Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016
Bevezetés • Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink megvalósítása érdekében. • Az esztétikum az objektív valóságban megjelenő emberi, társadalmi összefüggések, jelentéstartalmak érzékletes formában való megjelenése vagy megjelenítése. • A világ objektumainak esztétikai elsajátítása nem más, mint lényegük különböző szintű és mélységű megragadása érzékelhető megformáltságukon keresztül, esztétikai „gyönyörködés” keretében.
Bevezetés • Az esztétikum akkor személyiségformáló hatású, ha azt átélt tevékenység keretében vesszük birtokunkba, azaz a befogadó és cselekvő esztétikai tevékenységünket egy sajátos lelkiállapot, az esztétikai élmény hatása alatt végezzük. • Célszerűnek tartjuk megemlíteni, hogy nem csak a szép okozhat esztétikai élményt, az esztétika 16 esztétikai minőséget ismer. Ilyenek a szép, a bájos, az idillikus, a humoros, a komikus, a burleszk, a groteszk, az alantas, a rút, az elégikus, a patetikus, a dicső, a tragikus, a heroikus, a fenséges és az emelkedett.
Az esztétikai minőségek
Az esztétikum megjelenési formái • a természetben, • a társadalmi életben, és • a művészetben megjelenő esztétikum.
Az esztétikai nevelés három fő ága • A környező társadalmi valóság esztétikumával kapcsolatos nevelőmunka. • A környező természeti valóság esztétikumával kapcsolatos nevelőmunka. • A környező valóságot tükröző művészeti alkotásokkal kapcsolatos nevelőmunka.
A környező társadalmi valóság esztétikumával kapcsolatos nevelőmunka • Ennek során elsősorban az alkotó munka és a magatartás esztétikuma játszik fontos szerepet. • A munka esztétikai vonatkozásai a munkamozdulatokkal, a munkahelyi környezet kialakításával és az elkészített munkatermékkel kapcsolatosak. • Az emberek közötti kapcsolattartás esztétikai vonatkozásai pedig főként az illemszabályokkal kapcsolatosak. • Természetesen ide tartozik az otthoni és az iskolai környezet, valamint az öltözködés és a hajviselet esztétikuma is.
A környező természeti valóság esztétikumával kapcsolatos nevelőmunka • Ide sorolható a természeti környezet: a hegyek, az erdők, a mezők, a természetes vizek és az időjárási jelenségek valamennyi esztétikai vonatkozása.
A környező valóságot tükröző művészeti alkotásokkal kapcsolatos nevelőmunka • Ennek során célszerű felhívni a neveltek figyelmét a műalkotás és a giccs különbségére, a giccs jellemző sajátosságaira (tömegszerűen készül, nem művészi eszközökkel hat az érzelmekre, hiányzik a forma és a funkció egysége). • A műalkotások körébe valamennyi művészeti ág beletartozik a képzőművészettől a táncművészetig.
Az esztétikai tevékenység • Mindegyik említett terület két, egymástól el nem választható oldallal bír, egyrészt az esztétikum tudatos élvezetére nevelünk, másrészt az esztétikum tudatos élveztetésével fejlesztjük, gazdagítjuk a személyiséget. • Az esztétikum elsajátítása az ember cselekvő közreműködését igényli, tehát általában tevékenység keretében történik. • Alapvetően kétféle esztétikai elsajátító tevékenységet különböztethetünk meg: a befogadó tevékenységet és a cselekvő tevékenységet.
Az esztétikai tevékenység • A befogadó tevékenység során az érzékletesen megjelenített tartalmakat konkrét egyedi esetek közvetítésével vesszük birtokunkba, pl. mesét hallgatunk, filmet nézünk, zenét hallgatunk, egy táj vagy egy arc szépségében gyönyörködünk. Az esztétikumot hordozó objektum birtokba vétele és belső átélése, feldolgozása mindig jelentős szellemi aktivitást igényel. • A cselekvő tevékenység során az érzékletesen megjelenített tartalmakat azok átformálásával vesszük birtokunkba.
A cselekvő tevékenység fontosabb változatai • meglevő műalkotást reprodukáló tevékenységek (éneklés, versmondás, festmény- vagy szobormásolat létrehozása, stb.), • különböző, esztétikumot elsődlegesen hordozó produktumok (rajz, festmény, dísztárgy, hímzés, stb. létrehozása, • esztétikus külsejű munkadarab készítése, • esztétikus mozdulatsor, munkavégzés, és • az esztétikus magatartás megvalósítása.
Az esztétikai nevelés alapvető feladatai • Az esztétikai fogékonyság, vonzódás kialakítása a világ esztétikailag megragadható mozzanatai iránt (esztétikai élmények segítségével). • Az esztétikai elemző- és ítélőképesség kifejlesztése, ennek kiformálása az érzékelés és észlelés fokozatos fejlesztésével, közös elemzésekkel érhető el (ne vesszünk el a nevelteket nem érdeklő részletekben). • Az esztétikai átalakító-képesség megfelelő szintjének kifejlesztése. A neveltek teremtsenek a környezetükben esztétikumot és óvják is azt, igényt kell bennük kifejleszteni a rendre, és a tisztaságra.
Az esztétikai nevelés eredményessége • Az esztétikai nevelés is akkor lehet eredményes, ha a tanórán, iskolán kívüli döntéseket is befolyásolja, a neveltek önálló választásaiban is érvényesül. • Ennek megfelelően az esztétikai neveltség legfontosabb mércéje a neveltek önálló esztétikai elsajátító tevékenysége.
