BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAKIRÁNY

ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK – A XXI. SZÁZAD NÉPBETEGSÉGE: A STRESSZ

KÉSZÍTETTE: HULMÁN ÁGNES

BUDAPEST 2007

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ............................................................................................................................................... 5 A STRESSZ................................................................................................................................................ 7 STRESSZ A MAI VILÁGUNKBAN ................................................................................................................ 8 SELYE JÁNOS ........................................................................................................................................... 8 Stresszorok a munkahelyen: ............................................................................................................. 14 A, Munkafeladattal kapcsolatos stresszorok ................................................................................................ 14 B, Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok............................................................................................ 14 C, Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok ....................................................................... 14

Stresszre utaló jelek a munkavégzés során: ..................................................................................... 15 Munkahelyen kívüli stresszorok........................................................................................................ 15 Különböző rétegek stresszorai.......................................................................................................... 17 Vezetők stresszorai: ..................................................................................................................................... 17 Nők stresszorai:............................................................................................................................................ 19 Gyerekek stresszorai: ................................................................................................................................... 21

KÉRDŐÍVEM ÉRTÉKELÉSE:............................................................................................................. 22 JELEK, KÖVETKEZMÉNYEK............................................................................................................ 27 I. A STRESSZ HATÁSA AZ EGYÉNRE: ....................................................................................................... 27 A. Biológia változások...................................................................................................................... 27 B. Lelki reakciók a stresszre............................................................................................................. 28 Depresszió:................................................................................................................................................... 28 Szorongás, pánikbetegség, fóbiák: ............................................................................................................... 31 Viselkedésbeli változások: ........................................................................................................................... 32 Kiégés: ......................................................................................................................................................... 32 Munkahelyi elégedetlenség, teljesítményromlás:......................................................................................... 33 Munkaalkoholizmus:.................................................................................................................................... 34

C. Stresszel kapcsolatba hozható betegségek ................................................................................... 37 II. A STRESSZ HATÁSA A CÉG EGÉSZÉRE: ............................................................................................... 37 MEGELŐZÉS, KEZELÉS ..................................................................................................................... 38 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK .................................................................................................................. 39 Jóga.................................................................................................................................................. 39 David Koncepció .............................................................................................................................. 39 NLP Neuro-Lingvisztikus Programozás ........................................................................................... 40 Dietetika, Táplálkozástan................................................................................................................. 42 Mozgás, fizikai aktivitás ................................................................................................................... 42 Kocogás, futás.............................................................................................................................................. 42 Kerékpározás................................................................................................................................................ 43 Tánc ............................................................................................................................................................. 43 Úszás............................................................................................................................................................ 44

Relaxáció.......................................................................................................................................... 44 Autogén Tréning (AT)....................................................................................................................... 44 Aktív pihenő...................................................................................................................................... 47 ÖSSZEFOGLALÓAN 14 JÓTANÁCS A STRESSZ ENYHÍTÉSÉRE: .................................................................. 48 14. Életünk minden perce valóság. Életünk minden perce a miénk. Akármit teszünk, tegyük azt teljes felelősséggel és figyelemmel! .................................................................................................. 49 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A MUNKAHELYEN, MUNKAVÉGZÉS SORÁN, SZERVEZETI SZINTŰ STRESSZKEZELÉS ................................................................................................................................... 49 Interjú............................................................................................................................................... 50 Mit tesz még a cég a munkavállalók egészségének megőrzése, a munkahelyi stressz csökkentése érdekében? ....................................................................................................................................... 52 Lehetséges munkáltatói intézkedések– vizsgálat a választott cég alapján........................................ 53 1. Környezet................................................................................................................................................. 54 2. Magatartás, viselkedés ............................................................................................................................. 55

3

3. Képességek .............................................................................................................................................. 56 Meggyőződés, értékek; Identitás.................................................................................................................. 58

BEFEJEZÉS, KÖVETKEZTETÉS ....................................................................................................... 59 IRODALMI JEGYZÉK .......................................................................................................................... 61 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE: ............................................................................................... 63

4

Bevezető Ép testben...ép lélek - folytatjuk azonnal, ahogy meghalljuk a jól ismert latin mondást. De meg is fordíthatnánk: ha egészséges a lélek, akkor odafigyelünk testünk állapotára is. „ A héten már harmadszor fordult elő, hogy nem tudtam időben hazamenni!” „ Bárcsak 30 órából állna egy nap, akkor talán végeznék a feladataimmal!” „ Ilyen hangzavarban nem lehet rendesen dolgozni!” „ Már megint velem kiabál a főnök, képtelen megérteni, hogy ezt a feladatot nem lehet ennél gyorsabban megoldani...” „ Ez nem az én feladatom lenne, unom már, hogy mások helyett kell dolgoznom!” „ Üzleti útra kell mennem, úgy néz ki, hogy idén sem leszek otthon a fiam születésnapján.” „ Mégis hogyan tartsak el ennyi pénzből egy négytagú családot?” „ **********!!! ” Mindannyiunk szájából hangzottak már el ezekhez hasonló mondatok. Legalábbis annak az embernek, aki valaha is dolgozott életében, biztos, hogy voltak már ilyen gondolatai. És ezek csak apró gyöngyszemek a sokezer gondolat közül, amelyek nap mint nap a fejünkben kavarognak. ......Reggel 5.45. Még van 15 percünk aludni..6.15..elaludtunk..gyors felöltözés, mosakodás, kávé... a gyerek sír, éhes... sietünk, gyereknek enni adunk, a kávé a fehér ingen landol..káromkodás..a gyerek még jobban sír.. nem volt éhes.. gyors átöltözés.. gyerek még mindig sír... 6.40.. gyerek lázas.. reggel 9 órás prezentáció anyaga nincs sehol... 6.55.. gyerek még mindig sír.. prezentáció anyaga megvan.. sietünk.. beszállás a kocsiba, gyereket orvoshoz.. városban dugó.. nagymamát felhívjuk, jöjjön az orvoshoz a gyerekért...7.30..

orvosnál,

nincs

nagy

baj..

nagymama

érkezik..

indulunk

dolgozni..8.00.. városban dugó.. el fogunk késni.. 8.30.. dugó.. el fogunk késni.. hívjuk a főnököt.. ő ordít.. magyarázkodunk... még jobban ordít.. 8.55.. el fogunk késni.. 9.15.. megérkeztünk.. Elkéstünk... munkatárs jön szembe, üdvözöl.. ordítunk, hagyjon békén..számítógépet bekapcsoljuk..100 olvasatlan e-mail.. nem kapunk fizetésemelést.. főnök jön, ordít..kolléga jön, segítséget kér.. főnökkel versenyt ordítunk... sietünk prezentációt

tartani

a

nagyfőnököknek,

5

izzad

a

tenyerünk...hol

vannak

a

gondolataink??..ezen most sok múlik...teljesíteni kell...9.25..és elkezdjük a prezentációt. Ez már a harmadik nap a héten, amikor az idegességtől vörös fejjel kezdünk dolgozni. És még csak szerda van... Mi az, ami az olvasónak erről a reggelről először eszébe jut? Rohanás, idegeskedés, stressz, nyomás, még több idegeskedés.. Igaz, nyugodt típusú emberként egy kisebb kihívás számomra a stresszről írni, de ’szerencsére’ a környezetem bőven ad alkalmat a stresszel kapcsolatos megfigyelésekre. „ Majd csak lesz valahogy...olyan még nem volt, hogy ne lett volna sehogy...miért ne sikerülne?...minek idegeskedni?...” gondoltam magamban mielőtt érettségin kihúztam a tételt; mikor nyelvvizsgázni mentem; német szigorlat előtt; mikor nem volt gyakorlati helyem s lakásom se... És mindez nem azt jelentette, hogy nem érdekeltek a fent említett események. Egyszerűen tudtam, hogy nem érdemes idegeskedni, mert attól nem oldódik meg semmi. Ugyanakkor a stressz nagy mértékben megjelenik a mai társadalmakban.

Elegendő

a

közvetlen

környezetemre

tekintenem,

mind

a

magánéletben, mind a munkahelyen. Sokszor egyszerűen csak le kell ülni és csendben megfigyelni a körülöttem élőket. Az egészséges életmód híveként és leendő HR-es lévén úgy gondolom, hogy igencsak fontos a stresszel, kialakulásának okaival, megelőzésével, kezelésével foglalkoznunk. Nemcsak saját magunkra kell odfigyelnünk, hanem embertársainkra is, legyen az családtag, barát vagy munkatárs. Meg kell próbálnunk proaktív módon cselekedni, tehát megelőzni a stressz kialakulását vagy felismerni annak jeleit, mert az apró, jelentéktelennek tűnő jelek egy pillanat alatt veszélyessé válhatnak. Aki felismeri a stresszállapotot, az könnyebben tud ellene tenni. Figyelnünk kell a testünkre, mert a testünk mindig jelez, ha baj van. A munka világában is nagyobb már a munkáltató felelőssége a munkavállalóval szemben. Gondoskodni kell a munkaerő igényeiről, így foglalkozni kell a dolgozók egészségével is, hiszen az egészségesebb munkavállaló például hatékonyabban és gyorsabban dolgozik, illetve kevesebbet hiányzik a munkából betegség miatt. Ez mindkét félnek érdeke, de elsősorban a vezetésnek kell felismernie ennek a fontosságát, és beépíteni a vállalati filozófiába. Számos teendő van ezen a téren, ráadásul anyagi

6

áldozatokat is igényel, de ez egy jó befektetés, amely hozzájárul a vállalat hosszútávú sikeréhez. Szakdolgozatom segítségével szeretnék néhány tanácsot adni, hogy egy a bevezető elején említett kaotikus reggel után képesek legyünk megnyugodni, napközben hatékonyan dolgozni, a munkatársakkal barátságosan viselkedni, majd este a gyereknek türelemmel és odafigyeléssel esti mesét mondani.

A stressz A stressz olyan, mint az orvosság: alapvetően a javunkat szolgálja, de ha egy bizonyos szintet túllép, nemcsak egészségünkre, de teljesítményünkre, közérzetünkre, kapcsolatainkra is rossz hatással van. Úgy gondolom, hogy mindannyiunk életében vannak periódusok, amikor túl sok teher nehezedik ránk. Túl sok a tennivaló, nagy a felelőség vagy valami érzelmileg megvisel bennünket. Ilyenkor vesszük észre, hogy a feszültségek mennyire befolyásolják életünket. Sajnos legtöbbünk életmódjából fakadóan ez az állapot észrevétlenül az állandósulás felé tart. Mindenhol másodperceket igyekszünk nyerni, az autók egyre erősebbek, kézzel már nem is adunk össze, csak számoló- és számítógépen, és idegesek leszünk, ha 30 másodpercnél többet kell várnunk a liftre. Ez a “pörgés”, a felgyorsított életmód bizonyos szintig motivál bennünket, azonban az állandó válaszkényszer teljesítmény- és egészségromláshoz, szellemi és érzelmi kiégéshez és korai halálhoz vezet. Ahhoz, hogy megtakarított időnket hatékonyabban használni és élvezni is tudjuk, teret kell adjunk a lazításnak és a feltöltődésnek. Meg kell tanulnunk kézben tartani feszültségeinket, és élvezni teljesítményünk és egészségünk javulását, azt, hogy szellemileg és érzelmileg feltöltődünk, gazdagodunk és ennek eredményeként várhatóan magasabb kort élhetünk meg.

7

Stressz a mai világunkban Mindegy, hogy a stresszhelyzetet mi váltotta ki, az élettani hatás ugyanaz. Egy üregi nyúlban lényegében ugyanaz a folyamat játszódik le, mikor feltűnik egy sas jellegzetes alakja az égbolton, mint bennünk, amikor például nagy tömeg előtt kell beszélnünk, vagy sorsdöntő tárgyalás előtt állunk. A stressz eredetileg a túlélés hatásos eszköze: veszélyhelyzetben villámgyorsan felkészíti a szervezetet a „ támadj vagy fuss” állapotra. A ma emberét fizikai veszélyek ritkábban fenyegetik, de a szervezet ugyanazt a választ produkálja. A mai veszélyhelyzetekben az izmok és az érzékszervek harckészültségének fokozása többnyire nem kielégítő készenlét egy stresszhelyzet megoldásához, ráadásul a társadalmi játékszabályok sem támogatják a „szemet szemért, fogat fogért” típusú megoldásokat.

Selye János1 Selye János az egyik legtöbbet emlegetett és idézett magyar tudós világszerte. Munkássága az endokrinológia, élettan, biokémia és a krónikus megbetegedések kutatása területén ma is meghatározó hatású. Tíz éven át rendszeresen jelölték Nobel díjra, de végül nem kapta meg. Ennek talán az a legfőbb oka, hogy kutatásai nem egyes pontosan meghatározott hatóanyagok vizsgálatára irányultak, hanem, ahogy egyik nagy tekintélyű idős professzora mondta róla: egész életében a szervezetet érő általános károsító tényezők hatásmechanizmusát vizsgálta. Sorsdöntő vizsgálatait egy speciális női hormon felismerésének reményében kezdte el a kanadai McGill University-n. A kutatás kudarca vezette ahhoz a felismeréshez, hogy a szervezet a legkülönbözőbb károsító anyagokra ugyanazzal a hármas válaszsorozattal reagál. Első lépésben az alarmreakció alakul ki, amely feltétlenül szükséges a veszélyeztető helyzetekkel való megbirkózáshoz, a támadó vagy menekülő magatartáshoz. A második szakasz az ellenállás fázisa, amely az alkalmazkodás szempontjából alapvető. Ezzel szemben a harmadik, a kimerülési fázis a szervezet tartalékainak felélésével jár. De ezekről bővebben később fogok majd szólni.

1

Kopp Mária: Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára; letöltve: 2007. október 25. 13h42

8

Selye János2 magyar apa és osztrák édesanya gyermekeként született. Általános

és

középiskolai

tanulmányait

Komáromban

végezte.

A

Bencés

Gimnáziumban már kitűnt kiváló nyelvtehetségével, hat nyelven olvasott és beszélt. Ma egykori gimnáziuma, sőt a magyar nyelvű komáromi Selye János Egyetem is az ő nevét viseli. A prágai német egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját 1927-ben, a PhD fokozatot ugyanott 1931-ben, majd 1942-ben a D.Sc fokozatot a kanadai McGill Egyetemen. A kutatás szigorú módszertanát és a mellékvese kiemelt szerepének felismerését a prágai egyetemen Artur Biedl, szintén magyar származású kórtan professzor mellett sajátította el. 1931-ben Rockefeller ösztöndíjat kapott a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem biokémiai osztályára, majd innen került át a McGill Egyetem biokémiai tanszékére. 1936- tól a nem specifikus tényezők hatásainak vizsgálatával az általános adaptációs szindróma, majd a stressz kutatás megalapozójává vált. Bár a stressz fogalmat korábban is használták, ő adott új értelmezést és élettani tartalmat ennek az elnevezésnek. Jellemző nyelvészi motiváltságára, hogy külön büszke volt rá, hogy a stressz szó minden nyelvben polgárjogot nyert, nem találtak rá jobb kifejezést. Selye meghatározása szerint a

„Stressz egy fajlagos tünetcsoportban

megnyilvánuló állapot, mely magában foglal minden nem fajlagosan előidézett elváltozást egy biológiai rendszeren belül. A szervezet valamennyi adaptációs reakciójának a stressz a foglalata”3. Nagy hangsúlyt fektetett rá, hogy elkülönítse a stresszorokat, a károsító környezeti hatásokat és magát a három fázisban lezajló stressz

2

Kopp Mária: Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára; letöltve: 2007.okt.25. 13h42 Bertók L.: Emlékeim Selye Jánosról 2007; letöltve: 2007.okt.25. 14h05 3 Selye János: Életünk és a Stress (1964), Akadémia kiadó, Budapest

9

reakciót. Leírta a stressz hatásra kialakuló gyomor-bélrendszeri fekélyképződést, megalapozta a legkülönbözőbb környezeti hatások által kiváltott ún. stressz betegségek élettani mechanizmusainak vizsgálatát. Több mint 1.700 tudományos cikket és 39 könyvet írt a stresszel kapcsolatban, több mint 300 ezer tudományos cikkben idézték munkásságát. Különösen nagy hangsúlyt fektetett eredményeinek széleskörű megismertetésére, a tudományos ismeretterjesztésre. Az ilyen módon megfogalmazott, néha túl merész általánosításai sok kritikát váltottak ki tudományos körökben, ugyanakkor szinte felmérhetetlen az a pozitív hatás, amellyel fiatal kutatók ezreit indította el a tudományos pályán. Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára? Selye János kísérletei azt bizonyították, hogy a stressz, a kihívások önmagukban nem károsak, sőt a testi és lelki fejlődés alapját képezik. Ezzel szemben a krónikus stressz állapota mélyreható élettani változásokat eredményez, és így valóban a legkülönbözőbb stressz betegségek kialakulásában szerepet játszhat. Az állati és emberi stresszhelyzetek közötti alapvető különbség, hogy az ember számára a munkahelyi bizonytalanság, a társadalom kiszámíthatatlansága, az értékvesztés, az önértékelés, az identitás zavarai, a családi vagy más személyes kapcsolatok tartós konfliktusai, a tartós lemaradás élménye ugyanolyan

stresszreakciót

eredményeznek,

mint

a

fizikai

stresszorok

az

állatkísérletekben.4 Egyeseknél igen könnyen alakul ki a krónikus stressz állapota, míg másoknál alig váltható ki. A veszélyeztetettséget fokozza a kora gyermekkori elválasztás az anyától. A korai szülővesztés, negatív családi légkör, gyermekkori bántalmazás fokozza a krónikus stressz állapotának veszélyét. A korai anya-gyermek kapcsolat zavara három fázison keresztül

vezethet

a

krónikus

stressz

állapot

kialakulása

iránti

fokozott

sérülékenységhez, ezek a fázisok a tiltakozás, reménytelenség, majd a kötődési zavar. A biológiai és pszichológiai tényezők között szoros összefüggések vannak, az utóbbi időben egyre több tanulmány emeli ki a krónikus stressz és depresszió közötti párhuzamot. A mai magyar társadalomnak is fel kell ismernie, hogy az átalakuló társadalomban a krónikus

stressz

komoly

népegészségügyi

kockázati

tényező,

az

idő

előtti

egészségromlás és halálozás bizonyított rizikófaktora.

