BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
DÁNIA GAZDASÁG- ÉS EURÓPA-POLITIKÁJA
Készítette: Radnóti Janka
Budapest, 2010
Tartalomjegyzék
Bevezetés
5. oldal
1. Az ország – Dánia
7. oldal
1.1. Földrajzi helyzet
8. oldal
1.2.Történelem 1950-ig
9. oldal
1.3.Kultúra, életszemlélet, életmód, nemzettudat
10. oldal
1.4.Politika
13. oldal
1.5.Gazdaság
14. oldal
2. Az Európai Unió
17. oldal
2.1 A mai EU kialakulásának főbb mérföldkövei 3. Dánia Európa-politikája
17. oldal 25. oldal
3.1. Részvétel az EFTA-ban
26. oldal
3.2. A NORDEK terve és az Európai Közösséghez (EK) való csatlakozás
27. oldal
3.3. Az EK csatlakozástól a Maastrichti Szerződésig
28. oldal
3.4. Maastricht után – az edinburghi megállapodás
31. oldal
3.5. Edinburgh után
33. oldal
3.6. Amszterdami Szerződés
34. oldal
3.7. Nizza – az euró bevezetésének kérdése
35. oldal
3.7.1. A közös pénz bevezetésének előnyei és hátrányai 36. oldal 3.7.2. Élet az euró-zónán kívül
37. oldal
3.8. Fehér könyv
39. oldal
3.9. A dán EU elnökség
41. oldal
3.9.1. Az elnöki program
41. oldal
3.10. Alkotmányszerződés
43. oldal
3.11. Lisszaboni Szerződés
44. oldal
Konklúzió
45. oldal 3
4. A dán gazdaság napjainkban – válságkezelés
47.oldal
4.1. A gazdasági válság előtt
47. oldal
4.2. A válság hatása
50. oldal
4.2.1. Az euró kérdése újra felmerül 4.3. Válságkezelés
51. oldal 52. oldal
5. Dánia és Magyarország kapcsolata
55.oldal
5.1. A gyökerekig
55. oldal
5.2. Napjainkban
57. oldal
5.2.1. Export-import
58. oldal
5.2.2. Működőtőke
60. oldal
5.3. Vélemények
62. oldal
6. Összegzés
64.oldal
Irodalomjegyzék
66. oldal
Táblázatok és ábrák jegyzéke
71. oldal
Mellékletek
72. oldal
4
„A becsület meg a szorgalom olyan, mint a jó szél: előre hajtja az embert” /Shakespeare – Hamlet dán királyfi/
Bevezetés
Dánia egy kis ország, erős gazdasággal. 2006 tavaszán volt szerencsém eltölteni egy hetet az országban, mivel bátyám azt a félévet kint töltötte a bjerringbroi népfőiskolán. Számos kérdés merült fel bennem már kiutazásom előtt, arról nem is beszélve, amikor megérkeztünk. Mi is ez a népfőiskola? Ki finanszírozza ezt? Hiszen a bátyámnak mondhatni egy Forintjába (Koronájába) sem került. Mikor megérkeztünk, csak ámult az egész család. Az iskola és a kollégium (ami egyébként egybe volt építve) igen színvonalas volt. Az iskolához úszómedence, szauna, konditerem, mozi szoba, golfpálya stb. tartozott. A diákoknak számos kirándulást is szerveztek, ami szintén ingyen volt. Ma már tudom, hogy az állam támogatja az újonnan csatlakozott Uniós tagországok diákjait. Mivel gazdasági főiskolán tanulok ma már, még inkább izgat, hogy mi lehet mindennek a hátterében. A kis ország, mely sikereket ért el. A kis ország, mely félti szuverenitását, és hangsúlyozza EU szkepticizmusát. Ezért is választottam ezt a témát. Reményeim szerint sikerül mindennek utána járni és választ kapni kérdéseimre. Sok embernek Dániáról először is Hans Christian Andersen (1808-1875) meséi: "A császár új ruhája", "A rendíthetetlen ólomkatona" jut eszébe, míg sokan rögtön a Hamlet dán királyfira gondolnak. Az Európai iskolákban tananyagként megismerkednek a diákok 5
Hans Christian Orsted nevével a fizikában, Nils Bohr (1885-1962) nevével a kémiában. De ez az ország ennél is többet rejt magában. Ez a kicsiny és különc ország sok mindenen átment, gyarmatait elvesztette, mégis mára az umeai (Svédország) és a Pennsylvaniai Egyetem professzorai szerint „A világ összes országa közül Dániában a legjobb élni” (Svédországgal holtversenyben). Ez a nyugtalan európai ország, melynek kezdettől fogva napjainkig vitás ügyei és fenntartásai vannak az Európai Unióval (EU), mégis sok országnak példát szolgáltathatna. Dolgozatomban azt fogom bemutatni, hogy milyen úton jutott el ez a kicsiny ország, egy az Európai Unió által is elismert komoly pozícióba. Azért is tartom fontosnak, hogy ezzel az országgal mélyebben foglalkozzak, mert talán a magyar gazdaságnak és politikának is példamutatóként szolgálhat. Diplomamunkám fő témája tehát Dánia viszonyulása az Európai Unióhoz. Ehhez az első részben Dániát fogom bemutatni, annak történelmét, kultúráját, gazdaságát, politikáját, melyek úgy vélem fontos tényezői annak, hogy megértsük Dánia „viselkedését”. A továbbiakban az Európai Unió rövid történetét vázolom. Majd áttérek Dánia Európa-politikájára, ahol is bizonyosságot szerez, hogy Dánia méltóképp rászolgál a különc megnevezésre. Szakdolgozatom írása közben igyekszem majd pontosan és tényszerűen bemutatni a dánok, EU-ról alkotott véleményeit, félelmeit, és persze az EU hozzáállását Dániához. Úgy vélem fontos említést tenni Dánia válságkezeléséről, és Dánia Magyarországhoz fűződő viszonyáról is. Így ennek a két témakörnek is szentelek egy-egy fejezetet. Remélem, munkám során hasznos információkat közölhetek, ami mindannyiunk számára hasznos és érdekes lesz.
6
1.
Az ország – Dánia
1.Táblázat Általános adatok - Dánia Főváros
Koppenhága (Cophenhagen)
Államforma
alkotmányos monarchia1
-
Királynő
II. Margit
-
Miniszterelnök
Lars Løkke Rasmussen
Terület
43.100 km2
- ebből víz
1,62%
Népesség
5.519.259 (2009)
Népsűrűség
126,2 fő/km2
Népesség összetétele
0-14éves: 18,4%; 15-64éves: 65,9%; 65éves- : 15,7%
Népességnövekedés
0,295%
Várható élettartam
78,3 év
Fizető eszköz
dán korona (DKK)
GDP2
232,8 milliárd euro (2008)
HDI3
0,955 (2007)
Természeti kincsek
kőolaj, földgáz, hal, só, építőkövek
Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=7
Ebben a fejezetben kerül sor Dánia általános jellemzőinek bemutatására. Minden olyan jellemzőt, információt és adatot sorra veszek, amik alapvető fontosságúak ahhoz, hogy megértsük ezt a kicsiny, de mégis erős országot. Az 1. táblázatban láthatóak, azok az alapvető tulajdonságok/adatok, melyeket mindig fontos tudni egy adott országról. Ezek rendkívül jó viszonyítási alapot nyújtanak, ha egy másik országgal szeretnénk összevetni egy országot, de rendkívül jó kiindulópontot nyújtanak, akkor is, ha egy országot „magában” szeretnénk elemezni. 1
Alkotmányos monarchia: Az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak, és egyben az egyének jogai az alkotmányban vannak rögzítve. A király uralkodik, de helyette a parlament kormányoz. 2 A GDP (Gross Domestic Product- Bruttó Hazai Termék) az egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességnek értéke 3 Az emberi fejlődés indexe (Human Development Index, HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének
7
1.1.Földrajz, éghajlat4 Dánia elhelyezkedését illetően
Skandinávia
legdélebbi
országa.
Az
északi jelleg a nappalok hosszában nyilvánul meg leginkább. Az
országot
a
Jütland-félsziget (Jylland) és
474,
ellátott
saját sziget
névvel alkotja,
melyek közül 100 lakott, közülük a legnagyobb Fyn és Sjælland szigete. Dánia hidat alkot Közép-Európa és a Skandináv félsziget között. Délen Németországgal határos, a többi oldalról tenger veszi körül. Dániához tartozik még a Feröer-szigetek és Grönland is. A földrajzi kiterjedéssel kapcsolatban, ha precízek akarunk lenni, nem árt az óvatosság. A tenger mozgásának hatására helyenként 10 kilométeres változások is felfedezhetők, főként a Jütland-félsziget nyugati partjainál. Kiterjedését ezért úgy állapítják meg, hogy az állandó növényzettel benőtt területek határát veszik figyelembe. Így ha az adatok fontos szerepet játszanak, akkor a terület mellé az adott évszámot is feltüntetik. Dánia legészakibb pontja Skagen városától északra a Grenennek („az Ág”) nevezett földnyúlvány (a képen látható). Itt találkozik a Balti-és az Északi-tenger. Ezen a meseszép helyen volt szerencsém személyesen
is
megfordulni,
és
elmondhatom, hogy hihetetlen élménnyel lettem gazdagabb.
4
Forrás: dr. Szűcs R, Gábor (2001)- Dánia p.3-16 http://www.hbmk.hu/EU25/dania/termeszet.html http://www.ambbudapest.um.dk/hu/menu/InfoDenmark/Földrajz+és+Lakosság/
8
A legdélebbi rész a Flaster-szigeteken lévő Gedser Odde. Dánia legnagyobb része alföld, termékeny földekkel, dimbes-dombos tájakkal, bükkerdőkkel, és hanga borította lápokkal. Az országban egy árva hegy sem található, a legmagasabb pontja, a Jütlandi Tavas-körzetben található, Yding Skovhøj csupán 173 méter, így domborzatról sem igazán beszélhetünk. Földtani múltjából következően Dánia tavakban gazdag. Éghajlatilag az északi mérsékelt övezethez tartozik. Ehhez képest a klíma korántsem zord, ugyanis óceáni éghajlata van. Az enyhe tél a Golf-áram hatásának köszönhető. A nyár viszont ennek megfelelően hűvös. Személyes tapasztalatom alapján is kimondhatom, h Dániában a szél egy szinte mindig jelenlévő tényező. Ősszel és tavasszal a napéjegyenlőségi viharok olykor orkán erejűvé válnak, és nem ritkán kisebb megszakításokkal hetekig is eltarthatnak. Ez főként a félsziget nyugati részét érinti. Az országban így igen sok szélerőművet láthatunk, mivel jól ki tudják használni a szeles időjárást, az ország domborzati viszonyából következőleg is. A csapadék szintén bőséges télen-nyáron. Minthogy az év négy és fél hónapjában a középhőmérséklet meghaladja a 10 Celsius-fokot, az ország eredeti növényzete lombos erdő. 1.2.Történelem 1950-ig5 Dánia történelmi áttekintése nagyon fontos, ahhoz, hogy megértsük hol és miért is tart ott az ország ahol. Dániának volt része egyaránt „hidegben és melegben”, mégis képes volt kilábalni és egy területileg kicsiny, de befolyásilag nagy országgá válni, ezért is lényeges betekinteni a „kulisszák” mögé. Ebben a fejezetben ezt 1950ig teszem, mivel ekkortól már beszélhetünk Dánia Európa-politikájáról, és ettől a ponttól ez a téma már egy külön fejezetet érdemel. Dánia Európa legrégebbi királysága. A vikingek koráig visszanyúló, tehát több mint 1000 éves léte meggyőzően bizonyítja önbizalmát, erejét és nemzetközi kapcsolatainak hatékonyságát. Számos lelet tanúsága szerint már a kőkorszakban is laktak itt emberek. Az V. századtól telepedtek le a mai Dánia területén azok a germán törzsek, melyeket vikingeknek neveznek. A viking szó eredeti jelentését vitatják. A legnagyobb talán annak a 5
Forrás: dr. Szűcs R. Gábor (2001) – Dánia p. 18-44 http://www.hbmk.hu/EU25/dania/tortenelem.html
9
valószínűsége, hogy a „vik”, azaz „öböl” szóból származik. A vikingek ugyanis először tényleg az öblökben telepedtek meg. Hódításaik során eljutottak Angliába, Normandiába, leigázták Dél-Norvégiát. 940 körül Öreg Gorm egyesítette a szigeteket Jütlanddal, létrehozva az addigi legnagyobb egységes dán államot. A keresztséget 965-ben Kékfogú Harald vette fel, és szilárd feudális államot hozott létre. A viking birodalom fénykorát Nagy Knut (Canute) (1014-1035) uralkodása alatt élte. IV. Valdemárnak (1340-1375) sikerült uralkodásának vége felé megszilárdítania az ország és a központi hatalom helyzetét. Őt lánya, I. Margit követte a trónon, aki unokaöccse megkoronáztatásával 1397-ben a Kalmári unió révén Dánia uralma alatt egyesítette a skandináv országokat. Svédország 1523-ban vált ki az unióból, majd Norvégia 1814-ben. Schlessvig-Holstein6 tartományt 1864-ben vesztették el. Izland 1918. óta önálló. A XV-XVI. században Dánia a balti-tengeri hegemónia elnyeréséért harcolt, de a svéd-dán háborúkban alulmaradt. 1660-ban III. Frigyes összehívta a rendeket, a polgárság, továbbá a parasztság támogatásával létrehozta az abszolút monarchiát7, majd 1665-ben fogadták el az alkotmányt, mely 1849-ig maradt érvényben. 1788-ban eljött a jobbágyfelszabadítás ideje. A XVIII. század végére Dánia gazdasága és társadalma gyorsan fejlődött. Létrejöttek a manufaktúrák, újítások születtek az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. 1814-ben bevezették a kötelező oktatást. Az I. Világháborúban Dánia semleges maradt. 1918-ban Izland függetlenné válásakor, Dánia végleg megszűnt gyarmattartó lenni. A XX. század első felében stabillá vált a pártrendszer, melynek gerincét a középrétegek alkották. 1940. április 9-én a németek lerohanták az országot, s majd csak 1945 májusában vonultak ki. 1950
júniusában új alkotmány keretében a parlament egykamarássá vált.
1.3.Kultúra, életszemlélet, életmód, nemzettudat8 Dánia a „kis ország mentalitás”-t képviseli. Ez sok mindenre választ ad, amiket majd a későbbiekben fogok taglalni. A dán nemzeti identitás tudat nagyon erős.
6
Németországgal adódtak konfliktusok a területet illetően Abszolút monarchia: az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik. 8 Forrás: dr. Szűcs R Gábor (2001) - Dánia p. 45-80 www.eropa.eu 7
10
A dánok büszkék saját, minden tekintetben modern életszemléletükre is, így náluk kevésbé elterjedt a népviselet, a hagyományos fesztiválok ünneplése és a régimódi szokásokhoz való ragaszkodás. Akik Dániába látogatnak kellemes, nyugodt embereknek találják őket, akik közvetlenek, mentesek a szélsőségektől és más életstílusokkal szemben is toleránsak. Ebben az országban az emberek egy biztonságos, magas minőségű életet élnek. Az életszínvonal kiemelkedően jó. Az oktatási és egészségügyi rendszer ingyenes, a bűnözési mutatók nagyon alacsonyak, és az emberek nem élnek „bezárkózva” otthonukba (a legtöbb ablakon függöny sincsen). A következő diagram (1. ábra) részben alátámasztja a már a bevezetőben is említett kutatások eredményét, mely eredményt azt mutatta ki, hogy a világon Dániában a legjobb élni. Ez a diagram egy 2009-es Eurobarometer9 felmérés eredménye, mely azt mutatja, hogy az Európai Uniós országok közül, melyik ország milyen mértékben elégedett általánosan az életével. 1. ábra Az élettel való általános elégedettség, 2009
Forrás: Social Situation Report and Eurobarometer social climate survey, Special Eurobarometer no 315 – Brüsszel 2010.02.02. www.europa.eu 9
Az Eurobarometer az Európai Unió tagállamaiban évente kétszer folytatott közvélemény-kutatás neve, melyet közvélemény-kutató cégek végeznek az Európai Bizottság nevében. Ezeket a kutatásokat 1973 óta rendszeresen végzik és teszik közzé. http://hvg.hu/eumindentudo/20041124eumine
11
A feltüntetett eredmények a következőket mutatják: Jelenlegi helyzet (current): Egészében véve, Ön nagyon elégedett, inkább elégedett, nem nagyon elégedett vagy egyáltalán nem elégedett a jelenlegi életével Elvárások (expectations): a következő 1 évvel szemben milyen elvárásai vannak. Jobb rosszabb, ugyanolyan, mint most. Tapasztaltak (ecperiences): 5 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest, hogyan változott élete: pozitív, negatív irányban vagy maradt ugyanaz a helyzet. Az Eurobarometer felmérés 2009. május-júniusban készült. Ezt az időszakot a gazdasági válság fémjelezte. Annak ellenére, hogy a gazdaság helyzet igen rossz állapotban volt, az eredmények azt mutatják, hogy az akkori helyzet szerint egy átlagos 3,2-es elégedettség mutatható ki. Ez persze csak az átlag. A tagállamok között igen nagy differencia van jelen. Az első helyen Dánia áll 8 ponttal, míg a végén kullogó Bulgáriában az akkori jelenlegi elégedettségi szint -1,9. (A felmérést egy -10 +10-es skálán mérték) A múlt és a jövőbeli helyet felmérését egy -100-tól +100-ig terjedő skálán mérték. Ha Dánia adatait vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az öt évvel ezelőtti helyzetet magasabb ponttal értékelték, mint a következő egy évben elvárt szintet. Mindez persze a válságnak köszönhető. A dán életszemléletet talán semmi sem jellemzi jobban, mint a „hygge” szócska mögötti koncepció. Ez egy tipikus dán kifejezés, nagyjából annyit tesz otthonosság, azt az atmoszférát jelenti, amikor barátokkal van az ember, jól érzi magát, kellemes környezetben, félhomályban (esetleg gyertyafénynél – a dánok mindennapjaihoz hozzátartozik a gyertyagyújtás), finom ételeket fogyasztva, szép dolgokról beszélgetve tölti az idejét. A külvilág zűrzavarának és problémáinak kizárását takarja, és helyette a meleg, meghitt hangulat megteremtését. Ebből szintén asszociálhatunk a dánok által folytatott Európa-politikára - külvilágot elzárni, és a magunk módján intézni saját ügyeinket, vagyis politikailag független maradni. A dán humor ironikus és tele van iróniával. Ha egy dán mond valamit, azt érdemes kétszer is átgondolni, mielőtt megsértődünk rajta. A szójátékok is igen gyakran használatosak. Ez a nép híres pontosságáról és jól szervezettségéről, így tehát nem érdemes késni, ha egy dánnal van megbeszélésünk/találkozónk. Könnyen sértésnek veszik, és úgy érzik, nem tiszteljük az idejüket. Az egyes programokat hajlamosak már hetekkel korábban 12
megszervezni, és mindig nagy hangsúlyt fektetnek az előkészületekre. A külföldiek hajlamosak azt gondolni, hogy kimértek és hidegek, de ha közelebbi kapcsolatba kerülünk velük, akkor rájövünk, hogy ez nem igaz. Dánia egy liberális ország. Nincs korlátozva az alkoholfogyasztás, és a drogokkal való viszonyuk is lazának mondható. A külföldiek azon is gyakran meglepődnek, milyen liberálisan gondolkoznak a nudizmussal kapcsolatban is. Szomszédjai szemében (Svédország, Norvégia) Koppenhága úgy él, mint a bűn és élvezetek városa. Ebből is látszik, hogy mennyivel lazább, mint a másik két skandináv ország. Egy másik igen fontos jellemző: rendkívüli módon környezetvédő népről van szó. Az összes szemét 64 százalékát újrahasznosítják, az üvegeknek pedig 108%-át. Ez nem egy statisztikai hiba, hanem azt jelenti, hogy üvegeket többször is újrahasznosítanak. 1.4.Politika10 A fennálló európai monarchiák közül Dánia a legrégebbi. Rendkívül szilárd alapokon nyugszik és igen népszerű intézménye Dániának. A dán monarchia története egészen Öreg Gorm uralkodásáig nyúlik vissza (?-950). A monarchia eredetileg választáson alapuló intézmény volt, ami a gyakorlatban csupán annyit jelentett, hogy a mindenkori uralkodó legidősebb fiát választották meg következő királynak. Ennek fejében a király aláírt egy koronázási okiratot, mely szabályozta és biztosította a király és a nép hatalmának egyensúlyát. 1660-1661 között bevezették az uralkodó öröklődő személyi hatalmán alapuló államformát, a királyi abszolutizmust. A legidősebb fiúgyermek öröklési jogán alapuló utódlást 1665-ben rögzítették a Királyi Törvényben, mely törvény az ország más belügyeit is szabályozta. Majd az 1849. június 5én kihirdetett demokratikus alkotmány az eddigi abszolút monarchiát alkotmányos monarchiává változtatta. A hatályos alkotmány 1953. június 5-én lépett érvénybe; ekkortól vált egykamarássá a parlament és ez tette lehetővé azt is, hogy az államfő nő legyen, mint ahogy a jelenlegi államfő: II. Margit királynő is. A végrehajtó hatalom elviekben az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány: a miniszterelnök és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek.
