BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Javaslatok az Universitas országos diákvállalkozási hálózat marketingstratégiájára a tagok preferenciáinak és elégedettségének vizsgálata után

Készítette: Kálmán Bernadett

Budapest 2006.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .......................................................................................................................... 5 1. Külső környezet elemzése........................................................................................... 7 1.1 Társadalmi tendenciák ..................................................................................................... 8 1.1.1 Fiatalok gazdasági aktivitása..................................................................................................... 9 1.1.2 Munkavállalás ........................................................................................................................... 9 1.1.3 Munkanélküliség ..................................................................................................................... 12

1.2 Technológiai tendenciák................................................................................................. 15 1.2.1 Az Információs Társadalom .................................................................................................... 15 1.2.2 Számítógép-használat és -ellátottság ....................................................................................... 16 1.2.3 Internet-ellátottság és -használat ............................................................................................. 18

1.3 Természeti tényezők ....................................................................................................... 21 1.4 Gazdasági tényezők ........................................................................................................ 22 1.5 Politikai, jogi tényezők ................................................................................................... 22 1.6 Környezeti elemzés összefoglalása................................................................................. 23

2. Versenyhelyzet elemzése........................................................................................... 24 2.1 Beszállítók........................................................................................................................ 24 2.2 Potenciális piacra lépők.................................................................................................. 26 2.3 Helyettesítő terméket gyártók........................................................................................ 26 2.4 Versenytársak ................................................................................................................. 27 2.5 Fogyasztók, vásárlók ...................................................................................................... 29

3. A szervezet bemutatása ............................................................................................ 31 3.1 Alapadatok (termelési érték, vagyon, létszám, nyereség stb.) .................................... 31 3.2 A legfontosabb termékek és szolgáltatások .................................................................. 32 3.3 Piaci részesedés ............................................................................................................... 32 3.4 A fejlődés legfontosabb „mérföldkövei” (alapítás, növekedés, új tulajdonosok) ...... 33 3.5 A meghatározó tulajdonosok ......................................................................................... 33 3.6 A működési környezet elemzése .................................................................................... 34 3.6.1 stratégiai térképe ..................................................................................................................... 34 3.6.2 A fogyasztói érték elemzése.................................................................................................... 34

3.7 Hírnév, elismertség ......................................................................................................... 35 3.8 SWOT elemzés ................................................................................................................ 36 3.8.1 Erősségek ................................................................................................................................ 36 3.8.2 Gyengeségek ........................................................................................................................... 38 3.8.3 Lehetőségek............................................................................................................................. 39 3.8.4 Fenyegetések ........................................................................................................................... 41

3.9 A SWOT elemzés eredményének összefoglalása.......................................................... 42

4. Marketingkutatás...................................................................................................... 43 4.1 A probléma felvetése....................................................................................................... 43

3

4.2 Elképzelés a probléma megoldására ............................................................................. 44 4.3 A kutatás célja................................................................................................................. 45 4.4 Hipotézis .......................................................................................................................... 45 4.5 Szekunder kutatás .......................................................................................................... 46

5. Primer kutatás........................................................................................................... 51 5.1 Konceptualizáció............................................................................................................. 51 5.2 Operacionalizáció ........................................................................................................... 51 5.3 Kutatási módszer ............................................................................................................ 52 5.4 Populáció és mintavétel .................................................................................................. 53 5.5 A kutatás ütemezése ....................................................................................................... 53 5.6 A kérdőív ......................................................................................................................... 54

6. Eredmények, elemzés................................................................................................ 55 6.1 Kutatás összefoglalása .................................................................................................... 65

7. Az Universitas Iskolai Szövetkezet marketingtevékenysége................................. 66 7.1 Reklám ............................................................................................................................. 66 7.2. Public Relations ............................................................................................................. 66 7.2.1 P= publikációk......................................................................................................................... 66 7.2.2 E= események ......................................................................................................................... 66 7.2.3 N= napi hírek........................................................................................................................... 68 7.2.4 C= közösségi elkötelezettség................................................................................................... 68 7.2.5 I= identitás............................................................................................................................... 69 7.2.6 L= lobbizás.............................................................................................................................. 69 7.2.7 S= szociális felelősség............................................................................................................. 70

7.3 Személyes eladás ............................................................................................................. 70 7.4 Vásárlásösztönzés ........................................................................................................... 70 7.5 Mérés, ellenőrzés............................................................................................................. 71

8. Célpiac meghatározása............................................................................................. 72 9. A vállalati stratégia meghatározása ........................................................................ 74 10. Termékpolitika........................................................................................................ 75 11. Árstratégia............................................................................................................... 76 12. Értékesítési politika ................................................................................................ 76 13. Piacbefolyásolási politika ....................................................................................... 77 13. Összefoglalás............................................................................................................ 80 14. Felhasznált irodalom .............................................................................................. 82 14. Mellékletek .............................................................................................................. 85

4

Bevezetés

A főiskolások túlnyomó része, de sok középiskolás is vállal valamilyen munkát a tanulmányai mellett. Vannak, akik csak bulizáshoz szeretnének pénzt gyűjteni, de egyre több diák a napi megélhetését, tanulmányait fedezi keresetéből. A diákmunka mindinkább a diákszövetkezetekhez kötődik, mert a szövetkezetek a munkaajánlatok hatékony összegyűjtése mellett tagjaiknak, munkavállaló diákoknak megfelelő érdekvédelmet is képesek nyújtani. A diákszövetkezet egy olyan önkormányzati elven működő közösség, amely vállalkozással foglalkozik, de eközben a tagokat szolgáló más feladatokat – például képzést, érdekvédelmet – is ellát. A tagsághoz nem csak vagyoni hozzájárulást szükséges, hanem személyes közreműködés is, ami a legtöbb esetben magát a munkát jelenti. Csaknem

két

éve

dolgozom

az

Universitas

Iskolai

Szövetkezetnél

középvezetőként. Ennek köszönhetően már a főiskolai évek alatt volt alkalmam párhuzamot vonni az iskolában tanultak és a gyakorlat között. Mindig is foglalkoztatott a HR és a marketing témaköre. A két év alatt volt szerencsém mindkettőbe belekóstolni; belelátni egy „munkaerő közvetítő” mindennapi életébe, felépítésébe, a témavezetői képzések és némi egyéni utánajárásnak köszönhetően rálátni a cég fennállásának alappilléreire, stratégia menedzsmentjére, marketingtevékenységére. A szakdolgozatom elkészítéséhez olyan témát választottam, amely a vállalat számára is értékes lehet. Úgy gondolom, hogy szakdolgozatomnak méltó témájául szolgál

az

Universitas

Iskolai

Szövetkezet

legégetőbb

problémájára

való

megoldáskeresés, ennek alapján a szervezet marketingstratégiájának megtervezése. A vezetőség megkérdezése arra vezetett, hogy ezen iskolaszövetkezet legaktuálisabb nehézsége, hogy megnőtt a diákmunka iráni igény. Ezt a régi diákok lojalitásának

megőrzésével

illetve

újak

toborzásával

lehetne

orvosolni.

A

menedzsment ezért azzal a feladattal bízott meg, hogy személyes megkérdezéssel

5

mérjem fel a diákok preferenciáit a munkáról, illetve vizsgáljam reakcióikat egy esetleges nyereményakciót illetően. Azt

feltételezem,

hogy

a

tanulók

érzékenyek

lennének

egy

ilyen

marketinglépésre; a már meglévő tagok ajándék fejében többet dolgoznának, illetve hogy nyeremény fejében akár újakat is toborozhatnának a szövetkezetbe. Azt gondolom, hogy csak nagy értékű ajándék hatására buzdulnának fel az Universitas tagok. Elképzelésem szerint a diákok jóval nagyobb óradíjakért lennének hajlandó többet dolgozni és úgy gondolom, hogy a diákok elégedetlenek a munka minőségével. Szakdolgozatomban igyekszem bemutatni magát a diákmunkaközvetítést, mint szolgáltatást, valamint azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával az Universitas Iskolai Szövetkezet még sikeresebb szereplővé válhat a diákmunka piacán.

A vállalatot kívülről befelé haladva mutatom be, a külső körülményektől kezdve a versenyhelyzet elemzésén át a szervezet belső helyzetének felvázolásáig. A marketingkutatásom

kielemzése

után

rátérek

a

az

Universitas

Isz.

eddigi

marketingtevékenységének prezentálására, majd megalkotom a szekunder és primer kutatásomra alapozott marketingstratégia-javaslatomat a szervezet számára.

6

1. Külső környezet elemzése „Hiába mondod a folyónak, hogy ne folyjék; leghelyesebb, ha megtanulsz együtt úszni az árral” Névtelen szerző Az Universitas Iskolai Szövetkezetet átfogó bemutatása érdekében először a külső környezetét szeretném felvázolni; azaz szeretném megismertetni a cég társadalmi, technológiai, természeti, gazdasági, politikai/jogi tényezőit. A vállalatok számára fontos a tág környezetének vizsgálata, ugyanis a tág környezet olyan befolyásolhatatlan keretfeltételt jelent a vállalat számára, amelyhez alkalmazkodnia kell. Egy-két évtizede terjedt el egy furcsa, a biológiából vett hasonlat a gazdasági szervezetek viselkedésének leírására. Ez az ún. megfőtt béka (boiled frog) szindróma.1 Ha egy békát egy tál forró vízbe dobunk, szinte azonnal kiugrik a vízből, mert a hirtelen hőmérsékletváltozást hamar érzékeli. Ha viszont előbb hűvös vízbe tesszük, amit aztán fokozatosan felmelegítünk, akár meg is lehet főzni a békát, mert csak későn veszi észre, hogy csapdába került. A vállalatok környezete is ilyen észrevétlenül változik, és mindig vannak olyan vállalatok, amelyek nem veszik észre, hogy ezek a változások lassan gyökereiből fordítják ki az addig megszokott környezetet. A vállalat tehát akár az alkalmazkodást, akár a befolyásolást tűzi ki célul, az első lépés mindig a környezet elemzése.

1

Marosán György: A megfőtt béka szindróma, Népszava - 2003. szeptember 13.

7

1.1 Társadalmi tendenciák Az oktatásból vagy képzésből a munkaerőpiacra való kilépés tekintetében határozottan sokat romlott a helyzet hazánkban az elmúlt huszonöt évben. Nagyon elterjedtek a bizonytalan időtartamú munkák. Manapság sokkal tovább tart a fiataloknak stabil munkaerő-piaci helyzetbe kerülni. Még a megfelelő végzettség sem nyújt garanciát az állásszerzésre, mivel egyre élesebb a foglalkoztatásért folyó verseny. A munkaerő-piaci siker nagyban függ a fiatalok személyes körülményeitől és tapasztalataitól. Tehát a stabil munkaerő-piaci helyzet eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő képzés, az adott munkához szükséges optimális személyiségjellemzők, és nem utolsó sorban nagyon nagy előnyt jelent a munkatapasztalat. A fiatalok ezt a munkatapasztalatot – főleg ha pályakezdőkről van szó – csak az iskolai képzés által nyújtott szakmai gyakorlat vagy a tanulás mellett végzett munka, diákmunka révén szerezhetik meg. A munkahelyi beilleszkedés nehézségei között jelentős szerepe van annak, hogy a fiatal munkakezdők általában nincsenek tisztában a munkamódjukkal és azzal, hogy az adott munka milyen munkaritmust kíván meg. A diákmunka remek alkalom arra, hogy a fiatal felmérje, felismerje, hogy milyen típusú munkákat tud összeegyeztetni saját személyiségjellemzőivel. A munkaerő-piacnak tehát fontos kiegészítő szegmense a "diákmunka", mely a felsőoktatás tömegessé válásával, a kreditrendszerű képzés elterjedésével már régen túllépett a "nyári munka" jellegen. A diákmunkaerő sajátosságaiból fakadóan (rendszertelen munkavégzés, nagy fluktuáció, stb.) a diákmunka inkább kiegészíti a munkaerő-kölcsönzést, mint helyettesíti.

8

1.1.1 Fiatalok gazdasági aktivitása2 Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt és finanszírozott Ifjúság 2004 tanulmány igen részletesen tárgyalja a mai magyar fiatalság helyzetét. A kutatás segítségével átfogó körképet kaphatunk a fiatal nemzedék gazdasági aktivitásáról, munkavállalásáról és annak nehézségeiről. A 15–29 éves fiatalokat gazdasági aktivitás/inaktivitás szempontjából nem egyszerű kategóriákba sorolni. Ennek az egyik oka, hogy a fiatalok egy nem jelentéktelen része – alkalmazkodván a mai viszonyokhoz – egyidejűleg különböző tevékenységeket folytat, például a tanulás mellett dolgozik, vagy fordítva. Nem egyszerű

eldönteni,

hogy

mit

is

tekintsünk

főtevékenységnek

és

mit

melléktevékenységnek. Tekintettel a dolgozó–tanuló ifjúsági csoport markáns társadalmi jelenlétére, úgy döntöttünk, hogy őket önállóan kezeljük, és tevékenységeik alapján az „aktív és tanul” elnevezést adtuk nekik. E köztes kategória kialakításával a fiatalokat első megközelítésben az alábbi csoportokba soroltuk: „foglalkoztatott” mintegy kétötödük, „tanul” szintén mintegy kétötödük (38 százalék), „aktív és tanul” 5, „munkanélküli” 7 százalékuk, „gazdaságilag inaktív” egytizedük.

1.1.2 Munkavállalás Mint jeleztük, a 15–29 éves fiatalok kétötöde volt „foglalkoztatott” a vizsgálat idején (39 százalék), ugyanakkor további 5 százalékuk egyszerre dolgozik és tanul. Ennél természetesen jóval többen léptek már ki a munkaerőpiacra, azonban azt rövidebb-hosszabb idő után önként (pl. továbbtanultak) vagy kényszerből (pl. munkanélküliek lettek) elhagyták. A munkaerőpiacról történt kiszorulásra utal, hogy a jelenleg „háztartásbeliek” közel háromötöde, a „gyesen, gyeden lévők” mintegy háromnegyede, vagy a „járadék nélküli munkanélküliek” több mint a fele három hónapnál hosszabb időt töltött el a munkaerőpiacon. A „foglalkoztatottak” durván a két legidősebb korcsoport között oszlanak meg, vagyis kétharmaduk a 25–29, és közel egyharmaduk a 20–24 évesek közül kerül ki, míg a 15–19 évesek aránya a dolgozók között összesen 2 százalék. 2

Ifjúság 2004 kutatás http://www.mobilitas.hu/?m=4&m_op=view&kid=10; 2005.12.20.08:20

9

A foglalkozási szerkezet még mindig a fizikai munkát végzők közel háromötödös (58 százalék) dominanciáját mutatja. 2000-hez képest lényeges, tendenciaszerű elmozdulás jelezhető: akkor még kétharmados arányt mutatott a fizikai munkát végzők aránya. Mellettük a szellemi foglalkozásúak súlya eléri az egyharmadot, további mintegy tizedük (9 százalék) vállalkozó. A vállalkozók többsége kereskedő, iparos vagy a szolgáltatások területén dolgozik, és csupán a fiatalok egy százaléka tevékenykedik a mezőgazdaságban. A férfiak és a nők foglalkozási szerkezete számottevően eltér egymástól. A fiatal férfiak döntő része – több mint kétharmada – fizikai munkásként dolgozik, legtöbbjüket (44 százalék) szakmunkásként alkalmazzák. Ehhez képest a betanított (17 százalék), de főként a segédmunkások (5 százalék) aránya meglehetősen alacsony, jelezve az utóbbi foglalkozások iránti alacsony keresletet. A szellemi dolgozók aránya a férfi munkavállalók körében mindösszesen egynegyednyi. Ezzel szemben a nők fele szellemi munkakörben dolgozik, elsősorban is „irodai” alkalmazottként (26 százalék). Fontos tény, hogy a női „diplomások” aránya (19 százalék) is messze meghaladja a férfi „diplomások” (8 százalék) arányát. A fizikai munkakörben foglalkoztatott nők többsége szintén szakmunkás (27 százalék. 1. Ábra: A 15–29 éves dolgozó fiatalok foglalkozási szerkezete (nemek szerinti százalékos megoszlás)

Forrás: Ifjúság 2004, 30.oldal

10

A foglalkozási szerkezet településtípusonként hasonlóképpen karakteres eltéréseket mutat. A fővárosban a szellemi munkakörben foglalkoztatottak aránya 50 százalék, a megyeszékhelyeken viszont már több a fizikai (47 százalék), mint a szellemi (42 százalék) munkás. Az egyéb városokban pedig a háromötödöt (63 százalék) is meghaladja a fizikai foglalkozásúak aránya, a községekben pedig megközelíti a héttizedet (68 százalék). 2. Ábra: A 15–29 éves dolgozó fiatalok foglalkozási szerkezete településtípusok szerint (százalék)

Forrás: Ifjúság 2004, 31.oldal

A dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlása az előző évtizedekhez képest nagyon kedvező képet mutat, hiszen általános iskolát nem végzettet szinte nem is találunk köztük, és a csak alapiskolai végzettségűek aránya is mindössze egytizednyi. Tény, hogy már a szakmunkás képzettségűek sem szerepelnek túlsúlyban a foglalkoztatottak között, arányuk megegyezik az érettségizettekével (37 százalék). Ha a főiskolát végzetteket (11 százalék), valamint az egyetemi diplomával rendelkezőket (4 százalék) is számba vesszük, akkor már a „magasan” iskolázottak dominanciáját regisztrálhatjuk. (Az adatok természetesen nem az iskolázottság jelentős javulásáról

11

tudósítanak, hanem csupán arról, hogy az alacsonyan iskolázottak be sem kerülnek a munkaerőpiacra.) A dolgozó fiataloknak megközelítőleg a háromtizede „egyáltalán nem” vagy csak „kevéssé” elégedett a fizetésével, közel ugyanennyien „nagyon” vagy „teljesen elégedettek”, a maradék negyven százalékuk pedig „részben elégedett, részben elégedetlen”. A foglalkoztatott fiatalok közel kétötöde (38 százalék) ingázik lakó- és munkahelye között. Döntő többségük naponta ötven kilométeren belüli távolságról (30 százalék) utazik munkahelyére, további 5 százalékuk (hasonlóképpen naponta) több mint 50 kilométerről. A hetente, illetve az ennél ritkábban ingázók aránya nagyon alacsony, mindössze 3 százalék, ami a munkásszállások hiányára, a bérlemények és az albérletek megfizethetetlenségére, a munkaadók újszerű foglalkoztatási megfontolásaira – és persze a munkaerőpiac szegmentáltságára utal. A népesebb foglalkozási csoportok között az ingázás tekintetében csupán árnyalatnyi különbségek vannak. Például az irodai alkalmazottak 37 százaléka csakúgy ingázik, mint a szakmunkások 38, vagy a diplomások 35 százaléka. A segéd- és betanított munkások persze kilógnak a sorból, hiszen az előbbiek 56, az utóbbiak 45 százaléka ingázik lakó- és munkahelye között.