4

Kopp Mária, Skrabski Á.(1989): What does the legacy of Hans Selye and Franz Alexnder mean today?

10

A stressz sajátossága, hogy a minket ért kisebb feszültségek összeadódnak. Lehet hogy éppen nem ér minket olyan hatás, amely önmagában meghaladná megbirkózási képességünket, mégis feszültségek alakulnak ki. A munka világában egy vállalat számára elengedhetetlen stressz kezelése és a dolgozók egészségének megőrzése. A bennük levő feszültség nem engedi kibontakoztatni képességeiket, és ez az „indiszponált” alaphelyzet természetesen kihat a munkavégzésre is. Szembe kell néznünk a tényekkel: kezelnünk, és még inkább: meg kell előznünk a stresszártalmakat. A stressz hatással van mind az ott dolgozókra, mind a vállalat gazdasági teljesítményére. A stresszt valós vagy vélt veszélyhelyzetek hívják elő, de magunk hozzuk létre. Ez ad lehetőséget arra, hogy a feszültséget és az oldást egy egyensúlyihoz közelítő szinten tartsuk. Ezt a dinamikus állapotot nevezhetjük a „tökéletes közérzet” („well being”)nek. 5

Hogy mennyire vagyunk „stresszesek”, az alkati kérdés. Teljességgel emberfüggő, az

egyén érzelmi élete szerint változó, hogy az átélt napi stresszadag milyen hatást vált ki. Egyesek a hét minden percében keresik az adrenalindús helyzeteket, mások teljesen maguk alá zuhannak, ha egy parányi porszem kerül a mindennapi rutinba. A pszichológusok szerint vannak „A” típusú maximalisták, akikben erős a versenyszellem. Ők hajlamosabbak a stresszre, mint a szerencsésebb, „B” típusú emberek, akik nagyobb nyugalomban élnek, kevésbé adnak mások véleményére, és nem feltétlenül kívánnak elsők lenni. Egy Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint minden hatodik ember úgy érzi, munkája nagyon vagy különösen stresszes. A munkahelyi stresszben megbetegedett dolgozó kieső munkanapjai nem csak a szigetországban számottevőek. A nők munkavállalását felmérő, szintén brit kutatások rámutatnak, hogy a megkérdezettek átlagosan sokkal többet dolgoznak az elvártnál, és 44 százalékuk szerint az életük jóval stresszesebb, mint öt évvel korábban volt. Mivel a családok többségében még mindig a nők töltik be a fő gondoskodó szerepet, a kötelezőnél több munkaóra feszültséget okozhat. Az érem másik oldala az, hogy éppen a családi életszervezés nehézségei miatt – a nők rugalmasabb munkaidőre törekszenek, s emiatt sokszor vállalnak olyan pozíciót, amelynek betöltésére túlképzettek. A lecsúszás érzete persze újabb ok a feszültségre.

5

www.evamagazin.hu/letkerdes letöltve:2007.okt.25. 9h50

11

Aggasztó jelenség, hogy a fiatalok szintén ki vannak téve a stressz károsító hatásának. A nyilvánvalóan túl korai stressz és az egyre gyakoribb fiatalkori depresszió a törtető, versengésre kiélezett társadalom terméke.

Stresszes magyarok A Gordio Tanácsadó Csoport 2005-ben végzett kutatása szerint szinte nincs olyan magyar ember, aki ne volna érintett a fejlett ipari országok népbetegségében. Harminc vállalat 1230 munkatársa vett részt egy átfogó munkahelyi stresszfelmérésben, melynek eredménye: minden második (!) magyar munkavállaló különösen nagy munkahelyi stressznek volt kitéve, további 40 százalék (!) közepes mértékű stressztől szenvedett. A felmérésben résztvevők 27 százaléka magas vérnyomással küzdött. A pszichés tünetek között gyakori volt az elégedetlenség, a csökkent munkakedv, a szorongás. Minden negyedik válaszadó kiégésre, céltalanságra és kedvetlenségre panaszkodott. Ennek ellenére a stressz hatásainak csökkentésére csupán a megkérdezettek 10–15 százaléka törekedett tudatosan. Egynegyedük a felmérés előtti fél évben 11 napnál is többet dolgozott úgy, hogy nem volt teljesen egészséges.

6

Kiváltó tényezők

Definíció: Stresszoroknak a szervezetre ható külső erőket, körülményeket vagyis ingereket nevezzük, amelyek kellemetlen testi változásokat, lelki reakciókat idéznek elő. Mitől válik egy inger stresszorrá?7 ¾ A stresszkeltő események általában befolyásolhatatlannak tűnnek: a tudat, hogy befolyásolhatjuk az eseményeket, önmagában már csökkenti

6

www.stresszmanagement.hu letöltve:2007.nov22 16.00 www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25 7 www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25

12

a szorongást. Jelentős stresszorként hat, ha a munkavégzés során nincs befolyásunk a munkatempó és munkamódszer kialakítására. ¾ Bejósolhatatlanok: egy bejósolható kellemetlen esemény esetében lehetőség van valamilyen előkészítő folyamat beindítására, amely csökkentheti vagy akár kivédheti az inger káros hatását. ¾ Negatívan befolyásolják énképünket: ha úgy érezzük, hogy egy feladat teljesítése

meghaladja

a

rendelkezésünkre

álló

erőforrásokat,

képességeinket. Ebből következik, hogy nagyobb az esélye a kudarcnak, ami pedig negatívan befolyásolja a magunkról kialakított képünket. - A stresszorokat csoportosíthatjuk a szervezetre ható ingerek erőssége szerint. A túl kevés és a túl sok inger is egyformán stresszkeltő lehet. A túl kevés ingerlés okozta stressz az unalommal feleltethető meg, és ugyanúgy okozhat lelki károsodásokat, mint a túlzott negatív ingerlés. - A minket ért hatások által kiváltott stressz egy optimális szintig motivál, energiát ad új képességek megszerzésére, kihívásként éljük meg, késztetést jelent számunkra, hosszútávon építően hat ránk (ezt a fajta pozitív stresszt nevezi a tudomány eustressznek). A stresszorok másik csoportját nevezzük distressznek, amely felmorzsolja energiánkat, kiégést okoz, testi-lelki károsodáshoz vezet (ezt a fajta túlzott, kontrollálatlan, negatív stressz nevezi a közvélemény valójában stressznek.) 8 Selye János szerint a stressz olyan, mint a gitár húrja: ha nem feszítjük meg, használhatatlan, ha túlfeszítjük, elszakad. - 9A stresszorokat csoportosíthatjuk aszerint is, hogy már megtörtént-e a kellemetlen, félelemkeltő esemény vagy később fog megtörténni, illetve ettől függetlenül, hogy vane lehetőségünk megküzdeni vele. Így megkülönböztethetünk: •

Végleges, visszafordíthatatlan károkat, veszteségeket

•

Fenyegetéseket,

melyek

valamilyen

kárnak,

veszteségnek

az

elővételezései •

Kihívásokat, vagyis olyan külső ingereket, megterheléseket, melyek a személy gyarapodásának, növekedésének lehetőségét rejtik magukban.

8

www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25 Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés – oktatási segédanyag, Munka- és szervezet pszichológiai szakképzés; Budapest, 2002 9

13

Stresszorok a munkahelyen:

A, Munkafeladattal kapcsolatos stresszorok10 1. mennyiségi illetve minőségi túlterhelés (túl sok vgy túl nehéz feladat) 2. mennyiségi illetve minőségi alulterhelés (monotónia, unalom) 3. alkalmazkodás, együttműködés 4. túlszabályozott munka, befolyásolás lehetőségének hiánya 5. műszakozás, túlóra, túlmunka, rossz időbeosztás 6. szakmai bizonytalanság (lépést tartani a folyamatos változásokkal) 7. időkényszer, fokozott munkatempó 8. döntéskényszer 9. teljesítménykényszer 10. rengeteg – mások által diktált vagy önmagunktól elvárt- elvárásnak kell megfelelnünk, B, Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok 1. zaj 2. megvilágítás 3. klímaviszonyok 4. légszennyezettség, sugárzás 5. ellátási feltételek 6. munkaeszköz, munkagép, berendezés, bútorzat, személyes tér belső kialakítása, elrendezése C, Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok 1. szerep konfliktus „ez nem az én feladatom lenne!” 2. szerep kétértelműség „mit kell csinálnom?” 3. feladatkör, hatáskör, felelősség diszharmónia „ ebben kérdésben nem dönthetek, pedig nekem kell megoldanom ezt a feladatot” „ miért engem vonnak felelősségre?” 4. túl sok vagy túl kevés felelősség „ én vagyok felelős az embereimért” „ előbb meg kell kérdeznem a főnököt” 10

www.stresszmanagement.hu letöltve: 2007.nov.14. 20.00

14

5. előmeneteli lehetőség hiánya vagy túlzott előléptetés 6. megbecsülés hiánya 7. jó munkatársi kapcsolatok, társaság hiánya, konfliktusok 8. konfliktus a felettessel, beosztottakkal 9. szervezeti légkör: szervezthez tartozás érzése, döntésekben való részvétel, kommunikációs problémák 10. foglalkoztatás bizonytalansága, túl alacsony fizetés 11. igazságtalan ellenőrzési, értékelési rendszerek 12. gyakori szervezeti változások

Stresszre utaló jelek a munkavégzés során: ¾ csökkent teljesítőképesség, ¾ vonakodunk a felelősségvállalástól, ¾ feledékenység ¾ nem szívesen érintkezünk munkatársainkkal, ¾ munkába menekülünk („munkaalkoholizmus”) ¾ idegesség, melynek nem tudjuk az okát, ¾ szorongás, nyugtalanság ¾ fáradékonyság, kimerültség ¾ érdektelenség ¾ koncentrációs készségünk csökken, ¾ döntéseinket halogatjuk stb.

Munkahelyen kívüli stresszorok ¾ családi kapcsolatok ¾ biztonságérzet ¾ anyagi problémák ¾ karrier – család összeegyeztetése ¾ életkötülmények ¾ társadalmi elidegenedés, elszigetelődés ¾ munkahelyi és otthoni feladatok ütközése, ¾ a mai életmód kevés lehetőséget ad a feszültségek levezetésére,

15

¾ mozgásszegény életmód, ¾ az élelmiszerek tápanyag- és vitamintartalma az elmúlt évben 30%.kal csökkent, ugyanakkor méreganyagtartalmuk nőtt. Minden

olyan

életesemény,

amely

jelentős

mértékű

alkalmazkodást

kíván,

stresszkeltőnek tekinthető. Az egyes életesemények hatásának felmérése céljából Holmes és Rahe 1967-ben kidolgozták az életesemények stresszkeltő hatásának skáláját. Ezen a 100 fokozatú skálán önkényesen 50-re rögzítették a házasságkötést, és valamennyi egyéb esemény stresszkeltő hatását ehhez viszonyítva ítéltették meg mintegy 400 külöböző életkorú és társadalmi helyzetű emberrel. Az így kapott skálát mutatja be a következő táblázat: 1.sz. táblázat11

11

Életesemény

Érték %

Házastárs halála Válás Különélés Börtön Baleset, vagy betegség Házasságkötés

100 73 65 63 53 50

Állás elvesztése Kibékülés a házastárssal Nyugdíjazás Családtag betegsége Terhesség

47 45 45 44 40

Szexuális problémák Új családtag befogadása Üzleti problémák Anyagi helyzet változása Közeli barát halála

39 39 39 38 37

Új munkaterület Jelzálog érvényesítése Új beosztás a munkahelyen Gyermek elköltözése otthonról

36 30 29 29

Probléma anyóssal, apóssal Kitűnő személyes teljesítmény

29 28

www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25

16

Feleség munkába állása, vagy munka abbahagyása Iskola kezdete, vagy vége Életkörülmények változása Személyes szokások megváltozása

26 26 25 24

Vita a főnökkel Költözés

23 20

Iskolaváltoztatás

20

Hobbiváltoztatás Templombajárási szokások megváltoztatása

19

Társasági szokások megváltoztatása Alvási szokások megváltoztatása Étkezési szokások megváltoztatása Üdülés

18 18 15 13

Karácsony

12

Apróbb szabálysértések

11

19

Néhány életesemény stressz-pont értéke 100 fokozatú skálán Holmes és Rahe kutatásai alapján (1967)

Különböző rétegek stresszorai Vezetők stresszorai12: • döntéshozatal és következményei •

kapcsolatok a beosztottakkal, szociális támogatottság hiánya

•

kiemelkedő teljesítmény kényszere

•

családi kapcsolatok és a munkaviszony szembenállása

•

időhiány miatti feszültség

IT Vezetők/Beosztottak13: Egy felmérés szerint az informatikai vezetők kétharmadának vannak alvásproblémái a munkahelyi gondok miatt, de a megkérdezettek 75 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyi problémák -- például a rendszerek teljesítménye -- miatt idegeskedni 12 13

Dr. Soós Béla: Emberi erőforrás menedzsment Budapest, 2003 3-4. www.hwsw.hu/hirek letöltve: 2007.nov.04 20h00

17

szokott. A 272 szakember bevonásával készült internetes felmérés azt találta, az ITvezetők negyede szenved a stressztől, a legtöbben fejfájásra, rosszullétre, migrénre, pánikrohamokra, izomrángásra és szívzavarokra panaszkodtak. Sok múlik az informatikai rendszerek teljesítményén, nem véletlen ha a szakemberek nyomás alatt dolgoznak. Az IT éjjel-nappal megy, ráadásul nehéz feladatokat kell megoldani a lehető leggyorsabban. Az IT-dolgozóknak ráadásul meg kell küzdeniük azzal is, hogy az informatika ma már a legtöbb modern vállalat életének minden mozzanatát áthatja, ezért sokszor a legkülönbözőbb helyekről érkező kérdésekre kell válaszolniuk és gyakran találják magukat szemben értetlenséggel vagy ellenkezéssel. A felmérés azt találta, hogy egy IT-vezető egy szolgáltatás hibája, leállása miatt átlagosan 20 levelet és telefonhívást kap, de ötödük több mint ötvenet. A válaszadók elmondása szerint a legtöbb stresszt a munkahelyükön található ITinfrastruktúra túlzott komplexitása okozza, de gyakran jelent problémát, hogy a vezetés nem megfelelően kommunikálja a célokat. Az informatikusok és a céges felsővezetők közötti kommunikációs szakadék régóta ismert probléma. Egy, az Intel megbízásából kilenc európai országban tavaly nyáron elvégzett felmérés szerint az IT menedzserek 62 százalékának meg kell szenvednie, hogy az új technológiák értékét meg tudja értetni a vezetőkkel, 57 százalékuk pedig egyszerűen képtelen a témát "laikus" nyelvezetre lefordítani. 2.sz. táblázat14 Menedzserszűréseken tapasztalt betegségek előfordulási arányai Megnevezés

Részarány (%)

Alvászavar

70

Magas koleszterinszint

20

Magas vérnyomás

12

Koszorúér problémák

1

Cukorbetegség

1

Daganatos megbetegedések

0,1

Menedzserszűréseken tapasztalt betegségek előfordulási arányai

14

Forrás: Istenhegyi Preventiv Klinika

18

Nők stresszorai15: A nők helyzete a munka világában Nők és férfiak között a mai napig fennáll a munkaerő-piaci, foglalkozásbeli és fizetésbeli

különbség.

