BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS 1. kt. sz.: XIV

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS 1.kt. sz.: XIV. 236.1.2013. JEGYZŐJÉTŐL Előadó: Nagyné Tóth Krisztina Békéscsaba, Szent István tér 7. Mell.: 5 db Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-802

Telefax: (66) 523-803 E-maii: [email protected] NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: Közterület-átnevezések

Előkészítő:

Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport V éleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Előterj esztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 22-én tartandó nyilvános üIésére Tisztelt Közgyűlés!

A Magyar Közlöny 2012. évi 155. számában került kihirdetésre az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefiiggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény). A Törvény 2013. január hó l. napján lépett hatályba. A Törvény 4. §-a módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14. §-át, amelynek (2) bekezdése az alábbi szöveggel lépett hatályba: "A 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti a) olyan személy nevét, aki a XX századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. " A közterületek elnevezése az Mötv. 13. § (1) bekezdésének 3. pontja értelmében a helyi önkormányzat feladata. A Mötv. 14. § (3) bekezdése szerint: ,,Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merülfel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását."

2

Aközterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások, valamint művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról szóló 26/2008. (V. 26.) önk. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterületek és településrészek nevének (a továbbiakban: földrajzi név), illetve egyes műtárgyak elnevezésének véleményeztetésére, megállapítására, megváltoztatására, nyilvántartására, alkalmazására vonatkozó előírásokat. A Rendeletben foglaltaknak megfelelően létrejött a Földrajzi Névi Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport), amelynek feladata a földrajzi nevek megállapítására, illetve megváltoztatására vonatkozó javaslatok összegyűjtése, rendszerezése, értékelése és közgyűlés elé terjesztése. A Munkacsoport a Mötv. 13. § -ában megfogalmazott szempontok szerint megvizsgálta Békéscsaba közterület elnevezéseít. I.

A Munkacsoport az alábbiakban felsorolt közterületek átnevezését javasolja. l. 1919-esek tere [Az elnevezés a Tanácsköztársaság katonáira emlékeztet. Korábbi elnevezése: 19-esek tere, a II. világháború idején bombatámadásban elpusztult Kakas szálló helyén kialakított tér, 1968 után nevezték át jelenlegi nevére.] 2. Ligeti Károly sor [Ligeti Károly (1890-1919) vasmunkás, író, újságíró; az I. világháború idején Oroszországba kerül, megszervezi az első omszki Vörös Gárdát, 1918-ban az Omszkot védő magyar csapatok parancsnoka; 1919-ben kivégzik. A közterület korábbi elnevezése: Ligeti szőlők, a közeli Széchenyi-ligetről kapta az elnevezését, a század húszas éveiben kezdett beépülni ez a terület. 1929-ben nevezték el Ligeti sornak, amely természetes névadással keletkezett utcanév, ehhez később kapcsolták hozzá az azonos alakú személynevet. 1962-tőllett Ligeti Károly sor.] 3. Marx tér [Karl Marx (1818-1883) német filozófus, közgazdász, Engelsszel együtt a marxizmus ideológiai megalapítója. A közterület korábbi elnevezésére nincs forrás, Gerla központi tere.] 4. Peter Jilemniczky utca [Peter Jilemniczky (1901-1949) cseh származású szlovák író, tYságíró. 1926 és 1928 között a Szovjetunióban élt; az 1930-as éve ktől írt műveiben a szlovák parasztság élete, küzdelmei jelennek meg. Az utca korábbi elnevezésére nincs forrás, csak a Puskin tér beépítését követően lett elnevezve. Az utca vonala a régi vásártér közepén húzódik, a területen található Szlovák Altalános Iskola és Gimnázium valamint diákotthonnal hozható kapcsolatba a névválasztás.] 5. Asztalos János utca [Asztalos János (1918-1956) aranyműves, 1937-től kapcsolódott be a munkásmozgalomba; az illegális KMP tagja, 1945-től pártfunkciót töltött be, 1948-tól a néphadsereg politikai tisztje, 1956-ban a Budapesti Pártbizottság védői között esett el. Az utca korábbi elnevezése (1911-től): Boczkó utca. Boczkó Károly főszolgabíró választhatta az utcanevet Boczkó Dániel (1789-1870) uradalmi ügyvéd, Békés, majd Arad megyei kormánybiztos tiszteletére, aki Arad védelmekor vált legendás alakká. Váifogságra ítélték, vagyonát elkobozták, szabadulása után visszakapott vagyonát jótékony célra fordította. A csabaiaknak is adott kölcsönt, így hálából a város képviselőjévé választották. 1962-ben nevezték át az utcát Asztalos János utcának.] 6. Ágoston Péter utca [Agoston Péter (1874-1925) a Tanácsköztársaság idején direktóriumi elnök, a Peidl-kormányban külügyminiszter; a népbiztosperben halálra ítélik, de 1920-ban fogolycserével a Szovjetunióba kerül, végül nyugaton telepedik le. Az utca korábbi elnevezésére nincs forrás, 1958-ban kapta jelenlegi nevét.]