1.1.3 Munkanélküliség A munkanélküliség változatlanul a fiatalok legfőbb problémái közé tartozik. A megkérdezettek egyharmada jelezte, hogy eddigi, nem túl hosszú munkaerő-piaci „élete” során volt már munkanélküli. Az érintettek döntő többsége (28 százalék) regisztráltatta magát, egy kisebbsége (3 százalék) nem, egy további kisebbsége (3 százalék) pedig állítása szerint volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is. Bár a felsőfokú tanulmányokat végzők közt is találunk olyanokat, akiket érintett a munkanélküliség (5–10 százalék), a probléma igazán azoknál jelentkezett, akik nem tudtak vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni. Így az „eltartottak és háztartásbeliek” harmada, vagy a „gyesen, gyeden” lévők kétötöde is. beszámolt munkanélküli állapotról. A foglalkoztatottak közt még a fentieknél is magasabb a munkanélküliség által érintettek aránya, hiszen közel ötven százalékuk (48 százalék) beszámolt ilyen élethelyzetről. Foglalkozási csoportonként jelentős különbségek mutathatók ki ebben a tekintetben: amíg a segédmunkások közel hetven (69 százalék)

12

vagy a betanított munkások mintegy hatvan százaléka (59 százalék) állította, hogy volt munkanélküli, addig az irodaiaknak (44 százalék) és a diplomásoknak (37 százalék) „csak” durván negyven százaléka. A többség (69 százalék) ugyan csak egyszer volt munkanélküli, a 15–29 éves fiatalok 30 százaléka azonban kétszer vagy gyakrabban került ilyen helyzetbe. A probléma súlyát jelzi, hogy ez az élethelyzet csupán mintegy háromtizedüknél (29 százalék) tartott három hónapnál rövidebb ideig, a fiatalok zöme ennél hosszabb ideig volt kénytelen elszenvedni a munkanélküliséget. 3. Ábra: Volt-e munkanélküli? (foglalkozási csoportonként, az adott csoport százalékában)

Forrás: Ifjúság 2004, 32.oldal

Tekintettel a munkanélküliség által érintettek magas arányára és az ezzel kapcsolatos széles körű negatív társadalmi tapasztalatra, nem meglepő, hogy a fiatalok számottevő része (42 százalék) tart a munkanélküliségtől. Vagyis fél, hogy tanulmányai befejezése után nem tud elhelyezkedni, hogy elveszti az állását, vagy nem lesz képes ismét visszakerülni a munkaerőpiacra. A kialakult munkaerő-piaci nyomást jelzi, hogy a szakmunkástanulók 43, a szakközépiskolások 39 százaléka tart attól, hogy az iskola után nem kap munkát, mint ahogy a főiskolások közel fele (48 százalék) és az egyetemisták több mint a harmada (36 százalék) is kifejezte ebbeli félelmét. A gyesen, gyeden lévő kismamák körében még magasabb a munkaerőpiacról történő hosszabb 13

kiszorulástól való félelem (57 százalék), de a regisztrált munkanélküliek kétharmada is hasonlóképpen pesszimista e tekintetben. És bár a jelenleg foglalkoztatottaknak csupán a harmada (34 százalék) tart munkahelye elvesztésétől,

elgondolkodtató,

hogy

az

élethelyzet

alakulásának

jövőbeni

kiszámíthatatlansága, az előrelátás és a tervezhetőség hiánya mennyire átszőtte a már dolgozó fiatalok mindennapjait is. Aligha véletlen, hogy a problémát nem csupán az alacsonyan iskolázott vagy szakképzetlen rétegek tömegei élik meg állandósult gondként, hanem az irodaiak vagy a diplomások is, jelezvén, hogy a magasabb iskolázottság és a diploma sem nyújt ma már biztonságot, netán védelmet a munkaerőpiac kiszámíthatatlan mozgásaival szemben. 4. Ábra: Tart-e attól, hogy elveszíti állását? (az igen válaszok megoszlása foglalkozási csoportok szerint, az adott csoport százalékában)

Forrás: Ifjúság 2004, 34.oldal

Az iméntiekből megtudhattuk, hogy a Magyarországon élő fiatalok jelentős százaléka vállal iskolai tanulmányai mellett is munkát. Arról is képet kaptunk, hogy milyen arányban, mely területeken dolgoznak az ifjak. A 15-29 évesek általános elégedettségéről is információkat szerezhettünk, illetve legsúlyosabb problémájuk, a munkanélküliség témakörét is körbejártuk.

14

1.2 Technológiai tendenciák Az iskolaszövetkezetek jövőjének szempontjából igen fontos tényezőnek tekinthető az informatika, számítástechnika és internet elterjedése. Ezek jelentkezhetnek a munkavégzés egyik eszközeként (távmunka, adatrögzítés) valamint a marketingkommunikáció kialakításánál is érdemes alkalmazni az új csatornákat. Saját tapasztalatból is mondhatom, hogy a tanulók előnyben részesítik az irodai, kötetlen illetve számítógépes munkákat, azonban még igen kevés próbálkozás történt ez irányban. Ez a terület egyelőre kihasználatlan piaci résnek bizonyul.

1.2.1 Az Információs Társadalom Soha nem látott mértékű megosztottság alakult ki a 2004. év végére a magyar társadalmon belül a modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközökkel való ellátottság és ezek használata tekintetében. Míg az országos, teljes lakosságot érintő adatfelvételek eredményei azt mutatják, hogy 2004-ben gyakorlatilag megállt az információs társadalom fejlődése Magyarországon, addig bizonyos korosztályokban Európai Uniós léptékben is kiemelkedő változások és eredmények tapasztalhatók. Mindez azt jelenti, hogy egy ambivalens folyamat indult el Magyarországon. Míg az internet és a számítógépek „új” felhasználóinak számában alig történik számottevő változás (az idősebb generációk nem képesek bekapcsolódni), addig a „régi” felhasználók (a digitális környezetben szocializálódott fiatalok) digitális kultúrája, illetve digitális írástudása minőségi elmozdulást mutat. Megfigyelhető a technológiaváltás (pl. nagy sávszélességű hálózatok használata iskolában, otthon), az internet egyéni erőforrásokat növelő szolgáltatásai, alkalmazásai felé történő elmozdulás (pl. a tranzakciós szolgáltatások használata). Mindez arra hívja fel a szakemberek és a döntéshozók figyelmét, hogy a „digitális megosztottság” nem hogy csökkenne, inkább tovább mélyül hazánkban. A World Internet Project (WIP) 2004. év végi adatai szerint a személyi számítógépekkel rendelkező magyar háztartások aránya mindössze 1 százalékponttal (31 százalékról 32 százalékra) bővült egy év alatt, míg az otthoni internethasználat 2 százalékponttal (12 százalékról 14 százalékra). Ezzel szemben csak fiatalokra koncentráló Ifjúság2004 kutatás eredményei azt mutatják, hogy a személyi számítógéppel bíró háztartások

15

aránya 57 százalék, míg az internetet otthonról is elérni képes ugyanezen háztartások aránya eléri a 24 százalékot.

1.2.2 Számítógép-használat és -ellátottság 5. Ábra:Személyi számítógéppel való ellátottság a fiatalok háztartásaiban 2000-ben és 2004-ben (a válaszolók százalékában)

Forrás: Ifjúság 2004, 50.oldal

Napjainkban a fiatalok háztartásainak több mint felében (57 százalék) található személyi számítógép. Különösen markáns változást tapasztalunk az Ifjúság2000 adataihoz képest, hiszen 2000-ben a személyi számítógéppel ellátott háztartások aránya 29 százalék volt, azaz 4 év alatt közel a duplájára nőtt. A

háztartások

számítógép-ellátottsága

az

átlagnál

jóval

magasabb

Közép-

Magyarországon (66 százalék) és a Nyugat-Dunántúlon (63 százalék). A számítógéppel való legalacsonyabb ellátottság még mindig Észak-Magyarországra (50 százalék) és Észak-Alföldre (49 százalék) jellemző, így a régiók szerinti különbségekben nem történt változás. A háztartások személyi számítógéppel való ellátottságában szintén kézzelfogható a jól ismert „urbanizációs lejtő”: míg Budapesten a fiatalok háztartásainak 71 százalékában, addig a községekben lévő érintett háztartásoknak csak 46 százalékában található személyi számítógép.

16

Az idősebb korcsoportok felé haladva csökken a számítógéppel rendelkező háztartások aránya: míg a 15–19 éves korcsoportot magukban foglaló háztartások 67 százalékában találunk személyi számítógépet, addig az idősebb ifjúsági korcsoportok esetében ez az arány már csak 49 százalék A fiatalok személyiszámítógép-használatában is – bár arányaiban nem olyan látványosan – növekedés érezhető. 2000-ben a 15–29 évesek 46 százaléka használt személyi számítógépet, 2004-ben pedig összesen 70 százalékuk. 6. Ábra: Használ-e számítógépet? (a kérdésre válaszolók százalékában, 2000-ben és 2004ben)

Forrás: Ifjúság 2004, 51. oldal

Régiónként azonban itt is nagy eltéréseket találunk. Legnagyobb arányban a közép-magyarországiak használnak számítógépet (78 százalék), de átlagon felüli a Nyugat-Dunántúl számítógép használóinak aránya is (73 százalék). Jóval alacsonyabb ugyanakkor ez az arány Észak-Magyarországon (62 százalék) és Dél- Alföldön (63 százalék). A számítógép-használat terén nem tapasztaltunk olyan nagy mértékű különbségeket az egyes régiók között, mint a számítógéppel való ellátottság terén. Némiképpen kisebbek az eltérések a számítógép-penetráció és -használat között akkor is, ha településtípus szerint vizsgálódunk, bár így is hatalmasnak mondható a budapesti és vidéki számítógép-használó fiatalok arányának 20 százalékos eltérése. Budapest felől a községek felé haladva folyamatosan csökken a számítógép-használók aránya a fiatalok

17

között. Budapesten a fiatalok több mint négyötöde számítógép-használó, a községekben azonban csak a 15–29 évesek háromötöde. Hasonlóan „erős” különbség figyelhető meg a korcsoportokat vizsgálva: az iskolás korú fiatalok között a számítógép-használók aránya 86 százalék, a vizsgált legidősebb korcsoportban pedig 59 százalék. Ennek feltételezhető okai részben anyagi jellegűek, azaz az iskolarendszerből való kikerüléssel megszűnik a személyi számítógéphez való hozzáférés, másrészt az idősebb korcsoportok eleve kevésbé találkozhattak a kötelező oktatás keretei között számítógéppel, kevésbé épült be az életmódjukba. Harmadrészt itt is szerepet játszik az urbanizációs lejtő, hiszen a kistelepülések infrastrukturális helyzete sok esetben nem teszi lehetővé az internet egyszerű és olcsó elérését sem.

1.2.3 Internet-ellátottság és -használat A fiatalok 59 százaléka legalább havonta egyszer szokott internetezni. A legmagasabb az internetező fiatalok aránya Közép-Magyarországon (70 százalék), a legalacsonyabb pedig az észak-keleti országrészben – Észak-Magyarország (51 százalék) és ÉszakAlföldön (49 százalék). A településtípust vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a budapesti fiatalok 74 százaléka használ internetet, míg a községekben élő fiataloknak csak a 47 százaléka. 7. Ábra: Szokott-e internetezni? (a kérdésre válaszolók százalékában)

Forrás: Ifjúság 2004, 52.oldal

18

A 15–19 évesek 77 százaléka szokott internetezni, az idősebb ifjúsági korcsoportok felé haladva azonban csökken az internetezők aránya, a legidősebb kor- csoportban már csak 45 százalék a legalább havonta egyszer internetezők aránya. Otthoni internet-hozzáférés a háztartások 24 százalékában van, ami erős emelkedésnek tekinthető, hiszen 2000-ben a fiatalok háztartásainak 9 százalékában volt csupán internet. Közép-Magyarország régióban a háztartások 38 százaléka, NyugatDunántúl régióban pedig a fiatalok 25 százaléka rendelkezik internethozzáféréssel. A fiatalok háztartásainak internet-ellátottsága szempontjából leszakadó régiónak ÉszakAlföld tekinthető, ahol a háztartásoknak összesen 16 százaléka rendelkezik csak internet-kapcsolattal. A fiatalokat eltartó és az általuk fenntartott budapesti háztartások több mint háromszor nagyobb arányban ellátottak internettel, mint a községekben találhatók. A fővárosban az ellátott háztartások aránya 45, a községekben mindössze 14 százalék. A legfiatalabbak korcsoportjában a háztartások 27 százalékában van internethozzáférés, a legidősebbek háztartásainak viszont csak 21 százalékában. 8. Ábra: Rendelkezik-e a háztartás internet-kapcsolattal? (a kérdésre válaszolók százalékában, 2000-ben és 2004-ben)

Forrás: Ifjúság 2004, 52.oldal

19

Az internetező fiatalok 55 százaléka szokott iskolában vagy egyetemen internetezni, arra a kérdésre pedig, hogy hol internetezik a legtöbbet, 35 százalékuk jelölte meg az iskolát vagy egyetemet. Otthon 43 százalékuk szokott internetezni, ebből egyharmaduk számára ez a legtöbbet használt internet-kapcsolat. Míg a felnőtt korosztály esetében azt tapasztaltuk, hogy a munkahelyi internethasználat dominanciája megtört az utóbbi években, azaz arányaiban már többen használják a világhálót otthonról, addig a fiatalok körében az iskola, mint a használat elsődleges helye – igaz csökkenő mértékben, de – megmaradt. A fiatalok 27 százaléka soha nem e-mailezik, azonban 51 százalékuk legalább heti 1 alkalommal megnézi elektronikus postafiókját. Az aktuális eseményekről, hírekről való tájékozódásra a fiatalok 17 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, összesen pedig 47 százalékuk legalább hetente egyszer informálódik az internetről. Tanuláshoz, illetve munkához információ-forrásnak az internetező fiatalok 51 százaléka használja legalább heti rendszerességgel ezt a szolgáltatást. Kikapcsolódáshoz, hobbihoz való információgyűjtésre a válaszolók 46 százaléka heti rendszerességgel használja az internetet. Az adatokból jól látható, hogy mindegyik információtípus esetében a fiatalok egy jelentős hányada nem az internetet használja forrásként. Az aktuális események esetében 30 százalék, a tanuláshoz, munkához kapcsolódó információgyűjtés esetében 20 százalék, míg a kikapcsolódáshoz szükséges információgyűjtés esetében 23 százalék az, aki soha nem támaszkodik az internetre. A fiatalok 41 százaléka chatel valamilyen rendszerességgel, 42 százalékuk pedig játékokat, szoftvereket, zenéket, illetve filmeket tölt le. Online vásárlásban, banki tranzakcióban az internetező fiatalok 10 százaléka vesz részt több-kevesebb gyakorisággal. A későbbiekben vizsgálandó kérdés, hogy ezek a tevékenységek milyen együtt járásokat, mintázatokat mutatnak. Fontos feltérképezni, hogy a fiatalok mely csoportjai használják kevésbé vagy egyáltalán nem az internet nyújtotta lehetőségeket, a majdani mélyebb elemzések fő kérdése tehát, hogy hol húzódik a másodszintű digitális megosztottság partvonala a korcsoporton belül. Ellenben tehát a korábbi fizikai munkákkal egyre több a magasabban kvalifikált munkák aránya. Megjelent a piackutatás, a számítástechnika, az informatika, és az adatrögzítés. Saját tapasztalataim alapján is azt mondhatom, hogy egyre kevesebb a fizikai jellegű

munka,

helyette

nagyobb

horderejű

számítógépes

adatrögzítések,

minőségellenőrzési munkák jellemzők. 20

1.3 Természeti tényezők Mivel az iskolaszövetkezetek működése rengeteg adminisztrációval jár, ezért számos környezetvédelmi szabályozás érinti a szövetkezeteket. A

környezetvédelmi,

hulladékkezelési

előírások

szigorodnak,

a

termékdíjak

növekednek. Ezek a tendenciák költségnövekedést jelentenek a vállalatok számára, ugyanakkor a környezetbarát működésre ösztönzi őket. Környezetvédelmi Minisztérium, Környezetvédelmi Felügyelőségek előírásai: •

1995. évi LIII. (VI.22.) Törvény a környezet védelmének általános szabályairól.

•

2003. évi LXXXIX. Törvény a környezetterhelési díjról

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások: •

10/2002. (III. 26.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet módosításáról

•

94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

•

95/2002. (IX. 6.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet módosításáról

•

126/2003. (VIII. 15.) Korm. Rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről

•

164/2003. (X. 18.) Korm. Rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

21

1.4 Gazdasági tényezők Magyarországon piacgazdaság a jellemző. Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, a '90-es évek dekonjuktúráját követően, most már felfutó szakaszban van. A piacgazdaságba való átmenet megvalósult. A kormánybeszámolók alapján az elkövetkezendő évben nem várható gazdasági visszaesés A gazdaságban megállt a reálbérek csökkenése, és a minimálbér évről évre nő. Ez érvényes a diákórabérekre is, a diákoknak járó minimálórabér évről évre nő, jelenleg 375 Ft a minimális kifizetendő összeg óránként. Tehát a jövedelemnövekedés vagy legalábbis a szinten tartás lényeges. Ez a magyar gazdaságban úgy látszik kezd megvalósulni, és ez kedvezően hat a vállalatunkra. A gazdaságkutatók véleménye szerint a gazdaság egyértelműen növekedési pályájára került.. A növekedést a GDP is mutatja. Ugyanúgy az egy főre eső GDP is növekedést mutat.A GDP növekedési ütemét 2007-ig 3-5 % közé prognosztizálják, míg az inflációt 4-6 % közé. 1.5 Politikai, jogi tényezők Elmondható,

hogy

Magyarországon

többpártrendszer

van,

parlamenti

demokrácia, stabil politikai rendszer, köztársaság. Az elkövetkező néhány évben nem kell komoly változásokra számítani. Ugyanakkor a politikai helyzet nem befolyásolja az iskolaszövetkezetek működését, annál is inkább, mivel teljesen politikamentesek az iskolaszövetkezetek. Bár a diákmunka törvényi szabályozása teljesen eltér a munkaerő-kölcsönzés jogi szabályozásától, mégis hazánkban nagyjából azonos időpontban jelent meg a munkaerőpiacon és a munka világának jellegében azonos részét fedi le, mivel mindkét foglalkoztatási forma egy „kölcsönző cég” közvetítésével működik. A különbség annyi bennük, hogy míg a munkaerő-kölcsönző cégek felnőtt munkavállalókat kölcsönöznek, addig az iskolaszövetkezetek diákokat alkalmaznak. A munka világában a munkaerőkölcsönzés valamilyen formáját űző vállalkozások közül, az iskolaszövetkezetek a munkaerőpiac ezen szegmensének körülbelül 30%-át teszik ki. Egy diákszövetkezeti csoport működéséhez két jogi kellék szükséges azon kívül, hogy legalább 15 fő alapítóval rendelkezzen: egy befogadó oktatási intézmény és egy úgynevezett gesztor. Ez utóbbi a diákszövetkezeti csoport jogalanyiságát testesíti meg,

22

mert a szövetkezetek nem önálló jogi személyek, bíróságon, hatóságoknál önmagukban nem tudnak eljárni, önállóan nem jogképesek. A szövetkezetek alapítását, működésének feltételeit szabályozó 2000. évi CXLI. törvény a Kormány hatáskörébe utalja az oktatási intézményekhez kapcsolódó szövetkezetek, azaz az iskolaszövetkezetek szabályozását. Rendeletek az iskolaszövetkezetek történetében: Az iskolaszövetkezetek működéséről szóló 16/1983 (V.16.) minisztertanácsi rendelet 1993-ban hatályát vesztette, így ezek azóta külön szabályozás nélkül működnek, kizárólagosan az éppen hatályos törvények rendelkezései alapján. Jelentős változás történt a diákvállalkozások jogi hátterének biztosítására az által, hogy a Kormány 2001. évi 159/2001. (IX. 12.) számú rendeletével 15 év eltelte után ismét szabályozta

a

mintegy

kétszázezer

nappali

tagozatos

diák, illetve

hallgató

iskolaszövetkezeti formában való ténykedését. A Kormány a 159/2001. (IX.12.) számú rendeletében a diákmunkának ezt a formáját támogatja, mert a szövetkezeti tagok megtanulnak csapatban dolgozni, illetve betekintést nyerhetnek az önkormányzatiság működésébe is. A diákok szervezeti keretek között vállalnak munkát, és ez garanciát jelent a (munkavédelmi, jogi) szabályok betartására. A törvényi szabályozás szerint diákmunka végzése 16 éves életkortól jogszerű és hallgatói jogviszony szükséges hozzá. További megkötés az, hogy éjszakai munkára fiatalkorú, tehát 18 év alatti tanuló nem vehető igénybe (Munka Törvénykönyve, 129/A §. 5. bekezdés). A szövetkezetek közül egyre többen vezetik be a

ISO minősítést, az ISO9001

minőségbiztosítási szabványt, mely újabb garancia tevékenységeik szabályozott és minőségi megvalósítására. 1.6 Környezeti elemzés összefoglalása Az előzőekben felvázolt környezeti tendenciák egy irányba mutatnak. A diákmunka elterjedése szükségszerű. Szükségszerű azért, mert a tanulóknak, a munkaerőpiacra lépéskor előnyt jelent az addig szerzett munkatapasztalat, s mert a diákmunka nélkül már csak korlátozottan lehet kielégíteni a munkakölcsönzés iránti igényeket.