Magyarországon

különösen

nagyok

a

nemenkénti

bérkülönbségek, melyek oka egyrészt, hogy a nők a rosszabbul fizetett ágazatokban dolgoznak, másrészt ugyanabbn a foglalkozásban, beosztásban is láthtóak a keresetkülönbségek – a nők hátrányára. Munkahelyi zaklatás A munkhelyi stressz egyik fajtája az ún. szociális stressz, amit sokan pszichoterrornak neveznek. A munkahelyi pszichoterror, idegen nevén mobbing16, már Magyarországon is ismert fogalom, amelyet Dr. Kaucsek György és Simon Péter tudományos tanácsadók hoztak be a köztudatba. Tulajdonképpen egy sportszerűtlen, barátságtalan viselkedéssel kezdődik, szekálással, majd rendszeressé válik, és ezzel fokozatosan kikészítenek valakit. Az áldozat a zaklatás során lelkileg sérül, önbizalma és teljesítménye csökken, majd kiszorul a munka világából. Kutatások mutatják, hogy a pszichoterrort elszenvedő nők általában otthon is áldozatok, míg ha férfi az áldozat, abban az esetben az illető gyakran válhat családon belüli erőszak elkövetőjévé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szervezeti hiányosságok közül a a vezetői tapasztalatlanság, a stresszhelyzet nem megfelelő kezelése és a mobbinggal kapcsolatos általános tájékozatlanság áll a munkahelyi pszichoterror hátterében. Azt, hogy a férfiak vagy nők a munkahelyi zaklatás célpontjai, elsősorban a szervezet struktúrája határozza meg. A mobbing gyakran szexuális zaklatás képében jelenik meg, illetve a két zaklatási forma párhuzamosan is folyhat. A munkahelyi szexuális zaklatás nem kizárólag csak a nőket érintheti. Azonban a munkahelyi zaklatás az egyenlőtlen hatalmi- és erőviszonyok egyik megnyilvánulási formája, amely tekintetben a legtöbb társadalomban a férfiak vannak fölényben. 17

A szexuális zaklatásnak a médiuma a szexuális illetve erotikus töltésű viselkedés

olyan helyzetben, amikor az nem illene oda - verbális és fizikális viselkedés, amely hívatlan és kéretlen. A helyzetet racionalizálni igyekvő magyarázkodásokban gyakran 15

Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés – oktatási segédanyag, Munka- és szervezet pszichológiai szakképzés; Budapest, 2002 16 http://hvg.hu/karrier/20060418munkahelyipszichoterror.aspx letöltve 2007.dec.07. 22.42 17 Thun Éva: A szexuális zaklatás mint társadalmi jelenség, Belügyi Szemle, 2000.4-5.szám, 14-23 old

19

felbukkan a „természetes szexuális ösztön kiélése és annak megnyilvánulásának” érve. A valóságos szándék azonban a hatalom érvényesítése és gyakorlása egy nő felett. A végtelen számú megjelenési forma között egyértelműen egyetlen motívum húzódik meg: a nő személyes integritásának erőszakos megtámadása, megsértése, kikezdése, felőrlése azzal a céllal, hogy visszasimuljon a hatalmi rendbe. A személyes integritást nem csak fizikálisan, dörgölődzve, tapogatással, stb., lehet megsérteni, hanem számos szóbeli fordulattal, erőszakra utaló viccek, kifejezések, odaszólások, megjegyzések, pornóképek, erotikus képek mutogatása, a személyiség lekicsinylését célzó megjegyzések, lenéző, degradáló viselkedésmodor formájában - sőt a másiknak való parancsolgatás, utasítgatás is lehet szexuális zaklatás, hisz annak látható célja a másik fókuszáltságának, eltökéltségének, figyelmének szétforgácsolása és akaratának megtörése. A viselkedési minta tehát könnyen leírható. A szexuális zaklatás nem jó néven vett, hanem rátukmált férfiviselkedés, durva behatolás a nők érzéseibe, gondolataiba, szuverenitásába,

integritásába,

viselkedésformáiba,

fizikális

terébe,

idejébe,

időbeosztásába, energiáiba és magába a testébe. Sok vizsgálat tanúsága szerint a férfiak és nők közötti hatalmi viszony fenntartására a férfiak szinte rutinszerűen alkalmazzák a szexuális zaklatás ezen módszereit. Különösen, ha arra hivatalos státuszuk okán - főnök-beosztott viszony - lehetőségük van, és úgy gondolják, következmények nélkül megtehetik. 18

Zaklatásra különösen veszélyeztetett csoportok: fiatalok, egyedülállóak, etnikai

kisebbséghez tartozók, pályakezdő nők, férfias szakmában dolgozó nők. A

zaklatottak

reakciói:

általában

először

összezavarodnak,

előfordul,

hogy

megalázottnak érzik magukat. Később kerülnek csak felszínre a sokk, a félelem ,harag érzései. A legtöbb esetben a zaklatottban fel sem merül a zaklatás visszautasításának gondolata, vagy mert a zaklató magasabb pozícióban van, vagy mert félnek, hogy azt fogják gondolni róluk, hogy ők provokálták a zaklatót. További reakció lehet, hogy a zaklatott megpróbál távolmaradni a munkhelyétől (betegállomány, áthelyeztetés, kilépés). A munkhelyi szexuális zaklatás következményei lehetnek olyan fizikai és pszichés panaszok, amelyek akadályozhatják a munkvégzést, mellyel negtívan hatnak a termelékenységre, a nyereségre. A cégeknek tehát érdekében áll biztosítani az egészséges munkahelyi kapcsolatokat. Törekedni kellene a munkahelyen a nők és 18

Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés – oktatási segédanyag, Munka- és szervezet pszichológiai szakképzés; Budapest, 2002

20

férfiak létszámának egyensúlyára, egyenjogúsági tréningek szervezésére, tanácsadásra és a panaszok megfelelő kezelésére. Munka és család Annak a ténynek, hogy a mai világban a nők többsége a házimunka mellett állást is vállal, nagy szerepe van abban, hogy a nők nagyobb stresszről számolnak be a különböző vizsgálatokon, mint a férfiak, valamint a mentális megbetegedések is gyakoribbak náluk. Ugyanakkor kísérletek igazolják, hogy a háztartásbeli nők sokkal rosszabb pszichés állapotban vannak, mint dolgozó társaik. A családi szerepekkel kapcsolatos stresszorok szorosabban kapcsolódnak a pszichológiai distresszhez. Ezzel szemben a munka kínál olyasmit, amit a háztartásvezetés kevésbé: kihívás, kontroll, önbecsülés, szociális kapcsolatok. Vizsgálatok is kimutatták, hogy a nők munkahelyi és a munkahelyen kívüli stresszorai kapcsolatban állnak egymással: az otthoni konfliktusok fokozhatják a munkahelyi stresszt, és fordítva. A munkahelyi és nem munkahelyi stresszorok egymástól függetlenül is befolyásolják a nők fizikai és mentális egészségi állapotát.

Gyerekek stresszorai: 19

A stressz egy tanult reakció: az ember nem születik idegeskedő lénynek, hanem

környezetének – családjának – hatására válik azzá. „Egy családban a rosszkedv mindig a felnőttektől ered”. Pál Melinda pszichológus szerint viszonylag új keletű a gyerekkori stressz kutatása – két évtizedes –, melynek eredményei arról tanúskodnak, hogy a gyerekek és ifjak is olyan mértékű terhelésnek vannak ma kitéve, amely egészségkárosító hatású rájuk nézve. Ennek egyik fő okát a szakemberek a gyermekek korai önállósodásában látják. A fiatalok a szülőktől sokszor a rendszeres törődés hiányát leplező „bűntudat-pénzként” kapnak akár jelentősebb összegeket, azzal, hogy „vegyélmagadnak-valamit”. Közben a mintaadó felnőttek is egyre kevésbé képesek megküzdeni életük nehézségeivel, amitől egyre feszültebbek lesznek, s ez tükröződik a mai gyermekek lelkiállapotán is. Ugyanakkor a stressz, a kihívást jelentő helyzetek az élet hajtóerejét jelentik. A fejlődés során a gyerekben tanulás által fejlődik a megbirkózási képesség, ami a felnőtté válás alapja. Ha egy gyerek az élete során nincs elegendő mértékben kitéve sem fizikai, sem pszichológiai próbatételeknek, akkor 19

http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=65650 letöltve 2007.dec.08 14h38

21

később könnyen összeomolhat a nehézségek idején. A gyerekek – ha váratlan betegség nem jön közbe – normál esetben jó egészségnek örvendenek, és nem jellemzi őket a betegségtől való félelem sem. A fiatalabb korosztályoknál a stressz nagyobb fokú agresszivitást és emésztőrendszeri zavarokat vált ki, míg az idősebbeknél inkább a keringési rendszerrel és a lelki egyensúllyal összefüggő tünetek mutatkoztak.

Kérdőívem értékelése: 62% nő , 38% férfi A kérdőívet kitöltött személyek közül: Versenyszférában dolgozik:71,4% - 21 fő Közalkalmazott, köztisztviselő: 28,6% - 13 fő 1.sz. ábra

Versenyszférábn dolgozók és közalkalmazottak aránya Vezető beosztásban dolgozik: 30,6%, (ebből felsővezető: 30% fő, középvezető: 60%), beosztott: 69,4% fő (A vezető beosztásban dolgozók közül 58% házas, (62% egyedülálló s mindegyik nő! – mindegyik a versenyszférában dolgozik). 2.sz. ábra

A kitöltők megoszlása családi állapot szerint Ez teljesen reális képet mutat a mai karrierista társadalomról. Talán már nem is divat „szinglinek” lenni, a nőket egyszerűen elszívják a multik, az állandó rohanás, a stressz.

22

A kérdőívemből kiderül, hogy az emberek nem érzik a veszélyt, nem veszik észre testük jeleit. Márpedig a testünk mindig jelez , ha baj van. A kitöltők között sok a fiatal, egészségi állapotukat általában jónak vélik, ugyanakkor sokuknál egyre gyakrabban fordulnak elő a stressz tünetei: fejfájás, fáradékonyság és az alvásproblémák szinte mindenkinél megjelennek. Ahogy öregszünk, úgy válnak ezek a problémák egyre gyakoribbá. A kitöltők közül elenyésző a rendszeresen sportolók száma. Pedig a sport kiváló kikapcsolódás, jó kondíciót biztosít, felfrissíti az agyat, az egészséges életmód szerves része. Mégis úgy látom, hogy az embereknek nincs idejük a sportra sem. Vagy csak nem akarnak rá időt fordítnai. Hetente háromszor 30 perc évekkel hosszabbítaná meg az életünket. A mozgáshiány és az ülőmunka testi következménye a nyak-, hát-, derék-, és ízületi fájdalmak, amely tünet megintcsak sokunknál jellemző. Viszont azok az emberek, akik rendszeresen sportolnak, nem jeleztek alvászavart és kevesebb a visszatérő testi panaszuk is. Arra a kérdésre, hogy nagy stressz éri-e munka közben, a közalkalmazottak többnyire „nem”-el válaszoltak, míg a magánszférában dolgozók munkája sokkal nagyob stresszel jár. Közülük is a legtöbb stressz a vezető beosztásúakat éri, a kérdőívet kitöltő vezetők 100%-a állította, hogy a stressz nagy mértékben befolyásolja a munkavégzést. A kérdőívből kiderül, hogy a közalkalmazottak között és a magánszférában sem jellemző túlzottan a rossz kapcsolat a munkatársakkal és a főnökkel. Úgy gondolom, hogy a munkahelyi kommunikáció hatékonyságának szempontjából igencsak pozitív tény, ugyanúgy, mint az is, hogy a beosztottak általában tisztában vannak a napi teendőikkel. A munkahelyen más tényezők váltanak ki stresszt a dolgozókban. Leggyakrabban az időhiány és a késések miatt válnak idegessé a beosztottak és a főnökök egyaránt. Majdnem hasonlóan magas a stresszor jellege az igazságtalanságnak, a felelősségre vonásnak, és ha a munkahelyi légkörben némi feszültség érződik. Érdekes módon a bizonytalanság, nehéz feladatok és egyéb megmérettetések nem váltanak ki stresszre utaló jeleket sem az alkalmazottakban, sem a vezető beosztású emberekben.

23

3.sz. ábra

Milyen tényezők váltanak ki stresszt a munkahelyen? Megvizsgáltam az erre a kérdésre adott válaszokat családi állapotok szempontjából is. Érdekes, hogy azok az emberek, akik kapcsolatban vagy házasságban élnek, sokkal kevesebb stresszt kiváltó tényezőt jelöltek meg a kérdőíven. Ebből arra következtettem, hogy a család segítő funkciót tölt be ilyen szempontból az egyén életében. Persze ez mind függ a személyiségtípustól valamint a családi kapcsolatok minőségétől is. Persze a magánéleti konfliktus ugyanúgy hatással lehet a munkahelyi kapcsolatokra is, de a megkérdezett kapcsolatban élők mindegyike vagy teljesen harmonikus magánélettel rendelkezik, vagy könnyen ketté tudja választani a munkahelyet az otthoni élettől. A következő grafikon pedig jól mutatja, hogy a megkérdezettek milyen érzelemket, testi érzeteket szoktak átélni stresszkeltő helyzetekben. A legtöbben, legyen az beosztott, heves szívdobogásra, szorongásra és vérnyomásuk emelkedésére panaszkodtak. Vezető beosztásúak viszont kevésbé szoronganak, mint beosztott társaik. Náluk a vérnyomás emelkedése és a fejfájás sokkal gyakoribb. A megkérdezett vezetők majdnem mindegyike rendszeresen szed valamilyen gyógyszert. A következő tünetek mindenkire egyaránt jellemzőek: az izzadás, a heves szívdobogás, gyomorgörcs, fejfájás, düh de rövidtávon gyakori az öröm és a nagyobb teljesítőképesség. Ezek a jelek

24

a pozitív stressz miatt alakulnak ki bennünk, és csak akkor változnak kellemetlen érzetekké, érzelmekké, ha huzamosabb ideig vagyunk stresszhelyzetben. Ez az idő pedig senkinél sem egyforma hosszú. 4.sz.ábra

milyen érzelmeket, testi érzeteket szokott átélni stresszkeltő helyzetekben 16

4

7

10

öröm, nagyobb teljesítőképessé

3

fejfájás

3

fáradékonyság

szorongás

szédülés

vérnyomás emelkedése

gyomorgörcs

szívdobogás

2

elszántság

9

étvágytalanság

9

8

düh

16

14

izzadás

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

A stresszhelyzet jelei Megkérdeztem az embereket, hogy milyen módszerekkel próbálják meg leküzdeni a stresszt. A legtöbben a testmozgást, jógát, meditációt választották – annak ellenére, hogy alig 40%-uk sportol rendszeresen. Talán inkább csak így próbálnák leküzdeni, ha fordítanának rá elég időt. Pozitív érzéseket keltett bennem az a válaz, hogy megpróbálnak előre felkészülni a nehéz helyzetekre. A kitöltők között ez a válasz inkább az idősebb korosztályra volt jellemző – gondolom átlagban ők nagyobb élettapasztalattal rendelkeznek. Kevesen kérnének segítséget, ugyanakkor kevesen tudják megelőzni a stresszt. Talán ha gyakrabban kérnék hozzáértő ember vagy esetleg egy társuk segítségét, könnyebben meg tudnák előzni a stresszhelyzeteket. De az is lehet, hogy mindez annak tudható be, hogy az emberek nem ismerik fel életükben a stresszt, csak akkor, amikor már késő. Ha tudatosítanánk bennük a stresszt és veszélyeit, biztos, hogy többen fordulnának szakemberhez.

25

3.sz. táblázat előre felkészül a testmozgással, nehéz jógával, segítséget nem tudja helyzetekre kér megelőzni önnyugtatással meditációval lazítással 14

4

3

8

24

6

higgadtan elemzi a problémát 11

Hogyan próbálja megelőzni, leküzdeni a stresszt?

