoglaló
neve.
Szűkebb
értelemben a PKI egy technológiát is jelöl. A nyilvános kulcsú (PKI – Public Key Infrastructure) a nyílt távközlési hálózatokon (pl. Internet) napjainkban alkalmazott elektronikus aláírási rendszer. Lényege, hogy az elektronikus aláírási funkciót két, egymást – matematikailag – kiegészítő kulccsal, egy un. aszimmetrikus kulcspárral valósítja meg. Az összetartozó kulcsok egyikével kódolt elektronikus adatsort csak a másik, hozzátartozó kulccsal lehet dekódolni. A 1
Almási János: Elektronikus aláírás, Sans Serif Bt. 2002, 31.o
8
felhasználó kizárólagos birtokában lévő, un. magánkulcs az elektronikus aláírás létrehozására (kódolás) használható. Az ehhez tartozó nyilvános kulcs az elektronikus aláírás ellenőrzésére (dekódolás) szolgál. A nyilvános kulcsot egy hitelesítő
szervezet
által
hitelesített
és
nyilvánosságra
hozott
tanúsítvány
tartalmazza, ezáltal a nyilvános kulcshoz tartozó magánkulcs birtokosának, vagyis az üzenet küldőjének azonosítása a tanúsítvány alapján lehetséges. A PKI technológiai eljárásra alapozott elektronikus aláírás fő tulajdonságai:
egy adott elektronikus aláírásnak egy és csakis egy tulajdonosa lehet,
lehetővé teszi az aláíró személyének egyértelmű meghatározását,
az aláírónak kizárólagos lehetősége van aláírásának elkészítésére,
egyértelműen megállapítható az elektronikus úton aláírt elektronikus dokumentum valamely, az aláírást követően történt véletlen vagy szándékos módosulása,
további technológiai elemek ill. szolgáltatások alkalmazásával az aláírás hiteles időpontja is csatolható az elektronikus úton aláírt irathoz (ez az időbélyegzés).
A PKI-ban használt nyilvános kulcsú, más néven asszimetrikus eljárások esetén az elektronikus aláíráshoz a korábban már említett két kulcs tartozik. A kulcspár létrehozásakor megfelelő matematikai algoritmusok biztosítják, hogy a nyilvános kulcs ismeretében a hozzá tartozó magánkulcsot ne lehessen visszafejteni, és az aláírást ne lehessen a nyilvános kulcs ismeretében hamisítani. A kulcsok egyikével kódolt adatsort csakis a hozzátartozó másik kulccsal lehet dekódolni. A kulcspár egyik felét, az aláíró kizárólagos birtokában lévő magánkulcsot (ezt a törvény aláírás-létrehozó adatnak nevezi) az aláírás létrehozásához használják, a kulcspár másik fele, a bárki által megismerhető nyilvános kulcs (ezt a törvény aláírás-ellenőrző adatnak nevezi) az aláírás ellenőrzésére használható. Az aláírás létrehozása úgy történik, hogy az eredeti üzenetből készített lenyomatot (a "Hash-kódot”) az üzenet aláírója a magánkulcsával titkosítja. Ez a digitális aláírás, amely az eredeti üzenethez csatolva kerül továbbításra. Az aláírás ellenőrzésénél két folyamat zajlik automatikusan: 9
•
egyrészt újra kiszámításra kerül az eredeti üzenet lenyomata ugyanazzal a nyilvánosan forgalmazott (a Windows és más rendszerekben fellelhető) Hash függvénnyel, amit a küldő is alkalmazott,
•
másrészt a digitális aláírásból a küldő (az üzenet aláírója) nyilvános kulcsával helyreállítják (dekódolják) az üzenet lenyomatát.
Amennyiben a két lenyomat azonos, biztosra vehető, hogy az üzenet tartalma nem változott a továbbítás során és hogy a digitális aláírást valóban a küldő birtokában lévő magánkulccsal hozták létre.
1. sz. ábra Forrás: Almási János: A digitális aláírás, Számítástechnika 14.o, 2002.11.19
A kulcspárt és a tanúsítvány(oka)t tartalmazó adathordozó eszköz többféle lehet: floppy lemez, intelligens kártya, stb. A PKI technológia hatékonyan segíti az ún. autentikációs (azonosítási) eljárások érvényesülését. Kibocsátható ugyanis olyan chip-kártya ill. tanúsítvány is, amely a tulajdonos beazonosítására alkalmas. Ez esetben kártya és PIN-kód együttes alkalmazása helyettesítheti a jelenleg szokásos azonosító és jelszó alkalmazását a beléptető
rendszerek,
számítógépes
alkalmazások
és
egyéb
eszközök
használatakor. A PKI technológia támogatja a titkosítási eljárásokat is. Az eljárás garantálja a feladó személyét, az üzenet eredetiségét és azt, hogy a címzetten kívül más ne tudja 10
értelmezni a küldött üzenetet, dokumentumot. Technikailag ez úgy néz ki, hogy a feladó az üzenetet a címzett nyilvános kulcsával kódolja (titkosítja), saját magánkulcsával pedig aláírja. A címzett magánkulcsa segítségével tudja megfejteni, értelmezni a kapott üzenetet. Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás nem engedi meg a titkosítás civil felhasználását, így ennek a funkciónak a használata nem engedélyezett. 2.3. Az elektronikus aláírás fajtái Az elektronikus aláírásról szóló törvény az elektronikus aláírások három típusát különbözteti meg. Ezek az „egyszerű” elektronikus aláírás, a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és a minősített elektronikus aláírás2. Egyszerű elektronikus aláírás Ide tartozik mindenfajta, akár a technológiai biztonságot nélkülöző eljárás (pl. ha az aláíró egy elektronikus szöveg végére odaírja a nevét vagy más azonosítóját). Fokozott biztonságú elektronikus aláírás Olyan elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan hozzá köthető, olyan eszközzel hoztak létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és a dokumentum tartalmához technikailag olyan módon kapcsolódnak, hogy azon azokon érezhető, ha az aláírás elhelyezését követően bármilyen módosítás történt3. Az elektronikus aláírás ezen fajtáját hitelesítés szolgáltató tanúsítja, de az aláírás technológiája, biztonsági foka vagy a hitelesítés szolgáltatóval szembeni elvárások eltérnek (kevésbé szigorúak) a minősített aláírással szembeni követelményektől. Ha a jogszabály írásban foglalást ír elő, a fokozott
biztonságú
elektronikus
aláírással
aláírt
elektronikus
irat
e
követelményeknek eleget tesz. Minősített elektronikus aláírás Olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amely biztonságos aláíró eszközzel készült, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.4 A minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
2
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság Kiadványa: Az elektronikus aláírás Dr. Farkas Katalin: Elektronikus jognyilatkozatok, Cégvezetés, 2002.08.21 4 Almási János:A tanúsítvány, Számítástechnika15.o 2003. 01. 21. 3
11
2.4. Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások Az elektronikus aláírás hitelességét, a nyilvános és titkos kulcs összetartozását és érvényességét, valamint a kulcsokhoz tartozó aláíró személyazonosságát az aláírás hitelesítő tanúsítja. Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások köre azonban
sokkal
szélesebb,
a
hitelesítés-szolgáltatás
mellett
idetartozik
az
időbélyegzés-szolgáltatás és az aláírás-létrehozó adat aláírás-létrehozó eszközön való elhelyezése szolgáltatás is. E szolgáltatások a törvény értelmében fokozott biztonságú vagy minősített biztonságú szolgáltatások lehetnek ebből következően maguk a szolgáltatók is fokozott biztonságú vagy minősített szolgáltatóknak minősülnek. Valamennyi szolgáltatás egyenként vagy együttesen is nyújtható, így előfordulhat, hogy az is, hogy az aláíráshoz szükséges hardvert vagy szoftvert, illetve kulcsokat maga a hitelesítést végző szolgáltató bocsátja az aláíró rendelkezésére. 2.4.1 Hitelesítés-szolgáltatás A hitelesítés-szolgáltatás keretében a hitelesítés-szolgáltató: •
Azonosítja az igénylő személyét,
•
Tanúsítványt bocsát ki, mely a nyilvános kulcs és az aláíró egymáshoz tartozását, azaz az aláíró személyazonosságát tanúsítja,
•
Nyilvántartásokat vezet, melyek a tanúsítványok esetleges felfüggesztését, visszavonását, és a nyilvános kulcsokat tartalmazzák.
•
Fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait,
•
Nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat, az aláírás ellenőrző adatokat (nyilvános kulcsokat) és a tanúsítvány aktuális állapotára vonatkozó információkat.
2.4.2 Időbélyegzés-szolgáltatás Az időbélyegző elhelyezése tanúsítja a dokumentum, okirat tartalmát az elhelyezés időpontjában. Az időbélyegzés olyan speciális elektronikus aláírásnak tekintendő, mely az időpont bizonyítására is alkalmas, amely szintén lehet fokozott biztonságú vagy minősített szolgáltatás.
12
2.4.3 Aláírás-létrehozó adat aláírás-létrehozó eszközön való elhelyezése Az aláíró eszköz egy saját memóriával és mikroprocesszorral rendelkező miniatűr számítógép. Az eszköz képes maga generálni a kulcsokat, így a magánkulcs a külvilággal soha nem érintkezik. Ennek kizárására az eszköz egyes tárolóegységei védettek a külső olvasás ellen, így a magánkulcs kívülről nem hozzáférhető. Az eszköz egyébként titkosításra is alkalmas. Az ezzel kapcsolatos szolgáltatás, vagyis az aláírás-létrehozó eszközön aláírás-létrehozó adat elhelyezése tulajdonképpen az elektronikus úton történő aláírás biztosítását, a hardver vagy a szoftver és a titkos kulcs rendelkezésre bocsátását jelenti. 2.5. Hitelesítés szolgáltatók Az aláíró személyazonosságát tanúsító fél. A hitelesítés szolgáltató megfelelő azonosítás (regisztrálás) alapján elektronikus tanúsítványt bocsát ki. A tanúsítvány célja, hogy, igazolja a tanúsítványban szereplő nyilvános kulcshoz tartozó magánkulcs
birtokosának
személyazonosságát.
A
szolgáltató
a
kibocsátott
tanúsítványokról nyilvántartást vezet, melyet az interneten publikál. Tevékenységéért teljeskörű felelősséggel tartozik. 2.5.1 Fokozott biztonságú szolgáltatók A fokozott biztonságú szolgáltatás végzését a belföldi Iakóhelyű vagy belföldön tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, illetve a belföldi székhelyű (telephelyű) jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet 30 nappal a megkezdést megelőzően köteles bejelenteni a Hírközlési Főfelügyeletnek A bejelentéshez csatolni kell a szolgáltatási szabályzatot és az általános szerződési feltételeket. A szolgáltatási szabályzatot a szolgáltatási tevékenység megkezdésével egyidejűleg nyilvánosságra kell hozni, és azt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, valamint az interneten elérhetővé kell tenni. A fokozott biztonságú szolgáltatónak a tevékenysége befejezésekor a törvényben rögzített kötelezettségei biztosítása érdekében legalább hárommillió forint összegű - feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciával kell rendelkeznie, vagy - a Hírközlési Felügyelet mint jogosult javára pénzügyi intézménynél óvadékként letétet kell elhelyeznie, vagy rendelkeznie kell egy legalább száz-millió forint jegyzett tőkéjű gazdasági társaság készfizető kezességvállalásával.
13
2.5.2 Minősített szolgáltatók Ha a szolgáltató minősített szolgáltatást láván nyújtani, az ehhez szükséges személyi, technikai és egyéb feltételek meglétét tanúsító minősítést kell beszereznie a Hírközlési Felügyelettől, a tevékenysége megkezdése előtt. Minősített tanúsítványt bocsáthat ki, illetve időbélyegzést végezhet az a szolgáltató, amely megfelel a következő követelményeknek: - a természetes személy, illetőleg a jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottai büntetlen előéletűek, a természetes személy, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg vezetője vagy alkalmazottja jogszabályban [16/2001. (IX. 1.) MeHVM rendelet] meghatározott szakképesítéssel rendelkezik, rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges, fenti jogszabályban meghatározott pénzügyi háttérrel és felelősségbiztosítással, biztosítja a tevékenység végzéséhez szükséges, az elektronikus aláírásról szóló törvény 1. és 3. melléklete szerinti egyéb, technikai jellegű feltételeket. A minősített szolgáltatónak pénzügyi háttérként legalább huszonötmillió forint összegű feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciával, vagy pénzügyi intézménynél óvadékként elhelyezett letéttel, vagy legalább ötszázmillió forint jegyzett tőkéjű gazdasági társaság készfizető kezességvállalásával kell rendelkeznie.
2.6. Minősített tanúsítvány Minősített tanúsítványt kizárólag azok a szolgáltatók bocsáthatnak ki, amelyeket a Hírközlési Felügyelet minősített szolgáltatóként vett nyilvántartásba. A minősített aláírásokhoz kapcsolódó jogbiztonság érdekében a Hírközlési Felügyeletet a hitelesítés-szolgáltatók minősített tanúsítvány kibocsátási szolgáltatását, annak megkezdése előtt, illetve egész tartama alatt folyamatosan, vizsgálja és ellenőrzi. A követelményeknek való megfelelőséget a minősített tanúsítványban fel kell tüntetni. A Hírközlési Felügyelet a minősített tanúsítványokat kibocsátó szolgáltatókról nyilvános jegyzéket tesz közzé.
14
2.7. Nemzetközi elfogadása Külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványon alapuló elektronikus aláíráshoz a belföldivel azonos jogkövetkezmények fűződnek, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy ha egy belföldi hitelesítés-szolgáltató felelősséget vállal a külföldi által kibocsátott tanúsítványért. Magyarország EU csatlakozásával egyidejűleg életbe lép az egységes és kölcsönös előírás, amely alapján a más országbeli
hitelesítés-szolgáltató
tanúsítványához
azonos
jogkövetkezmények
fűződnek, ha a szolgáltató székhelye illetve lakóhelye az EU valamely tagállamában van. 2.8. Biztonság és hamisítás A nyilvános kulcsú rendszerrel készített elektronikus aláírás alapvető tulajdonsága, hogy gyakorlatilag lehetetlen egy adott dokumentumhoz valakit megszemélyesítő aláírást előállítani – kivéve természetesen az adott személy magánkulcsával. Tehát a jogosulatlan
megszemélyesítés
(hamisítás)
elleni
védelem
sarokpontja
a
magánkulcshoz való illetéktelen hozzáférés kizárása az alábbi módokon: •
a magánkulcs az aláíró kizárólagos tulajdonába kerül, arról semmilyen másolat sem készülhet a hitelesítés-szolgáltatónál;
•
a magánkulcs csak alkalmi engedélyezés (pl. PIN kód, és/vagy biometrikus azonosítás stb.) után használható;
• •
a biztonságos aláíró eszköz meggátolja a magán aláírói kulcs kiolvasását; amennyiben a magánkulcs kitudódik (illetéktelen kézbe kerül), a hozzátartozó tanúsítványt azonnal vissza kell vonni, ettől kezdve a kulccsal készített minden aláírás érvénytelen.
Fenyegetettséget jelenthet még a nem biztonságos informatikai környezet, amelyben aláírnak vagy aláírást ellenőriznek. (Pl. akkor, ha rosszindulatú program kerülhet az aláíró vagy ellenőrző számítógépébe.)
15
3.
KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE
Az elektronikus aláírás egy új szolgáltatás, a jelenlegi hazai alkalmazások számát tekintve még a kezdeti bevezetés szakaszában van. Ezért amikor az elektronikus aláírás szolgáltatás környezetét vizsgáljuk, elsősorban az Internet használattal kapcsolatos szokásokat kell górcső alá venni. Meg kell ismerni mindazon eseményeket, hatásokat, amelyek befolyással lehetnek a bevezetni kívánt szolgáltatásunk piaci elfogadására, elterjedésére. A szolgáltatás környezetében várható tendenciák meghatározásakor figyelembe vettem az elektronikus aláíráshoz kapcsolható informatikai termékek és szolgáltatások jellemzőit a hazai és nemzetközi informatikai piacon egyaránt. Az eredményes marketingstratégia kialakításához rendkívüli jelentőséggel bír egy alapos környezettanulmány. Jól felmérni a lehetőségeket, a hosszútávú tendenciákat megbecsülni már több, mint fél siker.
16
3.1. Társadalmi környezet A társadalom a jövőben egyre jobban elismeri az internetes szolgáltatások létjogosultságát, és vásárlási, ügyintézési, kapcsolattartási formáinak alapvető eszköze lesz. E folyamatnak még csak a kezdetén tartunk. Az internethasználat nem mondható általánosnak ma Magyarországon, mégis egyre több intéznivalónkat bonyolíthatjuk a Hálón keresztül (utazás nélkül, s ezt a vidékiek külön értékelik). Ma már a felsőoktatási intézményekben a diákok csak NET-en keresztül jelentkezhetnek vizsgára; a legtöbb közüzemi szolgáltató felszámolta ügyfélszolgálati kirendeltségeit, s interneten, ill. telefonon keresztül bonyolítja e tevékenységét; repülőjegyek, szállások, utazások foglalhatók, szervezhetők otthonról, s még rengeteg lehetőség áll előttünk. Vizsgáljuk meg alaposan melyek azok a tények, melyek a kezdeti megállapításhoz (miszerint a társadalomban általánosan elfogadottá válik az internetes ügyintézés) vezettek.
3.1.1 Internet használat terjedése Hogyan is viszonyul a társadalmi környezet a világhálóhoz? Napról - napra egyre többen használjuk az internetet. Az internethasználat hazai elterjedése eddig nem volt elég intenzív, a felhasználók számában egyre nő az elmaradásunk a fejlett országokhoz képest. A Taylor Nelson Sofres Interactive5 piackutató cég 2002-ben 37 országra kiterjedő kutatást folytatott, s megállapításai között szerepel, hogy Magyarország még a regionális összehasonlításban sem áll jól. Míg Csehországban a lakosság 28%-a, Szlovákiában 24%-a internetezik, Magyarországon ez az arány mindössze 10%. Egy másik kutatás adataiból is hasonló következtetést lehet levonni. A NETSTATISTICA6 2002 márciusában publikált jelentésében a felhasználók számának alakulását az elmúlt évek távlatában és az Európai országok összehasonlításával vizsgálhatjuk. A táblázat a felhasználók számát tartalmazza (millió fő).
5
Jókuti András: Többen kevesebbet FigyelőTrend 2002 dec, 32-33 o.
6
NETstatistica, http://www.netstatistica.com/reports/europe/demographics/may2002/index.html
17
1.sz. táblázat: A felhasználók számának alakulása Európában 1999
2000
2001
Németország
14.4
24.0
30.0
Egyesült Királyság
12.5
18.0
24.0
Olaszország
8.2
13.2
16.0
Franciaország
5.4
8.5
15.7
Spanyolország
2.8
5.4
7.4
Hollandia
3.0
3.9
5.3
Svédország
3.7
4.0
4.6
Oroszország
1.5
3.1
4.3
Lengyelország
2.1
2.8
3.8
Portugália
1.0
2.5
3.6
Svájc
1.8
2.1
2.9
Belgium
1.2
2.3
2.9
Norvégia
2.0
2.2
2.7
Ausztria
1.3
2.1
2.6
Dánia
1.5
2.0
2.4
Finnország
1.7
1.9
2.2
Magyarország
0.6
0.7
1.5
Görögország
0.8
1.0
1.4
Csehország
0.7
1.0
1.4
Észtország
0.2
0.4
0.4
Forrás: http://www.netstatistica.com/reports/europe/demographics/may2002/index.html
Az adatokból jól látható, hogy bár a felhasználók száma folyamatos emelkedést mutat, a kelet-európai országokban (Oroszország és Lengyelország kivételével) az Internet penetráció igen alacsony. Magyarország sajnos nem áll a régió élén. Kicsit “erős” fogalmazás mellett azt is mondhatnánk, hogy ilyen elmaradás mellett csak dinamikus felhasználószám növekedésre lehet számítani a következő években. Sőt, nemzetgazdasági érdek, hogy e változások megtörténjenek. A fejlett országokban jelentősen lelassult a növekedés üteme, ami inkább már a
18
telítettséget jelzi. A NETSTATISTICA7 előrejelzése szerint 2004-re az európai felhasználók száma eléri a 221 millió felhasználót.
Az internet felhasználók számának várható alakulása Európában 2004
221,1 196,2
2003
175,7
2002 144,4
2001
2.sz táblázat Forrás: http://www.netstatistica.com/reports/europe/demographics/may2002/index.html
A becsült összeurópai növekedés üteme alapján az előrejelzés készítői valószínűsítik a kelet-európai régió felzárkózását is. Az európai tendenciák tehát arra engednek következtetni, hogy a hazai Internet felhasználók számának jelentős növekedése fog bekövetkezni a közeljövőben. 3.1.2 Internet használati célok Az
Internet
használat
céljaiban
jelentős
változások
fognak
bekövetkezni.
Dinamikusan előretörnek az üzleti célú alkalmazások és szolgáltatások. A felhasználók konkrét elvárásokkal rendelkeznek majd, nem elégednek meg félmegoldásokkal, ténylegesen el akarják ügyeiket intézni otthonról vagy irodában ülve. Könnyen és gyorsan átpártolnak majd ahhoz a szolgáltatóhoz, aki ezt biztosítani tudja számukra. Melyek azok a tartalmak, amelyek felé az internet felhasználók jelenleg orientálódnak? A BellResearch és a Siemens8 közösen végzett piackutatásának egyik feladata a hazai Internet használati célok megismerése volt.
7 8
NETstatistica, http://www.netstatistica.com/reports/europe/demographics/may2002/index.html FigyelőTrend II. évf. 4. szám 2002 december, Csarnai Attila: Vonzó tartalom, 18-20 o.
19
Internetezők megoszlása
27%
38%
13%
Információ és tudás Szórakozás Üzleti alkalmazás Online közösség
22%
3.sz. táblázat Forrás: Figyelő Trend II. évf. 4. Szám19. O.
A kutatás eredményi alapján az otthoni netezőket négy alapvető csoportba sorolták: “információ és tudásszerzés”, “online közösség”, “szórakozás” és “üzleti alkalmazás”. A kutatás készítői szerint a legnépesebb csoportot azok a felhasználók alkotják, akik elsősorban információszerzésre használják az Internetet. 31-40 éves korosztály, akik napi rendszerességnél ritkábban használják a hálót. A felhasználók 27%-a az online közösségek aktív tagja, kiemelten fontosnak tartja a kommunikációt. A szórakozás iránti igény kifejezetten a fiatalabb korosztályt jellemzi. Az üzleti alkalmazás iránt érdeklődők számára az Internet nem csupán információs médium, hanem üzleti, kereskedelmi tranzakciók eszköze is. Ők azok, akik számára Internetes szolgáltatások biztonsága és hitelessége kiemelkedően fontos szerepet kap. Ebben a csoportban többnyire szellemi alkalmazottak és vezetők vannak, illetve az átlagnál nagyobb számban olyan felhasználók, ahol valamely családtag vállalkozó. A csoportba tartozók jellemzően 40 évnél idősebbek. Az elektronikus aláírás célközönsége többnyire ebből a csoportból fog kikerülni. Bár ez az érdeklődés csak a felhasználók 13%-ára jellemző (ne felejtsük el, hogy a felmérésben a munkahelyi Internet elérések nem szerepelnek), ez az arány dinamikusan emelkedni fog, minél több tartalmas szolgáltatás jelenik meg az üzleti világban tevékenykedők részére, illetve minél általánosabbá válik ezek használata. Elsősorban a következőkben kifejtett kormányzati, önkormányzati ügyintézési lehetőségek, adóbevallás, bank- és biztosítási szolgáltatások Internetes megoldásai teremtenek majd lehetőséget az üzleti alkalmazások felhasználói rétegének növelésére.