23

2. Versenyhelyzet elemzése A vállalat külső környezete a STEEP-elemeken túl magába foglalja a versenytényezőket is. A fogyasztói igények bonyolultabbá válásával és a számtalan helyettesítő termék megjelenésével azonban egyre nehezebb azonosítani az iparágat és a fő versenytársakat. Annak eldöntéséhez, hogy a szolgáltatás népszerűsítéséhez milyen marketingstratégiát alkalmazzunk, átfogó képet kell kapni a verseny színteréről, magáról a piacról. Ismerjük meg, a piacra ható tényezőket, mérjük fel a tendenciákat. A piaci szereplők azonosítása, a versenyhelyzet elemzése tiszta képet ad a vállalatnak a stratégiája megalkotásához, megteremti annak a lehetőségét, hogy a változások előrejelzésével a vállalat eredményes taktikai intézkedéseket hozzon. A versenykörnyezet elemzése a porteri versenystruktúra alapján Első lépéseként megpróbálom meghatározni a magyarországi piac méretét és növekedési ütemét, mivel az Universitas Iskolai Szövetkezet a hazai piac meghódítására törekszik. 2.1 Beszállítók Esetünkben a diákok jelentik a beszállítókat. Magyarországon több mint 100 ezer diák, a 16 éven felüli tanulók mintegy 20 százaléka vesz részt a diákmunkákban (a legfrissebb adatok szerint számuk egyre nő). Mivel egyre több diák mutat hajlandóságot a diákmunka iránt, ezért alkupozíciójuk gyenge. Azt is számításba kell venni, hogy miután az utóbbi években megnőtt a diákok iránti igény megbízói oldalról, ezért a diákok alkupozíciója erősödött. Mostanság 50-55 ezer nappali tagozatos középiskolás, illetve egyetemi-főiskolai hallgató dolgozik tanulási vagy szórakozási költségeinek előteremtéséért, sokan közülük

egész

évben.

A

taglétszámokból

ítélve

egyre

nagyobb

részük

a

diákszövetkezeteknél keresi a zsebpénz-kiegészítést. A diákok ugyan a klasszikus munkaerő-kölcsönző és -közvetítő társaságok "kínálatában" is szerepelnek, ám a forgalmi adatok alapján többségük a saját szervezetéhez fordul munkáért. 3 3

http://www.fn.hu/index.php?id=65&cid=23616

24

A Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) által készített "Ifjúság 2004" gyorsjelentés szerint az oktatásban részt vevő fiatalok mintegy kétharmada dolgozik a tanulás mellett. A kutatás során vizsgált 15-29 éves fiatalok kétötöde, azaz 39 százalékuk volt már foglalkoztatott, ugyanakkor további 5 százalékuk mondta azt, hogy egyszerre tanult és dolgozott is már. Bár a középiskolások számára nyáron van a csúcsidőszak, a diákmunkaerő alkalmazása korántsem számít csupán a nyári szezon jellegzetességének. A cégek egész évben kínálnak pozíciókat a felsőoktatási intézmények hallgatóinak, és a kétkezi munkák mellett egyre inkább számítanak a szakmai tudásra is. A nyári csúcsidőszak június közepétől kezdődik, ekkor jellemzően a középiskolások rohamozzák meg a diákszövetkezeteket. Ilyenkor körülbelül nyolcszor-tízszer annyi érdeklődő keresi fel az irodákat, mint máskor. Ez azt jelenti, hogy napi ötszáz-ezer munkát kereső diák jelentkezik egyetlen helyen. Másrészt

számtalan

beszállító

céggel

is

kapcsolatban

állnak

az

iskolaszövetkezetek, úgymint futárszolgálat, rendezvényszervező cég, irodaszer forgalmazó. Az alvállalkozókat és beszállítókat azon az alapon választják ki és értékelik, hogy milyen mértékben képesek az alvállalkozói és beszállítói szerződés követelményeit kielégíteni, beleértve a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos és egyéb különleges minőségirányítási követelményeket. Figyelembe veszik a korábbi, hasonló szállításaik tapasztalatait és egyéb, felkészültségükre vonatkozó bizonyítékokat, referenciákat. Kiválasztási szempontok: • egyenletes megbízható minőség, • nemzeti és nemzetközi szabványok alkalmazása, • minőségirányítási rendszerben történő munkavégzés, • szállítási határidő és annak betartása, • számunkra kedvező szállítási mennyiség, • ár, esetleges felárak, engedmények. • környezetvédelmi szempontok

25

2.2 Potenciális piacra lépők A rendszerváltás után, de főleg a kilencvenes évek második felében egyre több iskolaszövetkezet alakult. A gomba módra szaporodó szövetkezetek konkurenciát jelentenek egymás számára, de szükség is van a kínálat növekedésére, mert egyre nagyobb a diákok körében a munka iránti kereslet. Távolról sem lehet állítani, hogy a szövetkezeti mozgalom az elmúlt évtizedben Magyarországon virágkorát élte volna. Ezen a területen éppen ebben az időszakban indult meg a zsongás: a diákfoglalkoztatásban immár 40 szövetkezet működik. A legnagyobbaknak többezres taglétszáma és többszázmilliós árbevétele van. A munkaerőköltségekre mind jobban figyelő vállalatok összességében már milliárdokat hagynak a diákmunkaerőt közvetítő cégeknél.4 Az iskola-, vagy diákszövetkezetek legfontosabb előnye, hogy a nappali tagozatos diákokat számos kedvezménnyel tudják foglalkoztatni. Így bizonyos esetekben, –főleg a rövid, de intenzív időtartamú, szezonális továbbá a nagy fluktuációjú munkahelyek esetén– mindenképpen költség-hatékony lehetőséghez juthatnak a szolgáltatást igénybe vevő cégek. A keresletet a diákmunka iránt tovább fokozza, hogy főleg Budapesten és környékén a cégek egyre nehezebben jutnak megfelelő munkaerőhöz, így az iskolaszövetkezetek szolgáltatásait igénybe vevők köre évről-évre bővül. Mivel alacsony a belépési korlát ezért tartani kell az új belépőktől. Megállapíthatjuk, hogy az Universitas piacvezető, nem csak azért, mert legnagyobb forgalmat tudja magáénak, hanem azért is, mert a többiek az Universitast másolják, a legújabb kezdeményezéseket is az Universitas szorgalmazza (lobbizás).

2.3 Helyettesítő terméket gyártók A diákmunka esetében helyettesítő terméket gyártók a felnőttmunkát szervező cégek: fejvadászcégek illetve tágabb értelemben akár az összes hazánkban jelenlevő cég.

4

http://www.fn.hu/index.php?id=65&cid=23616

26

Azzal, hogy az iskolaszövetkezetek megjelentek a munkaerőpiacon, rendkívüli egyenlőtlenséget hoztak létre. Ugyanis azok nem fizetnek nappali tagozatos diákjaik után nyugdíj- és egészségügyi járulékot, ezért olcsón tudnak dolgozni. Az szövetkezetek tehát elveszik a munkalehetőséget sok más, nem diák munkavállaló elől. Mivel szórólapterjesztéssel és piackutatással is foglalkozhatnak az iskolaszövetkezetek, ezért a médiaügynökségekkel és piackutató cégekkel is számolniuk kell. Ezen cégek 100 %-ban tudnak helyettesíteni, de a diákszövetkezetek árelőnnyel bírnak a piacon. 2.4 Versenytársak Egyre

több

diákmunkára

specializálódott

szövetkezet

alakult,

számuk

Budapesten harminc körülire tehető. A kínálat tehát nagy, a diákoknak nem könnyű eligazodniuk az ajánlatok között. Az Universitas nagy előnye, hogy a legtöbb munkát kínálja, ugyan alacsonyabb kifizetési áron. Közvetlen versenytársaink a diákszövetkezetek: Student, Mind-Diák, Fürge Diák, Műisz, Jobb kezek, Pensum, Jobland, Trend Job, Rébusz. A

Jobb

Kezek

Diákszövetkezet

tagsága

nagyobbrészt

az

Eötvös

Lóránd

Tudományegyetem (ELTE) hallgatóiból áll. Náluk 350-400 forint az órabér a különféle borítékolási, csomagolási munkákért. Dienes Tibor elnök szerint a szövetkezet hetente frissített internetes honlapján keresztül is igen sokan jelentkeznek munkára. A szövetkezet taglétszáma illetve munkakínálata a többi diákmunka közvetítőhöz képest elenyésző, főként az egyetem által generált diákmunkaigényt elégíti ki. A Műegyetemi Iskolaszövetkezet (MŰISZ) 8 éve működik, és már most is a legjobb fizetést nyújtók egyike. A szövetkezetet a Budapesti Műszaki Egyetem Hallgatói Képviselete hozta létre azzal a céllal, hogy a diákok számára munkalehetőséget teremtsen, és más gazdasági tevékenységet végezzen; másrészt, mert a lehető legszorosabban együttműködik az egyetem vezetésével, ellentétben a tárcégekkel, amelyeknek a befogadó intézmény csak helyet ad. A jó bérfizetési pozíciót a többségében kvalifikált munkáknak - tolmácsolás, épületek állapotának felmérése önkormányzatok megbízásából, számítógépes tervezés, vállalati rendszergazdai teendők elvégzése - köszönhetik. A jól teljesítők órabére akár az 1200 forintot is elérheti. Sok hallgató annál a cégnél készítheti diplomamunkáját, majd kaphat állást, amelyiknél addig diákként dolgozott. A szövetkezet - a lakástakarék-pénztári szerződéskötést 27

kivéve - nem vállal ügynöki megbízásokat, mert a diákok inkább a biztos állást kedvelik. A diákszövetkezet hátránya azonban, hogy ugyan szakmai, minőségi, ámde kevés munkát kínál. A munkavállalásnál előnyben részesülnek a BME illetve más műszaki jellegű főiskola és egyetem hallgatói. Középiskolások számára szinte alig biztosítanak munkalehetőséget. A Mind-Diák Iskolai Szövetkezet óránként 400-450 forintért kínálja munkáit. Közepes árfekvésű munkalehetőségeket kínál. Püspöki László cégvezető tájékoztatása szerint a megbízások mintegy 60 százaléka inkább fizikai munka, noha a szakmai tudást is igénylő állásokkal jóval többet lehet keresni. Sajnálatos, hogy sok megrendelő késve fizet, így a béreket a szövetkezetnek kell megelőlegeznie a diákoknak, ami komoly érvágást jelent. Nagy hiányossága tehát a szövetkezetnek, hogy kevés önerővel rendelkezik. A Student Diákszövetkezet elnöke, Szijj György hasonló tapasztalatokról számolt be. A nagyobbak közé tartozó szervezetnek stabil megrendelői köre és zömmel állandó tagsága van. Akik itt dolgoznak, sokszor ugyanahhoz a céghez mennek több éven keresztül. A megrendelők elvárják a rugalmasságot: néha akár száz főre is szükség van napokon belül. A cégekkel kötött vállalkozási szerződésben megjelölt összegnek a diákok itt is a 70-75 százalékát kapják meg: a többi az iroda fenntartását és a bővítésére szánt összeg (Internet, e-mail, zöld szám), az adminisztráció, a reklám költsége, illetve ebből képeznek tartalékot a cégek késedelmes fizetésének kivédésére. A szövetkezet az elmúlt években rendre megduplázta árbevételét. Az idén erre már nem számít az elnök, de a növekedés várhatóan most sem marad el. Nem tartanak fenn vidéki irodahálózatot, ennek ellenére a fővárosi vállalatok vidékre kiterjedő megbízásait is vállalják, amelyeket az adott körzetben lakó tagjaik teljesítenek. A diákszövetkezetek nagy része nem fővárosi központtal működik, és a vidékiek esetenként nagyobb létszámot foglalkoztatnak a kisebb budapestieknél. A debreceni Joker-Diák vagy a szombathelyi Kaptár taglétszáma ezres nagyságrendű. Emellett azonban léteznek kisebbek is. A Debrecenben nemrég alakult Munka-Társ Diákszövetkezetnek például egyelőre félszáz tagja van. 5 A versenytársak alkupozíciója tehát erős, ugyanis jellemzően magasabb árakat fizetnek ki, ami felmérések alapján a legmeghatározóbb a diákok esetében. Ugyanakkor a legnagyobb választékot az Universitas kínálja a diákok számára. 5

http://www.fn.hu/index.php?id=65&cid=23616

28

2.5 Fogyasztók, vásárlók Az Universitas fogyasztói a megbízó cégek. Az iskolaszövetkezetek alakulásakor viszonylag kevés számú megbízó volt, de ezek viszont sok embert kértek. A rendszerváltást követő években megindult a külföldi tőke beáramlása az országba, nagyon sok külföldi illetve vegyes tulajdonlású cég jött létre. Átalakultak a munkák is. Egyrészt sokkal több partner lett. Ezek a partnerek viszont többnyire kisebb munkákkal bízták meg a Diákszövetkezetet. A megbízók általában kisebb Kft-k voltak, ahol kis létszámú alkalmazott dolgozott, így a kért diákmunkaerő létszám is csökkent. Ellenben a korábbi fizikai munkákkal egyre több lett a magasabban kvalifikált munkák aránya. A diákmunka alkalmazásával jelentős megtakarítást könyvelhetnek el a vállalatok, arról nem is beszélve, hogy jóval kényelmesebb iskolaszövetkezet közvetítésével igénybe venni a munkaerőt. A szövetkezetek tagjai ugyanis nem a munkaadókkal, hanem a szövetkezettel állnak szerződésben, a munkaadók kapnak egy „vállalati árat", amely minden járulékos bérköltséget tartalmaz, ennek köszönhetően a bérszámfejtést nem egy vállalati alkalmazott végzi, akit meg kell fizetni. Ráadásul a diákoknak fizetett összeg teljes egészében elszámolható költségként. Az iskolaszövetkezet állít ki róla számlát, s ezt egyszerű költségszámlaként könyvelheti el a cég. Nem beszélve arról, hogy a toborzás terhe sem nyomja a munkaadó vállát, a fizetést sem neki kell lebonyolítania, sőt a munkáltatói jogokat is a szövetkezet gyakorolja.6 A cégek a gazdaság szinte minden területéről képviseltetik magukat, ahol hosszabbrövidebb időszakokra kiegészítő munkaerőre van szükség. Tömegesen természetesen azokon a területeken alkalmazzák a diákokat, ahol nem számítható ki előre a szükséges létszám, illetve nagy az élőmunka igény, ugyanakkor elvárás a gyors és megbízható munkavégzés. Jellemző területe ennek a csomagolás, termék átcímkézés, borítékolás, szoftver-tesztelés. Emellett rengeteg hallgató tevékenykedik cégeknél elszórtan adatbeviteli, irodai, adminisztratív területen is. A nyári időszakban megszaporodnak a telefon-ügyeletesi, recepciós munkakörök, a titkárnői, az irodai kisegítői, ügyeletes jellegű

megkeresések.

Ezek

a

tevékenységek

általában

elvárnak

valamilyen

képzettséget, nyelvtudást, szövegszerkesztői, táblázatkezelői ismeretet, gyakorlatot.

6

Király Bernadett: Diákmunkánál is számít a szaktudás http://www.fn.hu/index.php?id=7&cid=99853

29

A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a munkaadók, akik eljutnak a döntésig, és igénybe veszik a diákszövetkezetek által nyújtott szolgáltatásokat, rendszerint megtalálják ebben a lehetőségben a számításukat, és tartós partnereivé válnak ezeknek a szövetkezeteknek. Ma már a nagyobb iskolaszövetkezetek több ezer partnerrel tartják a kapcsolatot, és évente úgy 100-150 cégnek közvetítenek ki diákokat. A megrendelők köre igen széles: a multinacionális cégektől kezdve megtalálhatóak a magyar kis- és közepes vállalkozások is.

30

3. A szervezet bemutatása 3.1 Alapadatok (termelési érték, vagyon, létszám, nyereség stb.) Az

Universitas

Iskolai

Szövetkezet

1983-ban

alakult

Universitas

Diákszövetkezeti Csoport néven azzal a céllal, hogy a hallgatók ily módon rendszeres és szervezett munkavégzési lehetőséghez jussanak. Az Universitas cégszerűen szerződik a megbízókkal, és vállalja a felelősséget a teljesítés minőségéért, a diákok pedig szövetkezeti tagként végzik munkájukat. A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytat, amelyet törvény nem utal más formájú gazdálkodó szervezet, vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi körébe. Az Universitas mintájára 1990-ben megalapították a Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózatot is, amelynek budapesti tagja az Universitas Iskolai Szövetkezet, és amely az ország legnagyobb városaiban található diákcsoportokra alapozva országos méretű vállalkozási rendszert alkot. Jelenleg 41 városban található helyi iroda, helyi menedzserekkel és kiépített infrastruktúrával. Tagja a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének, a Diákvállalkozások Európai Szövetségének (JADE). A megbízók igényeinek teljes körű kiszolgálására vállalkozik fiatalos, kreatív csapatmunkával oly módon, hogy ezzel a diákok mind szélesebb körét juttathassa pénzkereseti és tapasztalat-szerzési lehetőséghez. A Meló-Diák – Universitas Országos Diákvállalkozási Hálózat éves anyagmentes árbevétele eléri a két milliárd forintot, megbízói száma az 5500-at és közel 35.000 diák dolgozik egy évben. A 20 év alatt több mint 30.000 céggel kötött szerződést és több mint 150.000 egyetemistának, főiskolai hallgatónak nyújtott segítséget, biztonságos pénzkereseti lehetőséget. A cég társasági formája korlátolt felelősségű társaság, jegyzett tőkéje 5.000.000 HUF.

31

3.2 A legfontosabb termékek és szolgáltatások Küldetésük: "Cégünk 1983 óta felhalmozott minden tapasztalatával arra törekszik, hogy piacvezető országos diákvállalkozási hálózatként rugalmas, kreatív, jó hangulatú csapatmunka révén üzleti partnereit megbízhatóan, szakszerűen szolgálja, a diákságot pénzkeresethez juttassa, dolgozóinak biztos jövőt, kiegyensúlyozott megélhetést nyújtson." Főbb szolgáltatásaik: Promóciós ágazat Piackutatás Terjesztés Nyelvigényes munkák Információ szolgáltatás Adatrögzítés, irodai adminisztratív munkák Hagyományos fizikai munkák 3.3 Piaci részesedés A szférában piacvezető. A szférában a hálózat piacvezető, amit számadatok is alátámasztanak: - közel 1.5 milliárd forintos éves árbevétel - országosan 40.000 közgazdász, mérnök, jogász és egyéb hallgató dolgozik évente - évente közel 5.000 megbízó - évente több mint 100 millió szórólap, katalógus, termékminta, küldemény terjesztése - évente 3.500.000 ledolgozott munkaóra7

7

céges forrás

32

3.4 A fejlődés legfontosabb „mérföldkövei” (alapítás, növekedés, új tulajdonosok) A Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat, melynek tagja az Universitas Iskolai Szövetkezet 1989-ben alakult, és azóta piacvezető a szférában. Országos hálózatuk lehetővé teszi, hogy az ország minden pontján tudjanak munkát végezni, és minden diákot a lakóhelyéhez közeli irodában tudjanak fogadni. A Meló-Diákban 35.000 diák dolgozik évente, irodáink száma eléri az 50-et. Az Universitas 1983-ban - immár 22 éve - abból a célból jött létre a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, hogy szervezett keretek között biztosítson munkalehetőséget a diákok részére. Alapítói a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint a Diákvállalkozási Szekciójának. Tagjai a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DIÁK-ÉSZ), és a Diákvállalkozások Európai Szövetségének (JADE).

3.5 A meghatározó tulajdonosok A diákoknak a megfelelő munka megtalálása után egy részjegyet kell vásárolniuk (1000 Ft), melyet kilépéskor visszakapnak. A belépéssel (a részjegy befizetésével), a szövetkezet teljes jogú, és mindenkivel egyenrangú tulajdonosává válnak, mely feljogosít őket a szövetkezet taggyűlésén való részvételre, ahol a szövetkezet életével kapcsolatos döntések születnek.