10
Forrás: dr. Szűcs R. Gábor (2001) – Dánia p. 81-100 http://www.ambbudapest.um.dk/hu/menu/InfoDenmark/Politikai+rendszer/
13
A parlament neve Folketing (magyarul kb. „Népgyűlés”) 179 tagját az arányos többségi elven választják. A 179 fős Folketing tagjai közül 135 képviselőt a dán választókerületek választják, további 2-2 képviselőt Grönland és a Feröer-szigetek delegál, a fennmaradó 40 parlamenti helyet a pártok (a parlamentben 8 párt rendelkezik képviselettel.) osztják fel maguk között, a választási eredmények alapján. Parlamenti választásokat legalább négy évente tartanak, de a miniszterelnök hamarabb is kiírhat választásokat, amire már volt is precedens, mivel a kormány mindig kisebbségben kormányoz. Bizalmatlansági szavazással a parlament visszahívhatja, a kormányt. Az általános választójog a 18 év feletti állampolgárokra vonatkozik. 2007 januárjában, Dániában a közigazgatás szerkezeti átalakítására került sor, melynek keretében megszűntek a megyék, helyette öt választott régiót hoztak létre. Helyi szinten most 95 városi hatóság működik. 2009 májusa óta Lars Løkke Rasmussen, a jobboldali liberális Venstre párt tagja a miniszterelnök. A II. világháború óta a legtöbb kormányt egyébként a szociáldemokraták alkották, jóllehet befolyásuk sosem volt olyan erős, mint pl. Svédországban. A legfelsőbb bíróság tagjait az uralkodó nevezi ki élethosszig tartó pozíciójukba. Azok az irányzatok, melyek a modern dán pártrendszer alapját vetették meg, a XIX. század közepétől kristályosodtak ki 1.5.Gazdaság11 Dánia mai helyzetét és a válságkezelési programot egy különálló fejezetben fejtem ki bővebben, így ebben a részben az általános, de annál fontosabb adatokra teszem a hangsúlyt. Dánia a külföldiek tudatában –tévesen- ma is gyakran mezőgazdasági országként szerepel. Ennek két oka lehet: a dán ipari fejlődés valóban némileg késve indult meg a nyugat-európaihoz képest, továbbá az is tény, hogy az ország évszázadokig a vajról, a sonkáról és legfeljebb a sörről volt híres. Hagyományai alapján ugyan Dánia agrár ország, de az elmúlt évtizedekben a gazdaság szerkezete összetettebbé vált, és ma már az ipar és a kiterjedt szolgáltató szektor dominál. 11
Forrás: dr. Szűcs R. Gábor (2001) – Dánia p. 109-120 www.nfgm.gov.hu/data/cms1393006/Dania.pdf
14
A következő kördiagramon (2. ábra) összevethetjük a 2008-as és az 1960-s helyzetet. Láthatjuk, hogy a mezőgazdaságban (agriculture and fishing) tevékenykedők aránya visszaesett, akárcsak a manufaktúrákéban (manfacturing). 1960-ban a kettő együttessen 57%-át foglalkoztatta a munkavállalóknak, ez 2008-ra 25%-ra esett vissza. 11%-ról 28 %ra nőtt a közszolgáltatásban (public services) tevékenykedők száma. A privát szektorban (privat services) tevékenykedők száma 32%-ról 47-re emelkedett. 2. ábra Foglalkoztatás nemzetgazdasági ágazatonként
Forrás: http://www.dst.dk/pukora/epub/upload/14850/dkinfigures.pdf
Azt azért fontos megemlíteni, hogy ha sertéstenyésztésről van szó, akkor Dánia kimagasló pozícióban van. 5,4 milliós népességével 24 millió sertést tenyészt éves szinten. Ezt átszámolva több mint 4 millió sertés jut egy főre. Így Dánia a világ legnagyobb sertés exportőre. Ám ez sokaknak nagy fejtörést okoz, közölte le a The Economist 2003 augusztusában. Az egyik oldalon ott van a profit, a másikon pedig a fejfájás. A farmok száma ugyan csökkent, de az állomány nő. 20 év alatt 60.000-ről 13.000-re esett vissza a farmok száma, de az állomány a kétszeresére nőtt. Ez persze nagyobb bűzt eredményez,ami ellen sokan tiltakoznak, mondván az élet elviselhetetlen egy ilyen farm mellett, a házak eladhatatlanok és a turistákat is elriasztja. A campingekben nincsenek vendégek, tehát igen sokat árt a turisztikának. A Friend of the Earth dán ága, ami NOAH néven ismert, azt mondja, hogy ez az intenzív állattartás se a környezetnek, se az állatoknak nem jó. A dán sertés hús legnagyobb felvásárlói a németek, akiket arra ösztönöztek a NOAH tagjai, hogy ne vegyék a dán húst. Saját tapasztalatom alapján, én az ellenzők táborát erősítem. Dániai 15
tartózkodásom idején, nekem is feltűnt, hogy az ország igen sok részén érezhető volt a farmok közelsége. Dánia Magyarországhoz hasonlóan nyersanyagokban szegény, ezért az ország sokat köszönhet a találékonyságnak és szaktudásnak. A későbbi fejlődésnek köszönhetően, a dánok igen körültekintő és fondorlatos módon főként azokba a résekbe törtek be, ahol nincsen versenytársuk (ilyen például a világszerte közkedvelt LEGO12 is) Az ipari termelés mindezek ellenére is csak a II. világháborút követően gyorsult fel a Marshall-segélynek köszönhetően. Dánia gazdasága a háború után katasztrofális volt, de a segélynek köszönhetően a fizetési mérleg hiányt majdhogynem sikerült 0-ra kiegyenlíteni.
12
a céget 1932-ben alapították, de akkor még fa játékokat gyártottak. 1934-ben született meg a név: "LEg GOdt" dánul annyit jelent: "játssz jól". Később derült ki, hogy a szónak latinul is van értelme: tanulok, összerakom
16
2. Az Európa Unió13 Mivel
szakdolgozatom
témája
Dánia és annak Európa-politikája, ezért
úgy
gondolom,
hogy
szakdolgozatomnak szerves részét kell
képviselje
az
Európai
Uniónak (EU) is. Fontos tudnunk, hogy ez a majdnem egész Európát felölelő
„társulás”
milyen
folyamatoknak következtében jött létre.
Milyen
egyezmények
események, történtek
napjainkig, melyek természetesen Dánia „viselkedését” is befolyásolták.
2.1.A mai EU kialakulásának főbb mérföldkövei Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Winston Churchill 1946. szeptember 19-én, a Zürichi Egyetemen elmondott beszédében az Amerikai Egyesült Államok mintájára létrehozandó „Európai Egyesült Államok” megalakítását szorgalmazta. Ezt látta a legjobb eszköznek arra, hogy a II. világháborúhoz hasonló szörnyű háború ismételt kitörése megakadályozható legyen. Az európaiak eltökélt szándéka volt, hogy hasonló öldöklés és pusztítás a jövőben ne fordulhasson elő. Európa azonban nem sokkal a háborút követően kettészakadt, és megkezdődött a negyven évig tartó hidegháború, így ilyen szoros együttműködést ekkor még nem sikerült kialakítani, de 1949. május 5-én Londonban 10 állam aláírta a londoni szerződést, melynek keretében megalakult az Európa Tanács, ami az első lépést jelentette az együttműködés irányában. (Zárójelben megjegyzendő, hogy az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye) 13
Forrás: Káldyné dr. Esze Magdolna, Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs (2009) – Integrálódó Európa I. http://europa.eu/about-eu/eu-history/index_hu.htm
17
Az első lépés az EU megalakulása felé az ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség „European Coal and Steel Community”, a Montánunió) megszületése volt. 1951-ben jött létre, alapító tagjai:
Nyugat-Németország
Franciaország
Belgium
Olaszország
Luxemburg
Hollandia
Érdekesség, hogy Luxemburg és Hollandia zászlója szinte megegyezik, azzal a kis különbséggel, hogy Luxemburg zászlójában az alsó kék sáv világoskék, míg Hollandiánál sötétkék. A két nemzeti lobogónak mindemellett semmiféle közös gyökere nincs. Luxemburg vízi és légi felségjelzéseként emiatt az egyezőség miatt a régi hagyományos lobogót használja (jobb oldali). Azzal a céllal született, hogy a tagállamok megosszák egymás között szén- és acéltartalékaikat, ezzel megelőzve egy újabb háború kirobbanását. A francia köztisztviselő, Jean Monnet tervének beteljesülése volt az ESZAK létrejötte. Robert Schuman, Franciaország külügyminisztere karolta föl az ötletet, aki 1950. május 9-én javasolta egy európai
szervezet
létrehozását,
hangsúlyozva,
hogy
egy
ilyen
kezdeményezés
elengedhetetlen a tartós béke érdekében. A Schuman-nyilatkozatként ismertté vált javaslatot tekintjük a mai Európai Uniót megalapozó első, konkrét lépésnek - Schuman tettének emlékére május 9. Európa Napja. A briteket is meghívták, de azok a nemzeti szuverenitásukra hivatkozva nem csatlakoztak. Maga Churchill, bár élharcosa volt az európai egységnek, a szupranacionális integrációval szembeni fenntartásainak adott hangot, ami egyébként a brit magatartást a mai napig meghatározza. Az ország elképzelhetetlennek tartotta, hogy Európa egyik „provinciájává” váljon. Így hat állam vetette meg az EU alapjait. A hat alapító tagállam (Hatok) kísérletet tett integrációjuk mélyítésére, és az 1957-es római szerződésekkel megalapították az EGK-t (Európai Gazdasági Közösséget „European Economic Community”, EEC), valamint az Európai Atomenergia- Közösséget (Euratom). 18
Az EGK javaslata az volt, hogy a hat tagállam lépjen vámunióra. A szerződés alapja az ún. „négy alapvető szabadság”: a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása lett. Az Euratom a közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetésére jött létre. Az 1958. január 1-jén életbe lépett EGK lett a három közösség (tehát a Montánunió, az EGK és az Euratom) közül a legjelentősebb. Később átnevezték Európai Közösséggé. 1960 januárjában Nagy-Britannia és azok az OEEC-tagok (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete - Organisation for European Economic Cooperation) akik nem tartoztak az EGK-hoz, megalapították az EFTA-t (Európai Szabadkereskedelmi Társulást European Free Trade Association). Az EFTA egy, az 1960. január 4-én aláírt stockholmi egyezményen alapuló szabadkereskedelmi övezet, alternatíva azon országok számára, amelyek nem kívántak csatlakozni az akkori Európai Közösséghez. Eredetileg hét EFTA-tagállam volt: Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. Az egyezmény 1960. január 4-én lépett hatályba. Ez az alakulat a Hetek integrációjaként vált ismertté, szemben a római szerződéseket aláíró Hatokkal. Az EGK-tól eltérően olyan integrációs szervezet, amely az ipari termékek szabad forgalmát kívánta megvalósítani. A tagállamok közötti importkontingensek és vámok eltörlésének folyamata 1966-ra befejeződött. Az EGK-val ellentétben azonban az EFTA-tagok még csak az ipari termékekre vonatkozóan sem egységesítették vámjaikat és kereskedelmpolitikájukat. A szerződés nem vonatkozott a mezőgazdaságra, bár teret engedett a tagországok közötti külön-megállapodásoknak. Ám a britek hamarosan rádöbbentek, hogy az EGK sikeresebb szervezet, mint az általuk kezdeményezett EFTA (ma mindössze négy EFTA-tagállam van: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Az EFTA ugyanakkor szabadkereskedelmi szerződésben áll az Európai Unió 27 tagjával is), így EK-tagságért folyamodtak. A Nagy-Britanniával való kereskedelemtől igencsak függő Írország és Dánia úgy döntöttek, hogy követik a briteket az EGK-ba. Norvégia egy évvel később szintén is jelentkezett a tagságért. Charles de Gaulle, az akkori francia elnök azonban megvétózta a brit csatlakozást 1963. januárjában. Ténykedésének köszönhetően mind a négy csatlakozni kívánó állammal megszakadtak a tárgyalások. 19
A britek ismét próbálkoztak 1966 áprilisában. H. Wilson az akkori brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság készen áll az EGK-tagságra, amennyiben a legfontosabb brit érdekek nem szenvednek csorbát. 1967 májusában a tárgyalások újrakezdődtek a négy országgal. De Gaulle azonban ismét élt vétójogával, így 1967 szeptemberében ismét dugába dőlt a kezdeményezés. De Gaulle hivatalos indoklása az volt, hogy a brit gazdaság nem elég fejlett, de igazság szerint attól rettegett, hogy a Nagy-Britannia az USA "trójai falója" lenne a közösségben. A folyamat tehát újra megszakadt, és úgy tűnt, amíg de Gaulle áll Franciaország élén, nincs esély a brit csatlakozásra. Végül 1973-ban Nagy-Britannia, Írország és Dánia is csatlakozott a Közösséghez. A norvég népszavazás eredménye elutasította a Közösséghez való csatlakozást, így nem lettek az Unió tagja, és a mai napig sem az. További csatlakozó országok 1981: Görögország - Görögország azóta jogosult a tagságra, mióta 1974-ben megbuktatták a katonai rezsimet, és helyreállították a demokráciát. 1986: Portugália, Spanyolország 1990: Német ország újraegyesülésével, a volt Kelet-Németország is az EU részévé vált. 1995: Ausztria, Svédország és Finnország. 2004: Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia 2007: Románia, Bulgária 1986-ban aláírták az Egységes Európai Okmányt (EEO). Az Okmány az 1985-ös milánói csúcsértekezleten a Bizottság által elfogadott „A belső piac kiteljesedése” című „Fehér Könyv” normatív megfogalmazása. Bár már 1968-ban megszűntek a vámkezelési illetékek, még mindig nem volt akadálytalan az EU belső határain átnyúló kereskedelem. A legfőbb korlátokat a nemzeti szabályozásokban rejlő különbségek jelentették. Ez a hatéves, széles körű program az akadályok felszámolására kezdődött meg. Az Okmány egyben nagyobb beleszólást biztosított az Európai Parlamentnek, valamint bővítette az EU hatáskörét a környezetvédelem területén. Az EEO tartalmazza „Az Európai Politikai
20
Együttműködés” szabályait is. Ez a jelzés arra, hogy az integráció elmozdult a politikai együttműködés irányába. 1987. közepén az EU elindította az Erasmus-programot azoknak az egyetemi hallgatóknak a támogatására, akik maximum egy évig egy másik európai országban kívánnak tanulmányokat folytatni. Azóta több mint 2 millió fiatal élt az Erasmus és az ahhoz hasonló programok nyújtotta lehetőségekkel. Ezt az eseményt ugyan nem szoktuk kiemelni, mikor az EU-ról beszélünk, de számomra ez egy igen fontos és pozitív eredmény/esemény. Abban a szerencsés helyzetben tudhatom magamat, hogy ezzel a programmal sikerült kijussak Németországa és ott egy szemesztert eltölteni egy neves főiskolán. 1992 februárjában, Maastrichtban aláírták az Európai Unióról szóló szerződést. A Szerződés kiemelkedő mérföldkövet jelent az EU történetében, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit, és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit. A Szerződés értelmében az „Európai Közösség” elnevezés helyébe hivatalosan „Európai Unió” lépett. A szerződés 1993. november 1-én lépett életbe. Ahogy azt az előbbiekben említettem a szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió hárompilléres szerkezete. Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek (European Communities), a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását. A Maastrichti Szerződésben (MSZ) Dánia igen fontos és különleges szerepet tölt be, amelyről a későbbiekben még lesz szó. 1993. január 1-én létrejött az egységes piac, és megvalósult a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása.