20
3.1.3 E- Kereskedelem A piacvárakozással teli az e-kereskedelemi lehetőségeket illetően, a dinamikus növekedés azonban még várat magára. Addig, amíg a hazai internethasználók száma nem emelkedik számottevően, és maga a használat nem válik általánossá, inkább szolid, de folyamatos növekedésre kell számítani. Hasonló a helyzet a nemzetközi piacon is. A nemzetközi szakértők előrejelzései9 lendületes fejlődést mutatnak, de ellentmondások tapasztalhatók az e-kereskedelemben tapasztalatot szerzett vállalatoktól érkező visszajelzések alapján. Az eMarketer kutatásai szerint a világ kereskedelmének értéke a 2002 évi 823,4 mlrd-ról 2004-re 2,4 billió dollárra nő, az Aberdeen Group által végzett vizsgálat pedig a tranzakciók számának havi 36%os növekedéséről számol be. Ugyanakkor a Giga Information Group és a Booz Allane Hamilton közös felmérése szerint a vállalatok többsége elégedetlen az elektronikus piacterek működésével. Az IDC Hungary a hazai piac egészét tekintve 12,3%-os éves növekedési ütemet prognosztizál a 2001-2006 közötti időszakra10. 2002-ben a hazai e-kereskedelmet a mérsékelt bővülés jellemezte. 2001-ben a magyar informatikai piac összértéke 1,43 milliárd dollár volt – megközelítőleg 10%kal több mint az előző évben - 2002-ben pedig ismét 10%-os piacbővülést realizáltak. A GKI Gazdaságkutató Rt., a Westel Mobil Távközlési Rt. és a SUN Microsystems Magyarország Kft. közös felméréseiből11 az derül ki, hogy 2002 második negyedében
elkezdett
visszatérni
a
vállalatok
e-gazdaság
iránt
korábban
megcsappant bizalma, s ez a folyamat tovább erősödött a III. negyedévben. Ezt elsősorban a világháló nagyobbnak ítélt üzleti lehetősége mozgatta. A kutatás egyik megállapítása, hogy az e-kereskedelem fejlődését a felhasználók számának csekély aránya mellett legfőképpen az Internetes tranzakciók iránti bizalmatlanság akadályozza. Európai viszonylatban az internetes értékesítés arányát az árbevétel százalékában a következő táblázat mutatja.
9
Dotkom Internet Consulting, http://www.consulting.dotkom.hu/rov.phpovatok/kereskedelem/020312-ecom.html
10
SZÁMÍTÁSTECHNIKA 2002 december, Mártonffy Attila&Schopp Attila: A piac bizakodik, 32-33. O. Számítástechnika 2002 december Mártonffy Attila&Schopp Attila: A piac bizakodik, 32-33. O.
11
21
A z i nte rne te s é rté k e s íté s a rá nya a z á rb e vé te l s zá za lé k á b a n 2 ,5 2 2
1 ,8 1 ,4
1 ,5
1
0 ,9
1
0 ,8
0 ,7
0 ,6
0 ,5
0 ,4 0 ,1
sz ág M ag ya ro rs zá g
or sz
O
la
N or vé gi a
o. nn Fi
Po rtu gá lia
D án ia
a tri sz Au
Sp an yo lo .
Br ita nn ia
sz or éd Sv
N ag y
ág
0
4.sz. táblázat Forrás: Számítástechnika 2002 december, 32. o.
Az e-kereskedelem terén van mit behoznunk a fejlett országokhoz képest. Az Európai Unióban a skandináv államok vezetnek, közülük is kiemelkedik Svédország, ahol NET-es értékesítések részaránya 2%. 2001-ben itthon ez az arány 0,1% volt. Elmondható tehát, hogy a piac még a kezdeti fejlődő szakaszban van, a következő években jelentős fejlődés várható. 3.1.4 Elektronikus szolgáltatások A világhálón lebonyolítható szolgáltatások robbanásszerűen terjednek. Szinte mindent elintézhetünk. Az azonosítás és hitelesség megoldásával a lehetőségek végtelen tárháza nyílik meg: adófizetés; banki és biztosítási tranzakciók; választáson, pályázaton vagy aukción való részvétel; már nem csak vizsgára való jelentkezés, hanem maga a vizsgázás is lebonyolítható (persze megfelelő óvintézkedések mellett); közigazgatási és önkormányzati ügyintézés és még rengeteg olyan tevékenység, amely ma még személyes jelenlétet igényel. Csak a biztosítási szektort említve rendkívül pozitív előrejelzéseket fogalmaztak meg. A szakemberek szerint a digitális aláírás bevezetése az alapja a netes értékesítés megkezdésének, és úgy vélik, hogy az új biztosítási szerződések 3-10%-t (optimisták szerint 25%) interneten keresztül fogják megkötni12. 12
Világgazdaság 2003 február 24.,Az Internet is versenyterület, 11. o.
22
3.1.4.1 E-Banking A szolgáltatások között kiemelkedő jelentősége és ennél fogva meghatározó szerepe van az internetes szolgáltatások általános elterjedésében a banki, pénzügyi tranzakciók felhasználók általi elfogadásának és alkalmazásának. A hazai bankok az elmúlt 2 évben próbálkoznak Internetes banki szolgáltatások bevezetésével s ezeket is többnyire a nagyvállalatok, és önkormányzatok használják. Az internethasználat elterjedésével azonban a jövőben egyre több on-line szolgáltatást nyújtanak majd a bankok a lakossági ügyfeleik, valamint a kis- és középvállalkozások részére is. A versenyképességük megtartása érdekében szükségük is lesz az internetes szolgáltatásaik bővítésére, hiszen jelenleg a Magyarországon jelenleg működő 27 banknak kevesebb, mint fele (12) nyújt ilyen jellegű szolgáltatást13. Természetesen itt is meg kell említeni a tranzakciók biztonságának
és
hitelességének
garantálását,
mely
elsődleges
fontosságú
valamennyiük számára, mondhatni ettől függ tudnak-e előrelépni a banki szolgáltatások területén, meg tudják-e őrizni versenyelőnyüket. Internetes szolgáltatást nyújtó bankok Közép- és Kelet-Európában 80
70
63
60 40
46 36
27
20
28
Bankok száma
35
24
20
12
35
7
10
21 16 5
18 14
Internetes szolgáltatást nyújtó bankok száma
Sz lo vá ki a
Sz lo vé ni a
Bu lg ár ia
R om án ia
H or vá to .
C se ho
Le ng ye lo
Au sz tri a
M ag ya ro rs zá g
0
5.sz. táblázat Forrás: Számítástechnika, 2003. 02. 04Mozsik Tibor: terjed az e-bank, 18.o. Fessel-Gfk Piackutató Intézet adatai
Az arányokat tekintve Magyarország a kelet-európai régió élbolyához tartozik. Szlovéniában és Horvátországban már most is jóval nagyobb az elektronikusan bankolók aránya, de a kutatás szerint Szlovákiában és Csehországban is sokkal többen tervezik az internetes szolgáltatásra való áttérést, mint Magyarországon. 13
Számítástechnika, 2003. 02. 04Mozsik Tibor: terjed az e-bank, 18.o. Fessel-Gfk Piackutató Intézet adatai,
23
3.2. Technológiai környezet
82 országban méri fel az aktuális helyzetet a Globális jelentés az információ technológiáról, 2002-2003 elnevezésű tanulmány14, mely ebben a témában a legátfogóbb elemzésnek számít. Az index kiszámításánál a következő tényezőket vették figyelembe: az adott ország gazdasági, társadalmi környezete mennyire befogadó a legújabb technológiák iránt; az egyének, a vállalatok és a kormány mennyire felkészült ezek használatára; illetve milyen mértékben alkalmazzák ezeket. 1 Finnország
11 Hollandia
21 Írország
36 Dél-Afrika
2 USA
12 Izrael
24 Észtország
37 India
3 Szingapúr
13 Svájc
25 Spanyolország 38 Lettország
4 Svédország
14 Korea
26 Olaszország
39 Lengyelország
5 Izland
15 Ausztrália
28 Cseh
40 Szlovák
Köztársaság
Köztársaság
6 Kanada
16 Ausztria
29 Brazília
41 Thaiföld
7 Egyesült
17 Norvégia
30 Magyarország 42 Görögország
8 Dánia
18 Hongkong
31 Portugália
9 Tajvan
19 Franciaors
32 Malajzia
Királyság 43 Kína
zág 10 Németország
20 Japán
33 Szlovénia
6. sz. táblázat Forrás: Világgazdaság, 2003. 02.20. Finnország vezet az infokommunikáció terén, 7. o
A rangsorban Magyarország a 30. helyet kapta, ami a középmezőnybe tartozást jelenti. A fejlődő országok kategóriájába sorolt kelet-európai államok között első Észtország (24), aki előkelő helyét annak köszönheti, hogy a kormány erőteljesen támogatja és használja is az információs és távközlési megoldásokat. 3.2.1 Informatikai infrastruktúra Az informatikai infrastruktúra vizsgálatánál csak az ADSL Internet hozzáférési
14
Világgazdaság, 2003. 02.20. Finnország vezet az infokommunikáció terén, 7. o
24
technológiát emelném ki, hiszen ma ez a legnépszerűbb és legbiztonságosabb hozzáférési forma, mely az egyéni internetezők számára is elérhető. Az ADSL hozzáférések száma dinamikusan nőni fog. Elsősorban a nagyvárosokban kell erre számítani, hiszen a fizikai feltételek megteremtése és a várható felhasználók száma itt optimális. A Kormány támogatja az ADSL hozzáférések fejlesztését. A Bell Research Infokommunikációs jelentése15 alapján elmondható, hogy 2001 végén az üzleti és a lakossági hozzáférések együttesen kb 21-23 ezer szélessávú kapcsolatot tettek ki, amelyből kb. 10 ezer volt az ADSL hozzáférések száma. A kutatás eredményei szerint a szélessávú kapcsolatok száma a nagyvállalatoknál a legnagyobb. A régió országaival összehasonlítva Magyarország a sereghajtók közé tartozik. Csehország is és Észtország is megelőzi nem csak a DSL vonalak számában, de a 100 lakosra jutó arányban is. A világrangsort egyébként a távol-keleti országok vezetik, amelyek közül Dél-Korea a megelőző 2 évben 600%-os növekedéssel 19 millió szélessávú felhasználóval rendelkezik. 3.2.2 Biztonsági követelmények Az internethasználók számának növekedése, újabb és újabb igények megjelenése az internetes alkalmazások változatosságát és a tranzakciók bonyolultságát eredményezte. Sajnos ma, az üzleti munkában használt számítógépek és alkalmazások védelmére nem elegendő, ha időnként a munkaállomásokon és a kiszolgálókon lefuttatunk egy vírusellenőrzőt. Az előzőekben említett internetes kis és nagykereskedelmi tevékenységek és különböző típusú szolgáltatások folyamatos, megbízható működését ma már komoly informatikai biztonságtechnikai megoldások segítik. Az antivírus szoftverek, tűzfal szoftverek, és a hardver alapú tűzfalak mellett megjelent a titkosítás, hálózatfigyelés, behatolásdetektálás, mely szolgáltatások az IDC16 szerint rövidtávon a legnagyobb potenciális piaci növekedésre számíthatnak. Középtávon a PKI és az egypontos azonosítás (SSO-Single Sign On) számíthat fejlődésre. 15
http://www.ictreport.hu
16
, SZÁMÍTÁSTECHNIKA 2003. Február 4 Mibe kerül a biztonság? IDC-KONFERENCIA melléklet, IDC CEMA
25
Az informatikai biztonságra költött összegek világszerte (mrd. $) 2002-től előrejelzés 60 50
Hardver Szoftver Szolgáltatás Összesen
40 30 20 10 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
7.sz. táblázat Forrás: SZÁMÍTÁSTECHNIKA 2003. Február 4 Mibe kerül a biztonság? IDC-KONFERENCIA melléklet, IDC CEMA
Az IDC által készített előrejelzés alapján úgy tűnik, hogy 2006-ra világszerte az informatikai biztonságra költött összegek megduplázódnak. Külön figyelmet érdemel, hogy a biztonsági szolgáltatások azok (mint az elektronikus aláírás szolgáltatás is), amelyek a legnagyobb arányban részesülnek a ráfordításokból, illetve a növekedés üteme itt lesz a legnagyobb. A nemzetközi tendenciák kis késéssel a hazai piacon is érvényesülnek, tehát várható, hogy a felhasználók itthon is egyre többet fognak költeni az adatok, a kommunikáció és a tranzakció biztonságára, sérthetetlenségére és azonosítására. 3.3. Jogi, politikai környezet A Magyar Köztársaság rendelkezik az informatikai tevékenységek végzéséhez szükséges törvényi háttérrel. A törvények stabil pozícióval rendelkeznek a jogrendszerben, és megvalósul az EU direktívákkal történő harmonizációjuk is. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény alapelvként rögzíti, hogy az elektronikus aláírás, irat vagy dokumentum elfogadását megtagadni jognyilatkozat tételére nem lehet, kizárólag amiatt, hogy az aláírás, irat vagy dokumentum elektronikus formában létezik. A papíralapú és az elektronikus formában megjelenő dokumentumok
közötti
egyenértékűség
megteremtése
jogharmonizációs
kötelezettség volt, az Európai Parlament 1999/93/EK irányelvében mindezt 26
általánosan kimondta. Az elektronikus aláírásról szóló törvény összhangban van az adatvédelmi törvénnyel is. 3.3.1 Kormányzati szerepvállalás A Kormány határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy informatikai mutatói javuljanak
és
az
ország
a
régió
Magyarország
vezető
informatikai
technológiával rendelkező állama legyen. Ennek érdekében az internetes piac valamennyi területén jelentős állami támogatások, közbeszerzési tenderek várhatók. Az állam, mint felhasználó és szolgáltató megjelenik a hazai piacon, ami generálja az elektronikus tranzakciókat és új internetes tartalmak megjelenését. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nagy lendülettel kezdte meg a “Magyar Információs Társadalom Stratégia” kidolgozását, mely a tervek szerint 2004-2006ban az intézkedések alapjául szolgál majd. Kovács Kálmán miniszter szerint17 a stratégia kidolgozása során gondoskodni kell
arról, hogy összhangban legyen a
Nemzeti Fejlesztési Tervvel és az Európai Unió irányelveivel és programjaival (eEurope). A Kormány a következő intézkedéseket tervezi: •
Internet használat terjedéséhez a kormány az Internet szolgáltatási díjak jelentős csökkentését
tűzte
ki.
Az
internetszolgáltatókkal
folytatott
tárgyalások
eredményeként 25%-kal csökkennek az internetelérési díjak, a vállalkozások pedig ezentúl adómentesen fizethetik elő alkalmazottaik számára az internethez való hozzáférést. Az intézkedések következtében 3-4 év alatt az internethasználat tízszeres emelkedését várják. •
Az internetes eszközök elterjedését a kormány adókedvezményekkel fogja segíteni.
•
Szolgáltatásokhoz
történő
tömeges
hozzáférések
érdekében
közösségi
hozzáférések támogatása. •
Elektronikus állami szolgáltatások bevezetése és működtetése. Így egyik példa a magyarország.hu
oldal,
mely
az
ekormanyzat.hu-t is magába integrálja.
eddigi
hivatalos
kormányoldalt,
az
Ez évben 1000 eMagyarország pont
megnyitását tervezik. Az ígéretek szerint még az idén lehetővé teszik a virtuális
17
Számítástechnika 2002 december 17, Mallász Judit: Kiszámíthatóságot ígér a kormány 30.o.; 2003 február 25,
Trautmann Balázs:Elindult a magyarország.hu, 4.o. március 4. Mozsik Tibor: Kinek olcsóbb? 1.o.
27
okmányiroda
használatát
a
regisztrált
felhasználóknak,
és
2004-től
az
elektronikus adóbevallást interneten keresztül is intézni lehet majd. •
Az internetes tartalmak fejlesztésére pályázatok beadásával lehet támogatást szerezni. Már megjelentek a Gazdasági Minisztérium honlapján a legújabb, kis és középvállalkozások internetes megjelenését támogató pályázatok, ugyanakkor az eContent pályázat elsősorban szolgáltatóknak szól, és az EU csatlakozás szellemében tartalmaz követelményeket.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003-ban konkrét programokra 29 milliárd forintot fordít, ezen belül a tárca kiemelten támogatja majd az internet elérés bõvítését, melynek célja, hogy 2005-re a háztartások negyede internet eléréssel rendelkezzen 3.4. Európai Unió A 2004-es csatlakozásig terjedő időszakban az EU követelmény rendszerének való megfelelés nagymértékben alakítja az informatikai piaci viszonyokat. Az infrastrukturális, tartalmi követelmények mellett a kormányzati jelenlétre vonatkozólag is vannak elvárások. Bár ez utóbbi nemigen jellemző az Európai Unió országaira, ugyanis nincs egyetlen országban sem olyan internetes kormányzati rendszer, amely harmonizál az EU direktívákkal. Ezen követelmények teljesülésének elsődleges feltétele azonban az, hogy a lakossági internethasználat megközelítse az EU tagjelölteknél elvárt színvonalat. A csatlakozás után támogatások vehetők igénybe, elsősorban az elmaradott térségek
informatikai
felzárkóztatására,
illetve
a
vállalkozói
réteg
versenyképességének javítására. A határok „eltűnésével” és az EU jogszabályok alkalmazásával egyszerűbb az út a piac bővítésére és a külhoni értékesítésre. Az EU-hoz való csatlakozás azonban egyúttal komoly fenyegetettséget is jelent a hazai informatikai cégek részére. Ez pedig a nyugati versenytársak megjelenése a magyarországi piacon. A konkurencia tapasztalattal és meglévő ügyfélkörrel rendelkezik, ami multinacionális cégek esetében azt is eredményezheti, hogy a hazai
28
leányvállalatnak már nem kell azon gondolkodnia, hogy kitől rendelje meg a szolgáltatást. Alacsonyabb árú és kiváló minőségű szolgáltatás esetén azonban ugyanígy fordított helyzet is elképzelhető: a szolgáltatás EU tagországban működő vállalat
részére
viszonylag
egyszerűen,
a
közösségi
jogszabályok
alapján
értékesíthető. 3.5. Környezeti elemzés összefoglalása Az előzőekben felvázolt környezeti tendenciák egy irányba mutatnak. Az elektronikus aláírás elterjedése szükségszerű. Szükségszerű azért, mert az internetes szolgáltatásokkal kapcsolatos egyre növekvő felhasználói igényeket az azonosítás és hitelesség garantálása nélkül már nem lehet, csak korlátozottan kielégíteni. A Magyar Kormány erőteljesen támogatni fogja az informatikai fejlesztéseket. Az elterjedés üteme attól kezdve dinamikusan nő, amint általánosan alkalmazható, állami
részvétellel
működő
alkalmazások
jelennek
meg
(pl.
adóbevallás,
közbeszerzés). Az EU-hoz való csatlakozás után várható a nyugati szolgáltatók megjelenése a piacon. Az európai országok informatikai helyzetéről az előzőekben már szóltam. Mindamellett, hogy fejlett IT-val és internetes alkalmazásokkal rendelkeznek, a digitális aláírás elterjedése a két évvel ezelőtti várakozásokat tekintve messze alulmaradt. Németországban, amely egyébként az egyik legfejlettebb IT- val rendelkezik Európában, 2002-ben a megkérdezett netezőnek18 mindössze 5,8%- a használta a digitális aláírást annak ellenére, hogy a kormány a közigazgatásban aktívan népszerűsíti ezt a megoldást. Az okokat a kutatócég abban látja, hogy a német netezők nincsenek jól informálva a digitális aláírás nyújtotta lehetőségekről. Ezekből az információkból azonban előnyt kovácsolhatunk, a nyugati országok tapasztalatait felhasználva elkerülhetők az elektronikus aláírás bevezetésének buktatói.
18
http://www.e-kereskedelem.hu, http://www.nua.com/surveys/
29
4. VERSENYHELYZET ELEMZÉSE Annak
eldöntéséhez,
hogy
a
szolgáltatás
piaci
bevezetéséhez
milyen
marketingstratégiát alkalmazzunk átfogó képet kell kapni a verseny színteréről, magáról a piacról. Ismerjük meg, a piacra ható tényezőket, mérjük fel a tendenciákat. A piaci szereplők azonosítása, a versenyhelyzet elemzése tiszta képet ad a vállalatnak a stratégiája megalkotásához, megteremti annak a lehetőségét, hogy a változások
előrejelzésével
a
vállalat
eredményes
taktikai
intézkedéseket
foganatosítson. 4.1.
A versenykörnyezet elemzése a porteri versenystruktúra alapján
4.1.1 Piac mérete és növekedési üteme Első lépéseként megpróbálom meghatározni a magyarországi piac méretét és növekedési ütemét, mivel a MÁV INFORMATIKA Kft. a hazai piac meghódítására törekszik. Az elektronikus aláírás szolgáltatás nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számít és e jellegéből fakadóan a külhoni fejlemények hazai piacra gyakorolt hatását sem hagyhatom
figyelmen
kívül.
Különösen
most,
amikor
szinte
minden
tevékenységünket a 2004-es EU csatlakozásra való felkészülés szellemében értékelünk. Az elektronikus aláírás alkalmazásának hazai helyzetéről a BellResearch kutatócég által készített felmérésben találtam felhasználható eredményeket. A Magyar Infokommunikációs jelentés 2002 évi 2. Kiadásában19 szereplő adatokat a Bellresearch hozzájárulásával használom fel, s ezek alapján a következő megállapításokhoz jutottam. 2002 év végére Magyarországon Internet-hozzáféréssel rendelkező és legalább 10 főt foglalkoztató vállalatoknak csak 6,3 %-a, a 250 fő feletti nagyvállalatoknak pedig alig valamivel több, mindössze 7,9%-a alkalmazza az elektronikus aláírás szolgáltatást. A Bellresearch becslése szerint / a penetrációs arányokat visszavetítve 19
A kutatás módszertana: www.ictreport.hu/index.php?p=23
30
a bázisra/ 6047 Internet-hozzáféréssel rendelkező vállalat alkalmaz e-aláírást. Az adott időszakban Magyarországon kb. 98200 cég rendelkezett Internet eléréssel. Sajnos nem sikerült adatot szereznem arról, hogy az egyéni Internet felhasználók milyen számban alkalmazzák az e-aláírást, de számuk elenyésző lehet. Ez a feltételezés azon alapul, hogy ma még nem jutottak el az internetfelhasználók széles tömegéhez az e-aláírást igénybevevő netes szolgáltatások. Mindenesetre a számok önmagukért beszélnek, s így egyértelműen kijelenthetem, hogy a piac jelentős felvevőképességgel rendelkezik. Az elektronikus aláírás szolgáltatás életciklusa kezdetén tart. Az informatika rohamos fejlődése mellett elég nehéz megjósolni a teljes életciklus várható idejét. Mai ismereteim szerint kb. 8-10 éves ciklusra lehet számolni. A jelenlegi kutatási információk azt valószínűsítik, hogy a jövőben az elektronikus azonosítás alapját az eddig csak a szigorúan védett helységek, számítógépek hozzáférésére alkalmazott biometrikus azonosítási eljárások (ujjlenyomat, hang, írisz, stb.) fogják képezni, melynek terjedési üteme az árának csökkenésétől függ. Vajon várható-e, hogy az elektronikus aláírás vonatkozásában jelentős piacbővülés történik? Minden bizonnyal. S az okokat az előző fejezetekben említett társadalmi, technológiai tényezők vizsgálatakor már érezhettük: Az Internet-felhasználók száma jelentősen emelkedni fog (Mo. jelenleg az EU átlag alatt van20); az informatikai biztonság a tranzakciók azonosítása és hitelesítése egyre fontosabbá válik a jövőben; a kormány több jelentős informatikai programot hirdetett meg e-Content, ekormányzat, e-közigazgatás, s most legújabban az e-egészségügy21 terveiről lehet hallani. Az EU-hoz csatlakozás tükrében már nem csak az oly sokat emlegetett információs
társadalom
kihívásai
kényszerítenek
megvalósítására, hanem a fejlett nyugat elvárásai is.