33

3.6 A működési környezet elemzése

A siker lényeges tényezője, hogy a szövetkezet felismerje, kikkel és miben versenyzik valójában. A valódi versenytársak azonosítása azért is nélkülözhetetlen, mert ennek alapján lehet megérteni azt, hogy melyek a vállalat kritikus sikertényezői, illetve alapvető képességei. Ezért készítettem el az Universitas stratégiai térképét és elemeztem a diákok értékeit. 3.6.1 stratégiai térképe

Diák bérezése

3.6.2 A fogyasztói érték elemzése

34

Az ábra jól szemlélteti, hogy az Universitas a klaszere az alacsony bérek és nagy munkakínálat felé esik. Olyan diékszövetkezenek a klaszterébe, mint a Student vagy a Mind–Diák Iskolaszövetkezet. A fogyasztói értékelemzésből pedig kitűnik, hogy az iparági átlaghoz képest alacsonyabb órabéreket kínál, ugyanakkor a munka jellege és helye szerint jobb helyre pozicionálódik. 3.7 Hírnév, elismertség Felmérések szerint az Universitas rendelkezik az iskolaszövetkezetek közül a legnagyobb ismertséggel. Bizonyítottan a legnagyobb tagszámú iskolaszövetkezetről van szó. Kétségtelenül, ha vidéken a Meló-Diák, Budapesten az Universitas felől kérdezünk meg egy diákot, azonnal beugrik, hogy diákmunkáról van szó. Ugyanakkor valamiféle negatív jelentéstartalmat is tulajdonítanak a diákszövetkezeteknek: kihasználják, agyondolgoztatják a diákot és potom pénzt fizetnek. Ez sokszor így is van, ugyanis a jogi szabályozások ellenére a megbízó az úr. Az Universitas hírnevét öregbíti a bevezetett ISO 9001 minőségirányítási rendszer, melyet elsőként és egyelőre egyedüliként birtokol az iskolaszövetkezetek körében.

35

3.8 SWOT elemzés A külső környezetből érkező lehetőségek és fenyegetések, valamint a belső erőforrások által meghatározott erősségnek és gyengeségek felbecsülése alapján szeretném bemutatni az iskolaszövetkezet stratégiai pozícióját.

3.8.1 Erősségek IxF=R - Sokoldalúság (sok féle munkát kínál a diákoknak) -Ellenőrzött

munkahelyek

(a

munka

biztonságát,

4 x 4 = 16 a

munkafeladatokat is kontrollálja)

balesetvédelmet,

és

a

3x3=9

-Biztosított (a diák a Universitasban történő munkavégzés alatt élvezi az ingyenes baleset- és felelősségbiztosításukat is)

3 x 4 = 12

- Segítőkész (a diáknak kérésre bankszámlát nyit, amire a fizetését utalja)

2x2=4

- garancia (diák mindenképp megkapja fizetését, még akkor is, ha a megbízó nem fizet az Universitasnak)

3 x 5 = 15

- állandó kínálat

4 x 5 = 20

- Hálózat (nagy földrajzi lefedettség)

4 x 3 = 12

- Helyismeret

3x2=6

- Szabályosság, jogi előírások betartása

5 x 4 = 20

- Régi, állandó, bevált megbízók

3 x 5 = 15

- Képzettség, képzett, tapasztalt munkatársak, vezetők

4 x 4 = 16

- Több lábon állás

4 x 5 = 20

- Folyamatos megújulás

3 x 4 = 12

- Kreativitás

3x3=9

- Csapatszellem, összetartás

3 x 4 = 12

- Stratégiai tervezés

4 x 4 = 16

- Kiforrott rendszer

3 x 4 =12

- Értékes vezetői programok

2x3=6

- vállalat közismert és elismert

3 x 5 = 15

- nagy a relatív piaci részesedése

4 x 5 = 20

- jó hírnév a minőség alapján

3 x 5 = 15

- jó hírnév a vállalási árak alapján

3 x 4 = 12 36

- lobbizás

4 x 4 = 16

- hatékony értékesítési személyzet- témavezetők

4 x 5 = 20

- hatékony K+F és hatékony újítások

2x4=8

- előnyös területi elhelyezkedés (Budapest 9. ker, Lónyay u.)

4 x 5 = 20

- megbízható, gyors és rugalmas

3 x 5 = 15

- a minőséget és szabályosságot garantálni tudja

4 x 4 = 16

- több ezer referenciával rendelkezik

5 x 3 = 15

- céges garanciát vállal munkájára

4 x 3 = 12

- a szférában piacvezető

5 x 5 = 25

- hazánkban elsőként vezeti be az ISO 9002 minőségirányítási rendszert

5 x 4 = 20

A diákoknak tehát célszerű iskolaszövetkezetben dolgozniuk, mivel az iskolai szövetkezetben egy, könnyen megközelíthető helyen találhatják meg azokat a munkákat, amelyeket diákok végezhetnek, nem kell állandóan böngészniük a hirdetéseket, rengeteg olyan lehetőséget találhatnak, melyet iskola mellett lehet végezni. Ha a diák az iskolaszövetkezetnél vállal munkát, és azt rendesen elvégezi, akkor a pénzét akkor is megkapja, ha a Megbízó cég nem akar fizetni A munkák mind ellenőrzött munkahelyek, tehát mind munka biztonságát, a balesetvédelmet, és a munkafeladatokat is kontrollálják. Az Universitas Iskolai Szövetkezetben még a csúcsszezonban is tudnak munkát adni, valamint a szövetkezet erőssége még a többlábon állás. Sokan ugyanis nem tudják, hogy az Universitas és a Meló – Diák Hálózat vezetősége megegyezik. Az Universitas megalakulása után az országos hálózat azért kapott más nevet, hogyha az egyik „ág” becsődöl, ne menjen a másik kárára. A cég tevékenysége igen kiterjedt: a diákmunka bérbeadásán túl foglalkozik piackutatással és szórólapterjesztéssel is) A megbízók örömére az Universitas Iskolai Szövetkezet alacsony vállalási árakkal dolgozik.

37

3.8.2 Gyengeségek IxF= R - Nem elég stabil a csapat

-2 x 4 = -8

- alacsony kifizetési ár

-2 x 5 = -10

- Elveszítünk diákokat

-2 x 5 = -10

- „Jutalékos” fizetés

-1 x 3 = -3

- Sok területen nincs egységes technológia

-1 x 2 = -2

- Nagy szervezet, esetleges széthúzások

-2 x 3 = -6

(pl. győri kirendeltség kiválása) - Diákok erősödő alkupozíciója, függőség a diákságtól

-3 x 5 = -15

- Hálózati szintű egyetértés, egység hiánya

-2 x 3 = -6

- Nincs egységes törvényi háttér

-1 x 4 = -4

- Gyenge áralku pozíció a megbízók felé is

-2 x 5 = -10

- A diákok lojalitásának hiánya

-3 x 5 = -15

- Motivációhiány a középvezetőknél

-2 x 2 = -4

- Tőkehiány

-1 x 5 = -5

- Hálózaton belüli információáramlás hiányosságai

-1 x 2 = -2

- A konkurenciához mérten magas vállalási ár

-1 x 4 = -4

- Nem vagyunk szakcég ( ld. piackutatás, adatfeldolgozás)

-2 x 2 = -4

- Kevés hálózati munka

-3 x 2 = -6

- Az országos és a budapesti vezetés átfedése

-3 x 1 = -3

- Nincs közös cél

-1 x 3 = -3

- Középvezetői fluktuáció

-3 x 3 = -9

- Néhol hálózati bizalmatlanság

-2 x 2 = -4

- Bebetonozott felsővezetés

-2 x 4 = -8

- Diákjaink bérezése nem versenyképes

-3 x 5 = -15

- Cost center

-2 x 4 = -8

- Gondjaink vannak a határidők betartásával

-3 x 4 = -12

A szövetkezet legsürgetőbb problémája a kellő munkaerő hiánya. Fel kell térképezni, hogy

a diákok milyen időben, milyen bérezésért hajlandók többet

dolgozni. Továbbá ügyelni kell a szerződésben foglalt határidők betartására, mind a diákok, mind a megbízók felé.

38

3.8.3 Lehetőségek IxF= R - Újabb területek (szolgáltatások)

4 x 4 = 16

- Országos lefedettség növelése

2x4=8

- Ágazatok önálló fejlesztése és megjelenítése

5 x 4 = 20

- Az egyes ágazatok max. kihasználása

4 x 5 = 20

- Új földrajzi területek

3x3=9

- A hatékonyság növelése

4 x 4 = 16

- Innováció fejlesztés

3 x 4 = 12

- Posta monopólium megszüntetése

3x3=9

- Költségek csökkentése

2x4=8

- Vezetőképzés

3 x 4 = 12

- ösztöndíj

5 x 5 = 25

- Törvényi szabályozás befolyásolása

3 x 4 = 12

- Kapcsolt szolgáltatások bővítése

4 x 5 = 20

- Átalakulás profit centerré

4 x 4 = 16

- Delegálás

3 x 4 = 12

- Kontrolling rendszer kialakítása

2x4=8

- Projektek vállalása

4 x 5 = 20

- Uniós csatlakozás

3 x 4 = 12

- Közbeszerzési tenderek

5 x 3 = 15

- Együttműködés munkaerő kölcsönző cégekkel

4x2=8

- Fejvadászat

3x3=9

- Pályázati pénzek megszerzése

2 x 5 = 10

- Társadalmi szerepvállalás

2x4=8

- Agyelszívás a konkurenciától

3 x 4 = 12

- Középvezetői energiák max. kihasználása

4 x 3 = 12

- Ellenőrzés körének kiterjesztése

3x3=9

- Nagyobb fokú ellenőrzés bevezetése

4 x 3 = 12

- Digitalizálni az irodai munkát

4 x 4 = 16

(jelentéseket e-mailen küldeni, faxot): kevesebb papírköltség, költséghatékonyság - Nyári akciók bevezetése

4 x 5 = 20

pl. ha 2 hónapig folyamatosan nálunk dolgozol, a harmaikat Angliában töltheted (Mc Donald’s munka) 39

A lehetőségek feltárása a

környezeti elemzés egyik fő célja új piaci

lehetőségek felderítésére, míg a marketinglehetőségek a vevőigények olyan területét jelentik, ahol a vállalat nyereségesen működhet.8 Az Universitas számára számtalan lehetőség nyitott. Több megbízó cég megnyerését segítené elő az ágazatok fejlesztése, maximális kihasználása, szolgáltatásaik bővítése. Diákokat

pedig

munkavállalásra.Az

nyári

akciókkal

ösztöndíj

lehet

és

ösztöndíjjal

pénzjellegű,

lehetne

ugyanakkor

ösztönözni

a

összeköthető

tanfolyamokkal, külföldi munkalehetőségekkel is.

8

Philip Kotler (2004): Marketing menedzsment. Elemzés, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés. KJK Kerszöv Könyvkiadó

40

3.8.4 Fenyegetések IxF= R - Negatív törvénykezés

-1 x 5 = -5

- Növekvő adminisztráció

-2 x 4 = -8

- Uniós csatlakozás

-1 x 3 = -3

- Fokozódó ellenőrzés

-2 x 4 = -8

- Feltörekvő középvezetők

-1 x 3 = -3

- A konkurencia szabálytalan működése

-2 x 5 = -10

- A hálózat széthullása

-2 x 4 = -8

- Külföldi munkaerő beáramlása

-1 x 3 = -3

- Specializált konkurencia

-2 x 5 = -10

- Reklámra, fejlesztésre kevés pénz

-3 x 3 = -9

- Az ellenségeskedés növekedése

-2 x 3 = -6

- Hálózati közömbösség

-2 x 2 = -4

- Finnyás diákok

-3 x 4 = -12

- Diákhitel

-3 x 5 = -15

- Közterhek csökkenése

-1 x 3 = -3

- Gépesítés

- 2 x 4 = -8

- Kóklerek által elfuserált területek, a diákmunka lejáratása

-2 x 5 = -10

- A diákmunka fokozatos leértékelődése (sör egyenérték)

-3 x 4 = -12

- A munkaerő leasing cégek elvonják a figyelmet

-2 x 5 = -10

- Egyéni érdekek felerősödése a cégérdekkel szemben

-1 x 3 = -3

- A konkurencia rövid időn belül „leutánozza” a stratégiát

-2 x 5 = -10

- Nagy a konkurencia (beleértve a külföldi konkurenciát is) egyre telítődik a piac

-3 x 4 = -12

- Nő a diákok és a megbízók alkupozíciója

-3 x 5 = -15

- Fenyeget az EU-jogharmonizciókhoz való alkalmazkodás kényszere -1 x 3 = -3 Legsúlyosabb környezeti fenyegetések az iskolai szövetkezet számára leginkább a partnerek – a diákok és megbízók - növekvő alkupozíciója, a konkurencia erősödése illetve a piac telítődése. Ugyancsak veszélyt jelent a diákok számára könnyen szerezhető jövedelem, a Diákhitel. Az iskolaszövetkezetek közül azok, akik elsősorban felsőoktatási hallgatókkal dolgoznak, ugyancsak megérezték a diákhitel

41

néhány évvel ezelőtti elindulását: azt követően évekre visszaesett a munkára jelentkező főiskolások, egyetemisták száma, mostanra azonban már kezd újraéledni a munkavállalási kedv. 3.9 A SWOT elemzés eredményének összefoglalása A SWOT elemzés sok használható tényt hozott felszínre. Összefoglalásként a következő, véleményem szerint a legfontosabb tennivalókat emelném ki: • A vállalatnak ellent kell állnia megjelenő konkurencia támadásainak. Ezért mindenképpen egy stabil ügyfélkört kell kialakítani. A már meglévő, egyéb szolgáltatásokat igénybevevő ügyfelek megtartása és az új szolgáltatásba történő bevonása mellett új területek kijelölése szükséges. • Az értékesítéspolitika mellett az árpolitika kialakításánál is ügyelni kell a konkurencia által okozott árszint - változásokra. • A piaci információk, a versenytársak folyamatos figyelése, és értékelése elengedhetetlen. • Ki kell használni az országos elérhetőség adta előnyöket az értékesítés során, és esetleg egyéb kapcsolt szolgáltatások nyújtásával. • Az ismertséget és a pozitív image-t növelni kell a partnereinkben. • Erősíteni kell a vállalat belső egységét.

42

4. Marketingkutatás A diákmunka kölcsönzés piaca mára már érett üzletág, a nagy lehetőségek és veszélyek is alacsony szintűek. A piacon igen sok versenytárs jelent meg, a szolgáltatás életciklusa turbulens szakaszán tart. A turbulens versenyben az iparág fejlődése viszonylag lelassult, a versenytársak száma maximalizálódott, így az egyetlen megoldás a kiemelkedésre az diákoknak kifizetett árak növelése illetve a diákokban az Universitas hírnevének megerősítése. Ugyanakkor megbízói oldalról a szolgáltatás életgörbéje inkább a piaci fejlődés irányába mutat. Az iskolaszövetkezetek még messze nem értek el lehetőségeik határához. A megbízó vállalatok számára a Műegyetemi Iskolaszövetkezet kimutatásai alapján

hozzávetőleg

30

százalékos

költségmegtakarítást

jelent

az,

hogy

diákszövetkezeten keresztül vesznek igénybe munkaerőt. Ez ma még olyan előny, amely további piacnövekedést hozhat a szövetkezeti mozgalom e váratlanul felfutó ágának.

4.1 A probléma felvetése Kutatásomat egy problémafeltáró, vezetőséggel folytatott mélyinterjúval kezdtem.9 Az igazgatósági tagokat a cég aktuális nehézségei felől kérdeztem. Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy megnövekedett kereslet a megrendelői oldalról. Ennek oka, hogy megnövekedett az igény a diákmunka iránt, mivel sokkal kevesebb adminisztratív költséggel jár, illetve anyagi és adminisztratív okok miatt is. A keresletet a diákmunka iránt tovább fokozza, hogy főleg Budapesten és környékén a cégek egyre nehezebben jutnak megfelelő munkaerőhöz, így az iskolaszövetkezetek szolgáltatásait igénybe vevők köre évről-évre bővül. A leggyakoribb esetek, amikor a cégek diákmunkaerőt alkalmaznak:

9

•

előreláthatóan tartós munkaerőigény jelentkezik (szabadság, tartós betegség)

•

átmeneti létszámstop, vagy létszámleépítés van, de kell a munkaerő

ld. az 1. számú mellékletben

43

•

időszakosan fellépő munkaerőigény kielégítésére, időszakos pluszmunkák, váratlan nagyobb megrendelések, alkalmi feladatok (ünnepek, mérlegkészítés)

•

növekvő adminisztratív teendők ellátására (évzárás)

A munkáltató részéről célszerű a diákmunka, mint munkaerőforrás igénybevétele, mert: •

a diákok munkabére, nem számít bérköltségnek, számlát kap róla, annak egy része az adóból leírható

•

az alkalmazott diákok nem tartoznak bele a munkaerőlétszámba

•

nincs álláshirdetési költség, nem kell a kiválasztás hosszú és bonyolult rendszerével foglalkoznia

•

az azonnali helyettesítés is megoldható

•

gyors, rugalmas, a munkáltató igényeihez alkalmazkodik

•

terheket

vesznek

bérszámfejtés,

le

a

válláról:

bérkifizetés,

felvétel,

beléptetés,

társadalombiztosítási

szerződésbontás,

ügyintézés,

munkaügyi

adminisztrációs terhek 4.2 Elképzelés a probléma megoldására A vezetőség a probléma megoldását a már meglévő tagok lojalitásának megőrzésében, illetve újak toborzásában látja. Ezt hogyan akarják kivitelezni? A diákok preferenciáinak felmérésére (kik, mikor, mennyit,

mennyiért

szeretnek

dolgozni)

van

szükség,

azért

hogy

jobban

megismerhessék partnereiket, illetve a vállalt munkákat a diákok megváltozott igényeihez igazítsák. Az igazgatóság arra szeretne választ kapni, hogy egy esetleges nyereményakció motiválná-e a tagokat több munkavállalásra illetve egy ilyen marketingakció segítségével szerezhet-e újabb diákokat a régi tagok segítségével.

44

4.3 A kutatás célja Marketingkutatásom célja tehát a diákok preferenciáinak, igényeinek feltárása illetve a szóba jöhető lehetőségek felismerése annak érdekében, hogy minél több diákot nyerjen meg magának a vállalat. Mindehhez szekunder és primer kutatást szeretnék alkalmazni.

4.4 Hipotézis 1. A tagok pozitívan reagálnának egy nyereményakcióra Az Universitas Iskolai Szövetkezet tagjai főként a 16-19 éves korcsoportba tartoznak.Ez a korosztály még könnyen befolyásolható nyereményakciókkal. Az első hipotézisem megfogalmazása tehát egyszerű: az Universitas Iskolai Szövetkezet tagjait több munkára lehetne ösztönözni némi többlet ellenszolgáltatásért cserébe, illetve nyeremény fejében akár a tagtoborzásban is segítségére lehetnének a vállalatnak. 2. Nagy értékű ajándékkal lehet rájuk hatni Azt gondolom, hogy csak nagy értékű ajándék hatására buzdulnának fel az Universitas tagok. A nyereményakció sikeressége a megnyerhető ajándékoktól függ 3. A diákok jóval nagyobb óradíjakért lennének hajlandó többet dolgozni 4. A diákok elégedetlenek a munka minőségével. Többször hallottam már, hogy a diákmunkát „rabszolgamunkának” minősítik, ezért feltételezem, hogy az Universitas tagok elégedetlenek a kínált munkák minőségével.