Végül megkérdeztem, hogy mit jelent számukra a boldogság, és mit tesznek az egészségük megőrzése érdekében. A testi-lelki egyensúly, a belső harmónia szinte mindenki számára egyformán fontos. Csak akkor élhetünk harmóniában a környezetünkkel, ha harmóniában vagyunk önmagunkkal is. Úgy érzem, hogy az egészséges életmód fontosságát nem kell magyarázni az emberek többségének, viszont ez nem

jelenti azt, hogy ennek megfelelően cselekednek. Mindannyian tisztában

vagyunk azzal, hogy szeretet, a családi támogatás, a harmónia, a kipihentség, az egészséges táplálkozás, a sport, az önmagunkra odafigyelés mind mind hozzájárulnak egészségi állapotunkhoz. Nagyon fontos még, hogy mindig jusson idő a pihenésre, az emberi kapcsolatok ápolására és önmagunkra. Ezeknek megfelelően kell törekednünk egy kiegyensúlyozott, stresszmentes életre. 5.sz. ábra 17

16

15 11

9

9

Mit jelent számunkra az egészség?

26

jó közérzet

betegség hiánya

kiegyensúlyozott családi élet

jó fizikai erőnlét

egészséges életmód

jókedv

4

testi, lelki egyensúly

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Jelek, következmények I. A stressz hatása az egyénre: A. Biológia változások. Rövidtávon: Cannon: „Harcolj vagy menekülj!” – Fight or flight reakció Ezek a változások felkészítik a szervezetet a veszély előli menekülésre vagy a veszéllyel való megküzdésre. Célja, hogy a szervezetet több energiával lássa el, a vér az emésztőrendszerből az izmokba és az agyba áramoljon, felkészítve az embert a gyors reakciókra. Rövidtávon a véletlen és képességeink alapján megoldhatónak vélt események serkentő hatással vannak a szervezetre és a lélekre. Hosszútávon20: Selye János által felfedezett Általános Adaptációs Szindróma (General Adaptation Syndrome = GAS), melynek lényege, hogy a szervezet alkalmazkodó képessége véges és kimeríthető. Az alkalmazkodó képességnek három szakasza van. A stresszor megjelenésekor a szervezetben bekövetkezik az ún. alarm reakció: a szervezetben a stresszorral való találkozás jellegzetes tünetei jelentkeznek, függetlenül a megjelenő stresszor természetétől. Ha esetleg korcsolyázás közben beszakad alattunk a jég, vagy megvágjuk magunkat késsel a konyhában, esetleg egy támadóval kerülünk szembe az utcán – a szervezet kezdeti válasza nagy mértékben hasonló. Először bizonyos agyi területek aktiválódnak, majd fokozottan működni kezdenek bizonyos belső elválasztású mirigyek (pl agyalapi mirigy, csecsemőmirigy, pajzsmirigy, mellékvese), és ennek eredményeként olyan hormonok (adrenalin, kortizon) kerülnek a véráramba és jutnak el az egyes szervekhez, amelyek fokozott teljesítményre készítik fel a szervezetet (megnövelik a szívfrekvenciát, a pulzusszámot, és így több oxigént juttatnak el az izmokhoz). Ez a válasz az ún. fight or flight reakció – az egyed akár felveszi a harcot a támadóval, akár elmenekül, mindenképpen fokozott teljesítményt kell nyújtania. A stresszor hatása a szervezet számára egy bizonyos sokkot képvisel, amine következtében a szervezet kibillen egyensúlyából és átmenetileg csökkenhet az ellenállóképességének mértéke. Majd az alarm reakció eredményeként a szervezet mozgósítja tartalékait, és fokozott ellenálló-képességet mutatva aktívan ellenáll a stresszor hatásainak. Ez az ún. ellenállási szakasz: az alarm reakció tünetei látszólag 20

www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25

27

megszűnnek, az ellenállóképesség a normális szint fölé emelkedik. Majd egy idő elteltével a tartalékok kimerülnek, és rohamos hanyatlás következik: kimerülés szakasza: elfogyhat az alkalmazkodási energia, ha a szervezetet sokáig ugyanazon stresszor hatása éri, vagy ha a stresszorokkal szembeni ellenállás lehetetlen. Újra megjelennek az alarm reakció jelei, majd kialakul a betegség, melynek legrosszabb esetben akár halál is lehet a következménye - erről bővebben majd később ejtek szót. 6.sz. ábra

A Selye féle általános adaptációs szindróma (GAS) három fázisa21 Ezen az ábrán látható a GAS három szakasza. A gyakran ismétlődő vagy ún. krónikus stressz esetén a szervezet tartósan kimerült állapotba kerül. Ezzel magyarázható az, hogy a nagyobb stressznek kitett emberek immunrendszre, és ennek eredményeként a betegségekkel szembeni ellenálló-képessége is gyengébb.

B. Lelki reakciók a stresszre. Depresszió: A depresszió kialakulásában a gyermekkori, családi háttér, az egyén megbirkózási képességei, szociális kompetenciája és az életesemények meghatározó szerepet játszanak. Mivel az önértékelés attól függ, hogy az ember milyen célokat tűz ki maga 21

www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25

28

elé, mikor érzi magát sikeresnek, az énideál, a célok, értékek szerepe a krónikus stressz és a következményeként kialakuló depresszió megelőzése szempontjából alapvető. Tünetek22: 1. A nap legnagyobb részében és csaknem minden nap levert hangulat, amelyet az egyéni beszámoló (pl. szomorúság vagy üresség érzése) vagy mások megfigyelései (pl. könnyezni látják) jelez. Gyerekeknél vagy serdülőknél elég az ingerült hangulat jelzése. 2. Naponta megjelenő nyugtalanság, meglassultság 3. Fáradtság vagy anergia csaknem minden nap. 4. Értéktelenség érzete vagy kifejezett önvádlás/bűntudat, akár téveszmés fokban is, szinte minden nap (nem pusztán a beteg-lét miatti lelkiismeret-furdalás vagy bűntudat). 5. Csökkent gondolkodási, összpontosítási vagy döntési képesség, szinte minden nap (akár szubjektív élmény, akár mások megfigyelése). 6. A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem), visszatérô öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül vagy öngyilkossági kísérlet vagy konkrét öngyilkossági terv. Tanult tehetetlenség23 Amennyiben az érzelmileg negatív helyzetet aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítjük, vagy azért, mert nem ismerjük a helyes megoldást, vagy mert az ehhez szükséges cselekvésre nem érezzük képesnek magunkat, ún. passzív elkerülő magatartással reagálunk. A tanult tehetetlenség például egy tartósan rossz, megoldhatatlannak érzett kapcsolat, fenyegető munkanélküliség, munkahelyi rossz légkör következtében alakulhat ki. Egy ideig az ember mindent megtesz, hogy elmenekülhessen, azonban egy idő mulva feladja, passzívvá válik. Amennyiben az ember többször éli át ezt az élményt, már a veszélyhelyzet előjeleire is tehetetlenséggel, passzivitással reagál. A tarós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, a reménytelenség, magárahagyottság érzése a későbbi helyzetekre is áttevődik, és kimutatható élettani változásokkal is jár. A depresszió lefolyása lehet epizodikus, vagyis amikor az epizódok között tünetmentes időszakok vannak, de különösen kezeletlen esetekben krónikus formával is találkozhatunk. A depressziós epizód elindítója sok (de nem minden) esetben valamilyen pszichoszociális vagy egyéb (pl. betegség) stressz. A depressziósok sok 22 23

www.medlist.com/hippocrates letöltve: 2007.dec.2. 19h04 www.behsci.sote.hu Kopp Mária: A stressz szerepe az egészségromlásban

29

esetben semmiféle segítséget nem keresnek, mert úgy érzik, hogy állapotukon nem lehet változtatni (a reménytelenség a depresszió egy igen fontos, minősítő tünete lehet), vagy, mert az esetleges negatív életesemény természetes velejárójának tartják állapotukat. A depresszió egészségügyi következményei igen súlyosak lehetnek. Legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. Depressziósnak imponáló beteg esetében az öngyilkossági gondolatokra mindig rá kell kérdeznünk (nem igaz az a tévhit, hogy ilyenkor „tippeket adunk neki"), és az öngyilkossági veszélyt a lehető legpontosabban fel kell mérnünk. Számos jól dokumentált nemzetközi vizsgálat támasztja alá továbbá, hogy a depresszió a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb független rizikófaktora. Itt érdemel említést a kevert szorongásos és depresszív zavar, melyben a depresszió tünetei mellett jelentős szorongásos tünetek is észlelhetőek. A vizsgálatok legfontosabb megállapítása, hogy a magyar népesség körében rendkívül nagy és egyre növekvő különbségek vannak mind a lelki, mind a testi egészség tekintetében. 2002-ben a felnőtt magyar népesség 13 %-a, tehát körülbelül minden tizedik ember szenvedett súlyos depressziós tünetegyüttestől, amely már betegségnek tekinthető, és alapvetően akadályozza a munkavégzést és a családi élet egyensúlyát is. Valamennyi betegség közül az emberek a depressziós állapotot tartják saját maguk, családjuk, környezetük számára a leginkább megterhelőnek, ez az állapot akadályozza legnagyobb mértékben a munkaképességünket, családi és más társas kapcsolatainkat, kikapcsolódásunkat. Ugyanakkor ebben a tekintetben legszembetűnőbb a társadalmi igazságosság hiánya, a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek közel 40 %-a, a nyolc osztályt végzettek 22 %-a, tehát minden ötödik ember szenved ilyen lelkiállapottól, míg a diplomásoknak csak a 4%-a, az érettségizetteknek 6 %-a. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a magyarok általában depressziósabbak, mint más országok népei, viszont a leszakadó rétegekben, az állandó krónikus stressz, bizonytalanság állapotában élők között rendkívül magas a negatív hangulati állapot. Vizsgálatok első eredményei szerint 2002 és 2005 között, ugyanazoknál az embereknél, rendkívül megnőtt a már kezelésre szoruló depressziós tünetegyüttes gyakorisága. Míg ez az érték 2002-ben 13 % volt, mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 18 %-ra, 5 %-kal emelkedett. Ennek megfelelően, míg 2002 tavaszán a megkérdezettek 71 %- ának egyáltalán nem voltak depressziós panaszai, a mostani kikérdezés során közülük már csak 67 % volt lelkileg egészségesnek tekinthető. A depressziós tünetegyüttes mind a saját, mind

30

valamennyi nemzetközi vizsgálat eredményei szerint a korai egészségromlás és halálozás igen fontos előrejelzője, érdekes módon a férfiak között nagyobb mértékben, mint a nőknél. Pedig manapság a nők ugyanannyit dolgoznak, mint a férfiak. Sőt ha összeadjuk a munkahelyi feladatokat és a háztartásbeli teendőket, a nők még többet is dolgoznak. De mitől fenyegetőbb a férfiak számára a depresszió? Ebben szerepet játszik az, hogy a férfiak sokkal inkább próbálják alkohollal, dohányzással oldani a rossz lelkiállapotot, míg a nőknek van egy szoros szociális hálója24. Ők hamarabb keresnek segítséget, beszélik meg lelki gondjaikat barátaikkal, orvossal. Egy szellemes vizsgálat kimutatta, hogy a pletyka is védi a nőket. A nők gyakrabban ülnek össze megbeszélni az őket ért apróbb örömöket, bánatokat, míg a magyar férfiak körében ez nem annyira divat. A másik érdekes dolog a sírás. Az érzelmi sírásra minden embernek szüksége van, ugyanakkor a magyar társadalom erősen maszkulin, így ezt nem engedi meg a férfiaknak. Ezeket a dolgokat gyakran nem tekintik „férfias” magatartásnak. A férfiaknál a depresszió igen gyakran agresszivitásban, ellenséges magatartásban nyilvánul meg, és ilyenkor ők maguk is kevésbé gondolnak arra, hogy ez a saját maguk számára is szinte énidegen durvaság a depressziós lelkiállapot megnyilvánulása. Elmondhatjuk, hogy a férfiak azért halnak meg korábban, mert nem tudnak kilépni a krónikus stressz állapotából.

Szorongás, pánikbetegség, fóbiák25: A pánikbetegség eleinte spontán, később esetleg specifikus ingerekhez is kötött szorongásos rohamokból valamint az ezekhez társuló, az újabb roham bekövetkeztétől való félelemből állnak. Fóbiák esetén a félelem tárgya jól körülhatárolható (pl. klausztrofóbia, galambfóbia stb.) Külön klinikai entitás a szociális helyzetektől való szorongás,

a

szociális

fóbia,

melynek

kezelésére

jól

kidolgozott

kognitív

viselkedésterápiás protokoll áll rendelkezésre, mely az azt ismerő szakember kezében a leghatékonyabb eszköz a szociális fóbia kezelésében. Generalizált szorongás zavar: Olyan krónikus szorongásos állapot, melyben a szorongások nem korlátozódnak egy helyzetre vagy tárgyra, hanem az élet legtöbb területén jellemzőek, és nehezen kontrollálhatóak.

24 25

Dr Ternovszky Ferenc: II. Az egyensúly Budapest ,2007 www.medlist.com/hippocrates letöltve: 2007.dec.02. 19.35

31

Kényszerbetegség: A betegség két fő tünetét a kényszergondolatok és a rituálészerű kényszercselekvések adják. Kényszerbetegségről akkor beszélünk, ha a kényszerek legalább napi 1 órát kitöltenek 2 héten keresztül, jelentősen akadályozva a személy életét, jelentős szenvedést okozva. A kényszerbetegség gyakori betegség, súlyossága az enyhe esetektől a normál életvitelt teljesen lehetetlené tevő állapotok között változhat. Akut stresszreakció és poszttraumás stressz zavar: Súlyos lelki és/vagy fizikai stresszre (baleset, fizikai bántalmazás, megerőszakolás stb.) bekövetkező reakciók. Szorongás, depresszió, bűntudat, gátoltság vagy ingerlékenység keverednek az eseményre való kínzó, kényszerű visszaemlékezésekkel és álmokkal. Az akut stressz zavarban a rendkívül intenzív tünetek néhány napon vagy héten belül megszűnnek. A poszttraumás stressz zavarban a tünetek az esemény után néhány héttel, hónappal jelentkeznek, fluktuálva sokáig fennállnak, és további szövődményei lehetnek (depresszió). Viselkedésbeli változások: Megjelennek az egészségkárosító viselkedésformák: dohányzás, túlzott alkohol- vagy kávéfogyasztás, kábítószer használat, balesetek. Harag, agresszió: frusztráció esetén könnyen kibillen az egyensúlyából, könnyen megsért másokat (frusztrációs tolerancia). A verbális agressziótól (munkahelyi pletyka) a tettlegességig is fajulhat. Kiégés: Tartós érzelmi megterhelés, a stressz kapcsán lép fel. 26

A kiégés a motiváció hiánya, a megromlott szociális kapcsolatok mellett a stressz

miatt alakul ki az egyénnél. Ezen belül a stressz személyiséget befolyásoló mechanizmusa három elemtől függ: 1.Az egyén gondolkodásmódja 2. A stressz rövid távú hatása, vagyis a "támadj vagy menekülj" állapot 3. A stressz hosszú távú hatása, vagyis az általános adaptációs szindróma és kiégés. Az egyéni gondolkodásmód alatt a személyes tulajdonságaink ismeretét, a helyzetfelismerő

képességünket

és

elemző

képességünket

értjük.

Alapvetően

meghatározza a stressz-szintet az, ahogyan a problémákhoz és konfliktushelyzetekhez hozzáállunk, milyen értékeket és elveket tartunk fontosnak. A "támadj vagy menekülj" 26

www.hrportal.hu/index letöltve: 2007.nov.22 21.06

32

állapotban, vagyis a stressz-helyzet rövid távú időszakában az ideges, izgalmi és zaklatott állapot jellemző, amikor döntéshozó képességünk csökken, kevésbé vagyunk koncentráltak és képtelenek vagyunk a precíz és pontos munkavégzésre. A munkahelyen ez az állapot a frusztráció miatt alakul ki, de ehhez vezet az is, ha valakit folyamatosan

félbeszakítanak

vagy

megzavarnak

a

munkavégzés

közben.

