BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT-IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY
A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÉT NÖVELİ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK Az Európai Unió által nyújtott finanszírozási lehetıségek bemutatása a Gazdasági Operatív Programon keresztül
Készítette: BUDAI ÁDÁM Budapest, 2010
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ........................................................................................................................ 5
2.
A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon és az EU-ban......................... 6
3.
4.
5.
2.1.
A kkv-k meghatározása .......................................................................................... 6
2.2.
A KKV-k általános jellemzıi Magyarországon ...................................................... 7
2.2.1.
A vállalkozások száma és összetétele.............................................................. 7
2.2.2.
Ágazati, területi és létszám szerinti megoszlás ............................................... 8
2.2.3.
A vállalkozások helyzete ................................................................................. 9
2.2.4.
A kkv-k külsı finanszírozási lehetıségei ...................................................... 12
2.3.
A kkv-k vállalkozásfejlesztési politikája az Európai Unióban ............................. 13
2.4.
A KKV-k jövıképe 2010 márciusában ................................................................. 13
A 2007-2013-as idıszak támogatási forrásai ............................................................... 14 3.1.
Az EU támogatáspolitikájáról dióhéjban .............................................................. 14
3.2.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv................................................................... 15
3.3.
Gazdaságfejlesztési Operatív Program ................................................................. 18
3.3.1.
A GOP Intézményrendszere .......................................................................... 20
3.3.2.
A projektkiválasztás folyamata (eljárásrend) ................................................ 23
3.3.3.
Kedvezményezett részére történı kifizetés folyamata .................................. 25
3.3.4.
Az Európai Uniós támogatások ellenırzése .................................................. 26
3.3.5.
A GOP pályázati kiírásai ............................................................................... 28
A 2004-2010-es idıszak értékelése .............................................................................. 31 4.1.
A 2004-2006-os költségvetési idıszak ................................................................. 31
4.2.
A 2007-2013-as költségvetési idıszak elsı fele ................................................... 33
A válság hatásai, Változások, újdonságok ................................................................... 36 5.1.
Enyhülı fedezetadási kötelezettség a GVOP pályázatoknál ................................ 36
5.2.
Brüsszel jóváhagyta az OP közötti átcsoportosítást ............................................. 36
3
6.
5.3.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogszabály-módosításai ................................. 38
5.4.
Uniós forrásokkal a gazdasági válság hatásai ellen .............................................. 39
5.5.
A-JEREMIE-program ........................................................................................... 41
Esettanulmányok .......................................................................................................... 43 6.1.
6.1.1.
A pályázati felhívás: GOP-2009-2.1.1/A ...................................................... 43
6.1.2.
A pályázó bemutatása .................................................................................... 44
6.1.3.
A pályázat tárgya, célja ................................................................................. 45
6.1.4.
A projekt pénzügyi feltételei ......................................................................... 46
6.1.5.
A pályázat eredménye ................................................................................... 47
6.2.
7.
8.
Egy sikeres GOP pályázat..................................................................................... 43
Egy elutasított, majd fellebbezés után sikerre vitt KMOP pályázat ..................... 48
6.2.1.
A pályázati felhívás: KMOP-1-5-3/C ............................................................ 48
6.2.2.
A pályázó bemutatása .................................................................................... 49
6.2.3.
A pályázat célja ............................................................................................. 50
6.2.4.
A projekt pénzügyi feltételei ......................................................................... 52
6.2.5.
A pályázat eredménye és a fellebbezés ......................................................... 52
6.3.
A pályázatírás ....................................................................................................... 54
6.4.
A sikeres pályázat titka ......................................................................................... 55
Észrevételek, javaslatok ............................................................................................... 56 7.1.
Késedelmes kifizetések ......................................................................................... 56
7.2.
Túlbürokratizált pályázati rendszer....................................................................... 56
7.3.
Változtatások a problémák orvoslására ................................................................ 57
Összefoglalás ................................................................................................................ 58
Felhasznált Irodalom ........................................................................................................... 60
4
1. Bevezetés Magyarország a 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása révén lehetıséget kapott jelentıs EU-s támogatások elnyerésére közvetlenül a Strukturális és a Kohéziós Alapok forrásaiból, mely a 2004-2006-os költségvetési idıszakban több mint 2,8 milliárd Eurót tett ki. Magyarország elsı uniós „korszaka” sikeresen zárult, a népszerőségnek köszönhetıen a GVOP pályázati forrásainak 100%-a lekötésre került. Az összes pályázat több mint háromnegyede felelt meg az alapjogosultsági, illetve formai kritériumoknak. Ezzel párhuzamosan kidolgozásra került az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ezen belül az új Operatív Programok, melyek új lehetıségeket nyitottak meg. A 2007-2013-as költségvetési idıszakra a korábbinál hétszer nagyobb, 8000 milliárd forintos támogatási keret áll az ország rendelkezésére, ami hatalmas, vissza nem térı fejlesztési lehetıségeket hordoz magában. Nagyon fontos, hogy ezeket a forrásokat a lehetı legjobban használjuk fel, azaz a lehetı legnagyobb mértékben hozzájáruljon a gazdaság fellendüléséhez és az életszínvonal javításához. Az idıszak felénél járva úgy tőnik, hogy a 2004-2006-os költségvetési idıszak tapasztalatait összegezve, a megfelelı következtetések levonásával Magyarország jó irányba halad, hiszen a rendelkezésre álló forrásainak eddig 46,3 százalékát rendelte már hozzá valamilyen projekthez. Mivel az uniós átlag 27,1 százalék, ezt a teljesítményt a Bizottság is jónak értékelte. Dolgozatomban az általános kutatás mellett két konkrét esetet is megvizsgáltam, melyek alapján elmondható, hogy ha van egy jó alap koncepció, amire építeni lehet, ha van a vállalatnak egy fejlesztési stratégiája, egy terve a növekedést illetıen, akkor jó úton jár a siker felé. Az Európai Unió igen nagy hangsúlyt fektet a vállalkozásfejlesztésre, az NFT I: és az ÚMFT is különbözı területeken, kisebb nagyobb értékő fejlesztésekre, beruházásokra többféle pályázatot hirdetett meg. Ha a vállalatnak már megvannak az ötletei, a konkrét céljai, akkor már sokkal könnyebb hozzáigazítani ezeket a meghirdetett pályázatokhoz, mint teljesen az alapoktól elkezdeni a tervezést. Véleményem szerint jelentıs fejlıdés mutatkozik a pályázati rendszerünket illetıen is. Átgondoltabb stratégia mentén, a célcsoport körülhatárolásával a konkrét célokat megfogalmazva kerülnek kiírásra a pályázatok. Több tekintetben rugalmasabbá vált a rendszer, az intézményrendszer és a pályázatok esetleges módosítását tekintve is. Dolgozatomban elsısorban a magyarországi kis- és középvállalkozások helyzetével, lehetıségeivel és számukra elérhetı támogatásokkal foglalkozom, szemügyre veszem,
5
hogy milyen célra kaphatnak támogatást, hogyan tudnak ezen forrásokhoz hozzájutni és milyen területeken tudnak fejleszteni. Ezen felül érintılegesen foglalkozom a gazdasági világválság hatásaival is. Megvizsgálom az Új Magyarország Fejlesztési Tervben rejlı lehetıségeket, melyeket elsısorban a Gazdasági Operatív Programon keresztül kívánok bemutatni. Kitérek a jelenleg megpályázható forrásokra és a kiválasztási folyamatra is. Fontosnak tartom az intézményrendszer bemutatását a fogalmak és funkciók tisztázása érdekében. Összefoglalom az eddigi eredményeket a teljes 2004-2006-os és a 2007-2013-as költségvetési idıszak eddig eltelt szakaszának elemzésével, illetve vázolom a rendszer hibáit, hiányosságait és az eddig bevezetett változtatásokat. Ezen felül esettanulmányokon keresztül bemutatom a sikeres pályázat titkát és az elıforduló hibákat. Munkámmal szeretnék mindazon vállalkozásoknak segítséget nyújtani akik már pályáztak, de mielıtt újra belevágnak, szeretnék megismerni a változásokat, illetve azoknak is akik még csak gondolatban foglalkoztak a pályázás lehetıségével, mert nem látják át a pályázati rendszert és a rájuk váró kötelezettségeket.
2. A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon és az EU-ban 2.1.
A kkv-k meghatározása
A kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezik Magyarországon ezen vállalkozási kategóriáról, melyek a hazai gazdasági szektorban a legelterjedtebbnek tekinthetıek. Ezen törvény a korábbi, 2000. január 1-jén hatályba lépett 1999. évi XCV. törvényt váltotta fel, melynek felülvizsgálatát elsısorban az Európai Unióhoz való csatlakozás indokolta. A módosítások legfontosabb része a kis- és középvállalkozói kategóriák meghatározására irányul. A törvény 2005. január 1-tıl kezdıdıen a következıképpen definiálja a támogatható vállalkozásokat1: (1) „KKV-nak minısül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 fınél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelı 1
A kis- és közévállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, forrás: www.nfgm.gov.hu, letöltés ideje: 2010. február 23.
6
forintösszeg, vagy mérlegfıösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelı forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 fınél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfıösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelı forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 fınél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfıösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelı forintösszeg, továbbá (4) Nem minısül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése – tıke vagy szavazati jog alapján – külön-külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.”
2.2.
A KKV-k általános jellemzıi Magyarországon2
2.2.1. A vállalkozások száma és összetétele 2008-ban a nyilvántartásba vett vállalkozások száma növekedett. A regisztrált vállalkozások száma 2008-ban meghaladta az 1,5 milliót. 2006-ban 1184 ezer regisztrált vállalkozás volt a gazdaságban, 2007-ben 50 ezerrel több. A növekedést a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának kiugró növekedése okozta. Ennek oka, hogy az áfatörvény változásai miatt 2008-tól az ıstermelıknek is adószámmal kell rendelkezniük. A vállalkozások kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás. A vállalkozások számának alakulását az elmúlt három évben az egyéni vállalkozások arányának lassú csökkenése jellemezte. Párhuzamosan társas vállalkozások aránya nı. A társas vállalkozásokon belül azonban a jogi személyiség nélküliek aránya csökken a jogi személyiségőekéhez képest. A jogi személyiség nélküli vállalkozások között a betéti társaságok, a jogi személyiségőek között a kft-k dominálnak. A közkereseti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek aránya töredéke az említettekének.
2
A fejezet megírásánál alapvetıen a Kis- és középvállalkozások helyzete 2008 címő éves jelentésre támaszkodtam (forrás: www.nfgm.gov.hu, letöltés ideje: 2010. február 27.). Az ettıl eltérı forrásokat külön jelölöm.
7
1.táblázat3: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2003-2008)
*A rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz, ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik meg az összesen oszlop adataival. **2005-ben 469 809, 2006-ban 434 601, 2007-ben 425 950, 2008-bqn 400 308 vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı egyéni vállalkozót tartottak nyilván. A különbségek az adószámmal rendelkezı magánszemélyeket fedik.
2.2.2. Ágazati, területi és létszám szerinti megoszlás A legtöbb vállalkozás az ingatlanforgalmazást, ingatlanbérbeadást, számítástechnikai és gazdasági, illetve gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatást magában foglaló győjtıágazatban mőködött 2007-ben. Ezt követik a kereskedelmi vállalkozások, majd az építıipar és a feldolgozóipar. Ezek voltak a legnépesebb ágazatok, az összes vállalkozás közel háromnegyedét foglalták magukban 2007-ben. A mezıgazdaság, a szállítás, a vendéglátás, az egyéb szolgáltató ágazatok súlya kisebb. A vállalkozások területi megoszlásának egyik jellemzıje, hogy Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Ezen kívül az átlagosnál nagyobb a vállalkozások sőrősége Gyır-Moson-Sopron megyében is. A többi megyében, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Szabolcs-SzatmárBereg megyékben az átlagosnál kisebb a vállalkozások sőrősége. Létszám szerint a vállalkozások túlnyomó többsége, 95%-a mikrovállalkozás, a kisvállalkozásokkal együtt arányuk már meghaladja a 99%-ot is. 2007-ben a 0-1 fıs mikrovállalkozások és a 10-49 fıs kisvállalkozások száma csökkent, a többi létszámkategóriában emelkedett (2-9 fı, 50-249 fı). Különösen a 2-9 fıt foglalkoztató mikrovállalkozások a 250 fınél kevesebbet foglalkoztató középvállalkozások száma nıtt. A nagyvállalatoké lényegében nem változott.
3
Forrás: Kis- és középvállalkozások helyzete 2008 címő éves jelentés, 114. oldal
8
2.2.3. A vállalkozások helyzete4 A kis- és középvállalkozások alapvetı szerkezeti jellemzıi – számarányuk, részesedésük a jövedelemtermelésbıl, stb. – 2000 óta csak kismértékben változtak. Magas munkaerı- és alacsony tıkeigényő tevékenységet folytatnak. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételbıl vagy a jövedelemteremtésbıl. Több területen (finanszírozás, menedzsment, infokommunikáció) tovább javultak. Teljesítményük azonban a fejlett országok kisvállalatainál kisebb. Szükséges, hogy versenyképességük
–
teljesítményük,
hatékonyságuk,
humántıke
állományuk
–
érzékelhetıen javuljon. 2007-ben a gazdaság növekedése lelassult, de az adóbevallási adatok alapján megállapítható, hogy a kis- és közepes vállalkozások teljesítménye egészében nıtt. A nagyvállalatok és a külföldi tulajdonú vállalkozások térnyerése megállt, bizonyos területeken visszafordult. (Például: részesedés a tıkébıl, az árbevételbıl, az exportból, a hozzáadott értékbıl) Mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokban a foglalkoztatottság növekedett 2007-ben. Ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások szerepe a foglalkoztatottságban tovább nıt. 2008-ban összességében a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének növekedési üteme lelassult, elsısorban a kereskedelmi bankoknál. A bankokat óvatosabb hitelezés, a KKV-kat óvatosabb hitelfelvétel jellemzi. A kibontakozó válság hatására a mikro- és kisvállalkozások helyzetértékelése 2008-ban az elızı, 2007-es felmérésekhez képest romlott: mind a gazdaság helyzetét, mind a gazdaság kilátásait, mind a vállalkozások saját kilátásait illetıen.
4
A fejezet megírásához fıként Dr. Vadász György Ügyvezetı társelnök Magyar Iparszövetség (OKISZ) nyilatkozatát használtam, Forrás: http://www.hkik.hu/index.php?id=3208
9
2.táblázat5: A vállalkozások helyzetét méretkategóriák szerint 2007-ben (%)
jellemzı
fontosabb
mutatók
megoszlása
*Vállalkozások száma, alkalmazottak mutatói pénzügyi szektorral. Az árbevétel, export, saját tıke, bruttó hozzáadott érték mutatói pénzügyi szektor nélkül.(az adóbevallások adataiból számolva) A kis- és középvállalkozásoknak a vállalati szektoron belül magas, általában 40-60%-os részesedésük van a foglalkoztatásból. Az új munkahelyek nagy részét is a kisvállalkozások hozzák létre. Miután a kisvállalkozások tıkeintezitása jóval alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, egységnyi befektetett tıkére a kisvállalkozásokban sokkal több alkalmazott jut. Érdekes jelenség, hogy foglalkoztatási szempontból a kisvállalkozások bizonyos helyzetekben ellentétesen viselkednek, mint a nagyok. A nagyvállalati szektorok létszámleépítéssel járó átalakulásakor a megélhetési alternatívát jelentı kis cégek sok munkaerıt képesek felszívni. A nagyvállalatok hatékonysága folyamatosan javul. Ez a pozitív folyamat ugyanakkor a nagy cégek által foglalkoztatottak számának csökkenésével jár. Emellett a tevékenység kihelyezés folyamata is csökkenti a közvetlenül nagyvállalatok által foglalkoztatottak számát. Az új munkahelyek többsége ilyen körülmények között a kis- és középvállalati szektorban jön létre. 2008 évben a 2004-2006 évek közötti idıszakból áthúzódó projektek finanszírozása valósult meg, melynek eredményeként a gazdaság versenyképessége érzékelhetıen nem változott. Mindemellett komoly veszélyeket rejt, ha túlzott optimizmussal kizárólag az EU forrásoktól várjuk a gazdaság fellendítését. A hazai adók mértéke közel megegyezik az Európai Uniós átlaggal, azonban a Magyarországhoz hasonló fejlettségő országokét jelentısen meghaladja. A hazai adórendszer korszerőtlen, elhasználódott, bonyolult és nem teljesítményösztönzı. A vállalkozók közel 50 féle adóval találják szemben magukat.