20
21
Figyelő Trend II. évf. 4. szám Jókuti András: Többen, kevesebbet, 32-33. o.
http://www.eszcsm.hu/bovebb.php?hirsz=187
31
biztonságos
e-megoldások
Mint ahogy már említettem a szolgáltatás elterjedése szükségszerű, a piac mérete pedig igen jelentős. A kérdés inkább az, hogy milyen tendenciájú növekedési ütemre számíthatunk az elektronikus aláírás elterjedését illetően. Egyenlőre azt mondanám, nagyobb a füstje, mint a lángja. Az elmúlt években, főleg az elektronikus törvény életbe lépése után, óriási várakozás volt tapasztalható a digitális aláírás bevezetésével kapcsolatban. Az interneten tömegével lehet találni forrásokat
a
2000
és
2001
év
első
felében
keletkezett
konferenciákról,
tanulmányokról. A Bellresearch kutatásában is szerepel erre vonatkozó információ. Míg 2001 I. félév végén még 8614 vállalat tervezte a közeli jövőben alkalmazni a szolgáltatást, a II. félévre ez a szám jelentősen lecsökkent, s ekkor még mindig csak 6047 vállalat hitelesítette elektronikus dokumentumait. A hazai óvatos kivárás bizonyára annak is köszönhető, hogy Európában is elmaradt a „nagy roham”, a derülátó várakozások ellenére a terjedés üteme lassú maradt. Bár az Európai Unió országaiban az IT feltételek sokkal kedvezőbbek, és a szolgáltatók is régóta ott vannak a piacon, azonban az állami és közszolgálati szféra által csak nemrég bevezetett
szolgáltatások
azok,
amelyek
megteremtik
az
igényt
a
valódi
alkalmazásra. Tehát idehaza is domináns szerepet kapnak a kormányzat által meghirdetett informatikai szolgáltatások. Ezek amellett, hogy komoly informatikai beruházásokat jelentenek, várhatóan az e-aláírás gyors elterjedését vonják maguk után. Véleményem
szerint,
pályázatbenyújtás,
amint
az
közbeszerzési
interneten eljárás
keresztül
elfogadottá
feladott válik,
az
adóbevallás, elektronikus
tranzakciók iránti bizalom megnő, amely újabb és újabb szolgáltatókat fog arra ösztönözni, hogy bizonyos szolgáltatásaikat interneten keresztül nyújtsák. A kormány által meghirdetett fejlesztési tervek alapján az elektronikus aláírás iránti kereslet jelentős emelkedése már jövőre várható.
32
Itt kell még megemlítenem a Bellreserch Infokommunikációs jelentésének egy érdekes eredményét22. A 2002 év első felében végzett kutatásban négy szektorra bontva vizsgálták azoknak a számát, akik a jövőre vonatkozólag tervezték az elektronikus aláírás bevezetését. Konkrét számok a kis egyedszám miatt nem tartalmaznak hiteles információt, de az arányok igen, s ez elgondolkodtató eredményt hozott. E szerint, a vendéglátóiparban magasan a legnagyobb az érdeklődés, megelőzve a kereskedelem, a szállítás- logisztika, és az egyéb szektorokat. A MÁV INFORMATIKA Kft-nek mindenképpen megérne egy kutatást e téma, az állítások igazolására, illetve az igények feltérképezésére, már csak azért is, mert a cég bizonyos termékeivel jelen van a turisztikai piacon. 4.2.
Piaci struktúra és piaci részesedés
A MÁV INFORMATIKA Kft. új belépő a piacon. Az egyszerű elektronikus aláírást jelenleg több mint tizenkét cég szolgáltatatja, a fokozott biztonságú aláírást már csak öt. Ezt elsősorban az okozza, hogy e szolgáltatás nyújtásához már rendkívül magas belépési és a kilépési korlát. A fokozott és a minősített biztonságú aláírás szolgáltatás bevezetéséhez nagyon komoly speciális adatbiztonsági feltételeknek kell megfelelni, a minősítési eljárás igen szigorú. A megfelelő védettségű infrastruktúra kiépítése és biztosítása kb. 100 millió forintos nagyságrendű összeg. A szolgáltatás nyújtásához jelentős pénzügyi garanciával és felelősségbiztosítással kell rendelkezni, hiszen magas a kockázat, mely kockázatot a szolgáltató előre meghatározott mértékben viseli.
A piac elhagyásával a befektetett energia és a
minősítés költségei elvesznek, a kiépített speciális infrastruktúra ugyan kihasználható (ha sikerül megfelelő és fizetőképes piaci igényt találni), de ez nem könnyű feladat. Ilyen feltételek teljesítése szükséges a piacra való belépéshez. Magas kockázat mellett magas jövedelmezőségre lehet számítani. Bár nem valószínű, hogy sok új hazai versenytárs jelentkezne a közeljövőben, nem árt azért résen lenni, hiszen jelentős piacbővülés várható. Ez a verseny most kezdődik. Ebben az időszakban a piacon lévő szereplők (akár a Forma 1-ben), a minél kedvezőbb induló hely megszerzésén fáradoznak. A saját 22
A Bellreserch az eredmények közléséhez hozzájárult.
33
szolgáltatás népszerűsítése, a vállalat image-nek emelése, és az ügyfélkör növelése mellett a minősített szolgáltatás elsőként való megszerzése az, ami a „pole” pozíció eléréséhez szükséges. Eddig két vállalat a NetLock és a MÁV INFORMATIKA adta be minősítési kérelmét a Hírközlési Felügyeletnek, jelenleg a minősítési procedúra 60+30 napos időszakát élik várva a felügyelet határozatát. Szun Ce azt mondta23: „Akárki is az első a hadszíntéren és várja az ellenség megérkezését, az friss lesz a harcra; ha valaki második a hadszíntéren, és sietnie kell a csatába, az kimerülten fog megérkezni”. Most különösen fontos az elsőség, hiszen a szolgáltatás új, felkészülten kell várni a piac kihívásaira.
4.3.
Alkupozíció
A piaci szereplők alkupozíciójára vonatkozóan nincsenek konkrét adataim, ezért inkább a szolgáltatás jellegét alapul véve fogalmazom meg feltételezéseimet. Azok a leendő vevők kerülnek erős alkupozícióba, akik a szolgáltatást a saját szolgáltatásuk kiegészítéseként, jelentős számban óhajtják igénybe venni (bank, biztosító), illetve szolgáltatásuk generálja ügyfélkörük (a szolgáltató számára az egyéni megrendelők) nagy számú megjelenését. Miközben a hitelesítés szolgáltató a háttérben marad, a vevő (bank) pedig saját szolgáltatásának minőségét ezzel együtt image-t „kockáztatja”. Hasonlóan számításba kell venni a MÁV INFORMATIKA már meglévő ügyfeleinek elvárásait.
A cég egyéb szolgáltatását igénybevevő régi partnerei lojalitásuk
elismeréseképpen várják majd el a kedvezményes lehetőségek nyújtását.
23
Szun Ce: A hadviselés tudománya
34
4.4.
Versenytársak azonosítása
Nézzük tehát, hogy áll jelenleg a „pole” pozícióért folyó küzdelem. A hazai hitelesítés szolgáltatási piacon mára négy fokozott biztonságú és most már két minősített hitelesítő szervezet kínálja szolgáltatását. A Giro Rt., a MATÁV Rt, Microsec Kft., fokozott biztonságú szolgáltatók, a NetLock Kft. és a MÁV INFORMATIKA Kft. pedig immár minősített. Ez a hír a dolgozat készítéséhez viszonyítva igen friss, hiszen a NetLock Kft. minősített hitelesítés szolgáltató minősítését a Hírközlési Felügyelet 2003 március 20-án, a MÁV INFORMATIKÁ-ét pedig április 2-án adta ki24. Megvan tehát a már régóta várt első – s mindjárt kettő- hazai minősített szolgáltató. A tizenegy-nehány napos különbségnek csak adminisztratív okai vannak, ezért inkább két első helyről beszélnék, ami nagyon érdekes fejlemény. A lépéselőny tehát megvan a hátramaradottakkal szemben, de a verseny nem lefutott. A bölcs kínai hadvezér gondolatai ma is helytállóak, s szerinte az elsőség mellett az is fontos, hogy, az okos fél meg tudja tartani az előnyét, és akaratát rákényszerítse a többiekre. A kihívás áll, ha a MÁV INFORMATIKA Kft. valóban piacvezető akar lenni, akkor Rá vár az a feladat , hogy felmérje lehetőségeit és marketing stratégáját úgy alakítsa, hogy ezt az előnyét meg tudja tartani.
A 8. számú táblázat az aláírás hitelesítő szolgáltatók néhány jellemző adatát mutatja25:
24
http://www.hif.hu:7777/pls/portal30/ESIGN_PORTAL.DYN_MI_ALL.SHOW
25
HVG XXIV. Évf. 43. Szám. Heitler Gábor: Négy szomszéd vár, 72-74 o
35
MÁV 26
Giro
Matáv
Microsec
NetLock
INFORMATIKA Kft.**
A regisztrált működés kezdete
2001. 12. 23.
Pénz-
Célközönség
A
intézetek
2001. 12. 21.
Nagy-vállalatok
2002. 05. 30.
cégek, magánszemélyek
2001. 10. 27. cégek, magánszemélyek
2002. 11. 06. nagyvállala-tok (pl. logisztikaik), magánszemélyek
kibocsátott
tanúsítványok
n.a.
n.a.
250
100.000
n.a.
nem
Nem
igen
nem
még nem
országos
Országos
országos
országos
országos
száma Kereszthite-lesítést elfogad Szolgáltatási terület
számítóAjánlott n.a.
tanúsítványhordozó
Számítógépes
számítógépes
gépes
adathordozó,
adathordozó,
adathordozó,
chip-kártya
chip-kártya
chip-kártya,
n.a.
USB token Tanácsadás, Egyéb támogatás
n.a.
rendszerintegráció
Felelõsség-
n.a.
biztosítás Minősített szolgáltatóvá válás *
Szolgáltatás díja
Hordozóeszköz és kiegészítők ára Elektronikus aláírás-hitelesítés Idõbélyegzés
n.a.
Van Tervezi (kérelme beadás előtt)
saját
tanácsadás,
lásd:
rendszer-
Termék-
integráció
portfólió
nincs
van
n.a.
tervezi
2003 03.20**
fejlesztésû okiratkezelő szoftver
Egyedi
20.000 Ft/év (3
megegyezés
éves
szerint
szerződéssel)
16.000 -20.000
szolgáltatási díj
Ft
tartalmazza
van
Van
nincs
van
n.a.
n.a.
5.000 10.000 Ft/év
2003 04. 02.** n.a.
16.000 Ft-tól
n.a.
van
van
van
Nincs
van
van
folyamatban
Van
van
van
van
Aláírás-létrehozó eszközön
aláírás-
létrehozó
adat
elhelyezése
26 *
8.sz. táblázat
személyes tanúsítvány esetén ** frissített adat
36
A NetLock volt az első, aki a fokozott biztonságú minősítést megkapta 2001 októberben, a Microsec 2002 májusban, a MÁV INFORMATIKA 2002 novemberben, a GIRO 2002 decemberben, a MATÁV pedig 2003 januárban. A táblázatból jól látszik, hogy a regisztrált működés kezdete két cégnél ettől eltér. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a sorrend marad a magasabb fokozat megszerzésében is, de jól tükrözi, hogy milyen gyorsan zajlanak az események. Mint ahogy már említettem a MÁV INFORMATIKA volt az utolsó belépő, mégis a fokozott biztonságú szolgáltató minősítést már harmadikként, szerezte meg, s immár minősített biztonságú szolgáltató. Itt azért azt is meg kell említeni, hogy a minősítő cégek
késői
megjelenésével
kapott
lehetőséget
a
vállalat
a
sorrend
megváltoztatására, amit ügyesen ki is használt. A célközönség meghatározása eléggé különböző a vállalatoknál. Míg a Giro kifejezetten a pénzintézeteket célozta meg, a MATÁV a nagyvállalatokat, a NetLock és a Microsec pedig úgy tűnik még nem választott szegmenst. A kibocsátott tanúsítványok száma (főleg a NetLock által adott 100 000) nem tekinthető hiteles válasznak, hiszen ezek legnagyobb részét tesztjelleggel, ingyenesen bocsátották ki az ügyfeleik részére. Valamennyi szolgáltató országos szinten szeretné a szolgáltatását nyújtani. Ez azért is érdekes, mert bár a szolgáltatás és az ügyfélszolgálati bejelentés központilag is megoldható, az üzletkötés és a technikai problémák megoldására, országos hálózat híján alvállalkozókat kell alkalmazni. Sajnos a szolgáltatás díjából is nehéz következtetést levonni, hiszen a szolgáltatás részletei nem tisztázottak, így nem is hasonlíthatók össze. Mellékletben ismertetem a szolgáltatók termékpalettáját: 4.melléklet: A MÁV INFORMATIKA Kft. versenytársai
37
4.5.
Versenytársak lépéseinek előrejelzése
A NetLock nyilván megpróbálja kihasználni elsőségét, célja, hogy minél előbb, minél több ügyfelet szerezzen, a szolgáltatását a lehető legjobban kiterjessze a versenytársak
érkezése
előtt.
Az
előző
táblázatban
a
célközönséget
magánszemélyek/cégek kategóriában jelölte meg. Ebbe a meghatározásba minden belefér. A MÁV INFORMATIKA számára most rendkívüli fontosságúvá válik a versenytárs figyelése, az árai és szolgáltatásai kapcsolatának elemzése, még akkor is, ha meghatározott szegmensekben szeretné értékesíteni szolgáltatását. Nagyon fontos az is, hogy a hátramaradó versenytársak közül ki tudja egyáltalán megszerezni a minősített hitelesítés szolgáltató címet, és mikor. Addig, amíg ez be nem következik, ki kell használni a megszerzett előnyt, és meg kell kezdeni a terjeszkedést. Várhatóan a Microsec is gyors lépést tesz a minősítés megszerzésében. A MATÁV mintha nem lenne elég rugalmas, de az is elképzelhető, hogy kivár. Főként az EU csatlakozásra,
amely
számára
a
tulajdonos
(Deutche
leegyszerűsítheti a minősítés megszerzésének procedúráját.
38
Telecom)
jóvoltából
5. BELSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE 5.1.
A MÁV INFORMATIKA Kft szervezeti erőforrásainak és képességének elemzése SWOT elemzéssel
A MÁV INFORMATIKA Kft. az elmúlt 6 évben óriási utat tett meg az önálló gazdálkodó egység megalakulásától addig az elhatározásig, hogy a piacot új termékkel hódítsa meg a versenytársak legyőzésével.
Az eredményes stratégia
kidolgozásakor azonban csak a feladatra kell összpontosítani, hogy Donald Kress-t idézzem: „Az igazi kérdés nem az, mennyit javultál tegnapi önmagadhoz képest, hanem hogy milyen jól teszed a dolgod versenytársaidhoz képest.”. E bölcsesség jegyében próbálom számba venni a külső feltételeket és a vállalat belső képességeit annak érdekében, hogy a szervezet stratégiai helyzetének elemzését elkészítsem. Kiegészítésként 1. számú melléklet a MÁV INFORMATIKA- ról. 5.2. Erősségek •
Tradíció
A vállalat annak ellenére, hogy a piacon való megjelenés szempontjából fiatal, az informatikai rendszerek fejlesztése üzemeltetése terén több tízéves, a közlekedési informatikában tradicionális (70 éves) tapasztalattal rendelkezik. •
Szakértelem
A tapasztalat mellett kiemelkedő szaktudással rendelkező szakembergárdával rendelkezik.
Magyarországon
az
outsourcing
tevékenységben
a
3.,
a
27
szoftverfejlesztésben pedig az 5. helyen áll . •
Pénzügyi és Infrastruktúrális háttér
A vállalat tőkeerős, kiépített országos hálózattal, és a szolgáltatás nyújtás biztonsági követelményeinek megfelelő fizikai tulajdonságú helyiségekkel rendelkezik. Az országos hálózat vidéki egységek meglétét is jelenti, ami az értékesítés és a vevőhöz való közelség szempontjából kiemelkedő fontosságú lehet. •
Referenciák
A vállalat hasznos referenciákkal rendelkezik a közigazgatásban, kereskedelem, közlekedés, turisztika területén. Lásd.: 2. melléklet: Referenciák.
27
Schopp Attila: Bővít a MÁV INFORMATIKA, Számítástechnika 2002 december 17
39
•
Kapcsolat
A cég hitelesítés-szolgáltatásának technikai megvalósításához az Utimaco Safeware AG szoftvereit alkalmazza. Az Európai Unió felelős intézményei létrehozták a PKI Challenge elnevezésű munkacsoportot, melynek feladata a különböző hitelesítésszolgáltatók harmonikus együttműködésének megteremtése. A munkacsoport irányításával az Utimaco Safeware AG-t bízták meg. El szeretnék érni, hogy a hitelesítő központok egymást kölcsönösen hitelesítsék (kereszthitelesítés), és cél emellett az országok közti bizalmi hierarchiák, kapcsolatok kialakítása is. A MÁV INFORMATIKA Kft. törekvése pedig az Utimaco-val karöltve az elektronikus aláírás területén piacvezetővé válás itthon is és esetleg határon túl is. 5.3. Gyengeségek •
Tapasztalat
A vállalat még kevés tapasztalattal rendelkezik az elektronikus aláírás piacán. Sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Vajon a kialakított szervezet elég rugalmas lesz-e az igények változásához, az alkalmazott értékesítési politika. •
Ismertség
A cég ismertsége elég korlátozott, ahhoz képest, hogy a bevezetni kívánt szolgáltatás piaca valamennyi szektorra kiterjed. Az ismertségről elsősorban a közlekedés, szállítás logisztika, informatika szektorokban beszélhetünk. Sajnos még itt is előfordul, más területeken pedig szinte biztos, hogy a vállalatot a MÁV Rt.- vel azonosítják, ami a tapasztalatok szerint erős image- romboló hatást jelent. • A
Csapatmunka vállalat
piaci
részesedésének
erőteljes
növekedésére
irányuló
belső
követelményrendszer az üzletegységek - a szükséges eredményesség eléréséért folytatott - egymás közötti rivalizálását idézte elő. Nem érezhető az „együtt a nagy közös célért” felfogás. 5.4. Lehetőségek •
A technológia máshol is alkalmazható, pl. a most erős felfutásnak indult mobil telefonon keresztül végrehajtható tranzakciók esetén.
•
A versenytársak nem tudnak megfelelni a minősítési követelményeknek. 40
•
Az e-aláírási igény rohamosan terjed.
5.5. Veszélyek •
Konkurencia
Már korábban is említést tettem az egyik legvalószínübb veszélyforrásról, mely nem más, mint az EU-hoz csatlakozással a külföldi versenytársak megjelenése. •
A
PKI
technológia
nem
válik
be,
illetve
bebizonyosodik
a
biztonság
kijátszhatósága. •
Új technológia megjelenése, melyet a lemaradó versenytársak felhasználnak.
5.6. A SWOT elemzés eredményének összefoglalása A SWOT elemzés sok használható tényt hozott felszínre. Összefoglalásként a következő, véleményem szerint a legfontosabb tennivalókat emelném ki: •
A vállalatnak fel kell készülnie a EU csatlakozás után várhatóan megjelenő konkurencia fogadására. Ezért addig mindenképpen egy stabil ügyfélkört kell kialakítani. Ez nem lehet az egész piac, tehát szegmensekben kell gondolkodni. A már meglévő, egyéb szolgáltatásokat igénybevevő ügyfelek megtartása és az új szolgáltatásba történő bevonása mellett új területek kijelölése szükséges.
•
Az értékesítéspolitika mellett az árpolitika kialakításánál is fel kell készülni a konkurenciával együtt érkező árszint - változásokra.
•
A piaci információk, a versenytársak folyamatos figyelése, és értékelése elengedhetetlen.
•
Ki kell használni az országos elérhetőség adta előnyöket az értékesítés során, és esetleg egyéb kapcsolt szolgáltatások nyújtásával.
•
Az ismertséget és a pozitív image-t növelni kell a cél szegmensekben.
•
Erősíteni kell a vállalat belső egységét.
41
6. PIAC SZEGMENTÁCIÓ Felmerülhet a kérdés, van-e egyáltalán szükség a piac szegmentálására, hiszen a versenyhelyzet elemzésekor megállapítást nyert, hogy az elektronikus-aláírás szolgáltatás elterjedtsége igen alacsony, a versenytársak száma kevés. Vagyis még nem tartunk ott, hogy különleges igényekkel rendelkező piaci réseket kelljen keresnünk. Mégis, egy új termék, illetve szolgáltatás piacra történő bevezetésekor különösen fontos a célközönség pontos meghatározása. Ha nem sikerül jól kiválasztani és megcélozni a leendő ügyfeleket, a nagy reményekkel induló vállalkozásunk kudarccal is végződhet. A piaci szegmentációra és a célpiac meghatározására azért van szükség, hogy a hasonló igényeket támasztó lehetséges ügyfelek csoportosításával egyúttal a szolgáltatás paramétereit is meghatározzuk, és az igényekhez alakítsuk. Így az egyes ügyfélcsoport pontosan azt a szolgáltatást kapja, amit szeretne. Mint említettem új szolgáltatásról van szó, és ezért nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kiválasztott célpiac illeszkedjen, de legalább is kezdetben ne térjen el teljesen a vállalat eddigi szolgáltatásának piaci szegmensétől. Véleményem szerint ugyanis ilyen esetben igen nehéz a hiteles szerepet megtartani egyszerre a régi, és az új piacon. A MÁV INFORMATIKA a tervek szerint nagyvállalatok és magánszemélyek részére kívánja elindítani az elektronikus aláírás szolgáltatást. A következőkben szeretném bemutatni a piacot, melyet véleményem szerint a MÁV INFORMATIKA Kft-nek az elektronikus aláírás szolgáltatásnyújtással célba kell vennie. Mindjárt kiderül, vajon egyeznek-e az elképzeléseink.
42
6.1.
Szegmensek képzése
Az elektronikus aláírás szolgáltatás igénybevevőinek piacát az Internet eléréssel rendelkező személyek, vállalatok és közhivatalok alkotják. A piac szegmentálásakor ismét abból a tényből indultam ki, hogy a piac a szolgáltatás bevezetésére szabad, nincsenek még piaci részesedéssel rendelkező versenytársak. Az egyedüli korlát az, hogy jelenleg még csak kibontakozóban vannak azok az internetes szolgáltatások, amelyek digitális aláírást igényelnek. Ezért a leendő felhasználók aláírással kapcsolatban felmerülő igényeit, illetve bármilyen egyéb tulajdonságukat igen nehéz lenne meghatározni, merthogy még nincsenek.
Így a szegmensek meghatározásakor két fontos csoportosítási paramétert határoztam meg. Az egyik kifejezetten a vállalatokra vonatkozóan a gazdasági szektor, ahol a leendő felhasználó érdekelt. E szerint kereskedelem, közlekedés – szállítás
-
logisztika,
vendéglátóipar,
bank-pénzügy,
és
egyéb
szektorokat
határoztam meg. Ezt azért tartom szükségesnek, mert a célpiac meghatározásakor mindenképpen figyelembe szeretném venni a MÁV INFORMATIKA jelenlegi piaci érdekeltségeit is, mely bizonyos szektorokhoz kötődik. A másik csoportosítás szerint a felhasználói típusok és a felhasználók elektronikus aláírással kapcsolatos fő célja alapján egy általános piaci szegmentációt hajtottam végre. A környezeti elemzés során megismerhettünk sok olyan lehetőséget, ahol digitális aláírás alkalmazható. Találtam egy másik megközelítést, mely szerint az e-aláírást egy lehetséges alkalmazó mindössze két célra használhat fel: Az egyik esetben a felhasználó az ealáírás segítségével akar e-szolgáltatást nyújtani, a másik esetben a felhasználó az e-aláírás segítségével akarja az e-szolgáltatást igénybe venni. Véleményem szerint a felhasználási cél szerinti szegmentálás egyértelmű utat mutat a célpiac meghatározásához.