3 7. Hámán Kató utca [Hámán Kató (1884-1936) munkásmozgalmi vezető; az illegális KMP tagja, a Tanácsköztársaság idején a munkás- és katonatanács tagja; az 1920as éve ktől a szakszervezeti mozgalomban végzett vezető tevékenységet. A közterület korábbi elnevezésére nincs forrás. A Réthy Pál Kórházon keresztül vezetett korábban egy utca, amely ugyancsak Hámán Kató nevét viselte 1946-tól. Korábban ez az utca 1865-től a Serház utca, 1864-től a Szegényápoida utca, 1910-től a Kórház utca, később a Breznyik utca elnevezést kapta. Breznyik János (1815-1897) 1842-től a selmeci főiskola tanára, 1919 után Csabára jött, magánnevelői intézetet indított, ezzel rakta le a mai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium alapjait.] 8. Padrach Lajos utca [Padrach Lajos (1915-1938) 1932-ben került kapcsolatba a munkásmozgalommal; a spanyol polgárháború megindulása után a nemzetközi brigád magyar zászlóaljában harcolt, 1938-ban esett el. Az utca korábbi elnevezésére nincs forrás, 1992-ben az ott lakók kérése miatt nem lett módosítva az utcanév.] 9. Paróczay János utca [Paróczay János az 1919-es csabai direktórium elnöke. Az utca korábbi elnevezésére nincs forrás, 1979-ben kapta a zsákutca ezt a nevet.] 10. Sziklai Sándor utca [Sziklai Sándor (1895-1956) honvéd ezredes; 1915-ben orosz hadifogságba kerül, partizánként harcolt a Vörös Hadseregben; az Orosz KP tagja; 1936-1939. között Spanyolországban a nemzetközi brigád politikai tisztje, 1944-től a Vörös Hadsereg tisztje, 1948-tól a Honvédelmi Minisztérium dolgozója, 1953-tól a Hadtörténeti Intézet igazgatója; 1956. októberében az intézetnél harcban esett el. Az utca korábban a Kolozsvári utcához tartozott, de 1958-ban a Sziklai Sándor utca nevet kapta, majd 1992-ben ez Szemian Sámuel utcára módosult, de a helyi lakosok kérésére 1993-tóf ismét a Sziklai Sándor utca nevet kapta.] II.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