5
Forrás: Kis- és középvállalkozások helyzete 2008 címő éves jelentés, 17. oldal
10
Nagyon magas a bérek, jövedelmek adóterhe, melynek egyik következménye a vállalkozói versenyképesség alacsony szintje. A konvergencia-program negatív hatása a gazdasági növekedés visszaesése, melynek eredményeként a térségben korábban megszerzett kedvezı pozíciónkat elveszítettük, sıt hátrányba kerültünk. A magyar gazdaság alapvetıen exportorientált, ezáltal a belsı piac fejlesztése hátrányba szorult. A magyar export döntı többsége a multinacionális cégek hazai leányvállalataitól származik. Ugyanakkor a gazdaság fenntartható növekedése szempontjából fontos lenne, hogy a hazai kis,- és középvállalkozások is - közvetlenül vagy közvetve - részesei legyenek az export növelésének. 6 Ezen helyzetben érte hazánk gazdaságát a pénzügyi világválság és a gazdasági recessziós hullám. Hazánk a nemzetközi gazdasági folyamatoknak nagymértékben kiszolgáltatott. A veszélyhelyzetet tovább súlyosbítja a költségvetés rendbetételének szükségessége, az eladósodás nagyságának csökkentése. A gazdasági, politikai rendszerváltás idején a hazai kisvállalkozások viszonylag kedvezı feltételekkel rendelkeztek. Elınyüket azonban rövid idı alatt elvesztették, és az Európai Unióba történı belépéskor az Uniós versenytársakkal szemben jelentıs hátrányba kerültek. Az Uniós tagság hatására a magyarországi kkv-k több fontos tevékenységi területen - vezetés, szervezés, kommunikációs technikák, önszervezıdés – érzékelhetı ütemő a felzárkózás, ám a lemaradás változatlanul jelentıs. A kkv-k általános jellemzıi napjainkban7: • alultıkésítettek és forrásszegények, • jövedelemtermelı képességük gyenge, a hazai kis- és középvállalkozások nominálisan tized annyi jövedelmet termelnek, mint az EU-15 átlaga, és az árbevételi összehasonlítás is hasonló arányokat mutat. • a bürokrácia és az adminisztrációs terhek túlzottan nagyok és felesleges költségeket eredményeznek, • az adókörnyezet bérterhei magasak, • A hazai vállalkozások jelenleg 20-22 %-a bankképes (hitelképes), a fejlett országokban ez az arány 70-85 %. 6
Dr. Vadász György Ügyvezetı társelnök Magyar Iparszövetség (OKISZ) http://www.hkik.hu/index.php?id=3208
7
Dr. Vadász György Ügyvezetı társelnök Magyar Iparszövetség (OKISZ) http://www.hkik.hu/index.php?id=3208
11
• A magyar kisvállalkozások csak néhány százaléka kapott érzékelhetı segítséget a vállalkozásfejlesztési rendszertıl. • A mikro-hitel program az elmúlt idıszakban a mikro-vállalkozások egy viszonylag szők köre számára nyújtott a piacinál olcsóbb forrást. A felsoroltak hangsúlyozottan igazolják, hogy hazánkban a kis- és középvállalkozások versenyhelyzete kirívóan gyenge, ezzel szemben a foglalkoztatásban betöltött szerepe meghatározó. A rendszerváltás óta egyedüli munkahelyteremtık, a versenyszféra foglalkoztatottainak 72%-a ezen szektorban végez munkát. A pénzügyi világválság és a gazdasági recesszió hatásai szinte védtelenül érték a kkv szektort. Jelentıs nehézségeket okoz a piacmegtartás, és rövidtávon szinte lehetetlen feladat a piacbıvítés. A kormány 2009. évtıl a kkv-k részére jelentıs és kedvezı forráshoz jutási lehetıségeket biztosít a finanszírozás, a hitelgarancia-nyújtás és a kockázati tıkebiztosítás területein.
2.2.4. A kkv-k külsı finanszírozási lehetıségei A KKV-k finanszírozása a kilencvenes évek közepén bekövetkezett romlás, majd stagnálás után 2000-tıl látványosan javult. 2000 és 2008 között 904 milliárd forintról 3730 milliárd forintra nıtt a kis- és középvállalkozások tisztán piaci alapon kihelyezett banki hitelállománya, ami több mint négyszeres növekedést jelent. 2008 végén a kis- és középvállalati banki hitelek a teljes nem pénzügyi vállalati és egyéni vállalkozói banki hitelállomány több mint felét, 51%-át tette ki. A szövetkezeti hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelei a kereskedelmi bankokhoz képest kevésbé jelentısék, állományuk 2008 végén 312,4 milliárd Ft-ot tett ki, azaz a szövetkezeti hitelintézetek részesedése az összes banki és szövetkezeti hitelállomány csak 4%-a, ami azt mutatja, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektor piaci aránya csökkent, az állomány 279 Mrd Ft-ról 312 Mrd Ft-ra való emelkedése ellenére. A szövetkezeti hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelei állományának döntı része, közel 90%-a forinthitel, míg ezen banki hitelállományon belül a forinthitelek részesedése 2008 végén mintegy 41%-ot tett ki. A bankszektor által az összes mikro-, kis- és középvállalat számára a tárgyévben folyósított hiteleinek átlagos nagysága mindvégig meghaladta a 10 millió Ft-ot, 2008-ban 12,9 millió Ft/db volt, ami 2007-hez képest 2 millió forinttal kevesebb. A szövetkezeti
12
hitelintézetek által nyújtott hitelek adott tárgyévi nagysága folyamatosan csökken, a 2004. évi 1,61 millió Ft-ról 2008-ra 1,22 millió Ft-ra. A banki hitelállomány átlagos nagysága 2008-ban 21,6 millió Ft/db volt, míg a szövetkezeti hitelállományé 7,91 millió Ft/db, ami magasabb az elızı évinél. (20,9 és 7,77).
2.3.
A kkv-k vállalkozásfejlesztési politikája az Európai Unióban
Az európai integrációban a 80-as években kristályosodott ki, hogy a mind gazdasági, mind társadalmi szempontból nagy jelentıségő kis- és középvállalkozásoknak sok olyan sajátos problémájuk van, amelyekkel a Közösség szintjén foglalkozni kell. Párhuzamosan felértékelıdött mind a kisvállalatok munkahely teremtı és megtartó, mind versenyélénkítı és innovációs szerepe. A kis- és középvállalatok indulását és gyarapodását az EU két egyformán fontosnak tartott úton segíti: egyrészt kedvezı gazdasági környezet alakításával, másrészt pénzforrással is alátámasztott programokkal. Ehhez illeszkednek az egyes tagországok rendelkezései, programjai, és a kormányzat hatósugarán túl a régiók, önkormányzatok, szakmai szövetségek tevékenysége is. Az EU közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatásának célja, hogy segítse a KKV-k információhoz jutását, tanácsadás igénybevételét, a vállalatok között együttmőködést, a képzést, kutatást, innovációt, a regionális kiegyenlítıdést, a vállalatok finanszírozási gondjainak enyhítését. A felsorolás nem teljes, de talán így is jól szemlélteti, milyen szerteágazó tevékenységrıl van szó.
2.4.
A KKV-k jövıképe 2010 márciusában8
Jelentısen javult a kis- és közepes vállalkozások megítélése az Európai Uniós pályázatok elnyerésére vonatkozóan. A vállalkozások több mint fele tartja reálisnak, hogy uniós forráshoz jut, és a mikrovállalkozásokat kivéve minden második magyar kkv hallott olyan uniós pályázati kiírásról, amely komolyan érdekli a céget. Bognár Mihály - a K&H pályázati tanácsadás igazgatóság vezetıje – nyilatkozatában elmondta, hogy a 2009. negyedik negyedéves felmérés szerint több tekintetben, így az uniós pályázatok elérésének realitásával kapcsolatban is pozitív irányba változott a vállalkozások megítélése. A növekedésnek lehetnek olyan objektív okai, mint például, hogy a negyedik negyedévben, november tájékán egy-két olyan pályázat - ami korábbról is 8
Forrás: InfoRadio.hu, Riport Bognár Mihállyal a K&H pályázati tanácsadás igazgatóság vezetıjével http://www.palyazatihirek.eu/vallalkozasok/18-vallalkozasok-fejlesztese/1026-jelentsen-ntt-a-kis-eskoezepes-vallalkozasok-palyazasi-kedve
13
népszerőnek tőnt a kis- és középvállalkozások körében - újra megjelent, ilyen volt például a kis értékő gép és eszköz beszerzési pályázat, amire több kkv is pályázott, emiatt a pályázási kedv és az elnyerhetı források realitása is közelebb került. A
vállalkozása
területi
megoszlásával
kapcsolatban
elmondhatjuk,
hogy
a
mikrovállalkozások melyek a kisebb településeken mőködnek hátrányosabb helyzetben vannak a városban mőködı mikorvállalkozásokhoz képest atekintetben, hogy ık nem pályázhatnak a gazdaságfejlesztési operatív programban, csak az Új Magyarország vidékfejlesztési program releváns kiírásán, ezért azon vállalkozások inkább a nagyobb településeken mőködnek melyek optimistábban látják helyzetüket, és a kistelepülések vállalkozásai a legkevésbé bizakodóak a pályázati források bevonhatóságát illetıen. Tevékenység szerinti megoszlás tekintetében a legbizakodóbbak, csak úgy mint korábban a mezıgazdasági vállalkozások, melynek egyik oka az is lehet, hogy ezen vállalkozások a terület alapú támogatásokból is részesedhetnek, ami inkább egy normatív alapú és kevésbé pályázati támogatásnak mondható, de úgy érzékelik, hogy uniós forrásból részesülnek. İket követi a pályázatok bevonhatóságát reálisnak látó vállalkozások sorában az ipari jellegő vállalkozások köre, melyek azért is bizakodóak, mert a pályázati úton elérhetı támogatások zöme az tárgyi eszköz beruházáshoz kapcsolódik, és náluk jelentkezik ilyen jellegő beruházásra leginkább igény, sokkal inkább mint például a kereskedelmi vállalkozásoknál.
3. A 2007-2013-as idıszak támogatási forrásai 3.1.
Az EU támogatáspolitikájáról dióhéjban
Az Európai Unió célkitőzése segíteni az elmaradott tagállamok és térségek társadalmigazdasági felzárkóztatását, ennek megvalósításához a tagállamok – fejlettségi szintjüknek megfelelıen – a költségvetésbıl jelentıs támogatásokat kapnak. A térségfejlesztési és felzárkóztatási forrásokat strukturális, ill. kohéziós támogatásoknak is nevezik, ezeket az EU költségvetésének Strukturális Alapjaiból, valamint a Kohéziós Alapból folyósítják. A Strukturális Alapok funkciója a közösségi költségvetésben, hogy forrásokat áramoltasson gazdagabbaktól a szegényebbekhez. Az EU már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, de csak 1988 óta nevezik az Európai Szociális Alapot (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), Európai Mezıgazdasági
14
Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) Strukturális Alapoknak, amelyhez ma már a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz is hozzátartozik. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az elıcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program a PHARE amely 1989-ben indult és a SAPHARD, mely 2000 óta létezik. Azonban 2004. május elsejétıl, amikor hivatalosan is csatlakoztunk az Unióhoz, megszőntek ezek a programok és mi is egyenesen a Strukturális alapokból részesülünk. Az ún. Kohéziós Alapot a Maastrichti szerzıdés döntése alapján hozták létre azon országok megsegítésére, melyeknek a GDP-je az EU-átlag 90%-a alatt van, infrastruktúrájuk fejlesztésére és azért, hogy megfeleljenek az EU környezeti elvárásainak. A strukturális és kohéziós támogatások felhasználását az Európai Unió részletes szabályozásban írja elı. A támogatásban részesülı országoknak az elıírások szerint ki kell dolgozniuk az EU források felhasználását tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet. Ez a terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz egy ország kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa.
3.2.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
A 2004-2006-os költségvetési idıszak lezárulta után 2007-tıl újabb 7 éves költségvetési idıszak vette kezdetét az Európai Unióban. Ezért a tagállamoknak újabb fejlesztési terveket kellett kidolgozniuk, melyek meghatározzák az egyes uniós alapok kereteit, valamint segítséget nyújtanak az egyes tagállamoknak jutó támogatási összegek megállapításához és odaítéléséhez. Így jött létre az Új Magyarország Fejlesztési Terv. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós támogatás áll Magyarország rendelkezésére, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forintot tesz ki. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (azaz a II: Nemzeti Fejlesztési Terv) legfontosabb célja a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése9: •
megfogalmazza a foglalkoztatás bıvülését és a gazdasági növekedést biztosító fejlesztési stratégiát;
•
kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét;
9
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=139
15
•
olyan
fejlesztési
programokat
jelöl
ki,
amelyek
hatékonyság
érdekében
alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit; •
célul tőzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán;
•
fı vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széleskörő hozzáférhetıségét biztosító, átlátható, egyszerő és gyors intézményrendszert.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai a foglalkoztatás bıvítése, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, melynek eléréséhez a terv hat prioritást határoz meg. Ezek: •
a gazdaság fejlesztése
•
a közlekedés fejlesztése
•
a társadalom megújulása
•
környezeti és energetikai fejlesztés
•
területfejlesztés
•
államreform
A területfejlesztéssel kapcsolatos célok megvalósítását hét regionális operatív program foglalja keretbe (Dél-alföldi OP; Dél-dunántúli OP; Észak-alföldi OP; Északmagyarországi OP; Közép-dunántúli OP; Közép-magyarországi OP; Nyugat-dunántúli OP). A Közép-magyarországi Operatív Programnak (KMOP) össze kell hangolnia az ágazati programokat és a regionális célokat. E régió esetében az EU különleges szabályokat érvényesít a többi magyarországi régióhoz képest a fejlettségi szint miatt. A KözépMagyarország régió a versenyképesség kategóriába esik, míg a többiek a felzárkóztatási besorolásba tartoznak. Emiatt Közép-Magyarország számára az EU strukturális alapjaiból elérhetı források lehatároltak, ezen kívül a régió számára elérhetı forrást jelent majd a kohéziós alap. A Közép-Magyarország régió helyzete kissé ellentmondásos, mivel egyszerre van jelen a fejlett Budapest és az Unió fejlettségének 60 százalékát alig elérı Pest megye. A mindennapi tervezı munka során figyelni kell arra, hogy támogatást kapjon
16
Budapest az európai versenyben, míg a körülötte lévı területeknél a felzárkóztatáshoz kell segítséget nyújtani. 2007. április végén lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervrıl az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A tárgyalások során a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek összesen kevesebb, mint 2 százalékkal változtak az egyes programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy 7000 milliárd forint. (További, körülbelül 1300 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre a következı hét évben a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Terven keresztül). A legfontosabb pénzügyi változások az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a következık: •
Gazdaságfejlesztésre (+16 milliárd forint) – a gazdaságfejlesztés szerepe ezzel tíz százalék fölé emelkedik a fejlesztési tervben
•
Humánerıforrás-fejlesztésre (Társadalmi Megújulás OP +32 milliárd forint) – tovább erısödik az emberi erıforrás fejlesztési programok támogatása
•
Környezetvédelemre (+86 milliárd forint) – a környezetvédelmi programok megvalósítására és derogációs kötelezettségeink teljesítésére a szennyvízkezelés, az ivóvízhálózat és a hulladékgazdálkodási beruházásoknál is jelentısebb források állnak rendelkezésre
•
Minimálisan nı az e-közigazgatás és államreform OP-k végrehajtását finanszírozó technikai keret
•
Az eredetileg tervezett teljesítménytartalék az Európai Bizottság kérésére felosztásra került az egyes operatív programok között. Ez fedezte a változások jelentıs részét.