45

4.5 Szekunder kutatás A kutatási folyamatnak fontos eleme a szekunder információk gyűjtése, mivel a már meglévő adatok birtoklása nagyon megkönnyíti a tájékozódást. Ami a dolgozó diákok számát illeti, egy tavalyi felmérés szerint körülbelül minden tizedik középiskolás és minden második egyetemista dolgozik, vállal valamilyen ideiglenes munkát a nyáron. A legtöbben szórakozásra, bulizásra, nyaralásra, esetleg egy kis "tartalékra" gyűjtenek, sokan a tandíjra valót szedik össze a szünidőben. Van, aki önállóságát próbálgatja azzal, hogy kísérletet tesz saját jövedelem szerzésére, de olyanok is akadnak, akik nem tudnak magukkal mit kezdeni, inkább "hasznosan" töltik az időt. A diákok legnagyobb rohama általában a szünidő kezdetére, június közepére tehető, július végétől már inkább a strandokon, vízpartokon élvezik a jól végzett munka gyümölcsét a fiatalok. A vakáció beköszöntével elsősorban szellemi elfoglaltságot keresnek, lehetőleg otthon vagy kellemes irodai környezetben végezhetőt, ha lehet, kötetlen munkaidőben. A legnépszerűbb munkák között tolmácsolás, fordítás, adatrögzítés szerepel, de sokan járnak borítékolni, szórólapozni, kérdőívezni is. A bevállalósabbak nem hátrálnak meg az újságkihordástól, esetleg könnyebb fizikai munkától árufeltöltéstől, raktári munkától - sem, de nyár lévén kelendőek a szüretelésibetakarítási feladatok is. Sokan besegítenek a családi vállalkozásban, mások büfében, vendéglátóhelyeken, fagyizóban keresik meg a zsebpénzre valót, de diákmunkásokra bukkanhatunk a különböző áruházak kóstoltató, pontbeváltó reklámstandjai mögött is. A fiatalok többsége diákszövetkezeteken keresztül vállal munkát. Ez egyrészt könnyebbség, hiszen a megbízást ilyenkor nem maguknak kell "felhajtaniuk", másrészt biztonságos, hiszen teljesen legális munkaszerződéssel dolgoznak. A közvetítő irodák jutaléka miatt ugyanakkor kevesebb pénzt kapnak kézhez, mintha közvetlenül foglalkoztatnák őket. Universitason keresztül munkát vállalók életkora 16 és 30 év között mozog a legnagyobb arányban a 18-20 év közöttiek vannak. Szeptembertől májusig többségében

46

egyetemisták, főiskolások dolgoznak, míg nyáron a középiskolások alkotják a legnagyobb csoportot. Sok diák végez csomagolást, árufeltöltést 380-400 forintos órabérért. Ugyan kevésbé kedvelt a szórólaposztás, ám a 400-450 forintos órabér miatt mindig vannak jelentkezők. Jellemző, hogy a nem nagyon kedvelt munkákra az átlagnál magasabb órabért kínálnak az iskolaszövetkezetek, hogy megfelelő számú jelentkező legyen.

Az órabérek manapság 375 Ft-nál kezdődnek, és a szakmai munkák vagy például a tolmácsolás, fordítás esetén az 1500-2000 Ft-ot is elérhetik. Fontos tudni, hogy ezen óradíjak bruttóban értendők, hisz a diákok béréből is levonásra kerülnek a szükséges adók, járulékok. Jellemző, hogy a diákok túlértékelik képességeiket, és sok pénzt akarnak keresni, természetesen kevesebb vagy kvalifikáltabb munkával. Emiatt például veszélyes vagy nehéz fizikai munkát, piszkos körülményeket, valamint nem egyértelmű elszámolási viszonyokat biztosító (pl. szórólap-osztás, kérdőív kitöltés) munkákat az iskolaszövetkezetek nem is vállalnak el, illetve nem kínálnak a diákoknak. A munkavállalók nagy többsége év közben heti egy-két napot dolgozik, így meg tud keresni 25-30 ezer forintot egy hónap alatt, ami nagyjából mondjuk szórakozásra, netán egy kis spórolásra elegendő. Nyáron a helyzet annyiból változik, hogy inkább egy huzamban 2-3 hetet szeretnének a diákok munkával eltölteni, így megkeresve a pénzt a nyár hátralévő részében a nyaralásra. Jellemző az is, hogy júniusban illetve júliusban kívánnak dolgozni, az augusztust szánják általában a pihenésre, nyaralásra. Év közben zömében egyetemisták, főiskolások vállalnak munkát, hétvégeken középiskolások is. Természetesen az informatikusok, az építész, építős hallgatók könnyebben találnak szakmai jellegű munkákat, hisz az ő tudásuk gyakorlatibb jellegű, kisebb munkatapasztalat esetén is tudnak szakterületükön valami hasznosat alkotni. A többiek inkább a klasszikusnak nevezhető diákmunkákat tudják elvállalni. Nyáron arányaiban megszaporodik viszont a középiskolás diák munkakeresők száma. Ez adódhat egyrészt a nyári szünet miatt, másrészt abból, hogy a vidéki hallgatók többsége a szünidőben hazamegy, így nem a fővárosban, nem nálunk dolgozik. Harmadrészt fontos szempont, hogy az egyetemisták, főiskolások mobilabbak, jobban ki tudják 47

használni a nyarat, utaznak, pihennek, szórakoznak. A felsőoktatásban tanuló dolgozók arányának csökkenése a kötelező szakmai gyakorlatok következménye is lehet, amikor is a diák általában térítés nélkül vagy jelképes összegért -de ilyenkor az alkalmazó cég keretein belül- szakmai munkát köteles végezni. A MŰISZ Iskolaszövetkezet minden évben vizsgálja a budapesti diákmunkapiac szereplőit a potenciális munkavállalók, azaz a 16 évnél idősebb iskolába járó fiatalok megkérdezésével. A becslések szerint a fővárosban, iskolaszövetkezetek keretein belül egy hónapban nagyjából 10.000 diák vállal munkát. A megkérdezett 1300 fő csaknem 40 %-a dolgozott már iskolaszövetkezeten keresztül. A havi átlagbérük nem haladta meg a 16.000,- Ft-ot, ami az átlagosnak mondható 400,- Ft-os órabér esetében nagyjából havi 40 órát jelent. A megkérdezettek összesen 18 iskola-, avagy diákszövetkezetet tudtak megnevezni. Ebből az 5 legismertebb adta a válaszok megközelítőleg 70 %-át, mind ismertségben, mind elsődleges preferenciában és feltételezhető, hogy bevételben is. A diákmunkaerő sajátosságaiból fakadóan (rendszertelen munkavégzés, nagy fluktuáció, stb.) a diákmunka inkább kiegészíti a munkaerő-kölcsönzést, mint helyettesíti. Ez természetesen csak abban az esetben igaz, ha a diákszövetkezetek tényleg nappali tagozatos diákokat alkalmaznak. A kutatás szerint a diák-munkavállalók 4,5 %-a volt az, aki nem nappali tagozaton tanult. A munkavállalók iskolaszövetkezetekben való munkavállalással kapcsolatban leginkább a „késői bérfizetéssel”, illetve a „kis munkaválasztékkal” továbbá a „kevés munkával” elégedetlenek. Az első probléma két okra vezethető vissza: a havonta egy hetet dolgozó diáknak –főleg, ha ez hó elején történt– egyszerűen adminisztratív okokból meg kell várnia a következő hó elejét a bérkifizetésig, továbbá a szövetkezetek általában tőkeszegény szervezetek, így nagy gondot jelenthet a havi bérek előfinanszírozása. Ebből adódóan ezen vállalkozások keveset tudnak marketingre, reklámozásra költeni. A megkérdezettek több mint 25 %-a még mindig valamely családtagján vagy ismerősén keresztül talál rá az általuk ismert iskolaszövetkezetre. Emellett nagy szerepe van a fővárosban elburjánzott illegálisan elhelyezett plakátoknak is (6 %) Az interneten keresztül 20 % talált rá a szövetkezeti munkaadójára, és az oktatási intézményen keresztüli megismerésnek is nagy jelentősége van (16 %). A

48

munkavállalók 19 %-a a jó, forgalmas helyen található ügyfélszolgálatot fedezte fel először, és csak a maradék lehetőségeken osztoznak a hagyományos hirdetési formák10. A munkaválaszték szűkössége csak néhány területen igaz, ott, ahol "tömegesen" alkalmaznak diákokat: a rendkívül alacsony bérköltséggel gazdálkodó gyorsétteremláncok, a nagyáruházak egyszerűbb munkakörei, illetve a dinamikusan bővülő és rendkívül nagy munkaerő-igénnyel jelentkező call center cégek. A "kevés munka" problémája általában a szünidőre jellemző, amikor időszakosan a középiskolások tízezrei is megjelennek a munkaerő-piacon. Az talán természetes, hogy a diákok kevés munkával minél több pénzt szeretnének keresni, a többségük viszont erősen túlbecsüli saját tudását, és nehezen fogadja el, hogy valós ismerete kevesebb, mint amit a cégek elvárnak. A szakmai jellegű munkák esetén a megbízók nem betanulókat, hanem tapasztalt, megbízható szakismeretű diák munkavállalókat várnak el. A diákok többsége a könnyű fizikai és az irodai munkák esetén alkalmazható sikeresen. 1 táblázat:A legismertebb iskolaszövetkezetek a fővárosban (a megkérdezettek százalékában): 1. Melódiák-Universitas (20,5 %) 2. MŰISZ Iskolaszövetkezet (13,9 %)) 3. Rébusz (12,6 %) 4. Pensum (12,3 %) 5. Jobland (9,3 %) 6. Minddiák (8,9 %) 7. Student (8,5 %)

10

Iskolaszövetkezetek és a diák munkaerő http://www.consultationmagazin.hu/index.php?menu=cikk&id=417, 2006.01.20.22:15:20

49

Diákok által leginkább végzett tevékenységek: • call center • telemarketing, kérdőíves felmérések • irodai kisegítő tevékenység (helyettesítés, fénymásolás, szövegszerkesztés) • adatbevitel, adatbázis frissítés, -feltöltés • könnyű fizikai munkák • borítékolás • háztartási termékek címkézése • segédmérnöki tevékenységek, számítógépes tervezés • tolmácsolás, fordítás • rendezvényekre személyzet biztosítása (tolmács, hostess, regisztráció)

2. Táblázat: Néhány nagyobb diákszövetkezet főbb adatai11 MUTATÓK Tagok (diákok) száma (ezer fő) Közvetített diákok száma 2001. (ezer fő) Partner cégek száma (darab) Árbevétel, 2000. (millió forint) Árbevételi terv, 2001. (millió forint)

Jobb Kezek

Student

Meló-

Fürge

Diák

Diák

MŰISZ

Minddiák

13, 30

1, 65

24, 50

10, 63

9, 20

11, 50

4, 00

1, 40

27, 60

8, 24

5, 00

11, 50

400

173

2100

700

450

220

330

455

1660

300

n. a.

535

400

530

1750

440

n. a.

760

11

Almássy Kornél, Kucsera Tamás Gergely, Szabó László, Szabó Tibor (2002): A magyarországi felsőoktatási hallgatók munkavállalói érdekképviseletének alternatívái külföldi példák vizsgálatával, http://www.ofakht.hu/muh/hookzt.htm, 2006.01.12 18:22

50

5. Primer kutatás

5.1 Konceptualizáció A konceptualizáció során néhány fogalom jelentését, értelmezését tisztázni kell ahhoz, hogy a későbbikben a kutatás pontosan lebonyolítható legyen: ezek az Universitas Iskolai szövetkezet tagjai valamint azok preferenciái a munkavégzést illetően, érzékenységük egy esetleges nyereményakcióra. Az Universitas Iskolai Szövetkezet tagjai alatt értem azokat a 16 évüket betöltött nappali tagozatos diákokat, akik munkaszerződés során az Universitasszal kapcsolatba kerülnek. A preferenciák a diákok olyan igényei a munkavállalással szemben, amely arra serkenti őket, hogy az Universitasnál több munkát vállaljanak. Mivel a kutatás feltáró jellegű, tehát a megkérdezettek véleményére, elképzeléseire, attitűdjeire vagyok kíváncsi, nem határozom meg ennél pontosabban a preferenciát. Nyereményakció alatt az Universitas logojával ellátott, brandingelt ajándéktárgyak ajándékozását értem. 5.2 Operacionalizáció Az adott témakörben az operacionalizáció, azaz a mérőeszközök, mérési módok meghatározása nagyon fontos. A munkavégzés gyakoriságának meghatározásánál adható válaszok közül a „rendszeresen” dolgozók azokat a diákokat fedik le, akik havonta minimum 20 órát dolgoznak az iskolaszövetkezetnél, beleértve a szorgalmi- és vizsgaidőszakot is. Az órabéren a munkavégzésért kapott bruttó kifizetést értem. Tudni kell, hogy a lobbizásoknak köszönhetően diákomunka esetén minimálbér alatt a bruttó bér 1%-t kell csak adóként kifizetni. Az elégedettség fogalmát 1-től 5-ig terjedő Likert skála segítségével számszerűsítettem. Így jól tudom érzékeltetni a megelégedettség intenzitását.

51

5.3 Kutatási módszer Nyilvánvaló, hogy egy olyan kutatást kell folytatni, melyben egy már meglévő szolgáltatással szembeni vevői elvárások, attitűdök vizsgálata történik. Továbbá, a kutatás eredményeit áttanulmányozva lehet eldönteni, vajon a nyereményakciót valóban el lehet-e adni a célszegmensnek, vagyis az Univeritas tagoknak. Megkérdezésemben arra is kitérek, hogy a diákok mennyire elégedettek az iskolaszövetkezet szolgáltatásaival. A kutatás során csak a már meglévő tagokat kérdeztem. Arra gondoltam, hogy ez a réteg, aki igénybe veszi az Universitas szolgáltatásait jobban érzékeli, hogy mely az a kritérium, amely a foglalkoztatottságon javíthat, vagy amit ő is szívesen tapasztalna saját munkája során. A kvantitatív feltáró kutatáson belül a szóbeli megkérdezéses módszert választottam. Ezt a módszert találtam a legalkalmasabbnak arra, hogy a szolgáltatással kapcsolatos véleményeket, ötleteket feltárjam, mivel a megfelelő eredmény eléréséhez célszerű minél több tagot megkérdezni. A téma ugyanakkor könnyed, nem igényel komolyabb elmélyülést, megértést. Ez egy rövid beszélgetés, mely során az interjúalany megérti, hogy válaszaival a saját dolgát is megkönnyíti, ő értük folyik a piackutatás, ezért nem érzi tolakodónak a megszólítást. A megkérdezett személyekkel kapcsolatban elvárásom volt, hogy olyan tag legyen, aki legalább egyszer, minimum egy hetes munkát vállalt már az Universitasnál és továbbra is fennáll a munka iránti igénye- azaz ismeretekkel rendelkezzen a vállalatáról, annak tevékenységéről, és a diákmunkáról rendelkezzen tapasztalatokkal. Ezért kizártam azokat az alanyokat, akik tájékozódás, beíratkozás, netán kiíratkozás illetve első munkamegbeszélés okán jártak az Univeritas belvárosi irodájában.

52

5.4 Populáció és mintavétel Az alapsokaság meghatározása a jelen esetben egyszerű. Valamennyi tanuló a populációba tartozik, amely az Universitas szolgáltatásait igénybe veheti. Az Universitas által alkalmazott Diamond bérszámfejtő rendszer pontos tagadatbázissal rendelkezik. A kutatás egyszerűsítése érdekében azonban a populációt szűkítettem. Az Universitas azon tagjait kérdeztem meg, akik 2006. január elejétől március végéig hivatali időben az Universitas irodába látogatott és megfelelt az általam állított követelményeknek. A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie ahhoz, hogy a kutatás során kapott eredmények a teljes lehetséges fogyasztói populációra vonatkoztathatóak legyenek. Mindez a személyes megkérdezés esetén annyiból áll, hogy legalább 100 alanyt kellett megkérdeznem, de az így született eredmények még így sem tekinthetők abszolút reprezentatívnak figyelembe véve a kérdezőbiztosi önkényességet. Az eredmények alapján lehet később akár ellenőrző- kvantitatív kutatást végezni. 5.5 A kutatás ütemezése Minta kialakítása: 2005. december 20. Kérdőív elkészítése: 2006. január 5. Kérdőív kipróbálása: 2006. január 11. Az adatfelvétel kezdete: 2006. január 16. Az adatfelvétel befejezése: 2006. március 17. Adatrögzítés és alapfájl: 2006. április 7. Kutatási beszámoló: 2006. május 3. A mintavétel a következő módon zajlott le: Minden hétköznap reggel 8 órától délután négy óráig témavezetői feladataim ellátása mellett leszólítottam az Universitas irodába belépő tanulókat. Akik a szűrőkérdéseknek megfeleltek azoktól végigkérdeztem az űrlapot. Mint ahogyan az imént is említettem összesen 100 tagot kérdeztem meg a közel 3 hónap leforgása alatt.

53

5.6 A kérdőív Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen preferenciákkal rendelkeznek diákjaink a munkavállalást illetően több oldalról meg kell közelíteni a kérdést. Milyen gyakran szokott dolgozni? Hány órát összesen? Milyen időpontokban? Mennyi pénzért? Mennyire elégedett a nyújtott szolgáltatásokkal? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása során nemcsak a dolgozóink attitűdjeit tudom leképezni, hanem magát a céget minősíteni is tudom. Egy- egy megkérdezés időtartama átlagosan 5 percet vett igénybe, úgy ahogyan terveztem is. Valamennyit a jelenlevők aktív részvétele jellemezte.

54

6. Eredmények, elemzés A kérdőív, melynek gondolatmenetét jól követték a megkérdezettek, a 2. számú mellékletben található található. Itt szeretném összefoglalni tapasztalataimat, és a kutatás eredményeit. A megkérdezettek 81 %-át a 17 és 20 éves közötti diákok teszik ki. Közülük 54en lányok, azaz a nembeli megoszlás közel arányos. Iskolák tekintetében azonban nagyobb a szórás: 43 százalékuk szakközépiskolába, 25 % pedig gimnáziumba jár. Ez azt jelenti, hogy döntő többségében középiskolásokkal találkoztam, felsőoktatási képzésben mindössze 25 % vesz részt. Felvezetőként, a kérdőívre való ráhangolódásként elsőként azt kérdeztem a diákoktól, hogy milyen gyakran dolgoznak az iskolaszövetkezetnél. A diagramról jól leolvasható, hogy többnyire nyáron állnak munkába. 55 diák válaszolta, hogy inkább csak nyáron, viszont igen lényeges számban dolgoznak rendszeresen vagy ha pénzszűkében vannak, ez az összsokaság mintegy

39 százalékát teszi ki. A

rendszeresen dolgozók meglepő módon legnagyobb százalékban ( 17,86 %) a szakiskolába vagy szakközépiskolába járó 16-17 évesek közül kerül ki. A 18-19 éves középiskolába járóknál leghatásosabb egyébként a telefonos felkeresés munka esetén. 1, Milyen gyakran dolgoznak az Universitasban? 60,00

50,00

40,00

% 30,00

20,00

10,00

0,00

Csak nyáron és Alkalmanként, S1 mikor pénzre Rendszeresen az iskolai Nagyon ritkán van szüksége Amikor felhívják, szünetek idején hogy munka van

Forrás: Saját

55

Azt is fontos tudni, hogy a tagok azon kívül, hogy milyen rendszerességgel, átlagosan hány órát dolgoznak egy hónapra levetítve. Azt a választ kaptam, hogy nyáron a diákok áltag 120,8 órát, más hónapokban pedig 40,39 munkaórát dolgoznak le. Legnagyobb óraszámban nyári hónapokban a 21 év feletti egyetemisták dolgoznak, szorgalmi időszakban viszont a középiskolások jeleskednek. A 20 év feletti főiskolások viszont a kemény magot jelentik a csúcs- és a kevésbé preferált időszakban is. 2. Hány órát dolgoznak átlagosan? 25

20 15

% 10 5 0 161 óra felett 121 - 160 óra 81 - 120 óra

más hónapok nyári hónapok

41 - 80 óra 40 óra alatt

Forrás: Saját

A megkérdezettek döntő többsége iskolaidőben hétvégén szeretne/tudna munkát vállalni. Hétköznap délelőtt a 20 év feletti egyetemisták a legbevállalósabbak, míg a hétköznapi délutánokon és estéken leginkább főiskolások dolgoznának. Ami a nyári időszakot illeti, nagyon egybehangzó válaszokat kaptam: legszívesebben mindenki egész nap, hétfőtől péntekig dolgozna. Vizsgaidőszakban a megkérdezettek elenyésző százaléka kíván munkát vállalni (mindössze 2 százalékuk).

56

3, Milyen időpontokban tudnának, ill. szeretnének dolgozni a diákok?