A Munkacsoport az alábbiakban felsorolt, a lakosság vagy civil szervezetek által indítványozott közterület átnevezéseket illetően a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásának beszerzését javasolja: Gorkij utca [Maxim Gorkij (1868-1936) orosz-szovjet író, drámaíró, az orosz irodalom 20. századi klasszikusa. Az utca elnevezését 1968-ban kapta, korábbi elnevezésre nincs információnk.] Lipták András utca [Lipták András (1895-1953) korán részt vett a szakszervezeti mozgalomban; 1944-ben az MKP békéscsabai szervezetének alapító tagja; a város első választott munkás-polgármestere 1945 és 1949 között; 1953-ban autóbalesetben meghalt. Az utca 1962-ig Szent Miklósi út, illetőleg Szentmiklósi út néven volt ismert, nevét Szentmiklós pusztáról kapta.] Rajk László utca [Rajk László (1909-1949) politikus, miniszter; 1930-tól vett részt a munkásmozgalomban; 1937 és 1941 között Spanyolországban a nemzetközi brigád politikai biztosa; 1941 és 1945 között rövid megszakítással börtönben van; 1945-től az MKP Központi Vezetőségének tagja, majd főtitkárhelyettese; 1946 és 1948 között belügyminiszter, 1949-ig külügyminiszter; 1949-ben kivégzik, 1956-ban rehabilitálják. Az utca 1974-ig Béke utca néven szerepelt ajegyzékben.] Somogyi Béla utca [Somogyi Béla (1868-1920) tanító, újságíró; a Tanácsköztársaság idején nem vállalt szerepet, viszont a proletárhatalom bukása után elítélte a megtorlást, ezért kivégezték. Az utcának nincs korábbi elnevezése.} Stromfeld Aurél utca [Stromfeld Aurél (1878-1927) a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke; a bukás után letartóztatták, az SZDP-ben és az illegális KMP-ben végzett jelentős tevékenységet. Az utca a korábbi Darányi-kert felosztás ával jött létre, korábbi elnevezése nincs.] Úttörő utca [Az utca 1958-ban kapta elnevezését.}

4 7. Botyánszki Pálné utca [Botyánszki Pálné (1890-1956) a csabai szociáldemokrata

mozgalom vezetője; az SZDP városi titkára, sztrájkok, tüntetések szervezője; 1945 után az SZDP békéscsabai városi titkára, országgyűlési képviselő, 1954-től az MKP Központi Vezetőségének titkára. Az utca eredetileg Megyeri út néven volt ismert. 1910-ben Sztraka Károly (1803-1863) tanárról nevezték el, aki a Lenkey utca sarkán található iskola legendás pedagógusa, ismert pomológus volt.] 8. Dobos István utca [Dobos István (1892-1937) hivatásos pilóta; 1919-ben őt bízták meg Szamuely Tibor Kijevbe szállításával, akkor ez repülési bravúrnak számított. A közterület a Lencsési lakótelep egyik legújabb utcája, nevét 1992-ben kapta, korábbi elnevezése nincs.] III.

A Nyisztor Nándor utca elnevezés valószínűleg tévedés eredménye. Nyisztor György a Tanácsköztársaság fóldművelésügyi népbiztosa volt. A Nándor keresztnév valószínűleg tévedésből került az utcanévbe, felülvizsgálata erre tekintettel célszerűnek mutatkozik.

Az L pontban felsorolt átnevezendő közterületek közül az 1-4.-re érkeztek javaslatok: 1. Az 1919-esek tere Boczkó Dániel tér legyen. (Az elnevezést indokolja, hogy 1998-ban itt került elhelyezésre Udvardi Anikó szobrászművész Boczkó Dánielt ábrázoló mellszobra. Boczkó Dániel életrajza az előterjesztés 1. számú melléklete.) 2. A Ligeti Károly sor Ligeti sor legyen. (A közterület a szomszédos Széchenyi-liget miatt korábban is Ligeti sorként volt ismert.) 3. A Marx tér Wenc1rneim Károly tér legyen. (A településrész fótere méltóképpen emlékezne meg a Gerla történetében fontos szerepet betöltő huszárkapitányról és a Wenckheim családról. Wenckheim Károly életrajza az előterjesztés 2. számú melléklete.) 4. A Peter Jilemniczky utca Dedinszky Gyula utca legyen. (A Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium utcájának a helytörténész-néprajzkutató-lelkész személyéről történő elnevezése jól példázná a város szlovák-magyar gyökereit. Dedinszky Gyula életrajza az előterjesztés 3. számú melléklete.) A Helytörténeti Kollégium és a Földrajzi Névi Munkacsoport megtárgyalta a kezdeményezéseket, és támogatja valamennyi elnevezés Közgyűlés elé terjesztését. Az L 5-10. pontban megjelölt közterületek elnevezésére még nem érkezett javaslat. Konkrét közterülethez rendelés nélkül az alábbi javaslatok érkeztek: Zsilinszky Mihály történetíró, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Békéscsaba díszpolgára (rövid életrajza az 4. számú mellékletben), id. Réthy Béla gyógyszerész, az orvosi pemetefű cukorka feltalálója (rövid életrajza az 5. számú mellékletben). Békéscsaba Megyei Jogú Város közterület elnevezései között nem szerepel egyik javasolt név sem. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság az előterjesztést megtárgyalta, a bizottsági határozatok az előterjesztés mellékletét képezik. A határozat végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egységek: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport, Városüzemeltetési Osztály, Közigazgatási Osztály.