Kevesebb pénz jut: •
Közlekedésfejlesztésre (-18 milliárd forint [=-1%] és
•
A Közép-Magyarországi Régió programjára (-11,3 milliárd forint) – ezzel összességében nem csökken a régióra jutó támogatás, mert a programból kivont infrastruktúrafejlesztésre fordítható forrás (11,3 milliárd forint) humánfejlesztésre fordítható Társadalmi Megújulás operatív program Közép-Magyarországi Régióra fordítható részébe került.
17
Az átcsoportosítások hatására 2 százalékkal nı a humán fejlesztések aránya az infrastrukturális beruházásokkal szemben. A dolgozatban tárgyalt témakört leginkább érintı változás, amit különösen szeretnék kiemelni: erısödött a KKV szektor támogatásának lehetısége a gazdaságfejlesztési programban.
3.3.
Gazdaságfejlesztési Operatív Program
Az operatív program átfogó célja a magyar gazdaság tartós növekedésének elısegítése a produktív szektor versenyképességének és a tartós növekedési tényezıknek az erısítése révén. A program tervezett hatásaként a kis és közepes mérető hazai vállalkozások is nagyobb arányban lesznek képesek új, versenyképes termékeket, innovatív eljárásokat létrehozni és piacra vinni, illetve a hazai vállalkozásoknál is tért nyernek a tudásintenzív tevékenységek. A kkv-k versenyképességét alapvetıen 4 dolog határozza meg. A technológia (vagyis a fizikai tıke állapota), a humántıke (a menedzsment szakképzettsége, vállalkozói képességei, a szervezet hatékonysága), a finanszírozás (milyen pénzügyi lehetıségei vannak, milyen finanszírozási formához fér hozzá) és a piachoz jutás (bel- és külföldön egyaránt). A GOP a versenyképes kkv-k számára ezen területeken próbál segítséget nyújtani. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program fı célkitőzéseinek teljesítése érdekében elsısorban a fizikai tıke minıségének javításához kíván hozzájárulni, emellett a különbözı nemzetközi kihívásoknak megfelelı beavatkozási területen kíván hozzájárulni a hazai kkvszektor erısítéséhez, így például az innovációs készség, az IKT használat és az emberi erıforrások fejlesztésénél. A GOP specifikus céljai: A magyar gazdaság tartós növekedésének megalapozása érdekében a program az alábbi négy specifikus célt jelölte ki: •
A kutatás-fejlesztés és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttmőködés növelése a K+F eredmények jobb hasznosítása, ezzel a tudásalapú gazdaság fejlesztése érdekében;
18
•
A vállalati kapacitások komplex fejlesztése, hogy a növekedési potenciállal rendelkezı magyar vállalkozások sikerrel szerepelhessenek a nemzetközi versenyben, illetve a hazai kkv-szektor csökkenthesse a termelékenység és jövedelemtermelı képesség terén megfigyelhetı lemaradását a nagyvállalatokkal, illetve a külföldi versenytársakkal szemben;
•
Az üzleti környezet fejlesztése a növekedési tényezık kedvezı alakulásának elısegítése érdekében;
•
A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elısegítése – az mkvszektor növekedési potenciáljának fokozása érdekében. (mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, kockázati tıkeprogramok támogatása)
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai költségvetési forrásokból támogatott program nem terjed ki a Közép-magyarországi régió területére. A GOP a II. NFT gazdaságfejlesztési programjainak csak egy nagyobb szeletét jelenti, mivel intézkedéseit kiegészítik a regionális operatív programok (KMOP). A GOP és a ROP-ok csak a konvergencia célkitőzés alá tartozó 6 régióban megvalósuló fejlesztéseket támogathatják, a KMOP-hoz képest jelentısen nagyobb
forrásaik felhasználásával
automatikusan
hozzájárulnak a gazdasági élet szinte minden területén megfigyelhetı Budapestdominancia oldásához. Az operatív programra a brüsszeli döntés alapján mintegy 690 milliárd Ft (265Ft/Euro árfolyam, 2004-es árak) áll rendelkezésre. Ennek százalékos megoszlása az 5 stratégiai prioritásra vonatkozóan a következı: Prioritási tengelyek
Arány (%)
1. K+F és innováció a versenyképességért
33,74
2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése
28,92
3. A modern üzleti környezet erısítése
11,56
4. A JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök
22,17
5. Technikai segítségnyújtás
3,61 Összesen
100
Magyarország az Operatív Programokat 2006. december 20-án hivatalosan átadta az Európai Bizottságnak. Ezt követıen 2007. elsı negyedévében kezdıdtek meg az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kétoldalú szakmai egyeztetések az ÚMFT és az Operatív Programok jóváhagyásáról. Olyan konstrukciót alakítottak ki,
19
amelynek alapján már az operatív programok brüsszeli végleges elfogadása elıtt tudnak pályázni a fı fejlesztési célok alapján a vállalkozók. Igaz a pályázatok többségével meg kellett várni az Operatív Programok jóváhagyását. Ugyanakkor néhány, sürgetı igényt kielégítı pályázat már január végén elindult.
3.3.1. A GOP Intézményrendszere10 3.3.1.1.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
egészének megvalósításával kapcsolatos
koordinációs tevékenységekért Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felel. Az NFÜ a hosszú- és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybe vételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges hatékony és átlátható intézményrendszer kialakítására jött létre. Az Ügynökség legfontosabb feladatai a következık: •
javaslatokat készít a Kormány fejlesztéspolitikai elveire és céljaira;
•
elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét és a nemzeti fejlesztési terveket;
•
segíti az országos szintő fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását;
•
szervezetén belül - az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: AVOP) kivételével - létrehozza az operatív programok irányító hatóságát, szervezi az operatív programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladathoz kapcsolódó uniós és hazai költségvetési források felhasználását;
•
ellátja a Közösségi Támogatási Keret, az EQUAL és az INTERREG közösségi kezdeményezés programok és a Kohéziós Alap irányító hatóságának feladatait, gondoskodik a monitoring bizottságok mőködésérıl;
•
tárgyalásokat folytat az Európai Unió intézményeivel a fejlesztési stratégia és az annak megvalósítására szolgáló operatív programok egyeztetése érdekében;
10
http://magzrt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=46&Itemid=143
20
szervezi az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat; •
a Kormány által meghatározott körben ellátja az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához szükséges feladatokat, és koordinálja a pénzügyi támogatások
felhasználásával
kapcsolatban
kialakított
intézményrendszer
mőködését. 3.3.1.2. Irányító Hatóság (IH) 2006. júliustól valamennyi Operatív Program irányító hatósága az NFÜ önálló szervezeti egységeként mőködik. A végrehajtás irányításának koncentrációja elısegíti az OP-k végrehajtása közötti koordináció hatékonyságának növelését, a tapasztalatcserét, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a feladatszervezés racionalizálását. A 1083/2006/EK rendelet 59. cikk (1) a) pontjának megfelelıen a GOP esetében az irányító hatósági feladatokat az NFÜ Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága látja el. 3.3.1.3. Közremőködı Szervezet (KSZ) Az operatív programok közremőködı szervezetei a fenti pontban említett minısítési eljárás eredményének függvényében, a 2007-2013 programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának szabályairól és felelıs intézményeirıl szóló 255/2006 (XII. 8.) Korm. Rendelet 10. paragrafusának rendelkezései értelmében közös miniszteri rendeletben kerülnek kijelölésre. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program esetében az alábbi közremőködı szervezet került kijelölésre: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (korábbi nevén: Vállalkozói Támogatásközvetítı Zrt.) A közremőködı szervezet tevékenysége a pályázatok érkeztetésétıl kezdve, a pályázati adatok feldolgozásán és értékelésén át tart mindaddig, amíg a támogató és a pályázó jogi viszonyban áll egymással: •
befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelıen szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és mőködtet,
•
vizsgálja a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítését, valamint
•
ellenırzi, hogy a mőveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak,
21
•
megköti és módosítja a támogatási szerzıdéseket.
•
nyomon követi a projektek megvalósítását,
•
elvégzi a támogatások kifizetését,
•
végzi a folyamatba épített ellenırzéseket,
•
feltárja és jelenti a szabálytalanságokat,
•
folyamatosan rögzíti az adatokat az egységes monitoring információs rendszerben, valamint biztosítja az adatbázis naprakészségét és megbízhatóságát,
•
ellátja a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatokat, az NFÜ által elfogadott éves kommunikációs terv alapján.
3.3.1.4. Az Igazoló Hatóság felépítése11 A strukturális alapok és a Kohéziós Alapból támogatott fejlesztések megvalósítására szolgáló operatív programok igazoló hatósága a Pénzügyminisztérium elkülönült szervezeti egysége. Az igazoló hatósági feladatok ellátása az elızı programozási idıszak kifizetı hatósági (Pénzügyminisztérium NAO Iroda) szervezetére és gyakorlatára épül. Az Igazoló Hatóság a következı feladatokat látja el: •
átutalások fogadása az Európai Bizottságtól, az uniós hozzájárulások átutalása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a vonatkozó fejezeti kezeléső elıirányzatfelhasználási keretszámlájára;
•
a költségnyilatkozatok és átutalás igénylések elkészítése, igazolása és benyújtása a Bizottsághoz;
•
annak igazolása, hogy a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekbıl származik, és ellenırizhetı bizonylatokon alapul, továbbá, hogy az igazolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelı mőveletek tekintetében merültek fel;
•
Igazolás céljából az ellenırzési hatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenırzés eredményének figyelembevétele;
•
a
költségek
megfelelıségének
ellenırzése
érdekében
saját
hatáskörében
kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján tényfeltáró vizsgálat és tényfeltáró
11
Gazdaságfejlesztési Operatív Program 112. oldal (Verzió: GOP_070702.doc)
22
látogatás elvégzése a pénzügyi lebonyolításban résztvevı szervezeteknél az átutalások fogadására szolgáló kincstári számlák forgalmáról, a követelésekrıl és a kötelezettségekrıl számviteli nyilvántartás vezetése; •
a visszafizetendı, valamint az adott mővelethez történı hozzájárulás egészének vagy egy részének visszavonásából eredı összegek nyilvántartása;
•
az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciók végrehajtása, a visszafizetett uniós hozzájárulások Európai Bizottság felé történı elszámolása;
•
az adott pénzügyi évre, valamint a következı pénzügyi évre vonatkozó, elırelátható átutalási igénylésekkel kapcsolatos ideiglenes elırejelzések megküldése az Európai Bizottság részére minden évben legkésıbb április végéig.
3.3.2. A projektkiválasztás folyamata (eljárásrend)12 Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében mőködı Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (GOP IH) pályázatkezelési feladatokra Közremőködı Szervezetet (KSZ) vesz igénybe, amely az eljárásrendben szabályozott kérdésekben az GOP IH felhatalmazása alapján jár el. Ez a pályázatok döntés elıkészítését, a szerzıdéskötést, a finanszírozás nyomon követését jelenti elsı sorban. 3.3.2.1.
Befogadási alap-kritériumok vizsgálata
A pályázót a KSZ értesíti a pályázat beérkezésérıl, majd megvizsgálja a következıket: •
a pályázat a Pályázati felhívás es útmutatóban meghatározott példányszámban került-e benyújtásra;
•
a Pályázati felhívás es útmutatóban hivatkozott kitöltı programmal készített Projekt adatlap elektronikus formában benyújtásra került-e;
•
a pályázat a benyújtási határidın belül került-e benyújtásra;
•
az igényelt támogatás összege nem haladja-e meg a maximálisan igényelhetı támogatási összeget és eléri-e a minimálisan igényelhetı támogatást, illetve hogy a támogatási arány nem haladja-e meg a maximálisan meghatározott támogatási intenzitást;
12 12
Forrás: Pályázati felhívás és útmutató a GOP és a KMOP mikro-, kis-, és középvállalkozások technológia fejlesztése c. pályázati konstrukcióhoz – letöltve: 2010. 03.20
23
•
a papír alapon benyújtott Projekt adatlap az arra jogosult által a megfelelı módon aláírásra került-e.
Amennyiben a benyújtott pályázat nem felel meg a fenti feltételeknek, a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A pályáztatás ezen szakaszában hiánypótlásra nincs lehetıség. A KSZ a pályázat másolati példányát az elutasító levél kíséretében a pályázó részére ajánlott postai küldeményként visszaküldi. Az eredeti példány az irattárban archiválásra kerül. 3.3.2.2.
Jogosultság vizsgálata
Amennyiben a „Befogadási alap-kritériumok vizsgálata” szerinti feltételek az adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a KSZ megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a Pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott jogosultsági feltételeknek. pályázó/projekt
A
„Jogosultsági megfelel-e
a
vizsgálat” Pályázati
keretében felhívás
és
vizsgálatra útmutató
kerül, által
hogy
a
támasztott
követelményeknek. 3.3.2.3.
A jogosultsági hiánypótlás rendje
Amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülését alátámasztó, elıírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, illetve hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, akkor a KSZ a pályázót írásban, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével, egy alkalommal, maximum 15 napos határidı kitőzésével formai hiánypótlásra szólítja fel a szabályozásnak megfelelıen. Ha megállapítható, hogy a jogosultság szempontjai a hiánypótlást követıen sem teljesülnek, a KSZ a pályázó egyidejő tájékoztatása mellett az indokok megjelölésével a pályázat beérkezésétıl, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtásának határidejétıl számított 15 napon belül elutasítja a pályázatot. Ha a hiánypótlást a megadott határidın belül a pályázó nem teljesíti, vagy nem teljes körően teljesíti, a KSZ elutasítja a pályázatot, ez esetben igazolásnak nincs helye. Amennyiben a pályázat elutasításra vagy visszavonásra került, úgy a projekt támogatása érdekében módosított, átdolgozott pályázat benyújtása lehetséges
24
3.3.2.4.
Befogadás (pályázat jogosultságának való megfelelés)
Amennyiben a pályázat megfelel a Pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott, a befogadáshoz szükséges befogadási alap-kritériumoknak (jogosultsági feltételek), illetve a hiánypótlás keretében meghatározott hiányosságok, hibák az ott meghatározott módon és határidıben pótlásra, illetve javításra kerültek, a pályázat hiánytalan benyújtásától számított 15 napon belül befogadásra és egyúttal a döntéshozó jóváhagyását követıen támogatásra kerül. A támogatás tényérıl és a támogatói döntés dátumáról a KSZ a pályázót írásban, támogató levél megküldésével értesíti szabályozásnak megfelelıen. A befogadásról külön értesítést a KSZ nem küld. A KSZ írásban értesíti a pályázót a támogatás odaítélésérıl, és gondoskodik a Támogatási Szerzıdés megkötésének elıkészítésérıl. Támogatott pályázat esetén a GOP IH a támogatási konstrukció címét, a projekt gazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét es arányát, a döntés idıpontját (év, hónap) az NFÜ honlapján (www.nfu.hu), a pályázó külön hozzájárulása nélkül közzéteszi. 3.3.2.5.