90 80 70 60 %

50 40 30 20

iskolaidő

10

szünet

0

Hétköznap Hétköznap Hétköznap Hétvégén délelőtt délután este délelőtt

Hétvégén délután

Hétvégén Egész nap este

Forrás: Saját

A megkérdezett diákok állítása szerint lennének még szabad kapacitásaik, amennyiben magasabb órabért ajánlana a szövetkezet. A főiskolások 100 %-a jelentette ki, hogy magasabb órabér fejében tudnának több munkát is vállalni. A többletmunkára a legkisebb hajlandóságot a 18-19 éves gimnazisták mutatták, valószínűleg az érettségi vizsga közelsége miatt. 4.a Lenne-e lehetőségük arra, hogy többet dolgozzanak, ha több pénzt keresnének? Nem 6%

Igen 94%

Forrás: Saját

Ha magasabb lenne a fizetés, 93,75 százalékuk többet dolgozna. A megkérdezett főiskolások mindegyike, azaz 100 százaléka állította, hogy rendelkezik szabad kapacitásokkal. Arra a kérdésemre, hogy mennyi lenne az órabér, amiért hajlandóak lennének többet dolgozni, számomra meglepő módon nem mondtak 57

horribilis összeget a diákok. Amennyiben a jelenleg kínált átlagórabérnél kb. 100 forinttal többet kapnának, 49,33 százalékuk több munkát vállalna. Legnagyobb igénye a felsőoktatásban résztvevőknek van, ők akár 1200- 1600 forintot is elvárnának. 4.b Mekkora lenne az az órabér, amiért többet is dolgoznának? 50,00 45,00 40,00 35,00 30,00 % 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

500-600 Ft között

S1

600-700 Ft között 700 Ft felett

400-500 Ft között

Forrás: Saját

A kapott válaszokból úgy tűnik, hogy a tagjaink pozitívan reagálnának egy nyereményakcióra. Bár a pénzbeli juttatásnak jobban örülnének, azért nagy részük (86 százalékuk) egy marketingakció hatására is több munkát tudna vállalni. 5, Egy esetleges nyereményakció hatására vállalna-e munkát, több munkát? Attól függ, mi a nyeremény 5% Nem 9%

Igen 86%

Forrás: Saját

58

6, Hívnál-e az Universitasba dolgozni ismerősödet, barátodat ha ezért ajándékot vagy pénzt kapnál? Attól függ, mi az ajándék 1% Nem 11%

Igen 88%

Forrás: Saját

Ugyanez vonatkozik a toborzásra is, nyeremény fejében 88 százalékuk buzdítaná ismerősét, hogy az Univeritas Iskolai Szövetkezetben dolgozzon. Számomra az is kiderült, hogy a nyeremény nagyságának nincs túl nagy jelentősége, tehát nem érdemes a vállalatnak sok pénz beleölni a nyereményakcióba. A 16-17 éves gimnazisták a legérzékenyebbek erre a kritériumra.

7.a, Vállalsz-e munkát máshol is? Igen 23%

Nem 77%

Forrás: Saját

Az előző kérdésekből kiderült, hogy a diákok nagy része megfelelő körülmények között többet is tudna dolgozni. Arra voltam kíváncsi, hogy a tagok a

59

felesleges kapacitásukat valóban munkával töltik-e, illetve milyen mértékben van lehetőségük, hogy másnál –a mi versenytársainknál- dolgozzanak. A megkérdezett tagok negyedénél kevesebben válaszolták, hogy az Universitason kívül máshol is dolgoznak. Legtöbben a Mind-diákot és a magáncégeket említették, de nagy népszerűségnek örvend a Rébusz és Jobland Iskolaszövetkezet is. Többen magánórákat, korrepetálást tartanak diáktársaiknak. Ezeken kívül említették még a MŰISZt; hostess ügynökségeknél illetve könyvesboltokban is többen vállalnak munkát. Ebből azt a következtetés vonom le, hogy a tagok valóban rendelkeznek többletkapacitással ám nem minden esetben van lehetőségük annak kiaknázására. Kérdőívemmel

a

továbbiakban

a

diákok

elégedettségét

vizsgálom;

elégedettséget a munkák mennyiségével, minőségével, az ügyfélszolgálat és témavezetők hozzáállásával kapcsolatban. „A fogyasztói elégedettséget a szubjektív elvárások és a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos ténylegesen átélt motiváció-kielégítés egybeesése adja.”12 (Meffert és Bruhn 1981, 597.oldal) A marketingelméletben azonban nincs egy általánosan elfogadható fogyasztói elégedettség-értelmezés.13 Az irodalom áttekintése után a következő elégedettség-megközelítést választottam: Az elégedettség: 1. egy affektív, kognitív válsz, különböző intenzitást hordoz. Ez azt jelenti, hogy árnyalati különbségek vannak az elégedett és elégedetlen kategória között. Ezért választottam az ötfokú Likert- skálát a diákok megkérdezésénél. 2.

szolgáltatástulajdonságok/-haszon/-teljesítmény,

vásárlásra

vonatkozó

jellemzők

(pl.

fogyasztási

értékesítési

tapasztalatok

személyzet),

és

releváns

emberektől/fogyasztóktól kapott információk, stb. értékelésén alapul. Egyéb fókusz lehet még: szükséglet, vágy, elvárás, stb. Tehát a diákok elégedettség-érzete nagy mértékben függ a szerzett tapasztalatokon, de befolyásolják a hozzájuk közel álló

12

Meffert és Bruhn 1981, 597.oldal

13

Kaas és Runow 1984, 452.oldal, Burmann 1991, 250. oldal, Korte 1995, 26.oldal, Homburg és Rudolph 1995, 31. oldal

60

személyek

véleménye

illetve

a

szolgáltatásnyújtás

helyén

lévő

személyzet

magatartása. (ügyfélszolgálat, témavezetők) 3. kifejezésre juthat használat előtt és után, vagy a fogyasztás során bármikor. Az elégedettség kialakulásának ideje helyzetfüggő, de általában behatárolt időtartamú.14 A szolgáltatás minőségének megítélésének kialakulását az alábbi folyamatábra jól mutatja: 9. ábra: Rés (gap) modell15 Mások véleménye

Fogyasztói szükséglet

Múltbéli tapasztalat

Fogyasztói elvárások A minőség meghatározói

Minőségi értékítélet

Tapasztalt szolgáltatás

szolgáltatás

Külső kommunikáció

A vezetés elképzeléseinek lefordítása

A vezetés elképzelése a fogyasztói elvárásokról

Forrás: Parasuraman- Berry Zeithaml, 1985, 49.old

A Parasuraman, Zeithaml és Berry által kidolgozott modell kiemeli azokat a pontokat, amelyek különösen fontosak a szolgáltatók minőségpolitikájában. A szolgáltatás sajátosságai (az elválaszthatatlanság és a nem fizikai természet) következtében nagyobb valószínűséggel jönnek létre kommunikációs rések, mint a fizikai javak esetében, különös tekintettel a vezetők elképzelései a fogyasztók elvárásairól és annak leképezése valamint a szolgáltatás és a külső kommunikáció közötti szakadékra. 14

Szántó Szilvia (2003): Fogyasztói elégedettség az elmélet és gyakorlat szempontjából, Marketing & Menedzsment 27-39.o. 15 Bányai Edit (1995): Minőség és fogyasztói elégedettség a szolgáltatásmarketingben, Marketing & Menedzsment 65-70.o.

61

Ennek esetünkben azért van jelentősége, mert diákmunka közvetítésnél különösen oda kell figyelni arra, hogy az igazgatósági tagok megismerjék a tagok elvárásait és annak megfelelően kommunikáljnak a diákok felé. A fogyasztó, azaz a tagok jelenléte miatt fontos a kiszolgálás lépéseinek, technológiai, személyzeti hátterének, időigényének meghatározása is. Kutatásomban ezért is tértem a „személyzettel” való megelégedettségre is. A szolgáltatások minőségét két oldalról közelíthetjük meg: tapasztalati és bizalmi minőségről beszélhetünk. Az előbbin azt az elégedettséget értem, amit a diák közvetlenül kap munkaközvetítő szolgáltatás során, míg utóbbit az iskolaszövetkezet iránti bizalom határozza meg. Ebből is levonhatjuk a tanulságot, mégpedig azt, hogy a szövetkezetnek tevékenysége során különösen ügyelnie kell a diákokkal közvetlenül érintkező

személyzetének

megnyilvánulásaira,

illetve

közvetetten,

marketingtevékenységével erősítenie kell a tagokban az iskolaszövetkezet iránti bizalmat.

8. Diákok elégedettsége a munkák mennyiségi és minőségi kínálatával 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 3,4 3,3 3,2 3,1

munka minősége

3

munka mennyisége

Középiskola Gimnázium Főiskola Egyetem

Forrás: Saját

62

9. Elégedettség az ügyfélszolgálattal és a témavezetőkkel 4,35 4,3 4,25 4,2 4,15 4,1 4,05 4 3,95 3,9 3,85

témavezetők

3,8

Középiskola Gimnázium

ügyfélszolgálat Főiskola

Egyetem

Forrás: Saját

Ha közelebbről megvizsgáljuk a kapott válaszokat, azt a megállapítást tehetjük, hogy összességében az Universitas tagok elégedettek. Jellemzően 4-est adtak a felsorolt kategóriáknak. Míg a középiskolások a munkák mennyiségével vannak jobban megelégedve (3,71), addig a főiskolások számára a munkák minősége a leginkább elfogadható (áltag 3,89 érték). Érdekes jelenség, hogy a munkák mennyiségével a főiskolások, minőségével pedig a középiskolások a legkevésbé megelégedett. Az ügyfélszolgálattal és témavezetőkkel való megelégedettség a vártnál is jobb, összességében 4,08-as értéket kapott. Az átlagot a főiskolások által adott válaszok húzzák felfelé, ők ugyanis 4.33-ra értékelték a személyzet hozzáállását. Ez korántsem azt jelenti, hogy nincs mit javítani a szolgáltatáson. Nem szabad elfelejteni, amit a stratégiai marketing könyvben frappánsan megfogalmaznak: „A jó szolgáltatásnak csupán 20 %-át adja az ügyféllel szembeni előzékenység. A jól szervezett szolgáltatás azt jelenti, hogy a kívánt feladatot az első alkalomtól kezdve kifogástalanul tudod teljesíteni.”16 A tagok 80 %-nak nem volt problémája az Universitas kínált munkával. A legelégedetlenebbek az egyetemisták (36,36%-kal), a megkérdezett főiskolások és gimnazisták viszont nem kerültek még

konfliktusba eddigi munkája során. A

szakiskolások, szakközépiskolások és egyeteminták jellemzően a fizetések késését

16

Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing, Aula Kiadó, Budapest 2000 p.421

63

említették, de többen panaszolták azt is, hogy nehéz a témavezetőket elérni, illetve késnek a megbeszélt találkozókról. Ketten a rossz munkakörülményeket sérelmezték, míg más bankkártyát igényeltek az Universitason keresztül és nem kapták meg. Az egyre élesebbé váló piaci versenyben a szövetkezet számára már nemcsak az új tagok megszerzése a cél. A jelenlegi helyzetben kulcsfontosságúvá válik, hogy a már meglévő diákokat megtartsák és hosszú távon lojálissá tegyék. A diákszövetkezet sikere elsősorban azon múlik, hogy képes-e megtartani és növelni egy nagy és lojális tagi bázist. A lojalitás kulcsa a kiváló minőség biztosításában van, amely megnöveli az elégedettséget, az elégedettség pedig hűséghez vezet.17

17

Hetesi Erzsébet (2003): A minőség, az elégedettség és a lojalitás mérésének problémái a szolgáltatásoknál és azok hatása a jövedelmezőségre

64

6.1 Kutatás összefoglalása Úgy érzem, kutatásommal elértem a kitűzött céljaimat. Sokat megtudtam a diákok munkavállalással kapcsolatos preferenciáiról, igényeiről illetve választ kaptam a menedzsmentnek arra a kérdésére, hogy a nyereményakció milyen sikert érne el a tagok körében. A megkérdezett diákok nagy része középiskolás volt, ebből adódóan legtöbben nyáron és iskolai szünetek alatt dolgoznak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a felsőoktatásban résztvevőkről sem, ugyanis ők képviselik a kemény magot a szorgalmi időszak alatt. A diákok szünetben hétköznaponként szeretnének dolgozni, iskolaidőben pedig hétvégén; nyári hónapok alatt 120, más hónapokban 40 órát vállalnak munkát. Ez azt jelenti, hogy számításaikat megtalálják az iskolaszövetkezetnél. Több pénzért vagy ajándékért cserébe többletmunkát vállalnának. A member-get-member akció is nagy támogatottságot nyert, a nyereménytől mindössze 22-en tették függővé részvételüket. A tagok elégedettségét vizsgálva pozitívan vélekedtek mind a munkákra, mind a személyzetre vonatkozóan. Hipotéziseimre ezúton az alábbi válaszokat kaptam: •

első hipotézisem beigazolódott, az Univeritasnak ajánlott az ajándékakciót véghezvinnie, mivel nagy érdeklődést mutatnak a diákok ezirányban.

•

Az viszont nem igaz, hogy csak nagy ajándék fejében mozgósíthatók, ellentétben a kisebb, biztos ajándék hívei. Ezzel a második hipotézisem megbukott.

•

Azt is feltételeztem, hogy a diákok sokkal nagyobb óradíjat várnának el. Ez az elképzelésem szintén elbukott, mindössze átlag 100 forintos emelésre a munkakedv nagy mértékben megnőne.

•

Végül a munka minőségéről is kedvezően vélekedtek a tagok, a munkákkal a megkérdezettek 80 %-a teljesen meg van elégedve. 65

7. Az Universitas Iskolai Szövetkezet marketingtevékenysége „A marketingkommunikáció olyan tervezett cselekvéssorozat, amely a vállalat marketingrendszerébe

illeszkedik.

Célja

a

termék,

vállalat

megismertetése,

népszerűsítése, a figyelemfelkeltés és a vásárlásösztönzés illetve az érdeklődés fenntartása” Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: Marketingkommunkiáció

7.1 Reklám Kevésbé jellemző az Universitasra a fizetett reklámozás igénybevétele. Jellemzően

ingyenes

kiadványokban,

újságokban

iskolarádióban

(Pesti hirdet.

Est,

Metro),

Továbbá

iskolai

plakátokkal,

újságokban, szórólapot,

Universitas kártyanaptárt osztó diákokkal találkozhatunk az iskolákban és az iskolák előtt. 7.2. Public Relations Az Universitas Isz. döntő többségben PR eszközöket használ a diákok felé irányuló

marketingkommunikációjában.

A

Kotler

által

nevezett

PENCILS

eszközök18szinte mindegyikével találkozhatunk:

7.2.1 P= publikációk Az Universitas marketingesei ügyelnek a folyamatos általános tájékoztatásra: az újságírói hírleveleken kívül irányított újságcikkekben, rádió- és TV-interjúkban is hallat magáról az iskolaszövetkezet. Ebben a PR eszközben még látok kiaknázatlan lehetőséget, erről a későbbiekben szólok.

7.2.2 E= események Az Universitas az utóbbi években igyekszik minél inkább kedvezni célcsoportjának, a diákoknak. Minek is örülnének jobban a fiatalok a szórakozásnál? Az 18

Kotler, Philip (2000): Kotler a marketingről

66

iskolai szövetkezet nagyszabású ingyenes programot szervezett az Aquarénába és a vizsgaidőszakban megfáradtakról is gondoskodott és a sportolókról sem feledkezett meg. •

Sikeres világrekordkísérlet

2004. április 24-én az Universitas nagysikerű születésnapi rendezvényén a mogyoródi Aquaparkban Kiss Péter kancelláriaminisztert, több ezer diákot és megbízóikat látták vendégül, ráadásul egy nagyon látványos világrekordra is sor került. 3200 diák részvételével megformázták Magyarország sziluettjét, a résztvevők piros fehér és zöld pólókban a magyar zászló színeiben pompáztak.19 A „legnagyobb emberi országsziluett” rekordhoz azért kértek fel éppen ennyi szereplőt, mert hazánknak 3133 települése van. Minden résztvevő egy-egy települést képviselt, melyet felirattal is jelzett. Egyben az ország nemzeti színei is kirajzolódtak, mert az északi területeket piros, a középen lévőket fehér, míg a déli megyéket zöld pólóba öltözött ifjak jelenítették meg. •

Egyetemi Évzáró Fesztivál Tatán

2005 június 24-27 között a tatai Ifjúsági Tábor az Öreg tó partján 3 napra látta vendégül zenekarokkal és dj-kel az egyetemistákat és főiskolásokat- és persze mindenkit, aki részt akart venni a mulatozásban. A dínom-dánomot az Universitas valamint a HungaroWork és Meló-Diák támogatta. •

Közgáz Liga

Az Universitas Iskolai Szövetkezet és a HungaroWork Kft. támogatásával 2004 októberében elindult a Közgáz Liga egyetemi futballbajnokság, mely azóta minden évben megrendezésre kerül. A meccsek szerdánként 20:30-tól kezdődnek a népligeti Építők pályán. •

Mikulás buli

Az iskolaszövetkezet minden év végén szórakoztató rendezvény keretében látja vendégül tagjait. December 6-án minden jelentkező diák mikulás csomagot kap illetve a jó hangulatról is gondoskodik (italjegy, karaoke, csocsó) 19

bővebben a 3. számú mellékletben

67

7.2.3 N= napi hírek Ritkán jelenik meg a médiában olyan diákmunkáról szóló cikk, riport, amelyben ne tennének említést az Universitas – Meló-Diák Hálózatról. A cég többször szerepelt már egyebek közt a Figyelő, a HVG, a Népszabadság, Metro, Blikk és Hölgyvilág oldalain valamint az MTV1 Híradó és Holmi televíziós műsorában.20 A vállalat oly módon kerül be a médiába, hogy az nem jelent számára költséget és a sajtóban és televízióban megjelenő fotók és videók a céget megszemélyesítik: az olvasók és nézők személyesen is megismerhetik a vezetőket, dolgozókat és az irodát.21

7.2.4 C= közösségi elkötelezettség Az cég közösségi szerepvállalása számottevő. A vállalat vezetői közreműködtek a Diák Ész, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének alapításában. A szervezet a magyarországi diákvállalkozások önkéntes

tömörülése.