5

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy döntését az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg.

HATÁROZATI JAVASLAT: l. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel- jóváhagyja az alábbi közterület-elnevezéseket: Az 1919-esek tere elnevezés Boczkó Dániel térre változik. A Ligeti Károly sor elnevezés Ligeti sorra változik. A Marx tér elnevezés Wenckheim Károly térre változik. A Peter Jilemniczky utca elnevezés Dedinszky Gyula utcára változik. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Földrajzi Névi Munkacsoportot, hogy az alábbi közterületek új elnevezésével kapcsolatos javaslatokat - figyelembe véve a már beérkezett indítványokat, továbbá a lakosság és a civil szervezetek véleményét is - gyűjtse össze, és a márciusi közgyűlésre készítse elő a közterületekhez rendelt elnevezésekkel kapcsolatos előterjesztést: Asztalos János utca, Ágoston Péter utca, Hámán Kató utca, Padrach Lajos utca, Paróczay János utca, Sziklai Sándor utca, Nyisztor Nándor utca. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kéri az alábbi közterületek átnevezésével kapcsolatban: Gorkij utca, Lipták András utca, Rajk László utca, Somogyi Béla utca, Stromfeld Aurél utca, Úttörő utca, Botyánszki Pálné utca, Dobos István utca. Felelős:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Határidő: 2013. március 31.

Dr~

Békéscsaba, 2013. február 12.

jegyző

Ellenjegyzés: 'u' PenzugYl:

~ ~

I .