A Támogatási Szerzıdés megkötésének feltételei
A Támogatási Szerzıdés megkötésének feltétele, hogy a pályázó (kedvezményezett) az elıírásoknak megfelelıen és határidıre teljesítse a szerzıdéskötéshez szükséges feltételeket. A szerzıdéskötéshez szükséges dokumentumok bemutatására vonatkozó határidı elmulasztása esetén a támogatói döntés érvényét veszti. A kedvezményezett köteles a pályázatban leírtaknak, valamint a Támogatási Szerzıdésben foglalt feltételeknek megfelelıen végrehajtani a projektet
3.3.3. Kedvezményezett részére történı kifizetés folyamata13 A kedvezményezett a projekt megvalósítása során keletkezett számláit az elırehaladási jelentéssel együtt rendszeres idıközönként benyújtja a közremőködı szervezethez. A közremőködı szervezet az elszámolásokat pénzügyileg, tartalmilag és formailag ellenırzi, a kockázatelemzés alapján készített ellenırzési tervnek megfelelıen helyszíni ellenırzést is végezhet.
13
Gazdaságfejlesztési Operatív Program 113. oldal (Verzió: GOP_070702.doc)
25
A
KSZ
a
jóváhagyott
elszámolások
alapján
gondoskodik
a
támogatások
kedvezményezettek részére történı kifizetésérıl. Az elvégzett ellenırzések eredményérıl hitelesítési jelentésben tájékoztatja az irányító hatóságot és az igazoló hatóságot. A kedvezményezett részére kifizetendı támogatás uniós részét az irányító hatóság a központi költségvetésbıl megelılegezi, majd a rendelkezésre álló elıfinanszírozási forrásból és a késıbbi idıközi kifizetésekbıl az igazoló hatóság az irányító hatóság részére megtéríti. A kifizetés folyamata14
3.3.4. Az Európai Uniós támogatások ellenırzése Pénzügyi irányítás és ellenırzés (kontroll) Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és a közremőködı szervezet kialakítja és mőködteti a pénzügyi irányítás és kontroll rendszerét. A pénzügyi irányítás és kontroll rendszerének biztosítania kell, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerő és megfelelıen szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk pontosak legyenek és megfelelı idıben rendelkezésre álljanak. A tervezés, pályáztatás, pénzügyi lebonyolítás, számvitel, ellenırzés és monitoring feladatait funkcionálisan el kell különíteni, ezen feladatok megfelelı szabályozásáról a vonatkozó belsı szabályzatokban
14
Gazdaságfejlesztési Operatív Program 114. oldal (Verzió: GOP_070702.doc)
26
gondoskodni kell. Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és a közremőködı szervezet gondoskodik az ellenırzési nyomvonal, a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési szabályzat kialakításáról és az esetleges változások haladéktalan átvezetésérıl. A pénzügyi lebonyolítás során az irányító hatóságnak, illetve a közremőködı szervezetnek gondoskodnia kell a kifizetéseket megelızı dokumentum alapú, valamint a – kockázatelemzés alapján történı – helyszíni ellenırzések lefolytatásáról. Ennek keretében ellenırizni kell a programok, illetve projektek támogatási szerzıdéseknek megfelelı fizikai és pénzügyi elırehaladását, valamint azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat összhangban van a pályázatra vonatkozó döntéssel és a szerzıdéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével, a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályokkal. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetıje és a közremőködı szervezet vezetıje, valamint az Igazoló Hatóság és az Ellenırzési Hatóság – minden évben, jogszabályban meghatározott tartalommal és határidıre – köteles nyilatkozni az általa mőködtetett irányítási és kontroll rendszerek megfelelı mőködésérıl. Az államháztartásért felelıs miniszter a központi harmonizációs egységen keresztül látja el az alapokból származó támogatások
ellenırzésének
szabályozásával,
harmonizációjával,
koordinációjával
kapcsolatos feladatokat. A központi harmonizációs egység kidolgozza és folyamatosan továbbfejleszti az alapokból származó támogatások ellenırzésére és a belsı kontrollokra vonatkozó hazai jogszabályokat és módszertani útmutatókat; az ellenırzési erıforrások harmonizálása révén biztosítja az alapokból származó támogatások vonatkozásában végzett átfedésektıl mentes, hatékony és eredményes ellenırzéseket; minıségértékelés keretében vizsgálja a belsı kontroll rendszerek vonatkozásában a jogszabályi elıírások, módszertani útmutatók alkalmazását és végrehajtását. Az államháztartásért felelıs miniszter, az európai uniós
támogatások
felhasználásának
átláthatósága érdekében,
az
európai
uniós
támogatások lebonyolításában résztvevı szervezetek bevonásával audit bizottságot hoz létre és mőködtet. Az Ellenırzési Hatóság feladata, felelıssége Az Ellenırzési Hatóság a közösségi és nemzeti jogszabályok elıírásaival összhangban kijelölt, az irányítási és ellenırzési rendszerek eredményes mőködésének ellenırzéséért felelıs szervezet, amely mőködésében független az irányító hatóságtól, az igazoló hatóságtól és a közremőködı szervezetektıl. Magyarországon valamennyi operatív
27
program vonatkozásában ugyanazon szervezet látja el az Ellenırzési Hatóság feladatait. A Kormányzati Ellenırzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelıen az Ellenırzési Hatóság feladatait a Kormányzati Ellenırzési Hivatal (KEHI) látja el, amely Pénzügyminisztérium fejezet alá tartozó önálló fejezeti jogosítványokkal rendelkezı költségvetési szerv (központi hivatal). Az Ellenırzési Hatóság feladatai: •
az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelıen kidolgozza az irányítási és ellenırzési rendszerek értékelési kritériumrendszerét, lefolytatja az értékelést, valamint elkészíti az értékelésrıl szóló jelentést és véleményt;
•
gondoskodik a nemzeti ellenırzési stratégia, valamint az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenırzési jelentések és vélemények) elkészítésérıl és teljesítésérıl, valamint a Bizottsággal a szükséges egyeztetési eljárások lefolytatásáról;
•
gondoskodik a rendszer- és mintavételes ellenırzések elvégzésérıl, a nemzeti ellenırzési stratégia teljesülésének, az ellenırzési jelentések elkészítésérıl;
•
gondoskodik az Európai Bizottság felkérésére végzendı ellenırzések ellátásáról;
•
gondoskodik
az
ellenırzési
jelentések
megállapításainak,
javaslatai
hasznosulásának, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követésérıl; •
elkészíti a részleges zárásról szóló nyilatkozatokat, valamint a zárónyilatkozatokat és az azokat megalapozó ellenırzési jelentéseket;
•
részt vesz az Európai Bizottság által végzett ellenırzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában;
•
részt vesz az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti – Európai Bizottsággal történı – egyeztetéseken az ellenırzési tervek összehangolása az ellenırzések eredményeinek kicserélése érdekében.
3.3.5. A GOP pályázati kiírásai15 3.3.5.1.
GOP-2009-2.1.4/K - Környezetközpontú technológia fejlesztés
A támogatási konstrukció célja, hogy a vállalkozások technológiai fejlesztéseik által közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, azaz kimutathatóan növeljék az energia-,
15
http://magzrt.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=27&Itemid=113
28
víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentsék a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét. A támogatás ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a vállalkozások mőködési, termelési döntéseibe. Jelen pályázati konstrukció keretében lehetıség van arra, hogy a vállalkozások jelenleg is mőködı
tevékenységük/technológiájuk
fejlesztése
(akár
kapacitásbıvítése)
eredményeként, a környezetbarát technológiák, termelési eljárások lehetıségeinek minél nagyobb
kihasználása
mellett
növeljék
versenyképességüket
és
gazdasági
hatékonyságukat. 3.3.5.2.
GOP-2009-1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása
A konstrukció elısegíti az akkreditált klaszterek innovatív vállalkozásainak növekedési potenciáljának erısítését, versenyképes termékeik piaci megjelenését a vállalkozások kísérleti fejlesztési tevékenységének, a K+F eredmények hasznosításának, az új, vagy jelentısen javított termék, szolgáltatás, technológia piaci bevezetéséig tartó innovációs tevékenységének támogatásával. A támogatás mértéke akár az 45%-ot is elérheti, a támogatás összege pedig 350 millió forintig terjedhet. A támogatás kísérleti fejlesztésre, tehát az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalására, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezésére, illetve marketing tevékenységre fordítható. 3.3.5.3.
GOP-2009-2.2.1.Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása
A vállalati folyamatmenedzsment és az e-kereskedelem területén is jelentıs támogatást kínál az Európai Unió a hazai vállalkozásoknak, amelyek most automatikus pályázati eljárás keretében nyerhetnek pénzt fejlesztési elképzeléseikhez. A támogatás mértéke akár az 50 %-ot is elérheti, a támogatás összege pedig akár 15 millió forintig terjedhet. Támogatás igényelhetı a modern vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet kialakításához
kapcsolódó
komplex
vállalati
és
szervezeti
infokommunikációs
fejlesztésekhez, illetve vállalati portálok, webáruházak kialakításához a pályázati útmutatóban bemutatott célterületek és funkcionális csomagok alapján. A támogatás a beruházás összes elszámolható költségének legfeljebb 50%-a, Pest megyében legfeljebb 35%-a lehet. A támogatás keretösszege a GOP-2009-2.2.1 esetében 2 500 millió. Az
29
igényelhetı támogatás összege a GOP-2009-2.2.1 kiírásnál legalább 1 millió, de legfeljebb 10 millió forint. A pályázati kiírásra a Magyarországon székhellyel rendelkezı kettıs könyvvitelt vezetı mikro-, kis- és középvállalkozások (gazdasági társaság, szövetkezet, vagy egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezı kettıs könyvvitelt vezetı gazdasági társaság fióktelepe, szövetkezet vagy SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó); valamint a magyarországi székhelyő gazdasági kamarák, és a vállalkozások érdekképviseleti szervezetei pályázhatnak. Jelen pályázat elbírálása automatikus jellegő, a döntéshozatal folyamatosan történik: amennyiben a pályázat a megfelel a jogosultsági feltételeknek, a pályázat hiánytalan benyújtásától számított 15 napon belül befogadásra és egyúttal a döntéshozó jóváhagyását követıen támogatásra kerül. A projektek a támogatási döntést követıen kezdhetıek meg! 3.3.5.4.
GOP-2009-1.3.2 Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erısítése
Jelentıs támogatást kínál az Európai Unió vállalkozásoknak kutatás-fejlesztési tevékenységük erısítéséhez vagy e tevékenység létfeltételeinek megteremtéséhez. A támogatást
kizárólag
erısítéséhez,
vagy
vállalkozások épp
e
igényelhetik
tevékenység
kutatás-fejlesztési
létfeltételeinek
tevékenységük
kialakításához
kutatói
munkahelyteremtés ösztönzésével. A támogatás mértéke a GOP-2009-1.3.2 esetében az összes elszámolható költség 50%-a, a vállalkozás méretétıl függıen, a KMOP-2009.-1.1.5 esetében pedig legfeljebb 25%-a lehet. Az igényelhetı támogatás összege legalább 200 millió, de legfeljebb 1,5 milliárd forint lehet. A GOP keretében 5 milliárd Ft, a KMOP keretében 1,58 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre 2009-ben. A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 31-tıl 2010. július 5-ig lehetséges. 3.3.5.5.
GOP-2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése
Jelentıs támogatást kínál az Európai Unió vállalkozásoknak, K+F tevékenységet végzı szervezeteknek központjaik fejlesztéséhez. A támogatás mértéke akár az 50 %-ot is elérheti, a támogatás összege pedig 1 milliárd forintig terjedhet. A támogatás célja más támogatási programok keretében korábban létesített és eredményes kutató-fejlesztı munkát végzı tudásközpontok (Kooperációs Kutatási Központok (KKK), Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET)) K+F és innovációs tevékenységének folytatására alakult, a korábbi befogadó intézmény résztulajdonában lévı gazdasági társaságok megerısítése és fejlesztése. A támogatás kis- és középvállalkozások esetében az összes elszámolható
30
költségnek legfeljebb 50%-a, nagyvállalatok esetében legfeljebb 40%-a lehet. Az igényelhetı támogatás összege mind a GOP-2009-1.1.2, mind a KMOP-2009-.1.1.2 esetében legalább 400 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 31-tıl 2010. július 5-ig lehetséges.
4. A 2004-2010-es idıszak értékelése 4.1.
A 2004-2006-os költségvetési idıszak
Az Európai Unió tagjaként Magyarország is jogosulttá vált az EU fejlesztési támogatásaira, ennek igénybevételére – minden országnak, akinek GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van – ki kellett dolgozni a Nemzeti Fejlesztés Tervet. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek tartalmaznia kellett mindazokat a fejlesztési elképzeléseket és célkitőzéseket, amelyek megvalósítása érdekében hazánk a Strukturális és Kohéziós Alapok támogatását igénybe kívánta venni. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU költségvetése 2004 és 2006 között 5,1 milliárd eurós kötelezettséget vállalt magyarországi támogatások folyósítására. Ebbıl a strukturális és kohéziós támogatás több mint 2,8 milliárd Eurót tett ki. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt legfontosabb cél az életminıség javítása volt, melyhez szükség volt versenyképesebb gazdaságra, a humán erıforrások jobb kihasználására, jobb minıségő környezetre és kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdésre. Ezen célkitőzések alapján készültek el az Operatív Programok, melyek a különbözı fejlesztési
területeket
tartalmazzák
(Humánerıforrás-fejlesztési
operatív
program;
Gazdasági versenyképesség operatív program; Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program; Agrár- és vidékfejlesztési operatív program; Regionális operatív program). A különbözı operatív programok keretében kiírt pályázatokra beérkezett projektek megoszlását az 1. számú diagram szemlélteti. A diagramról könnyen leolvasható, hogy az öt operatív program pályázatai közül a GVOP kiírásai voltak a legnépszerőbbek, erre az összes pályázat több mint 50%-a, azaz több mint 21.000 pályázat érkezett.
31
1.Számú diagram16
Operatív programok - eljárásrend szerinti lekérdezés 1% 5% 27%
15%
AVOP (11104) GVOP (21397) HEFOP (6033) KIOP (372) ROP (2307)
52%
Az Unióhoz nióhoz újonnan csatlakozó államok valamennyi fejlesztési programja közül elsıként els a Gazdasági Versenyképesség ség Operatív Program tudta meghirdetni meghirdetni pályázati kiírásait 2004. január 15én. 2006 végéig igen nagyszámú, mindösszesen 21.397 db pályázat érkezett be. Ennek a népszerőségnek ségnek köszönhetıen köszönhet en a GVOP pályázati forrásainak 100%-a 100% lekötésre került. Az összes pályázat több mint háromnegyede felelt felelt meg az alapjogosultsági, illetve formai
kritériumoknak.
Az
értékelt
pályázatok
mintegy
kétharmada
részesült
támogatásban. A legnépszerőbb legnépszer egyértelmően en a GVOP 2. prioritása, a kiskis és középvállalkozások fejlesztése volt, mely a pályázatok 79,24%-át jelenti. i.17 A GVOP keretén belül rendelkezésre álló források 64 százalékát a kkv-k kkv nyerték el. A számukra megítélt támogatás megközelíti a 100 milliárd forintot. A mintegy 9.000 támogatott projekt 7.500 kiskis és középvállalkozást érintett. A legtöbb nyertes projekt a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi közép magyarországi régióban valósult meg. Itt a pályázók közel 65 milliárd forintot nyertek el szemben a több régióban kiosztott 10-20 10 milliárd forinttal. Az egyes régiók részesedése a GVOP forrásaiból tehát nem volt teljesen teljes kiegyensúlyozott, melynek oka fıként f abban keresendı,, hogy az operatív program fı f céljaként meghatározott gazdasági versenyképesség fokozása elsısorban elsısorban ott valósítható meg, ahol megfelelı az infrastrukturális és logisztikai háttér, valamint a kellı kell mennyiségő és minıségő humántıke ke is rendelkezésre áll.