21
1995. március 26.-án hét országban hatályba lépett a Schengeni Megállapodás: Belgiumban,
Franciaországban,
Hollandiában,
Luxemburgban,
Németországban,
Portugáliában és Spanyolországban. A Schengeni Egyezmény a luxemburgi Schengen városában, 1985 nyarán aláírt megállapodás. A megállapodást 1990-ben kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely a megvalósítás menetét tartalmazza. Majd a két egyezmény együtt 1995-ben lépett hatályba, ahogy azt fentebb említettem. Ezen országok között bármilyen állampolgárságú utazó útlevél-ellenőrzés nélkül lépheti át a határt, hiszen mikor átlépte a schengeni határt már megtörtént az ellenőrzés. Azóta már más országok is csatlakoztak a schengeni útlevélmentes övezethez. Az utólag csatlakozott államok a következők: Ausztria, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Nem EU-tag országok, melyek alkalmazzák a Schengeni Megállapodást: Izland, Svájc, Norvégia. EU-tag, de a schengeni övezethez nem csatlakozó országok: Írország, Nagy-Britannia. 1997. június 2.-án került sor az Amszterdami Szerződés (ASZ) aláírására. A Szerződés 1999. május 1-én lépett hatályba. Az ASZ a Maastrichti Szerződés eredményeire építve terveket fogalmaz meg az EU-intézmények reformjára, arra, hogy Európa miként tudna az eddiginél erőteljesebben hangot adni véleményének a világban, valamint arra, hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítsanak foglalkoztatásra és állampolgári jogokra, tehát a Közösség szintjére emelte a foglalkoztatáspolitikát. A hatályba lépés után júniusban a Kölnben tartott csúcstalálkozón az Európai Tanács döntött egy Konvent felállításáról, amelynek feladata az uniós polgárok alapvető jogait tartalmazó Alapjogi Charta kidolgozása lett. Megerősítette azokat az alapelveket, melyeken az EU nyugszik – szabadság, demokrácia, emberi jogok és jogállamiság. Amszterdamban elmaradt a bővítéshez szükséges intézményi rendszer átalakítása, de a bővítési tárgyalások megkezdésére megadta a lehetőséget. A tárgyalások elindítását segítette az AGENDA 2000 programcsomagjának elfogadása (Három fő részből állt: Unió politikája, a bővítés kihívása, új pénzügyi szerkezet). Ez volt az első program, mely már a kelet felé bővülő Unióval is számolt, és amelyben a „mélyítés” és „bővítés” elválaszthatatlan célként jelent meg.
22
1999. január 1-én tizenegy országban (majd 2001-ben Görögországban is) bevezették az eurót, bár egyelőre csak számlapénzként, kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolítására. Az euro-készpénz csak később került forgalomba. Az euro-zónába tartozó országok: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság egyelőre úgy döntött, hogy nem vesz részt a valutaunióban. Ez a három ország a mai napig nem tagja az euró-zónának. Az EU már 1970-ben tervezte a közös valuta bevezetését. Az EUtagok
a
monetáris
stabilitás
megőrzése érdekében úgy döntöttek, hogy egymás valutái viszonylatában az árfolyam-ingadozást szűk korlátok közé
szorítják.
Ez
az
1972-ben
megállapított árfolyam-mechanizmus jelentette az első lépést az euro bevezetése felé, ami harminc évvel később valósult meg
2002. január 1-én forgalomba kerültek az euró-bankjegyek és érmék. A bankjegyek minden országban azonosak, míg az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon pedig valamilyen nemzeti jelkép látható. Minden érme szabad forgalomban van: így mi sem természetesebb, mint hogy német vagy más országban vert euro-érmével váltunk jegyet a madridi metróra. 2004. október 29-én a 25 EU-tagország aláírta az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést Rómában. A helyszínválasztás nem volt véletlen, ezzel emlékeztek meg az
1957-ben
kötött
alapító
szerződés
(Római
Szerződés)
elfogadásáról.
Az
Alkotmányszerződés célja az akkor még huszonöt, később még több tagországot számláló EU-n belül a demokratikus döntéshozatal és irányítás egyszerűsítése, illetve korszerűsítése. Emellett egy új tisztség, az európai külügyminiszteri poszt létrehozását is tartalmazza.
23
Az Alkotmányszerződés mottója: „Mi olyan alkotmány szerint élünk, amelynek neve mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia”.14 Ám az Alkotmány végül nem lépett hatályba, mivel két országban is – Franciaország és Hollandia – népszavazás útján elutasították. 2007. december 13-án az EU 27 tagállama aláírta az eddigi szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződést, köszönhetően Angela Merkel soros elnöknek. A Szerződés célja, hogy demokratikusabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az Uniót, ezáltal biztosítva, hogy a Közösség képes legyen megbirkózni az olyan globális kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a fenntartható fejlődés. 2008 nyarán az EU nehézségekbe ütközött, mivel az írek tartotta népszavazáson elutasították a Szerződést. Problémák léptek fel a cseheknél is, akik végül 2009 tavaszán ratifikálták a Szerződést. A Szerződés 2009. december 1-én lépett érvénybe. A mai Európai Unió két párhuzamos folyamat révén alakult ki. Először is a szerkezeti fejlődés és az intézményi változások révén szorosabb kapcsolat alakult ki az államok között, és több hatáskör került nemzetek fölötti szintre, amit az „Unió mélyítésének” hívunk. A másik folyamat az EK bővítése 6-ról 27 tagúra, amit az „Unió bővítésének” nevezünk. A kettő összekapcsolódik, kölcsönhatásban áll, de eddig általában nem
14
valósült
meg
egyszerre.
Forrás: Káldyné dr. Esze Magdolna, Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs (2009) – Integrálódó Európa I. p.77
24
3.
Dánia Európa-politikája15
A nyugat-európai országok II. világháborút követő Európa-politikája igen nagymértékben függött a szuverenitásról16 vallott felfogásuktól. A háborút megelőző együttműködések nem vonták magunk után a szuverenitás feladását. A háborút követő időszakban az integrációhoz való viszony szempontjából két jól elkülöníthető ország csoportról beszélhetünk. Egyrészről azon országok csoportjáról, amelyek több-kevesebb meggyőződéssel, hosszú távon gondolkozva érdekeltek voltak a nemzetek feletti európai intézmények létrehozásában, másrészről azon államok, amelyek gyakran kritikusan utasították el az európai intézmények létrehozásának gondolatát is. A hat állam, mely a Római Szerződést aláírta, az első csoportot képviselik, míg a többi állam – főként Nagy-Britannia és a skandináv országok, Dániát is beleértve a második csoportot alkották. Egészen az 1950-es évek közepéig igen nehéz dán Európa-politikáról beszélni. Ebben az időszakban Dánia az európai integrációs folyamatok perifériáján található. Az úgynevezett Európa-politikát a dán külügyminisztérium ad hoc17 döntései jelentették, amelyek hátterében Dánia gazdasági és biztonságpolitikai érdekei álltak. Dánia európai integrációhoz való viszonyát alapvetően gazdasági és politikai megfontolások határozták meg.
Az ESZAK megalakulásakor a szociáldemokrata kormányzat várakozó álláspontba helyezkedett, a külpolitikai vezetés megosztottá vált az integrációban történő esetleges részvételt illetően. A politikai és gazdasági elit jelenős hányada úgy vélekedett, hogy egy ilyen típusú szektor specifikus integráció hozzájárulhat a béke fenntartásához Európában, jóllehet ez egy nemzetek feletti szervezet. Ugyanakkor a történelmi kudarcokból kiindulva sokan elutasították a csatlakozást. Féltették az ország szuverenitását és politikai
15
Forrás: Flamm László (2005) – Dánia – a nyugtalan európai Szuveneritás: Önállóság, önrendelkezés, függetlenség. 17 alkalmi 16
25
függőségtől
tartottak.
A
nemzetek
feletti
politikai
együttműködést
egyedül
a
biztonságpolitika területén volt hajlandó akceptálni a dán politikai vezetés és közvélemény. Az ország számra nyilvánvaló volt, hogy egy esetleges katonai konfliktus során nem tudja megvédeni szuverenitását. Dánia az Egyesült Államokra és a brüsszeli szerződésre épülő euro-atlanti politikában látta biztonságának garanciáját, így 1949-ben alapító tagként csatlakozott a NATO-hoz. (További alapító tagok: USA, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália) 1956-ben, mikor az EGK megalakításáról szóló, mezőgazdasági piacok integrálását és a vámunió kérdését érintő tárgyalások felgyorsultak, a kormányzat leszögezte, hogy el kell kerülni, azt, hogy az ország agrártermékei fő felvevőpiacának számító Nagy-Britannia és az NSZK, valamint Dánia között egyfajta vasfüggöny alakuljon ki. Így Dánia megkezdte érdeklődését az integráció iránt. Bár ellenérzések ekkor is fennálltak: felmerültek olyan kételyek, hogy a közös piaci tagsággal az NSZK elnyeli Dániát, illetve veszélybe kerülnek a Skandináviával ápolt hagyományos kapcsolat. Így Dánia próbálta kihozni magából a legjobbat, és a formálódó EGK és Észak-Európa között hídépítő szerepet kívánt betölteni. Ehhez
egy
olyan
kiterjedtebb
nyugat-európai
szabadkereskedelmi
övezet
megteremtését szerette volna Dánia megvalósítani, mely magába foglalja a brit gazdaságot, plusz az agrárkereskedelem mennyiségi korlátok nélkül folyik, továbbá segíti az európai integrációt és figyelembe veszi a távolságot tartó norvég és svéd érdekeket is. 3.1Részvétel az EFTA-ban A dán kormány által preferált gazdasági együttműködési alternatíva 1957 májusától kezdett valóssá válni. Az új megválasztott baloldali kormány az északi kooperációs irányvonalat preferálta, és az EGK-tagságot igen nagy fenntartásokkal kezelte. Az új politikai és gazdasági irányultságnak döntő löketet adott természetesen az EGK-tól való brit távolmaradás is. Mindennek egyik következménye az lett, hogy Dánia 1958-ban csatlakozott az EFTA-hoz. A döntést, az ország külkereskedelmét érzékenyen érintő agrárprotekcionizmus veszélyének elkerülése, és az ezzel összefüggő brit gazdasági és politikai érdekek alakulása határozta meg.
26
Mint ismeretes Nagy-Britannia kereskedelempolitikai elképzeléseiben szűkösnek bizonyultak az EFTA keretében kiaknázható lehetőségek, és már 1961-ben beadta csatlakozási kérelmét az EGK-hoz, melyhez azonnal csatlakozott Dánia is. Dánia kérelme mögött egyértelműen gazdasági megfontolások álltak. (Semmiképpen sem akarta elveszteni Nagy-Britanniával kialakult kereskedelmi pozícióját.) A kérelmet, mint azt már fentebb olvashattuk, De Gaulle 1961-ben majd 1967-ben is megvétózta, így nem jöhetett létre a csatlakozás. 3.2.A NORDEK terve és az Európai Közösséghez (EK) való csatlakozás Ennek hatására a dánokban felerősödött az északi gazdasági együttműködés iránti igény, amely mögött az a szándék állt, hogy egy – a skandináv térséget magába foglalóegységes
piacra,
mennyiségi
korlátozások
nélkül
exportálhassák
mezőgazdasági
termékeiket. A kezdeményezés már 1966-ben konkrét programot öltött, célul kitűzve a NORDEK (Északi Közös Piac) megalakítását. A NORDEK-ben való részvétel mellett a dánok hangsúlyozták, hogy nem céljuk a Hatoktól és Nagy-Britanniától való elszigetelődés, éppen ellenkezőleg, a cél az volt, hogy a NORDEK alkosson hidat az EGK és az EFTA között. Ez a politika kiválón alkalmazkodott a már egy évtizeddel korábban megfogalmazott, az európai integrációval kapcsolatos külpolitikai és külgazdasági stratégiába. A NORDEK-ről szóló szerződés 1969-re készült el, ám Dánia részéről nem került sor ennek aláírására, mivel az ország ebben az évben, közösen Nagy-Britanniával, Norvégiával és Írországgal, harmadszor is benyújtotta felvételi kérelmét a Közösséghez. A NORDEK sorsa ezzel megpecsételődött. A jelentkezéseket Brüsszel elfogadta, és 1971 júniusában kezdték meg és kevesebb, mint egy év alatt zárták le a tárgyalásokat Dániával. A csatlakozási szerződést 1972. január 22-én írta alá Jens Otto Krag szociáldemokrata kormányfő. Az EK-ba való dán belépésről 1972. október 2-án megrendezett népszavazás eredményesen zárult,a szavazók 63,3%-a a tagság mellett tette le voksát. Dánia 1973. január 1-jén, az északi országok közül elsőként csatlakozott az EK-hoz. A csatlakozás igencsak megosztotta a politikai pártokat.
27
Az 1960-s választásokon bejutott az egy évvel korábban megalakult Szocialista Párt, ezzel átrendezve a baloldali pólust. Ebben az időszakban nőtt a kisebb pártok népszerűsége is. Az 1972-s választásokon éreztette hatását az immár jelenlévő Szocialista Párt. Alapjaiban rendítette meg a hagyományos négypárti rendszer stabilitását. A parlamenti pártok száma megkétszereződött, a négy történelmi párt a szavazatok csupán 58%-t birtokolta. Az idő előtti választások is jellemzőek voltak erre az időszakra. A strukturális változások kihatottak az 1972-s népszavazásra is. A csatlakozást támogatták a konzervatív és liberális pártok, és élesen ellenezték a baloldali Szocialista Párt, a Radikális Venstre és a populista-xenofób18 Haladás Párt. A Szociáldemokrata Pártra a megosztottság volt jellemző, bár inkább a szkeptikusok oldalán álltak. A csatlakozás mellett állók érvelése: -
az EK nem föderális képződmény, hanem független államokból álló társulás, ami nem veszélyezteti a nemzetek szuverenitását.
-
jobb feltételrendszer teremthető az EK és Észak-Európa között, ha Dániának beleszólása van az EK ügyeibe
Az ellenzők táborának meglátásai: -
az EK tagság veszélyezteti a politikai függetlenséget, és a dán jóléti állam vívmányait
-
tehát a nemzet egészét veszélyeztetni
Ekkor Dániában létrejött egy EK-ellenes mozgalom - egyik vezető ereje a „6. Juni Baevegelsen”- Június 6-a Mozgalom, ami a későbbiekben két, az integrációval összefüggő népszavazás kimenetelét is a maga javára fordította. 3.3.Az EK csatlakozástól a Maastrichti Szerződésig Az 1973 évi belépés után a dán EK-politika a nemzeti érdekek erőteljes képviseletével, a Közösség jövőjét érintő reformok többségével való szembenállással jellemezhető. A csatlakozás mellett döntő népszavazás tükrözte a tagságot támogató közvélemény, valamint a politikai és a gazdasági elit elvárásait: Dánia a lehető 18
Xenofóbia = idegengyűlölet
28
legnagyobb mértékben részesülhessen az integráció gazdasági előnyeiből, ugyanakkor az ország ne kapcsolódjon be olyan folyamatokba, melyek egy szorosabb, politikai együttműködés irányába viszi az EK-t. Az 1975 és 1982 között kormányzó szociáldemokraták erősen képviselték ezt a felfogást, amit erősített szkeptikust, néha elutasító magatartást jelentett az integráció továbbfejlesztésével kapcsolatban. Az 1980-as évek változásokat hozott. A vezetést a konzervatív kormányzat vette át. Az új vezetés ugyan az integrációt leginkább támogató jobboldali, liberális és centrumpártokból állt, kénytelen volt elutasítani az EK-n belüli politikai együttműködés kiterjesztésére irányuló javaslatokat, mint pl. a Dooge Bizottság19 indítványait és az Egységes Európai Okmány elfogadását. Az elutasítás hátterében az ellenzéki politikusok álltak, akik közös álláspontjukkal többségbe kerültek a törvényhozásban. Ennek ellenére 1984-ben mégis elfogadta a parlament az EK-ban történő dán részvételről szóló törvényjavaslatot, amely a következő célkitűzéseket rögzítette: -
a vétó lehetőségének további biztosítása a közösségi intézményekben,
-
az Európai Tanács, a Bizottság és a Parlament közötti hatalommegosztás fenntartása,
-
a munkanélküliség elleni harc,
-
új közösségi kezdeményezések beindítása az ipar-, a kutatás-, a technológia- és az energiaipar területén,
-
a munkakörülmények javítása,
-
a multinacionális vállalatok szigorúbb ellenőrzése,
-
a Közös Agrárpolitikát szabályozó elvek fenntartsa,
-
az EFTA-országokkal való intenzívebb együttműködés.
Bár a kormány kisebbségben maradt az EEO elfogadása mellett álló álláspontjával, mégis egy nem kötelező népszavazás kiírását kezdeményezett, melynek eredményeként 1986 februárjában a szavazók 56%-a támogatta az EEO elfogadását. Így a parlament felhatalmazta Schlüter miniszterelnököt, hogy ratifikálja az EEO-ról szóló szerződést.