Hosszú távon a szervezet kialakít egy általános és majdnem automatikus válaszreakciót a stresszt kiváltó ingerekre. Először a stresszor, azaz a stresszt kiváltó ok hatására egy vészjelzés és vészhelyzet alakul ki a szervezetben, majd egy védekező fázis következik, ami alatt egy fokozott érzelmi és feszültségi állapot jön létre. Ez a felhevült helyzet a kimerülésig, vagyis a stressz-mechanizmus harmadik fázisáig tart, amikor az egyén elveszíti motivációját és energiáját. Ezt a kimerülést nevezik az üzleti életben kiégésnek, vagy angolszász elnevezéssel „burnout”-nak. A munka szempontjából nézve a kiégés úgy alakul ki, hogy az üzletemberek megtanulják adaptálni a napi munka során a stresszorokat a döntési és problémamegoldási folyamataikba, ami által sikeresek lesznek az üzleti életben. A feszült és stresszes állapot fenntartásában - mivel az profitot és sikert jelent számukra - érdekeltek lesznek, a stresszt beépítik a mindennapi munkába, így ezáltal szervezetük hozzászokik a fokozott izgalmi állapothoz. Mivel ez az állapot nem tartható fenn sokáig, egyéntől függően pár éven belül kimerültek és kiégettek lesznek. A totális kiégés azonban nemcsak a menedzsereket érinti, hanem tulajdonképpen minden egyes munkavállalóra veszélyt jelent.27 Egy egyszerű módszer, amely csökkenti a kiégés kialakulásának veszélyét, a nevetés. Ennek megfelelően Amerikában több olyan tréningcég is van, amelyik kifejezetten felső vezetők számára szervez humorkurzust, hogy így űzze el a stressz okozta rosszkedvet, csökkentse a kiégés veszélyét.

Munkahelyi elégedetlenség, teljesítményromlás: A munkával való elégedettség pozitív kapcsolatban van a munkateljesítménnyel, tehát az elégedett dolgozó jobban teljesít. Általában ez utóbbi álláspont érvényesül, tehát azt feltételezik, hogy a megnövekedett elégedettségnek erősebb motiváló hatása van, és hatékony munkavégzésre ösztönöz. Munkahelyi elégedetlenség esetén pedig az ellenkezője érvényesül. 27

www.mfor.hu/cikkek/Humorral_diadalmaskodhatunk_a_kieges_felett.html letöltve: 2007.dec.06. 21.40

33

Rövidtávon a stressz akár pozitív hatással is lehet a munkavállaló teljesítményére, de hosszútávon mindenképp teljesítményromláshoz vezet.

Munkaalkoholizmus:28 A munkaalkoholista szenvedélyesen dolgozik, rengeteg időt szentel a munkájának, és néha nyugtalanná válik, ha ezt nem teheti - mondja dr. Amy Robinson, Asheville-i munkaalkoholistákat kezelő pszichoterepeuta. Amikor a munka miatti önfeláldozás egészségtelenné válik, jelentkezik a kimerültség, alvászavar, elmagányosodás, a családi, baráti kapcsolatok „feladása", megjelennek a különböző stressz betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, vagy akár a szívinfarktus és az agyvérzés. Vagyis nem ritka, hogy a menedzser halálra dolgozza magát. A következő öt tünet jellemzi leginkább azokat, akik mániákusan vetik bele magukat a napi robotba. Bár a tünetek erőssége változhat, sőt lehet, hogy nem is mind jellemző, ám ha valaki legalább három jellemző alapján magára ismer, érdemes elgondolkodnia, nem szenved-e munkaalkoholizmustól A munkaalkoholizmus tünetei 1. Belefeledkezés a munkába 2. Nem szívesen adja át a munkát 3.Életük egyéb aspektusainak elutasítása 4.Életük egyéb részeinek belekeverése a munkába 5. Eltitkolt munkák

1. Belefeledkezés a munkába Képtelen elszakadni az irodától, haza viszi a munkát, hétvégén is dolgozik, a mail-eket, a telefont hétvégén és éjszaka is ellenőrzi - többek között ez is a feladatait mániásan végző menedzser jellemzője. A családdal töltött időben, a színházi előadás szüneteiben telefonál, mert épp eszébe jutott egy fontos elintézni való. Esetleg jegyzetel a családi vacsora közben, a másnap elvégendő teendőket ugyanis fel kell írnia. Lehet bármilyen program: tenisz, esti foci barátokkal, régi kollégákkal sörözés, templom, vagy mozi, a gondolatai képesek elkalandozni a munkahelyi teendőkre. Vagyis a munkaalkoholizmus 28

www.hetek.hu/node letöltve: 2007. nov 28. 19.07

34

megakadályozza abban őket, hogy „pszichológiailag jelen legyenek" ott, ahol vannak (ha az épp nem munka). Robinson szerint nem ritka, hogy a munkaalkoholista akár heti 75-90 órát dolgozik. Ha pedig családi kötelezettségüknek eleget téve részt vesznek egyegy születésnapi vacsorán, évfordulón, akkor egyetlen témájuk van: munka, munka, munka. A napi feladatok teljesítése kellemes érzést okoz számukra, ám megakadályozza, hogy például romantikus kapcsolatokat ápoljanak, és, hogy nyugodtan pihenjenek. Nem ritka, hogy a randevúra vagy épp a szabadság idejére is elkíséri őket a laptop, a céges telefon „A gondolat, hogy szabadság miatt nincs semmi dolga, olyan a munkaalkoholista számára, mint az alkoholistának az, ha nincs innivalója" - állítja Robinson. 2. Nem szívesen adja át a munkát Sok munkaalkoholista nehezen ruházza át a teendőket, mert úgy véli, más úgy sem képes úgy elvégezni azokat, mint ő, és egyébként is számon kell kérni az eredményt. A projektek és feladatok más munkavállalóknak, kollégáknak történő delegálása megmutatná, hogy mások is képesek azok elvégzésére, ez viszont megkérdőjelezné a munkaalkoholista fontosságát. 3. Életük egyéb aspektusainak elutasítása A munkaalkoholisták gyakran családjuk, személyes életük elé helyezik a munkát. Sokan közülük később megbánja, hogy elmulasztott eseményeket, vagy tevékenységeket, amelyeket kihagytak a mániákus munkavégzésük miatt. Az édesapja temetésének napján például az egyik munkamániás menedzser a szertartás után visszament a hivatalba, ahelyett, hogy átadta volna magát a szomorúságnak. Az egyik másik mániákus lánya azt kérte karácsonyra ajándékba, hogy vacsorázzon otthon. A munkaalkoholista ezt megígérte és betartotta, ám onnantól kezdte vacsora után otthon dolgozott sokszor akár hajnalig is. 4. Életük egyéb részeinek belekeverése a munkába Mivel gondolatban folyamatosan dolgoznak, a munkaalkoholisták megkísérlik, hogy a hobbijukból is munkát kreáljanak. Nincs éles különbség a szabadidő és a munka között. A munkaalkoholistáknál nem szokatlan, hogy családjukat bevonják az üzletbe, például a feleség titkárnőként, könyvelőként dolgozik. 5. „Eltitkolt" munkák A munkaalkoholisták, mint más szenvedélybetegek, ha szembesülnek függőségükkel, gyakran megpróbálják leplezni azt. Évekkel ezelőtt komoly problémát jelentett egy

35

nagy aktatáska elrejtése, ma viszont már a pirinyó telefonokat gyakorlatilag a zsebek sarkában is eldughatók. A munkaalkoholizmus azért veszélyes, mert alattomosan kúszik be az ember életébe! Kialakulása mindig egyfajta válaszreakció az élet olyan kihívásaira, amelyet nem tudtunk jól megoldani. Nagyon sokfélék lehetnek ezek a kihívások és nem feltétlenül a munkahelyi környezetből származnak. Lehetséges, hogy a munkába temetünk egy otthoni problémát - csak ne kelljen beszélni róla. Meglehet, hogy kompenzálunk egy családban elvesztett képességet - elnyomnak minket otthon, ezért megmutatjuk magunknak, hogy hatékonyak és befolyásosak vagyunk a munkahelyen. A munkaalkoholizmus több okból is gyökerezhet. A legtipikusabbak: maximalizmus, vagy mélyen rejtőző kisebbrendűségi érzés, túlzott érzékenység - félelem az elutasítástól, vagy akár önértékelési zavar is állhat a háttérben. Racionalizáció és tagadás. Robinson professzor által megállapított jelenségek közül a legtöbbre hihető, sőt racionális válaszunk van. Például: „azért dolgozom sokat, mert el kell tartanom a családot", vagy „most karriert építek, később majd pihenhetek", sőt, „szeretem csinálni, elvárja tőlem a cég, kirúgnának, ha nem tenném", és még számtalan válasz lehet. Más énvédő mechanizmusokat is előszeretettel felhasználnak a feszültségük kezelésére a munkaalkoholisták, mint ahogy a más függőségben szenvedők is. Ilyen lehet például a tagadás eszköze: „Nem is dolgozom sokat - nem is tölti ki minden időmet a munka." Nehéz gyógyulás. Csak akkor kezdődhet el, ha a beteg felismeri: „Munkaalkoholista vagyok, segítségre van szükségem, gyógyulni akarok." Felfalja az életet. Alapvetően azzal nincs baj, ha sokat dolgozunk alkalmanként, mert épp csúcs van, de tartsuk meg saját határainkat (szükségleteinket) és a cég igényeit és elvárásait. Azzal sincs baj, ha szeretjük a munkánkat, de itt is az előbbi megállapítás az igaz, hogy a mértéket tartanunk kell. A munkaalkoholizmus felfalja az életünket, mert nincsenek határok, sem a munka és a magánélet, sem az én és a munka között. Ez előbb-utóbb megöli a természetességet, a rugalmasságot és a kreativitást. Görcsös lesz, kicsinyes és mechanikus. Egy idő után már csak a látszat fenntartására fog törekedni a munkaalkoholista és eltűnik mögüle a valódi teljesítmény, mert fontosabb lesz a folyamat, mint maga a végeredmény. A munkamániával szemben a legjobb gyógyszer a mértéktartás, az önkontroll.

36

C. Stresszel kapcsolatba hozható betegségek29 •

Hajhullás

•

Allergia

•

Bőrfertőzés

•

Alvászavarok

•

Agyvérzés

•

Szívroham, szív- és érrendszeri megbetegedések

•

Gyomor-, illetve nyombélfekély: kiváltó oka, illetve súlyosbító tényezője lehet az állandó idegeskedés, feszültség, alváshiány és az ebből fakadó helytelen táplálkozás. A világ népességének több mint a felét érinti a betegség. A fejlődő országokban a felnőtt lakosság 80-100 százaléka érintett. Hazánkban a lakosság közel kétharmada szenved fekély betegségektől. A kimutatások nem szolgálnak pontos adatokkal arról, hogy ebből mennyi alakult ki a stressznek köszönhetően, de mint súlyosbító körülmény mindenhol szerepel.

•

Idegösszeroppanás: orvosilag ilyen betegség nem létezik. Ez mindössze egy hétköznapi gyűjtőneve néhány tünetcsoportnak, mely a betegekre jellemző. Az idegösszeroppanás előjelei, amikor az idegek elérik tűrőképességük határát, melynek hatására időről-időre ki kell törnünk magunkból. Ezek a kitörések lehetnek dührohamok, vagy akár sírógörcsök, de alkoholhoz is nyúlhatsz miattuk. Ez az összetörés pedig lehet egyszeri, de általában egy tartós, mások számára sokkoló folyamatot takar.

II. A stressz hatása a cég egészére: ¾ csökken a munkavégzés hatékonysága, ¾ az ügyfelek elégedetlenebbek és más partner után néznek, ¾ a dolgozók elkötelezettsége csökken, ¾ növekvő fluktuáció, ¾ növekszik a betegszabadságok száma, ¾ növekszik az egészségügyi kiadások összege, 29

www.lhp.hu letöltve: 2007.dec.02 21.50

37

¾ kompenzásciós igények lépnek fel, ¾ a szabályokat megszegik, ¾ gyakorivá válnak a késések, ¾ személyeskedés általánosabbá válik, stb.

Megelőzés, kezelés Miért van szükségünk a stressz tudatos kezelésére? Mert magát a stresszt is zömében mesterséges stresszorok okozzák, és sokan nem vagyunk felkészülve, hogy ezt ösztönösen kezelni tudjuk. 30

Ha megértjük, hogy pontosn mi is a stressz, és tudatosan odafigyelünk a stresszes

helyzetekre és azok ’egészséges kezelésére’ , akkor nem nyúlunk segítségként egészségkárosító eszközök után, hanem más módszerekkel próbáljuk megoldani a nehéz helyzeteket. Az egészségkárosító eszközök ugyanis csak felgyorsítják a betegségek folyamatát.

A

dohányzás,

a

túlzott

alkoholfogyasztás

mind

tönkreteszik

a

szervezetünket, úgy, hogy észre sem vesszük, csak akkor, mikor már késő. 31

A depresszió és a krónikus stressz legfontosabb háttértényezője, ha úgy érzi az ember,

hogy helyzete megoldhatatlan, saját magát értéktelennek, feleslegesnek tartja. A legfontosabb, hogy milyen az értékrendünk. A mai fogyasztói társadalomban igencsak nehéz megtartani a valódi értékeket. Mint ahogy azt a kérdőívem is kimutatta, az embereknek a legfontosabb a kiegyensúlyozottság, a boldogság. Kérdés, hogy kinek mit jelentenek ezek a fogalmak. Egy új autó, egy lakás, boldog párkapcsolat, egészség, pénz, béke, nyugalom, belső harmónia? A boldogság nem állapot és nem is hangulat. Lényeges, hogy összhangban legyünk önmagunkkal és másokkal is, valamint, hogy legyenek hosszútávú céljaink, érezzük azt, hogy az életünknek van értelme. Én úgy gondolom, hogy egyetlen ember sem felesleges, mindenkinek van valami funkciója ezen a világon. Biztos, hogy van oka annak, hogy megszülettünk. Ez a beállítottság a legfontosabb egészdégvédő mind testileg, mind lelkileg. 30 31

www.hazipatika.com letöltve 2007.nov.05. 18.04 Dr Ternovszky Ferenc: II. Az egyensúly 2007, Szókratész, Budapest

38

Alkalmazott módszerek

Jóga

Jelentése: egység, egyesülés. A jóga egzakt tudomány, melynek anyaga saját elménk és testünk. Már 4000 évvel ezelöttről találunk művészi ábrázolásokat jógázó emberekről, azóta számtalan ember tanulmányozta, tökéletesítette, alakította. A jóga tudománya pótolja azokat az ismereteket és tapasztalatokat, melyeket a nyugati életvitel és a tudományok elhanyagoltak. Gyakorlatai helyreállítják az izmok helyes beidegzését, javítják a tartáshibákat, kialakítják a helyes légzést. A gyakorlati előnyök mellett a jóga szemlélete is jó hatással van életszemléletünkre: a befelé figyelés, a koncentrált mozgás, a nyitottság a tapasztalatokra és az összeszedettség mind jellemzői kell hogy legyenek egy egyensúlyi állapotnak. Több modern irányzata is született, melyek a hagyományos értékek megőrzése mellett gyakorlataikban figyelembe veszik a mai ember életmódját. A jóga ideális eleme egy stresszmenedzsment tréningnek, hiszen gyakorlataiban a feszülés-lazítás tudatosításán, a mozgás-légzés összehangolásán és a koncentráció fejlesztésén van a hangsúly. Ezek a feszültségkezelés elemei is.

David Koncepció Gépi mozgásterápia, német-finn standardizált analitikai-, tréning-, és terápiarendszszer. Átfogó, tudományosan alátámasztott, speciális eszközökkel mért és ellenőrzött

39

módszerek összessége a gerinc és a végtagok funkcionális állapotának analízisére, objektív dokumentálására, prevenciós és terápiás programok elkészítésére. A DAVID koncepció alapelve, hogy az objektív izomerő és izomerőegyensúly felmérést követően a résztvevők hosszú távon, prevenciós vagy terápiás programokon tréningezve biztosítsák teljesítőképességük fokozását egészségük megőrzése mellett. A terápiás szinten tréningezőknek minden lehetőség biztosított, hogy a prevenciós tréning szintet elérjék és ezt az optimális állapotot megtartsák.