16
http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=kozv_1_1
17
http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=kozv_1_1
32
4.2.
A 2007-2013-as költségvetési idıszak elsı fele18
A 2007-2013-as költségvetési idıszak felénél, Magyarország, a rendelkezésre álló forrásainak eddig 46,3 százalékát rendelte már hozzá valamilyen projekthez. Mivel az uniós átlag 27,1 százalék, a Bizottság jónak értékelte ezt a teljesítményt. Az Unióban elsı alkalommal készült jelentés az uniós források felhasználásának hatékonyságáról. Az uniós átlagot tekintve a jelentésben az szerepel, hogy a 2007-2013-as költségvetési idıszakra elkülönített pénzek 27,1 százaléka van jelenleg hozzárendelve valamilyen projekthez. Ami azt jelenti, hogy három év maradt arra, hogy a teljes bent lévı összeg kétharmadát lekössék. Tekintve, hogy az idı fele eltelt, érthetı, hogy nehéz lesz egyes tagállamoknak elkölteni a bennmaradt pénzeket. A tagállamok Nemzeti Stratégiai Jelentésüket tavaly év végén adták le a Bizottságnak. Az Unió végrehajtó szerve hangsúlyozta hogy, az eredmények tekintetében majd a 2012-ben leadandó jelentések hoznak változást, ezért egyelıre még nincsenek átfogóbb adatok. Az új tagállamok tekintetében ténylegesen majd csak 2015-ben derül ki, hogy a 2007-2013-as költségvetési idıszakra allokált forrásokat milyen arányban tudták felhasználni. Ennek az oka, hogy 2013-at követıen az új tagállamoknak két évük van arra, hogy a lekötött pénzeket felhasználják. A Nemzeti Stratégiai Jelentés19 Az Európai Tanács 1083/2006/EK rendeletének 29. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az Európai
Unió
benyújtania
tagállamainak,
2009
így Magyarországnak is stratégiai
végéig, amely
jelentést
kellett
információkat tartalmaz az Európai Regionális
Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap általi társfinanszírozásból részesülı programok hozzájárulásáról: •
a kohéziós politikai célkitőzések végrehajtásához,
•
a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban részletezett prioritások végrehajtásához,
•
a versenyképesség és a munkahelyteremtés elımozdítására vonatkozó célkitőzés, valamint a növekedésrıl és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban foglalt célkitőzések teljesítésének megvalósításához.
18
http://www.euractiv.hu/nyomtathato-verzio/hirek/magyarorszag-a-forraslekotes-ellovasa-002695
19
http://www.nfu.hu/jelentesek
33
A jelentés tartalmaz továbbá információt az általános társadalmi-gazdasági helyzetrıl és tendenciákról, az ÚMFT eddigi és várható eredményeirıl, az egyeztetett prioritások és a stratégiák
végrehajtásában
történt
elırehaladásról
és
kihívásokról
valamint
jó
gyakorlatokról. A jelentést az NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága állította össze számos minisztérium és irányító hatóság közremőködésével. A jelentés benyújtása a Bizottságnak 2009. december 31-én megtörtént. Hiába hívunk le sok pénzt, a szakadék nem csökken. Bár a bizottsági jelentésben hangsúlyozzák, hogy a forráslekötések ütemét a válság kissé visszafogta, Magyarországon „a pályázói kedvet nem állította meg a válság”. Ezt a bizottsági jelentésben szereplı hazánkra vonatkozó adatok is alátámasztják. Az adatok alapján az összes lehívható összegbıl itthon eddig 46,3 százalék van már hozzárendelve projekthez. Ez a teljesítmény „a hazánkéhoz hasonló nagyságrendő támogatással rendelkezı tagországok között kimagaslóan a legjobb!” Ennek ellenére a magyar Nemzeti Stratégiai Jelentés (NSJ) szerint a GDP regionális különbségeit nézve az ezredforduló óta nem csökkent a régiók közötti szakadék, és Budapest túlsúlyát sem sikerült mérsékelni. Ráadásul a NSJ szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) hatásait nézve „a GDP tekintetében a legnagyobb hatás KözépMagyarországon, azon belül is Budapesten várható. Az átlagosnál valamivel magasabb hatások várhatóak megyei (NUTS III) szinten még Csongrád, Fejér és Zala megyében.” A NSJ-ben leírtak szerint az elmaradottabb északnyugati országrész, a dél-dunántúli, valamint a kelet-magyarországi térségek, és a fejlettebb nyugati és középsı területek közötti különbségek nem csökkentek. Ennek ellenére – az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) adatai alapján - eddig a legtöbb pályázat, a legmagasabb igényelt és kifizetett összeg is a közép-magyarországi régióhoz köthetı. Regionális felosztásban az eddig megítélt támogatási összeg több mint 65 százalékát a KözépMagyarország Operatív Program (KMOP) tudhatja magáénak. A legnagyobb összeget a KMOP és az Észak-Alföld Operatív Program igényelte, de a legtöbbet a KMOP mellett, a Dél-Alföld Operatív Program kapta meg eddig.
34
Ezen kívül a jelentésben kitérnek arra is, hogy az ezredforduló óta csak 2006-ról 2007-re csökkent valamelyest Budapest túlsúlya, de az egész idıszakot nézve inkább növekedés volt jellemzı. Ráadásul megyei szinten, a fıváros és vidék nagy különbségei ellenére, a támogatások több mint 60 százalékát Budapest kötötte le eddig. Magyarország 2007-2013 között, az ÚMFT keretében összesen 22,4 milliárd euró uniós támogatásban részesül. Az ÚMFT-en belül összesen tizenöt Operatív Program (OP) forrásaira lehet pályázni. A legnagyobb összeg a Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KÖZOP) – nagyjából hat milliárd euró - és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) – körülbelül négy milliárd euró - keretében áll rendelkezésre. Azonban a gazdasági válság miatt, átcsoportosításokra volt szükség az OP-k terén. Az NSJ szerint a gazdaság élénkítésének érdekében, a Gazdaságfejlesztés Operatív Programba (GOP) csoportosítottak át közel 440 millió eurót. (Eredetileg közel három milliárd euró állt rendelkezésre.) Ehhez fıleg a KÖZOP-ból és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP) vontak el pénzeket. Erre szükség is volt, mert az EMIR adatai alapján, Magyarországon a legtöbb pályázat a GOP keretében érkezett be, ami körülbelül az összes pályázat 30 százalékát tette ki. Ezt követte a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)19,72 százalékos értékkel. Azonban az összes támogatás összegét tekintve a legtöbb forrást a KÖZOP keretében igényelték - közel 37 százalékot - és a legtöbb megítélt támogatást is a KÖZOP kapta eddig, megelızve ezzel a GOP eredményeit. Az eddigi ténylegesen kifizetett összegeket 31,47 százalékát a KÖZOP kapta, amelyet a GOP követ 16 százalékkal. A források lehívása alapvetıen két problémába ütközhet. Egyrészt bizonyos okokból meghiúsulhat a pályázat, másrészt el is utasíthatják azt. A pályázatok elutasításának egyik legfıbb oka pedig a túljegyzés, mondta el az EurActiv kérdésére a szóvivı. Ez azt jelenti, hogy „a pályázat benyújtásának határideje után összesítik a forrás igényeket. Ilyenkor derül ki, hogy több az igény, mint a rendelkezésre álló keret. Ekkor a pályázatokat sorrendbe állítják, és a pályázat keretének erejéig a legjobbak kapják meg a forrásokat. A többi pályázót elutasítják, vagy tartalék listára kerül.”
35
A nem megfelelıen felhasznált pénzek ellenırzése bonyolult, több lépcsıs folyamat. Amennyiben az ellenırzés folyamán találnak a követelményeknek nem megfelelı teljesítést, akkor akár a teljes összeget is vissza kell fizetni a pályázónak. Gond még, hogy rengeteg formai követelménynek kell megfelelni a pályázat írásánál, és ez sok esetben buktatót jelent a pályázónak. Az egyes Közremőködı Szervezetek és Irányító Hatóságok sem gyorsítják fel a munkafolyamatokat, mert a döntéshozás sok esetben bürokratikus és hosszú.
5. A válság hatásai, Változások, újdonságok 5.1.
Enyhülı fedezetadási kötelezettség a GVOP pályázatoknál20
(2004-2006-os pályázatok) A továbbiakban nem kötelesek biztosítékot nyújtani a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) kedvezményezettjei, amennyiben az elnyert támogatási összeg nem haladja meg a 25 millió forintot. A kormányrendelet módosításnak köszönhetıen a továbbiakban nincs szükség a GVOP támogatások biztosítékára a 25 millió forintnál nem nagyobb támogatások esetén a fenntartási idıszakra vonatkozóan. Ez alapján közel 1500 vállalkozás szabadíthat fel költséges hitelbiztosítékokat, és tehermentesíthet jelzálog alól ingatlanokat. A már biztosítékokkal rendelkezı cégeknek kérelmet kell benyújtani a MAG Zrt. felé, ami után a Közremőködı Szerzet intézkedik a biztosítékok kiengedésérıl/törlésérıl.
5.2.
Brüsszel jóváhagyta az OP közötti átcsoportosítást21
Az átcsoportosítások egyik nagy nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Keretösszege 111 milliárd forinttal bıvült. A magyarázat egyszerő: magyar munkahelyek 65-70%-át a kis- és középvállalkozások biztosítják. A Gazdaságfejlesztési Operatív
20
http://blog.forrascentrum.hu/palyazati-biztositek/enyhulo-fedezetadasi-kotlezettseg-a-gvop-palyazatoknal2004-2006-os-palyazatok.vallalkozas-vallalkozo; 21
http://blog.forrascentrum.hu/operativ-program/brusszel-jovahagyta-az-operativ-programok-kozottiatcsoportositast.vallalkozas-vallalkozo;
36
Programnak pedig ık a címzettjei és ıket kell támogatni a munkahelyek megırzése érdekében. Vagyis a forrásátcsoportosításoknak a magyar kis- és középvállalkozások a nyertesei. Az ı érdekükben született ez a döntés, amelynek mai aktualitását az adja, hogy több hónap kemény tárgyalássorozata után Brüsszel megadta a zöld jelzést a magyar tervek elsı nagy etapjának, amely több mint 110 milliárd forintot „szabadít fel”. A válságkezelı átcsoportosítások engedélyezése a magyar fejlesztéspolitikai szakemberek több hónapos munkájának eredménye és
nagy lehetıség a magyar kis- és
középvállalkozásoknak. A válságkezelés során a kormány a kezdetektıl fogva támaszkodott az ÚMFT keretében rendelkezésre álló forrásokra, és eddig is számos intézkedést hozott a kedvezıtlen hatások mérséklésére. Újabb lépésként most az OP-k közti forrásátcsoportosítással kívánja megnövelni a gazdaságélénkítést szolgáló keretösszeget. Az ÚMFT módosításáról szóló terveket a kormány 2008 végén fogadta el, azóta folyamatos egyeztetések folytak Brüsszellel, míg végül a formális jóváhagyás is megszületett az Unió részérıl. Az átcsoportosításokat a NFÜ szakemberei számos szempont alapján tervezték meg. Legfıbb alapelv volt, hogy az elvonás a legkisebb negatív hatással legyen az adott programra. A támogatások átcsoportosítása és hatékonyabb bevonása a válságkezelésbe nem csupán tompítja
a
gazdasági
válság
kedvezıtlen
hatásait,
hanem
javítja
az
ország
versenyképességét, valamint hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyek megırzéséhez. Az átcsoportosítások legfıbb kedvezményezettjei a válság által leginkább sújtott kkv-k, amelyek a magyar munkahelyek 65-70%-át biztosítják. A módosítások kiemelt célja továbbá a hátrányos helyzető területek megsegítése. A változások hatására, a vállalási feltételek megváltoztatásával lehetıvé válik, hogy egyre több pályázó részesüljön EU-s támogatásból. A forrásátcsoportosítás legnagyobb nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP). Keretösszege 111 milliárd forinttal bıvült, amely a kkv-k komplex technológiai fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordítható. A forrásból az NFÜ becslései szerint 4000 kis és középvállalkozás juthat támogatáshoz és hajthat végre fejlesztést a következı hónapokban és években. Ennek megfelelıen rövidesen újraindulhat a KKV-k körében népszerő eszközbeszerzési pályázat.
37
5.3.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogszabály-módosításai22
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 2008-ban a megváltozott körülményekre tekintettel, a gazdasági válság hatásainak enyhítése céljából jogszabály módosításokat hajtott végre, amely
a
vállalkozások
számára
kedvezıen
módosította
az
elnyert
pályázati
támogatásokhoz kapcsolódó elıleg lehívásának lehetıségét is. A támogatások folyósításának felgyorsításának érdekében az igényelhetı elıleg összege megnövelésre került.
A
módosítások
hatásainak
érdemi
érzékelhetıségéhez
azonban
a
Kedvezményezetteknek, és a velük szerzıdésben álló vállalkozók, alvállalkozóknak mielıbb igazodniuk kell a megváltozott körülményekhez. A jogszabály módosítások legfontosabb következménye ugyanis, hogy - általános szabályként - a támogatási szerzıdés keretében igényelhetı elıleg legalacsonyabb mértéke megváltozott. A korábbi 0-25%-os elılegnyújtási arány 25-40%-ra növekedett. A megemelt elılegösszeg maximális igénybevételére elsısorban gazdaságfejlesztési, turisztikai és munkahelyi képzést támogató projektek esetében van mód, amennyiben erre a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzıdés lehetıséget biztosít. Egyéb esetben (pl. önkormányzati fejlesztések) a kifizethetı elıleg általában a támogatási összeg 35%-a. Az átutalt elıleg kizárólag a projekttel kapcsolatban felmerült kiadásokra fordítható. Az elıleg intézményének, a vonatkozó jogszabályi és szerzıdéses feltételeknek megfelelıen a projekt gazdáknak a projekt keretében megvalósított, megkötött szerzıdés(ek)nek megfelelı szabályszerően kiállított számlákkal alátámasztott költségeket haladéktalanul ki kell egyenlíteniük. Amennyiben az elıleg a jóváhagyott projekttıl eltérı módon kerül felhasználására, vagy visszatartásra kerül, akkor az intézményrendszer szabálytalansági eljárás indítására kötelezett, amely súlyosabb esetben a támogatás teljes összegének visszavonását eredményezheti. A beruházások kivitelezésekor – elsısorban az építési szerzıdések esetében – a Projektgazdák igen gyakran alkalmazzák a jóteljesítési garancia intézményét. Ez lényegében pénzügyi visszatartást jelent a számlák végösszegébıl, fedezetként szolgálva a késıbb felfedezett hibák kijavítására. Ennek aránya a tapasztalatok szerint a szerzıdéses összeg 10-20 %-a, így a Projektgazda biztosítva érzi a szerzıdéses munkák megfelelı minıségő elvégzését, és fenntartását. A vállalkozók oldaláról nézve azonban ez sok
22
http://blog.forrascentrum.hu/operativ-program/a-nemzeti-fejlesztesi-ugynokseg-2009-januar-26-itajekoztato-levele.vallalkozas-vallalkozo
38
esetben aránytalan többletterhet, - a kialakult válsághelyzetben - likviditási problémákat eredményez. Ugyanakkor a gyakorlatban átlagosan csak a szerzıdéses összeg maximum 35 %-át érinti a garancia érvényesítése. A gyakorlat okán csak az indokolt, hogy a fentiekkel összhangban álló mértékben kerüljön 3-5%-nál magasabb jóteljesítési garancia elıírásra. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a Projektgazdák alap esetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelı feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenırzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élı kedvezményezettek ellenırzésének idıigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentısen nı. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedı kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések idıigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor elınye a széleskörő verseny, átláthatóság, az esélyegyenlıség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak.