19
A bizottságot 1984-ben alapították annak az előkészítő munkának az elvégzésére, amelynek eredményeként 1987-ben létrejött az Egységes Európai okmány. Az ír szenátorról, James Dooge-ról nevezték el, aki a bizottság elnöke volt. (http://hu.euabc.com/word/294)
29
A szavazás kimenetele a párt Európa-politikájának felülvizsgálatához vezetett. Így 1986-ben kiadtak egy jelentést, melyben egy nem csak EK tagokat magába foglaló, szélesebb európai együttműködést szorgalmaztak. Ezzel egy időben a luxemburgi folyamatok keretében az EFTA-EK tárgyalások zajlottak, melynek célja a két szervezet belső piaci integrációja volt. Az 1989-ben elkezdődött kelet-közép-európai változások Dánia politikájára is befolyással voltak. Dánia teljes mértékben támogatta ezen országok Közösséghez való csatlakozását. A bipoláris rendszer megszűntével felgyorsultak az EFTA-EGK tárgyalások, így 1989-ben az Európai Bizottság napirendjére kerültek a két szervezet belpiacainak intézményi egyesítését tartalmazó Egységes Európai Térség (EGT) kialakításáról szóló megbeszélések, melyeket természetesen Dánia is támogatott. 1990-ben Dánia is megkezdte az EEO-ban célul kitűzött, az egységes belső piac kiépítésének 1992-re tervezett befejezéséről szóló előkészületeket. A dán parlament elfogadta a Memorandumokat20, amely többet között rögzítette az EK politikai és gazdasági egységét megteremtő lépéseket: -
Gazdasági és Monetáris Unió megteremtése,
-
a Római Szerződés kibővítését (fogyasztóvédelem, egészségügy, oktatás, kulturális-és energiapolitika),
-
a szubszidiaritás elvének21 érvényesítését,
-
a közös munkaerő-piaci politika felülvizsgálata,
-
javaslat egyszerű többségi szavazás kiterjesztéséről a környezetvédelmi, a munkaerő-piaci politika és a kutatás-fejlesztési keretprogramok területén.
1991-ben az Európai Tanács elfogadta az EU megalakításáról szóló, a Római Szerződést módosító, Maastrichti Szerződést. Ebben jelentős engedményeket tettek Dánia nyomására. Ilyen volt például. -
a szigorúbb fogyasztóvédelmi előírások bevezetése
-
a munkaerő-piaci politikára és a környezetvédelemre történő többségi szavazás kiterjesztése
-
szubszidiaritás elvének belefoglalása a Szerződésbe
20
a Római Szerződés módosításával kapcsolatos, egységes álláspontokat tartalmaz A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők
21
30
De voltak olyan területek is, ahol a dánok politikai érdekeit nem vették figyelembe: -
bel- és igazságügyi együttműködés
-
uniós állampolgárság
-
a nyugat-európai Unióra épülő együttműködés
-
vétójog az Európai Parlamentnek
Mindezek ellenére a dán parlament nagy többséggel jóváhagyta az MSZ-t. Az 1992re kiírt népszavazáson viszont nem aratott ekkora sikert az indítvány. A választók csekély többséggel ugyan (50,7%), de elutasították a szerződést, így ezzel Dánia MSZ-hez történő csatlakozását is. Az állampolgárokban megingott a bizalom a parlament iránt. Az 1970-s évektől rendszeresen bekövetkezett idő előtti választások, a kisebbségi kormányzással gerjesztett feszültségek aláásták a kormányzás tekintélyét. Ehhez hozzájárult a nem kellően hatékony kommunikáció is. Az 1992-s szavazáson mindenki nehéz helyzetben volt. Ekkor már nem állta meg a helyét az az érvelés, miszerint az EU alapvetően egy gazdasági szervezet, és nem avatkozik be az egyes politikai döntésekbe. A szerződést elutasító parlamenti erőkhöz csatlakozott az 1972-ben létrejött Népi Mozgalom az EK ellen, valamint a Dánia ’92, országosan szervezett társadalmi mozgalmak. Az elutasítók szerint: „a népet becsapta az állam, amely ellopta a nép adóját és megengedte a külföldiek tömegének Dániába való beköltözést anélkül, hogy azoknak az időseknek és betegeknek a gondját viselte volna, akik felépítették Dániát.”22 Mindezek ellenére a Maastrichti Szerződést támogatók köre a politikai erők széles skáláját tette ki, azonban nem mindenben volt meg a kellő összhang. „Az MSZ elutasítása kapcsán végezetül meg kell jegyezni, hogy a támogatók érvelését nehezítette az a tény, hogy a Szerződésben egy egységes közös piac, pénzügyi és védelmi integráció megteremtését jelölték meg fő célként, amely- azonosságot mutatva az ellenzők retorikájával- egy föderális Európa kialakulása irányába hatott.” 23 3.4.Maastricht után – az edinburghi megállapodás
22 23
Forrás: Flamm László (2005) – Dánia – a nyugtalan európai p.331 Forrás: Flamm László (2005) – Dánia – a nyugtalan európai p. 332
31
A MSZ elutasítása sokkolta a dán kormányzatot. Az addig folytatott Európapolitika ismételt felülvizsgálatára késztette őket. Abban egyetértettek, hogy azt szem előtt kell tartani, hogy az EU vegye figyelembe a mindenkori dán érdekeket. 1992 októberében új tárgyalások kezdődtek meg Dániával. Az EU igen rugalmasan állt hozzá a dán igényekhez. Ennek 2 oka volt: 1. „Dominó-elv”: amelyben a dán problémát nem sikerül megoldani, fennáll annak a lehetősége, hogy a nemzeti törvényhozások esetleg nem ratifikálják az MSZ-t 2. A tagállamoknak az EUSZ kapcsán sok egyéb nehézséggel is szembe kellett nézniük, ezért érdekükben áll a probléma mielőbbi rendezése24 1992. december 12-én Edinburghban megállapították a lehetséges megoldásokat, melyek Edinburghi Következtetések néven vált „híressé.” Ez az okmány kimondta, hogy a Maastrichti Szerződés nem léphet életbe, mindaddig, amíg azt a 12 állam egyhangúan alá nem írja. A Dániára vonatkozó speciális kivételek25: 1. Uniós állampolgárság Dánia különbséget tehet dán és uniós állampolgár között a jogok alkalmazása terén. Azaz az uniós állampolgárok nem szavazhatnak Dániában, és nem jelölhetik magukat a dániai európai parlamenti választásokon. Az uniós állampolgárság kiterjesztését Dánia esetében egyhangú európai tanácsi döntésnek, valamint a tagállamok által lefolytatott ratifikálás eljárásoknak kell megelőzni. Tehát, ha Dánia úgy dönt, hogy nem nyit a többiek felé, egy sima nem szavazattal vétózhatja az esetleges kezdeményezést. 2. Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) Dánia kimarad a GMU 3. fázisából, ugyanakkor részt vesz annak második szakaszában. 3. Nyugat-európai Unió (NYEU), kül- és biztonságpolitikai kérdések Dánia nem kíván NYEU tag lenni, így csak megfigyelő státusszal bír. 24
Forrás: Petersen, Nikolaj(1993) – Game, set and mach. Denmark and the European Union after Edinburgh p. 98 25 Forrás: Petersen, Nikolaj(1993) – Game, set and mach. Denmark and the European Union after Edinburgh p. 99-100
32
4. Bel- és igazságügyi együttműködés Részt vesz a 3. pillérben, de egy egyoldalú dán nyilatkozatban kijelentették, hogy a 3. pillérben foglaltaknak, kiváltképp a menekültügy és határellenőrzés – Dániára történő- kiterjesztését mind a 12 tagország beleegyezésével lehet csak végrehajtani. Dánia vétóval rendelkezik a 3. pillérhez sorolt területeket érintő felülvizsgálat kérdésében. A felsorolt 4 területen Dánia az úgynevezett „opt-out” gyakorlatot követte, ami annyit tesz, hogy kötelezettséget vállalt, hogy nem akadályozza az EK céljainak és politikájának megvalósításában oly módon, hogy nem szavaz vagy távol marad a kérdéses ügyek tárgyalásakor. Mindez bekerült az MSZ módosított változatába, amiről 1993. május 18 tartott népszavazást Dánia. A szavazás eredménye 56,87 %-al az Igen oldal javára dőlt el. Ezt a népszavazást intenzív kormányzati és társadalmi kommunikáció előzte meg biztosra akartak menni. A kommunikáció célja az volt, hogy közöljék a néppel, hogy mekkora engedmények születtek a dánok javára - olyan politikai tekintetben is fenntarthatóak a nemzeti érdekek, valamint a szuverenitás, ahol más tagországoknak a fokozottabb integrációt kell követniük. A nemleges végeredménynek nem lett volna értelme, hiszen fontos kérdésekben megkapták azt az EU-tól, amit elvártak. A parlamenti pártok is 7:1 arányban a támogatók táborát erősítették. Ez is nagyban hozzájárult a sikeres kimenetelű népszavazáshoz. Érdekesség, hogy a legnagyobb ellenző tábor a főváros, Koppenhága szavazói voltak, akik 55,4%-al a nem irányába döntöttek, és akik a leginkább mellette álltak, ők pedig Jütland-félsziget polgárai voltak 59,9 %-al. 3.5.Edinburgh után Az edinburghi sikerek után a dán Európai-politika a svéd, norvég és osztrák csatlakozásra fektette a hangsúly. Dánia teljes mértékben támogatta az északi országok csatlakozását. Ennek fő oka, hogy egy egységes északi álláspontot akartak képviselni (svéd, dán, finn). A skandináv országok gazdag, közös jogalkotási, gazdasági és társadalmi 33
együttműködési hagyományokkal rendelkeztek. Így végre nem kellett a hídépítő szerep, mindannyian tagok lettek. A dánok 1996-ban kezdték meg a tárgyalásokat az északi országokkal. A cél egy összehangolt északi politika létrehozása volt: jólétet, társadalmi szolidaritást, a munkanélküliség leküzdését, valamint a tiszta és egészséges környezetet szolgáló szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai és környezetvédelmi prioritások kerültek előtérbe. Közösen nagyobb hanggal léphetnek fel az EU-n belül. A dán érdekek hangsúlyt fektettek a fejlődő országok segítésére, valamint az esélyegyenlőség kérdésére, mind nem, kor és a fogyatékosságot illetően. Céljuk volt, mindezt az EU céljaival összhangba hozni. Ezek a célkitűzések szoros kapcsolatban álltak a szociáldemokrata jóléti vívmányokkal. A három északi ország között már az 1995-ös csatlakozást követően a külpolitikai és nemzetközi
kooperáció
szorosabbá
vált.
Az
átláthatóság
és
a
szubszidiaritás
szempontjainak erőteljesebb érvényesítéséhez fűződő dán igény a közösségi intézményi struktúrában és a működési mechanizmusok terén szintén a skandináv szociáldemokrata jóléti érdekekhez kapcsolódott. Ez az erős északi politika szintén hozzájárult, hogy a nem EU-tag Norvégia és Izland bekapcsolódhatott a Schengeni Egyezménybe 3.6.Amszterdami Szerződés Az Amszterdami Szerződés fontos tényező a dán európai integrációs politikában. Javaslat született a Schengeni acquis26 beemeléséről, ami érintette a bel- és egészségügyi együttműködés terén korábban elfogadott dán speciális igényeket. Igaz, a dánok már 1995ben aláírták a Schengeni Egyezményt (Dánia a bevándorlásra és a menedékjogra vonatkozó intézkedésektől való eltérésre jogot kapott), de az ASZ új helyzetet teremtett. Az edinburghi Következtetésekben foglaltakat ismét megerősítették. Ezen felül leszögezték, hogy Dánia nem tilthatja meg más uniós ország állampolgárai számára a szabad beutazás jogát az országba. Mind az EU, mind Dánia célja volt, hogy a Maastrichtban történtek nem ismétlődjenek meg, így mindkét fél próbálta rugalmasabban kezelni az ügyeket. A szerződés életbelépéséhez szükség volt arra, hogy mind a 15 ország ratifikálja azt.
26
a Schengeni Egyezmények továbbá az azok alapján létrejövő jogszabályok.
34
A dánok 1998 májusában szavaztak ebben a kérdésben. Az eredmény nem volt kérdéses, hiszen a Dániára vonatkozó kivételeket újra rögzítették, így Dánia körül volt bástyázva. A ratifikálást támogatta a Szociáldemokrata Párt. Véleményük szerint az ASZ egyszerűen jobb volt, mint az MSZ. Továbbá a szerződés az EU bővítésének alapja, és persze a dán kivételek fenntartását is magában foglalja. A Szociálliberális Párt szintén a szerződés mellett tette le a voksát: 1. Azt
akarjuk,
hogy
Dánia
befolyásra
tegyen
szert
az
EU-n
belüli
együttműködésben 2. AZ ASZ ratifikációja politikailag szükséges ahhoz, hogy az Európa egyesítésének történelmi lehetőségében rejlő előnyökhöz hozzájussunk. 3. Az ASZ jelentős mértékben kedvezőbb, mint a MSZ. Továbbá elkerülhetőek a háborúk és konfliktusok Európában. A szavazás eredményesen zárult. A szavazók 55,1%-a voksolt igennel. 3.7.Nizza – az euró bevezetésének kérdése Az amszterdami győzelem után, az euró bevezetéséről szóló referendumot, Maastricht óta a legsúlyosabb vereségnek könyvelték el a támogatók. A szavazók 53,2%-a nemleges választ adott a szavazásra. A nemleges kimenetel mögött a gazdasági dimenziós, vagyis a GMU-val kapcsolatos ellenérzések álltak. Ugyan Dánia már garanciát kapott az EU-tól, hogy kimaradhat a GMU harmadik szakaszából, az ellenzők mégis azzal érveltek, hogy az euró bevezetése a jóléti állam vívmányaira jelent fenyegetést. Másfelől a nemzeti valuta (dán korona) egybeforrt a nemzeti identitással, a szuverenitás megtestesítésével. A dánok az ASZ idején képviselt álláspontokkal megegyező igényeket támasztottak a Nizzai Szerződéskor is. Így a megerősített dán speciális státusz a Nizzai Szerződésbe is bekerült. Ebből kifolyólag valamennyi politikai párt támogatta a szerződés ratifikálását (98:14 arányban). Ám a Dolgozók Kommunista Pártja még mindig ellenezte a dolgot. Ők az EU-ból való kimaradás alternatívájának felvázolásával voltak elfoglalva, az 1972-es és 1992-es elméletek mintájára. A kommunista párt pl. a Nizzai Szerződés szövege alapján valós veszélyként jelent meg az „Európai Egyesült államok” formáció. A párt azon a 35
meggyőződésen volt, hogy rövid időn belül egy olyan centralizált Európa jön létre, amely elnyomja a szociális jogokat és a demokráciát, és egy saját hadsereggel, adórendszerrel és nacionalizmussal rendelkező álam alakul majd meg, amely a szuperhatalom szerepét fogja játszani. 3.7.1.A közös pénz bevezetésének előnyei és hátrányai27 Az egyik legfontosabb előnye az átváltási (konverziós) költségek megszűnéséből származik. Ez elsősorban a turizmusban és a kereskedelemben jelentkező előny, mely akár több tíz milliárd eurót is jelenthet évente. Az árfolyam ingadozásának megszűnése szintén elősegíti, serkenti a kereskedelmet. Az árfolyam-ingadozásokból kifolyólag a vállalatok árfolyam-biztosítást
kötnek,
ami
igen
megdrágítja
a
kereskedelmet.