43
Ezek alapján a következő szegmenseket képeztem: Egyéni felhasználók Otthoni Internet eléréssel rendelkezők, akik a szolgáltatást elektronikus ügyintézésre szeretnék használni. Kezdetben túlnyomórészt, vállalkozók, üzletemberek lesznek. Várják az e-megoldások megjelenését (adóbevallás, közbeszerzés, pénzügyi műveletek, stb.). Magas árérzékenység jellemző. A vállalatokat elsődlegesen a vállalat mérete alapján csoportosítom, mely szerint nagy, közepes és kisvállalatok vannak, a másik szempont pedig az, hogy a vállalat nyújt-e, vagy tervez-e a közel jövőben internetes szolgáltatást, vagy csak alkalmazza azokat. Internetes szolgáltatást nyújtó (tervező) vállalatok Nagyvállalatok: Elsősorban szolgáltató vállalatok. Jelentős (országos) ügyfélkörrel rendelkeznek. A szolgáltatási paletta bővítése mellett a költségtakarékosság is indokolja az interneten keresztül nyújtott szolgáltatások bevezetését. A költségek csökkentése számukra az ügynök- és az ügyfélszolgálati hálózat leépítéséből várható. Az elektronikus aláírásra a saját e-szolgáltatásuk megvalósításához van szükségük. A tevékenységük pénzügyi kockázata viszonylag nagy, ezért fontos az azonosítás és hitelesség kérdése. Nem jellemző az árérzékenység, viszont magas szintű szolgáltatást várnak el. (bankok, biztosító társaságok, szállító/szállítmányozó vállalatok, szállodaláncok, stb.). Közepes és kisvállalatok: Szintén szolgáltató vállalatok, melyek növekvő ügyfélkörrel rendelkeznek. Internetes szolgáltatásaik kockázata nem nagy. Valószínűleg várnak az e-aláírás bizonyos fokú elterjedésére, mielőtt saját új alkalmazást vezetnének be. Az elektronikus aláírással kapcsolatban árérzékenységük várhatóan magas lesz. (adatszolgáltatók, internetes áruházak, idegenforgalmi egységek, stb.)
Internetes szolgáltatást alkalmazó Nagyvállalatok: Elsősorban termelő vállalatok. Számukra az elektronikus aláírásra 44
akkor lesz szükség, ha bevezetésre kerülnek olyan e-alkalmazások, melyek előnyösek a vállalat számára. Ilyen lehet majd az elektronikus közbeszerzés, pályázati- és adózási rendszer, a kereskedelmi műveletekhez szükséges pénzügyi és egyéb elektronikus tranzakciók megjelenése. A megszerezhető előnyök tükrében az árérzékenység alacsony. Közepes és kisvállalatok: Várhatóan csak akkor kapcsolódnak be az elektronikus aláírás használatába, ha az internetes alkalmazások számukra is elérhetővé válnak, az e-aláírás bizonyos fokig elterjedt, ami alapján tapasztalati információkat is szerezhetnek. Az árérzékenység az egyéni felhasználók után itt a legmagasabb. Kormányzati szervezetek A kormányzati szervezetek kettős funkcióban fognak szerepelni az e-aláírás felhasználói piacán. Egyrészt szolgáltatást nyújtanak a polgárok felé, másrészt a saját rendszereik felhasználói lesznek. Egy biztos, a Kormányzat által nyújtott ealkalmazások tartoznak majd az elsők közé, amelyek a digitális aláírást igénylik. Ügyfeleik között megtalálhatók majd az adófizetők, a vállalatok és vállalkozások, a lakosság, és a kormányzat maga, vagyis az egész ország. Az elektronikus azonosítás és hitelesítés szolgáltatás megvalósítása - a környezeti elemzésből is kiderült - nemzeti érdek, így az árérzékenység nem jellemző (mint a kormányzati beszerzéseknél általában). 6.2.
Célpiac meghatározás
Melyek legyenek hát azok a csoportok, akiknek az elektronikus aláírás szolgáltatást értékesíteni akarjuk? Az egyéni felhasználók igényei még nem alakultak ki, várják a lehetőségeket, a használható e-megoldásokat. Amíg ezek a szolgáltatások nem elérhetők, addig az elektronikus aláírást sem fogják megvásárolni, tehát e szegmenst önmagában megcélozni nincs értelme. A vállalatok közül elsősorban azok alapozzák meg az e-aláírás elterjedését, amelyek olyan internetes szolgáltatások bevezetését tervezik, melyek feltétele az elektronikus azonosíthatóság és hitelesség megoldása. E vállalatok számára üzleti érdek a szolgáltatás működése, minél több régi és ügyfél bevonása. Ez a szemlélet a MÁV INFORMATIKA számára most, a kezdeti ügyfélkör kialakításában igen előnyös lehet. 45
E vállalatokkal könnyen kialakítható egy kölcsönösen előnyös értékesítési rendszer. A MÁV INFORMATIKA jelenlegi piaci érdekeltségei a közlekedés – szállítás – logisztika szektorban stratégiai fontosságúak. Bizonyos termékei (ELVIRA, TUDOOR, MONIKA) a turisztika kapcsán a vendéglátó ipari szektorhoz kapcsolódik, és több különböző terméke / szolgáltatása az egyéb szektort is érinti. A legnagyobb lehetőséget a kormányzati piac meghódítása jelenti. Az állami megrendelés megszerzése a legtöbb vállalat álma. Az elektronikus aláírás állami alkalmazása
egyúttal
az
állampolgárok,
vállalatok,
szolgáltatók
felhasználói
megjelenését generálja. Ebben az esetben tehát igen nagyszámú felhasználó megjelenésére kell számítani, akik különböző szegmenseket képviselnek, s ebből kifolyólag különböző értékesítési folyamatot igényelnek. Az elérhető eredmények csábítóak, de bizonyosnak kell lenni abban, hogy a hirtelen megnövekvő igények kielégítéséhez szükséges erőforrásokkal rendelkezik a vállalat. Ez az értékesítési, az ügyfélszolgálati hálózat alkalmassága mellett az infrastrukturális - technikai háttér megfelelőségét is jelenti. Amennyiben a vállalat nem tud megfelelni a megnövekedett piaci igényeknek (túl nagy fába vágta a fejszéjét), ez előbb-utóbb a piaci pozíciójának gyengüléséhez vezet. Az állami szektorban a MÁV INFORMATIKA 2001. szeptembere óta a Társaság outsourcing keretében üzemelteti a Magyar Köztársaság
Kormányának
hivatalos
portálját,
a
Kormányzati
Portált
(www.ekormanyzat.hu). A MÁV INFORMATIKA eddigi tevékenysége során elsősorban B2B kapcsolatokkal rendelkezik, vagyis termékeit / szolgáltatásait vállalatok részére nyújtja. Az ELVIRA terméke kivétel ez alól, hiszen ezt a terméket az egyéni felhasználók széles rétege használja.
46
6.3. A piac szegmentáció összefoglalása Az előzőek figyelembevételével összefoglalásként a következő megállapításokat teszem: A teljes piac túl nagy terület, ezért először a legjelentősebb „hídfőállások” elfoglalását kell megvalósítani, ahonnan esetleg a későbbi terjeszkedés folytatható. A B2C kapcsolati rendszerek kiépítése nagy erőforrásokat igényel. Ezért sem, illetve az egyéni felhasználók másodlagos belépése miatt a kezdeti időszakban nem tanácsos ezt a csoportot megcélozni. Véleményem szerint első lépésként a legfontosabb azokat a nagyvállalatokat megtalálni, amelyek saját szolgáltatásuk bevezetéséhez használnák fel az e-aláírást. A kölcsönösen előnyös kapcsolat arra a közös célra építhető, hogy minél több ügyfél vegye igénybe az e-szolgáltatást, ezzel együtt használja az e-aláírást. Ekkor a MÁV INFORMATIKA-nak nem szükséges az egyéni felhasználókkal kapcsolatba lépnie, csak a szolgáltatóval, mégis egyre több ügyfele lesz. A szolgáltató pedig (együttműködve a MÁV INFORMATIKA-val) biztosítja ügyfeleinek a magasabb minőségű szolgáltatást, és ezzel együtt a saját versenyképességét biztosítja. A MÁV INFORMATIKA jelenlegi ügyfelei közül e kategóriában a MÁV és fuvaroztató partnerei jöhetnének szóba. A MÁV Rt. a MÁV INFORMATIKA legfontosabb megrendelője. Bevételeinek 90%-a a MÁV megrendelésekből származik. Elsődleges fontosságú olyan megoldásokat találni és felajánlani számára, ami szolgáltatását javítja és modernizálja. Primer kutatásom is (3.sz. melléklet) az igény felkeltési lehetőségek felismerésére irányult, melynek célja, hogy a MÁV Rt. partnerei igényeit megismerve
új
alkalmazási
lehetőségeket
találjak
a
stratégiai
fontosságú
megrendelőnk részére. Az új lehetőség alkalmazásával felmerülő előnyök a MÁV Rt.-nél bizonyára érdeklődésre találnak. A kutatásom eredményeként megállapítható (3.sz. melléklet), hogy szállítmányozó és fuvaroztató ügyfelek látnak lehetőséget az e-aláírás alkalmazására. A MÁV által üzemeltetett FUVAR rendszer továbbfejlesztése, az elektronikus fuvarlevél interneten történő feladása az ügyfelek számára számos előnyt jelentene. Hasonlóan kivitelezhetőnek tartják a szállítmányozói tevékenység 47
kiegészítéseként a megrendelések elektromos formában történő fogadását, és az elektronikus
banki
műveletek
és
a
logisztikai
szolgáltatások
elektronikus
megrendelése terén. A kormányzati piac meghódításával mindenképpen próbálkozni kell. A további piaci terjeszkedési tervek alakulása az itt elért eredmények függvénye lesz. Siker esetén valószínűleg egy darabig nem kell új piacok megszerzésére koncentrálni. Elég feladat lesz a megtartásuk. Amennyiben itt nem ér el átütő eredményt a vállalat más szektorok megcélzását is indokoltnak tartom. A bankok, biztosítótársaságok azok, amelyek
versenyképességük
megtartása,
növelése
érdekében
áldoznak
a
biztonságos elektronikus szolgáltatás bevezetésére (ezt a szegmenst egyébként a Microsec, sőt a Giro is megjelölte, de ezek a cégek még nem minősített szolgáltatók). A későbbiekben pedig a vendéglátó-ipari szektor az, amin érdemes elgondolkodni. A korábban említett felmérési eredményeket (hajlandóság, Bellresearch lásd….pont), ugyan igazolni kell, de a turisztika és az idegenforgalom a legnagyobb növekedést produkálták az elmúlt években s a piacon nagy verseny bontakozott ki vevők elnyeréséért. 6.4.
Pozícionálás
Az elektronikus aláírás piaci pozícionálásához a versenytársak árait kellene ismerni, ami azonban csak részben lehetséges. Az ár összehasonlítása önmagában a vevőknek sem mond túl sokat, hasznosabb lenne a szolgáltatások tartalmának összehasonlítása. Mindenek előtt a legfontosabbnak tartom a vállalat saját értékrendszerét felállítani. A különböző minősítésű (egyszerű, fokozott, és minősített) szolgáltatásait kell úgy elhelyezni a palettán, hogy a szolgáltatás értéke és ára egyértelmű, tiszta képet mutasson a vevőnek, érezze, hogy mely szolgáltatás mit biztosít számára és ennek milyen anyagi vonzata van.
48
Hitelesség biztosítás magas
Minősített Fokozott Szolgáltató kockázat vállalása alacsony
Szolgáltató kockázat vállalása magas
Egyszerű
Hitelesség biztosítás alacsony
2. sz. ábra A 2. számú ábra a szolgáltatások tulajdonságai alapján történő pozícionálást a 3. számú ábra pedig az ár alapú pozícionálást mutatja.
Szolgáltatás biztonsága magas
Minősített Fokozott Ár alacsony
Ár magas
Egyszerű Egyéb internetes tranzakció Szolgáltatás biztonsága alacsony
3. sz. ábra
49
7. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS SZOLGÁLTATÁS MARKETINGSTRATÉGIÁJA 7.1. Vállalati szintű stratégia meghatározása A vállalat külső-belső környezetének megismerése, a piac és a versenyhelyzet elemzése után elérkeztünk a legfontosabb feladathoz. Arra a kérdésre kell most már válaszolni, hogyan hódítsa meg a MÁV INFORMATIKA a piacot, milyen stratégiát alkalmazzon a sikeres piaci szereplés és a jó pozíció kialakítása érdekében? A stratégia megalkotása során a vállalat által kitűzött célok mellett az előző fejezetekben felvázolt adottságok és lehetőségek figyelembevétele is szükséges. Melyek tehát azok a fontos tényezők, melyek együttesen a vállalati stratégia alapját képezik? Az elektronikus aláírás új szolgáltatás, az igények és a kereslet kialakulóban vannak, vagyis a piac megszületett. A szolgáltatás általános használatának elterjedésében kiemelkedő jelentősége van a minősített biztonságú aláírás bevezetésének. Ez lesz a húzóerő, ezért a piac e szeletének alakítását kell a marketingstratégiának elsődlegesen megcélozni. A MÁV INFORMATIKA egy másik vállalattal, a Netlock-kal párhuzamosan, de mégis elsőként lép be erre a piacra, mely a stratégia szempontjából meghatározó. Elsőnek lenni olyan komoly előnyt jelenthet, mint a piaci vezető szerep, mely szinte minden területen érvényesíthető, s a vállalat hosszú távú piaci jelenlétét, eredményességét alapjaiban határozza meg. A határozott piaci megjelenés, a domináns pozíció megszerzése (és természetesen a szolgáltatás magas színvonala) visszatartja az újabb versenytársakat a piacra történő belépéstől. Különösen fontos ez, hiszen erős konkurencia megjelenésre lehet számítani, főleg a 2004-ben bekövetkező EU csatlakozás eredményeképpen. A MÁV INFORMATIKA számára tehát legyen stratégiai cél a piaci vezető szerep elérése. Így koncentrálni kell a legfontosabb piaci területek elfoglalására és megtartására, a vezető szerep nyújtotta lehetőségek kiaknázására, az új versenytársakkal szembeni előnyök érvényre juttatására, és a piaci részesedés dinamikus növelésére.
50
Az elsődleges kereslet megteremtése most a legfontosabb feladat, mely jelentős anyagi és egyéb erőforrásokat igényel. Az igények felkeltését a már kiválasztott, stratégiai fontosságú szegmenseknél kell kezdeni. A célpiac meghatározása megtörtént, sikeres elérésük esetén ők is potenciális keresletgerjesztőkké válnak. Meghódításuk, és a szolgáltatás elterjesztése vezető piaci pozíciót eredményez. A szolgáltatás elfogadását újdonság tartalma mellett a magas műszaki, technológiai színvonal, a biztonságos, törvény által is hitelesített háttér segíti. Ezt a megkülönböztető jelleget, amit az elektronikus aláírás használata jelent a vevőnek, márkanév bevezetésével és az árpolitikai eszközökkel kell erősíteni. A célpiac területi megjelenését tekintve országos, tehát a stratégia kialakításánál a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban felmerülő igények egész ország területén való kielégítését is biztosítani kell. Tökéletes bázis ehhez a MÁV INFORMATIKA országos jelenléte, lefedettsége, de ugyanakkor jól kihasználható a vevők (MÁV, közigazgatás, biztosítók,) országos vagy regionális hálózata is. Most pedig vegyük sorra, milyen eszközök nyújtanak segítséget a cél eléréséhez. 7.2. Termékpolitika Az elektronikus aláírás, azok közül is a minősített szolgáltatás új a piacon, életciklusa elején tart. Ez a tény a stratégia szempontjából meghatározó. Jelenleg a szolgáltatás a piaci bevezetés szakaszában van, melyet várhatóan erőteljes növekedés követ. Most a kezdeti időben létfontosságú kérdés, hogy milyen mértékben sikerül felkelteni a potenciális vevők figyelmét. A szolgáltatás jellegéből és az újdonság tényéből fakadóan a vevőket nem elég az elvárható előnyökről tájékoztatni, hiszen általános működés ismerete nélkül ezek a tulajdonságok nem viszonyíthatóak. Tehát a vevői igények felkeltéséhez a technológia felhasználó szintű ismertetése elengedhetetlen. A leendő ügyfeleket ezért úgymond képezni kell. Emellett a biztonságos működés feltételeinek, és a hitelesítési tanúsítványoknak a bemutatása segít az elfogadás elérésében. Az értékesítési politika kialakításakor szintén szem előtt kell tartani a szolgáltatással kapcsolatos bizonytalanság csökkentését, illetve a B2B kapcsolatokra vonatkozó elvárások teljesülését.
51
A szolgáltatás márkázása elengedhetetlen. Az ismertségére nagy szükség lesz attól a pillanattól kezdve, amint a szolgáltatás a piaci növekedés szakaszba lép. Bár szolgáltatást még nem nyújtanak, de a márkanév bevezetését már a versenytársak is megkezdték. A MATÁV és a Microsec az e-szignó nevet választották, melyek csak az írásmódban térnek el. A Giro pedig a „hiteles” nevet népszerűsíti, melyben az első "e" betű úgy kunkorodik, mint az "a" betűs "kukac". A MÁV INFORMATIKA elektronikus aláírás szolgáltatásának neve Trust&Sign, amely úgy fordítható: „Bizalom és Aláírás”. Első hallásra a magyar fülnek furcsán csenghet, de az angol nyelv használatában jártasok sem gondolhatnak a név alapján egy elektronikus környezetben működő szolgáltatásra. Mégis úgy gondolom kitartó márkázási munkával, és reklámmal ezen lehet segíteni. A nagyvállalati környezetben, a kiválasztott szegmensekben (főleg nemzetközi érdekeltség esetén) pedig kifejezetten előnyös lesz egy angol kifejezés, mely egyúttal egy magasabb, nemzetközileg elismert színvonalat, minőséget hivatott képviselni. A vevők mellett a vállalat munkatársait is képzésben kell részesíteni. Elsősorban a szolgáltatásnyújtással kapcsolatba kerülő értékesítéssel foglalkozókat. Véleményem szerint az új alkalmazás és a határozott piaci célok sikeres elérése indokolttá teszik, hogy a vállalat egésze ismerje és érezze át az új szolgáltatás fontosságát és a vállalat életében betöltendő szerepét. Nagy figyelmet kell szentelni a szolgáltatással kapcsolatos visszajelzésekre, mert az új szolgáltatás bevezetése, alkalmazása során felmerülő kisebb, nagyobb hibák, hiányosságok korai felismerése, a versenytársak támadási felületét csökkenti. A MÁV INFORMATIKA–nál alkalmazott minőségirányítási rendszer kiváló segítséget nyújthat ebben a folyamatban. Miközben a vállalat azon fáradozik, hogy a potenciális célpiac igényeit felkeltse, fel kell készülni arra, hogy a kereslet egy idő után dinamikusan nőni fog. A versenytársak addigra bizonyára már megjelennek, s erre a MÁV INFORMATIKAnak is fel kell készülni. A márkanév további ápolása mellett, a saját és a versenytárs szolgáltatások marketingmix elemzését kell folyamatosan elvégezni, és hatásait kell vizsgálni. 52
7.3. Árpolitika Az árpolitika kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatásnyújtás infrastrukturális, törvényi és egyéb követelményeknek való megfeleltetése igen nagy pénzügyi erőforrásokat igényelt a vállalat részéről, s várhatóan a bevezetés során további jelentős költségek várhatók. Elég, ha az igényfelkeltéssel kapcsolatban felmerülő reklámra, network munkára, képzésekre gondolunk. Ugyanakkor az elektronikus aláírás az egész informatikai piacon egy nagyon várt szolgáltatást jelent, mely magas minőséget képvisel. Lehetőséget biztosít új és újabb tranzakciók bevezetésére. Ennek birtoklása tehát a vevőt is versenyelőnyhöz juttatja. Ezért a piac árelfogadó képessége magas. Az árak kialakításakor a csúszóár bevezetését javaslom, mely szerint magas induló ár meghatározása szükséges. Ezen árazási stratégia bevezetését a következőkkel indokolom: •
Cél, hogy a MÁV INFORMATIKA rövidtávon maximális profitra tegyen szert. Ezt az igen jelentős fejlesztési költségek mellett a szolgáltatás bevezetésének, és a piaci igények felkeltésének költségei is indokolják. Így a vállalati likviditás biztosítását is segítik a magas árak.
•
A magas ár egyúttal a szolgáltatás magas minőségét is üzeni a fogyasztónak.
•
Jelenleg a piacon a MÁV INFORMATIKA és a Netlock a minősített szolgáltatók, úgymond szabad a pálya, főleg az eltérő szegmensek megcélzása esetén.
•
A MÁV INFORMATIKA által kiszemelt szegmensek hajlandósága nagy a szolgáltatás bevezetésére, ugyanakkor az árérzékenység ezekben a körökben nem jellemző.
•
A szolgáltatás elterjedésével a verseny erősödése várható, mely az árak csökkenését fogja előidézni, s a vevők az árcsökkenést sokkal inkább elfogadják, mint az árak növelését.
7.4. Értékesítési politika Az értékesítés fő célja mindig a potenciális vevők optimális elérésének biztosítása. A MÁV INFORMATIKA jelenlegi szolgáltatásait közvetlenül a felhasználónak értékesíti, ami két módon történhet. Egyes termékeit és szolgáltatásait központilag, másokat 53
pedig a felhasználás helyétől függően vidéki központjain keresztül. Ezt a rendszert követi az értékesítés utáni tevékenységek, mint az ügyfélszolgálati és karbantartási tevékenységek végrehajtási rendszere. Az iIyen formán működő központi és országos értékesítési rendszer nem igényel jelentős átalakítást az elektronikus aláírás szolgáltatás értékesítéséhez. Fontos, hogy az értékesítési hálózat centrumában egy jól képzett központi értékesítési szervezet álljon, mely határozottan és rugalmasan irányítja a vidéki egységeket is. Mivel a szolgáltatás bevezetése a MÁV INFORMATIKA eddig talán legjelentősebb piaci vállalkozása, ezért a vállalati humán erőforrás felkészítése elengedhetetlen. Véleményem szerint a vállalati belső kommunikációs lehetőségeket kihasználva általános ismeretekkel kell ellátni valamennyi belső ügyfelet is. A célzott szegmensek, a vállalatok, illetve a vállalati döntéshozó szervezetek, melyek kezdetben
központi
értékesítést
igényelnek.
Olyan
értékesítési
rendszer
kidolgozására van szükség, amely a hagyományos eladások mellett támogatja ezen vállalatok szolgáltatásainak bővítését is. Ez azt jelenti, hogy a vállalat (MÁV) szolgáltatásával együtt az elektronikus aláírást is értékesítse a saját ügyfelének. Így az internetes szolgáltatást nyújtó ügyfelek maguk is érdekeltté válnak. Ez persze az értékesítést különös helyzetbe hozza. Az ügyfél ügyfelével kell kapcsolatba lépni, ami igen nagy rugalmasságot kíván, de a rendszer előnye a gyors ügyfélkör kialakításának lehetősége. A rugalmasság és a szolgáltatás gyors bevezetésének megvalósítása ebben az esetben létkérdés. Az elektronikus aláírás elterjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik majd a vidéki értékesítésre, mely természetesen magával vonzza a kiegészítő szolgáltatások igényét is, ilyenek a karbantartás, szerviz, műszaki jellegű szolgáltatások. Az igények dinamikus növekedése az értékesítési hálózat jelentős bővítését teszi szükségessé. Elsősorban az egyéni felhasználók megjelenésével kell arra számítani, hogy a MÁV INFORMATIKA informatikai központjai egyéb tevékenységük mellett nem tudják majd ellátni megnövekedett értékesítési munkát. Inkább belvárosi értékesítési pontok felállításában kell gondolkodni, melyek a szoros kapcsolatban vannak a helyi informatikai központokkal, s a kiegészítő szolgáltatások így is biztosíthatók.
54
7.5. Piacbefolyásolási politika A piacbefolyásolási politika kialakítása során arra kell törekedni, hogy a meghatározott célok elérése érdekében a legmegfelelőbb eszközöket válasszuk ki és alkalmazzuk. Most, a szolgáltatás bevezetésének időszakában a vállalat piacbefolyásolási tevékenysége három fő területre kell, hogy koncentrálódjon. Az egyik elérendő cél, a kereslet megteremtése, az igények felkeltése. A másik, a szolgáltatás márkanevének bevezetése és ismertségének növelése, a harmadik fontos feladat pedig a vállalat, a MÁV INFORMATIKA ismertségének és image-nak emelése. A három feladat fontossági sorrendjét nehéz lenne meghatározni, épp ellenkezőleg, egyformán fontos valamennyi, és elért eredményeik egymást erősíthetik, vagy gyengíthetik. Nézzük, hogy a kitűzött célokat milyen eszközökkel lehet elérni?