5.4.
Uniós forrásokkal a gazdasági válság hatásai ellen23
A Magyar Köztársaság Kormánya egyértelmővé tette: úgy kívánja felhasználni az uniós forrásokat, hogy azok a lehetı legnagyobb védelmet nyújtsák Magyarországnak a világgazdasági válság hatásaival szemben. A pénzügyi egyensúly megteremtésén túl három kiemelt területen történtek intézkedések a fejlesztési hitelhez való hozzájutás megkönnyítése, a munkahelyek megırzése és a felvevı piacok megtartása érdekében. A pályázatok elkészítésére fordítandó átlagos idı kb. 30 %-kal csökkent, a pályázatok átlagos átfutási ideje 25-40 %-kal lett rövidebb 2009-ben. Január elsejétıl több, elsısorban a kisés közepes vállalkozásokat kedvezıen érintı változás lépett életbe az uniós pályázati rendszerben is. Egyszerősödtek a pályázatok, gyorsabb lett és kevesebb adminisztrációval jár a szerzıdéskötés, egyszerősödtek a kifizetések, mindezzel párhuzamosan kiemelkedı mértékőre, akár 40 százalékra nıtt a szerzıdéskötést követıen lehívható elıleg összege. A
pénzpiaci
válság
hatásainak,
kiemelten
az
uniós
projekteket
végrehajtó
kedvezményezettek pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a Kormány az uniós
23
http://magzrt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=357:gazdasagivalsageu0122&catid=24: sajtokoezlemeny&Itemid=104
39
támogatások folyósításának felgyorsításáról döntött. Az intézkedési csomag része a projektek megvalósítását elısegítı elıleg összegének növelése. A
korábban
25
százalékos,
most
megemelt
mértékő
elıleg
célja,
hogy
a
kedvezményezettek a projekt megvalósítását pénzügyi nehézség nélkül, minél könnyebben el tudják kezdeni, és sikerrel végre is tudják hajtani. Az igényelhetı összeg a vállalkozások számára a projekt megítélt támogatásának maximum 40%-a, legfeljebb 300 millió forint. Ez komoly többletforrást jelent a kkv-szektornak, ami azért különösen fontos, mert a kisés közepes vállalkozások adják a magyar munkahelyek 65-70%-át. A könnyítés a pénzpiaci válsággal leginkább érintett szektorokban igényelhetı: •
Gazdaságfejlesztés Operatív Program,
•
Közép-Magyarországi Operatív Program 1-es prioritása,
•
Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési célú, illetve turisztikai célú prioritásai, valamint
•
a Társadalmi Megújulás Operatív Programból finanszírozott munkahelyi képzést támogató projektek.
A jogszabály-módosításról és az elılegigénylés szabályairól a Közremőködı Szervezet a napokban tájékoztató levélben értesíti a támogatási szerzıdés megkötése elıtt álló pályázókat és a már hatályos szerzıdéssel rendelkezı kedvezményezetteket. A módosítás tehát visszamenıleg is érvényes, a már hatályos támogatási szerzıdéssel bíró projektgazdákat is érinti. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett egyéb konstrukciók esetében az igényelhetı elıleg a megítélt támogatás összegének legfeljebb 35%-a, de minimum 25%. A válságkezelı intézkedések között szerepel egy olyan válságkezelı csomag, amelynek 1400 milliárd forintos forrása nagyobb biztonságot és mozgásteret nyújt a magyar kkvknak. A tavaly elıtti, tavalyi átlagos 17%-os szintrıl 33%-ra nıtt a kkv-k uniós forrásokból való részesedése. Magyarország az uniós források csaknem egészét úgy csoportosította át, hogy a lehetı legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyek számára. Uniós pénzekkel és nagy állami beruházásokkal magyar munkahelyek tízezreit lehet "biztosítani": olyan munkahelyeket, amelyeket a külföldrıl érkezett válság e csomag nélkül veszélybe sodort volna. A nagy beruházásoknak köszönhetıen az építıiparban 1800 milliárd Ft értékő megbízás keletkezik a következı másfél-két évben. Ezek a beruházások részben már
40
megtalálhatóak a tavaly indított építésügyi piactér honlapon, ahol a kivitelezık válogathatnak a projektek között és részt vállalhatnak a kivitelezésben.
5.5.
A-JEREMIE-program24
Az Európai Bizottság felismerve a mikro-, kis- és középvállalkozások létfontosságú gazdasági és társadalmi szerepét és azok finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának nehézségeit 2007-tıl "Közös európai források a kis- és középvállalkozásoknak" (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, JEREMIE) címmel programot indít a kis- és középvállalkozók pénzügyi forráshoz való jobb hozzáférésének megteremtése érdekében. A konstrukció keretében Magyarország megközelítıleg 190 milliárd Ft forráshoz juthat, ami az egyes konstrukciók áttételes hatásain keresztül akár 2000 milliárd Ft plusz forrást is jelenthet a gazdaságnak. A JEREMIE kifejezetten a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára tervezett pénzügyi konstrukciók segítségével mozdítja elı azok pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférését. Célja a mikro- és kisvállalatok fejlıdését gátló piaci elégtelenségek közül az egyik legfontosabb, a piaci hitel-, tıke- és garanciaforrásokhoz való korlátozott hozzáférés orvoslása, mivel a kisebb, megfelelı gazdálkodási múlttal nem rendelkezı vállalkozásoknak fejlett üzleti és pénzügyi környezet mellett is finanszírozási problémái lehetnek a fajlagos tranzakciós költségek nagysága, illetve a szükségszerően fellépı információs aszimmetria következtében. A vállalkozások finanszírozáshoz jutásának segítése a létrejövı fejlesztések eredményeként hozzájárul a foglalkoztatás és a beruházások növekedéséhez, valamint fizikai tıke minıségének javulásához egyaránt. A tıkeprogramra rendelkezésre álló keretösszeg a magánbefektetıi forrásokkal kiegészülve összességében 100 milliárd forint forrásbevonást tesz lehetıvé a vállalkozások finanszírozásánál, amelyekkel
együttesen is kisebbségi részesedés
szerezhetı majd a célvállalatokban. A hitelképes, de nem bankképes mikro- és kisvállalkozásokat segítı legfontosabb eszköz a piaci kamatozású mikrofinanszírozás. A JEREMIE célja a mikrovállalkozások finanszírozási forrásokhoz való jutásának megkönnyítése a mikrofinanszírozás módszereinek fejlesztésével, a rendelkezése álló források növelésével, továbbá a magyarországi székhelyő mikrovállalkozások fejlesztése mikrofinanszírozó szervezetek bevonásával a hitelhez jutás lehetıségeinek javításával. A 24
http://www.jeremie.extra.hu/
41
mikrofinanszírozás keretében - figyelembe véve az áttételes hatást is - számításaink szerint 360 milliárd forint hitelkihelyezés érhetı el hét év alatt. A JEREMIE garanciaprogram célja a magyarországi székhelyő kis- és középvállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetıségeinek javításával. Ennek érdekében banki garanciaeszközök alkalmazásával is támogatjuk a fejlıdésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítását, technológiai, infrastrukturális korszerősítését, innovatív képességük növelését. A kis- és középvállalkozások középtávú finanszírozását kereskedelmi banki hitelhez jutás révén elısegítı garanciaeszközök - figyelembe véve az áttételes hatást is - 1 750 milliárd forint hitelkihelyezést tesznek lehetıvé hét év alatt. A
tıkeprogramra,
a
tıkepiac
fejlesztésére
rendelkezésre
álló
keretösszeg
a
magánbefektetıi forrásokkal kiegészülve összességében 100 milliárd forint forrásbevonást tesz lehetıvé a vállalkozások finanszírozásánál, amelyekkel együttesen is kisebbségi részesedés szerezhetı majd a célvállalatokban. A JEREMIE célja a tıkepiac fejlesztése, melyet a magán és állami befektetık részvételével közös kockázati tıkealapok létrehozásával, és azok üzleti alapon történı mőködtetésével lehet elérni. A tıkeprogramra rendelkezésre álló keretösszeg a magánbefektetıi forrásokkal kiegészülve összességében 100 milliárd forint forrásbevonást tesz lehetıvé a vállalkozások finanszírozásánál, amelyekkel szerezhetı majd a célvállalatokban.
42
együttesen is kisebbségi részesedés
6. Esettanulmányok Két esettanulmány keretében szeretném a sikeres pályázatot bemutatni, a célom, nem a projektek minden lépését részletezni, inkább azokat a tényezıket szeretném kiemelni, amiknek a Társaság a sikeres pályázatot köszönheti, azaz hogyan tudtak a pályázatírás során felmerülı elvárásoknak megfelelni, hogyan kerülték el az esetleges buktatókat, és hogyan váltak sikeres pályázóvá. Illetve, hogy mi vezethet egy pályázat elutasításához.
6.1.
Egy sikeres GOP pályázat
6.1.1. A pályázati felhívás: GOP-2009-2.1.1/A25 A Gazdaságfejlesztési Operatív Program mikro-, kis-, és középvállalkozások technológia fejlesztése c. pályázati konstrukció A pályázati felhívás a vállalkozások technológiai hátterének fejlesztését volt hivatott támogatni infrastruktúra korszerősítésével, új gépek beszerzésével, illetve egyéb beruházásnak minısülı beszerzésekkel. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 18 milliárd forint a 2009. évre. Ezen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A pályázati kiírásra kizárólag a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján mikro-, kis vagy középvállalkozásnak minısülı vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelızı legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fı volt. A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel rendelkezı gazdasági társaság, szövetkezet, vagy egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel es Magyarországon fiókteleppel rendelkezı szövetkezet, egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság fióktelepe, pályázhat. A pályázati kiírásra iparági megkötés nélkül bármilyen vállalkozás pályázhat, kivéve az olyan vállalkozásokat, akik, vagy amelyek legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételének, vagy egyéni vállalkozók esetében vállalkozói adóalapba beszámított
25
Forrás: Pályázati felhívás és útmutató a GOP és a KMOP mikro-, kis-, és középvállalkozások technológia fejlesztése c. pályázati konstrukcióhoz – letöltve: 2010. 03.20
43
bevételének több mint 50%-át mezıgazdasági tevékenység (TEAOR szám: 01.11-03.221) teszi ki. Jelen pályázati konstrukció keretében nyújtott támogatások egy része csekély összegő támogatásnak minısül. A vissza nem térítendı támogatás mértéke a projekt megvalósulásának helyszíne és a vállalkozás méretének függvényében az összes elszámolható költség 50-70%-a lehet, de maximum 50 millió forint. Elszámolható költségnek minısülnek projekt keretében végrehajtott fejlesztésekkel szoros összefüggésben felmerülı költségek.
6.1.2. A pályázó bemutatása26 A BauBau Kft27. 1991. július 1. alakult meg 3,00 millió Ft-os törzstıkével. A mőködés során a jegyzett tıke emelésérıl döntöttek a tulajdonosok. A társaság jegyzett tıkéje jelenleg 10.000.000,- Ft. A cég két magánszemély tulajdonában van, akik egyben az ügyvezetıi teendıket is ellátják, így személyesen is közremőködnek a társaság tevékenységében. A cég tevékenységi köre: •
építıanyag kereskedelem
•
magasépítés
•
mélyépítés
A foglalkoztatottak átlagos állományi száma 18 fı. Képzettségüket tekintve mérnökök, technikusok, gépkezelık, szakmunkások, betanított segédmunkások. A hiányzó kapacitást alvállalkozók bevonásával pótoljuk. A kereskedelmi tevékenység két telephelyen - Eleken és Békéscsabán - folyik. Építıipari kivitelezési tevékenységet elsısorban Békés megyében végzünk. A hiányzó kapacitásunkat azonban, a megyén kívül, az ország bármely részében igyekszünk lekötni. Néhány referencia a teljesség igénye nélkül: Magasépítés
26
Forrás: a cég honlapja és a pályázati adatlap
27
A név nem valós, a pályázatíró iroda kérte a valódi név elhallgatását
44
•
Hungarotel Gyula üzemviteli épület
•
Kétegyháza 2x4000 t gabonatároló
•
Békéscsaba Vandháti úti Gyógyászati segédeszköz gyártó üzembıvítés
•
Békéscsaba Madács utca 5 lakásos társasházépítés
Mélyépítés •
Gyula-Békéscsaba 44. sz. fıút négynyomásúsítása /MAHÍD Rt./ (gyalogoskerékpáros hídépítés, Kígyósi csatorna szervízút hídépítés, Kígyósi csatorna hídszélesítés, Posteleki aluljáró építés, Gyulai aluljáró építés, Dobozi úti aluljáró építés, Békési úti aluljáró építés)
Éves árbevételünk folyamatosan emelkedik, tartósan meghaladja az évi 300 milliót. A feladatok elvégzéséhez szükséges gépekkel, berendezésekkel, illetve jármővekkel rendelkezünk, melyek értéke 40 millió Ft. Az elhasználódott eszközök pótlása illetve cseréje folyamatosan megtörténik. Társaságunk gazdálkodása stabil és kiegyensúlyozott. Lejárt tartozásunk nincs. 2004 év végén megszereztük az ISO 9001 tanúsítványt.
6.1.3. A pályázat tárgya, célja28 A pályázat tárgya egy darab traktor-rakodó, egy darab Dosan homlokrakodó beszerzése, illetve egy darab nyomtató-fénymásoló beszerzése. Célok: A cég részt kívánt venni a 2009. ıszén indult csatornázási munkálatokban Békéscsabán. A kivitelezés becsült ideje fél év. Mivel a vállalási árak nem bírták volna el a gépbérleti díjakat, így szükségessé vált a meglévı géppark bıvítése. A cég egy 21 és egy 24 éves csehszlovák forgórakodóval és egy kis teherbírású 6 éves traktor-rakodóval rendelkezett. Az új traktor-rakodó beszerzésével a majdani nyertes fıvállalkozónál így két brigádot tudnának foglalkoztatni. Az egyik brigád a gerincvezetéket tudná építeni az új géppel, míg a másik a régi géppel a házi bekötéseket tudná végezni. A pályázó szerint csak azon cégeknek van a továbbiakban lehetıségük a fennmaradásra, melyek folyamatosan tudják növelni termelékenységüket.
28
Forrás: Pályázati adatlap
45
A Dosan homlokrakodóval ki tudnák váltani az eddig bérelt gépet, és olyan munkákat is tudnának vállalni, mint például a járdaépítés, ami eddig nem állt módjukban, illetve csak igen magas költségekkel. A békéscsabai telephelyen használt 1988-as évjáratú targonca nagy javításra vár, az Eleken használt targonca javítása pedig már nem lehetséges. Az új targonca beszerzésével a még mőködıképes targoncát át tudnák helyezni az Eleki telephelyre, Békéscsabán pedig fent tudnák tartani a rakodási szolgáltatást, illetve növelni tudnák annak üzembiztonsági színvonalát is. Mindemellett a magas és többnyire csak átmeneti megoldásokat eredményezı javítási költségeket is meg tudná spórolni a cég a régi targoncák után. A meglévı fénymásolóra szintén nagygenerál vár. Bizonyos fıalkatrészek cseréje elengedhetetlen lenne, ami a gép korából, minıségébıl és kapacitásából adódóan nem lenne ésszerő. Az új nyomtató-fénymásoló nagyobb teljesítményével könnyebben tudná betölteni az azóta megnövekedett hálózatukban a hálózati nyomtató szerepét. Mindemellett a nyomtatási költségek is csökkennének, mivel nem kellene folyamatosan eszközjavításra költeni.
