Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016
Az iskolával szembeni társadalmi igények • A tudásközvetítő funkció • A szocializációs funkció • A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási) funkció
Multikulturalizmus • A multikulturalizmus elkülönülő kultúrák együttélése. • Az együttélés jelenthet egymás mellettiséget és egymásra hatást egyaránt. • A multikulturalizmust lehet vizsgálni úgy, mint együttélési esélyeket hordozó lehetőséget, de le lehet írni együttélési veszélyként is.
A multikulturalizmus okai • A gyarmatbirodalmak felbomlása, • a globalizáció, • a kommunikációs és információs rendszerek változása, • a migráció, • a turizmus
Együttélési változatok • Asszimiláció (a saját kultúra elvesztésével járó beolvadás) • Marginalizálódás (a társadalom peremére kerülés) • Szegregáció (erőszakos elkülönítés) • Szeparáció (önkéntes elkülönülés) • Integráció (együttélés a saját kultúra megtartásával) • Inklúzió (a sokszínűségre építő, befogadó társadami környezet)
Oktatáspolitikai stratégiák • Olvasztótégely iskola (egynyelvű, egykultúrájú állam megteremtése) • Kétnyelvű oktatás (az anyaállamokkal rendelkező kisebbségek számára) • Internacionalista nevelés (a volt szovjet blokk államaiban) • Multikulturális oktatás (a fokozódó migráció hatása)
Megközelítési módok • A multikulturális nevelés mint elképzelés (a különböző faji, etnikai és társadalmi csoportból származó diákok esélyegyenlősége) • A multikulturális nevelés mint reformmozgalom (az oktatási környezet megváltoztatása, beépítve a különböző kultúrák sajátosságait) • A multikulturális nevelés mint folyamat
Az inkluzív nevelés fogalma • Eredetileg a különböző fogyatékkal élők együttnevelésének módját, lehetőségeit jelentette. • Az inklúzió (bevonás) mint az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. • Alapvető célja, hogy eszközrendszerével csökkentse a kirekesztési törekvéseket az iskolában és a társadalomban.
Az integráció fogalma • Az integráció a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési igényű (SNI) gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beilleszkedése. • Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával, mivel mindenki számára nyitottá teszi a nevelési – oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, vagy esetleg nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge képességű tanulókig.
Az integrált nevelés formái • A helyi (lokális) integráció, ilyenkor csak az épület közös, a gyermekek között gyakorlatilag nincs semmiféle kapcsolat (kisegítő csoport, osztály). • A szociális integráció, amikor a fogyatékos csoportot tudatosan egyesítik a kortárs közösséggel az óvodában a foglalkozásokon kívüli, az iskolában a tanórán kívüli időben. • A funkcionális integráció, amikor együtt fejlesztik a gyermeket az óvodai foglalkozásokon vagy az iskolai tanórákon.
Az integráció szintjei • Az egyszerű fogadás (a szűkebb értelemben vett integráció) esetében anélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket a többségi intézménybe, hogy igazán ismernék sajátos vonásait, s elvárják tőle, hogy hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek. • A befogadás (inklúzió) esetében valamennyi fogyatékos gyermeket a lakóhelyéhez közeli, erre a feladatra felkészült intézményekbe veszik fel.
A pedagógus eszköztárának jellemzői • a tanítási program érdekes, változatos feldolgozása, a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetése, • az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatfajták (szabad munka), • a teljesítményszintek széles sávjának elfogadása, • a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a pármunka, a csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldás gyakori alkalmazása.
