Szervezeti formák Dr. Nyéki Lajos 2016
Az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer • Az osztályrendszer az intézmény közel azonos életkorú és fejlettségű tanulóit szervezi közösséggé az évfolyamon belül. Az osztály ennek ellenére értelmi képességek és szorgalom szempontjából is heterogén. • A tantárgyrendszerben az iskolai tananyagot tantárgyakká szervezve sajátítják el a tanulók. • A tanórarendszerben a tanítási óra a tanítás időbeli alapegysége, ez általában 45 perc.
Az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer • Az osztály- tantárgy- és tanórarendszer e szervezeti forma különböző oldalait jelenti. • Az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer eredeti formájában csak a kevéssé eszközigényes tantárgyak oktatására alkalmas. • Ez a rendszer alkotja az informatika oktatás alapját is, bár a foglalkozásokat eszközigényességük miatt általában számítógép-kabinetben kell megtartani.
A kabinetrendszerű (szaktantermi) szervezeti forma • Az oktatás tárgyi feltételeinek tervszerű fejlesztése a legcélszerűbben a kabinetrendszerű szervezeti forma keretében oldható meg. • A speciális tantermek felszerelése mindazokat az eszközöket tartalmazza, amelyek az adott tantárgy elsajátításához szükségesek. • Az informatika kabinet alapvető felszerelését a számítógép-labor jelenti, kiegészítve az adott tantervi témakör feldolgozásához szükséges hardver és szoftver eszközökkel.
A kabinetrendszerű (szaktantermi) szervezeti forma előnyei • A kialakított szaktantermi környezet (számítógépek, falitáblák) motiváló hatású. • A szükséges felszerelés előkészítése nem vesz el időt sem az órákból, sem az óraközi szünetekből. • A szaktantermi helycserék (a szünetben való kényszer- tanulói „vándorlástól” eltekintve) változatosságot jelentenek a tanulók számára.
A szakmai tanulmányi kirándulások • Ezek a tanítási órától eltérő szervezeti formában lezajló foglalkozások teljes értékűnek tekinthetők megfelelő előkészítés és kivitelezés esetén. • Lehetőséget nyújtanak a technológiai folyamatok, berendezések valóságos környezetben való megfigyelésére, értékes tapasztalatok szerzésére. • A szakmai tanulmányi kirándulások szervezése során alaposan át kell gondolni hogy a tantervi anyag elsajátításához mit célszerű megtekinteni.
A szakmai tanulmányi kirándulások • A szakmai tanulmányi kirándulások didaktikailag három fázisra bonthatók. • A szakmai tanulmányi kirándulások fázisai: - Az előkészítés, - A levezetés, és - Az értékelés.
A szakmai tanulmányi kirándulások • Az első fázisban a tanár meghatározza a kirándulás célját, helyét és időpontját, valamint elkészíti a látogatás tervezetét. • A látogatás tervében a tanár felvázolja a kapcsolódó tananyagot, a megfigyelendő jelenségeket és az időbeosztást. • A kirándulás előtt a tanárnak a tanulókat is fel kell készítenie a szükséges ismeretek felfrissítésével.
A szakmai tanulmányi kirándulások • A második fázisban a tanár a kirándulást az elkészített terv szerint bonyolítja le. • A látogatás során ügyelni kell arra, hogy a tanulók ne merüljenek el a részletekben, hanem a teljes megfigyelendő technológiai folyamatot tanulmányozzák (üstökös csóva). • Ehhez biztosítani kell a szükséges rendet és fegyelmet.
A szakmai tanulmányi kirándulások • A harmadik fázisban kerül sor a kiránduláson összegyűjtött tapasztalatok értékelésére. Erre általában külön tanórát célszerű fordítani. Ekkor a tanár irányításával a tanulók megfogalmazzák a látogatás során szerzett tapasztalataikat, majd elemzik és rendszerezik a látottakat. A megszerzett ismeretek írásban, füzetben való rögzítéséről, feljegyzések, rajzok készítésével gondoskodni kell.
Az évközi és a nyári szakmai gyakorlatok • A szakközépiskolai képzés jellegzetessége, hogy a tananyag elsajátításához általában évközi és nyári szakmai gyakorlatokra van szükség a megfelelő mennyiségű és minőségű gyakorlási és tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása érdekében. • Az évközi szakmai gyakorlatok általában a tanterv által előírt időkeretben, órarendbe illesztve folynak le. Ezeken a foglalkozásokon általában az elméleti órákon tanultak gyakorlati alkalmazását sajátíthatják el a tanulók.
Az évközi és a nyári szakmai gyakorlatok • Az évközi szakmai gyakorlatok órakeretében van mód a szakképző intézmény székhelyén levő szakmai intézmények technológiai folyamatainak tanulmányozására is, ha ez a tananyag elsajátításához szükséges. • Az informatika szakmacsoport tantervének jellegzetessége, hogy a korábbi tantervektől eltérően nem tüntet fel külön elméleti és gyakorlati óraszámokat.
Az évközi és a nyári szakmai gyakorlatok • A tananyag eredményes elsajátítása érdekében szükség van arra, hogy a tanulóknak évközi gyakorlási lehetőséget biztosítsunk. • Erre a számítógép-kabinetekben meghirdetett konzultációs jellegű, a kötelező órarenden kívüli, tanári felügyelettel folyó foglalkozásokon nyílik lehetőség.
A nyári szakmai gyakorlatok funkciói • A tanterv által előírt program szerinti megfigyelések végzése elősegíti az abban a tanévben tanultak megértését, elmélyítését. • Tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít a következő évben sorra kerülő elméleti anyag tanulásához, megértéséhez. • A nyári szakmai gyakorlatoknak korrekciós funkciója is van, hiszen módot ad az év közben hiányosan megtanultak kiegészítésére is.
A nyári szakmai gyakorlatok eredményessége • A nyári szakmai gyakorlatok eredményessége a tapasztalatok szerint egyrészt az iskola által előírt programon, másrészt azon múlik, hogy a fogadó intézmény tud-e megfelelő szakembert biztosítani a tanulókkal való rendszeres foglalkozásra. • Az informatika szakmacsoport jelenlegi tanterve nyári szakmai gyakorlatokról nem tesz említést.