7.5.1 Kereslet megteremtése Az egyik feladat tehát a szükséglet megteremtése, az igények megteremtése, pontosabban a célpiac igényeinek felkeltése. A kiválasztott szegmensek jól célozhatóak. A szervezeti marketing eszközeit alkalmazva a vállalati és kormányzati döntéshozó egységek (DMU) a fő célpontok. A döntéshozáshoz szükséges ismereteket biztosítani kell számukra, mely tartalmazza a szolgáltatás működésének bemutatását, jelentőségét, illetve ötletekkel szolgál a vevő számára az ebben rejlő lehetőségeket illetően. Cikkek, írások, szolgáltatás bemutatása A hagyományos reklámok helyett, inkább a tájékoztató, a szolgáltatás működését bemutató írások közzététele javasolt a célközönség által érdeklődésre számot tartó szaklapokban, illetve internetes oldalakon. Szaklapok közül általános gazdasági témájú és elismert szaklapok a HVG, és a Figyelő. A közlekedési és logisztikai témájú szaklapok közül kiemelném a Magyar Közlekedés, a Tranzit, a Navigátor, az SCM (Supply chain management), és a Logisztikai Híradó című szaklapokat, melyek a szakmában nagy elismerésnek örvendenek. A MÁV INFORMATIKA Kft. lapja az időszakosan megjelenő OPEN IT a már meglévő ügyfelek
tájékoztatását
szolgálja.
Remek
55
lehetőséget
nyújt
arra,
hogy
a
szolgáltatással kapcsolatos információk rendszeresen és közvetlenül az ügyfelekhez jussanak. Elismert és nagy látogatottságot realizáló internetes közlekedési és logisztikai portál a SpedNET (www.spednet.hu), mely a közlekedési, logisztikai szegmens célzására alkalmas. Itt kell megemlítenem, hogy a MÁV INFORMATIKA a saját web oldalán kívül (WWW.mavinformatika.hu) egy logisztikai internetes portált is üzemeltet, (www.lognet.hu) amelyen szintén részletesen és látványosan bemutatható lenne a MÁV INFORMATIKA új szolgáltatása a Trust&Sign. Ez eddig sajnos még nem történt meg. Bár a kiválasztott szegmens nem célozható, mégis úgy érzem, hogy a MÁV INFORMATIKA elektronikus menetrendjének (ELVIRA: www.elvira.hu) honlapján a nagy látogatottság miatt indokolt egy linket elhelyezni, amely közvetlenül az elektronikus aláírás szolgáltatás lapjára mutat. Szakmai bemutató napok A szakmai bemutatónapok szervezése a lehetséges ügyfelek számára egyszerre több funkciót is elláthat. Szervezéstől függően lehetőséget ad bizonyos célcsoportok megbontására, így az egymással versenytárs ügyfelek külön kezelésére, vagy éppen ellenkezőleg, egyes érdekcsoportok összevonására. Fontos, hogy a bemutató az elektronikus aláírás ismertetésén túl az ügyfelek szakmai igényeihez igazodva vázolja az alkalmazás lehetőségeit, mintegy ötletet adva a felhasználónak. Részvétel szakmai fórumokon, konferenciákon A célcsoport által szervezett konferenciák és szakmai fórumokon előadás vállalásával érdemes megjelenni. Alkalmazkodva az aktuális konferencia témájához, mint egy használható eszközt kell megemlíteni a MÁV INFORMATIKA új szolgáltatását. Sajnos egy, a többi témához nem alkalmazkodó előadással ellenkező hatást érhetünk el, mint szeretnénk. Részvétel pályázatokon Természetesen a szervezeti piacok meghódítása során nem hagyható ki a pályázatokon való részvétel. Ehhez szükség van pályázatok folyamatos figyelésére és értékelésére, valamint a network munka, mely a kapcsolati marketing eredményeiből építkezik. 56
7.5.2 Márkanév és vállalati image erősítése Reklámok A reklámok legfontosabb feladata, hogy erős kapcsolatot alakítsanak ki a szolgáltatás, a márkanév és a vállalat között. Annak elérése az elsődleges cél, hogy a Trust&Sign nevet meghallva (meglátva) a célzott vevő az elektronikus aláírásra gondoljon, a MÁV INFORMATIKA Kft.-t, mint szolgáltatót ismerje. A reklám biztonságot, megbízhatóságot, minőséget, magabiztosságot, sugározzon, magas technikai szintű megoldás birtoklásának lehetőségével kecsegtessen. Reklámokat az előzőekben említett szaklapokban és internetes oldalakon érdemes elhelyezni.
Rendezvények A szolgáltatás jellegéből adódóan nagy hangsúlyt kell fektetni a vevői bizalom megteremtésére. Lehetőséget kell biztosítani az új vevőknek, hogy megismerjék a MÁV INFORMATIKA-t. Szerezzenek bizonyosságot, hogy valóban létező, fejlett infrastruktúrával
rendelkező
vállalat,
amely
garantálni
tudja
a
meghirdetett
szolgáltatás biztonságát. A MÁV INFORMATIKA budapesti székházában, vagy más, elit környezetben a meghívott vállalati képviselők számára rendezett bemutatónap bizonyára csökkentené a bizonytalanságukat. Ugyanakkor ápolni kell a már meglévő ügyfélkapcsolatokat is, amelyre a rendezvények mellett az előzőekben említett vállalati hírlevél (OPEN IT) is alkalmas. 57
8. ÖSSZEFOGLALÁS E szakdolgozat készítésének célja az volt, hogy az elektronikus aláírás szolgáltatás piacra történő bevezetésének marketingstratégiáját meghatározza. Világunkat az információáramlás teszi egyre kisebbé és átláthatóbbá. A társadalmi és gazdasági folyamatok egyre gyorsabb információáramlást igényelnek, melyek hitelessége és azonosíthatósága ma már nélkülözhetetlen. Az elektronikus aláírás alkalmazása újabb mérföldkő az e-kommunikáció elterjedésében. A
megismert
környezeti
hatások
és
a
várható
tendenciák
előremutatása
megerősítette azt az elképzelést, hogy az elektronikus aláírásnak fontos szerepe lesz a Magyarországon is. A versenyhelyzet elemzése során érezhető volt az események rendkívül gyors pergése. A fokozott biztonságú elektronikus aláírást szolgáltató versenytársait megelőzve a MÁV INFORMATIKA alig több, mint tíz nap különbséggel másodikként szerezte meg a minősített szolgáltató minősítést. A MÁV INFORMATIKA Kft. jelentős piaci pozícióba került azzal, hogy a Trust&Sign® hitelesítés szolgáltatása megkapta a minősítést, így európai szintű szolgáltatóvá vált az elektronikus aláírás területén. A cél, amit kitűzött maga elé a piac meghódítása, és a piaci vezető szerep elnyerése megvalósítható. A felállított marketingstratégia alapvető eleme a piaci szegmensek kiválasztása és meghatározása volt. Ennek lényege, hogy az elektronikus aláírás terjedési ütemének növelése érdekében a MÁV INFORMATIKA olyan szervezeteket célozzon meg, melyek maguk is nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat, és saját szolgáltatásuk minőségének, biztonságának növelése érdekében alkalmaznák az elektronikus aláírást. Így a lehetséges célpiac közé sorolható a MÁV INFORMATIKA jelenlegi legfontosabb partnere a MÁV, a kormányzati szervezetek a pénzintézetek és a biztosítótársaságok.
58
A MÁV INFORMATIKA Kft.-nek a minősített cím megszerzése után, most erőteljesen a kereslet megteremtése irányában kell tevékenykednie, mellyel hosszútávra biztosíthatja a megszerzett (jelenleg még megosztott) vezető szerepet. A Trust&Sign® szolgáltatás népszerűsítése érdekében jól összehangolt termék-, értékesítési-, és árpolitikára van szükség, amelyek a szolgáltatás szerepe és jellemzői figyelembevétele mellett a célpiacok elvárásait és jellemzőit sem hagyhatja figyelmen kívül. Meggyőződésem, hogy az elektronikus aláírás nyújtotta lehetőségek forradalmi változást
hoznak
az
elektronikus
szolgáltatások
területén
és
változásoknak az egyik nagy nyertese a MÁV INFORMATIKA Kft. lesz.
59
ezeknek
a
9. FELHASZNÁLT IRODALOM
•
MÁV INFORMATIKA Kft.-s reklámanyagok
•
MÁV INFORMATIKA Kft. internet-oldala: www.mavinformatika.hu
•
"Az
elektronikus
aláírás":
a
Miniszterelnöki
Hivatal
Informatikai
Kormánybiztosság kiadványa •
Almási János: Elektronikus aláírás és társai, Sans Serif Bt. 2002
•
Almási János: A digitális aláírás, Számítástechnika 2002.11.19. 14.o.
•
Almási János:A tanúsítvány, Számítástechnika 2003. 01. 21. 15.o
•
Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapja: www.ihm.gov.hu
•
Hírközlési felügyelet honlapja: www.hif.hu
•
Bellresearch honlapja: www.bellresearch.hu; www.itcreport.hu
•
Bellreserch: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2. Kiadásának adatai
•
http://www.e-kereskedelem.hu, http://www.nua.com/surveys/
•
Netsurvey
Internetkutató
Intézet
közzétett
kutatási
eredményei:
www.netsurvey.hu •
NETSTATISTICA,
http://www.netstatistica.com/reports/europe/e-
commerce/june2002/, 2002.02.12. •
DOTKOM,
http://consulting.dotkom.hu/rov.php?rovatok/kereskedelem/020312-
ecom.html, 2003.01 02. •
Tóth Elemér - Az elektronikus aláírás és a PKI Magyarországon OPEN IT 2002/2
•
Dr Farkas Katalin: Elektronikus jognyilatkozatok -Cégvezetés 2002.08.21.
•
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
•
Elektronikus aláírás: http://www.cegnet.hu/cv/0107/jogi/33_37.htm
•
Schopp Attila: Bővít a MÁV INFORMATIKA, Számítástechnika 2002 december 17
•
HVG XXIV. évf., 43. szám, Melléklet a számítástechnikáról - 2002.10.26.
•
HVG Melléklet: Net-szem, Hatályos e-szignó: Ne itt írja alá! - 2001.10.27.
•
HVG Titkosítás a bankoknál, Kódolt üzenetek - 2002.10.26.
•
Jókuti András: Többen, kevesebbet, Figyelő trend II. évf. 4. szám, 2002. december
•
Világgazdaság: Finnország vezet az infokommunikáció terén, 2003. 02. 20.
•
Világgazdaság: Régiós esélyek a távközlésben és a szoftveriparban, 2003 02. 26. 60
•
Világgazdaság: Az Internet is versenyterület, 2003 02. 24.
•
Számítástechnika: Bővít a MÁV Informatika; Kiszámíthatóságot ígér a kormány; A piac bizakodik; 2002 12.17.
•
Számítástechnika: Az örök időpecsét; Elérhető közelségben; E- voksolás; 2003 02.11.
•
Számítástechnika: Terjed az e-bank; Melléklet: IDC - konferencia 2003. 02.04.
•
Kétszeri László és Tátrai Tünde: Elektronikus közbeszerzés, Tranzit 2002 november
•
Mándi Emese: Az elektronikus aláírás Magyarországon, Tranzit 2003 február, 2003 március.
•
Origo - Techbázis - Internet: Lassan startol az elektronikus aláírás, 2002.11.08.
•
Piac&Profit - Információs Gazdaság - E-piac: Elindulhat az elektronikus adóbevallás, 2002.11.07. (www.piacesprofit.hu)
•
Ausztriában megjelenik az e-személyi, http://index.hu/tech/ihirek/?main&110966/
•
E-kereskedelem online (www.e-kereskedelem.hu)
•
Vásárlás mobilon? Inkább nem. - 2002.12.06.
•
Tanulmány az e-kereskedelem optimális környezetéről, 2002.11.26.
•
IHM-BM együttműködés a digitális aláírásért, 2002.10.17.
•
Kormányzati site-ok látogatottsága, 2002. 11. 11.
•
NetLock Kft. internet-oldalai: www.netlock.net
•
NetLock Kft. - Szolgáltatási Szabályzat
•
Matáv Rt. internet-oldalai: www.matav.hu
•
Giro Rt. internet-oldalai: www.giro.hu
•
Microsec Kft. - Szolgáltatási Szabályzat
61
1. sz. melléklet
10. A MÁV INFORMATIKA KFT. 10.1. MÚLT ÉS JELEN
A MÁV INFORMATIKA Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft. a MÁV Rt. 100%-os tulajdonában álló, több mint 500 főt alkalmazó vállalat. Éves nettó árbevétele 2001-ben 4,5 milliárd forint volt, melynek kb. 80%-át a MÁV Rt.-s megrendelések alkották. A cég (jegyzett tőke: 800 millió Ft) 1996 előtt még nem önálló vállalatként, hanem elődszervezetek formájában a MÁV Rt. keretein belül működött, így téve több tíz éves tapasztalatra szert a személyés áruszállítási, gazdálkodási rendszerek fejlesztése és üzemeltetése terén. 2002-ben a cég éves nettó árbevétele 4,9 milliárd forint körül alakult, melynek több, mint 15 %-a származott MÁV-on kívüli piacokból.
1996. november 1-én alakult meg a MÁV INFORMATIKA Kft.
Az
ekkortájt
megváltozott
gazdasági
környezet
megkívánta
a
szervezeti
alkalmazkodást,
szükséges volt hát a belső átalakulás. Az ebből adódó lehetőségek új dimenzióknak nyitottak teret. A Társaság a tulajdonos MÁV Rt. informatikai igényeinek kielégítése
mellett
igyekszik
a
hazai
informatikai
piac
meghatározó
szereplőjévé válni. Ezen cél egyik eszköze az idén a MÁV INFORMATIKA Kft.-nél
bevezetésre
került
elektronikus
aláírás
hitelesítés
szolgáltatás. Technológiáját, a PKI-t egyebek mellett a cég saját alkalmazásaihoz is tervezi hozzáilleszteni. Az 1999-es szervezeti átalakulás során létrehozott üzletágak és 1
1. sz. melléklet üzleti egységek, igazodva a piaci kihívásokhoz, egy olyan rendszert alkotnak, mely komplex megoldások kidolgozásával, bevezetésével képes a gazdaság bármely területén tevékenykedő vállalat, vállalkozás informatikai igényeinek a kielégítésére. Ehhez járul hozzá a több mint 500 fős szakembergárda, az országos jelenlét - Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely, Záhony, a kirendeltségek: Győr, Hatvan, Békéscsaba, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas -, és a bevezetett ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer. Az említett informatikai
központok
kiskereskedelmi
szakemberei
tevékenységgel,
szervíztevékenységgel,
a
helyi
adottságokhoz
tanácsadással,
hardverszolgáltatással,
igazodva
rendszerfejlesztéssel,
Microsoft
és
NOTES
centrumként állnak az ügyfelek rendelkezésére. A MÁV INFORMATIKA Kft. fő profiljába az outsourcing, a szoftverfejlesztés és a rendszerintegráció tartozik, ezekben a 2002-es évben rendre a 3., 5., és 14. helyet foglalta el a hazai piaci részesedést tekintve.
Szervezeti felépítés 2003. január 1-jétől VEZÉRIGAZGATÓ Titkárság
Stratégia Értékesítés és üzletfejlesztés
Marketing
Humánpolitika
Gazdálkodás és kontrolling
Biztonság
FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK
Közlekedési üzletág
S z á l l. R e n d s z e r e k Ü E
S z e m é l y s z á l l í t á s i Ü E
Tanácsadó üzletág V e z e t é s i
V e z e t ő i i n f.
t a n á c s a d ó
r e n d s z.
Ü E
Ü E
Üzleti megoldások üzletág
Outsourcing üzletág
INFORMATIKAI KÖZPONTOK Notes, Microsoft centrumok
L o g i s z t i k a i Ü E
DINAMIKUS SZERVEZETEK
S A P
P K I
Ü E
Ü E
M ű s z a k i Ü E
Ü z e m e l t e t é s i Ü E
VEZÉRIGAZGATÓSÁGI IK BUDAPESTI IK DEBRECENI IK MISKOLCI IK PÉCSI IK SZEGEDI IK SZOMBATHELYI IK
ZÁHONYI IK
DINAMIKUS SZERVEZETEK
4.sz ábra: A MÁV INFORMATIKA szervezeti felépítése 2003
2
1. sz. melléklet
10.2. FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK A cég fő tevékenységi területe a MÁV Rt. informatikai igényeinek kielégítése mellett, a gazdasági élet különböző területein alkalmazható üzleti információs rendszerek komplex megvalósítása, integrált megoldások kidolgozása, bevezetése működtetése és menedzselése. A sok éves fejlesztői és üzemeltetési tevékenység során megszerzett tapasztalat és tudás mellett a vevők,
ügyfelek
maradéktalan
kiszolgálását
az
országos,
non-stop
ügyfélszolgálat is garantálja. 1. Üzleti megoldások
6. Rendszermenedzsment
2. Üzleti intelligencia
7. Turisztika, utastájékoztatás
3. Közlekedésinformatika
8. Műszaki szolgáltatások
4. Logisztika
9.Kereskedelem
5. Outsourcing 10.2.1 Üzleti Megoldások Korunk követelményének megfelelően a piac változásaira villámgyorsan kell reagálni, a fejlődéshez elengedhetetlen a vállalat működésével kapcsolatos különféle információkhoz való hozzáférés, a gyors válasz a kihívásokra, legyen szó akár az üzleti folyamatokban, akár a vállalat szervezeti felépítésében
történő
beavatkozásról.
Az
információ
értékének
növekedésével a vállalatirányításban egyre inkább fokozódik az integrált rendszerek, a kommunikációs és internet alapú üzleti megoldások iránti igény. Az Üzleti megoldások négy fő területre terjednek ki: Vállalatirányítás Irodaautomatizálás E-business Informatikai Közművek®
Vállalatirányítás 3
1. sz. melléklet Az üzleti megoldások alapját az SAP R/3® vállalatirányítási rendszer képezi, amely lefedi a vállalatok működésének teljes területét a pénzügyi folyamatoktól kezdve, a logisztikán át, a munkaügyi folyamatokkal bezárólag, gyakorlatilag minden ágazatban. SAP R/3 Rendszerház®ként
a
MÁV
INFORMATIKA
Kft.
tanácsadói
a
felhasználói
kompetenciával rendelkező munkatársakkal optimalizálják az üzleti folyamatokat, ennek alapján állítják be a rendszert a vállalatra szabottan. A MÁV INFORMATIKA Kft. kidolgozott egy olyan rendszert, amely az eddigiekkel ellentétben elérhetővé teszi Magyarországon az SAP-t kisebb létszámú, informatikai szervezetet fenntartani nem kívánó vállalkozások számára is. Az SAP Hungary Kft. által ajánlott kis- és középvállalati INFORMATIKA
kulcsr@kész® Kft.
megoldás
csapatának
van
kivitelezésében legnagyobb
a
MÁV
gyakorlata
és
rendelkezik a legszélesebb referenciakörrel.
Irodaautomatizálás A MÁV INFORMATIKA Kft. megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a magyar informatikai piac stabil résztvevőjévé váljon, és ezzel partnereinek olyan eszközöket, illetve kommunikációs rendszereket biztosítson, amellyel egy munkacsoport, egy cég, valamint több egymással kapcsolatban álló társaság részt vehet a megosztott információ előállításában és lekérdezésében. Ez azt jelenti, hogy irányítani és tökéletesíteni kell az információ áramlását és kezelését. A Lotus Notes integrált kommunikációs rendszer, az információmegosztás hagyományos területeit -
adatbázis-rendszerek,
elektronikus levelezés és internetintranet
technológia
-
egyesíti
magában. Ezen tulajdonságokkal lehetőség
van
vállalati
rendszer
kialakítására,
egy ahol
egységes (intranet) minden 2
1. sz. melléklet információ elérhető Notes felületen, legyen az egy másik adatbázisban, levelezési rendszerben vagy az interneten. A széttagolt adattárak között a Notes kapcsolatot létesít, ezzel biztosítja, hogy minden adatot csak egyszer, egy helyen tároljon a felhasználó, illetve egységes formában jelenítse meg azokat. A MÁV INFORMATIKA Kft. a Notes fejlesztések koordinálására, a szolgáltatások
színvonalának
emelésére
és
az
országos
jelenlét
INFORMATIKA Kft. szakembereinek tevékenysége által hivatalos IBM, ezen belül kvalifikált Advanced Lotus Business partner. Mint business partner, vállalkozik Lotus szoftverekre épülő megoldások fejlesztésére, bevezetésére, telepítésére, oktatására és támogatására. A cég saját alkalmazásai Ügyfélszolgálati rendszer A decentralizált szervezet külső ügyfeleinek nyújtott ügyfélszolgálati tevékenységek ellátását vezérli. Az ügyfelektől beérkező kérések, bejelentések dokumentálását és kezelését végzi, automatikusan irányítja az ügyintézést és a hibaelhárítást, valamint lehetőséget biztosít a beérkező információ és a hozzá kapcsolódó feladatok nyomon követésére is. Az adott ügy elintézéséhez szükséges folyamat összes teendője, azok sorrendje, a hozzájuk tartozó határidők előre beállíthatók. Iratkezelési Rendszer Az iratkezelési munkafolyamatok (érkeztetés, iktatás, továbbítás, stb.) előírás szerinti dokumentálását, nyomon követhetőségét, az eddig manuálisan
vezetett
iratkezelési
segédletek
gyors
képernyős
lekérdezésekkel történő kiváltását, valamint az arra illetékes személyek részére azonnali információt biztosít. A MÁV INFORMATIKA Kft. Iratkezelési Rendszere két különböző folyamat automatizálására készült: - az ügydarabok (minden érkező és küldött levél, fax, újság stb.) kezelésére, amely párhuzamos feldolgozást igényel, és 3
1. sz. melléklet - az ügyiratok (saját nagyobb horderejű anyag, hosszabb kifutású munkák, szerződések, újítások, munkajogi ügyek, stb.) kezelésére. Teljesítménymenedzselési rendszer A rendszer feladata, hogy vállalati célokat, elvárásokat közvetítsen a csoportok, egyének felé. Megfogalmazza a munkatársakkal szemben azt az elvárás-rendszert, amely az adott időszakban a szervezeti célok teljesülésének feltétele, másrészt biztosítja a valós értékteremtő folyamatok követhetőségét. A teljesítménymenedzselési rendszer feltételezi, hogy a cégnél beléptető rendszer működik. Két feladatkört von össze: a teljesítményértékelést és a teljesítménykövetést. Marketing Információs Rendszer Az
adatbázis
olyan
információkat
tartalmaz,
amely
a
MÁV
INFORMATIKA Kft. munkatársainak naprakész tájékoztatást ad a cégen
belüli
eseményekről
(hírek,
rendezvények),
vezetői
beszámolókról (cégprezentáció), az írott sajtóban megjelenő és fontosnak
tartott
cikkekről
(sajtószemle),
a
vállalatot
érintő
számítástechnikai kifejezésekről (informatikai szakkifejezések), az egységes
arculatot
tükröző
megjelenésről,
így
a
cégen
belül
alkalmazandó arculatról (promóciós anyagok, templatek). Projektkezelő Az
adatbázis
célja
a
különböző
alprojektekkel
kapcsolatos
tevékenységek követése, dokumentálása, a teljesítés során fellépő problémafelvetések, egyéb szolgáltatás igénylésének közzététele.
4
1. sz. melléklet Minőségügy A minőségbiztosítással kapcsolatos folyamatok nyomon követése, dokumentumok tárolása, rendszerezése és lekérdezése különböző szempontok szerint.
E-business Az "e-business forradalom" előretörésével az internet alapú megoldások területén,
kiterjesztett
funkciókkal
bíró
elektronikus
kereskedelmi
megoldásokat kínál a MÁV INFORMATIKA Kft.. A vállalatok egymás közötti, illetve a vállalat és fogyasztó közötti elektronikus kereskedelmi megoldásaink keretében vállalja elektronikus portálok, áruházak, boltok, internetes
információs
szolgáltatások
tervezését,
megvalósítását,
valamint az ügyfélkapcsolat-kezelést, és a beszállítói lánc internetes kezelését. A Társaság különböző szervezeti egységei szinte a cég megalakulása óta készítenek e-business megoldásokat. Ezek közül talán az egyik legismertebb az ELVIRA® utastájékoztatási rendszer, de ide sorolható többek közt a Szállításirányítási Információs Rendszer (SZIR) elkészült internetes felülete, vagy a Fuvardíj-előkalkuláció is.