Célja,

hogy

tagjai

önállóságuk

megtartása

mellett

együttműködjenek, kialakítsák egyeztetett véleményüket és közös érdekeiket a döntéshozók

felé

közvetítsék

(Országgyűlés,

Kormány,

Minisztériumok,

Önkormányzatok, Kamarák, külföld stb.), illetve a diákvállalkozások működési feltételeire hatással levő szervekkel együtt kifejezésre juttassák (nyilvánosság, szakmai tanácskozások, érdekképviseleti- és egyeztető szervek stb.). Az együttműködés alapja a tagok önállósága, egymás kölcsönös tisztelete, s közös érdekek – egyeztetés útján történő – kialakításának szándéka. Lényegesnek tartják, hogy a gazdasági szabályozók vegyék figyelembe azt, hogy a diákvállalkozások résztvevői oktatási intézmény diákjai, illetve hallgatói, akik a tanulmányaik költségeihez járulnak hozzá. Kívánatosnak tartják továbbá, hogy a diákvállalkozásokat 20

Pilishegyi Péter: Izmosodó diákszövetkezetek - Eltanult tagosítás, Figyelő 1998/34-35. - augusztus 26. Néhány diákszövetkezet főbb adatai http://www.fn.hu/index.php?id=65&cid=23617 A diákmunkásoknak 330-450 forintos órabéreket kínálnak http://hvg.hu/karrier/0000000000575D22.aspx Diákszövetkezetek - biztonságos munkavállalás http://hvg.hu/karrier/00000000004ECBBF.aspx Dolgozz és nyaralj! http://www.holgyvilag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=9605 Mlinkovics Ildikó: Diákmunka fehéren-feketén Népszabadság 2005. június 21. 5.oldal A legtöbb diák dolgozik a szünidőben, Híradó 2005. június 11. 19:16 http://www.hirado.hu/cikk.php?id=43732 Nyaralás, buli...munka? Híradó 2005. május 12. 10:01 Ledolgozható az érettségi előkészítők ára http://www.fn.hu/index.php?id=7&cid=104896 21 ld. 4.sz.mellékletben

68

is érintő szabályozásnál érvényesüljön az a szempont is, hogy az itt tevékenykedő tagok napi tapasztalatokat szerezzenek vállalkozási ismeretekből, szakmai folyamatokról és azáltal jussanak a gyakorlati életben nélkülözhetetlen készségekhez és elméleti ismeretekhez. Ezen kívül az Universitas különböző rendezvényeken képviselteti magát: szakmai megbeszéléseken, bemutatókon illetve diákokat érintő eseményeken. Ilyen esemény volt például a Munka világa konferencia22, ahol Kun István elnök a fővárosi iskolaszövetkezeti rendszer kialakításáért és sikeres működtetéséért kitüntetést is kapott. Az idén felvételizők helyzetén is a cég igyekszik könnyíteni, ugyanis a diákok ledolgozhatják az érettségi előkészítők árát az Universitas- Meló-Diáknál.23

7.2.5 I= identitás A

cég

Corporate

Identityjének

tudatos

tervezése megfigyelhető többek között az Universitas logojában, emblémájában, a sárga, fiatalos színvilágában, tipográfiájában. A cég azonosítói között szerepel a logoval, az alapítás dátumával és a cég küldetésével és címével, elérhetőségeivel ellátott névjegykártya, valamint az Universitas pecsétek. Az ügyviteli nyomtatványok szintén a cég emblémájával vannak ellátva. A cég kifejezésének nagyon hasznos eszköze a web oldal az aktuális akciók

7.2.6 L= lobbizás Az Universitas a mai napig fontos lobbymunkát végez, de elsősorban az illegálisan működő szövetkezetektől próbálja megtisztítani a szférát. Az iskolai szövetkezetek szövetségi (DIÁK ÉSZ) összefogása lehetővé teszi tagszervezetei számára a Szövetkezeti Törvény által nyújtott érdekvédelmi jogok érvényesítését az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok vonatkozásában. Szövetségük létrehozása előtt erre egyenként nem volt lehetőségük. Szövetségük 1999-ben tagja lett az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, mely további lehetőséget nyújt a sikeres érdekérvényesítéshez. 22

http://www.bkik.hu/kamarainapok/ Ledolgozható az érettségi előkészítők ára, 2005. augusztus 31., FigyelőNet, MTI http://www.fn.hu/index.php?id=7&cid=104896 23

69

7.2.7 S= szociális felelősség Az Universitas, a Diák Ésszel egyetemben (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége) az általános érdekképviseleti feladatok ellátása mellett a sajátos feladatok elméleti feldolgozására is törekszik, különösen az alábbi kérdésekben: -

a

leendő

értelmiségiek

munkaszocializációjának

átlátható,

követhető,

kiszámítható módon történő megvalósításában, -

a legális, jogkövető magatartást ösztönző munkaformák biztosításában,

-

a munka világa szereplőinek, önkormányzati formáinak megismertetésében,

-

vállalkozás során elsajátítható vezetői szereptanulás biztosításában.

-

az Európai Unió diákmunkával kapcsolatos álláspontjának megismerésében és

megismertetésében, a „nyugati minta” átvételében

7.3 Személyes eladás Az Universitas témavezetőit úgymond ügynöki feladatokkal is megbízza. A középvezetők rendszeresen felkeresik az iskolákat, kollégiumokat annak érdekében, hogy közvetlenül is új tagokat toborozzanak. A témavezetők az iskolai, diákönkormányzati és HÖK vezetőket is tájékoztatják az Universitas Isz. tevékenységéről. Igen jó marketingfogásnak tartom, hogy a budapesti felsőoktatási intézmények gólyatáboraiba is kilátogatnak a témavezetők és reklám ajándéktárgyakat osztanak illetve előadással készülnek. (ennek mindig nagy sikere szokott lenni)

7.4 Vásárlásösztönzés Az Universitas több éve bevett gyakorlata, hogy aki decemberben dolgozik (december 20-ig), annak nem kell megvárnia a január 10-ei fizetését, még karácsony előtt kiutalják a december bért a diákoknak. Az újabb nyereményakciójuk arra irányulna, hogy ajándékokért cserébe többet dolgozzanak a tagok, illetve memberget-member alapon toborozzanak újabb tagokat az Universitas számára. Az erre a

70

témára is kitérő kutatásomból kiderül, hogy a diákok pozitívan vélekednek az ötletről, ezért mindenképp érdemes véghezvinni. A részletekről a 13. fejezetben olvashatnak. Az Universitasn igényes, jól megszerkesztett honlappal rendelkezik, melyen természetesen az aktuális akciók is szerepelnek.

7.5 Mérés, ellenőrzés Az Universitas menedzsmentje kényesen ügyel a tevékenységének ellenőrzésére, mérésére. Ennek érdekében a következő felméréseket végzik: •

On-line és egyéb jelentkezési lapok egységes adatbázisba foglalása és folyamatos karbantartása információs alapnak.

•

Kimutatások készítése a belépők számának időrendi alakulása, iskolák szerint

•

Látogatottsági statisztikák a web oldalról a web marketing tevékenység mérésére

71

8. Célpiac meghatározása A piac feltérképezése és a vevők megismerése után a cégnek célszerű szegmenst választania, specializálódnia kell egy adott réteg igényeire. Általános mondás, hogy ha egy cég azt kommunikálja, hogy a célpiaca "mindenki", akkor senki sem lesz az ügyfele. Ezért is ajánlom, hogy ki egy szűk, de potens célpiacot válasszon a cég és kövessen el mindent, hogy azt dominálja. Kutatásomból az derült ki, hogy az év legnagyobb részében a főiskolásokra lehet leginkább számítani, sőt kihasználatlan kapacitásaik is leginkább nekik vannak. Mint tudjuk, a felsőoktatásban résztvevők önállóbbak, függetlenedtek a családi kasszától, már nagyobb igényeik vannak ezért előszeretettel vállalnak diákmunkát. A másik két szegmensre, a középiskolásokra és egyetemistákra esetleg később kellene kiterjesztenie a vállalatnak marketingstratégiáját. Ha már uralja a kijelölt piacot a cég, csak aztán nézzen más szegmens után. A marketingstratégiával tudatosítani kell a diákokban, akik idővel pályakezdők lesznek, hogy ne csak rövidtávon gondolkozzanak. Diákként könnyen el lehet ütni az időt szórakozással, bulizással, de jobb előre gondolni a jövőre. Könnyebb lesz elhelyezkedni, ha rendelkeznek munkatapasztalattal, ha látja majd a felvételiztető, hogy hasznosan töltötte a szabadidejét; magabiztosabb, talpraesettebb lesz a megszerzett munkatapasztalatok nyomán. Egyben referenciát, és erőpróbát is jelent a tagok számára a diákmunka. A nagy cégek gyakran megtartják alkalmasnak látszó gyakornokaikat, kisegítő munkaerőiket. Az ilyen gyakornoki állások alkalmasak kapcsolatépítésre, a szakmai előmenetel megalapozására. Ez az üzenet már csak azért is lenne jó marketingfogás, mert az Universitas társadalmi szerepvállalását, a fiatalok integrációját a munkaerőpiacra hangsúlyozná a külvilág felé. Azt viszont tudnunk kell, hogy diákmunkaként végezhető munkák többsége nem igényel különleges szaktudást – azt szinte bármely egészséges ember végezhetné –, így az a szellemi potenciál, amellyel a főiskolások nagy többsége rendelkezik sajnos sok esetben nem honorálható. Egyszerűbben kifejezve a diákok legtöbbje túlképzett a munkák többségéhez. Általánosan elmondható, hogy a képzésben eltöltött évek 72

számának

növekedésével,

fokozatosan

romlik

az

egyén

munkavállalási

érdekérvényesítő képessége. A cél az kell, hogy legyen, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb munkát végezze és a hatalmas többletkapacitás legyen kihasználva, ami abból ered, hogy összetettebb feladatok elvégzésére képes diákok ne kössék le energiáikat

egyszerűbb,

fizikai-tőke

igényes

munkák

ellátásával.

Ebből

a

felszabadítható potenciálból komoly bevétel-növekedést lehetne elérni – és természetesen az átlagos bérek is magasabbak lennének – hiszen egy - egy diák ugyanannyi munkavégzés mellett nagyobb értékben teljesítene munkát, ami anyagilag is kifejezésre jutna. Példaként szolgál, hogy öt fő folyamatos fordítása havonta körülbelül annyi bevételt hoz, mint harminc – negyven fő folyamatos árufeltöltési munkája. Itt jegyezném meg, hogy az Uniós diákmunkából kereshető magasabb bérek nem csak a lakosság magasabb életszínvonalából adódik, hanem abból is, hogy a diákok sokkal jobban „megtalálják” a kvalitásuknak megfelelő munkát. A fent említett cél eléréséhez azonban szükséges, hogy a megbízó cégek komplexebb

és

bonyolultabb

feladatok

elvégzésére

is

szerződjenek

a

diákszövetkezettel, és ebben lehet példa számunkra az Uniós minta, ahol a szellemi tőke 80-90 százalékban képviselteti magát az összes munkán belül és bizonyos – nálunk még elterjedt – munkakörök diákmunka címszóval elképzelhetetlenek, sőt kifejezetten tilosak.

73

9. A vállalati stratégia meghatározása A vállalat külső-belső környezetének megismerése, a piac és a versenyhelyzet elemzése után elérkeztünk a legfontosabb feladathoz. Arra a kérdésre kell most már válaszolni, hogyan hódítsa meg az Universitas Isz. a piacot, milyen stratégiát alkalmazzon a sikeres piaci szereplés és a jó pozíció kialakítása érdekében? A stratégia megalkotása során a vállalat által kitűzött célok mellett az előző fejezetekben felvázolt adottságok és lehetőségek figyelembevétele is szükséges. Az Universitas elsőként lépett be a diákmunka piacára, mely stratégiai szempontjából meghatározó. Elsőnek lenni komoly előnyt jelenthet, a piaci vezető szerep, mely szinte minden területen érvényesíthető a vállalat hosszú távú piaci jelenlétét, eredményességét alapjaiban meghatározza. A határozott piaci megjelenés, a domináns pozíció megszerzése (és természetesen a szolgáltatás magas színvonala) azonban nem tartja vissza a versenytársakat. A cég stratégiai célja a piaci vezető szerep megtartása, sőt a piacvezető pozíció helyett a piacuraló szerep elnyerése. Koncentrálni kell a legfontosabb piaci területek elfoglalására és megtartására, a vezető szerep nyújtotta lehetőségek kiaknázására, a versenytársakkal szembeni előnyök érvényre juttatására, és a piaci részesedés további dinamikus növelésére. A piaci cél típusú stratégiák közül az egy piaci szegmensre, a főiskolásokra való koncentrálást javaslom. Ez nem azt jelenti, hogy az egyetemisták és középiskolásoktól zárkózzon el a vállalat. Úgy gondolom, ha a karrierjüket építeni akaró, előre gondolkodó fiatalokat szólítaná meg a cég, többletprofitra tenne szert az egyedi üzenetével. Egy kisebb szegmensre irányuló marketing mindig olcsóbb és hatásosabb is. Most pedig vegyük sorra, milyen eszközök nyújtanak segítséget a cél eléréséhez.

74

10. Termékpolitika Az Universitas marketingstratégiájából hiányolom a szlogent, az üzenetet. Nem elegendő a marketingkommunikációt a diákok felé öncélúan levezényelni. Egy üzenetet kell küldeni a célcsoport felé. Két típusú üzenet kell: az első rövid, lényegre törő: a szlogen. A marketingüzenet ne csak azt mondja el célpiacnak, hogy mit csinál a cég, de vegye is rá őket, hogy vevőkké váljanak. A szlogen tehát legyen kifejező és egyértelmű, inkább legyen egyszerű, mint szellemes. A második a teljes marketing üzenet, amelyet érdemes minden marketing anyagban feltüntetni. Ahhoz, hogy a teljes marketing üzenet vonzó, érthető és meggyőző legyen, szerepelnie kell benne a •

célszegmens problémájának rövid összefoglalása,

•

Bizonyíték, hogy a probléma olyan fontos, hogy azonnal, késlekedés nélkül meg kell oldani,

•

Magyarázat, hogy miért a cég a legjobb választás e probléma megoldására,

•

A megoldás előnyeinek feltüntetése,

•

Példák és idézetek elégedett diákoktól, akinek hasonló problémáját oldotta meg a cég,

•

Az árak és egyéb feltételek magyarázata,

Javaslatom: „Universitas- Alapozd meg a karriered nálunk!” -Gondolj a jövődre már most! A marketingkommunikációnkkal tudatosítsuk a leendő munkavállalókban, hogy ne csak

rövidtávon

gondolkozzanak.

Könnyebb

lesz

nekik

elhelyezkedni,

ha

munkatapasztalatokkal redelkeznek, ha látja a felvételiztető, hogy hasznosan töltötték a szabadidejüket;

magabiztosabbak,

talpraesettebbek

lesznek

a

megszerzett

munkatapasztalatok nyomán. Egyben referenciát, és erőpróbát is jelent a tagok számára. Ez a szlogen márcsak azért is lenne jó marketingfogás, mert az Universitas társadalmi szerepvállalását, a fiatalok integrációját a munkaerőpiacra hangsúlyozná a külvilág felé.

75

11. Árstratégia Az Universitas piacvezető voltának köszönhetően az árdiktálók kategóriájába tartozik. Ahhoz, hogy a cég prosperáljon, ki kell ütnie a potenciális diák mellől az oda már befészkelt konkurenseket. Vajon segít-e a béremelés? Ugyan a diákok számára nem kínál kiemelkedően magas fizetéseket, mégis nem tanácsos arra alapozni a cég marketingstratégiáját, hogy hirtelen megemelje az órabéreket. "Aki ár által él, ár által vész el" - mondhatnám, hiszen a hűség csak addig fog tartani, amíg az Universitasé a legjobb ár. Úgy gondolom, hogy a megcélzott piacnál azt kell elérni, hogy az árérzékenység ne olyan mértékben legyen jellemző, elsődleges célként a tapasztalatszerzés és a karrierépítési lehetőség lebegjen a célcsoportunk előtt.

12. Értékesítési politika Mivel a diákszövetkezet szolgáltatást kínál, ezért ezen marketing-mix elem központi kérdése a telepítési, hálózati probléma. Az Universitas jellemzően budapesti szövetkezet, ám kevesen tudják, hogy e szövetkezet megalapítása után 5 évvel a vezetőség egy másik, országos diákvállalkozási hálózatot hozott létre, Meló-Diák néven. Az eltérő nevet az alapítók azzal magyarázzák, hogy nem akarták kockára tenni az 1989-re már jól bevált, presztízzsel rendelkező „Universitas”-t egy esetleges országos félsiker, vagy bukás esetén. Így tehát a cégnek nem jelent problémát országos szintű projektek vállalása, ezzel képes a nagyobb városokban lévő diákmunka iránti igény kiaknázására. A diákvállalkozás világszinten az elsők közé tartozik, franchise rendszerben működik 10 iskolai szövetkezettel - így országosan egységes módon, azonos minőségben tud vállalkozni. Megszűnt a gesztor – gesztorált viszony, létrehozták a Meló Diák Kft-t és az Universitas Kft-t, amelyek franchise-ba adóként működnek és know-howjukat, technikájukat átadják az országban működő 10 Meló – Diák Iskolai Szövetkezetnek (régiónként oszlanak szét). Meló – Diák azonban minden nagyobb városban működik, ami úgy lehetséges, hogy az egyes iskolaszövetkezetek belső önelszámolási rendszerben létrehoztak különböző „kirendeltségeket” szerte az országban. Az előbb leírtakhoz

76

hasonlóan az Universitas Kft. az Universitas Iskolai Szövetkezetnek a franchise-ba adója. A Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat mára 52 irodát működtet országszerte, állandó elérhetőséggel, helyi menedzserekkel és helyi diákbázissal. A két iskolai szövetkezet tehát jogilag nem azonos, azonban

a formálisan két szervezet

vezetői és alapítói, alapszabálya, működése megegyeznek. Közös központi irodával rendelkeznek, mely bárki számára felkereshető Budapesten.

13. Piacbefolyásolási politika A piacbefolyásolási politika kialakítása során arra kell törekedni, hogy a meghatározott célok elérése érdekében a legmegfelelőbb eszközöket válasszuk ki és alkalmazzuk. Most, a szolgáltatás életének turbulens időszakában a vállalat piacbefolyásolási tevékenysége három fő területre kell, hogy koncentrálódjon. Az egyik elérendő cél, a még több kereslet megteremtése, több igény felkeltése. A másik, a szolgáltatás márkanevének hangsúlyozása és ismertségének növelése, a harmadik fontos feladat pedig a vállalat, az Universitas Isz. ismertségének és image-nek emelése. A három feladat fontossági sorrendjét nehéz lenne meghatározni, épp ellenkezőleg, egyformán fontos valamennyi, az elért eredményeik egymást erősíthetik, vagy gyengíthetik. Nézzük, hogy a kitűzött célokat milyen eszközökkel lehet elérni? Az Universitas Isz. legfőbb célja tehát, hogy piacvezetőből piacuralóvá váljék. Az első számú marketing eszköz minden cég számára egy olyan kampány kell, hogy legyen, ami rendszeresen, folyamatosan, megállás nélkül hozza az új tagokat ugyanakkor a régieket is emlékezteti, bizalmukat növeli a céggel kapcsolatban. Úgy kell kommunikálni a kínálatot, hogy arra ne szükségük legyen a diákoknak, hanem vágyjanak rá. Ehhez végig kell gondolni, hogy mi az, ami miatt álmatlanul forgolódnak az ágyukban a potenciális tanulók, mielőtt a céghez fordulnának. Erre a problémára kell lecsapni és kíméletlenül, leplezetlenül hirdetni! Az érzelmekre kell hatni a marketingben, mert ezzel sokkal erősebb, sokkal alapvetőbb hatást lehet elérni, mintha csak szép, logikus gondolatokkal próbálná a vállalat rávenni a diákokat a szolgáltatás igénybevételére.