1. számú melléklet

Boczkó Dániel (1789-1870) Boczkó Dániel (Szarvas, 1789 - Csabacsűd, 1870.) földbirtokos, konnánybiztos. Apja, id. Boczkó Dániel - aki a Liptó megyei Deményfa1váró1 települt át Szarvasra - Tessedik Sámuellelkésztársa volt. Testvérei Boczkó Sámuel Királyi táblai ügyvéd, a Podmaniczky bárók ügyésze és Boczkó Károly, Szarvas első, alkotmányosan választott országgyűlési képviselője (1828-32), az orosházi kerület esküdtje (1832-40), Szarvas al-szolgabírája. Iskoláit Szarvason (Mezőberényben) és Késmárkon végezte. Pozsonyban jogi tanulmányokat folytatott. 1816-ban jogi vizsgát tett és még ebben az évben tiszti ügyésszé nevezték ki. Az 1830-as évektől táblabíró és az endrődi Stockhammer uradalom ügyvédje volt. Ezt követően Békéscsabán, később Szarvason az evangélikus egyház felügyelője volt. Nemesi származása, társadalmi rangja miatt a megye gazdag középnemesei közé sorolták. Vagyonának egy részét jótékony célokra fordította, több alapítványhoz is hozzájárult. 1825-ben a Békés megyei szabadelvű ellenzék tagjaként kezdte politikai szereplését. Az 1830-as és 1840-es években megyei és országos mozgalmakban is részt vett. Mint táblabíró 1845-ben fellépett az örökváltsági szerződés megkötése ellen. 1848-ban az orosházi kerületben országgyűlési képviselőnek választották. Az Ausztriától fiiggetlen külképviseletek létrehozását javasolta, valamint Pest megsegítésére adományokat ajánlott fel. Előbb Békés, majd Arad megye konnánybiztosává nevezték ki. Ezt a tevékenységét Kossuth Lajos Krassó, Zaránd, Hunyad, Temes és Torontál megyékre is kiterjesztette. Boczkó nevét a február 8-i aradi csata tette ismertté. Kossuth kinevezte Erdély teljhatalmú konnánybiztosává. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó heteiben erélyes intézkedéseket hozott a rend fenntartása érdekében. Korlátozta a céhek jogait, kimondta az iparszabadságot. Az utolsó aradi országgyűlésen még részt vett. A szabadságharc bukása után a körözöttek listájára került, majd 1850. október 23-án halálra ítélték. Halálos ítéletének részlete: "Inquisit Daniel Boczko soIle wegen Theilname an dem Verbrechen des Hochverrats, nebst VerfalI seines gesamten Vennögens zum Ersatz für den durch die Rebellien verursachten Schaden mit dem Tode durch den Straug bestraft werden." - "Boczkó Dániel vádlott, legyen a hazaárulás bűntettében való részvételéért, a lázadás okozta károk kiegyenIítése érdekében, teljes vagyonelkobzás mellett, akasztás általi halállal büntetve." I. Ferenc József császár azonban 1O évi várfogságra változtatja az ítéletet, meghagyva a vagyonelkobzást. A büntetés helyéül a kufsteini börtönt jelölték ki, ahonnan 1853-ban átszállították Olmützbe. 1856 decemberében, 67 éves korában szabadult ki. Visszakapta megmaradt vagyonát, és visszavonult birtokára. A Bach-korszakban, semmilyen hivatalt nem vállalt. A Bach-korszak bukása után, ismét részt vett a közéletben: az 1861 évi és az 1865-68-i országgyűléseken Békéscsaba képviselője, a Határozati Párt tagja, az ülés korelnöke volt. 1868-ban lemondott képviselőségéről, ennek ellenére 1869-ben ismét megválasztották. 1870. szeptember 9-én csabacsűdi birtokán 81 éves korában meghalt. Hamva, a Kerepesi úti temető 302-es számú kriptájába helyezték. 1911-ben Békéscsabán utcát neveztek el tiszteletére, mely 1962-ig viselte nevét. (A jelenlegi Asztalos János utca.)


GrófWenckheim Károly (1811-1891) Gróf Wenckheim Károly császári és királyi kamarás, huszárkapitány 1811. február 24-én született Budán, Wenckheim Seraf Ferenc és Pálffy Borbála gyermekeként. Nagyszülei apai ágon Wenckheim József (1733-1802) és Gruber Terézia. Dédszülei Wenckheim József Ágoston birodalmi lovag, osztrák állami tanácsos és Harruckern Mária Cecília, Harruckern János György leánya. Weinckheim Károly 1838. január 14-én Milánóban kötött házasságot Radetzky Friderikával, Radetzky v. Radetz neumarkti gróf, ismertebb nevén Radetzky marsall (akinek a nevéhez a Radetzky-induló fűződik) és Franziska v. Strassoldo Graffemberg bárónő leányával. A gróf kastélyt építtetett Gerlán. A tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel. 1874-ben GerlaPóstelek néven önálló falut létesített. Községházát építtetett, bírót és jegyzőt alkalmazott. Wenckheim Károly 18 félvér anyakancát örökölt Wenckheim Ferenc gyulai méneséből. Ezek az anyakancák képezték a gerlai lótenyészet alapját, amely Károly fiának, Gézának az uradaImában érte el fénykorát. Wenckheim Káro ly 1891. június 17-én hunyt el Gerlán.