Informatikai Közművek® A MÁV INFORMATIKA Kft. saját SAP rendszerének IBM S/390 nagyszámítógépes
környezetbe
való
sikeres
felállítása
(elsőként
Magyarországon) teremtette meg az alapot Informatikai Közművek® szolgáltatásai létrehozásához. Az Informatikai Közmű egy kulcsrakész, folyamatosan szolgáltatott üzleti megoldás. Az outsourcing egy változata, ahol az erőforrás nem a felhasználónál, hanem a szolgáltatónál található, mint a hagyományos közművek (víz, távfűtés, stb.) esetében. Ehhez megfelelő sebességű bérelt telefonvonalakon, hálózati szolgáltatókon keresztül kapcsolódnak az ügyfelek. Az Informatikai Közműveket az alábbi területeken ajánljuk: 5
1. sz. melléklet - SAP Informatikai Közmű: az integrált vállalatirányítási rendszerek üzemeltetésére - Lotus Notes Informatikai Közmű: az irodaautomatizálás és csoportmunka támogatására - EDI
Informatikai
Közmű:
az
elektronikus
kereskedelem
támogatására. 10.2.2 Üzleti Intelligencia A hozzáértő vezető nem létezhet a döntései meghozatalához szükséges széles körű piaci ismeretek, és a vállalat életében előforduló legkülönfélébb adatokból nyert információk nélkül. A MÁV INFORMATIKA Kft. célja, hogy partnereinek
teljes
működési
területüket
lefedő
komplex
informatikai
rendszereket szolgáltasson, amelyek korszerű hátteret nyújtanak a vezetői döntések meghozatalához. A termék és szolgáltatási palettán kiemelt szerep jut a vezetési tanácsadásnak és üzleti intelligencia rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének.
Az Üzleti intelligencia két fő területe: Vezetési Tanácsadás Vezetői Információs Rendszerek
Vezetési Tanácsadás A vezetési tanácsadás legfőbb célja, hogy az ügyfél igényeihez igazítva segítse a vállalat irányításának, gazdálkodásának hatékonyságát, a vezetéstudomány és az informatika korszerű módszereinek ötvözésével. A cég tanácsadói segítenek a vállalat vezetőinek meghatározni, elemezni
és
megoldani
a
vállalat
irányításával,
szervezetével,
működésével kapcsolatos problémákat. A feladatok megoldására projekttervet készítenek, és közreműködnek a terv megvalósításában. A munkatársak elsődlegesen tanácsadási szolgáltatással segítik a vállalat üzleti folyamatainak hatékony működését, másrészről tevékenyen részt vesznek a projektek vezetésében, folyamatos kapcsolatot tartva a 6
1. sz. melléklet megvalósítást végző fejlesztőkkel. A Társaság vezetési, stratégiai, rendszertervezési és -szervezési, szervezetfejlesztési, folyamattervezési (BPR), IT stratégiai, informatikai biztonsági, minőségügyi és marketing tanácsadási feladatokat vállal. A komplex projektek levezetését a PRINCE módszertan alapján végzik.
Vezetői Információs Rendszerek A MÁV Rt. üzleti intelligencia rendszereinek fejlesztése és működtetése során megszerzett tapasztalatok elegendő szakmai hátteret biztosítanak a különböző fejlesztési feladatokhoz, akár közigazgatási, akár ipari vagy szolgáltató szervezetről legyen szó. A Balanced Scorecard módszertant alkalmazó felsővezetői eszközök fejlesztése, mely egy újnak számító területe az Üzleti Intelligencia alkalmazások nagy családjának, jelentős szerepet játszik a cég rövid és középtávú terveiben. Ez az az eszköz, amely segíthet hidat építeni a vezetők stratégiai gondolkodása és a munkatársak napi tevékenysége között.
10.2.3 Közlekedésinformatika A MÁV INFORMATIKA Kft. több mint fél évszázada jelentős szerepet tölt be a MÁV
Rt.
informatikai
alkalmazásainak működtetésében.
rendszereinek,
fejlesztésében A
MÁV
Rt.
és részére
kifejlesztett és üzemeltetett rendszerek jól hasznosíthatók azoknál a vállalkozásoknál is, amelyek valamilyen formában részt vesznek a vasúti árufuvarozásban. A szolgáltatások alkalmasak arra, hogy segítsék a logisztikai központok, ipari parkok, fuvaroztatók, szállítmányozók munkáját a vasúti árufuvarozás során. A szolgáltatásokat aszerint, hogy a vasúti árufuvarozást mely szakaszában támogatják, három csoportba sorolhatjuk: 7
1. sz. melléklet Árufuvarozás előtti szolgáltatások Árufuvarozás közben nyújtott szolgáltatások Árufuvarozás utáni szolgáltatások
Árufuvarozás előtti szolgáltatások Fuvardíj-előkalkuláció A fuvardíj-előkalkuláció lehetőséget biztosít arra, hogy a fuvarozók az interneten
keresztül
ugyanabban
a
díjszámfejtési
programban
dolgozzanak, amelyet a MÁV Rt. dolgozói használnak. A fuvardíjelőkalkulációs
szolgáltatás
segítségével
a
küldemények
díj-
és
költségtételei előre tervezhetővé válnak. Egyedi fuvarlevél-kitöltő program A
fuvarlevél-kitöltő
program
használata
elsősorban
azoknak
a
vállalkozásoknak ajánlott, amelyek olyan volumenben és/vagy több viszonylatban fuvaroztatnak vasúton, amely nem teszi lehetővé illetve gazdaságossá a fuvarlevelek nyomtatását. A MÁV Rt. által bevizsgált és javasolt program alkalmas a fuvarlevelek nyomtatásán túl azok elektronikus archiválására, partnertörzs elkészítésére.
Árufuvarozás közben nyújtott szolgáltatások SZIRINFO A SZIRINFO szolgáltatás a MÁV Rt. Szállításirányítási Információs Rendszerének (SZIR) elektronikus információ szolgáltatása, amely 1997 óta áll a vasúti árufuvarozás rendelkezésére. A SZIR folyamatos működéssel tartja nyilván a vasúti kocsik mozgását a MÁV határon (Szombathely, Záhony) belül, követi a kocsik állapotának változásait (rakodási és sérülési állapot), támogatja a vonatok összeállítását és közlekedését.
A
vasútállomásokon
manuálisan
rögzített
adatok
elektronikus formában érhetők el mindazoknak, akik saját vagy bérelt kocsi állománnyal rendelkeznek és/vagy az adott fuvarhoz kapcsolódó fuvarlevélen
feladóként,
átvevőként,
fuvaroztatóként megjelennek.
8
költségviselőként
vagy
1. sz. melléklet ZAIRINFO A ZAIRINFO a Záhonyi Automatizált Információs Rendszerre épülő adatszolgáltató rendszer, mely a küldeményekre vonatkozó vasúti alapadatokat felhasználva tájékoztatja az ügyfeleket. A fuvaroztatók megállapodás alapján, a szerződésben meghatározott időpontokban helyzetjelentést kapnak, valamint lekérdezéseket kezdeményezhetnek a Záhonyi Automatizált Információs Rendszerből interneten keresztül.
Árufuvarozás utáni szolgáltatások FUVARINFO A MÁV Rt. Árufuvarozási Elszámolási Rendszere (FUVAR) dolgozza fel a fuvarokmányokat. A feldolgozást követően az adatok elérhetők a költségviselők számára is, a FUVARINFO szolgáltatás segítségével. A FUVARINFO szolgáltatás a fuvarlevelek feldolgozását követően keletkező számlák adatainak átadását elszámolási
rendszerekben
és
jelenti. Az adatok sorai
táblázatkezelő
programokban
is
felhasználhatók. Az
adatok
elektronikus
fogadásával
a
folyószámla-kezelés
hatékonysága javítható.
SZIR elemzés Ha valaki rendszeresen fuvaroztat vasúttal, vagy saját kocsijai vannak, vagy kocsikat bérel a MÁV Rt.-től, és szüksége van kocsikihasználásstatisztikára, vagy hatékonysági számításaihoz, tervezéshez vasúti adatokra,
akkor
igényei
szerint
külön
megállapodás
alapján
rendszeresen, vagy ad-hoc jelleggel készít neki kimutatásokat a MÁV INFORMATIKA
Kft.
Például:
vasúti
kocsimozgásokról,
időszakos
összesítők, ki/berakás alatt 1-1 állomáson vagy telephelyen, stb. Ezek az
adatok
igényelhetők
összesítve,
lebontásban, stb.
9
tételesen,
időszakonkénti
1. sz. melléklet 10.2.4 Logisztika A logisztikai szolgáltatási hálózat fejlődése elképzelhetetlen a megfelelő információs infrastruktúra nélkül. Az integrált menedzsment- és logisztikai információs rendszerek alkalmazásával elérhető a készletek csökkentése, a papíralapú dokumentumok számának visszaesése, a megbízható áru- és információáramlás a feladó, a szállító, szállítmányozó, és a címzett között, vagyis a piac követelményeinek megfelelő, korszerű működés. A MÁV INFORMATIKA Kft. célja, hogy vezető szerepet töltsön be a hazai logisztikai központok, ipari parkok, szállítmányozók, fuvarozók, fuvaroztatók informatikai rendszereinek szállítói között. MeBusiness-Menedzselt Üzleti Rendszer LogNet - Internetes logisztikai újság MeBusiness-Menedzselt Üzleti Rendszer A rendszer a logisztikai kis- és középvállalkozásoknak kínál internet megjelenési
lehetőséget
azáltal,
hogy
a
logisztikai
vállalatok
koncentráltan, egy helyen jelenhetnek meg az interneten, termékeiket, szolgáltatásaikat - beszállítói elkötelezettség nélkül is - bemutathatják a web-en,
ezáltal
kiléphetnek
szűkebb
környezetükből.
[www.mebusiness.hu] A MeBusiness-Menedzselt Üzleti Rendszeren belül kialakított Infoközpont modul arra szolgál, hogy teljes körű információt nyújtson a vállalkozások számára. Az e-VIKI elnevezésű virtuális irányító központ célja, hogy segítséget nyújtson
a
logisztikai
központoknak,
vállalatoknak)
a
logisztikai
irányításában,
koordinálásában.
ipari
parkoknak,
(virtuális
tevékenységek Az
e-VIKI
lehetőséget biztosít a beérkező hívások fogadására, azon
üzenetközvetítő
szolgáltatás
működtethető,
valamint alkalmas az interneten keresztül fogadott bejelentések, megkeresések közvetítésében.
LogNet - Internetes logisztikai újság A LogNet Online logisztikai internetes újság teljes körű információt nyújt a logisztika, a szállítás és a szállítmányozás területén. Az újság a 10
1. sz. melléklet Magyar Logisztikai Egyesület támogatását élvezi. A honlapot a logisztika, a szállítás és a szállítmányozás területén jelenlévő cégek szakembereinek, szakmai vezetőknek, egyetemek, főiskolák tanárainak és hallgatóinak, valamint a kérdéskör iránt érdeklődőknek ajánlja a MÁV INFORMATIKA Kft. [www.lognet.hu]. 10.2.5 Outsourcing Az erőforrás-kihelyezés növekvő tendenciája nem pusztán napjaink divatos irányzata. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy az informatikai feladatok kihelyezése egy erre specializálódott céghez, jelentős energiát szabadít fel. A felszabadult
energia,
a
küldetésnek
megfelelő
alaptevékenységre
koncentrálva a hatékonyság növekedését, költségmegtakarítást, azaz üzleti előnyt eredményez. A MÁV INFORMATIKA Kft. azon vállalatoknak ajánlja erőforrás-kihelyezési megoldásait, amelyek gazdasági vagy egyéb megfontolásból nem kívánnak saját informatikai infrastruktúrát, illetve szakembergárdát fenntartani. Azon ügyfelek, akik a MÁV INFORMATIKA Kft. outsourcing szolgáltatását veszik igénybe, szakértő és gyakorlott informatikus csapatra támaszkodhatnak az év minden napján, a nap 24 órájában. Így mentesülnek egy saját informatikus csapat fenntartásával járó költségektől. Az outsourcing megoldások támogatásához konzultációt, rendszerintegrációt, tervezést, kivitelezést, működtetést biztosítunk. A nagy megbízhatóságot kívánó IT környezethez a cég háttérmegoldásokat alakított ki, melyek biztosítják az ügyfelek zavartalan üzletmenetét. A cég vállalja komplett számítástechnikai infrastruktúra kialakítását, a kábelezéstől, a szünetmentes tápellátáson keresztül, a klíma- és biztonsági rendszerek kivitelezéséig. A megrendelők, a partnerek kiszolgálására non-stop ügyfélszolgálat működik, ahol a munkatársak központi help-desk rendszerben regisztrálják az észrevételeket és az esetlegesen fellépő hibabejelentéseket, a megoldást követik, biztosítják az azonnali visszacsatolást, valamint intézkednek a hiba elhárítására
vonatkozóan.
Az
ügyfélszolgálat
regionális
és
központi
hierarchiában működve országos lefedettséget biztosít. A munkát Lotus Notes alapú intranetes alkalmazás támogatja. 11
1. sz. melléklet A MÁV INFORMATIKA Kft. Outsourcing üzletága 2002-ben kibővült a PKI üzleti egységgel, a 2003-tól az elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltatást működtető és menedzselő üzleti egységgel. Az üzleti egység feladata a hitelesítő központ felügyelete, működtetése, valamint az elektronikus aláírással kapcsolatos tanácsadás, szoftverfejlesztés, rendszerintegráció webes illetve intranetes környezetben. A cég életében természetesen nem ez volt az egyetlen belső átalakulás, az új szolgáltatás számos egyéb változtatást tett szükségessé. 10.2.6 Rendszermenedzsment A hálózat A vállalati kliens/szerver felépítésű rendszerek napjainkban bonyolult környezetet
eredményeznek.
Nagyszámú
felhasználót
kell
kiszolgálni
heterogén, többfajta operációs rendszerből, hálózatból és adatbázisból álló elosztott rendszerben. Gyakran a földrajzi megosztottság még tovább növeli a komplexitást.
Olyan
adminisztrációval,
eszközökre
van
távvezérléssel,
szükség,
amely
erőforráskezeléssel
költségkímélő
vállalati
szinten
segítenek felülkerekedni a problémákon. A sokszínű hálózatokra sokszínű menedzsmentrendszerek lettek kifejlesztve. Mindegyik működött a saját hálózati környezetén belül, de más rendszerekkel nem volt kapcsolata. Voltak egységesen felépített, robosztus rendszerek, és voltak moduláris, rugalmasan bővíthetők. Mindezen menedzsment eszközök közül kiemelkedik az IBM Tivoli rendszere: a Tivoli Enterprise az első teljes körű rendszerfelügyeleti megoldás. Megfelel a kliens/szerver környezet követelményeinek: objektumorientált technológián alapuló keretrendszerből, hatékony alkalmazásmodulokból áll. Segíti a méretezhető szoftver elosztást és az eseményvezérelt hardver működésirányítást. A
MÁV
INFORMATIKA
Kft.
a
Tivolit
választotta
saját
hálózata
rendszermenedzselő szoftverének. Teljes kiépítésben több mint 50 szervert és 750 munkaállomást kell felügyelnie. A cég célja, hogy a Tivoli piacvezető megoldásait ügyfelei számára is elérhetővé tegye.
12
1. sz. melléklet 10.2.7 Turisztika, Utastájékoztatás Az internet térhódításával mind nagyobb szerephez jutnak a naprakész információk. Fokozottan érvényes ez egy olyan dinamikusan fejlődő gazdasági területre, mint a turizmus. A MÁV INFORMATIKA Kft. fejlesztései az ELVIRA, TU-DOOR és MONIKA mind az interneten, mind pedig kihelyezett érintőképernyős tornyokon járul hozzá az utazók, turisták és sok esetben a helyi lakosok pontos és gyors informálásához. A cég fejlesztéseivel törekszik kielégíteni a rohanó világunk és az egyre kevesebb szabadidő mellett kialakuló igényt, hogy az utazni vágyó otthonról, a számítógép segítségével tervezhesse meg utazását, nyaralását, vagy akár csak egy kirándulást, és egy helyen
találjon
meg
minden
olyan
információt,
ami
a
zavartalan
kikapcsolódásához nélkülözhetetlen. ELVIRA TU-DOOR MONIKA TELEÁLLOMÁS
ELVIRA® Az ELektronikus Vasúti Információs Rendszer a MÁV INFORMATIKA Kft. innovációs nívódíjas terméke, a vonaton utazni vágyó közönség számára nyújt teljes körű menetrendi tájékoztatást. Az ELVIRA az alábbi, az utazást nagyban megkönnyítő adatok, információk gyors és egyszerű lekérdezéséhez ad segítséget: - útvonalajánlatok megadása - vonatok szolgáltatásai - vasútvonalak leírása - állomások szolgáltatásai - térképek - segítség a helyi közlekedéshez - díjszabási tételek - egyéb információk (naptár, jelmagyarázat, stb.).
13
1. sz. melléklet
TU-DOOR A turizmus világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő iparággá vált napjainkra. Hazánk is igyekszik a turizmusban rejlő üzleti lehetőségeket kihasználni és komoly erőfeszítéseket tesz fellendítése érdekében. Felismerve a tényt, hogy a turizmus minőségi fejlesztésének szerves része a turistákat, utazókat információkkal ellátó rendszerek kialakítása, a Társaság kifejlesztette a TU-DOOR turisztikai információs
rendszerét,
érintőképernyős
amely
torony
kihelyezhető
formájában
nyújt
széleskörű információkat az érdeklődő utazó számára. A
torony
elhelyezhető
központokban,
utasforgalmi
bevásárlóközpontokban,
pályaudvarokon, turistacentrumokban, közterületeken, polgármesteri hivatalokban,
múzeumokban
és
más
közintézményekben,
ahol
lehetőséget nyújt egy város, önkormányzat, intézmény, turisztikai régió, bevásárlóközpont közérdeklődésre számot tartó információinak, helyi-, helyközi, és a vasúti közlekedés menetrendjének megjelenítésére. Az érintőképernyős monitort használva az utazó megismerheti az adott város (település, vagy régió) történetét, nevezetességeit, látnivalóit. A tájékozódást térképek segítik. A rendszer szerves részét képezi a nagy népszerűségnek örvendő ELVIRA, így a két program segítségével egy helyről megszervezhető például egy teljes magyarországi utazás. A TUDOOR térképeivel és helyi tömegközlekedési információival segíti a turistát eligazodni a számára ismeretlen új területen.
MONIKA® A MONIKA alapelve, hogy az ELVIRA-val és egyéb paraméterezéssel kiválasztható autóbusszal
településre vagy
vonattal,
személygépkocsival
érkezők, illetve a település lakossága számára olyan interaktív tájékozódási pontok létesüljenek, ahol koncentráltan megvalósítható az utazási, turisztikai, önkormányzati és opcionálisan egyéb közhasznú 14
1. sz. melléklet információszolgáltatás. A rendszer alapja az a Társaság által üzemeltetett, Magyarország teljes területén elérhető informatikai rendszer, melynek lehetséges végpontjain (vasútállomás, önkormányzat, VOLÁN-pályaudvar, bevásárlóközpont, utazási iroda, múzeum) érintőképernyős információs terminálokon keresztül juthat hozzá az utazóközönség és az érdeklődők köre a rendszer szolgáltatásaihoz. A rendszer tartalmi alapja a központi adatbázis, amelyből gyorsan és pontosan hozzáférhetők közhasznú információk,
melyek
kiegészíthetők
központilag
frissített
helyi
információkkal. A MONIKA rendszer funkcionális szolgáltatási moduljai: - ELVIRA Elektronikus Vasúti Információs Rendszer - TU-DOOR
multimédiás
helyi/regionális
turisztikai
információs
rendszer - MONIKA adatbázis Országos szinten biztosítja a közlekedési, utazási, turisztikai információkat, a kormányzati
(e-Kormányzat)
és
önkormányzati
portálok
hozzáférését,
valamint egyéb közhasznú információkat (térképek, meteorológiai, banki információk). - E-TICKET® Belföldi vasúti menetjegy- és helyjegyvásárlás az interneten, az ELVIRA-n keresztül.
TELEÁLLOMÁS® A koncepció alapelve, hogy a vasútállomások nem csak az utazóközönség,
hanem
általában
a
lakosság
számára
olyan
tájékozódási pontot jelenthetnek, ahol koncentráltan megvalósítható az utazási, turisztikai, kormányzati, önkormányzati és egyéb közhasznú információszolgáltatás (országos és helyi) azok számára is, akik saját vagy
egyéb
közösségi
információszolgáltatáson
lehetőséggel kívül
nem
TELEÁLLOMÁS
rendelkeznek.
megvalósításának
további céljai: - korlátozott vagy díjköteles, korlátlan internet elérés 15
Az
1. sz. melléklet - belföldi vasúti menet- és helyjegyvásárlás az interneten keresztül - elektronikus irodai szolgáltatások biztosítása - hatékony megjelenési lehetőség biztosítása a magyarországi vállalkozások számára - az utazóközönség részére kényelmes, gyors, jól hozzáférhető szolgáltatások biztosítása. 10.2.8 2.8. Műszaki Szolgáltatások A Műszaki szolgáltatásokat ellátó Műszaki üzleti egység működésének három fő területe van: Társaságon belüli szolgáltatások MÁV Rt.-nek és MÁV tulajdonú Kft.-knek nyújtott szolgáltatások Külső piaci tevékenység
A fenti területek által meghatározott feladatokat az egység alábbi osztályai látják el: Műszaki Szerviz osztály Kommunikációs osztály Szoftverosztály
10.2.9 Kereskedelem A MÁV INFORMATIKA Kft. árukereskedelmi tevékenységét megalapozza az a szakmai és infrastrukturális háttér, amely jelenlegi és jövőbeli partnerei korszerű informatikai rendszereinek kialakításához és működtetéséhez szükséges. A cég rendszerintegrátorként és megoldásszállítóként biztosítja vállalati ügyfelei egyedi igényeinek kielégítését és teljes körű informatikai szolgáltatásokra törekedve, a megvalósítandó rendszerekhez és alkalmazásokhoz optimálisan szükséges eszközök és szoftverek kínálatával is rendelkezik. A Társaság célja, hogy ügyfelei számára a leghatékonyabb módon elérhetővé tegye a gyártók által kínált legkorszerűbb technológiai megoldásokat és magas színvonalú szolgáltatásaival növelje az általa biztosított informatikai eszközök értékét. E cél elérése érdekében törekszik arra, hogy olyan gyártókkal (IBM, Compaq, Microsoft, DTK) és disztribútorokkal (RCE Kft., CHS Kft., HRP Hungary Kft., Getronics Magyarország Kft., SVED Rt., EMJ Hungary Kft., Ingram Micro Magyarország, 2F Kft., Albacomp Rt.) működjön együtt, melyek elsőrangú technikai támogatást nyújtanak és termékeik az informatikai világpiacon vezető szerepet töltenek be.
16
1. sz. melléklet 10.3. JELEN ÉS JÖVŐ Cybercorporation® - Elektronikus piactér (LOGIP) Az
EU-elvárásoknak
szállítmányozási
és
megfelelően logisztikai
Magyarország
szolgáltatói
fuvarozási,
számára
szállítási,
lehetőséget
kell
biztosítani az európai vérkeringésbe való hatékony bekapcsolódásra. Ebből az igényből kiindulva alapvető cél egy olyan elektronikus piactér működtetése, amely az érintett ágazaton belül kereslet és kínálati információk on-line biztosításával integrálja az adott térség vállalkozásait egy országos platformon való együttes megjelenésre, biztosítva ezzel a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódást és a kereskedelem fejlesztését is. Mindezek megvalósítására az SAP Hungary Kft., az Ipari Parkok Egyesülete, a Magyar Logisztikai Egyesület és a MÁV INFORMATIKA Kft. együttműködési megállapodást írt alá egy elektronikus piactér közös megvalósításáról. Az üzleti és informatikai projekt célja a közlekedési, szállítási, szállítmányozási vállalatok, logisztikai központok és az ipari parkok valamint az oda betelepült vállalkozások és ügyfelek számára egy elektronikus piactér kialakítása. A MÁV INFORMATIKA Kft. stratégiai elképzelései között van, hogy 2003-ban 5,2-5,5 milliárd éves nettó árbevételt érjen el, melynek több, mint 20 %-át adják a MÁV-on kívüli piaci megrendelések. Erre vonatkozólag a hosszútávú cél a 30-40 %-os külső piaci árbevétel elérése. A MÁV INFORMATIKA Kft. tervezi a piac különböző szegmenseiben elért részesedésének növelését, ismertetett pozícióinak megőrzését.