Az
árak
összehasonlíthatósága növelheti a fogyasztóért folytatott versenyt, hozzájárulhat az árszínvonalak kiegyenlítődéséhez - főként szomszédos és egymáshoz közel fekvő országok esetén. A verseny fokozása csökkentheti az árakat, és egyúttal növelhetné a jólétet Dániában. A monetarista közgazdasági elmélet szerint a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltétele az árstabilitás, tehát az alacsony inflációs ráta. A közös monetáris politika, ennek keretében a közös irányadó kamatláb bevezetése a legtöbb tagországban (elsősorban éppen a kevésbé fejlett államokban) kamatláb-csökkentést eredményezett. Ennek befektetést, ezáltal gazdasági növekedést serkentő hatása lehet. Végül érdemes megemlíteni, hogy az euró a jelentős gazdasági háttér miatt lényegesen stabilabb pénznek számít, mint a tagországok korábbi valutái. Mindez növeli az egész integráció világgazdasági jelentőségét. Ha még egy ilyen erős gazdaság, mint pl. a dán is bevezetné az eurót, az még erősebb valutává válna. Mindezek mellett azonban hátrányok is felmerülnek. Az egyik legkomolyabb, az önálló monetáris politika elvesztéséből fakad, amit a dánok mindig is féltettek. A tagállamok jegybankjai gyakorlatilag a KBER28 egy végrehajtó és takarékkezelő intézményévé válnak. A továbbiakban nem alkalmazhatnak pl.: kamatláb-módosítást és nem avatkozhatnak be az árfolyam védelme érdekében sem. A GMU-ban az önálló monetáris
politika
megszűnése
mellett
számolni
27
kell
a
költségvetési
politika
Forrás: Káldyné dr. Esze Magdolna, Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs (2009) – Integrálódó Európa I. p.258-259 Miller Vaughne (2000) – The Danish Referandm on Economic and Monetary Union p. 10-11 28 Központi Bankok Európai Rendszere
36
mozgásterének csökkenésével is. A közös pénz bevezetésével a pénzteremtés kizárólagos joga az Európai Központi Bank kezében van, ez a bevételi forrás kikerül a nemzeti hatáskörből. Az euró bevezetésének pszichológiai hatása is van. Egyes tagországok lakossága erősen ragaszkodik a nemzeti valutájához (Dánia, Nagy-Britannia, Svédország). Ezt a kötődést az is bizonyítja, hogy még 2008-ban több eurózóna-országban is, a lakosok korábbi nemzeti valutájukra számítják át vásárláskor az egyes termékek árát. Továbbá az elutasítás okát nem a problémák okozták, hanem épp ellenkezőleg a probléma hiánya, vagyis a jólét, melyről az állampolgárok úgy gondolják, hogy romlana a közös pénz bevezetése esetén. További ellenérv volt a munkahelyvesztések, korona elleni spekuláció veszélye is. A közös pénz bevezetésével kapcsolatos előnyöket és hátrányokat úgy is összegezhetjük, hogy mikro (vállalati, háztartási) szinten elsősorban előnyökkel szolgál, míg makrogazdasági szinten komoly kihívás elé állítja a gazdaságpolitika döntéshozóit. 3.7.2.Élet az euró-zónán kívül29 Jogos lehet a kérdés, hogy vajon mi magyarázza azt, hogy az EU két legjobban teljesítő, az anti-infláció politikában élenjáró gazdasága, az angol és a svéd marad ki a nagy buliból, no meg persze a dánok, akik az elmúlt másfél évtizedben különösen jó eredményeket értek el az államháztartás konszolidálásában. E kérdésre nem lehet választ adni, ha eltekintünk attól a – létrehozói által kezdetektől fogva vállalt- mozzanattól, hogy az euró nem egyszerűen a gazdasági önfejlődés egyfajta kiteljesülése és betetőzése, hanem egy vérbeli politikai projekt. Az euro egyik célja az volt és maradt, hogy egyfelől az amúgy ingatag kormányzatokat véglegesen és visszafordíthatatlanul elkötelezze a stabilitásorientált gazdaságpolitika mellett. Másfelől viszont az európai integráció útjáról sincs visszatáncolás. Tarthatatlanná válik az, hogy a Big Mac ára a közös piacon belül 25-30%kal is különbözhet, és ugyanakkor árkülönbségek jelentkezhetnek a személygépkocsik azonos márkájánál, v az azonos útra szóló repülőjegyeknél is. Mindez leleplezi az ez iránt nem különösebben fogékony széles közvélemény előtt is, hogy a monopolista árképzés a
29
Forrás: Csaba László - Van-e élet az euró-zónán kívül? : Az EMU-ból kimaradt EU-tagok , Figyelő 2002 46 évf , 1. szám, p. 26-27
37
fogyasztóvédelemre és a foglalkoztatási érdekre történő hivatkozás milyen erőteljes veszteséget okozott már eddig is az EU polgárai számára. Ugyanakkor nyilvánvaló az is hogy mind a gazdasági mind a politikai elköteleződés visszafordíthatatlansága olyan súlyos feladat, ami csak társadalmi támogatottság mellett oldható meg. Britek: történelmi kötődés: szimbólum és megélhetési forrás az angol font - alapból szeptikusak a kontinensen kiötlött dolgokat illetően. A britek kimaradtak az EU bővítés Maastricht óta végbement minden jelentősebb mélyítéséből, így a valutaunióból és schengeni rendszerből is. Svédek: az utóbbi 300 évben okkal vagy ok nélkül magát modellként állította a világ többi része elé. Mindig a maguk saját útjukat járták, ideértve a háborúkból való kimaradásukat, és a saját maguk által szervezett segélyezési programokat. Az a meglepő, hogy végül EU-tag lett - a népszavazás hetét leszámítva a szkeptikusok mindig többen voltak. A svéd választópolgárok 56,1 százaléka szavazott a közös európai valuta bevezetése ellen, és csak 41,8 százalékuk támogatta azt a 2003 őszén szervezett referendumon. Göran Persson miniszterelnök szerint az eredmény a gazdasági és monetáris unió iránti mély szkepticizmusról tanúskodik. Gerhard Schröder német kancellár sajnálkozását fejezte ki a svéd nép döntése miatt: "az euróhoz való svéd csatlakozás hosszú távon mind gazdaságilag, mint politikailag hasznos lett volna Európa Svédország számára egyaránt". Az akkori dán kormányfő A. F. Rasmussen szerint a svéd elutasítás Dániára nem lesz befolyással. Koppenhága a 2000. szeptember 28-án tartott népszavazáson már elvetette a közös európai valuta bevezetését. A kormányfő hangsúlyozta: Dánia és Svédország különböző monetáris helyzetben vannak, miután a dán korona évek óta az euróhoz kötött, míg a svéd korona lebeg.30 (Dánia tagja az ERM II.-nek (Exchange Rate Mechanism)) Dánia:1992-ben hívta fel magára a figyelmet. A kis-nyitott gazdaságú ország jól teljesített. Dánia nagy turistaküldő nemzet, így eminens módon nyernének az euró-övezethez való csatlakozással, azonban ők egy sajátos ország. A hosszú és viharos történelme miatt erőteljesen óvja szuverenitását.
30
Forrás: HVG\Világ - Svédország: leszavazták az eurót 2003. szeptember 15. http://hvg.hu/vilag/00000000004E7DA3
38
Másfelől - a kis ország léthez és a skandináv mentalitáshoz köthetően - igen erőteljesek a közvetlen demokrácia vonásai, a népszavazások, és az az igény, hogy a vezető kormány hivatalnokokat az átlagpolgár közvetlenül is ellenőrizhesse, a körmére nézhessen azoknak, akik pénzügyeikről döntenek. Maastricht ellen sem a tartalmi kifogások voltak erősek, hanem a titkolózás, a kész helyzetek teremtése bizonyult elfogadhatatlannak. A német sajtó ezt közölte le a dánokra vonatkozóan: „az érzelmek az érdekek ellen”. Vagyis a dánok, mindaddig, amíg gazdasági helyzetük ezt megengedi, az érzelmeikre támaszkodva alkotnak véleményt az EU-s kérdésekben. Mondhatjuk viszont, hogy a turista kamatostul adja meg árát e döntésnek. Az azonban biztos, hogy a kimaradást követően is az euro kényszerzubbonya szabta keretekben kénytelen működni, hiszen a dán korona az euróhoz van kötve. Vagyis, élet persze van az euró-övezeten kívül is, csak nem biztos, hogy más és végképp nem biztos, hogy jobb. 3.8.Fehér könyv Dánia 2001 nyarán publikálta a Fehér Könyvet, amely három prioritást határozott meg a Dánia integrációs stratégiája számára.31 1.
A bővítés – 12 évvel a berlini fal lebontása után fontos folyamat volt az EU bővítése. 10 Kelet-és Közép-Európai ország, Málta és Ciprus igen közel álltak a tagsághoz. De a bővítés ideje még nem jött el. Nehéz kérdéseket kellett még megválaszolni. A tagjelölt országoknak különböző mértékben volt szükségük reformokra, olyan problematikus területeken, mint pl. a munkaerő szabad áramlása, a mezőgazdaság vagy a környezetvédelem. Ennek ellenére a dokumentumban a dán kormány annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság 2001. évi bővítésii „Útitervében” foglaltaknak megfelelően, a legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002 második felére - a dán soros uniós elnökség idején - lezárhatóak a tárgyalások. Így már 2004-ben lehetnek olyan országok, melyek az EU új tagjaivá válhatnak.
31
angol szöveg: http://www.euo.dk/fakta_en/denmark/whitepaper/
39
2.
A globalizáció - A globalizáció lehetőségeket kínál a munkahelyeket tekintve, jobb termékeket
és
magasabb
életszínvonalat
ajánl.
A
globalizáció
azonban
kockázatokkal is párosul - például a szakadékot jelenthet a gazdag és a szegény országok között, és társadalmi megosztottság alakulhat ki egyes országokban. Nemzeti szinten: Az EU egy olyan platform, mely lehetővé teszi, hogy a tagállamok megoszthassák egymással a tapasztalataikat, hogy nemzeti szinten hogyan lehetne egy dinamikus gazdaságot kialakítani, amely nem veszélyezteti az EU jóléti állami célkitűzéseit. Európai szinten: Az EU globalizációra adott válaszát olyan területeken fogalmazza meg, mint a GMU, a Biztonság- és Védelempolitika, a Bel- és Igazságügyi együttműködés, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, valamint az élelmiszer-biztonság. Globális szinten: Globális szinten az EU és a tagállamok is nagy kihívásokkal szembesülnek. Együttesen a következő területeken tudják hatékonyan kezelni: -
harmadik országgal történő együttműködés
-
kereskedelempolitikai támogatások fokozása
-
környezetvédelem és fenntartható fejlődés
A dokumentum a globális kihívásoknak való megfeleléshez sorolja az EU Biztonság- és Védelempolitikáját, mellyel progresszív szerepet vállalhat a nemzetközi folyamatokban. 3.
Az EU demokratikus legitimitása Hivatkozik a Nizzai Szerződéshez csatolt, az EU jövőjéről szóló nyilatkozatra, melyből négyet emelt ki: -
az EU és a tagállamok közötti hatáskörök pontosabb elválasztása, tekintetbe véve a szubszidiaritás alapelvét,
-
az Alapvető Jogok Charta státuszának tisztázása,
-
az alapító szerződések egyszerűsítése a jobb megértés és érthetőség céljából, a jelentéstartalom változtatása nélkül,
-
a nemzeti parlamentek szerepének meghatározása az EU-ban 40
A Fehér Könyvben külön fejezetet szenteltek a dán Európa-politika kilátásainak. Itt kijelentik, hogy Dánia elutasítja az „Európai Egyesült Államok” elképzelést, mely átvenné az államok szerepét Európában. Ugyanakkor Dániának nincs ellenére az EU és a nemzetállamok Európája. Emellett a dán kormány abba az irányba kívánja ösztönözni az EU-t, hogy olyan kihívásokat kezeljen, melyeket az államok nem képesek maguk megoldani. A kormány meggyőződése volt, hogy Dánia speciális érdekeinek, prioritásainak, az európai integráció iránt érzett felelőssége érvényesítésére kiváló alkalom az ország soros EU-elnöksége. 3.9.A dán EU-elnökség Az Európai Unió elnöki posztját 2002. második felében Dánia képviselte, nevezetesen Anders Fogh Rasmussen (a képen látható), aki bizonyította elkötelezettségét az EU-párti politika iránt. Pályafutása során számos tisztséget töltött be kormányon és ellenzékben egyaránt, mióta 1978-ban először képviselő lett a Folketingben. 2009. augusztus 1-től átvette a NATO főtitkári tisztét. A két tisztség összeférhetetlensége miatt lemondott kormányfői posztjáról. Így 2001. november 27.–2009. április 5. közötti időszakban volt Dánia miniszterelnöke. 3.9.1.Az elnöki program A legfontosabb prioritás, ahogy azt már a Fehér Könyvben is leszögezték, a csatlakozási tárgyalások lezárása volt a legfelkészültebbekkel. Emellett fontos volt a biztonság garantálása, és az északi együttműködés – a közös érdekek érvényesítése az EUban, mint pl. a fenntartható fejlődés. A keleti bővítéssel kapcsolatban szerette volna befejezni a „Koppenhágától Koppenhágáig” tartó folyamatot, az 1993-ban leszögezett csatlakozási követelményeket teljesítőkkel.
41
A csatlakozási kritériumok a következők:32 -
ha megszilárdult a jogállam, a parlamentáris demokrácia, érvényesül az emberi és kisebbségi jogok védelme
-
ha működő piacgazdaság van
-
ha megfelelő szintre jutott a jogharmonizáció, illetve ha az ország képes a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére, beleértve a gazdasági, monetáris és politikai unió céljaival való azonosulást is
-
ha a bővítés nem töri meg az integráció lendületét, és arra maga a Közösség is felkészült
A csatlakozók egyéni teljesítményétől függött természetesen, hogy kit vesznek fel a Közösségbe. Dánia 10 országot látott esélyesnek (ez így utólag be is jött, hiszen 2004-ben 10 ország csatlakozott az Unióhoz). Foglalkoztak az első körből kimaradók kérdésével is. Javasolták egy csatlakozási ütemterv kidolgozását Bulgária és Románia számára. Törökország problémája is felvetődött. Abban maradtak, hogy addig nincs értelme a tárgyalásoknak, amíg az ország nem teljesíti a csatlakozási politika követelményeit. Az elnökség célja volt, hogy az új tagok már részt vehessenek a 2004-es európai parlamenti választásokon. Célul tűzték ki a szabadság, biztonság és az igazság térségének kiépítését, figyelembe véve a 2001-es terrortámadásokat. Ennek függvényében állították fel a prioritásokat. -
a terrorizmus elleni fellépés lehetőségének megerősítése a közös kül- és biztonságpolitika területén
-
a terrorizmus ellen új eszközök bevetése
-
a terrorizmus lehetséges okainak megszüntetése érdekében történő fellépés
-
a nemzetközi együttműködés egy centralizált szereplőjévé lépjen elő az EU33
Egyúttal a nemzetközi bűnözés más formái elleni fellépés kidolgozását is kilátásba helyezték, kiemelt hellyel illetve a rendőri és büntetőjogi együttműködést. Emellett a határok őrzésének megerősítését, a schengeni elektronikus információs rendszer kiépítését 32
Forrás: Káldyné dr. Esze Magdolna, Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs (2009) – Integrálódó Európa I. p. 94 33 Forrás: Flamm László (2005) – Dánia – a nyugtalan európai p.341
42
is javasolták. Hangsúlyt fektettek a kábítószer ellenességre, a menekültügyre és a bevándorlás témaköréra is. Fontos helyet kapott a fenntartható fejlődés területe is. Itt hét pontot határoztak meg, ahol integrált módon kell kezelni az ügyet: -
foglalkoztatás és gazdasági fejlődés
-
verseny és belső helyzet stabilitása
-
közlekedés
-
információs társadalom
-
határon átnyúló jogérvényesítés
-
környezetvédelem
-
egészség
Végezetül az élelmiszerbiztonság és a globális szerepvállalás aspektusait érintették. Nagy hangsúlyt kell fektetni a biztonság és védelempolitikára, és hozzájárulni a nemzetközi stabilitáshoz. „Az elnökség megkülönböztetett helyre sorolta a Világkereskedelmi Szervezet keretében folyó kereskedelmi liberalizáció támogatását, a demokrácia és az emberi jogok nemzetközi méretekben történő kiterjesztését, valamint az Oroszországgal történő kereskedelmi relációk erősítését, ami egy közös gazdasági térség megteremtésében jelölt meg a dokumentum.”34 2004 decemberében az EU külügyminiszterei döntöttek arról, hogy 2020-ig a tagországok mikor töltik be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Dánia következő ciklusa 2012. január-júniusi időszaka lesz.35 3.10.Alkotányszerződés36 A Szerződést 2004 októberében mind a 25 tagállam aláírta. Ennek megfelelően megkezdődtek a népszavazások kiírásai a tagállamokban. Dánia 2005. szeptember 27-re írta ki a referendumot. 34
Forrás: Flamm László (2005) – Dánia – a nyugtalan európai p.341 http://www.euvonal.hu/ 36 Forrás: Káldyné dr. Esze Magdolna, Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs (2009) – Integrálódó Európa I. HVG\Világ Dániának ki kell lépnie az EU-ból? 2005. március 19. http://hvg.hu/vilag/20050319rasmussen 35
43
Dániának ki kell lépnie az EU-ból, ha a szeptemberre kitűzött népszavazáson elutasítja az európai alkotmányt - mondta A. F. Rasmussen a Die Pressének adott interjújában 2005 tavaszán "Dánia máris derogációkat kapott az euró övezet, a közös védelmi politika és a bel-és igazságügyi együttműködés területén. Nem tudok elképzelni újabb felmentéseket" nyilatkozott Rasmussen. Legközelebb már nem lesz más választás, mint kilépni az EU-ból – mondta a miniszterelnök, aki a támogatók táborához tartozik. Az előzetes közvéleménye kutatások szerint a támogatók tábora szélesebb volt, de mint tudjuk, ez Dániában nem jelent semmit, ha alapul vesszük a maastrichti elutasítást és az euró-zóna visszautasítását. A parlamenti pártok nagy többsége szintén az alapszerződés elfogadása mellett érvelt, egyedül a szélsőjobb Dán Néppárt és az egykori kommunista Egység Listája ellenezte. A szavazást végül elhalasztották, és azóta sem írtak ki új időpontot. Ennek alapja valószínűleg a dán népszavazást megelőző holland és francia elutasítás, hiszem a Szerződés akkor lépett volna érvénybe, ha mind a 25 állam ratifikálja. A Szerződés azóta sem lépett hatályba. 3.11.Lisszaboni Szerződés A Szerződés 2009. január 1-én lépett hatályba. Dániában, a népszavazások hazájában, komoly nyomás nehezedett a kormányra, hogy rendezzen népszavazást vagy inkább ne, mivel az ország ezt már többször is megtette EU-ügyekben (több-kevesebb sikerrel). Jogi szakértőkkel való egyeztetések után a dán kormány a népszavazás megrendezését nem tartotta szükségesnek, és a parlament útján ratifikálta a szerződést 2008. május 29-én.37 A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az Európai Unió várhatóan nagyobb szerepre tesz szert a klíma és a környezetvédelem, valamint az igazság és a bevándorlás kérdésében, derült ki az EurActiv brüsszeli szakértőkkel készített interjú-sorozatából.
37
Forrás: http://europa.eu/lisbon_treaty/countries/index_hu.htm#
44
Tény, hogy a klímaügyi portfólió létrehozásával José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke „már jelezte, ő is így gondolja”. A portfóliót mégis Connie Hedegaard, Dánia biztos-jelöltje kapja. Emellett a Lisszaboni Szerződés további 40 politikai területre terjeszti ki a minősített többségi szavazást. Ezek közül a legfontosabbak a menedékjoghoz, bevándorláshoz, valamint a rendőri együttműködéshez és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez tartozó területek. Ezek a területek majdnemhogy lefedik a dán európai elnökségi program fentebb említett célkitűzéseit. Így azt gondolom, hogy a Szerződés elfogadása nem is volt kérdéses a dánok részéről. Konklúzió Dánia egy kis ország, mely prioritásként kezeli politikai szuverenitását. 1973-ban csatlakozott a Közösséghez, gazdasági megfontolásból. Egy szorosabb politikai integrációnak nem kívánt tagja lenni, alátámasztva ezt a MSZ elutasításával, majd az eurózónából való kimaradással. Ez persze nem azt jelenti, hogy Dánia nem kívánt aktívan részt vállalni az európai béke és biztonság előmozdításában – lásd az elnökségi programban is. Nem zárkóztak el mereven az uniós politikától, de mindig is szkeptikusak maradtak (skandináv szkepticizmus tökéletes példája), és féltek attól, hogy ha teljes mértékben elfogadják és bevezetik az EU szabályozásait, akkor megszűnik szuverenitásuk. Így bár az EU tagja, de kivételes bánásmódban részesül. Ilyen például a Maastrichti Kivételek, vagy az, hogy a GMU 3. fázisából engedéllyel maradhat ki. Az ország az észak-európai térséghez erősen kötődik (történelmileg, kulturálisan és kereskedelmileg), így 1995-ig, míg a további két északi ország be nem lépett, hídépítő szerepet töltött be az EU és az északiak között. A fontos döntéseket Dániában mindig népszavazás előzte meg – ez ma már nem annyira törvényszerű, erre láthatunk példát a Lisszaboni Szerződés ratifikálásakor. Ennek ellenére Dánia a „népszavazások országa” címet is viselhetné, hiszem az Unióban az Uniós kérdésekről a legtöbb esetben náluk volt népszavazás. A következő táblázat (2. táblázat) a kiírt szavazásokat mutatja, és azoknak sikerességét.
