Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015
Bevezetés Az értelmi nevelés a • művelődési anyagok elsajátítására, illetve • azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és • ezzel összefüggésben elősegíti egy tudományos, rendszeres világnézet kialakulását.
A táguló világegyetem
A Világegyetem tágulása
A Hubble egyenlet • • • • •
• 𝑣𝑣 = 𝐻𝐻0 ∗ 𝐷𝐷 Ahol v a távoli objektum távolodási sebessége D a távoli objektum távolsága H0 a Hubble állandó 74,2±3,6 km/s/Mpc. 1 Mpc nagyjából 3 260 000 fényév 1 fényév = 9 460 500 000 000 kilométer
A vöröseltolódás
A hőhalál elmélet • Zárt rendszerekben az entrópia növekszik. • Clausius elmélete szerint a világegyetem energiája állandó, az univerzum idővel a maximális entrópia, a teljes kiegyenlítettség állapotába jut (hőhalál).
Az értelmi nevelés fontossága • Az értelmi nevelés korunkban egyre növekvő jelentőségre tesz szert. • A permanens nevelés korszakának beköszöntével a korábbinál magasabb szintű intellektuális képességekre, az önálló tanulás és a megszerzett ismeretek önálló alkalmazásának képességére van szükség.
A képesség fogalma • A képesség pszichikai sajátosság, amelytől valamely tevékenység sikeres végrehajtása függ. • A képesség a személyiség fejlődése folyamán alakul ki, azaz előfeltétele a velünk született adottság.
A képességek osztályozása • Általános képességek (minden ember számára szükséges), és • Speciális képességek (valamely szakterülethez szükséges) képességekre oszthatók. • Míg az általános képességek fejlesztésének problémaköre a neveléselmélet, addig a speciális képességeké a különböző módszertanok illetékességi körébe tartozik. • Ennek megfelelően a következőkben csak az általános képességekkel foglalkozunk.
Intellektuális képességek • • • • •
az önálló megfigyelés, a figyelem, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás.
Az önálló megfigyelés • Az önálló megfigyelés a szorosan összefüggő érzékelés és észlelés helyett szerepel a képességek között. • Pedagógiai szempontból főként a tudatos, tervszerű észlelésnek van jelentősége. • A nevelt érzékszerveinek és érzékelésének fejlesztése az értelmi fejlődés megalapozója, előfeltétele.
Az önálló megfigyelés • Az érzékelés fejlesztése a különböző, céltudatosan kiválasztott tárgyakkal való manipuláltatás, a tárgyak, jelenségek különböző ismertető jegyeinek megfigyeltetése, az érzékszervek tervszerű gyakoroltatása útján lehetséges. • Az észlelés a nevelt koordinált, a tárgyakra irányuló tevékenységében, az érzékeléssel összhangban fejlődik. • Az észlelés fejlődésével jelentkezik az önálló megfigyelés képessége, a megismerő beállítottság.
Az önálló megfigyelés • A megfigyelés fejlesztésének fontos oldalai a tér és a formák észlelésének fejlesztése, az idő- és a távolságbecslés gyakoroltatása, a perspektivikus ábrázolás megértetése, valamint az absztrakt geometriai formák elsajátíttatása is. • A megfigyelés fejlesztésénél nagy szerepe van a lényeg kiemelése érdekében a szempontok megadásának, a játékok tervszerű kiválasztásának és a megfelelő szemléltetésnek.
A gyertyakísérlet • 5-6 éves óvodások egy csoportjában kísérleti módszerekkel folyt a természeti tárgyak és jelenségek megismertetése, a kontrollcsoportban hagyományos módon. • A kísérlet végén két gyertyát tettek a gyerekek elé, az egyik használatlan volt, a másik erősen használt. A gyerekeknek meg kellett állapítaniuk, hogy mi a különbség a két gyertya között (>10). • A két csoport között látványos volt a különbség, a megoldáskeresés folyamata is más volt.
A figyelem • A tanulás során különösen fontos intellektuális képesség a figyelem, hiszen az mindenféle tanulásnál nélkülözhetetlen. • Ugyanakkor a figyelem a rendszeres tanulás eredményeképpen fejlődik is; javul a stabilitása, a koncentrációja, a megoszthatósága, az átkapcsolhatósága, bővül a terjedelme. • A figyelem így részben a tanulás előfeltétele, részben a szükséges színvonalú működése a rendszeres szellemi munka eredménye.
A képzelet • A képzelet fejlesztését illetően mind a reproduktív, mind az alkotó képzelet alakítására gondot kell fordítanunk. • A reproduktív képzelet fokozatosan alakul ki; egyrészt a tanulás lényeges előfeltétele, hiszen segítségével személyesen nem ismert tényeket is el tudunk képzelni, másrészt a tanulás , a célszerű szemléltetés révén fejleszthető. • Az alkotó képzelet a célszerűen megválasztott konstrukciós játékokkal (pl. a különböző építőkészletek vagy a női kézimunka) és a „feltaláló” jellegű tevékenységek végeztetésével, feladatok megoldatásával fejleszthető.
Az emlékezés • Az emlékezés a bevésés, a megőrzés és a felidézés hármas egysége. • Az emlékezés két alaptípusa a mechanikus és a logikai emlékezés. Kisgyermekkorban és kisiskoláskorban a tanulásnál elsősorban a mechanikus emlékezés, később a logikai emlékezés a jellemző. Iskoláskortól az emlékezetbe vésés fő formája a tudatos, szándékos tanulás.
Az emlékezés • A mechanikus emlékezés elsősorban az ún. memoriterek (azaz kívülről megtanulandó magyar és idegen nyelvű versek, szövegek, énekek, stb.) megtanulásával fejleszthető, a bevésés a mnemotechnikai módszerek segítségével könnyíthető meg. (pl. színészek, politikusok, zenészek) • A logikai emlékezés a tananyagrészek logikai összefüggésein alapszik, ezért a bevésést a koncentrációs kapcsolatok feltárásával, és az értelmes tanulás módszereinek ismertetésével segítenünk kell. • Mindennemű emlékezetbe vésésnél tekintettel kell lenni a motiválásra és a figyelemkoncentrációra is.
A gondolkodás • A gondolkodás fejlesztése összefügg az emlékezéssel, hiszen bármiféle problémamegoldás csak a tudás aktivizálásával történhet. • A gondolkodás fejlesztése a neveltek értelmi erőinek feladatok, problémák megoldása útján való aktivizálásával érhető el. Ebben jelentős szerepe van a logikailag célszerűen, a neveltek életkori sajátosságainak megfelelően felépített tananyagnak, tankönyveknek, a megfelelően berendezett, felszerelt tantermeknek, kabineteknek, szertáraknak, laboratóriumoknak is.
A gondolkodás • A neveltek gondolkodását kiválóan fejlesztik a feladatgyűjtemények megoldása mellett az önállóan elvégzett tanulókísérletek, mérési gyakorlatok. • Az oktatás korszerű technikai eszközei (pl. személyi számítógép, videotechnika, stb.) a felfedezéses tanulás újszerű lehetőségeit kínálják.