6.1.4. A projekt pénzügyi feltételei A pályázati kiírás szerint az elnyerhetı maximális támogatás összege 50 millió Forint. Jelen esetben ez nem került teljesen kihasználásra. A fejlesztés teljes költsége 40.939.800 Forint, melynek fele saját forrás, melyet zártvégő pénzügyi lízing igénybe vételével kíván a pályázó biztosítani, összege: 20.469.900 Forint. A fennmaradó összeget a pályázat útján kívánják finanszírozni. Mivel a támogatást teljes egészében a gépek beszerzési árába építették be, ezzel biztosították a finanszírozási feltételeknek való megfelelésüket. Az üzembe helyezéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek (szállítás, rakodás) költségeit és a gépek vételárából fennmaradó részt önerıbıl tervezik finanszírozni.
46
A kifizetés tervezett ütemezése:
Forrás: pályázati adatlap
6.1.5. A pályázat eredménye A MAG Zrt – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ döntése alapján a pályázatot 20.469.900 Ft összegő támogatásra érdemesnek ítélték. A támogatás folyósításának elıfeltétele a BauBau Kft és a GOP Irányító Hatósága képviseletében eljáró MAG Zrt, mint közremőködı szervezet közötti támogatási szerzıdés megkötése. A vissza nem térítendı támogatás folyósítását kifizetett számlák, vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok benyújtásával – elsı alkalommal a támogatási szerzıdés hatályba lépését követı három hónapon belül – kell kezdeményezni, a támogatási szerzıdésben elıírt végsı idıpontig. Az elszámolás gyakorisága folyamatos számlabenyújtás esetén is legfeljebb havonta egy alkalom. A pályázattal elnyert támogatás utófinanszírozású, azaz a vállalatnak meg kell elılegeznie azt egyes kifizetéseket és csak az elszámolást követıen kapja meg az összeget. Ezen pályázat esetében a MAG Zrt volt a Közremőködı Szervezet.
47
6.2.
Egy elutasított, majd fellebbezés után sikerre vitt KMOP pályázat
6.2.1. A pályázati felhívás: KMOP-1-5-3/C29 a KMOP mikro-, kis-, és középvállalkozások telephelyfejlesztése c. pályázati konstrukció A pályázat célja a mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) mőködési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, s ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. A pályázati kiírás a KKVk mőködési helyszínéül szolgáló meglévı, mőködı telephelyek modernizációját és bıvítését, nem megfelelı telephelyeik cseréjét, a telephelyek kihasználtságának növelését kívánja elısegíteni, a KKV-k versenyképességének megırzése, fokozása érdekében, a foglalkoztatottság megtartása, javítása mellett. A pályázati kiírás közvetett célja a KKV-k tevékenységének erısítése, a régiós kis- és középvállalkozások tıkeellátottságának növelése, továbbá annak elımozdítása, hogy a telephelyfejlesztéssel járó beruházások hozzájáruljanak a régió foglalkoztatottsági szintjének megtartásához, növeléséhez. A pályázati kiírás céljának teljesítéséhez a termelı és/vagy szolgáltató tevékenységüket fejleszteni kívánó vállalkozások meglévı, illetve új telephelyeik kialakításával és fejlesztésével járulnak hozzá. A kiírás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg a Közép-Magyarország Operatív Programban 2.000 millió Ft. A kiírás támogatási forrásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A pályázati kiírásra kizárólag a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján mikro-, kis vagy középvállalkozásnak minısülı vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelızı legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fı volt. A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel rendelkezı gazdasági társaság, szövetkezet, vagy egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel es Magyarországon fiókteleppel rendelkezı szövetkezet, egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság fióktelepe, pályázhat.
29
Pályázati felhívás és útmutató a KMOP mikro-, kis-, és középvállalkozások telephelyfejlesztése c. pályázati konstrukcióhoz – letöltve: 2010. 03.22
48
A pályázati kiírásra iparági megkötés nélkül bármilyen vállalkozás pályázhat, kivéve az olyan vállalkozásokat, akik, vagy amelyek legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételének, vagy egyéni vállalkozók esetében vállalkozói adóalapba beszámított bevételének több mint 50%-át mezıgazdasági tevékenység (TEAOR szám: 01.11-03.221) teszi ki. Jelen pályázati konstrukció keretében nyújtott támogatások egy része csekély összegő támogatásnak minısül. Jelen kiírás keretében a projekt elszámolható költségei vonatkozásában a következı belsı korlátok kerülnek érvényesítésre:
A belsı arányok vizsgálata során az elıírt korlátok megtartásának ellenırzése két tizedes jegy pontosságig történik. A vissza nem térítendı támogatás mértéke a projekt megvalósulásának helyszínének függvényében az összes elszámolható költség 25-50%-a lehet (jelen esetben 35%), de maximum 100 millió forint. Elszámolható költségnek minısülnek projekt keretében végrehajtott fejlesztésekkel szoros összefüggésben felmerülı költségek. Jelen kiírás keretében támogatott projektek esetében az igénybe vehetı maximális elıleg mértéke a megítélt támogatás 25%-a.
6.2.2. A pályázó bemutatása30 Az 1990-ben alapított OM Kereskedelmi Kft31. tevékenységét 1991-ben kezdte meg. A kezdetekkor EKG gépek forgalmazásával léptek orvosi területre, majd az így kialakult kapcsolatokra építve bıvítették a forgalmazott termékek körét egyéb orvosi eszközökkel. 1997-ben a budapesti üzlet fizikai korlátai kényszerítették ki a vidéki üzletek létét, amelynek hatására 1997 és 2007 között kiépítették a jelenleg is mőködı 25 tagból álló 30
Forrás: a cég honlapja és a pályázati adatlap
31
A név nem valós, a pályázatíró iroda kérte a valódi név elhallgatását
49
országos bolthálózatot, amely mindazokat a termékeket igyekszik kínálni és raktáron tartani, amelyekre a háziorvosoknak szüksége lehet. Kínálatukban, mely több mint 4 ezer féle cikkbıl áll, az orvosi mőszerek mellett megtalálhatóak az irodatechnikai eszközök, a rendelıkben használatos bútorzatok, melyeket akár egyedi igény alapján, rövid határidıvel szállítani tudnak, valamint a ruházatok, és az egyszer használatos eszközök. Üzletfilozófiájuk, hogy partnereik minden szükséges orvosi eszközt egy helyen, kedvezı árszinten meg tudjanak vásárolni. Termékeik CE minısítettek, melyek garanciális és garancia idın túli javításáról is gondoskodnak. A legújabb ISO (9001:2009) szerint minısített OM Kereskedelmi Kft segít Önnek, hogy megtalálja a legkedvezıbb ár-érték arányú eszközt, melyet lehetıség szerint raktárról kínálnak vevıiknek. Számos nemzetközileg elismert nagyhírő gyár és forgalmazó hazai képviseletét látják el, mint például a KaWe, Riester, Heine, Metrax, F.Bosch, Soehnle (Németország), Fazzini, MIR, FIAB, CBM, Cardioline (Olaszország), Tuttnauer (Izrael), Performance Health, Humagen (USA), Smith Medical (Anglia), Lode (Hollandia), Rossmax (Taiwan). E sokrétő kereskedelmi tevékenység kiegészítéseként kezdıdött el 2004 júliusától gyártási technológia és gépek vásárlásával az orvos diagnosztikai regisztráló papírtekercs saját gyártása, mely lehetıvé tette a rugalmasabb kiszolgálást, kedvezıbb árak kialakítását, valamint a jóval drágább import regisztráló papírok kiváltását. A OM Kereskedelmi Kft. ma piacvezetı szerepet tölt be az orvosi mőszer kereskedelemben a kis értékő diagnosztikai eszközök és fogyó anyagok területén. Legfıbb vállalatpolitikai céljuk az eddigi eredményes mőködésbıl adódó folyamatos árbevétel- és profitnövekedés fenntartása az elkövetkezı években is. Ezt a célkitőzést a gyártási tevékenységük termékkörének bıvítésével és mennyiségi növelésével kívánják biztosítani.
6.2.3. A pályázat célja32 A OM Kereskedelmi Kft 1991-tıl EKG készülékek, illetve egyéb orvosi eszközök kereskedelmével foglalkozik, melynek fı célcsoportjai a háziorvosok. a rendelıintézetek, az
egészségügyi
intézmények
és
az
orvosi
mőszerkereskedéssel
foglalkozó
kiskereskedelmi cégek. A piaci igényekhez igazodva sikerült piacvezetı pozíciót elérni, és 32
Forrás: pályázati adatlap
50
eredményüket illetve árbevételüket évrıl évre növelni, így forgalmuk 2008-ra elérte nagyságrendileg az 1,65 milliárd Ft-ot. A vállalkozás 2004-tıl gyártási tevékenységet is folytat. Az eddig eltelt idıszakban EKG papír (orvosi diagnosztikai regisztráló papírtekercs) gyártását végezték ,melybıl éves szinten 20 millió Forint bevételük keletkezett. Az EKG papír olyan ragasztott, három rétegő, termo-alapanyagú papír, mely a világ egyik legdrágább papír-alapanyagának számít. A jelenlegi projekt keretei között a gyártási termékkör bıvítésének céljából az ultrahangkészülékekhez és az EKG gépekhez való gélek gyártását végeznék. Ennek az elhatározásnak több oka is van: •
egyrészrıl költségcsökkentı tényezı: az eddig nagykereskedésektıl beszerzett gélek most már saját körően fognak elıállításra kerülni.
•
a másik ok, mely alapjában támasztja alá elképzelésünket, a külföldi kapcsolatrendszerük és az orvosi eszközök kiterjedt exportpiaca. A cég több partnerrel rendelkezik Ausztria, Szlovákia, Románia és Németország területén, melyek már jelezték érdeklıdésüket az orvosi gélek iránt. Számukra a Magyarországról
érkezı
import
költségmegtakarítást
eredményez,
a
OM
Kereskedelmi Kft számára pedig a gyártott termékek dinamikus növekedését. A projekt során új épület megépítésére kerül sor, mely három részlegbıl áll: egy gyártórészlegbıl, egy raktárrészlegbıl és egy irodai, szociális blokkból. A gyártórészlegbe kerül elhelyezésre a keverıgép a töltırendszerrel, a polcrendszer pedig a raktárrészlegben lesz található. Célok között szerepel a gyártásból származó bevétel arányának növelése a kereskedelmi tevékenységbıl származó bevétellel szemben. A megvalósítás után a saját gyártású gélek forgalmazásából hozzávetılegesen 40-50 millió Ft árbevétel várható. Az igények növekedésével a gyártási volumen évrıl évre történı növekedését biztosra veszik. Célkitőzéseik részét képezi a belföldi értékesítés jelentıs piacának bıvítése. Marketingtevékenységük fejlesztése érdekében a düsseldorfi Medica nemzetközi vásáron terveznek megjelenni, melyet a szakma a világ legnagyobb orvostechnikai vásáraként tart számon.
51
6.2.4. A projekt pénzügyi feltételei A pályázati kiírás szerint az elnyerhetı maximális támogatás összege 100 millió Forint. Jelen esetben ez nem került teljesen kihasználásra. A fejlesztés teljes költsége 206.268.569,00 Forint, melynek 65%-a saját forrás, melybıl 60.000.000 Ft rendelkezésre áll, a fennmaradó 35,91 százalékot pedig bankhitellel kívánják a biztosítani, melynek összege: 74.074.570 Forint. Így a rendelkezésre álló saját tıke 134.074.570 Ft. A fennmaradó összeget a pályázat útján kívánják finanszírozni, 72.193.999 Ft-ot. A kifizetés tervezett ütemezése:
Forrás: pályázati adatlap
6.2.5. A pályázat eredménye és a fellebbezés Elsı körben a pályázatot vissza adták hiánypótlásra, melynek 15 napos határidıt szabtak. Ezt azonban az OM Kereskedelmi Kft nem teljesítette –amiért elutasításra került a támogatási kérelem - egy félreértésbıl adódóan a következık szerint33: „Ezúton kívánunk panasszal élni a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján.
33
Idézet a Fellebbezésbıl - OM Kereskedelmi Kft
52
2009. augusztus 14.-én megkaptuk a PRO Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. elutasító levelét (iktatószám: K-2009KMOP-1.5.3/C.-0010214) jogosultsági kritériumok nem teljesítése miatt. Az elutasítás oka a levél szerint a hiánypótlás 15 napos határidın túl történt teljesítése. Ezzel kapcsolatban kérjük az alábbiak figyelembe vételét: A hiánypótlásra felszólító levelet munkatársunk 2009.07.10.-én, pénteken, munkaideje lejártát követıen vette át. A levelet a következı munkanapon, azaz 2009.07.13.-án, hétfıi dátummal iktatta. Ennek betudhatóan a cégvezetés a 15 napos hiánypótlási határidıt 2009.07.28-ai, keddi dátummal határozta meg, a helyes dátum a korábbi átvételbıl kifolyólag azonban 2009.07.25., szombati nap volt. A hiánypótlás valamennyi elemének maradéktalanul eleget téve 2009.07.27.-én, hétfın (az általunk feljegyzett határidı elıtt 1 nappal) került feladásra hiánypótlási dokumentációnk, mely – mint késıbb kiderült – valóban túllépi a hiánypótlás 2009.07.10-i átvétel szerinti határidejét, amely szombatra esett. (Mindezzel persze munkatársunk mulasztása miatt nem voltunk tisztában, a 2009.07.28.-ai határidıt tekintettük mérvadónak.) A pályázati hiánypótlásban továbbá olyan dokumentumok pótlására volt szükség, amelyek beszerzése valóban idıigényes volt. Ezek között található például az építési beruházásra vonatkozó tételes költségvetés benyújtása, amely ellentmond a Pályázati Felhívás és Útmutató C2. pontjában hivatkozott, Általános Feltételek c. dokumentum C2.2 pontjával, mely szerint Építési, kivitelezési tevékenység esetén – „Engedélyezési terv esetén: munkanemenkénti
költségbecslés
(szakágak
szerinti
munkacsoportokra
bontva);”
szükséges. Mindazonáltal cégünk a hiánypótlási felszólításnak eleget téve beszerezte a kért, részletezett tételes költségvetést is.” A fellebbezésnek helyt adtak, és a MAG Zrt – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ döntése alapján a pályázatot 72.193.999 Ft összegő támogatásra érdemesnek ítélték. A támogatás folyósításának elıfeltétele az OM Kereskedelmi Kft és a MAG Zrt., mint közremőködı szervezet közötti támogatási szerzıdés megkötése. A vissza nem térítendı támogatás folyósítását kifizetett számlák, vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok benyújtásával – elsı alkalommal a támogatási szerzıdés hatályba lépését követı három hónapon belül – kell kezdeményezni,
53
a támogatási szerzıdésben elıírt végsı idıpontig. Az elszámolás gyakorisága folyamatos számlabenyújtás esetén is legfeljebb havonta egy alkalom. A pályázattal elnyert támogatás utófinanszírozású, azaz a vállalatnak meg kell elılegeznie azt egyes kifizetéseket és csak az elszámolást követıen kapja meg az összeget. Ezen pályázat esetében a MAG Zrt. volt a Közremőködı Szervezet.
6.3.