45
2.Táblázat A dán referendumok eredményessége Dátum
Tárgya
Részvételi
Igenek
Nemek
arány %
aránya %
aránya %
1972.10.02.
Dán tagság
90,1
63,3
36.7
1986.02.27.
Egységes Európai Okmány
75,8
56,2
43,8
1992.06.02.
Maastrichti Szerződés
83,1
49,3
50,7
1993.05.18.
Maastrichti
86,5
56,7
43,3
Szerződés
és
az
Edinburghi Szerződés 1998.05.28.
Amszterdami Szerződés
74,8
55,1
44,9
2000.09.28.
EMU 3. szakaszában való részvétel
87,6
46,8
53,2
A fenti táblázat adatait a dolgozatomban közölt adatokból összegeztem. Itt látható a részvételi arányokból, hogy a dánoknak ezek a kérdések igen fontosak voltak, nemcsak felesleges, előre lefuttatott kérdések volt szó. Kiolvasható, hogy a népességet a megosztottság jellemzi. Dánia az az ország, melynél nem lehet előre megjósolni, hogy melyik táboré lesz a győzelem. A dán tagságot 63,3%-kal nyerte az igen oldal, ezzel ellentétben viszont a Maastricht Szerződést először visszautasították. Az is megfigyelhető, hogy az igenek aránya, a dán tagságot leszámítva, sohasem volt túlzottan magas. Ez is a bizonytalanságara utal az EU-val szemben. Napjainkra, mivel a Maastrichti Kivételek le vannak fektetve, Dánia Európapolitikája igen nyitott, és támogatja az EU programjait.
46
4. A dán gazdasága napjainkban - válságkezelés
4.1.A gazdasági világválság előtt38 3.Táblázat Dánia főbb gazdasági mutatói Megnevezés
2005
2006
2007
2008
Mrd EUR
207,8
220,3
227,6
232,8
GDP növekedése változatlan áron
%
2,5
3,9
1,8
-1,9
Az egy főre jutó GDP folyó áron
1000EUR/fő
38,4
40,6
41,6
40,7
Infláció
%
1,7
1,9
1,7
3,6
Munkanélküliségi ráta
%
5,4
4
2,8
1,8
Mrd EUR
6,1
5,8
2,9
4,2
%
5
4,9
4,3
3,6
GDP értéke folyó áron
A folyó fizetési mérleg egyenlege A költségvetés egyenlege a GDP %-ában
Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja http://nfgm.gov.hu/data/cms1393006/Dania.pdf
3.ábra Dán GDP összetétele 2008-ban
38
Forrás: dr. Szűcs R. Gábor - „Kizökkent az idő”–válságkezelés Dániában (2009) EU Working Papers
47
Forrás: http://nfgm.gov.hu/data/cms1393006/Dania.pdf
A fenti táblázat (3. táblázat) 2005-tól 2008-ig veszi sorra Dánia gazdasági mutatóinak értékét. Kitűnik, hogy az adott évek során 2006-ban volt a legmagasabb a növekedés, és elmondható az is, hogy a 2003-2007-es ciklusban is a 2006-os év volt a csúcspont – a dán Nemzeti Bank jelentése szerint. 2006-ban, mint az azt megelőző 5 évben szintén Dánia nyújtotta a világon a legjobb üzleti feltételeket a befektetőknek derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) 2006 márciusában, Londonban közzétett globális felméréséből. A 2006-os csúcspont tehát világszínvonalon is megállta a helyét, nemcsak a gazdaság szárnyalt, de a befektetőket is vonzotta az ország. A diagram (3. ábra) a 2008-as GDP eloszlását mutatja Dániában. A GDP 72,6%-át a
szolgáltatási szektor, 25,9%-át az ipar - legjelentősebb dán iparágak: acélipar és gépgyártás,
élelmiszer-feldolgozóipar,
szállítmányozási
gépgyártás,
hajógyártás,
szélerőmű-gyártás, orvosi műszerek, gyógyszeripar-, 1,4%-át a mezőgazdaság állította elő. 48
A mintegy 2,9 millió aktív foglalkoztatott mintegy 73%-a a szolgáltatási szektorban, 24%a az iparban és csupán 3%-a volt a mezőgazdaságban alkalmazásban.39 A 2. fejezetben említettem, hogy Dánia hagyományosan agrár ország volt, de ma már egyaránt rendelkezik fejlett mezőgazdasággal és magas versenyképességű KKV40 és nagyvállalati szektorral is. A szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, amelyek finanszírozásában az állam igen sokat vállal, a skandináv jóléti modellből kiindulva tartják fent. A rendszer fenntarthatóságát az EU összehasonlításban is magas jövedelemadó rendszer biztosítja évtizedek óta. Dánia gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől, nettó energia- és élelmiszerexportőr. „Mivel Dánia viszonylag kis belső piaccal rendelkező ország, hagyományosan export orientált. Az ország külkereskedelmi mérlegének egyenlege - alapvetően a nettó kőolaj-exportőri pozíciónak köszönhetően - évek óta aktív.”41 2005-ben Dánia elindított egy reformprogramot, melyet évenként monitoring alapján finomított és bővített. Ezt nem a gazdasági helyzet, hanem távlati jellegű, versenyképességi, vagy szociális szempontok tették szükségessé. Ebbe a 2008 őszi pénzügyi világválság durván beleavatkozott, és az ország újabb reformcsomag kidolgozására kényszerült. Ez alapvetően nem új reformról szólt, hanem a korábban elhatározott döntések egy részének a válságkezelés által szükségessé tett módosításáról. Dánia ugyan nem tagja az euró-övezetnek, de teljesíti a Maastrichti kritériumokat, amiket a következő táblázat (4. táblázat) mutat. 4. táblázat Maastrichti kritériumok és Dánia (2007)
Infláció
Dánia
2
Hosszú lejáratú
GDP arányos
kamatláb (10
költségvetési
évre)
egyenleg
4,3
4,4
39
Forrás: http://nfgm.gov.hu/data/cms1393006/Dania.pdf Kis- és középvállakozás 41 Forrás: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1393006/Dania.pdf 40
49
GDP arányos államadósság 26,4
EU-25
2,7
4,6
-1,2
59,9
Euró-övezet
2,5
4,3
1
66,9
Kritérium
3,2
6,5
-3
60
Forrás: dr. Szűcs R. Gábor - „Kizökkent az idő”–válságkezelés Dániában, EU Working Papers 2008/4
Dánia több szempontból is, több euró-övezetbeli tagállamnál jobban teljesít. Különösen figyelemre méltó az államadósság, ami a kritérium felét sem éri el, a költségvetés pedig többlettel zárul. Dánia gazdasága a válságot megelőzően tehát, egészséges képet mutatott. Ez nagyon sokat számított a későbbi intézkedések kidolgozásánál, hiszen alapjában véve jó állapotban lévő gazdaságra kellett azokat alkalmazni. Szerencsétlen körülmény volt viszont, hogy a válság a reformfolyamat, és a hosszú távú gazdaságpolitikai elképzelések megvalósításának „kellős közepén”, lényegében váratlanul érte az országot. Olyan helyzet alakult ki, amelyben sürgős intézkedésekre volt szükség. Az ország GDP-je első ránézésre (3. táblázat) úgy tűnhet, hogy évről évre nőtt, de ha figyelmesen megnézzük 2007-ről 2008-ra visszaesés tapasztalható. Láthatjuk, hogy a változatlan árfolyamon vizsgált eredmények csökkenést mutatnak. (a számok dán koronából lettek átszámítva euróba). „Ezzel az Európai Unióban a nemzetközi hitelválsággal beköszöntött gazdasági visszaesés első recessziós áldozata Dánia. A 2008 első negyedévi GDP-je 2003 második negyedéve óta a legkisebb volt. Dán elemzők szerint az energiaárak növekedése okozta elsősorban a visszaesést, és az élelmiszerekkel együtt végbement jelentős drágulás is ártott. Ezek alaposan visszafogták a dán lakosság fogyasztását. A GDP fele részét a lakossági fogyasztás adja Dániában.”42 A nemzetközi pénzügyi válság Dániát a gazdasági konjunktúra43 leszálló ágában érte. A dán gazdaság 2007 végétől technikai recesszióba került, miután két egymást követő negyedévben, a 2007. negyedikben és az 2008 elsőben csökkent az ország GDP-je. Bár a visszaesés 2008. második negyedévében megállt, 2008 egészében a dán GDP – a várakozásokkal ellentétben – végül is 1,9%-kal csökkent. 42 43
Forrás: http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20080701-recesszioban-a-dan-gazdasag-eu.html gazdasági fellendülés
50
4.2.A válság hatása 2008. szeptember után egymást követték a kedvezőtlen fejlemények. A GDP a III. negyedévben a II. negyedévhez képest 0,5%-kal csökkent. A magánfogyasztás III. negyedévi mérséklődése 0,6 %, a személygépkocsi eladások ebben az időszakban 5,1%-kal zuhantak. A vállalatok adózás előtti eredménye az egy évvel korábbihoz képest 2008. III. negyedévében 76%-kal csökkent. Az árfolyam-változások önmagukban 208%-os csökkenést okoztak (2007. III. negyedév: 972 millió DKK nyereség, 2008. III. negyedév: 1779 millió DKK veszteség). A kamatbevételek 71,9%-kal, a banki portfóliókban lévő részvények árfolyama átlag 25,4%-kal zuhant.44 2008 októberében már mintegy 500 dán cég jelentett csődöt, ami közel 80%-os növekedést jelentett a 2007-es év azonos időszakához képest. A Roskilde Bank 2008 augusztusában ment csődbe, ami egy biztos jel volt arra, hogy a válság jelen van. A pénzintézetet a Dán Nemzeti Bank vette át - ilyen eset még nem fordult elő a dán gazdaságtörténetben. Megállapodás is jött létre új, a bankokat segítő, sőt, felszámolásuk esetén közreműködő „készenléti szervezet” létrehozásáról. A cégcsődök egyre inkább jellemzőbbé váltak. Ez a következőképp nézett ki: 5. Táblázat Cégcsődök Dániában 2008/09 változás
2009
2008
2007
2006
2005
(%)
Dánia
5.600
3.709
2.401
1.987
2.497
+ 51,0
Forrás: A Creditreform Gazdaságkutató Jelentése 2009/10
Látható, hogy a 2005-s adatokhoz képest, több mint 100%-os volt a cégcsődök számának növekedése. 44
Forrás: dr. Szűcs R. Gábor - „Kizökkent az idő”–válságkezelés Dániában, EU Working Papers 2008/4
51
Zuhantak a lakáspiaci árak is: 2008 októberében, egy hónap alatt összesen mintegy 2 milliárd DKK-val, s ezzel együtt nőtt a kényszerárverések száma a lakáspiacon. 4.2.1.Az euró kérdése újra felmerül A történtek hatására, 2008 során erősen hullámzott az euró bevezetését támogatók tábora is. "Az euró politikai és gazdasági stabilitást biztosít Európában, és a jelenlegi pénzügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy Dániának csatlakoznia kell az euró-zónához."45 - mondta 2008. október végén Anders Fogh Rasmussen az akkori dán miniszterelnök Stockholmban, egy európai politikai konferencián. Az EurActiv-nak nyilatkozva elmondta, hogy „a pénzügyi válság láthatóvá tette, hogy az euró-zónából való kimaradásnak ára van. Az euró-csoport döntései közvetlen hatással vannak Dániára anélkül, hogy Dániának helye lenne az asztalnál,” magyarázta a miniszterelnök. Véleménye szerint 2011 reális időpont lehetne ahhoz, hogy népszavazást tartsanak a kérdésben.46 Per Stig Møller külügyminiszter (Konzervatív Néppárt) azonban, kizárta annak lehetőségét, hogy valamiféle „villámszavazás” legyen az euró övezethez történő dán csatlakozásról. „Ez a lépés nem lenne bölcs dolog a világválság kellős közepén”, mondta a külügyminiszter, jelezve, hogy Dánia kimaradása az euró övezet közös válságkezeléséből (a kamatpolitikát is beleértve) valóban kedvezőtlen.”47 2008 végén nem került sor az ezzel (és a többi, „opt-out”-tal) kapcsolatos népszavazás kiírására sem. 4.3. Válságkezelés48 2008. október 10-én a Folketing, a kormánypártok, továbbá az ellenzék döntő többségének jóváhagyásával, elfogadta a gazdasági stabilitásról szóló törvényt; melyet a válság kezelésére hoztak létre. Egyedül a szélső baloldal és a Zöldek egyesüléséből 45
Forrás: http://kitekinto.hu/europa/2008/11/01/dania_is_bebujna_az_eurozona_vedelmebe/ Forrás: http://www.euractiv.hu/gazdasag/hirek/dania-2011-ben-ujra-szavazhat-az-euro-bevezeteserol 47 Forrás: dr. Szűcs R. Gábor - „Kizökkent az idő”–válságkezelés Dániában, EU Working Papers 2008/4 48 Forrás: dr. Szűcs R. Gábor - „Kizökkent az idő”–válságkezelés Dániában, EU Working Papers 2008/4 46
52
létrejött Egységes Lista (Enhedslisten) szavazott a törvény ellen. A törvény visszamenőlegesen, 2008. október 1-jével lépett hatályba. A csomagot a Dán Nemzeti Bank is támogatta. A csomagban elvi megállapodás is létrejött a Gazdasági Minisztérium, valamint a Dán
Biztosító
és
Nyugdíjegyesület
között
a
nyugdíjbiztosítások
portfóliójának
átalakításáról. Noha a válság (az ingatlanárak zuhanása) miatt a nyugdíjalapok portfóliójában lévő jelzálog-kötvények értékét csökkenteni kellett volna, ezt a lépést igyekeztek elkerülni.
Törvény lényegesebb elemei: -
2010-ig hatályos, tehát két évre szól.
-
Az állam feltétel nélküli garanciát vállal minden, biztosítással nem rendelkező természetes és jogi személy valamennyi, dán bankban lévő követelésére.
-
A kimondatlan feladat lényegében annak megakadályozása, hogy a válság széles körben átterjedjen a reálgazdaságra is
-
Az Alap eszközei a bajba jutott pénzintézetek megsegítését, a más módon nem biztosított hitelezők dán bankokkal szembeni követeléseinek fedezését szolgálják, erre jelentenek tehát garanciát.
A dán hatóságok félévente azonos szempontok szerint összeállított jelentést készítenek az Európai Bizottság részére, az EU hatályos előírásai alapján. Ezen feltételek alapján, a dán intézkedés „zöld utat” kapott az Európai Bizottságtól is. „Az a tény, hogy a „mentőcsomag” két évre szóló pénzügyi intézkedéseket tartalmaz, nem annak a jele, hogy a kormány szerint a válság két év múlva véget ér. Csupán arra 53
számítanak, hogy ez idő alatt a nagyobb bajok elkerülhetők, időt lehet nyerni, gondolkodni lehet a továbbiakon.”49 2009 első negyedévében a dán gazdaság visszaesése jóval erőteljesebb volt az előre jelzett, várt mértéknél: a GDP az előző év azonos időszakához képest 4,3 százalékkal esett vissza. Dánia gazdasága az adatok szerint 2008 eleje óta zsugorodott, és ez trend 2009 elején látványosan felerősödött. 2008 utolsó negyedévéhez képest az export 4,3 százalékkal, a magánfogyasztás 7,3 százalékkal, az import pedig 7,9 százalékkal esett vissza.50 2009. III. negyedévében viszont, a dán GDP adat a várakozásoknál kedvezőbben alakult: a II. negyedévhez képest 0,6%-kal emelkedett (az elemzők a 2009. II. negyedévi visszaesés után továbbra is negatív eredményre számítottak). Decemberben már az új megrendelések és a termelés növekvő adatai a válság enyhülését jelezték.. 2010. január 1-jén érvénybe léptek a dán Tavaszi Csomag 2.0 („Forårspakke 2.0”) adóreformjának első intézkedései. A dán kormányfő újévi beszédében kijelentette, hogy a csomag hatásai már az idén érezhetőek lesznek: 2010-ben 600.000 dán már nem a középső, hanem a legkisebb adókulcs alapján fog jövedelemadót fizetni, amelynek köszönhetően a háztartások vásárlóereje újra növekedni fog. A csomag intézkedései a 2010-2019-es időszak során folyamatosan válnak majd hatályossá. A reform eredménye várhatóan a GDP 1,5%-ának megfelelő, kb. 30 Mrd korona értékű adócsökkentés lesz. Az átalakítástól rövidtávon a gazdasági válság hatásainak enyhítését, közép- és hosszú távon a munkaerő kínálat növekedését várja a dán kormány.