NLP Neuro-Lingvisztikus Programozás32 Az NLP meghatározása igen nehéz. Az elnevezést Richard Bandler és John Grinder találták ki a hetvenes években, munkásságuk jelölésére. A Neuro arra utal, hogy az emberi idegrendszerrel, a tudattal és gondolkodással foglalkozunk, azaz hogyan hallunk, látunk, érzünk, ízlelünk és szaglunk. A Lingvisztika a nyelvről és a nyelv emberi tudatra gyakorolt hatásáról szól. Hogyan tükröződnek a tudatunkban az egyes szavak és kifejezések. A lingvisztika arra a „nem hallható nyelvre” is vonatkozik, amelyet testtartásunkkal, gesztusainkkal és szokásainkkal „beszélünk”. Ez az a nyelv, amellyel leginkább kommunikálunk és amely alkalmas rokonszenv építésére és fenntartására. A Programozás pedig arra utal, hogy gondolataink, érzéseink, és cselekedeteink egyszerű program- sorozatok. Ezek a programok olyan „mentális szoftvert” alkotnak, amelyet bővíteni, javítani, cserélni is lehet az NLP módszereivel. Tehát az NLP a gondolkodásmód nyelvi eszközökkel történő célirányos átszerkesztése. Néhány szakember (nyelvész, programozó, pszichológus) azt tanulmányozta, hogy a sikeres embereket mely gondolkozási sémák teszik sikeressé. Miután feltérképezték ezeket a jellemzőket, rendszerbe foglalták őket, és rendszerbe foglalták azokat az eszközöket is, melyek segítségével ezekre az eredményekre jutottak. Így megszületett a sikerre vezető gondolkodás modellje, és megszületett az ennek eléréséhez szükséges eszközrendszer. Ezek segítségével bárki gondolkodási struktúráját modellezni, majd összehasonlítani lehet a modellként állított sikeres gondolkodási stratégiával. Ezek után lehetővé válik a sikerre vezető gondolkodásmód kialakítása. Ezekben ugyanolyan szerep jut az önismeretnek, mint kifinomult kommunikációs módszereknek. Szerepe a stresszmenedzsmentben: a stressz okozó hiányos önismeret és a hibás célértékelés 32

www.nlp.linkpark.hu letöltve 2007.nov.02. 17.30 www.lunarimpex.hu letöltve 2007.nov.02 17.50

40

javítása,

nyitottabb

kommunikációs

módszerek

alkalmazása.

Gyorsabban

és

hatékonyabban érhetjük el a céljainkat, mint valaha. Azzá válhatunk, akivé akarunk. Megtanulhatjuk tudatállapotunk szabályozását, hogy hiedelmeink és értékeink összhangba kerüljenek az áhított eredményekkel (ez az NLP "programozási" része). Képességeink fejlődésével gyarapodik önbizalmunk és önértékelésünk. Az NLP elveinek és módszereinek révén a problémás helyzetekkel alkotó, leleményes módon foglalkozhatunk. Röviden, az NLP segít, hogy - fejlesszük személyes kapcsolatainkat - pozitív mentális hozzáállást alakítsunk ki - túllépjünk a múltbeli negatív tapasztalatok hatásain - a célokra összpontosítsunk, és energiáinkat azokra fordítsuk - rapportba (összhang) kerüljünk ügyfelekkel, kuncsaftokkal, munkatársakkal - hatékonyabban használjuk ki az időnket - egyre több értelmet találjunk az életünkben - jártassá váljunk olyasmiben, amit csodálunk másokban - egyre több örömünket leljük az életben Érdemes megjegyezni az NLP néhány alapfeltevését: „Az emberek tökéletesen működnek” Senki nem rossz, vagy gonosz. Mindenki tökéletesen hajtja végre a mikro-stratégiáit, de lehet, hogy ezek a stratégiák nem tökéletesek, vagy nem elég hatékonyak. Az NLP segíthet, hogy a nem megfelelő stratégiáinkon változtassunk. „A kommunikáció annyit ér, amennyi az eredménye” Lehet, hogy a kommunikációval nem azt értük el, amit szerettünk volna, de ez csak annyit jelent, hogy nem volt elég hatékony a kommunikáció. A kapott eredmény azt jelzi, hogy változtatnunk kell a viselkedésünkön. „Minden erőforrással rendelkezünk, amire szükségünk van, de akár létre is tudunk hozni új erőforrásokat” Nincsenek tehetetlen emberek, csak erőforrásmentes állapotok. Az NLP nagyszerű eszköz az erőforrások felszínre hozásához és az erőforrásos állapot fenntartásához. „Nincs kudarc, csak visszajelzés”

41

Nincsenek hibák, kudarcok, csak válaszok, visszacsatolás, visszajelzés. Ha úgy érzed, nem sikerült valami, ez csak azt jelenti, hogy nem jó eszközt választottál. Változtass a viselkedésen, használj más eszközöket, mindaddig, amíg sikerül! Dietetika, Táplálkozástan Célja a különböző táplálkozással összefüggő betegségek terápiás vonatkozásainak széles körű megismertetése, kutatása, elfogadtatása és bevezetése. Ez személyre szabottan a betegségmegelőzést és az egészséges, illetve aktuális állapotnak megfelelő táplálkozási gyakorlat és szokások kialakítását jelenti. Rejtett betegségeinket illetve betegségre való hajlamainkat jelentősen befolyásoljuk, ha odafigyelünk táplálkozásunkra. Egy megfelelő étrenddel serkentjük a szervezetünkbe jutott méreganyagok távozását, ellátjuk szervezetünket a szükséges ásványi anyagokkal, antioxidánsookal és vitaminokkal, növelve ezzel energiáinkat.

Mozgás, fizikai aktivitás

Kocogás, futás A futás népszerűsége egyre nő napjainkban, amely elsősorban praktikusságának köszönhető – nem kell hozzá sok felszerelés (megfelelő futócipő), nem kötött életkorhoz, nagyon sokféle edzettségi szinten is élvezetes lehet, és az sem utolsó szempont ,hogy bárhol találunk olyan területet (város, falu, sportpálya, erdő), ahol megmozgathatjuk magunkat egy-egy félórás kocogással. Rendszeres futás hatására nő az állóképesség, valamint számos hormonális és idegrendszeri változás is bekövetkezik. Az agy endorfint szabadít fel, amely boldogságérzetet vált ki ( mint ahogy ezt a legtöbb sporttevékenység során tapasztaljuk). Javul a stresszhelyzet-megoldó képesség és a monotóniatűrő-képesség. Természetesen fontos a mértékletesség betartása, a megfelelő edzőcipő és pálya kiválasztása, ugyanis számos krónikus izületi sérülést eredményezhet a futás. Ezért fontos, hogy soha ne hagyjuk ki a bemelegítést, levezetést és nyújtást! Persze nem mindneki kedveli a futást, ha közéjük tartozunk, semmiképp se erőltessük. Válasszunk inkább másfajta mozgásformát.

42

Kerékpározás A kerékpározás nagy előnye, hogy nem terheli le az ízületeket, a testsúlynak csak egy része terhelődik a gerincre. Lényeges viszont az ülés és a pedál közötti távolság, mert ha ezt rosszul állítjuk be, akkor a combfeszítő izomcsoportra óriási teher nehezedik, míg más izmokra szinte semmi. A sebesség 16 km/h és 32 km/h között az ideális. A hosszabb ideig tartó kerékpározás veszélye lehet, hogy a vércukorszint egyik pillanatról a másikra lezuhanhat, amely balesetveszélyt jelenthet főleg azoknak, akik nem szoktak hozzá az ilyenfajta terheléshez. Mai rohanó világunkban sajnos nincs mindenkinek arra ideje és lehetősége, hogy kerékpártúrákat szervezzen. Erre az esetre találták ki a szobakerékpárt. Elég napi 20 perc tekerés, az intenzitás és az ellenállás pedig egyénileg beállítható. Tánc 33

A tánctól mindig feldobódunk, a depresszióellenes

hatás tehát egyértelmű. Ha mozgunk, a szép élmények önkéntelenül

felidéződnek.

A

táncterápiával

így

tulajdonképpen megfordítjuk a folyamatot: ezúttal nem azért táncolunk, mert jókedvünk van, hanem a tánclépésekkel hívjuk elő a vidámságot. A puszta jó közérzeten túl javul a keringés, a légzés, erősödnek a csontok és az izomzat. A hajladozás jó derékfájásra, az ugrálás a stressz oldására. Mindehhez nem szükséges táncosmúlt, itt nincsenek szabályok. Egy mosoly, egy gesztus is táncnak számít. Ha pedig mindez csoportban zajlik, az energiák összeadódnak. Racionális világunkban nagy szükség van arra, hogy néha spontán módon viselkedjünk. Mivel a tánc részben tudatalatti tevékenység, sok olyan érzelmet, élményt felszínre hozhat, amit elrejtettünk magunkban. A tánc közben — akár akarjuk, akár nem — önmagunk vagyunk.

33

http://4soul.blog.hu/2007/10/20/a_tanc_mint_terapias_eszkoz letöltve 2007.dec.02. 19h50

43

Úszás Úszás, vízi aerobic, vízben végzett lazító és nyújtó gyakorlatok – ezek egyike sem terheli a gerincoszlopot és az ízületeket

Relaxáció Relaxációnak nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek a testi-lelki egyensúly kialakítását segítik elő. Az izomtónus szabályozásában, áthangolásában játszik szerepet, ami feszültséget old és nyugalamt teremt. A kutatócsoport véleménye szerint egy 20 perces relaxáció legalább annyi stressztől szabadítja meg a szervezetünket, mint egy 3-4 órányi alvás. A relaxáció szó szerint ellazulást jelent, s a legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. Erre több rásegítő módszer is van, az egyik legelterjedtebb a progresszív relaxáció, melyben először megfeszítjük izmainkat, hogy aztán, amikor ellazítjuk őket, könnyebb legyen átélni az ellazulást. A másik ismert módszer az autogén training:

Autogén Tréning (AT) A stressz leküzdésének módszere, mely meditációhoz hasonlóan önálló relaxációs gyakorlatok sorából áll. Ezek segítségével kikapcsolhatók a szervezet „küzdj vagy

menekülj” reakciója, és domináns helyzetbe kerül vegetatív idegrendszer kétszimpatikus és paraszimpatikus – ága. Ezek mentális és fizikai nyugalmat és a keleti meditációhoz hasonló relaxációt idéznek elő. Az AT segít valódi érzelmeink és érzéseink megismerésében, és abban, hogy negatív érzelmeinktől megfelelő módon szabaduljunk meg ahelyett, hogy elfojtanánk őket. Egy kiadós testedzés után rendkívül nyugtató, izomfeszülést oldó hatású, amelynek megtanulása csupán néhány napot vesz igénybe szakember irányítása mellett.34

34

http://www.auranka.hu/magazin/egeszseg/az-autogen-trening.html letöltve 2007.dec.02. 20.00

44

Ha az ember elsajátítja az autogén tréning tudományát, ezzel gyorsan meg tudja szűntetni a stresszhatásokat, a feszültséget és elegendő lesz 15-20 perc a teljes pihenéshez, az erő visszanyeréséhez. Ugyancsak megtanulható vele a tabletták nélküli fájdalomcsillapítás. Az autogén tréning megtanulásához nem is kell olyan sok információ. Ennél sokkal fontosabb a rendszeres gyakorlás eltökélt szándéka. Az öntökéletesítés folyamatában a "tréning" szó kulcsszerepet játszik. Felsorolok néhány alapvető gyakorlatot. Légzés. Feküdjünk vagy üljünk le kényelmesen. Hunyjuk be a szemünket. A légzésünket figyeljük passzívan, mintegy kívülről, ne akarjuk befolyásolni.

Külsőre

meglehetősen egyszerűnek tűnik ez a feladat, de azért mégsem mindig könnyű végrehajtani. Néha az ember kísértést érez, hogy meghosszabbítsa a kilégzést, ugyanis kilégzéskor mélyebb a nyugalom és az elernyedés. Ez azonban elkerülhetetlenül maga után vonja a mély belégzést is, megzavarja az autogén elmélyülés harmóniáját. Súly. Feküdjünk vagy üljünk le felhúzott térddel. Csukjuk be a szemünket, engedjük el magunkat, passzívan összpontosítsunk a nyugalomra. Maradjunk ebben az elengedett pózban és passzívan koncentráljunk a jobb kéz tulajdonképpeni súlyára. Mintegy távolról, továbbra is figyeljünk a kéz súlyára mindaddig, míg meg nem unjuk. Az ezzel való foglalkozás mértékében érezni fogjuk a többi testrész súlyát is. Továbbra is csak passzívan kísérjük figyelemmel mindezt. Ne tegyünk akarati erőfeszítést, sugalmazással se próbáljuk gyorsítani a folyamatot. Bármely belülről jövő művelet csak akadályozza az autogén állapot kialakulását -- az egyén által irányított transz sajátos formáját. Napi 15-20 perces gyakorlással két hét alatt már minden nehézség nélkül elérhető és könnyen váltogatható az egyes részek súlyának érzékelése az egész testben. Észrevehetővé válik, hogy rövid időszakokra teljesen eltűnik a test érzékelése. Nem kell félni ettől az állapottól. Meleg. Kézfejünket helyezzük el úgy, hogy a két tenyér egymás felé nézzen. Hunyjuk le a szemünket, lazuljunk el, koncentráljunk a nyugalomra és melegre, melyet a tenyér sugároz ki magából. Ha már érzékeljük ezt a meleget, közelítsük mindkét tenyerünket az arcunkhoz. Arcunkkal "fogjuk fel" a két tenyér által kisugárzott meleget. Ha passzívan a bőr melegére összpontosítunk, el tudjuk érni hőmérsékletének 2-3 fokos emelkedését. Ha hideg a kezünk, akkor előzetesen melegítsük fel, különben semmi sem fog sikerülni. A gyakorlás előrehaladtával a meleg érzékelése kiterjed az egész törzsre. Amikor már ez is sikerül, úgy vehetjük, hogy elsajátítottuk a gyakorlatot.

45

Napfonat. Hunyjuk le a szemünket, lazuljunk el. Összpontosítsunk arra a melegre, amit a gyomrunk magasságában, belül érzünk. Képzeljük azt, hogy ott helyezkedik el a nap. Ha már elsajátítottuk az előző gyakorlatot, akkor képesek vagyunk arra, hogy passzívan testünk melegére koncentráljunk. A "napfonat" nevű gyakorlat lehetővé teszi, hogy ezt a meleget tetszés szerint átvihetjük szervezetünk bármely részére. A has belsejében levő melegre történő összpontosítás beszabályozza az emésztőszervek működését. Ezt a gyakorlatot azonban nem végezhetjük heveny hasüregi gyulladás, vérzés és daganat megléte esetén. Pulzus. Helyezkedjünk el kényelmes ülő helyzetben, hunyjuk le a szemünket, lazítsuk el magunkat. Kézfejünket helyezzük el úgy, hogy a két tenyér egymás felé nézzen. Ujjainkat kulcsoljuk össze, próbáljuk megérezni, amint a szív ritmusának megfelelően az ujjhegyek lüktetnek. A gyakorlás előrehaladtával a lüktetést más testrészeinkben is érezni fogjuk. A gyakorlatot akkor sajátítottuk el, ha a lüktetést már a karban és a törzsben is érezzük. Hűvös homlok. Hunyjuk le a szemünket, lazuljunk el. Passzívan koncentráljunk a homlokunkkal érintkező levegő hűvösségére. Ettől a gyakorlattól javul az agy teljesítménye, elmúlik a fejfájás. Ne akarjunk kifejezett hideget érezni a homlokunkkal. Ez görcsös összehúzódást idézhet elő az agyi erekben. A hidegérzésnek egészen enyhének kell lennie. Nyugalom. Ez az utolsó gyakorlat, melynek megtanulását csak az eddigiek elsajátítása után lehet megkezdeni. Feküdjünk vagy üljünk le kényelmesen, felhúzott térddel. Hunyjuk le a szemünket, lazuljunk el. Csináljuk végig a "légzés", "súly" és "meleg" nevű gyakorlatokat. Utána passzívan koncentráljunk a nyugalomra. Koncentráljunk 10 % elernyedésre még akkor is, ha 90 %-ban feszült állapotban van. Emelkedjünk ki az autogén állapotból a "hűvös homlok" gyakorlattal. A "szükséges" állapotot semmi esetre se akarjuk magunknak szuggerálni. Csakis a már meglévőre történő passzív összpontosítás hozza meg az igazi hatást. Ha valami olyat akarunk magunknak beszuggerálni, ami tulajdonképpen nincs jelen, az csak fokozza a belső harcot, a nyugalmat pedig "üldözőversennyé" változtatja. A fenti hét gyakorlat képezi az autogén tréning alapját. A továbbiakban, ha nyugalmi "üzemmódba" helyezi magát és valamire ráhangolódik, további önszuggesztiós elemekkel egészítheti ki a sort. Ezeknek azonban, egyrészt valami meglévőre kell épülniük, másrészt rövideknek kell lenniük, harmadrészt pedig nem szerepelhet bennük a "nem" tagadószó. A "nem félek a vizsgától" elem például alkalmatlan, ezért így kell

46

átalakítani: "A vizsgán nyugodt vagyok. A vizsga során magabiztos vagyok". Ugyancsak alkalmatlan a "Többé nem dohányzom." megfogalmazás is, melyet "A dohányzás gusztustalan. Megszabadulok tőle. Már meg is szabadultam." képletre kell kicserélni. Ezzel a módszerrel az ember bármire ráhangolódhat, megtanulhatja, hogyan kell könnyen és magabiztosan megbirkózni a legkülönbözőbb, mégoly rendkívüli szituációkkal is.