17
2. sz. melléklet
11. PARTNEREK, REFERENCIÁK A MÁV INFORMATIKA Kft. partnerei között tudhatja többek közt az IBM Magyarország Kft.-t, az SAP Hungary Kft.-t, az Oracle Hungary Kft.-t, a Microsoft Magyarország Kft.-t, a PanTel Rt.-t, az AAM Vezető Informatikai Tanácsadó Kft.-t, és nem utolsó sorban az Utimaco Safeware AG-t. A már ismertetett MÁV-os szolgáltatásai mellett a cég számos más referenciával is büszkélkedhet, mint például: 2001. szeptembere óta a Társaság outsourcing keretében üzemelteti a Magyar Köztársaság Kormányának hivatalos portálját, a Kormányzati Portált (www.ekormanyzat.hu) Kialakítás alatt áll a MÁV Rt. egységes levelezőrendszere, az Microsoft Exchange, amely ma 750, végső állapotában várhatóan 6-7 ezer kliens kiszolgálását fogja végezni A Délzalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat az SAP - mySAP.com® vállalatirányítási
rendszert
választotta
üzleti
folyamatai
racionalizálására. A 2002. szeptember 19-én aláírt szerződés értelmében a rendszert a MÁV INFORMATIKA Kft. vezeti be Díjbeszedő Rt.: pénzügy-számvitel, eszközgazdálkodás, továbbá a beszerzések
kezelése,
készletvezetés,
értékesítési,
számlázási
folyamatok, valamint a konszolidációs funkciók implementálása. Az alapvető funkciókkal az SAP rendszer 2003. januárjától élesben indul.
1
3. sz. melléklet
12. MARKETING KUTATÁS 12.1. Bevezetés Az elektronikus aláírás szolgáltatás a piacra történő bevezetés fázisában van. A szolgáltatás életciklusa kezdetén tart, a vevői igények és elvárások még most alakulnak ki. A MÁV INFORMATIKA számára most a legfontosabb feladat a kereslet felébresztése a szolgáltatásnyújtás igénybevételére. A megcélzott leendő ügyfeleknek nem elég a szolgáltatást bemutatni. Javaslatot kell nyújtani, ötletekkel kell előállni arra vonatkozóan, miként és milyen célok elérésére tudják az elektronikus aláírást alkalmazni. A MÁV INFORMATIKA tulajdonosa és legfontosabb partnere a MÁV Rt. A MÁV Rt. az ország legnagyobb állami vállalata, mely áru- és személyszállítási szolgáltatásait korszerű informatikai rendszerek üzemeltetésével támogatja. A különböző rendszerekből származó információkat a MÁV Rt. egyrészt saját tevékenysége és szolgáltatásai végrehajtására használja, másrész bizonyos adatok a fuvaroztató és szállítmányozó partnerei részére értékesítésre kerülnek, így ezek a vállalatok a MÁV INFORMATIKA-nak is ügyfelei. A fuvaroztatók, szállítmányozók jelentős külkereskedelmi kapcsolatokkal is rendelkeznek, ami az elektronikus aláírás használatára további lehetőségeket teremthet. A szakdolgozatomban a piaci szegmensek képzése során a MÁV-ot is célpiacként jelöltem meg. Marketingkutatásom célja a MÁV partnereinek az elektronikus aláírás használatával kapcsolatban felmerülő igényeinek, és a szóba jöhető lehetőségek megismerése, feltárása primer kutatás segítségével. Az elektronikus aláírás szolgáltatás alkalmazásának lehetőségeinek ismerete komoly segítséget nyújt majd a felhasználók tájékoztatásában és az új szolgáltatás értékesítése e szegmensnek történő értékesítése során.
1
3. sz. melléklet 12.2. hipotézis A MÁV Rt. fuvaroztató és szállítmányozó partnerei a kereskedelmi folyamatok követésére minden bizonnyal gyakran használják az Internetet, de nagy valószínűséggel még nem alkalmazzák az elektronikus aláírást. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a leendő felhasználók az elektronikus aláírás elvének és működésének megismerésével igenis tudnak ötletekkel szolgálni az alkalmazását illetően. A hipotézis megfogalmazása tehát egyszerű: A MÁV Rt.
ügyfelei
látens
igényekkel
rendelkeznek
az
elektronikus
aláírás
alkalmazása tekintetében. 12.3. Primer kutatás
12.3.1 Konceptualizáció A konceptualizáció során két fogalom jelentését, értelmezését kell tisztázni ahhoz, hogy a későbbikben a kutatás pontosan lebonyolítható legyen: ezek a MÁV Rt. ügyfelei, és az igények MÁV Rt. ügyfelei alatt értem azokat a cégeket, vállalatokat, amelyek a fuvarozási szerződés során a MÁV-val kapcsolatba kerülnek. A kapcsolat itt azt jelenti, hogy cég neve szerepel a fuvarozási szerződést megtestesítő okmányon, a fuvarlevélen. A MÁV Rt. ügyfele így lehet a feladó, a címzett, a szállítmányozó és a költségviselő ügyfél. Igény, olyan tevékenység lehet, amelynek elvégzéséhez elektronikus aláírás használata szükséges. Mivel a kutatás feltáró jellegű, tehát a megkérdezettek véleményére, elképzeléseire, attitűdjeire vagyok kíváncsi, nem határozom meg ennél pontosabban az igényt. 12.3.2 Operacionalizáció Az adott témakörben az operacionalizáció, azaz a mérőeszközök, mérési módok meghatározása nem igazán alkalmazható. A feltáró kutatás lényege ugyanis pontosan az, hogy – miképp ebben az esetben is – viszonylag tág keretet biztosítsunk a megkérdezetteknek, akik így szabadon, minden kényszer, előzetes behatárolás nélkül mondhassák el véleményüket.
2
3. sz. melléklet 12.4. Kutatási módszer Nyilvánvaló, hogy egy olyan kutatást kell folytatni, melyben egy bevezetendő termékkel szembeni vevői elvárások, attitűdök vizsgálata történik. A kutatás eredményeit áttanulmányozva lehet eldönteni, vajon a szolgáltatást valóban el lehet-e adni a célszegmensnek, vagyis a MÁV Rt-nek és rajta keresztül az ügyfeleinek. A kutatás során csak a MÁV ügyfeleit kérdeztem. Arra gondoltam, hogy ez a réteg, aki igénybe veszi a MÁV szolgáltatásait (és ezekért fizet) jobban érzékeli, hogy mely az a szolgáltatás, amelyet az elektronikus aláírás javíthat, vagy amit ő is szívesen igénybe venne saját versenyképessége javítása érdekében. A kvalitatív feltáró kutatáson belül az egyéni mélyinterjú módszert választottam. Ezt a módszert találtam a legalkalmasabbnak arra, hogy a termékkel kapcsolatos véleményeket, ötleteket feltárjam, mivel a cégek vezetői általában elfoglaltak, és elzárkóznak a csoportmunkától. A téma ugyanakkor komoly, elmélyülést és megértést igényel. Ez egy hosszú beszélgetés, mely során az interjúalany megérti a szolgáltatás működését, célját,
és
saját
tevékenysége
és
elvárásai
ismeretében
megoldási,
alkalmazási ötletek és lehetőségek fogalmazódnak meg A megkérdezett személyekkel kapcsolatban elvárásom volt, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezzen a vállalatáról, annak tevékenységéről, és az internetes levelezési rendszerről rendelkezzen tapasztalatokkal. A primer kutatás során a megkérdezettek elé az a feladat volt kitűzve, hogy a saját vállalata számára találjon olyan célt, lehetőséget (lehetőleg többet is), amely valamilyen előnnyel jár, és az elektronikus aláírás alkalmazásával megvalósítható. 12.5. Populáció és mintavétel Az alapsokaság meghatározása a jelen esetben egyszerű. Valamennyi cég, vállalat a populációba tartozik, amely a MÁV fuvarozásainál ügyfélként jelenik meg. A MÁV által alkalmazott Szállításirányítási Rendszer (SZIR) pontos ügyféladatbázissal rendelkezik. A kutatás egyszerűsítése érdekében azonban a populációt szűkítettem. A MÁV-nak vannak kiemelt ügyfeleivel, akik 3
3. sz. melléklet rendszeresen vasúti fuvarozást vesznek igénybe. Ezek az ügyfelek bizonyos kedvezményeket kapnak, melyeket elsősorban az elszámolás során vehetnek igénybe. Hogy kik a kedvezményezett ügyfelek, ez a SZIR adatbázisban egyértelműen megállapítható. A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie ahhoz, hogy a kutatás során kapott
eredmények
a
teljes
lehetséges
fogyasztói
populációra
vonatkoztathatóak legyenek. Mindez a mélyinterjú esetén annyiban módosul, hogy
az
így
reprezentatívnak.
született Ezek
eredményei
ötletek,
sosem
megoldási
tekinthetők
lehetőségek,
abszolút
melyek
nem
általánosíthatók. Az eredmények alapján kell ellenőrző, kvantitatív kutatást lehet végezni. A mintavétel a következő módon zajlott le: A MÁV partnereiként a Záhonyban dolgozó vállalatokat jelöltem ki. Jelenleg a MÁV fuvarozásainak és bevételeinek döntő hányada a záhonyi rakodási és fuvarozási teljesítményekből származik. A MÁV záhonyi partnerei szinte minden
ügyféltípusban
megtalálhatók.
Vannak
szállítmányozó
cégek,
egyesek ki-berakással, tárolással foglalkoznak, mások pedig kereskednek. Vannak belföldi kapcsolattal rendelkezők, és többszereplős nemzetközi szállítások lebonyolításában érdekeltek, fővárosi és helyi cégvezetésű vállalatok. Egyébként is szempont volt, hogy a vállalat vidéken végezze tevékenységét (az országnak ebben a felében az információ továbbítás versenyében az Internet mellet nemigen rúghat labdába semmilyen gyorsposta). A minta kiválasztásához a szűrőfeltételként csak azt határoztam meg, hogy a vállalat rendelkezzen interneteléréssel. Összesen 11 vállalatot kerestem meg, amelyből 8 vállalta az interjút. 12.6. Mélyinterjú Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen látens igényei vannak az elektronikus aláírás alkalmazására a MÁV ügyfeleknek, több kérdésre is választ kellett kapnunk. Hogyan
viszonyulnak
általában
az
internethez?
Milyen
internetes
szolgáltatásokat vesznek igénybe? A vállalat tevékenysége igényli –e a gyors és megbízható információcserét? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása során a vállalat 4
internetes
3. sz. melléklet szolgáltatásokkal szembeni általános elvárásaira is választ kaphatok, melyek alapján az elektronikus aláírás szolgáltatásra is következtetések vonhatóak le. A mélyinterjú forgatókönyve tartalmazza a beszélgetések előre eltervezett menetét. Egy-egy interjú időtartama 1,5-2 óra volt, rövidebb a tervezettnél, amit az interjúalanyok elfoglaltsága okozott. Valamennyit a jelenlevők aktív részvétele jellemezte. 12.7. Eredmények, elemzés A forgatókönyv, melynek gondolatmenetét követték a fókuszcsoportok, a 3.melléklet 8. oldalán található. Itt szeretném összefoglalni tapasztalataimat, és a kutatás eredményeit. Internet elérés A megkérdezett vállalatok mindegyike rendelkezik Internet-hozzáféréssel, s az internetes levelezést valamennyien használják, naponta akár több alkalommal is. Az e-maileket a partnereiknek (MÁV-nak is) küldik, melyek gyakran adatokat, táblázatokat, jelentéseket tartalmaznak. Valamennyi vállalat rendelkezik fax-szal, amelyen az aláírással ellátott dokumentumok fogadása és továbbítása történik: megrendelés, ajánlatkérés, rendelkezés a központi szervezeti egységtől, stb. Akadt a megkérdezettek között olyan vállalat is, amely az aláírt dokumentumot (megrendelést) szkennelés után elektronikusan, számítógép merevlemezen tárolta (!). A többi kérdés megítélésében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az egyéb internetes szolgáltatások közül a megkérdezettek a következőket alkalmazzák: Intranetes elektromos banki számlakezelő rendszert 2 helyi székhelyű vállalat, illetve a 4 budapesti székhelyű vállalat használ. A Szállításirányítási Rendszer (SZIR) adatszolgáltatását 2 vállalat, a Záhonyi Automatizált Információs Rendszer (ZAIR) internetes adatszolgáltatását pedig 6 vállalat alkalmazza. Hallott-e az elektronikus aláírásról Az elektronikus aláírásról már mindannyian hallottak, de semmilyen konkrét 5
3. sz. melléklet kérdésre nem tudtak válaszolni. Aki ismertette erről elképzelését, az, az elektronikus aláírást, mint a saját szignójának beszkennelt változatát azonosította. Általánosságban megállapítható, hogy nem ismerték a működés lényegét, a szolgáltatás tartalmát, sem jellemzőit. Nem volt ismert a hitelesítés szolgáltató szerepe sem. Alkalmazási lehetőségek Az elektronikus aláírás szolgáltatás bemutatása után minden esetben az érdeklődés jelei mutatkoztak. Legkevesebb elképzeléssel az a két vállalat rendelkezett,
amelyek
nem
használtak
internetes
szolgáltatást.
A
megkérdezettek a következő megállapításokat tették: Az üzleti életben felgyorsultak az események, s eddig csak az üzeneteket, adatokat küldözgették egymásnak, e-mailben, ezentúl az ajánlatkérést, és a megrendelést is elektromos formában lehet kezelni. Itt természetesen a szkennelt megrendeléseket elektronikusan tároló cég egyértelműen felismerte a papír feleslegessé válását. Sokszor azért küldtek borítékban hivatalos levelet, hogy az ajánlott postai feladással az irat letagadhatatlanságát biztosítsák, az elektronikus aláírással szerintük ez a probléma megoldódik. A MÁV INFORMATIKA egyik alkalmazásával kapcsolatban is felmerült az elektronikus alkalmazás lehetősége, ez pedig az elektronikus fuvarlevél használata. Jelenleg a MÁV-nál működik az elektromos fuvarlevél, melynek folyamata a következő: A feladó kitölti a fuvarlevelet és besétál vele az állomási pénztárba, ahol átadja a fuvarlevelet, és ezzel az áruját feladja. Az áru feladásakor a vasúti dolgozók rögzítik a fuvarlevél adatait az informatikai rendszerbe, s az áru rendeltetési állomásra érkezésekor, a címzettnek történő kiszolgáltatás után a fuvarlevelet lezárják. A megkérdezettek közül azok, akik feladással is foglalkoznak határozottan úgy vélekedtek, hogy az elektronikus aláírás alkalmazásával lehetőség nyílna a fuvarlevél interneten keresztül történő feladására, ami jelentős idő, és költségmegtakarítást jelentene számukra. Felmerült a vasúti szállítások során elvégzendő VÁM tevékenységek elektronikus úton való megoldása. Jelenleg a Vámhatóság bizonyos feltételek 6
3. sz. melléklet teljesülése esetén biztosít könnyített eljárást azoknak az ügyfeleknek, akik a szükséges adatokat elektronikus formában is elküldik a hatóság felé. Az elektronikus aláírás bevezetésével a MÁV itt ismét bővíthetné szolgáltatását az ügyfelek felé, hiszen, meglévő rendszerei és VÁM-os adatkapcsolata segítségével a vámeljárások is megoldhatóak lennének. Hasonlóan szóba került a vasúti személyszállítás kategóriában a hely- és jegyigénylés interneten keresztül történő megrendelésének és megváltásának lehetősége. 12.8. Végső értékelés Összességében elmondható, hogy a MÁV partnerei látnak lehetőséget az elektronikus aláírás szolgáltatás alkalmazásában. Nem ismeretlen az a mondás, hogy az információ hatalom. A különösen igaz ez a kereskedelemben. Pontosan így érzik ezt a MÁV partnerei is. Nagyon határozottan képviselték azt az észrevételüket, hogy az informatikai szolgáltatások fejlesztése a vasúti szolgáltatások színvonalának növekedését is jelenti számukra, ami hosszútávon természetesen segíti munkájukat, növeli elégedettségüket, és nem utolsó sorban eredményességük emelkedéséhez vezet. Az elektronikus aláírás MÁV szolgáltatásként történő bevezetése nem lehetetlen. Több olyan működő informatikai rendszere van a MÁV-nak, amely tovább fejleszthető az azonosíthatóság, hitelesség jegyében. Ilyen rendszerei a fuvarlevél nyilvántartó rendszer, mely az említett fejlesztésekkel valóban európai színvonalat jelent;
a SZIR és a ZAIR rendszerek, melyek vám
ügyintézéssel kapcsolatos kiegészítése ad lehetőséget az előrelépésre. És természetesen a legnépszerűbb, a legtöbb ügyfél által elérhető szolgáltatás a személyszállítási menetjegyek interneten történő elintézésének megvalósítása. Az ügyfelek igényei tehát megvannak. Az elektronikus aláírás keresletének megteremtésekor a MÁV INFORMATIKA feladata kettős: egyrészt a MÁV figyelmét kell felhívni arra a pozitív hatásra (push technika), amit az elektronikus aláírás alkalmazásával elérhet az ügyfeleinél, másrészt az ügyfelek tájékoztatásával, úgymond kikényszeríthető a technológiai váltás a MÁV-nál (pull technika). Ez tehát a feladat amit el kell végezni. 7
3. sz. melléklet
12.9. Mélyinterjú Forgatókönyv
1. Bemutatkozás, ismerkedés, 2. Beszélgetés a vállalat tevékenységéről 3. A vállalati tevékenységek informatikai vonatkozása. 4. Internethasználat. Milyen gyakorisággal, milyen célokra használja az internetet? Milyen internetes szolgáltatásokat vesz igénybe? (sorolja fel, értékelje, mivel elégedett/elégedetlen és miért) 5. Annak felmérése, hogy az interjúalany mennyi ismerettel rendelkezik az elektronikus aláírásról. (Hallott-e az e-aláírásról, mi lehet a célja, mire használható szerinte) 6. Az interjú készítő elmondja az e-aláírás működését, általános használati lehetőségeit 7. Beszélgetés arról, hogy az interjúalany milyen használati lehetőségeket tart elképzelhetőnek a vállalata tevékenysége során. 8. Rövid összefoglalás az e-aláírásról, alkalmazásáról, hasznosságáról (kérem az interjúalanyt néhány rövid mondat fogalmazására) 9. Megköszönni a közreműködést, vége.
8
4. sz. melléklet
13. VERSENYTÁRSAK 13.1. A NETLOCK KFT. A NetLock Informatikai és Hálózatbiztonsági Kft. 1996-ban alakult, alaptőkéje hárommillió forint. A cég fő tevékenységi körei: •
tanúsítvány kibocsátás
•
PKI integráció: PKI alapú fejlesztések, intelligenskártya-megoldások implementálása,
saját
hitelesítőközpont-technológiájuk
vállalati
bevezetése •
PKI tanácsadási tevékenység: rendszertervek, tanulmányok és ajánlások készítése is.
1999. októberében első és egyetlen közép-európai hitelesítőközpontként szerepel a Microsoft operációs rendszereiben az ajánlott tanúsítványkiadók listáján. A Magyar Posta Rt.-vel való együttműködésnek köszönhetően szolgáltatásai az országban bárhol elérhetők. Bár szolgáltatást már korábban is nyújtottak, a cég fokozott biztonságú hitelesítés-szolgáltatását 2001. októberében kezdte meg, a törvény által felsorolt mindhárom tevékenység (tanúsítvány-kiadás, időbélyegzés és privát kulcs elhelyezés) végzésére bejegyeztette magát. Ezt a szolgáltatást az Ernst&Young auditálta, akárcsak a fizikai biztonságot. A NetLock rendelkezik továbbá az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal és harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítással is. NETLOCK TANÚSÍTVÁNYOK A szolgáltatások nyújtásának módjaiban a cég rugalmas, támogatja a csak tanúsítványt kérőket is, de lehetővé teszi, hogy nála virtuális szolgáltatót hozzon létre más cég saját használatra, melynek csupán a rendelkezésre állását
biztosítja,
az
adminisztrációs
feladatok
a
megrendelő
cégre
áthárítódnak. A NetLock Kft. 4 különböző osztályba sorolható tanúsítványt bocsát ki, a "Teszt” osztályút, a "C”, a "B” és az "A” osztályú tanúsítványokat. Mindegyik esetében más-más szintű személyes regisztráción kell átesnie az ügyfélnek. A "C” osztályú tanúsítvány olyan személyeknek, szervezeteknek vagy 1
4. sz. melléklet szervereknek kiadott tanúsítvány, amely alanyát korlátozott, részben emberi beavatkozással történt ellenőrzési lépéseken keresztül azonosította a hitelesítés-szolgáltató.
Használata
elektronikus
levelezéshez,
kisebb
kockázatú tranzakciókhoz, on-line szolgáltatások igénybevételéhez, szoftver forrásának ellenőrzéséhez ajánlott. A pénzügyi garancia mértéke: 50.000 Ft/tranzakció. A "B” osztályú tanúsítvány olyan személyeknek, szervezeteknek vagy szervereknek kiadott tanúsítvány, amely alanyát szigorú ellenőrzési lépések során
azonosította
a
hitelesítés-szolgáltató.
Használata
elektronikus
levelezéshez, közepes kockázatú tranzakciókhoz, on-line szolgáltatások igénybevételéhez, szoftver forrásának ellenőrzéséhez ajánlott. A pénzügyi garancia mértéke: 500.000 Ft/tranzakció. Az "A” osztályú tanúsítvány olyan személyeknek, szervezeteknek vagy szervereknek kiadott tanúsítvány, amely alanyát szigorú ellenőrzési lépések során
azonosította
tranzakcióknál,
a
hitelesítés-szolgáltató.
pénzügyi
utasítások
és
Használata
információk
nagy
értékű
ellenőrzésénél,
szerződéskötéseknél ajánlott. A szolgáltató az "A” osztályú tanúsítvány kiadása előtt a Szolgáltatási Szabályzat (HSzSz) vonatkozó pontjában felsorolt ellenőrzéseket közjegyzői dokumentumokkal és nyilatkozatokkal alátámasztva végezte el. A pénzügyi garancia mértéke: 5.000.000 Ft/tranzakció. A cég ezek mellett állít ki teszt-tanúsítványokat is, melyek a www.netlock.net internetes oldalakon igényelhetőek. Segítségükkel regisztrációt követően mindhárom ismertetett tanúsítvány-típus tesztelhető. A teszt tanúsítvány csak a megadott elektronikus cím létezését biztosítja az érintett felek számára, semmi többet. Érvényességi időtartama 1 hónap, felelősséget erre a Netlock nem vállal. Az "A”, "B” és "C” tanúsítvány-osztályokon belül különböző tanúsítványtípusokat különböztethetünk meg: •
Személyes aláíró és titkosító tanúsítványok
•
Ilyen tanúsítványokat természetes személy igényelhet a saját nevében.
•
Meghatalmazásos aláíró és titkosító tanúsítványok
•
Meghatalmazásos (névjegykártyás) tanúsítványokat természetes személy igényelhet egy adott szervezet tagjaként. A szervezet - többek között 2
4. sz. melléklet lehet gazdálkodó szervezet, hivatal, önkormányzat, egyesület, alapítvány. A tanúsítványban szerepel a személy szervezetben betöltött funkciója is. •
Szervezet aláíró és titkosító tanúsítványok
•
Ezt a tanúsítvány-típust szervezet vagy annak szervezeti egysége igényelheti saját nevében. A szervezet - többek között - lehet gazdálkodó szervezet, hivatal, önkormányzat, egyesület, alapítvány.
•
Szerver tanúsítvány
•
Szerver tanúsítványt internet címmel (ún. host névvel) rendelkező, szervert üzemeltető természetes személy vagy szervezet igényelhet.
•
WAP Gateway tanúsítvány
•
WAP
Gateway
tanúsítványt
WAP
Gateway
eszközt
üzemeltető
természetes személy vagy szervezet igényelhet. •
VPN tanúsítvány
•
VPN tanúsítványt VPN eszközt üzemeltető természetes személy vagy szervezet igényelhet.