77

A McCann-Erickson és a Momentum Hungary kutatási eredményeit összefoglaló McCann Pulse kutatása szerint a fiatal korosztályok bizalmatlanok a nagy nyereményt kínáló promóciókkal szemben. A biztosan elvihető, kisebb tárgynyereményeket preferálják.24 Nyereményakcióként a következő promóciókat ajánlom: 1. minden adott hónapban az Universitasban dolgozó diák sorsoláson vesz részt és különböző tárgynyereményeket lehet nyerni. Ajánlom a következő ajándékok kisorsolását: -

cd lejátszó, mp3 lejátszó

-

pendrive, egyég számítógép alkatrészek

-

Média Marktban levásárolható 5000 forintos vásárlási utalvány

A sorsoláson való részvételt általában kötni kell egy hónapban adott óraszám ledolgozásához, illetve adott összeg megkereséséhez

2. olyan nyereményakciót is kitaláltam, hogy aki hoz egy új tagot az Universitasba, akkor kap egy sorsjegyet (minden behozott tagért egyet) és ezekkel a sorsjegyekkel vesz részt a sorsoláson. Itt lehet például egy kerékpár a főnyeremény. 3. lehet olyan akció is, amelyben mindenki aki adott óraszám (pénzösszeg) felett dolgozott az adott hónapban, az ajándékot kap. (brendingelt céges ajándékok) -

hátitáska

-

cd-tartó

-

póló, sapka

-

mappa

-

esernyő, esőkabát

24

McCann Pulse - a nagy nyeremény kevésbé hatékony 2003. november 17. http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=70167

78

4. Új tagok bevonásához és a már meglévő diákok lojalitásának megerősítése érdekében ajánlom a következő marketingakciót: Az előzetes kutatásaimból kiderült (lsd. a technológiai környezetelemzésben), hogy a fiatalok nagy része számítógép- és internethasználó. Úgy gondolom, hogy célcsoportunkat a cég honlapjáról is meg kellene környékezni. Márkaépítésének erősegítésének érdekében javasolnám egy internetes, az Universitas honlapjáról elérhető 3 héten át tartó nyereményjátékot az Universitas fenállásának 25. évfordulójának alkalmából. A diákok körében nagy népszerűségnek örvend a Honfoglaló hálózati stratégiai kvízjáték. Esetünkben ez jó alapot szolgáltat, mivel nemcsak jó szórakozást kínál, hanem meg is mozgatja az iskolások szürkeállományát. Úgy képzelem el a játék kivitelezését, hogy a felhasználóknak először is regisztálniuk kellene az Universitas websiteján. A bejelentkezéshez kérdőívet kell kitölteniük a játszani szándékozóknak, melyből közelebb megismerheti a vezetőség a diákokat. Így a cégnek azonnal rendelkezésére áll egy diákadatbázis. A játékban tehát csak az a társaság mérkőzik meg, aki valamilyen módon fűződik az Universitashoz. A bajnokságokban a diákok akár témavezetőkkel vagy

igazgatósági tagokkal is

megmérkőzhetnek. Ezzel is erősíthető a csoportszellem. Végül a ranglista élén álló diákot igény szerint egy éves internetelőfizetéssel vagy egy fél éves szakmai gyakorlattal jutalmazzuk egy neves cégnél. Szeretném

kihangsúlyozni,

hogy

a

túlzásba

vitt

nyereményjátékok

veszélyeztethetik a márkaértéket. Szükség van a promóciózásra, azonban hibát követne el a cég, ha ezt állítaná marketingstratégiájának középpontjába.25 Hosszabb távon csak a márka tudatos építésével lehet jó eredményeket elérni. A megfelelő üzenet segítségével kiépíthető a hosszabb távon is fenntartható márkaimázs és márkahűség. Kiemelném még azt is, hogy nem elegendő a nyereményjátékokat mondanivaló nélkül lefolytatni, öncélúan levezényelni. Mindenképpen felszínre kell hozni a korábbiakban tárgyalt üzenetet: „Universitas- Alapozd meg a karriered nálunk!” szlogennel kell lefutnia az akciónak. 25

Csapkay Zsolt: Játékszenvedély, A nyereményjátékok veszélyeztetik a márkaértéket Kreatív » Trend [2005. 03. 03.] XIV. évf., 3. szám

79

13. Összefoglalás A szakdolgozatom készítésének célja az volt, hogy az Universitas Iskolai Szövetkezet marketingstratégiáját meghatározzam a cég aktuális problémáinak figyelembe vételével. Ennek érdekében 100 Universitas-tagot kérdeztem meg és a kapott válaszok alapján kielemeztem a tagok preferenciáit és reakcióját egy nyereményakcióra. A cég stratégiai célja a piaci vezető szerep megtartása, sőt a piacvezető pozíció helyett a piacuraló szerep elnyerése. Koncentrálni kell a legfontosabb piaci területek elfoglalására és megtartására, a vezető szerep nyújtotta lehetőségek kiaknázására, a versenytársakkal szembeni előnyök érvényre juttatására, és a piaci részesedés további dinamikus növelésére. A piac feltérképezése és a vevők megismerése után a cégnek egy szegmenst kiválasztását javaslom, hogy egy szűk, de potens célpiacra specializálódjon és kövessen el mindent, hogy azt dominálja. Kutatásomból kiderült, hogy az év legnagyobb részében a főiskolásokra lehet leginkább számítani, sőt kihasználatlan kapacitásaik is leginkább nekik vannak. Mint tudjuk, a felsőoktatásban résztvevők önállóbbak, függetlenedtek a családi kasszától, már nagyobb igényeik vannak ezért előszeretettel vállalnak diákmunkát. A célpiac kiválasztása után a szervezeti marketing eszközeit alkalmazva a vállalat feladata a a kiválasztott szegmens szükségletének, igényeinek megteremtése, érdeklődésének felkeltése. Az Universitas számára a prosperitás eléréséhez ki kell emelkednie a többi iskolaszövetkezet közül. Ennek eléréséhez az Universitas, mint márka illetve annak üzenetét kell eljuttatni a potenciális diákokhoz. Az Universitas marketingstratégiájából hiányolom a szlogent, az üzenetet. Nem elegendő a marketingkommunikációt a diákok felé öncélúan levezényelni. Egy üzenetet kell küldeni a célcsoport felé. Két típusú üzenet kell: az első rövid, lényegre törő: a szlogen. A marketingüzenet ne csak azt mondja el célpiacnak, hogy mit csinál a cég, de

80

vegye is rá őket, hogy vevőkké váljanak. A szlogen tehát legyen kifejező és egyértelmű, inkább legyen egyszerű, mint szellemes. A második a teljes marketing üzenet, amelyet érdemes minden marketing anyagban feltüntetni. „Universitas- Alapozd meg a karriered nálunk!” -Gondolj a jövődre már most! A marketingkommunikációval tudatani kell a leendő munkavállalókban, hogy ne csak

rövidtávon

gondolkozzanak.

Könnyebb

lesz

nekik

elhelyezkedni,

ha

munkatapasztalatokkal redelkeznek, ha látja a felvételiztető, hogy hasznosan töltötték a szabadidejüket;

magabiztosabbak,

talpraesettebbek

lesznek

a

megszerzett

munkatapasztalatok nyomán. Egyben referenciát, és erőpróbát is jelent a tagok számára. Ez a szlogen márcsak azért is lenne jó marketingfogás, mert az Universitas társadalmi szerepvállalását, a fiatalok integrációját a munkaerőpiacra hangsúlyozná a külvilág felé. A szervezeti hírnév tudatos építésének alapja a márkanévre szabott kutatási és stratégiai tervezés. Az imázskampány, egy megtervezett PR és vásárlásösztönző akció biztosítja az üzenetek eljuttatását a megfelelő célcsoportokhoz. A kutatásomban vizsgált nyereményakcióra több féle javaslatot tettem: sorsolás útján esetleg nagyobb nyereményeket is fel lehet ajánlani a többletmunkáért vagy garantált brandingelt ajándékokat is lehet osztani bizonyos óraszám felett. Sorsjegyes promóciót ajánlok a member-get-member akcióhoz, melynek főnyereménye egy kerékpár. Úgy gondolom, hogy célcsoport és a még nem tagok megcélzására alkalmas lehet egy webes csoportépítő játék, melynek főnyereménye egy fél éves szakmai gyakorlat egy jól menő cégnél vagy igény szerint egy éves internetelőfizetést. Meggyőződésem, hogy diákmunkaközvetítésben még számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik és helyes marketingstratégiai eszközök megválasztásával az Universitas Iskolaszövetkezet piacvezetőből piacuralóvá válhat.

81

14. FELHASZNÁLT IRODALOM

Könyvek 1. Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: Marketingkommunkiáció, Szókratész, Budapest 2004 2. Hoffmann-Kozák-Veres: Piackutatás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2000 3. Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing, Aula kiadó, Budapest 2000 4. Hofmeister Tóth Ágnes - Simon Judit - Sajtos László: A fogyasztói elégedettség Alinea Kiadó, Budapest 2003 5. Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2000 6. Marosán György: Stratégiai menedzsment, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2005 7. Kenesei Zsófia: Szolgáltatásmarketing olvasókönyv, BKE Marketing Tanszék 1997 8. Németh György – Papp Ilona: Szolgáltatásmenedzsment, Aula Kiadó Kft., Budapest 2003 9. N.K Malhotra: Marketingkutatás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2001 10. Philip Kotler: Kotler a marketingről Jönni, látni, győzni - a piacon Park Könyvkiadó 2000 11. Philip Kotler: Marketing menedzsment. Elemzés, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés, KJK Kerszöv Könyvkiadó, Budapest 2004 12. Szeles Péter: PR a gyakorlatban Geomédia, Budapest 1999 13. Veres Zoltán: Szolgáltatás marketing Akadémia Kiadó, Budapest 2005

82

Újságcikkek, publikációk 1. Almássy Kornél: A magyarországi felsőoktatási hallgatók munkavállalói érdekképviseletének alternatívái külföldi példák vizsgálatával : kutatási zárótanulmány Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Hallgatókért Alapítvány, Budapest 2002 2. Bányai Edit: Minőség és fogyasztói elégedettség a szolgáltatásmarketingben, Marketing & Menedzsment 1995. p.65-70 3. Csapkay Zsolt: Játékszenvedély, A nyereményjátékok veszélyeztetik a márkaértéket, Kreatív » Trend (2005. 03. 03.) XIV. évf., 3. szám p.56-57 4. Gaál Melinda: Nyelvtudással könnyebb diákmunkához jutni, Blikk >> Oktatás, 2005.06.14. p.23

5. Hetesi Erzsébet: A minőség, az elégedettség és a lojalitás mérésének problémái a szolgáltatásoknál és azok hatása a jövedelmezőségre Marketing & menedzsment, 2003. (37. évf.) 5. sz. p.42 6. Marosán György: A megfőtt béka szindróma, Népszava, 2003. szeptember 13. p.5 7. Mlinkovics Ildikó: Diákmunka fehéren-feketén Népszabadság 2005. június 21. p.9 8. Monodvics Pálma: Diákmunka- biztonságban, garanciákkal, Aktív Szemeszter, 2005. március p.16 9. Pilishegyi Péter: Izmosodó diákszövetkezetek - Eltanult tagosítás Figyelő 1998/34-35. - augusztus 26. p.25 10. Szántó Szilvia: Fogyasztói elégedettség az elmélet és a gyakorlat szempontjából Marketing & menedzsment, 2003. (37. évf.) 5. sz. p.26 11. Univeritas Isz-s reklámanyagok, az Universitas Isz. Internetoldala: www.universitas.hu

83

Internet HVG 1. A diákmunkásoknak 330-450 forintos órabéreket kínálnak http://hvg.hu/karrier/0000000000575D22.aspx 2006.01.12. 2. Diákszövetkezetek - biztonságos munkavállalás http://hvg.hu/karrier/00000000004ECBBF.aspx 2006.01.12. FigyelőNet, MTI 3. Ledolgozható az érettségi előkészítők ára 2005. augusztus 31. FigyelőNet, MTI http://www.fn.hu/index.php?id=7&cid=104896 2006.03.28. 4. Néhány diákszövetkezet főbb adatai 1998/34-35. - augusztus 26. http://www.fn.hu/index.php?id=65&cid=23617 2006.03.28. 5. Király Bernadett: Diákmunkánál is számít a szaktudás http://www.fn.hu/index.php?id=7&cid=99853 2006.03.28. 6. McCann Pulse - a nagy nyeremény kevésbé hatékony 2003. november 17. http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=70167 2006.04.10. MTV1 7. Nyaralás, buli...munka? 2005. május 12. 10:01 http://www.hirado.hu/cikk.php?id=37977 2006.04.12. 8. A legtöbb diák dolgozik a szünidőben Híradó 2005. június 11. 19:16 az interjú megtekinthető: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=43732 2006.04.12. 9. Sokan dolgoznak a vakáció idején A szövetkezeteknél ilyenkor gyorsan elkelnek a munkalehetôségek http://www.metro.hu/ 2006.02.20. 10. Ifjúság 2004 kutatás, készült: az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából http://www.mobilitas.hu/?m=4&m_op=view&kid=10; 2005.12.20.08:20 11. Dolgozz és nyaralj! http://www.holgyvilag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=9605 2006.04.02. 12. Iskolaszövetkezetek és a diák munkaerő http://www.consultationmagazin.hu/index.php?menu=cikk&id=417, 2006.01.20.22:15:20 13. http://www.bkik.hu/kamarainapok/

84

14. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

Mélyinterjú forgatókönyv 1. Bemutatkozás, ismerkedés 2. Beszélgetés a vállalat tevékenységéről 3. A vállalati tevékenység főbb problémái 4. A problémák lehetséges okai 5. Beszélgetés arról, hogy az interjúalany milyen megoldási lehetőségeket tart elképzelhetőnek a vállalata tevékenysége során 6. Beszélgetés a vállalat marketingstratégiájáról 7. Rövid összefoglalás a diákmunkáról, alkalmazásáról, hasznosságáról 8. Megköszönni a közreműködést, vége

85

2. számú melléklet UNIVERSITAS KÉRDŐÍV A kérdőív kitöltése név nélküli, adataidat bizalmasan kezelem. Együttműködésed előre is köszönöm! 1, Milyen gyakran szoktál / akarsz dolgozni az Universitasban?

‰ ‰ ‰ ‰

Csak nyáron és iskolai szünetek ideje alatt Alkalmanként, mikor pénzre van szükségem Rendszeresen Egyéb: ………………………………………

2, Hány órát dolgozol átlagosan (összesen) az Universitasnál? a, nyári hónapokban: b, más hónapokan:

kb. …………. óra/hónap kb. …………. óra/hónap

3, Milyen időpontokban tudnál dolgozni és legszívesebben mikor dolgoznál?

‰ ‰ ‰ ‰ ‰ ‰

A, iskolaidőben Hétköznap délelőtt Hétköznap délután Hétköznap este Hétvégén délelőtt Hétvégén delután Hétvégén este

‰ ‰ ‰ ‰ ‰ ‰

B, szünetben Hétköznap délelőtt Hétköznap délután Hétköznap este Hétvégén délelőtt Hétvégén delután Hétvégén este

C, vizsgaidőszakban ‰ Hétköznap délelőtt

‰ ‰ ‰ ‰ ‰

Hétköznap délután Hétköznap este Hétvégén délelőtt Hétvégén delután Hétvégén este

4.a, Lenne-e lehetőséged arra, hogy többet dolgozz, ha több pénzt kereshetnél? - Igen

- Nem

4.b, Mekkora lenne az az órabér, amiért többet is dolgoznál? ……………….............. 5, Egy esetleges nyereményakció hatására vállalnál-e munkát, több munkát? - Igen

- Nem

- Attól függ, mi a nyeremény

86

6, Hívnál-e az Universitasba dolgozni ismerősödet, barátodat, ha ezért ajándékot vagy pénzt kapnál? - Igen

- Nem

- Attól függ, mi az ajándék

7.a, Vállalsz-e munkát máshol is? - Igen

- Nem

7.b, Ha igen akkor hol? …………………………………………… 8.a, Elégedettség a munkák mennyiségi kínálatával (1=teljesen elégedetlen, 5=teljesen elégedett) 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

8.b, a munkák minőségi kínálatával

9.a, az Universitas ügyfélszolgálatának hozzáállásával, korrektségével 1

2

3

4

5

3

4

5

9.b, a témavezetők hozzáállásával, korrektségével 1

2

10, Voltak-e már problémák a munkák kapcsán? ………………………………………………………………………. 11, Egyéb megjegyzés, amit közölni szeretnél: ……………………………………………………………………… 12, Életkor:

16 év 17 év 18 év 19 év 20 év 21 év 22 év 23év vagy idősebb

13, Nem:

lány

fiú

14, Milyen iskolába jársz:

‰ ‰ ‰ ‰ ‰ ‰

Szakiskola Szakközép Gimnázium Főiskola Egyetem Egyéb (Technikum, tanfolyamok, stb.)

87

3. számú melléklet 20 éves Universitas 15 éves Meló-Diák jubileumi rendezvény forgatókönyve Az Universitas Iskolai Szövetkezet megalakulásának 20 éves és a Meló-Diák 15 éves évfordulója alkalmából nagyszabású rendezvényt tartottak 2004 április 24-én a mogyoródi Aquaparkban. A rendezvény délelőtt 10 órától másnap hajnal 5 óráig tartott. A jubileumi nap rendezvényei széleskörű szórakozási lehetőséget biztosítottak. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: - Közép-Európa legnagyobb víziparkjának összes létesítményének használata korlátlanul és ingyen. - Kedvezményes étel- és italfogyasztási lehetőségek az Universitas támogatásával - Egy sörre és egy pár virslire a partnereddel együtt vendégül láttak (vagy két sör, vagy két pár virsli, vagy üditő) - Neves együttesek és előadóművészek előadásai az Aquaréna főszínpadán. - Euro-disco neves dj.-kel, együttesekkel és énekesekkel 18 órától hajnal 4 óráig - Vurstli szinte ingyen. - És még sok meglepetés… Amit cserébe vártak.... egy Guinness rekord kísérletben való részvétel, amelynek során 3133 fő egymás kezét fogva Magyarország sziluettjét ábrázolja Az április 24-i rendezvényre előzetesen regisztrálni kellett április 20-ig telefonon (2176426) vagy személyesen az irodában (1092 Budapest, Lónyay u. 34) , illetve az [email protected] e-mail címen név, születési idő és hely megadásával (illetve, hogy hoz-e magával egy partnert). A helyszínre ezen adatok igazolásával lehetett bejutni. Program: 10.00 vendégek fogadása (főbejárat) 10.00 -18.00 vizes programok (csúszdázás, fürdés) színpadi együttesek fellépése (pl. IRIGY HÓNALJMIRIGY !!!) evés, ivás vurstli 13.00 átirányítás a Guinness rekord-kísérlet színhelyére 13.30 Guinness rekord-kísérlet 18.00 buli hajnalig közben: tűzijáték, disco lézershow-val egybekötve, Euro-disco neves dj.-kel, együttesekkel és énekesekkel 18 órától hajnal 4 óráig 05.00 zárás

88

Rendezvény helyszíne: Mogyoród – Aquaréna Cím: 2146 Mogyoród, Vízipark út 1. Adatok a parkról: 1.5 kilométernyi csúszda a föld felett és alatt, 3,5 millió liter 26-28 fokra fűtött víz, 8 medence 3500m2 vízfelülettel, 25 csúszdapálya, akrobatamedence. A park egyik fő attrakciója egy sziget körül kanyargó lassú folyó, mely tavas barlangot képezve hömpölyög tovább: a Kék Barlang sejtelmes fényeivel a Capri szigetén található természeti képződményt idézi.

Megközelítés autóval: • Az M3 autópályát a 18. kilométerkőnél, a Hungaroring lehajtójánál kell elhagyni. • Az M3 autópályáról a fóti leágazásnál letérve Fóton keresztül. • A 3-as (régi 30-as) úton. A rendezvény helyszínéhez külön, őrzött parkoló tartozik. Megközelítés, hazajutás tömegközlekedéssel Indulás Budapestről az Örs vezér teréről HÉV pótló autóbuszokkal Kerepesig (Gödöllő felé sajnos azon a hétvégén az Örs vezér tere és Kerepes között a BKV vágányzárat tartott). A Kerepesi HÉV megállóból az onnan kb. 3,5 km-re lévő rendezvény helyszínére az Universitas Iskolai Szövetkezet által bérelt autóbuszok folyamatosan szállították a vendégeket. Az Örs vezér teréről szombaton 9:00, 9:15, 9:45, 11:00, 11:15, 11:30, 11:45-kor az Universitas külön 50 fős buszokat közlekedtetett a rendezvény helyszínére. A buszok pontos indulási helyszínéről tájékoztatást adtak a hostessek a HÉV megállóban, illetve tájékozódni lehetett a honlapon (www.universitas.hu) , vagy a recepción (1092 Budapest, Lónyay u. 34. Tel.: 217-6226 [email protected]) Bármilyen kérdéssel és problémával az Örs vezér terén, illetve a HÉV megállóban lévő Universitas-os hostessekhez fordulhattak a diákok. A BKV Rt. tájékoztatása szerint, a HÉV-pótló autóbuszok a HÉV-szerelvényekkel megegyező időpontokban indultak az Örs vezér térről. A pótló autóbuszok üzemideje megegyezett a HÉV üzemidejével. Az Örs vezér terén a végállomást a 44Agy autóbusz felszállóhelyén jelölték ki, Kerepesen pedig a HÉV-állomás mellett alakítottál ki.

89

Hazajutás: 2004.április 24. (szombat) A rendezvény helyszínéről 2004.április 24. (szombat) 9 – 23 óráig folyamatosan, fél óránként közlekedő, külön buszjárat szállította a vendégeket a Kerepesi HÉV megállóig, ahonnan a menetrendszerinti HÉV járatokkal lehetett eljutni az Örs vezér teréig. 2004.április 24-én az utolsó HÉV járatok 21:40-kor, illetve 22:40-kor indultak Gödöllőről. 2004. április 25. (vasárnap) 2004. április 25-én hajnal 4 és 6 óra között szintén külön buszokkal juttak el a rendezvény helyszínéről a Kerepesi HÉV megállóig a résztvevők. Az első HÉV szerelvények 3:40, 4:40, 5:40-kor indulnak Gödöllőről. Csak regisztrált vendégeket tudták beengedni, azért a regisztráció nagyon fontos!!!

90

4. számú melléklet Az Universitas megszemélyesítése újságcikkeknek köszönhetően26

1.

26

Gaál Melinda: Nyelvtudással könnyebb diákmunkához jutni, Blikk >> Oktatás, 2005.06.14. p.23

91