49 50
Forrás: dr. Szűcs R. Gábor - „Kizökkent az idő” – válságkezelés Dániában (2009) EU Working Papers Forrás: http://www.vki.hu/kot/ecostat/10-Vida-Krisztina.pdf
54
5. Dánia és Magyarország kapcsolata Hazánkat már hasonlítottam Dániához, abból a szempontból, hogy mindkét ország területileg kicsiny, és nyersanyagokban nem bővelkedik. Most a két ország közötti kapcsolatot szeretném vizsgálni. Milyen együttműködés van jelen az országok között napjainkban, és a történelem folyamán milyen kapcsolat fűzte egymáshoz őket, ha egyáltalán volt erre példa. 5.1.A gyökerekig51 A magyar-dán barátság nem is olyan régre, a II. világháborúig nyúlik vissza. Fontos megemlíteni Boldizsár Iván – A gazdag parasztok országa c. könyvét, melyet a dán parasztokról írt, és hogy kiknek írta - saját elmondása szerint - a szegény parasztoknak, vagyis a magyaroknak. A könyv első kiadása 1939-ben jelent meg. Ezt főként vidéken terjesztették (eleinte Budapesten nem is forgalmazták), hogy valóban eljusson a magyar paraszthoz, akik talán tanulva a dán példából, sikerrel térhetnek át a „helyes útra”. A két ország között történelmi hasonlóság fedezhető fel: akárcsak Magyarország Trianon után, Dánia a Napóleoni háborúk után 1/3 résére zsugorodott össze. Ekkoriban a dán mezgazdaság hasonló helyzetben volt, mint a magyar mezőgazdaság a világháború után. Ám mégis sikerült nekik egy sikeres gazdaságot, országot létrehozni. A három alapvető dolog, ami a dánokon segített: a népfőiskolák és a szövetkezetek, Grundtvig püspök, aki mindennek a szülőatyja és támogatója volt. A szövetkezet lényege az volt, hogy közös terv szerint termeljék gabonájukat, tenyésszék teheneiket, disznaikat, ültessék gyümölcsfáikat, azután közösen értékesítsék. Később a parasztok szövetkezete lett a legnagyobb hatalom az országban. Mindez nem valósulhatott volna meg, ha az emberek életét nem alakítja át a demokratikus nevelés: ezt náluk a népfőiskolák (a már a bevezetőben említett mai
51
Forrás: Honismeret 2007/5 http://www.deungarskesoldater.dk/bogen/ungarsk/Honismeret1.html dr. Szűcs R. Gábor (2001) – Dánia p. 125-127
55
népfőiskolák elődei) vitték véghez. A népfőiskolákat a parasztoknak létesítették, akik itt az agrárkultúra mellett a világ más problémáival is megismerkedhettek. A háború után Dánia gazdagabb volt, mint a háború előtt, köszönhetően a szövetkezeteknek. A szövetkezetben való összefogás adta meg az erőt ahhoz is, hogy a dánok megszervezzék Európa legsikeresebb ellenállási mozgalmát a háború alatt, melyben a magyaroknak is kijutott egy kisebb szerep.52 1944-45 telén több magyar kiképző ezred is érkezett Dániába. A németek terve az volt, hogy a magyar ezredet a koppenhágai német parancsnokság alá rendelik, ám először a német kiképzőtáborba, Oksbølbe kellett menniük, de a haderőt igazából azzal küldték Dániába, hogy részben felváltsák a német megszálló csapatokat, akiket 1945 tavaszán a Berlinhez közeledő frontra küldtek volna. Ekkoriban még Dániáról a magyarok nem sokat tudtak, az említet könyv ellenére sem. A leírásokból kitűnik az is, hogy sokan nem tudták Dániát Európa térképén elhelyezni. A 4. híradós zászlóaljban Muzikár Sándor századparancsnok volt az, aki megosztotta az iskolában szerzett tudását az újoncokkal. Az ő egyik régi tanára ugyanis az I. világháborúban hadifogoly volt Dániában, és elmesélte tanítványainak hogy a dánok milyen rendesek, nyugodtan rájuk lehet bízni a csomagokat, illetéktelenül senki sem nyúl hozzájuk. Ám rögvest az érkezés után a németek mindennek az ellenkezőjét állították. Figyelmeztették a magyarokat, hogy ne próbáljanak meg kapcsolatot létesíteni a dánokkal, mert esetleg ellenállók, s meg tudják keseríteni életüket – nyilván a németek féltek egy esetleges dán-magyar összefogástól, ami ellenük irányult volna. Azonban ők erre mit sem adtak, hiszen ők csak arra figyeltek fel, hogy a házak épségben álltak, a boltok tele árukkal, a dánok jól öltözöttek és egészségesek voltak. Ez a látvány lényegesen különbözött attól, amit azelőtt láttak. Bár előfordult, hogy robbanások hallatszottak innen-onnan, de az nem változtatott semmit azon a benyomáson, hogy biztonságban vannak a háború felől. Az későbbi miniszterelnök, Jens Otto Krag így nyilatkozott: „A Storebælten másnap hajóztunk el egy ellenkező irányba tartó komp mellett, amely tele volt magyar katonával, fegyvertelenül, barna katonai uniformisban, takaróval a vállukon. Nem tudtunk velük kommunikálni, de fogadni mernék, hogy ők sem szerették a németeket”53.
52 53
Boldizsár Iván (1947) – A gazdag parasztok országa Forrás: Honismeret 2007/5 http://www.deungarskesoldater.dk/bogen/ungarsk/Honismeret1.html
56
És neki mennyire igaza volt, hiszen tény, hogy a koppenhágai Rosenborg kastély laktanyájában egy magyar ezred, az utolsó napokban fellázadt a németek ellen. Ezen kívül Ringstedtben is állomásozott kisebb létszámú magyar alakulat, ők is az ellenállást segítették. A mindennapi kapcsolat által a dánok betekintést nyerhettek a magyarok gondjaiba, akiket elszakítottak otthonuktól, hazájuktól, teljes bizonytalanságban éltek a maguk és családjuk jövőjét illetően. A nyelvi nehézségek ellenére is kialakult a kölcsönös megértés, szimpátia és barátság, amelyek máig fennmaradtak és továbbfejlődtek. Erre példa a magyar menekültek kedvező fogadtatása 1956 után, és a magyar-dán testvérvárosi kapcsolat, pl.: Budapest- Koppenhága, Bábolna - Arden, Eger - Aarhus, Gyöngyös – Ringstendt, SiófokAalborg stb. Ehhez a történethez kapcsolódik Kristóffy József története is. Ő 1944 elejétől 1944 őszéig volt Dániában magyar nagykövet. Kállay Miklós utasítására került Koppenhágába, aki úgy vélte, hogy nyitni kell az angolszász szövetségesek felé. Erre Dániát látta a legjobb megoldásnak. A legnagyobb titokban kellett felvegye a kapcsolatot a dán ellenállókkal, hogy azoknak a közvetítésével nyíljon meg az út a nyugati szövetségesekhez. 1944-re sikerült kijutni, mivel közbejött augusztus 29 - a német katonai kormányzás bevezetése Dániában A szálloda, ahol a nagykövetség is működött, teli volt nácikkal. Kristóffynak mégis sikerült megismerkednie az akkori illegális Information nevű újság főszerkesztőjével, Sven Ludvigsennel. 1944. október. 1-én, még a Szálasy puccs előtt a dán ellenállás svéd „kiruccanást” tanácsolt a családnak. A hosszabbra sikerült „nyaralás” után, Kristóffy és felesége hazatért Magyarországra, míg a gyerekek kint maradtak Koppenhágában. Rákosiék internálták a szülőket, majd a kint maradt Kristóffy Judit férje (dán diplomata) segítségével sikerült kijutniuk ismét Dániába. 5.2.Napjainkban54 A II világháború után a kapcsolatok megszakadtak, majd 1949-ben került sor a dánmagyar kapcsolatok újrafelvételére.
54
Forrás: dr. Szűcs R. Gábor (2001) – Dánia p 125-127
57
A két ország közötti együttműködésben nem voltak nagyobb zavarok sosem, még a szövetség hovatartozásból kifolyólag sem. Mint láthattuk a két nemzet tökéletesen megértette egymást, és viszonylag zökkenőmentesen tudott együtt élni, a II. világháború említett fázisában. A gazdasági kapcsolatokban több évtizedig a hagyományos kereskedelem dominált, viszonylag alacsony szinten. A magyar vállalatok igen nehezen tudtak megfelelni, a szigorú dán elvárásoknak (főként a minőség, határidő tekintetében), mégis sikerült 1-2 magyar terméknek bekerülnie a dán piacra. Termelési együttműködés, ipari kooperáció azonban az 1980-as évek közepéig egyáltalán nem volt. Majd később megindult az inzulingyártási kooperáció a NOVO (ma: NOVO/Nordisk) céggel, később az első magyarországi termelő beruházás, a VELUX tetőtériablak-gyártásának fertődi megindítása kezdődött. Majd bekövetkezett a magyar rendszerváltozás. Ezt számos dán cég képviseletének megnyitása kísérte, de a privatizációs folyamatban alig vettek részt, beruházásaikkal – saját bevallásuk szerint is- túl óvatosak voltak. 5.2.1. Export-import A következő táblázatban (5.táblázat) láthatjuk Dánia és Magyarország importexportjának alakulását az 1994 és 1998 közötti időszakban: 6. Táblázat A magyar-dán export-import alakulása (millió Usd) 1994
1995
1996
1997
1998
Export
51,4
57,9
53,8
71
97,8
Import
105,3
117,0
117,7
129,1
156,4
Összesen
156,7
174,9
171,5
200,1
254,2
Egyenleg
-53,9
-59,1
-63,9
-58,1
-58,2
Forrás: Szűcs R Gábor (2001)- Dánia p.126
A táblázatból tisztán kivehető, hogy a magyar export lényegesen alulmaradt a dán termékek behozatala mellett. Viszont az is megfigyelhető, hogy évről évre (leszámítva 1996-t) növekedés figyelhető meg. Ha az 1994-es adatokat hasonlítjuk az 1998-ashoz, 58
akkor majdhogynem 100%-os növekedés észlelhető, ami nem mondható csekélynek egy 4 éves intervallumot figyelembe véve. Az import áruk mennyisége is növekedett az évek folyamán. Ez valószínűleg a rendszerváltozásnak is köszönhető, hiszen ennek következtében egyre több új termék jelent meg a magyar piacon. Az árucsere forgalomban tehát a változás jelei mutatkoztak. A tartósan stabil magyar politikai-gazdasági helyzet 1998-ra kiváltotta a növekvő dán bizalmat és érdeklődést a magyarok iránt. Magyarországon egyre több és több termék kezdett megjelenni. Érdekesség, hogy a svéd óriáscég az Elektrolux éppen dániai gyárát számolta fel a magyarországi bővítése kapcsán. 1999-re Magyarországon 49 részben, vagy egészben dán tulajdonú cég működött. A következő táblázat (6. táblázat) a 10 évvel későbbi külkereskedelmi áruszerkezetet mutatja a két ország között nagyobb részletességgel: 7. Táblázat A magyar-dán külkereskedelem áruszerkezete (millió USD)55 Import
Export
Egyenleg
2008
2009
2008
2009
2008
2009
Élő állatok, állati termékek
32, 49
24,3
22,03
14,47
-10,46
-9,83
Növényi termékek
12,44
10,67
9,36
6,7
-3,08
-3,97
17,03
14,7
11,9
10,1
-5,13
-4,6
105,03
83,3
34,4
33,1
-70,63
-50,2
9,26
5,38
3,96
2,71
-5,3
-2,67
1,63
2,72
44,52
37,82
42,98
35,1
334,38
242,4
439,97
411,05
105,59
168,65
13,68
9,6
124,28
44,7
110,6
35,1
6,1
4,57
2,97
3,5
-3,13
-1,07
Élelmiszer-készítmények, italok, dohány Vegyipari termékek Textíliák Kő- és cementáruk, kerámia, üveg, üvegáruk Gépek és villamossági cikkek Járművek és szállítási célú felszerelések Különféle áruk
55
Az adatok kerekített értékek
59
Összesen56
757,5
542,8
778,94
621,53
21,44
78,73
Forrás: KSH
Láthatjuk, hogy a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest fordult a kocka. Magyarország többet exportál a dánoknak, mint amennyit importál. Felmerül a kérdés, hogy ez vajon minek köszönhető?! Talán Dániának nem olyan fontos a magyar piac? Vagy a magyaroknak nincsen akkora igényük a dán termékekre? A válasz talán a legegyszerűbb. Dániának megvan a maga nagyobb felvevőpiaca, és Magyarország kis és hozzá képest szegényes piaca nem annyira vonzó. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a 2009-es évben visszaesett az áruforgalom mennyisége, ami természetesen az egész világot érintő gazdasági válságnak „köszönhető”. 5.2.2.Működőtőke Úgy vélem, ha 2 ország gazdaság kapcsolatát vizsgáljuk, mindenképp meg kell említeni a külföldi működőtőkét is. A
külföldi
működőtőkét
(FDI
-
Foreign
direct
investment)
az
OECD
megfogalmazása szerint a következőképpen értelmezhetjük: az FDI, egy adott gazdaság jogi személyének hosszútávon fennálló érdekeltsége egy másik, a saját gazdaságán kívüli térségben. Mindez magába foglalja a külföldi befektető és a vállalat közti hosszú távú üzleti kapcsolat meglétét, továbbá az előbbi vállalatvezetésre gyakorolt jelentős hatását.57 Ez Dánia és Magyarország viszonylatában a következő: 8.
T áblázat Működőtőke-befektetések, 2004-2007 (M EUR) 2004
2005
2006
2007
-0,3
81,3
10,1
24,8
181,4
181,1
263
388,6
Magyar mködőtőke-befektetés Dániában
-
-0,1
0,2
0,2
Magyar működőtőke-állomány Dániában
1,8
-
-
3,3
Dán működőtőke-befektetés Mo.-n Dán működőtőke-állmány Mo.-n
Forrás: KSH 56 57
Az adatok az összértéket mutatják, tehát a feltüntetett árukat kiegészített értékkel Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd/10/16/2090148.pdf
60
A táblázat (7. táblázat) világosan mutatja, hogy a dán érdekeltségek jóval nagyobban Magyarországon, mint fordítva. Magyarországon a következő dán cégek vannak jelen (a fontosabbak): TDC Ib ISS COWI Coloplast Grundfos Rockwool JYSK Nilfisk-Advance Lego Velux (VKR) H. Lundbeck
Távközlési szolgáltatás Andersen Acéldarabolás Takarító, őrző-védő szolgáltatás Tanácsadás Egészségügyi termékek gyártása Gépgyártás International Szigetelőanyag gyártás Áruház lánc Gépgyártás Játékgyártás Ablakgyártás Gyógyszergyártás
„Nagyon sok dán nagyvállalat van jelen a magyar piacon, az ő integrációjuk a magyar üzleti életbe abszolút problémamentes volt. Ezek a vállalatok folyamatosan fejlesztenek, ami azt bizonyítja, hogy számukra megfelelő az itteni gazdasági és üzleti környezet. Nem véletlen, hogy becsléseink szerint a dán cégek mintegy 30 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Sőt jó néhány dán cég az eltérő regionális fejlettséget figyelembe véve olyan országrészben telepedett le, ahol segíthet a felzárkózásban. A dán cégek tudást és technológiát közvetítenek, de céljaik eléréséhez szükségük van a magyar munkaerőre. Sokan emiatt jönnek, persze a kompetencia mellett természetesen nem elhanyagolható tényező a dán és magyar bérek közötti különbség, ám úgy gondolom, hogy a képzett munkaerő megléte ez utóbbinál jóval többet nyom a latban. Egy dolog azonban problematikus, mégpedig a nyelvtudás hiánya. Szerencsére a mai oktatási rendszer egyre nagyobb hangsúlyt helyez erre a kérdésre, ezért a fiatal generáció már kedvezőbb helyzetben van.”58 – nyilatkozta a Mads Sandau-Jensen, magyarországi dán nagykövet a Napi gazdaságnak 2009 novemberében. A bérekről csak annyit, hogy egy 2005-ös felmérés szerint a dánok keresnek a legjobban Európában, míg Magyarországot a lista 31. pozíciójába helyezték.59
58 59
Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=427364 Forrás: Európai Munkáltatók Szövetségének (FedEE) http://www.mfor.hu/cikkek/18469.html
61
A két ország között további együttműködés is jelen van. Történetesen környezetvédelemben. Dánia ugyanis hagyományosan élenjár nép ebben a témában. Így a cél, hogy Magyarországnak is átadjon némi tudást. Az utóbbi néhány évben több közös projekt is volt Magyarországgal. Ebből a célból 2007-ben találkozott a dán és a magyar miniszterelnök, és megállapodtak abban, hogy szorosabb együttműködésre van szükség. Több szemináriumot, konferenciát tartottak, amelyek során főleg a gyakorlati megoldásokra helyezték a hangsúlyt. Ilyen például a szennyvízkezelés, szélerőművek telepítése vagy a távfűtési technológia fejlesztése. Jól látható tehát, hogy az energiaszektor és a környezetvédelem, mondhatni talán a legfontosabb területei az együttműködésünknek 5.3.Vélemények Dánia 2002. július 1. és december 31. között töltötte a soros EU elnöki tisztet. Ezek a hónapok a hazánkat is közvetlenül érintő EU bővítési tárgyalások befejező időszakát jelentették. Az akkori miniszterelnök, a mai NATO főtitkár, Anders Fogh Rasmussen (jobbközép, liberális „Venstre” párt) személyes küldetésének érezte a keleti bővítést és mindet megtett, hogy meggyőzze a vonakodó tagállamokat. E tekintetben valósággal emberfeletti munkát végzett. Sikerrel. 2009 novemberében a Napi gazdaság készített interjút a magyarországi dán nagykövettel, Mads Sandau-Jensennel, érdeklődve arról, hogy neki mi a véleménye a magyar-dán kapcsolatról. A nagykövet úr véleménye az, hogy a nemzetek kapcsolata jó, szoros az együttműködés, ám ő szeretné még szorosabbra fűzni a szálakat. „A magyarok nyitottak és muzikálisak. Szeretik a finom ételeket és italokat, ami közös vonás bennünk, és vérbeli társasági emberek. A statisztikákból kiderül, hogy sokkal szorosabb a két nép közötti kapcsolat, mint ahogy azt feltételezik. Évente mintegy 100 ezer dán turista érkezik Magyarországra, ami egyértelműen annak a jele, hogy nagy az érdeklődés az önök országa iránt. Többek között kivételes és vonzó kultúrája miatt tartjuk érdekesnek Magyarországot.”60 – mondta el a nagyjövet az újságnak.