Aktív pihenő Más néven kikapcsolódásnak is nevezik, mivel minden olyan tevékenység is ide sorolható, amely elvonja a figyelmünket a stresszkeltő mindennapi eseményekről vagy segít azok feldolgozásában. Válasszunk egy hobbit, ha eddig nem tettük volna meg, és igyekezzünk

mindig

időt

fordítani

rá.

Személyiségünktől,

életvitelünktől

és

lehetőségeinktől függően mindannyian találhatunk megfelelő tevékenységet. Lehet ez utazás, sport, baráti összejövetelek, egy buli ahol kitombolhatjuk magunkat, színház, mozi, főzés, olvasás, zene...

Összefoglalóan 14 jótanács a stressz enyhítésére:35

35

www.stresszmanagement.hu letöltve 2007.nov.22. 18.20

47

1. Az első és legfontosabb lépés: tudatosítsuk, hogy felelősek vagyunk a sorsunkért. Ezt a felelőséget nem tudjuk nem vállalni. (stresszforrás: másvalakit vagy másvalamit okolunk a saját döntéseinkért) 2. Korlátainkkal csak mi magunk tudunk megbírkozni. A stressz kezeléséhez külső segítséget kaphatunk ugyan, de ezek csak tanácsok és útmutatások. Nélkülünk nem tudunk előbbre jutni. (stresszforrás: mástól várjuk a segítséget) 3. Fogadjuk el a valóságot. A valóság van. A mi valóságunkhoz hozzátartoznak rossz tulajdonságaink is. Önismeretünk fontos eleme, hogy tisztában legyünk velük. (stresszforrás: irreális énkép) 4. Tűzzünk ki világos és elérhető célokat magunknak. Tudatosítsuk céljainkat, és a megvalósításához szükséges lépéseket. Rendszeresen tegyünk olyan dolgokat, mely közelebb visz célunkhoz. (stresszforrás: erőnket meghaladó, homályos célok) 5. Ha van egy nehéz feladatunk, és ha megtehetjük, az elsők között kezdjünk neki. Ha a végére hagyjuk, egész nap nyomasztani fog bennünket.(stresszforrás: halogatás) 6. Kommunikáljunk

együttműködően.

Ehhez

megfelelő

önértékelésre,

nyitottságra és érzékenységre van szükségünk. Kerüljük a személyeskedést, koncentráljunk a problémára. (stresszforrás: személyeskedés, „ áldozat szerepkör” felvétele) 7. Ne féljünk kimozdulni komfortzónánkból. Keressünk fel új helyeket, beszélgessünk új emberekkel. Legyünk nyitottak a világra. (stresszforrás: megszokott, már nem kielégítő ingerek) 8. Rendszeresen végezzünk aerob sportot (úszás, futás, kerékpározás, sífutás stb). Heti 3-4 alkalommal 30-50 perc szükséges ahhoz, szervezetünk hozzászokjon a magasabb terheléshez. Ez nemcsak testileg, hanem lelkileg is jó kondíciót biztosít számunkra. Tartsuk szem elött a fokozatosság elvét. Ha már régen sportolunk, kérjük ki orvos tanácsát. (stresszforrás: gyenge fizikai kondíció, kitartás hiánya) 9. Ne terheljük túl szervezetünket nehéz ételekkel. Táplálkozásunkban részesítsük előnyben a természetes, azon belül a növényi ételeket. Együnk naponta gyümölcsöt. Szívleljük meg Hippokratesz szemléletét: ételed legyen orvosságod .(stresszforrás: az emésztés és a méreganyagok kiválasztása energiáinkat is felemészti)

48

10. Adjunk lehetőséget szervezetünknek, hogy tisztítsa magát. Naponta végezzünk légzőgyakorlatokat, tartsunk diétanapot. Legfontosabb elv a rendszeresség és a fokozatosság A kúrák megkezdése előtt kérje ki orvosa tanácsát! (stresszforrás: a méreganyagok károsítják idegrendszerünket) 11. Oldjuk izmainkban a feszültséget. A minket ért stressz izmainkban raktározódik. Ettől fájhat a fejünk, hátunk, ez rossz rossz közérzetet szül és zavar mindennapi tennivalónkban és kapcsolatainkban. Tanuljuk meg a helyes testtartást és légzést. A tónusos izmokat (pl. végtagizmok) hetente többször nyújtsuk (stresszforrás: feszült izmok, fejfájás) 12. Örömeinket és bánatainkat osszuk meg partnerünkkel és barátainkkal. Programjainkat, így testedzésünket is végezzük barátunkkal, barátnőnkkel, társunkkal. Így minden találkozás élménygazdag és hasznos lesz, és még jól is érezzük magunkat. (stresszforrás: emberi kapcsolatok hiánya) 13. Ajánlott nyugtató, idegerősítő és izomlazító gyógyteák: kamilla, levendula, citromfű. (stresszforrás: túlterhelt idegrendszer) 14. Életünk minden perce valóság. Életünk minden perce a miénk. Akármit teszünk, tegyük azt teljes felelősséggel és figyelemmel!

Alkalmazott módszerek a munkahelyen, munkavégzés során, szervezeti szintű stresszkezelés

36

A stresszkezelés és -feldolgozás terén a magyaroknak van mit tanulnia: sajnos élen

járunk az alkohol- és dohányfogyasztásban, sőt, a kábítószerek élvezete is egyre 36

www.evamagazin.hu/letkerdes letöltve 2007.dec.02. 15.04

49

nagyobb mértékű. Várható élettartamunk a legalacsonyabbak között van Európában. Az utóbbi években aggasztó méreteket öltött a férfiak korai elhalálozása, aminek hátterében a tartós stressz áll: 1960-hoz képest 2004-re 33%-kal nőtt az idő előtti halál a 40 és 69 év közötti férfiak körében. A munkahelyi stressz megelőzése és kezelése kapcsán ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nincsen jó vagy rossz stresszmegelőző program, nem lehetséges konkrét megoldásokat vagy akcióterveket meghatározni. A sokféle probléma és számtalan szervezeti felépítés és szituáció lehetetlenné teszi univerzális tanácsok létjogosultságát. Vezérelvek és általános nézetek léteznek ugyan, de kellő fenntartással kell őket kezelni. És most lássuk, hogy az általam vizsgált cég milyen lépéseket tesz a dolgozók egészségének megőrzése érdekében. Interjú Interjúalanyom a vizsgált vállalat masszőre. Sz. Zsófia 26 éves, 2 éve részmunkaidőben dolgozik a cégnél, végzettségét tekintve pedig gyógymasszőr. Munkája során felváltva alkalmazza a japán és a svéd masszázs fortélyait a kollégák egyéni problémáitól függően. Miben különbözik egymástól a japán és a svéd masszázs? A japán masszázs az izmok lazításával és a meridiánenergia harmonizálásával fejti ki egészségmegőrző hatását. A kezelés után az ember energikusabbnk, mozgékonyabbnak, lazábbnak érzi magát. A fájdalom és a mozgáskorlátozottság csökken. A svéd masszázs a legelterjedtebb nyugati masszázsfajta. Eredeti formája ötvözi a masszázst és a testgyakorlatokat. Elősegíti az esetleges betegségek gyógyulását, felfrissíti a szervezetet, csökkenti a fájdalmat (pl. stresszes fejfájást), megakadályozza a nem használt izmok sorvadását, enyhíti az álmatlanságot, fokozza az éberséget, de mindenek előtt elősegíti a relaxációt és csökkenti a stressz hatását. Általában miért jönnek az emberek masszázsra? Az itt dolgozók többnyire ülőmunkát végeznek, amely hatásaként a nyakizomban és a válltartó izmokban úgynevezett stresszcsomók alakulnak ki. A stresszcsomók következménye a fejfájás, karzsibbadás és fáradtság. Nagyon sokan jönnek hozzám mozgásszervi és izületi problémákkal is. Masszázzsal könnyen

50

kilazíthatóak az izmok, és mindemellett az ember agyilag is képes kikapcsolni néhány percre. De nem csak akkor látogatnak meg, ha fáj valamely testrészük. Sokan megelőzés céljából irtkoznak fel a listára, azért, hogy felkészítsék a testüket a stresszes, megterhelő helyzetekre. Egyesek elsősorban lelki problémáik miatt jönnek. Fél óra lazító masszázs és egy kis beszélgetés nagyon sokat segít. Viszont van olyan, akinek egyszerűen csak szüksége van néhány perc csendre, nyugalomra a nap folyamán. Egy masszőr olyan, mint egy kozmetikus: jó hallgatóság... Igen, ez teljes mértékben így van. Bár hozzáteszem, nem mindenkinél. Általában az első alkalommal kiderül, hogy az illető mennyire szeretne megnyílni, mit mond el a magánéletéből, a problémáiról. Fontos odafigyelni, mert nem mindenkit szabad kérdezni ezekről a dolgokról. Ehhez a munkához elengedhetetlen az empátia. Az emberek sokszor annak is örülnek, ha csupán végighallgatom őket, majd megkönnyebülten távoznak, és közben a testük is ellazult. Általában magánéleti gondokkal küszködnek. Az otthoni problémák sajnos gyakran negatívan befolyásolják a munkahelyi teljesítményüket. Ugyanúgy igaz fordítva is, ha a magánéletük kiegyensúlyozott, de a munkahelyen idegesek, mert kiabál a főnök, megcsúsztak a határidővel vagy késik a fizetés, az hatással van a magánéletre is. Ördögi kör, amelybe nagyon könnyű belezuhanni. Mennyire stresszesek az emberek, akik hozzád jönnek? Ez változó. Hó elején és végén az átlagosnál nagyobb a rohanás, ilyenkor mindenki idegesebb. Egyébként meg ez élethelyzettől függ, erre nincs konkrét tendencia. Te milyen egyéni stresszkezelő módszereket tudnál ajánlani az itteni dolgozóknak? A svéd és japán masszázson kívül ajánlom még az aromaterápiás masszázst vagy fürdőt, pédául levendula illattal. Nagyon hasznos még a meditáció, a jóga, tai chi valamint az infraszauna. Ez utóbbi csak akkor javasolt, ha nincsenek az illetőnek szívés érrendszeri problémái. Ezenkívül hatásos még a gerinctorna és bármilyen egyéb mozgás, sport, lehetőleg a természetben. Hogyan látod a dolgozók helyzetét? Óriási a mozgáshiány a cégnél. Az embereknek nincs idejük és energiájuk. Szerintem egyrészt ezen kellene változtatni. Rendszeres mozgással és egészséges táplálkozással sokkal kiegyensúlyozottabbak lennének. Másrészt pedig nincsenek tisztában az egészséges, stresszmentes életmóddal. Úgy gondolom, hogy már gyermekkorban el kellene kezdeni az egészséges életmódra való nevelést. Nehezebben

51

kezd el sportolni az a felnőtt, akit gyerekként egyszer sem vittek a szülők biciklitúrára vagy úszni. Ugyanakkor szerintem a cég megadja dolgozóinak a lehetőséget az egészséges életmód elnyerésére, megőrzésére. Nagyon köszönöm az interjút. Én is köszönöm.

Mit tesz még a cég a munkavállalók egészségének megőrzése, a munkahelyi stressz csökkentése érdekében? 1. A fent említett irodai mobil masszázs kezd egyre elterjedtebbé válni Magyarországon is. Egyre több multi alkalmazza a stresszkezelés ezen módzerét. Kis költséggel jár és egy főre az időigény sem nagy. Minden dolgozónak alkalma van havonta kétszer 15 percre ingyenesen igénybe venni ezen

szolgáltatást.

További

alkalmakra

pedig

kedvezményes

áron

jelentkezhetnek a munkavállalók. 2. A cég sporttámogatást is nyújt dolgozóinak, az Oxygén wellness központ, amely rengeteg különböző szolgáltatást nyújt vendégeinek, köztük az általam vizsgált cég dolgozói kedvezményben részesülnek a több, mint 20 féle aerobik óratípus (pl.: aerobik, zsírégető, step, step-kondi, kondi, dance, fitball, capoeira, gyermek torna, jóga, hastánc, kick-box, mélyizom torna, kismama torna), masszázs, pezsgőfürdő, infraszauna, valamint kozmetika és fodrászat által nyújtott szolgáltatásokban. 3. Egészségügyi

ellátást

is

biztosít, amely

ingyenes

szemvizsgálatot

és

kedvezményes szemüvegvásárlást is tartalmaz. Évente egyszer szervez a vállalat egy ún. Well-being napot, amely az egészséges életmódra neveléssel és a dolgozók egészségi állapotának felmérésével jár. A dolgozóknak lehetőségük van részt venni különböző programokon: szív- és érrendszeri rizikófaktor szűrés; szív- és érrendszeri betegség előfordulásának, meghatározása, tanácsadás; fittségi szűrés; szénmonoxid vizsgálat.

52

4. Közérzetjavító módszrek, programok: csapatépítések, (CSO)2 bajnokság, szerda esti futball mérkőzések.

Lehetséges munkáltatói intézkedések37– vizsgálat a választott cég alapján

A munkahelyi stressz kezelése nagyobb hatékonyságot eredményezhet, javíthatja a foglalkozási betegségek és a munkavédelem helyzetét, következésképpen gazdasági és társadalmi előnyöket nyújthat a társaságok, a munkavállalók és a társadalom számára. A vezetők és a munkavállalók képzése: annak érdekében, hogy jobban átlássák és megértsék a stressz lényegét, lehetséges okait és kezelésének módját, és/vagy alkalmazkodjanak a változáshoz. Elsődleges tennivaló, hogy az emberek felismerjék a stresszt és veszélyeit. Csak ezután tehet az egyén vagy a munkáltató bármit is a megelőzés és kezelés érdekében.

Most bemutatom a stresszkezelés lehetséges szintjeit a Dilts piramis alapján. Ezen szintek a magánéletben ugyanúgy alkalmazhatóak, de én most a munkahely szempontjából elemzem őket. Ahhoz, hogy a stresszkezelés sikeres legyen, nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló együttműködésére is szükség van.

7.sz. ábra

37

www.napi.hu letöltve 2007.dec.06 20h20

53

Iden titás

Meggyőződés, értékek

Képességek

Magatartás

Környezet

A stresszkezelés lehetséges szintjei: Dilts piramis

1. Környezet Mondhatnánk úgy is, hogy munkahelyi környezet – a zaj, színek, berendezés. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezen tényezőt a munkavállaló és a munkáltató is egyaránt alakíthatja. A munkálttó kötelessége, hogy megfelelő munkakörülményeket biztosítson dolgozói számára. Tekintsük példaként a választott IT céget: Berendezés, munkaeszközök: a munkába állás első napjától biztosítani kell minden munkavállaló számára saját íróasztalt, működőképes számítógépet, széket, melynek a magasságát igény szerint állítani lehet, belépőkártyát az épületbe és egyéb asztali munkaeszközöket ( írószerek, füzet, papír stb.). Egy informatikai cégnél a munkavállalók 95%-a számítógépnél dolgozik. Fontos, hogy a munkáltató odafigyeljen, hogy a dolgozó asztalánál minden napszakban elég fény legyen - lehetőleg minél több természetes fény - , ne legyenek túl sokan összezsúfolva egy kis helységben, kapjon mindenki elegendő mozgásteret. Az sem jó, ha ingerszegény a környezet, de az sem jó, ha túl sok az inger. Figyelni kell arra is, hogy ne legyen nagyon zajos a környék. A zaj fokozza a feszültséget. Jótékony hatású, ha szobanövényekkel díszítjük az irodát. Színek: ugyanaz a szín különböző emberekből eltérő érzéseket válthat ki. A kék, zöld általában nyugtat, tágítja a teret. A piros, sárga és a narancssárga izgató, élénkító, melegítő hatású. A barna meghittséget sugároz, a fehér tisztaságot sugall.