•
Láncolt Hitelesítés Szolgáltató tanúsítvány
•
Egy adott szervezet számára, a szervezet alkalmazottai számára történő tanúsítvány-kibocsátást teszi lehetővé a tanúsítvány.
Árlista - Tanúsítványok típusai és osztályai szerint "C”
"B”
"A”
NetLock Expressz
NetLock Üzleti
NetLock Közjegyzői
Tanúsítványkiadó
Tanúsítványkiadó
Tanúsítványkiadó
CA
CA
CA
Személyes
400 Ft/hó
650 Ft/hó
750 Ft/hó
Névjegykártyás
800 Ft/hó
1.300 Ft/hó
1.500 Ft/hó
2.400 Ft/hó
3.900 Ft/hó
4.500 Ft/hó
800 Ft/hó
1.300 Ft/hó
1.500 Ft/hó
1.600 Ft/hó
2.600 Ft/hó
3.000 Ft/hó
Egyedi elbírálás
Egyedi elbírálás
Egyedi elbírálás
Névjegykártyás csomag (5 db) Szervezeti SSL-Szerver Láncolt
Tanúsít-
ványkiadó - CA
Az árak általános forgalmi adó (25%) nélkül értendőek! 3
4. sz. melléklet 13.2. A MATÁV RT. A Magyar Távközlési Rt. alaptőkéje több, mint százhárommilliárd forint, részvényeinek 59 százaléka a Deutsche Telekomé, 41 százaléka nyilvános forgalmú, egy aranyrészvény pedig a magyar állam tulajdona. Hitelesítésszolgáltatásának neve "e-Szignó”, melynek az alapjául szolgáló hitelesítőközpont Németországban található. Magyarországon csak hozzáférési felületek honosítását, regisztrációs környezet kialakítását, és a szolgáltatás helyi üzleti menedzsmentjét végzik. A szolgáltatás eszközeit és know-how-ját a már több éves tapasztalattal rendelkező anyavállalattól, a Deutsche Telekomtól vette át a Matáv. A K&H Bank e-bank rendszerében vizsgázott szolgáltatás auditját a PricewaterhouseCoopers végezte. A 2001. októberében indított szolgáltatás a törvény által meghatározott szolgáltatások közül csak kettőt nyújt, időbélyegzéssel nem foglalkozik, és egyelőre ráadásul csak üzleti ügyfelek részére elérhető. A Matáv megoldást kínál mindazoknak a nagy kereskedelmi vállalatoknak, pénzintézeteknek, kormányzati szerveknek, ahol az elektronikus aláírást illetve a biztonságos internetes kommunikációt speciális alkalmazásokhoz kell adaptálni (pl. elektronikus ügyintézés, home banking, elektronikus kereskedelem, vállalati elektronikus levelezés). A megvalósítás lehetséges elemei a következők: •
bevezetés projekt együttműködéssel
•
meglévő vagy új alkalmazáshoz kapcsolódó megvalósítás
•
egyedi tanúsítványtípusok és -hordozók (Egyedi Ügyfélszerződések)
•
különféle regisztrációs eljárások és hitelesítési szolgáltatások
•
kialakítás portfólió elemekből választható konfigurációval.
Mindehhez a Matáv konzultációval egybekötött és az ügyfél igénye szerinti, testreszabott megoldást illetve oktatást nyújt. A későbbiekben bevezetendő sztenderdizált üzleti tanúsítványok a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtanak eszközt a biztonságos felhasználói azonosításhoz, elektronikus aláíráshoz. Igénylés során az ügyfél cég maga végzi a tanúsítványkérelmek elbírálását, regisztrációját és menedzsmentjét, vállalva ezzel az adatok hitelességét a 4
4. sz. melléklet Matáv felé. A cég tervezi szolgáltatásának lakossági ügyfelek részére történő elérhetőségének biztosítását is. A cég a hitelesítés-szolgáltatás keretében egy interneten keresztül elérhető számítástechnikai rendszert, az ún. Web-CA-t hozta létre és üzemelteti az ügyfelek (pl. bank, nagyvállalat) számára, amely felhasználható digitális tanúsítványok kibocsátására, valamint ezen tanúsítványokhoz kapcsolódó nyilvántartások, adatváltozások vezetésére, illetve aktuális státuszukra vonatkozó információk és szabályzatok közzétételére. Az igénylés és a megvalósítás hónapokat vesz igénybe, ugyanis az ügyfél vállalat egyedi hitelesítési szabályzatának elkészítése és a kezelőszemélyzet oktatása is mind időigényes folyamatok. Kártyás tanúsítvány igénylése esetén az ügyfélnek lehetősége van megfelelő ellentételezés esetén - egyedi kártyafelületet igényelni, alapesetben ugyanis a Matáv is Oberthur kártyákat szállít, melyek felületei Matáv arculati elemekkel vannak ellátva. Egyedi regisztráció esetén is igényelhető saját kivitelezésű kártyafelület. Tanúsítvány-típusokat külön a MATÁV nem határoz meg - az MRA, CA, LRA és
BatchRA
profilokon
kívül,
ellenben
megadja
a
Szolgáltatási
Szabályzatában az általa kezelhető legbővebb tanúsítvány mezőit, és kijelenti, hogy a kibocsátott tanúsítvány-típusokat a tanúsítvány-mezők adatai alapján lehet azonosítani. A kibocsátott tanúsítványok típusát az Egyedi Ügyfélszerződés, illetve a Tanúsítvány Szabályzat rögzíti. A tanúsítványtípusok vonatkozásában a Tanúsítvány Szabályzatban minden esetben szabályozásra kerülnek az alábbiak: •
a tanúsítvány az aláíró saját nevében történő elektronikus aláírásra, vagy más személy (szervezet) nevében történő elektronikus aláírásra jogosít fel
•
a kulcshasználat lehetőségei - pl. elektronikus aláírás, ügyfél azonosítás, titkosítás, stb.
•
a tanúsítványok felhasználásának korlátai és egyben a tanúsítványok használatához kapcsolódó jogkövetkezmények
•
az aláíró és az aláírás ellenőrző feleket terhelő kötelezettségek.
5
4. sz. melléklet DÍJSZABÁS A Matáv díjairól pontos és részletes információ nem lelhető fel, bár szolgáltatásához számos díjtétel tartozik. A Szolgáltatási Szabályzatban leírtak szerint a szolgáltatás érvényes díjait és fizetési feltételeit Egyedi Ügyfélszerződés rögzíti. Sejteni azért lehet, hogy a MATÁV üzletpolitikája a nagy cégeknek kedvez, azaz a nagy tételben tanúsítványt rendelők bizonyosan számíthatnak jelentős kedvezményekre, így a darabonkénti ár nem mond semmit ebben az esetben. A díjtételek között található például a Web-CA megvalósítási és testre szabási díja, mely tipikusan többmilliós összeg, s amihez hasonló nagyságrendben kapcsolódhat konzultációs díj is, például az egyedi igényekhez kapcsolódó PKI megoldások tervezéséért és megvalósításáért, vagy PKI támogatású alkalmazás kifejlesztéséért. A regisztrációs ügyintézők alapoktatását tartalmazza a megvalósítási díj, ha azonban a felhasználók oktatására is szükség van, akkor az külön összegbe fog
kerülni.
A
szolgáltatás
üzemeltetéséért
havidíjat
is
kell
fizetni,
nagyságrendileg többször százezer forintot évente. Intelligens kártya alapú tanúsítványok esetében a kártya, a kártyaolvasó, a megszemélyesítés és az egyedi arculat kialakítása növelheti tovább az ügyfél költségeit (kártya: 4-5 ezer forint, kártyaolvasó 10-15 ezer forint). Ezen felül a tanúsítványoknak szokás szerint éves díja is van, ezt kiadáskor kell megfizetni.
6
4. sz. melléklet
13.3. A GIRO RT.
A GIRO Elszámolásforgalmi Rt. 1989-ben alakult, alaptőkéje két és fél milliárd forint. A magyarországi pénzintézetek által tulajdonolt cég működteti a hazai fizetési rendszer alapjának számító bankközi elszámolási rendszert, így fontos bizalmi szerepet tölt be. A cég egyben a magas biztonsági követelményeket kielégítő info-kommunikációs megoldások egyik jelentős felhasználója is, ezért számottevő gyakorlati tapasztalatokkal bír a bizalmi szolgáltatások területén. Központi szerepéből kifolyólag értelemszerűen következett részvétele a hitelesítési szolgáltatások piacán, ami a gyakorlatban elektronikus tanúsítványok kibocsátását jelenti, méghozzá a Giro közvetlen ügyfeleinek számító pénzügyi intézményeken (tipikusan bankok) keresztül. GIRO-féle tanúsítványt tehát csak pénzintézeti ügyfelek igényelhetnek, amennyiben a pénzintézetnél olyan szolgáltatást igényeltek, mely a tanúsítványt hasznosítja. A pénzintézetek a GIRO hitelesítő-központjának (CA) regisztrációs szervének számítanak, ezért a szolgáltatások ügyfelekkel történő egymásra találását ők irányítják, a tanúsítványok és szolgáltatások értékesítését saját üzletpolitikájuk szerint, különböző feltételeket szabva végzik. A pénzintézetek a tanúsítványt az esetek döntő többségében előre meghatározott
célnak
megfelelően
bocsátják
ki,
egyéb
felhasználási
lehetőség korlátozása mellett (tehát magánszemélyeknek és szervezeteknek nem közvetlenül a Giro Rt.-hez kell fordulniuk hitelesítésért). Várhatóan a GIRO Rt.-vel szerződést kötött Pénzügyi Intézmények, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Államkincstár és a KELER Rt. lesz a GIRO által kibocsátott tanúsítványok alkalmazó közössége. Kérdés, hogy amennyiben több banknál is szeretnénk elektronikusan intézni bankügyeinket, vajon mindannyiszor újra kell-e regisztráltatni magunkat (új kártya, új olvasó, új tanúsítvány), vagy ha egyszer beléptünk a GIRO-s tanúsítvánnyal rendelkező ügyfelek táborába, szabadon mozoghatunk-e a továbbiakban a bankok között? Elképzelhető, hogy a bankok közösen megállapodnak abban, hogy a másik pénzintézet által végzett ügyfélregisztrációt elfogadják mindenkire nézve érvényesnek, nyilván bizonyos 7
4. sz. melléklet korlátozások mellett. Így alakulhatna ki, hogy milyen feltételek mellett lehetnének a pénzintézetek az ügyfelek számára "átjárhatóak”. Erre enged következtetni az, hogy a Bankszövetség irányította PKI munkacsoport már dolgozik azon a szabványos eljáráson, melyet minden pénzintézet elfogad majd külön eljárások megkövetelése nélkül. A készülő megoldással szemben a GIRO Rt. részéről műszaki akadály nem várható, csak a pénzintézetek közös
céljainak
összehangolása
szükséges,
ami
a
kemény
konkurenciaharcban nehézségekbe ütközhet. A megoldás mellett szól az is, hogy a GIRO viszonylag alacsony díjért nyújtja szolgáltatását, és hogy a GIRO hitelesítés-szolgáltató működési rendjét, Szolgáltatási Szabályzatát a GIRO, illetve tagintézményei alakítják ki, így gyakorlatilag saját maguk számára készítik el az egész PKI-rendszert. Ez nagymértékben valószínűsíti azt, hogy a GIRO szolgáltatása a hitel- és pénzintézetek többségének meg fog felelni, így nem fognak a piacon más szolgáltatókat keresni. GIRO TANÚSÍTVÁNYOK A GIRO Rt. három különböző tanúsítvány-típust keltett életre, használatukat pénzügyi tranzakciókhoz, utasításokhoz és információk eredetiségének és sértetlenségének ellenőrzéséhez ajánlja: •
"személyes” tanúsítvány-típus
•
Ezen típus esetén az aláíró és az előfizető megegyezik, mindkettő egy és ugyanazon természetes személy.
•
A pénzügyi garancia mértéke: 100.000 Ft/tranzakció.
•
"szervezeti” tanúsítvány-típus
•
A tanúsítvány kizárólag természetes személy részére (szervezethez tartozásának minőségében) adható ki. A tanúsítványtípus esetében az aláíró és előfizető szétválik: előfizetőnek a tanúsítványt igénylő szervezet számít, aláírónak pedig az a természetes személy (szervezet képviselője), aki számára a szervezet a tanúsítványt igényelte. Előfizető kötelezettségei egyetemlegesen érvényesek az aláíró személyre.
•
A pénzügyi garancia mértéke: 250.000 Ft/tranzakció.
•
"eszköz” tanúsítvány-típus
8
4. sz. melléklet •
Az aláíró és az előfizető itt is szétválik: előfizetőnek a tanúsítványt igénylő szervezet vagy magánszemély számít, aláírónak pedig az előfizető által megnevezett eszköz, aki számára a tanúsítvány igénylése történik. Az előfizető kötelezettségei egyetemlegesen érvényesek az aláíró entitásra.
•
A pénzügyi garancia mértéke: 250.000 Ft/tranzakció.
A GIRO egyaránt kibocsát aláíró és titkosító kulcsokat, melyek a pénzügyi tranzakciók bizalmasságának és hitelességének alapvető kellékei. Az ügyfelek által fizetendő díjakat a Szolgáltatási Szabályzat szerint - az Általános Szerződési Feltételeknek megfelelően - a Regisztrációs Szervezet (pénzintézet) által közzétett díjszabás tartalmazza. A díjszabást az teheti érdekessé,
hogy
a
szolgáltató
nyereségéből
a
tulajdonos
bankok
részesednek, így egyrészről érdekeltek a relatíve magas díjtételekben, másrészről a díjat a banki ügyfelek fogják megfizetni, így az alacsony díjak potenciális ügyfeleket - vagyis más oldalról jelentkező bevételt - jelenthetnek a kiélezett pénzpiaci versenyben.
9
4. sz. melléklet
13.4. A MICROSEC KFT. Az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatát működtető Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Kft. 1998 óta bocsát ki digitális tanúsítványokat. Négy évvel ezelőtt a cégbejegyzési ügyek intézésének egyszerűsítésére a Miniszterelnöki Hivatalnál nyert tender megvalósítása során bocsátott ki először tanúsítványt. A MICROSEC E-SZIGNÓ Hitelesítés-Szolgáltatót a MICROSEC Kft. azért hozta létre, hogy megteremtse az elektronikus (köz)okiratok hiteles kibocsátásának lehetőségét, elősegítse az elektronikus aláírással rendelkező iratok
nem
peres
alkalmazhatóságát,
eljárásokban, biztosítsa
így
az
a
ügyfélbarát
cégeljárásban
történő
elektronikus
ügyvitel
megvalósításához szükséges igazságügyi infrastruktúrát, támogassa a biztonságos elektronikus kereskedelmet, és kielégítse ügyfeleinek szakmai, üzleti és személyes digitális aláírás iránti igényeit. A cég hitelesítés-szolgáltatásának neve "Microsec E-szignó”. A Hírközlési Felügyeletnél történt bejegyzése óta kb. 250 cégképviselői szerepkörhöz kötött tanúsítványt bocsátott ki. Ennek a szolgáltatásnak a keretén belül a bankok a cégbíróságoknak benyújtott elektronikus okirataikon elhelyezett digitális aláírásaik hitelességét a MICROSEC-től kapott tanúsítványokkal igazolják. A cég egyelőre nem rendelkezik országos ügyfélszolgálati rendszerrel. A számlát vezető pénzügyi intézménynek a pénzforgalmi számlára vonatkozó adatokkal kapcsolatos bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmeiket, elektronikus
levélben
szabványos
elektronikus
okirati
formában
kell
megküldeniük a cégbíróságok elektronikus ügyfélfogadó irodái számára. Az elektronikus ügyfélfogadó irodák automatái a küldemény átvételéről a feladókat
digitális
elismervény
megküldésével
értesítik.
A
digitális
elismervények alkalmasak arra, hogy hitelt érdemlő módon igazolják a küldemények megérkezésének időpontját, illetve a küldemények átvételének a tényét. A bejegyzési kérelem elektronikus nyomtatványában feltüntetett 10
4. sz. melléklet adatokat a pénzintézetek képviseletére feljogosított személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően digitális aláírásaikkal kell ellátni. Az elektronikus okiratokon feltüntetett képviselő szerepkörnek megfelelő digitális aláírásoknak rendelkeznie kell a Hírközlési Felügyeletnél bejegyzett fokozott biztonságú hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott érvényes tanúsítvánnyal. MICROSEC TANÚSÍTVÁNYOK A MICROSEC E-SZIGNÓ jelenleg három különböző hitelesítési szintnek megfelelő hitelesítési osztályt biztosít szolgáltatása keretében. Minden egyes szint egy kijelölt bizalmi fokozatnak megfelelő hitelesítési osztályt jelöl. Az "1. szintű” hitelesítési osztály tanúsítványait kizárólag magánszemélyek számára adják ki. Az 1. szintű hitelesítési osztály tanúsítványai elektronikus úton jutnak el az aláíróhoz, és a tanúsítvány elektronikus úton adódik hozzá az aláíró már meglévő tanúsítványaihoz. Elsősorban web böngészés és email küldés esetén alkalmazható, hogy mérsékelt mértékben növelje ezen környezetek biztonságosságát. Ezek a tanúsítványok még a kommunikáció folytonosságának biztosítására is alkalmazhatók (biztosítva, hogy a második közlemény is ugyanattól a küldőtől származik). A 1. szintű hitelesítési osztály tanúsítványai nem teszik lehetővé az aláíró személyének hitelesítését, pusztán egyszerű ellenőrzést biztosít az alany nevének egyértelműségéről a Microsec E-SZIGNÓ adattárán belül, és korlátozott mértékben megerősíti az e-mail címet. A 1. szintű hitelesítési osztály tanúsítványában lévő aláíró rendes neve (és a demográfiai adatai, ha elküldték) ellenőrizetlen aláírói adatoknak minősülnek. Ez a tanúsítvány biztosítja az összes Microsec E-SZIGNÓ tanúsítvány közül a legalacsonyabb szintű
garanciákat.
Nem
alkalmazható
olyan
eljárásokban,
illetve
ügymenetekben, ahol a személyazonosság bizonyítása szükséges. A
"2.
szintű"
hitelesítési
osztály
tanúsítványait
jelenleg
kizárólag
magánszemélyek számára adják ki. A 2. szintű hitelesítési osztály tanúsítványai igazolják, hogy az aláíró által közölt jelentkezési adatok nem mondanak ellent az elfogadott ügyféladatbázisban található adatoknak. Ezen tanúsítványokat elsősorban szervezeten belüli és szervezetek közötti: 11
4. sz. melléklet •
e-mail
•
kis, illetve alacsony kockázatú tranzakciók
•
személyes/egyéni e-mail
•
jelszócsere
•
szoftver érvényességének igazolása
•
online szolgáltatás előfizetése
esetén használják. A Microsec E-SZIGNÓ különböző típusú 2. szintű hitelesítési osztályba tartozó
tanúsítványokat
kínál
speciális
használatra
(például
'online'
céginformáció) igénybevételére. A 2. szintű hitelesítési osztályba tartozó tanúsítvány elfogadható, de nem teljes mértékben nyújt biztos garanciákat az aláíró azonosságát illetően. A "3. szintű" tanúsítványt egyének és szervezetek számára adják ki. •
egyének esetén: a 3. szintű tanúsítvány fontos biztosítékokkal szolgál az egyéni aláíró személyazonosságát illetően azáltal, hogy megköveteli a személyes (fizikai) megjelenést egy 3. szintű helyi regisztrációs irodában, vagy annak meghatalmazottja (pl. közjegyző) előtt. A Microsec E-SZIGNÓ vagy felhatalmazottja 3. szintű helyi regisztrációs irodájában, a hitelesítési kérelemben feltüntetett adatokat és tényeket a bemutatott okmányok alapján ellenőrzi.
•
szervezetek esetén: a 3. szintű tanúsítvány biztosítékokkal szolgál különböző
köz-
igazságszolgáltatási
és
magánszférába
intézmények,
állami
tartozó
szervezet
intézmények,
(pl.
gazdasági
társaságok és szervezetek) és képviselőjének létezéséről és nevéről. A Microsec E-SZIGNÓ vagy meghatalmazottja 3. szintű helyi regisztrációs irodájába, a hitelesítési kérelemben feltüntetett adatokat és tényeket a bemutatott iratok alapján igazolja. A 3. szintű tanúsítvány gyakorlati használatát és megbízhatóságát közjegyző hitelesítése támogathatja (létező, fontos, és törvényesen elismert hitelesítési folyamat). Az 1., 2. szintű hitelesítési osztályba tartozó tanúsítványok támogathatják 12
4. sz. melléklet harmadik szolgáltató felek - például Web honlap fenntartók - egyedi szolgáltatásait is abban az esetben, ha a hitelesítést kérelmező saját elhatározásából bizonyos "demográfiai adatokat” (ország, irányító szám, kor, és nem) nyújt be a hitelesítési kérelemmel együtt a bejegyzés során, és ezeket az információkat a harmadik szolgáltató fél felé elérhetővé teszik a tanúsítvánnyal.
Az 1-es, 2-es és 3-as tanúsítvány-osztályokon belül különböző tanúsítványtípusokat különböztethetünk meg: •
Személyes aláíró és titkosító tanúsítványok
•
Ilyen tanúsítványokat természetes személy igényelhet a saját nevében.
•
Meghatalmazásos aláíró és titkosító tanúsítványok
•
Meghatalmazásos (névjegykártyás) tanúsítványokat természetes személy igényelhet egy adott szervezet tagjaként. A szervezet - többek között lehet gazdálkodó szervezet, hivatal, önkormányzat, egyesület, alapítvány. A tanúsítványban szerepel a személy szervezetben betöltött funkciója is.
•
Szervezet aláíró és titkosító tanúsítványok
•
Ezt a tanúsítvány-típust szervezet vagy annak szervezeti egysége igényelheti saját nevében. A szervezet - többek között - lehet gazdálkodó szervezet, hivatal, önkormányzat, egyesület, alapítvány.
•
Szerver tanúsítvány
•
Szerver tanúsítványt internet címmel (ún. host névvel) rendelkező, szervert üzemeltető természetes személy vagy szervezet igényelhet.
•
VPN tanúsítvány
•
VPN tanúsítványt VPN eszközt üzemeltető természetes személy vagy szervezet igényelhet.
•
Láncolt Hitelesítés Szolgáltató tanúsítvány
•
Egy adott szervezet számára, a szervezet alkalmazottai számára történő tanúsítvány-kibocsátást teszi lehetővé a tanúsítvány.
13
4. sz. melléklet
Az
aláíró
azonosságának
szint
SZIGNÓ titkos
és
email
címkutatás
Hitelesítést aláíró kérelmező) védelme kódoló
hitelt
(és
titkos kulcsának
védelme
Automatizált egyértelmű elnevezés
E-
kulcsának
Igazolása
1.
Microsec
érdemlő (PIN
hardver
ajánlott,
szoftver védelem) de
nem
követelmény
ua. mint az 1. szint, plusz
2.
hitelt
érdemlő
és hardver
szint adatellenőrzés
kódoló (PIN
szoftver védelem)
követelmény
automatizált címellenőrzés
vagy
tervezett felhasználói alkalmazások web
böngészés
és
bizonyos e-mail használat egyéni,
automatizált
bejegyzési
Kivitelezett
belüli
vállalaton és
vállalatok
közötti e-mail, online előfizetés, jelszócsere és
szoftver
érvényesítése
ua. mint 1 szint, plusz személyes jelenlét és
személyes
személyazonosító
bankszolgáltatás,
dokumentumok, plusz 2.
3. szint
szintű
automatizált
személyazonosság ellenőrzés
egyének
hitelt
érdemlő
hardver
akták)
adatok
(PIN kötelező
esetén; plusz 3. szintű üzleti
kódoló
szoftver védelem)
tagsági alapú online szolgáltatások, tartalom integritásszolgáltatások,
(vagy
szoftverérvényesí-tés
ellenőrzése
szervezetek esetén
A cég magánszemélyeket is kiszolgál, de még nem rendelkezik országos ügyfélszolgálati rendszerrel. Tervezik, hogy a jövõben minõsített hitelesítésszolgáltatóvá váljanak.
14