60
Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=427364
62
Magyarországon rengeteg a külföldi diák. Egyetemeink, főiskoláink nagy népszerűségnek örvendnek. Dán diákkal Magyarországon azonban igen nehéz összefutni az utcákon. Ennek is megvan a maga magyarázata. A dán iskolarendszer szabad bejutást biztosít a felsőoktatásba, van elég hely azok számára, akik tanulni szeretnének. Ez az oka annak, hogy nem merül fel az igény - szemben más skandináv országokkal -, hogy diákjai nálunk tanuljanak, itt szerezzenek diplomát. Viszont számos olyan dán hallgató van, aki részképzésben vesz részt, így fél vagy egy évet tölt Magyarországon, így a két nép közötti kapcsolat megerősítésére az egyetemi közeg nagyon jó lehetőségeket adhat. A nagykövet célja, hogy a két nép közötti kapcsolat még erősebb legyen. Mivel mindkét ország az EU tagja, a feltételek adottak - derül ki az interjúból. A magyar diákok számára szabad az út a dániai tanulmányok előtt. Itt érendő a már emlegetett népfőiskola is, ami 3-4-6 hónapos időszakot ölel fel vagy akár egy hosszabb, bachelor diploma megszerzése, és nem utolsó sorban az ERASMS program nyújtotta lehetőségek. Dániában az uniós diákoknak – így a magyaroknak is – ingyenes a felsőoktatás, ami nagyszerű lehetőség főleg azoknak, akik nem tudnák maguknak megengedni az évi 8-12 ezer eurós tandíjat (ennyit fizetnek a nem EU országokból érkezők) Lehetőség van diákmunkára a tanulmányok mellett. Iskola időben hivatalosan heti tizenöt óra van megengedve, vakációk alatt ennél még több. Mindemellett jár adókedvezmény is, ami azt jelenti, hogy a magyar diákok, ha dolgoznak tanulmányaik alatt, nem kell a minimum 48%-os dán adót befizessek, csak a 8%-os társadalom- és betegbiztosítási járulékot. Amúgy minden diáknak megadják az ingyenes betegbiztosítást, attól függetlenül, hogy dolgoznak, vagy sem.61
61
Forrás: http://www.kisalfold.hu/kulfoldi_olvasok_jelentese/daniai_lehetoseg_magyar_diakoknak/2103133/
63
Összegzés
Tehát lássuk, hogy mire is jutottunk a fentiek után. A Dán Királyság Európa legrégebbi királysága. Mindemellett Dánia erős és egészséges szerkezetű, stabil gazdaság. A történelem folyamán egyaránt volt részese pozitív és egyaránt negatív eseménynek is. A napóleoni háborúk után az ország területe 1/3-ára csökkent. Ám Dánia nem adta fel. Küzdött azért, hogy elérje mai stabil és tekintélyes állapotát, amire méltán büszkék a dánok. Ebben az időszakban az ország a mezőgazdaságban találta meg az újrakezdés lehetőségét. Ám nem mindegy az sem, hogy ezt milyen módon hajtották végre. A dánok rájöttek, hogy össze kell fogni, segíteni kell egymáson, nem pedig önzően, ennek az ellenkezőjét tenni. (Az összefogás és segítőkészség mind a mai napig olyan tulajdonságok, amit a dánok magukénak tudhatnak.) Ez az összefogás meg is hozta gyümölcsét. Létrehozták a szövetkezeteket, amelyek egyre több előnyt jelentettek a gazdáknak. Az ország nagy lendülettel kezdett kilábalni a gondokból. Majd a hagyományosan agrár országban késve ugyan, de megkezdődött az iparosodás, és kezdte átvenni a vezető szerepet az ipari és a szolgáltatási szektor. A későbbi fejlődésnek köszönhetően, a dánok igen körültekintő és fondorlatos módon főként azokba a résekbe törtek be, ahol nem akadt versenytársuk. Ez is bizonyítja, hogy ez a területileg kicsi és nyersanyagban szegény ország a találékonyságot és a szaktudást is felhasználva jutott el mai szintjére. Dánia, mint már tudjuk az Európai Unió tagja 1973 óta. Az ország Unióhoz fűződő politikája viszont igen „különcnek” mondható. Az ügyek soha nem mentek egyszerűen a dánok oldaláról. Mivel ez az ország a „kis-ország mentalitásból” is kiindulva, nagymértékben félti szuverenitását, így az Unió politikája sokszor szembeütközött a dán elvárásokkal. Kezdve azzal, hogy a dánok Közösséghez való csatlakozásának fő oka az volt, hogy a számukra fontos kereskedelmi partnernek számító britek is benyújtották a kérelmet. Így, 64
hogy a brit piacot ne veszítsék el, ők is kérelmezték felvételüket. Itt tűnik ki a dánok racionális gondolkozása – inkább bent, mint kint. Tehát, Dánia csak és kizárólag gazdasági megfontolásból csatlakozott, politikailag függetlensége mellett harcolt. Erre példa a Maastrichti Szerződés visszautasítása első körben, majd az euró-zónából való kimaradás. Dánia prioritásként kezeli politikai szuverenitását. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem vesz részt az uniós döntésekben, és hidegen hagyja a Közösség mivolta. A tény az, hogy Dánia szem előtt tartja, hogy mi jó az országnak, és azt meg is valósítja. Dánia volt 2002 második felében az EU elnöki poszt betöltője. A program igen tartalmas és átgondolt volt, ami eredményességhez vezetett. Sokban hozzájárult a keleti bővítéshez, amit Dánia mindig is támogatott, és emellett hangsúlyt fektetett pl.: a terrorizmus elleni harcra, a környezetvédelemre. A dánok igen környezettudatosan élnek, kezdve a szelektív hulladékgyűjtéstől a rengeteg bicikliig. Dániában rengetek biciklista van – az üzletemberektől kezdve a nyugdíjasokig, aki teheti biciklivel közeledik. Ez az egészségnek is jót tesz, és persze a környezetnek is. Ahogy azt már említettem a dán gazdaság nagyon erős. Ám ennek ellenére a gazdasági világválság - mint az nevében is benne foglaltatik – Dániát is elérte. Az ország önmagához hűen vette az akadályokat. A gazdasági stabilitásról szóló 2008. októberi törvénynek köszönhetően már 2009. III. negyedévében növekedés volt megfigyelhető a GDP értékében Tehát azt hiszem, elmondhatjuk, hogy ez az ország tud valamit, valamit, amit más országoknak is hasznára válhatna. Mindez köszönhető a képzett és hozzáértő dán szakembereknek.
65
Irodalomjegyzék
dr. Szűcs R. Gábor – Dánia Press Publica kiadó, Budapest, 2000 Flamm László - Dánia – a nyugtalan európai A huszonötök Európái, p. 317-346, Osiris Kiadó, Budapest, 2005 Tóth János – Dánia a „kis-nagy ország” A tizenötök Európái, p. 277- 306, Osiris Kiadó, Budapest 2000 Boldizsár Iván – A gazdag parasztok országa (2. kiadás) Franklin-társulás kiadása, 1947 Káldyné dr. Esze Magdolna, Vida Krisztina, Kuppa Éva, Ferkelt Balázs – Integrálódó Európa I. Perfekt Kiadó, Budapest, 2009 Petersen, Nikolaj – Game, set and mach. Denmark and the European Union after Edinburgh University of Aarhus, 1993 Csaba László - Van-e élet az eurózónán kívül? : Az EMU-ból kimaradt EU-tagok Figyelő, 2002 46 évf. , 1. szám, p. 26-27 dr. Szűcs R. Gábor – Az eltagadott táviratok Magyar Nemzet, 1999.12.18. LXII 295. p. 12. MTI - Melyik országban érdemes befektetni? hvg.hu/ Gazdaság 2006. 03. 27. http://hvg.hu/gazdasag/20060327befektetes 66
Letöltve: 2010.03.02. MTI - Svédország: leszavazták az eurót hvg.hu/ Világ 2003. 11. 15. http://hvg.hu/vilag/00000000004E7DA3 Letöltve: 2010.03.02. MTI - Dániának ki kell lépnie az EU-ból? hvg.hu/Világ 2005.03. 19. http://hvg.hu/vilag/20050319rasmussen Letöltve: 2010.03.04. MTI - Rasmussen a NATO új főtitkára hvg.hu/Világ 2009. 04. 04. http://hvg.hu/vilag/20090404_rasmussen_anto_uj_fotitkara Letöltve: 2010.03.22. MTI - Megingott a dán népszavazás ügye is hvg.hu/Világ 2005. 06. 10. http://hvg.hu/vilag/20050610rasmussen Letöltve: 2010:03.11. MTI - Dániáé Európa első recessziós gazdasága 2008. 07. 01. http://www.mfor.hu/cikkek/Dania_Europa_elso_recesszios_gazdasaga.html Letöltve: 2010.03.17. MTI - Recesszióban a dán gazdaság 2008. 07. 01. http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20080701-recesszioban-a-dangazdasag-eu.html Letöltve: 2010.04.11.
67
Euvonal - Dánia is bebújna az euró-zóna védelmébe 2008. 11. 01. http://kitekinto.hu/europa/2008/11/01/dania_is_bebujna_az_eurozona_vedelmebe/ Letöltve: 2010.03.10. NAPI - Jól működő kapcsolatok, sikeres együttműködések 2009. 11. 26. http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=427364 Letöltve: 2010.03.23. The Economist - Too many, too smelly 2003. 08. 7. http://www.economist.com/world/europe/displaystory.cfm?story_id=1979752 Letöltve: 2010.03.16. Világgazdaság online - Vonzóbb az euró Dániában vg.hu/ Gazdaság 2009. 02. 27. http://www.vg.hu/gazdasag/vonzobb-az-euro-daniaban-262284 Letöltve: 2010.03.27. EurActiv - EU-szakértők a Lisszaboni Szerződés politikai hatásairól 2009.12.04. http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/hirek/eu-szakertok-a-lisszaboniszerzodes-politikai-hatasairol-002216 Letöltve: 2010.03.26. EurActív - Dánia 2011-ben újra szavazhat az euró bevezetéséről 2008. 03.11. http://www.euractiv.hu/gazdasag/hirek/dania-2011-ben-ujra-szavazhat-az-eurobevezeteserol Letöltve: 2010.04.22.
68
hvg.hu/ EU mindentudó http://hvg.hu/vilag/20050610rasmussen Letöltve: 2010. 03.22. EU-25 – Dánia http://www.hbmk.hu/EU25/dania/termeszet.html http://www.hbmk.hu/EU25/dania/tortenelem.html Letöltve: 2010.03.02. Az Európai Unió portálja – Az Európai Unió története http://europa.eu/about-eu/eu-history/index_hu.htm Letöltve: 2010.03.12. Dán Külügyminisztérium – Dániáról http://www.ambbudapest.um.dk/hu/menu/InfoDenmark/Földrajz+és+Lakosság/ http://www.ambbudapest.um.dk/hu/menu/InfoDenmark/Politikai+rendszer/ Letöltve: 2010.03.19. Rimányi Zita - Dániai lehetőség magyar diákoknak kisalföld.hu 2009.06.16. http://www.kisalfold.hu/kulfoldi_olvasok_jelentese/daniai_lehetoseg_magyar_diak oknak/2103133/ Letöltve: 2010.04.24. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Gazdasági hírek a partnerországokból: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2057097/gazdhirek_partner2010.pdf Dánia: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms920809/dania.pdf Dánia: http://nfgm.gov.hu/data/cms1393006/Dania.pdf Letöltve: 2010.03.29.
69
Statistics Denmark – Denmark in figures 2010 http://www.dst.dk/pukora/epub/upload/14850/dkinfigures.pdf Letöltve: 2010.03.17. Danish Government's White Paper on Denmark and Europe (2001.06.) http://www.euo.dk/fakta_en/denmark/whitepaper/ Letöltve: 2010.04.17. Vida Krisztina - A GLOBÁLIS VÁLSÁG: HATÁSOK, GAZDASÁGPOLITIKAI VÁLASZOK ÉS KILÁTÁSOK MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest 2009 http://www.vki.hu/kot/ecostat/10-Vida-Krisztina.pdf Letöltve: 2010.04.11. Fegyvertelenül Dániában http://www.deungarskesoldater.dk/bogen/ungarsk/Honismeret1.html Letöltve: 2010.04.15. OECD (2009) – Benchmark Definitionof Foreign Direct Investment http://www.oecd.org/dataoecd/10/16/2090148.pdf Letöltve: 2010.03.30. Ministry of Foreign Affairs of Denmark – The Danish opt-outs http://www.um.dk/en/menu/EU/TheDanishOptouts/ Letöltve: 2010.03.29. www.ksh.hu
70
Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok: 1. táblázat: Általános adatok – Dánia
7. oldal
2. táblázat: A dán referendumok eredményessége
46. oldal
3. táblázat: Dánia főbb gazdasági mutatói
47.oldal
4. táblázat: Maastrichti kritériumok és Dánia (2007)
49. oldal
5. táblázat: Cégcsődök Dániában
51. oldal
6. táblázat: A magyar-dán export-import alakulása (millió USD)
58. oldal
7. táblázat: A magyar-dán külkereskedelem áruszerkezete (millió USD)
59.oldal
8.táblázat: Működőtőke-befektetések, 2004-2007 (M EUR)
60. oldal
Ábrák: 1.ábra: Az élettel való általános elégedettség, 2009
11. oldal
Forrás: Social Situation Report and Eurobarometer social climate survey, Special Eurobarometer no 315 – Brüsszel 2010.02.02. www.europa.eu Letöltve: 2010.03.19. 2.ábra: Foglalkoztatás nemzetgazdasági ágazatonként
15. oldal
Forrás: Denmark in figures (2010) Statistics Denmark http://www.dst.dk/pukora/epub/upload/14850/dkinfigures.pdf Letöltve: 2010.03.22. 3.ábra: Dán GDP összetétele 2008-ban Forrás: http://nfgm.gov.hu/data/cms1393006/Dania.pdf Letöltve: 2010. 03.24.
71
47. oldal
Mellékletek 1. Melléklet: Dán közvélemény az euró támogatásáról Közvéleményk. végző Gallup Greens Gallup Sonar Greens IFKA Greens Greens Greens IFKA Greens Sonar Greens AC Nielsen AIM Sonar Green’s Gallup PLS Consult Sonar DS Green’s IFKA Gallup Netsv@ar Megafon Vilstrup DS Gallup
dátum
igen(%)
nem (%)
bizonytalan(%)
1998. Dec. 31. 1999. Jan. 07. Jan. 23. Jan. 2. Febr.8. Márc. 7. Márc. 26. Máj. 7. Jún. 4. Jún.15. Aug.6. Aug. 31. Szept. 3. Szept. 13. Szept. 20. 2000. Febr. 4. Febr. 10. Febr. 11. Febr. 21. Febr. 21. Márc. 3. Márc. 3. Márc. 11. Márc. 11. Márc. 12. Márc. 13. Márc. 20. Márc. 23.
48 50 50 49 52 50 46 46 46 46 45 46 40 43 46 46 46 51 46 52 44 41 43 57 50 45 49 46
42 32 38 3 33 31 35 36 38 34 36 34 37 37 32 34 46 35 34 40 38 32 46 34 38 33 42 42
10 17 12 0 21 14 19 18 18 16 19 19 20 21 20 22 20 8 13 N/A 8 18 19
11 9 12 18 8 N/A
Forrás: Miller Vaughne (2000) – The Danish Referandum on Economic and Monetary Union, Research paper p. 18-20 http://www.parliament.uk/commons/lib/research/rp2000/rp00-078.pdf Letöltve: 2010.03.27.
72
2. Melléklet: Cégcsődök Nyugat-Európában 2008/09 változás
2009
2008
2007
2006
2005
százalékban
Belgium
9.430
8.476
7.678
7.617
7.878
+ 11,3
Dánia
5.600
3.709
2.401
1.987
2.497
+ 51,0
Németország
34.300
29.580
29.150
34.040
36.850
+ 16,0
Finnország
3.310
2.612
2.254
2.285
2.278
+ 26,7
Franciaország
55.800
49.723
42.532
40.360
41.930
+ 12,2
Görögország
360
359
524
532
612
+ 0,3
Anglia
20.300
16.268
12.893
13.686
13.462
+ 24,8
Írország
1.400
773
363
304
327
+ 81,1
Olaszország
9.098
6.498
5.518
8.827
17.150
+ 40,0
Luxemburg
698
590
680
634
682
+ 18,3
Hollandia
10.500
6.847
7.952
5.941
6.780
+ 53,4
Norvégia
5.100
3.637
2.845
3.032
3.540
+ 40,2
Ausztria
7.050
6.500
6.362
6.854
7.136
+ 8,5
Portugália
4.450
3.267
2.123
2.400
2.300
+ 36,2
Svédország
7.600
6.298
5.791
5.243
5.865
+ 20,7
Svájc
5.215
4.222
4.314
4.528
4.751
+ 23,5
Spanyolország Összesen
4.900
2.528
880
853
869
+ 93,8
185.111
151.887
134.260
139.123
154.907
+ 21,9
Forrás: Fizetésképtelenség Európában, A Creditreform Gazdaságkutató Jelentése 2009/10
73
3. Melléklet: Csődök a fő gazdasági ágazatokban, 2009-ben
Feldolgozó ipar
Építőipar
Kereskedelem
Szolgáltatók
Belgium
7,7 ( 7,4)
14,5 (13,8)
46,5 (47,3)
31,3 (31,5)
Dánia
8,3 ( 7,3)
17,4 (19,5)
24,6 (25,9)
49,7 (47,3)
Németország
9,9 ( 8,1)
16,7 (18,6)
30,6 (31,8)
42,8 (41,6)
Finnország
13,1 (13,1)
23,3 (24,1)
23,0 (25,3)
40,5 (37,5)
Franciaország
8,6 ( 7,9)
27,8 (26,7)
33,7 (35,5)
29,9 (29,9)
Nagy-Britannia
11,5 (12,8)
18,7 (18,5)
20,7 (26,4)
49,1 (42,3)
Írország
12,1 ( n.a.)
29,7 ( n.a.)
30,0 ( n.a.)
28,2 ( n.a.)
Olaszország
23,2 (24,1)
19,1 (18,6)
26,7 (28,6)
30,9 (28,7)
Hollandia
13,3 (11,1)
11,7 (13,5)
28,3 (31,1)
46,6 (44,3)v
Norvégia
8,1 ( 7,7)
24,5 (22,9)
24,9 (25,3)
42,4 (44,0)
Ausztria
8,0 ( 6,2)
16,7 (16,3)
35,5 (34,6)
39,8 (42,9)
Portugália
29,1 (26,4
17,3 (18,1)
35,3 (35,5)
18,3 (20,0)
Svájc
8,8 ( 9,0)
22,5 (24,1)
22,1 (22,3)
46,7 (44,6)
Svédország
9,9 ( 8,8)
13,0 (13,0)
30,5 (31,2)
46,7 (47,0)
Spanyolország
25,6 (24,0)
33,1 (35,9)
19,4 (17,6)
21,9 (22,6)
Forrás: Fizetésképtelenség Európában, A Creditreform Gazdaságkutató Jelentése 2009/10
74