54

Klíma: lényeges a megfelelő hőmérséklet biztosítása az irodákban az év minden évszakában. Mellékhelység: jó, ha van elegendő mennyiség egy nagyobb épületben, és a higiénia sem utolsó szempont. Lift: mozgássérültek, nehezen közlekedők számára, vagy nagyobb mennyiségű vagy nehezebb tárgyak magas épületben való cipeléséhez elengedhetetlen. Parkoló: történt egyszer, hogy egy munkatársam napja idegesen kezdődött, feldúlva jött be az irodába, mégpedig azért, mert nem volt hely az autójának a cég parkolójában, így két utcával odébb, nem ellenőrzött helyen kellett letennie a céges kocsit. Nem vagyunk egyformák, ő ezen felidegesítette magát, ami valahol talán érthető. Jó, ha legalább a céges autók számára biztosít a vállalat megfelelő kapacitású ellenőrzött parkolót. Étkezési lehetőség: a legjobb, ha a cégnek van saját ebédlője, büféje. Ha nincs saját, akkor a közelben mindenképp hasznos ha van étkező. A cégeknek általában van saját konyyhájuk, ahol a dolgozók ehetnek, ihatnak vagy a hűtőben élelmiszert tárolhatnak. Fontosak még a további próságok, amelyekkel a munkáltató segíti a megfelelő munkavégzését : hozzáférés adatbázisokhoz, nyomtatóhoz, fénymásolóhoz. Segítség: lényeges, hogy a dolgozó tudjon hova fordulni probléma esetén. Cégemnél működik az ún. RESO részleg, amely bármilyen berendezés jellegú fennakadás esetén rendelkezésre áll. Az sem mindegy persze, hogy milyen gyorsan tudják kijavítani a hibát.

2. Magatartás, viselkedés Mindaz, amit megteszünk egészségünkért. Fontos, hogy a cég ne szoktassa rá dolgozóit káros szokásokra, inkább próbálja leszoktatni őket. Például elegendő egy kisebb méretű helységet dohányzóhelynek kialakítani. Választott cégem szervez éventte dohányfüstmentes napot, amely során előadásokat hallanak a dolgozók a dohányzás káros hatásairól, és aki kéri, annak tanácsot adnak, hogy milyen módon lehet leszokni róla. A nap kiváló alkalmat ad arra, hogy mindazon dohányzók, akik egész nap megállták cigaretta nélkül, másnapra is hosszabbítsák meg elhatározásukat, mondván; "Hiszen mindig csak egy napot kell kibírnom - a mait!" Rengetegszer említettem már az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást. A cégek konyháinak oda kellene figyelniük, hogy ne legyenek túlságosan zsírosak az

55

ételek. A cégnél, ahol dolgozom a munkavállalóknak lehetőségük van belépni a sport klubba. A klubtagok kedvezményesen űzhetik a legkülönfélébb sportokat, például tenisz, úszás, fallabda, vitorlázás, síelés, futás, futball, tánc, kosárlabda stb. Munkaidő közben is, ha úgy érezzük, hogy elfáradtunk vagy túlságosan idegesek vagyunk, álljunk le 10 perce, sétáljunk egyet a szabadban, vonuljunk el egyedül, szellőztessük ki a fejünket, hallgassunk egy kis zenét, ez kicsit megnyugtat, feltölt és másképp állunk a problémához. A magatartásunkhoz tartozik az is, hogy milyen módon kommunikálunk a kollégáinkkal. Lényeges a nyitott kommunikáció, oda kell figyelnünk a jó munkatársi kapcsolatok kiépítésére és fenntartására. Mivel a cégem informatikai cég, így a kommunikáció jelentős része egy belső hálózaton keresztül, írásban történik. Szükséges tehát figyelemmel lennünk az írásos közlésünkre is. Kérdőívemből is kiderült, hogy főleg a felsővezetők számára, de a beosztottak körében is jelentős stresszor szereppel bír az időhiány és a késés. Megfelelő időbeosztással rengeteg idegeskedést spórolhatunk meg magunknak és mindemellett jobb egyéni teljesítmény alapját is képezi. Tipikus időrabló tevékenység például a hoszúra nyúlt vagy felesleges megbeszélések a kollégákkal, az üres fecsegések vagy ha félbeszakítjuk munkatársunkat.

Legelőször

fel

kell

ismernünk,

ha

problémánk

van

az

időgazdálkodásunkkal. Ezután fontos, hogy meghatározzuk, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek időveszteséget jelentenek számunkra, majd különböző módszerekkel meg kell terveznünk a napi időbeosztásunkat úgy, hogy az hatékonyabb legyen.

3. Képességek Ha tudjuk, hogy mit kellene tennünk, de nem tudjuk, hogy hogyan. Konfliktuskezelési- és kommunikációs tréning A munkahelyen fontos a hatékony konfliktuskezelési és kommunikációs képesség kialakítása, fejlesztése.

38

Az emberek közötti együttműködés a társas mivoltunk

formálódásához létfontos. Az interperszonális kapcsolatokban az alkalmazkodás folyamata

nem

tevékenységeinket.

zökkenőmentes. Az

emberi

Gyakran

kapcsolatok

38

konfliktusok stabilitását

a

színezik

együttes

konfliktusok

nem

http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/alkegeszseg/kisebbseg/modulok/a4.htm letöltve: 2007.dec.08. 13.00

56

veszélyeztetik, sőt a kölcsönösen és sikeresen feldolgozott konfliktusok még inkább erősítik azt. A konfliktuskezelő tréningek segítenek megismerni a konfliktusok fajtáit, a kezelési technikákat, és segít az adott szituációban hatékony konfliktuskezelési stratégiák kialakításában. A kommunikációs készségeket fejlesztő tréning célja, hogy azok a szakemberek, akik nap mint nap munkájuk során más-más emberekkel találkoznak, foglalkoznak, segítő kapcsolati munkát végeznek, segítséget kapjanak ahhoz, hogy a munkájuk hatékonyságát növelni tudják, hiszen a megfelelő kommunikáció, mind verbális, mind a non-verbális eszközök hatékony segítséget jelentenek munkánk során. A tréning akkor lesz sikeres, ha a részvevők önmaguk, saját személyiségük jobb megismerésével, a kommunikációs és konfliktuskezelés elméleti és gyakorlati megismerése által tevékenységüket is jobban képesek lesznek a jövőben ellátni. Értékesítési tréning A választott cég gyakran szervez értékesítési tréninget, amely a direkt értékesítés területén dolgozó üzletkötők számára ajánlott. A képzés alatt a résztvevők megtanulják az

üzleti

kommunikáció

és

a

hatékony

értékesítés

szabályait,

mellyekkel

teljesítménynövekedést érhetnek el munkájuk során. Stresszkezelő tréningek A stresszkezelő tréningek olyan rövid (10-16 órás), kiscsoportos (maximum 20 fő) tréningprogramok, melyek a stresszel való megbirkózás készségeit oktatják és fejlesztik pszichoedukációs és rövid pszichoterápiás módszerek ötvözésével. A stresszkezelő tréningek elemei: Asszertivitás (hatékony érdekérvényesítés), hatékony kommunikáció, konfliktuskezelés, a helyzetek több szempontú értékelésére való képesség kialakítása, hatékony időgazdálkodás, a szorongás testi jeleinek felismerése és kontrollja, valamilyen gyors relaxációs módszer, rekreációs stratégiák és a fizikai fittness kiépítésének alapelvei. A tréning rövidsége szigorú struktúrát követel, de a korlátozott csoportlétszám biztosítja azt, hogy minden résztvevővel személyesen is lehessen foglalkozni. A módszer könnyen megtanulható és alkalmazható, ráadásul számos rendkívül jól kidolgozott tréning forgatókönyv –protokoll elérhető az interneten keresztül is. A stresszkezelő tréningek rövidségük, költség-hatékonyságuk miatt rendkívül nagy karriert futottak be, részben, mint stresszkezelő, részben, mint prevenciós eszközök. A

57

vállalatokon kívül egészségpénztárak, illetve nagyobb prevenciós és betegellátó központok is előszeretettel indítanak stresszkezelő tréningeket. Ide tartoznak még a munkavállaló azon egyéni szokásai, amelyeket stresszhelyzet enyhítésére saját maga szokott alkalmazni munkahelyén. A legegyszerűbb dolog például: vegyünk egy stressz labdát, amelyet a munkahelyeden vagy tévénézés alatt szorongathatunk... javítja a vérkeringést, a rugalmasságot, kalóriát éget és oldja a feszültségedet!

Meggyőződés, értékek; Identitás Önmagunkról és a világról alkotott kép, és ezenkívül az, amit a stresszről tudunk, hiszünk. 39

Mint korábban is említettem, fontos, hogy az embernek legyenek hosszú távú céljai,

érezze, hogy az életének van értelme, hogy biztos legyen önmagában. Az ember megtanulhatja, hogy úgy érzi, neki sikerülni fognak a dolgok. A munkáltató feladata, hogy megértesse a munkavállalóval, hogy mi a szerepe a cég életében, hogy munkája jelentősen segíti annak sikeres működését. 40

„ A világ ellenséges, nem bízhatok meg senkiben.” – ha a világot veszélyesnek látjuk,

félelemben fogunk élni, ami állandó stresszt jelent. „ Csak magamra számíthatok, nem kérhetek segítéget senkitől.” Az érzelmi biztonság elengedhetetlen alapja, hogy feltétel nélkül bízzunk egymásban. „ Az érzelmek kimutatása nem férfias, a gyengeség jele.” Mindenkinek szüksége van néha a sírásra. A maszkulin társadalmakban már gyerekkorukban belenevelik a férfiakba a fenti mondatot, így ők egész életük során próbálnak minél kevesebbet sírni, vagy legalább akkor sírni, mikor nem látja őket senki. Ez a fajta nyomás óriási terhet ró ezen férfiakra.

Ezekben segíthetnek továbbá a különböző vezetési és kommunikációs intézkedések: világossá teszik a társaság céljait és az egyes munkavállalók szerepét, biztosítják a

39 40

Dr Ternovszky Ferenc: II. Az egyensúly Budapest, 2007 www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25

58

megfelelő vezetési támogatást az egyének és csapatok számára, a felelősséget, a munka ellenőrzését, a munkaszervezés, az eljárások, a munkafeltételek és a környezet javítását.

Befejezés, következtetés Stressz: amiből megárt a sok és a kevés is41 Túlzott stressz esetén jó hatású, ha csökkentjük a „mozgást”, életünk mozgalmasságát (pl. relaxációval), túl kevés stressz esetén pedig épp ellenkezőleg: mozgékonyságot kell vinni életünkbe. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, vagyis, hogy kontrollálni tudjuk a bennünket érő stressz mennyiségét, a legelső lépés az önmagunkra figyelés. Bármilyen zavaró érzelem felléptekor (pl. aggodalom, düh, gyűlölet, félelem) tekintsünk befelé, és figyeljük meg az érzést! Nem kell elnyomni, megítélni, egyszerűen csak észrevenni. Ettől a figyelemtől az érzés megváltozik, intenzitása, hevessége csökken; lehetőség adódik arra, hogy az érzelem és a cselekvés közé beiktatódjon egy döntési folyamat: pl. „megéri-e kikelni magamból, célt érek-e a dühömmel?”, vagy „javít-e a helyzeten az aggodalmam?” stb. Ez nem könnyű, de nem is lehetetlen. És persze ez nem azt jelenti, hogy sohasem szabad érzelem által vezérelten cselekedni, mert van olyan helyzet, amikor éppen az ilyen viselkedés a helyénvaló, a belső döntés szerint is „megéri” (pl. meg kell védeni magunkat vagy szeretteinket valamilyen veszélytől, támadástól). De ebben az esetben utólag nem marad bennünk lelkiismeret-furdalás, továbbgyűrűző, újabb konfliktusokat élesztő feszültség. A stressz mindig is része lesz a munkával töltött időnknek, és ebből következik: meg kell tanulnunk a stresszel bánni, és "irányítani" is azt, hogy ne menjen a teljesítményünk rovására. Ahogyan azt mindannyian tudjuk, a stressz fizikai és pszichológiai problémákat is okoz, ezért már korán felismerjük a jeleit, akkor időben tudunk cselekedni, és megakadályozni a további, komolyabb következményeket. Ha úgy döntünk, hogy a dolgozatomban említett stresszkezelő lehetőségek közül csak egyet fogunk megjegyezni, akkor azt az egyet jól jegyezzük meg, és használjuk is 41

http://www.fimi.hu/imrus/doku/stressz.doc letöltve 2007.dec.06. 21.00

59

megfelelően. Mindig észben kell tartanunk, hogy a stressz bizonyos szempontból egészséges is lehet. Gondoljunk arra, hogy stressz nélkül nem lennénk képesek elvégezni a feladatainkat, ha nyomás alatt vagyunk, ezért bizonyos mértékig el kell fogadnunk létezését. Ezenkívül fogadjuk el magunkat is olyannak, amilyenek vagyunk. Az teszi az embert a legboldogtalanabbá, ha állandóan meg akar "javulni", ha túlzottan meg akar felelni mások elvárásainak. Elsősorban önmagunknak kell megfelelnünk, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy nem állíthatunk fel magunkkal szemben irreális elvárásokat. A harmadik legfontosabb dolog a világról alkotott képünk. Nemcsak az a fontos, hogy mi történik velünk, hanem az is, hogy a történteket hogyan éljük át. Nem magára a helyzetre reagálunk, hanem arra, amit az számunkra jelent.

A stressz olyan erő, mely képes tönkretenni egészségünket, kapcsolatainkat, mindazt, amiért megdolgoztunk. De ha megtanulunk bánni ezzel az energiával, akkor életünk teljesebbé, gazdagabbá, boldogabbá válhat.

Irodalmi jegyzék Könyvek: Selye János: Életünk és a Stress (1964), Akadémia kiadó, Budapest Selye János: Stressz distressz nélkül , Akadémiai kidó, Budpest (1976) Dr. Soós Béla: Emberi erőforrás menedzsment Budapest, 2003 3-4.

60

Dr Ternovszky Ferenc: II. Az egyensúly 2007, Szókratész, Budapest

Folyóiratok: Thun Éva: A szexuális zaklatás mint társadalmi jelenség, Belügyi Szemle, 2000.45.szám, 14-23 old Kopp Mária: Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára, Magyar Tudomány 2007/05

Publikációk: Bertók Lóránt:: Emlékeim Selye Jánosról 2007 – Centenáriumi Kongresszus, előadás Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés – oktatási segédanyag, Munka- és szervezet pszichológiai szakképzés; Budapest, 2002 Internet: www.evamagazin.hu/letkerdes letöltve:2007.okt.25. 9h50 www.stresszmanagement.hu letöltve:2007.nov22 16.00 www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25 www.hwsw.hu/hirek letöltve: 2007.nov.04 20h00 http://hvg.hu/karrier/20060418munkahelyipszichoterror.aspx letöltve: 2007.12.07. 22.42 http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=65650 letöltve 2007.dec.08 14h38 www.medlist.com/hippocrates letöltve: 2007.dec.2. 19h04 www.behsci.sote.hu Kopp Mária: A stressz szerepe az egészségromlásban www.hrportal.hu/index letöltve: 2007.nov.22 21.06 www.mfor.hu/cikkek/Humorral_diadalmaskodhatunk_a_kieges_felett.html letöltve: 2007.dec.06. 21.40 www.hetek.hu/node letöltve: 2007. nov 28. 19.07 www.stressmanagement.de www.lhp.hu letöltve: 2007.dec.02 21.50 www.hazipatika.com letöltve 2007.nov.05. 18.04 www.nlp.linkpark.hu letöltve 2007.nov.02. 17.30 www.lunarimpex.hu letöltve 2007.nov.02 17.50 http://4soul.blog.hu/2007/10/20/a_tanc_mint_terapias_eszkoz letöltve 2007.dec.02. 19h50 http://www.auranka.hu/magazin/egeszseg/az-autogen-trening.html letöltve 2007.dec.02. 20.00 www.napi.hu letöltve 2007.dec.06 20h20

61

http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/alkegeszseg/kisebbseg/modulok/a4.htm letöltve: 2007.dec.08. 13.00 http://www.fimi.hu/imrus/doku/stressz.doc letöltve 2007.dec.06. 21.00

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

ÁBRÁK 1.sz. ábra: Versenyszférábn dolgozók és közalkalmazottak aránya 22o 2.sz. ábra: A kitöltők megoszlása családi állapot szerint 22o 3.sz. ábra: Milyen tényezők váltanak ki stresszt a munkahelyen? 24o 4.sz. ábra: A stresszhelyzet jelei 25o 5.sz. ábra: Mit jelent számunkra az egészség? 26o 6.sz .ábra: A Selye féle általános adaptációs szindróma (GAS) három fázisa 28o

62

7.sz. ábra:A stresszkezelés lehetséges szintjei: Dilts piramis 54o TÁBLÁZATOK 1.sz. táblázat: Néhány életesemény stressz-pont értéke 100 fokozatú skálán Holmes és Rahe kutatásai alapján (1967) 16o 2.sz. táblázat: Menedzserszűréseken tapasztalt betegségek előfordulási arányai 18o 3.sz. táblázat:Hogyan próbálja megelőzni, leküzdeni a stresszt? 26o

MELLÉKLETEK: 1. Kérdőív

63