Dedinszky Gyula (Dunagálos 1905 - Békéscsaba 1994) Dedinszky Gyula evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzkutató. Apja, Dedinszky János, evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja 30 éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel. Dedinszky Gyula 1931-ben vette feleségül Veres Margitot, házasságukból két gyermek született. Szülőfalujából három elemi elvégzése után apja a közeli Újverbászra küldte, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd Békéscsabára került, ahol 1923-ban érettségizett. Tanulmányait a pécsi egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta. Tanára volt Pröhle Károly és az eperjesi teológiáról Sopronba került Deák János. 1927-ben első magyar teológusként egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött. Lelkésszé szentelése után 1928-ban Kiskőrösre került segédlelkésznek a kétnyelvű (magyarszlovák) gyülekezethez. Egy év múlva fél évet Ipolyvecen, majd újabb fél évet Szarvason szolgált. 1931-ben visszahívták Kiskőrösre, ahol lelkésszé választották. 1942-ben hívták Békéscsabára, miután a város két lelkészt (Szeberényi Lajos Zsigmond és Szeberényi Gusztáv) vesztett el rövid időn belül. Lelkészi munkáját jól felkészülten, nagy odaadással végezte. Tehetségére hamarosan felfigyeltek, s a bányai egyházkerület lelkészi fójegyzőnek, valamint országos aljegyzőnek választotta. 1948 után egyre erősebb politikai nyomás nehezedett rá. Hatalmi nyomásra hamarosan minden egyházi tisztségétől megfosztották azzal az indokkal, hogy zavarja az egyház és az állam közötti jó viszony kialakulását. Fél évre a gyülekezeti munkától is eltiltották. Háttérbe szorított lelkészként szolgálhatott nyugdíjaztatásáig, 1972-ig. A mellőzés éveiben helytörténeti és néprajzi kutatásokba kezdett. Dolgozott könyvtárakban, levéltárakban, beszéltette idős híveit, figyelemmel kísérte azok életét, szokásait. Rövidesen nem akadt ember a városban, aki többet tudott volna Békéscsaba múltjáról, népénekszármazásáról, nyelvéről, szokásairól, mint Ő. Ismereteit számos kéziratban rögzítette, melyekből néhány önálló kötetben is megjelent. Publikációjának egy része egyházi és helyi lapokban látott napvilágot. Munkáival rendszeres és eredményes résztvevője volt a megyei és országos néprajzi pályázatoknak. Minden érdekelte, ami összefüggött a csabaiak hétköznapjaival, ünnepnapjaival. Tanulmányt írt Csaba nemzetiségi történetéről, a csabai tanyavilágról, az ottani népéletről, a paraszti munkaeszközökről. A szlovák betű útja Békéscsabán című művében elemzi a városban szlovák nyelven megjelent dokumentumokat a tankönyvektől az egyházi kiadványokon át a parasztírók és mások munkájáig. Feldolgozta a város szociális és kulturális történetét, írt a "Cabiansky Kalendár" jelentőségéről, összegyűjtötte a csabai anekdotákat és vidám történeteket. A Magyar Néprajzi Társaság 1981ben az önkéntes néprajzgyűjtők legmagasabb kitüntetésével, a Sebestyény Gyula emlékéremmel ismerte el munkásságát. Tudományos munkáját az Evangélikus Hittudományi Egyetem (Teológiai Akadémia) díszdoktori címmel, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a "Békéscsabáért" kitüntetéssel ismerte el.