A pályázatírás
Mindkét pályázat esetében a cégeknél már korábban megszületett a beruházás ötlete, hiszen folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy milyen igények merülnek fel a piacon, milyen típusú fejlesztésekkel tudják a szolgáltatásaik körét és ezáltal az ügyfeleik számát is növelni. Sıt nem csak az ötlet volt a zsebükben, hanem a hozzá tartozó költségvetést is elkészítették, a megvalósításhoz azonban nem rendelkeztek a szükséges tıkével. Mivel ezen a pályázati felhívások szinte állandónak tekinthetık, hiszen eddig minden évben meghirdetésre kerültek, az esettanulmányban szereplı cégek joggal számítottak rá, hogy ismét meg fog jelenni a kiírás és így lehetıségük nyílik majd a projekt megvalósítására. A pályázatírásnál mindketten pályázatíró iroda segítségét vették igénybe. A pályázathoz szükséges információk átadása, dokumentumok beszerzése a megbízót terhelték, az ehhez szükséges instrukciók, listák megadása viszont a pályázatírót, majd a bekért dokumentumok alapján elkészítette a pályázatot. A legtöbb vállalati beruházást akkor is megvalósítják, ha nem nyeri meg a támogatást. Ez fıként olyan vállalatokra jellemzı, akik ha pont van olyan elérhetı felhívás, amihez a projekt illeszkedik, akkor benyújtanak pályázatot és sikeres elbírálás esetén javíthatják a finanszírozási keretüket, de ha nem sikerült elnyerni a támogatást, akkor is megvalósítják a projektet. Ezekben az esetekben azonban a vállalkozások számára igen jelentıs összeg volt a tét, és nem lettek volna képesek finanszírozni a beruházást, ha nem nyerik el a támogatást. Fontos azt is kiemelni, hogy vissza nem térítendı támogatásról van szó, tehát a pályázó mindent megtett azért, hogy precíz, minden kritériumnak megfelelı pályázatot nyújtson be és elnyerje a beruházáshoz szükséges támogatást.
54
6.4.
A sikeres pályázat titka
A fent olvasható két példa alapján a következıket tartom fontosnak alapvetıen a sikeresség, ezen belül pedig a pályázatírás sikeressége szempontjából. Jó alap, amire építeni lehet, ha van a vállalatnak egy fejlesztési stratégiája, egy terve a növekedést illetıen. Az Európai Unió igen nagy hangsúlyt fektet a vállalkozásfejlesztésre, az NFT I: és az ÚMFT is különbözı területeken, kisebb nagyobb értékő fejlesztésekre, beruházásokra többféle pályázatot hirdetett meg. Ha a vállalatnak már megvannak az ötletei, a konkrét céljai, akkor már sokkal könnyebb hozzáigazítani ezeket a meghirdetett pályázatokhoz, mint teljesen az alapoktól elkezdeni a tervezést. Nem hátrány, ha van tapasztalattal rendelkezı, jól felkészült segítség a pályázatíráshoz, bár ha van valaki a vállalatnál, aki szakmailag jól felkészült és felvállalja a feladatot, a pályázati útmutató irányítását precízen követve pályázatíró cég segítsége nélkül is lehet sikeres pályázatot benyújtani, fıleg a kisebb összegekre kiírt egyszerőbb pályázatoknál. Nagyon fontos figyelni a részletekre és határidıkre, mert azonnal elutasításra kerül a pályázat, ha nem megfelelıek a benyújtott dokumentumok, illetve csúszik a benyújtásuk. A fent látható kettes számú esettanulmányt benyújtó vállalkozásnak nem az elsı pályázatát mutattam be, már többször részesültek különbözı típusú és mértékő támogatásban. Azonban egy apró figyelmetlenség, félreértés a cégen belül, és egy tökéletesnek mondható projekt esetén is a biztos gyızelem helyett könnyen bukás lehet a végeredmény. Ebben az esetben a fellebbezésnek köszönhetıen mérlegelésre került a projekt életképessége, és végül elnyerték a támogatást. De mindez mellékes, ha nem történik meg idıre a hiánypótlás, egy ilyen szintő tapasztalatokkal, lendülettel, vállalkozói kedvel és nem utolsó sorban megvalósítható ötletekkel rendelkezı cég is elbukhat a pályázatírás során. Nem elég tehát egy-egy fejlıdést biztosító, sikerre ítélt üzleti terv, ha figyelmetlenség miatt csúszik néhány napot a dokumentumok benyújtása, még csak mérlegelésre sem kerül a támogatás lehetısége. Ne feledjük ebben az esetben több, mint 70 millió Ft összegő vissza nem térítendı támogatás forgott kockán. Minél elıbb elkezdi egy vállalkozás a pályázgatást, annál nagyobb elınyre tesz szert a versenytársai körében, egyrészt, azért mert korábban jut támogatási forrásokhoz és ezek segítségével közvetetten versenyelınyhöz is, másrészt, mert gyakorlatot szerez ezen a téren és a komplexebb, nagyobb támogatási lehetıséget magukban rejtı pályázatoknál nagyobb eséllyel indulhat. Fontos áttekinteni, hogy a vállalat megfelel-e a kritériumoknak, rendelkezik-e a horizontális elveknél elvárt kritériumokkal és fel tudja-e vállalni a nyertes pályázattal járó feltételeket, követelményeket. Egy jól átgondolt, a feltételrendszernek
55
megfelelı, a vállalat fejlesztési stratégiájába illeszkedı, precízen megfogalmazott, jól összeállított pályázat elıtt a határidık betartásával nem állhat akadály a megcélzott támogatás elnyerésében.
7. Észrevételek, javaslatok 7.1.
Késedelmes kifizetések
Az ÚMFT keretein belül GOP pályázatokra 469 milliárd Ft támogatást ítéltek oda34 a pályázóknak. Mégis nagy az elégedetlenség a nyertes vállalkozások körében, melynek oka pedig nem más, mint a késedelmes kifizetés. A már odaítélt pénzek egy részérıl még szerzıdés sem került aláírásra, de a már szerzıdésben rögzített támogatások jelentıs része sem került kifizetésre. A pályázatok körül a legnagyobb visszhangot ezáltal az elnyert pénzek késedelmes átutalása váltotta ki. Nagyon sok nyertes pályázó kerül nehéz helyzetbe amiatt, mert a pénz nem érkezett meg idıben, a szerzıdésben vállaltakat viszont ennek ellenére teljesíteni kellett. Ezen valóban súlyos problémát jelent, hiszen így könnyen a visszájára fordulhat a folyamat, bizonyos vállalkozások hiába nyertek, még nehezebb helyzetbe kerültek, mint a pályázat elıtt voltak.
7.2.
Túlbürokratizált pályázati rendszer
Jelentıs kritika éri a pályázatokat egyéb szempontokból is, ilyen például, hogy túlbürokratizált a rendszer, számtalan formanyomtatvány, engedély és igazolás szükséges a benyújtáshoz, a pályázati dokumentum bizonyos esetekben a száz oldalt is eléri és szövegezése sem minden esetben felhasználóbarát. A kisebb összegek elnyeréséhez is bonyolult hozzájutni, a pályázattal járó veszıtség nincs arányban az elnyert támogatás összegével. A pályázat benyújtásától a szerzıdéskötésen át a számlák benyújtásáig rendkívül idıigényes a folyamat.
34
http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1&sc=2&ml=1&sr=642&offset=9&id_op=9&id_tamogatascel= -1&id_paly_tip=-1&id_paly_altip=-1
56
7.3.
Változtatások a problémák orvoslására
A felmerülı problémák orvoslására folyamatosan történnek intézkedések, a hibákat próbálják kijavítani és egy ügyfélbarátabb rendszert kialakítani. Alapvetıen az ÚMFT pályázati rendszerében több nagyobb jelentıségő változás is bevezetésre került, de így 6 év távlatában még mindig nem nevezhetı igazán egyszerőnek és felhasználóbarátnak a rendszer. Egyszerősítették a szerzıdéskötés folyamatát, csökkentették a benyújtandó mellékletek számát. Ezzel együtt a kifizetések felgyorsítása érdekében egyszerősített intézkedéseket vezettek be. A bonyolult eljárások némiképp egyszerősödtek, így azon vállalkozások is megpályáztak az utóbbi idıszakban uniós forrásokat, melyeket korábban a nagyon szigorú, túlbürokratizált rendszer riasztott el. Kiemelnék egy konkrét példát is, még pedig a „Mőszaki-technológiai fejlesztés” c pályázatot, melynek kiírásában folyamatosan történnek változtatások: A feltételrendszert nem változtatták meg, viszont a korábbi kiírások során szerzett tapasztalatok alapján módosították az elszámolható költségek körét és a bírálati rendszert. Az ingatlanépítéssel és átalakítással kapcsolatos költségek kikerültek az elszámolható költségek körébıl, így a pályázat kifejezetten eszközbeszerzésre, mőszaki gépek és berendezések beszerzésére illetve technológia fejlesztésre irányul. A bírálati rendszer módosítását követıen még nagyobb hangsúlyt kaptak a vállalkozások gazdálkodási adatai, azaz a stabil gazdálkodást, növekedést mutató pályázó a korábbiaknál több ponthoz jutott az értékelés során. Megszőnt a foglalkoztatotti létszám bıvítésével kapcsolatos kötelezettségvállalás, azonban továbbra is elınyt élveztek a hátrányos helyzető embereket foglalkoztató vállalkozások. Bevezetésre került a területi versenyképesség értékelése, melynek célja az országon belüli fejlettségi egyenetlenségek csökkentése. A módosítás eredményeképpen több pont járt a pályázónak akkor, ha mérsékelten vagy jelentısen elmaradott területen valósítja meg projektjét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már áttekintette az intézményrendszer mőködését és egyszerősítéseket, új érdekeltségi formákat vezetett be.
57
8. Összefoglalás Összefoglalva elmondható, hogy 2007-2013-as ciklust tekintve alapvetı változások történtek az EU-s forrásokra kiírt pályázatokat illetıen. Az NFT I-ben megszokott kedvezmények egy része megszőnt, viszont egy rugalmasabb, egyszerőbb pályázati rendszer került kialakításra. A stabil, növekedést ígérı vállalkozások kerültek a középpontba, amikre lehet építeni, és egy kis támogatással, fejlesztések, beruházások révén még jobb eredményeket tudnak elérni. A visszatérítendı támogatások, és a saját tıkét kiegészítendı hitellehetıségek is arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy olyan célokra használják fel ıket, amelyek növelik a bevételeket, és így többszörösen megtérülnek. A kisvállalkozások közül azok, amelyek még ingatag lábon állnak nem igazán tudnak nagy pénzekhez jutni, számukra kisebb értékő, de viszonylag könnyen megszerezhetı források állnak rendelkezésre. Véleményem szerint jelentıs fejlıdés mutatkozik a pályázati rendszerünket illetıen. Átgondoltabb stratégia mentén, a célcsoport körülhatárolásával a konkrét célokat megfogalmazva kerülnek kiírásra a pályázatok. Több tekintetben rugalmasabbá vált a rendszer, az intézményrendszer és a pályázatok esetleges módosítását tekintve is. A kisebb és nagyobb vállalkozások elıtt egyaránt nyitva áll a lehetıség, hogy potenciáljukat és céljaikat felmérve kihasználják az elıttük álló támogatási forrásokat. Természetesen a sikeres pályázathoz nagy körültekintés és precíz projekt kidolgozása szükséges betartva az eljárásrendben megfogalmazott rendelkezéseket és feltételeket. Ellenkezı esetben bírálat nélkül elutasításra kerülhet még akár egy amúgy sikerre ítélt pályázat is. A Magyar Köztársaság Kormánya egyértelmővé tette: úgy kívánja felhasználni az uniós forrásokat, hogy azok a lehetı legnagyobb védelmet nyújtsák Magyarországnak a világgazdasági válság hatásaival szemben. A pénzpiaci válság hatásainak, kiemelten az uniós projekteket végrehajtó kedvezményezettek pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a Kormány az uniós támogatások folyósításának felgyorsításáról döntött. Az intézkedési csomag része a projektek megvalósítását elısegítı elıleg összegének növelése. Magyarország az uniós források csaknem egészét úgy csoportosította át, hogy a lehetı legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyek számára. Az átcsoportosítások egyik nagy nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Keretösszege 111 milliárd forinttal bıvült. A magyarázat egyszerő: magyar munkahelyek 65-70%-át a kis- és középvállalkozások biztosítják. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programnak pedig ık a
58
címzettjei és ıket kell támogatni a munkahelyek megırzése érdekében. Vagyis a forrásátcsoportosításoknak a magyar kis- és középvállalkozások a nyertesei. Az ı érdekükben született ez a döntés, amelynek mai aktualitását az adja, hogy több hónap kemény tárgyalássorozata után Brüsszel megadta a zöld jelzést a magyar tervek elsı nagy etapjának, amely több mint 110 milliárd forintot „szabadít fel”. A válságkezelı átcsoportosítások engedélyezése a magyar fejlesztéspolitikai szakemberek több hónapos munkájának eredménye és nagy lehetıség a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Általánosságban elmondható, hogy ugyan a gazdasági világválság nem kedvezett a vállalkozásoknak és jelentısen visszavetette a pályázói kedvet, 2009 végére mégis javult a kis- és közepes vállalkozások megítélése az Európai Uniós pályázatok elnyerésére vonatkozóan. A vállalkozások több mint fele tartja reálisnak, hogy uniós forráshoz jut, és a mikrovállalkozásokat kivéve minden második magyar kkv hallott olyan uniós pályázati kiírásról, amely komolyan érdekli a céget.
59
Felhasznált Irodalom Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana Aula, Budapest, 2004 Apatini Kornélné: Kis- és középvállalkozások finanszírozása Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999 Bıhm Gergely-Havasi Katalin: Pályázatírás az Európai Unióban Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005 Dr. Vadász György: A kis- és középvállalkozások helyzete Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Hírek, 2009.07.17 Forrás: http://www.hkik.hu/index.php?id=3208 Bognár Mihály: Jelentısen nıtt a kis- és középvállalkozások pályázati kedve Rádióinterjú, Inforadio.hu Forrás: http://www.palyazatihirek.eu/vallalkozasok/18-vallalkozasok-fejlesztese/1026jelentsen-ntt-a-kis-es-koezepes-vallalkozasok-palyazasi-kedve Nemzeti Fejlesztési Terv Forrás: http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv Új Magyarország Fejlesztési Terv Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=139 Gazdaságfejlesztési Operatív Program (Verzió: GOP_070702.doc) Forrás: www.nfu.hu/download/1766/GOP_070702_HU.pdf A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés Forrás:http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol/elemzesek/eves_jelent.html?query =%C3%A9ves%20jelent%C3%A9s A kis- és középvállalkozások helyzete 2008 Éves jelentés Forrás:http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol/elemzesek/eves_jelent.html?query =%C3%A9ves%20jelent%C3%A9s JEREMIE-program Forrás: http://www.jeremie.extra.hu/ GOP-2009-2.1.1/A - Pályázati felhívás és útmutató a GOP és a KMOP mikro-, kis-, és középvállalkozások technológia fejlesztése c. pályázati konstrukcióhoz Forrás: http://www.nfu.hu/doc/1389 KMOP-1-5-3/C - Pályázati felhívás és útmutató a KMOP mikro-, kis-, és középvállalkozások telephelyfejlesztése c. pályázati konstrukcióhoz Forrás: http://www.nfu.hu/doc/6 Pályázati adatlapok
60
Honlapok: www.nfu.hu www.euvonal.hu www.magzrt.hu www.hvg.hu www.fn.hu www.forrascentrum.hu www.mfor.hu www.palyazatesfejlesztes.hu www.europa.eu www.euractiv.hu www.palyazatihirek.eu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ http://ec.europa.eu/enterprise/index_en.htm http://www.ueapme.com/
61