Zsilinszky Mihály (1838-1925) (Békéscsaba, 1838. május l. - Budapest, 1925. október 6.) belső titkos tanácsos, államtitkár, tanár, történész, az MTA tagja (levelező: 1878, rendes: 1899), az első békéscsabai díszpolgár. Szlovák származású paraszt szülők gyermeke, az elemi iskoláit szülőhelyén és Orosházán, a gimnáziumot Szarvason végezte. 1858-ban a pesti protestáns teológiai akadémia hallgatója lett és egyidejűleg nevelősködött Fabiny Teofil családjánál. Két év múlva külfóldre ment, a hallei és a berlini egyetemeken tanult, majd beutazta Németországot, Svájcot, Franciaországot és Olaszországot. A magyar és szlovák nyelveken túl még négy nyelvet sajátított el. 1861-ben megválasztották a szarvasi fógimnázium tanárának, ahol a magyar irodalmat és történelmet tanította, emellett, mint egyházi szónok is sikerrel működött, a tanári hivatása mellett tankönyveket írt és ismeretterjesztő előadásokat tartott. 1874-ben családi okokból lemondott tanári állásáról és idejét tudományos búvárlatoknak, valamint egyháza és megyéje ügyeinek szentelte. Előbb a csabai egyház, majd a békés-csanádi evangélikus egyházmegye választotta meg felügyelőjének. 1873 és 1885 között a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat fótitkára és évkönyveinek szerkesztője. 1875-ben hét hónapig szerkesztette a Gyulán kiadott Békés c. társadalmi hetilapot, amelyben közzétette politikai nézeteit. 1875-től több ízben a Szabadelvű Párt színeiben indult, mint képviselő, először a gyomai kerületet képviselte két ülésszakon át, majd 1881 és 1887 közt szülővárosát. Részt vett a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak és az alapok és alapítványok jogi tennészetének meghatározására kiküldött bizottságnak. Egy ideig, mint a képviselőház jegyzője is működött. 1889 és 1892 között Csongrád vármegyei, 1892 és 1895 között Zólyom vármegyei fóispán. 1895. február 20-tól 1905-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban volt államtitkár. 1906-ban nyugalomba vonult és ekkor a király belső titkos tanácsosi címmel tűntette ki. 1896-ban ismét fóllépett képviselőnek és a békéscsabai választókerületet képviselte, 190l-ben ismét megválasztották. 1898-ban a bányai evangélikus egyházkerület világi felügyelője lett, 1911-től pedig ugyanannak világi elnöke. A koalíció idején visszavonult a politikától, később azonban ismét fellépett munkapárti programmal és a szarvasi kerületet képviselte. 1911-ben a kolozsvári és genfi egyetemek díszdoktori oklevéllel, a király pedig a Lipót-rend középkeresztjével tűntették ki. Képviselőként és államtitkári tisztségében igyekezett előtérbe helyezni megyéje és szülővárosa érdekeit. A Magyar Tudományos Akadémia 1878-ban levelező, 1899-ben rendes tagjává választotta. Számos társulatnak elnöke, illetőleg választmányi tagja volt. Több történeti és művészettörténeti tanulmány szerzője. 1903-1909 között a Magyar Történelmi Társulat alelnöki tisztét is betöltötte. Támogatásával épült meg a csabai neogót katolikus templom, a Közművelődés Háza (1914), amelyben múzeum és könyvtár kapott helyet. Elősegítette a csabai iskolák fejlesztését is. Öccse, Endre Bajcsy-Zsilinszky Endre édesapja. Elhunyt 1925. október 4-én hajnali 4 órakor, örök nyugalomra helyezték 1925. október 7-én délután a Kerepesi úti temetőben az ágostai hitvallású evangélikus egyház szertartása szerint. Neje Reök Ilona volt. A városban 1910 és 1949 között utcanév őrizte emlékét. (Konkrét közterülethez rendelés nélküli javaslat.)


Id. Réthy Béla (1862-1935) Id. Réthy Béla (Szarvas, 1862 - Békéscsaba, 1935) családja német származású. Nagybátyja békéscsabai orvos volt. Gyermekkora óta gyógyszerésznek készült, így az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészmesterhez került inasnak. 1880ban gyakornoki vizsgát tett, a békéscsabai Varshágh Béla gyógyszerészhez szegődött. Az itteni fizetéséből nehezen élt meg, így visszatért Aradra, ahol Rozsnyay Mátyás patikájába állt be. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1882-től, ahol Than Károly tanítványa volt. A Gyógyszerészeti hetilapba írt cikkeket, és fordított német szaklapokból. 1884-ben Békéscsabán telepedett le. 1888-ban Kétegyházán létesítette a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd 1891-ben Pásztón bérelt patikát. 1911-ben megvásárolta korábbi munkaadójától a "Sas"hoz címzett gyógyszertárat. Országos hírű vé vált az itt működő laboratóriuma és gyógycukorkagyára. Később háztartási vegyi cikkeket készített nagy választékban. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai sakk-körnek. Továbbá tagja volt a békéscsabai képviselőtestületnek, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott, és továbbra is cikkeket jelenített meg a Gyógyszerészeti szaklapokban, és helyi lapokban is. 1922-ben átadta fiának a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot. (Konkrét közterülethez rendelés nélküli javaslat.)

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS 1. kt. sz.: XIV

Recommend Documents